Csengeri Hírmondó 2010 majus-junius

CSENGER ÉS A VÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJAXXI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM

2010. május-június - ÁRA: 130,- Ft

A tartalombólII. "Nagygécért" Hagyományõrzõ

Emléknap és "1970-es" ÁrvíziMegemlékezés

(2. oldal)Óvodai projektzáró

(3. oldal)�Orfeusz� Egyesület jelentése

(4. oldal)Földrajzos eredmények

(5. oldal)Mélyrepülésben

(6. oldal)

Vetési Albert NapokSzatmárnémeti - Vetés - Csenger

2010. június 18-19.

Indul a szennyvízberuházás Csengerben2010. június 10-én írta alá Csen-ger városa nevében Apáti Györgypolgármester a szennyvízberu-házás megvalósítására vonatkozótámogatási szerzõdést a KEOPközremûködõ szervezete nevébenmegjelent Huba Bencével, aKörnyezetvédelmi és Vízügyi Mi-nisztérium Fejlesztési Igazgató-sága igazgatójával. Az Uniós elvárásoknak való meg-felelés a vízgazdálkodásban,szenynyvízkezelésben Magyaror-szág számára kötelezvény. Aberuházás fontosságát jelzi aszerzõdésaláíráson résztvevõkköre: Kozma Péter a Megyei Köz-gyûlés alelnöke, Vajda Tibor pro-jektmenedzser, a Környezetvé-delmi és Vízügyi MinisztériumFejlesztési Igazgatóságától, KatóSándor a Felsõ-Tiszavidéki Kör-nyezetvédelmi és vízügyi igaz-gatóság fõmérnöke, valamint Ka-jus Boglárka, a Környezetvédelmiés Vízügyi Minisztérium osztály-vezetõ asszonya.A szennyvízközmû építése pro-jekt elsõ fordulójában, a 2008-aselõkészítõ szakaszban elkészülteka szükséges mûszaki tervek, ta-nulmányok, pályázati dokumentá-ciók, megalakult a Víziközmû

Társulat, ami a beruházás lakos-sági sajáterõ részét kezeli. 2009-ben nyújtotta be a város a má-sodik fordulós pályázatot, amit aBíráló Bizottság támogatásbanrészesített. Az 1,8 milliárd forin-tos összköltségbõl a 85%-ostámogatást a Kohéziós Alap és aMagyar Köztársaság költségve-tése társfinanszírozásban biztosít-ja. A 282.315.000 forint önerõt azönkormányzat kötvény kibo-csátásából és EU Önerõ alappályázatból, a lakosság vízi-közmû társulati hitelbõl fedezi.Csenger város rég várt fejlesztésevalósulhat meg. A lakosság aVíziközmû Társulatba 100%-san

képviseli magát, így teljes mér-tékben a kiemelt környezetvédel-mi célú fejlesztés mellé állt. A ter-vek szerint a tisztább, élhetõbbkörnyezet javítja a település la-kosságmegtartó erejét, stabilizál-ja, növeli az ingatlanok értékét.Apáti György polgármester el-mondta, hogy a 700m3/nap kapa-citású tisztítótelep, valamint egy22.370 km szennyvízcsatorna-hálózat épül ki, mellyel 1644ingatlan szennyvízelvezetése ol-dódik meg. A kivitelezõ kiválasz-tására irányuló közbeszerzésieljárás lefolytatását követõenvárhatóan augusztusban megkez-dõdnek a munkálatok.

Országos elsõk a II. korcsoportos focista fiúk"Vannak csodák melyek megis-métlõdnek!" nyilatkozta KazamérTibor a "Petõfi Sándor" ÁMK ésKönyvtár, Pedagógiai Szakszol-gálat és Általános Iskola igaz-gatója, amikor az intézmény2009/2010-es tanévének legna-gyobb sikerérõl, a II. korcsoportosfiúk labdarúgó országos döntõ-jének elsõ helyezésérõl kérdez-tük. "Intézményünk tanulói azelmúlt 5 évben immár másodszorállhattak a dobogó legmagasabbfokára, s verték meg egész Ma-gyarországot. Úgy gondolom a 9éve elkezdett szisztematikusmunka - az emelt szintû testne-velés iskolaotthonos formábantörténõ bevezetése - folyamatosanhozza gyümölcseit. Különös szín-folt, hogy a sikerkovács edzõ,Póti Sándor nem az intézmény pe-dagógusa, hanem a helyi "Petõfi"Diák és Szabadidõ Sport Egye-sület edzõje, aki Szabó Ferenctestnevelõ tanár által megtartottheti 5 felemelt óra után továbbiheti 3 órában edzi a fiúkat. PótiSándort a dobogó legmagasabbfokáig vezetõ útról kérdeztük."2010. 06. 12-én zajlott a tornaBudapesten a Népligeti Sport-centrumban, 48 korosztályos cso-port részvételével. A 4-es csoport-

ból viszonylag könnyen kerültünkaz egyéni kiesési rendszerbe.Csenger - Diósd 3:3, hétméteresrúgásokkal jutottunk tovább. Alegjobb nyolcba kerülésünkértTörökszentmiklóst gyõztük le1:0-ra. A legjobb négybe kerü-léshez Kiskõrösön át vezetett azutunk, 2:1-re nyertünk. ElõdöntõCsenger - Békéscsaba 1:0. A dön-tõben Budapest csapatát 1:0-ravertük. A tûzõ napon 8 mérkõzésfolyt egymás után, s ezeken nyer-ni nem kis fegyvertény. De ugyanilyen csodálatos teljesítmény agyerekek szüleinek hozzáállása aversenyekhez. Boldogan és büsz-kén könnyezték meg az országosbajnok focisokat.

A csapat tagjai: Papp Dániel, Ge-re Gábor, Póti Ádám, BálintLászló, Béres Marcell, Kiss Gá-bor, Marozsán Péter, Végh Dávid,Szedlacsek Ákos, Szûcs Domi-nik, Szabó Dávid, Juhos Viktor,Turi Dániel, Hornyák Bence,Dancs Martin, Csorvás Ádám.

Szép volt fiúk!Végezetül köszönetünket fejez-zük ki Apáti György polgármesterúrnak és Kazamér Tibor igazgatóúrnak, akik minden feltételt biz-tosítottak a zavartalan mérkõzé-sekhez. "A gyerekek elszántsá-gától csillogó szemeit látva atovábbi sikerek szinte borítékol-hatók".

Az Erdélyi Magyar Közmûvelõ-dési Egyesület Partiumi Alelnök-sége térségi rendezvényként szer-vezte meg Mátyás király kiválódiplomatája, veszprémi püspök, amai romániai Szatmár megyeVetés településén 600 esztendejeszületett Vetési Albertre, em-lékezõ napokat, június 18-19-én.

A történelmi Szatmárban gondol-kodó rendezvény keretében aSzatmárnémeti Megyei Múzeum-ban és a csengeri reformátustemplomban mûvelõdéstörténetitanácskozás folyt, ami elsõsorbanhíres prédikátorainkra, BakóczTamásra, Szalkai Lászlóra,Erdõsi Sylvester Jánosra, KároliGáspárra, Misztótfalusi Kis Mik-lósra emlékezett. A tudományostalálkozó méltán viselte A tör-ténelmi Szatmár szerepe a ma-gyar kereszténység történetébencímet, mert az elhangzott elõadá-sokkal is megerõsítette, hogy aszatmári régió a magyar kálviniz-mus szülõhelye. A Vetési Napokökumenikus jellegét hangsúlyoz-ta, hogy a tanácskozás kitért atérség görög-katolikus gyöke-reire is, valamint június 18-án aVetési család által építtetett vetésitemplomban ökumenikus isten-tisztelettel, és négynyelvû emlék-jelhagyással hajtott fõt a kiválópüspök és államférfi emlékeelõtt. Az istentiszteleten BarthaGyulka református esperes kép-viselte szolgálatával a csen-gerieket és az anyaországot, azemléktáblát pedig Csehi ÁrpádSzabolcs, a Szatmár Megyei

Tanács elnöke és Seszták Oszkár,a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me-gyei Közgyûlés elnöke lepleztékle. A vetési templomban a szatmáripolitikusok (határon innen és túl)mellett Apáti György, mint Vetéstestvértelepülésének polgármes-tere üdvözölhette a történelmi

személyiség kapcsán megvaló-sult térségi találkozót.Az együttgondolkodás tettre vál-tása, hogy a szervezõk, az EMKEalelnöke, Muzsnay Árpád ésCsenger nevében a Csenger Vá-rosi Szabadidõsport Egyesület akétnapos tanácskozás másodikhelyszínéül a csengeri reformátustemplomot választotta. BarthaGyula esperes a pénteki esemé-nyek felidézésével és a házigazdaszeretetével köszöntötte a megje-lenteket, majd Apáti György pol-gármester adott azon reményénekhangot, és kérdésként is megfo-galmazta a Megyei Közgyûléselnöke felé, hogy a határok eltör-lésével a történelmi Szatmár,tágabb értelemben Magyarországátjárhatóvá válik. A tanácskozástszemélyes jelenlétével megtisz-telõ Seszták Oszkár köszöntõ-jében utalt arra, hogy az állam ré-szérõl a kettõs állampolgárságmegszavazása, valamint a VetésiAlbert Napokhoz hasonló tuda-tosan, közösen szervezett kultu-rális kapcsolódások, és a ter-mészetesen alakuló erõs, szemé-lyes kötõdések, partneri együtt-mûködések a legfontosabb alap-kövei a határok eltörlésének.

(folytatás a 3. oldalon)

Apáti György polgármester csengeri emlékplakettet nyújt átSeszták Oszkárnak, a Megyei Közgyûlés elnökének

2. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. május-június

II. "Nagygécért" Hagyományõrzõ Emléknap és "1970-es" árvízi megemlékezés

Az elsõ szívdobbanás? Amikor ahatárhoz vezetõ úton szerényenhívogat a Nagygécet jelzõ tábla.A második? A lakatlan falu köz-pontját élettel benépesítõ tömeg.Régi és új ismerõsök õszinteörömtõl nyíló vidámsága. A har-madik? Az álmokból gondos ke-zekkel kirajzolódó valóság: a fa-luközpont képe. A negyedik? Nagygéc nevének betûit, lakosa-inak nevét egyenként magán hor-dó emlékmû. Az ötödik? A pos-tahivatallá átalakult magtár épü-lete. A hatodik? Imára kulcsoltkezek a református templomban.A hetedik? Egész nap belülrõl foj-togatnak. A hála, az együvétarto-zás és emlékezés megeredt köny-nyei. És nemcsak igével él az ember:szórakozhat kicsi, nagy a szatmárihuszárok bemutatóján, együtt ne-vethet, táncolhat színjátszókkal,táncosokkal. Közös ügyünkértszólalnak fel a térségért tenniakaró politikusok, és 1970 óta azelsõ emberi lenyomat: az árvíz ésa lerombolt falu elõtt tisztelgõemlékmû felavatása. Aztán máraz ég is együtt zenél a nagygé-ciekkel. A fõzõsátrakba behúzód-va az esõvel versenyezve rí a he-gedû, szól az ének. Nem siet sen-ki. A szakadó esõben figyelem arégi otthont ünneplõ szüleimet, arokonokat, az ismerõs idegeneket.Hát ez a nyolcadik. Kinek adatikmeg egy pillanatban át-, és megél-ni a múlttal a jelent? Úgy megélnia falu sorsát, ahogy József Attila amagyarságét a Duna parton ülve: "Én úgy vagyok, hogy már százezer évenézem, amit meglátok hirtelen.Egy pillanat s kész az idõ egésze,mit száz ezer õs szemlélget velem. Látom, mit õk nem láttak, mertkapáltak,öltek, öleltek, tették, ami kell.S õk látják azt, az anyagbaleszálltak,mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm ésbánat.Enyém a mult és övék a jelen.Verset irunk - õk fogják ceruzámats én érzem õket és emlékezem."

Köszönjük, Nagygéc!Köszönet Szimán Jánosnak és

Juhász Ferencnek!

Csenger a magyar irodalomban III.IGNÁCZ RÓZSA: AZ UTOLSÓ DARU

Gyermekkorom legemlékezete-sebb olvasmányainak egyike voltaz címben jelzett ifjúsági regény.Megfogott a könyvbõl áradóhangulat, mely az Ecsedi-lápotidézte, és természetesen maga azizgalmas történet is.Az emlékezet azonban majd' félévszázad múltán bizony fakul, demég mindig felidézõdnek most isa Csengerre vonatkozó részek -mert bizony vannak a regénybenjócskán, amiért is bemutatom ezta regényt. Bizony elõ kellett ven-ni a könyvet és újra átolvasni,hogy minél pontosabban tudjammegismertetni kedves Olvasó-immal. Meg kell vallanom, nemis volt könnyû megszerezni, mertcsak könyvtárközi kölcsönzésútján sikerült.Mindenekelõtt a könyv íróját kellbemutatnom, neve: Ignácz Ró-zsa. 1909. január 25-én látta mega napvilágot Kovásznán, mely -mint tudjuk - Csenger testvér-városa. 1931-ben elvégezte aSzíniakadémiát és a NemzetiSzínház tagja lett, ám nem mintszínésznõ lett híres, hanemregényíróként aratott sikereket.1942-ben Ferenc József-díjatkapott és a Petõfi Társaság tagjalett. Természetesen az 1945 utániúj hatalom mellõzte, majd csaktíz év múlva, 1957-ben jelen-hetett meg elsõ könyve. Az Utol-só daru címû ifjúsági regénye1959-ben került kiadásra.Lírai ecsetvonásokkal megfestettcsodálatos táj elevenedik meg akötet lapjain. A történet fõszere-plõje Kerrekur, a darumadár,"akit" az ecsedi lápvilágbanfoglyul ejtett a Fekete Ember -azaz Kiss Jóska. Lenyesegette amadár szárnyait és a darut aSzomorú Gazdának ajándékozta,akirõl kiderül, hogy az 1848-asszabadságharcban honvédtisztvolt, s most a lápvilágban buj-dosik társaival együtt. A sok daruaz õsz közeledtével délre szállt, amagára maradt Kerrekur pedigéletre szóló barátságot köt aSzomorú Gazdával. Amikor vég-re kitavaszodik s visszatérnek adarvak, társai lesznek a bujdosóhonvédeknek és a pandúrok elõlmenekülõ betyároknak. Mert a

darvak megérzik a közelgõ ve-szélyt és azt is tudják, hogy mi-ként segítsenek, hogy a bajbajutott emberek lápi rejteke titok-ban maradjon. A volt honvédekérdekében önként megválnakdísztollaiktól, mert ennek adrága, divatos portékának "tízforintért vesztegetik szálját acsengeri vásáron." Érzékletes,részletes és korhû leírást kapunktöbbször is a csengeri vásárról,az ott megjelenõ betyárokról,akiket a zsandárok üldözõbe isvesznek, s a darvak, és egy Terkanevû csengeri lány mentik megõket. Mert a betyárok többször ismegdézsmálták ezeket a vásáro-kat, ahogy õk mondták "szakaj-tottunk néhány hitvány kismarhát a csengeri vásáron". Nomeg "a csengeri vásár ideje alatta betyárok elhajtották a simaiföldesúr ménesét." A regény szo-morúan ér véget, a lápot kezdiklecsapolni, a nádast felgyújtják,vége a lápi világnak, mint ahogyaz egyik daru mondta: "...ittmegváltozott a világ�ez a hazamár nem a darvak igazi hazája.Fogy a láp. Egyre fogy..."Ignácz Rózsa ifjúsági regényeigazi remeklés, egyrészt termé-szetrajzi ismeretek tárházát nyúj-tó, meseszerû történet, másrésztpedig komoly és történelmiigazságokat megfogalmazó re-gény. Különösen érvényes ez azállítás akkor, ha figyelembevesszük, hogy a mû voltaképpenaz 1956-os forradalom utániidõkrõl szól. Nem véletlen, hogycenzúrázva és csak 1959-benjelenhetett meg elõször.

A Biblia mindenkiéCsenger városában a H.N. Ad-ventista Egyház nagy családiBibliával ajándékozta meg avárosi könyvtárat, az Ady EndreGimnáziumot és Kollégiumot. AKároli Gáspár fordítású Bibliaszép kivitelû, nagybetûs kiadásalehetõséget teremt arra, hogyazok is olvashassák a szent ira-tot, akiknek nincs anyagi lehe-tõsége saját példány megvásárlá-sára. Valóban nagy segítségazoknak, akik az élet kérdéseire,miértjére keresik a választ. ABibliában megtalálható a neve-lés, oktatás, tisztelet (szülõk ésembertársak iránti) szeretet, ter-

mészet, társadalom, családi élet,társas kapcsolatok útmutatója, azélet hogyanjának vezérfonala. Amegoldás egyéni útját is meglel-heti az, aki keres, az igazi útjelzõtáblák segítségével. Aki nemcsakaz ideiglenes, hanem az állan-dóság, stabilitás után vágyik, an-nak igazi menedék csak Istennéltalálható az Úr Jézus Krisztusáltal. Kívánom, hogy a szürkehétköznapokban békességet,nyugalmat, áldást adjon a meg-nyitott Biblia.

Mezei Rózsa SzilviaAdományozó nevében

Hoppá...!

Köszönetünket fejezzük kimindazoknak,

akik férjem és édesapánk,Demján Endre

temetésén megjelentekés ezzel fájdalmunkatenyhíteni igyekeztek.

Felesége és gyermekei

A Nagygécért Közhasznú Egyesület által állított "1970-es" árvíziemlékmû

Az emlékmûvet megkoszorúzták a társszervezõk is: CsengersimaÖnkormányzata, a Csengersimáért Egyesület, Dr. Tilki Attila ország-gyûlési képviselõ

A templomban Almási ZsuzsaReformátus lelkipásztor prédikált

Kinyitott a posta!

A csengeri Városi Televízióképújságját nézegetve tûnt fölnekem egy reklám, melybenbizonyos optikai cég ingyeneslátásvizsgálatot hirdet. Úgy lát-szik, látásom csak nem olyanrossz, mert lám, az alább rész-letezendõ hibát észrevettem.Mindig is tudtam, hogy a ma-gyar nyelv nehéz, de a példamutatja, hogy rajtunk mag-yarokon is kifog néha. Mertbizony unosuntalan hallhatjukés - mint jelen esetben - lát-hatjuk is, hogy aszongya "Csen-gerEN" (!) lesz az a szemvizs-gálat ! Mi csengeriek ezt így

soha nem mondjuk (de akörnyékbeliek sem), mint ahogyazt sem, hogy Szolnokban,Debrecenen, Mátészalkában,Miskolcban, és folytathatnám asort. Talán azért különösen bosszantóezt a hibát - lásd "Csengeren" -itt látni, mert itt vagyunk Csen-gerben.Figyeljünk oda ezekre az apró-nak tûnõ, fogalmazási pongyo-laságokra, mert ezek - ne adj'Isten - így ragadnak meg egye-sekben.

F.L.

2010. május-június CSENGERI HÍRMONDÓ 3.

Vetési Albert NapokSzatmárnémeti - Vetés - Csenger

2010. június 18-19.(folytatás az 1. oldalról)A tanácskozást dr. Arday András,fõorvos vezette, aki DiószegiIstvánra, a 18. században élt csen-geri református lelkészre, költõre,íróra és orvosra emlékezett, aki-nek élete, munkássága példa acsengeriek számára. Az elõadóksorában Rainer Pál veszprémitörténész Vetési Albertet méltatta,majd Fábián László múzeológus"A csengeri református egyházúrasztali edényei"-rõl tartott rész-letes elõadást. Szõcs Péter, tör-ténész (Szatmárnémeti) a "Góti-kus templomok Szatmár megyé-ben", valamint Baráth Béla(Debrecen), Az ecsedi BáthoriCsalád tagjainak szerepe a Felsõ-Tiszavidék reformációjában.

A rendezvény végén az elõadók-nak egy-egy, a megyében talál-ható templomokról szóló könyv-vel köszönték meg a házigazdák arészvételt, és a folytatás remé-nyében vettek búcsút vendégeik-tõl. A Vetési Albert Napok azErdélyi Magyar KözmûvelõdésiEgye-sület Partiumi Alelnöksége,

a Ve-tési Albert Kultúrkör és aCsenger Városi SzabadidõsportEgyesület közös rendezvénye.Társszervezõk: Vetés ReformátusEgyházközsége, Csenger Refor-mátus Egyházközsége és a Ha-gyományos Kultúrát Megõrzõ ésTámogató Szatmár Megyei Köz-pontA rendezvény védnökei: CsehiÁrpád Szabolcs, a Szatmár Me-gyei Tanács elnöke; SesztákOszkár, a Szabolcs-Szatmár-Be-reg Megyei Önkormányzat Köz-gyûlésének elnöke; BölcskeiGusztáv, a Tiszántúli ReformátusEgyházkerület püspöke; CsûryIstván, a Királyhágómelléki Re-formátus Egyházkerület püspöke;Schönberger Jenõ, a Szatmári

Római Katolikus EgyházmegyepüspökeA rendezvény támogatói: SzatmárMegyei Tanács, Vetés KözségTanácsa; Communitas Alapít-vány; Megújuló TársadalomértAlapítvány Mátészalka; CsengerÖnkormányzata

MJB

A járóbeteg központ alapkövénekelhelyezése

Örömmel számolok be arról,hogy huszonöt éve karitatív szel-lemben mûködõ egészségügyi ésszociális intézményünk kiállva apróbákat, kistérségi feladatokatkapott. Eddig megteremtve azegészségügyi és szociális szolgál-tatások harmóniáját, intézmé-nyünk a társult önkormányzatokalapellátási praxisai számáraszakorvosi konzíliumokat és di-agnosztikus hátteret biztosított. Anövekvõ feladatoknak megfele-lõen eddigi heti 66 óra szakorvosikapacitásunk 200 órára fog emel-kedni és az alapszakmákon kívülmás népegészségügyi szükségletûszakorvosi rendeléseket kívánunkbiztosítani. Munkánkat szociális szférában aMáltai Szeretet Szolgálat, egész-ségügyi és mentális szférában aJohannita Lovagrend és SegítõSzolgálata támogatta. Kistérségifeladatokat ellátó ügyeleti szol-gálatunk is Johannita szellembenmûködik, OEP és a társuló önkor-mányzatok finanszírozásával. Mindezek alapján úgy érezzükindokolt, hogy a július 3-ára ter-

vezett alapkõ elhelyezésénél amunkánk szellemiségét meghatá-rozó Szervezetek vezetõi jelenlegyenek.

Ezért Osváth György Elnök Úr ésSemjén Zsolt Miniszter-Elnök he-lyettes Úr Máltai részrõl, BánffyMiklós Kom-mendátor Úr ésCserháti Péter Államtitkár ÚrJohannita részrõl jelenlétére fel-tétlenül számítunk. Az ünnepsé-get bevezetõ Istentisztelet meg-tartására Bölcskei Gusztáv Püs-pök Urat kértük fel,Bosák Nándorés Kocsis Fülöp Püspök Urakmegtisztelõ jelenlétére is számít-va.

Dr. Arday András

Óvodai projektzáró - 2010. június 17.2010. június 17-én zárta a kom-petencia alapú nevelés bevezeté-sének 2009/2010-es évre vonat-kozó részét a csengeri Honvédutcai és a szamosbecsi tagóvoda.Az ünnepélyes projektzárón azimplementációban résztvevõ cso-portok - a Cica és a Micimackó -kedves mûsort adtak, amin jelenvoltak a szakma meghatározóegyéniségei: Szásziné SustyákAnna, a projekt intézményi fo-lyamattanácsadója, VezendiAndrásné IPR folyamat taná-csadó, Csûrös Józsefné, Ros-tásné Gocs Rozália, az EndorKft. integrációs szakértõi, vala-mint Varga Lászlóné, a porcsal-mai óvoda vezetõje.

CsengerA csengeri Honvéd úti óvodában,a Cica csoport) került bevezetésre2009 szeptemberétõl a kompeten-cia alapú óvodai nevelés. ÓprisAndrásné és Papp Krisztina óvo-dapedagógusok önként vállalták amunkát. Ezt követõen az érintettszülõket tájékoztattuk a tartalom-ról: bemutattuk a kompetenciaalapú programcsomag beveze-tésének elõnyeit és kértük, fi-gyeljék a csoport hirdetõ tábláját,és aki teheti, aktívan kapcsolód-jon be a csoport életébe.A bevont óvónõkkel heti rendsze-rességgel megbeszéltük, hogymilyen mértékben építjük be akompetencia alapú óvodai neve-lést a helyi nevelési programunk-ba, és a megfelelõ dokumentálásmódját. Rendszeres szakmaimegbeszélést tartottunk a TÁ-MOP-os pályázat két folyamattanácsadójával - Szásziné SustyákAnikóval, és Vezendi Andrásné-val, akik nagymértékben segítet-ték a munkánkat. A szeptemberi kezdésnél azepochában az õsz, a kompeten-ciában a TÛZ témakörben a ta-pasztalatszerzésre építve a gyere-kek pl. látogatást tettek a tûzoltó-sághoz, vagy gyakran ismeret-szerzõ sétákon vettek részt. Meg-figyelték õsszel a gyümölcsökérését, a felnõttek munkáját, õkmaguk is végeztek gyermekimunkát, képességeik szerint azalmáskertben. A VÍZ témakörében, télen sokattartózkodtak a gyerekek az ud-varon, a szabadban. Megfigyeltéka téli idõjárást, annak hatását anövényekre, állatokra, kísérle-teket végeztek. A projektbenbeszerzett meseládikó gazdag tar-talmát felhasználva a tanult ver-sek mesék dramatizálására, elját-szására, a gyerekek bátran, önál-lóan szabadidõben is vállalkoz-tak. Minden évszakban kiemeltfigyelmet fordítottunk az egész-ségvédelemre. A FÖLD témánáltavasszal figyelemmel kísértük agyermekekkel a természet ébredé-sét. A néphagyomány ápolásárais kiemelt hangsúlyt fordítottunka gyermekkel. Egy hetes projekthetet tartottunk a csoportban, azegészséges hét megtartásával, akarácsonyi témahét, a húsvétitémahét, és a pünkösdölõ 3 hetesprojekt megtartásával. A LEVE-GÕ tématervben ismereteket sze-reztek a gyermekek a levegõ moz-

gásáról, a szélrõl. Készítettek sza-lagos pálcát, szélforgót, májusfátdíszítettek, léggömböt eregettek,buborékot fújtak, kísérleteket vé-geztek. Kirándulást szerveztek alovas tanyára, ahol a közös élmény-szerzésen túl állatokkal, erdei,mezei növényekkel és virágokkalismerkedtek a gyerekek. Kézmû-ves napot tartottunk, ahová nép-zenei együttest hívtunk, táncházatalakítottunk, amelyre az óvodaösszes csoportját meghívtuk. Az óvodapedagógusok a gyakor-lati tapasztalataik alapján innová-ciókat készítettek, amelyeketszakmai produktumként az Edu-catio honlapjára jegyeznek be. Összegezve: a tanév nagyon ko-moly, felelõsségteljes munkát kí-vánt meg a pályázatban közre-mûködõ óvónõk részérõl. Elisme-rés és dicséret illeti szakmaimunkájukat. Az alkalmazott újpedagógiai módszereiket megis-mertették a nevelõtestület mindentagjával. Az elvárásoknak megfe-lelõen példamutatóan hozzájárul-tak ahhoz, hogy a helyi pedagó-giai programunk új, korszerûpedagógiai módszerekkel kiegé-szüljön.Csenger Város Önkormányzatá-nak, mint pályázónak köszönetetmondunk, hogy részesei lehettünkennek a pályázatnak, és mint ked-vezményezettként újszerû inno-vatív pedagógiai módszerekkelgazdagíthattuk tudásunkat. Apályázatban vállalt kötelezett-ségeinknek eleget téve, vállaljuk5 évig a program fenntartha-tóságát, s régiónkban a modell in-tézmény szerepét betöltve jó gya-korlatokkal fogadjuk a környék-beli óvodák pedagógusait. Tapasztalataink szerint a kompe-tencia alapú programcsomagfenntarthatósága biztosított azelkövetkezõ években is óvo-dánkban. Meggyõzõdésünk, hogya kompetenciai nevelés beveze-tésével az iskolára való felkészí-téshez, az egész életet átfogó ta-nulásra megalapozzuk a gyer-mekekben a hatékony, kompe-tencia készségek kialakítását óvo-dáskorban.

Katona Gyuláné óvodavezetõ

SzamosbecsA szamosbecsi óvoda is vállaltaSzkokán Mária és Szécsiné VácziMónika óvónõk személyében akompetencia alapú óvodai neve-lés bevezetését a 2009/10-es tan-évben. A munka során rájöttünk,

hogy sok a hasonlóság a helyinevelési programunk- a játékbaintegrált tanulás és a kompetenciaalapú óvodai programcsomag kö-zött. Tapasztaltuk, hogy a neve-lési területek szorosan összekap-csolódnak, egymásra épülnek. Azélményszerzés lehetõsége nagyörömet nyújtott a gyerekeknekegész évben: almaszüret, mustké-szítés, aszalás. Munkánkat a négyõselem: Levegõ, Víz, Föld, Tûz-tématerv javaslatai alapján végez-tük. Változatos témákat kínáltunkhétrõl hétre a gyerekeknek, akikszívesen, örömmel vettek részt ajátékos cselekedtetésben. Mit iscsináltunk? Az õszi hónapokban aTûz õselem uralta tevékenységün-ket. Aszaltunk, nagymosást tartot-tunk, tészta ékszert készítettünk.Adventi koszorút készítettünk,csoportszobát díszítettünk, nagy-takarítottunk, az anyukákkal amézes süteményt sütöttünk, vala-mint fenyõdíszek készítettünk. AzIPR keretében egészséghetet szer-veztünk. Minden nap tartottunkötperces tornát, megtanítottuk agyerekeket a helyes fogkefe hasz-nálatára. Nagy figyelmet fordítot-tunk a körmök tisztántartásánakfontosságára is. Nem csak enneka hétnek a keretében fogyasztot-tunk gyümölcsöt, zöldséget, gyü-mölcssalátát. Törekedtünk arra, minél többettartózkodjunk a friss levegõn éséltünk is ezzel a lehetõséggel. AzÕzike csoporttal közösen ver-senyt szerveztünk, és tablót készí-tettünk arról, mi szükséges ahhoz,hogy egészségesen éljünk és ahéten mit tettünk ezért. Nyíltna-pot tartottunk a szülõknek kará-csonyi hét keretében. Az újév avíz projekt indításával kezdõdött.Megtanultuk a takarékos vízfel-használást. Ismereteket nyújtot-tunk a víz fontosságáról, a víz ésaz emberek kapcsolatáról, a télicsapadékfajtákról, a vízben és avízparton élõ állatokról. Áprilistól a Föld témában "Itt atavasz örülhetünk, sok virágot ho-zott nekünk�" háromhetes pro-jektet indítottunk. A projektbentöbbek között környezetvédelem-mel is foglakoztunk, majd apünkösdölõ témahét keretébentánc- és kézmûvesnapot szervez-tünk, amire minden csoportotmeghívtunk. Május 31-én "Jógyakorlat átvétele" szakmai ta-pasztalatszerzésen vettünk résztNyíregyházán, 2010. június 10-énpedig befejeztük a nevelési évettanévzáró és ballagási ünnepsé-günkkel.

(folytatás a 4. oldalon)

A tanácskozás házigazdája Bartha Gyula református esperes,mellette Sipos Miklós a romániai Szatmári Református Egyházmegyeesperese

Kazamér Tibor igazgató megköszöni Szásziné Sustyák Annafolyamattanácsadónak a szakmai segítséget

4. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. május-június

Szobrászkodtak a csengeri gyerekekA 2.t és a 3.t osztály a Környe-zetvédelem - Szelektív hulladék-gyûjtés modul bevezetése óta aziskolában a hulladékot szétválo-gatva gyûjtötte.

Ezekbõl különbözõ alkotások ké-szültek, melyekbõl az alsó ta-gozat aulájában kiállítás nyílt. Atárlat fõ célja az volt, hogy bemu-tassa, milyen úton kerül újra-hasznosításra a szelektív módonösszegyûjtött hulladék. A "hul-ladékszobrok" között megtekint-hetõ vár kartonból, gyümölcsle-ves dobozból asztali ceruzatartó,WC-papír gurigából elefánt, pil-langó, bohóc, zebra. Nagyon öt-letes volt a pepsis és gyufás-dobozból alkotott autó, színesújságpapírból füles kosárka, PET

palackból repülõ, ûrhajó, szél-malom, madáretetõ. Látványosvolt a mûanyag palackból és kar-tonból készült robot, a világító-torony, színes mûanyagkupakok-

ból Rubik-kocka, a túristvándivízimalom, messzelátó, föld-gömb, Spondjabob, gyufásdobo-zokból ékszer- és tésztatartó,parafadugóból, fogpiszkálóból,hurkapálcából süni és tutaj, alu-fóliából virágcsokor stb. A kiál-lítás nagy sikert aratott, de az iga-zi siker az volt, hogy eljutott agyerekekhez a modul fontos üze-nete, hogy a hulladék nem sze-mét, hanem másodnyersanyag.

Erdõsné Papp Juditpedagógus

Múzeumi hírek� Kiss Ferencné több tucat régihanglemezt (nagylemezt) aján-dékozott: ezek között van köny-nyûzene, komolyzene, próza ahatvanas-hetvenes évekbõl.

� Urbán István (Határõr u.) egy'50-es évekbõl származó Oriongyártmányú lemezjátszós rádió-val gyarapította gyûjteményün-ket.

� Csordás Dávid (8. osztályos

tanuló) önálló honlapot szerkesz-tett a Múzeum számára, aholrészletesen meg lehet ismerkedniaz intézménnyel. Természetesenmég csak a kezdeteknél tartunk, afeltöltések folyamatosak. A hon-lap elérhetõsége:csenger-museum.atw.hu

� Balogh László (Komlódtótfalu)több mint tíz korabeli árvízi fotótadott be szkennelésre, ezzel isgyarapítva az errõl szóló anyagot

Óvodai projektzáró "ORFEUSZ" Csenger Város Ifjúsági MûvészetiKiemelkedõen Közhasznú Egyesület 2009. évi

közhasznúsági jelentéseKimutatás a költségvetési támo-gatás felhasználásáról:

A 2009-ben rendelkezésre állóforrás felhasználása:

Bevétel:Önkormányzati támogatás- Csenger Önkormányzat

420.000,-Ft- Megyei Önkormányzat

50.000,-Ft- Bankszámla kamatok 61 ,-Ft- Adó 1 %-ból bevétel 16.139,-Ft- NCA pályázati támogatás

150.000,-Ft - Adomány 150.000,-Ft- Egyéb bevétel 40.000,-FtÖsszes 2009. évi bevétel:

826.200,-Ft

Kiadások:Bankszámla költségek:33.063,-FtTevékenységgel összefüggõ kia-dás:- népviseleti ruha varratása, kék-festõ anyag, kotta bélyeg, iroda-szer, telefon, CD, Floppy

409.145,-Ft- személygépkocsi használat

351.317,-FtÖsszes 2009. évi kiadás:

793.525,-Ft

Záró pénzkészlet: 105.388,-FtHázipénztár: 92.725,-FtBanki folyószámla: 12.663,-Ft

Nyitó pénztárkészlet: 72.713,-FtTárgyévi bevétel: 826.200,-FtTárgyévi kiadás: 793.525,-FtZáró pénztárkészlet: 105.388,-FtAz egyesület a rendelkezésre álló

összeget az egyesület mûköd-tetésére, illetve az alapító okirat-ban meghatározott célok eléré-séhez, kulturális tevékenység fi-nanszírozására használta fel.Az egyesület vezetõ tisztségvi-selõinek semmiféle juttatást sempénzben, sem természetben nemadott.

Beszámoló a közhasznúsá-gi jelentéséhez

A nyitó pénztárkészlet 2009.január 01.-én 72.713 Ft volt.2009. évben támogatás címén826.200 Ft került az egyesületszámlájára. Csenger Város Önkor-mányzat 420.000 Ft, a MegyeiÖnkormányzat 50.000 Ft összegûtámogatást nyújtott az egyesületmûködésének biztosítására.16.139 Ft-ot az APEH utalt szám-lánkra, mely az adózók SZJA 1%-ának átutalásából történt.150.000 Ft-ot Jeles Antalnéadományozott az Egyesületnek,segítve a mûvészeti csoportokfelkészülését, annak segédanyag-gal (fénymásolt kottákkal, zeneianyaggal) való ellátását.Az NCA pályázaton nyert150.000 Ft-ot a pályázatbanrögzített módon CD, fénymásoló-papír, levélbélyeg, boríték, postaés telefon költségre,könyvelésidíjra, az SZJA 1%-ból befolyt16.139 Ft-ot a Megyei Népdal-fesztiválon való résztvételünkre,annak költségére fordítottuk.

A Csenger Város Önkormányzat-tól kapott 420.000 Ft-ot népvise-leti ruha varratására, ahhoz szük-séges anyagra, továbbképzésekutazási költségéinek finanszí-rozására használtuk fel. A Megyei Önkormányzattól ka-pott 50.000 Ft -ot a pályázatnakmegfelelõen Széles András citera-mûvész díjának kifizetésére fordí-tottuk.Csoportunk: hagyományõrzõ cso-port (népdalkör, hangszereselõadók: gitár, zongora, furulya,citera, pásztorfurulya ) szólóének,citerazenekar, beat-zenekar. Csenger város és a környékbelitelepülések rendezvényein rend-szeresen szerepelünk,annak szer-vezõi és résztvevõi vagyunk.Beszterec, Tarpa, Demecser,Mándok-i Népzenei Találkozókonszép eredményeket értünk el.Hagyományõrzõ csoport ifjúsági-felnõtt szóló ének: kiváló, di-cséretes minõsítés, szóló énekmegyei elsõ helyezés . Jó kapcso-latunk van a helybeli ÁMK-val,civil szervezetekkel a határoninnen- és túl.Feladatunk, hogy széles töme-geknek, csoportoknak nyújtsunkmûvészi szinten emlékezetes él-ményt, emeljük az ünnepek fé-nyét, ápoljuk és újjáélesszük a ha-gyományokat.Az eredmények tényében látható,hogy Egyesületünk sikeresen ésfolyamatosan végzi tevékeny-ségét.

Jeles AntalnéEgyesület Elnöke

A kultúrház táncosai a Piacon

Katolikus iskola 1929Keller György, az elsõ pék

(folytatás a 3. oldalról)A kompetencia alapú óvodai ne-velés zárórendezvényére az egészévben tanultakból fûztünk fel egycsokorra való verset, éneket, tán-cot. Tapasztalatunk az, hogy akompetencia alapú óvodai ne-velés saját nevelési progra-munkkal nagyon jól össze-egyeztethetõ, beépíthetõ. Magaa gyakorlati cselekedtetés sokfejlesztési lehetõséget biztosit éslátható eredményei vannak. A

gyerekek szívesen és örömmelvesznek részt, érdeklõdve vár-ják a folytatást. Mi felnõttek islelkesedéssel készültünk a min-dennapokra. A szülõk vissza-jelzései pozitívak voltak, mertmég soha ennyi érdekes, vál-tozatos élménnyel, eseménnyel,gazdagított tanév nem volt aszamosbecsi óvodában

Szécsiné Váczi MónikaSzakmai vezetõ

A Cica csoport mûsora

� Keller Sándor (Béke u.) adta azédesapját ábrázoló képet. KellerGyörgy volt az elsõ hi-vatásospékmester Csengerben. 1922-benönállósította magát.� Varga Istvánné szül. VilmosJudit (Debrecen-Felsõjózsa)küldte azt a fényképet, me-lyen arómai katolikus iskola összes tan-ulója látható az 1930-as években.A kép közepén az akkoriplébános, Gyulai Mihály ésVilmos István tanító-kántor ül.� Gellért Zsigmond (Ady E. u.)nyugdíjas kultúrházigazgatóajándéka ez a fotó, melyen aKultúrház néptánccsoportja egyszüreti felvonulás alkalmávalropta a táncot a Piacon.

Önök küldték

2010. május-június CSENGERI HÍRMONDÓ 5.

FekvenyomásA Budapesten megrendezett XI.Fekvenyomó Diákolimpia Orszá-gos döntõjében iskolánkat 5 lányés 3 fiú képviselte.

Elsõnek Gaál Izabella nyomta ki asúlyt, és ezzel országos bajnok islett. Ezután Gajdics Nóra (7.a) ésPapp Alexandra (8.d) a 2. helyrenyomták ki magukat. Szabó Bar-bara (8.d) pár deka súlytöb-bletének következtében "csak" adobogó II. fokára állhatott.Szegedi Eszter (7.c) a kiválónakmondható 6. helyezést érte el azigen erõs mezõnyben. Összességében a lányok csapat-ban a III. helyezést szerezték meg

az országos versenyen.Második nap Tóbiás Zsolt (8.d)feküdt a súly alá, és 5. lett, mígcsapattársa Fekszi Balázs (7.a) a

még mindig jegyzett 6. helyreküzdötte fel magát.A harmadik nap a "nehézfiúké"volt. Zsiga Zsolt kemény harcután a dobogó III. helyére állha-tott.A felkészítõ tanár, Papp Szilárdszeretne köszönetet mondani azAdy Endre Gimnáziumnak és Ta-kács János testnevelõnek a kon-diterem használhatóságáért, mertitt készülhettek igazán fel az or-szágos megmérettetésre.

Nem lehet elég korán kezdeniTöbb mint harmadik éve foglal-kozik id. Póti Sándor edzõ a leg-kisebbekkel, a 8-10 éves gyer-mekekkel, azaz hivatalosan az I.korcsoporttal. Több körzeti tornátis megnyertek már, a meghívásosversenyeken is sikerrel rúgják alabdát. Legnagyobb fegyverté-nyüket azonban az idén érték el,megnyerve a megyei diákolimpiátmegyénket õk képviselték azország legjobb 20 csapata közöttmájus 27-én Fonyódon, az orszá-gos döntõn.- Heti három edzéssel készültünk -mondja Póti Sándor edzõ -, sajnosa várt eredmény elmaradt, mertcsak a 13. helyen tudtunk végezni.Csoportunkban a 3. helyen zár-tunk, így nem jutottunk tovább, éscsak az a vigasztaló, hogy innenkerült ki a késõbbi bajnokcsapatSzombathely. Sajnos itt nálunk

vidéken ebben a korban még na-gyon kevés az önbizalma ezekneka gyerekeknek, sokszor már ameccsek elõtt feladják lélekben.Ebbõl két-három év alatt ki szok-tak nõni. A sok tehetséges foci-palánta közül is meg kell említen-em Papp Danit, aki a csapat mo-torja. Összességében éves mun-kánkat sikeresnek lehet mondani,remélem a jövõ tartogat mégmeglepetéseket.

� Május 14-én Nyíregyházán aII. korcsoportos lányok az at-létikai döntõn a 6. helyen vé-geztek.

� Május 28-án a Megyei gyerekLabdarúgó Szövetség által a II.korcsoportnak rendezett megyeidöntõben Záhonyban a 4. helyenzártak.

RöplabdaMájus 15-én a csengeri Sport-csarnok adott otthont a XI. Peda-gógus Kupa Ignácz Rózsa Em-léktornájának zárófordulójának.

A 9 csapatos bajnokságban szorosküzdelmekben mindössze négytalálattal ismét Rozsály végzett azélen.

Az IFIK eredményeiCsenger -Vámosoroszi 4-2Csenger -Nagydobos 4-4 Tiszakóród - Csenger 3-8

Csenger - Kölcse 5-2Tyukod - Csenger 3-1

SPORT � SPORT � SPORTFöldrajzos reménységekMárcius 1-én rendezték a LessNándor Országos Földrajzver-seny elsõ fordulóját, amelyet is-kolánk négy kivételes képességû7. a osztályos tanulója írt meg. Ahatalmas anyagmennyiséget kívá-nó versenyre már egy évvel elõtteelkezdték a felkészülést. Az elsõfordulót 90 % fölött teljesítették,így mind a négyen bejutottak azországos döntõbe.Az országos döntõt április 16-17-én rendezték Miskolcon az AvasiGimnáziumban. A döntõ két for-dulóból állt. Az elsõ nap szinténírásban kellett számot adni tudá-sukról, míg a második nap tételthúztak és szóban feleltek, amihezképfelismerés is társult. A má-sodik nap végén következett azeredményhirdetés izgalmas pil-lanata. A döntõbe jutott 22 ver-senyzõbõl a csengeri diákjainkmindannyian az ország 10 legjobberedményt elért versenyzõje kö-zött végeztek. Paládi Bernadett10. hely; Szabó László 8. hely;Boros Adrienn 7.hely, míg SzabóZsófia az országos versenyt is90%-ra teljesítette így a kie-melkedõ második helyen zárta aversenyt. Földrajzosaink párhuza-mosan készültek a szintén össze-tett Teleki Pál földrajz-földtanverseny megyei döntõjére. Meg-tiszteltetés volt, hogy a megyeidöntõt iskolánk rendezhette áp-rilis 10-én. Ekkor egy 100 pontos

feladatlapot kellett kitölteni ver-senyzõinknek. Amely kitöltésérekét óra állt rendelkezésünkre. Versenyzõink nem hazudtoltákmeg magukat, mert az öt legma-gasabb pontszámot elért verseny-zõbõl négyen csengeriek voltak.Paládi Bernadett 1. hely; BorosAdrienn 2. hely; Szabó László 3.hely, míg Szabó Zsófia az 5.helyet érte el. Megyénként csak alegmagasabb pontszámot elértversenyzõ kerülhet az országosdöntõbe. Iskolánkat és megyénketígy Paládi Bernadett képviselte.Az országos döntõt Balatonal-mádiban rendezték május 14-16-án, ami 3 fordulóból állt, az elsõ

nap feladatlapot kellett kitölteni, amásodik forduló terepgyakorlatvolt. A harmadik fordulón tételthúztak és szóban feleltek. PaládiBernadett a kiváló hatodik helyetérte el az országos döntõn. A ver-senyek zárásaként meghívták föl-drajzosainkat a Kisvárdán ren-dezett földrajz-környezetvédelmicsapatverseny megyei döntõjére,ahol a 15 induló csapatból BorosAdrienn, Szabó László, SzabóZsófia, Paládi Bernadett 7.aosztályos csapattagokból álló csa-patunk az elsõ helyezést érték el.Gartulálunk a sikerekhez! Felké-szítõ: Papp Szilárd

Modulzárás- szelektív hulladékgyûjtésA kompetencia alapú oktatáskereteiben Környezetvédelem-szelektív hulladékgyûjtés címenféléves moduláris oktatást vezet-tünk be iskolánkban a 2.T. és 3.T.osztályban. Igyekeztünk prog-ramjainkba bevonni az egész alsótagozat diákjait és pedagógusait issõt folyamatosan tájékoztatástkaptak a szülõk és több cikketolvashattak e témáról a CsengeriHírmondó olvasói is. Azértpróbáltunk minél szélesebb kör-ben tájékoztatást adni mert úgyérezzük, hogy a környezet-védelem és bolygónk sorsa mind-nyájunk szívügyévé kell váljon.

2010. VI. 08-án modulzárásrakerült sor a sportpályán. A kétosztály tanulói vegyes csoportok-ban mérhették össze erejüket ésadhattak számot játékos formábanaz eddig tanultakról a "Mentsükmeg a Földet!" címû vetélkedõn.A meghívott szülõk egy részelelkes szurkolással biztathattacsemetéjét a jobb teljesítmény el-érésre. A szülõk másik része bog-rácsban készített ételt a gyere-keknek.

A találkozón szülõk, gyerekekközösen értékelhették a program-ban megtervezett eseményeket éstervezhettek az új tanévre méghatékonyabb programokat, egyretöbb embert bevonva.

Közös fõzés a szülõkkel

Versenyfeladat megoldása

Júliusi mozimûsorJúlius 01. Vasember 2. amerikai fantasztikus akciófilm

Július 22. Perzsia hercege amerikai fantasztikus kalandfilm

Július 29. Túl jó nõ a csajom amerikai romantikus vígjáték

Az elõadások 18.00 kezdõdnek, belépõdíj: 500 Ft

6. CSENGERI HÍRMONDÓ 2010. május-június

Mélyrepülésben�A focinál a helyzet - a legutóbbiHírmondó megjelenése óta (má-jus 18) - változatlan, focicsapa-tunk mélyrepülése folytatódik,nem tudnak magukra találni afiuk, szinte az egész mezõny megtud verni minket.. Legutóbbi hatmeccsünkön mindössze 4 pontottudtunk összegereblyézni, de hogyfenékig ürítsük a keserû poharat,állítólag még egy pontot le is fog-nak tõlünk majd vonni. A so-rozatos vereségek ellenére még aza kész csoda, hogy a 8. helyenállunk�

Lássuk sorban a meccseket:

IV. 24. "Kellemes edzõpartner"voltunkCsenger - Vámosoroszi 2-4 (0-3)Lehet, hogy másként alakul min-den, ha a 3. percben az üresen állóJónás két méterrõl a kapufahelyett a hálóba talál, Nem sokkalkésõbb Szilágyi beadását ugyan-csak õ lõtte kapufára. Lényegében az elsõ negyedóraeseményei a mieink fölényét je-lezték, de nemsokára kiegyen-lítõdött a játék. Sõt�Beindult azoroszi gépezet, gyorsaságuk ellennem volt orvosság. A 17. perc-ben egy szélen vezetett támadá-sukból védhetetlen gól született(0-1). Rájöhettek védelmünkszerkezeti gyengeségeire, mertszélsõiket mozgatva bármikorveszélyesek voltak. A 22. perc-ben ugyancsak a szélrõl jött bead-ást csak gyengén tudtunk felsza-badítani, és jött a gól (0-2). Telje-sen magunk alatt voltunk, kedveszerint játszhatott az ellenfél. A28. percben Szilágyinak voltugyan egy helyzete, de lágyan akapusba lõtt. Lassan, félóra eltel-tével már szinte egykapuztakvelünk, és a 37. percben egy bõ-dületes védelmi hibát (luftotrúgott egy védõnk) nem hagytakmegtorlatlanul (0-3).Szünet után ismét jól kezdtünk,már-már alakulóban volt a csapat-játék is, mikor az 58. percben egyhosszú elõrevágott labdát a há-lónkba vágva végzetesen elhúztaka vendégek (0-4). Innen már va-lóban reménytelen minden, decsapatunk becsületére legyenmondva, nem estünk össze telje-sen, fel tudtunk tápászkodni apadlóról. A 85.percben egy bal-oldali beadásra késõn mozdult akapus, az erõteljesen érkezõJakabnak sikerült bepasszíroz-nia a labdát (1-4). Alig a lefújáselõtt, a 43. percben egy kapuelõtti kavarodásból Szilágyi jóleltalált lövésével elviselhetõ ará-nyúvá vált újabb hazai vere-ségünk (2-4).Talán túlzás volt az oroszi edzõnyilatkozata, de a két robbané-kony szélsõvel felálló ellenfél ké-nyelmes gyõzelmet aratott.

V. 1. A sírból visszahoztuk azegy pontotCsenger - Nagydobos 2-2 (0-1)Mintha a vendégek kezdtek volnajobban, de az elsõ igazi helyzet a8. percben Szilágyi S. nevéhezfûzõdik, akinek hatalmas bombá-ja a felsõ kapufáról csapódott le,sajnos a gólvonalon kívülre. Nem

sokáig késett a válasz, percekenbelül kapusunknak kellett re-mekelni. A 20. percben ismétSzilágyi került közel a gólhoz,kétszer is tüzelt, mindkettõt védtea kapus. A félidõ közepétõl talánmi támadtunk többet, de ezekesetlegesen körülményesek vol-tak. A vendégek viszont gyorskontráikkal váltak eredményeseb-bé, bátran vezették rá védõinkre alabdát, amit általában csak szabá-lytalanul lehetett szerelni. Így voltez a 34. percben, és a laposanmeglõtt szabadrúgás egy védõn-kön megpattanva a hálónkbankötött ki (0-1). A mérkõzés képe -és eredménye - a szünetig nemváltozott. A mieink kötelesség-szerûen támadgattak, a vendégekimmel-ámmal fociztak, úgyhogylagymataggá vált a játék.Szünet után hidegzuhannyalkezdtünk, az 55. percben egy-kétérintésbõl álló nagydobosi akcióvégén négy védõnk díszkíséreté-ben beadták középre a labdát,amit már csak be kellett gurítani(0-2). Ezután azonban megráztukmagunkat, és erõteljes támadá-sokba fogtunk, valósággal beszo-rítottuk a vendégeket kapujuk elé.Védelmük egy idei hatásosan dol-gozott, minden labdát mindenirányba ellõdöztek. A 79. perc-ben megtört a jég, Varga (Kun-tics) egy szabadrúgást irtóztatóerõvel suhintott a hálóba (1-2).Ezekután közvetlenül Orosz Fecótudta kihagyni helyzetét, de lát-szott, hogy van mit keresnünk. a82. percben Jónás jobbrólkapott remek labdát, bátrankitört és a hálóba sodorta (2-2).Végképp azonban nem nyugod-hattunk meg, mert a vendégeknekvolt még puskapora, a 86. percbenkapusunknak kellett kitenyerelnieegy gólba igyekvõ labdát.Minden dicséret megilleti a fiúkata meccs döntetlenre hozásáért,mégha emberelõnyben is voltunk.De miért csak a kétgólos hátrány-tól kezdtünk el focizni ???

V. 8. tovább tart a vesszõfutásTiszakóród - Csenger 4-1 (1-1)A mérkõzésrõl Volkán Rolandedzõ számol be:Eddigi egymás elleni meccseinketelemezve még mindig mi nyer-tünk többször, de ebben a bajnok-ságban immár minden lehetséges.Fõleg, ha a hullámvölgyben ka-pálódzó csapatunkat nézzük, ez azösszecsapás nem sok jót ígért szá-munkra, habár õsszel itthon kétgóllal legyõztük Tiszakóródot. Dehol van már a tavalyi hó�A hazaiak kezdtek talán erõtelje-sebben, és hamarosan gólt is sze-reztek. A 20. percben egy sze-rencsétlen beadásra még szeren-csétlenebbül reagált kapusunk, ésa megpattanó labda becsorgott há-lónkba (1-0). A góltól megtál-tosodtak a hazaiak, percekbe ke-rült, míg össze tudtuk magunkatszedni, de támadásaink végén ahelyzeteinket elügyetlenkedtük,végre a 40. percben egy labdávalJónás megiramodott, és a ka-pust kicselezve kiegyenlített(1-1). A félidõ krónikájáhoztarozik még egy kapufára lõtt kó-ródi 11-es.

Fordulás után az volt a taktikánk,hogy visszaállunk védekezni. Saj-nos ez egyéni fegyelmezetlen-ségek miatt rosszul sült el. A meg-beszélt posztokat nem tartották bea fiuk, így védelmünk átjáróházlett, s percekkel a szünet után újravezetést szereztek a hazaiak (2-1).Ettõl függetlenül - pártatlan nézõkvéleménye szerint - mi irányítot-tuk a meccset, de támadásszövé-seink körülményesek, nehézkesekvoltak. A vendéglátók ugyan-akkor gyors kontráikkal felõröltékvédelmünket, a 70. percben egyfelívelt labdát csúsztattak kapunk-ba nemes egyszerûséggel (3-1). Avége felé egy elõretörõ csatártrántott le Kondor, de a megítélt11-est Valentin kapus bravúrosankivédte. Más csapatot egy ilyenfel tud dobni, de sajnos a mieinkmár lélekben feladták ezt a mecs-cset, és a 82. perc körül egy kapuelõtti kavarodásból be is állítot-ták a hazaiak a végeredményt (4-1).

V.15. Öt gól -ötös teljesítményCsenger - Kölcse 5-1 (2-0)A tizedik percig még csak kóstol-gattuk az ellenfelet, innentõl vi-szont felgyorsultak az esemé-nyek. A 12. percben Orosz Fecórázta le védõit, jobboldali bea-dását a berobbanó Halász Norbifejelte be szépen (1-0). A vizes fûnekünk tetszett jobban, a játékotegyértelmûen mi irányítottuk.Orosz F. a jobbszélen meghatáro-zóan focizott, a 19. percben akárgólt is lõhetett volna, de belesze-relmesedett a labdába. Csatára-ink többsége is ebben szenvedett,nem mertek lövésre vállalkozni,így aztán a hazai fölény nem voltmeggyõzõ. A 37. percben végreCsontos nem vacakolt, egy szög-letbõl érkezõ labdát mindenfélecsinosítás nélkül a kapuba zúdí-tott (2-0). Közben a vendégek 10fõre apadtak, úgyhogy végre-valahára gyõzelemre voltunk esé-lyesek hazai pályán.Szünet után is mi kezdtünk job-ban, egyelõre eredménytelenül,mert csatáraink a kínálkozó lövéshelyett megbonyolították magukszámára a dolgot, tovább cipeltéka labdát a kelleténél, mint azt tettepéldául Orosz F. az 52. percben.A végig jól játszó Halász N.kevésnek tartotta a két gó-lunkat, ezért az 55. percben rá-startolt egy eladott labdára,felkínálta a befutó Jónásnak,aki a cifrázást mellõzve egybõl akapuba lõtt (3-0). A 60. percbenszületett gólunk is Halász N.nevéhez fûzõdik, ellenállhatat-lanul ugrott meg szélen, pontosbeadását Volkánnak már csakbe kellett pofoznia (4-0). Azeredmény mellett mostmár já-tékunk is kiváló volt, de ez mégnem volt elég a csereként beálltOsváthnak, aki a 74. percbenszokásos távoli lövésével meg-adta az ötöst (5-0). Az utolsó tízpercben még megítéltek ellenünkegy 11-es jellegû büntetõt (5-1),de már mit sem változtatott ahelyzeten. Még szebb lehetett vol-na ez az eredmény, ha csatárainkmerészebben vállalkoznak lövés-re.

V.22. mit lehet itt mondaniTyukod - Csenger 3-1 (1-1)A meccset Volkán edzõ így látta:Reméltük, hogy az elõzõ szom-bati Kölcse elleni jó játékunkvégre a gyõzelmekre hangoljacsapatunkat, bár az igaz, hogy ta-valy õsszel itthon négy góllaltömtek meg bennünket. Azértnemcsak a szerencsében, hanem afiúkban is bíztunk..Nem is volt baj az elején, hiszenmi kezdtük jobban, a hazaiak csakegyszer jutottak el kapunkig afélidõ feléig. Támadásainkat a 25.percben aztán góllal sikerültbefejeznünk, Osváth beadásátOrosz Fecó bombázta közelrõl akapuba (0-1). Nem sokáig örven-dezhettünk, mert 3 perc múlva atizenhatosunknál egy kétes szituá-ciót szabálytalannak ítélt a "ku-ruc" érzelmû bíró, és 11-est ítéltellenünk (1-1). A játék képe ettõlmég nem változott, vagyis tyuko-di térfélen, még inkább a kapujukelõtt folyt a játék. Voltak kapu-

fáink, de a szünetig kihúzták ahazaiak.Szünet után is a biztos gyõzelemtudatában kezdtünk, csak a kezdõgól hiányzott. Ehelyett mi kap-tunk egy furcsa gólt a 65. perc-ben. Jónás rúgott össze Kasuval,a a labda kiszámíthatatlanul pör-gött fel. Egy tyukodi szemfülescsatár csapott le rá a zsákmányra,és hálónkba rúgta (2-1). Ezutánmár görcsösen mentünk az ered-mény után, többször próbára tet-tük a tyukodi kapust, de az "I"-rea pontot nem tudtuk feltenni.Vehemens támadásaink folytánvédelmünk fellazult, így a 87.percben egy kontrából a ven-déglátók beállították a végered-ményt (3-1)Nem érdemeltünk vereséget, szer-intem jobbak voltunk, de hely-zeteinket még mindig túlbony-olítjuk, az ellenfél pedig egysze-rûbb, de célratörõbb játékával leszeredményesebb.

Csenger és a városkörnyékközéleti havilapja

Szerkeszti: a Szerkesztõ BizottságFõszerkesztõ:

Mesterné Juhász BeátaSzerkesztõség címe:

4765 Csenger, Ady u. 14.Kiadja: Csenger Város Önkormány-

zata, Csenger Ady u. 14.Felelõs kiadó: Dr. Simai Zoltán,

Csenger Város jegyzõjeISSN 0866-2576

33 érmet kerekeztek összeKerékpáros sikerek Karcagon

Május 8-án és 9-én Karcagon ren-dezték meg a kerékpáros diák-olimpiai döntõt, ahol verseny-zõink kirobbanó formában a várt-nál sokkal jobban teljesítettek. Azelsõ napon az egyéni idõfutamo-kat igen mostoha idõviszonyokközött rendezhették, de az induló23 diákunk így is 7 érmet hozottössze. A második nap a tömegraj-tos mezõnyverseny következett,itt további 7 érmet tekertek összebicajosaink. A verseny végén azösszetett egyéni és a csapatver-seny pontszámai alapján további19 éremmel gyarapodtunk az or-szágos döntõben.

Az összetett egyéni verseny vég-eredménye: Szabó Kitti (7.a) ésOsváth Krisztina (8.d) 1. hely -Paládi Bernadett (7.a) , JuhászBalázs (7.a) és Gaál Izabella (8.a)2. helyezettek lettek, Juhász Leila(6.a) és Ecsedi Gábor (6.a) a 3.helyen, míg Pesti Enikõ a 4.helyen zárt. A népes mezõnybenszép eredmény Lakatos Andrea 5.helyezése, Szabó Zsófis (7.a) 6.helye, Páskuly Gergõ (7.a) 7. ésSzékely Gergõ (7.a) 8. helyezése,

valamint Adorján Márk (6.a) 16.helye.Az eredményhirdetés egyik kü-lönleges pillanata volt, amikor aIII. kcs. leányoknál a dobogóhozhívott hat versenyzõbõl 5 csen-geri (!) volt. A két induló csapa-tunk a siófoki, budapesti és karca-gi csapatokat maguk mögötthagyva a dobogó legmagasabbfokára álhatott. A III. kcs.-o csa-pat tagjai: Juhász Leila, SzabóZsófia, Paládi Bernadett, SzabóKitti, Ecsedi Gábor, AdorjánMárk. A IV. korcsoportos csa-pattagok: Osváth Krisztina, PestiEnikõ, Gaál Izabella, Juhász

Balázs, Páskuly Gergõ, SzékelyGergõ.

A legkiemelkedõbb teljesítménytnyújtó két versenyzõnk, SzabóKitti és Osváth Krisztina négy-szeres országos bajnoki címüketszerezték meg.-Végeredményben a 13 petõfis ke-rékpárosok 33 érmet hoztak hazaaz országos döntõbõl, gratulálunkmunkájukhoz.Felkészítõ tanár: Papp Szilárd