Ké·t arany bl\jszál. l. A '. Zuhogott az Bürü sötétség Bzállt' le a völgyre. Az a sötétség, melyet csak _ tud- : éjszakából, .feketéeen-söld .galyak sürüjéból, fekete, füstös nehéz . Az a sötétség; melyben imbolyog a sötétség nehéz _.puha tömege, hogy itt-ott még. sürubbre sötéted ... . jék.. Melyben kitágul a .szem, hogy a sötétség falának náraony-nehéa, bársony-fekete éjjelébe. . . ' Allt a sötétség fala és mégis mozgott. Moz- és mégis ide-oda. folyt. :Néha egy-egy megakadt afá- ,. - . kon, de csakmínt egy .fehérebb függött a sürü galyak között. Ha elhusödott, egyes rongygyá Bzéttépve maradta fenyö -tlln. - . E sötétségbe, zugott a patak morajló hulláma folytonos egyformaséggal, de közbe megujuló mely 'ismét. elgyöngült, mínt egy örökös melódia örökké üteme. '-, .. ' Szinte láttatta e hang, a patak, hol lapka után kapó fehér macakékként felugráló habját, hol ismét jégtükörszerUen elsimuló vizét. , .: : Néha még egy más, hang iB hallatszott' a sötétben: 'patkók dobbanása a távol .köves. uton. 1,·
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Ké·t arany bl\jszál.
l.
A söt~tség ~ala.
'. Zuhogott az eső, Bürü sötétség Bzállt' le a'S~dovec völgyre. Az a sötétség, melyet csak
_ fenyőerdő tud- szőni : éjszakából, .feketéeen-söld.galyak sürüjéból, fekete, füstös nehéz ·őszi ködből. .Az a sötétség; melyben imbolyog a sötétségnehéz
_.puha tömege, hogy itt-ott még. sürubbre sötéted.... jék..Melyben kitágul a .szem, hogy belefurődjék
a sötétség falának náraony-nehéa, bársony-feketeéjjelébe. .. ' Allt a sötétség fala és mégis mozgott. Moz-"~c1:watlan v~lt és mégis ide-oda. folyt.
:Néha egy-egy -felhőfoszlány megakadt afá- , .- . kon, de csakmínt egy .fehérebb Böt~tség függött
a sürü galyak között. Ha elhusödott, egyesrongygyá Bzéttépve maradta fenyö -tlln. - .
E sötétségbe, zugott a patak morajló hullámafolytonos egyformaséggal, de közbe megujuló.erővel, mely 'ismét. elgyöngült, mínt egy örökösmelódia örökké Visszatérő üteme. '-,
.. ' Szinte láttatta e hang, a patak, hol lapkaután kapó fehér macakékként felugráló habját,hol ismét jégtükörszerUen elsimuló vizét. , .:: Néha még egy más, hang iB hallatszott' asötétben: 'patkók dobbanása a távol .köves. uton.
lats'zo:tt" iovasolt_ :áHiliiattalt meg, ,Fegyveres. emberek szállliattak le" aléről, mert ére. csörre- .nése hangzott a kövön. Most halkitott beszéd isvegyült a patak zúgásába : .
- Tovább -így nem haladhatunk! - szóltegy parancsolásra, de egyszersmind óvatosságra'ssokott hang.
, - Hát maradjunk itt ...:... felelt a másik. Rakunk tüzet,' ha lehet. A fenyők alatt nem isér ugy az .es.ó., -~
. - Ugyan. mit gondolsz ?llyen közel azországuthoz! Tudod, hogy dij van kitüzvefejünkre.\;> - Hiszen minket nem .érhet baj l..
-:- Persze, hogy 'nem, de minek koptassukhiába, a fegyvert? Aztán kár volna még jobbanmagunkra súdítaaí .azt·· a darázsfeszket,melyet anádorispán költött.. ki ellenünk. '
- Áz mindenütt utánunk, lesz - felelte amásik a bísalmas . cseléd modórával, .kinek mindent szabad mondanl s kit ura míndig' érdemesit .feleletre. '.
Csakugyen . egész természetesen válaszolt aparancsoló hangu: '
. - Dehogy lesz, őrizkednek ők a vadonba.jönni. Most, már' csak meajünk altárhogy~ Nemmessze . lehetünk a. BukovinkátóI, ott j;uhászok' 'tanyáznak~ náluk' maradhatunk,' inig pÚ'kada 'hajnal. Onnan lesz valami' csapás a havásra sreggel to.vább meaetttuk Ha ,egyszer elérem
, cédrus. palotámat. Dobosánkán; nem jön ott senkiutánunk. ,A lengyel királynak más dolga van, azitteniek meg tuqják,. hogyeokan nem jöhetnek,kevesen pedig' nem mernek. '
E" beszéd alatt a· két- vándor lassan kerestéutját' a patak' mentén. Félelemtől horkoló lovaikatmaguk után vezették. ..
Egy,' tisztásra értek; hol-a sötétség fala lazábban .volt építve. Neki. vágtak a hegyoldalnak,tapogatósve nyomról-nyomra- lépve a szálas erdő
tör~sei közöttbukd·ácsolva a gyökereken, esuszvaaz apró köves, agyagos partokon. '-~
,- Csak legalább .fáklyánk volna! - szólt assolga, , .' . .',- -Nemelőször'járunk .sÖ'tétben,.Ivanom 1 -
felelt az nr. ' . ''.~ 'De még ilyen sotétet talán nem értem
soha. Aztán könnyü nJ~ked, te bűbájos vagy, telátsz' a sötétben is, d(;~o"mindig. azt hiszem, hogyvalami ,fekete ;falba ütöm ..~ fejemet.
- Puha ez a . sötétségfal~,. Iván. Csak Inkább a fenyőtörzsekre 'vigyázz, tartsd magad eléakezed,akkor.két .s2iem,helyett:öt ujjal látsz.
. Iván messslre maga elé tar-tot-ta kezét, ahogygazdája mondta, Három 'éve követte már, hároméve nem tett mást, mint azt, mit ura mondott. _Bámulattal,raj:ö.ngással'függött r~jta,; 'egy fel-sőbb lenyt látott benne, ki igazán mindenre. képes.
'Merta .sö.tétség ;siirü fátyola Dohos.lovagottákarta el. A .legszebb ,és legerosebb férfit, kiakkortájt hetedhétcraságoa 'élt, őtet. és hüségesszolgáj,át,.Markulesek:lvánt,.egy sírniri pásztorfiut, Jrlt.Doboaa medve karmai köz,ül mentettmeg. Azó'ta Iv,án. ;egy'percr~ ,se -hagyta,el,.követte,kísérte. Ha ·szabadban 'háltak, fe~yOgalya;kból,,mohből ágyat' vetet.t neki. Ha ottnon voltak, tisztogatta .fegyveré~t, ,szobáját, ruházatát. Olykor tilinkózott neki, mert Dohos :Szerette s muzsikát
: és .néha kedve' telt 'benne, hogy előtte táncot" járjanak. '
'8 a ssígoru .lovag, ld halállal büntette a legkisebb elíenmondást, Ivánt soha m~gegy' rosszszóval se illette. '
Sokszor, ha órtálltá :fiu kalandos utjaikbanDobos észrevette, hogyfárad'tanhuzodik összeszőke szempillája nagykékszéme felett,a lov-agkivette a kezéből a 'fegyvert: «Pihenj egy. kiskorig fiam, addig. örködömén». '
Markulcsek restelte elfogadni a kegyességet,·de DobOB csak folytatta: «Hát azért "vettel.ek kia medvekarmaiból, hogy most a fáradtság tépjen __.ssét ? Gyenge vagy te még ahhoz».
~. És te.gazdám?' hogy ·~Isz. meg nyugalomnélkül ?
~. Én ? l' ---: mást nem szólt -a lovag, .de. 63
,''eis ssöbaa oly végtelen önbizalom, oly határta. lan góg, oly szomoru elszántság' volt. kifejezve,.. hogy. Iván' szó nélkül és alázatosan. teljesítette
ura kegyes parancsát, lefeküdt lábaihoz s· gond-talanul elaludt. '
Most nem voJt ssükség e fjgyelemre,' mertalvásról most szó Bem lehetett. 'Orák teltek, mígvégre egy tisztáshoz értek.
,Inkább ,tapogatva, mint látva, meglelték ajuhász' kunyhóját, a nagy fakerités mellett, mely-ben a juhok, háltak. ",
A kunyhö csak egy nyitott fedél volt, előtte
még létssott nehány veres parázs, feketére üszkösödött 'szirkók között, elhamvadó tüznek gyengemaradéka. . ,.
Iván rázörgetett a kunyhóra, , mi .felesleges",volt-ugyan, mert a. juhászt .már ugyis felébresz-tette kutyájának őrült ugatása. '
A, juhász keresztet vetett, fejsséjéhez kapott, "aztán esititotta 'kutyáját, .hogy, ,hallja, merről
jön a veszély, ugy lépett az utasok elébe.Iván csak odaszólt neki :" «Dobos », mire a
juhász nagy bálálkodéaba fogott: «Kegyeskedjél'beljebb kerülni, " mindjárt rakok tüzet, levágokegy gyenge bárányt,,8ütök pecsenyét»..,
:...- Soh'se süss te' pecsenyét! - felelte .alovag-de adj egy korty zsendicét, szomjaa vagyok, aztán rakjál tüzet, az ,jó lesz.
, , 'Nemsokára égettatüz. Iván egy sürü fenyőfa
alá kötötte a lovakat, hol a már ugyis szünófél-ben lévő eső nem érte őket. '
Csak most látszott meg, milyen különös álla'tok: egyik sárga, másik fekete, de alakra, for-.mára, mintha csak ikertestvérek lennének, tökéletesen egyenlők; nem ilagyon nagyok; de erőit
osontuak, széles -o szügygyel, nehéz fejjel, lelógó_ fülekkel. Ez idomtalan' fejben oly nagy .és tüzes
szem világitott, hogy szinte ijesztő volt belenézni.,Az erős csánkok hosszu .azörrel voltak benőve'.
rendkivül Izél~s paták szolgáltakalapul a boson-. .. tOB teremtményeknek. '
E két lomha ánat,~gyors futásban elérhe.tetlenvolt, fár8d~ágot nem ismert, napokig megélt egypár füszálon, is.
r. Hirnevük majd oly messse terjedt, míntDobosé és társaié. -
Sokan a lovakat ls b!}bájosnak tartották. .-' Táltos az, beszélni is tud - mondták,
különösen a feketéről. /Mások ázt állitották, hogy/ azon méntől szár
mazik, melyen Atilla a hunnokat vezette.. Olykor estenden látták egy faluvégen sságul-dani, hogy a' rajta ülö lovas alakja, mint egy fekete, ércbe öu:tött saobor vonult el a tell holdréztányérja előtt. Lomhán csetlett-botlott a ló, ~nem volt oly' gyors futó, kit el ne ért volna. .
:- Jön a fekete lovas! - hangzott közeledtére, B. mindenki menekült, mintha csak kísérte- -e-,
tet látna. I
Pedig,'Dobos igy uton nem lrtintott senldt,sőt sokakon segitett, kit bajban talált: ha kishavasi, lovat, látott, ki hiába igyekezett a kátyuból kíhuzní a nehezen megrakott fás-szekeret,nekí : állította "legényeit, kik egyet lódítottak a .szekeren, hogy akis ló tovább. inehetett.. Vagyha rongyokba' burkolt öreg, ember qidergett azuton, megtörtént, hogy odakiáltott egy vagy máskisérőjének: «Te Gyuró, ugyis rossz' már a köd-.mönöd, add oda ennek az öregnek, majd veszünk, másat Husston».
Akkor minden .legény igyekezett' ködmönét:odaadni, de Dobos mindjárt rendet csinált. Metszöenveté ,oda: «Akinek- mondtam l» 8 a többiekmind tudták, hogy 'könnyen -átsf?jaladhat hegyes,éles kard]a a nem engedelmeekedön. . .
Kevés. szóval élt a lov-ag, de emberei oly fegyelmezettek és engedelmesek voltak, hogy a legj'abb katonáknak is beillettek volna.
Kisérői .mínd vidékbeliek voltak: vagy Jassenow környékéről, vagy Lengyelországbó~. a.l=»ruth tájékáról. Rendesen tizenkét legénynyEi
'Néha friss, piros' vérfolt akadt a fehér halínán.Isten -tudja, hol járhattak: ilyenkor? Püspök
palotáJából,. gazdag 'székesegyházból hozták/o el akincseket, aranyokat? Nem merte Benki megkérdezni, mert ,az ,a lrirjárt róluk, hogy Dobos és
-serege sérthetetlen, mig ők a aseraükkel is meg-tudják verni az embert. . . .
. . Zár nem. állhat ellent nékik, fegyver nemfogja őket.. . .' . . '- . A legények maguk is hitték, hogy őket nem
bánthatja senkí, -csak egyedül uruk, parancsolójuk, azért nem féltek senkit, csak egyedül őt.
Néha 'csak 'magába; ment el Ivánnal, ilyenkormég aserege setudsa, hol Járt ?~Kalandos, vessélyes uta;k lehettek :azok, mert aKk'Űr mindigsok kines került a cédruspalotába, s a két ló ·is, '
/ ha megjöttek; mindjárt leheveredett ~ fenyógaly:'alomba,mintha:mégők is megsokalták voina az utat.. Egy ilyen titokzatos ,.járásrólértek ők most
, a Bukoyinkába, hol a juhászoknak medve a háló-. '. társa, farkaaaaellensége, .. '
Ismerős lehetett Dobos itten, mert az. ,öles, juhász,. hosszu zsíros"hajával, fekete zsíroaingé
vel 'alig lelte helyét. Rola tüzet élesztgette,- hol "friss' vizet, hozott, hol , ~zsendieétkinált,egy gömbölyli, fából kiv4jt füles. csészében. Hereegséged-.nek .szÓlitotta a lovagot, fen~:ógalyakból ülést
. , készitett neki, B a lovakat ellátta finom ropogósszénával.' -,
Mikor a hajnal lebontotta a sötétség .falát,hogy rózsaszinü sáto~1i" vonjon .aaerdé fölésely-
-mes felhőből, pirosló ködből, Dobos utra készült. .Egy aranypénzt adott a juhásznak, koronás ember képe volt az arany 'egyik oldalán, oroszlána .máaikon. . -
Iván előhozta a lovakat, tartotta a széles. kengyelvasat, mig .Dohos felszállt Milyen büsz
kén, gyönyörüen ült. az .arenyosan kirakott nye.regben, .hogy ömlött ki fekete göndör haja bár..
sonystívege alólJ p. is bőrbe volt öltözve, .csak- hogy sárga bórbe,'nyakát fényes aranylánc övezte,süvegjén ,egy nagy drágakő csillogott, de jobban
'-""csin~gott nagy fekete .-- szeme a SÜJ;ii fe]f~é. kondorulő szempillák alól. Fényes ,aranynyal. voltkardja is .kírakva, pisz,tolya,hosBzucS'övüpuskáfa. _
ll.
Acédruspalota. -
Ragyogó szép nap kélt az esős éjre, .kékeD'sugárzott az ég; . zölden tündöklött a möh,.,B,-;afenyő keménytúi, mintha .ezer .pókhálóval .lennének át 'm:eg ';át,körül meg körül saőve, 'ugy fény-
: lett, esill()gottarajta beözönlőnapsugár, -a .míllló. _nyi ezersainű harmat és esöcsepp.
ték fel nehéz' fejeiket, érezvén az istálló közelét.Csákugyan ott voltak a köfalboa építve, 6-6
. _ Ióraszámitva mindegyik. De a. Táltos és a Gu- nárnak nagyobb helyet szántak, nem ís voltak
..··.· ··.······1 ·.·······.
__ '-o
-.;..-
'~·A1-:
'l,c:."
odakötve,szabadon moZ'ogbatt~k egy elrekesztett '.almos ketreeben. \"Még",más .ólak,' konyhak,cselédházak is vol..::tak·a k:őfalhoz rag~aztva.·Belül a falon nagy tér
, nyilf, Belefért volna 'egy kisfalu. Talán hajdan-valami király vára lehetett, de most nem látszott
,a várépületból semmi se!, A .legmagaeabb ponton szép lakóház állt,'gerendákból rakva" mint a falusi házak, csak.hogy nagyobb, szebb, emeletes,. tágas és B ge-
. rendáknak szine mint 'az aranyba mártott bőré.
Mert Dobos lovag szeszélyéból nem idevaló fából.rőtták azt. Fenyö volt ugyan ez is, de. nem ekomor hegyeken termett.· Napsugárban nótt fel,
, tenger-szellőben hajlongott, tengeren, rengeteg idegen' országokon át hozták ide ~ Libanonbél. Mertlibanoni cédrus volt a palota minden gerendája,Cédrusfa ,a faragott oszlopok; melyek a tornáco ttartották, cédrusfa még a meatergerenda is aeínteremben, cédrusfa ~·párkányok, szemöldök-
.fák, Mérhetetlen kincsekbe került- a cédrusfátidehozni, de Dobos lovag igy 'kivánta..
Míkor beleszálltak az omladékba, mondtákneki .legényei: «épitsük fel a régi várat, van itt~ő elég». Deö azt felelte r «Jó még a kőfal, azt' "javitsuk ki. 'En csak egyszerü házban, akaroklakni, mint az édes anyám lakott».
Nagyon sserette az egyszerüt, -ha.' -kin-esekbe került.· ,
- Aztán a gerendák, összeomlanak, ha egy- szer a mí porunkat elfújta a szél, a kő pedig' ,megmarad. Ha a. sasok kipusztultak, minek 'adjon.a sasfészek verebeknek menedéket?
~ ,Benn a \ház közepéri a pitvarból tágas, d~
alacsony, terem nyilott, egy nagy asztal és padokkal. Köröskörül a falon, 'állványokon, .vagy ,szegekre felakasztva ssebbnél-ssebb arany- ésezüstedények, drága kövekkel kirakott serlegek,nehézfedelü kannák. Egy különös emelvényen m'..,binos, gyémántos szentségtartó, előtte -bár üres volt :- 'mécs égett s Dobos, ha arra ment, mín__dig meghajlott előtte: '
i"
=-- Áz ·én ·Ur· Jézusom,' lakóháza! - mondta, néha magába, - meg 'aztán a nap'jelképe.A,nap 1Mindny~junk" éltetője, mindnyájunk atyja I, Ilyenkor kitárta karjait, B rajongóan kiáltott
fel: «En .Istenem! Atyám! Napkirály, vezérelj Ierősíts l bátoríts!» De csak ha senki sem -látta;kisérői előtt mindig komoly és nyugodt maradt, \még Iván előtt is, csakhogy vele beszélgetett,mig a többieknek csak parancsot adott. "
. A nagyterem mellett volt Dobos hálószobája:medve- és farkasbórökkel kibélelt oda Medve- és .farkasbőr . nyughelylyel, Puha és sötét volt itt'minden, pihenésre hivó, .megnyugtató, harci fára-dalmak, nyugtalan,ZÍvataros éjek után,
A lovag fekhelyét sok szürke, barna bürök ., között .egy sárga orosslánbör is takarta. A cédrusokkal hozták ide, messse tengeren tulról Azodu. egyik ssögletében nyitott tüzhelyena ragyogó I
nap dacára, fenyötü2Á lángolt. Gyanta lehü füstje,rózsaviz illatával 8 a börök nehéz 8zagával ke...,veredett. Dobos a. keréveten hevert. Hatalmasalakj a csak. egy puha selyemszövetbe volt burkolva, olyan törökös bó selyemköpenybe..
Nagyot nyujtózott 8 Iván felé fordult, ki,miután gazdáját kiszolgálta, leült a börökre, lá-.baihoz. .
. - Men] pihenni Ivánom, fáradt.leh~t8z! Nemegérugrás Kassától idáig. Igaz, nem hiába jártunk,kincses házunk gazdagabb lett, de az erő a legnagyobb kincs, azt kell kimélni.Menj aludni Iván I
- Nem tudok, gazdámI- Miért?
,.- Egy leányra gondolok.- Ki ne gondolna leányra? A leány és a
.virág legszebb e földön, de .a leányt szereti az. ember,·ha látja, aztán elfelejti.
- A, többit elfelejtettem, ezt ~Z egyet nemtudom.
~. Gyerek vagy te Iván. Holnap, ha klaluss- .szuk magunkat, megyünk Lengyelországba.' Nem-.
L; csak a. Hernád Vizétjssza szép leány, a Pruth... ,
,- ,Mit -vágyódol egy után? .Nem eleget./szeretiink ? _
- S_zeretünk soka~,de nincs ,szeretÓnk.''. Dohos" egy haj'sZálnyival kom-olyabban.né-zett, .aztán nyomatékosan. mondts,: «Nem is Jöna Dobosánkéra :as:S'.:ZCJny.JÓ azot,tho:Q:ü1ő, elpuhult embernek 'a roltkam~ettülni, a bölesőt
ríngetnl.dehldd el Iván, 'csak-egy boldogs~ág
van 3 világon: a Hatalom l 'G:az'cl~gság'? Bzere-, lern l csak .eszkö~:hozzá.Mindiglegjobban rélték
a 'halált,mert-ő hatalmasabb .mlndenkínél, Mig:ifju .8 erós 'vagy, hatalmad van .sokak felett.Hogy fogy: hatalmad napről-napra, ez -az öregségszomor.us~a.Deha,hat3Jma8 akarsz. maradni,kerüld az '-asszonyt - ,az egy ·:asszonyt. .A,tiibbi...vel játszhatsz,IDmRthatsz, de egy .ne Iegyen el.,:ted béklyój-a.»
- Mi válna ak-kor'?mi ,híbázik innen? Rendés tisztaság van míndenütt..Az .ételeket, a sziverösítöket, l}Z orvosságot megf6zi Ichnát jobbanmint bármely. fejér ·cseléd.Olesz még virágokatis nevelazablakbunmeg "3-ház előtt, mert tudja,
.hogy sseretern a viI:ágot. 'Ilyen magas hegyenkevés asszony ~ertjében terem virág. ..
- A virűg és s' lánya legszebb e .földön I~ ismételte Iván búsan. _ .«:
- Igen,' csak 'ne feledd, hogy mindenüttterem asszony is, virág" is. _Ki egy után busul,hitvány, -gyönge báb, nem érdemli meg afélnnevet. De most menj aludni. _ ' .
Iván csendesen meilt-ki, nem_tudott. mitfelelni, de csak mégis sajnálta, hogy a Dobosán-~án 'soha se Iesassssony. ,"
A lovag komoly ábrázata megenyhillt, majd-.nem mosolyogvs, .majcluemmeghatottan nézetta fiu után: Szegény bolond gyerek"! Most ugy,
/
í'"
látszik, komolyan veszi. :Hát igazán Jájhaí: :li ,férfisziv egy asszeny miatt ?'Hiszen ez, az, ,ö' dolguk,hogy utánunk epedj:enek1_ De olyan ssemoruan
,nézett. Ejh l .majd .kialussza I vagy ,a legköze..'lebbi tüzes szem kiégetibelőleeq;t az emléket.De hogy ilyen lágy szivü ez' a fiu l Ez egygyel
. esakugyan inegaldo~t a teremtőm; hogy' az aszseonyt csak addig szeretem, mig látom. A,z_angyal
- is megigérte; hogy fejér cseléd 'ö'nként fog,karomba omlani, nem is mondta egy se, hogy «nem»,ha kitártam f~lé, és sokan mondták; hogy «igen»,'hael js fordultam tőlük
Ismét nyuj:tózott, ai medvebőrön, s fáradtan'zárta- le asszony;..gyÖZÖ szép szemét Dobos lovag.
m. .
Kétl aranyhajszál.
Dobos Iov:agnak hivták őt mindenütt, mert anagyok,hatalma8o~ f.ajtáj ához ,tartozott.
Cimerétnem látta .senki, .kereaztaevét sehallóttasenki, nem' is' tudták, van-e keresztneve?
Vára volt,. --'- inert elfoglalta, jobbágya voltmindenki, kit akart -mert parancsolni tudott:Ha -ass~ony, ssé.nélkülIettsseretője, há ő kivánta,
. és: még, sok azlvesen lettvolna, kit· n€ID is' kivént..Ha férfi, ~ követte ; ,vagy adóját hozta neki, ahogyparsneaolte,
Deö csak ,a legszebb asszonyokat méltatts,'.: sserelmére, csak', a legbátrabb férfiakat fogadta'követöüL-
", Va~ . engedelmesség volt, mit kivánt Egy, 8z~vára, egy tekíntetéreteljesült parancsa, s szük
ség esetén ott volf kardjá hegyén az' «Ultim»ratío», a, világ .leghatalmasabb ura: a Halál.
Dobos lovag eredetéről sok hir ,keringett:..néhányan koldusgyereknek hitték, mások rebes, gették; hogy a> lengyel király ivadéka, még aztía mondták, hogy, Attila hun vezér származottja.
Némelyek a Nap fiának gondolták.' Talán Qmagajs azt hihette, mert sokszor, felkiáltott:
-Oh NapkiráJyl Atyám. I 'vezérelj l, erósits!bátoríts!
Egyszer Ivánna~ is' mondta: «-Mig a napotlátjuk, mínden jól van, mégis éjjel járunk, minta baglyok, De azért ne félj 'semmit, m~g mostbiztonságban vagyunk». " '.
Iván' esak egysaerüen azt felelte: «Ki félneveled?) ,
Dobos kissé fáradt volt .a kassai. ut után, 8több napig 'otthon maradt pihenni. Hogy nemvoltmás .dolga, mint a medvebórökön heverészni Bkertje utolsó virágait, a rezedákat s a lankadt lhónapos rózsákat nézni, sürübbeu lepték meg
.emlékek a multból. Anyjára gondolt: szép halo vány asszony volt, barna haju, zöldes szemü,. t~lán mert mindig a fenyőfák tükrösödtek benne.
Gyönyörnoltárkendóket _tudott .hímesní, és hafont, mindig igen .» szépen dalolt Fent lakott ahegyen fiával, egy .kís faházban. Veres. fenyőhólvolt a ház építve,. egy ól állt mellette, .a juhok .és tehenek számára.
, Senkit sem ismertek, senki sem járt hozséjuk. Néha az anya lement a. városba, ilyenkorhozott lisztet és sót. Ö otthon segíte:t kaszálni,
.fát vágni, vagy a juhokat legeltette a havesen..Ha atyja után kérdezősködött, az asszony csak
azt felelte neki; Régen meghalt,még mielótt téged" Iáthatott volna. Szép volt 'és bátor,--ótt van. a~ falon fegyvere, számtalan medvét, farkast teri
tett levele.Ez a fegyver. volta fiu -,álma: egy .hosssu
esövü, rezes agyu puska, melynek agyán rézcifraságok. ,. köziitt gyöngyházból vadkan- és·ssarvasvadászat volt kirakva a barna fába. Sisakos em..
): berek lándzsákkal és ebekkel vadásztak, mig mások kürtöt fujtak. Sokszor ..elmondta a gyerek,milyen boldoglenne, paó is igy vadászhatna.Mindigkérte anyját, .esak egyszer engedje meg neki. afegyverrel menní, De anyja nem engedte: «Mégvalamibaj történik, nem valóa~ még a te kezedbe».
J'Egy~er azonban a, fiu v~re9 fejjel és szét:roarcangolt karral jött haza. A sürü máluabokrok,
I' óriás .lapuk, t(irpe, égerfák: között a. patakhoavezető csspáaon, váratlanul, hirtelen találkosottegy anyamedvével. Első percben a medve megijedt, B már _visszafordito~ nagy' fekete fejét, deazon píllanetban a 'vele lévő bocs, egy kis kutyabizalmas kiváncsiságával a fiu felé közeledett, B
-kezdteszagl~szni. Az öreg medve veszélyt sejtve,,. két lábra állt, S. rettenetes bégéssel megremegtette a vadont. Csakhamar a fiut karmai közékerítve, iaarcangolta.De .Dobos nem veszté el
. lélekjelenlétét, egy gyors, mozdulattal kihuz~a tü8zójéból hosssu nyelü kését s a medve hasábatitötte. A nagy állat ujra boraalmasan felorditvaeleresztéa fiut, ki az alatt fejszéjével fültövön.vágta ,ellenségét. Csapása oly szerencsés volt, hogya medve holtan 'terült el. S a" gyerek 'megsebezve
. .ugyan, de nagyobb ,baj nélkül menekült, Mostmár nem tagadta meg anyja tőle a' fegyvert:«Bátor .vBgy, mint apad, hassnéld'fegyverét, méltóvagy reá».
.. ' Ezutáit a fiu csakis atyja karabélyával ment; juhait .örísní, Nagy biztonsággal tanult meg céIoaní, ~ Ha a kova szikrája felrobbant a' puskaporiban, .az iramló vad halva rogyott össze. Szarvas,vaddisznó, farka~, nem .volt ,biztos puskája előtt.
Most már' a ~ medvétól sem félt, mert ó volt a~támadó, 8 ha a .vadállat a golyótól , ném rogyottmindjárt "össze, fejszével ment neki. Soha semhjbáztael kedvenc csapását, fültövön érve. stmoov~ , -
Közbe havasi virágokat szedett, s órákig .elnézt~a kék égen vonuló felhóket. Legjobban·szerette,ba márhetlen magasban ~egyik .felhö
, réteg amásík ellen vonult. «Csatáznak"!» mondta: ilyenkor. ~
---..: ~ ~ Kavargó zivataros nap volt, hevesnapsütesse]; gomolygó felh~kkeL Izzó napsugártól
, aranY-Jöld--l.ett a rét, gomolygó felhóktől .fekete.lett az ~...". '
A f9ketefelllökön keresztül saínes ív, hímes
• ~I
BZ'ivárvány fénylett, mint ~ menyország gyöngykapuje,
Dobesaközelgő vihart látva, juhait a Bkurtulssikla felé terelte, hogy ott meaedéket találJanak ~
. a ssikla alatt.A juhok összetették feJeiket s ason izgalom
telt megadással, melylyel az állat zivatar elébenés, türték-várták a közelgő égihéboru tasélroha-mait, levegónyomását. Fehéren, fakón világitptt
. gyapjas hátuk az elsötétüló tájon. ..A felhők már majdnem feketéssürkék voltak,
de a szíklára még élesen tüzött a nap. Szintelángot vetett. ',' -
. Csakugyan, mínths' lángot· ontanal .Csakugyan, míntha füst környeznél '.Mire a füst ismét elvonult, a ssikla megnyilt,
8 belőle mint egy íngé-kusző növény,. hol hosszan'1dnyulva" hol összehu.zódva jött ki egy vihogóördög. Arcát fintorgatta, nyelvét Jiltögette, B rémeskaeagáas betöltötte az: egész vidéket.'. ~
A gyerek, kinek ssíve meg nem .dobbantvadkan vagy medve látására, most hevesen éreztea vért- fejébe tolulní, de nyugalmat erőltetett magára: «Ha észre vess», gondolta, «végem' van,pokol fenekére visz, elkérhozom. Meg kell ölni,mielőtt meglátt»
Végtelen óvatossággal vette Ie válláról fegyverét, halkan, mint a vadmacska~.kuszott~közelebl;>
a sziklához B mig az ördög hihetetlen mozdulatokkal csavargott ide-oda, célba vette, Belsütöttepuskálát. . . " , . ,
E percben óliás csattanás 'jött áz .égből, egyszemkápráztató villám égető sugara ömlött a szikJára, s a rettentő .ddrgóa-csattanást tulhangozva,ordított az ördög. Mint egy gyökerétől elszakadtszélvész hordta .kóró, felugrott a levegőbe, halvarogyott össze, aztan .ftístté vált, elszállt a viharzófellegekkel..
P-A. nagycsattanásra Dobos is elalélt..,----Mikor magához tért, fényes, világos angyal'
állt mellette : «Fiam l» saólt hozzá átlátszÓ hangon, mely lágy volt, mint a fuvola és érces mint
CzóbaI Minka: Két arany hajszA!.
egy ezüst esengő hangja~«Iegyözteda sátánt,pokol fejedelme már halva. Mit kivánsz jutalmul.?
- - A" bátoré 1\ világ, te bátor 'vagy, ~vánhatsz. bár-J - mit. 'Mi jót,adjak néked? Akarod az örök üdvös'-
Béget ?»"A. fiu eIgondolkozott,·.csakaddig, mig egy
suhanó fecske szárnya érinthet, aztán .nyugodtanmondta: «Fényes angyal, messse meg az . örökbóldogsagig,.eddigmindig -szegénységben éltem.Adj nékem. HatalmatI Nem kérek én csak tizenkét. sjkerte~jesboldog ..evet Fegyver .. ne "fogjon"engem, ~zár :nyiljékfel elóttem,sj$er kísérjen mindenüiIt~'HataJmam Iegyensokak felett, felettem nelégyen. .senkinek haíalma»
,.Az . angyal .DobosTejére tette kezét": «~eglesz kivánságod. Itt fekete hajad 'közt nőtt mostkét arap.yhajszál, mig azt ki nem huzzák, s~r
tetlen vagy, és siker :kisérmindenütt. De 'megne mondd sohs senkinek, mert bajbakeverednél.»
,Eltünt az angyal. 'Dobosfejénmelegségetérzett, mintha .sugérsana,
«A két .aranyhajszál!». gondoltá, - «csaksoha 'senkí észre ne vennál .Hogy- fogom eldugni,édesanyamtól,?».. . .
, -. ,Édes fiam,--.mondtaahalvány ~8szony,."":"'"niárnem érem el a hajnalt. Mi lesz veled, édesjó" fiam 1> nem ismersz senkit, nem hagyok nekedvagyont! "_ .:. --- Felettem nyugodjmeg jó anyám. Csak tégedtartson meg az Isten,. hogy látnád hatalmamat,
~ Az asszony. elmosolyodott fia álma felett, Bcsendesen zárta le szemét -az örök nyugalomra.
Milyen messze látszótt mindez Dobos .lovag"nak, milyen álomnak tüntfel neki, minden: hirtelen nőtt gazdagsága, kalandjai, azerelmeí, bihe ...tetlen sikerei. Egyszer csatában is volt. Feltünt
.- seregével, senki sem' tudta honnan? A gyenge,. a- már megvert.fél pártjára .állt, néhány 'emberé-
2
l;~!
l;
18
vel gyózele'mre vezette öket, de eztán-megint eltünt, .még a ,zs~kmányban sem osztozott," nemakart máaokkal egy sorba lépni. Legénysége,közül egy se sebesült meg a csatában; se lovuk,se ő maguk. ·Kiket gyózelemre vezetett, mond..ták: «csak a Sátán .lehetett» s keresztet vetet...tek magukra. , .
Nem huzott hozzá senki, még kik hálával istartoztak nekí, gyanusitották, ócsárolták, de ha
.félelmct gerjesztett, ha parancsolt, mindenki meg...'adta előtte magát.Azért mondta is egyszer Iván- _
, nak: «Arra gondoltam, hogy hősök leszünk, ssol...gálatába minden .nemea és szépnek, de végre mia szép és nemes? -'-A Hatalom I mert ez abátorság, az erő eredménye, B szép és nemes csaka bátorság, az erő .lehet. .Ssabadabb vagyok,igy. /Király vagyok: az erdó királya!» ~
Iván nem. sokat értett' e/ beszédből, ő csakazt tudta, hogy urának mindig igaza van.
De nem sok ideje volt Dobos lovagnak em..lékeinek .élní, bár feltette magába, hogy mostegy hétig marad itthon. Nyugtalen természetenem engedte soké a pihenést Már' harmadnap afegyve:reket vizsgáltaáta a lovakat vasaltatta.
. , Másnap kiadta a parancsot: «Négyen men-tek Tartarowba bort keriteni. Csak mondjátokmeg a korcsmérosnak, hogY.lrüldje fel ;,' ti is segithettek a felszállitásba. Attól nem kell tartani,hogy meg nem teszi. - ismer már engem».
- Kettő közületek megy Worochtára, Aworochti templomból. már nem fogják önkéntadniazt a gyöny~örü zománcos kelyhet, melyból a bortmeg akarom 'inni, de hiszen a zár. kinyilik előttetek.. Ejjel, menjetek, még ha látnak, se fognakmegállítani, Holnapután éjféltájba gyertek elémbea Blísnleéra, lehet, hogy onnan továbbrmegyünk,
Több szó nem esett, tudta, hogy psrsneseteljesitve lesz.
19
IV.
OIánka tánca,
_-Azon az éjszaka, mely az augusztusta sseptembertől elválasztotta, a Blisnica teteje márhővel volt borítva, Vékony hóréteg ugyan; csakmintha sóval Bzitálták volna be a kopár havast,de" mégis, fakón világított a sötét éjben a hegy
,széles háta., Sötét éjszaka volt ismét, ha nem is oly
, gyilkos sötétség, mint mikor Dobos a Bukovinkán pihent" gót a felhők között néhány csillag is bujdosott, homályosan, mint temetési' lámpák fátyollal"bevont fénye. ,_
De ha hó- és csillagfényben. a havas világosabban derengett, annál mélyebben sötétlett ahavast övező erdők fenyőkossoruja,
A, hegy tetején két lovas jelent .meg ; kétnehéz .fejü, lompos farku ménen: Dobos -és húszolgája. Megálltak a magaslaton, aztán Dobosleszállt, átadta lovát Ivánnak, ki vezetéken sétáltatta a két mént közbe. Dobos türelmetlen volt':
. «Még se jönnek I Hol maradhatnak? Éjfél márrégen elmulhatott.. Afiastyuk magasan jár, akassáa csillag is feljött».
Mindig hevesebben . járt fel s alá, hogy a.hóban egész .: kis utat taposott, Iván nem szólt
. semmit; tudta, hogy ha gazdája ilyen türelmetlen,-legjobb hagyni, mert minden szó esak jobbanmg&li. . .
A Dragobrat irányába nézett, végre' mondta:«Nézd uram, ott valami fény tágit a sötétségen,alighanem .Olesz fáklyája lesz».
. - Csak'ott? - dörmögte Dobos kelletlenül.- Még egy órát is várhatunk reájuk, "
- De édes gasdám, .hiszen ugy is ittakarod tölteníaz éjet. Mondtad; hogy csak hajnal-ban megyünk Bocskóra. . ,
- Csakhogy nemszeretem, ha engem váratnak. Éjfél elmult, éjfélre mondtam, legyenek itt I -
2*
20
- s meglazitotta.kardját hüvelyében. Iyán tudta, hogy. ai két késedelmes élete most csak ,egy hajszálonfügg. Sajnálta különösen Oleszt, ki a virágokatszerette. De nem igyekezett urat jobban hangolni,tudta, bogy ezt csak valamely sserencséa véletlen teheti.
Afákly:afényközeledett, nagyobb, veresebblett, holelttint az erdőben, hol ismét elóbukkant._Végre kiért a havasra, itt már látszott a lovasokalakja könnyebb, kisebb lovakon, mint Dobos .éstársa, de fürgén jöttek a havas nieredeken felfelé. A fáklya lángja veresen világitotta meg fehérbalinás termétüket, vagy elborította füstjével egészen, hogy a megvilágitott fiistbenesakmintködképek lebegtek. De még két más alak ís mentelóttük : női alakok.
- Miféle néIIibereket hoznak azok? -., kérdéDobos még türelmetlenebbül.
- Csak ez kellett még l - gondolta Iván,mert ismerte .s lovag terméazetét, Nem szerette,ha neki. asszonyokat hoztak. O maga. választottaki 'azt, ki. neki tetszett, B annak aztán parancsolt.Hogy egész közel jöttek, DobQB rárivallt Oleszre :-«Mi a fenének hoztad ezt a nyügöt idel Miféle
'két fehércseléd ez? Vagy tán ezek késtettek elbenneteket, hogy engemvárakoztattok?»
. Oleaz nem is sejtette a veszélyt, ugy látszottörült valaminek,- oda szólt a fáklyavivóhöz : «Addesak Gyuró. a zsákot l» .:~ .
'Ez leoldta nyakáról a durva. _vászonZBákot,melyben megcsörrent valamí.. . -
Olesz .ldbogosta . a zsák, zsinórját: «Nézduram, nem is hittük, hogy oly gazdag aworochtitemplom. Nem egy, de öt gyönyörü kelyhetfiostunk-el. ~pbe virágokat 'fogok neked az asztalrarakni, itt van . két karos .gyertyatartó, itt egyrubintos lánc. Talán a Szüz Mária ruhájára te- .'szik ünnepnapkor ? Itt egy remek sótartó, melyból a kis gyerekeket szokták keresztelni, megkét . ezüstkanna. A· jó. sikertől' táncos kedvemtámadt, ép .akkor látom megest a két ·lányt azut mellett ógyelegni. -Bizton a sseretöjükrevártak,
/
'.mert mit csinál két. le~ny késo este' az uton?Várj.atok; gondoltam', itt nem táncolhatek, .mertagazdám várna, deTelterelem őket a Bliznicára.
: Igy hoztam el ezeket" hiszen te, szereted a tán- .cot .nézni.})
. Dobos szeme ráViUámlott. aIeényokre, kikremegve, pihegve álltak ott, 8 vártá~ mi fog tör-témd '. Alig' serdült lányok voltak, 'még vastag. bór- .kossukjuk és durva piros katrincáJuk' se rejthette .el gyerekes termetüket. .
Dobos mogorván kérdé az egyiktől, aki szö..kébb és pirosabb volt: "
- Hogyhivnak?A leány lesütött, szemmel, megcsukló, alig
érthető hangon' felelte: " .-MorozukOlanka. '
, A másikhoz, egy halványabb, .nyulénkabbleányhoz fordult a lovag:
felelte kissé bátrabbari a· nyulánk leény.- - Jó, hát ha mér itt vagytok,. táncolni fog-
tok. Te. Olanka Oleszszel,. te pedig ,Tava Gyuróval járod. Halál fia, ki. fárad, vagy nem akár.
A· lovakat szabadjéra bocsétották, Hadd kaparjanak valamit a nóalól.
Iván gazdájának a nyeregtakarókból csináltülés], az egymásra rakott nyergekhez pedig megtámaszkodhatott, akár egy kereveten. Igy szerettea lovag" vagy nagy fáradságot, vagy' nagy ké..
. nyelmet kivánt mega tennéesete. Magaelé takattaaz öt kelyhet. .Bzebbnél szebb ötvösÍnü voltmindenik. Egyik borsónagyságu keleti gyöngyökkel és smaragdokkal kirakva, két másik. csakaranyböl; de nehéz vert aranyból. Egyiknek fedeleis volt. A negyedik majdnem egészen "beborítvaveres és zöld, drágakövekkel. De az ötödik volt,
,. a legszebb: ugy 's teteje, mint az aljá öt részreelosztva, fehér zománclap volt mindegyik rész, sminden fehér lapon-feketére rajzolva egy-egy
, jelenet Krisztus urunkkinszel!vedésébőL'
, A . fáklyát egy turásba Bzurtákle Dobos ".mellé, hogy jól láthassa a kincseket. A. ,kétkaros~ertyatartóra, meg az ezüst kannákra alig vetettpill~ntást. Az egyik gyertjatartó meg is . volttörve egy kicsit, de a finom munkáju rublnosláncot sokáig tartotta kezében s nézegette.. Ugylátszott, haragja elmult a szép dolgok láttára.
Iván tilinkót. vett ki tüssöjéből, Előbb nagyon, halkan játszott rajta, aztán mindig erősebben.
Régi "n-óta hangzott a, havason keresztül s a legények egy régi táncot jártak a leányokkal. Körbeforogtak, átfordulta~,' soká csak egy helyen ta..postak, majd ismét körbe jártak.
Szótlanul, változatlan arccal, míntha ceakhalott lények _elevenedtek volna fel, hogy táncol...·janak itt a piros fáklyafénytől megingósötétben,a nagy, elhagyott havas tetején. .
Grubi Tava arca mindig sápadtabb lett,ssemeí tágra kimeredtek, végre . kétségbeesetten '
·kiáltott Ivánra: (cÁllj meg, te furulyás, hagyj egy·kicsit pihenni».
Iván oda se hallgatott, csak tovább tílínkózott..
,Egy .idő mulva a leány ismét könyörgötttáncosának : «az Isten szerelmére, Jtagyjál egykicsit pihennib
De Gyuró durva arca csak széthuzódott, minthamosolyogna: «Nemszabad, nem lehet most nekemmegállni.'Nem hallottad, mit mondott a nagy ur.?Nem tudod, ki előtt táncolsz1»
Grubi Tava fi!.ár sirva mondta: «látod, hogy·véres a bocskorom, legalább hadd a vértkíöntenlbelőle.» .. . .
Gyuró' felelet helyett erősehben megszoritotta~ava derekat, hogy a leány felszisszent s heve..
. . sebben forgatta. Könnyü volt, majdnem felemelte,majdnem a levegőben forgatta.. Mikor egy percreGyuró Tavát eleresztette, .a halvány teremtés le...ült a' földre, katrincájávalbetakarta arcát B heve-sen zokogott.. . ,
Gyuró hozzá mentr «Nemténeolsa1»- Nem birok má~, hagyjál I
, .'A .Jegény tüszőjéból_·kést rántott ki s egy
ké~zel a bórködmönt hátra taszítva, egyenesen a _"leány pihegő mellébe szurta,i Tava felugrott s nyomban sző nélkül esett,ossze. Gyuró gyakorlott keze jól találta. Nem ·vonaglott -megpihent örökre.
_. Dobos éppen, hogy oda pillantott. Arcán nem'látszott se helyeslés, se ellentmondás, félhalkanmondta: - gyenge, volt, nem kár érte.
Már a másik percben Olankát figyelte. Olaakaarca mintha kissé megsápadt volna, de ugy tett,mintha nem is venné észre Tava halálát. Lesütöttssemmel, moadulstlan arckifejezéssel táncolt tovább.. Sőt, mióta Tava nem volt mellette, minthakecsesebben, élénkebben járná. -
Lassan átváltozott az éj ... kékes feketéje haj- .nal fakó ssürkeségébe. Kelet. felé a havas felettmár egy halványsárga fény is mutatkozott._ A fenyőfák fekete tömegén, már akadt egyegy zöldessárga ssíntolt, A fáklya tökéletesen leégett, csak a végén pislogott még .néha a láng,hol a turásba leazurták
Grubi Tava arca is elváltozott, halványfehérból . halványssürkére változott, arca megnyult, félig nyitott szeme megtörött.. . .
A táncoló pár is kisértetiesen halványnak.látszott, -a napfelkölte előtti ólmos világitásban.Majdnem testvéreknek. lehetett volna gondolni, alányos. arcu Oleezt B a szőke Olankát, "olyan szelid és fehér volt mind a kettó.
. Csak" Dobos arca 'maradt az életteit barna,napsütött, saép férfiare. Most intett Ivánnak :«elégl» - Abban a pillanatban elmaradt a tánc,el a tilinkó hangja, -
Dobos felállt. .Magasabb volt mint a legények,de karesubb ,és hajlékonyabb. -
. .Olanka elé állt: . '- Deréklány vagy, - mondta- erős és bá.tor.Aztán, mintha eszébe [utna valami: «jösz ve
lem egy fordulóra, Morozuk Olanka? Nem késztetlekf nem" parancsolok. Ha fáradt vagy, nemlesz bántódásod, csak ha kedved tartja,»
. A leány nem ·sz.ólt semmit. Mintegy karjábaomlott a lovagnak, tapadt,., aimulthessá Doboa isegészen: magához .·szorito.~a .·OIankát... Iván~gygyöriyörü nótát.-tilinkóz.ott. 'Eztnem játszott.a egéss
. éjjel.._Ezt csak .akkor fujt,a,;"ha Dobos táncolt.Bsomoru ís, vig is!voll".a nöt~, kimért; de azértmégis' ssenvedélyea, Két-háromszor' fordult, körüla lovag ·Olankával, a~tán gyöngéden eleresztetteB flgyelmesen, míntha, egy hercegkisasszonnyalbeszélt volna, mondta néki: «Olesz elkísér a havasvégeig,. onnan meglátod az utat hazafelé. Menjmindenütt az élen, Ieérsz akkor a. Tiszához a[assenowl utra. Ott bizton találsz': 8zekeret~,ki~ ..majd .haza. visz, hanemu szép ssemedért, egy:aranyért. megtessi.i .... .'. Ezz.el tiz darab aranypénzt adott Olaaka ke...
zébe és: megsimogatta a leá~y' arcát: «Szegénykis lány! 'fáradt .lehetsz l no majd kípíhened, migférjhez mész.Olesz, te csak: gyere utáaam abocskóiutra, lassan megyünkelérhetss, ha Olankátkicsit messzebb is kiséred. Délután légy- Bocskón,ha elóbb el nem érnél, de aztán: ne kéasél és ne
. hozz megint fejéreselédetl'Te meg Gyuró ásd el. itta kincset, tlldod·,.a.többinél. Erre jövünk vissza,
majd 'akkorvisziillkhaza mindent•.
v.
A bocskói magister háza.
Már Bocskó alatt érte utól Oleszgazdáját.Világos nappal vonult be .Dohos' lovag a városkába, mint egy győzedelmes hős, három kísérőjé
vel, fegyveresen, kényesen. Sokan azt hitték, hogya király katonái, ezek kiváncsian nézték s alázatosan köszöntek nekik. Valaki mondta: ·«EzDoboslovag!» ft közel állók, kik hallották, elfutottak, látnise akarták, nehogy ..a lovaggal, kit sérthetetlerinektudtak, .még .bajb~keveredjenek. Azt látta míndenki, hogy hatalmas ember lehet, ki oly büszkén
jön be egy. városba, azért: tisztelettel nez:ték; vagy- salvesen ..köszöntek neki. Az ass:z@nyokazt is
-,meglátták; hogy ·szép ember ül.a fekete: ménen-s már is vers~nyezni kezdteltegymás:között,.hogy kit ér szeme "pillantas~? Dcbosmásgsadoletokkal volt. elfoglalva: «'Menj"előreIván, nésd' -mega .koresmát, alkalmatoa-e, :hogy' oda ssálljunk ?»Pár perc mulva Iván visszajött: «Nem. tets~ik nekem ez a hely gazdám ! Lovasok' vannak ott. Istentudja, honnan jöttek? Híszente.mondtad, hogy kára fegyvert hiába koptatni. D-e a város előtt van _még egy korcsma, talán oda szá1lhatnánk?' Szépcseplárné van ottés jó· bort mérnek» ,
- Még jobb lesz kfut táboresni l-felelt.Dobos s mivel meg nem állt, legényei is követték.
.~-- Keresztül lovagoltak a nagy utcán 8 'a városvégéhez- .értek, 'hol az·' ors·zágut· Sziget felé vezet.
Szep· réteshely volta vároa. előtt. A kanyargó.. Tisza partJán. elterülölaekáson, már csalt két ház
ant :31 korcsma, egy alacsonyépület, nagy kapuval,melyfelett cimtáblája, az «arany orosslán» lógott.
A ház-előttszenamaradvány, piszoks letaposottfú jelezte az'e.tetóhelyet.Kissé távelabhszép kiskert közepében, rendes Ieckerité'stöl körülvéve. egy
-csinos-kőépület állt A háas kömyesete ragyo'g~ .atisztaságtól.- A. virágok' jól ápolt ágyakbannőttek: ssép violák, Bzegfük éa ószirózsak. A!hablakokólomba foglalt hatszegletü üvegei Is tisz·tán esíllegtak, kivülról zöld betevő fatáblája- voltminden ablaknak, az egyik erkélymódra szélesedett ki az utcára. Ennek párkányán három .cserépjól gondozott gazdag lombozatu, das növényzetüvirág diszlett : két sárga viola s egy piros szegfü.A virágok' levelei mögül szőke, nevetős asszonyfej nézett ki. Hófehér csipkés szélü, vásson.fejkötő szüken ~ szorult fejéhez, alóla bolondosan,göndören kondorult aranyszőke haja fehér homlo-
. kára. Arca· rózsassln és gödröcskés volt, szeme, szája gyerekesen, ártatlanul nevetős.
Míkor a lovag ott ment az ablaka~alatt, hogy. fejük. 'egy magasságban volt, az' asszony szembenézett vele s ránevetett, kíhivóan; pajkosan.
l
Dobos éppen hogy -_'oda tekinte_tt, aztán előrenézett az utra, . - "
Hogy pár lépést elhaladtak, Iván lelkesültenmondta: «De gyönyörif egy teremtés h> _
- Dobos nevetve tréfált: «No, itt van I mármegint rád nézett valaki, mint multkor Kassán l»
Iván- arcán a ssomoruség árnya suhant el:«Oh,dehogy ugy I dehogy ugy f»
- Talán az szebb volt?- Nekem a legszebb a világon ... De azt
.akarod gazdám, hogy felejtsem el, azért .nem isbeszélek már róla. -
- Jó, hát beszélj erről.
- Ezen csak azt látom, hogy gyönyörüassz9nyk:;i.. · _
- No nekem ugyan nem --tetszik, mondta alovag megvetöen,. _asszonynak éretlen, .gyereknekpedig vén. Már .lehet harminc éves, Mégis olyan,mínt a göndör-bárány. Nem szeretem ezt a fajtát.De ha neked annyira tetszik, Iván, menj és felejtsd _el mellette a kassai leányt.
- Nem lehet azt, gazdám I Aztán- ez nem ishozzám való. Uri asszony ez, rám sem nézne.
Dobosgógösen felmordult: «(Azt szeretném énlátni, melyik nösaemély merné lekicsinyelni Doboskenyerespajtását! Még -ma este nála. vacsorázunk,te mellettem fogsz ülni B Ó saját .fehér kezévelfogja -neked a bort tölteni.»
Egészen felvidult arra a, gondolatra, hogy. ezzel az ásszonnyal felejteti el Iván' szívbelí bá- natát -a kassai leányért,
- Szeretőd lesz ez ·az asszony, -- folytattabelemelegedye .- vagy az ördög vissi el.
- Nem nekem való az, édes 'uram, inkábbhozzád illó.
...:...- Nekem ugyan nem> kell,ha egy magalennea világon! :.
/ - Kissé visszafordult·- a nyeregbe Gyuró fel~, kiOlessszel követte s odavetéen -kérdezte:
- -Különben kié ez a ház? ...Gyurónak fótiszte -volt .mindent .tudni .. Sok
szor egy- hétig is odajárt kémutakon. Széles,
durva, pofáját mindenüvé oda tolta. Szemtelenvolt,mint a légy és ha kellett, durva, mint apokróc, amellett baromerejü. Butának tartották,de igen ravasz és körmönfont volt. Az .aassonyoktréfáltak vele és féltek, tőle, 'igy .mindent kimondtak· neki. Tudta ő tis mértföldnyire a környéken,vagy talán tovább is, milyen házban, ki lakik,ki jár oda, mivan a pincében, a padon, az asztalfiókban l Most is gondolkozás nélkül felelte:«Ez a magister hása,» '
-. - Ki -az amagister?-Csak «magisternek»hivják, különben a
- neve Grinéus Mátyás. Nagyori tudós ember. Aztmondják, tudja a csillagok járását, akorombólaranyat tud főzni. Míndig is van arany. a' házban, "amennyi kell. Csakhogy aranynyal nem borítja. bea feleségét.
,~ Az az asszony ,a felesége?- Igen, harminc évvel-fiatalabb nála. A te
nyerén hordja, még a lába porát is imádja.- Az 'asszony is ide való? -- Nem, azt Brassóból hozta. Winkler
Amáliána~hivjak. Sok dicséretest mondanak rá,tiszta, .fürge gazdasszony. Az urát megbecsüliMindenkire .rámosolyog, de nem diesekedhetiksenki "vele, hogy Winkler Amália kitüntette
- volna. (. ' .. ,Dobos mosolygott: '«Te leszel az első" Iván I»~
mondta halkabban. Aztán hangosan odaszólt atöbbi legényeknek : «De hát mit megyünk miilyen messze ? Maradjunk az Arany oroszlánban.Egy kis, pihenés is. elfér a lovaknak. Holnapreggel megyünk Szigetre, ott ugyis .sok dolgunk lesz. A fiukat mind oda rendeltem, bekell szedni az adót, míelött a király embereielvíszlk, -Vagy 2000 darab aranyra less szük-ségem.i . _.. '.
- Az öreg Grineusnállegalább 500 darabottalálnál! - mondta Gyuró.
". ~.Azt majd, máskorrs, hagyjuk.' ~ felelt.Dobos.v-c- most8zigetenasor! - B 'büszkén 10"vagolt .vissaa a magiszter háza előtt, a korcsma
/
28 .:
felé, de .::JJ. 8zép-asszony már nem volt -az "ablakban.Egyszerre csak más jutott eszébe: .«MenjteOlesz Gyuróval az Arany oroszlánbe, kérjetekszállást magatoknak; meg a, lovaknak, egyetek,igyatok, amen:nyi kell és várjatok meg ott,»
VI.
Az .egyasszony.
Dobos Ivánnal megállt a magister háza elótt.Iván leszállt lováról. s megpróbálta az utcáranyiló hazaj.tót kinyitni, de az be volt· csukva.Kalapács -, függött az ajtó mellett, Iván rázörgetettaz ajtóra.f\.zajtó feletti erkély ablaka kinyilt, amagister felesége: maga- nézett ki rajtá-: «Mícsodalárma ez '1>>> mondta Ingerülten, «eltévesstettéteka házat, ott a korcsmao
- Kegyeskegyetlen urnó,---- felelt Doboslágy csengő hangon, - tudjuk mi, hol a korcsma,éppen onnan jövünk, de nem kaptunk ott helyet.Lehetetlen, hogymegtagadd tőlünk a szállást.Messziről [övünk; idegenek vagyunk, a lovunk_fáradt, magunk is. egy kis pihenésre vágyunk,legalább engedd meg, hogy meghuzódjunk azéladban. .
A szép asszony gondolkosott : «Nincs itthon-az: uram és Ő·nem sseret id egeneket befogadní,»
Dobosnak már fejébe szállt a vér a hosszuvárakozás miatt, de 'türtóztette magát, mert mostmár annál jobban kivánta az asszonyt Iván szeretöjének látui. Tettetett szomorueággal mondta:«Jó, ha elkergetsz, megyünk.Minden asszonykirályné, s a szép asszonynak hármas koronája
, van, igy tehát parancsolhatsz. Csak szegény lova-mat sajnálom, 3] jó, hű állat már nyeritett is az_ístállóra..
Winkler Amália ugy látszik megbánta merevségét, mert jóvalszelidebben mondta r «Hissen a lovakat befogadhatom, most ugyis üres -az óL
r
29
És ha timegelégesstek a pítvarral, ótteIhálhat-tök éjjelre» . . .. .' Dobosa meghatottság kife3ezéséteröBz·aJrolta
. arcára:' «Kössönöm, szépséges tündérl»Amália~ltünt,B pár perc mulva kinyilt a
nagy kapn. D maga nyitotta ki. '(cA cselédek.mínd elmentek buesura», mondta mentegetözve.
Igazán igen .csinos asszony volt, barna posstőruhájában, vidra prémmel nyaka körül, nagyfehér kötöjével, fehér fejkötővel.
A lovag .lesséllt; s tiszteletteljes mozdulattalkövette az asszonyt,ki mindjárt az ólat jelölteki a lovaknak.
Dobos szerényen mondta: «Jó lesz itt. ne...künk, elhálunk mi is itten, világért sem tolakod..nék házad pitvarába.»
. Az. asszonynak tetszett e szerénység, vagytalán a .lovag karcsu alakja-'és szép szeme? Máregészen barátságosan beszélt a jövevénynyel : .«Deazt már nem engedem. Te csak- teszed magad,'látom, hogy nagy ur vagy~ .Csak gyere fel vaCBO...rára. A vendéges házban hálóhelyet .is kaphatsz.Szolgád itt· maradhat .91 lovaknál.» Ezzel sarkonfordult, sfelment a ~lIáz .felé.-
- Látod 'uram! -mondta··Iván.- Mit? ..r: Hogy magad vaeaorálss vele, ahogy ur..
nak illik.. - Eszembe se jut, -felelte ,Dobos gógö
sen, - mellettem fogsz ülni, bort tölt neked, .vacsora után pedig az öledbe ül.
-Nem a fajtaezI - védekezett Iván.De Dobos nem engedett : «Komédiás· fajta, .
azt látom, különben asszony, mint a többi, csakegy kicsit ostobább.» . .
·Kis· idő mulva, mig a lovak izzadt nyakátcsutakolta Ie egy marék szénával, Iván' ujrakezdte: «Menj fel, uram, ellátom 'én a. Táltostmega Gunárt, látod, azéna van oa rácaben, zabotmeg hoztam a tarisznyában egy-kevesetc
. De Dobos csak röviden felelte: «Megvárlakitt, együtt megyünk fel,»
.:
Iván leak~sz~ott egy ,vedre~"3,~BZég):Q~~ :vizet:-,hosott az ·istálló előtti, kerekes kutböl, szénat'adott a 'lovak elé~, \ ,,'
, Mínden volt itt és minden .nsgy rendben,bár se állatot,'se kocslst nem láttak. ", "," Máralkonyodott;~mik:or "jött egy szolgáló azistállóba, s inondta, Dobosnak: .,«Azt" üzeni az
o " assaony, hogy kész a vacsora,', tessék "feljönni.»'.' Iván még mindig vonakodott, .de Dobos rá-
,párancsolt : «Hát' először nem' ,teljesitenéd akara... o
, tomat? Ki a te' urad ?,Az a némber; 'vagy én P»Igy ssétlsnul köve~e,gazdáját, az udvaron
keresztül a ház, felé..Mikor benyitottak,,a szép tiszta szobába, teli - .
gyöhyörü salnea .eserépedénynyel, . metszett üve-""gekkel,a~, asszony .már ott állt ropogós selyem.ruhában, fehér Jéjköt~vet.~löbb azt hitte, hogyIván valamit' hoz gazdája után. Akkor .hüledezettcsak, mikor ó DobosaalIeültuvterített gömbölyü ,
..' huzott oda s ó IS leült.' '. .Az asszony arca'. fellángolt: ({Szemtelen'~1>
aztán Doboshoz fordult, s parancsoléanmondts : .«Küld ki a ssolgádatl» " " .
Dobos felállt': «Gyere Iván, mondtam én,'hogy nem nekünk: való, helyez. Az .Ilyen eső:vert vándorok mint mi, .nem valók: a tündérpálo- .tába.»AriJ.áliazavartan hebegte: «Hiszen nem rád
, mondtam, Téged'hivtalak,csák a, ssolgád ~ ~»
Dobos ,Bzavába vágott, bár még .míndíg sse-.- rénykedve, de már határozottan: «Hol én 'vagyok,
ott ',helye van az en bajtáraamnak, aaén legjobb;leghívebb emberemnek ís,» , ' ' ,. " Az .assaonynak mindig jobban -tetszett a
Iovag nézése, beszédje; örült iB már ~ 'vacsorára,.nemakarta 'az alk:~at elmulasztani, aztán mondta-msgába: «~it árt, ha ez a lajhó'is itt 'eszik?»s kedveskedve'"biztatta Dobost: «Legyen 'ugy,ahogykígyelmed akarja.» :" .,,' .. -Aszolgál6, ki a gazdag ,és sokféle ételeket:,.hozta, kiváncBian .néaettIvánra, s'gondolta-: «Bíz-
'''lT~.IU.TT11 nagy ur álruhában, hogy ide ültették,olyan fehér,» Ezalatt feltette 'az éte
az asstalre, aatánkiment, még az ajtótól is. Ivánr~ hunyoritva. ' . .
. 'Amália. Dobos tányérjára rakta a .legjobb'falatokat, Iván elé· pedig odatolta . ~-. tálat:«Vegyél!»,,"'." ' . Iván alig .tudott lenyelni egy harapást, félt ,
.ís a gazdájától és .. «az asszony' ssépsége, lenézó 'modora egyformán izgatta., ' ." ,
Dobos . annál vigabban beszéls AmáliávaI._Dicsérte gödröcskés kezét, jó ételeít, 'fehér fej- \ ~kötőjét, sötét ssempílláját ,egyaránt. -, . ',---: Sokat lehetett kígyelméd asszonyokkal
.,mondta .·neki-,.Atp,ális' - hogy ugy.tudja, míesík- jól, az 'asszonyembe~ 82iivének. '. '
, .Dobos sóhajtott:' (cAz én vad életemben nemteremnek vírégok, Pusztán j~rok,vagy rengeteg"b~n~ Csak a. jó Isten különös kegyelméből láthat'.tam meg ma,.. mi a szépség, a. boldogság.» " ,
Am.~aelpirult, ami nagyon jól állt nekle ..(~Talánkigyelme,d nem is -keresné a virágot?,. '. Lovagok csak 'cst.babért 'szokták tépní.»
teLjes'engyö:Qgédep., ,.egy- -csókotnyomott '"reá,;,«Szép.,virág-~_zál,'az Isten:fizesse meg jós~g(Jd~t,
a .ssegény .hontalaa vánq:ör'irántl», ':Dobos.aaeme 'tüzetól már' olcadosotta jég
páncél, melylyel'hitvesi 'hivsege. Amáli~-~~iyétkörülfogta. Ezelőtt .sohaeem ,esett nehezére. udvarlói ~olakod~saitól ,erényet megóvni,,~'a 'magisternyugodt, lehetett, hogy fiatal felesége:öregedő
fejére _ném hoz.gyalázatot.Nyugodtan ls Íózteaz .aranyat ·B vizsgálta a
'csillagok járását. "" " ~ ,_s -~ De .most AniáJiának melege .lett, Igy nem
,B~ólt ·hozzá-a .azígeti :p(jlgárm.eBter,se~abocskói __nótáiius" ,pedig meg versben Is beszéltek. De ez
.' 'Ez'a; -félhangon-adottfelelet esak job-ban·-,tüzelte 'az~sBzonykivancsisagat :_~«CBak,<mondja' meg a nevét, ha 'maga ,:a Lucifer is lenne,ez nem.'változtatna, semmit ;ki.gyelm.ed.. .-ir~ntih~jlandó,:ságoEnon.» /
-- Jól - hát' hallottad talán 'hirét DobosIovagnak?
Az asszony felsikoltott,:,~Szent Isten, Dohoslovag!» " . , . _ " _
- En 'vagyokI '-Bzólt',Dobos 7" és most .'az Istenaldjonmeg" ;tudom,' .hogy 'már nincBitt maradásom. " , _-, - 'Ugyanhova menrie kigyeImed ilyenkésőn?
.állok szavamnak, hogy bárki legyen, ne~vá~toztát kigyelmed ,iránti -~!lajlandóBágQmori. ,Dobos:megh~j!ott -előtte : «Angyal vagy, még azokriak is'
,Jt Iegsáebbje, 'a .legkegyeaebbje. .Látod, én ugy -,
sedett, .a puha areegy ragadozó állat "kifejezését· ',"vette fel. Míntha' csak, tizkörinével 'neki akart,,',volna .menni Dobosnak, de aztán mást .gondol"'hatott, mert visszap'ar~ncs~lvahevesvérét; arca,
ismét fehér Iett, villogó szemére husta átlátszó, 'szemliéjat 'B 'szelid hangon mondta : «Kígyelmednagyon tréfás, nem tudom míért is akarja '-igy -megpróbálni az én hityesi hivségemet 1»> - .
. Dobos egy, percre elfelejtette tervét, csak azt__ avíllogö ssemet, azt az izzó kifejezést látta. Ugy"..érezte, épp 'egy"pillanatra, iiQgy párja ~Z ',az",
,asszony neki:vad,erQszakoB, büszke, B épp egy.,,_"percre megbámulta.<' " ' . . '. '<
-: " De most, hogy ismét ,a, szelid, alázatos szóke.. szépségá~1 elótte;mely'b~rgyu -éa engedelmes,, mely ,:ritán ,csak ,kezét. kell'kinyuj~ani, 'hogy övé
legyen,'Jrlnek csak azért' nem' kell a' szolga, mertaz ur után vagyódnék, alig paléstoltmegvetéésel.fordult ,el tőle: «Gyere Iván, ha" az ifj,asszonyolyan kegyelmes, .hogy ád nekünk éjjelre' hajlé,kot,. keressük fel. Nem' is illedelmes, hogy kétilyen magunkfajta kóbor férfi egy Ilyen tlsates- ,"ségea hölgy ,éji nyugalmát. tovább zavarja.» ,_ "Aztán" aa asszonyhoz fordult:" «Igaza van
"kig)Telmednek,. esaktréfáltam. Ismeri orszag-világ ,, Winkler' Amália, hófehér 'szep~otele~' hírnevéúde - hát az ilyenordasfarkas,mint mivagyunk, hogy
, tudna ilyenigyenge "violával bá;nni P' Durva' sikesünk, . esetlen .a tréfánk, az erdőben, a rengetegben" hogy IS tanulnánk .. meg-a ssépensaóláa..mesterségét ?» ",: v.
Amália ismét felvfdult: «~o hiszen értem én '·.atréfát, .nem ía-hsragudtam, .csak .ugy 'tetettem
'magamat. Igyék hát ,még, .egypohár - bort .kí...gyelmed l» '~
. 'I -,DeDobosmár.8.Z ajtónál volt; «Nem merekmaradni, mert ha .: a .bor' józanon is hagyna, meg
'. .De ·az asszony" utána szaladt: «Nem odanagy.jó uram;..itt 31 benyílöban '~ két medvebőrön
jobban,,'elpihenhet».' Kivánatos puha fekhelyet mu- ..tatott 'neki,~s Dobos;··, ki igazán fáradt volt, reá .vetette .magát, mig Iván az íetállöbamemaIovak ..mellett aludni.' ..
- 'Amália egy percig állt~aküszöbön, .minthavalaniitvárna,.aztán becsapta anelléz .tölgyfaajwt, fehér kezeit ökölbe :szoritva, v-isBzafojtottanssíssegte: «Vérjen meg az Isten l :NC? várj.:csak!
.N,o ,várj csakl» " ,
.- Amália ,soká nem ~dott~laludni,nyugtaIa"nul hánykolódott ide-oda;, nem .lelte helyét. Előb.b_
melege volt 'ledo~ta a takarókat. Hogy egy kicsit,_llgy 'feküdt, megborzongatta a hideg, ismét, ma·gárahuzta. .Hídeg lába .-ujjait terde hajlásában "melengette; }.lár a 'kakasok .aa.udvarban hajnalra
!' kukorékoltak, .mire " elazunnyadt ,De alvása ifJnyugtalan volt, mert egyik tarka álom a. má~ikat
, kergette.: /. ' ," ~.' ,'.Brassóba ,álmodta. magát, .. az erkélyes kő..
házba,' á kis, virágos "kertbe, két hajadonlá~y:"testvére- .mellett, "D1in~ szépek voltak és fehérek,
. éppen mint ő~,A;Zt a .napot látta .felviradni; mikor.jött az ,ör~g Grineus' Mátyás, . hogy, megkérje~ k~zét; 'ó nem 'is ismerte; - a magister csak" a
,állt -mellettevölégényként; s ezerelmea/édescsó~ \_kokat adott ..~ neki, ö pedig -sségyellősen, .boldogan .
vlssonosta, Éppen a [egykendőt ak~rta. neki adni,akkor vette észre, hogyegy kigyó vólt b,elekötve~'dé_ő· "Q-gy tett, míntha nem- látná, s mégis. odaadta Dobosnak.A kigyó' lassan kicsúszott a ken-'dőből, .a .lovsg nyaka .körül csavarodott, mindig
,.:-nagyobbra nőtt, végre már körül fonta egész alak- "ját, ·.s mikor már többé nem birt mozdulni, egye_O-nesen. .ssívon -marta; hosszu méregfogával,, mely
volt' 'hQmlokáh" . S'- remegett. - 'tollupámáa . ágyá-- ban: «~e" milyenvbolond álom I mit is jelent'- ..
het ~l ,Mit tartozik" .reáinez, as . ember, Id .'éppen,hogy' pár órára' utamba jött.? "I'alén ,. már ittsincs ?·Vinné. is a,z ördög, hogy ne is k-erülne: többé' ,
Egyszerre fény és világosság öntötte el aBzo~át.·Am!Ília_ álmatlan .ssemének ~ájt a ~~ny, .."
.,visszahuzódott· s kinyitotta ~ benyi16 ajtaját.Ova~
.' tosaa .nézett .a medvebórök felé. De a.fekhelyüres volt, .bár .látseott abótökön az. éjrnyuga~ .lom nyoma.. Az is -látszott, hogy hányk9Iódh~tott,: - _'ki rajtok feküdt. .,.., .
Se .Dobos; ae' címboréja nem volt' niársehoI, .', ae fent-a hásban, se az istállóban, se.az udva- .. -ron, csak 'patkQnyomok 'vesettek 'az ismét bere-: -
tessélt .' kapu felé. . ','.JIogy mehettekki? .h~szen-azár"csukVavolt, ~
a-kníeaotpedígőhordta" a .keblén.· ., Csak, nem merészke4ett be hozzá éjjel ?csak -,
nem 'v()ltak -igazak asok a 'csókok,·m~lyekről őálmodott, .;-
,hozni, de ott ,se 'állta', Bokáig. -Végre.--- bár kerüli gette , ,egy ideig '~ Ieülta medvebörökre, MinthamégmelegIenne .a lovag, álmát911 " :
Az ..asssoay .leborult .a kere~e~e .és _ sirV:3takadt; Ismét maga se tudta,.haragJaban-e, hogya lovag őtet csuffé tette, 'míkor ezerelmea 'szavátmeg, nem ,értette; demég fnkább, míkor annak -aparaset lajhónak szánta; vagy pedig, bánatába,hogyeatassép .embert soha sem ~átja többé.,
VITI.
--Mig Winkler 4mália, könyei a'~edvebórt ,áztatták, ~'S gondolatai ismeretlen, utakon ~ Dobostkeresték, .aIovag már .meseze. járt. Hajnal -elótt.
.nyeregbenvolt három legényével, s ott-vágtatotta salgetí orsságuton.: , ' _.,' ., ' ,Sziget mellett,találkozott töpbi emberével."
, Együtt--volt mínd _a ,tizenkettő, csak három ma-radt otthon. a dobosánkalbejératot őrizni. -
Már jával a város előtt,' hosasujserben jöt~
tek' nagy magas. szekerek ládákkal- ésportékával,.Mind it városba tartott, mert országos vásár"vQlt
Mint-egy, kísaáradterdöasürke galyai, ugy 'álltak·.fel az .ökrök, ·tehenek s~arvJ1i", sürü. csoportba Egy, nagy magas .bika, nyaka is-feketéllett 'a tehenek ~öIriegéból.Az'>~nat néha gyens;én ~orgott. .
cEzt-htucon, ~ezett_~ két pos,ztórnhás".ember.,A vá-,sartéten.fehérlettek a méaeskálácaok és a cslz- ~
··bocskóI-Ok" bakanesolr.velél egy 'hosszu' rudon. csizmáklógtitk, .mlntha csak lépnének, mínths.c~aJra2í emberek elszaladtak volna belőlük, csaka ,lábuk maradt volna itt, hogYcörök:kévalóságba'
:Iépjens 'ne' haladjön. _. ,', _A .templom, körül, a' cserepes vásár' mellett
.sok nyomorék .ember ült: a vakok, a bénák,' akesetlenek, kik csonka' karjukat nyujtottaka
.járó-kelők .felé, Egy különös nyomorék ember ~lt,
éppenutemplombejáratnál, két lába összezsugo-'~'
,rodva, szeme ",behunyv~,va~ -ís volt, sánta is,csak kezét tartotta abeleesö fílléreknek, mellette.
,.-'egymankós-.eDlber.kuporgott, a vak, koldust: ' Gábor ,bácsinak nevezte"s nagy -tisztelettel .bessélt
'hozzá. MIg a .koldusokielhelyeekedtek; gyülékes'tek, össsepereltek .a.jobb helyekért, 'hogy-néha','
, Gábor ,1;lács~ak-·egész tekintélyével kellett. 'rendet ." parancsolni,Dobos közeledett seregével a városba ,
. a .vésártér felé. De a 12- embernek csak 11 lovs-"volt, mert a nagy /hOSBZU Ichnát alól' kídölt a ,lóaz uton. Csak földhöz -vágta magát" vége volt,Talán- a harmatos c fú ártott, nekí v Ichnát idáig
.~is. .hol egyik,' hol máaík lován, hátul- ri lovas mö-'. gött ülve jött' el, . Mo~t Gyuró 'mögött ült s ka.paszkodott, ahogy -. tudott, mert bizonynem j Ó ülés·volt's nyeregképén.tul .A.zősaját nyerge pediga -hátára- volt akasztva, ugy huzta be a"fejét alá;míntegy tekenös béka."· , ,
-A.város , kapuja-előtt a sereg egy zsidévaltalálkozott, ~ 'három lovat hajtott, kettő volt be- ' _fogva s Iégössn egI szép 'fiatalvasderes' mánt.Dobos rá -néaett 'a vasderesre, tetszett neki jókötésü dereka, tiszta erős léba, ruganyos járása.
Rákiáltott a koesisra: «Te' zsidó, add ide 'azta lovat l» . ,
- , .ketett a tekintetétölvde még mlndig vonakodott:" «Ném lehet .kérem ssépen.vnem lehet l» .
'A:.~-1Gvag egy,' Iépéssel. közelebb jött a ,szekér- ,hez,' a zsidó' .szemébe . nézett s halkan mondta:«Ha nem adod ezt -as egy lovat jÓszántadból,'azenyém Iesz ez is;' meg umásík kettő; megute
, életed-ís.s 'NeJ;ll mondott egy -esunya ssótsem,nem kiabált, daa veres' ssakállu.tudta, hogy "eznem tréfa, beszéd. S míkor Iván odaszólt, neki :«Te' saeréacsétlen.vhát nem ,_tudod, hogy Doboslovaggal beszélss!» - majdnem elalélt. '/, Szó nélkül hagyta' a 'vasdetest elkötni a sze-kértől s csak mindig aztmol-molta : «KegyelemIkegyeleml» ~ _' - ,
Ichnátmindjárt felkántározta a lovat s rá tette",!L nyerget. De mikor ,fel akartreá ülni, Dobosmondta neki : vezesd még:pár. lépést, haddSZokja ,meg-a nyerget. -, ,.'" " , " ~,
csak ssépen, te fogas engem vinni, kis lovaeskarn l. .:',Iehnát: nem volt éppen valami nagy 'lovas, de'~a többivel' csak elment ő -i8~ Eppenazért örült,
' __ 'hogya Szajkó olyan szelid és nem ,tulmagas ~>
, ló volt '-,Hogy~gya;log- ment Ichnat 'kissé elmaradt a -.
:,.:Be~eg~öl., Dobos hátra nésett.. «Ulj fel -már., hiszen"_-látjuk,:hogy ugy megy,mint 3Jbárá,ny.)}~ Eppep. a
.: vásártél~e értek, Iehnát felült. a nyeregbe.ia vas ...'deres, nyugodtan állt s .. azépen hagyta felülni, de',midön ,lovas~ .haladniakatt "vele, nem mozdult,csak egyhelyben állt,mintha,pdailött' ,voln~ négy,lába. Ichnát~tötte, sarkalta, a ló csaká~t,-,aztán
'mikor meguntaanqgatást,megfordult s ,kezde~tbátrafelé menní,: egyenesen ;:L cserepe~~~zé.'
Ott.: ',-az edényváaár mellett még hallatszott a':--koldusok ,vontatott, ,éneklő. könyörgése, .de egy- -:
<s,Ze118,inind. ,természetes' hangon ~ltott fél s..::ha~gos' kéromkódásbe tört ld; mikor ... a ló' mlndig'hátrálva feléjük: közeledett.,. .'
Csak Gábor bácsi nem mozdult,~ hiszen's~egény vak 'volt' - még mlndíg vpanasaoahangon kért, ldnyujtva kezét: _ a;djan.ak, adjanak, azIsten'nevében a szegény világtalannak ! .
'. _ . Egyszerre csak telordított a legnagyobb éneklő
~9nyörgés-ből,~ mert a ló 'éppen a tenyerébe lépett.. Talán csoda ie . történt, .mert zsugorodott lába.ki,egyenesedett, .felugrott ülóhelyéb.ól,- lez4rt szemé,k:inyilt, mérgesen '" nézett .S~ajkóra és Iovasára;csak -ugy :ömlötta legocsmányabb "káromkodásB~ájából. ' '.: ~ " . '. '.. ," '
. A' 'többi koldusokia felugráltak, a ,áánták.fel- ,, 'kapták mankóikat, ugy, ~tötték a IQvat,a vakok,, atugrottak.. -~: templomkeritésen,egy .. ~ s,e hibázta
el,_ Éktelen -, ,zsivaj "támadt,· verekedés; .kíabáléaTalán le is' huzták volna-Iehnátot a lóról, ha Dobos oda- nem jQu': «Csendha mondom» ~ ssöltakoldusokhoz,de leginkábbGábor báesíhos beszélt. --«Ma 'o éjjel a tanyátokon leszek, mikor -a~' erdőben
",a malaeot -sütitek és táncoltok. a tüz 'lángján~l,
mikor "felosztjátok'a Iopótt és .a kapott pénzt.Nem1rérem "én' a tísedét, mert az, sok lenne, csak200·e?;üst 'pénzzel .fogjátok ,leróni az adót, amivel.nekem .tartostok. o . . ,- , • . ', '
'-, . . ,-..szent Gábor arkangyal, kegyeapátronusom .segits! ~, fohászkodott, a vak-koldus, ki ismétlehunyta szemeit. Rajtunk, szegény Isten nyomórultjaín, kiknek 'alig ván .meg,', a 13zátaz kénye- -r.ti.k, akarnak a gazdagok adót 'szedni. .'
:A ' lovag. ,kemény hángollszólt: (Hallga~B ._'élósdi féreg I Még ,egy szó, s még ma-éjjel PUS,Z
-,~ títom 'er -tüzzel-vassal' egész undok fészkedet.Ismerem' rejtekedetrkönnyü lesz' oda [ntaí»" A koldus nem tetette többé magát,' .egéssen
kor, ha ism~red- a tanyamat,.- keress fel o • '00 '~"l::}.~~. - - Ezalatt.a8zajk6 . 'egész nyugodtan . állt;, . . ~'~~
mintha ._ gyökeret vert . volna lába a rücskös kdve-. -'~""'~~~zetbe, nem 'nézett az se' jobbra,-se 'balra, csak ' :\,.'~:~
maga elé, minths várná, hogy ki fogja -öt onnan' . ,'_~:~/~ielmozditanl? Dobosnak eszébe jntott, hogya ló.talán -' ..::,;~~~vezetéken .menne? Mert Iégősnak egész jól 'illett. ' ,.--.:,.
.' s~áját" aztán ment a'" cédruspalota felé, _. -Hideg késő őszi szélfujt már akis virágos
kert felett, ca rezeda és az őszi' rózsa kóró]a,megfagyvaés .össseasava, bamán;: ',törékenyen '.állt -ki a mária havas földből. ' " ..' ,A hó ugyan 'a déli, óí-ákban még elolvadt,de,~agyos, nedves ,{oItokat képezett a kis kertben;
, Eppen egy ilyen foltba lépett, GYUl-Ó, sséleaboes: k6;rav-al..A.' fagyos esőréteg kissébehorpadt S8
"nagy lábnyom' ólomssínü 'vizz~l 'telt meg.".. .. ~ván a kQnyhában maradt, : hogy- . a többiek-
'észr~: ne 'vegyék" hogy gazdája kiküldte, mígGyuró benyitott ';,a lovag' szobájába:- «Blava»,mondtSlÍlélyen,'-ineghajolva- s Doboa keze utánnyult, hogy/megcsókolja. '. ,- -' . "'- " ,, '~Ha4d' csak -·~Bzólt :a lovag. ~ Nem va-
gyok én püspök., -..' -,', ", _p
-.Gyuró feszélye~ve'volt,jgy gazdája közelében.De mintha a lovag maga se' egész bistossnéresnémagát, egy ideig azőtlaaul nézett a' .tíízbe, ~~táJi_
" egyszerre Gyuróhoz . fordult B' nála. szekatlan.nyugtalenaággal mondta: cc Te Gyur.ó" "~mi ujsagöt,tudsz a Tisza völgyéböl?» , -, ,. , .' " '.
'Gyuró csod4J.k,?zott 'a-kérdés' 'felett, 'de .kiágondolkozás után Ielelt; "- , '_ ,- ZsinirhePopadjuk eladta a nyáját, nálalehet vagy 200, darab 'arany~ "
.' ,:gisternél fogunk .most adót. azednl?»- '. _"---:Igen; csakhogy .esók lesz' az .adő.. meg,
.'ölelés ~ felelte .Gyurö sunyínhunyorltva, ,.',- ~ No biszen már az avval jár" ~mondta
Ichnát tapasataltan," "."
-~ -Pe -nem ,ugy - .folytattaGYUró~ ~ Mosf{ 1
,máskép i ~es2í,eddig az.as~~onyok szerették, de -:.moata mi gazdánkszerelmés WtDklerAmáliába-. " '
, J{ise ejtette még,Jófgrmárl a ssavakatdurva_'nevetése már is- torkábafult, 'inert Iván oly erő
vel -ütötte pofon; hogy Gyuró fejjel esett a, táblánálló nagyTézfa~~knak, ugy, ~ogy-.halánték~men-.ten kibuggyant '1t vér. -- --Az 'első-eset -volt ez a -Dobos:ánkán, hogyegyik legény .s 'másikellén fordUlt,de'a~ elsó
- 'eset, is, hogy ,az emberek közül- valaki ,mertészrevételt 'tenni'urUkra. -', '__.Igaa, .hogyassigetl 'yasár ót.a .nem voltak .-_
sehol, : Unottan 'gubbasztottak a eédruspelota,.körül. Ilyenkor'sok mindeníéle g0!1do1atja,' támad._
'~,:, -az- embereknek. -' _ ' -- '. - .: ,Hog! Gyuró feloesudott tántorodásából, az öt~-'" férfl tétovázva nézett egym~sra,B, szó nélkül el- --r "-.' ~atározták, hogy .nemasólnak töbhéaz esetről se'
.egyJ;llásk9zt,- se uruknak, SH a, többieknek Mind,'-ugy' érésték .mlntha valamí - rettenetes' és- -változ-
~, hátatlan történt volna~' . ._"Különösen Ivánmélyen elssomorodott, Hlába,
tagadta. maga ~előtt, de Gyuró már kúnondta: a'gazdája szerelmeaJ _ . /_.
Hiszen ő is sokáig, volt.iszerelmes a, Id~sBár, :r1ányba,· de' az más. -Az ilyen szegény ágrólszakadt
., árva hogyne séhaitosnék egy szép leány után? _-De ~z ó" hatahnas ura, aki csak parancsol, ~ki-'csak kiván! ~át ő isl Hát,fő -is? Hiszen. ó magamondtarhogy Jó az otthon üló, elpuhult embereknek" de ,ki férfi '-akar' -maradní, 'kerülje az egy ,
,:,asszonyt, a .többjveLjátszh~t, mulathat, de egy nelegyenélete:1;leklyója~ , " ,
_,'o,, ~g hű's'~olgája igy tépelődött", D9boB lé g.. fel járt .az .ebédlöben, 'miri.dighev~esebben,mindig »:
gyorsabban 'VégrefeIkiáltott" mint tavaszkor a.caerebogárra ujjongőgyermek: (Itt v-an, Woreeli...·t~,va~.-I·'Holnap.rp:egy~kWorochtá~a». _
X.','T
.,'ViSzontlátás.'
. '.' De csak ilemment "másnap~' .Megelégedett. vele a magister házát si ssík.,
láról· megnézni Ott volt a falu végén, épen mint-.a bocskói ház, az utca felé. ,Látta a nagy,kőrísfát,a legnagyobbat az egész Worochtán,
látta a három kéményt ':-felé szállt· a füstje. '. ,". Ugy. elgondolta a fehér, kötényes jó házi-
asszonyt", ~tBürög- forog a konyhában, fehér- kezével hogy igazit egy ételen,mit a szolgálé
,fala táltost, .megyünk ketten. __ ' ."'. Ivánörült,'.hogy..végre a tespedőunalomból
.kikerjÜnek., Sietve 'nyergelt. B: pár perc .mulva fel..-> nyergelve anta. '. Táltos meg. a Gúnár a cédrus- .palotaelött g a lovag és Bzolgája kifordultak anagypántoBkapu~.,' -. .
- ;Dobos különös gonddal volt öltözve,. legesebb'aranyhimzésü'~őrködmenében, sötét· bársony sU
- veggel. Puskát, nem vitt magával, csak tÜS2iőj~..- ben ,volt két pisstoly és egy .eranymarkoleúí,_.köve~kelkirakott tőr, 'Szep kondor ~aja 'fényesre
volt kefélve, bajusza .kipederve. ...' . -Mint egy vőlegény - mondotta ~. Oless, .
- ki, majdnemepedő tekintettel nézett utána; " ' .. ',' Lekanyarodtak .31 várdömbról .az orsságutra,.Nemsokára .elértékWorochtát.Egy· puskalövés- "nYÍI'e. voltak csak ~_ háztól, '. mikor .Dobos visszaforditotta .a Táltos fejét B vágtatva, . szó nélkül "IDeD;t hazafelé, .meg Be..áll~ avárkapuig. .
,Iván, ki soha se látta. urát vlsssafordulni se,'.' veszélytől, se íáradtaégtól, nem értette .:,t. dolgot.
Hiszen ura nem volthabozö, mindig tudta,' hova',·_akar menní s el is ment oda. -Nyugtalanul nézett
reá, nem beteg-e? Utolsó, idóben sokszor, volt.'. 'halvány az ,áb:r~zatja. De nem, most még nagyon'
,~ , '/ ~'
,is ,piro,s volt. Majd kics'att~nt az egészségt(51S s-'belső Indulattől. . , ,c /
" 'Másnap ismét felnyergeltette a, TaItost,·de'csak maga ment ki a kapun. Ivánt~ ki szó nélkülakarta kisérni, Visszaparancsolta.' Ez is először
_történt meg. ' , ,,' '., Lassan ment a lovag a meredek uton lefelé,
, de mikor aaorszégutra ért, vágtatott Woroehta'irányába, mintha a halál kergetné, ,A magisterházához érve, megcsendesedett, A, kapuelőtt le-szállt és kopogtatott. ' ' "" .' , ,
Egy lengyel szolga jött ki az. udvarről, DÍé~
'lyen D;leghajolyakérdezte': .Dobost s hogy. mi aparancsa.' " "
" ~. Itthon van a magister'? ,, - Itthon, de nem jöhet', ki a szobájából,
.mert most épen teli ,hold van. Ilyenkor .mindigtöm "az aranyat. ',' ' '., - '
, van:h~lyet"t~siterii~:Áz'.~dvarodb:i látta~,.'egy s'z~p ,pejlovat, az~, szeretném megvenni. Moad] ,'~ár-'milyen--árt, 'salvesen megadom. érte. ~ , _",_ ' ,,-:-' .Az-aIé az uramé, nem adja Ó azt semmi
:ároa ' - .--.,---::Hátha: megkérdeznéd?,'
. - Ugyis tudom, hogy 'hiába.~ De. mégis .. ~ ~ .Doboa oly kéróen né..
~zett Amáliára, hogy' az ellágyult; 1 '
, .,- - Jó' hát megkérdem., Benyitott a mellékszobába: «Mátyást.
'. AIaboretoríumbölnem 'hivnálak, de: hiszen most'csak -ákönyvéi~del_Vfl:gy, asokst ~gyis meg-"találod.'! - - . -. -, - .
, Csoazogé Iéptek .hallatasottak, Egy',.: magas'sovány alak. jelent meg' az".ajtóba.D:Lilabarsonyköntös fedte hosszu.teatét, fején kis -bársonysapka '
,-volt Hosssu, libegő szak3Jlával valami _hebréusfőpapnak lehetett 'volna nézni, 'ha egyenes 'voná's~) magas fej formája- nem .viseli. a, legtisztább.áría-germán -~ typust. . _. - _ '
Bér aggastyénszerü -öreg, . de még mindig. igen ssóp fém volt, szeme oly' nyugtalan, oly
I··''', alatt -Gríneus Mátyás kiment, Doboshoz fordult:«Ugy-e, .itt van kígyelmednek a szolgája is? Az, ." ' _ akit legjobb .barátj'ának nevezett Boeskőn ?'». '.
,Az asszony egyenesen DobosBzeiIlébe né- .,I .- sett, mitől ez ugy -elpirult; mintegy tizenh~téves
leány, s dadogva mondta : " .. - Nem, csakmagam jöttem. _
. gem. as-Istené te' szépségeddel, a·· te puha k;zedbe .adta 'az ostort, melylyel engem büntet,mínden gonosz _.téttemért, melyet valaha eltör
· vettem.' '- . - , ..Közer ölt .az asszonyhoz" egy nagy karos
· székbe; ahol ez illéssel megkínálta, Már nem nézett reá, már .nem szólt semmit, csak a tenyerébe ~'
·.hajtotta fejét. Egészen össze vólt törve, -minthaaz a pár szó jobban - kifárasztotta volna, Jilin.t
·-egy heti lovaglás. _ .. . '. Winkler .A:inália szive is megmozdult, némszólt semmit, de hullámzott .közöttük az 81 kéjes
·feszültség, az a nyugtalanító csend, melya Bzerelniesek hallgatását olyvégzetessé' teszi. A~··
" asszony csak ugy szivtabe az . édes ,szavakat,, mint darázB a mézet. Keble majd szétfeszitettea' prém> 'köézt, csapongó büszkeségében: Igy,_igy van elötte,-kiőt·· megalázta,'· a férfit-győző,.asszonyt-bolondító. -:pobos lovagI... .... -
Olyan boldog volt, olyan vidám,' s .legjobbansseretettvolns a lovagnak karjaiba: .. 'omlani, de' .:
. f)'zégyellósségból, ravasz számit~sból-~,~ hidegen'.. mondta: .«Szépen tud _kígyelméd beszélni,' csak
egyet felejt el, hogy Gríneus Mátyás felesége ~nem amolyan személy, kit szép szavak vagybármi más is. eltántorithatná hitvesi hívségétöl,
· fogadotteskiijétől.» ... Dobosnem nézett fe},' igy~ nem. ís láthatta,
- 'hogy tüzel, A}llália' szeme, .hogy huzódik csókra~piroB Bzája.O csak a hüvös szavakat hallotta, ·8
pár .percnyi vreménytelen hallgatás után halkanmondta.: «Ugy'hat 'Isten'veled, örökre - mínd...-örökre I» . -
Nemközéledett'hozzá; vissza se nézett, -de mentegyenesen ~Z· udvsrra, hol Vaszily lovát. tartotta.
Aa-assaonyegy pillanatig tétovázott, vissza-·····aka~a hivni, megmondani neki, hogy 'szereti óía;.örülten, halálosan, hogy övé szívének 'leg~IB0
. ·d9ttajka:«Ejh,ugyis visszajön,. ha IDanem,,-·-Mthob;lap, hanem holnap, hát holriaplltán.» .
XL
Ar~mea.
. Ugyanaz nap, este, Winkler Amália, férjetérdén .ülve, a magister .hoaasu fehér szakállátsimogatta: "«ÉdeB~uram, belépett már. a, vörös'oroszlán a· .nap há~ába? Közelebb' jutottál ,az'arany .eljöveteléhez ?») . I "
A magiszter .meggondoltan rázta' ősz fejét:«Még' nem, még nem, de nemsokára meglelem
-. a .bölcsek kövét.» .._'..._. A megátalkodott meggyösődés, 'a konok hit
~kifejezésével mondta mindezt, .mely mintegy esöndes őrület leplét boritottaélettelen arcára: Demintha -csak egyszerre eldobná a Ieplet.élénkennézett .feleségére, s egészen 'természetes hangon'ssólt hozzá: .
',' -. -' Hat -az idegen' lovaggal megalkudott 'az'- ,én tubicám a Mueus végett? .. . ...'
, . '., ' Dobos . .majdnem ugyanaeón .gondolatokkal,.nézet~aholdba, .mert nem ment "6 egyenesenhaza,· de .bolyongott az er(1öIÍ,Inig eszébe' jutott,h9gy .ellátogat'·s.koldusok"telepére. Tudta ő, hol
- ,<van.:. a tfH'tarovié~d9. szikláiba mélyedett egy···.,b~lang,·azvolt a koldusok ,tanyája. . , .
4*
c Ott urálkodott Gábor-bácsifejedeImi önk~ny"; 0
-nyel; mnenjárt ki népe az -egész országba vásá--·rokra,bucsukra. .: -
Senkisem ,ismerte a helyet, vagy ha ismerte,elkerülte, mert borzalmas -dolgokat beszéltek a
- koldusoktboessujáröl, ha valaki felfedezte haj.., lékukat '- _ -.,", Egyzimiri legénynek, ki arrs -tévedt, kivágták a- nyelvét, .a kíssurtékmindkét szemét, ugylelték meg, ugy 'vitték haza ,a vásárosok. ,
Egy- leányt guzsba kötve, .találtak az ország..outon,,~z nyav:alyatörős ,-lettarémülettöl,' s· még'éj-jel ~'is visítotts a Gábor'pácsinevét. _
.Két favágó ·a tartarovi erdőn 'örökre eltünt".ldtudja; hova lettek? 'S'- még ssámtalan másrémes. rege', szállt '3._ tartarovikoldusta;nyaról, ugy,
o hogy ,ki még tudta isa -helyet,;eltagadta, s csak,ugy mondtáke «-A.z'arkarigyal' :b~odalm.ábán tör..-·télit» ,-'" .-_ ., Mikor Dobos. a.barlanghoa közeledett~a;Tal-'-~'
árnyakat ingatva, .lángoló.fényt .vetve,'.' ", Ahogy afénynagyöbbodott--a lovag' sseme..
elótt, azon .arányban .mnt el az. erdócsöndje ía .o' Előbb csak zsibong~s hallatszott, hogy patak zu- -,, gás~;l1ak lehetett, volna venni, de majd élesedett,
-' ssélesedett a hang: Volt abban mussikassö húrokresgése, fuvolá~ -dallama, "férfi~ és asszony-bangoB;.zsivaja,·'.gyermeksirás, visítás, nevetés, lovak nye... "'rltéee; ~al~cok sivitáss, .néha felrezz~nő~. lipák
,',,' ',tánctó16rtilt' nép közé, kit- 3, tüz ,világától va>"', _~itva,:.kül9nbei1,Be:_1áthatták- volna .az, erdö sötét{;".,/.jébeJi. LéssálltIováról, az ijedező Tálto~t .kantár~',<~': -,L szárnál vezetve, egyenesen Gábor bácsi elé lépett:
, , '-7'Jó'_~stét, -öreg! - mondta leereszkedően. - '," ,Nemérkeztemeljönni" 'mikormeghivtál, .most;(:,' '~jövök az adótbeszedni. J
~az egész sereg. -~ Futkostak ide-oda,' szaladtak ~Z
erdó felé, megint visszajöttejr, csak Bt szép cígány-·leáriy ,.- ,táncát 'abbahagyva -" állt nyugodtan ','meg\i's nézte Dobost, mintha megjelenése' a -leg->~rmészetesebb,dolog ,lenne, a ,vil~gon.' , ,
A vajda fe1'-akart ugraui, de aztán türtóztettemagát B várako~anézett, nyílván gondolva.hogy
ránkat' ,meg akarod ' osztani" nagy tísstesaégvesikrajtunk. '.
Dobos lovát- egy fához" kötötte, de ugy, hogy ,o Táltos sseme előtt volt, nehogy valaki hoszá-_nyuljon, ,megeresztette a hevedert, 8 még a nye-reggel babrálva, nyugodtan mondta: ' . ~
.,~ ," ~ '~ Köszönöm,nincB vágyódásom 'eledelre, de'ennek a, szép leánynak a táncátmegiIézem. .
Míndenki elszörnyüködött' a parancsoló' hang, 'felett: itt, ahol a vajda előtt csakis a -legnagyobbalázatossággal mertek beazélní.: -; , - " , "
kérdezte a' leány. - Vagytok elegen, ó pedigegYplaga. " i
_ " . - Nem ugy van az, rubintom. Itt közelheuvannak az emberei, Ó, csak teszi 'magát, mínthaegyedül lenne, ;hisz -csak nem bolond" hogy egyedül'jött volna a tartarovi barlang közelébe? '
~".~ein bolond, 'de bátor l~ mondta Aramea.megv_etóleg.
- ,_,o Bátor, vagy bolond, .míndegy .as, de ked-veskedjél vele,. hízelegj neki; aztán kináld meg
A~ ,leány feleselt:.' -" '.Adjál neki magad, én nem adol;f. .. . ,'-~'Már .míért nem adnál?' -Híssen nem lesz
semmi .baja ~öle, csak. egy kicsit mélyebben elalszik, -sz,~peket' ~og .álmodni rólad, is.
.-.- En nem adok!-, : -Pedig éppen. neked Ienne vosod jnegboszulni magadat. Megvetetteszépségedet, megvetettea táncodat '.Hát mondta csak ·egy szóval is, hogy -
"szép?-:Hiábaj~rtad el-neki a, meimyeikigyóláncá~,~a, lobogó láng táncát," azárnyékta~éot,mind~n
hiába-volt. Ott,jártad .magadban világesuíra, migén apád -és- parancsolód,,bámultalak, Iniga,tábor",.népe csak 'ugy' mert reád' tekinteni, mínt egy ssent
_.képre, ó meg'oda se 'nézett. '.. Á! leány elhalványult, fehéríogait csikórgatta,
S csak annyit mondott:- ',í .," ,
. ~ Igazad .van ; hát hol a bor ? ','Mire visszament, még engedelniesebb "volt.
,. Dobos méregtól félt. volna, de igy esett jól neki.-< . 'A leves után malacok, .. pulykák, .libák jöttek.E~ta vénasszony ugy osztotta-.el, hogy egyiknekegybó1,~.a" másíknak nlásból· adott egy_ darabot, 'csak Gábor bácsi és .Dobostányérjára jútott mín-
. ~- deÍ1f~jtából. A pecsenyét után mézeskalácsot .:~I' osztogattak. Közpe nagy kupákból sürüntöltöge~
.adtaka .kezébe, melymég B2í ő gyüjteményében.is számot tett volna. A.harmadik' poharat Arameanyujtotta., . át, . s ugy tett,~ míntha'Dobostölelniakarná.· Míkor karjait nyaka' köré füste, gyorsansugtaa. fülébet '. ., - Estne idd ki,' öntsd a földre, .vesztedre
, Wrnek.-·-Dobos as ölelést viszonozva, tettetett .ügy:et...
. 1enséggela földre ejté' a serleget, hogy aborszétömlött a tarka' ázőnyegen.-·' '.. '._
.-,"'-;
i:.~,7~,~"~'... ·;.'__Rett~Íltö kavar'Odás._támadt erre, Kiabáltak;'.' I.
::'~/' ~úgtak:;:- . .. . - Meg akar sérten], ~egveti a mi vendéglatásunkatJ Üssétek-le I üljetek meg I .:.--Tö~ben .jiekhnentek-Dobosnak, ..egyik -buso;'.:gAnYJlyaJ.':.akarta leütnkdeö felkapta a buzogányt-smtnt ,'s:Dádszál,.-törött· .az Bzét '. vaskeze között.Egy.·'másik karddal jött .neki, de '3 'kard lesiklott
····bőr zekéjéről B Ó sérthetetlen állt ott tovább is,'csak puszta kézzel harcolva,'. de ld' közelébe' jött,le íá terítette a földre. /: .
,:;' ..' .' / 'Fuldokolva, vert okádva feküdt mar három;~-.:~.~< .Iegény előtte. Mikor a negyedik katdja eltompnlva
.j~~~.~- '- siJdott le a lovagról,_rémület .fogta el a tábor;::- ...népét, ismét- kiabáltak: .' '..
, . --', Tudjáto~ bogy sérthetetlen, a Sátán vant.. ..8pban 'a, ködmönben, - .anep fia, ne bántsátok,.
'!:,:f'~i"·', mert neked. esik _..bajod. tőle! . - igy hangzott /.v' , ide-oda; . .~:~.( '- Arámee, ki egy .percig se .távozott -. a harc'I"., . alatt a lovag mellől, izgatottan ButtOgta: «Most~~ ~ meg vannaz ijedve, most menekülj, mert rettene-
.' tes a- koldusok boszuja».De Dobos fenhangon és .nyugodtan felelte
neki: (Előpb az adót kell rnég .beszedni»; aztán.Gábor bácsihoz fordult: «Vendéged voltam, kenyeredet .ettem; nem. akarlak elpusstltani, .mintmegérdemelnéd, s· mint .könnyen .tehetném. de azadót .el nem engedhetern. 'Ti gazdagabbak vagy"'\tok,-mint a .többíek, '-a király emberei elöleldug..
.játok birtokotokat, igy "én Bzedembe rajtato~
Hanem vendéglá~ástokfejében . elengedek ,100ezüst pénzt, csak százat hozzatok,ide, jövő' szent
.4- tábor népe távolabb huzódva 'várta, mi fog tör'tenni, míg az' öreg rövid idő mulva két, sacakóvaljött- vissza. .~ Itt a .. 100 darab ~'ezüstpéllZ. Megszá-
moljam? . _ '. "" ,-Haddc~akJ---felelt a lovag..~ UgyS8esalsameg, mert haunegcsalnál, kiirtailtUák. ~
té
,:,.....,..•.'...
_ • ,_ _L
Ezz.et bÓ:röVebe>dllgta·8·:tekercsek~t, megssorltottanyergén a hevedertsfelaséllt lovára. '.,
De,'Aramee, ,ki ide 18,~.~·kiBérte,.· a kantárszárbakapaaskodott, Leborult Dobos ~eU)tt,'~~sil!t, 'rimánkodott: «Ne hagyj itt, vigy el magaddal, 'szolgálód .leszek, leghívebb. rabasolgád A táncom a-tied _lesz, a hajam a tied lesz, tied' testem-lelkem, .,'csak vígyél-magaddal». , . '.-
Alig tudta á szavakat kimondani a nagyE~~AsML -'
. Dobostmeghatotta a szép leány bánatoskö..'nyörgése, - szenvedélyes sokogása;' de .mihamergyözött józan gondolkodása .. s hidegen mondta:
-. «Hova vínnélekj' Ahovaén megyek, ott nem voltasssonyszemély.. Az: erdőben 'pedig jobb neked,
"azokkal maradni, akikkel voltál. Ha nyugtalan, a:ti-életetek, az' enyém repülő víhar. Ha -tiveszélybenvagytok, énmagam .vagyokia ,veszedelem.Puha 'selyempárnád,· .szónyeges .t~karód van. Itt
. is, eledelben bővelkedtek, hogy a király iB.meg-, irigyelhetné.» '. '. .
. - Vigyél magaddal!' - zokogta a leá~y.Do~os már '. türelmetlen \ lett: - «Hagyjáll
. ereszd' azt a·kantárszárat!»"Aramea,. míntha essk. kezét a Bzóelvágta
volna,csüggedt-en eresstette le gyönyörüformás.vékonykaIjait:.' _ " '. ~" De" vissza .jön ? - szepegte,
~Vissza, vissza .• : ~és' a' lovag, eltünt a ."hamvadé tfiztőF-már csak gyéren világitott sséleaerdőben, Ment a holdvilág felé a Doboeánka irá...·nYá}:)~,. mig a leány .kétségbeesetten kezeít tör..delve nézett utána.
Egyszerr~,csak sserelmes, könnytölázottu,rca. megváltoztáttakifejezését. Kemény- és. hideg. lett,mínt Winkler' Amáliáé . ason az estén, mikorBocskón becsapta a tölgyfaajiót a 'lovag mögött.
> S .a fekete .haju,~vékonycigány 'leány ugy'hasonlitotte .. 'pereben a· kövér szőke .: aSBZOJ;ly]loz,'míntha csak"--édeS .testvére lenne.'.Mégkigyószerü'sov-~ny ··ujjait .,' is ugy,.'szoritótta,.':ökölbe,.,mint:amaz:' fehér,.gömbölyü ,kezét. .Ugyanason. Bzav:ak· is jöt-.
hézagokat. ablskon, ajtón,' a gerendafalben mohával.dugték be, helyenként." agyagg-al betepasstva,
"aztán medvebőröket, uehéavastag vssönyegeket.hoztak. Je "a,' padlásröl, az ajtók' ·eléb,e .akaastották~~ az ablakok körül pedig 'pokrócdarabokatszegeztek. '_ .'. ' -.' '.
, Naponta ..3--4. s'zálfát vonszoltak be az, ud--Várra. A lovak busták láncokon. Csak a.:,Táltost,
meg, a Gunárt nem használták soha e célra, de aSzajkó és többi istállótarsa.: annál ,szorgalmasab-'
, ban ,vontatták fel ~ nagy törzseket;, melyeket .. -a.ztán feldaraboltak és boglyába"raktak~ .Nemvolt. kitől félteni a fát, jutott mindenkinek elég. A télieledelről is' gondoskodni kellett:_ mitér, a .tengerkincs, ~a, nincs,kellő eledel.
. . Azért a legerősebb, legbátrabb legényeketDobos magához vette s .mentek vadászni. Szarvas
.ésvaddíeznó után jártak. Medvét .kergettek, hogy, mielőtt 'elvonul odvába, övék legyen abőre stal-pának ízletes falatja., . . ,.'.'_
telI',a;~Bzájára': . «No',váij.· esakt :No"várl csaK J (Verjerr meg. az Isten hl" de, aztán .hozzátette : «T~ ,kedves" te :édes, te 'hatalmas" te gyöhyörüsége~ l»
, ' ~ Dohos iS'-vitte magaval az éjj~l benyomását. -,Ef percben ép· oly- 'sserelmes volta .ssép eígány::leányba1 .mínt.» magister feleségébe, csakhogy
, _. M:amea virág volt, az utj an, c<kit szeret az emberba-'látj~, aztán elfelejti», B nem volt aZ'egy asszony,
.melytöl IváI;it oly óva intette,' igy nem is hozha-/.tott reá föben járó veszedelmet, ,
- tudott -neki. csinálni,' abban Iasoké elállt, .8 min...dig- 'puhább és jobb .lett. -': _' _ ~-
Ez idén, hogy avádsertés jól élt, szalonná..ját is lehetett használni, .különösen most -ő8z8zel,
mig ·a nagy- hideg el nemfogy~sztottaróla, a--ssírt, 8zivesenís· mentek a- Dobosánkaemberei .vaddissnéra vadá~~,hiszen -tudták, hogy "télijólétük vadászzsákmányuk "bóségétöl .függ.
Virradőra megfujták a kürtöt, mi vadászatot-jelentett.· .Mind össsegyültekas udvarban, gyalogvoltak. mind, .. még .Dohos is, mert nem messsíre
-me:ptek .a'DobosáD;kától.. _, A"harmadik: -hegyen, egy gyep-es, mohos ol
dalban sok vaddisznó tartózkodott. ·A lapos völgy--" ben mocsaraS volt a, patakszéle, .mohos -a lejtöje,
jó' volt otta disznónak turnl, 'jdeis' jártak inni.A falu se volt messse, lejárhattaka- disznók sel'eges~ől a' Bzegényemberek 'földjére,.megdézs..
"málni' a veteményeket - - - ,. ,Ugy volt elhatérosva,:' hógy Dohos: s még "__négy .társaegymástöl :200~200 lép-és távolságban"elállják.,.a vad járását, u többi- legények pedigalultél felfelé hajtják a disznókat. -, ~
.. zsek g,·mocBáros"· patakfelett,nielynek"vize a mar· sürÜD"f-ekvó ha-vat,Egymást
. nem mert jó távol álltak egymástól,aztán nagy nehéz havas. galyak'fédtékakilátást, . de érestékvolna egymás ssíve .dobbanásét, azt a f~szült figyelmet,'azt a nyug-
, ,talan. merevBéget, .melylyel ,a közeledő vádra, 'várfjak. Mintha megingott 'volna néha a levegő a. merev nyugtalanság tulfeszitésétóI. - .
, A csendet közeledő hangok rezegték ~l'
Már lenn az erdőben zúgott ,a hajtók lármája.Fejszékkel ütötték" a"fákat, ,botokkal Kopogtattákaz utszéli köveket, orditoztak, fütyültek. ,
A. vadászok egyike, .Dlmttrí.imeröen nézettal- galyak kÖr?iö~ a, hóból kiálló, megingó füvekre,puskáját készen tartva, várta a vadat. ".
"Kétségkivül jött, mert a fakó füszálak megmoz~ll1tak,-a,bokrok száraz galyai reesegtek, hullott róluk a. hó, 's· maderakrebbentek fel, míntegy,közeledő .ellenségtöl hajtva,', . ,~_
Egyszerre ,Bzétvált . ,3 bozót, 'IDjva, agyarát-. essttogtstva közeledett· egy 'óriás vadkan.. ',.
Alighogy a vadáast észrevette, megállt egypillanatra, csak éppen rníg Dimítrl célozhatott.,. .,.
A puska .eldördült, de asürü bokrok kiálló",galyai megzavarták a golyó. menetét, B ugy elté,.ritették, .. hogy .a 'szügyb~é ·'célZott. lövés helyett 'a.vad csak hátán '. lett érintve.._..De ez elég volt,íjedségét -. tajtékzó .dühvé változtatni.
Villámgyorsasággal .nekírontott Dlmitrínek,"8biztonfeJhasitjaagyarávai, ha az iígyesen: félrenem u~,de egyszeramind ugyanason mosdulattal reá nem .veti ,magát. a, vadkanra,
Erősen sörtéíbe 'kapaszkodva, f~lig' fekve, féligülv'}. tapad a kan hátára. 'A megrémült, fel~ühö
dött w,.at Ie akarja, dörzsölni 'terhét, neki vjBzi.8 fáknak, neki" a bokrok sürüjének. Dimitri ~rz"i,
;,hogy el van veszve, ha ó 'enged, c8~k annál'erő-'..sebberi~ fogódzik., . ' . .' - ' .. " 'Száguld.', .a. különös lovas, Diég- különösebb _,parip~ján. A·hóba belemélyednek akétsfíeressuly ,ne~ézségével.. _ '., -_ I··... ,. .
r'.
. -. ~ 1";-' . < •
.séget?· .D~· bátor gyerek vagy .Dilnitri,.azt meg.",.kell adni, .ba-gyáva lennél, elveastél volna, hiszen'"azang1aris- :bátra~ak n~jtja ;oltalm~t;,-" ", "
. .. " - Agy·3Jl'a.atied lesz, tedd el emlékbe. D·erék'-'egyállatl Felé:rhárom mással Különben éppen
'~ .mikor Dimitri puskázott, hallottam Iván ·fegyverét, íadördülnl, talán 'ő. is, hoz zsákmányt? ':~. Mintamesebeli f~rka·B,.. ha emlegetik, éppen
jött lv:án,'s nadrágsaiján hnzott. maga titán egy.kísebbsserü vaddíssnöt ' .
~ .L~ssan,mind.. összegyültek a dobosánkaílegények. " :'.' ,'; .'. ',' Gyorsan, hajlott·'ágakb61. szánkát .róttak.össze,fe;nyógalyakat tettek reá, .srrs. Jektettéka 'kétdarab vadat· egymáémellé, .hogy'maredt lábaikégnek álltak, fekete véres sörtéj"ük seperte a .havat,
Dobosnakvégtelen jó kedve volt ,aZ' -este. 'ADobosénke .: nagy ebédlőjébe.ma nem hiába,
- .Hát 'már hogy tudnamt.édes uram?- De találdIq. ' '. '- Hát Worochtán.' ,- Ejh Woroehtén II - ,--' .' ", .- Hátakkor 'Járemcsén,,~'lovagoltáI.','-'
. -:-: Dehogy .Járemcsén,__ s tarta~ovie~dóben'
j,ártaJll, Gábor bácsit" ~togattam, Illeg. -
'- .. '. - "
, '--';-',Szent Isten !~csak nem tán ?:"az ~rkangyal "'. ,birOdalmában,egyedül!?, "'.'
~De. bizony - el is hoztam 'tőle 100 ezüstpénzt l ~ Te Ivánl volt ott egy 'cigánylány ~.~'~. !
, _. -Lehetett ott. több is.' ..-'Ige~,de ,olyan ssép, mínt a bajnai '.~ ,
Arameának hivták. -.,~~tzton.· szeretett ,téged a.z az aranyalma?- Igazad ·yan,.~ valódl arany alma volt.
,-' Hát neked tetszett·?· '~. - De ,nagyon;.
~ . - Hála -, legyen a Teremtőnek, hogy már- abocskói asszonyt elfelejtetted I Csakhogy már az -nem bántja a szivedet l '
-~ MitI azt a szőke uémbert? ~ csak nemc,:', gondoltad ,~ --y .'r.. , . r
.' ~-' Nem egy szegény ssolgához vaIo egy. ilyen nagy urról .mínt '~e,' valamit gondolni, én" c~aklIlindig,imádkozotn,hogyaz Ur Jézus·áldja
meg az" én . jó· uramat, és áldja. meg' azt .az- ~asszonyt iS,ki felvidítja .és verje meg mind akét ':
kezével azi,1fi szomoritja. r .
, -"~~' . .A. gyertyák leégtek, az. asztalon kialudt egyik ,.a másik után,'. csak 31 __ tüz .' világitott a kandal... ;lóból. .'. Dobos'. még .mlndig .beszélt Ivéanak az el-sötétült teremben, de ID;ár nem elmult. kalandokat
~ .emlegetett, inkább merész nagy. terveket szőtt:«A jövő nyáron már nemjárunk ilyen kísnyo-.morult utaeskákra, elmegyünk Ivánom messze
. "föl~e. Mondták nekem, hogy egy szép orsságban,-~:kelét felé királyt keresnek. Elmegyünk oda; meg-', hódítjuk előbb avárost.astén a~ egész' országot. - lfirály,leszek! Nemcsak az erdők, 'de:varosok,országok királya.. Te Iván, léssz fóemberenr;'· és ..
~', mind a· dobosénkai fiuk - .."annyl 'veszélyben hív-. séges bajtáI~Baim- lessnek. az ország nagyjat.', Ha. nem tanultunk még -bele a királyságba,nieg "
a nagy hlvstalókba, . kardunk éles .ésszivünk ,bátor, ez a fötudomény; miaaoraságléahoa kell,Nem -tanultam·seIlllllit,de.? parancsolni. tudok; 3_
sok' tailU!t e~b~r/, pe~g' míndlgengedelmeskedík;. Cz6baI Mlnka: Két arany hajsz~l. 5
,XlIL
'A 'roráté.
. )
~ (i,,' " , .
. ennek- az egy tn~omáhynak; .amit nem lehet m~g~ I
-, tanulní»;«. . -. ',' ;.' . ..,' -,.'A.tüz lsIelohadt már, de a lovag még szőtte'
_, míndíg merészebb, míndíg ábrándosabb terveit,mighájnaJrs'világosodott, csak akkQf ment pi-henni medvebórös, meleg odujába. , ".
.' .Másnap ismét _vadászat 'volt, s még sokasor.e télen, egész Jrarácsonyig.. j' , -
'Különösen, vig volt ez idén .'a·_cédruspalota.,Ad~ent elején egy hegedőst fogtak el ,·az' oraeaguton, azt ,hozták fel.' Ez egy hétígmussikált nekikmínden este, 'B közbe beszélt Idégen országokról,holarany almák teremnek a ·'fákon, aa fdldböl:
, 'tiiZ'ömlik ki minden éjjel. ,_ _. -"Oda mégyte királynak, édes jó uiám?'
.-'kérdezte Iván.-Oda, ·odal -:- felelte.Dohos álmodozva..,~. Szabad megmondaniutöbbínek -is.?-Miéi1i ne? hiszen 'ők is velem [önnek1.-"
B egész télen nembesséltek másról a Doboeánkán,. mínt jövendő királyságUkról. .
>~Hogy'beléptek, 's gyerek önkéntelenÜlanyj~ . ~"'".mögé .huződott, mert a nagy tágas templom fény'árbánuszott..S .ennyí nép volt' ott, hogy szinte,elcsodálkozott, hogy' aimyi .ember van' a világon.'.Demégjobban 'csodálkozott,mikor'az a sok nép
" mínd elkezdett gyönyörüen énekelnis anyja mintha, soha 'mást nem t~tt volna; minden éneket velük ~mondott. ' . .: -
, . liég valami tünt fel a .kis 'fiunak : az 'ara~'nyos oltár ,'felett , egy nagy kép volt,·gyönyör~tkék ruhában, koronávalfején, s mennyek királynéját ábr4zolta. e kép, de arca, ,termet~, szakasz-tott ·olyap. volt; mint .az ó édes anyjáé. . , "
. - Edes anyám - .sugta oda'~ te ·vagyezen a képen? ..... .~ . ,o ••
, '. 'Anyjac- íjedve fogta be. száját: uDehogy,-- de- ,hogy, az a Szűz' Máli~.» , _ ..... '0 • ,
, .: (De közelbe meghallotta valaki, s továbbadta. ~a8zót: «Nézzétek, nem éppen fl SzűzMária?
-. csák. a koronája, ~ hiányzik,» . '.Mínden arc, felé .fordult s ahalvány aaasony ..
igen megfélemedett..Szerencséjére esengettek az ,_oltárnál: B míg mindenkí leborúlva imádta· az 'oltári .ssentséget, kézen; fogva kis fiát, Izgatottan .
. suttogts». «Gyere, mig észre ném vesznok.» 'A nép még .nem jött kia templomból, igy·
csendes volt az "utca, Mintha : csak szöknének,úgy suhantak R' falun át, csak az. erdő szélén
·álltak meg kissé píhenni.. ' - .' "." Később )iiába .kérte Dobos anyját, hogy jöj- '
. jijnyelea templomba, ',mindig csak azt" felelte:"itt az erdőn is Isten háza van s a fenyők. nem oly
"..buták, mínt. az .emberek, nem bámulnakmindjgminden ujabb Jelenségre. . - / . .:: .o ••Bek-sok .évvelvkésőbb, ,pobos saját kezével
. .vette le ' az,. ,QltárI:ól•. ugyanazt a .·szentségtaytót". -.. melylyel azonanevézetea róráténa .pap az áldástadta El vitte'cédruspalotájába- Ellentniondóérzééek ,vitték reá" éppeu ezt elrabolni: babonás ": félelem,'
.dac, s majdnem 'gY9ngédk~gyelet egyve~~ge.Ez.volt 'az ~. nagy, tisztelétben'ctartott .kínes; mely..eló~t ,a'~obos~nkai nagy teremben örök mécs égett;
I)~'
-. ~.-
"Talán, ma', is ez juttatá "Dobosnak-.eszébe,'.• hogy -tór~téb~_ szeretnemenni r,-- .' _' ,_: . Néha ellenéllhatlan.végygyal lepték meg-agy~rmekkori-.' emlékek, TIyenkor nem -volt _masgondolata, rnínt _valahogy _legal~bb külhelyzetben'SZ.t 81 kort,' megközeliteni.Ma is' ilyvisszavágyónapja.volt..Este 'az örszobébamenthol a ~egény
ség, ha nem volt egyéb dolga, nagy, ;tüz mellett.,mulatósort-Borosés'~s keeka járta. Most éppen a, bégedüs adott elő' tréfá~ dalokat, -melyek felett
, Gyuró ugy kacagott, hogy Bzétrepedta. felső
",,} ruhája. A többi pedig ,Gyuró· felett 'nevetett. pe. mikor uruk .belépett, mind félreállt B, egyszerre
91y csend lett; mint 'a templomban, _ '",Ottvoltak, mind a tizenöten, '8 tísenhatodík- , nakahegedüs, ki-vékony pénzü szökegyerekfiu '
, - -. volt és mindíg reszketett, ha Dobost látta; bár~a~
soha ~gy"" rossz' szót se, ssólt hozzá, ,sót.egyaser-másszor egész ~ sslvesen .elhallgatta énekét, ,-
'Most is, ,Gyuró sséles háta m'Ögé, huzédott a', «Osínke»; mint itt,' -ízgó-mosgó ,könnyüségéért'.-'-,nevezték" de Dobos ,nemís-ügyelt reá.
-',Itt"'v~gYtok-,mi~d? - kérdezte -"a lovag.--:- Itt t .-:-feleltek egyhangon. '_
, ~ Csak azt akartam tőletek kérdezni, kinek- van kedve velem holnap: rórátéra -jönni? N'em
mussá]. senkinek, csak.aklnek 'v~gyódása van., Ismét egyhanguan feleltek ': «Vigyél el engem!
, meg engeJ;U, meg. engeml» \ ./- -Jó,-ha .ílyen ístenfélők ,vagytok, .eljöhet-:
.tek,de az ..őrisetnek ittholi kell maradni.Kettö a "kapunál, kettő ·Uí5 istállóban, mert gyalog megyünk, -:kockáz~átok·ki,' hogy kimarad itthon? ' '" . "--
. Mostmegpillaritotta a .remegő hegedüst:,'«rgaz~erre .nem is gondoltam, mi lesz a Czínké- .:vel? ,Vagy itt maradhatsa a ,tömlöcbe .:.. no ne - -
,sirj hát, hisz azért nemIess .semmi 'baj~od - csakmig vissza jövünk, 'hogy ne csinálj semmi' .galíbá~;' vagy' akár ,'le .ís .vlhetünk, onnan. mehetsa -,Isten. hírével.i ,- . ',: De s- Oaínkereaak zokogott: «Hova .menjek
sefelsö ruhám, Hagyj itt tÜ2iedn,él_mele-:ne: sajnáld tőlem azt' a, -falatot. Bnekelekérte, felviditlak, ha ssomorkodol, vagy el-.
'-szom~ritala~, ·ha éppen ez után van ,v~gyódásod.»_• -, <, Dobos, . szemügyre vette Czinkét. ' Qyenge,
vékony; .majdnem leényos '-fiu, volt" félénkés. érJ sékeny, de valami kedves .huncutság volt a sze
mében, ,ezért szerette őt míndenki IL Dobosánkán- .B"kényeztették, .mintegy asszonyt, vagy egy gye-
reket. -,I - ,Jó - mondta Dobos.;....".. én nembáaom,ha itt maradsz tavaezíg, de - itt~ nem henyélhet, 'senki. A muzaíka jó estére,' de egéssnap '.mit
_fogsz csinálni? .,.,' '-Czinké elgondolkozott: «Ha nem bánod, ruhái-»:'.
dat fogom rendbet~rtani; / kíjavítaní.: Az apámssüesmeater volt, tóle tanultam egyet-mást.» '
. .,~., Hát te mért nem "lettél azücs ? .,'~ Kis koromban loptak el ,a cigányok, velük
,kellett, j árni T hegedülni vásárokon;., buesukon, de-aztánniegszöktemtólük. ,A jó páterek fogadtakbe,- ~anitották is. _ .' .- ~ Hát ott miért nem maradtál?
.' A. fiu zavarba jött: «Nemtudtam hossá. szokni. a sok im~dsághoz, illéshez. Télen, csak .ment, .
de ha. egyszer jöttek az éneklő madarak.. ha ki~~ viritott a mező, nagyon megfástam a kolostor falai'-között ~ .".» , ' . ' .
" ~. "Es elszöktél megint? .' - .~-Olyanformán~felelt a fili sségyenkezve,- Jó madár lehetsz - mondtaDobos, -Hát
. Irásra? bolond vagy .te-fíu b ~ Ezzel.-kíments 'a ..' ",legények kockát vetettek reá, hogy holnap ,reggelki. .maradjon "itthon ? Ki egy szemet /vetett, az;marad, kitöbbet, ,.a~ megy, mig négy «egyssem» ..
_'ki volt koekásva, -aztán a többi már 'magától -/ 'értetődött, hogy.megy, ,-;. _..:','
.Eg~.sz processíö volt, míkor reggel, elindultak. '
Előr'D~bos- Ivánnal,utána, minda többi. '. deaen mentek.aacrdőnkeresstül.'. ""~",' .,Söt~tvöIt" ,igy két fák;lyátis'vittek,de ezeket'eloltották, mikor a faluhoz',' értek. Már. messslröllatták a ,templomot. ·vi).ágit~ni. ,Minth~,.a ',-~agy'
..verestényü ablakok' szabadon lettek volná az éj'Bö.tétj~be felakaestva.. A templomból nem látszott· . '~semmi, csak a nagy fényes nyilások s hogy 'nyelte'el az, ajtó :veresfenye ~ .-.beköszöntő fekete -ala}{okat., "
Worochta nagy község volt és .sok benne a.3 .'istenfélő ájtatos "ember, ezek, mind mentek a',"~émplomba, utánuk' igyekeztek Dobos ésemberel, .
. ",:' A dobosénkal legények' szerényen mcghuzód-., -tak az ajtó' mellett, süvegjeiket ,: kezükbe tartva,
'-csak Dobos és Iván-nyomultak előre, A,lovag'magas alakjaki1átszotta 'tömegböl.,.Epp~n szét
-:néz~tt, hollelegy üres ~ padot, 'melybe .leülhessen,, mikor ,egyszerre az egyik barna faragott ssékmélyében meglétott e.gy rózsás' arcot, Nagy. bun
", dás fejkötójéből,ugY'IDosplygQtt .kí, mínt a' mohrózsa bimbója mohos leveleiból.
, ',A'gömbölyü termetet prémes, bekecs- fedte,kis 'lámpasa előtte voltas imazs.ámolyon, a "benneégő gyertyával. Annalr .fényénél olvasotta szép[elenség esüstkapcsoa ímakönyvéböl," Dohos' még _
, egyszer odanézett ! - nincs-kétség benne, ez Wink-'ler Amália, 'csakh;ogy szebb, üdébb, mint valaha
. ' ", A lovag' fejébe ment a vér, de áztáp.- gondolta:. (iMár .megínt 'utamba jön esa némberl De itt az.Isten házában nem fog~kl rajtam» l ~, Bzzel Iehaj-
" , '-totta fejét ~ hevesen,ájtatosanimádkozo~: Minden.íma mit cs-ak anyjától hallott, eszébe jutott. Mostnem is nézett fel, de mikor a Sursumcorda el~" "hangzott, míntha csak valaini "oldalt forditotta ':volna-fejét,' oda, boI Ainália' .mint egy emelvé-o
o ' nyen ült. Az asszony, is észrevette", szeme-- talál-kosott a)ovagéval.' . '--'
" Dobosezután l .már nem tudott, imádkozni,',hiába .mondtamagénak: .«Mit bánom én, wt esí..,n,ál az a 'Bzuka-:-bagoly~? ostoba is, léha .is és, még
- ~~ak ném is' szép1»~ de halántéka.l~~e~ett, szive ,o.
7, ; __ : __ "Nem nézett oda, de mégis ,-látt~, hogy. AmáIis_,:_. 'folyton őtét _nézi,. mintha .magáhoa .akarnákény-
szeriteni a -tekintetét.--· ,Áz asszonyt bántotta, hogy .Dobos látszólag .....
.oly hidegen viselkedik. Vagy talán-a téli magány'és unalom megpuhította ssivét '! ._; '-
Mindketten folyton .nyugtelanebbak _lettek•.Míkoraz áldáatadta a pap, taláft egygóndolattal ,,'~;'
hajlott meg .mlndkettéjük feje?' '. A nép nagyrésst elvonult már,midón- Wínk
.ler Amália szendén lesütött ~szemme1, .kís lámpását--maga előtt -vive, ment - ki. a. templomból. -.
Dobos mellett, ment --el, -bekeesebársony ujja.éríntette is .Dobos bör-vsekéjét, de" nemnéztekegymásra s esak. míkor az asszony elment, -párperccel később indult a lovag is kifelé. _- .:. . A templom-ajtóban váró .legényeinek mondta: '
- «Várjatok itt, mig a-gyertjáka~ eloltják, aztán me-, I
hettek, én ugyis. magamban akarok- haza menní,».A'falu még sötétségbevolt,' ~~ák az eltávo
lodó lámpások apr6 fénypontjai inogtak .íde-oda,--.' de, Dobosnem figyelte a' többit, as- ő szeme csak.
"-azt az egy lánipástkereste,- melyet egy nagy.bundásfejkötö takaI;t el tőle. . , -, -
_.A lámpás bekanyarnlt egy kis sötét· mellékutcába.. Doboa talán nem -ís tudta, . .mhtessen,
"'_ .utáaa -Sietett; I '.
-- . Már elérte, -mát.hallotta.heves lélegsetvételét, "B· sötét .alaknak, az asszony pedig mintha halálra ..
üldöznék ~ ment; menekült előle.
'.Mi,kor Doboaegészen közel volt hozzá, feléje .:.hajlott 8 szaggatottan kérte: «Állj meg egy percre I-
- -Mikor .hallgatss meg ".végre? Azt akarod,--Ilogy___meghaljakP» . " " .. ;'._ / _ -," _ Az asszony -. gyors menetéből egyszeribe megállt, felemelte '-lámpását, egyenesen -Dobos .arcába
.- világitott, aztán..eloltotta.agyertyát. B csak-annyit.mondott : «1\{enj~k h> -' __ - _ ., , A lovag szó nélkül kisérte Amáliái a sötM .-
-. husvét hetében Indulhatunk. :Ha itt--méghideg. is"jár, .de' ott -már biston meleg Iess, 'Hiszen- te, tudod Calnke, mondd csak; meleg van ott?» .
.Csínke; 'Já' az. ablalmál .-javitott~ Jú.pobosködrilönén az aranyhimzést,-dicsekedvemondta:-
- ~ .«Persze hogy meleg, -ott már virít az eper, .haépen még 'meg neni ért»~ '. . '. ' .
. lehnát okoskodva tette hozzá : «Milyen okosamiigasdénk, most .jől kímulatjs, magát, hogyegész tavaszon ne is .Iegyen asssonyre gondja,csak a királyságrá» . "_. ", - .' . . .
~ De 'ha: király lesz, .l4rályné is kell ~.. mondtaVassíly, . ..' "
- Hisz ez a legkisebb-::- felelte vadkanölő
Dímítrl, .az .íkertestvére, ~ Osszehívat ezer',kis,.."asszonyt, .kiválasztja a legszebbet" az lesz . majd
! ~,' "'De Dobosmost többnyire magában ment s ha '.-:.cj~
:~' ~'." .' Iván vele is volt, zárkózott lett, mintha valamit / ".~.
'.,:"~' "'. restellt volna szolgája előtt. '. . ' " ·~X~1: ". Soha se- n1on~ta meg,Iván mégis. tudta,hogy. .' .~c'. ',' _ .gázdája.majdmindenhéten Worochtárá jár. Már '(;,)~'\;':-/ ~.csaka tavassbanreménykedett: Hátha,~ ragyogó <~_)~
,'~. j nap, a csillagos éjezakák felébresztik urában, aharci' ...,~ ,., .Jt~d~et? Hátha igazan: elmennek a királI,ságotke- . '-":':~'~
) o o', J c:,;,l]i,kincseket gyüjteni, népeknek. parancsolni?.,-";~~I . De már április is eljött, s még semmi ké-, . s:;
'~ -' szülődés nem történt, Dobos ugyan elküldte néha .\,~~
kisebb 'kalandra embereit, hol kettőt; hot négyet, _ ' .:~.,;',de 'maga~'nem ment velük. .Egyedül lovagolt el'; . c_'_'c~;
. '. fáradtan, vagy igen [ókedvüen tért vissza, .B ha ,.:?~
otthon volt, kiment a Dobosénka, sziklájára, ott "::;~ór~katült,a fák árnyékában, vagy a napon he- ':>;jverészett. 'Az"elsó pille repült el mellette, eitrom- - ··:ci
~~f~~ie~t l:~~Bs~J:;B --;á~::1~~rét látJ:~~ed~~ 00' .>~~,.,' . csakhamar követte a citrom-sárga pillangót egy : (·Jt;
'.I,~.;I'I:....:.•'.'.-..."."•... píros-barna, Libegett, szállt a két lepke a ·rnohOs:·'l~.{.,., ssiklák 'felett, .üsték egymást; kergették, . mintegy ';,~l~.\~ ,,:-, _ megrészegedve 'a, tavass hullániától. '·Dobosugy·'~.~~
'" elnézte öket : «Hogy játszanak I pedignem is ille-':;2/
", ... "nek egymááhos, de 'bánják .. .íaók, hqgyegyik- ._ '·i'.d;! sárga, a- másik piros, .Aztán ~miért isne illenének? , .<~~!-c .-Hát a 'Bzőlie~ meg a barna. nem szeretheti -egy- cc"-C
~~?»s!:~e~~~~lY~~rl~ ~::lb~a~~~j~lk:~:; "'m,.:::: B:~:~ik~e~a~:ze;:~?erŐ~~~~~~ o. . ;-2:t~
~i~~ó~ J~~l~i~d~: e~::er~~~~:n_m:t~~ .~;~~.-pillangó, elszállt a távolba, s DobosJ;Dost'egy .""~:~~
édes illatra figyelt: ibolyák nyiltak. már körülte . <;-·it~_3 füben, B Ő, mit talán már gyerekkora óta nem
'.,<minJ hajlong a lovag- .büszke,, alakja á kla.vírá-_ ,.gok:utan. ,«Uram,,~ mondta egészerivrémültea
,-' hissen szedek' én neked annyit, hogy az .egésacédruspalota szagos lesz ~öle, .míért fárads3magad?» "
l' " ,. De Dobos csak intett: «Hagyjál, mulatta,lengem az ibolyákat szedni». Egy selyemkendébe .kötötte a. virágokat, ' bekecse ,alá rejtette, hogyészre ne vegyék, ugy ment .Weroehta felé. Lovára'nem is 'ügyelt; ismerte' a T'áltos már" az· utat,nagyon .megasokhatta karácsony ó~a.. Az erdószélen a ménmegrettent, .mert mintha ,a földből
·~·term,ett .volna, előtte állt egy női alak. Piros ruha.voltrajta, derekán egy nagy .sárga .selyemkendö,melyfejét és nyakát' is takar,ta. 'Cigányasszonylehetett, .mert a .böre selymesbarna ..volt. és fekete
Dobos kellemetlenülvéreste 'magát; leöldtaárrariy láncát "S oda 'nyujtotta ':a ,cigányleánynak,'de 'az, vissza' dobta nekí: «Nem kell az'· aranyad, '-.'.a csókod 'kéll, . van .nekünk ar~ily,elég. Gyere ~
hozzám ma estére, aztán nem. bánom, ha soha se'is-látlak többet, csák egyssef gyere~még hossám 1»
De a lovag, már nem,hallgatta,' vágtatott'Woroehta felé ~ s aaasssonysirve,"~okogva né..,zett: utána: «Az, édes, 'a drága, 'a gyöny,örü t 'vesztére megy,el fog, pusztulni,,"~~' Istenem, mentsdmeg, ha lElhet l» > ' •
~ML bajod d1·~gám?' '- kérdezte .WlnklerAmáliíl :Qobost, mikor kevés -idő mulva hozzábelépett, ~Sápadt v~gy és a szemed se '. nevet', ,ugy, mint máskor. ' ,' ,'
...:- .Tulságosan boldog, voltam, bogy hoszád, jöhettem, angyalom.. Nagyon sokat szenvedtem'miattad,- .hogy egy 'hétig kitiltottál. " . .'
. - A, "s~erelmünkért ,tettem., Féltem, hogy,. lIátya;svégre mégis gyanakodnék, vagy valaki
de hidd el, ,már alig álltani. Néha. éjjel azt .hít- 'tem,; megszekadaasivem. NeIl1: tudoDl:;-mj leszvelem, ha ez igy-megy és te mondod, hogy ezutánmégkevesehbet fogjuk: egymást .láthatní !.' Kivette' bekecse alól az ibolyákat B odaadta
AmáliáIiak : «Látod, ezek az én gondolataim, 'melyek'a Dobosénkén neked, nyilt~k"mig távol. .,
-'. voltam. tőled». ,. ,--- Szep gori.dolatok!,,~ mondta-Amálía B
keblére tüzte a virágokat. - Várta, bogy 'Dohos/. közeledik hoszá.de aIovag . nem merte megcső-
'. kolní, mig a szép 'asszony .mage .nem ölelte. .De.."aztán· vége-hossza se volt aaölelésnek, csóknak. ,
Nembesséltekmár, .csak egyik vagy másikkérdezte:' «Szeretsz? Mondd, .sseretss ?» sá fele
.let mindig 'f1,Z volt: «végtelenül,kimondhatatlanult~ örökké l»·' ~ . -, -' ~-
"Amália' ocsudott fel,eÍ5bb szerelmi inámorá-''ból: ' ([Most menj, édes drágám, mert Mátyás hasa .
-jön,~ nem szeretném, h'a~itttalá1na,,- bár én mon-~
·dom, hogy :meglátogats:z néha' :B' vergina-játszásra· .."'ianitasz.) , " ,_'.
'- De hiszen' nem tudok vergínétverní, .se .., . semmitélem1lZ8ikát. . . , "
- Azm.indegy, csak hagyd rá"néha belekapokabnrokba és azt' mondom, hegy te tanítottál rá.
-. De mindent is' kitalálsz I ,', ,---: Ivlinde~t a te kedvedért, édes 'egyetlen, .
. ~ Latod' gyöngyvírágom, .nem szoktam én',meg·:a koldulást, "liImdig 'elvettem;" mi nekemtetszett. A ,tesserelmednél kivételt tettem, kér- ,
. - tem, "kunyoráltaní.azt tőled:,' te pedlg-megadtad,.Mondd, kire- tartozik még a mi dolgunk? "Mitvárjuk mi 'az, urad "elmenetelét,~ mit ..'féljük -acselédek ólálkodását? Gyere, légy enyém "nyiltan,'bátran,! 'Ne félj, hogy' van olyan törvény, .rnelyvlsssakénysserit, Erős a Dobosánka kapuja, mégerősebb akarom, melymegvéd, Kínesem ván annyi,
, melyeléghárom.életünkre, Ha kivánkozol ,valamire,, elhosonineked.vhavégyódolfdegen orsaágbe.elme
'. Amália~önyeznikezdett: «Istenem, milyenis a férfi [ már'nehezére' esik, hogy utánam jár, inár .meguntál, csak .egy kényelmes ágyas' kelleneneked és tőlem, a gyönge asszonytól, 'kiváaodast az .áldoaatot, hogy ~lhagyjantki·héteszten-
, dőn ,át hűséges uram; ápolóm volt, ki tenyerénhordozott f» ,:--.! ,, ' , ~ "Hát igy 'nem, rosasabbnekí, hogy meg- ,,_.'
csalod?- -" ,.'... ~ Nem. tudja és ha 'te-okos vagy, .soha se,.is fogja',' megtudni. ., '.
_.. Aztán, .mást gondolt Amália's erősebb .zoko-g~sba tört ki: ". _. -. -, .. .. -
: . - .Még ó veti a.szeme~·e,. hogy D1,egc,~alom·azur~mat,·hogy rossz szemely vagyok! 0101
-Dohos hiábasimogátta. .kedvese haj-át, _. hiába-csókolta kezét, ·a,zcsak. nem tudott -megnyugodni.B ugy hánykolódott a lovag .karjába:o" .mínt a
/esik ; «Menj, menj, nem szere·tsz.--:. mondta ful-. /'dokolva ~, nemis a:karla~ már .látnl», mig Do,bosalázatosan, megtör-ve·· kérte, hogy mikorszabad-megint eljönni? . . ~
~. Három' hét mulva,- mondta az asszony.o - Most· majd Dobosra jött ..a sírás, de csak'
türtö~tette magát, s azerényenfelelte: . -.~ Ahogy parancsolod.Aínáliát .talán mégis meghatotta Dobos szo..
morusága, mert -engesstelöen mondta: -,. - lJátod,szivem,előbh nemIehet.mertígas,
hogy Mátyás- mintaférj, B mégő örül .neki, havalaki; magányomban ssérakostat, -de ha tulozzuk,
/ S egyszer gyanakodni kezd, az ily ártatlan, jámbor- emberből lesz aIegtéltékenyebb tigris.
Dobos azt akarta mondani:-.~ :Mit-báúi.uk mi az_ Őféltékenységét?Gyere
'velem, aazalvége ennek a megalázó szerepnek l~de nem merte '19mondani, mert nagyon .félt--~z·/
aSBzollytól,-felt haragjától, félt könnyeitöl, de leg-- jobban félt .. attól, hogy a .látogatás idejét még későbbre szabja, azért ismét csakalázatos·an mondta:
---;-- .Ugy lesz,- ahogy te akarod, gyémántom.Es ugy. is volt. -Három hétig le s fel, járt
,.. Dobos a cédmspalota termeiben, mint egy ketrecbe .- 'zárt jaguár. Vagy kiment aörékst. ült a Dobo... _
, sánka\Worochta felé néző·sziklájá:p.. , -_Zárkózottabb,-gögösébb -vólt, mint valaha s
- mintha ·ötöme telnékJienne, ·lvant ·bántani.-El~
- mondta neki,· hogy· utáljaeddigi-él~t.ét,. ostobavolt, ·butá volt, .nines egyszép emléké.níece --egy,'--jó embere se. Többször Ivántvezetélmevén, Mar:": '-.'kulcseknek is ·nevezte,mit.~Boha se .tett ,eddig, s, - ~
Bgyssermeg' is kérdezte: a lovagot:· " ".' '-:--- .Ne készitsem el a fegyvereket holnaplrt'}
, - Minek? - -volt a 'válasz. /' - .~ Látod" uram, kitavaszodtunk, semmi' se ,
, gátol-már akirályságotkereani.Sietili is-kell"hogy más ~l ne vegye' a helyedet. . . .
- 'Megleltem én márasén királyságom~t, --.;...mondta Dobos félig' tréíássn; -de Iván .komolyan .vette.: r ' " _"
"---", Es 'nekünk nem szóltál- semmit ?MagadIelted "meg? Magad foglaltad el? Oh, édes jóuram, 'Vigyél. el oda, ne. zárj ki, kalandjsídböl; .
- Oda nemszabad menni senkinek rajtam 'kivül. ,,' ,',',, ,- De édes jó -uram, mi itt töltj~' ,a' drága.időt .Bok. míndenböl kifogytunk a tél folyamán•
. .Nem .saersünk már .senímís, csak .fogyasztunk." - Hát menjetek .szerezni, -~ ssólt a .lovag,~ nagy ,~,világ, B míndenütt lehet. zsákmányt·fogni, Haltlrarod,mehetsz '.KaS'sa felé .is" -:- 'tette"
. hozzá' évódve.· ne Iváiniak nem volt kedve tré-,{álni~ ',8 komolyanmondta: '
~ ,~egyek .én, bárhova vezetsz l _',. - Ennem' vezetlek most, mert fontos dol..;
gom van.de etmagyárázomaz utat~veiesd le öket.. .Iván .tudta, hogy- az «egy..asszony» oka' min";",
dennek.: Igaza volt gázdájának, hogy -a többivel.lehet játszani, tréf4lni,. de' az .«egy, asszony» bék- .lyój'a',lesz; ~', férfi életének. ," _
.Dohos legjobban .husott most Czinkéhez.'Rztse gondolta ,volnasenki.-' .
Egyszer .ki is" ,~ört Ivánból a keserüség, g.mit még soha se tett, gazdájára, panaszkodottOlesaneke ' -
,percre 'elgondolkozott,: gy-anakvó lett, - ha kj,~sülne,;hogy .megesaltál, karóba huzatlak.. _', :Czinkcf megsaeppent : ' , . .,'._o' Még kitelik·.-tőle, ,- gondolta. 'aggódv~9'meatea ho~zá;'tette: ':-".f\--~zavakat most ~óndol...-
. ~-
.tam ki;" de a- hangját, ; lehet, ,hogy már hallottam"valahol. .Nem emlékezhet minden , egyes' hangra,egy szegény vándorheg~dős~--Mit mindent hall' azember ~Megmarad'a fülébe iUt egy darab, ott egydarab,' ki·tUdja m'éket honnan 'szedi '"1- '.' :- Nem is' 'a hangját -,..kérdern .én - szőlt
Dobos ---:- de azt a _gyönyörü verset. ",':-Arramármegesküszömneked; akár ahét ssentségre; hogy éppen most találtam ki.
-Most, most ? "Mióta,előttem vagy? - kérdezteDobos, nagy bámulattal; majdnem tisztelettelnézve a ssücsflura,. - No, hát nem éppen, most; de tegnap esteugy elalvás .közben, .,'. -, ' ,
, ~ Istenem, - szőlt. ,a lovag őssínto bánattal,, míért nem tudok én ilyet kitalálni ?,Mennyitadnék ,
az .angyal ~jándé~ából, ha' nekem. ez az egy meg -lenne' adva It ' '- ,', -, ',-.
'- _~'Látodl uram, nekem pedig .mít ér mlndaz, ,.mirete, a h~talmas,vágyakozöl'?' Bát csak nekemegy szemernyije lenne -a te szeronesédnek, de szí- 'vesen oda adnám 'érte aklstudoméayom.. ,.'
, " " 'Elő~ször életébenssjnáíta "most Dobos, hogynem részesült tudományos nevelésben. Előbb inkább
. megvetette c a könyvmolyokat, ' de most csodáltaöket, különösen míöta-tudta, 'hogy Amália tud irni-olvasni. Már régen bántotta,hogy nem adhat neki
.. semmijelt, ha távol 'van' tőle, de most egy-hirtelen'elhatározása' támadt: ' . , '
. .- Senkinelt,;gazdám,.senkínek, .··1\finék volna .az nekünk '1 .
-~ _Iván, ma estére. legyen 'írösseresáml akár-honnan.hozzátokl I •
_~ Lesz, uram,
,Azirószerszám.. _ l
Iván gondolkosott.holísIehctne irószerszámotkeriteni? Előbb a worochtai paroehiéragondolt,de aztán más jutott eszébe: '. . .:
. -: ' . - Legjobb lenne amagisterét .elvínní, annak-o .~ _bizton jó irószerszámavan..,. .~.
De hogy' hozzák el? .Ejj.elcsak el lehetne.. érte .menní, de az -:ur .máreBtél~e akalja az itó
l '8zer~zamot!~ -VaIáhogy csak 'lesz" sehogy. még soha. - .sevolt, gondolta.s elindult Worochta felé.Gyurót"vittema,gával;az uton,:niikor :~gymás mellett lova-
dolkoztak: Milyen lehet, hogy jutnakhozzá~-hogy ,fogjákelvinniJ--.. Nehés Ieas-e, vagy .Ilagy?~'vagy ,törékeJlY 'l. vagy .fQlyékoliy? '...... .~... ._ . '.:
Kevéssel a·f~lu.·elótt"hol a~ erdó már vilá~gosodott, letértek asutrél, B'3 Iegnegyobbsürübe
.: ',bogy még' fülük. se latszott.ki, maguk: pedig gyaJ", logfoljtatták 8zutat.
ca .megíster házáig. , ," .
. ", Egy' szolgáló~lltaz udvarban, Gyuró egyene.',sen hossáment, s kezdett a leánynyal kötekedni. ,. . Tréfái szokás sserínt esetl~nek és' gorombák "voltak. A leány,' ki előbb nevetett, mostsíkoltozva .futott előle be a házb~ ,B ' Iván,. ki nem akarta>:cimboráját egyedül h~gyni, követte őket. :',
Az elössobéban dulakodás _támadt.. Gyurótudta,hogy a tehércselédessét ilyenfélével lehet.
, lelióbban megvenni. .A.káröröIíl~el, akár haraggal, ._.de-csak arr~ fog,gondolni, s aztán minden gondel-.kodás nélkül, akár hálából, akár engesztelésül, mín-
t dent kífog mondani.. _•. De' B,leany' különösen sípitőa volt; Hiába'
.mondta Gyuró: '" , .',~
.--- Csendesen, gal~mbom,hiszen,' igy' még··:~stlJk. nemIs ,·játszp.atok:·~veled,pedig, ssemre való
lány vagy; mondhatom.>· ..'A szolgáló csak vísltott: .,~,Hagyjon már, vén ördög !. . _-
,,o A. ·'nagy 'lármáre. kijött Amália. asszony 'ia~
, Mert ó' is nagyo:p. 'vágyódott. már' a .lovag .titán. Talán meg is bánta,' hogy oly hosesurasssbta a yis,Zontlátás idejét. Pedig a há:r;om,hétbólmég "csak másfél, telt' el. . i ,~ 0-
De míndeaérséaek eltompultak, s egy nagy,.-ijedségérzete bénitottameg minden erejét: Debest
, "bizton baj .érte s ezek .htrt pozn3k neki! Halkaa,."reked.tenkérdezte Ivánt: , .,-,~ -~: . -
fblytatta,:' - Elküldött ai gazdánk, hogy hozzunk- neki' írósaerssámot, talán adhatnál neki egynéhá-- nyat, kölcsön'?
'Amália egy .kis ideig .gondolkozott, azt~n
.. bement a -ssobába B pár perc: mulva egy kristáJykalamárissal, melynek Iesréfolhatő arany voltateteje, 'néhány azépen vágott .Iudtollal s egy darab-pergsmenttel tért vissza: '-
, ".- Itt van,tiszteltetem ,a_gazqádat.!,- Jaj,_ nem. - szabad nekem megmondani..
vetésre ·~áilt· .a sseme, Igenmulattatta,hogy D«(b9S. \'neki. .Ievelet akar' írni ~ .: mert hogy .csak, neki .·h~hat"abban egy 'percig sem kételkedett - s: hogytudta nélkül öküldí neki hozzá 'a .sserssémot;
. De-örÜit ··fs nagyon, mert ·az-iráskedv.· tQJ:elmet-. .Ienségremutat, atürelmetlenség pedig- nagy ssere
lémre vall. Amáli~ maga .is- nagyon ssérelmea.volt Dobosba, '. innen származott öröme. ~áfelett,hogy a lovag sseretl.". ,'._.,- . -< :
Még egy dolog keseritetteAmáliát-: házasságaelso l, napjai~ól csak.egy'vágya, .egy kivánsága
6* ,
. - - ,
, volt, hogy az Isten magzattaláldjameg,frigj1íket~ ~,'D'e hogy az évek multak, ,'s .a kiván'ság'nem tel..'.· .jesedett, la~s~n beletörődött ő .j~ 'sorsába. "
. Csak" .míkor 'Dobös Bocskonarra vetődött,
ébredt, fel bennekeserünagondolat: «Ha ezlenne férjem, 'nem volna esendea a háZí, nemlen-
~, nék "magamba ~gésznap.Kisgyerekgőgicsélne
a bölcsőben, nagyobbak szaladgálnának körültem.Vig volna ~ ma,' reményteljes .áholnap.» De mínt 'tisztességtudó asszony,··eltáv9litot~ae. gondolatot
, '-, '-mag_~tól, s"~rineusMátyáshitvese ismét csak, . - ,kötelességének"B nölerényeínek élt;, csak 'a, vágy
_. lenflél,snyának,·. szerétőnek, való' vagy.»·!~ :,~Amalia"e ssavakben lenézést, sértést látott
, B' .b'ár. ·:nem"'szólt semmit; de,gyl:llölség~, boszu- '-' 'vágyá lsmétfelebredt, csak ugy,IiliJ;lt Bocskén a
:C ". 'kamaraaj'tóban, .cea~ogy .lni:fel 'ez már msaodasor.. volt,.kétsserea erővel-tört reá, ~Z- az érsés, Még' ,soha:semgyülölte Dobost igy,szért soha semcsókolta'ilyenheyesen .és édesen. .M~tha,esalt~'~
be akar1ulbiZonyitani, .mennyíre igaza ,vail,·'~ '·1(}.- '.vagnak,'hogy ő- '«,Bzeretönek való»,
.~....... .::
XVl.-
·A Ievél,. .
Dobos türelmetlenül -várta az írössersaémot, _Min~g;Cz;inket küldte: '«Mégse [önnek? még se-jönnek?» - -" -.
Pedig Iván- és GJl:ITó hihetetlen gyorsaség-gal járták meg Worochtát Iván maga is csódál-
- 'kozott; milyen magasan áll a nap, míkorbetordulr .-31- cédruspalota kapujén. - .; _ _ . ~ ,'.-. _ Átadta. az·-: -iíós~erszálllot Dobosnek.reepedíganélkül; hogy sokat kérdezné, hol vette? mohónnyUltut~na.··' . - J' ',' ' " •.• - ' , "
Csínkét bivatta: «Itt' a szerszám,..~ ird le, degyorsan b> '
. Még az este- le, volt a _vers irva, ,gyönyörü,. _kacskaringós kezdé.betükkel, cifra -aláhuzással.c.
Dobos nézte, mintha tudná·"" olvasni, de."csakugyan tudta is, mível .mírrden szavát ismerte
. a versnek. ,:..'~' , Gondolta, hogy másnap elküldi - ~máliának,de valahogy .kétely Bzá~ta meg. Isten tudja,. miért? téltelküldení, Kétkedő, tépelődő lett e pár hó-~nap alatt.: - '. _ _ '
- Nem, drága .uram; nem tudom.- ,Hátm~gmondom neked, 28-ikba, járok.
:ir 16 veltámmíkor.. ..- Mikor? r: , ,
. ~ liát '- igen,' .. ·.-azt akartam mondaní,mikor 'szegény édes anyám' meghalt. Tizenkét éve
. ,annak ~'. . tizenkét éve I ..-. 'Dob~snak/e .tavászon sokasor 'eszébe juto~,
~hogy ó az angyaltól csak 12 évisikert és boldog- ': ságot~ kért, hogy . ez az idó .lepergett, fi hogy' mi" lesz márD;1ost.?"Milyen márhetlen hosszunak lát..:' 'SZ()tt, ,neki akkor ,12 év! ---:-' Es 'ma? .. Mikor', arra-'s, pontra -jutott, hogy_igazán tudná élvezni st~boldogságot, .kl tudja, ..meddig )ar~',még?
, De, 'hiszen, az. angyal' csak, annyítmondott," hsgy r. meglesz! Hiszen' ,nem' ssabott neldídöt,
más határozza.-~az ő élete, sikeres: 'voltát:, a, két. arány' hajszál.' ,Ezt nem' szabad senkinek, 'meg-mondani." ' .
'majdnem'biztosan tudta, hogy .Ivén lesz. M:ár nem'volt .' várakozQ kedvében;belezápultszivébe a' vágy,idej~t mnlta a dolog. " ,':. '" -". .,'.. 'Akk:or'·. js·vir~gaival .. ,ba~l~ált,., mikoras idegen ".belépett, csakiscsengó hangj~anézett fel, s meg-o.
lel)et1~en látt~ .hogy.esnem IV:~Il~de"még,:'neth.Ís'egyv~kol1Y ",gyenge flu; ki ~Jgha'·talj(óz~,,·
-', . Dernár mézes -borral nem kinéltanieg aküldöncöt, elkésett e~ is, mint a level, nem. lettmár az asszonynak örömebenne. Pedig milyenrepeső örömmelfogadta.'V()ln3 ezt a levelet .eaakkét, nap előtt, talán még tegnap. is,de'már',ki-'J!l:erit~tte,.'~ bánat, a harag nem keltett,víssshsn-gat. tQbbe.-., ,'.' . f . .~, •
" .El is végezte .. a 'tálraritást 'virágai körül s, c essls akkorvette 'elő a levelet. Közömbösen, unot.<tan olvasta, akésett örömek Izetleneégevoltmár
;rajta.. . . " ' . ,', " ..,', Pár perct-e .mégía némi édességgel töltötte ()l .szivét a-versek sserelmeachang]u: ki gondoltavolna, hogy ilyen ,szép verseket is ,tud csinálni?Hissen míndíg azt mondta, hogy ,műveletlen parasst; .EsDiilyen 'sserény alázat, tőle; hogynemJr~ri·a.-vissontlátást, csak hódolatát - küldi. Igazi lovag; tudja, hogy mível tartozik .hölgyének., , Amáli~fkicsengetettaz ajtón s kérdezte Hankát,
.ki a csengetésre bejött: It~ ,van még 'az a fiú? . . '~
" ., -NIncs; mindJárt elment, hogy .a levelet, ,.lde~dta; ,
- Nem. néztem..kí ·az ablakon, --hiszen te .,~{mondtad, hogy .nem, illik aIegény után "nézni -~'. {t~. . Am~liamár hánta;,högy a üuvainem is :1)e- , ' ::,~~szélt: 'Es ha nem. Dobos írta. a levelet'?· Nem ;;~~~
. tartotta lehetetlennek, 'hogy más'_.is irjen-neki .. 7.;~ilyet,.. mert _mióta. ~: lovag 'a~yit. magasztalta '::'i(~
·.',1·."1",•.'.,'.·,·.·.·, ~j:P~~~~P::lg~Zil~~ 12g~~~o~l' b:;~~~im~;:,: •..",,·t:_~.•,teraplomba, vá.~árra, ,utra, minden:'8'~em csak ,ótet .nézí, ,.' " I ", '. . ' .
. Jobban meg' íanésték .most, mert s' szerel, . -. m~s .éssaoretett asszony .öntelt-modör~ .magára
vonta a tekintetet li • • .
~ "c.. Egyszer .azonban, ugy látszott, Grineus M~tyásné.tulfeszitette, a· húrt. .Nagyon megkínoztaengedelmes, alázatos .szeretőjét: ok 'nélkül gyanusitotta, hideg, .Jdmért volt vele .szemben a ha
-Dobos szerény megadássalvisszahuzódott,váiva.I
"'"...).~-
:.' ._,:~~~'}~<' .~".. .
~m~~i~,;;t;5"::'~
;'" -.< .~:.J.: ':,'~-~
... ":{)~~ .::;:~
.~~\:.
;,~5)2/,--{' :-,:. .:...'. -: .
~~." .' -jobb- 'kedvét, lj vetette szemére a Iovagna1'~.~ " ,'~dégségét. - I _ "~ 't],:i/" '. :Vagy egy .hőnspon át pedig, a lelkílsmeret> ' I
mar az e fajta parancstól, Nagy, öröm töltötte elszivét, de rníntha öröme .lekötve ,- lenne,.ugy nyomaszto~ . rajta avárakozás fáradsága, a hosszu .'ssomoruság salakja. . -,,: -, ,-
, l Késett. öröm 'volt bizony ez is,de azérl,'csak. ~. ~ömvolt B örömrivallgas felelt a hírre az őr..'
szo.bában .is.' -J' , "
»: ,~.. ,.. Este még ·Dohos ,maga. rendezett el·míndent s.·.':.Hajn~ban.,indulunk»J-mo~dta. ~ ~(Czinkeit"
marad az őrizettel, majd, lesz'dolga, ha~bazajij~.~, .vünk, mert nj .posztóruhát csináltatok mindhyája~
· tok ,számára. Eddig csak: Vaszily maga tudott', szabni, .most 'ha ketten. neki- látn~k, négy ,hét'. alatt kész lehet minden ruha,» , '" .- De hol· veszünk. pusztát?, - kérdezte
Iván." --" Jaremcsén csak halinát árulnak. Talán, '.- még Szigeten.' se lehetne:annyi posstót .kapni t
Dóbos jó kedvU volt s'tréfáltlvánnal: «Mióta- szokták a dobosénkai emberek boltban kérdezni,van~e-valami, 'vagy nines-e? . Nem láttál te. még sohse kereskedőt menni',bra-ssóivásár-,,ról' egri .vásárra? van .azoknál,possté, .amennyl :'. .csák kell.» . ", 'i. . • •
- Igen, de asoköríset .alatt mennek. '- Es~tán? '.•• vagy megasaladnak, vagy .
levágjuk öket. Ugy "is kell nekünk szekér is, mert"Egerböl. S· püspök .pincéjéből szerétnék legalább
~ egy hordó borf.elhosní. Eger alatt fogunk el vagy, .-két szekeret,' azzal. bemegyünk. a y árosbe, elhoz-·
zuk a -bort,' mega püspök palotájából a' kíneseket.· 'Vagy' "két ssákbusalíastet isszerzünké.B egy kis,
Dobos mindenre s .beoaztotts, mit honnan hoznak,~. 'nem--,~kozott neki aggodalmat:, szivesen adják-e, ..- .
· vagy sem? '_ " . '-,' .. '. . ~,Te,ljes fegyversetbenjön míndenkí, szólt a'parancs. O magaoBztotta, ki.a:fegyvertárb61 .&'
.hat hosszu csövü 'puskát Ez csak a legügyesebb... 'nek jutott, de .1ándzsa·voltmindénkiIiek, .,azon'kívül ·pisztolyok,·török· vagy ,buzógányok.Egy kis'tar~8znya is volt.míndegyíknek . nyakába. egy kistLtravaIóval.·, Sokat-nemkellett vinni,:-csak -. ha .el....tévednének valami . rengetegbe, rnert .azeledel1;,maguknak, lovuknak -' ahol caakemberlIakáai;volt --:- kíkövetelték; .. "
,,~eki '. indultaka.nagy': világnak. 1)6 caodál-.lrozásukra. csak rövid darabon" meatek az országuton, aztán: ~eld:v;ágtak_ a'hegyeknek.aaerdöknek,
. patak .medrébeeresskedtek le, köves ~ .haaadékon·-~ap~szkodtak 'fe~, dült 'fákon kellett.' .a lovaknak
• " i De Doboscsakannyitfelelt : «Mielőtt"a harcbamennénk, egy bucsujárástteszünk.Régi fogadal-
"mam B most eljött. az ídeje.» .,Ismét csak a rengetegbe mentek 'a.:felkelő
nyári nap 'sugárzása között, mely a fenyők tűin
,.- ugy -Bzürődött át, mint egypókhálésserü ezüat-, szövet A .harmatokba visszacsillámlott a gyémánt.
-' mínden.tüzes ssínével; ragyogáf?ávab meg-fogódott ~ ,, a buJanöv'ésU;haragos:. zöld mohba .és 'a lovasok. ;fehér. .fhalináján, -:bórködmönén,árnyJoltokkal ve-. , .gyest .síklett le folytonos, egyforma' változással '
. Amint ,azok. haladtak,' előre, ki hátrább lovagolt,'-as előtte· menő .ember' .hátén .látta a .·fény-.és árI!Y.feltokatIeperegní, egyformán" szakadatlanul" ahogy .aa elmai-adó fák 'árnya .reájuk' esett.
: .' Dooos' előtt nem lovagolt senki, ó vezetett .. B 'feszült, figyelemmel nezte aaerdőt, . hol találhat r:
- '.egy . szélesebb_csapást? hol. egy kényelmesebb/,·,kapaszkodót.·Oly· ügyességge]. menta bokrok és
törzsek síírüsége között,' hogy aránylag elég gyor-.- '::sBn haladhattak.. '
- ", D:éJIe. állt: a nap, midőn egy· hegyoldalba,,tisztás helyre érkestek, Nemvoltsemmi nevezetes
. tatva.O .maga pedig elíndulta tisztás másik ~szé-
_: lére, holmogyoróbokrok között, néhány ,össze'omlott gerenda. négyszögben jelezte egy -régi ház -,
"helyét. ." _ . '. ",' '-.. ' A lov8Jg,elóbb széjjel nézett: láthatják-eemberei amikor meggyősödött,hogy nem láthatják"
r':l' J bokroktél. 'meg a. magaa fütöl, hogy magában~ van egészen, leborult, az. összeomloitt.ház -elétt, .:
"'csókolta korhadt küszöbjét, önkéntelenül is 'ajkára. .jöttek e ssavak: «Oh Napkirály, atyám.!, vezéx:elj!..erósits! bátorits-l» Aztán .gyöngéden, .mlntha a8~-'szennyal beszélne, suttogta: «Edes anyám, vísssajöttem hozzádl .Hírt, dicsőséget, vagyont szerestém, '-
'" vanmíndenem és' még sincs semmim..Azt hittem,király vagyok, most meg látoni;nem lett .'belőlemegyéb,~tegy .utonállö, rabló,. <le ménníneavisszatérés. Nem tudom, mi vezet, de csak mínt- "
. egy álomba játok. Ugy érzem,veszely környékez,talán már a,--:v:ég ez-?' Eljöttem mégegyszer bos-:.sád, ..Talán. -már nem sokára -örökre is veled- .lessek ?» . . , . '. .
.éreste ini\Cát, vág,ódottválaki után, ·de ez most nem Amália volt. Ném is tudott volna e percben -init .kívénní, haae angyalmég 'egyszer megkérdezikivánságát Olyan' szépen hangZik..míndas .a földijó, ..olyanJdvénstosnak látszik; ha .nínes, s :Qlyköz(jmbö's,-:. megasokott lesz, ha 'vari, és & vég ! ,
, mégis. mindenütt ugyanáz:elfakulás,. elmúlás,- .eltünés l -«Miért is kértem.csak tizenkét évet ?
töprengett inagában~ .B ha százat is "kéi-ek, az is"'. épenugy eltünik,emtg)ik,.,ha ,egysz~r/vége"vant
, ugyelm:rilt mínt: ~gy nap, vagy '-egy ,perc.»'.. .~ ...Dobosta 'gondolkodás igen'kifárasZtotta, nem
. 'Volt "hozzászokva,. mert nála ·8 .gondolat. mindjárt',-'" tetté'vált,'s.ÍÍJ,ivel·ott, hova"ll}.ost elméje. -tévedt,, a tett ld :volt zárva, igen elálmosodott.:-Lehajto~a ''fejét"' a mohoe k6Bzöbr~smenten elaludt. Azt"á1mod~.hogy. anyja,,:ölében pihen.,Majd.láttaad:
,a" zivataros::,~ napot, 'mi~or megölte azöriÚ>göt,:.c'sa;khogy. afüstfelhőből, melyben ~a;'Bát~n,' f~l-.
"oBzlott,''''ujra 'kikél~'a poklok fejedelme B most- gúnyosan,' nevetett Dobosra: «Azt hitted,.elp\l,sz~ titottal,ugy-~? pedig csak magadat' pusstítottadet'Vége a 'tizenkét'évnek,·mit 'az angyaltól kértél.Fösvény a menyország! ha as én', szolgálatomba
.á-llsz, örökre mindenjónak tulajdonábahelyeztelek 'volns,» De' egyszerre ,'~z ördög ismét füstté 'vált,
'eltünt, mert -a láthatáron fehéren, fényesen jelentmeg, ~Z angyáL 1 _ . ..
'Addig mig két ~ranYhajszálad.a fejeden- van, nem, <, , ;
,bánthat senkl és semmi, de ha azt 'ellen~égeB kéz . . -, k:i.h:uzza,végé,e~ódnek.' :, "~~. , "
..Dobos mosr kinyitotta~ szemét s ssínte ijedve·.1átottmaga 'elótt(3gy 'sugárzó fehér .: jelenséget., '
". Iván" ,volt"kinek fehér bórködniönéróI, izzón ,vert-vissza- a nap, épen'Dobosesemébei «Ne haragudj-gázdá:m., hogy felébresstettelek, de már igen nyug-
, talan voltain,hogy,' hova lettél ?Kere~télek az.egéss ,'tia~tás hosszába, széltébe, végre" itt, 'meg- -potlottanl ebben a korhadtgerendában, akkor.láttalak .'illeg., ' ,
'-', : '- M-ert ~ly~ -alaesonyan volt .a'fejedi.egyezte, .meg Iv~n~ - Demlesoda gerendák le~h~tIiek~zek? egészen mínt .. egyházhély.'Nézd,még egy, darab fedél ís van ottbeomolva, ott megmintha •kemence' lett volna, ':" ,
- Gyere Iván,'.nagYon eltöltöttem 82r időtmondtaDobos sietve. Nem sserétte, hogy Iván,
'vizsgálta a, hazhelye~,bár jól tudta, hogy senkiki: nem találhatja, hogy eaas ó, ssülőhelye; de'mégís féltékeny volt reá, mint egy édes. mélytitokra. Ne~dj~Benki, ne is Iéssa, de .ne-ía .
,'nézze azo:a boldog.:·.~zépemlékek. ssínhelyét., " : "Most egyszerre tudta a lovag, .hogy azok a,korh~dt 'ger~ndák temetik el'az ó' b_Qldogságá!,'
míkor .még .mint .. egy .elérhetlen álom lebegett :"::. előtte' ~. kivánság.: csak egyszer atyja fegyverével .· az. iramló vadat üldöshetní, Azt is tudta .most _-m,ár, ha: az angyal megkérdí : .míkivénséga.? hogy'esak egyórát kérne azon .ídőböl, mely már .aohatöbbé'viasza, nem.jöhet. : ,_
; ·~--.Java· korában volt,' lehet .mondani, élte tavaszán,: de már tudta, hogy ·ha jön-is a nyát, azt .
''. követi' az ~ ősz, ,aztán a tél .- a hó· --:-a .fagy ~ .. a .htdeg. ." ... . . Ifjij~~gának vége volt; mert már nem nézett,
..1..•••.-..- ,·~~n6::J::e:~:~~e g:~~futgyho;tgya ~~r~l' 12 ér; ha ajándéKképen· hosszabbitást is kap,./'
előbbi kalandos,"tevékeny életét, a mosgás; .a váll tozatosságnem~ hagyjákeIhatalmaskodnL lelkében~ .. 'feleslE~geB, gondolato~at,.· de karácsony óta majdnem "kizárólag'· sserelme foglalta el, B szerelmesok'C~üreB időt 'hagyott· .neki, ezalattrászokott a töprengésre. Egyszer eszébe jrttott,, hogy a 12...év .letelt, 'azóta nem volt nap, liogy eaa gondolatBe··üldözJié.·; , '.
-Igy mult el aa ó ifjusága; igy ,.jött reá::.megismerés ésa 'tud~B .öregsége, igy' csökkent
· önbizalma is. '. - ." .. A .moat tervezett' kaland is inkább egy utolsópróba, -egy. végsö vágy volt, s" multat felébresstení,nem mínt azelőtt, benső ösztön, B egy, az élettulségából eredő, magától,értetődő foglalkozáS.
· . " Atért .: V.~!Ó, tőle 'segltséget, ' ·aző be "nem'..f,. .: :.vallott bajára, azért remélkedett oly lázasan benne,.~ S ásértrendeste a rég tervesett. bucsujárást épen.1. mostanra,..... . ..
'XVill•
Püspök palotája.;. ......:-.
"'I'alánBzáz esztendeig is beszélték 'Egerben,,,'Dobos lovag megjelenését. A rossz .gyermckct is
" azzal csittitották: Jön Dohos, elvisz téged is,'mintPüspöki Al~jostJ' , .,:
\ 'Ezt a Püspöki Alajost a főpap' neveltette. .-Valamely távol rokonának yolthátrahagY9ttárvájá: Rendkivüli .szépségéért és szelidségéértessk
, Alajosnak nevezt~k, a gonzágai .bercegemlékére,"bár'keresztlevele 'ánosra szólo~,a Püspöki név .
'tl:Idományosbajlalllai .közelltették. meg. O :volta, , . legjobb~anuló az· /egész kolostorban, '8 . püspök
benne .látta utódjá~, az·~egyház oszlopát,. szellemi, harc<>sát, s· oly-nagyra. hecsültetehetségétés 'érett'gondQlkod4sá~, -hogy alig ,betöltött-15 éve -dacára,
-. sokszor 'a Iegkomolyabb-dolgokban megkérdezte,'véleményét B. egész.fogas theologicus kérdéseket ''._megvitatott vele.' ,"'. . .~ , .. '
., , '~~jos ragaszkodott atyaL jóltevőjéh~z, s -há';'Iából-e irá~ta ,vagy ~jtato~ hajlamaitólvezetve~apapí "'pályánJ;tk szentelte életét. Különben másról szó' sem. lehetett, a gyermek 'már 'hat' éveskora' óta míndíg hallotta: ·madd,. ha felasentelnek,.haplébénos léss, .Néhaugy is mondt.ák::maj<iha' .apüspöki süveget viseled'. ·EI sem, tudta .'magátmásképen' 'képzelni, min.,t Isten szolgájának, .B, haa . gondviselés ugy akaIja ~ nevelöatyjautód-
.jana~ .. S .most ez- '8, fiu eltünt ,Egerböl, mínthssohase _látták volna és csak suttogva mondtaegyik-másik ember : hogy Doboaaeregével ment.ki a város kapuján. ",' . , .~: : '
. . Mert .míkor Dobos embereivel ~. püspöki pa- _-lotát megszállta,.. 'az .őrizet, a-cselédség .mínd Bzét- ',',futott, mintegy- ~iUigátólnyilottmeg a lovag' előtt' ...mínden ajtó., Nem. g~tolta senki" a temérdek kinesekből azt összeszedni, mire épen. kedve ,·vo~t.
7
Eárakr:acsak -rátette kezet s .felp-att~nt míndenmerth01dvflágon "szedett -;
volt, -a 'tenyerébe bevarrva,··-,,'ettől megnyitott ·miridenféIekulcsos zár.
-Bona még Ilyen gazdag 'zsákmányt nemesi...nűltak, Voltak-ott, amaragdos .keresetek, rubintoskelyhek, .de legjobban te~Bzett Dobosnak -egy'·maíaehit Virágváza: -zöldmínta :májusi fü, selymes- .
.. - ienyü'mintasá~levél. Ezt)rlilönös_gonddal göngyölte..be,s, Ivánnak.adta át megőrzés végett. Végig men-
_ Ezeknek a földje a fehér és feketekökockákkalvolt. borítva, melyek mindig kisebbeknek látszottak,mig végre a folyosó tulaó oldalán már csak' mintfehéres' fekete' csíkok tüntek fel, -- ... Ismét termek jötte~, ezeknek a falai gyö...·
·ny-örü 'szines szőnyegekkel voltak -bevonva, 'Piros'ruhás, ·koronás kíeasssonyokwoltak -a szőnyegbe
Bzővef .lábalk előttegyssarvuak és oroszlánok tér-, -deltek.Más ssőnyegeklovasembereket zászlókkal,
fegyverekkelláttattak" de' legszebb volt a~, mely--o zöld fU közepén -szökőkutat abr~zolt,Ba kut
-körülvirágkoszorus angyalkák -táncoltak. A. .ssö-.nyegeatermen 'túl.egy kiakápolnasserü helyiségbe __léptek/Sötét volt Ittmínden, sötétpiros ibársony-
, .térdeplők és .karosszékek,sötét ,fafaragványok a, -,-falon, a .székeken; a plafondon. .A. barnapíroB homályból-Bárgásan világított kíamegfeszítettMegváltó elefántcsont alakja. Ez volta ,püspök .sao...
,"barja,- de ez is üreaelhagyott, mint JÍlinden..Innenis tovább mentek. .' , ,. ,':Nem gyóz-ték, .asok .,ajtót .nyitni., Némelyik. csak meszelt falu üreskis ssebába vezetett, melynek talán-fekete feszüle t sötétlett· B,'egésabutor- .zata~egyfeny_őfa-asztal S' egy pokréecalIeboritott
.páqpól állott.. c i,.-
-. . De akárpompas díssterem, akár·-börtönszertl, z~rkába ~ nyitottak; .üres 'Volt minden,mínden. Sehol. egy lélek-se. Elhagyottságban ;kongtak Dobos és~Be~eg'éDek léptei,' a nagy .üres termek~n,folyo"'! .
! Bákon végig. . - -' "
, "
'A lovag, kJ .harcra, volt elkéssülve.. ingerülten~: -mondta :t<A nyomorultak! gyáván, itt- hagyták
,'urukat, prédára engedték a palotát, pedíg van'fegyVerük, és van itt tányérnyaló is elég s;konyha
'körül, de nincs egy. ember, ki megvédje az agg ,p~spököt és kíncseít.s." ,' , " ,.', .- - .
."UjbQI benyitott'egy a' folycséranyílé .ajtóba..Kís fehér szoba volt. ez is,,:mes. .és ·egyszerü,· de-c .-bédító -virágilIat.ömlött -~ belóle~ mert bár, 'a ,'.Bzobának '8~m volt más butorzata mint egy gyalult , ,
_.faásztal-B egy leteritett l~cza,., de egyik falán"ol~ár .·emelkedett,-' az oltár felet1i lebegett a Boldogségoa .·Bzüzképe. ' _', . ,:' . . .
._ Mintha. 'csak élne a fából ,faragott.·ssobor,..Jlgy.mosolygott It halványrózsaszin arc, ,ugy 'ömlött lE;t róla a ták és piros köpeny. "Karjaiban' a'
·gyermek Jézus arany ,dic8fényben,'Bugáro~a, kiskezeit nyujtotta a néző felé." . ,'>' _· '., Az 'egesz oltár telesden-teli ,volt· r,aha fehérlílíomokkal, -még .kétoldalt a, falon is csupa' fehér
mínt egy fehér selyemsátor fehér liliom 'lábainál, .fehér liliom az ,- oltár lépCBÖiIi., az ablakpárkányon,'Begy magaaen-karesu liliom, az .asstalon '.ÍB,egy ,',kőkorséban, , . , , ,_' .' , ' ,
· - Dobós mámorosIetta virágillattól Ei azt gon.dolta, 'bódult ~eje álomlátásra. készteti, midőn az·aszt,al mellöl egy csodaszép ifju lépett elő.
, Az ifju barna kamz8át, viselt, .mint,a-"barátok-~zoktak. Erős; saép nyaka fehéren világitott. ki:'adurva dsrécből; '. -.' "> ;
" Dobos, egy, pillanatnyí csodálkozás 'után megkérdezte : ',«Ki v~gy 1> Mié~t nem futottál meg' teJs, mint a többi ? Nemfélss i~ maradní ?»
- , A fiu szeliden felelt,' bár, nyakán és .hom-'Jakán .haragosan .dagadtak ki az' erek: ' «Miértfélnék? hiszen, bárhol .az Isten_, kezébe -vagyok.,,Szűz anyám' oltslma sehol se, hagy el.» "
:' . Dobos nem'ügyelve tov;.bb' reá, mondta Iván,.nak : «QId le -a Szúz~'Mária nyakáról azt a'gyön~~
.•. ,sort, már régen vágyódtaQl ,ilyen &zép,gyöngyijkre...»
. . ' De 'abban: 3 pel'cben,ínikor Iván engedel:..·. meskedni akart", S' az oltár "felé ment, az ifju'
, elébe állótt, lekapta ~Z oltárröl a', nehéz ezüst<, gyertyatartót;' .mínt egy· buzogányt feje fel~tt csa
varta, 'B .váratlanul, hsrsány és perencsolöhaugonkiáltotta ; «Vísssa; rablógyilkos I Halál fia,·ki'·:8Szűz Anyához, merészkedik nyulni h)· .
Mint valami haragos arkangyal, még' egy lépést 'tettelöre, ' szeme villámlott, ökölbeszoritottkeze. magasra emelte a sulyos gyertYata/rtót.
Dobos két embere .rárontott 'a fiura, s menten ..Ieütík; ha Dobos közbe nem -lép.' «Nemszégyell- '.tek magatokat? tizenkét férfi, egy gyerek' ellen! '"
. Igaza van" ha védi ,oltárát. . De gyerek, hogyillik a, te bátor szived .ebbe a barátkámzsába?»
A fiu míntha nem is Dobosnak felelt volna,'csak ugy magának mondta: «Mintha ahhoz nemkellene bátorság, ezt a kámzsát viselni?! vagytalán azt hiszed, hogy 'te .keményebb harcokatViVBZ emberi ellenséggel, mint én itta Sátán Íneselkedéseível ?»~" .Egyszerre .csak a fiu szeme még szenve- ,
délyesebb tüzben világított, s rémillten síkoltotta.«Most. tudom, most megismerlek, te vagy a Sátánmaga, Hiszen tavasz ota. csábitasz és nem hagysz -~
békét, tavasz óta,nincs egy' nyugodt pillanatom,Mindíg fülembe' a szavad: hogyunilyen szép azélet, mennyi a gyönyörüség I· Hogy' itt duzzadkaromban napról-napra a hiábavaló eró, hogy elfonnyad, elvész, .itt e kámsas alatt, hogy' Ióta"
.. harcra termettem. Bzépis vagy, hogyannál jobban megcsaljál. De hiába minden fondorkodásod.'1tt az én jÓ~!Ígos Szúz Anyám, Ő, megoltalmaz,.megvéd, ,az ó.liliomai összetörik a te fegyvereidet!' ,-Ázt:is tudom, mivel tartozom atyai jóltevőmnek,
a püspöknek. Ha más nem tart vissza, a~'-'ő jó... ,ságe. .elég.,· támasz" nekem íneselkedéseíd ellen.'Tud~m,.hogy.-véríg sérteném jÓBágo.~~zi'iét,·ha
elhagynám,őtet éaa ··szent. egyházaj.» -A fiu letette mosta gyertyatartót, vékony
erős ujjait az oltár. mellettí ssentelt víztartó medenéébe ,mártotta" s, Dohos .felé-.s~órta a· ~'8~ente1t
7*
-_vLz,et: ':«.ApageSatanas b) ,mondtakom:oly.hittelésbwalommal - -,,·D.oboa mindlgnövekedó "gyönyörűséggel
le ;a szentélt vis, _a lovag meghajlott, aztán gyöngéd' szeretett,el, "m~jdnem meghatotten nézett agyerekre : «Es-mégis 'velem fogsz jönn4 velem,'vagy mással, de itt nem. maradsz. Szük ez :-8 fal
-a te szemed villámlását befogadni,kigyul tőle·ajtó, .ablak, elpersselédílr tőle ,a· Iílíom, '
Nem csábitalak, nem is hivlak,_ csak mondom,hogy .ínkébb velem:gyere, mÍDJ mással," Az, én
'házamban legalább rend és tisztaság van, ott nemkallödss el; nem veszelel, mint másutt és 'itt már .ugyslncs maradásod, nem ér itt már a 'kga-ácsony.téged.»" - " "_-
Alajos__meglepetve látta, hogy' a lovag nemijed meg a szenteltviztól, :sötm~g· meghajlikelőtte. 'Roppant levertség: h,arapóQzott a: fiu -B~-
__ 'vébe.-'Tehát nem a SátánI Talán Igasat is mondj' .Komoly, ,tapasztalt, férfinak- látszik. «Nem;
nem ,Szűz Anyám, oltalmazz, ne hagyj el h>. 'Míntegy ájultan 'borult. _;az- olt_ár lépcsőjére, .
heves"majdnem ' ön)dvületi imában. ,. Dobos visszahuzódott seregével, hogy ne.zavarja a fiu 'ájtatosságat. .Kopogö léptekkelmentskfel a második emeletra Dtt is ugyanolyan termek'és folyosók. Itt js_ üres minden, 'de 'az egyik nagy .: .terem. végén Iván' valami 'nesst vett éssre. Suttogva mondta a -lovagnak: «Most készüljünk,~
harcra, -ott várnak! gondoltam én, hogy ·ez azo,~ üresség csak színlelt,» '
-, Csakugyan valami mozgott, elsuhant a faJi. '-szőnyeg mellett. Mintha .megmozdultak volna. aszőnyeg'oroBzlánjai.'
.. A lovag megállt, hogy bevárja --atálnadást,-de csaJltnem közeledett semmi. Végre meguntaa várakozást; késő is lett.' MárazestiárnyákBuhantak 'a terembe, s itt-ott ,az~ ,ives -ablakokonholdfény, iá csíllent meg, batározo~ lépéssel ~enla :,szőnyeg "felé,' s ·ott, 'holkidlidorodott az oroszlán -
Mintha csakugyan az oroBzl~ntölte volna"" meg,'a szőnyeg ·tátongó sebén eleve~,piros 'vér
· ömlött, ki. Las'san· ·futott. Bzét a szövet gyapjuszálain,s a kárpit mögött nehéz zuhanássa] esett
· valami' a földre.. ' -. "· ' " . Dobos 'emberei egy mégvonaglő ,testethuztak l
- .kls szőnyeg mögül 'Valami ssolga lehetett" .. öltö... I
sete 'után itélve. .-"Az·.orditás arcára fagyott, hogy' lnimár ott ~
-maradJon. kifejezése- a végf~loszlásig, s keresztül,s.zurt:m,enéh.• ,.Ől'·patakz.,'o. til a'vér,'ho.·g~y a padlé egé-:seen sikamJ:ós' lett. körülötte. ,,-,, .'.. '
benne harcias 'ifjuságának emléke. A fegyvertárban egyvértet öltöt~ papiruhája fölé, 'sisakot bo- .ritott ősz haj.ára, .salegazebb kardot' vette,el-
\ ,'-
~:;;- ~
Bzáradt,_ de .még,míndíg izmos,kesébe, 'ugy várt~'a 'betoluló ellenségét. -
.·De hiábavárt,'Feszült figyelemmel hallotta a -zajt közeledni;
.hallotta a lépteket, ,a . fegyvercsörrenést, végre aharcot. '/
Izgatottsága,harcikedve percröl-perere nőtt,..s tetőpontjára ért, .mídön a zaj közvetlen közelről
'ismét eltávolodott.Rövid ideig 'várt még, de aztán türelmetlen
lett; kilépett a kápolnából, s ment Iakosstálya felé.A ssőnycges teremben találta a két hullát,1assan ;megalvő vérükben. Nem nagy benyomást tett reá..
.' Epen, hogy oda tekintett. Hosszu életében annyi-.ssor ésannyiképen látta a: halált, hogy nem ta
.Iálta különben íjesstönek, Ment a palotába, végigkarddal .kesében, alsakkal ,ÓSZ, haj án, . S,'ha ,épen
. . ~blak. előtt. haladtel.unegfényletteu holdvilág az 'elhagyott palotéban bolyongó,,'agg püspök al~kját.
XIX.
Püspöki Alajos.
- Kinnsekkel, élelmiszerekkel megrakott sze-.kereiket kisérték a Dobosánkai 'emberek hasafelé,Holdvilágos, -tiszta nyári éj volt, rnikor 'a városkapujához, érkeztek.' A .kapus ugy .tett, . mínthsnem, venné őket észre, nehogy 'bajba, keveredjék'velük. 'A2;t 'gQndolta,.a kapu ugyis le van' .zárva,Ó. meg' nem mutatja magát. 'De' rémület ,fogta ,el,midőn -Dobos .magas alakja .leasállván lováról" akapu felé közeledett. A- 'bejáratot védő, ", vasrud
, míntegy szalmaszál tört szét a lovag kezeiközött, -s a zár egy ,könnyü érlntésére mintegy ma-'gától pattant fel. ,,' , ', Az őr -mlndezt a: kapuépület "egy , Iörésén
Alajos épen a kapu előtt találkozott a 'lovag;. ..gal. Nem szólt semmit, .csak; .meghajlott előtte.-". - Dobos -is némán intett neki, eaakmíkor. egy"jó darabon elhaladtak, szólalt meg a fiu: «MoJidtad, hogy eljövök,.igazad volt, ,itt vagyok»:
Dobos.komolyan felelte: «Még 'közelvagynnka· v~roB .kspujáhos, most gondold meg': havelemjösz, 'kemény', harcí élet ~ár reád,,· Talán. 'isme- ,retlen kincseket, talán ismerétlen örömeket. találsz,de ott hagyoda biztos jólétet; .abistoa .kenyeret.Isehet, '·hogy uralkodni, parancsolni. fogsz, .deasis lehet, hogy, megvetve, 'gyalázva, mint az étlenfarkas, a rengeteget fogod bujni" Most gondold .
.meg jól, ·aválasztás előtted van. A· bátraké,"erőseké fi világ, de jaj annak, ki erősnek képzelimagátésgyenge, Ki "bátort akar játszani éaszivében ·gy~va. Nézz 8, szivedbe, még .nem vagyunk'
.. megyek, .bárhova I Az ismeretlent. 'Bzomjazom, a.váratlantéhesem. 'Jól láttad te, mikor mondtad,hogy szük nékem ,ez a 'négy fal.. Megölt volna,rám Bzákadt volna. Vagy egy félév óta k~z<!ődött.
- Addig nyugodt .ésboldog voltam, de azóta! - ,csák. ki t i csak .el r~bántam is én, .hova? A Bátánincse1k:edésénekgondoltam, böjttel, imádsággalküzdöttem . ellene; a .sllícíumot le nem, tettem
.többé, Nem használ··semmi.Erősebben, 'hevesebbenébredtekavágyek: .csak ki!·.- csak, el r ...--"'A.z1;ánkértemaz én szent atyámat, engedje meg,
, hogy a -kertben dolgQzlIassak..Ástam,, kapáltamrogyásig, de munkakösbsnIéttama .kolostorkertf~lett a.pacsirtákat, . fecskéket szállni, hallottama
áit nekem a .;meleg,nem engedett többé. .D.v.I.U"'''' le! se 'menní, NyugGdtabb fettemTcellám
között, de sokkal ssomorubb.. ·~Ak1tof' jöt- .te!» ~ _. .Egy ideig8~ptlanullovagoltak egymás mellett
_ a lovag és Alajos a holdvilágos éjben, egyszerreDobos azt kérdeste afiutól: «Te gyerek.sserettélmár te?»
A fiu-nyugodtan felelt. «Az. én életem' a jó-Istennekés aSzlÍZ -Anyának' volt szentelve, SZÜ,-leimet nem. ismertem; testvérem. sohse .volt, de .azért két tanulétérsamhea és pűspökaty3»llhóz
tem ~ ._. asszonyt?:». . " - .. -:--Majos, area. ép; oly tlj'iigodt,- fehér volt. a
holdfényben, . mint. ·az'előtt,; ,s ép oly nyugodtan.felelte:' . «Nem :sokasszonyt láttam én életemben,Az öreg Honoris, néni, ,a .gasdasasony; míndíg; igenjó volt hoszám, sokszor aka~ csökolní, de ~zt·azért
nem szeretteni.nagy'Űu, mert míndig asírssaguvolt..b- 'Hát még kire. emlékezel? .
.'-~ Az' iskotás lányok között, kik -a templomba, jártak, volt egy igen kedves.. deasmeghaltnemsokáre, miután fehér' ruhában," fehér fátyollal,.
'bérmálkozm jött püspök atyám elé, Azóta mindennap imádkozom a lelkiüdvéért.»
'- ,Másokra nem gondolsz?~'-- Senkire se különösen.Dobos látta, hogynem sokat tud meg 8'
fiutól, ez talán nem is igen' érti kérdéseit, inkábbmagának mondta: . (I,ez baj, mert Isten tudja,hova' .fordul aite életed./8zekere, ha az asszonyutadba .jő. Aztán még. az is .kérdés: asszonyokat_fogsz-e találni, vagy· az' egy.asszonyt.» .~
_ - A' mi asssonyunkatórted P - kérdezte a-c, fiu ártatlanul. <
-- - Azt, azt ~ felelte a -lovag, mivel látta, - .hogy legujabb fegyvertársB még nagyon Js
..~gyerek" B kissé. aggodalmaskodott·' 3. jövő miatt.
IDé fáradságokriál; ~sőt . egy .' rövid harcnál,melyet Dobesék egy királyi csapattal vivtak'haza- .tértü~ előtt, afiü igen e.d2i.ettnek, bátornak ésérettnek .bizonyult, .
.- Hiszen a többi is majd. csak jól lesz --..;gondolta a vezér,' a gyereket ilyen elszántanlátva. ',' ... . A-dobosénkai ut s'a cédruspalota valósággal
'I;:~'-'; . elbüvölteAlajost. Boldognak érezte magát a' friss
. Vadvirágok illatával~, jött az .. erdei zenekarhangje, ··s ha egy kis karmester-felrepült, száraz
. resgéssel élintette -szárnya., a . megingó füveket,különben csend volt mindenütt. - .
, 'Dobos a' füben .heverészett , a cédruspalota . ,, előtt s hallgatta az ezerbangu esti csendet. r
Bgysaerrecaak tompaerös .heng, mintha egy·lyukat ütött volna a cirpelés ,Bürü finom szövetén,ugy esett .bele, ,nehezen,',erösen.; ','~ ,.A kapu ...felől jött-a hang, .a tölgyfa ajt~* _1itötték.kalapácscsal. ' "
r. 1":.-(-
Az ófs"égrögtön fegyverhez nyult; B a ·to1>-"biek 'is egyszerre ott.voltak, . ,_. .. Dohos' rögtön talpra ugrott.· Bő- selyem öltö~é~e, mit itthon" mindig hordott, l;íbegett, körülte,B egyetlen fegyverét, ' az övjébeBzurt tört, meglazitotta hüvelyében.
Oly azokatlan volt itt- e, hang. ---Vendég nem jött a cédruspalotába;i1z.enetet
.nem hoztak ide. .. Míndenkí csak 'azt gondolte, h()gy fegyveres
- f s kinézett rajta, .deabban ~ percben vísssafordult, s kiáltotta: ,«Akármi 'legyek, ha ez nem.némber» .'. "'. " /'. .
Dobos isa .kapuhos jött: «Álrúhában jár ·az." a némber, fogadnék rá», mondta halkaa.
. - Mit· csináljak gazdám? ~kérdezte az ór.- .Küldjél egy .golyót' a . hóbortos fejébe,
azzal _vége - felelte a lovag egykedvüen. \De .abban, a pillanatban egy követeló, paran-
..esolóhang kiáltotta ber .- No,meddjgvárjakmégi~? MeguntammárJDobos e. hangra összerezzent. Semmi kétség"
i. .ezÁmália. Dehogy jött ide? Mit csináljon most,'hogy 'emberei, észre ne' vegyék? ..
Egy szempillantás .alattfellángolt selvében
'1',.,0,( - .:~dK~;:~:~~it:{~:l:~~:s:r~~:·_·· .- ~ Amália itt! csak egy deszka .választj$' el
~,'.':..•. , tóle l- Mit akar? miért jött? Beseélni fog vele~: mindenáron,de . be' nem eresztheti, nemcsak
.~ mert ssent fogadása, hogy nőszemély. nem lépi~ " át a .cédruspalota kapuját, de .mert emberei elóti~ : el is. kén 'títkolní, mitéplvesérük szivét. '~c ~. >De nem volt idóatétovázásra, ,határoznir· kellett, még pedig gyorsan. 'Azért a lovag ssokott"1 .önbisalommal .mondta: «Megkell. tudni; mia célja
-J" annak.:afejércs.elédnek?- kim.egy~kh()zzá" 'meg-: } '- nézem, hol lakik ? -hová~való? azért ne" is várjatok' .~ haza ·reggelig. . I
. Különben nem is Bokat'hallgatott -embereiTe.Maga nyitotta kla kaput, egymaga ment .'ld rajta.'
A. kapu előtt. csakugyan nészemély ~llt. Egy- sserükopottas ruhában, .a feje körül egysziirke -
. Bürü selyemkendóvolt csavarva, ugy, hogy aréá- .ból is alig,·láts~ott valami. . _', <, •
.Amint a lovag. a kapun kilépett, a nófutásnak eredt. 'A lf?vag"",ntána Iramodott. Ennyit, látottaz őr' a 'kapufeletti toronyból,:aztán míndketten.eltüntek az' erdő sürüjébe.
lván1everten fordult vissza s magába mondta:.Vége míndennesvsohe, se lesz békesség, ide iseljön .érte; SŐ 'fut 'utána): .mínt az' ÍskQlásgyerek, ,ha almát lát.» , .
, Nem soká futott 'Amália ;.-' alig, hogy .elfedtékerdei .fenyőfák a Dobosánka kőfal~t,~ megállt, 8BZ~Inbe.nézé~ a lovagga~ vátva,nrlt fog, ez nekimondanl ? . , r:
De· az nem.szólt semmit, ,csak' karjaibá vette,SZ asszonyt, ölelte, csókolta, .aserelmea őrUlettel.Ugy szoritotta magához, hogy' Amália félni kezdett: megöli 'ez' a vadember, s már sajnálta, hogyide jött. . . ,
De ő is bátor volt,összeszedte'magát; s dmcásaD',mondta-:·«Mit saorit ugy,. mintha megakarna enni?,' míkorhénapokig rám sem, nézett,'azt. se kérdezte élek-e még ?» '. '. Dobos karja lazult azasB~ony derekán. Sze..
_relmesen a s~emébe nézett, B csak. annyit mon..-" dott neki : «Edes, édes I-egyetlen !» ,.''~ Mikor mindketten kissé megnyugodtak, szemre-
hányások özönével öntötték el egymást: «kitiltottál, ~
mikor majd meghaltam egy tekintetedért,elkfild-tél! elkergettél !»' ,.',. "
~.> Te meg nem tudtál visszajönni, elhagytál,.élkedvetlenedtél, egy kis szőtól annyit· se tudtálenem türní, mint egy fizetett·cseléd. . . . ~ . .
-En. mindent :türtem, de te, de.te"'7- ~~·Nem. ~ te,; te <- ,~ ~ de'·a. azemre
naavasosoor csakhamar ismét~csók és ~ölelés lett.boldog' csenben ültek ,egymás. mellett, ké~
·1 ...........• ..... ,...... váll vállon, míg :a~éj8zakarájlik sürü..V.:.L,..u.t;;IJvC'I;:]U szerelmea éjszaka voltes, Csak
. .-Vár8k-ozáB,.· :startózkodás szlijait; hogy az 6. szi'Ve
',;_'is maj~' 'bele BZ'aka~t:' Ó. magajs belekerült/játéka, hálójába, ó - is vergödött .» távollét,az.elvál~s _
ki,nja alatt,' s most már ó is igazáJi',egyszernen, -btitánszerelm,es volt, szép erős .lovagjába. .
- Istenem; de bolond is voltam - mondta 'sokszor magábá - csakegy percet is elmulasztani ebből a boldogságból ? Hát nem elég az, 'mire rá,vagyunkkénysz~ritve? ", ,,' .
. Néha már válásra, is gondolt, de -aztán még, "sem volt bátorsága hozzá «annak.a jó, áldott
felesége gyöngédségét, 'miiit előbbi" rossz kedvét.O, könyveinekélt és imádta as asszonyt, de
~gy,_mint, valamely" örök .csillagot, . melyet váltosatlannak .lát, -s nem' is képzelheti el" máskép,
, .mínt ragyogón, fényesen. A 'csillagnak az égenvan a helye). Amáliának pedig az" Ő keblén, 'az ó ''házában. E felett 'nincs mit gondolkozni, .mert.nem lehet .méakép. ' .
;;,:Nem ls gondolkozott, de dolgosott könyv-,; tárában, labcretoriumában, B mínt az ünnepre, -',mint a -templombecment-jegoa Bzórakozásátke-
. resní az 'ó aassonyénál, , " -Hogy az élet valami mást is ~ozhatna,m1nt
,a' természetes váJ~ozásokat,: az öregség átmenetét-~Z 'agg~orba,B .végre halált '-. nem .:ia.jutotteszébe. Akk:o~- is r- .~. ó az. öregebb, őmegy
elóbb", Amáliara ~agyja mindenét, ez egy szépsirt fog' neki állitani, mig végre ,- de' csak _sokév mulva - öt is 'oda helyesik. .
'Arra gondolt, néha, hogy Amália .míntözvegyasszony férjhez is' mehetne. '.E~ ellen nem -íslehet 'kífogás,-de mint kellemetlen gondolatot, el-o
o távolltotta:magától ez' eggodalmst; «Horosskopom.hosssu életet mond nekemysakkcr már Amália~~ .lesa 'oly egészen' fiatal b> a gondolatai, nyugo..(d9JmaiJeltek· a -jövendó Bzép . «közös» sírbsn,.'
.-Ha .Dobos ···eljött hozzájuk,"nii" most .rendesenkétszer egy héten történt, udvarlasan, szivélyesenfogá<1rta, .de többnyire magára hagytafeleségéveI. 'Hadd' Bzórakozzék szegény asszony is egy kicsitebben a. nyomorult.fészekben.!. ' ., ' .'... Egy· este, miután Dobos elment, .tréfásan _
dégünk finom, művelt ember, most már úgy látom, .te is, azt találod?» . '.
. Az asszony egykedvüenfelelte ; «Hiszen vég- .·tére hozzászokik az ember.mindenkihez, oly -sok-szor jön, hogy már megssokhattam,» -
~A csillagása nagyvilágiasan, könnyed hangon. folytatta: «En örülök, ha jön, legalább kissé fel,Vi~tja m~gányod~~. Nem jó·a tulságos ~agány,ha aaembernek nmcs komoly foglalatoss'aga,egy'
,asszonynak. pedig nemlehe~ komoly foglalatossága,ha» .- - - .azt akarta mondani, ha nincsenekgyermekei .:.-. _de megijedt, kíméletlenségétöl, EJkissé ügyetlenül tettehozzá : ..«,ha épen nem: Bzegény és nem dolgozik.»
Ha csak tehette.. éjjel elmentraa 'erdőszélre..-Nem messse volt, nem·~agy utat kellett tenni,:Házuk a falu végén ..Iévén, a falusiak nem ve-"hették észre. Vaszily .és 11 szolgálók a mellékhásban aludtak, .esektől se .volt mit .tartani, 'igy
.ha Mátyás este'mondta. néki: «Bocsées 'meg,... .gerlernadsrem; de ma ismét 8,lombikjaimat órzöm»
.tettetett levertséggel duzzogta'azasszony: ·«Mindiga lombíkokl meg a csillagok! Ha' szeretőt tartanál, ,
,-'nem·lehetnél többet távol.· tölem,s ,.:::...... ~.e ·ugy~etubicám,.csaknel)1mondhato~ .
~~gyedü1 'hagyom,.de.IBtenem;",. ',lhagyhatom .él·Se ,lombikjaimat,se .távcsövemet. Már' oly.,közeljárok anagy felfedezéshez, most csak nem hagyhatom abba életem munkáját?!» - . .
, A·mália pedig boldog volt, ha '-.egyszer urát'a laboratorlumbantudta, Mire a ház lecsendesült,kis k~B9.Őt kötött fej ére,' kulcsesal becsukta" BZQ-
. báját,,8 ment, vagy. inkább .repült az erdőazélre,
Dobos öleíö karjába. . . - - .. .'~ Itt várta ,mosta lovag_ mínden éjjel, ked-o'vesét, bár tudta, hogy .essk ritkán jöhet, de nemvolt kesérüség ~várakozá8ban, mégha ,hiába·'is
. várt, mert . 'érezte, hogy csak, külső körülmény.tartja visJ;zaszépszeretójét, hogy , gondolatai. 'itt
.vanna,k--nála, 8 boldogaaelálmodoaottö magábanis egy-két órát s .nézte a világot a worochti ház'ablakában"ha még nem volttgen késő. és 'mégnem .ol~ottak ·el a mécset. De Amália 'ilyenkortovább égette,hogy jelt· 'adjon 'loyagjának, hogynemrnehet, és. hogy' gondol reá. _
<. Dobospedíg tüzet ~ gyujtott az erdő szélén,feleletül ezer ·sz~relmeB .gondolatot kötve a 'lángokmindensugarára. . .- '.
Ha mámorosan boldogok voltak. találkosáauk-órái, ugy valamikülönösen -finom, élvezetet taléltak e fénysugarasbeszélgetésben. Ugy elképzélték egymás alakj'át,'hangj·át.' Annyira egy- másra gondoltak" -hogy, valósággal az együttlét
~élvezetét ,", érezték S talán m~gfokozta .boldog- :,.. -'.ságukat, hogynem lehettek.míndíg tényleg együtt.
.' Feltétlen bizalommal víseltettekegymáa iránt.'- .Nem félteksemmitől, nem bánthatta 'őket már, ' semmi, biztat a .szere1mükben, biztak a, jövőben.. Csupa vírégos 'boldogség, ószinte bízalom, gyer-
mekies 'hit volt az életük. "Változásranemi~ gondoltak Mi vMtozhatnék?'
még a sors is kedvezett szerelmüknek.Gríneus Mátyás gyermektelen sógora megh.alii
B, reá· hagyta, worochti házát., Mivel ez . tágasabbis' volt,,mint a bocskói, azt~ eladták, .s Woroehtén.maradtak lakni. .
XXII.
!zapród.
, . ~.DobóB hajúalba tért .hasa, de 'már ~eln.f~küdt '-~ ., le. Erezte a' friss levegő'.áldásos ,hatását, tele
_ 'talma volt mindíg:. a· ,c sserelem,.. a _yi~zoJ):~látás. _Ezt élvesték fóITÓ ssívvel, .vagy örwteJr:J:~J yagj-álmodoztak róla, _. ',,_."., ,',
Dobos .sokat beszélt _-.Amáli~náJr:'AlajosróI~.mig végre az asszony kiváncsi .lett, s kértealovagot, hozza elneki egysser uflut..
Dobos tagadólag intett: «Nem, lehet ast,»-:-"Talán féltékeny vagy, hogy; bele szeret-
hetnék? ~ . , '- -Nem, angyalom, az nem vagyok, érzem én
az· öleléseden, bogy nem szerethetsz te mást rajtam- kivűl; .de féltem szegény, gyereket, mi lesz
, belőle, ha. meglát? . '. '.. ' - De hiszen édes, nem mindenkinek vagyok
_t1n olyan szép, mint neked, aztán baj is az, ha:"egy ilyen fiatal fiu belém szeret, vagy, másba?
, Gyermekazérelem - gyeFmekb~tegség,ezen is·át.kell 'esni valamikor mindenkinek, minél előbb,
'annál jobb, s kétszeresen jó, 'ha a, «tárgy» olyan valaki, 'ki uemakarja kihasználni esen bolondosállapot -gyengeségét, ' -»
- Ezt"az asszony skaratlanulis megteszi, merta férfi mindíga legkedvesebb. játékszere 'marad. '
Amália .sértödve egyenesedett fel" s Dobosnakn~ ,f?,radságába került ismét -kíengesstclnl :« Hakívánod, hát elhozom neked a fiut, hisz a csíllagotis lehosnám az· .égből. ·számo.dra. Mikor hozzam?»
- Hozd el 'csütörtökön.~ De mit. mond az urad hozzá.?'~·'Semm.it, lovagember kiséretében sokszor,
vannak fiatal apródok,
- -~ CzóbeI Min~a: Két arany-hajSz~ 8
,-~ 'Feltünt:a--lova,gIisk, ho~ a~ fiu, halványabb,bágyadtabb,. mínt .nyár· kezdetén volt; ugy~~ólván
,- Vi8s!liafejlódö~ .vírulö 'férfiásBágából, régíklastromí 'voltába. Ismét az az álmodozórévedezó, tekintet
. ,volta~zemében;jsmét' az a sserény, megadástell- tartás. ."'- , . . .,i-
Dobost-a 'felf~~zés .kellemetlenül lepte -meg,de~'nem akarta' saját magának: bevallani, -hogy,
. egyedül ö az' oka ezen változásnak, .' hogy ,miótaelhagyták a 'harci kalandok. váJtozó .mosgékony...ságat, a dobosankai élet egy_ 'cseppet Bem különbözött'a klastrom' csöndjétől, 'magányától" sót talán .még Illaganosabbnak lehetett. -~ondani.IgY csaktermészetes következménye volt, hogy' a fiu ismétfelvettekü1s~jében .ía klastromi· zárkoz<;>ttságánakjelleg~t.De ssépsége talán..még feltünöbb lett,
_ ezáltal·.majdnein· serafleusaa-átssellemült jelenség váltbelóle, B a v~gyód6- megadás borongott fehér
, , homlokán.'" , ',~" " " --"- . .Bgypercre 'eszébe jutott 'Dobosnak: 'hátha·azaz .asssony mégis belé szereme ? De aztán rá 'gondolt Amália, utolsó ,esó~jára 's boldog. bizton-
- saggal mondta -magának;' «9 ,már. enyém, míndörökre, mert nem is tudna másé .lenní,»
Magá»oz .Bzólitót1;a a fíut..Alajos 'nem .. ugrottfel szavára, mint máskor,
eser-egy .. uj elemény reményében, de szelid" kö...~ömböBkéBzséggel jött.. A «míndegy» ,bánatoski~,fejezésévelarcán. - _ . ,, .
, --' 'Alajos, - mondta a lovag, -nem ,erde--okelne téged-·egyszer. velem jönm jóbarátaimhoz'? .
- ,Ahogy kívánod, -'-felelt afiu, ar teljesfegyelmesettség hangjén. '.' .',
.. - En nem kivánoÍn, csak gondolom, eléggétanulságos lenne reád ,- nézve,-'egy j~IeBludóB.sal
~ 'Gyerek vagy" de kedves, jó ·gyerek..;Hagyj, -most pihennem, fáradt vagyok.
; Alajos-még mindig nem volt megnyugodva./.Dobos .. modora "izgatta : '.
_~ Miért lenne 'Ó gyerek? Hát volt nálabátrabb -a harcban? Hát _. n~m kitartó fáradságban? De it.t most mit csináljon ? Kedves könyvei'
_,.nincsenek vele,' oltál-át; kápolnáját elhagyta., . Megbánta ö már százszor is, hogy püspökatyjától eltávozott. . '. _. ,
. Mig Dobossal kalandostakbarcoltak, az élet-..erö, a. viruló ifjuság boldog hangulatban tartotta.de most 'máraDobosánka klastromi· magányában'
_óhajtotta ismét a klastromi rendet és tud ományt .is,: Sokat imádkozott az erdőben, aztán prédikált
,a legényeknek az örssobában. _ '"Esek .gyönyörüséggel . hallgatták, de egyszer
,Ó, maga is megijedt aaját szavai felett: hiszen,ha. tanait- meghallgatják, az .. 1ázadást,l;1ütlenségetjelent' 1Iruk".jóltevőjük~llen L , ", , .
Ezen' vad hareosok, .ldk amásétmagyon iskövetelték, kiknek-majdnem minden "tettük bele-
'8*
'.- ./
·:].tkad atw"parancsolatyalatti~IYnrébeÍl, hogy hallj~gaSs,ák "az .evangelium szavait, hlszen a kegyelem '-csak a megtárt ' bündsnek szől; nekik amegtérés'pedigurukhoz és magukhoz való, ár~ást jelent. ~
Elhagytap-r.edikációit, csak továbbímédkozott,erdei tövisekből ciliciumot font 'magának, 'büneiveseklésére. .Aztán elhatározta, hogy most p1ár
. jóban-rosszban Dobossal marad mind halálíg.: Haellenkézettiaa -Ur paranesávál, , elhagyva oltárát,_
. lelkiatJját, .köte~ességeit, most, a magavélasstotta"keresztet türelemmel, megadással fogjavi-selni., ..: ','De nagyon szenvedett afíugyöngéd lelke ~e 'kételyek' alatt, s testi egészsége majdnem utána'~nient;' ' , .' ,
. .' Csak nagyobb ragaszkodással függött Doboson8 legtöbbször azért. imádkozott a Bzüz; 'A-nyához,'
-hogy mentené még sseretettvesére lelkét az örökkárhozattól. .. ,
, ~C Egyikét legszebb ~ranyláncai közül, Dobosnyakába- akasztotta a fiunak... Viselje ezután is -.emlékére e',napnak!. '. . '
Tompa fényben csillogott az arany _3 puha",nyus~rém között, ;jobban: megcsillant ott, hol a::"-·, , piros "posztótérte, itt láts2íott·is finom, tekervé,.'nle,sUlunk~ja" mintha sujtás lennea selyemfényű., '~otet 'poszton... . '.~,' :.~> '_.' -
....._,,~
- '. Iván-egy. peresig várta, nem.ssélitja-efel (st'F _~ ls'a lovag' .kiséretnek? De az nem szólt, seJI!lIlÍt,- .
c,~>.8 Iván gondolta .magábane ", ~ _ ""~;' . ' ': -Még Jobh igy; ha vele megy, olyan gyö~
"e~;" nyörü ' ez, afíu, hátha az. asszony beleszeret s '--,. r,;·,~ végtére békét ,hagy niár urunknak! ' .
.... ," Lovát is felajánlotta Alajosnak; kissé 'szomo-
.,,::~/ .ruan, mondvs : .. " ." .- ,A Táltos meg a,' Gunár mindíg együtt
- , ,'. '~ jártak, talán jobbanmeunélvele ? ~
De Alajos m~gköszönte,.őcsa~ a magamákren-.cos' szürkéjéhez van ssokva, ürült, hogy leszlegalább valamivel veszödni. Iván hosszan nésett'utánuk, hogy.kifordultak a kapun. Vágyódottvolna'ő ie velük menni, ha nem is épenWoroehtára,mertmindig igen félt Amália haragos ssemétöl.: ~
. De: ha már Ö nem is ment, örült, ho-gy leg-- alább Alajos van g'azdájával, nemmínt mikorasaIéhütö Czinke körülfonta. Czinkemég .anyár
-folytánmegszökött, elfújta a szél, mint a' szárazlevelet, kitudja; hova? - , ',',
Nem kereste senki, pedig méskor a .lovagbizton visszahozta 'volna a', szökevényt, s karóba)
"huzatja, de, vagyCsínkenem volt neki érdemes. a'visszabozf1talra,vagy most más 'gondja volt, dei
bístos; bogy nem törődött vele. ,,''Mig .Iván gondolatban kisértea két lovast,
esek haladtakWorochta felé s elértek arra ahelyre, hol Dobos Arameát f látta. .
Alajos-"szürkéje egysserrevmegbokrosodott,Dobos, ki. .elől ment, babonásan szólt vissza afiunak :.
~, Gyere erről aheiYI:ől, nem szeretek sokéitt lenni. - . ' ."
.';a.B8Zony is jött, ssívélyesen üd~ö.zölve',a lovagot,. ..~B'apródját: ' o , ,
, .' -' .Már 'f~ltem, hogyelkésnek, s 'hogy .tal~n
ma .már nem is lesz sserénesénk, - mondta avilág legtermészetesebb hangján. '' .. E . természetes' hang. bossantotta Dobost.
Ö 'szerencsétlennek érezte magát, hogy kedvesével még' egy pillantást se válthatott g, neheztelt'Amáliára, hogy ö ezt oly könnyen. veszi, bár. ·amásik percben már- bámulta önuralmát. Lehetsé- .ges, hogy ez az asszony csókolja·öt oly' őrü1t
Bzenvedélylyel, ki, most a hűvös ssívélyeaséget'oly ·bámulatosan· játszszá ? Vagy tán akkor is
. ·já~s~? -- -Nem, nem."Amália az .övél Nemakart' klesinyhitü lenni, s ezután' már nyugodtantürte, ,h'Ogy ,Alajos és -Gr~erisMáty'as jelenlétee· hüvösmodort tőle is követelte, .: .
," Mert ~ 'magister, .szokáaa ellenére, vendégeí-.vel maradt, B ebédnél 'büsskeséggcl emlegette
'Amália háziasszonyi. tehetségét,mit ugyan a jobbnál jobb ételek, .az aranytiesta bor és ecet, agyönyörü friss kenyér is bizonyított. ' '. . "
Mint kedves -vendéget, G:rineusMátyás felis I köszöntötte Dobost. mit ez felköszöntövel·amagíeterresés hívséges -"életepárjéra víssonosott,
Alajost szerény modora dacára kevésbbé jÓssemmel néate a csillagász. Először életében féltékeny lett: oly gyönyörü szép ez a fiu, s .~Zasszony végre is' csak asszony l-Híszen Dobos isszép, talán még szebb, de .egéssen .m'ás, ha .ílyen.komoly, jóravaló férfiuval lehet, Attól még tanul-hat is. valamit. De hiába .hisznek engem .oly ·el- i
vakult könyvmolynak, látok én mindent,''';- -.--7.s láthatóan megkönnyebbült, nilkor a dus lakoma
/ . végeztével; vendégei 'nem sokára eltávoztak.Még jobban felháboritotta féltékenységét, hogy
távostuk.után Amália~· a fiurólkicsinylóleg nyilat-kozott, érétlen.süvölvénynek nevezte." .'.'. .Hiszen leh~tetlen". hogy .ne látnáBzépség~t,,~elökelö modorát! .Tehát ját~'zsza a.közömböst t
?ersze, .1la,:dics~ri,·még.j~~aif~~gerILvéte~".- m:erta magister ..már,azon 'fV Jej~<5.~ .volt, ~ot ~
l:\ogy így tudja magát."tettetni? -' - B. mind-t.,kettöjükre nyugtalanul, kellemetlenül .borult az esthomálya. ' . ,. ..,' Dobosis saerenesétlen volt: olyközel.Amália.hoe, '8 idegenhidegséggel kellett egymás mellett
, ülni! Ö,' ki nem ismert akadályt akarata kivitelére, most folyton" pékhálószálakba, gyapot-torlászokba' ütk:özött. 0, ki szoJrva volt 'máaokée sajátéletét. semmibe se venni, most egy asszony .. leg- .kisebb szeesélyét is figyelembe vette, B kénytelen.voltérte tümí, alakoskodm., ' "
/'·8zivesen' tette, míg boldog ezerelem kárpótolta, de üres órákban kétszeresen érezte a meg-
benyomást nem .tett Amália. . ;. ' ., .... ,N'em kérdezte a fiut, de' ssemmel láthaté voltközömbössége, igy nem is beszéltvele kedveséröl,csak Grineus Mátyás nagy tudományát emlegette..Mint minden szerelmea 'ember, hiu és büszkevolt ímédottjára, Titkos\,szérelmük óta ez volt, az, ,-első, .: s talán egyedüli 'alkalom, hogy gyönyörköd-
"' .hessék a!Zon hatásban, melyet Amália másokra is ,gyakoJ:ol,. s mivel a hatás elmaradt, a csalódás
titkát, melyet már ugyan mlnden dobosánkal emper.tudott, de melyről .ó azt hitte; -bogy senki sem'veszi észre. " . _
'Talán, hogy, .elosslasaa rossz, -kedvét, egy'kivánságatáinadt: egyedül itt mara~,B nésní
,Amália ablakát. ' '" . ,. _,/ Tudtaő,hogy-a~ .asssony ma nem jöhet, de,
It szerelmesék , konok .remélkedésével , biztátta
migát.: .~ «KibIdj~?-Még'az is .meglebet; hogy .el,jön? Lvagy ,legalább láthatom a", vtlégosságot-aa /.eblakában.» ' . - '_ .'": .
- ' '8zivélyeshangon' mondta Alajosnak~ «Keqves fiam, menj te előre haza, hissen ",niár .tudodaz ,utat, nem lehet eltéveszteni. Nekem mégmásutt, lesz dolgom, ne is várjatok otthon ina - -estére.» _
Al8Jjos -szó nélkül' engedelmeskedett, s érezve,hogy a ·lovag _nem kivánja "társaságát, gyorslépésbe. vette" lovát, S csakhamar az' erdő szé- _ -r: ,
. lén volt. .Ugyanazon ..helyen, hol- reggel a ló- meg- _
bokrosodott, .csak ismét, fujtés ágaskodott a ,szürke. .
. . Alajos rnost már maga, is .hitte, hogy- ez egyvégzetes helyvs hogy talén 'rossz szellemek taDyáj~. Imádságba' fogott, de- nem.végeshettebeexorcísmusát, mert míntha a földből -jönne ki,előtte' állt egy .gyönyörű' 'nőszemély. Olyan 'volt,
'. . mint a püspöki' kápolna Szűz Máriája,. mert azon- .a képen is fekete haja. és fekete azemevvolt»'szűzaÍlyán~k,.épen mint az előtte álló asszonynak,s ugyanaz az édes-boldog" kifejezés voltaa ,arcán.Valami-piros palástsserü is omlott le karcsu termetén, . mí méghasonlóbbá-i.tette .a azentképheaKis·,'gyermeket'· tartott' karjában, de- ennek már, ,nem volt olyan aranyhaja mint a Jézuskának,desürü barna fürtök környezték,alig· pár. hetes,
~. .• .~t minden bokorba is, de nekem csak a 'rajkó, min- .. );1;
r:'~:~elé ~ sd:r~::~~~~~y~;~j~ójl~~~s~b~~ ,;.){l"~.. Vaj da lesz belőle, hatalmas es erős. Nézd, .már ','){~
'"f··,: tud nevetni. Bizony 'Isten, ismer l -' s a szép ._.
{~ '. j~fe~~~::~z~~!k~~e~~=lj:::~, ~~:t~ajOB ~\.t,!I' . A fiu míntegy elbüvölve nézte a gyönyörü ~,..
r, ::~~~~g~:,é~~~;:i~lf~~~~p~~::a~e=í~· . ifi'L, -8 selymes .keblét. mégakkor se takarta _el, mikor:)iE!'-'C ..' az elalvó gyermek tejes szája elfordult tőle. <~~I
~'.,I~"·'·'.. '·:"·"".;'·.'·'·'·"·.""'- . ~··I.i.:.~\ .cseppvérét. Ismét. és ismét kérdezte: . «Ki .yagy >..'" r. té, szépséges lény? ördög, vagy angyal 'l Honnan"~
-::J:m~n~:i~~:~g~~;»csak nevetésbe c vil- . .;~- Nem tartozik az rád, gyerek. Erigy ssopni, ~ ~<~
'. .. ':.~~indkét.~érfi zavar!>an' volt,',de az , as~z()ny···'Í1Y'l1go~lt~~,lép·ett. a Iovsghoa, megá!lt/'kengye~vasa
mellett, ,'felny-ujtotta a gyermeket, scsak,'annyitmondott: «Osökoldmeg ufíadat,» '-"
Alajos nagy, csodá1kozásár'a .Dobos lehajlott,~- nyeregből,. 's megcsókolta a raj.kót, azt'án' ssó'nélkül elvágtatott. . ' <,
,,' Csat a meredek előtt .csendesitette meg a- táltost, hol Alajos utól is érte" 'de a'. kalandról
több .ssé sem- tréfásan,. sem komolyan, nem esett,': közöttük.. ' ., ' ,
XXllI.
.A rajkó.,
AIig hogy elhagyts; Al~jos ·Worochtánál·ve':sérét, a lovag belátta, 'várakozása· reménytelen
,ségét:«Hogy jönne ma Am~1ia az erdösséíre ?Már' este van, a magister aligha kezd oly munkába, mely őt éjjelre elfoglalja;" Megsinyli-az
."ilyen tudós a kízökkenést napírendjéböl,". s nem-o.csak az elvesztett ,órát fájlalja, defókép 'az~ .asidőt, mig -ismét beletalál fögla~ozása .medrébe,Inkább hazamegyek, s holnap, több 'reménységgel.
" , lövök 'vissza. Csakhogy, ez a sikertelen nap el-.mult márt Holnap mínden jól lesz ismét l», .s boldogan .várta a Iiolnspot, - . .
'Igy jött ó 41ajoshoz, s tnnen mentek együtt.haza, ,. ,
De Grineus Mátyásnem'voltazonfajtából,-kít bármi a rnunkától el~álitorithat. Vendegei'távoz~' ".-tával minden féltékenység érzete 'dacára első
.. gondolata volt: «Ma lép ahold as oroazlán házába" 'ezt nem szabad elmulasztani I» s feleségé- ,
~"nek ! saígoruan megparáncsolta,hogy senki, és. semmi _esetre ne háborgassa öt. ÁfA asszony szo- '.,
kqtt ,mQdorávalmarasztalta, -de Mátyás hajthatat- .:'. lan. volt. t'" ,
~~zt használta ki .Aniália.
Ot\i~ f~lizgattae neveaetes. nap: Tartózkodá~a ."csak jobban "szitotta .sserelmét; s ·férje· dieséré{beszédje a lovagról, még olajat·· -öntött .atűabe,
, .Soha ... sein volt még .. · erinylre vszerelnrea széplovagjába. ", . ,
. Eszrevette ő "1,ól, hogy Mátyás Alajosra fél- " tékeny, a hangosan felkacagotte feletti [ékedvében:. «Az.. a fiók-bibic lenne neki -veasedelmes?de ,ól de 9! deől"- - Milyen szép volt 'ma
'megiIit, mílyen erös és hatalmas I· A fejébe.nyilalt, .mikor rátekintett. Nem állja ki mélküle .'.egy óráig sem, kell hogy' elmondja neki, mit szenvedett ó .a tettetés alatt. lIátha még ó js elbinné,h~igy Alajos - - de nem - ök jnármíndörökre az egymáséi. Csak lássa egy, percre, egy,pillanatra I Bizton itt vár -reá! .
.Nem bánta. ó 'már, hogy még világos .van,, 'hogy ri1egláthatják, nem bánt már seinmlt, csak
·szerelme mellett akart lenni. :"Igyért a:z erdőszélre, de nem Dobost találta
a megssokott helyen," hanem - egy' gyönyörü.- cígányasszonyt, kl ott játszott· a puha -zöld mohon
,gyermekével; ''. . ... Kis' gyermekIétésa Amáliát mindig fájdal-masan Izgattafel ; .míért tagadta meg az ég tőle
_ ezt az .örömet 'il -Ez a cigányasszony, .ez a világ'kóborja -gyönyörködik megsatában, B boldogabb"'-
,'o mint Ó, a-. gazdag,' a ..sseretett .Gríneusné, -'. "De az" okos, higgadt' magistemé_annyira el-
J vesztette 'fejét; hogy ·mit se .gondolva ·az· elóny,;."telen látszattal; megkérdezte az asszonyt: .
.. " ~..Nem lá~tál' erre egy lovast .. menni, feketelovon, arany sserszámmal? ..'. . ' ~~ .' ..
.-' kis áll~t esíklandcsta, s folyton gőgicaélt neki,- mintha a gyermek már értené s felelhetne reá:'
«Ne te ne,gi, gi, gí, gi,gi l» -._ ,Amáliát'végtelen.bántotta ez' ajáték, valamínt..,sértette az asszony nem-bánomeéga is yeleszeniben.
.Láthatja az a rongyos, hogy ő Uli asBzonYt '.mit, játsZik a porontyával,' ha -ó beszél vele 1·'
, Metá.zően", gógösen" mondta : «Iiallo.de~e»)ni~orénszólokhoszád," ne bsbusgsad azt a ssemét-
,'~ 'dombon' szedett köly~ö,t, de ide hallgassI»">Acigányasszony felállt,szepibenézett Amáliá
, val, B mintegy jóslatot, ünnepélyesen mondta, ~néki:_«Hiszen hallottam, hogy. ~ szemétdombon
szedett kölyök apja után ssaladsz.» ., Amália- csak' mlnt .egy ·tompa ütést érezte. e .
,szavakat, de nem fogta fel értelmüket, csak ful-dokolva kérdezte: «Hát ki az apja?» . . .
- Most ment erre, felelte a eígányasssony,még mindig ünnepélyesen. ". ,_' ..: .
-.. ~ Alajosla szent .Alajos·? kacagottAmáliaeröltetve. . ..' '
- Nem az, - a másík ...._ A magistemé Ismét elfu1adt, Inbltha.már
'. .értene .valamit, de mégse .fogná tfelegéssen : ., «Hát.mondd ki már, ki az apja?»- _ - Dobos lovag! '
-; ..Velótrázó 'sikölyban't(5rt '·ki .Amália· aztán,-mint a híuz nekíment Araineának B arcába- vágta;«Hazudsz I ~ szemtelen t», . . , '. ,
Most már .a .cigányasszony is feldühödött, óis sipitvabeszélt: «Hát· nézd meg 1 nem aa ő - -:
'szeme? Nem az ó szája? _~Z ő hajzata?D. / A, gyerek ugyan kevéssé különbösött minden.
.. más. három hetes '. cigány ~gyerektől, de Amália '.felgerjedt Jantá~iája ceakugyari Dobos lovag vo
-násait 'vélte benne feltalélni. Arameáraoda senézve, jájveszékelt: «Nekiadott gyermeket, ő jóvolt anyának, 'még' vonásait- is reá' bélyegeste. .esén -~'., semmi. ~. I?), ' .
. ,~ztán .ismét -az' asszonyhoz fordult: «De initér?s'ohasem 'fogja tudni, hogy. az ő' gyermeke,Bohs 'sem. nézne felé se.» 1
_'. ~~amea ismét ünnepélyes s~ólásmódjátvettefer: «Magáénak ismerte, nines egy fél,' órája;hogy .megceókolta, Nyeljen el a föld, ha .nemugy van, kérdezd .meg tőle magától, nem fogja ",Ietagadní.i ,,',' Leirhatlan düh és kétségbeesés ·togta el Amá~ .
liát. ,Egy,percig sem kételkedett az asssony sza... ~
:Vaib~a Érezte 'a beszédmédján, ,tudta,-hQgy iga-·:~at-"mond. '.. 'Zokogott, sirt,'. átkozódott. Egy pillaeatra,minthau .gyermekre akarná magát vetni, s megfojtani, de .Aramea éles .szeme észrevette a, moz
-,'gondolkozott és azámitott: minden gondolata, mín- ~"" '_'den ~zárnitása_ a boszué volt. Imádkozott is, (je'csak 'azért, .hogy legyen ereje Dobost törbe csalni.
Tudta ö" hogy' a lovag sérthetetlen,' ki ,kell' .. '-, -tőle szedni titkát,_ hogy mivédi őt ? M4morosabbá,
, -:szetebnesebbé kelltenní, hogy annál jobban' el- .veszithesse.,'. Mint·ahogy~gy himzés öltésenként keszül,ugy-készült, el fejében a boszu terve, ,'
. Mikpr .hasa ért, söt,ét éj szaka volt. A magis.·:'ter nyugtalanul járk;ált 'a ház elött.. Még' sem
tudott ma ugy dolgozni, mint máskor.,, - Holvoltál? ~. kérdezte hatérozottés nyer~ .
.'.~ hangon, milyet .még .Amália sohse -hallott.tőle. De jött Vaszily s a magister: elhallgatott, ,
--'_-.M~or egyedül voltak benta ssobában, ismét-kérdezte:~«Hól voltál 'il». s mivel Amália nem .felelt; ő folytatta: '«Megmondom én, a fiu után ~ ~-mentél, "rossz ,lettél, bünöa lettél· Elkergetlek; .men] l pusstulj.» '. r ,
.: ".' Amáliának. először életéba tetszett. .a- férje. /
. Mintha fiatalabbnak, szebbnek látná. 'Végtelen sze..Iidséggel mondta: .«Nem, édes uram, i nem vagyok
. rOBsz,csak egy hétig' -kérem mégbísodalmadat,.melylyel hét éven'. ·át ~egtismelté~'G·vagy· 'addig.se,
·esalfharom" napig éB:~indent: 'Dleg.fogs2J'- - .tudr:rl.:Megl~~~d, ki a te feleséged. U-Q!nap irok',c Dobosnak, .jöjjön· el, ha megengeded. De hagyjálvelemagába. -Csak pár napra, van szükeégem,;hogy' becsülesedet vísasaayerjem.» .
Oly , öszinte volt az asszony ,hangja.,' oly" édes-lágy a szava, hogy Gríneus 'Mátyás .enge,'dett .:vala:initszigoruságából: «Jól van,' Amálía,» '
'.. mondta még mindig hidegen, «egy ,hétig , J;l~m.kérdem, ',mit csínálss; jöhetsz, mehetsz,' 'ahova
-, GrineusMátyás' nem tudott aludni" de dol-gozni se birt. '::.' . ·'A.' magára.' erőltetett nyugalom csak' jobbannövelte: benBö~gf$nát, ~e ,azért egész önuraloIl\-'mal Jogad.ta. felesége köszönését: ''
.',;- Jó reggelt, Amália, ml jót.,hoztál?, ,.~ . darab .pergamentet kérek, levelet
:'sseremea felelte egysserüen.l\JIó1'';Ttl.a ssívébe nyílalt a gondolat: «Ászere-
toienes l» - Alajostértve- de átnyujtotta apergamenttekercset., .Amália ollóval metszett le egy· kis darabol 'B Mátyás' szemeláttár~ Jrta meg levelét, aztán át-
-' -nyujtotta az irás~ férjének. . " .., ' Dobosnak volt cimezve s csak e pár asé-
/ból állt,.:- ' , ". r._.,. , .'
. !«Nagy,'szükségem van kigyelmed tanácsára, ~ <
jöjjön 'el estére, de egyedüljöjjqD.. é~ maradjon -itt, hogy legyenidőnk .egyet-mást megbeszélni,Kész szolgája ' " ,.' .
, . . Win.kl~r Alnália~a
..' " Mátyás ssö nélkül adta vissza, it levelet, arcakissé .felvidult., '. .
·Hátha mégis őszinte az asszony?' hátha nemcsalja meg'; s majdnem, meghatottan 'pillantottreá, de "gyorsan visszazárkózott hideg nyngal-mába. ,. . ,'. .Maga hívta, be Vaszilyt,hogy az asszonyadja átneki ..a lev.elet. \'- -: .' ,
. Vaszily nemakart menni: hogy ó nem' ismeri ,'az utat, hogy igy,'hogy ugy. De Amália biztatta: .«Ha: elmégy a· .keresztes fáig, onnan . csak egy .csapás visz, az. erdőbe, nem lehet eltéveazteni.»
, , . ~,Honnan' ,túdod te .ezt ilyen körülménye-+- kérdezte Mátyás ismét gyanakvöen. .
." ~"Ddbosmondta elnekem. Hivott, hogy jöjjek,el:egYB~er',veled megnézni a eédruspalojakín- "'eseit .'. '. ~. De te erről soha BeID ~ szóltál nekenl.' .
'. , -':"Mmek'? ha l1GY is tudom,hogy .nem:me~-gyünk el. ;"" . :.-..',' .
Végre V~szilyt elinditották. _ .Nemis tévesztette-el az utat; meg sem -állt
á Doboaánka. kapujáig,hol .hangosen bekiáltott:.- «Hírt hozok Worochtáról!» .
. A kapu-őr nemkérdestemeg, beereSZBZEre? .",t~dtamár- ó is, . mint. az egész -legénység,hogy
Dobosnak pedig fel se .tünt a- kapu-óre fe-gyelmetlensége.. !\feg se kérdezte'Vassilyt, hogyjuthatott be? csak izgatottan vette ~l tőle a" leve-le~, forgatta, nézte, míntha lribetüzné, aztán" hi- ".'vatta Alajost: " ' '. .
. --= Olvasd!- mondta majdnem kéröen..Majd faggatta Vaszilyt: «Ki adta neked ezt
11 levelet 'il» "~Az asszony, meg. ~Z 1.Ir t ~ mondta ez.Bár Dobos elcsodálkozott, hogy mit akarhat
ez. az 'ur tőle? s hogy Amália miért hivja ~ denem ért reá fejét soká törni. . " .-. .Alig hogy Iván felnyergelte .a táltost, repültWoroehts felé a szerelmea lovag. / , " ~
,l{ét nyugtalan' saiv várta ott megérkesését:.Amálie, alig -tudta elesititaní kebl ében azt a .mal- "mot, melyeta.vér hajt s mely aaéletetörlinieg. .
.Mátyás .pedig..ssörnyen. szenvedett .kételyeí- ~
. tól,.· féltékenységétöl: . Hátha mégis Alajos jön?Ha titkos Ievélment érte? _". .
Végre látszottaz országuton a. hatalmas'fekete mén, hatalmas .szóp lovasával.', .
. . Amália o ugy: érezte, hogy ..most teljesül sorsa..Végtelentíl izgatta az is, hogy fog Mátyás viselkedni? De .a cslllagáss: arca ismét nyugodtabb,derültebbvolt. .r: . '_ ,I
Bzivélyeaen .fogadtaalovagot;» mondta neki r.-:- Dolgom van J.ass~n9wban,csak holnap este
kerülhetek b~za. Bocsáss. meg, ha magadbahagy-.lak, de itt less Amália- ssolgélatodrs; igy .talánnem unaadod tulságosan magad' szetény hajlé-kunkban ? - . .' .
Mátyást ugyan gy~nuja még nem hagytanyugodni: .. " ,
. . - Ha Alajos 'mégis. eljönne ~ Ha.Dobos rólahírt 'hozna? '- De már egyszer megigérte, "högyegy "hétig szabad .keset -enged az asssonynak,megtartja szavát, rnégha belehalna.is ~ fl lassan, .
.kímérten ment el a M-g,cuBon, vissza' se' nézett.- CC meg .se fordult. ';. . .
.~ ~.:..~-?- :~~
9
~~"''éf! Amália; Végre a lovag 8zakitottameg a . '"j~~'~r:::~".cs·endet:.· ,.', " ..-
_.}:~-'·-"hivattál;'s most magunkrahagyl .Te nem .szólSz., ·:·:;.:...·~~-: '~,.1...:.·..F~f;!~.,:, .~Gyanit valamit~? -Va~y elhatároztadmegad ~!é~é,. .;.:~;;~h1.ó hogy az ~ enyem lesz? S vége a tett~tesnek, <';'~
';,;~~J<.mással- . folytat - viszonyt) míéta ~ '-'. -mióta·'::f':·~(·':·.sseretí' -sserelmes őrülettel s ő .. megcsalja;·.meg-<:;~
,,,:«';~:- 'alázz-a, megveti," De "hiszen, . ha' saólna, akkor j:!i~
. :~i:'<=" 'mindennék végé lenne, B:' egyetlen 'kivánságát: ',' ..:.,.,.}.r.:.;..•.~.~j.• L :~'. bosssu]át, véghez .nem vihetné, ,.~. ,.~ ~.,
.. . Azért a gyülöletegész szenvedélyével, '. mely ;, ·--.~0' .•~ -hajszálra "~hasorilitott . a legforróbb -'-:szereIemhez ... __:~~~
.,. -- 'v~gytalán as is' volt? .-..4. omlott a karjába,' ~"?:~". . .'- Olelte, mintha.csak megakarná fojtani ~ ta- ;->;l~
'J,;'.... Ján akarta is ?'-végré .fuldokolva mondta: . .,';,1~'·~'·'··-. ..., -Es-te el tudtad tűrni ategnapot anélkül, -,5:i:~'~Iu>~:'>'hpgy felkerestél volna lr~' megélltad, hogy a nap .~,>:;.~':~~\':''.-_:. lemenjen, azon hideg szavak,. tekiritetek .felett, ,~"';-;
·~~i.~:·.,·lnelyeketE'váltt3;nundk
kellte~t.. "d'" , "lé' d t·" .;,~~.'_'~.'.,~.',;_'.~.~.:.j.'iS:,~'<,: ~ II u anaa menemaaer o sze sre, ete -: -
.;' Fájt neki az az édes jóság, :melylyelA,malia ':'elhalmozta-őt - az érdemetlent l . . .-- ",._ Megkérdezte.'százszor is, ezerszer is,' mít -_tehetne érte? Mit . áldozhat neki? - _ .
Eleinte.Amália csak azt felelte:',' ._- Szeress és légy boldog, ez minden kiván-ságom.. .-','." ." ',' -,.'_
. '-' -De ezmég:meghatottabbá,bangolta-alovagot. .... L
--N~m,' édes-egyetlen rózsaszálam, eS-.nem'elég. Kivánj valamit, ami nékem' fáj,· ami nekem. 'nehés légyen, ,_ ' , .' '. '~'.
- Olyat nem ]pvánok,.. de ·inkább vala.mit, ".mí jobban'egyesitsen mínket-.,-',' ':
ted sor.át.' . '- Csak kérdezz, szerelmem, előtted nincs
ti~om. .,,'. --:- Csak ugy mondod te azt, nektek, férfiak-
,nak, mindig vannak titkaitok az. asszonyok e1ó",merttí Ienésitek az asszonyt.. ', , - Oh,'édea királyném, l\ogy' gondolsz nyet? ~.
Hísaen nem .tartom megam arra se érdemesnek,'hogy -"a lábod. porát megcsókoljam. ' " ,.. .~ - Igy beszéltek ti mínd, hogy megnyugtss-.satok,· mint a. .gyermeket, Látod,. Mátyás ~ak~-"~
-Ügyes fogás volt A~á,liától e percben. Mátyástemliteni. Ügyes és meréss. Tudta ó, hogy ez·.vagytökéletesen .lerontja vagy fokozza beszédje hatik
,.8ái- "fokozta.! 7- ~.~ . - ,-- 'Te b~eszélsz a Matyás Bzerelméröl? I-. :No,-és'1ie se 'lennél másI
~ ,~, Próbáld",megl-. '
v ,
- ~.
j?;:~:;;:-;,~,-<:/ :'~- ~ ~ ,.~.. : "".:,:.
:"=-' .Túdom, bogy-mindendobosánkai-Iegenyedtudjapéldáiul sérthetetlenséged titkat,n~kem- pedig
i » --,bizton,·~nem:mondanádm~g.: .,'. _ .: --',"-Egy pillanatra s' józans~g hüvös 'árama belevág()tt Dobo~-mámoroBan forrongó-agyába-:--.--.- '~ .Ezt .nem .mondom meg l ~'- gondolta, 'd:e,-gondolatá~ nem' merte ··J$no!l4ani. --"".,._ -.,Amália'.-neve~v~:fólytá~ta.:: ,. _ .
~Neis'niondd; édes! Csak-tréfáltam, B be','akartam' neked ibísonyítsní, hogy ti mind meg- .. ~vetitek az asszonyt, hogy: .soha,,,Bolia Jelekbennemfüsítek .magatokhoa
<'~;~~;~~~~;"::'~:-:<··"_",1t~·lővagbán'-i8))jét.-,-félébf~'d,t az. áldozatkész.. ' -~:,>:~-. ,-' eég,.elseperté a józan áramot, l'aga~tamagá~aI'-. - a gondolat: - -
. '- .Míndent ez asszonyért r· -:- s odaadóan.'.mcndts neki: . _ . '
- De igen, lelkedet .lelkemhea 'füzöm.Kérdezzbármit, te nem' vagy 'más, te én vagyIElótted-nincatitkom,- .ismételte nyomstékosan.:, . - Hát mondd .meg, mi adJa neked a sért..·.hetetlenséget ? .'. , ._.
. Dobos lehajtotta fejét egészen Amália.ölébe,s :hajára mutatott: -.,'.' .,.....
-_. _. ~~Nézd, -fejemen két aranyhajszál. Mig ,ezótt;van, sérthetetlen- vagyok, fegyver nem fog
.." engem, veszély nem érhet, .... " .," _,~~i~):'·' . " H~' látja .Dobos'Amáli~ sseme villámlását,··~~)i.. bizton Illegijed vala tőle. De csak csókjat érezte,v,'. ~CBak: ssíve dobogásét hallotta.' -- .:t~/~' " .,~.' : Amint. az est reájuk szállt, mindig csende- ,-
, , . asszony'kezéhe(j~öt~ egész lelke" mín-'., " den vágyódá8a~ mínden szenvedélye,
, ,Dobos már .nem birta ki az ~ áram. Iessülteé..' "'. 'gét~, A teljes boldogság kimerül~ségével·' hajtotta
:le fejét 'Ani"ália gömbölyü vállára, ,. . ,Talán nem aludt, deöntudatlanabb volt, mintha
a legmélyebb álom'kö~yékezte volna,. Osak, egyszer mondta-:
-' De j ó ~tt, hagyjál· itten lAztán''lehunyta .szem~t., '~ ~ - - ---:: Gyorsabban j~rtak a. fehér, .ujja~,a fekete
hajban. Már közöttük volt 'a,2i,. aranyhajszál, deakkor .Dobos felnézett,.; -: talá:q,., az, angyal .felébresztette ? '- .De Ó nem ,,~rtette,~eg: a'védŐ
"szózatot. ,Ajka' Amá]j::t, .ajkátker~ste.' . ., ~,'.'. -_,Edes' , drágám l. ~ mondta neki, 'aztánvísssahelyeskedett 'Pllh3 .pihenéhelyére, ' .-i ( "
" .A!Dasszony már alig állta aZÍzgalnlat,éJezte, 'hogy', nem birja .soká, .De összeszedte· mindene:rejét: Ha most· nem sikerül, végeuníndennek,
.tovább esal, léhán, büszkén,'·sérletlenill.. Akkorinárnemtudok többéneki ellentállni. Rabszolgája leszek,nyomorult s~eretője I S e végső eröfessitésben olykönnyüvé, olyügyessé tudta tenni, ujjait, hogy'egy' kis mosdulattal kitépte- az .aranyhajszál~t•
.,~Pobos"JJ1egp:1ozdJIlt, de nem ébredt, fel egészen;,mel~,Amália egésscsókösönnel. balmesta el, "8,a
. ~ ,,'-cs~kok leghevesbbje között, kitépte.a másik arany- .szálat 'is. " -..' .
:_ "'Mig .egyikkese .a .haj.szálakat tartQtt~, a .máaikkal .gyógyitö, .megnyugtazö mosdulatokat tett,'.hogy a 19,!~g is*ét .mámoroaen .omlott vfÍllára.:."" ',>"'~ .Drágám, .ssépem, de. jó 'itt!.,.HagyjaJ.' itt·meghalni, mert már.:. nines mít keresni a földi bol-.
.:,dog~~gpQh~ rebegte hálésan, az asszony derekát- .~~köiü1fo:p.Y~·karjaivaL. ' . . .' .,',.- ,.. '
vele, -már nem nevezte megférjét, -'Hát;ha,'mégis' csak. a tied leszek, egészen,' örökre, 'mert_·nem ·lehét az máskép. '_" - '.' .
, Most márDobos rrem talált ae szavakat,' se . ',,",,,,;,,,'~vu.' Azt, hitte, megöli a' boldogság. -Heves'fáj~U UlJI.J.LL(;;I'" érzett a fej én: . .
.. -Tedd·.még egyszer fejemre kezedet I ---'moridta kéröen. j
.amáltaikése 'reszketett, mikor a két·"arany-". bajszál 'üres helyét érintette,
,xxv,
A férj. '/
---"Mátyás soká nem jött haza. _ . ,- Igy hamarább mulik az-idó,--.:.. gondolta,
mert nagyon nehezen türte a percek folyás~t.· ,. ; Nem volt .neki semmi reménye,hogy felesége ~
-. Ismét tisztán, álljon előtte, tehát legyen meg mí. előpp "a;z a temetés :az Ó boldcgságánaktemetésel
- Ha_még soká tart, gyilkos lesz belőlem, mondtaniagénak.Horosskopomban 'yan gyílkosaág..' -';de .mellettevan abisonytalanság jelé is, Legalább
'..ezt' kikerülhetném ! . '," _ ~ ',., ", Amália. pedig hiába várta férjét másnsp. Még,
.harmadnep reggel: se volt '" otthon. .., ,Az', asszony isgalmaIeirhatlan Iett: Hanemjön haza ,Mátyás, 'vége.'bosszutervénék.· -
Dobost ID.a estére hívta Ha',ő':jön,elóbb. ha
,~<. :'/','::.:~~
:i~~jL.;,trt~g'·egy!s~ér"'JIlegl~tjB, -tudjB,"bogy gyenge Jef;'z,' "- ".~'~(>~':"öSá~edör' az egész '. építmény, szétfoszlik fár~dBág9s 1t\,t_', és .ssorgalmaa munkája. Akkor. hiába és haszta--'J':fY·lanultette megsebezhetővé,. eddig sérthetetlen, . j"
:\',~'>hátaJmas szeretőjét., . . .,ii", ','Arra a,' gondolatrs, hogy lD:ás is bánthatná.' ·:r.. ·.'.1:;:.~.<'-~ Dobost, mint az ,6 bossuálló keze, iszonyu Bziv~
3:':: fájdalmat· érzett.-· -.' ' I
/::-' . Kivette kebeléből .a két arany hajszálat,. i
.csókolta, sirt felette, s már megbánta tettét, mert !
a tegnapelőtti estén nemcsak Dobosvéreste a;Jszerelem boldogságát Amália oly jóL ját8z~a BZC- I
repét,,"hogy végre márcsak félig- volttettetés..« ~. "I
i}dvánta. tégt édességét. Már-már hajlandó volt' I
.' Mátyást valami ,_ut.mesével fogadni, J deegysserre ' .1
i~mét .eszébe jutot,t, a gyer.m~k,a· ~boldogaIP gőgi~~' . ·1
cselőgyönyörü czigánya~szony,eszé1:u~, [utott elsö - "ltalálkozása' a lovsggel, mikor ez . öt.:Iváti sseretö-.jének Bzánta,eszebe jutott .. mondása-: .«~ogy 6.-- "'nem anyának, csak sseretönek ·való,» $ ismét a i
gyermekre gondolt. , , _I
,Hideg gyülölségge! vette ~ló ujból a két ,I. arany hajszálat, egy finom ollQval porszem-apró !
- :,"darabokra. vágta; Aztán egy", régi könyvből'két!elfakUlt ·fúlevelet vett ki," - ssentelt ~'buza' volt 1
sz, - ezeket is összevágta,s a zöldes aranyport '.' I
- - gondosim tette el egy kis kék . selyem zaeskébe,--1:, '"~ Már esteledett. - , , j ", ~.'.'. :1
',,' 'Rettentő 'zivatar vonult fel az égen. Nyári i
hevességü, 'őszi hidegségü zivatar. . . .:1
. Zerigtek a ". megtorlódott felhók köróBköJ;tiL~·. I
Hullották IL villámok. Sivító szél fütyö~t a bajla- ~:" I
~ozó--fák .között. ~ I
/-- Csak már. Mátyás jönne! ~ 'ismételte" ,/Amália nyugtalanul. . -'.' '. . . ~ i
Egyszerre. csak két villámlás között, mlntha I
gondolata. testet öltöttvolna,··előtte állt ura. . !'Oo ,.Azelmult napok' szenvedései. által megtört, -Jde,8z, ísgalmek ",tüzétől megt).átaJo~oti.urs. " .. "'. " I
:. Sápad.t .volt, .. mint .egy. kisértet)·B még ·a.Bz~>--.~. ···.1
.kottriálls sov~ny~b~.· ' ~ .-:: 'I
.r:Ó. ·~I.)'j
l ' . .
a :csillagasfY' révedezótektntetének nem "semmi nyoma, sót inkább szeme-fürkésző.és .
DYllgliflUan tüzben' égett _' '. /' ...~..-..._ őszinte örömmel borult férje nyakába.:--Csakhogy már itt vagy, végre I . -Grineus Mátyás.fáradtan .mondta; . - ,
-:- Ha btinös az, akit. a villám lesujt, . vagy '_ha az, kit egy eldobott kő .talál, ugy ... igen. Ha -
. pedig a szivbenés az akaratban van a vétek,ugy .itt a .te ártatlan, tiszta feleséged. .. ~ Hát mégis AlajoB ? . ,.~ .
. ~ Nem, nem,' ezerszer nem. A gyilkos, a .rabló az az utszéll király: Dobos, '" .' '. .l
- A magister felkiáltott: «Az nem lehet, hiszen' -.Uobost te magad hivattád!». . "...- Ig~n,mert,tudtam,hogysérthetetlen, nem -.Akartalak. kltenni pérviadalnak azzal az örAön~
dorával, mig 'egy· este- -vagy- két hét elött. ~. ,~~'; .Amá~~ . eltakarta arcát, .míntha .nem tudná ki-
." mondaní - aztán lefestette a helyzetet, védtelen-o -_ ségét, kétségbeesett védekezését . . . - .
'. "A .magister töb~sz,örrfelkráltott :" a ,gyal~z~tos Ia ..gyalázatost· " . ;; "> . ' ..."" .--, .
': Amáliafolytatta-:hogyakartmásnap a szik:láról.-Ieugrani, magát megölni, de remegett':ura,'nyugalmáért, aztán ," ezt -a, tervet eszelte Iq';mt~-
. lyen,rettentő .volt neki imádott férje tekintetéttürní; milyen-nehéz, folyton szinlelni, . .
. .'. - Szegény 'a~szonyl -mondta a magister'. gyöngéo.en, .mit szenvedhettéll, pe .milyen okos és '. erős lelküvagy l ' s majdnem nyugodtan ült az
.asssonynyal..szembe .s -fígyelte az elbeszéléstől kipirult -3fCát. -De mikor: -Am~lia; elmondta: neki, ~ ,hogy,a~JQvag' csak.tegnapelőjt ..ismegcsókolta,~ogy .nekí becsülete és bo~~ja'ér~e~ében -türníe
XXVI.'
~~,2~\';-"kefiett· ..e"csókot;BÖt fétje iránti huségből még.~':~~~~f~f;'viBsza .iaadta; ~- akkor:.már- a -mag~ster,szenie'j'::{~~~h"~·~:"".karikákat bányt: «Megölöm b? . ssiszegte 's alapjá~~:-:~i~~;I;:-?"ban:örült .neki~· hogy'. a ,gaz cS'ábitó- 'Vére le fpgja'~..~40.~·.~,t:'lIlosni ,azta szenny.foltot, melyet -csaka gonoasság"~Itf1~~/2:'_, -ejtett az Ő ártatlan báránya tiszta. fehéráégén. .f}k'~8.-o;z<" 'Mostmár, bármit mond neki Amália, -el~:F~1tf{:~)-:::-'biszi, - mert ugy akarta, -Majdnem . boldog volt,.jt~?R~:i_-~_>bogy' ssenvedései mlattmást okozhat, .mínt .ímé~:·~;~;·;;W;-·/dQtt nejét, hogy az a,gymölt árnyék,mely .beesü-.F·:~i'~;!;:?~2,\ ..>letét elrabólta, boldogságát feldulta,'végre alakot
:~.-I•.'..".'~,·.~.•.'_~,t..,:,~,•.~.,.•.:..,..,•.~.~'.••••..:,~..',:.:.~,....•;.,';.. '.-,~....~....•..•,... - .....Ori.~t.é.Ö,:'e~,l:.,~.I,~,\m.n,.~~;t:at~.t..~.s:_tiD.t~;.~. st~,', '~" g.. ~.,..e~ge.;~ ~~4f::-"- , Attán majd kárpótolja azt a drága jó asssonyt.-. ~f:j--:~'~,_:. min('3Léit, mít ~ érte Bzenveq.ett,százszoroB.biza
:':Xi:}3~':,: lommai fizet .ezért a gyáva bizalmatlanságért. .'i-;~';~~c;t:·-... 'Migötudomápyos álmainak élt, .as asszony
~~~.d<;:'~..'.. 'mínt egy veszta-ssüs őrködött a'tűzhely szenté-.1:i_y:"~~:; ~-" lye felettI - ._ ,-L:'-,~'o: ' A' magister gondolatbanrnlnd jobban bele:'
.;;;;:{::': ~dolgozta~magál/ felesége iránti bámulatába. In;J;-);,,:~; akarta' ő ezt s hálás volt érte' az asssonyna:r,(:-:."{:~, .. : -hogy ugymegkönny-itette nekí.ebbell akaratát.f(i' :.~. - Megyekl -;- mondta feleségének, - s mielőtt
:c,>-, > a hold változása bcállana, Dobos sorsa beteljesült.:;;f:~:~~.·_ 'Levetteócska fegyverét.a szegről, beletöltötte~~~:' ~- ,a varázsport a golyó mellé, Feleségét gyöngéden,
~.'-"= >- ~ - sseavedélyeaen .ölelte meg s ment az erdöszélre, '-'l~-e~;'. neinesvadra lesbe.
.--:~~fi,;:,:.~ ~ ~~\<~\:.~>~:~~.:~ ..y.' - - .
"'I'{: ~-~-_. Világit egyabla~" ;:"-, -: - . - Nagy készülödéa volt egész nap a cédrus-_.~ .'~' ,- palotában. Zöld galyakkal, vírégokkal-' diszitették . ~
;-:fA~.Jt. 'fel-az ,egész. vára~ .fényesitették a fegyvereket,.. d·~~;:'~:·,'·- '.. -tisztitották a lovakat.· . ' . .
<:),;ftiP',·~:_ -. "Dobo~'-- kiadtaa rendeletet, hogy minden em~' .,;.~:@~!:} bere a legnagyobb diszben álljon ki, valamint tel- -
L b;'~~:-"~.-i. . ' jes fegyverzetben. ';,~;t~~+f.~.:-:·· ,
~1I~?>"':;f~~2:fZ~ÖSB~é embereit á nagyte~nibe i .. <i'
~-cFiUkb)'~mondta- «m~· .. megyünk a Iegdrá..'····'·'.r;':gatbbzsakmanyért. Me~yaBBzonyomat hozsuk el !D.:·h':~·?
,Szép, kegyes' urnót adok nektek, Fogadjátok' ,.,' ':,',.ason ·tiBztele~l, mely ti mí aSBzonyunkat meg,;.";,,,
, illeti.' . ..' ~.' . ' , . ~,
.~ .:' '. Örömrivalgás követte szavait: «Asszony less .,"a ..Dobosánkán ,f». Oly hihetetlennek )átszoUeznekik, B azért oly esoda-ssépnek, . . .', . ".". .-~ .Lehet; ,hogy harc is. lesz érte, folYtatta ..a .Iovag, de lehet" hogy magától,' ,akadály"'nélkül- '.
. hajlik felénk Bti csak diszkiséretnek jöttö1r, azért, .készüljetek mindenre. " ,f"
a. boldogság.Viharban;' égzengésben, villámlásban,teljesüljön' is az igéret I' . -.
Alig .tudta elvárni a, délutáat.. .. " .Hogya Vihar erősebb: lett, ,a legénység is,nYugtalankodott :/«Csak már ez a nagyszáju sséleIállna !».~ mondta Ichnát. , '.. '
,-" Bizony nem menyasszonyos idő;,- felelte.:Vaszily. ~'De" mínden .rQSBZ idő' dacára' nem--sokára lóra ültek. '. iliadalmasan indult ki a-sereg a.n!tgy ................ -.-..
A lovak ís, mintha tudt~· volna, hogy ma'..Ü1lD.epélyre 'mennek, büszkebben . hányták, fejtiket.A Tt!r1tos különös ssépen nézett 'ki, aranyre2ieskantárjával, csótáros Bzerszámjával.
A Gunáron, mínt Alajos. sZúrkéjén;-'majdneméppen. ily értékes ~zerszámfénylett. Bíborbérsonyból"volt , mindháromnak a. takarója.. ' A. tQbbil~:.génység Iovaífs szépen néstekki;: fényesre. ki...:tisztítva, ,szépen felékesitvé., -. -; , .
'7r S>i :·,..,De'-a~ovasokfegyverei ~ 'bár ssíntén szép .' .. <~j~~},;~({~i:.:.é9' 'értékesek ~ már nem. csak .parád~ra.valók' 'o-'·.;:·;jY~.: "-p.'?'~<"'?~'<volta,k: kardQ1r, lándzsák, élesen kífenve, puskák. '·.:>t~
.~.: .'~~0~~it'iniegtöltve.'.0' ' :. • • ' . ". • .' ';'..' .: }~.:.~:-t~~J:g~_;.: '. Még, ·koran lehetett, mikor az ·elsó.tisztásra '.-.~;:~\~'. ~~;,~:/"értek,·.mert, ft ·mindig jobban közelgő zivatarda-·'\~
1~9:::\!~t~Ö~:~:~ár~Z erdószélhe~ tul~:~:tí<~~~~~S.>~{< o Amá,Jia a lovagot estérehivtas ,Dobos,tudta; , :"",i:§
,~";;[;;>hogy: kedvese nem ~osze~~ti,<ha' kivánBág8t'n~ -;<#~
'""",ty 'figyelik. Igy leszáJlást parancsolt. .,.' , . .;A.•....~,..~.·.~.~.'.~.~:·.:~~?46.:;;;-:',· .... Kis' ideig.várlak, de .. a vih~mindig '. félelme-- .. ..'y
f~~~-r·:)-' tesebben zúgott, á villámok hulltak, ainenydörgés .. '~rti~%'t:~i;?t::mélY'inorajbólélescsattanásókrs~áltott.·.,. .' . '., '-~.3~~J%i.!';{c? . Egészen elsötétü1taz .erdó belseje, .lassan le-' ":;'~;·~~~:'R':~". B2íállt .az ~ony, Dobos"'asötétséget ·örömmel kö~ . -}~.;.~j~~~)c;~::/.s~öntötte s harsányan adía ki. az utolsóparancsot:f.i.;~;'!;r'.: . «Lóra fiuk I, Hej,vágtaBBunk hozzáJ·mert tudjátok
~ ,:it?T( .meg, sseretem halálig l» .;:~;~i~,:r:.';.' - Az ut itt már szélesebb, és nem oly. meredek-~g;T";~~'-i\,·volt.,Közeledtek. az erdószélhes, De, már oly
,,~~4!,t'g~,..sötét lett, hogy nem lehetett .az .erdőből' kiIátnLi'. ,,~~>',, ....·A. zivatar, a vihar csakerösbödött,. de: a',)~!~:i;)';·'.~:'·megkönnyitó 'esó, mintha nem tudna -kiválni o. • ••;~',,~.~f~_:':"'belóle._. .' . .: '.' .: "'. '.',.J~}~;l,;;«.· ., -.'.i ~gy-egyf~kó fény rezdült át az erd6n,' aztán·~;}w~~>:ri/jsmét-sötétség. Dobos .vigan mondta: «Most' már .~'~~:@'1r>'-s;vágtaBsunk, ha sötét is ,van, itt már nincs
.~-:. :f~u,':o~','i:'akadáJy.»'". . -
.' 'i~~{~{:;<,'--"~';,:. '. Iván, ki mellette lovagolt, óvatosan ~tette:-. ~f~~;~~rr""'«Édes gazdám, én nem jót .sejte~ az éj .~Ílagyon2.:;;;;~i%~E:~~,BÖtét, az, 'erdőnek száz, ~ejteke van. Kék azilvával ' :<::~·~'í~i{~f(,:,~~odtam,~ mi halált [elent,» ~- '.' <-
:';·:ti;~f"~::mi .ketten imég félni is' tudnánk? mikor tudod, :,' ;.~~;i;~t~'t;?·t::h()gy, gazdádat nem fogja. fegyver, .hogy. sért- . ,.·'t5tt~~~~};<,\ hetetlennek .bíscnyultsm .:·.8záz.ütkQze~ben, te pedig . ._, .j~j' :?~). ~rnye~om .vagy, Látod, már itt ki is értink, vilá... \ >_~./
~:~,<- gQsabti van.» . . .~. -o~~.. -·:i~~,~~
<, '":~ Most csak, ho,zzá. -gyorsan,vunk bir 1» , -, ' . '.
··:".Épen -as erdőszélre értek, . -Dobos -és ,Iván.. elől, a sereg utánuk' vágtatott,~ -de csak vagy .ket:
perclg, .mert . egy fa rnögül 'egyszerre kis tűs
, fény világitott fel.. egy -fegyverdördüléstőlkQvetve/
.' A harcra ssokött lovak egyszerre megálltak.. - -.,:Előla .táltos, mintha ércbe lenne 'öntveii
: ,
, Dobos is' ugy ült rajta, mínt egyéreseobor, ·Demajdnem abban a 'pillanatban - rnínt mikor aZi'
_erdőn' kidől a' szálfa- 'a hatalmas lovas meg- '-ingott nyergében.. s lefordult a ló oldalán. ' .
Iván már mellette állt, ő fogta fel 'karjábaaz összeesó Iovagot, "
Lába még, a széles .kengyelvasba volt· fogva,estAlajoa ~-/ki '~zintén leugrott lováról s odasietett ~ ssabadltotta ki. .' . ' ',,-'.. '. ,Dobos feje .Iván ölében pihent; Á.t~ltoB mel-
lettük állt mozdulatlanul.' :.~_.~. _,",A legények mind, eleresztve lovaikat, 'a .ré- " ._
mület meglepetésével álltak körbe.. . ,- .. '. Halálos 00 csend volt néhány percig, s a lovagmelléböl-patakzottameleg vér.. . ' -, o __.~
Mind levették fövegjüket, azt hitték, vezérükmár meghalt.. pe Dobos felnyitotta Bzemét s igen .,h-alkan- mondts : (Vége az életnek, 'vége a. va- ,rázsnak!» ". -.
Felsudultavsereg, felébredt bennük a düh:',.; zivatarja,: Ide-oda Jutkos-tak a sötétben, hogy, a.,gyilkost, a láthatatlan" .ellenséget' megtalálják,·o_ de,
.. B~gehiaz, -kit legjobban szerettom.rkl kíhustakét átany hajszálamat ~ ~most már tudom- _. de már. késő '-~-·~érezt.em .én~·-mikor',tör- '-tént~ de akkor álomjáró voltam .és késöbbel..felejtettem~l) "
.)
c, '-.... De ~hát ld tehette'tönkre' a' .mihataJmas;l~y~zétün~et? ~kérdezte. Iván kezét. tördelve, oly':~~',hilietetlennek, .oly .borzalmasnak látszott neki 'ez'X/'á, 'változás'\ , - ,bD",~'" Még' halkabban szőlt Doboshangja: «Engem<')s 'csak .usszony visz a sírba, Azasszonyhúség>·~olyan,. mint ,a v:iz' habja,' jön, megy ~ elfolyik..··.~:'~·1;;ÁSBátok meg'itt sh-omat, hogyporladó csontjaimatt~erdei, vad '~zét ne hordja Harangszó .lesz az erdő _§,.zúgás~. Aztán. siessetek J Ha elteme~etek;széled- .<~~jetek világba, a, sötét éj megvéd, én inár nem;~~:'~·védhetlek.» .,ö";'~: .' 'Fáradtan hanyatlott .vissza, de" pár perc.,:~~;,jnw.yalsUlét .felnésett: «Itt _vagy még, Iván '? -,t::;': teddIefejemet a puha mohba, ,.a2ítán:Q1enj te is .~1~"'~.8ITt .ásni, sürgős a munka.--~ ~'Ha valamelyiktek '::"'meglát,egy ·~igányasszonyt, kit Areméénak hiv
::.E'/nak,mondjátok meg-neki ahelyet, hogy hozza el,.. ,"e:~ egyszer a. fiamat, imádkozni az en' szegény bünös
~'I~clelk~fJ~~~~~~;:~I\elyezte el gazdája fejéw'~1~*~1~& a. puha .mohpa, aztán ment ó is a sírésókhoa :
t:;,:;', ,A vihar kissé elvonult, ~egy-egy kóbor csillagi~,:.js(eltünt már a, szaggatott felhők sötét. fátyola~;iS,között. '\'.é .... : ..'A' legények gyorsmunkában, karddal, lándzsai~~:··hegygyel vájták a földet, Szó nem esett". csak~~~.:afegyverekmegcsíkordulása hallatszott, na követ;E/~rt a.penge,· vagy .a 'nedves föld nehéz-Ieomléaa, , ---:~2·ijrlkor aaegylk fiu" ·ki két .kesével . szedte ki" a~:i'.ineglazult földet, a,' míndígmélyedö 'gödör 'szélére+~dobta. ", ' - ..' , . . ,{j,--é:,' Lassan nőtt a ,su'gödör, míg Dobosbóllassan "?';:'~szak:adt ki a lélek.-' '. .' .
,...,tC.:·',,' .Mikor 'végre elég mélynek 'látták ,a vermet,'?ti~fK'~B:odainenteka lovaghoz, .hatalmas vezérök már '
~0'~:1IllJ.ott :volnHideg és merev. ' .2~:",~ -, '; ~ .Mily nagy I ~ mondta.Alajosfölébe"~~:')laj91va"aztán.halottí imába fogott. . .,~~·t<':·:>. .Iván zokogva boritottreá néhány fenyógalyat~:"s,~éID!edélnek. ." ,. ...' ...- ~"_-.
" _A vihar néhány száraz levelet. fujt -a kis.·~:~tbalomra, Btávolról, -mínt 'egy templom _örök mécse, '::"~~hivogatóa~, édesen, melegen~gitottegy ablak~'c':(