Debrecen története 1693-tól a XIX. század végéig A szabad királyi városi rang az ország legjelentősebb városai közé emelte Debrecent. A kiváltságnak azonban ára is volt. Szabad királyi város 1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót. A kiváltság törvénybe iktatásáról szóló, 1715. évi 108. törvénycikk egyik passzusa nyomán, két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház. Image not found http://adm.debrecen.hu/media/3918_1.jpg Debrecen birtokai vásárlással, vagy éppen zálogjogon szerzett földekkel, legelőkkel, erdőkkel óriási, több mint 166 ezer katasztrális hold (közel ezer négyzetkilométer) területűvé duzzadt az évszázadok folyamán. Messze földön ismert vásárain világrészek árucikkei cseréltek gazdát. A város tulajdonában állt végtelen Hortobágy legelőin tenyésztett állatok hatalmas számban leltek piacra Európa-szerte. Méltán keresett ipari remekeit helyi alapanyagból készítették a nagy múltú debreceni céhek külországokat is megjárt 㔶〠⠓ ⤠ⴵ㘰mesterei. A város iparos, kereskedő polgárai a belváro szántóföldeken és zárt szőlőskertekben növénytermesztéssel is foglalkoztak. Debrecen iskolái közül messze kiemelkedett a mai egyetemek elődje, a több mint négy és fél évszázada töretlenül működő, külországokban is elismert Református Kollégium. Falai között nagy tudású professzorok adták át tudományukat sok későbbi hírességnek. Nagy költőink, tudósaink büszkén vallják tanítójuknak az alma matert. Forradalom és szabadságharc Az 1800-as évek első felében Európában és Magyarországon is zajló polgári és forr mozgalmakhoz vegyes érzelmekkel viszonyult a változásokat hagyományos óvatossággal fogadó város. Ám az 1848-as magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év első felében, hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fővárosa, a ㌳㘠⠞szabads őrvárosa” lett. Az Országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit. A szabadságharc világhírű vezére Kossuth Lajos Debrecenben, a református Nagytemplomba