Csendőrségi lapok - 17. évf. 5. sz. (1927. március 1.)

XVII. évfolyam

~.

szám Budapest, 1927 március l

CSENDŐRSÉG) LAPOK

MEGJELENIK

HAVONTA KÉTSZER

SZERKESZTI

PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS

6LÓFJZETÉSI ÁRA :

Egész évre _ Félévre __ Neggedévre _

12 pengő 6 pengő 3 pengő

SZERKESZTőSÉG €S KIADÓHIVATAL.

8UDAPEST, 1.. ORSZÁGHÁZ-UTCA 30

~

~

XVII. évfolyam Budapest, 1927 március l. 5. szám

CSENDŰRSÉGI LAPOK SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS

ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 12 pengő, félévre 6 pengő, negyedévre 3 pengő

Megjelenik havonta kétszer

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I. , Országház-utca 30.

His~ek egy Istenben, hiszele ey y ha~ába'tl"

Hiszek egy I:.teni örök i.ga~ságban,

Hiszek Magym·orszÚfJ f eltám adá8cwan. A men.

. ~----.--- . ._--~._---.----- ---Leg'yünk résen!

A llapukbnn megint lehullott a lepel egy föld­aJaHi kommunista tál'::l,lságról, 6il-71l ember ujra börtönbe került aÚJ't, mert vakon követte .Jfoszkva yéregkezü lU'ainak parane~út.

Ez a mi esetiin:k ('sak egy kis ('pizúdja annak a nagy el'őfp;:;útésnL'li:, <uuelyei a kommunista U]'oszor~zág 7~"-<1l'llokai it Yilág fOl'l'adalnlasítására kifejtell<'k. Oroszország már nem bírja tovább II kommunizmust és annak lX'ttenptes pUl;ztításait. !\'apról-napra két..,égtelenebbé válik, hogy az annyi vért követelt kísédrt kudarco! valhl!t és 11OO'Y , '" Oroszor~z<íg vezetöi sz.álllára a menekvésnek csak két útja ,;an: vagy visszatérnek oda, ahonnan a végzetes lejtőre tévedtek, v'agy pedig magukkal ránt ják az egé~z földkel'ckséget <t megsemmisülésbe ~ akkor garázdálkodhatl1ak tO"ábh még tíz vagy húsz cszt.end<>ig, Az első út persze veszélyesebb, mint a második, m<>rt számonkérésSI?l jár, azi pedig mindelláron el kell kerülni!

Kommunista prop<1gandái nem nebéz csinálni, m;;>ri a, rombolásra ruamarabb I1lk,ad jelenthlcző, mint az építésl'€. Különösen, ha még jól meg is fizetik. Elbámul az emhel', mikor olvassa, hogy egyes k01l1!munist~ agitátorokeZle'l' dollár (hatezer pengő, hetveniitmillió korona) lkwi fizetést kapta.k és ilog)' az l'gyik elfogott agitátorllak csHk az utazó­bőröudjei és az azokba l'somagolt ruhanemiii is már vagym1t értel" Képzelhető milyen hleggyőző­déssel t~seteJték ezek a selyeminges proletárok az eú'r · dolláros kommunista menyország gyönyörü­;;égeit, a tököt és a gerstlit ilzonhan egészen bizo­nyosan elfelejtetí.ék megemlíteni, már pedig il

hecsülete;; nmnkásnak nálwk a legjobb esetben i8 l'Rak ez a hére, ha ugyan fel nem kötik azért, mert a munkíjáéTt ti~ziess&gesphh hért merészel köve­telni.

~Iagyarországon nem lesz még egy6zer kom ­munizmus, az hizonyoFi. Az a nehány száz emb<>r, akit sikerült félre'Vezetniö'k, elenyészik az egész IIrszág mellett, amely már torki~ lamoit üres és hazug jel~Zflvaikkal. De a hiztollsagnak éR a. kom ­munizmussal RJ::emben való erkölesi immunítá,nak "Z a t u dahI nem Rzabluu, hogyelbizakodottakká és nemtörődőkké lPgyell n1Ínket ezekkel az idó'közön­kint n1l'giRl1létlődő jelenségekkel szemben, nem sza­bad, hogy a pr6bálik:ozáJ.,ok felett lekicsinylő III 0'::011 yal nilpirf'ndre térjünk, mert az ország

znvCll'talan közbiztonságának szolgálatában nelll­('sak azért vagyunk felelősök, amit cselekszünk, bnnC>1l1 azért is, amit elmulasziunk.

Ma. nagyon is nyitott szemmel kell a csendőr­npk jámia, ha valóban rendei .akar tartani a kör­leiéb<>n, Azzal, hogy elfogja a rablógyilkost, meg il tolvajt, hogy. feljelenti a kihágót, kétségtelenül 6rté'kes szolgálatot tesz a közbiztonság ügyének, de még nem merítette ki a kötelességét. Egy pil­lanatra sem SZJabad szem előJ tév<>sztenie, hogy a 16.tszólag nyugodt felszin alatt az ő körletében is olyan aknamunka folyhatik, amelynek még csírá­jába11 való felfedezését és elfojiását az ország és il nemzet jövendő érdeke feltétlenül megköveteli, Ezen ,a téren is mutassa meg minden egyes örs, hogy hiwüísa mag'aslatán áll, hogy &berségén és felkészültsébf'én megtölik a moszkvai ördögök min­den próbálkozása.

A kiMrítetJen esetek te1jes hiánya mellett sem ura kör]e1ének az az örs, amelyiknek a szeme s füle nem lát R nem ruall - a föld alá is, ahol sejtről­sejtr-e szapol'od'D:ak a iár"aclalom bomlaRztására j'örekvő szervezeiek.

.JE, csendőrök, nagyon jól tudjuk már, hogy mi a kommunizmus, mert a saját bőrünkön szerez­tük meg hozzá a tapa.<;zta'latot. Vérbanuink sorsa megu1Utatta, hogy; mi vúrt volna minden csend­ŐlTe, ha uralnnjllmak vége nem szakad. Ezután Rem várhatnánk tőlük kíméletet, ne legyünk hát mi sem kíméletesek velük szemben, mert nem él'demlvk meg. A m; erkölcsei n k mások, mint az övéik, mi nc>m gyilkolunk halomra embert, még kom1Dunistát sem. Dc ártalmat'lanokká kell tennünk 6k1et azzal, hogy oda juttatjuk valamennyit, ahova Villók - a hörtönbe. A többi a törvény dolga,

A komlllwllzmus nem politika, Mint ahogy nem politika. ail sem, h<l egy rablóbanda gyilkos­ságok és mblások <>lI,övetésérc szövetkezik, Elvek és világnézetek harcában csak addig adjuk meg a meggyőződésnek kijáró tiszteletet, amig az eJl<>11-féJ harcesZ'oozei is tisztességesek. Dc> millelyt valaki golyóval és akasztófá,ra l akarja a maga l11eggyő­ződését ellenfelére kényszerít(}ni, akkor terlll~Rze­tesnek kell talitlni'l1, ha ellenfel<> is ugyanezekkl'l "éd<>kezik.

Máróm; 21-én, cl konwlUnizmus gyászos l'lIl­léknapján egyuehány száz kOIlllll1unista t.iint('tni akart Budapesten. A tüntetél:< III os! már - az! hisszük - el fog maradni. Mi is azt tartjuk, hog~T nem érdE'lTJ'es. Ámbttr i1nhín ('zel' dollárért illő \'olna. kockáztatni is valamil. CRakhogy az pZl'r­doll,íros elvtársaknak több eszük \'an annál, Rl'l11-hogya sHját hŐl'iik<>t kockiiztatnák, A I1Hí"ét már inkább. NC>11l hisszük. hogy akadnn 1'('1l \'áll'llkoz6, dp ha mégis ig-rn, hM úllun'k el('lw!

I. ot csrNOÖR~É(lf LA POl( IHJ7 l.

.\ mag') at· faj ~Ol':-;:l.

h'i,,: Ilr.' II \h' FEH":"(' l\1tall' .. ·~lIo1, iI;:),·~t..

H. ;t II"', t\ kii \"lll'-'''' ,l

. \ tl;rol-. IIl'al,\llI ,,1,;1 ,'lnl\'IH'kllll ri;I,!to:-;lIrnk ('sa k :1,-;:;11 t n rt ha II ak r, 'll n jll hh~lg~ :II k kn I ,l Z

li",,:,,"i;! klr"t. h,'gy :l j,\hh'lgy .. k idiíkiizön k,;nl t:l\'I,Il;'\I~ ri;ld"~lI 1';1 iku:l k :I 11Il'lj,lolljll.g- pliRIl1I'l'l'SI' :,:-y,lIl:111t ,'g~ kl;! :11':111.";\1. 1'1') pál' karnln7~"lIl (:si~­Ill~ít "tl>. ti?plkk í", l'?z,'l :l hil'lnkjllg 1'tll)'lllllo"sngn­nnk f\'IlIllal't:i",1 hiz!I,,,itlail'lt. l%IH'l1 n k,;1 téll~­hen lat"1ll a lIlag\ ar I'n i nkknl'i f,'nnll1nrn<!ú,,<Ínnk llIa!!'\ :1 r:iz.li:i t. " .

~ \1111111 ~I ti)l',,1;: kin'n'ldl. az l'lpnszlnlt magyar ftildim lij \;Il'1 n' k,·I1.'1 I hl'I'l'IHh'zkl'dn ie n Ilwp;yn r f:ljm k.

I'~ 1"'l't'111h·zh·t!;',.. kiil.lll'l1 nzollll,lll l'll'hl' il]!ol1 ('~\" 1;:{'d\'lhl'll'th'Il. l'l'(i" ,'llplls,;,g': n hr('si hnlnlolll I'IÚilikai ,'nil'kr. '

• \ h .... 'l'"i ulhal' u,gTnni" - ahollnan akkol T. l.tp(il .. ,,<Ísz<Í]' lh','{>ht'li {>" l ii r1(>nl'1 Illi f .. lt'W""égl' nIl'lIet! f,:1 Európa "or"ú t inlézték - ,l fpgyvpr j(l~íJJ: arra hinllb,zo(t, hogy iík \'1'J'I~k ki hazÍlnk· ból a (iiröklit, l"l'll!!l'lkl'zni akart il magyar földelpl G. EI(>rkL'ze>ttJH.>k lill t<Ík BérRll('ll az időt ahhoz, ho!!'- a DnnamL'nl{>ll t'gy hatalma,; oszlrák birodal­mat' ,.ZI'IT('zz('n(·k, am~,iY)wk Bf(,<;, il C'sá,.;z<Ín'Ílm-; ll'!,!yen il hatalmi klizpoiltja.

E l'él \lle>gTaJósításánúl ('gyik lpgnagyohlJ akC1lhíl~'( il magyar faj k(>p('zl\,. ÉI'C'zt(>k é.:; hull;Ík ugyani" a h(>c"i érc1ljkköl' kél)\'i,,('Wi, hogy a lll<l!!yal' fnj il nmw "ölgyrnl'k lC'gt'rtékC'",pl)h J'{>szrl tartja l,irtlJkában. Tml!<Ík azl is, hogya magyar faj Ö""ZI',; (>}l'h'lwrgi<ÍjáYill ragai:izkoc1ik ahhoz, h()g~­E:úl'piÍtokiin'ztl' ő"i fiiJdj(>u li ]Pg-YPll az 1ll'ulkod6

'I é" It 'gy nf'lllzpli iináll(,;;;ágát soha fe>l I1pm aelj'l .

,. " "t I \ ' I~l,()1l1 nlJ'tJI I~ Illl'g' \'011 !:1'1':l54Y()Z()( "~I'. 1I1/,Q' i! Illagy<1J' r:lj :';,)1'1':1 :-;Z 0/'0,'> <1 11,. ('1\':lI;I;~zlhnl:tllnnlll .. I'" 1" '1 1 . ,· ·· ·1\,·11 \ 1''''111 Il()·nr ., O:-:~ZP up:g' il lt1np:yn J' () { SO ... SI '.. ,-. .. '" ;-'J "

Illiigylll' J"nj III'I11Zl'lf(,llJlt;IJ'.t~, .p~:I'.II' :I kol,('11I1I.'1T1I'~ ",~g l)('" \,,111 11'p,'(' ríí:-;I'!JIWI1 ki/p.JI()(IVI' .

i\[iul:íll B6,'s kitíííll" II Hl,!!;: l ,·II~ il (·{,Il p~ 1'1·1 '''IlWI·tp nz a km1:íl yoJ.;:a I , ,a hatillmi hpIYí.w(Í>ilÍíl folyt". I'>'zkiiúikkpl 111P'" 'j:-; inrlílol tn ilkn:lnlllnkáj~(, Illl'ly

... 'l") ill, ,l k<l(l;í h 'nk Ip" y{í,wsp 1'6"('11 ;] ('I' Ja 1()Z \"(':;11'1 . .... lll'lt'll.

l'} /ln (' k il llHl ov a,. Il f"\lllzplgyiJkos III ozga tom na li: (,101'1' Kol IOIl irs Llpól hihoI'I),;·lwJ'C'egpl'imás állot!, ilki úgy éJ'l'ztt" hogy minl a hpC'Ri urlvar állal ~lag~'a I"OI':-;zág r·l",fí főpapi sz(>kéhC' f'TIwlt \'gyén, nz ,'gyh{iz 1'0\'6n il lpJkf'krp f"II{>llp]1 habí~i fog gyako. 1'Olhaini.

Kiil(lta tc-hál n ,,]{íRzör kolcluH,,{j, nrJlll'ttr kpll j('nni .

hÚl'OlUS jPlsz61: Mag~'ll rországoL ilzutáll kiltholiku:;sú és vég-iil ,

,\. kolr1ui:iHá lél('11 Pg)" l'öldrl'foJ'm-ahi6 útján goncloHák kpl'pszl1i lvillPiőJlpk, Tlll'rt 1 u (lt ák azl, hogy (1 Jllag~'aJ' nép 11 földből nYPJ'i (\\"őfolTá"ait.

• \ lörök lllPgRZállás illót fplsza hndult fölclpk hi r(oko,;a it [,plhívták, hogy okmúnyokkal igazolják, mik6r l1nna k :l föt(ltPI'iilrl111'k, amplyn' ig-6nyt tarta­nak - (ulajc1ono,.;ai. Ji; eélh61 Pozsony, Kas~a é~ Zágráh ,;zpkhrlypkkp! fplállítotl<Í1k :lZ Ú. Il. "nl'()­ilccJuiRiica (,olllmisio"-kaL

Ez<"n h!irtokszerző hizoitRágok plőtt tartozott minc1pl1 mngya I' hirtoko,.; igazoln i, hogy hil'tokúl lllilYl'l1 jogcínwn, milkol' JllC'lyik őst' "zere>zlr; iga­zolnin kplle>t! a RZ(>["ZŐ ő"től való lpszál'Tl1ClZás tpny6[ fR azl ii-i, hogy ülőközhC'll mag-;:;znklldá,.; nPTll kövrt­kC'zrt! !te, vagyi;:; az {)"i ('snlárl llC'1ll halt ki.

Ha l'zl min(kn kélségl't kizárólag igazolni llf'1ll iu(liák, úg~' hidok:liknt rlve>sztrtlé"k po; nobi bil· .. -.-.-----_ .... _-_ .... _-------..---..---~- ----------.................. ...--..-....--

)!t>uyassZOllYOlll. IJ·ta: BEÖTHY KAT.:uAx sz,.'tz'L(los.

. Akkor már hifh'g- ,"zelek szaladtak ,II' a KörÖSI'!' b <L ,áradi utcákiJa a Hágóról s a Kálvúriú,ll árvák lt·ttt'k lassaJl a faágak. lleggelenkint ködben tünődött a ,á.ro..,háza, meg s7-ernlJen vele a Láscló·tl'lUplolll tOl'llya régi. "zép napokról, csudÚ<i változásokról ... K€>.~'etle1i. fe.b,te. hosszú szuronyok villantak él laLtuk é~ furc-"a z!'ne yprődött oldaluk hoz, mikor az .. urak" parádéztak.

A _.meghódítot r' lellwk m.ég izz::.itak. iti-ott láng csapott fel s az öklök ti:i:relmp.tle,nek voltak. Akkor még )r,[,ogott a Hit s nőtt a keserű sZÍvek sereg!' ...

Mi .. .hadifoglyok" jelentkt".t.ni jártunk az "urak" elé naponta <; naponta ,<láz formában emlékf'ztet.tl'k h(']1·

nűnht: kik és mik vagyunk. EIlJírLuk. Azt is elltú"tam, mikor npvelŐanYÚlll sírjához Jl(>JlI

(·ng .. dtpk el. - ki a városlt,,1 " még azt is l'lhírt,1Jll, h()g'~" Ö(',ém rf'ttentő halábl hírér!' n)'llgodt maradjak ...

.Jött a hín'. hogy Craiovából. hol .. fogoly" yolt lJH·lbzökött.

A kínok, a sebek megsoka,.;odtak rajta, ('lég "olt , neki,ágott él ,ar! heoJ.",'Teknek ... :ll-lár beut bujdosot ( a Tömö~·völgyben, mikor egyik éjjel él vihar az üldö· z(,it i.' hevertf' ft barlangba. ahol Ifmyomorodott, össze· tört e;"ontjait. fájó, lJélkiilözöU, hazavúgyó ]C'lkét p:nontet.tf'.

Ott fogták ;; jött a híre, ho~,," egé~z éjjel jól háJ)· ak v€-If'. _\zt hitte szC'gény: nem ismert.ék meg. Pl.'dig­bmf-rték, mert Luek alatt olyan vágá,,! kapot.( (>~" kozáktiJl, amllYf't ('z;r!'k közül talán eg-y '\ amely őré.'kké (,·t é!r"tt az an·ún. hiába ynlt H hOZOoll!r,S -l.akáll '"

H()~"zlÍfalu me)[('tt hajnal szakadt 5 a barlang­iulaU kúszott a yölgybr ll' ;;zeg:éllY ÖC,élll s az üldözők. Kúszott a tömösi őrluíz felé s már a régi zúrda ml'l· lett jár!ak. mikor a júrőrvf'zető nrcnra J"pttpnetr's Yigyorgás tell']Jl'clf'tt ...

Ásó kpriiJt az út III po;t I' r tiíl , örséllJ ot.( ásott il

Y<1súti sin lll!·lldt. Félórúig ? Űrúig·? .. Pu.;katu,> "Ül" gpi,tl'. ököl hajtotta: sírt ásott ... Odalm lIoU a Vf'T'pj· tékr. oda a könnyp is az ú"ója alá. Ki! siralott? .. ÖnJllag'á! - nE'J1l! :Jlelegszrmű Áp{lnkat? Az ő -:'Iáriú· ját? Tudom is én. Önsírja Ílosásáolál van az I'mherTIf·k m it si ra.Ln i a .. .

ÁZ'tán ... Ázltán hpállot( a gÖdÖrbl'. mosolyog,,\. :\(osolyog",a füri\' . ho,lO" fölrlrljék t('messék ...

A:c,lán ... máI' c"ak afek lútszot! ki. SWP. hl11lú· mos. >:;zőke haja. - az! ír~a il töm ö,., i leánlyi.;merősöm -mint a glória ·fedtp n fejél sharnl1 l'zclllphen Y<1Jlanll e<;dála!(o~ tűz g'Ylllliltlt ... Hírl' jött. hogy mi'kor ~lZ11tán fl'lállott "ele szemhen <17. l'mhelTllhá" ;;zörn,ek nyomo­)'nll kis c~apa(oa. 'kac<lg"orl:l. Bell1kacag'ot( il :iál'ől'vE'2Jetö f('lkl'te~ziüú !Juskájúba. help il ,lún/rIJa. ami onJJoan kicsa· pott fC'l<>je. Kacngo.tt ('1<'''1'11. uJÍlkor a lllú~i,k is célbn \,ptt!'.; ÚgY 'hm,sogott a patak'-ölg,' ,,"égig fel Predeálig. hogy 11 NngYikőOmYClSról nagyot le'ncli.ilte:k II hl1g·]yok. 11 V'i-..szha.ng· J'('mi"l'n ,.:;ikoltott ., e.1Jlyoll1tn n fpgTYPrflöl'­dü Ips"ke't.

.;\IÚI· 'npg,··öt bíhorpr festd te arcút ~ az ÖCS,;lll még'js kacagott ... DC'!!'Ő1'Í.i.Ii.

~It;g pz I is ki bírtam. :JUt hún(.am. hog,' ől'ök vigyáz!·",k hukúsollll'a. hal ah

apállIlllal eg-yütt Inyomoro~tam. mHhántam. ,hogy lIlli/ll' den lpp-ósem tudott vollt s hogy a kE'nyérgOl1cl swrítotl

lll'm búntam. ele a szabad-ág' , ' ágTa kínzott retteJltii súllyal.

Határoztam. )í ovemher voH éi; r.n el költöztelU M)Únl-1 ó I. X f' hán!..;<Ílk. 11 a szokni fogok :JI t'gt't>·pőrI iitt má l' :I

il

1927 március 1. CSENOÖRSÉOI LAPOK 73

földről - főkép Ausztriából - behozott idegenek­nek adomálnyozta L Lipót.

E=ek azeljárásnaik folyományaként csak magában az 1867-ik évben 167 idegent, "új földes­urat" honosította,k, miután előzőleg ezek nagy ado­mánybirtokokat. kaptak.

Osernojevits Arzén ipeki pat.riarcha vezetés,­alatt. 37.000 szerb családot telepítettek be a Bács­kába, Szentendrére és Arad megyébe.

Ezek a szerbek, iovábbá azok, akik részben a török nyomása elöl jöttek be a Balkánról ha2JámlCba, részint a török megszállás alatt szivárogtak be az elpusztult m3.0"J'ar földre, az 1691-ik évben L Lipót­tól nagyjelentőségű kiváltságlevelf't 'kaptak, ami által valósággal ki lett<,k véve a magyar állam fenn ­hatósága alól.

A Buda körnY'éki községekbe, Bács-Bodrog, TO'lna, Baranya és Vas vá=egyékbe, valamint a Bakonyba ekkor telepítettélk le a német telepeseket.

Csanád és Cgongrád megyékbe ekkor 'kerültek be a tótok.

EllenszolgáHatásuJ azt kívánta a bécsi kor­mány e telepesektiíl : hogy a magyar áIlameszme ellenségei legyenek és az összmonarohia eszméjét igyekezzEmek megvalósítani.

1702 .. ben az ep-ész Jász-kúnságot a német lovag­rendnek. adták eJ. Ekkor süllyedtek le a jász-'h."Ú.nok az eddigi sza:bad birtokosi áJllapotukból jobbágyokká és zsellél'ekké.

Ha pedig egyes magyar birtokosoknlrk a sors kivé'teles kegyelme folytán feltétlen 'bizonyoRság­gal sikerült igazolniO'k ősi birt.okukhoz való jussu­kat, úgy az ilyen birtdkosokra - azO'l1 a címen, hogy a török elleni felsmlbadító hadjárat költségei­ben részesülni tartoznak - óriási vagyOllváltságot vetettek ki. Miután pedig az akkori szűk pénzügyi

viszonyok közt azt nem voltak képesek megfizetni, birtokuktól részben vagy egészben ez O'kból kény­szerültek megválni.

í gy, ilyen körülmények között, akkor csúszott ki a magyar föld tekintélyes része a magyar faj kezéből. Eklkor indult meg az a tragikus és végeredményében Trianonhoz vezetett folyamat, amely a magyar faj rovására idegeneJret hozott be a magyar fölili-e egYl"észt azért, hogy a magyar rögöt idegen keZére juttassa, másfelől azért, hogy azt az uralmi helyzetet, amit addigelé a magyar faj ősi hazáJjáoon számarányánál és történelmi jogainál fogva elfoglalt, elveszíthesse.

1687-től 1741-ig folyt hol erőszakosa'll, hol ravaszsággal az a Bécsből Íl~nyított telepítési politika, ami azt eredményezte, hogy, a véres hábo­rukban elpusztult magyar faj helyére szerbek, oláhok, németek és tótok kerültek és ily módon ~lagyarország tiszta magyaros jellegét elveszítvén, nemzetioogi állammá lett.

A magyar nemzet ellen intézett ezen tervszerű támadások ellen védekezett a magyar faj a Bocskay, Bethlen és a Rákóczyak által vezetett küzdelmek­hen. Ezek által mutatta ki a magyar faj azt, hogy állami létéi feladni nem hajla.ndó és nincs semmi kedve ahhoz, hogy beolvadjon az osztrá:k biroda­lomba.

Ebben domborodik ki tehát ezeknek a szabad­ságharcoknak a magyar faj életsorsára döntő jele<n­tőségiik. Bár ezek a harcok egyben w szteséget i~ hozta!k a magyar fajra, mert IDszen a szabad..<:ág­harcok alatt épen a magyar fajtának legdel'ekabb, legönérzetes€lbb és legöntudatosabb egyedei pusz­tultak d. :J,fíg ugyanrukkol' a bécsi udvar dédelgl"­tett nemzetiségei bé'k:ében élvén, gyarapodhattak és a magya r faj rOVlc'Ísára erősöd11ettek.

...... ..-._ .... ~-.. ........... _ ... _ ________________ ... ~_ ... _____ ......... ___ .. __ .... __ ,... .... _4' ,,~ ___________ _

lelkJe s már összenyomóc1ott vl81laJha ikeményvoruaJ.ú 'V'á!lla a JtinOiktól; elég legyen n€lki. Elkö'ltö:otem hát s lkásrul­tem a szök!ésre. ,MIást válJJ.a.l1>am.. Hi,gytiék: megnyu.,"'Od· tam. BeUJSöm égett; B oly a:J:8Jgyon V'áJgytJann el, wae;yon messze lbirbt magy.al.· területre, hogy féhtem az a.rcomat másnaJk mutatn1. Nem Ihlttem már, e<saik l8>lJá=ruk , menyasszonyomnak. Attól eljöttem. Ehhez sem jártam. ~yomomb,an kopólk é.s vlaJClak ,~zimatoltJalk., ne legy>ell mLattJam miusnruk Ibana. ()/tt ... akkor nem volt törvény. relellősség, kél'<iőrevoms, ott senJki nem felelJ!. ese!~ede­teiért, .a leg-aJljasabb c.seleikedet is gyönyörű, hazafia., doolog V'Oli. Ott bűs~ ,l6hetett liJyennel d~csellredni; Ihír juWtt gyai]á.zrutosságért /; uwbér Illőt t a SWJlloru vér­c~pe.k1iől ... Ra Ikell - hát JegYelk elég csak én., e...rye­dül ...

• Durva smtkok között csapódott be lakás om ajta-ju

s az ágyam melegéből vad markok dobtak ki. Egy őr­mester Ol'dított előttem páli nkabüzös szájjal. Alig kap· Iwdtam IllII,gamra valami ruhát s már kint voltam. Be »em ClSukbattA3ll1 ki~ swbállllal, vissza sem nézillet­tem szép tm:veim, vágyainl termőkertjébe, pedig d" gyönyörű leti volna egy pillanatra még, most, hogy minden hiába született. ..

Ott didergett a párás kÖve".t.eten egy (}8(}port. Mbl­Uellki ismerős. Egytől-egyig mind az én fajtám: mind IlOzzám melegült mindjárt a ,:.eméyel. Közibük löktek és "Mars!" - t.ovább. Nem is kérdeztem sokat magam­tól: Miél'tT Hová' ... Úgy tűnt fe!, hogy ez sorsomhoz tartoru. Én is a "vészmadarak" közül vagyok II a:t. .. ul'ak" pzt lIem tűrh"tik... Majd megtörii,nk Illi i,.,. mJblt a brassói apát ...

Ahogy II MI~erjek gyógysWJ1tárához közeledt"!ill.k. "''''.llIue jul{Jtt, hogy vHlamikor vaBárnspok:O? itt ~!l~lt az ország ",gyik leg1Szebu, lege!egáusabb holgykozon ' _ége a Barátok teanplomából jövet s most Itt, velem,

mellettem e pillanatb3lJl ta-Ián az egész földkerekség I.e/fBzá~dóbb teremtmén;vei mennek ismeretlen. csak seJtheto percek, napok ele ...

Jó voll, hogy a lemplom tornya elém tünt s bet.>­Iwndult a csöndbe a harang! J ó. mert taJán ...

N éptelen é. hideg volt az ut,ca, csak itt-ott hang­zott, ·szakadi fel egy zokogás, egy sóhaj. valami moraj, ellebbent egy függöny, csaita.ni o>gy ablak-zár s utá­nunk röppent az imádság ...

Lassan nőtt a csoportun.k. Innen is. túllULIl is jöt­tek a sorsomat osztó IllIIgamfajtájúak. Szótlanul és vékonyra szorí,tx>tt ll.jakka.!, ele ,-aJami o.;odás. csönde> büszkeség és a felsőbbség érwte ült az arookon. Már az állomás felé jártunk S közben itt b, ot,t is közibiink dobódott egy új ,s mégis régi a.rc, Ott. ahol az öreg­Múreum aludt, awn a t.ájon. melegiilni kezdett a szí· "e01. Tegnap esie Lit jártam s búcsúztam szótlanul IILenyalSSwnyom házától. az ablakoktúl • n:wk mögött fialaJ. életem sok-sOk ,;.zépségétől. Néztem most ls ma ­gamba méJyedlen s tűnő g'olldolataim közé hirtelen uörej Yágódo tt : loo.pu csapódott s kilépet! rajta hirtelen - Ö, a menyasswnyOID. Nagy Borbála. Mellette ncÍ-m­!tos~zú szurony ....

Aranyló haja t ü.ndököli s az ru'ca tisztu yolt 0:' Ilyug.odt. mint a májusi hajnal. Tart.ása bü'zk~ e~ já;rása gyöuyörlí. Két kez,' összekulcsolt cÍ-' mint}", febér virúgra csúf rt>reg- gyürüzött volna. ahillu,,,, nU zörgött ,'&rw l','nklójúll. YtÍratJa.n ml'g-jl'lenl'~ " ~zá,z brond terhelt.' PL'rL~kbeu uöbbe~et.'-~ yolt. ~linMukl ismert",. minden szem kt-I-ekre hlgUlt lllt'gNlelh."~ . 1IIegdel"llledtem .. . Ö bt Mi~rl'- . . Én ml:1tlmll L .. Kiért, miértt ... ElÖli tött n mt'lt'I{. II htUl'l!". rt"1.k,'tt .. 'm. R.ettooeie- goudolnltlk t>, képt'k Nhant<lk m,,>::. tU,'rl,,'­tellen kes€'rüség ömlött II ,zh embe, wt'i."l. .... lkt"·Jult 1\

fOg-.Mll 8 nem tudtam, mit l\SeleksZ€'ll1 . ..

;(\ CSENOÓRSÉOI LAPOl( 1927 III rI rI'Í II R I.

\ 111\"I'Tj'IS 1I1:I,T\ :11' 11I'11l~1'1 :lztll1ban I'~I IR el -.. ~ , • ~. i • .(". I

f,'h\itl'tl<' ;< :lIIlÍkM ~lal'ia rrl'I'Í'~ja 11'011.1'1 l~ u,n~ .-" - . , l I '1 I···" " o' "11 ,no'IISl'g'ul k'ldll 1','al:lIiJ;1 l'\'( 1',1' ll'lI ,('10 s~ \, ':",;<'"

hh'I:1 :1 lI1<lg-yar r:ljt. 11,lkt';;t'lI ;Hlta nd:1 kll'nlylll>l't: ",'klt'! ";s n'I'I,'t." . '

_\ ki:h t'l:kll~lí lOO l''': lS.J:8-ig " g'Hzd<1lingl InJjll'n -:11\;1." l'::- l'I'Óg-~ [íj 1,"::- kOl's7.'nkn ,'olt.

\ pu:,.zlu16 mh arh<Í~i1k fl'lél,),iilh~k. ~\ }'omo;k fl'lt>!t új ";11'1 indult., ~\ nH1~:y<11' fold <1(ulalnto. ~1~JI: t':" törtéolwlllli \"a raZS<1 kozc>lehb hozla a lllcl",;) d I t rndj<?iókhoz a lX'tl'lppiill jelpg'PlwkPL

Az Í'ghajla I j Í's gazda~ági vi~zonyok kö z5ii:> sé-9'1' , nz annli'öld közös szt'j'(·!t'tl', a magyar kt~ltUl'a at ­hntó ~rt>jl' é" a magyal' faj 10\e1'an8 volt~mak fel­i"mpl't'sé 1<1 $:<;1 n h'dön(ögel ll' <1zokai a vaJa8zfaJa­kat llJlH'I\'ekt>( <1 l'0c"j uelyar ludato::ian emelt a !1'la­O'"dr fölt} 6"j hil'lokot'ai f:s az új földe~uj'ak kozé. ..... Főleg II SZílllll<lg)';ar !l'liiletC'k közé b~ékelődö,tt idt'bO't'1l telept'spk ,-ették at a m~yal' faJ nyelvet, I'zökúsnil éi:> törté-lH"lm i tradiciójt é" igyekeztek il bba beleolvadni.

De yajjon telje,.; mérvben Jlwgtörtén t -e ezen l>gybeolvadás ~

Itt e kél'désnél dénk<lJl' áll egy lödénelmi év­~zám: 1848 és felvonúlnak le-Iki l'lzemein'k előtt azok a l'et tenet e;,8égek, ami k közt az erdélyi oláh lakos­~ág a magyal' bir(oko~()k százait kipusztította vagy azok a gyilkos~ágok, amelyC'ket a délvidéken lakó Fozerbek a magyal' fajhoz tal'tozókkal sZ€mhe!1 el­követtek.

A tÖliénelem lapjain olvashatjuk Jellasich hon"átjai!nak a Dunántúl magyal' népével szemben e!követett ,kegyetlen:-;égeit; avagy a FelvidIék egyes részein gal'ázdá~lkodott tót izgatók munkáját.

Keressük meg tehát e tényeiket mozg~l,tó okokat és erólret és mutassunk rá arra, hogy 1687-1848-ig,

\llg"i~ ],özel ~O() Í'\ :Ilat! miért 'l1f'm lud.ta a ~lWgy:11' raj a ny~lkáJ'a telf'píü:tt ic1pgPll nemz<>'t-H!égf"lt tf'l.lf'­;;PIl magn bi1 dlvnsztam l

Ennek töhtb oka voH! Elő~zöl' i:-; elZ, hogy a magyal: fajpak ~r~kö"

IWl'cot kell d I vívnia azért, hogy üt toblb,",zaz\?'VI'" hazájálban önálló állami ~]etjé1 renn1:alilha~sa és uralkodó f'aji jl'lll'gét meg-őrizZE>. A Ibéc..<\i, k~lmá ny l'bhen a harcha'll lépten-nyomon szemJ)pwll~tott::!- [1

magyl:ll' állami~ág k~rd&-;ével a Magyarol'szag fold­jén élő idegen nyelvií lakoso~ ércleJret. r tól?,bia~­Iwn lrel'este meg és hozta mozgasba azt a centnfug-a­lis erőt, ami állmnélehink eg:~égé1: \-olt hivatva megbontani.

A másik - nem kevéshbé rontos - okot ~aját hi bánkban kell keresnünk.

A magyal' népnE"k az a része, amelyik a l'E"nfli alkotmány él'telmélben politikai jogokkal bírt, át volt itatva a ],atinos müvC'lltséggel.

Középnemességii'Ilk, - jóllehet ezen fárooclalmi ot'oztáijy \"édt(' és képviselte 'a magyar faj egyetemf'~ érdekét - nem törődött a magvaI' nyelvvel' nem érezte át és nem 'értette meg a magyar ny~lvnek ~ssz~olvasztó ellejét, egyetemes vonzási képességeit Evüzec1ek hosszú hiztatása és politikai harca voJt :,zükséges ahhoz, hogy a magyar nyelv állallÚ nyelvvé legyen és 11 Jtati'Ilt elJből a helyzeMIből ki­mozdítsa.

Ha a magyal' nyelvnek ezen elisrneliet.éseért "Ívott hosszú kii.zde.]mét végigfekintjilk, látthatjuk, hogy 1830-ban is még ott tartunk, hogy ország­gyüJiésen keH kimondani ait, miszerint "Magyar­országon közhivatalt csak az viselhessen, aki ma­gyarul tud."

Az 1836-ilk évi III-ik törvénycikk mondja ki

~-.. _.----------------~~~------------------------~--~-~~.~--~~----Odahullotlam a lába elé s ő mosolyogva köszöntötJt jobb karl'OIDll~, UJtámta. megráaldruillt gyÖllge... megvert

és emelt fel ffi<'1gáboz. Rámnézett osodáJruios kék sze- Lestű, tépett ruhájú, ili'ága kis menyasswnyom. M~g-mével: lecsendesítette a véremet. Megcsókolt. Meleg áJltl!Jam; nézem a kal'om, nem fáj, seb nincs rajta. de kis szája még ajkamon volt, mikor dnrván vadul el- csupa vér. Csupa vér volt szegény menyasswnyom löktek tőle, hogy megtániorodtam. Bedobtak a sorba. oclaömlött. meleg vérétől.,. Szívem lMték, oH II kR-8zememre vér borult, testem előrelendüli s .tol'komon romban . .. ordítás készült, de a menY3JSSZOIl1yom S'neme viss21a­parancsolt. Láttam, hogy felvetett, büszke fejére akkor hnlJl.!ltl: a kelő nap első sugál'kévéje, végigömJött rajta a feny, a m~e.g .. s .a lll\lgs~eződöt,t a~'cá,n ott pihent ez az bten kosz()lJlté<;e. Ugy állott ott mellebtünk. nyo­~orultalmál, mint az üde TawaJ5z., a pompázó Élet s a I'esz~g hadnagy l'öhög:ve. állatias hördüléssel ugrQ(,t I~o~ hogy Il!egcsó,kolJa. FelviLlanó, éhes szem.ét a?i1:án JaJgatva, ordítva fogta le: cl bilincses leáuyököl vé­r'esre ,~ör1.e. DtáJUa a halálos csŐil1dben zengő;'. tisztán csendult a menyasswnyom hangja: Nyomorult! .. .

Utána vél' szakadt fel szeg'énynek az arcáJU, oda­c,:wttant a hadnagy korbácsa. SoksW'l', éle~en. kíO'vÓliVCl \'~;r;t ~r~ent? dühvel ... Nyomában a Plibékek'letép~ (ek "zegenyr'ol a ruhá.t s hósZÍn testén újból c~a ttoO'ott az ost.o1"... e,

.. R;,éto;ég~~sve " s,~abadult el eg-y irtózatos ordítás lJelolunk: osszesul'llsödötJt keserviitnk kimbbant S a rongyosok; nyomol'ull:.alk ökle odacsa,poLt a pribékekl'e , a bo"~zu s~u]'on~ok sokaságába belezuhant'ak a t,es­tt-k ~ \'1harzo ,lelkunk hatalmas erejével széttéptiik a II aanagy ot és kj séTetét ...

Még ordít<?tt a ja) s dörgött a lövés, mikor meny­a.;swnyom alelt te,;tét ka~'omra kapva. ott l'ohantam 1J~~gve, a ~egY.oldalo? -. Utánam hm'sant még 11 ln.1lkolas larmaJa, elel;t meg' egy-e.,.oy irtózatos kiáltás, ~1.l.."s~e?-t ~gy-egT golyo s a vm:osbÓll riadó harsogott ... b ~zepsege>, alélt "ar'cárÓl vettem az erői s törtenl cl

o okat magam elott, mikor hh·telen fOl'l'óság' szaladt

• Odlllboil'ulbam lassam melléje, lrez",mbe vetJtem le-

7..án.;Lszemű soop fejét s folyrtJat:tam a csókot, mit cl gazok megso;a.kitoirtJaJk s hang1balanul elsírtJa.m egy életet. el a mosolygást. Égő, száraz soommell néztem, né7Jiem sápadt arcát ~egénymek 's olyan nagyon jó lett volna ott két erős kezemmel kim aT crungo lni melllilmből n smvet - s meg1szünni ...

J ó, hogy megmaradtam ... Szóltam hozzá, simogattam, csókokkal borítottam:

Ilem tudtam him.n.i., hogy itthagyott engem és cl OOUllP bízóknt. Lehetetlennek hittem. Néztem ... s hogy Inf;S1I1l felemelődö,tt áa"Va fejem, magam elő,t,t lent Várad ébredése megmozgatta az agyamat. A napból IU'any ötmlött a háztetÖ'kre, a t.emplomok bátran mutat,tnk fl'l az bten felé s lent a Kolo7JSvál''Í-utcán elsroladt p.g:y v;illarrlloslwcsi. A lllozg'á1S, az Élet felért a,z ag-yam ba suMIlla féikezihett8'hletll err'őyeJ zúduJot Ile a 'koom-elll fejerntartó ökleiml'e s elhidegült aa'oám szegény Min­dene.nmek.

Tudom is éll. meddig- tartorIt ez., ul i voU körülem. mit tettem először, csak mTa em lé~szem, hogy egy "én heg'yőre a premontreiek szőlőjének - segíteni sírt á .... ni.

• Azóta gyűj,tÖlll aGyülekezöket... s nem engedem

II sebeket gyóg'yulni; jó. ha fájnak azok. Tannlunk. minderut megtanulunk. hogy kesel.'üségiiJnk,et j()bb~lI1 él'>8Zbessük. - osak egyet nem banulunk Illeg soha: Feledni. felejteni ...

•

1927 március 1. CSI!NOÓRSÉOl LAPOK '11

elsőnek, hogy: "a törvények magyar s:i'ierkezete eredeti ... és kétséges értelem eseteiben elhatározó."

. Csak az 1839--40-ik évi országgyűlés mondja ki, hogy ezentúl az országgyíilés és a magyar tör­vényhatóságok magyarul írnak fel a magyar királyhoz. Továbbá, hogy az anyakönyveket az összes gyülekezetek ma.,oyarul kötelesek vezetni.

ÉR csak 1847-'ben mondatott ki, hogy a köz­oktatás, közigazgatás, birá:;;kodás, törvényhozás és a királyi leiratok nyelve a mag-yar legyen. Vagyis ekkor lett ,Magyarországon államnyelv a magyar.

~íg tehát egyrészről a magyar nyelv csak a XIX-lk ~zázad közepén érte el az őt megillető helyet,addig a bécsi kormány már a II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcai idején, vagyis II

XVIII-ik szágad elején már felébreszti a magyar földön, magyar rögből élő szerbek nemzetiségi ön­tudatát azért, hogy őket a illagyal' faj ellen izgat­hassa.

Ehhez a szerb nemzetiségI megmorouláshoz késó'bb a XIX-ik szá:i'iadban a tótok mO:i'igalma is hoz:i'iájárult. 19y táImasztott Bécs a magyar fa}nak egyidőben a Felvidéken és Délmagyarorszagon IIel8ő ellenségeket. Akikhez csakhamar az oláh izgatók is csaUakoztak, hogy így körülvegyék a rna,gyar rejt.

Sőt itt bent az országunk szívében hirdette Kollár János a pesti evangélikus tótok papja a nagy szláv világbirodalom: "Pánszlávia" közeli eljővetelét, amely az orosz cár alatt a:i'i ÉS:i'iaki­jegt'Stengt>rtöl az Adriáig terjedő egész teri.Hetet magába fogja olv3JSztani.

A XIX-ik században fejlődött ki nálunk az illir mozgalom is, amelyik Horvátországhan szüle­tett meg azzal a bevallott céllal, hogy az ÖSS:i'ies délszlávokat egyesítse. Ez a horvát eredetíí moz­galom harcolt a pozsonyi diétákon minden olyan mozgalom ellen, amelyik azt célozta, hogy latin Jlyelvvel szemben II magyar nyelv uralmát kelJ MagyaroJ:8zágon biztosítani.

Szomorúan }ellemzi az a'kkori viszonyokat, hogy a magyar allameszme ádáz E'llenségének: az illi r mozg'aloill fejének: Gáj Lajos írónak e mun­kásságáért. gyémánt gyiíríít ajándékozott a magynl" kh·ály.

Ilyen viszonyban állott akkor egymá~8ilJ 11

ma'gyar faj és a magyar uralkodó érdek!'. Történt pedig ez a XIX-ik "záz~d !'lRŐ fE'lébel~!

'rehát olyan történelmi időben, amIkor a fr~ll1cw forradalom nyomán Európában a népfenJ:iég ('lY!' jutott érvényl"e, ami végelemzésében azt :ielentet!e, bogy mindenütt a nép maga intézze RaJá1 50rsat, még pedig úgy, hogya majoritáR akarat!! fel tét­Ipnül érvénYt'süljön. VagyiR E'Z más szoval azt jelentpttp, hogy minden orRzágban az legyen ay. uralkodó akarat: a 1örvény, az élptberendpzkeclés, amit a tiiblJséguen lévő faj nkar, ami enJlc,k nr. urnl -kodó fajnak az életénIeke. ,

Ezen llt>pft'Jlsf.gJlek nevezet t, lényeg·eben m'.OlI ­uan /ladol/a/iz/IIus! jelpntő mozgalom olvaRztottn bt· 11 ha n ciII kisehhségekpt il töbl)~égbe. [gy ala kult ki II frmwia állampolgárság ~{özii~, e~zm6jéhell, !~Z f'/!ySPgt'~ rl'allc·ia nép, anl<'lylk 100r1o~1 lIlagab~)1 1I1iJJd,>n olval! nt'mz('/if;é!!i kérdt"RI, anll II fnlnrlH :íllamegyst"g roviíf<Í1rn jlr6hál1 J1)C>/(Jl-;ozdulni. .

Eldwl" alakult ki vé{!;Slí elelllzcRl'bpn Ang}J[I • lllami egysé!!: ... Ekkor nlvlldlnk be Rpanynlnrs7.I1 ,g--

han a sp'anyol fajtába a kisehbségek. Ekkor indult meg Italia földjén a nemwti e~zme kohéziónáli~ er~j~, :;mi ahhoz ~ezetett, h~gy az olasz fajé ma ltaha es az olasz erdek Europa nagyhata Imi kér­dései között szerepel.

Ebben a fentehb vázolt helyzetünkben rejlik a magyar fajnak az a nagy történelmi iragikumll, hogy akkor, - abban az idó'ben, - amikor Európa mai nagy népei kisebhségeik beolvasztásának kér­dését a nacionalü,ta eszmék erejével a maguk szá­mára megoldották éR ily módon nemzeti államu­kat tökéletesen kiépítették - mi egyrészt faji hely­zetünk parancsoló szavát RPm értettük meg, ma.<;­részt közjogi helyzetünkből folyt plnyomottságunk következtéhen akcióképességünk ci:iak az önfeml­tartásig ért el, csak a puszta létiin k megvédelml'­zé.c;éig bírt ha tó erővel.

Ilyen történelmi tények llwllett nevetségesen hat a trianoni békeszerződést ránk kényszerített győztesek azon érvelése, amellyel ezeréveR földünk s:i'iétdarabolását azzal indokolták meg, hogy a "dol­gok meglévő rendje, mégha pzeréves is, nem jogo­sult a jövőre nézve, ha ig'azsÍlgtalannak találta ­tott". Nevetséges és történelmi abszurdum kimon­dani ránk, hogy mi nemzetiségeinket elnyomtuk éR így igazság1Jalanságot követtünk el.

Hi szpn a fentiekből láthatjuk, hogy a magyar fajnak ezeréves földjén a létfpnntartásáéri is har­colni kellett! Honnan vehettük volna tehát azt n felesIegeR energiát, ami szükséges lett volna ahhoz. hogy - am ill t azt a Nyugat mal nagy nemzetei tették - magunkha beolvasszuk a npm7.pti ki"ehh­ségeinket.

Hogy miért nem alakulhatoH ki az egységes magyar nemzeti állam? Felpletképell elég rámutat­nU1lk az 184S--+9-ik évi szahadságharrra é-; az anna k leverptését kövptő idó'k egpménypire. E7.ek közt olvashatunk Pgy császári hirdetményt .,YOI1 der G1eichberechtigung dpI' Nationalitaten", vagyis "a nemzetiségek egyenjoguságáról" nmely kétségbe vonja azt, mikép a magyar fajnak 1000 éves földjén uralkodó joga lenne.

Ezt igazolja II bécsi központi kormány azon intézkedése, amivel Délmagyarországon a szeru woywodinat fplcíllított<l és Erdélyt <,lszllkítottll [IZ

Ilnyaországtól. De kövessük csak tovább nyugodtan, ugrások

néJkiU a történelmi események folyását, h<>t,ay egész terjedelmében megérthpssük 11 trianoni magyar tragédiát I

Az 1848-ik é<v korllzakot jelE>ntő ~11élly("k .. 1

hozott a magyar fajra. Az 184B-ik év e~elllény,'i! hről~\'l'" halljuk :1

március l 5-ilk "'Ón eik nemretl Ül111"'P~!l· .

Ez alJralomDlal nézziik nwg nzonh<1ll ezt'kt't ~17. l'..\:ieményelke1 természt'tiiklhen b; loníbbi ft'jl"m~ nyeikben és tegyiik \'izl'A"ÍlIlllunk tflrgyú\I\: mil hogta.k és mit el'\'(hll~lly,'zt;.'k II 1111114)"111' f~l.il\a k "z<,k II z l-'<5€'ményekT

1848-ball l'IWl'ÖIl!f{·k II l't'ndi"~gl'!. l<~l 11.:\ jt'1"ll Idtl:', hogy ll'omlntlak azok II tár"'Hlalllli , .. Un' l.falnk. a III t"1 y t' k pddig,,16 11 llt'll1\''' ii,.; 111'1\1 lll'nl<'" 1l1'lgy:1I' elllbt>wk közl rt'nll!ílloll~lk. Ez t&n~ ' l"g iil'iú"j j,'h'u­W~(I "llll Mk!"t, mt'J"! ,')\\lIán MUl ,.,)l! löhl", ~\llllmi ,iog-i akadálya 11 n nil 1\. h(\g~ il 1llng~'al ' f,illlún hlk.; lIéPl~k'b&1 :1Z t'gy • .'!t\Illt'~ mll~~-lll' nél' kinh\kllljnn .

.tN CSENDÓRSÉOI LAPOK l!l~í 111Uldu!! I.

II~\ :lLI)llha II :\ lII:I~) '" \' f".i ~/'llprel11;íl',~Ú.i" ~z~,np?l1,1 j;ih\"\ nt-T.zlik ;\ dl)lp:ot, l' JlolllüJ1 ;1 kOy('1 kezo htb:11 wlál.íuk :" .' " )"

\ n'g\ \,"Ildl ~1"P:,\ilI'Ol':;hag~)Jl do, 1\<"llle:;~ "Z'1. ""a .. ;1l0kb;lll lllaA'Y<ll' volt, llkt.ye IllV'e volt ,l

nw!!', ;11 a l1anH'~zmÍ'ne"'- , ~ ~ \ klll földl'tíl Iwjöll "agy iti telepíti'lt :degenek

('Il'zték 0" Imllük ;11,1, hogy hn a magy<ll' alla,lllllak politik\i joO"okkill bíró tagjni a'karnak lenlll, hicl :,hb" a' he'ly~ethe ak,II'11;1k jutni, ho~ itt tl~lajdol~ul földN~Zl'l'('zhe~:';I'IIl'k és azt v~nikkel V'édhessek. úo-y ,it kell H'nniök a magyal' tradiciókat, meg kell t,~lulJ1iok a )nag~'at' ha~~afias &rzé~\1 vagyis sz~vb~n ~~ léh'klX'u ii' magynrra kell leuruok. ~s mllltáJ~ l'zért ~rdl'nll''' yolt küzde-ni, teljes odaadassal a fentJ l'"zmt>k ,.;zolgá 1:1 tii bn állot t<lk, hogy így ui'lillesektké ll~~·elll'k. ~. _\millt azonban a nellletii intézmény tárS'ada~mi

pie<k"tá~in lerombolta tott és a vel~ járó jogi, gaz­dasáO"i éi' erkölcsi előnyök megszuntek, n€'D1 volt több? érde-illes étie küzdeni, vagyis megszünt egy úriási vonzó erő, ami azelőtt az ide 'került idegen fajtát a magyar sz~t korona eszméjéhez húzta és maITarrá tette,

"\IíO" a réO'i magyar társadalom kifelé feltétle­nül mHgyar j~lle-get mutatott és magyal' na,tion,i;llis érzés hatott.a át, ettől fogva - a nemzetiségunk társadalmi és jogi egyel1lővé tétele után - a ma­gyar társas élei: keve1i, tarka jelleget mutatott és nemzeti jE'llegébe sok dissoBans hang V'egyiilt.

18,lB-ban kimondatoH, hogy nemze.tJségé.re, nyelvére vagy tÖl'ténelmi eredetére t€ikintet n~lkiil mindenki - aki magyarul tud - le-hei: közt1szt­viselő.

Ez,amíg ogyl'észl'ól előnyt j'el~mtet.t, másrész­ről azt a veszélyt is magában rejtette, hogy ezen­túl olyanok Üi bekerül nek a magyar állam szolgár latába és a magyal' államtillkolJrnak olyanok is tudói lesznek, akik csak színleg magyarolk, míg lel­kük mélyén idegen célok elfojtott tüze ég,

1848-ban eltörülték az ősiséget. Vagyis meg­semmisítettek egy olyan intézményt, amelyiken 500 éven át a magyar birtokos- és jobbágyosztály eriszt~ciája nyugodott és amelyik eddig - min­den hátránY<l melletA is - hiztosítani tudta azt -a magyar faj szempontjából óriási jelentőségű _ előnyt, hogy <a magJ"ar föld feltétIeniiI magyar kezekben legyen.

Az ősiség eltörléfiének sZÜlkségszerű következ­ménye lett a magyal' föld szabad forga:lma. Ha ehhez hozwgondoljuk az 184B-!9-ik évek esemé. nyeit: ezek közt visszaeml~keziink nagY'apáink el­beszéléséből ismert azoln-a a gazdasági jelentős'éboií eseményekre, amiket a Kossuth-bankók eilél'ték'tJele­nedése" a pénz devalválódása jelentett és ha meO"­g9nd?lJ~~, hogy á Jobbágyság felszabadít:ásak~r vaJtságdlJul 'kapott penzek a volt magyar butokos nemesség kezén mint Kos~u~h-bankók hogyan let­tek semmivé, megtaláltuk az egyik főo~ a1lJIlak hogy ha ma végig utazzuk haz.:'Ínkat - miért t.:'11á~ lunk majdn~~ mincll'fl1 faluban egy-két omrradozó ma,!!'var kunat. " A magy~r szabacl"ághal'cbau tulajdonképen az uJ" ?1agy~r tarsaclalom két csoportja vett l~SZt: az el0JtJga:Tol ,l~o~dott magyar középnemes~ és a ~f-~o~das l:eYe~ Jog?kat s~rzeit magyar népnek az ,l lész!', amelYIK sZlvben-lel~kben annyiva magyar

, '1 k téuynek: II m~l-\ olt ho!!'v ha.llanclo ;ro t eru:e . a , , ini "V'a:'::;ágának még '<lZ a\doz:ttaü lS, vu;e :, , .... , ,\ sZ<1IYldsag' harc leverése utan azutap. eP1enttE'z

, ~ , . " k l ' ,télresebb rf'S~~ p. a il re."z: a magyar IdJna l e,gm Bach-kor~zak il1dözött vadJa. l ' tultak II

Megieltek a börtönök és .. " e pm;z "'azda nélikül maradt l1lagya~' ulnya~, " M így tartolt közd] kéL évtllzeden at a magyar fuJ \'érwszte..<.;égéne'k ez a folyama ta!

1867-ben - vagyis aJkkor, amikor a magyal' , ,'" lk d'" l' 'bban a szent nemzet bbekulL ura o 0Jwva es, w

korona felkentjét tiszt~lhette, ,- ll;!ll' az volt ~ h~ly­ílet,. hogy ,Magyar~rszagon ket eros ~Ol:)Ql; eIt . a~ ('0-yiJk a tm'sadalmllag felszabadult, Jogila~ ,:gyen lŐnek nyilvánított, a Bach-kors3la~ kedveze.."~l"al.~tt közhivaialokhoz jutott, gazdasagüag megerosod<?t~, idegen - bár 'k'Ülönböző Íl'ányú ,-, célokért hevulő nemZ'etiségi csopoli, míg amasik cs,oI}ortJban az előjogaitól megfosztott" a ha~co'kb~n klfa~~dt, gaz­daságilag elgyengiilt es szam~)ebJeg erosen meg-fogyatkozott magyal' faj. , ' ,

Ezt a két csopoliot elvalasztotta egymastól a legutóbbi év~ véres emlékeZlése: a balázsfa'lvi gyillés, az erdélyi oláh f()Szto~atás()k, a ~élvi~éki szellb kegyetlenségek, a Hora- es Kloska-rele laza­dások, elvállasztották a Baoo-kol'sza'k gyászos f'mléktei. !

A mfusik csopori.ba tarto2'1tél'k mindazok, akik az 1848-bam nyert jogailk&rt á.ldozatot hoztak; akik szent kegyelettel gondolta'k: Világ'osra, Aradro., a N eugebii udem, Kufsternra.,.!

A maJgym' raj azonban a háltátlanságot elfelej­tette. A fel'edés fehér lapját nyújtotta a másik cso­port felé, ezzel akarván jelezmi, hogy mri.ndi'lnt meg­bocsájtott!

Az 1867-től 1914-ig eloolt idő alatt liassan, de bizto8aln fejlődött a mag}'3r faj szupremáciája.

Ez a fejlődés erkölcsi tényezők hatása amlÍt állott.

A nemootiségeinknelk egyik része, - amelyik a törvény előtti egyenlÖ&égért, amit a magyar állam lle'kri biztosított, a társaJdalmi emelkedés ért, aaninek legtávola bb lelhetősége bárki részére nyitva állott, il joge",ayenlősé~rt, 'amit itt 'élvezebt - hajlandó volt a magyar n'emzet ezelié'ves jogát, a magyal' szent korona esZ'JIiéjét elismerni és tisztelte a ma­gyar n'ép ezelmnes tI'adicióit.

Ez a rész loyraliÍ's 'Volt a magyal' állammal szem­hen részben lelki meggyőződésből, részben azért, mert itt hazát, otthont talált, részbe!ll talám azért mert gazdasági érdeke így diktálta. '

, A1ta~~%an" azt mOOldhatjuk, hogy nemzetisé­gem k mmdenutt beleolvadtrak a magyar fajba ott, azokon a helyeken, ahol a felsőbbséges helyzetben lévő magJ:ar kultfll'á'~ak közvetl~ hatásra alá kerul­te'k, - mmt a varoSl lakosok - avaO'y azok aJkik Cl, ~a~v!"r áJl.l~ szolg~latába lépve, ott képes~geik I;even ~lZ!OS tár~ad!,-1mi helyzetet teremtcltek m3.elrUk I'S csaladJuk szamam. It ' A ,~ási,k csop<:rt jórészt. étzokból a nemzetisé­",~mk:bol rekl:;ttal?dott, ,akIk az ország szélső reszem nagy tombokben eltek. A magyal' kulturá. ll,ak ,nem aka~k és így ne~ is tudtak részeseivé l~ nm. ,~degen boI" h,oz9tt szokasaikat, nyelviiket éti \ lseletuket lUE'gorrztek, A szomzsédsáO"b l k'

, l" k k f' " 15 an a o, - '~u' ro 'on aJu - allamokkal az éri tk '.t annyu'a fenntartották, hogy vezetőik kultuci~~t

•

•

~

-

192i múrrill' 1. CSENDÓRSÉOJ LAPOK HI

Amil vissza kel! szerezIlünk : A pOjl'l'ádi tó.

odajártak, tanácsot és erkölcsi támogatást onnan kértek.

N emzetiségeinknek ez a része alacsonyabb foku műveltségénél fogva nem tudott ana az erkölcsi magslatra felemelkedni, ahol a hála érzése lakik. Azonban másrészt a maga szempontjából jelentőség-ében egyre nőtt azért, mert - mint azt a primitiv életszükségletek közt élő embereknél megfigyelhetjük - népessége egyre nőtt és a magyar faj rovására számbelileg szapol'odolt. Ezt a csoportot vezetőik centrifugális irányhan vezet­ték és e csoport a vezetők kezében akaratát f,~ladva engedelmeskedett.

Míg a magyar álJamon belül így élt egymás mellett e két csoport, közben a XXik század elején egy olyan eszmeáramlat jutott el hozzánk, amelyik - a magyar faj uralmát illetően - újabb veszély lf'hetőségét hordta magában. Ez volt a'l, intel'l1acio­nalizl1lu.~: a llemzteközi ség eszméje, a muly 11

magyar nép társadalm i rétegei közé a7. osztály­harc' tűzcsóváit igyekezett beledobni.

Ez az áramla! eló'bb támadta tnl'g a magy,1" fajt, millt a nemzetiségi CRopol'tokat és így hom laRztó hatása n magyar állam épsége rovására prvényesüll. Gazdasági alakban, leh:íl álruhÍlhan. kopogwtott lJP p..~ kért iH bebocsát1atÍl.~t ez nr. pszme, de csak azél1. mcrl igflzi arrulatját nCJll merte elámIlli.

A ml1gyfll' faj uralmlÍt telHít heJii\J'ől kH oldal­ról iR f1>nyegeltc a Vf>Rzély! tgy. ilyrn viRzonynk közl lört ki 1914 -hpn n vil:íghlÍhnrú!

A világháború nyomán kialudt a nemzt!tisé­geink külön tüze, kialudt az mternacionális moz­galmak lidércfény u é>; ezek helyett, mindent magába olvasztó imponáló fénnyd ragyogott f(>l az egész magyar társadalom arrán a nemzeti érzé~: a magyar haza ,közös szert'tele. r~" ta lán - ha il

háború hamar és dicső~égl'''l'n fl'jt'ziídik h" - ez a nemzeti érzés örökr!! elűzött yolna innen minden kisértést! Azonban a háhorú (-\,,'kig plhúzórlott! Megsokasodtak abajaink! :\[indl'n t'$al:í,llil);( eló'bb-utóbb bekopogtalntt a háhnrú okoz(.a fizikaI vagy lelki nélkülözés, "\ gyá vá k. il kish i liiek. avagy a magyar faj eJlem;égei ];I""an eliítÍ'rbt' nyo­multak! A nemzetiségi kérdé.-. il defétizmus, il

nemzetköziség, az pgnizmm; iis"zefOg1ak. hnf?:Y kioltsák 11 maf?:ynl' ÍlIJamiság oltárán égő h:1Z3 szeret(>( t iizét.

Elll'llség('i n k k ii I,,{í Il1l'gl{>I· ... q!l·j P 1'01'<1 ,>!,a nllája é-s b(>b{í plll'lli'ég\"ink hUjtOg'1tá-<;,1i ('éli ,"I'1<'k: 1.'1<'1 t ii k 11 fl'g}'\' er 1 (is l'7.z('1 yég"h'gl'",'n ('h,,'" 1<-1 tii k .l

hHbol'1ít.

. \ 11l1lgy<lJ' raj tragikulllil lia k "g~' ílja hh .. nag~ jelen Uís6gíí id{í"znkáhnn: lfilR I1nYl'l11hl'rl lil 1\11\1 11llft.'uszlu"áig iti a7. ill(l'rnnrinnaJi z mu" iiJt,' 'w giaH. F g,nlll"hllPn <lZ id{íh,'n k,', ,:i II' t I "k l'l,i a .. "lii I'pls~g('" l'R társult hnl,11111:1k" "l!II'l'l'Z{>',' :1lntl n gYŐZIPRPk a nwgya .. h{>krl','lt"lrh'ht. F.hhl'u a időbpn cliintiitt,'k ,'IlN1st-gl'ink 1'I·,lul1k. d,' lh'lkii liin k. .

]lö"l,itt"k "I,I'an adal .. k :dal'.i,ill. anlik,'t

"0 CSEND6RS~OI LAPOK J!l:!; I1l1ir c;illS I.

.. :,dtd,. ,'I:\lh,k t\< I-o\'rlwk t ,'hRI il 11l~g) II r faj lili/iz t'\It'lIl-ol'g't'i "n,·.-,i Int 1:11, l'I'not;\l'('.Z{l;'il1 kre. .

A ~\ t' tI,,,,'k diilltt'"d 117: II ('1·1 InwydOtt1.:l. Iw)o..'") :1 I'llag~;\r fa.lt 11't;1~7.it.,,;ík .arról 11. JlIag~sh~t _ l',)l "Ih·)\ ·\ 1"'\ ,'\t';\'('d soran l'IJutotl és hog) .. Il I

J .. • , .. \ ~. ~ t.. ~r ~ "ll't .it-~í~l\ lt'fl't.'") \'('\'("\',', l'lIt'J~S('gl's l'1,?,l'f'Hl 1'8 f?):,I.l o ( -1,)1 ~itlwt\\tt idl'g"ll IH~pfn.1,)kkal \'l' tessék kOlul.

j,,\' ji-itl Il'tr,' a (rim1Oui hl>kE'dikt:ítulIl! l·gJ' h'tt a~':2n' 1IIilli6,. lalw~,,;Ígú :\IngynrországlJól Pg)' 14 "úr1llt',g'Y\'n' ",;!,orí(o( ( -; milliós kis orsza~'ocsl{';~! !,g, kNÜIt hlll'tlll1 1>S fl'lmillió magyar fa,l.tt>stvr­riiilk idl'g\'1l úll"m kt'l'C't{>b{': így jutott. o.t,i, !dege,n. ') 1lI1l!Y\-lIr t>lh'll:<ég'I'S l'I';!,t'i'ií éi1 tra di ClOJ II n~p ~1Jl;üm~' alá! Igy ,'~ztctt(' 1'1 a Kál1><-ltok med('ncéJt>­hl'n l'zt'n'w" [oldj6! (>,. malmi helyzetét oa mag}'ar faj. , ' l

. Ez 11 ma! Ez il magyar faj mai rlll'opal he Y: zett' , Ez n trianoni nagypéntek, a magyar fa~ Ookot.ája!

'Les~-~ l' nagypén t,e~böl húsvét ~" 9

:\legi'lITad-e yalanlllror a magyar eJsJlaka. Ez~k n kérMf.1ek gyötörnek bennünket éf.1

rzekre kell l11egkPl'esniink il megnyugtató feleleteI. Az e"'ő hiztató jelt az a reménység szolgál­

tatja. hogy l'gys~er el "kell jö~ni!" a~mak, az idő­nek. amikor Europ<'l muyp!t nepel plIsmenk azt II

szolgálatunka t, amit ezer éven :í t a kultúra él'd('­k-é-ben kifejtettiink.

El fog jönni még annoak <'IZ idPje, amikor el­ismerik nemzetközi értékünket.

Le-hptetlen, hogy n míívE'lt világ lelkiismeretI' !'~ys.zer fpl ne éhredjlm: Illeg JI(' szóLaljon é3 h(' n(' laRSa. hogy '<'I trianoni béke nemzetközi szégyen!

A világ mai hit<, RZNint a i\Te-mzetek Szövet­sége ann lenn~ hivatwl, hogy a vi·lág összes népeinek megndja 11 nyugedt, béké:,; megélhE'té-s lehetőségét!

Az igaz, hogy ö ~ emzetek R:>:i5ve tsége ma ezt a f<,ladatát nem tölti hp. De rz még nem azt jelenti, hogy ez a SZPTyezet ne juthal';ROn egyszer odáig, hogy il rpá váró ('zen hivatást meg-vnlósítsa!

Földrajzi helyzetünk: azon tény, hogy KÖliép­Elll'ópa egyik legfonto::.ahb folyamának: a Dlma medenc.éjének középső része a mienk, kijelöli nem ­zetközi helyzetiinket. Ez a tény arra kényszeríti Európa népeit, hogy a magyar nemzettel számol­niük kelL

A. magyar élet örök tüzének nem szahad itt kialudni, mert három éR félmillió eltiZ'akított ma­~yar testvériink lesi, várja ennek a tűznek a fényét é-s médföldek iávolságán keresztül is idl' ~záll a lelki'ik fplmplegedni; az elnyomatáshoz erőt Pf:' kitartáRt Rzel'pzni ,

Imr Trianon magyarja! elTr tanít a második éY~Zl'ed, küszöbén a mögötted lévő rzerév! Ezt reJte,!t'f'h ,'l1l?'ht>hrn a mögyar jövő!

E két ~\'E'zl'ed mesgyéjén pedig jE'lszavunk legy~ Madaoh "Ember tragédiájá"-n~:k örök szép mondaRa:

,.ErnbE'r kiizdj éf; bízva bízzál!" -··~-·---······_-·-·- ••• ---.-__ a •• __ _

Kitiinő eglJéniségr>k kortársaiknál soha sem. ta­lálnak (ln IH/i rnéltánylást, mint az utókor előtt; en­nek oko abban fekszik, tn,ert az 1~tódok csak a m:íi.­veket, de a kortársak az embert ismerték, ki azokal 1'Pg l/P'Zl' it fe. Eötvös.

A nyoDlozáli célJa és menete . (rto.: Dr, r<ONltÁD ERNŐ, a gyull\l kir. Ugyé8ZIIéR'

elnökl",

. \. Bűnvádi. Pen-pudtertllt) (Bp.) z:t §...a Hze­rinl a nyomozáH lárgya: az~lmak az aclatokn;~k Icipuhatolása él' megállapítmj~, ~~lyek ,I ya(~ I'me Ipse v!agy nf''lJl eml'll'tjf' kerde-sebpn fl , var! 10 I ájékozá . .,iÍ ra t)zii.k.~&gt>t)ek: E~b,eu a 1111>.g1haia roz~;; ­ha II adva van CL nyomozat) ('eIp, ,mely IlI:m e9Y,eh. mint a Vl:ídló l'C>SZI'l'C szii.kH&ge-s te-nymf'gallaplté ... '>,

Aclya van továbbá a nyO'1Jlozás menet~nek ~ránJ' I'lve é" módja Üi" ami, vjszont n,~m ,egyeb, rrunt <l:z említett ténymegallapüa:,;hoz ::izubeges adatok kl puhatolása.

Minden h(íl1c~elekmélly;t más és llláH tények­kel követnek pI R a Btkv.-ben meg V,:Ul határozva: minő cselekvés, magatartás vagy mula::iztás képez bűncselekmény! éH így lllÍl1den egyes bűnc1:ielek­tll€nyre vonatkozóla~' más é1:i má" tényállást kell megállapítani s ebb ól a célból más és más adato­kat kell kipuhatolni. AJI alábbiakban alTa akaTdk rövid útmutatáf;t aelni, hogy minden egyes bűncse-­lekmény e"etén ln illő adatok puh'atolandók ki, hogy a vádló a vád emelése vagy nem emelése kérdést>­ben tájékozva legyen.

Ezt megelőzőleg azonban bizonyos általános irányelveket kell kitűznünk a t ekintetb eu : milyell módon kell az egyes btíncsclekményekre vonat.kozó adatolrot kipulla tolni.

Kétségtelen, hogy a nyomozás tökéletes vagy kevésbbé tökéletes voltának is vannak fokozata i és határai. A fokozálok (minőségi kiilörrbségek) a nyomozó tudásától és lelkiismeretességétől fiig­genek, A nyomozás leht'tőségci és h~1tárai szem­pontjából azt kell figyelembe venni, hogy: nem \,itás vagy több egybehangzó vallomással, esetleg közd.kirattal bizonyított ú. n. tis zta tényállás mel­lett igen sokszor yitatott, tag1adott, eRetleg egymás­sal homlokegyenest szembeállított tények tisztá­zása válik a nyomozás feladatává, Kiilönösell az utóbbi rHl't('kben kell a nyomozónak töké­letességre t.örekedni olyan módon, hogy addig nyo­moz, ameddig elTe lehetőség van, vagyis minden adatot bes21erez, ami tudomására jut, amit fl?l tud kutatni, 'ami a bűncselekménnyel, különö"en pedig a vitás ténnyel összefiiggésben van, hogy pkként a vádló az összes adatok mérlegelé.5ével dönt­hessen.

De egyébként is mindig ana kell tÖl'pkednit' a. nyo;nozÓlla'k) h~gy a nyomozás anyagát teljesell kn;nentse, tovapha, hogy leheotőleg oc,gy adat, kőrü]­meny, vagy teny se maradJon hianyos, kétséO'I'~ v~gy .~élr~ért~l?tő. ,~~zel elkerülhető l~sz, hogy b a kir. ugyeszseg taJekozatlan mamdJon s emiat! kiegészítést rendeljen el, ami fele,;]eo'PH meo'!e!'­helé~t jel~n~ úgy}, kir. ~pY~szségre, ~int a ~yo­mozo 'hatosagra es kezelo hIvatalaikra. Itt min­d~n I?seh'e érvényes példát akarunk mutatni, n~Il!en n!omo~ 'kell egy bűncselelnnény kinyomo­zasat elvegez.ru,

Miután a htíncselekmény a törvényben \'-an

• (,Külö~b_özik eoz a bíróság MnymegáIJapításától, me!) rendszel'lnt fotargyalason a nyilvánosság szóbelisé o k"

ti é b ' t 'ték' ,g es oz ve ens g " lZ os~ ~al mel~ett aZ erre kijelölt bírák által tanuk esku alath klhallgatasa stb. útján a felek jel l'léb azok befolyás ával tÖl'Iténik.) en e ell

, ,

,

1927 mlÍrciu, 1. CSENDÓRS~OI LAPOK 141

megállapítva, a nyomozá~ vezető fonala a tör"éllY "zövege lesz. Lássuk ezt pl. egy gyilkossági l'lSetnt"i.

A Btkv. 278. §-a a gyilkosságo1 a köv\'tkezií képen határozza meg:

"Aki embel·t előre megfoutalt szónd,ékból megöl: a gyilkosság bíínff'ttét követi el."

Amidőn a esendőr a gyanúsította1 kikérdezi. első kérdése lesz hozzá: beismeri-e a bűnösRégt5t ~ Ha beismeri, akkor részletesen ki kel! kérdezni a gyanúsítottat a tényálladéki elemekre, amelyeket a törvény szövege foglal magában. A gyilkosság­nak két tényálladéki eleme van: a megölés és az előre megfontolt szándék. Ehez képest a kikér­dezésnek ki kell terjednie arra, hogy a tettes hol. mikor, mi módon ölte meg az elhaltat s azután hogy ez a cselekedet előre megfontolt szándékkal történt-e? Azok az adatok, melyek e két főkér désre vonatkoznak, a vádemelés szempontjábó! Ipnyegesek és nélkÜlözbetetlenek.

Erekhez asatla:koznak azután a cselekmény előzrnényeire és indító okaim., továbbá az erekh: I rendszerint egybeolvadó enyhítő és sulyosbítÍl körülményekre vonatkozó adatok.

A gyilkoosággal gyanusított és beismerésben levő egyé=ek előadásái a feljelentésben pl. körül­belül a következőképen kell tárgyahú.

,,A gyan'1.l.Sított előadta, hogy bűnösnek érzi magát. A vádra vonatkozólag előadta, hogy őt a :;ors üldözi. Az életben való hányattatásai közben 11 évvel ezelőtt S. S. jobbmódú parasztemberrej isrnel~ett meg, aki őt kiuutotta. Később S. S. tőle elhidegült s emiatti C'lkeseredésében ma­gát meg is lőt1e úgy, hogy kórházba kerüli. Később Nagy Sándor maiomtulajdonossal vadházasságra lépett, akit azonban 3 év mulva a józan és takaré­kos élettől elcsábítottak az ő moJnárja és malom­veretője . Ezekkelegyü!t ko rcsm.ázott , - de ugyan­akkor a malom jövedelmén kívül a gyanusított által hizlalt disznók árát is ékJszerelkt-e költötte s az ékszereket a korcs.mában all-alma.wtt B. Teréznek hordta. A gyanusított anyagi viszonyai ennek folytán nagyon megromlottak s folyton azon gon­dolgodott, miként lehetne ebből a helyzetböl mene­külnie. Egy alkalommal hallotta, hogy egy isme­rős asszony férje életét 2{).oou pengőre biztosította s férje halláJa után a biztosítási összeget meg iR kapta! Ez adta neki azt a gondolatot, hogy .-ala­minő hasonló módon pénzhez, v'agyonhoz jusson. December havábal~ találkozott Na",oy Sálldol' volt malomvezetőjével: X. Jánossal. Eszébe öiJött, hogy (,z az ember, a'kit gyülöH, meri )Jag)' Sándoti a korcsmázásm csálbította, alkalma,; let'z tervének keresztiilvitelére és nyomban el is határoz;ta, hog~· (ít nagyohb öRszegekre hiztosítJa éR azután valan!, Jllódon eHét<>ti láb alól. N . .) ÚJ10~ a gyanusított ra ­l)e.~zéléRért' 1926-ban a trieszti Generali Biztosító­'l'ársaRágnál 8000 pengő, az ]~2í. év január ha ­vában a Magyar Altalános Biztosíió Tár.'a~ágná! JOOO pt:>ngő majd a Foneiére Bizto~ító-Társa~ágnál lD.OOO pengő, végül a NelJlzeti Bizto,.;ító-rrár~a Rágnál 10.000 pengő hiztosíiá~t kö~ött halála e~{'­tére ol:van módon, bogy a. kl'dv!:IZnlenyezl'}t ~ . kot ­\'(>n)" l)]l"Iol;:o"a. A gymlu,,)~otl I~ozoltl' hatY,la.\'~II: H. Györgygyel, hogy N. Ja.nos pzt:>kel ;1 hlztoRJta~l iígyleiekPl kötötte, valaminl azl 1..'\ ho~' ~. Ja­HObt ('1 akar.i;. láh ,Il ól 1~1c·tn J , amm' hatY.la azt

mondta:. jól van, csa~ vigy~.zz magadra, bajba nt> ke,·et:NJ: 19~7 ~ ~eb~a~ eleJen kapta kézhez az utoiso blztosllasl kotvenyt, amelyeket neki ~ . . ]á . nos mind átadott s ettó1 kezdve, egé-sz február 17-ig György fivérével töbhször képezte hesw-l tárgyát, hogy most már miként kellene eltenni láh alól N. Jámost. Február 18-án a gyanusított azl mondotta X .. Jánosnak, hogy H. ~J. "asuti őrnek a leánya killátálSba helyezte, hogy egy kitüzött na­pon Szén$on, .a K-féle vendéglőben várakozni fog l'eá. N. János ennek megörii.Jt s hajlandónak nyilatkozott Szénásra a leámyhoz elmenni. A gya ­nusított azmap este 'közölte György bátyjával ezt a kÖ'l.i.ílményt s mondta neki, hogy legjobb lennf' l'aJlamiképpen az úton végezni )J. Jánossal s ugyan­azon albIommal be6zélte rá Györgyöt, hogy vál­lalja el ő N. Jánosnak a Szénásra menetel közben \'aló megö1ését, amit a gyanusított hosszabb rá­heszélésre magára is vállalt. rgyaneklkor megálla­podtak abban i~, bogy f~ruár 22-én, szombaton este felé a g)"anusítottnáJ mulatságot rendeznek, :\. Jánost leitat ják, s azt fogják neki mondani, hogyaH. ~f. leánya ezen a napon várja őt Szé­náson, a K-féle vendéglőben. A jelzett időben a mulatságot meg is tartották, de a mulatságon -plőzeteR megbeszélés Rze'l"int - cl gyanusított bátyja nem veU részt, hanem szobájáoo vonult, bogy meg ne ittasodjék. M u~atáJs iközben a gyanusított töbh­ször kiment a bátyjáJhoz s közö!t(' v('le, hogy X. János az ittasságb8ln mennyire haladt előre . Lgy este 9 óra után lehetett, mikor :\. Jánosnak mon­dotta, hogy menjen már Széná-~ra, mert H. 11. nem fogja őt bevárni. :-:r .• Jámos fel is készülődött, mi­ről a g)"a!t1usított érlel.'dtette háiyját, aki egy hükklhasábot vett magához, hogy azzal fogja :\. .Tánost agyonütni, - ezután György és ~. János c>gyütt elindultak Szénásm. Éjféltájban tért \'ÍSSZ<l

Györ/P'. Még akkor a mulatók oti voltak, dl' rí nem Jött be közéjük, hanem lf'fekiidt a szohií .iáha. A g)"anusÍiott kiment hozz,í s Jllegtudta tőle, hogy végzett N. Jánossal. A mulató társaság 1/2 '

óta tájban oszolhatott szét, de a ~yanusított előbh helúvta őket a György 3zobájaha, hogy lássáik, hogy György otthon van.

B. György, a gyanusí!o!t te~t\'érbátyja ennek uwgfelelő beismerés ben van, aZZ)31 a kiegészít.é8-sel, hogya vendégek őt <.>linduláso előtt is látták ~zobájában az ágyban fekiidJli, tOI'ábbá, hogy út­kÖ7Jben N. Jánost avasuti lölté"pn 11 bi.ikkha~,í h­bal hátulról fejbeiltötte, min&k folytán X. János elesett. Ezután a bükkhabábbol még -l-d vagy .i-öt iitött N. János fejére, majd a Xagy Sándor há,.a ablakát és kapuja killllc_ét bevérezte ~ a bükk­hasálwt, yalanúnt N. János ~{1pká.iát .Yogy ~iíl1dlll ház..1 felé hajította pl, amint azt nőte>;l\'~l"c lll'ki ulasításul adta."

Ht igen súlyos hiilll'.-elckJlJényr{íJ: g.l"ilkosNÍg·­rój VHn ;::zó, ugyanazt"r! az elíízménYl'k rÖI-itil,' fogo1l előr<>bo~átása ut,ín ré~zll'!p"('n k' nlll ír~a. minő dkból, milyen móclon fOg,lJllZik nll'g {l gpl kO~RÚg "zándéka H 116(('t1"<'"hl'11 (fl'lhujtlíhml). ho . gY"J) édt:>lődik /lZ lll'lpken hr<'l'zliil. hog~· k~"zí!t eiő 11 fl,lImjtó a gyilko,.;::;itg [·l'WIl rt 'Ü luíraJnhi all)'Hgi hasznol, hog·yall l'Hzt'li ki II i-lyilk(\$ság [,'r V(~t 11<)O"\'an b\'~zéli rll a ierv 1l'tt1i.'Il,"l'S \'éal\'ha]· , t"'>. .. .. ' •

tására (työrgy ~)átyját é.., ,1 1(>1"\'(11 mik{>nt ,,\'~íti \'al';ra d~lani " mi IIlÚ.!Oll i-lIlJllln-kodik alihinil

'I' CSENDóRstOl LAPOK 1927 márduB I.

t':-. '\a~, ~ánrll)r hiinö~,,\~g\\ l:il$7.I111lína'k :dk('I,tós.~ r\ll rlllli\k,1 hÍlk~, ,;1)2' ... 111, nH'gfontoll \,hm'y!'I, ~t'7.11-Il'lll'l l\' h\ry:-..:I'I·u:;\"ggűl. . ,

J\ '1\ \'h') 1\' nh'l~: I\ml n It S7.'llld\'k "kC'h;\\1~;:(\z&;en~k, mi.\,1.,"\'I\~i'd\\~;IWk 1\' kiyit,'l<5nl'k fl'ltuntde~ére ~zol­t;;ÍI~) 1'l\'ld,1 \'2 . • \ f(íhlínö~ itt <l ft'lhn~tó: .- mlg ,,<1 t\'tt YI~g'1'\'I1;1jt\ij'l. .~ I ~11<ljdon ~éPPI'11l ~tlko,s ~~a ­~Nh't.'1\dli $::l'I't.'PI\f ,l<l.t~7.1 li: a 1\'[\ nt'zve IR ha,la lhnn-tt'h~~\'1 .iáró hiill!',,\'I\'km6nybm. . ,

~[~ísik ~ll'lda, .\ IH-kY .. ~30. §-a ,szerml m~lg,an ­klk~'rt\',! ki)",'! \'1 nz, nkl: ..... mosnak lokosnbo~ ü::]cthdl/iséQébc, n::okkol összeköttetésben le1'n I'I1QII a::'okh;J:: tartozó helyiségbe, vagy kerítef~. hl'lllrc, a:: ott lakó, I'agy a lakással 1'elldelkrzn bel~'eg!le::t'.~c nélkül, jogtalanul, erös:a~kal: feny r­{Jcf~,"sel l'ag.1I hamis kulc,"ok lwszna lasa. altal be­hatol . . ,"

A tÖlTény szövegévetI keziinkbe-n, a nyomoza.t sorá.n n1inden egyes 'kikél'derest úgy 'kell vez~tni, hO!!T az e-Wadás az idézett szövegben fogllalt ten~~ álI~dé.ki elemek mind('llükér(\ kiterjedjen és eP"Vl­ket "e melőzze, vagy eg-yik<>í se hagyja homály­han.

A H>natkozó biíncselekmény elkövetésére nézve heismemben levő gy-anusÍtott kimerítő előadá6~t, pl. a következőképpen ~ell a feljelen tésben tar­gyalui: "A gyanusított előadta, hogy fe]f'Ségétól már hét év óta l..'iilön él é., tőle egy évvel ezelőtt a biróság is törvényesen elválasmotta. Tényleg~ külőm'álásuk óta neje a Rákóczi-ut 15. sz. alatt, a gyanusított pedig a Kossuth-tér 3. sz. a. larkiik. Egy hónappa] ezelőtt a gyanusított észrevette, hogy egy arany gyüriije, OOJ.~lyet az anyjától ÖI'Ö­h"'Ölt, 'a Bzekrénye fiókjából hiányzik s miután arról volt meggyőződve, hogy a gyürüt elvált fele­sége vitte magával 'különválásuX a Ika;Imáv8JI, ef{Y hónappal (>Z('lőtt a szom6zédasszonnyal, ki bejá­ratos hozzá, megizente neki, hogy a gyüriit adja villSza. A gyanusított elvált felesége ennek a fel­szólitásnak nem tett e.leget. Egy héttel ezelőtt, 1927. január 18-án, 15 órakor a bátyjával és hu~á­val elment a volt neje laká6áTIl. Az utcaajtót nyihra találtálk, a laká8 'bejárati ajtaja: a konyha­ajtó azonban zárva volt és hiába zörgettek, nem nyitotta ki oonlJri. IDk'kor K. K. gyanusított a vál­lával nekiment a 'konyhaajtónaik, azt benyomta éR bement a konyhá'OO, onnan pedi~ a ,betl ,ső szolbáha, melynek ajtaja osaJ]{ 'kilincsre volt betéve. A I:aH<­ban serclrit sem 'balál'f1ak. K. K. ezután végig ku­tatta a lakást, de a györilt nem találta meg s nél­küle távozott el testvéreivel együtt, akik azonban sem a konyhaajtó hetöl'él'ében n€llIl vettek részt ~m a lakásba be nem léptek, hanem csak kint az udyaron várlak, mig K. K. bent agyürüjét Imtatta. " .

A csendőri tényvá?jla,hlalk é.,c; det;ektivjelt"ntés­nek éppen olyan adatoklkaI és tartalommaJ kell hírnia, mint a j~zőkönyvelkbe foglalt nyomoz-at­nak ~ h,ttő közöt.t lényeges ,különbség e -te:kil1tet­~n nmcs. A fenti elöadáJsban a magánrlaiksértéR buntetténf'k minden tényálladéki eleme bent fog­laltatik.

~-\zért kellett a j-elentél'lbe felvenni ho/ry a gyanusított törvényc<sen elvá1t a felesé"'ét.ői és h?gy hol lakik a gvanusított és hol az elvá.lt fele­sege, - meTt ezekből az ad..:"tokból nyilvá:nvaló hog-y a gyanu.,ított "másnak" lakásába "Jogtalanul';

halolt be mlUtán II törvényes elválá.s után irlf'g~· l1C'k lettek egymásra nézvf" é-« a~rt K. 1\. ~ogsz~. riien már nem mehetett hl" E"lv8 It. fele<~gen('lk .1

Nlját JakásMól kiilönhö~ő, la,k,á",áha. ;\.hbol, . hojP' gyalllusított ét konyhaaJtot zarva talaIta, nyIlvan . ,raló volt lakással l'ende1kezőne'k az az a~>é:l)'at?, hogy lávol,lét(' alat,t oda senki b~ pe ~en~f'll ('~ így gyanusüott ('Il valL, fele~ég.? ,~akaf;ruba ké~segtel: .. nül "nnI/ak bel('eglJezese nrdkn~ ,hat?lt, be es ~:rhg "erőszakkal", ffiprt a konyhaaJtot vallaval beloktf'.

A gya::nul'iított. testvérei nem része..~ek a ~l~k­ményhem., mert. a lakárs'ha nem mentek be s a beha­toláshan a g'Y'amlsítottat semmiféle cselekménnyel nem segítették.

tgy vezet el bennünket a törvény szövegf' a hiztos é-s hiánytalan nyoDlozáshoz.

Önként értetndő, hogy ha bizonyos tényálla­dé'ki elffil1€-k vagylagosan szerepelnek a cselekmény lTI{'ghatározásában, a1klkor azok egyikének fenn for­gása. elegendő a hiinc8ele'kmény létesiiléséhpz. ll. magá.nilu'ksértéSll1él például vagy1agosan vam f€ll­sorolva: " ... másnak lakásába, üzlethelyiségébe, azokkal összekO'ttetésben lerő 1'agy azokho~ tartoz/í helyiségbe, vagy kerített helyre ... " Ezek között bármelyikbe való behatolás magánlaJksérlést képez, ha a többi tén;rálladéki elemmel összetalálkozik. Vi szont egyes tenyálladéki elemek közül bármplyik­nek hiánya eseoon a nyomozott cselekmény nem képez büncselekményt. Például:

A. lopást a Bhkv. 333. §-a szerint az köv€-ti el: "aki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birfoklatából annak beleegyezése nélkül azon rél­ból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. "

A sértett megjelenik az örsön és a követkew­ket panaszolja:

- Tegnap délután a gazdám a postára kül­dött, hogy egy csomagot adjaJk fel. Hogy ezt hama­rább teljesíthessem, felültem a saját tulajdonomrat képező kerékpárra s azon mentem a postára. Mikor oda érkeztem és a kerékpárról leszállottam, a kerékpárt a postaépület falához támasztotbam, azután bementem a postám, ahol a csomag fel­adásáva'l mintegy 15 percet tölthettem el. Midőn a postahelyiségből kiléptem, hogy hazamenjek, akkor már a kerékr,áromat nem találtaJ;Il a helyén, ahol a falnak támasztottam; vala1ki elvitte. Úgy hallottam a segédtársamtól, hogy ő ugyancsak teg­nap délután látta N1agy István ismerősömet kerék­páron menni, holott tudomásom szerint neki nincs kerékpárja.

Ka már mo~t Nagy István gyanusított ellő. adását ,a nyomozójárőr a következőképpen j elen ti: A gyanúsított tagadja a bűnösségét, lopást nem k~vet~tt ~l. Az i~az, h~gy folyó ,hó ~4-én (tegnap) delutan latta, anukor sertett kerekparon a postára ment, ott leszállott róla, a kerékpárt a p o s-ta ép iiI e t falá~oz . támasztotta ,~azután bement a postára. A;; . 1<S l~az, ho&y o (a, gyanúsított) a kerék­p;;lTa feh~lt s raJta la.kasara ment, ahol a kerék­part ,a muhely mellett levő és két társával közö!' ,;wb,ab.:1.n h,elY,ezte .el. Ö azonban a k~rékpárt nem ab?ol a celboI v1 tte haza, hogy el~opja hanem ~zert,,, hogy a sél:tett~t megiyéfálja. Sért~ttel jó ls.~neros s h~s~nl,o modo~ mar máskor is kölcsö­n?sen megtre~~t~k egymast. Hogy valóban osak sertett me~tl'ef~lasa volt a célja, bizonyítja azzal. hogy hazaerkezesekor azonnal mutatta a kerékpár!

r

,

J92í március I. CSfND6RStOl LAPOK ~a

](f1I'IH(ÍI1J/2:Ó ( ' / (j F'iírnéllri.\ifÍlln. új kl'n(lPl'('~i KU6Ii·lya. (~Ink~ay r<,lvl·( ("lf'.)

a 11Iííhplyl.)(~n dolgoz6 két spgpcltiír;;únak s mon­dotta lleklk, hogy n k<'rékpár il f;(>rlpltr é~ hogy II posta elől hozta el, anova sériC'ji hrll1~IlL KéMI' krt segédtársána'k errc nézvc "nló kikérdezl>si't.

Ehhen az r::;ethen a gyanusHolt idegen ;ngrí dolgot (krrékpár1, mply a ::;értr11r voH) vpH cl 1l1iÍsnah: a l'értc1tnl'k birtokálJál, annak ú('leeg.lJe­;:pse nélkiil, mcr1 hi"zrn a ::;ér1C'11. 11C'm is tudott róla, hogy gyanusí10H a kerékpárját !'lviUr, R azér1, hogya Rér1eit ]5 percre a ház rlőt1 hagy1a II kerékpárját, mig a postán elvégezi kiildptését, ali a birtokáhól még ki nem ment s jogilag a bir­tokáhan maradt. Itt 1chát a lopásnHk mindrn !'gyéh ti'nyúll,1déki elemi't elkövl'tte a gyanusÍ!ott, ('sak rgy tényálladé'ki elrm hiányzik a cf;l'lrkmény­Ml, az, hog}' nem abhól a célból viUc el a krr('k­párt, hogy azt jogtalr111ul eltulaidonílsll (nl'm lopá.~i Rzándékhúl) és rnnek folytán c.~cleklllénY!' )Wlll képez lopás1. .

A eseh·kmény mi nő~ítr!t esC'1!'it a nyomozó ('~pll(lőrnek f;zin1l>n i~lllernir krl1 s ezéd a nyolllo­ZáSllá l Ilf'JIlrRa'k a z a lapesC'](·km&ny súivegé'nek kell ('lő1tc fl>kii.dnir, hanem gonoof<an át kell néznie a Jl1inő~ítet! l'RPtpk f;zövrgét is és ha ilyC'n minősÍ-1plt esC't forog frnn, akkor az erre vonatlwzó tény­álláRt is nyoOloznia kell.

A magánlaksértés fentehbi esetében például Dnnak minősített (f'Hérően és pedig súlyosabban hüntetett) pgyik esete az, llil a magál11a1ks&dés éjjl"l "agy C'gyüttcsen több személy által hajtatott "égre. mth. :33]. §. 2. p.)

Azért kell f(>ltiintf'tni a gyanusílott előadásá­ban, hogy délután :3 órakor IDen! az elvált fele­sége lakására. 6s hogy DZ ('kként kétségteleniii 1!rm é.iJel elkövetett CRl'lekménylle11 a gyanusított Ir,~tvérei Dl'm vettek részt, mihpz képe.,t a cselek­ményt gyanusítolt egye(llil éf< nf'111 test véreivel (nem több személlyrZ) pgyiil1 hajtotta végre: -hogy ekként világo.,an kitiinjék, hogy minő"í!e1( I'srt ne111 forog frnt.

A mDgánlaks6r1ésn61 rsak D :-331. 6R 3:32. ~§-ok !arlDlmaznnk m{'g n'nd('lkez6Rl, dp már a 3il:J. §-han megállapított lopás minősített rscleÍlwk kiml'ríW megismerése véget! ismprniink krll n :335. §., D 3:-3(). §. 1-10. p., .1 :J:3í. §., a :3:38. §-oknt, YDlamint a Bn. 49. §-át.

TTgyanazért a llTO!llOzÍls fognna1nsí1;íN.l ('WI( ~ r-sC'lIdőrnrk a nyomozott C'RPI('loI1PlIyre \,OI};t1:k07;0 i;ssu'R §-nlwl át kell gondolnia PS anyomoza, H1r.]!' ala11 p §-nknak folyton p]éí11l' krll II'nniC', miu1Í1n a r'''C'llrlííl"ll<'k II 1iiJ"YPllY :1 "I'7,I'1ií fonala, allll'l)' JIII'glllula1ja Jll'ki )III IIhél I ]1111111';1, hog")' 1I1i1 ln·11

nyol1lozni s II jó nyolllozii,n;Í[ IllÍ1 kpl1 figyplpJJll,.. \'I'nni .s lilit ]H'lll f;zallacl 1Il(·1l6zni, figyplJllpn kh'iil Ilagym.

A z il r'S('nd iíJ", nk i a híi II 11'1 ijtijl'\'ény1 iL Ipg-,da­lJ0f;ahhan nPIll iSllWri, jú nyomo7.é) ~oha~PJll lf'hc-t. MNt )1I'1Il az il fontos, hogy il gyanuf;í1r,11 [l. h(ínc·,,!'li'km('nyl. h"íSI11(>J"jP, 11anpm az, hogy a

d " 'll 1" " . 1 ('srn or cl "ac Hl OSHP; l'{:).:-iZPI'<' 1l1Pg-:-;7.t'l'PZZ(· JllllH -

a:wkat a llizonyí1i'kokat, alll('lypkhl a l)író~iig ('lőtt be lehe1 hizonyí1ani, hogya gyanm,íto1! tpl ­jl:'s l'gé~zélJ(>n rlkö"rUr rllt a hünll't('JHlií ('s"lpk­ményt, anwl)'!'t a törvény hüntPlni n·mlrl.

I " j' 't' , . ';zu an a nyOJllOZ<lS l'1111PSZ('!l'6 Jll<'II!'tl't , azt az C'gymá.suiánját fogom ]!'Írni, anH'llyc'l ll'gjobhan 1lH'g' lrhrl közplítl'ni a rélt: a "árlló táj{>kozására sziikségps ada10k h·llP1ií 1ük{>k1l'R kipultatolását (., a 1{>nyÍ1ilÍ1s kiinllyrn át!l'kinthptií, ti~z1a fl'ltiin-k1é;;é!. .

A nyomozás 11 fpljl'lrnt6s nyolll;ín in(hil Illt'~. • \ k1í r magúnfél a sért .. t t, a kÍ1r Ill;)S tl'~Z fl'ljpll'll ­t(-st, l'lső sorban mindig il panas/. frírlJlJfít kl'llllll'g"­állapítani é." azér1 1!'gl'lőszi)r mindig a sér1d1 .. 1 hll kiké'rdl'zni. Lrghl'lyp.,;ebh, h'l il t6ny\"iÍzla1 is ,l

s6rtpjt panaszát ho(·~átjil ('lőn'.' Ezt nyolllll<lll kl·ll kövplnie a gyanusÍ1o!t nyila t k07 .. atúnak, nH'I~'hől kiti.inik, hogy e gya11u~ílotl 11l'i~lIlert>sI)\'11 \"3.11-(' \'aoy taO"ad illpi\' e - ami iO"en l{>nYl'O"l'S - mi""l ~'" o ~ ~ ~

védekezik? Ez a terJn{>"zett,>; ~OlTl'IHl, lll!'rt il ",h-lPlt panaszt! ésa gyanllsí!o!1 nyilatkozata mint rendszerint két ellentétl'" álláspont kiizd l'gYlllá~­:,;al az egész nyol11ozÍ1s folyam,ín l>~ pz a hIt áll,í,,­pont vil,ígH.ja Illeg azt a yitÍ1s tl' l"iilL'lPt, Il1l'lYI'11 :1

való tényállásl k('rl'~ni kt·ll. E;r, a kH nyilatkozat III UÜl t ja, hogy Jllil~'l'n k{>rc](>""k azok. anll'IYl·k,·t tís7.tázni s amelyek \'111ósÍ1g;Í! ll1l'g:íllapít:l11i ~".l·. ,\. nyomozó csen(liír munkÍ1.i,ít is l'Z il k6t l1~'Jiat­koz;]t I'zahja nWg" ahhan az irÍ1nyhan. hngy minii kiiriilm{>nvrk tekínl!'1c'hrn kl1tas~nn hiznll\·iil·k.lk u1<ín. - .

JIa (1 gyanu"íloll 11'1.i<'8 hl'i~nH'r(>"lh'n ,'an. akkor tprm{>szr1rsrn (·"ak azoka1 ,l ll'nYl·k.,t k.'lI mrgÍllJapí 1 ani, allwlyl'k a híí n,·",'l .. l;-1n<-11~· t ('ny :ill:l ­C](-ki el('lllri1 kl>jlPzik.

MilHh'n mú" l·"dhl'll <1zI\11h:1n ,1 !!"anu~itott 'l l ' . I' 'II' , ' . I ' . \,(l( l~ ~PZP:,,0 IS eny nlegn n pl tas t il rgya l .;:,,')h\ZI:--

,['dl'kt'Zc'Sl"l' .1 s"r1('11l'1 llll'g kl'lI h:1l1g~l111i. Egy p~('1 hL'n prldú ul a gyanlll,i1 n11 azz:J1 \"l\l.-k,· );<'II. hogy v,1Iólli1J1 ph'il1 a ,,{>I"1(,tt P'1111 ,í ,,:i n', I t;;]'l, darnh ak:íC'[,;i1, !l(lIH'l11jng1:11:11l,·ltula.i,]onít:i,j ~lÚ1\

• . \7. llj ~zulgúlllf. 1 l ' l:l'.;.i(:ú. ll i. t " 1 1\ 'j\'1~ \ '1kl~ d .' !\'

d(\1 i . . "\t4''''''.

~!l CSENDÓRSÉG! LAPOK 1!I~í IlIill'(,;II~ l,

' I ' " " I t 1';'?;Itolt 'l t-it'I'It'/I --\ ~ 11 "' ll lll"l 't 'l Z(l khtl (K''''tl''' ,Ct-" , • t 1\ '" , . ' , , t, I l 'I 't II Y o·

11'011111/'<1 1:,;1 jllllwfol,í :-i ( igt'II}!'I, ki h·11 "'~rd"7,"1 fl J' I' HI' rt!' ff "I IU:lI1II"ífn(fnl, a lallll"tI f; 1IJIIltJ!'nki!

II <'k. I ~ 11\ 11.1 t ktlz;1I, nl<m ht'lI'r,Wt'z t t 'I 'I '1'/111;' . .' I J" , 1"111' \ t''; ;'.';('"' I1\'k lll\' J t

111 " l:;l t I 11"l!".-;1I ,l dl. <"" _' .. to ' .'." 1--' 111' 1_, 1-' " ';'" I" \ ' t""(' I I \ 1t'''Z.1 ,ll ( t, ' l t\h'st'H ~lZO ,,11 ,h ~l ~ .... I loS b , l 1 ' ., \

.. , . 'II ' 't t' .. ' 1- III 'n' .\ Vt'l (' (t'7.I'~1 I. htl!!\ ;1 ""1'1.'11 1:1 ga .1"'" ~ , '" • " .' l II 'il \'1 ~,~ l'"' '11'1"1' 1 "'lZ-,' hog" ['I',;ZI'I'(' n gy .1IllIHI, (), .1

.,il~i\t)·1t;l:1I~ '<llli'tt)lt' "bd'úkhól ,Iíj(·:-;(il ke:,;zltl'~l' 111 '"1';1"'; 't Jw"'\ ,) "'Y'llltíHíttltt Ulnlll~at ,,<lgy. egy(', ,

.' t", <'o.' <'o, , 1.1 " J- l JZOJlVl h!z,)n~ ítt'knk;lt .kltlljiin llWg "l'l p {CZe"l'lH' { ), J'

I"Hara, ". ,:11' }lj n''';,,Jlen is t'ok",wl' luanyosHll kap.Ft il \ dC . o

;1 1újt>koztatú~f. JI l'!ZI a ::.t>l'h't1et mint a g')'<luúsi!oltaL meg kl'

k{>l"dl'z~li. hogy úllítrisait. (yéM~Czés~i~ Jnkkel, me~~ l<ll1ukkal "agy min6 l'gy6h blzony~tslwkkal tud,J~t bizonYítani f; különösen ha a gyanl!sItot t. ta.g~cl< d :-ért~\t1:l't fel kell hívni hizonyítékm megJelolesel'l' ,.; azabt he kl'll f;ZCl'<,znit'. Most következik il tanuk ki kérdezésI', .. .

Ha a l'<'l'lldől' híínjelt'kt't \'l'sz őnzethl', llJlndJg meg kell <ÍlJapítan.i, hogy" ~zok, hol, m~~?l',lnn;'k a hirtok<íhan l"" lllllyen kOl'ulmenyek kozoH taletI· (attak. , . . l II

A helyszini ::;ZPl1l Iéről hclyszll11'aJzoL l~ CI',

ké:;;zítl'ni a JényegP:-i tárgyak vagy i~ helysz}~, me­reteinE:'k tO\'<Íhhá az égiájak, valammt a taJPkoz· tatásl'a 'albtlmas környezet fp!tiintetésév<,l. Gon· dat1ansá o hól okozott hüneselpkményeknél (főkén t Ú. n, ipa~i hah'::.eteknél) a lpgtöhh esetben nélkülőz hetetlen a helyszinrajz.

A kikérdez&' fogana t()~ílásánál kel'i.:l'lni kell olyan lényegtelen körülmények!H:'k a megállapí~á­l'át és bejelentését, melyek a felJel<:'ntést c8ak sznk. ségtelenül tel'jengőo:sé teRzik.

Hogy mi a ~ényeges, azt a bűncselekménynek ~ közleményben mcgálliapított tényálladéJu elemel szabják meg, Ami ez pIemek közelebbi meghatáro. zására és az azokat magában foglaló tényállás meg. értésére szükséges: az lényeges, ami pedig ezpn lúl van, lényegtelen.

E sZelint a vádló tájékozására legm,lkalmnsabb ail a nyomozás, mely tarf1almazza elŐször a séliett panaszát, azután a gyanúsított előadását (vécll'ke. zését), szükség esetén sértettnek a gyanúsított vé. dekezésére tett nyilatkozatát, majd 'a gyanúsított. nak azután a védekezésre felhívott tJanuknak elő. adását, továbhá a bűnjelek őrizetbevételél'e s a helyszíni szemlére vonatkozó adatokat, valamint az egyéb lJizonyítékOlkat.

Lényeges dolog, hogy 'a nyomozó csendőr ezt a sorrendet megt.artsa, mert ezzel biztosítja saját munkájának a renclo;;zerességét saz egész nyomo­zá-nak tiszta áttekinthetőségét is a kir. ügyó~zség hE'lyes és hiánytalan tájékoztatását.

A nyomozás során a felek és a tanuk kikérde. zé",é~~} ügyelni ke!l arra! l;ogy a csendőr ne adja a szaJaha a vallomast a ktkel'dezettnek, hanem csak legfellel!/) S('gítsen neki a vi,;szaem lékezéshen p. o. ('gykoJ'ú események vagy mellékkörü]mények fel. ('llIlíf1Ps~vel. Ell~nke~ő ,es~then neU! lesz p. munkája a lapo~ e.-; meglnzha to es Illet ve a Jelentes sem lesz reális éli értékes.

A lE'íJ~tak~a~ használt követhző kifPjezések ala~t: ~"ten};allast "meg k~ll áll~pí!ani", "ki kell (lf'llteTIl , "kl kell nyomozm" kl kell puhatolIll'" tI k '· , " , s" J, .. az~ ell el'tf'l1J, hogy arra a tényállásra vagy korulmenyre, amely mpgállapítást, kiderítés t, ki.

akitííl ,1' ,00%úhal1 forg{j (('nyiíll,í" "<I v<lgy kiirlil' 11l(lny l'P ndafoknf, l't·I,'i l:ígCJ:-iÍt<ÍHI \',írhalllllk ('íj ('Z"'l­

kíviil IH' ]wll :-iz,'/,pzni az I'o;pilf'gp:-i vllll;tlkozij il':í~(J~ (okirafot, "'n'lpl), vngy llIillflp/1 I'gy('h hiznlJ}; I éle o t.

Nagyoll öl'iilnrk, ha 11 ('''I'lldíí'''('g I),'r(·k ii,l<. pal'an(,t'wokai ~s j51'{)l'vl'zI'Wi <l gyakorl"fi :-iz(JI,~:í lalhan haKzll,ít venl1{>k fPjtpgptpl:willlllPk. ~ ................................ ~ ....... ~~ ............................ A g'olyószóró mült a közbi7;toJlsági

szolg'álat fegyvere. lrta: HAZAI DIRE szúza({os,

( l. közlemény.)

1. R endszeresí tésénel", előnyei.

A csendőrséo'ct melynek e1,őso1'oan feladala a be'lrend fe<ntarta~ 'a v.ilág'haború befejczé"e úla a megváltozott vls~anyok új, eddig kevó,.,/)/Jé ismell feladatak elé állítottak.

Az általános elszegényedés, a munkaalkalom csökkenése, az elikö!csök eJdurvu151'1a é.s él féktp!t'll politikai izgatás hatalmas tömegeket sodort}1. :-;zl:l­sőséges iranyzatot vallók táboraba. Itt val'Ja ma!' őket a lepénzelt, lelkiismeretlen agi táiorok üada, kik könnyüszerrel mérgezik meg a hiszékeny em­berek lelkM. .MunkáJukai tervszerűség jellemzi, iudják, miL alkl81nak, meg vannak a :Intiízött cél. j~lik s az ennek elél'éséhez szüksége~ eszközökbell nem válogatna'k.

Ilyen elő]{iészíoos ll1lelleU tört ki 1918-ban i~ il forradalom, majd 1919-ben 13. !kommunizmu:,;, II né­meteknél pedig a hetekig tal,tó Spartacu,.;.!nzadft::;.

Ezeket a tömegmegmozdulásokat hol nyiltan l hol burkoltan a komJJ11unisÍ<'1. Oroszország vezetőI irányítják, kik oIh."llftak az edc1igi balsikl'reken o;

már évekkel ezelőtt lkiadták a je13zót: "Fol'l'adalnw­sítani a falut!"

A mult szoJllorú eseményeiből le kell vonnunk a tanulságot s nündig készen kell lennünk HIT,l, hogy az ország belrendje és a béké~ munka 1l~llP!íí­sége Ibiztosítva legyen.

Egy csendőrörs, melynek kÖI'lete töbh közspgr,' terjed ki, a közbiztons{lg és a rend legfonto:;;ahh táJInas2l(1 a vidéken. Jelen legi felfegywrzése 111\:'>11e(( azonban a csendőrség a tömegmegmozdulásokat, ha I3.zok netán véres zavargássá fajulnának, c8ak a IC'gnagyobb erőfeszítéssel tudja leszerelni. Emwk o.~a fő~éppen abban ~'ejlik, hogy az ily renc1hontll tOl'ekveseket rendSZel'lll t szin te katonai tel'Y,,;zl'ríí­séggel irányí tjátk:.

Kivánatos lesz a csendőrséo'et eOT olyan Ili. fegyverrel " fel~zer~lni, ,mel? má~' egJ'járŐl'l1l~k i~ hatalmas tuzel'ot bIztOSit e.; szüksé"'Íl'lL>nné Ü'SZI

na&,y, ssendőrségi Pl'őnre,k egy helYI'e ~aló ö,,~zpon­tosltasat, vagy éppen katonai 'km ,ha talom i "'ém' ht'-vételét a rend helyreámtására, 15 ,

" "Kü]földöIl:' 'különösen Amerikában, ahol a hii­n?zűk :a tec~~ka modem találmányaival (gépklll'-i. gepPus,kia) kuzdenek a rend ellen, a l't'nc1észl,ti :-;z,'["­v:k ma~' fel v~llln.ak szerelve géppu~ká,'al. pám.pl. g{'!P~?c8.~val, gepplsztollyal s eZE'kkl'l néha ya lú~á­gos utkozetet ke.ll vívniok.

Nálunk ilyen ~ze<ll1ponthól a yi"zon}'ok \'t. n Ik-

..

•

1,..-

hii-

mareius t CSEND6RSÉOI LAPOl{ ~ij

",r '" b

;

1_ úbra. u eélgGmll. II villaAltd.ny, c c~k6pCny, d csO, t c.~p6iráDyz~k, f Z!ÍV:Lrutt, 9 tu;;aoyak, 11 tusat.'ima:;ztó.

zettebbek, S ha ma még korai is volna erről a kér­désről, mint szilkséges újílásró~ írni, nundeneselre érdemes ,"ele foglalkozni, ha eg)"éhért nem azért hogy ismereteinket gyarapítsuk. "

A géppuskának a rendészeti szolgálalha11 való alkalmazá.",'l több okból nt>m volna előnyös. Súlya mia1i gondoskodlu kellene szállító eszközről (mál­há!>állal, jármű), kiszolgálá~ sok embert VPFZ igényhe, hel'lzerzése drága, a 'kez(,lőlegénység ki1kép­zésc hossza bb ideig tart á, Rza kkép7Rli Vl'zelést ki ván és végiil a géppu~ká t ~ze]'kezl·ti tulajdom,á­gajnál fogva, .1 es('ndől'flég kerelein he] íi I nem le­hptne [ .. l j esen kihasználni.

A csendörségi ki"ánalmaknak sok'kal jobban nH'gfelel a golyó~zóró, amelyet ideállis közhizton­!>ági fegyvel'nei]{ tekinlhetünk ott, ahol a puskállál hatásosabh harceszköz!"e van sziikségiink. Ez súlyá­nál fogva (8-12 kg.) könnyen hordozhaló, keve­sehb emhert v(';;z igénybe, bl'sze,rzése lény<,gl's<,n olcsóbb,könny{'hb{,ll ke7Rlh€ltő, s a vele való há­námódot a le~nység könnyűszerrel elsajátítja.

2. A golyószóró jellemzése.

A golyószóró a kis egYl'légek tűzerejének a lelke é-s a gyal'Ogság könnyű fegyverei 'köziiI a legfon-1osabb.

Tiizelhetünk vele rövid sorozatokban és hasz­ná,lfilatjuk úgy is, mint a pUflkát, egyes lövésre. Tüzgyorsasága percenként 100-120 IIÖvé'. Töllté­nye azonos a pu~katöltónnyel. Súlya 8-12 kg. (Amt'ri:káJban kisérlelt'znek golyószóróval, ll1t'lynek ~Ú lya 4.1 kg., hordtávdlsága 900 m.)

Mozgékonysága megegyezik agyalogoséval, mert egy t'mber könnyen magával viszi. A golyó­szúróval a tiizet a kivánt Woolőállásban azonnal a heérkt'res után meg lehet kezdeni. Tüzét l~OO m.-en felül alka,]mazni tilOR, 400 m.-ig a lövész iigyeH~ég(' szerint mindenféle ponteél lődözé"ére hatásosan alkalmazható, 400-800 m _ között lwdig II rövid idiln' felbukkanó, kis Rzök<,llő csoportok !pszMk a golyó,.;zóró leghálásahb célljai. 800 Ill-l'll

feHil a golyóRzóró szórá~a már oly nagy, hOliY h~­iá~n ~zMf{)J'gá(·s()lódik, azon han még ily t"vo\s.~­gon is erp<hllény{~ ]"l1l'l a lIir..elés, ha II go}yo­sz{,l'{, Jij,,(~z(' iigy('f; Iii vi; PH "zélt,~, Ulély (,M<ik lo\'é-,('rI' nyílik allwlma.

Az egyes lövés hatása a célban ugyanaz, mint a puskajövedéké, a sorozatlűz hatása megegypzik a lazított szoritókkal lövő géppuska hatásával.

l'gyanolyan kis célt mulat, mint az egye~ csalár. Lőhetünik' vele bánnily testhelyzetbt'n (fek­ve, térdelve és állva) vagy feltámasztva (fö.Lclhá­nyál', fal, keríl'é.~, ablak). TiizelőálJását észrevétl,'­niil tudja a gdlyószóró löYé.~z elfoglalni s éppe-Jl úgy, felLüné." nélkül, elhagyni vagy változlalni_

Nehezen fedezhető fel, miután a jellegzetes sorozattűzön kívül más nem árulhatja el (pl.: a géppuskánál füst- és gőzképződés).

Irányzó Jreszijllékre nines sziikség, mert ezt a lövész válQa é.:; Ikeze .helyel1x'Eít:i, lehát a cél meg­kapása és a gyors célváltozJtatás ugyanolyan köny­nyű szen·el tÖl'ténilk, :rnintlla puskával lőne. J. golyól'lZól'Ó tüze a hordtávolságon belli I az ellen~é-.g fedetlen és tűzoltalom nélküli előnyomulá;;át llWg­

nehezíti, érrekeny v{'Szleségeket okoz é . .; 1('heÍ\'t­lenné le'szl a megállás nélküli <:lzakadallan mozgási.

Hatása főképen aljl)an nyilvánul, hogy az egységeket tagozásra ~kis<'bb ré.~zekre wllú I'wt­oszlfu5ra) s 800 m-en belül az egyes embert a ~7.Ö­kelésl'e, 100 li-en alul pedig a lassú lérnyel~~n' (alapos terepkihasználás, kúszá~) kényszl'ríli.

Tüze ellen a le~h<1tásosa bh "étlekezR" a ll'n'p legalaposabb fel haszná l ása, kis <:él pon t 111 uta tá""l és a gyors mozgás.

Anyagi hwlása állandó, a l<ísol~ág c,,(jkkl'n~,~-liek aL"ányáhan növekedik.

Erkölcsi ha lá&'l 'kiilÖnösI.'11 nagy, ha az \'11\'11""­gen meglepl'lé_'szerííen a golyó"zll!'Ó [iizl'\-l'l 1':1jt<1-iiliink fi annak nagy "I.'szll'ségl1kl'l okozunk. Tar­tó~ oldalozó liíz ugyanilYI.'ll hat:Í8l fog ki\-iilt;llli.

8 .• 1 gu/ylÍsZÓl'lík s::erke::ctJllek II/II/IC//"(_

A golyó~zóró oly:111 Öl1ll1ííköd{; Iti t\'gyn'I', nll'lynél a !ö\'és után a z:íd,I'z.:1t h.ítr,\"iJd:ís;\. a ki Iőt t hii \'ply ki w(ésl" új l(illény hl'\'\'?;I't"~I' ,'~ végiil a z:íl·vÍlrzal l'liil'p(nIÍl';:1 l)nllliikö,lüI'll l'il'· ténik.

.\ 1, Öllll1ííkö(\(", lényl'g\' a k,in'1kl'zÍ>:

.\ lö\'éR kör,llPll Iwh'l k,'z{i p;;Íwk hlí 11':1 I,ikli "Id,' (1111'1y " pll~k<í ll1.íl n rllg:í-Iml1 llyil\':ílllll\ a l.:ídr za1o{ \is~zatolja olykl'Plll'll. h(\g~ :l '·"'i "" a l :Í\':ir­;w( 'között "i!,) ht>Z:lg' tÚI1Wll. 1':; 1'11 :l h" l :lgllll \'I'i';,1

I :1:!7 fil ;·,n·j 11,

l'4í1 CSENDÓRSÉOI LAPOl<

"," ld a,; III.':; lIil\,'I.\"I'k. ilkh,' Ill.ilII I,,' .1;'. "I.i 1;;1t01\\' :1 1,,1(,;11\ íirJ.,'. 1'}?;:ll;1l1 :I ;,<Ínnn11 III ii g'ii II ,'lh,'ly·".~I'tt rll,!..\.~ i;~~7.I'Jlyllll\údik, l11:1j<1 l\íI {lj 'Iiil­l(IIY ItI'Y "7, \,1 0~I' \I 1 ,í II \'7.\'11 hl'ly;'.,,10hííl k i bPI'SO-1,',,11:1, 1'liírt'lolj,1 :1 ?;,í\'ál'V .. dol. I%'ílly\' khál ahlH111 r,'jlik. 11lIgy };,'zl'lii,k 1l1l'1lit'"ílw \;1\1 :I [iillÍ'H 0H iiizl'lí'"i 1\lg:í,.;" kl (,I 0:-; lIill{,~ \'gy0h p;ol\cljn, mill! :1

I (-Ii j11111I\b;11l I'i';lhn \('11 II i 0s :I ""í I' "ilíill lárnl li55;11 p(d.,II1I,

b

~

, c

~

2, ábra, (J c~,-,kiiJ,ell~ II tokCl·,Ie.'·I, r tok-Wlsvl'tiS?:, J lok·ahsl,ré:i1., C tUSll.

~\. kiiJön bözű "zcrkezet<.>k általában egYl:l::er~íe.k, lllert a főtön.'J,. ... y<>" az, hogy a löv<>s~ a golyoszoron ('sett hi bát "ajá t maga javíthassa kl. , ,

.A golyószóró csöve és irányzéka. altalaIban l'gyezik apuskáéval. .

.A i:'zerkl'zet Jegérték<.>sebb réi'zc a závárzat s Itt hít juk a ll'gtöhb eltérést is, ,

_\.z elsütés ugyanúgy történik, mint a puska­núJ. Ha ,.;orozattilzct akarunk loadni, akkor a bd­lentyíít yi:-;szatar!juk,

.A zúvárz<'ü ('gyik jdlegzetes miíködése, hogy ilZ utolsó töltény eltiizelése utún nyitva. maracl. A g{>ppuska és a golyószóró között müködés tekinteté­hen a ki.ilönh~ég a bban rejlik, hogy míg II géppuska ;-;zerkezeténól és anyagánál fogva a tartós tüzelésre van bcrcndpzve, addig a golyóf;zóró rövid soroza­tokban tüzel. Erre a megállapításra jutunk akkor, ha összehasonlít juk ennek a két önmüködő fegy­Yernek a tüzelő gyorsaságát. A géppusbl, percen­ként átlag ,100-500 lövést ad le, a golyószóró 100-150-pL

~agy hátrúnya a golyószól'ónak, hogy még a h'gkifogáiitalana bh müköc1és melll,tt is csak addig tüzelhet, míg a c..~ő fölmelegedése a megengedett mértéket túl nem lépi.

.cl. cső túlságos felmelegedése ugyanis zavaró­lag hat a szerkezet miíködésére és megnehezíti a golyó"zól'Ó kezelését, növeli a szórás t. Ennek meg­előzésére két mód áll rendelkezésünkre. Yagy be­sziintetjiik a tüzet (Hízsziinet), vagy csövet cscr<,­liink. .A cső tíi.lságosan gyor" felmpJegedését nw'" klll,t ugyan akadályozni jól müködő hiitőberende":. zé:-;, ('rős falú Cf;Ő alkalmazásával, ez<.>k azonban a gulyószóró súlyá t növelik.

.cl. golyószóró mélységi szóása (a szórá>.-kúp lllag, mélys~~l', n.~e~y a l~vésel~ 70% ... á,t foglalja lllagaban) tobhszorosen fcllllmulJa a géppuskáét lI1iu~án hiányzik a szilárd állvány, Főképen e~ ukiJol a hosszalJh sorozatdkban való tiizelé3t ke­riilni . kell. Ez ~ltóbhit Ol;ak akkol' fogjuk alkal­lllaZllJ, ha llehez harchelyzetbell elkerülhetetlen a nagy tííZP1"Íí kifpjt{>~l', t(l\'áhbú, ha búlús "éloIe (zárt o:-;ztagc>k) III uta t koznak,

\ glll,\ , (I~;'.(,r(,[II'II"~lk "tJiy:! k,itlii~dJilzf~. ,\lr'lJlltd j.' ,] JJ 'l Slíl\' :1Il11:í1 kJ~(,hh n 1alll11111 Yl1lfJ"zmlí~,5" d !'ol J • • ., I J "I' ", l , (,I1IH'k (,J Ipnt']}I'J) kp\,(·~C' I) HZIl III II t'gf'lJy~Plr

(C 'I' ] , ']]'1'1 ' ,., CZI'l'I'~I~O'(,H II ki KíloJafl, nK 10Z PK ;-<W l 11."11)" !'S :1111 i I'J \.. ~ (' '" "", J' '1 J"O'fontoHahll a golyCJRzorC) pnypgp.;;PJl IJlCMg(·kiJ-, 'ro ' ... 1'''IJ' fl]' 'lJ" ny.a hh (gyrJ1\~ t lIZC' Oil :lS og" ~:-;,- a HS\::d t 1)7.

l1iI á:-;). összelwsonl,\lva a pllKka;-,,\. Il glllyo~z()J-í, ('1{íllYl'i n köyptkr?;CJkhl.'ll IoglallHlt(ik ossz(':

'l. Riivic1 iclíí nln1l hat"llJla>i Hiz ij,,;,,;zl'IJIIII)).;íl;'l­~á t tpHzi lph('({)yp 68 !11círlo! nyujl nnno k gyors út­lll'lyrzósér<.>.

, ~. ::\Ieo'köllIlyíti II ierel! alapoKahb kilws7.11ÚJÚ-sli! és II IÖv6sz kev6Hhé lú!ható, miutún n iiil!f'L fogások f;zúma <>s ezz",l kapcf;o]"ihan a lI1(Jzgfl, lény<.>gesen kevesebh.

3. A tüzelésrc kedvező pillanatok azonnal ki­használhaiók, mert a lö,'ész minden figyelmét :1

célra irányíthatja. 4. (Ha 90 lövést adunk le, aikkor a golyó~zól'6

lövész mindössze 3-szor tölt, ugyana:kkor a puskás­csatár 18 ízben vesz elő tölténytás'kájából 1-1 tál' töltény/. és a zánlugattyút 90-szer húzza hMm és Jöki előre, Tehá /. a golyószórós lövész tetl'tlleS priit <>s fáradságot takarít meg' a karabély lövé~szpl szemh(>l1.) ,

Kétségkíviil hátránya a golyószórónak, hog'­"úlya nagyohb, Jőszel'1'el való ellátá::>a úllandó gon­doskodás tárgyát keD, hogy képezze, sz<'!'k"z('h' érzékeny 6s sokha k('rúl.

. .A golyó:-;zóró töltényei tárha töltií kap()('~h:l vannak (10, 25, 30 darah) adagoh'a,

A golyószóL'Ó feWimllsztá"ál\'L úlh'úny ~ziihé­geR, miután azt nagysúlyúnál é.-: gyors tiizelt>s<!nt>1 fogya a pll~ka módjára ('él mta dani fú radsúgns,

Erre a cél ra haHznúljúk a pu~ka táma~7.ték()t, nwly két villnúghól áll ,és c~l1klóf;Zl'rÜpn "nll :l

esőre l'l'ŰHít,,('. flzállítÚ~:1 C'mbel'en Yagy hátnslc)\'on történik.

Az 'aláhhi !<í h i<ízn t néluíny golyó;;zúr(,tipll' .féíhh arlatnit tartalmazza.

A t':;ltt~nyek erm(', .. , Szál/i- A 1"t'TldSZerC:illu

'ft'PllS -- I'pt ..\látl\masz l.' <"I' ·11' me"ncw, • t,I:-o\ .... 1I J ,\ .tm ,.. lU III . ta" .

C~Oil'~I': . mod 'ZI'''l'

II . S'Z,IIIl:\ be n go . , .. :1

Tusil mitruil t:'Lr 20 8 3 h\~u üll- 1l5y~sz 9 l·'r:\nr'a lenr Yll1h'

--- - -- 1---'--11---- -)fadsen tf 25 7'62 llusIoa- il 9 OrMz

tamasz

Brown i n~ ll: I 10 7 63 'P~I:ska- Q, 7 \mel'ika t,tmasz

I -- k' TUl'rcr \I :10 i j 't't kar c ~2 ~h .. jr

I \;lIalÍ.llvan'\"

-TbemIJ~Or _c __ , _2~ 7'02 VllJa;"IYan~'I' ~~5 - .\meri~~_

4, A .1Iadsen golyószóró szerkezete és 11/ ii köt/('öc ' . A Maclsen golyószóró a yilágháború elütt nz

orosz lovasságnál volt rendszeresít ve, Itt a ~Ia~' sen golyószóró egy javított és módosított nun~a· ját ismert('t<.>m, lUl~ly<.>t a háborús tapat;ztalatok ft'l­hasznúlásával 'szerkesztettek meg. (1. ábra) .• \. M~l~l­~en golyószól'ónfll a cső ég az ezzel öSl:lzefiiggő, zar a he.]yhemnaradó alkahé~zekben C"ÚSZyt1. ha t ra; fut. A esőnek ezt a hútrafutá~ií.t a 2Úrra gynkol'ol nyomása idézi elő.

~

I'

•

ln

,

1"1

s l -.:.

lJ.l.I\~j ~lsÓg, P"Rég (lUlli éko. .toz. I • ,

f,OI:O ll!;t.

<Íi.

álií. I t{>,~i I •

~ga,~

I ki­~t ~l

, , , ~oro

-.

1927 ul,h'eius l. CSENDÖRS~OI LAPOl<

87 , A goly?szóró helybemuamdó al~atréSZBit a 2. 'l.bra umm tJa.

~\Z elmozdl~ó aIkatl'észek közé soroljuk a csö­vet, ,m~lyet a zal"kerebhez a csava~ll1en.et erősít. A zal'kere'tben van e~helyezvc a füg!l'élyes sík!ban elforg.aúható zártömb. '"

Az elmozduió és cl. helytálló a,JkatrészeJk között összeköttetést cl. helyre toló kar létesít. (3. ábra.)

A lövés le.adása!kor az ehuozduló részek a lő. j)orgázok nyomása következtében hátrasiklanak ma)d a z~rtöml~ felem~lke~ik s a tö!tő~r kinyit~ utan az mes huvely lkivetodlk. A zarromböt a hü­wly kiveiődése után egy rugó lefelé nyomja a hátrasiklás pedig beft>jeződik, llgyanehlwr Öl1l~Ű­küdően megindul a helyretojás. Az új iöHény bejut a l1yitva levő töltő ííl'he; melyet azután a zÍ:ll'tömb újMI lezár.

'l'öltésnél cl. 32 darab töHényt (al'!;alm"lzó, görbe alakú és acélMdogból l-észiiIt tál' a tártartóba ke­ri.il, ruhonnan a (öltényeik az adogató segélyével jutnak a töltőűl'be.

A tölténytár fulillesztése után a jobboldalon lévő töltőem,előt hátrahúzzuk, majd eJengedjiik. A hátl'ahúzás 'következtében az ehuozduló részek 1lá(rafutnak és a ka'k'as fe,szít-ett helyzellbe jut. Az ndogató egyet fordul befelé, a benne lévő töltény t fl, 7árkeret töH~nyrésébe tolja oly képen, hogy 1110st a töltény hüvelyének feneke a töHényfoJó előtt f~kszik.

Ha ezek után a tö1twmelőt előre ellgedilik, ak]{ol' a helyretoló rugó nyomást gy;akordl a hely-1'(>;taló falTa. meJy az e1mOllduló l'észekrt előre tolja, mi'közb()n <l. töloonytoló és az adogató közös ll1un'káiának eredmÉlnyeJrepr.n egy tölté'ny a töl-ténYűl'be jut. •

Egyes lövés 1eadáJsánál a ravaszt minden lö­\'(5snél klilön-külön húzzuk el.

Az egyes Jövés 'beálIításához a tűzsza.bályozó hil!pntyíít v~ssza kell hú:munk annyira, hogy az II l'aVaRZ té'ljef; hátrahúzását mé'gakadályozza.

Ezen herendellés segélyével elérjiik azt, hogy :1 o'olyószóróval csak egyes lövések adhatók le, np:yis az puska móqjára ha'Rználható.

RorozaHűznél a ravaszt hátraJ1Úzzu'k s így 1,II'Ljuk mindaddig, amíg t.lizelni akanmk R ill13Í g' ,I tál'hwl1 töltény van. A soroza (tűz megkezdcsc ('lőtt a tűzszabályozó biHentyűt úgy állítjl1'k be, lwoy az 'ne aJk'adályozza. a ravaISz l.elj-es hátra­hÚ~{l.sá1'. A sorozatti.i.z-et olyképen szakitjuk meg, IlOgy a rava.szt előre enge,djilk.

A o'olyószóró feHállllasztásál'll. szolgál a vilJa­iíllvállY~ Illcly csuidószel'ű~n vaJ~ a, cRőJ~öpel1'yl'e (,J'ő~í!ve úgy, hogy arra vlssZ<'1;haJ~h~~o, 111lk,OJ' lS EI \' jllaállvány EI cső(engellyel llElgYJaban pal'huza­lllllS 1[(;'·lyz~!lJ(, ,j{'rriil. A villaál}ván.~:y vége lompa 11l'gybl'll végződik, llOgy 11 1<llaJha Jol hrlC"[(il]1n,sz· k"rllta&<;éck.

A g'U lyóf;zúró (IlZéll ck pon (osMgá ( léJly;g,'sl'n I~ii\',·li a iusa 1 á 'lll l1sztÓ ha,RzJlála in. Ez rgy. ,tElm.a,sz­liljJ)Jal ,'lláioH félllrúd. nwl,\' ,1 (n\~a 111.1<11'<.1 sze-J'l'llwW. ,

H<'cÍ>.zdt 'köZié1l8íf l'l'Rzí'lH'k pl forga 1<1 R<l kol' .n l'l'li'II" "lhclYé'z(·tL CSllV<lTJI1C:'JlI'1. 'Rt'g'é lyével IJOSRZIl'

~,íga HövdJleW, illetve csökkeu ~~JeW. , ... A 1usa(ÍlllJaszl0 aJ1k11l1m<lzHsií\'wl e]N,lnk ~Hd,

hugy ,I g'"I,V(,RZÓI'(' Rzilft)'(lall Jl,VlIgHzik n lIlla,]oll,

mert két ponton van feltámasztva s a !övé,z heJy. zete is sokJml kényelmesebb. ..

5. A golyószóró kezelése.

A golyószóró lövész, mielőtt fegyverét ha-z­nálja, mindig győződjék meg, hogy az jól műkö­dik-e. Ez okból a töltőfogást 3 ízlJcn hajtsa "égre, vagyis a töltőemelőt háromszor húzza hátra ~ közben gondoskodjék arról, hogya biztosíték zlÍrt helyzetben IE'gyen.

Célozni a golyószóróval töhbféle tes1helyzet­brn ]r-het és pedig:

(lj Fekve. A lövé:;z a golyóRzóró mögött, an­nak 1l1('ghoB~zElbbításá ban fekszik, széttel'vesztd ( !á.baklkaJ.) ri.. vi'!l~lálJváIly rugóját kinyitja, az áJl­\'ányt l'lőJ'ohajtja, a iUl'anya,kát johb kezével át-11lal'kolja s azt "lőre lefelé nyomja, miáltal a villa­iíllvány hC'lefúrócli'k' a földbe. Balkezével átmar­kolja a, tusa támasztó recézett r~szét s a lJalkönyö­kót a talajra támasztja. A golyószóró tusa talpát pedig a jobb vállgödörbe szorítja.

CL 'b <:.

'J ' ,,- '. "" , ... 7' .. · ....... ":.: .. : : . -:: .. _- .' "';';. )

I--- -'I .. !':,:-'r"· "". ,. r:-:::--ti

,;' " " .'

3 ... b ra. (f. cs!." lJ Zlil'tümlJ. c ZIIl",.t;I1'Ct, ti hol~"t'etoI6kar.

Ha a lövé~z tusatáJmasztó nélkiil akar Jőni, a'lclrol' a balkéz a tusa abó részét fogja át olykél1l'll, hogy a jobb kéz mögé jusson. Mindkét kéz ('rő~l'n a vállgöclörbc szorítja a tusa talpa t, a kÖllyökök :1. ti1lvjon nyugszanak .

Ez a leggYElkrahban ha~ználEltos .. élz1Í.si mlÍ(1. mert a golyószól'óVElI való pontos Jö\'é,t nlt'gkÖll~'­nyíli, a JöY(~~z EI tel'epnyujtot"k't l'lőnyöket jól ki. hll sznáJlhEl t ja és kis célt mutat.

lJ J Térdelve főképen akkor használjll k II gil lyószórót, ha a tiizelőállá~ból a iel'epft'd,'zpt (n'!é,. gaz stlb.) miatt, fekve EI cőlt nem látjuk. _\. lön;,,;: ilyen'kol' a jobb térdén térdel, a johb kéz a !ll";l­nya'kat fogja át, halkéz a tok Ellsó részét: a hal kl;z könyöke a ba l tórden n~'ugszik.

ej Al//,o. Ily 1l>súb.elyzetbc>ll II g<ll;ú~z,íl'l)t 11lt'g'­lcpe('éspknél és cl,J"kol' használjuk, bn a tiiz,'li; úlllís. hól cl cél Ré'll! fek\'l', ~em tél'dGlw' II 1'11 I lállwtll. .\. lövész egy lépést. jobbra hátra lép, a k'Rt Hí 1.Yil a "a l lábon nyugszik, il febőtl's( pNlig kis~" t'liÍJ'\' hajlik 11

sOl'oza(tííz okozta há11',llökós pll"llsúl\,l1l.ú",ÍL'l1. .l"h" kéz a tURHllywkat fogj;) ,ít, h;ll k(;l\ p"dig ,I t"k a lRó részé 1.

cl) lIálol/. fehl'. Ll>gi júr11l(l\t\kr,' \ ;11,\ liin'· lésnél IW8ZlHílj uk .• \ IJnn,,;l! t l'l'lnií lihóRi\ ft',i,'t l',í l' lln~Zl'l'lkl,ll tÚJHHSSZa :115. lDL'l"l' n k'p-'t'A'.\ ';-'; .t\l'lihh IlIé'golllús, ha 11 lii\'[>;.;" il goIYÚ8Zl11',í" 1';15 \ ;Ililllll'lyil. C'saü'ír:í.L [,l'l'tJkil'(i H rt'.i{~t ann;lk htit,\!J\) t;IJna~zl.ia. , \ kéz1nriiís ugynlinz, llJint t"nl .. ",· \';11,', 1\h-,~'n,;1.

r') (lll '(' H lih'C'S" ;1 Jluska Illiigiill iii r,'lIl1i ",It 1(·rd .. kk"I, kiinYt;k\'i ,I t"I'.J,·jll II~ Ilg"';. :;II\;)k.

st' CSENDÖRstOl LAPOK J!l'!7 lJ1úl't'i II~ I.

'J'o /It\' : 'l'i;lt,~",lh'z ;l 1"\(,, :1 tiill\~l1~' I;í\'1 ".k(i7.\~I~\'n ~ll~:g'

! "'1'" " ~ "t·,' ,, " t'l\'t'lrI,í mílú",íha tlh'~ídl. 1<,1.0;\-\_~. ,. , , ". . I"

j.,:11 11;111';1 1,'1\,1,' 1l~ "mj:I, ,'I~ií ~al"kiil p;,<hg l: Ol'l'-

t.11i;1. \ I;n ;,kk,)\' I\'bzik 1H'ly\\~\'n,;' 1.1 \'1 il l"!n h.1I1 , ha':1 hdll'h ",:\'" ut:ín :1 lúrlnr!ú I'Ug'll (",.;nltnno han­pll a.1. 1,~i.\Ital\ j"hh h':\~l1."k "'n~:I'I'é\'\:1 n foga~l­"til nwe-m:l1"k,)lja, ,'\,01\'1.1\'>,\'11 hlll r<1J1llzzn, l11<1.ld \,i0\'1'I'n.!!·~ lli li" 1<:11\\'1'(·\"('1 nlii! " fognntyúr<1, hogy ~I Z Iwh: .. wt élWll ,X5g.zÍ tlilljl'k.

.\' .",)lyó,z01'0 1111'g"lölté" .. ulún <1 jobh kéz il hl";IlI\";~n't ;ítfll!da. '.\ tok lll~ó l\..>,szém.>lk ~)<llolda­I;i" t;iláljuk a l;i~I(,,,ító fng'<1nlyút, ~nc.ly?(, alt'ó és f,.], ... ; lll'h'Zl'tlw ftll"l1ítlll1hll1k el. .A IHZ(Ogl(O f015<1n­I' ,h'al 11' o'\)ln)szól"ót a yéll'lkn l'h;iilés ellel1 blzto­,iljuk. H~ ;1 hiz!\,,,ító fog<1n(yú f(\18ő helyz('!hen ' ''11\ akko! a O"o!Yószóró lll'Ul ~iilhe( el. , • e- ~

tríft~o:

A ]ö,-é",z il ühlartóhól ki\,pszi a tRmt, il golyó­"zórM hizto"ítj<1 és il töltöfogást 3-szor ismételve, il tokfl'tleld kinyitja. Ezután a hiztosítást meg­;;ZÜ11t ... ti. akakaSt fpgzlell'níti, a fpdelet lecsapja és <1lapirányzékot állít.

HI/tés:

A golyószóró csöw II gyors, egymást követő lö\"é8ek köwikeztéhen igen erősen felmelegszik, aminek káros hatá&1 azután abhan jelentkezik, hogy a lősz,aha tm;ság csökken (a szórás me-gna­g,-ohhtlllik) és az alkatL-észek mii'köc1éséhen zava­l',;k állanak: be.

A túlsRgos fölmel ege(]ést. hütéssel e}]e-nsúlyoz­zuk. Ll'gegyszprííhh a léghíítés, mely aJbból áll, hogya golyószóróyal kh. 10 percig nem tüzelünk.

A híít€-s mási.k módj" a vízhíítés. A tömlővel történő vÍzhíítésnél a lövész ]cive-szi a golyószóró­hól a fölmelegroett c~övet, az átadja a raj egyik C'ffitá.ránaK s h('l1"éhe IDá~:;ikat t~3Z. A csataI' az átvett forró c~ö~'et reáfekieti 2 tán'a, s a tömlő "",~élyé\"(ll a cső helsejét és 'kiilső felületét addig locbolg-atja, míg az arra kerülő víz nyomán gőz képződik.

A hüté.,t vé.grehajthaijuk még úgy is, hogy a golyószóró ban lévő forró cső töltényiü-éhe és a c"ő kiibő felületére öntiinlk vizet.

Az esethen, ha víztöml'övel nem rendelkezünk a kihúzott forró csövet vízbe, iJJ.óha, sárba mádjuk:

Cf .. sorsere:

.. A tár eltávolítáo;a után a tüzszahályozó hillen­~xut egyes lövésre állít juk s a golyószórót kiürít­:uk .. ~~n~k ,me~tö,r!éntével a zárszeget bal kézzel ,_I.f()~~.t]Uk es klbuzzu~ s a fedeh,t jolJjb !kézzel klll} Jt~uk. ~?st a tusat a szekrénnyel együtt 900 al3lti l('fo~'dJtJuk s az elmozduló résZ€lket addiO" huzzuk haha, míg a zál'!ceret sZaJbadon nem áll Ekkol" .. IDr'l;{n:arkoljuk a zárkeretet s a Csövet a kö~ pe-n!-bol, !?huzzuk., A tarta'lék c,~ő lX'helyezése a gol)CJ!;zOIoba fordItott sorrendben történik.

A ,,)~~r1~en" golyószóró f;úlya : 8.5 kg. K;.zdOl;('be:'~égl': 720 m.lsec. Logyor~a.~ag: ;)()(J lövé>','f;cc. II a"ználha tó liígyorl'a,.,ág: HJIJ-13!1 lövp:-; l";l'l:.

. \ ('síí (vki tn rt ,II ll;! : Hi-20.0(1) IÖ"l>S (/-{()JHln~ hH Ir:-;, kl'zl'l('" 1l1<'J11'! I).

6 . .J gollJrJszo/'ll ('111 ('lilIi 10 ('(JS.

. \ p;olyó~zóró lőgyo!':-n:-;<Íga pllllpletill'g 3-:'>tJ!) liiv{>s )wl 'cenként, gyakorla\han azonban . cS81k WO - 120 lövéssel szabad szamolounk. Ennek az ~ magyarázata, hogy 100-1:'>0 lövés utá.n a csr~ nnnyira felmeleg'szik, hogy azt vagy 'Plhentetm Yagy hü(eni kell.

Használha(juk puska módjára, egye:; lövésl'l~ ét; sorozattííz leadRsára.

A sorozatWz (mely az által kdebkezik, hogy ;1 ravaszt állandóan yi.,zahúzva, a golyószóró­va,l önműködően tüzelünk) sohase ll'gyen na­gyobh, mint ±-8 lövé~, mert ellenkező eset.ben a golyószóró tartós rázkócHatá.sa 'következtében, a szórás'kúpmag nem redi a célt, halIl'em a lövések hosszúak vagy rövidek le..<;znek. Egyes lövésn~l a golyószóró szórása egyezik él pUSlka szórásával.

SorozaHfumél 'a szórás már nagyobb, aminek töhh oka van. Az előbb említett ok következtében 4--8 lövésnél hosszabb sorozat hizelése növeIni fogja a szórás nagyságát. Könnyen érthető az i.<;, hogy a szórás legkisebb aklkor lesz, ha fekve villa­állvánnyal és tusatámasztóval lövünk és lényege­sen nag-yobh lesz, ha ezek nélkül állva ti:izelünlk. Fgyancsak növeli a szórás t a golyószóró csövének felmelegedése és elha.<;ználtságának a mértéke.

A sorozattííz le;het ponttűz és szórótüz. Pont­tííznél az irá.nyvonalat igyekpziink pontosan a célra tartani, hogya szóráskúpmag a célt ta:karja. Oly célok lődözésérc nlkaluwzzuk, melyeknek a ki­teJjPdése keskeny.

Szóró Hizzel oly célOKat veszünk Wz alá, anH'­lyekneK ~zéle<;sé,ge a ponttííz sz"lességi szórásánál !Hlg-yobb. Végrehajtásánál a szahály az, hogy az lrány\'onnlat a cél szé1es~égén vagy mély~gén egyenlptespn vezessük végig.

A golyószóró lőtávnli'éígait oé-s az e7.R.kE'n helül ]ekiizdhetö célokat az alábhi tRblázat tünteti fel:

JOO m-I~ lúO- 400 m-Ig 400 800 UI-ig I SOO- l:!OO m-I~ I lőrések I az összes ró~hl. idMe mélység és széles-

I felbukkanó sé~beu kiterjedő.

harcrendú célok kis c.:oportok knlónösen m07~-ls· ban le,'ö célok

(Folytaljuk.)

~ ...... ~ ........... ~ ........ ~.~ . Mint a kő, mel.lJnek esését első pilla/wlb(lll

gyenge erővel feltart hat juk, de mely, lUl ezt clnu;­lasz/juk, percenként növekedő sul/lJal és sebességgel rolU/n lefelé, s ellenállhatatlan erővel ront s );Iagá­val ragad III indent, mi1'el találkozik: ilyen a r!l'hh szó, melyet felgerjedésünkben kimond1111k. Az ('l.,ő percben visszavehetjiik; rövid ideig még tölünk függ, hogy hatását enyhítsük; de ha ez elmult, hasztalan minden; az eo.z; szó, melyet meggondolat­lanul kiejténk, f elszámíthatatlan súllyal ront ", egész életünkre s nincs viszony, mely lwtall/Hínak ellcl/á/lllllll/a. Ei;t t'ü,<.

J!):l7 IJI #

A , ' I ,..xama

sak axl mával maZD!,

A 'Iszllí , hathat( ~ára . j

Gy. G~ oop:et a

E f clé:ihez, UlegviU

A hall vé' VISZony az egJlE <lZ ÖSSZ

hatása l mény i Jpgyen, llZ egye követke kár esiJl

Al I·ikk JéI rn'pl, ht z('1 t ('sal ":l1)h pi. "Jr

hall

~n PJJPf>n a fontos t nak p~t nl flJdön

192i március 1. CSENDŐRSÉG! LAPOK 89

Össztiíz vagy eg-yestüz. I.·ta: LÁDAY ISTVÁN százados.

á. Cl'{>ndőrségi Lapok mult. évi 15., 17. és 23. f"zámában fenti cím alaH fejtegeUék egy0~ bajtár­!'.<lk azt, hogy c.~endőrségi fegyvel'használ'atok alkal­mával melyik tiizelési módot Il'sz ckll'zedíbb alkal­mazni, az össz!üzet-e vagy az egyestiizet.

A kérdés érdehs, meri a lényegél-ren kéi részre oszló vélemények kép\~",elői igyekeztek minden hathatós érvet felsorakozmtui nézeteik támogatá­:;ára. Aktuális a kérdés pedig azért, mert az új Gy. Gyak. Szab. megjel('nése f01ytán a c.'SC'lldőr­sép:et anna k Rzellemében kell kiképeZ1u.

E cikk keretén belül én is hozzá nyúlok a Mr­dél>11ez, lehetően más nézőpontból próhálom azt megvi'lá.d taní.

A 15. szá.mb'an megjelent cikk lényege alapjá­hall véve az, hogy a csendől'ségi gyakorlatban, a viszonyokat figyelembe véve, ('!Sak az ö;;sztűz lehet az egyedül alkalmas tŰZM.ID, és pedig azért, mert az össztűz nagyohb tűzf('gyelmet biztosít, morális hatása nagyobb; 5 így az a kettős cél, hogy az ered­mény is elér('sook s viszont ]oo('tőleg kíméletesén legyen az keresztü~ vive, könnyehben elérhető, mint az eg"yestűz;nél, ahol a tűzfegyelem lazább, l3!ITlil[l('k következtében ártatlan emberéletben könnyel)ben kár esik

.A lí. sz,1mhan megjelent cikk írója, - amely eikk I~nyegével különhen egyetéliek, - am('llett ~n-el, hogy az l'gy('Stűz a helyeRf:>bh, mert jól kikép­zp(j <>sanatnál a tűzff:>gyel('mn('k még- a leg"álságo­"a1l1 pillanatokhan Rcm szabad csődöt mondania. ~rásré;;zt az egy('stiíznél minden eg'yes csendőr 11

mag,a válasz!otla célra adja a lövéseil és mert tu<lja, hogy hh>t lu'l~ kim&lni(', C'zért úgy fog iüzelni, hogy rnllPk a köi,elpqgégének lehetúen 'Illeg is felelbessen.

A halmadik cikk, amelyik lapul1'K 23. számá­halI láto!! llillWilálrot, főkénul'n a 1űzfegvelem R7,eJlJpontjáhól hírál.ia a k&rdés! és ezen a'la-pon :JJ'1'a a mcgg-YŐZődé-sl'll jut, bogy az össztűz ,I"",z II

mi Vii'Zollynink között az alkalmasalJb !űznem. Én az utóbhi C'ikikre l'ef!"kiálv8 akal'Oill ki fed­

!<'n i n~ze1eirnei. A cikk Rzerző;e Télp]{t.anilal! iv;vehúk bizonyí

til II i az Öqsztűr. alkalma7,ása áHal clérheoo nag-yobl) iíízff-'!?:volm('t. ami alatt azt érti, hogy mintegy zsillól'l'1Ín/rabással képes a paTancsnok a 15 vagv 25 rlll~kfi.i;1t 'eg"VS7,en'll elsiihlÍ, olyan időponOxm, amikor annak szükoo/rét látia és csak 1)onto&an nddig lfhwk fl, pllskái, amf'ddig Ő aikada. Kiilönösen II "harf'iz!1i"-t ~ a .. lel1kii zga lmak".;at említi meg, mint:1 lrlekl'llllaló olyan fontos té<nyezőket. mclypk az! hizollvltaná.k. ho!!\' csak össztiízzel IÖVfí f'sarm t parancsnoka iud igazán !űzfegyelmet tart:mi.

Én scm fl .,baTl~izai"-t, spm a "lelkiizgalmak"-at r.PlJen il mi viszonyaink mellrH nf:>JI1 tartom 01Y8J1 rnlltos téJly<,zfílmek hOj!"v nzok n}k<llmasak volna nuk e'.l;t 8 ' kt>/"II~st 'Wlechniklli é, har'Cászati Y;1lr,V nWJI(liuk lm 1'l1llbJ Imi alkalma7ás l'zl'lIlpontjalbol I'ldőnfl'ni.

"Hn)'f'jr,ai"-r61 és "lelkiizI!alnu,k"-ról besz.élh& liiIIk e~y 1,<'.,11(,0-"1"(, menő kiizdelemhen, nhol E('!.,ry­Vl'l'-I""!"'1'\'C'r (,ll l'Il , p:én-I!('n <']]"11. I'Jllher-'OJll],er ell~ /illi. kiizd, (]" ('l!)' boloklltal és éli I!«'m tudoll1 lI1e~ rJllIYl'lJ, alll1lÍill,nll YPw, ártlllfll~~llnn ~"~yv~rekICl?J, s~,('rvl'z .. tl .. niil és rl'JldszPJ" nólku[ fellp]lo lomeg It

szó igazi értelmében vett harcizajt nem fog hal­la tni, legf('ljehb kiahálni, abcugolni é" hang()~­kodni fog, ami leh<>t, hogy a c-s('ndőrfülnek kelll'­O1etlf:>n, de a csclldőrszÍvre megfélemlítőleg nem haihat. Ez igaz, hogy individuális dolog és 3.'lzerint, hogy kii. milyen fáMI van faragva, jobban vagy hvésbbé reagál reá, de nagyoll lebee:;ülnénk önön­magunk'at, ha ezek közot t a viszonyok kÖ7.ött is túl­aggodalmasan figyeleml'e v(,llnők az ilyen "harci-

." t ' l lkü' lm ,-" t za~ - es a "e . zga a,,- -a. . De t('gyi.ik fel, hogy lesz harcizaj és leRz lr)kl­

izgalom, mintJhogy kétsé,!!;telenül ez utóbbi bizonyo/) méd:ékben jelentk<CZ1li fog. Különösen .ez utóbbi fontos úgy lőteolrni'kailag, mint fegyelmi szem­pontból.

Mi is az a "lelkiizgalom"~ Egy indula I, él'7..é­keink rendkívüli működése. Ebboo az esethen, ha (;'gys~lűen feje~m ki magamat, nem egyéb, mint l'gy ig('n aJlacsony foka a félelemnek; 'egy olyan foka, amelyik nem hatalmaskodott el rajtunk, hanem önfegyelmünk köveikeztében el van fojtva. Tehát a8~rint, hogy azok az események, amelyek p.zt előidézÍik, hogyan alaJkulnak és mennyire fegyel­TIll'zett :a csapat (milyen mérték'hen van felvértezve 1.1 kiképzés okszelű munkája által ezek ellen az izgalmak ellen), aszel'int fog ez az indulat is hol maga'sahhra, hol 3!1a.csony'abbra szökni benne. A gyakorlathan iC'hát akkor Il?Sz a csendőr, v~"J' nkkor lesZ11ek a csapat tagjai a legizgatottabbak, nmikor az őket fenyegető V'€'Szély a legnalG"obh. Tf:>hát <ID1Íg a töm ('g vagy c.~oport támad. Ha a támadás megszünt, való"zínűle/r a csapat, illetőip,!!; az egyének izgalma is alább száll.

Az új C'sendőrségi Szolgálati Ftat;Ítáö (Szu!.) hn!ározl'ányai s~rilli a fegyvert lehető kíll1él~!tpI 6.;; csak a cél dél'éséig kell használni.

Egy fámadó (e])f:>Jlsz<.>giilő) tömeggel szemhen. pl!ekin1:ve az ep;yéh közlliz!onsági telmiv-a'lóktól, mi lc"het más a cél, min! il tátJladás vi",'zaut<ll'ítá"u é-s a tömf:>g szé!oszla!á&l.

Ilyen es~bCln a cél szentesíti az eszközt. Tehát Ill'Jl1 azon }(leli mlÍndenáron aggouulmaskodni, hogy vajjon l(,hető kíméle!ü~1 alkalmazom ,1 fegywrt, hanem minden erőmnwl azon kt>ll 1l'1)I1"111. hog~' il ('élt l'lérjf:>m. Ha helYP15en mugYl1ráZZUK a ,.Idlf:>lií kímélet"-e!, aikkor azt hisz(,lll, főkéllpl'll IWlll PIT(' az l>:;eüoe érthetjük, hanem ('h;ő~orhall 01\<111 "",,'1 n', ami kor egyes l'mberf'kkel f:zl'Jllhl.-'n lw"wál a ('<('ndőr fegy\"l'r! s rendszerin t akkor. ha Jll'm lő­j'pgywrt, hanem kevé~hbé veszélyl's fegywrl. "agYI" kardot vap:v szurony t, Hlnikor a vág,íst "a!!\" szímh.1 olyan testl'észekre (pl. n yégtagokra) i rál1yítja. <1llwlyek kl'yéshhé érzék0l1vek. d,' amellett az 1'1-érendő célt - va!!yi~ II (,ímad,í"rn ként,'h'Jl áll;l , , " ]lotha való 1ll'lyPzést, - hizlo~ít:iák. _\ lől"'lD n'lwl már lwhéz l,-.,;z ponto~lll kisz,ímíl'a l1i a IÖI'é" id n)'<Í! és úgy is tahíll1i, hogy ponto"ml a brj;it lalálja t'j 11 cS<'ndőr az l'l\t'n"z('g-iilőlwk. nlt'rt \lg~~all akko)" más kstlvszét é" l,iilönöSl'll IÖllH'g-llt'n 111<1"') ­

ka I js érhl't II IÖI't'·dl>k. 'rl'hÍlt 1'!O' !l)llll'!l'g'l'l ~z"lllllt'll nlkalmaz,rndú rl'gyl'l'l'hl1~znála!núl. minl ah,'g~ azt a Szut. is <.'WÍrjn, h'h<'ití,'n ,lll ugglllwt. a",,, III JlY'" kal, P:Y('I'Jlll,h~kv! ~Ih. kíll1l'llli k,'lI; ,'rt\' Í'rk~ll ;~11 ,l

h,hpW kíUlt>lt't,'t. EZl'k utún kl'nleJll; YU.i.illl\ hogyaJl tlllllllll l'n :l

kíJllÍ'Il'll'l' szorulúknt .i"hlli:lJl 1l11'gkinll'lni. h;\ »,Hl t,,~, (>(-Izott IÜI·c.~,'kl'! mllwk 1(' az l'lIll"'l\'im, alllik,'r

1~1J '; IIIÚI'l'illlof 1.

.. lV CSENOÓRSt:OI LAPOK

I I II ·1' ,t '1 lt'u,]'llhh;11I l-i :ih., I J'ak :1 I,'~, ,'"t,'1 " IIh'''' l l, ,I !. r·. 'I ' ". " --'.. I 'l h·lt·II'O',nn,.tl lOiI hall~\\"k,\(h\I,:II, "" ;1 '0\1 . ~. \-:' hn~~z;th" ';\'I'\'~t ,;II;il1,\;ln ,;tI;\~7.I"I: (''.1 1',1 1\ t 1.\ l'.' II 11' ,"IU'\

.. '111·\' t· 'll ·('I"\ss'\1 Il)'.L' H" .,....

" ,1'V r,)\ h \\ .. l I~ 'Pl!.!." ,ll. ( l ", .. ,o.. I ., 11~ll rl'I"I"I u_ • , • I ,,(. 'illi ,L' ,,,

l\ ..... ~ ~ \\U1t1' o'\"\\I'~ ~'!!.'\'lll;\~llt\lll. ~(l\l .. \.l, "I"" - tl'k ,-, "' . "'. " l. (. i't I hhlomra i:HI oge ,"t'Z~ll' ~:::lll':l ~tlk~z ... H· l\":':ll\. ti \ I . ... . \ .~ . I l . k:'k' t \ zl hi"Zl'1I1 ,'ll iI'Il'.IL'IIl' IH III t<Z()II~.

l' a I'U~ .. \I ~l . .. l ~,. I "k 10"" -ket ~7.,'kul;í 1\ ;1 t li:' r,'g~,'IL'\ll rol ",\\,1'(' ne (~. .

,, :,:,it ,,;:Olni. ,. k "'.1 "I)" II k{>tféle módoll al· \ (". (,';1 . _" .• 1 l. - .1.. . / ' '/ '_ .t • . . .. . ',II"" CW/II/ /Il kn 111);\. ha t0 l'gyl'~ (l1;l't I,lt\l'r l',; ]lU ,.," -

l"'l ',' l ' iii:l·t. . ' I .. , I .• \ ~"l1'Írtiiz léll"l'l!;l' az, h(lg~' a (''';llal'(l" o,na-

I('an ,ai;;"i~hl\t. 1','It;irg~'I"I, iill,íllóan állílu(( ll'any­. ,;kkal tiiZl'lIll'k. . .. , O" .'1

_\ \'l'zl'll'lt lüznél a ]lar;llll'~ll(lk ,l"loh llll'", .1 le ., 'l'II't HI"""lt é,;lZ lranyzeW a,;. l' . 1:"~\. ~J;:i. p. ,oZl'1'111t (·.wdrirlii.:d l\~ozgékoJlYJ m:;ll'z:

1"''''2ul hitlwtó é" pillan.alo]ml felhuk.kano" cd~~, dl,'n, 1'1'::dl'tf t iizet pedig II t llem ~l'klp~eto te\e­]ll'll l,lY,lll célok ('l)'>I~, :ll('I~',et ,a ,goJyos~oro n.ehezell t'llúlna llll'g, golyoswl'ok J~otla~llra"hll.tel,en fcl~uk­kanó elll'n~él!:n .. tüzzel ,'alo ra.ltaulesn~1 e,,~ a tuzf0-~yl.ll'lll hel~:-rt'lillítlba eéljáhól r0nclplJen 01 a pa-ranl'"nok. . l"

.\ Lőu!. 81. "zerint, 1111 il vI"zonyok az egyI.''' 9-"l'sek mE'!!TIQ'\'elé"ét ll'hl~t(í\'é t e«zik , akkor a csata-1'Ok önállÓa~' \'álaszthatjftk vagy változtathatják a l·élpontot. . b ' 'll

~'I. tűzfegyelelll. szermtem, nemc~ak a boI a , hogya csapat csak parancsra k:z,dJe .meI:\', va~y ~zi.int('8"e be a tiizt>t, hanem ezenlnvll1 h."üer,led meg arra is, hog-y a csatárok a célt helyesen válasszák meO' (yalrV' tl n1(>llnaranc~olt célra tiizelj enek) , az irá~yzék~t helyesen állítsák (öntevékenyen: Gyak. Szab. 205. p.), ","agy paranc"ra, és hogy a tűzgyor, ~fu,ágot megfelelően szabályozzák. Sohasem szabad l>lhammkodottan, célzás nélkül ti:izelni és a lövések nwgfigyeJését elhanyagolni.

1Iindezek alapján nézzúk, vajjon van-e aggo­dalomra oKa mi viszonyaink között az egyestüz alkalmazásánál, kii.lönösen abból a szempontból, hogy a támadás meg;;zi.inésekor, vagy a tömeg me­neki,llésekol' éppen a harcizaj és a l~lki izgalmak miatt csak ké~Ye fogják a csendőrök a parancsnok tüzbeszi.intető parancsát teljesíteni,

Szerintem nincs ok az aggodalmnm. A Sznt. határozványaiból minden e7}"€6 csendŐTnek tudnia kell I hogy a fegyver csak az elérendő célig lhalSz­náll;tató, tehát menekiilőkkel, ,'agy olyanokkal szem­hen, akik az ellenállással f{'lhagytak, nem alikalmaz­ható. De a csatárnak sem :;za~)ad tiizelnic, ha a cél .. ltiint. Tehát, ha a harcizajhan (lánnában) minden <'gye" c.",:ndő~· :nem is ~llaná a tiiw~ szüntess paran­(·"ot, aUll t kúJonhen mInden c.~endórnek (csnlá ma k i;'l1létdnie, ~ell, "még ~kkol' i~ éppPll a t üzfegJ'l'lem (', HZ llta~lIa~ ko\'eleli meg tole, hogya meneküWk­hl'z,>mhen Juár ne használja fegyvel'ét. De 10yábiJ J\II~l1Yl', h'gynk feJ, hogy mindezek daeám egy-két ~'ll'a.~adü~tott .. c~el1(l?l' ~1(\rn á tallall& meneh'tlőkre 10, tnzelllJ, YHJJon hany löv6~t adhat.nának le? Azt In;-,wm, JWlll sokat ~,pz "il egyedüIli ok nem volna ,.I.eg, ana, h~!gy a lő.~eellJ~,ikailag jobban alkalmaz­hd to !'gy,"':.tll~e~, az os"ztuzzel hclyeticsíbiik. Dll m'.lll b y~lo:;zll1u, hogy ez ,az e:;et előforduIjOll, csak JUJut kiv~t.·k~ e"etpt eUlhlb(·tt-'m, hillzen lélektani­la~ ~em mdokr)lt; él lámadá;; lllegszüntével a esCl-

. " I' l hiílOllll\ nl alúb')"z,:t111, jill-I l;lt ll:gallllil l" 1111111 (I . l{ 111'1' o"ll'll'Iá"n hIJl(o;,:thIJ

II l l ( 'lZ (''''VI'''(' 'h" (>l'zl>le l'lll(' ;:ec C " , l", '. I~" >111111'1'I·k ~ II v ltg'()llt a 1,-

<.:<' I 'UO'OIU'] ~I<] ' , .IZ r "k Idt. ,~ZO\'il ny '" " . 11'111 1"~z]WJl hlrtlwt" '. . II I 'l' kh·t! 10) I< \, , han vI<''' n'( nl" "., . ,I )lisZl'IlI II'''u/!.'<>dlilll \ I".. Il'II' . ti a] ) la II ,1 Z ., , J , , Z l' 01<010 , \' " ,[",. 11"11111'IZ'IS'1 Cl , , . I. l Iry 'IZ; (IU'\ ll ..... 1lZ; ti \.(. (JI. I :

lJll'gallapü~JHI.]U', Wt'>'I' 'I':" "l' iK lI"Y U;(·l'lllll I", I, , l" 'H~"'l VlSZOll\'O \ ,OZO" " h . ' II l

(";~'Jj( Ol, (t'>, I.' '(l'" 'l 'll'llmi) ::;zt'lup<>lI(ok'H)1 ,I ,;1 -nllnl IWJ'casza I "ll I:.' "

'1 "11,1, lesz milli <IZ o:,::;zluz. I lll, ", . " ,[' I'Z(,t '1 1"II"llW,'ill<>, . t l ." 'lZ (,rr"e" l, , " ,\ ·,t VIszon, log, '" 1">.". I ll"l l' " ". . . I O' '1 !Il' yzl' o CI" 1111'1"eIl Illo',lon n 11m Imilzz<l , UlUl( I,... 'l" l .., J' I I" l eo' gl'V'l '["lll '1 fii o'o'lli. Sok~zol' a vezelet , H)'., (e l' ,.., .r"· ,

(·"'~&.J'llíz is alkalJl1azást lala!. , 'rr .

Ezddwl kapeHo!athan. J;:~ hll [~'rJl~I:~, ~~1~1(." .:~ "S':/I 1'0 II!) t szegezz" eH a ,,7~czilll.'~I(lIJ-:: 1,(s-;" ,k~l,l. is .• \ "SZUrollyt szegez.:" h'P;y"('l,logas, JlC~l t~ 1I\~~( . rint , IC'ijeiS'l\ll davull. ,éH il JllUl VIszouyok komtl 8l'lllmi célt lWlll ::;zoJgalhal. " ,

Eo'y tömco'nek sZUl'onllyal vaJc~, ~zel():;zlala>l, azt hh.~zem, még. il laiku~ előtt ;;,elll t llJllk Ie.l egyl'b­netk mint ókorl>eE hadmüveleltll'k, ahol a fal,anxok eO'y~zel'üen leliporták az eHentlége1:. Itt arJ'~1 van ~zoó hoo'y a tömeg yao'y tartva a kovelkezmenyek-. , o o 'l k"l től méO' mielőlt a sZl1ronyhaRzna aira -e1'll ne a sor! m~o'l1O'~ik va0'V pedi o' ellenláll, ,; akkor cselekedl1l

o b ,OJ o ki [' k011. Ez peclig abból fog álhmi, hogy az!, n' 11~m n-oít szu!'onnyal esetlcO' pUiikatus:;al kenyi'zenhk n o , ,~ .. , l .1 " távozásra, illetve az ellen::;zegule.::; ab )élJJagyasan\, már peclig IH.zt a merev "SZU~'Ollyt sZf;gezz" f~~'y\'er­fogással nehéz lesz megbenm, Itt a lenyeg knlonhen sem ott Vall, hogy "szllrOIl,l}t szegezz"-nek, vagy "kézitllsához kész"-ne-k hívjul;: a vezénytlzót, mert ez csak alaki célt szolgál, hanem a végrehajtás mód­jában. Már pedig azt tudjuk, hogy a végl'eiJliajlás mozgékonyságot kíván fi azt is megkívánja esetleg, hogy a fegyvert <t:öbMéleképpen, 8zúl'á~ra, ütésre', végi:;ő szükségben lövés!'e ill használja a c;.;endőr. Ezt a szu ronyt szegezz" helyzelből kevésbbé lehet meg­lenni, mert ha a vezény"zó sz6szerinli értehlll~t ''('sz­szük, akkor a végrehajtá.;;l. i:-; a:-;zcl'int kell édeni, vagyis egy mercv feg1'verfogá"t, amiből újalJl) \'1'­

zényszó n~lkiil a csenc1ől'llek clmozdulnia nem volna szabad. Viszonl a "kézitusáltoz kész" vezény.~zól'a elfoglalt helyzet mindenféle harci cRl'ilekményt, még birkózási, rugást, stb. Ül megenged.. De iti Sl'lll a "ké;Zitusáil:t.?z kész" vezény::;zón ,"an a lényeg, llH'rl az csak alaklságot, a kiJkép~és célját szolgálja,

A csendőr karel- vagy szuronyfegyvcl' haszJlá­lata nem egyéb, mint kézitusa. Kézitusa melynek a ,végrehajtási ~ozzanatai bizonyo;; kín\életel kí­vannak, mert hiSZ:ell nem ellenségről van SZÓ, lw-1W111 ellenszegülő, elkábított fél revc'zele tt indula I ok ál'h~l hajtott véreinkről, de,' nézell'Dl ::izerln I ezd, ti

lekllltetek csak addig jöhetnek fjO'yelemIJ': amíg' <1~ok a végső .c;.él ,él'~l'l;::l'ihe nem ütköznek Á'\ kikél'­ze~ szem~olltJabol fontos az, hogyagyakorlathan l'loIol'dulo nll~lc1en e8hető",6ggel ;;zálll<lljUllk, Ip!tút ()~ya:l esettel lS, aUll'ko!' a Szu l. állal lumguzlalol ( krmeletes fegy"crha~ználHti módol a köriilml!nYl'k k6nyszerítő :,olt~ plintt mút nem 'alkalmnzhatj'uk.

De .ana IS htel' a ~zut., hogy vannak olyan l'~"­tek, alll~Ol' ű cs(>~c1őnwk fegyverél tl.kintet llélkiil. olyan eyeJy.esell es, olyan módOll ken hatlználuia, ~lOgy ~armllyen valságo~ helyzelekben is megállja '~ ~~lyet: I~t ,n~lll lllu~a~zt~at0l!l l'l, hog): ct t:ikkl'lll ~;(;~en hdll~oztc1l~tt. ki.kepze~ eeltutIalos:-;agára utal. J, k, melyben az onfegy\:'lleJlll'e ::, ezzl'l kapc<H>latosall

í!,~í I .-;J I,;Í ( I~. IUl

kl' I, IIIJnjC

Á

(.jlkk ( éVI',';!

Iypk 1('lJllil (/ !/rt It /Jn l t, {J ld II/'

rOn/II

tUSII.' /10'::' /,

slu/k til II tr'

11;:011 VO llll

s;:aba t ali rlt. s.zo II t s:aw

I " e ::'0::'

lökés kÖl'ii~ jndo~ a Szu lensz kény becsi.~ hogy aho valÓ

daná:, "szu r ){'épz volt ('>;etrt cll' mi (bto

.'

ná vagy ként

i!I27 llliÍl'clus 1. CSENOORstOl LAPOK Ul

~ bátorság; n(\vel~sére. kell nálunk, a csendől'ségnél lS, nagy sulY,t f,:~telru, mert a csendőrnek egyesek­kel, vagy akar 10mE'gckkel szembeni v~"ső fellépése tulajdonképpen ncm I&;z E'gyéb, mint kéúlusa. . ;:cp?, akaro!c a l~punk 23. számáhan nH'gjelcnt

t:&ik uO.lavallllllHlenaron vIlalkozUl, dc, azt hiHwlll ((ve.>","'n mél'lt'gélhetle azokat az cbhelő~éo·E'ket am~ Iyek a~ )Iy;:n fcgY"crh~l15zl1<~la(i . e~del~él 'ngye­lelllhl' Jobeüll'k. Ugyams szoszennt l'zeket írja: "A gyahor/f/tbol/ eddig !telyes, és kimenefelébcJI üdvös volt, Cf//j-Lg/j felizgatott tÖlI/eUl/ek, - meZ.lj/wk lna­{futartása erélyesebb fellépést I/eln követelt - szu­rOI/II/jal roló szétoszlatása. JI iért ','ellene ehhez kézi· tUSa? lIa nincs lilás vezJnys:a(.'11II1, millt ,,](ézituf;á-I l' l" l l· 'I" Z" I If' , lUZ IleS::. s" Cl./ra. , a esem ontel" spor II asda-su I/k értelmében, kíll/életlen t1ÍlIladással akkéllt kell tÖlI/cgbell álló eliel/felét II/egtáll/adnill, hogil (Iz I/zo/llwl lwrckc;pfe/eIlIlJ váljék. Nelll li iszel1l , !togy VOI//l1 IH/ral/cs/wk s végrehajtó, kik II esendőrségi sz(/bál.llainkbun előírt feg!) verhasználatnál t(l II l/sí­lalldó köleles kiméletet szem elől lévesztenék, de vi­szont ez esetben sporlutasításunk> hivatkozott szaka­s.:aivlll kerülhet nek ellentétbe".

Féll"L'értéf'ek eJkeriiléFe végetl nük."égesnek lar­tom bangozhltni, hogy a szuronyo~ putikának, mint c1öfőfegyvemt>k, a használala jön ilyen esetben IS el~ősorban számításba. A puskalusnak ütésre, vagy lökés1~ való hasZ'nálatá( azért említettem, mert a köriilmények annak ilyenmódon való használatát is indokolUá tehetik. Ene különben is módot nyújt n Szut. nevezetesen akkor, ba a csendőr és töbh el­lenszegiilő között dula,kodá.sra kerül a sor, amikor is kénysZ{'rüségből, a cél elétése végett, de D fegyver­hecsület megóvása szempontjából is, szükségcs, hogy cl csendőr fegyverét olyan módon használja, ahog-y n célt, vagyis a támadásra képtelen helyzetbe való belyezé.st, könnyebben elél'heti. Ha ezzel, mint a gyakorlratban előforduló eshetőséggel szJámolnunk kelJ, akkor !DZ is szükséges, hogy csendőreinket az ilyenmódon való fegyV'el-ha.sznála tra kiképezzük. Hégenle ezt Ll célt volt hivatva szolgálni a szurony­vívás, napjai.nkban a ikézitllSárra'k (köwlharcnak) a ;;zuronyharcban való kiképzési résre. (Kat. Sport. ut. A . fej.) . Tehát a lényeg nem ott van, hogy haj­danában l1szuron/jvívás"-:ruak neveztÜ'k, ma pedig l1szuronyharc"-nak, mert >lényegéhen mind la kéL ki­képzési mód Ll szuronyos puskának a használa lát , 'olt és van hivatva szolgálni. Az utóbbi minden­pseÍl'e ,1 modern követehnényeknek megfelelőbben, dl' mind a k'el1ű harcJ'a képezte és kéjJC'zj n csC'ndőrt (ka toná1) .

<\ zért, mert ,1 Kai. Sport r1 . azi mOlldja, llOg.\" a kézitu~a nem IllWs, mini (('st-It'stnt,k élpl-halál ltarl'a é, hooy az pll\'ufelünkt·t JUD r az első szúrással ~;PIlI­/lIisíl~{ik JlH'g, miérl nem lpltdllt' 11 WJlwg('kd ,1 K at. Nport l ~t. halározványaibuJl tanull"ak ~zenllt ~zét­()szlatni IWJll érll'1l1. lI iHZl'Jl a Szut. kimondj", hogy 1,·1!p!tí kíIl16Ieltl'] kell eljámi a fl'gyverbaszuálatllwl " Uli U I·itu a \'iHzuJlyai uk azt kívitnják, il l"elldőr I'zekll!'k a figyplt'JIlllt'vÍ>!('lévC'l hélHznúlja a fl'g)' "C­J'ti 1.

Iti llé~,Al'lll lizl'ri II I arról vau t'~ó, hugy hasz­IJaloJll-~.l Ít'gy vc rew cl , ~,lgy 1ll>~U. Illlelligl'lleiút kö­",II'! "Jlllak JlJ<'gíléll'st', lJllgy Il lllyl'Jl 1',;gYVl'l"I h"HZ­Iltdok. Ne\'~'h{J1pl"iPJl ti k('Yé~l l bL~ ,,(I . ...;~(llyp~ kardot, ,·agy 1'1-1I 1'0 Ily I, <l 1"01 gy lííf .. gYV('J·I. .. \ k:lrll<lf,d~!n Id'llt f,'!l{.píí IJ""lag· ""nlll l"SIlI,]W /ogJ:1 ('"I (,Idon -

teni. Ha a parallc~nok arra haláruzza cl ma ""át, hogy szuronnyal oszlatja fel a lömC'get, akk,)!""ezt l'l rendel i. A végrehajtás részleleibe már c>:'ak ne­hewJl érvény('sítheti bl'folyását, itt az egye~ egj-é­llt'k (ci'l'ndőrök) 'szC'repe lép előtérl)l'. 1Iie;lőll <.I pa­rancHnok döntene a fl'gyverha;;ználal felett, a ~Zllt, határozványai értelmében az !'gyéb kény:-;z('rí(1) l'<-zközökl't IU'1l a l ka Imazni. J lyell ,'.-P( 1Jl'1l ('~U ],'111'1 il hallgtiúly abból a ,zl'mpuntbúl, hogy kím6h-«'."·1l járjon 1'1, nwrt hi"zPIl ha már fpgy,'prt ha"zl1ál a ('sapat, akkor ki~"é kétel' :-;íWrepl't .iátHzik a kímpld. 1 'gyani" fl'lfogáx dolga, hogy kíméll'lJll'k ne,'('zziik azt, hugy valakit karonszúrnak, \'ag)' llll'Ubl>. ~I jn­<!PIll'''P!rC kíméll'tl'sl'hb az előbbi . .\zl hi~z('IJl, I'Z Jlem au nyim tÖlllegekkel szemben, milli inkáhb l'gyesl'kkl'l SZl'mhell való fl'gyvt,thasználatnál jábz­ha tik szcrc~1. Azért, meri ,lZ a tÖll1E'g, amelyik az egyéb kényszerítő c,,;zközökL"e nom tágított, ,'zzl'l kifejezésre juttatta azt a~zálJc1ékát, hogy tettleg!'­Rell fog l'llentállani. Vagyis igYl'kezni fug az eljár .. csendőröket megtámadni,köriilfogni, lefegy\"erezni. amikor is egy tömegben majd nehezen lehet mh­l,'gelni, hogy a sak tálInadó köziiI mindegyikének a karját, vagy n lábát szúrja meg a szurongatutt csendőr. Itt, nézelenl szerint, igeni.~ tekintet nélkiil a kíméletre, erélye·sen használja fegYYl'rét szúrá"r<J, löktésre, ütésre és a végső esetben lövésre. PP [".'Z(',

másként áll ez az ese.t, ha a tömeg a szuronyok nwg­villanására, vagy az elsi) lSt'he.,iiltek .ia.iaira már ~zétszalad. Ekkor már lehet válogatni a még (-]]t·ll­!';zegülők között s azoknak a kímélet szempontjáhól alkalmas testrészei között. De különö"'n má..; az 1'1-járás egy júrőrnek egyl'S Yagy egy-két ellpll.-z(;'gülíí­\"el szclllben való fellépésénél, lllert itt is n'ndsz('rinl vau mód aLTa, hogy il fegyveL"i ne kíméll'llt'niil ha~z­nálja a csendőr. ~Iindezektűl eltl'kint w, ha ol

csendőr fegyvert használ, azt a szübél< határain belül l'rélyescn tartozik használni. TehM, nézetem szerint, llem ebben van a kíméld, hanl'Jll nbl >;11l ,

hogy milyen fegyvert használ. Mindez különben a Kat. Sport rt. hat,íroz­

ványaivnl sem fog ellenkezni, mel't n t'mlítp(( U(;l­t'ílás célja a harcban való fölényl· .... spgrl' \·aló 11l'\-l·­lés. Az alaki gyakorlatok ('"ak t'z( a célt ~Zlllg-.íl.iúk. A kézitllsában minden jó, ami II fölényI hizt(\~ítja. ('*8. p.) 'l~ehát, ha a cst'ndőr 11 Kat. Sport 1"(.- ],(\1 ta.nultakat il gyakorl<ltban csak a I;3zut. hat,íro"l"iÍ­nyai által mcgellgC'dett mértékben ha,,;málja C,,, ("élt ért, ez a Kal. Spod rt. ~zl'lleillh{'1 IWIll fllg- (·]lPn­kl'zni.

Tehát 8ziihl>gl's n Kal. Sporl 1'1. "klat;Í."L IJll'rt (')\ Sl'lll l'gyéb, lllint a;. !"lIlh,'r l'mk'r 1-111'11 Ilarcra való oktatás, llL'Vl'lé".

Hogy il l't'gYI'é'J"ha,,~nú}al(\k l"('nd,'z,'I.ll'n 1"'1II'~. gl'I ~Zl'lllbl'Jl a kalonal ::51'01"1 ll. hala!"" '<lll\al 8he !"i II I val,í l'I.i,írú,,1 IIH'gkh"álljúk. Ig) "](';.1<-111 j, :\1 JlVHHUi . .. \ 1'1'()1, UH'rt llg'(.\"'Zt."Jl tl\I'1I10:-;Z,'tl\; .. ;Jh'k 1:\l'lol

ui lll, 1l"1ll is ,'11IIékl'z(I:11I meg, 1ll\!-lY /"\k" Z,'II;d~!. 1l1l>rték1Jl'Jl áll l'h l'gy I"lfq!;yn'rzl'll, ~l!:,'rl"l'zl'lt \tI ltleggpl ~zl·lnht\tl. l "'gYHni:-; a NzuL :--Zt'l'i1l1 ':l I\\!-!~ \\'. l'('~l'n fl'llépií >';'('I"\'I'z('1 t ({inH·g!!.",,1 Slll'J11hl'1I a ,·'\'n.1 éirSl)g' II J\\Jld( .. lkt\z~~l'e il11() öt"~Z\\:-; h~ln·I.\:-.~k\\ú'k~·t a lWl"eúszali eh·l'k s~('rjJ1t klikk" ha~wiíllli .

. \ 11I\J1,·pdspg·j llln"ít,i""khall, I1'h:\t ;t l:~;il. ( II ak. Hzah., /.Jíílll., l\ al.~l'"rl.l"I.~I". hilll. {", " .. d;, 1

I,,·kal a Illl'g'·1ÍIIl\i~(Ilt \1""\HI.'I.kll,í1 r,'.~\a I~\'ll llg~ l

h!'11 allwllllilzh;lfjllk il '·.'\'I\(llír~\-g·i s. \,lg;lIatl~lI\

1 !l::lí IllO'm' i 11 ~ 1.

ll:! CSENDóRstOI LAPOK

!til :\l'i\kIWl\ 1\\'111 ra~';lszk,)dllnk 11)('1'1'\"\' n , 1Wll"11\

aZllk.\l a Illi ul:lsil;ís:linklli\k, rl::>lbor!w!1 ;1 Szuf. k;;\'\'1<'111l"11~ ,,;11\']( llwp:r,'klí).'n :1 r;;l'1ll1Ő n,(Í>gi ~:Ijálos "':i>k:í la t igém,,; h,':' 111"1'1 ('ll illlw Illlazzuk.

'l,Q;;\z, 'llllg, :I,; ('Illlifdl "zi\h()I\'~l1toklól rltt'!'ni 11('111 I,'hd, l;h~rl azoka! 11l\'g- lIt'lII' V:lltozt1ilf'ha!juk, dl':I lWl1nilk f'lg-l:1lf '.1 1wf ""Ill' all"-1InlluJhnf.iuk il gy<l­k,"'lati {':wnt1líl',,('~i szolg-iílnf'h:\n Szó~zt'rinf. A mi

" . k l · " l L' t 1 I' ' . I ut:\"lt:l~:\ln ' ,{' sn;'IlI' lan il L~ZU . 1<1 i1I'OZvanvm ~zo -giilnak iriln\illlClul. nt' 1llpr!rz :lZ tü:lsíllí,,' halá 1'0-'(ott IÍtl1lut:\lás(lkat 1)('111 tnrtnlmah alTil nézvl', hogy i' !!,\'aklll'k11han mik{>nt krll il l'é.;zJt'!ekre jg 'ki il' r­jt'(hii. ,.ziik>,('~tt''' 1('>'z ('g'" olyan u!Míl<1mak ]\'iaelásn, ;\l1wly il l""t'ndőlwg sajátlagos szolg-álatát !rkintve, pontos úfmutahí,;olwt <lel majd az ellen'Sz,pgiHések kk iizdé""n"" gya.korlati kel'l.>::;ztii lvi te lére. __ .~. __ • __ • ____ ._. __________ • _______ 1~

Akaratszabadsá,g és büntetőjogi felelősség',

Irta: Dr, KRANTZ DEZSŐ altauácsnok ügy~sz,

Akarat.;zabarkíg-, kifpj('zőbben: II:karat " SZ~I'!;'ti ('mheri c.;;pleb·é, és e cseleb'és mia~tJ, ,fe)el.ossel!':-,e ~, <'zámadást{otellel tal tows párhu~!Ilbaalhtasana) a kel,­dés mlwya abból sarjad ki, ,aJ.lon olyan . ~eny-e az en;"er. ~ki sZ'1badon határozza el magát a ]01'a ,ag-? a l'o~szra. valal.1inek m~.gt.e,:ésére ;'agy ~eg Inetf tilt sérI'. a,ag,. llOgy len~:ugozo\t, kenYsze~ .a ,a ,a 0ó 31'11ak engedelmeskedo, t~hat akaratnelkuh bab,e, HooT mic,odák azok az el'ok. amelyek az pmbert el~la,; tar~i.ásra, cselek,ésl'p indítják s ,ég-ül. }lOgy mlll9 jogon yonhatja felelősségre PIP' valr! .mas, cselekme; llnéd au emhel't az államban te~tet oJtot tal'~adalom.

. l\Iinden eruheri cselekvésben, az oly egyszerű ben i~. négy tényező egybeha!ásái észlelheti, v.izsgál? sze­münk: a célél, az indíté, ok,,!. az akaratet es a veghez~ "HeH. ,

Cél a c~eleb'ésben, Ne"ll eg'J'é~, mint valamel,' dO!,og-: ,ak \'a~,,:\- eseruénynek elgondolasa., rnely tehat kuls~ vagy bebő. hat:'rozott, "agy hatal'oza!Ja~. e/.,"ysze,:n "azy bon'olult. Mini kepzet, gyakran homalyos: alIg ,ejthetően' húzódik mrg- az ember r'Splekvé"éhpn. Tlyen­k,'1' i'sztö.uösen.helső, szervi 5Itb. ösztönöikből csp­lek~zün.k. Az utánzás ösztöne a pélrln, hefolyásának (,lJg€(} s annak nyomán csplekszik. Ha a fiziológiai \"agy szellprni llailmn benuük ugyanaz, az idegen ('se­lt·k\"ést utánoz:ru.k; bár töbhnyil'!'. mint halvány n';\80-lbtát. GyaJ..'1·an tévedünk n, cél tartalma. köveikez­n éllyei, az el.>ré,ére szolgáló eszközök és prőnk elp/!,rn. ('ő;ége tekintetében. A törLéneImet az éjet tmüLó­"'pstprének hi)'(1&otiiik. és m élgsem követjük tanusóg'aiL Kpvés ember, ki Lel ipsen megérti embertársát. még ha rokon is az "a!!'\' jóharát. mert emberi é,·:t.és- és gon­riola!vl1ága, érdeke különböznek egymá8étól.

Dp, ha a cél tisztán áll is plőttünk, npm törrked­b.:(ünk feléje indító 01: -- rnoiiyum - nélkűl. Ez a lnotivUl!l él'z';sbrn. cselrkvési kedvben leli I!'YökeréL "Kprh'ben, ID!>I" Sninoza m('zhatár07..ása s7.RrinL a csp­If'b'ésre szol2"áló kénp~ség felfokozása. A hdv nnveli az. pJ~t öntudatát. Élpltllni1ag fokozott yérlr\rlul,;,b<ln n~lh'anu1. ID!'ly a lpginkáhh érdekelt SZ")'V fE'Jé ~1':1d. A !e'1t:től erednek az él'zékii"mel"t örömök. az evés h: ás. ah'~,s., a mozf!ás, a nyugalom, a melE'g és fl nap: r~:!,)', 'l la!:"s. halla •. sZ3/!'lás öröme s a n 1'111 i élvpzeL So,l .. ha. a kedv a ~('lket ~'atifl át. i1Z p"zéshpli ill'lat n'e,218 111zony(1~ ,ievekenysf'gg-cl. l'lZ i7,mok fps'l.ü1éopvpl nItT>' elernyede'rnl., a~ i,lpgmoleku1,ík megé1r\nkülésé_ " .. l vagy ~egn)'U['va,~avaJ v"n e!-rvhpkötvp. tg-y va­~,,:\'unk a~ ,s,'l1.,,:e!rk es a !udá~. a hatAlom. a 1rr~sti1pi. a iets'l.pnl",a:r.\'''~. fl ~zel'plem é~ az el'killcs kl'r] vé1'zésé­\pl.,J.ol,.,,,.,. PJnPlkpdp(t a 1""1/"'1Jlai ha oh pl'őinkpt .7"_ 1,"lrJ,'hnk, fol, meh'ekri arlrlit! kellően mpg;~me"ni fl'l­:,:.fekeITll ,npn,. turl1,nn~. A katonák s7.ahad ,lalo1'1sa k0!l~p'I!!Je. kJ!arfohha le-;zi a rneupl,elést a han::rh"n '·e.llo ,el'o tud,atállak ff'lisnlPl'é~ mep-nl'vendezt€!i. " rh 1-Iam e~ a SZOYPg emf'li a kedelyt. Ellenben menckülni

. k ti "I J 'lIséo' érzri,' "lől. I11C1'i ,.!,;illk. knl'­tJ;H1"Jwrlynk a, ('~ t.,' \1' r.(,J'(lhiJ~(1J:,,:·t1 i .. J"I1I,. [\1 '11r1!'11 I ~d ('z'L,!,.I.: 11,1 r,:,,"Z'L\: I. ( ,,' " , fú.id a l ~J II U, J \ l! J," ~Z:I,J,;I! J II h~, iOI'('k\e,u111, ",l J 'hl o, N'dl1l'lIlr'n~('h"-'lPJ k,aJt",Ir:,". 11 rh. il J11ll\~' (' ."!'lú.,i;'l;l nyílvúnnl: a n,íívJ,1I rrn­s6h II ,JO k ba TI 'l s!l1 tl~oJzO( .. J'l,'] ( :u:oz·i., hl! n, /.('0 II ri" J J; od [, ., Iru II bll i "iszon el'zes Wil, l .' 'l ~. l I' lásS'í lankaszl.HI e. HI11g'Ao Ja lnJ'" " l '! 'c'lo"l!e'tte,k !ovúhhi - 1'('111 tl. /.('01,,10-

('14(' II {ve~ C· J " j , ... . ' ' rzé " ~cl ('gyhr 11('1ll ('so - etlypzo.l" :1'"

1;'I~tal't HelPl :1"'le~'fol;'losabb' ('l ('111 i el'pjc a lelpkn .. k. ~Ti. !It fl,(I/(f. "Z" ... 'l rt!"'ll,olr·lllk .. ,Izp"! 'J. ,'lt·l:ban ~'('nO'f' s pzel' "".. 'r. , 'rJl ,l ,1.1, ".'''' 'J I kJrrJI·J,·( k l J f · I . '! m~l' a InO'zsrn"e J J g'y"rm~, ,ll ."

('''VC mcze;:e . " • Ch . ~ • k k'l I' l'k "'. k" 1 . T ocke ~zcJ'int az ('lll b cr\' t en('- Izpr (-'IH' . mcg ezre11l. +' l' I" I' I jó vag'y balS:lrsit L a neve ee;; (on l . (l " . ". '

. Az energikus. céltudatos c .. elekves elsosorl,lan. lap-1idkozá~sal. nlozgá~sal és nYllg-alo}l1 nl 9-1 harnlol11kl~Sal1 .. dze!! testet kíván. ÉP !esflJen ep lelek! A 1.!'I<J',J!1r nevelőcszköz erre a munka, legyen az ukar. tesh, aka" ~l!lcllePli. me!'! igénybe veHzi. foglal,kozlat . .la, pn:rprlpl­nH',sé t(\Szi az iZ1lIokat és ideg-ekpt es, edZI maga! az akaratot i5. ,.A munka baJzsa~1a. a vernek. a munka f(')'I'ása az erénynpk" - mondJa !Terder. ".

A." akaratfe:ilp.~ztés má.,i k t'szkozE' az oktat as, Ug'y'S

mint elméll'ti . felvilágosítás. úgyis mint gyakorl"ti példaadás. Elsősol'ban a család. "az olt,holl az., :ll"'ly n'egierernti az embert. Ott nevelodnek ~e)}ne a ,ta,rsa­naImi erények és bűnök. AkaratalakJto hatasahoz hozzájárul a társaság befolyá~a, l1lf'lyben élünk. A tár­sas éj'intkezés észrevétleni.il erősili vagY" gyengHi, nE'mesíti vagy meg-r'ontja akaratunkat. Egy tottprős. sz(.)'g-almas, tiszta :iellem már puszta jplenJétével is nevel. Tév('>S a "nil admirari". semmit se csodál.i! Ellen· kezőleg. akaratunk PS jellemünk fe.ilesztésének nincs valamply kitiízött eszménynél alkalmasabb segédt>sz­köze. Themistokle!'\ MiHiades babérait látta mag-a előtt PS Thukydides könnyekben tört ki a lelkesedéstől, ]1,időn neki Herorlotos történeti mllvét f('lolvasia. Nag-y emberek teLte. szava, gondolata. öröme és szen­"edése. törekvése é~ bukása századokkal halálu k után i!'\ foglalkoztat:iák az pJllbel'iségel. A tudomány és val­lás vértanui hosszú idők mulva. azután is példakélliiJ szolg'álnak, hog'y hálátlan, rövidlátó, vagy fanalikus kortársaik őket féJl'eisnlerlék és üldözték. A marlirok vére - mond.ia TerluJlianu!'\ az egyház mng'"\'H. Hozzátehetjük, az ig'azság-é általában.

Az akarat Do",iiiv nyilvánulásaként. mint a C'sP­lekvés negyrdik és utolsó tényezője: a l'éohezl'itl'l jelentkezik. Az a tevékenység, meJy a célt a képzelet, hől a ,alóságba ülteti át. Ennél vttgy csak szellC'll1ileg­tevékenykedünk. mint a sze11l1élődésnél. vagy tt'~tileu, mint pl. valamely tárgy ft'leltlelésénél. yag:,' mindkél irányban, mint a legtöbb bonyolultabb ('sclp>kvésnr'l Ehhez a tevékenységhez szorosan hozzáilleszkedik il c~e!~kvés kivihetőségének és következményeinek a kri­Ll.!<a la, nehogy oktalanságot, el'köles!elpllség-ei köves· sunk el. Mert a társadalmi rend él'dekéhen cselekvé sünk eszközeiél't és követkE'Zményeiért felE'lő~ek va­l,rYUnk. beszámítás alá esünk.

Bes~á?~ítrís 'l.1~.lt itt valamely cselekvés értékének ava~y .el:!_ekt,ple~se.g-ének a cselekvő e/-"Yén viszonyálról -yal? ,~ll'alatat, erl.1ük. Mint látni fog,Íuk. akkor tE:'l.i~s e~·tek~, .ha valohan folyománya a cselekvő szabad eJl~a }Jal·~rasan~.. A,!1l! a célkitűzést illeli.. hiányozhatik ,~ o ,~ a klvlh,e!~~e~ eg-yéb - egyéni. társadalmi. ('l"

~~~~~~ ,stb. f tr~!lil:t:lI1.ek a tudata. Az indító ok i~ meg-­. d'!"( ,Dzzt:' If elus~egunkp.!. TIa valamely cselekvés III l o Ok a e. ogadhatÓ. dE:' vagy a kivitel volt llÍ~IlYOS ya~': a arah gyengeségii~,k. YHe'V külső akndál~'ok ~~~1~~~, ~l.em Yoltun~ ~elloell tá.iékozotlak a ('él fel'il. mé11YekesN~~~te~bm,e.ltt~l~lYOlS hír.ó ern~ ~n~híiő körtil·

A b,', ~'e (eVe fog-.la elbll'alU!

bpszanlltbata l"r lt" , Rzahadsáo' küls!í _s 0'1',,\(' .rtle :tz ak(Jrat SZO!l(!rT,w/f/n. értolembe; lllelY'lJekb~ il Olt.'~ l, !al'~aualnll, pohhkai -korlál\)zott~ak 'o'ú ' ' b ~, ~f.· e e a ~enyszpr, Aki mag-át 'z' ,b~rlon k "l '''I~ )'jS aKo ot!upk Pl'ZJ. ncm nlu·z(" ... I,~L "'" ··u so poe: s . l l E ~ , hatalom álbl elllal:,el~onltszta )~~I"1 k'z a szab"rh'lg' ki.il~ií l "k • " "1'11 ('f'".]", ta " l'k' B ' Uli' szahadsa' o'\'eszte'OI)" i t' . "l ~ ,g-nZO( I. ('SZt'-'l' - . o un p esro nr ,. ll' sal 0-, szólá.sszabar!sá2,'ó1 1\1"1.'. .,zg-asl-, "<1, as,-'

kek; ám mR'" spn k ,1' . r ln( pzek Ylszonylag-os ede· nincs ho";-'. 'l~" Ol allan s7.ahod"ágok. C~ak e!!"yhez O ZzaJ1~U dS. a "'011(lc1k" b l ' ,

,. rC'danken .sinu zollfl'ei'''~ S,. l .07.as ~~a ",l ~a!!':rho'l.. (\S<1P011~' é, ha eszme' .. ,. ',' ),lU01l. fekeZl1de!lpTliil SCIl1.llÜ külső gOnOHZ c~el :k l

\ ~lt~lhan llIeQ:l~l'1nj(l. t"h:'l! . l IlU.'H, len V<1.g-y tll!ott tHltlasz.

1927 márci u q 1. CSEN06RstOl LAPOK 03

tásbl!'TI. nell nyilvánu!' bármennyire bűnös le~yen is hozzaferhetetlen a földi bíró számára. O' ,

. Ezért itt a pszichQlogiai érlelem ben vetl szabad­saggal foglall{{)zunk. Azzal, mely az akaratnak és min­d~n . erkölcsi. cs~lekv~snek. az .. előf'elLéte1e. Szaba'd-e az akarat, yagyls ~og.osIlva es kotelezve vag-yunk-e önma­~n~at lS }elelo?,'se tenni va~alllely cselekvésér!. avagy tlSztára gep~zeruen. eselekszunk-e a Természet rendié­b~n uralkodo ok- es okozati összefüggés végtelen lán­colatának paránYi rés21ecskéje gyanánt' Wundt ezt a s~badságot. úgy állítja be. minl az embernek képessé­get cselekvcse indító okainak öntudatos meghatározá­sára. Énünk mindenekelőtt a külső és beL~ő henYomá­soka! ragadja meg, a .képzeteket. és ösztönöke! bírálja. magai egyre vag", maSl'a elhatm'ozza és csak ezután hajlja; végre ~zán~éká~. amennyiben az agy bi7,onyos pontJara valo reahalas~al a motorikus idegeket és általuk bizonyos iZlJJokat mozgásba hoz. Ez a folya­n:at tudatos abban a tekintetben. hogy nemesak meg­indítói, kezdeményezői vagyunk ezeknek a bonyolult egymásrakövetkezéseknck. hanem a véghezvitel fo­lyama alatt is megmásíthatjuk elbatározásunkat s ezzel járó cselpkvésünkeL Érezzük a megbánást oly leU után. melyet önma4!unk is botornak vagy erkölcslelen­nek ítélünk. Szabadságunkra muta!, hogy a leremtett lények közül ej:t'yedül az ember válas21lbatja önként a halált s ezzel t.a.gadásba veszi a létIenlartás ősi ösz-1 önét. Az az erkölcsi törvény, mely az .. akarnod kell" elhatározását költi fel lelkiismeretünkben. a nem­akarás leheiöség-ét súnlén feltételezi. Mérgezésnél nem a mérgel okoljuk. amelynek hatása okoz.la a mérgezési halált. banem a mérgezőt tesszük felelőssé.

Az indetel'1ninizmusnak ezzel a felfogásával szem­ben· a deterministák érvelése az. hogya szabadság tudata ép úgy lehet puszta illuzió, mint annyi máR, aminek reális voltáról évszázadokon át meg volt győ­ződve az emberiség. Vagy ha mérlegeI és határoz is az emher. mégis az elhatározást moti,amok. aza21 külső és belső behatások érlelik meg benne. Ámde ez egyúttal magába öleli azt a tudatot, bogy miként az erősebbnek, ügyengedhetünk a gyengébh hajlamnak is. sőt ha(al­munkban van azt tetszésünk szerinl módosítanunk. III egvál loz.tatnu nk.

Az akarati szabadságot - ez is a deterministák egyik érve - az emberi jellemmel selll lehet ÖSSZl\­('gy<eztelni. Ha ug)"aaJis az 6lJllber egyL3ZQn kőrÜilm,;'uyek közt JlIá5ként cselekednék. min l ahogy cselekedet!. szó seJlllehelne akaraterő"ől, mej:t'bízhatóság-ról. ne\Telés­röl. képzetiségről. Am, eltekint.ve aitól. hogy e fel­fogásnak a szabadság és önkény fogalmi azonosítása az alapja, a jellemkép1..és mégis csak az önuralomra ne\'clésen, az énlTek a veleszületett hajlaIllokkal és tö­lekvésekkel való szeOlbeállításán. érvénYN'ju1tatásán 1I~.,]g',zik. A jelle m uf.,"'yanis nem lezárt. változhatatlan valami, hanem csak kialakuló sajátosság. melynél az elllberi szellem hatalma abban domhorodik ki. hogy alakíthatja, váHoz(atha!.ia jellemél tetszése szerint.

Felhozza a determinizmus a korlátlan akarati sza­hadsággal szemben a OIilldellSégben uralkodó okozati összefüggést, amellyel - szerinte - az akaral! szabad­~ágol nem lehel összeegye7.tetni. Azok a lorvenyek. mondja Büchner - melyek szerinl a 'l'erl1lés~et i~azo­uik, az anyag mozog és építőleg .va!,:,'" r~llIbololag szel'­ve~ és szervetlen vebryületekd lelesIt. vallozltatatlano), és örökkévalóak. A tömeg fölölt kizárólag a szühe­p;e"é/< uralkodik. A T!'J'JJlészet törvényei szerint _ iga­zodik minden és azok I·ideg. könyörlelen szüksege'­,.'('gének engeuehne,kedik az emb"r SO)':~" is .. Ellnek küvctkcztélH,m ig'(lJl kevés. gya kn-l ll ,~(lllllll} IllOZg-3SJ. t (\ ]"(' az úgYIWvezetl embel'i szabad vala~zlasnak. J[lsz(:n nJiuue;1 emuel'i cselekvés ft'lsőhh természeti .. hefol.ya, (\redője és ez a hefolyás szah u/<yallcsak "zuk 1Ialul'0 kat az elllberi akaratnnk. .. . . .

Az PlIIheJ'Jlek il~'kén jóforJllán s{'lIIll1i ona11os"g'ol 111"11 luln.iclonílú f<,]fog'Í1ssul ,zeJlIl\l'il ,-zahad-e aZ01il!>l1\ f('INllliil\k. h()~n ok é,s okow(, alu II cs kovdl«?.Jllell:-: Jtl~gi~ (':;:-Jlr C'l,..,rlsorh:111 1öliink. ( .. 1l1h .... rpk.llll. sZarll}aZO ahsiral{('jl,k éH lu)g'y az ol{(lzn1i..,úp; .f()l'\'C:'n~yl.lt'k lIg'Y~ n(lv(.-z(.tf r;Ziil's(~~·f'~..,éI!P il"l t'SHk kol'l:.Jtoli. 1"(1\'1(1. PIl}hc:l'l lapuHzlnlldon alapszik. AlllÍnl (·Iőn· [101110,"111 lus'l.IIIII11 -

Az jllul .. tL"rJlIluito. lúk nz ('0I1J1'1'1 nJwl'uttlf H1.ulJlIlll1l1k llinlt.tlk. a ,h.l('Tuduhdúk HZL'rlllt l'Z 111, IIkul'ut nelll I:>z:dltld.

lIalll'lIl lüHúf t.

hat.iuk a !101dfogyatkozá~ hekövetke7..éRét, úgy nr'm valamely Idegen napl'end,zer állóc.~ilIa~ának fénydl­towsát. Leíl'haljuk plől·('. lIIinő röppályát fog Ic,írni \'ulamely ]r" eg. dr nem, hogy nJinót pl. a légy. Tud­juk, bog'y Carte~iu, búvára. - krdves fizikai kí,érlet - hogyan fog mozogni a folyadékban: ám az arany­hal hogya1l1 M.l már nem. Ezért az okozati ö"ze­fÜggl'S sziikségessé!!'éhől a gondolkozás törvénye c~ak annyi rpszt kívánhal a maga swmára. hogy minda7~ ami tör(/nik. okkal és alappal bídon.

Az akarat kötött voltának igazolására a statiszti­kát is beállítolták. Quetelet (PhysiQue soeiale) és kö­vetői kimutatják, hogy évente átlag ul!'yanannyi bá­za.ságot köl nek. illetve bonlanak föl; a gyermek­születések. a bunlWelekroények száma általában ugyan­azon "",ám körül mozog: rgy-egy évben ugyanazon számú levelet adnak postára fel bélyc/<ezetlenül. illet\'e cíJllzés nélkül; hogy átlag- azonos számú emher dobja el magálól az életet méreggel. gázzal. önak&.s7r tással stb.·vel való öngyilkos~ág által. Köyetkezéskév az em her c,ak akarat nélküli alkotórészecske a Termé­szet óriási gépezetében. mely' az arra predesztinált embert szükségszerűen a neki szánt sorsra űzi.

A.núlye.n megdöbben Wen hite~téTdemlőoo hwnI!ZÍk a feltlti állítás a feliiJletes szem~életre. aJJlnyÍa'a megnyug­tató, hogy elbamarkodott egyszerűen levonni a fenti kő\ elkeztetésl. Mert minden látszólag-os állandóság Mellelt a slatisztika adatai országok, de évek szerint is a fizikai, politikai. g-azdaságj és egyéb körülmények­hf·z képest különböznek és változuak. 1847-ben ('gész Európában l,evesebb \'olt a házasságkötéspk száma. minl el!yéhkpnt abban a korszakban. Ok: 1846-h= rossz volt a tel'mé". az aratás. De vajjon azok. akik nem lép("k h:ízassá:;ra. természeti szüksél('ból mula',,­to1.!ák el a~t1 Kétségtelen. bogy nem.

Am a statiszlika valamely S'Lámadala a ka(('góriát illetőleg ug'yanabban az évben i~ ingadozhatik any­nyü a. hogy láttára nem szólhatunk .. bol'zalolllk<>l1Ő renuszprpssél!'ről'·. vagy "titokzatos természeti tön'ény­ről". Frandaországban az elítéltek száma öt\'en (o\' alat! 415~ és 8704 közö!! ingadozik. Míl! Korzikáhan az 184!). ~\'ben 2~6 g-yilkossúg törlént, addig 1860-han ('z " ~záJ\1 szigorú büntelő rendszabályok kö\'etkeztében 88-ra eset( alá. Dániáhan az öng-yilkosok 'z"ma egy-111á.,t l,övelií hat e~zlendőben 340. 401. 426. 363. ~9:l. illelve 425 volt.

N,'m szabad megfeledkeznünk arról sem. hogy kiilönösen a biíni.ig-vi ,tati~z1ika csak a nyil"áuo"á v,íJ! esel!'kl't öleli fel. Már pedi", löbb. véletlen tényező­ről ds, mindenekeló!! az illető állam "ag-y __ áro, rendé­szeli szel'vezetélll'k (lpreka"ágától Hí gg. h Ol!)- nJikénl r.laklll azok statiszl ikai .záma.

A heha tó ,szemlélei VibZOll t a ITa a köy-ct kezkté-f<' \'I'zet, ho!!y a statisztika hizonyos számadalainak áHa lában való szabáh'szerű,ég(' éppen az emb"r érl~lllJ(,'>o. S?ahadakarati elhalározá<ún n~·Ul!szik. BelJnul1Ihan 111.000 férfi közül 8RI a 25 - 30 é\'ek között. 990 Mllig " :JO-35 életévekben h<Í7~~$ouo(j. Queteh'l ('bböl II lI~JJ1i ö"tön cl'ejére kö,,'lkezte1. té\'esen. mert ez az 'i.,z!Ön ludvalevően a 25-30. él .. (p\-eklll'n a h'gern,pbh. A helyes mal!)-arázatot abban lahíliuk. ho,-~- a férfiak töhhsé/!I' a moslani életviszonyok közl c":,ak a. harm1l! radik élt"té\' betölté"" ut~n iul megfdelo ~l1a,h"z l',­rzzel esaládaluníhísi ]Ph e lő,é!th~'L. y,,~T'\-is illlnkara!; cll,alú"oz>Íssnl 1Ial<1.z!jilk a hÚZ<ls>úg-kölé, t<'1I\ l't l'rI',' a kpsőbhi időre. .

Oue(elet egy á1hll!'~l1Ib"l't konslruál. kiJwk h,l)la~lla \'un bizonyos c~('ll'"kvé ..... 1"(,. nl. ehhC'z Ya~y :.lhlh)~l II hun · t<-jjhcz a - költtiszethcz. a h,íZ'Is>úgho, .. t'z<'riu1t' a bü nözé.'Sl"~ "~11tl lwTlnm ;l férfihan útl~l~tl ..... Hn Öt ... zörh' l1;1~yohlJ. nlillt cl uöl)f\I1 . n(1 ll1 (.· g:lll-l~ Y:.l_i .ion t? ,a kt\\"t'1 , k('zlpjés. ha 1tIN!'l!'(Hlllnl.iu.k. !w:!y <.l l~O. ~l lctl\I'~ . valn ldlzcl("lt'JlIben .... okkal k,,·ye ..... hht, , ·,-111 kJtc..·\\':'\. kl~l\rtt'''' nek. lllhlf n fédi ., hO.I!Y I~~ía- ~\ nó j.<'\"~k(\tl.Y"""~~\\ ~\ ak rnn n 1:1n;.'u· ..... adú ..... hnn ll1('1"nl kl. a fcrhl"n Jul a 'l':,:n!· h,l,jt,,, f .. lael"l". .. . ... -1

Ki(l~i k :'tlt a lú huu :) :-\tatJ ..... z.h kn ~i:\.\1l11l\I~\l k\l1"~l.}t' .!\ (· .... (·lt·k \. ('''''11(11, bl'Yflzl\tálwll t'm1ífl\tt lll'loD lt..'1\y\\~_\.\1,\ kt) -ziil :1 ht'I"oJlI lt'I!fouln .... ahh. :..l1lh'1l1l' ibt.'u (· ... ak .. l \"l':.!"ht"·· .. ,"HeH \"l'~zi .sZillllíiú ... hn. .. .

1\/.1 b szold .. ',k P1lllltlulli. lHlg.·s :.l lHH\ t'lt""t'\! rt'll,-\·

c1l\"'l'\"vl lllin·I, .... /.;k II h\iHtt\th~~\'k :--:t.ÚlllU. l;~ a_i l'h'1 ~lta hlllo:-ls;"q.!h.nl h4.'h t,lh'lI, anlt·lIll\ihl~tl. 11:\ a H.'"\ t,1,',1,'I'o""") II kiil·lIlCl1ll'"ulnhh. illkll"ldl1úli, hUlIl'-"I('kllll'U' l'\" -t:\I1I11

.) t CSENDÓRSJ:OJ LAPOK Hu7 -IJlÚ)'I:lll~

k···· .. , ,k 'lp'lfhí,t n'h -'k .... tik i ... \t-.I{'h s,l.t'1111H'tl :l '(l/,un~t'~' ~( ~. 'lü;l lJ:1JI~tJl"k. l;,'jlt,t( kultÚr'lhaJI.1l Yi~y-on~lo.k !{IO.I~I.IJ.IIL'rő:

'1 ·t· '", '11. ,'ln'zl'ftok. ,~\lr.t O(JIl 11.lh1>3k a t"" II :J'. " Y:1 ... ). 1'1" ':-1'. ;llt t '"1 1"'Ili-l1 II HI k-l · II k 'I k·Y , l ll' cn l IZ, ..,.

fl' Jl' .... f\ l \~', 111111 :1. t l, l "kl")I,'''' '1'-' (""\Ht(.-I I t t . "'-"' .. , 'lz Pl .. ., ,.., '-'. h<lll .• \ r. 11)'-\)." ,,~p/.I·, ,,~... ~' •. , -\ ktlitúril épp

fPI'l,',(hh'k H11'l'{lh\'1l tll1kt'1l~ l"S hNd~I.IH"' . ..1.. l o l'O"''''ZI'a . '. Ik I t . 't 'l J01'U Il lJ II " "" •. lll" .... " .. rkt'llt l\~ n "n UHl n~ ll.! (o ' . ' n IJIJ"I' '11"ll'Uti .... . t k· 'l '0"'\"01]'1 hoo'y '1<\ CI , ... . El. JIIt';nll '>1" ,IZ l .... :~, "'\'tó'"" k~khúl kövptkl'zik

!t'\l'k"Il) 'l'g',' ku"" é, 1>,<,1-" JI.I! l O .. b'l oy körül­"" Iw!,o a t:Il·,atlnlolll ~Hl\'l\ .sí~IlP:'?!)~.J~s \a1~~ lIélkül. )ll~llY \ a"", yisl.(lllylnt :-.11)('~ .1P (;11" o~e'7' .f. bŰJl­.-lJ l ;'z k{i"iihIÜ,,'Jl il túrs:~dnltlli b.uJl!?zes~·.c':..m.E'}), <~llInuk klt,'s hi7.llll)·')' Yl'lllltkoY-H,hall llI\lldlg- lllkOlkell , a liirsa,!alomll:lk. alll~ly prLHlukal!~. " . .. nkarat-

H,)~',,,n 1'!!·yt>ztl'sSlIk most Jll';u. osszc ~,z . _ , ~zl\had~,ig ft'lőli. :lh~p,iáh,)n .doktl'lner. fel(?.A'.J~~~~L! ~~ tÍllsld:l!l1li ,zúlllollk~rl's Jog-a\·aI1. Ne\ez; ~.se~l .az~lÖl'C lwtnllnllJllal. amelYIlel fog'Y<l fl? n11um az a~u~I<~ : ' l" t kijeliilt és meghnt.irozot! Jog-rllene8 nwg-ataJ ldsO «l

11Icghiill!et. .. N II ke'l'dezi . Az :illam úllúspont.ia igen eg'yszel'!-'. ,l CI, .. " • .. b u o!"II"llbo'! \"'10">' detel'illJllalt akdl<tlból Vll JJll]l sza tI ... , \., co co :->.J. " b

('s e !(,kt:-d e t! ,e n ill e,t ő, h:-lllt:ll1.iL Jogl'eu(:., ~p~eg- ~n: tml1ba o\rrl"kébeu kenylelensegbol alkal1l1dzz<l a bllll

Illést. I k ' nilasz Ha valamely jogellen(>s cse e l1lenyl',~ .\'ag-y u ,,-táua bünteléb! rendel. akkor nlJndeu kor~llmenyek ko: zött büntetnie kell azt a deliklum,ot. fel~.eve: b?g~ az illető oly átlagos é~,telmiség-?:el, es el'kolcsl. erzekkel bír. hogy aZvk alapJán felelo~seg'l'e vonJulto .. Á.tlagos értelmiség és erkölcsi érzék alatt azt az, erzelnll J11p.l,:e t'l'köle,i 'fokot kell érteni. amellyel nlJnden IJormahs em bel' bír. " . . l l '

A büntetőjo<>'i felelősség szemponlJabol IS e Jesen elfn ... ·adhatúnak ~ tekinthetjük a középúton l evő azt, a felf;gást mely szerint az emberi akarali szabadsag' öncJhatá;'ozásUllk képesspgét jelenti. Ennek a szabad­,ágnak a hajlandósága, csirája már szülelésün~npl fogni meg-yan. heJlnü~k; azt öutud,atos ,a~~ratelhata!'o­Z<Íssal kell feJlesztenunk. Ez a kepesseg-unk nem alI. JLint €I-!Tes indeterministák állít ják. abban az önkény­ben, lllintba minden pillanatban pllenkező két cselek­"ési l~betőség- között ugyanazon könnyüségll:el tudnánk határozni. Söt, miután minden cselekvésünknek kell, hogy valamely okn legyen, bennünk öszlönök. képze­tek. szcIIYedélyek, eszmények és tévedések, eg-yszóval lJJoUyunlOk uralkodnak. Szabad cselekvéseink tehát ];;r,rán!sem Illolivumnélküliek, nem i~ véletlenek. nem h természetfölöttiek, mert hiszen akkor p&zszeríítlcnek lenllének. De bármennyire legyünk is a motiY1.11110k "zolgái. amennyihPn s<\ükség,zerűen követjük az rrő­,ebbeket, mégis mi vagyunk azok. kik cselekszünk ön, tudaltal. önelhalározá.ssal. Hajlamunk. alaplermésze­tünk. vérmél'sékleWnk. korábbi elhatározásaink. a fen­tickkel és életkörülméllyeink által kife.iles<\lelt jelle­UJiiuk adják nekünk azt a képessége!. hogy uralkod­Il<1ssuuk a különÍJöző bellatások fölött, hogy önmagunk l}atál'ozbassunk. l\Iiként a büntelöiogi felelőssélrnek az '~!l.a.J?l t,öl:':énye .. az el'~.ölcsi felelősségnek a jellem a fOll'anYlioJa. AkJt belso okozatisága val!'yis teljes el" k?lc~i lllultja vezérel. az szabauon Cselekszik. j'óllehpt ketsegiel~n. ~ogy viszonyaink: család. iskola. lársaság. kor,!-uk es nepe, hivatásunk és nál'tál1ásunk. olvasmá, Jl)'31nk stb. szintén halnak r eánk.

Ezek~öl. folyik felarlaluuk: uraIkouni sajál tÍniink fele,lt. ~lfe.1leszl~ni .a.zl önluu1;ltlal. Ennek az erkölcsi fol) au.lat,n~ ':eg;cel~a b'J:~lI\al~t. a szük,é!('cs,égg'pl azo.uo," t<l~t~l~u ~s erlelmu J'eahs $zabad~ág' sugárzik relell~. :M.llle~ !nkabb felislJJerjük renueltelésünkrt Pti a 1('-1 ~eszelI YJ~ag~'E'lldbel,! elfoglall llclyY-clüllkt-t. annúl l,~l~ esebb:~1 ~S &zs~lublJPl1 fog-unk cselekedni. Mert az. a l,egszab:!dabb Jcllem, aUleh' !JCIll is tuu luáskén t lllJllt"kes~szeruen cselekl'dni. aki szükség-képen cselekszi' a ~zu -segeset. ' ',' E~ ~ .J'e~lis szaL,au~,ág- ~elC'Yl'n jellem i é, a ka ra t­lf.Jl':'szlesILlkntk yeg-so ceba. Ez leorfo"blJ " .' k "'~'lkn JJI~I" I- l " 't k - Javalll ~,' .C., • J ne ~ e eJ'espm' üzdeuünk kölelcssé'" ('1',

~OlC"l lolyulllalanuk III i nllcn plért felfelé vezető ]"\) ," loka l>eI.lJg- II lpg-sz(·hh (,lIlh('!'i ('rém' el Cso-................ __ ....... .&0 ___ .............. _ ......... _ .'

--...-_~

,_, V(~/" kf'.zé~ell ff tudomán!! el veszti fl Jnl/( II '~;flt8eget s eh's fr'(J!JL'ené válik .J:' ! ", ,1. V l'olm I ' 1/ <"Ll IOI;J/C" 11((/ f-, I . Fáy A nr/rns.

A tauUbl.Hról. . ENlr()Vl"'S ANT.\L tisztheJyctt(·". Irt,,: S~ '..... L '

"l k' "I I ~ J\[itl 'or islml<ls A'Y('l'llH"k voltam, :-'(J ,'(""I' (II' J .LI' , "J I . r'liL III ,í r l'llw"'yfam e·~ )(>{(,Ill-

ntlllkol'}lZ J~ {? ,:1 !J<1~.J' 'lll(llil~ll lwgy tlll'njrloll-1('1ll 'IZ elPL fOl oclldgah~l, nem , . l~' ! l I .~ ," 't J' 'lc~t ('sPJldiJ1'I1ek lt'nni . . Azt at '<11Tt, lO/!:'y ü]1lll illi .l 'l " I 'pkd V('Sllll'l' ehbe a IcsliileLbe c . .,ak valoga Y"" elJ\ W1 'l' '] > ,,'

fc'] do nem Ludtam, hogy nulYl'lI ~l~u-m()( DIl (;';íI l, I "I" I" "II) !)oJo'ári forrlalkozabu embf'1'I'klil,l, a l'gnl on )OZ(») o. ' o, . .l". A 'k .

f"'llJ " esből ipal'o~ból lZlg-veng cseu,uol. nu III

'~l~On~ ven <Tedl is eübe a t e:-; t ii Idbe vez,erclt, tap,l!'z­~a IJtaJll, hogy ez az ál~l~lkí,l~ls az, o~lato~ak !:lZO~}Y nngyon sdk liirelmebe, hll'ad~~~'aba, <~, c~elldol-b,u-jadéknak pedig nagy munkc~Jaba .1,-"'<:"rul. ,

Kiilönösen a próbacsendőn lanfolymnbun lal­l'nHl haj~ársaim na&'.Jr mU~I~áját, amellyel a rengl'll'g l<ma II yHgga l l11egkllzdel:l ~~y.ekez~ek., .

Az örspal\:'lllCSnokkepzo Iskolaban IS l1laJdlH'~U hasonló az eseti eltérés csa,k otJt v"tn, ah~l "a, mar tanult anyag kerül} ism,étlésl'e; Ezt c;>a~ kibovl.ten}, a gy~lkorlati szolgaIatboi men~t pe~c~áJkkal hege­szítcni kelllett. Ha ellenben telJesen UJ tan>anyago[ kellett meo·tanulni, az már nagyon nehéz volt. Ennek oklt azonban nem annyira a megtanulandó anyag terjedelmében, mint inkább a bmulá:-;nak nem mindig helyes móclsz€rében láttam.

Ez és egy "nehezen" tanuló bajtársom relikérésl' indított ana, hogy fiat>allabb bajtársainmak rövicll'lI ut'baigazít>ást adjak alTa vonatkozóan, hogy miként kell tanulni, hogy a tanulás "olyan n€Jhéz" ne legyen.

A tanulni tuclás alapja az önfegye}em. A fegyel­met nemcsak külső megnyilvánuláooiban (purancf­teljesítés, liilső rend megtrartása sN:d érezzülk, llWl"Í

annak van belső tartalma, lényege is. A fegye-lem lényege az akarat alál'endelése akár egy más egyén­nek (pl. e.lőljárólmak), akár a iÖl'vényn0k, a kár peclig a saját magunk belátásának.

Igazán fe~'velmezctt az, aki akaratát alá tudja rendelni az előbb mondortt értelemben. H~l Yi.II!lki tanulni akar, az tud is lanulni. Igaz, hogy vaJllwk olyanok lS, akiknek nincs meg il kelllő akamterl'jiik. Ezek igyekezzenek akaratukat fegyehnezéssel enge­dl'l1Ílef;sé tmmi, hogya hallott tananyag iránt fogé­konyak legyenek.

~\. tanulásnál az alknra10n kí viiI :-;2)("repc j ul még az 0mlékezőtehe1ségnClk is, ame'lJyel azonhan 110lll fog'lalkozom, mert erős, egé:-;zséges, jól kiI\:'j lett teRiben - aminő cl csendőré i~ - ennek meo' 'kPll lennie. Ép lE'stben ép cl lélek is! t"o

Ezek elől'ehocsátá~a után rájöttiink mra !\(J"'\' a IUl1l;láshoz E"lsősol'bHll erős akarat kell. Szii'hég~:" ez azeli IS, med il tE'~I, az l'mbcllll'k ez az u n '''l "'j , 'll}' < .'t"o l'el'iZl', a anc oan ,azt sz~retné, hogy csak vele roglal-],wzzL1nl~, hogy alltmcloun csak cl tes'Üinket szolo'ál­.luk. .\.kt a ,test ('ml~ c~ábítá~á na k l'ngec1, az eh·l',;e! l. ~ 1 (~llcU:aI1l1~l1l ,lzt, H, h~gy eZ"ll oknál fogva il 1(' .. 1 il.!l,ll~uO h'alc~Hm ali az e1't(~lemme.j, hz ember 8Zl'lJ Pl II i I'('!:;w:'el, a leld:kel. ~\ z(wj't kell akamluukal fl'o'yc'l­Ill('ZJ~l, hogy ('hben a harchan sikenc! állJ' a n~O' '1 helyet. . t"o '

. ,,,'\. gyeng.é,bh ~~k,,!l'atú l',9,'yéuek gondoljmwk ~.l.~d, . 'I:og~ lll'l~yl'l1 oromel ".zCl"Pznek előljáró~kllil k, l,znlL"l~n('!" de OnmI16'1.lkll~lk l::; azzal a ViZ";0llj\,lo'YZlí­,~ny\'1 k1\'onatta l, am~lylk ti J'ó (<lllll!·'I" n.1.~.J:-l>; : l"l • 'I k ' (., ... '-"'-ill ell\ 1'-,~ JUl az egye) o 'lllanvokl,':I'! l.O·yt"ltt az 0"'1 .' "k 'k E · J . - o < "::;1"e \,l""Z'I-el 'ezl -. nllf>k a kellem"" cl()loo'nak b'''k'' tk"-', ..... . o c· 't"""''''O\",p -pz .....

•

H/27 március 1. CSENOORstOl LAPOK 91>

~re \'aló gUlluolá" l)iZ<lIl~':hil l'úkozz[I '"' liir,'kvpsl pg f'l'fí~íli az a~mrillo1.

A .i ól \'izsgázolt eSt'lHWn'(' lJiiRzkc mjnu('nki, örömlll('l ,íllanilk vclc szó ha ~ "llE'kin1\'(' [l1[ól, hogy ez közwtvc <lZ előmel1delt is elős('gHi, a c;;cndőrben azt [I jóleső érzést fa kaszl.iil, hogy nz előljárók iJi7Jl\lm:11, szeretetét 1:i.érdemeltc s mmak gyarapílá­I'ához ön('rejéve1 hozzá is járul!.

1I10s1: a tanulás tcchnilkai ~égbrzviteléről fogok he_~zéllli s biszem, hogy cikkem (,z il része :lZ, nme­I~'ik a rlallulót leginkább fogjo érdekeIni.

A !könyvből való i~111Ulást magát két nagy ("solJortbo osztom: I . Elméleli és Il. Gyakorlali hm u lálll"a.

E két n[lgy csoport több [llesoportm LogoIba tó. l~z('k 'a következők:

. A.z elméleli lanulásnál:

a) G'élkitüzés. A tanuló meghatározza azt az anyagoi, nm('lyet a 'rendelkezésére álló idő alatt el­~ajár!ítalli akar. ElTe azért van szülkség, hogya cél­kitűzéssel elérj P, hogy figyeImét a megtanulandó l-é1:;zrc összpontosítl<a s hogy az eVtől távol álló dolog figyeImét le ne kötbesse. (Pl. Meg fogom ttHlUlni a Btkv. 333. §-át, amely a lopásról szól. Ezzel a cél­kitíízéssel figyehnemel a lopásra összpontosítom és másra, mint a lopás fogalmára, nem gOJldolok. Gon­dosnn vigyázok alTa, hogy figyelmem el ne ko 1:111 c1ozzék.)

h) Eloll'osása a már kijelölt résznek él'tcolmesen ét, 1('heWI('g hangosnn; SÚgOTÚall alkalmazkodva az ír<Í(.;j(·lek {illal Illegkövetelt szünl'iekhez. (Pl. a Bíb·. ;~~~. §-líl élielme1"en iítolvasom.)

e) Algol/dolása az eloh'asoU l'észnek. K l'vezete­~rn: mit olvasot! és mit jegyzett meg magának helőle a iilJlUló, mi [Iz egyes szavak, mondatok í:r!elnw? (Pl. .A 10p<Ísról Olv<'lstam. Lopá"t kö\'e( el az, aki idí'gen ingó dolgot stb. . .. "Aki" a 1<1 ti l"l·tem a tettes!. "Idegen" alatt értem azt, ami nem nz ellyém stb.)

c1) Elmondása az átgondolt résznek. Ennek meg kell közelí1enie az olvasott szöveget, szahatosnak, \,jlágosnak kell lennie. Igyekezni kell lehetöen ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket használni, lunelyek II szövegb<.>u elöfordulmlk, de csak akkor, ha a megtanulanc1ó rész szószerinü megtanulásra V<ln előírva. Ez nemcsak a tanuló szókincsét gya­rapítja, hanem kifejleszti benne II helyes érzéket il snu'kkifej('z&~k POlltos használatára is.

Az elmondás megkÖllJlyíthe1ő, ba a tanuló maga "Ip képzel valakit, akin('k megmagyatrázni akarja <lZ [.Ibln már átve1A, l~l11any11got. Ez eleinte swkat-11Innak tünik fel, később azonban lényeg('Sen meg­kÖllll"íti a limuI6í.=\1.

( .. ) ]::;//Il:tlés . .A l"írgyra öl'iszllontosHott figyelem­nwl UjJ'il é;; ujl',l át kell gondolni, esetleg elolvasni és elmondani a nwgtanulandó ré~z!. Olyan ]t'Cké­nél, amelynek /'\zós:wrinli nwgtmlUlása ('lőín::l ninr-s :t I->zHvalkllOz l'aga:;zkodni nem kl·ll. Ha a szo­Yt'gh,:n l'löfonluló ~~ó n('m ju4 nzOJl~H11 o .. tm~uló .. 1->7,élw, igy,·](ez7)(.lk ilZt Pgy <1Z0110f! er!f'llllll ~Z()\'<11 Jl<'ly<'1(e.~íi('lIi. (i'űsÍlly! lJli~HI{'Jw~('tr(' az érll'I~'lllre k<'il 1,,'IY"lIlli. Mf!., 1'7.:I"\';lk1>1Il, dl' \lg~':l1lilzi az {'rit'l-111 .. 1 k.· fl ki f('j"lIll i.

I1Y(,lI mú(loll az l'lnlrl(-ti lallulá., 111-111 IlItog·

pr@!'ItÖ. A magolihi {('Sld-I('lk('1 ÖW munka " )lI'W

('liékf'$, 111('1'1 amil Jl],l h\'magol1alJJ, azt holnap máJ' el fogom f('lejteni . Lélek llélkiili Jllunlro s hatá, .. a egyeM sen hutító, mert ('sak a száj dal'álja a szaya­knl, ilnélkiil, hogy az érlC'lemn('k kcjzl' ,0In11 hozzii.

A g!Jakorlati IOl1ulrísmíl:

n) G'cilkilíízés ugyanl1Z, mint az rlll1~ll'lillél. h) Szemlélés. ,Jelenti lJál1nilyen érzékszclywl

Sze1'z(\!1 érzéki benyomás felfogá«át. (Szemm('llátolll valaminek a Rzínét, fiillel hallom valakinrk a hang­ját, stb.)

A meg>t;a,nulandó anyoghoz akként fogok hozzá, hogy az egymásután következő ér7,éki henyomáRaim IkiadjáJk a lecke anyagá!.

(Pl. A puska alkatrészcit kell megtanulni . Kezembe veszem a puskát és amint olYUSOJll a könyvből, hogy az eL<,;ő a,lka11'ész 11 ebő, nzolUwl végigúa})oga1om é>i végig.';7Rmlélem, hogy meWíl D1C'ddig tC<l'jed s így megyek végig 11Z ö~sze:-; nllwl­részeken.)

Előnye ennek a 'ÍanuJasi módszem('k az, hogy amikor a tanuló fE"l()I, nem a könyv brHiire gondol, hanem a puskát fogja maga {'Jőtt lá (ni s iIY('n módon a maga elé képzelt puskáról úgy~zóh'án ('~k leolvassa annak alkah~zeit.

lTgyanez án pl. a bilincselésre nézn' is. ~~z új Szolgála li F(asítás a bilincselés módjárn nézve i, útmutaiftsl ad. Hiába ta~lulja ))leg a lanuló :l hilin­cselést a könyvhől, ha a gyakorlHtban elméleti (Utlú­sM érvé<ny~íteni képtelen. Ezért "zlibé~l'~ ,n"t gynkorlalilag is elsajátítHni .• \. ~-,akorlatila~ n1\'I1:­(alllll! il II J"ago( elmondani már nC'lll l1rhéz. ('~11k a/'ra kPn gondolni, hogya tanuló ('gy ],jIÍl1l'~t·I(.,1 hajt végre s ,lZ rgymá>iut:ín kövelhz{í 1<'nniyall)k:!t önt"", MkJvilkba. nyen módon játsz"'l tanul ~ fúrat!­~ág helyett n tanulás élyez('( lé. k('lIenH'~ SZIl ra ko­zcíssá "áhk.

e) Ismétlés, mint az elméletinél. Céls2lerűnl'k tartom a már megt,lJlttlt allya~hM

kérdéseket készít~ni s azokat egy fiizl'lhl' lwírni. Ennek előnyE", hog'}' az any<ag i"lllétlé~<.'kor a kön~' ­vet elő Sl'lll kPll yenni, csupán ,l fiizl"h't. ll111"lyhiíl a ll1a~unknak fl'lnda(( kérdé_,,''kl'l' adjuk !lH'g a feleletet. Ha már egy egész u!a"ítá>i()Jl yégip,11wn­tünk leO'('í:lsz{'rííhh a tárOYlllulil1IJ l'il'n'í(~"n'é\'l'1 , ~ ;0:'\.:-. ,-. j;<111 ért e Im.

Maradandó értékü a tnnulá~ lkiilön(;M'll nkkt)/'. ba a leckél a tanulást köwW !lap n'p,'~('lén m"g egyt:iz<.'l' á(i;;mételjiik. _\h110;; fl'jj"l "op. klt gYl)n1<)IT:ll l1Phéz 1anulni.

A tmmlá"lJál ~úly( kell lH'ly<.'zni <l ITa. h,)!-!y l'gyszeIT<.' lll' C'l<ilk kM -há rom op.zlÍ(. vagy ,,~~. ll1tHl d[l10t, 110'11('111 egy egé,,;z szakaszt wgyiink út. fb t'Z nagyohb il'r.il'(]('lmü, ,11kkor k,,(-Ml'l1lll ki~'hh. Y:1g~' egy niUgyo h h hl,kt'zdé,;t ln nulu n k !lll'g ,l hoi li miíd('n.

()]yn!l részek 1;1 II uhí>'lí nál. allwlYl,k :J? i~llll·tl,;.-­kol' 11(,jWZl'll .iutnnk n tanul!) "f'z"h:\ iilh;i~, h;l l'zt II ré . .;z'! \'ulmnilyt'11 személlYI'I, t:Íl'~'gy;l1 \'a1!'~' ,'",' lllénJJ)'d l<Íl~í1.itl. PI. hlnnl,ill n Htk\'. ;tn. ~-;i1. nt llIind~p; lll'ht'zl'n jul ",zÍ'h" ;lZ .. inp;ú" >iZl). lll'~~- lll' f"lpjbl' pl, p,ondoljon :l r,tli ("'a ing-:ij(jl':l ~ ;1kk,)1' gyor.";11hh,1'I1 jul <,,;zí:ht' l" :1 ~zí) ~ ;l k;'Jlz,·t-(:i1'~í1:l" SI 'gí jsl'p,'é\'('l III a I~H 1:l1l\lú l~ "'l'il.

u« CSENOÓRSÉOI LAPOl< HI:!7 JI1ÚI'Cjl1~ J.

.\j:lIl1hail'11l I\l(-~ Ii;llal h;ljl;ír~aill1l1ak nz(, ho~y If:! II h,',kt~1 II ill;ir ;"111\'11<'1\'''' lI"ídnn n~\'gl;ln~tllak, :Uljl1ltak \i,,~ Z\' 1"hl>,'1\ \'~\l]l(lI:( h:l l-S, 1\(:l'(l('s}('I('.I~'( f(lll11áj;i h.lll ig~ ,'k \ ' ZF. ~' II (·H, . It l k~' I,~! ,'l< ti ('n I ~ 11 (l,l~ n k. ~ r ;i..-- f\'jh\,~ti'111 t'I\la\hlt<i h'lwss,'gllh'l. TI;1 ,,:ll.ll~l r"'~lll'l I\'k'l ki llltlg':íl, h'l,jlátSt1ll1ak ~('zel '( ot., I~,I­Il<'wini ni~,\ g'llnY\llni 1l\'11l l<Z:1 h~1(L J!Z ;1, ko7..0S

l;1nnl:i,,1 h,fl~'It'lkl\l1l' kllné. 1111 11l:1l'''; 1n~~1'k klll101~­domi a It,'k"l é" ('lh' t1\irizni aka r,J" , va,I.Jon a llH'g­I~lnnlt ,;,úiwgd 501 Indja-t', ;lkkor írjl1 le l'gy pnpI1TU ~ :lZut;in ha",lnlíl,.;a ö""ze l1Z ,'reddI megYlannlt :--7':'h·e~l\.\.~Zt~1. . '" ;I'

úI'Sökön. d,' kiilöllösen J::-kolakban ~S tanfoJya­n1l>k,)n wtdh'djelwk a tal~ulók .. , t~nul~lsh.all. JgY,l:­k,'zz\'Jh'k "g"YIl1:'i;;t a tmll1las!mn felulmulm. Ez hJ: 1,'"zli az "g~",z:;égt'~ 111'<'$Y,1gyat, fokoz~a a !il!1ulm akanbt ,IZ akarat erejót és a mtlllkakt>pe,.;segl'L .I, lH'lIl,,"S ,:er<óellg'és hntalma13 ös7.i1.önző, h~jtó l'rő, amely :1 wnulni nkm'ót fokozottabb mlHltal'U SE>l"kcnü s t,,-Ij;l, hogy h.iilönb legYl'u bajü1t'Bpinál, hogy azokat f,'liilmúlja, El'l'dménye il tudHS illHgasabb SZln­\-,,,ulla lesz.

~\. katonai gynkorkllÍoklJ1nk jótékony batá.~uk ,-an a szellelllre i:; . .JIego:zoJkia1nak arra, hogy tcs­tünk nlÍnden részét, mUlden iZlllunkat akarntunk­lwk alárt'ndeljük s kiilöllö~t'n figyelemre és rendre "7.I~krot.

Felemlítem még, hogy az, oki könnyen iud tanulni, nem l'lég-,.:zik meg az c!őh,t tananyng l]1<'g­tanulá&lyal. ~\ tudnivágyás • "zamja ösztönzi és hl1jtja olYélJl ismeretek megszerzéi'él'€, amelyek már lWlll tartoznak a SZOrO~'lll vett szakanyaghoz, dc amelynek bírása az E>gyén értéké t növ~li. Ne gon­dolji1 ,-alaki, hogy elég tudnia az uYlasítá;;oka t l's már meg tud felelni annak a követeamény,ne,k, am(l­Iyct az örsparanc;<noki vagy öl'sparélJlcsllokh<'lyet­te"i állás megkiván_ Szükség van ezeken kívül olyan ismeretehe i..~, amelyek le-betőyé teszik a csendőr nlti~ztnek akisvá.l'osi és községi társadalomban varló olyan szel'epJé.:kt, amelyet egyrészt aszolgálai ér­deke is megkiválJ1, másl'oozt pedig amelyei az ember mint tár;;as lény, nem nélkülözhet.

.A tanulás által ismereteink gyampodna'k, lá.tó­körün.k:szélesbül, önálló ítélőképességre teszünk szert. Ez azért fontos, hogy magunk ismerjük fel azt, ami helyes, szép és jó. Yalamilye'Il, e<lőtt ünk ismeretlen tárgyról helyes itélőképességgrel azonnal m{'gálla­píthatju:k, hogy neliink alTa szükségünk van-e Yagy nincs, Ha beJátásurnk arra az eredményre jut bogy erre a tárgyra szi.ikségLink van akaratun'kat hel á tás unk alá rendeljiiJk s az ismer~teiJliket ezzel n tárggyal is kibővítjük.

SzükségLink van a tanult csendőrrl' meIt ez h~"ználhat?hb és, éliékesebb, Tanuljon 'mindenki ~ole. telhetoeI} mar c:~ak azért ~" meIt ha egy";Zl'I' ltt IS hagyna a tesluletet tudasat nem ~zel'l'Ji le a~ magával visz!. 'a poJgá.l:i éle1be, Hány olyan haj~ tarsunk van, akmek a csendőrségi szolgálat alatt ~f>gsz~rze!t IsmereteI a polgári élethen is meo-élille-t~t bIztosIÍottak. "

, :' e e~~ék .. te~'h:él'e senkJi.nek, hogy előljárói ön­keplit';;re ~:ztonZlk, ellenkezőleg, öáiljön nt'~i llliin­dr.,n c:~dor, hogy alkalma van tanulni és az éltel­m!'t ffJl€Sztmu!

......... ~~ ...... ~ ........... -.11i"rl(>/1 ('(ős PII/uer sZPl'eli az élelet. [ l f?inf?,

A MI HŐSEINK

Vitéz BélteId nlihúly A'az<láRzati tiszthelyetteH.

_\ háhorú kitön':·wkol' ""dili a tábori csend{)r-'01 t' , "{>gIH'Z, I<JWljál'ói hamar Ipli";'llwrték 'ha!izna il O!iU-

gát s a lw1árvéd(,lmi c!'('nd Ű ru:4Z l.agib oz 0:4z101-ták lll'.

Bél tl'ki (j"lit1hl'lyeUl'snek 111 indjál't a háború l'lső hónapjaj,ban ;"kalma nyil ott annak hizonyí­tál"íra, hogy méltó cl, IIII/OUI/r csen dör névr\;'. -l ' gyan js 1915. fv szeptE'l11 hel'éhen az egyik pánc·él­\Tonat az! il paranc::iot kapta, hogy állapítga mE'g, ,"a ll-e l'Jlemég Tu~kán városkában (Galicia)) Bélteki ön~étnt jelentkezett a páncélvonah'a. A vonat elJl'nséges ágyú!Üzhen robogott be a vá ros­kÚJha. Bélteki ötödmagával kÜizállott a vonatból s a köz~éghen garázdálkodó húsz főnyi kozákjál'őr( kiüzll' onnan. A 'kozákoktól két lo",at zsákmányol­tak, Az ellenfiégtől megtisztítolt vá'ro"kából ,aztán so'k haclianyagot és él elnüszel't mentettok ml'g m: pl6nyomuló orosz főerők előL

Vitéz Bélleki Mihál!) g. tiszthelyettes.

1:gyanabball a hónapban (szeptember 23.) az uzsoki szorost védő IL hadtápzászlóalj harcaiban vett részi. Az első ,'onalban küzdve lelkesítette a !Üzkeresztségen még keresztiiI nem me'Ilt népfel­ke-lőket.

A zászlóaljat az orosz túlerő megsemmisírtette, roncsai il község felé men~kültE"k, Bélwki mszt­helyettes összeszedte a népfel'kelőket s a vasúti állomásl'a vezette, hogya közben megé!1kezett I(üz~r­>ég ki vagonirozásáná:l st'gédkl'zzenek, Az ágyukat erős ellenséges ágyutű2lben ra.kták ki. A kez('lő legénység megsebesült. " Bélteki tiszthelyettei' két népfelkelő és egy csendőr segítségével az ütt'g­pal'an("~nok útmutatása szerint az ágyukat felállí­lotin s oly erős tüzet zudított a beözönlő oroszokm, hogy az t>!őnyomulásuk megalkadt és a &'lját esapa­taink vi<ószavonulása biztosítva volt.

Bélteki tiszthelyettes az utolsókkal vonu lt vi,~sza, de megmentette a három ágyut is és magá­val hozta a harcok alatt lálbán megsebesült főhad­nagy i~tegpal'<lllCSnokot i's FE:Il1YYe'Svölgyre. Itt st'm volt pihenés . " Az 01"08zok nyomon követffik vú;szavonuló csnpatninkat s az éj leple alatt eO'é-i'Zl'n FC'nywsvölgyig nyomulttak plőre. " ., "Bélt"ki tiszthl~IYl,ttP~ 1~1ásna'pn1 virradóra mát' Jal'Orbe nwnt s a vasutallomas közel~ben fekyő

."t rI I!Ij

ti ... :"'" ," ~, , t';:-

enil .a k kii l ka II "Ifítl névI Itl'" 10'.

1111;(1 t ,,; I

,ít ,·t UíH Ilii j L:- (1 . , rb:-i4 :-rgt~ \ 1",1 , I1H~g~

E,~('k

;1\ il ti 1![I(1l

tl'lll', IIlá l~ die,éi ..,.".,.

K

l

23 IlIaJly la lllO~ re lll, Z, : karj :

:!4 'Pg ti II lf:>g IlIatug '~abá l

:!5 hogy kti~re ál tal :(.tébe 'a/ü s 'l'gi e e'elek hogy

26. "'l'! re

a) h1["OI

" IIY n b)

hH~·f'z. c)

marcius 1. CSENOŐRstGl L!>..poK bor ---('J'dőlwn bUlIlladru<1gá,'al egy bét főből álló orosz járiírt fogott el.

r í/é.::: I//aga/f/rlásáért (lZ 1. osztályú czü<>,t L'ítéz­,,(~gi érel1111lel tiill/ctték ki, ami ig'en nagy sor volt lm~ :;zeptpilllJl'J'éhen.

Béltpki tii'ztb,'lyettesről (akkor méD' Piszánszki • b

c:.-elldűlTől) azt írja volt előljárója, Némethy ezre­U('s, aki Hoffmann altábo111agy mellé volt heosztva é:; C_~Op()rtllamncHnoka volt az é:;zaki határvéde­ll'mre kiJ'('nddt csendőr"égi ét; népfelkelő o~ztagok­!lak: "Pis7..ánszki tiszthelyettest egy szakw.;szal én küldtun ki az uzsoki szoros ba az ottani igen gyér katoua:;ág llH'gerű:;ítésén.'. NevezeUnek az ellenség előtt tanusított vitéz magatartásáról egy előttem névleg i"nwret!en tüzérfőhadnagytól értesültem, ki ült,'/:,rpanmcsnok volt az uzsoki szoroshan. A főhad­nagy úr közöl1e velem, hogy Pi:;zánsz]ci tisz~helyet­k\-; lwmc.':'<lk a raj vonalban harcolt hősiesen, lelke­sítette éH hátorította a harcoló csapatokat, hafllem fűlpg Jwki ,'olt köszönhető, hogya lUÉg megmaradt, ha .Jól cll11ék,.;z(·m, 3 ágyut a tüzvonalból kivollni é,o; a túlnyomó ol'o:;z erő elől hátráló csapatail.nk visszavonuláSi.lt fl'dl'zni s azokat nagyobb veszte­,;~gtöl llH.'góvni ~ikHiilt. A. tiszthelydt(>s hŐi:lip., vü,'lkpdé,<ét töhb más sz('n1Íanu i;:; igazolta és ezen nwgálhlvítá.~()k után ajánloUam őt 'kiti intetés1'e. I~z('k <llav.iál1 Piszállszki t.i~zthelyettt~t vitézZJé való <I ,'a tá"1'a m~ltóna k é's érdl'tlH'5Il€Il;: vékményezem. BudaVl'st, 1923. évi októhC'1" hó 15~én."

BéJ(\ki tiszthl'lyt.[ tesL vitézZJé avatták. Hősi t('Hét ppclig míÍ\'1>sz' eesdje őrizte mpg azok szá­IlIánl, akik Il'Jkt'sl'dni tudn<lk éK <lkal"Jll1k a Jllult dic4i.,{>g6n. ...... _ ... _~~~ .......... _-_ ... _ ....

KÜLFÖLDI CSENDŐRSÉGEK A spanyol csendőrség'.

Dezséri BACIlÓ LÁSZLÓ ~zázlHlos forditúsa. p. közlemény.)

V. FEJ EZE'!'.

A csendőrség hatásköre és kötelességei. 23. A csendőrség minden tagja kilteles a larto,

málly korlllanrzo.lallak engedelmeske(/,ni és közegeit talllogalni, ,!Ja ezel, a csentlörség .egit.égét bárminemű relH,zavaras \'agy lázongas eJllyomasára igén\'be\'eulli akarják. .

U. Az clőzö l'onlball említett kötelesség a (lsendőr­ég lagjait mentesíti lliinden felelősség alól, azonban a JegkiHebb engedetlenség vagy a rendelkezés lagr­Illalag ",;grehaHáHa a katoua; blintelÖtönénr kön )'" bzulJál)':Ü szerialt bliutetletik.

::!5. A cseuuőrség'nek lIerncsak az ti kötelessége. bogy a tartomány kOl'mányzóját és annak közegeil a közl','nd fcnntal'lásÍlban re,ndeleteillek "égrehHjtása állal tálUoga"u, hane1ll az is, hogya halóságok táyol ­létéhen a s:dál kezuelllén)ezésél.Jöl elláböa a közhizl(~.n' hági ;,zolgüla,t"t; {'nuek következ(élJen JllÍllden .cs,endor: .. égi ei,"yéu küteles Illindeu. a közreIlu ellell nunyulu ""<'le'k]]]",, y'L a MJjú.l ibruLú.>lkürélren el,o}' OHlIli <ulélkiil, hogya feillelJllítelt halósilg l"PIHlelt'tél'e várllll.

26. A cscuuőri karhalaloJH )Jurancslloku minden-ese[r" u köw(kező lIIcícloll j~ dOIll cl:

a) Milldell ('Hzküzzc,l. nwlyet a jOz,," . t'HZ diktú.l, IlilSI-iOIl odil. h(Jg~ LI );;özr('.ndháLlOl'Húkat sZl'toszlussu (:IH

II IIYl1~illuHI H11·g"1.:JVilrl'lSÚ 1·ú l 1(.~lwl-izéJjI'. .' ú) Hu "Z 111'111 IlilhZll,r1, " r"g-)\'c'I'('~ C'I'Ő hnszll/llat/l t

Ilell'l'zzH 1,11111:'1,1011. .. t j Ha 1'111/1'); I,üzl':',,, "tÚli ~1'J11 írllulInl, cl a kuz-

rend háborítói cs~lekményük folytalásától, a lön'éll" uralmáL fegyvere~ erővel állítsa helyre. .

27. Ha a reud7..avarók és uszílók a figyelmezteté, ala Li bármely erőszakos eszközt haoználnának akkcJl' a csendőrség azonnal fegyverrel lép föl anélkÜl hogy bármi lovábbi figyelmeztetésbe bocsátkoznék. (f'igyei, meztetésnek nappal elegendő a nemzeti lobogó l"uge, lése, éjjel pedig dobszó vagy sípolás. Ha ezek W'lIl volnának kéznél, akkor a figyelmeztelést a legnag~'ol)h nyilvánosság előtt más eszkö7Jiikkel kell megkisi'relni, csak akkor uem, ha a rendzavarók fegyverllC'z nYÍlI-duk.) .

28. Minde.n fegyveres gyülekezet azonnal felo'zla­landó és a vezetők letartóztatandÓk. EllenálláH eselén fegyvert kell használni. /

29. A csendőrség állandó szolgálatot tarlson uz ulakon és azcm a pontokon, hol a közbiztonság külö­nösen veszélyezletve van.

30. Minden ör';;]Jwrancsnok esemény.ru3/Plót vez~t, meo!yhe .a szo:Jgálat alalit eo!őforduJ.t és az összes fonto, "abb eó>eményel<et beje.gyzi. Ha valami rendokí>üli e.-e­mény törltJénliJk, ajkkal' azoJlJllal jelentést tesz a tartomány kOl1l11ÓJnyzójánaJk.az ilIereikes baJtósálgOlkna.k és felettes [Jal'allcsno<k.&ágán ak

31. Minden csendőrjáJl'őr pm'ano'no.ka az előírt alakú j e,gyze1JtőmbiÖt vis,.;i m'llgáJval, hogy feljegYEwe'sse a s7,.olll6zédos örs állJal közölt e"emé'nsek:et é.. tudni\'aló­kal. Ug-yanaiklkor ő is köteles a s",omszédos örssel a szer­"ett híreIket kÖ2lÖíl,ni és vele a szolgálat legmegfelelől>h 011 átá"á.T.a Y()l1laJL'kowlag megbeszélést foly'tatni.

A teriU~t be:iárására kirendelt .iárőrök "zin'lén jegy­zeltJömböt vis:t.uek mat!(1llk.kal. melybe az érintett kőz-:,;­g'ek polgármest'erei az é~kcz,éö és távozás idejél é.s az eseHe~b éjjele2lést bejegyzik.

32. Az ubaJkon, mezőkön és lakatlalI belyehn a p,eudőr köleles báll~iuelk segítséget nyújtaui. akit w­szél y fenyeget vagy balesel ,ér. s annak azt a segítséget IlYlljlani, melyet a helyzet megkö,·elel. Tehát a csendi;r köteles támladá"na1k Iki'tett utOl,oikat támogalni. \'ihar "il:"»' balh~ .. ,et á1tal úljuk folyta.Lására :képtelenné ,-á1t !<ocsi.k.uaJk segít"éget In}'ujta'IJi, ·betegeket. "ebesültek..t felszedni, magánycs házakban és közs~"l'kb('n kiütött til­zflket elo'ltani se'gí~elli, szóval nlÍndeu t>lőfordulha,tó ('setben a7.ion szolgálalokat te,!ja,Henj, melyeket ezen. a lakosság ja1\'á:ra és \'éuelmére sz,olgáló intézménylől <,',

várni lehet 33. A osen.dőrség köte:te>~~e a fo.glyok kísú~"e, :lZ

erre minden kormányzó~áglJan meghatározott ll'lp"kOll. és pew'g hetell.k'Ént kétlS7.er s nem többször. A ,·~Plldör· járőr p3J'anos~lO-ka a ráhízo.ti fogh'o:ktlrt felelö,. Ha a cs'e.ndŐrS!é'j( más szolgá'la tclklk'<I l lelje,ell ig"ny h(' ,'ali YÍ!-ve, ,ukkor a ható.ág'ck a kí.·érö járőrt a katona--:í~I ... 1 i~~lly-}llk.

34. A c."endön'''g köt,ek· .. é;re lo\'ál,bá a ,zohrúla·j i szabályzal és az es:'lenkÉllt kiauan,l" ut3_it,bok ert.'I­mébe" >l tC'l"\éllyek b,elarlásál'<l yi'gyázni:

al uta,koll. hid.a,kon, hajélk"n: b) állalIrJi. kÖ7~é:á i.::s 111:ug'áne'l'dDkbt'll t. ... s h.iÍlly~.'lkh~ln:

erenkh'ül köle,le""ége: c) a f(tgYV'é"l\'ti"'I?lM::-o.i. \~at1áS7,clti 'é ... ha,lúr-.znti t()n<~IlY

h~ta. l llúsáualk el1t>llőrzése; d) közlcf,"Clö<k elle-nőrzése; ej llliind'Eu egyéb. úHnnli Yugy k'öü·'\.;'r.d Y~l~")'(Hl ft"

kt t i ő J'ködés és f) n Jllagúllosok Y:lgyonán"llk lnt'göl~t.:"~e. 35. AlIlilll az elő71ő ponl"kból is kihinik, a C Sl'IIII<ll'

kötel e ... ~)&.ze nün(lt"n. a luezöl·rlHlé,~..,reti .... zobrálatt~ll Ö ...... 7A'­

fÜ\g1g'ö ü\\!'y,ut>ll is ell~llÖl'7.<í. ~;;~lg:\Ik\,tn! l('lj"sit<'ni. [g')

köt~I~,..;,~ége lne,ga,ktHlalyoZ111 a jak ~I\·a~·a:--;t~t :lZ u~:l,k\ut .. ('Jloced'>'h'H.é]'kiil'i Ie-:.,O'f!>I.teté,dk,'t lx,tc.kl'l1 , .. , ,'I"h,kh,-u. üg~'ehli;' kiC·lI nn'H, ho:..., az ('l'd&klwl1 n r'llk,l,t ill< kk!., le'lire.k ne y,únjúlk ki és liizet 1\(1 l\ko:lz':lua1k ... l.\)y:al Hnll tl.pnrl' tuui ~\ IJl~ZÖ- es C"rdöl"(-'tll.h; ... l.l'ti "':lol:.!úlathun ~l kc;z- l~s\'agyonbiztol\súg'g'al Ö~~l~l'fü~.!:g-.

H6. ,A l·.~(lndúr kl)l·elt~S, .. \'gl' to\'ú,hbú: . Cl) blHlolllilst "z,'\,pT.l1i miud"I1, a t<>I'\"'I1) "kk .. !. ki

I ,iti y i 1'('11 d1cfl(' {(;"lk k ('11 és h"" tú .... úg·i i II t\~zjkl'llt\'''' l'k kl' l l..' \ll\l1 S\\;I~Ü C1Sll!'l"lilllH:"ny(',krül é .... ,1Z(l'k l'lkü\'l'(\)i'l klH~-\H\\t'z.ni:

lJ) (.·HoJ.rll'i :t l'sH\"1l1'gdk~\Jt l','" a lhlrlúnükhul \-~ ... z.tfr\.')t k.kl't ,:,j,,,, nl.okut útndni a hHtÚ",Ú!.{(~kll'llk: lllit"rl t ... kúh· ... h's;si~wiik a IHll~:Ú!'IlH\",tl'l·~,kl1t;k t's. hi .. ·,'~"'Ú~~lk"nk. lh)~' t'Zl'l1 eg;yén(.~"\ IIl'\';ll~') zl~k\,t a :--21'llh .. 'b 1 \'''' tuhhlt·n ,\.;.:~ ,-.o

us CSENO<'>RstOl LAPOK IfUI ll1i1I'1'IIl~

"\f"dll:· .. t" ,, l\l"'i\. · ulp"~I,,1 :lIh:IIII1:I .... ~ld;ltoh. 1I11·g.h·I;)"I,· .... ,· Hit\l\,tt il ,·'Hldor·· .. -{\;..:Ih"l nh' ... ::kllltl.il ~ k. .

e) clrt\;.!'U J t" ;t h:llú .... :·':.!'1l:1k :'d:Hllli ol k:tlOII:h'l.t~I\t1. "'II\\,1,t'l: I .

"ri' t"llt)!!'lli ,' ... az lIklt~kt'~ JI(l,I:.r~ll'j )löl!ü, ... a:,.t'lll(l lk :.ll:lf III

fl) alllít "'t\:.:·".'\t'2t'll hllllt', _'!rlkl.'h'IlYI'~ It'I .. II'.~.I', .. I: ... t) mindi.:' 't"'7.t'l1 "'1l'lIi "ahlo'k t', r:"'>l'h hllll,,,,,k "I

,h'-",,'rl'. h:1 Ifl'iiktiÍkiil1 !':Jhl,i'!'ol \.:t.!lJ )l~lIS o"mc"I'I,'!,. in"n~ 1"\'1. '~l!.D .:.:.'~ :ln ú..; (\!.!,-Yl\llt'fk 11lt.~·.Júlt'n{,~C"l'ol l"lo/kt'?I!...

J('I(:"'n~ t,'..... .. ' • ;,7 ..;;~. \lilhlt"ll tt)l'y 't'lI~ 1,('Zt,-""j :k\~l"llh~1 f'7~~kh('b ~;!l

":.!"\ (lr'11l'K:1 k"lt'k'-"'('g"l' h:l\-onln rgYl'i7.t'l' n., k('l~lll{'rt OHZ "':t: ... Jaly:H t IWJ~Hll i .• 1 IHt'lIIlY.j h<.'1) ('Zlt (l!!~~(lh, lo.J1tos:l hl. ... 4.)l!!·~il:ll Jlt'lH g'lfnJ.j:l lltP:.r. Ha t'l .. t·('. r:.!!T .. (H~~ ll~ln volna ,·h'C". akkor l'Zt'll ~I:(ll!.!·illat 1\.1 l'g'~ lllilS,liJ;: orsot l~ 1)(, k('11 y,)lini. . . ' 1 b 1.'

\ ll~;i,rok, üu·n('pé<ly<'k alilmlma\"al lC"gal" J u<l 1'011 I ,'ml>l'rhéil :illó j;iröruetk ketIklyonulnia, A s\I:lkas7/pn­ranc.,nok kö!('lt''''s.,;g.e Hreal allkalmn.kkor a. reJ?det és :lZ

t>Ja",,?..:'!" ulmk biz,IOJlSÚ,!l';Í't ft>n1l1rt.arui ~ pedig a.~al.tal, h<,,:!"\- nz üSSZt'S oday't'zelo ut:l,kra €ogy Iket emhcrbod a 11.0 j[n~;rj :illil fcl azon idiÍlX', míg a sokadalom ,'zet IIt'lI\ oszlik. ..

:l!l. Jin \"ulallll'ly l'",-'memo kö\"ebkeztéhell a. cslJ!lc!ol'­,t-;rll,'k J('!-.'Tyer.", cl'iin,l k('1l n törvénYeik ,tiszteletet ·kl­,rős7~'1kolnin. a l)olgúrme~tereknek nincsen Joguk a csrnc!­iíl~g C'h-OllUI:i"új eh-euc!eIQIÍ lllliQldaddig, míg !(IZ a ren­dl't heh-l"\! n('m úllí!ot t~l.

40. ·.\lindt"ll csendiírségj őnég és jú.rőr, valumjnt lIlindt'n JlllIo'ányo',an ji'llépő (",!'aldőr kÖlelesséo)l1e:

ll) millde-ll -l-ellllii és ·.rang-1Í utast és áJtutazót. iga­zoló (IktnúnT';1.illi'lk fl"lmnl.'ltásil'a. felszólítani IS az ala-1"1<S..'1l1 g-yanusított-ak:J.t n. hatóM!fUllik átad!1Í, ~·a,La:~nt azokat is. akik ynlanJllyen buncselekmooyt koyet­t('k el.

U) Felt~lrttÍztl1that milluen ,közlelkl"dési eszközt ut.n­",ain_lik igazoltatása Yég-~tt.

c) Búrkit felsz."llítbat yad:bzati, halászati és fegy­wlTbelé;:i (,llgNI~lyéne.k l'lömuta lá .;.ára.

cl) Ha e1fo~·iltit..,i Jlill'mlCS ,-an 11 ke7.ié,ben és meg yaill l,íZYl1 a paranc' y';g-l't'hajtá.sin-nl. saját aJ::ltálSköI"éhen :itkutatlm'!ja a la kolt helYl'ket mdnden tO'váJbhi felha­lalmazÍ1. l1t'lkifl; ezt Jll('gieheti akIko!' is, ha yallakit !'úllcseleklllém (>llkö\·elé.sén~1 tett€01 ért. ' ''.1j:(T ha. n J,iíllc"e,lek1l1pll;' miat t üldözött eg-yén egy hú7}baln el bú­dk y'1!!Y ll1(,.1ll'dékt>t kpl'l' •.

'e) h:öti'le.·"..:p:'c a ,iöke,Y~n~oek és körözö-tteik, vala­IllÍnt a l,")-allús életű egyénIek s:z.emély-leíráMt és egyéb adatait az illető ])olgárme"tereJkJtől b ('s:rel'ezni, meolyek Idadását e?Jeik nEm tagadbatjálk meg.

il. 1linden csendőr köte,lességle a jelenlétébenehkö­n~tett, ,ag-y tudomására jutott bíincselekményeket az illeték&:; bÍTó.ságna.k azonnal bejelenteni.

42 . .A. csendőr-;ép: tagjainak sugorúan tilos pén.zheli., valIT m..á.:, hüntetéseket kiszabui, még azokat sem, me­lyek: a törvényekben és rend el etelkb ell elő V1<ln1lJ3.k Íl'!V'a; a CO€l1dőr ,kötele" a tette~ket egys7Jel'űen a hatóságnak ~ lad ni.

43. A csendŐJ>",Iég'llek a ikTözs'ége'k: területén te1ljesí­tpndő szol'gáJatát a tartományok kormányZÓIi. szabá1yoz­zák. A csendőri iJeavatkowsnruk nyiJlvá'1ll()s össz.ejövete­lek;n~ csupán a k Ö 7Jr em d femntartásána. meN sZOl.~tkoz­nia s éppen azért a csenuÖ.rséget a (kiözségJek belteriile­tén =k rendhlYiill ~ethe,n kell igénybevenni, hogy ok Ili?l.kül a külbÖ szolgá~attól '€1 noe vOIDIfu'>séik. .

44. Ha a 1JOlgári hatóságok a tÖibbi közl'endészeti 57en-eket nem tartjálk elegendŐne.k a közl'end fentarro­,ara, akkor időlege'en jg'énybe~·ehe;(ik a csendőrsé.2- se­gí~~gét! amely azonban ilyen esetekben mindig cs'ak a ~aJat fplrtles pal'allCSllo·kainak a paranc.."a.i szerint jár el.

45. lIinden c.,endőrnek jOil'a "am. előzetes ut,asítás "agy .paranc.> ~kél~se néj,kül a fenti pon~ban említett ~~olgalat().t telJesíteni, ha a l'endzaY'arás előtte tÖl'té­mk, vagy ha ,.,e.g-ítsége ,;Ül"gŐS oIkból kéretli.k. Ilyen eset­o€"n felettl"S paTan<h'l1okságán3Jk elgy>szerű jelen1ést tesz.

46. A csendőp,ég ;t-a~ainak magá'llhá7Jalktbn ,a tuIaj­(l(moS,be.)e~g-ye7le.,;e nlplkuQ behatollniok nem sz.1had. Ha l"ti!-rtoztatá" '\agy nyomozá.s ma,gil1llházba való beha­t.olast tenne "züks~gessé, s ha a tul'ajdonos aZ7Jal nem et;tenp ~~:,t, ~k~o\' az meté!e..s b~~'óság ~il'gŐSell!l;p­d .. l"e ktkhendo ('.; anll?lk hl>?likl.>ztt'lP: II huz meg-fel('llő fplngYl"lr·t alatt tal'tanclo.

(Folytatj uk.)

TANULSÁGOS NYOMOZASOK

~ .\ c) III J{('l'CH(>S. 1\;'\ oJuozta a. S!II'n:--pata I" I 4)1':-'.

~"illd!'1I lt~OIlI(lZHSII:lk pz :t kpzll"tl""; n~·(JlJJkl·l't' ~l'~ •. A JIt'IY:--;Zllll'rl "alo gyors lJlI'g'.ip,'ll"UeSlll"'1k is PZ :l (,,,I :HIJa Jllt.:g'·:.1 Jpgnn::ryohlJ .1plell1()ht:"~et. 1\ .Fll"C,l' nlH~okHI JlIpg"pJn1JYC" igyr-J{szll( ct hUIH;""'IP!p)olll.)ny SZlntl('J~ ('11 llH"g' JI'I('lllll, Jl0~'J· a hUlIt's{'jt L knlf:'IlY nyortltliL lllPJ;nnlalJ:I (IS

1t"lI1il...;z,nalll~lssa, Jl1ielolt Illeg n kl\"anc~isl(o(lnl( tOllkl't,

1I('m l :11lOsnak é~ J og-c1o·snak mind!'nt. . . A lIyuu)!)I\: lpJkuttllétSi:lVLlI es é11ui hi.ISCI11i01ln lonto .... ;

olnlsil.snyat altaJunossagbau ('gy tal1l1l~iIgos 11)'III1HJZ<J' szuk kpl'e.lei közótL logtalkozlü nJ'm 1 1"111 t't, \lIN't !'l'SZ­lete~(,ll Jn'llf'ne rogl:lIktJzl1l il JleJY;';Zlnl :<ZPIIJIP JIIt'g-tlll'­tÍlsa\'nl, a nyomol, számtalan Iajtájával s azok I't,l-haszlH11:isi mod,Jával. .

l~hllol az iSUlPl'etJdirhől tehál kirakat/om a luhllylJJII és pedig it múl' Il1pgtalált lábnyom köyetéséllek kél'llé­sét, kapc.solatbanl aZ7.1a l Ll konkrét. ~~ettel, amelyPl HZ alíthbinknan iSlll~rtetiink.

:Mnga a .zóhan forgó nyoll1o\lÚS llem yalami kiiliin­Ipg-p,; tt'ljesítmé-ny. l'a11l1Iságot. osupán azér1. nynjt, 1Ilf'J'i az e!lopott öln' ök csapúsai,t ('gy egyszel'ü, dc igen ha~zllosan él'ték('sít,hctő módsz(,l'1'el g-yorsan és bizto­san nyomon tudta kövel11i a. járőr mJndaddig, amíg a tc.tt~'s('k é~ az "lIopol.t állatok közelébc érkez,eM R így a tulaJdonképPl'ni nyomozús legszűkebb körébe ('l tu­e! () II ju tni.

A lábnyolllokról általában nagyon llIegoszlóa.k il \'é leméllyek. A nyomozás irodalma brun lerjedt'lme,-; helyet foglal el a. kérdés, amiből arra kell következ­tetnünk, hogy sokan konJOlly jelentőséget és felhasz­nálható"ágot tulaJuonítana.k a. lábnyomoknak, vj~zmll sokaKat ismerek, akik 11 labllyomoK gyaKonati er\('­két nem sokra becsülik. A kérdés megyitatásút pl­kerülve, csak annyit szeg-pzek le, hogy az nl:1/)l) leil·t nyomozús t-ahín soha - Os i I,-en g-yorStlll SeJlJlll i (,Sl't \'l' - sem "ezetet t \'(11 na l'l'l'd nl ell)" rt', ha a jú ről' tét,WI'lI\ llI('g~1I ott, ahol az ököl'csapás vég'et ért, ltnnelll 111'11'­nyugocl\·a abba, hog'y a nyomok JllI'gsziintek, lilit, il'ányban, lI1ú .. ~ úton-l\1ódoll kereste volna a nyollloz"s kiinduló pontját. nl' Dlert IleIIl kill1éUe a fáruc!súg-1l1 és helyes énkkkel az időt sem, ig'yekezeH túvolahh látni az ol'1'ál1ál és me-g is találta Ll módját annak, hogyamegszakadt. lábnyolllokl'H i"llIél ráakadhasson.

1924 április 24-én :! órakor Tóth Bagyi J ó\lsef fl,l­verte álmából a. sárospataki ön legénységét és 1H'­jelentette, hogy apósÍl>iól, aki Súrospataktól néhúll~' kilométernyire lakik, ismeretlen t ettes ek 2 ökröt el­loptak. A pam.aszos a. marhaleveleket átadta az örsnt>k, hogy a. nyomomsban a járőr azokat felhasználha"sa.

A nyomozást StuUel' tiszthelyettes, örsparancsnok­hellye.Lteg vet,te ké\lbe. Ellküldött egy járőrt a marha­leve lelkJkel Sze,remcsre, hogy az OI'srug'C\5 vás~rocrl kuhl;­son az ökrök után s meg'hagyla a jÚJrőrJlck, hogy eretl llIéllyteleqlség esetén térjen vlsS\la. és induljon utáua azon :lZ ú(:vonall.on, amelyet ő az örsre jelent-eni fog.

Stuller Hszthelyettes járőrt.ál'sával a helyszínél'e ment, kikérdezte a károst. Megtudt.a, hog~y az ökrök az istállóba volt.ak beköh'e, maguktól nem szabadulhat­tak etl. Éjf~l után arra. ébredt fel a. káros, hogy hőg a lehe,ne. Felke.lt, kiment az istállóhoz, amelynek az aj­taja. ugya,núgy volt becsub·a. egy vaskapoccsal. amint ő azt eo;lte ha.gyía, az ökrök azonban hiányoz~ulk_

A járőr me.,o-tal'totta. a. helyszíni szemlét. .A háztól 30 lépésre eső szalmakazalban két ember feb'őheh-é­nek nyomai yolbak kivehetők, am el y t.>k , mint a jál'Ől' megállapította, nem a. házbeliektől szárma:btak. Az is­~áll~tól .100 lépéo;:m)ire meglalá,ua a. járőr az ellopott l?krok.labnyommt, anu>,lyek mellett balról t.>gy patkós. Jobbrol pedig a. gnmmisa,rokkal ellátott lábbeli nyomai lútszo,ttak. A he-lyszíni szemle ('!D-éb el'eclményre nem Y(,zl'.tett.

A járőr kö,·et.le II nyomoka.t. amelyek déli i r:\ll\-­ban egy klseb~ pa,takokkal ábszCll!. YiZellYő~ rétre' y'I'_ \lettek. Az e~yi.k patako cskánál a nyom elv~szett.

. StulJer hs7Jihelyettes az,onban nem adt.a fel a rp­meny.t. hog'Y a .. n/-~lUo~~1.Í J!.jból ll1e-gtalál.i~ é,~ azok TlI<,nten a IehetosegJg koze.lebe jusson a tf'ttesekn('k.

1~127 -r"'~ ~ diSZ' Í> ;,/; ~l' ;UI() I /ÍrnI'

tI )i nyom

A ;,rt. ro ,,,k n 1,/klJ/ l: Újhit!

Sá ,,1b úti IDPrte1 70n IÍ>I fri'ls ! pilön

A oril to' útján hoA'Y I pedig hegyek útjokll>1

A ; <Z€Jmml lentkeli Arután zal a j n '-omo 2 Im ma ;ulat ne nosítan.

Más a hegyI cen h/lJl. rÖlgybe. örök. A~ legeltek,

1927 március 1. CSENDÖRSÉGI LAPOK 99

A:z u~lsó biztos n~?mrui.1 lesZÚ!t a földbe egy ka­r?t s. ~bbol a p!>ntból kundul:va, maJd e~ a pontot min­d!ig el'1lntve, ~IDd nagyobb es nagyobb körben kutatJta az eh;~tt .lábnyomok3Jt. Ez a módsrer igen jól bevált ~O }epesn,Ylre, avasuti WUés mellett rábukkant ~ JlÍJ.·'!l· a !;ábnyo.t;Uok folyt;at.ásárll; A közbeeső nyomok a Vlren.yos talaJon elenyes7Jtek, Igy t-örtént, hogy " nyomok meg1Szakadtak.

A ,lábnyomok a vasuti töltés mentén vezették a jár­őri most má~l' koműlyabb fennakadás nélküL A tett~ sek minden egyes V3Jsuti őrháznál na.gy félkört ír,'u elkanyarodtak a tölté~től, hogya "'ISUti őrházak után újból visszatérjenek ahllOz. .

Sárospa1Jaktól 8 kilométernyire, a bodrogol3JSzi i va.sút.állomás környékén awnban újból a fentebb is­mertetett módon kellett a nyomok után kutaJtni s csak 700 lépésnyire találta meg azokat újra a járőr egy friss sWrot.áshan, de rö,idesen ismét eltüntek egy Ir­gelőn s a járőT máj' mo~t nem tudta megtalálni:

A járőnrezető - látva, hogy a nyomoka t kömetl c­nül tovább követmi mád' nem lehet - egy vasum. kalauz útján swlglálati jegyben jelentette örsparancsnokának. h()gy a bodrogolaszii Ya~lÍMJlomás környékén, onnal, pedig Tolcsva irányába.n nYODl()z, mert a tettesek " hegyek közé, Tolcsva, e.~et,leg IDt'dőhol'yátli felp ,'ették útjok3Jt.

A járőr ezután a nyomok Í1·ányá.ban alapo~all szemmel tartva a terepet, Tolc.wára érkezet·t, ott je­lentke:rett az örsön és tájékozta.tta azi a lopásl'ól. Azután Yis~zaúért Bodrogolasziba s ott ialálkowtt az­za l a járő1'1~1, amely Szerenc.~ell az or'zág08 váJ.<;á.ron oY'Omorott az ökrök után, de a nyomozá.' eredményte­len maradt. Ekkor már beesteledatt s mert seDlmi olyan adat nem állott rendelkezé~l'e, aJUelyet éjszaka is haR'­nositruni lehetett voLna, a járőrök pihenőt tartottak.

Másnap a kiét jáJrőr együtt. indult észak felé, hogy a hegyes, erdős területet átkuta.ssák. Egy hegygerin · cen h3Jladva, négy kilomMel'nyj távolságban, a Hideg­vö1gyben le!l'ciésző állatokat pillantottak meg a jál'­ö.rök. Az állatok fiatal ülteiésű erdőben. tehát tilosban legeltek, ami feltünt S tu II el' tL~7Jthelyette.,nek s ezért a másik jál-őrnek azt a feladaJi.ot adta., hogy állapít,a meg, miféJ.e állatok legelnek az el·dőben. azután ku­t.assa át az erdőket Tolcsva község északi szegélyének az lirámyá>ba.n. Ma'g>a pedig KOllll'lÓlS'.kJa >és ErdÖ'ho"wái i köz;ségen árt; haladva, kutatott szintén Tolcsva il'ány~­ban. Tolcsvám máT csak az éjszaka beál.1tával találkoz­tak a jál'őrök. A hepgerincről megpiJ,lantott legelésző állatok úgy elt.ünteK, mintha a föld nyeLte volna 01 őket.

MáJsnap a járőrök Tolcsvá:tól keletre és B<lch'og-­ola.sZJitól északnyugatra eső Gold&1Jeiu ta.nya kÖlmyé­kére indultak. puhatolás végebt. A Goldstein tanya a7Jért került a nyolllozá,s középpontjába, mert a láb­nyomok az enllített tanya irányában tüntek el s a lege­lésző á,llatokat a Ridegvö4D-ben látta a já~'őr, amely a tanyától nem messze van. . . ..

A béiresgazda a járőnel folytatott bes~lgetés koz­ben feltüIDő zavartan viselkedett. Stuller ü~bhel?ettes figyelrnét eq; a körülmény 11em kerülte el s ewrt a Goldstein tanya környékét még fokozottabban igyekp­zett átkutatni.

A két járőr és a tolcsvai öl'snek ('gy rendes szolg-.í­la>Lbau levő járőre a. szomszédos Boch'ogzsadány köz­ség legelőjén össze14!llálkozott. Itt megtárgyalták a nyomozá" további feladataLt s amint így beszélgettek. köreIükbe ért egy serté~ket 1egelte<1.ő gye'J'ek, aki a hozzá intézett kérdésekre =1 válaszolt, hogy Bodrog­ZlsacLánY'ba'IlJ klét ga7.i1átJIan Ö'k,'Ö'i (IlJált",k s a klö7R1!" há.zálll őrziik azokat.

S1lUJler ti~mhelyettes ,,~ ... sza.hagyla az. eg.~:i~, j~rő\'1 a Goldsiein tanya Ogyelésere. maga pe<hg ]lIror[1I1""-<'­val B<ldrog'bsadányba .. i('te-i.L Megálla~í(o(.t,a. h?gy JIz ö-krök az c.lnlUlt éjR7Alka II községi kisbll'ó kapuJa eloil álldogáltak, amikor 0[>( I'újuk akadtak. llogy o.da 1111 ként keriiltek, azt senki sem t1.1dtn. megl'll'ln~al11. .

A.z ökrök tulajdollosút él'te;jteMe- fi R:ll'O'!putak, Öl'S, hogy az ökreit hazuvUled;i.

Má.~naJl Bodrog-z.,adúny!Jan l'ol~'1 II lIYO\,lO~S. _\ k.ondás!'''Yel'e-ket üjból kikérdez.te a járőr. A fiu ('londt ... hogy 24-én b~ 25-én tlÍvoll'ól III egO gypl(e-, hogy II Oold stein lanyalJeli bérl'>sgazda éq AZ e-gyik koeqjq fel-ft'il ·

sZalladnak a tanya melletti dombtetőre é6 a Hideg "ölg'}' felé n.ézegetn.ek.

A járőr előtt vaJ6színűnek látszott. hogy a tetteI'~. ked; a Goldstei.n tanyán kell keresn i. -

A kocsist nem találta otthon. a gazda azonban mél! zavartabban viselkedett, mint első alkalommal. KÖ7r ben megérkezet! a kocsis, aki tagadott

Mikor azonban a járőr a,lapos részlete&séggel h­deklődött az alibije felől H az egész bűn<l'>elekménnvpl kapcsolatban egyik kényp.lmetlen kérdést a másik után inté7Jte a kocsishoe" az teljesen összezavarodott, de mélr mindig tagadott. A jeget a koc.~is öccse törte meg. be­ismerve, hogy 25-én éjszaka a bátyjá,-a.l együtt két ök­I'öt hajtotbaJ<: a H'Ídeg'\·öl-~·ihől Bodl'ogzsadányba, Qtt­hagyva azokat a kisbíró kapuja előtt.

A kocsis sem t.agadott ezek után. Beismerte, ho~ a béiresgazda hiztatta a lopásl"a. 111&t mindketten melr voltak swrnlva s így akartak pénzt keríteni.

Ellmentek a káros tanyájához, de azok még világí· tottak amikor a két tolvaj odaérkezett. Ezek tehát belefek:üdtek a szalmakazal oldalába s így várták meg. míg a házban elaJszanak.

Amikor aztán minden e'lcsendesedett. ellopták a? ökröket s a járőr ~ l ta l megtalált útvonalon a Hideg­völgybe vitték 3J'j()kaL Itt szabadon engedték az ökrö­ked;, tudva, hogy jó legelőrőJ nem ige" kóborolnak messzire. Másnap é~ az azt követő napon a tanya mel­leotti dombról figyel!~k az ökröket. Amikor az elsö csendőr jál'őrt a tanya körül meglátták. megijedt-ek é. e-lhatár{)zták. hogy "h·i"zi.k aZ iikröket s ,alahol ki­csapják azokat. így i, tettek.

A gyanúsltottaka.t azután a járől' elntte a he!)' ­'zÍtlére, yéglgmutattatia "elük azt az útt-onalat. am" ­lyen az enopott ökröket ' "e'IletJték s így teljesen kid .... rítn'e a büneselekrnényi. az i!l"iéke, ható.á.I!hoz jut-ba,tta a kkt ököl·tolvajt. P-f----... ---------------------_ .. ~-~--~-~-~-

CSENDŐR LEKSZIKON 24. Kérdés. Bűnjelnek kell-c tekinteni azt a kendői,

arnelllben a tettes a lowtl szőlőt összecsomagolta? Válasz. A k~rdésben emlí'tett kendő olyan tárgy.

amely Ibizollyilr.í.,sra felha"málh'lotó II bűnvádi eljárás­ban t; így a Bp. J69. ~"a aJapján lefoglalá--a töncé>ny­S7Jel'Ű lilltelesség.

25. Kérdés. Valaki idenc/! ál/am teriilrtéről ,~zabály­"ze1'Ű útlevéllel mam/ar te-riilel re léPt'c. szöt'hhez t'aló bordával házaini kezd; fclelctre vonat/'áll. azt igazolja, hom/ a nála levő árú után az illetékes t'ámot mC'gfi$ctt('. Mi ennek az esehlC'k me.aitélése közrelUié .• zrti .~zem­pontb61?

Válasz. A fennál ,ló sz,tbál~'ok sze!1int aházaláshoz a rendőJ'hatóság külön I'ngedélye sziikM;ges. A házalá.i oJlrnnJányrt, amelyet eg,'éblk&rut c>~k eg,' hl,(, adlla'k ki. a iházalóruaik láttamo7JtaJtni kell ntrlndazon köz-.égek l'endől'lhatósáwa.iD"' 1, il1letve előltiál'ó.sá,g-aiuál. :\On",l,l", házalás véfi"'ett belép. KiHröldöll készüj( <Íruciklkek U('lll ,lehetn eik lázalrus tá l'g,' ad. .\ há zul<is "za Iní ly ,lJna'k meg'l'zegé~ ki~lá,gfÍl": az en~edeleUlnéUkül "al!3'" az ell~­dél~' kOl'hítait átJé]lő házalúkat őrizethe lehet wuni.

26. Kérdés. VaIaId milli I/llltatt,óI/.IIO" clI.Qcddlit ka/. arra, " o.au a búcsúra összcsC'rC'glrff sokadalomban as: ­lail.ára hC'luezetf I báblÍl'al fiil1.aó t('krjátékot rCl/dr: · zel1. Atcirejáték szoká.'ai szerilIt " lI .v'Tőkl/ck adal/d, j jl/falmakat a mufa/!'CÍll.1Ios kirnk.ia s illi m6don i .• ig1lck­.<zik a közönsé.aet játékra {'sáblfoni. E/járáM I/('m iltkö­zik-e ol~/ szabáluba, amrl.III/C~· IIIC'l1fnrfáso alól a mllfat ­,'ánu-enl1cdéI1/ 1/"111 1II(,lltrsfti.

Válasz. Hu a ulnfain:lfuYo .... oa j:.H.(~kra :o.z:lhúh"''7.t'ru ('n~"('d~I)~t ka pott. eoljú"il"n n('1ll kH()g{tsollwt.l .

A kéwdése'~ .iÍltékn~ll ill n:r("]~ & '"''''szh\. .. \',\.\h-,' t'lYI leg a kl;zii·g'y{'.,;;élrlöl , nem a y">kI1,'utöl fHg'!!'. :1 g,'" korl 'n 111a nU'l,onbnn ,'z"k n mula I "Úll~ ,,",ok 1,\\>l1f"l l~UYa~Z rOg"ll.s .. ~I1. :1fmc h- 14.\g,::t"y :lIk 1":.1 b ha H a h"",k'"':.'.~tn 1 L\<;ZJ'!ly\;,!lNl UlN!'mozdí tú "I.b:l n :U 1. ('.sa l" 11111,"'11 I,',"\'n Ij,h " jMtln{()~ r.,ól:íl' it , Úlr\' ho!!,,, :lZ ih,'n <'nl!'<'ti.\b·t'k kí"d,i .. át tmg)'on mpg k('ll fontolni.

27. Kérdés. .r Of/oxI/It-/' n I'ad" .• k,·r/ 11I1"jd""",,,, lilaimi idlíbrll kalj,' I,'/'iilcl,"n "kkor is 1·"dti.<Zfli, Ita II

11)\) CSFNO(')RS~or LAPOK 1~27 lllÁ rrill~ I.

'''-1 ~'.-"il{,(! '1'1" nfllf/II, 111111.'/1/ ti 1''''I,nk s~VI)()d kötl,'k,'· , ; .".' OH< f., ,'a ,Ir, s ~ I,' nl It-Ir' I,'rol //I,' q qa I nl II a,

'111:"7. \l~l II ":ldll~k"I'1 11'1.i1''''11 "lzú!'1 1,'I'idt·I.llt:k ': _ ;. i n t 1"'./'), II llll'h ,II ,;lom '7.,'.1", 1 (rid\'ll,k 1 ol t'l UI"? ~"I. ~'lt~;"" nkk,ll' n \'lI.l:hk"l'l 1,1I1:1\id,.m?~ilt :l li!1l1llm, lC~.1l U(1l1l k,wlúloZ7.11 'Il "1,,1,I ... z.;1I l.r~·",ktll"ln,.,nhnn, 111('1 l 'Il 1 ,,,Id 'Mti tillllnw,k h:lti'd~ ' :1 117. ii)"ll (('I'iillllt1kl'C 1l('1ll l'Onltlt '.;M.ik lb nZ(ll~hll11 II 'kt'ril,', "h'lll, lwg-y ""Ol! ,kl'l',\s,zl,ul :I ' ':.l,i "ú \.qt!-I Im l ", ",kkol' II "IHI a.-;kN,t. \,Ullll.t d(ln~~;~ \" a 1"1\0'\'7,11 i til:lllllak ki>I,'I"7.i'k . . I.llt'd il} 'k.'(~I:nlnH'tlly~k.;?z,t, :l nhlu,kl'rl Y:ld.la llt'111 tl"bnllh('to 01 zotl, "Illl()~oll ''l1011l1,k.

~S, K(\rdé~, .-t 1I/(/lIk(/adó IÖ!,I'~II!I('I!rll(,:.(,1I 1'1-ml/las,lia nlkalmn::oftaillak a m/ll/kasblztostf~ es bl'fcg· ..-qifii péll,fórllfil l'oló brj('/('Il~h~f. J~c.'ft!/dJn ('zi, em(. idt'q(,1l ('(/Ilf'" ,I /'I', .. bcII II ml/llkasblzto,\'Ito e,. brfcgse.qft,! t>éll :tá r frdr:kci IIrk, rés<~rl/, ~IZ nl kal mm;otta ~~ érdc~el' n('k réde/webell maga kesZI t I ri a uo/t'O~os u rlapokol/ fl beiclcl/fe,\'rkrt, aláírja a munkaadó n('l'et, anlla,k tuq.ta lIéTkiil ,\' a bc.iclrllfé,\'ckcf mrqfelcTő hHel.l/rr: ]uttqtJa, 8,//11 ' cselekmén.l/f kÜI'c/rtl-c rT az il/('to ,bcJ('lc~lfo.'. a/o o IIII/11kaa<16 /lcrN III/link !'rlhatnlmazaso nelklll a be­iclentii la JlOI.-OII alóírta .'

V á lasz, ,\ magánok i l'a,tballlisí tá~ dlkö \' t"té..,éIlJ 'ez ,ká­ro .. ító, nl!!"\' haszonszel'ző célw t nem szÜ'h"lSég'es ugyIan, dE' SZi.ik.séges oa jo~sérelem oJk~zálSa, va.gy jO!l1sél'ellelffi OIkOl' zásán.1k lerhetőség'('. :Mintbogy a kérd'Íl<;es ",retJbeill az a.lapjában ...-éve hamis all~Í1-ilsú beje.J.eaJ.t~ llP'!:!l o'kozoltt a IDUllli!aadónl1l,k jogi IS'érelmet. med l'enyeg't'lben eg) általa elmulasztot t ·kMelessé,g- elYégzésé-t j p lentl6t.te, a e>-e1t'kru ény ből hiáiOyzi,k annaik a.nyagi jogt.1.111l'lll.,;ága s í!rr, nézetünk szeriut. bü:nyádi felelős.séglgel a felhaÍll.1I· n~8zá;: nélkü] hejeleJlté<st -tett egyén nem tarlt.o2li'k.

29. Kérdés, Vízzcl tdt l'ózábon szép !'irógok l'allllah a n.vitott abTakba kité!'c. Az ablnk alaf( (,Ihaladó fettes oojko,<sá.Qból kiönfi a l'ázóból a l·izl't, mir(' a l'irá.qok qJ/or.<on ('Ther/·adnak. Bílncsell'kményt követett-e el?

V ál asz, A jog.-;éreJe:m c'elkélly j e len~ö'lég"Íí. II t.ettes ",ljárása pedig inkáhb az éretIe.u ta'Ma, mimt a bűnöző szándék megnyih'ánulása s íg" az esetet a Bille ren­uelkezései ·alá Y~D!Ili túlzásnatk tűlllilk fel. Ha a'z anyagi ká \' hizooyithaió, a Brt!lc 418. §-<áJba ütllOOző, lingó ,'agyon 1l1t>gl'ongáJásáLnak "l"étt---ég'ével "'aID egyé,)]ként d dl,1!'U D k.

30. Kérdés. Valaki b('tér a korcsmooa eg.11 ital borra. A kiszol,qáló pineér azonban közli avendéggel, homl nem fO,qják őt kiszol.qálni. mert ezt a korcsmáros me,q, tiltotta, .A ('endég kénytelen kiszolgálás nélkül l'ltá­vozni. Jogn ('an-e a l..-orcsmárosnak a vendég kiszol.qá­Tá .• át meutagodni, ha n 1'endég arra nem adott okot?

Válasz, ~inCS€Ul olyan jogsvabáily, amely feltétle­nül ;köte!e7illé a korcsm.ár<JSt a.rra, h~gy Ve11 dégeIket fo­gadjon eo aZOlkatklis--hOlgáJja. Nincs i<5 e'l'l'e S7JÜ kség, hiszen a korcsmák ü7Jle1li. válJlalikoZ'ások s a ve.ndég'elk Ikti­-zrugálásána'k: megta.gadáJSával az illető ü~letó. váHaJl~ t ~ töThkrejutást ikész.íti elő, Ilyesmit 100M józa.n ésszel ugyS!ml tesz senlri,

Más az eset aJkikol', ha a Ikorcsmáu'os 1S"~IlI.élyes e1hle~l' sWIlvből vagy bámnil" más OIlDbÓlI (ide nem értve a I'é. sregek és l'endbontóik ik>iszoJgá1láJsának t~l3'llJll1át) 1Jii,n. tetóleg megbag<31dja valaJk.iiIl!eIk ik1i.szo~álásáJt, A k~rcs­már06 ilyen eljárása sértő s azért jOglgaJ fetlelőSlSé"'l'e vo~t~a az illető &rdtlkellt fél. sőt becsiilletsé-1"OOs m:i~t!t fel lS Jele,ntlhetri. A közt'<rdetkm'elk azQllJlban az ilyem ese­teh-nez vaJID'i. kevés kÖ7-6 V<lill.

,,31. ~é.rdé~, Ha a tettl's Ulmal/eg.1I alkalom mal bl'­(',,"Tetsertest es súl.1/oS festi sértést ""Övet el a sértett el-1f!1l, biínvádi felelősség,e mindkét cselekményéért külön­dBo;e. OI·a.QI/ az enuhebb cselekmélluért ('nTó felelősség ('J sub/osabba beolvad?

. ,YáJasz,,,Ha a bPOsü'lertsérté."<t a tesu Sél-lOOssel el!'\'­IdeJulegk~vet!-ék el. a lJíl'óság l'endszel'ÍJDJt azt a gyia­korl-~tot ,ko:etJ, ho~ a, te:sti sélit'ésközben elkövef.E'ht ~uletsé!'l(.ést a te.;Ü seJ-tJessel €''Wimei. haJmazal1:bajJl A('­vonek tekmti s azroi ( kJiilön boovádi felelős~O'et áJlfil3P1Ít. meg. Ez aZOJlJban nem f('I:bé1JlemiiJ érvooyesüllŐ sooibá'ly. ~et~~k yly_an esete,k, ami!k~.r a. bestiscl'tést Jdsél'ő be­~ulet :erte;e,k nem tekJintbertok egyszerű indulla1:lki tö­Úeseknke!k. ugy:~ogynagyOOl isméHl'ÍlD.<y,llandÓ érdeke lebet

yen. Ol', 11 .. el'tettnek a kt>1ltös jogsérelem kifejezett ;:r;gtOrlasa. .~ln~ c~etlhen nem js fog ehál'lkóZlllj 'attó]

gy a lJe<,»ul~tseM:e"i a le .. tioortésse-l am.Y'agi halma~

. I ' , k' k "ill" tI 1l1<,"á 11'<I.pí ta,·" ;<;(11(,1111011 le'Őlll,k I r" 11/1 h.." n,lJ na. I O. ~ k -l t ' I /1lf,IIl'11 ö,,~71MinllR-t.-' .. t ~Zlllb~IO'l1 'kl;~'l-t .l In"fl, ()'! fl.:J) I'g'~t~l~h"él1t áll~J[l(i<í<lJ1 könlll II hll'o'a~ f- II}'utÓ'i".f e,lki 1'f\.lú t' rő'.-JalklklJJl kWf)('f!olll t "" hcssul(' 1, .. er(,e»c}~J}e i 4k ,'jk pgl"'1-en s7Je11Jbeö,( .lő 11 I keLtős jOg't->(,l' .... lem: 11 k01M"(f n' I~~ :1 tl1i~lgl;jlll lhf'rsi:i1plnp!k M!1'l{)/hllP.

:32, Kérdés, A z 11I1.f:XLI, t,-c, 9, §-rt -"fiá !"~? rríualrrll!: zós. I' a.fl II b('esiil('!sril'lt's r,\'('fc>ibrn (/ bl/n l'(t(!, nilomo~a.' I!1N/illdUásánól ~ziiksé(J l'an-(' a sértett n/J,daJltozofaro, il!r'től('q a frlsorolt hatóságok felhotalmazasarn, avafJlI mindezekr(' tekínlpl /lélkül merri11dltható-e a n.llomoz(l.~.)

Válasz, A Bp. 4. \\<-a azt mcrndj'a. 11m. hogy a lIlyomo­ZÚ;SM túl nem terjed!het. az e!,jálfá..s alklk?r, h~ o~~n {'.~et· röd van szó. ul)])ely!J611 a bUlllcselleku:ne<ny ul<loze",e fel· hatalanazástó1, '"IJJIn' ,kiYtánwltól ffiglg, eDJllíÍk meg>a.daI~a, illetőleg előterjelS7Jt:.éae előtt. ,

Ebből OObát az .következ~k. hogy a feJ.haltaJma2JalSl'<1. hiVlatal'ból ülclöz,plIldő 1~1J.m32Jás, valIT 'b,eCl5iiJetsérté, eseteiben a nvomozá", éppen úgy megtindítiható és lefolly­latl1ató mint bármely más hivatalból üldölllendő bűn­cselel~ény eSe/tén. A csel~dől'.ségi nyomo2!áSllaJk te<hát seDlJlllliféle klÜlön cliHeillbétel e ilye-u eseItlb8ln ·sdJnc;;e,n. A f01ill~lma7Jál5 megiléte. a ,"áJilil'at bemyú:jltálSláiVall 'kIez· dődő bűn'V'ád'i eb áJl,áJ&l1Jlllk előfeJi~ételle; emnek ,beszeTreSl' tehlát 'a 'kil,ályi ügyélszség gond,l<a lesz.

33, Kérdés, Valaki ezüst zsebórát talál, Dobszó út­.ián közzététeti. homl az órál tllZa.idonosn nála átvehpti, Mikor a tllla,idonos jelentkezik nála, 8 pengő jutalmat kér tőlc s csak í.qu ha.ilandó neki óráját kiadni, Jogta­lan-e a találó eljárása. s ha irte'll, miért?

Válasz, Nincs olYlan jog-i s2JlLbály, aunely a taJállót arra jOg'OsítJanlá fel, -hogya jeleiIllÍlkező tuJatidonolStól ju­tallmat követeljem. A találó 'küJönJben is szabálytalanul járt el. mert a találit dol~ot neki i!l Btk. 365, ~"a 'szel-int a. hatóságruaJk lrel1eltt volna adnia. Igaz ugyan, bogy a szabályta13lnsáJg köve:t1ke=ényei alól könnyen mealte­sülhetne, IJ1i.n,thogy a taláJlástközzétette s ezzel jóhisze· müségénJe'k adVla tanune.lét, a tull3jdonos érdekében já1't el. Kiderülvén azonban, hogy végső célja rosszhiszemű v~1Jt, mert 'IJJI~tJalam. és :iogtJa.lMl gazdl1l'sági dwélnYelk.e<t tá,plJált. magatnrtáJsáJvwl a .Btk. 365. §-áJbla ü1Jköző jog'­talan. 'elsajáJtítJás vétségét IllIirrldenesetre e1lkÖ'V1e1lte, A tulajdonos 1>3.'DIaSzám teibát az Ól"1át teU:iesen jogszeruen, hIJJtósági ő'l1iwtbe kelj ve.nrni.. A találó e-ljá.rása egyéb­k'érut igen ktöz.el álL! a B Ck. 350. ~-álba. ütköző zsarolás vét­ségé.nek Jcisérletébez is, amely abban az esetben.. hla a találó nem vélt jOglainak jóhisl'Jeu:n.ü él"V'élD.Y'esitésében járt el. hanem. amnatk tu da t:áb an, hogy a 8 pengő ju.ta}­Illat csaJk ilT erősmkos Illódon érheti el, terlbéI'C' meg­ál'lapíoflb.'ató.

34. Kérdés, A közsé.'1 belső teriiletén 1,5 métel' ma­.qossá.qban sodrOllykerítéssel körülvett kertbe behatol a tettes al~ként, hO.qu létrát támaszt a kerítéshez. azon a kertbe mászik, ott levcÍ,qja e,qu fenyőfa koroná,iát s azt eltula.idonítja, A kár 16 '/Jen,qő. Miként kell ezt (/ bííncselekménut minősítenünk'!

y ál~sz., A IJrerdésiben leírt eset beID'ásmsos lopáJs j,s­~o!al pel~aJ,a ugyan, ha az ~894:Xn, t.-c, 93. ~-ában fel­aJh'~ot~ 19-vet..el~ ~'e~del:h.~ szel"lint mezŐreJlJdől'<lég-i bhaga~sa nem mmosulne, ha az ellopott érték nem IH:la~na meg a 4 pen~ö 80 fillér~: Minthogy azonban a kerdeses esetben a kar 16 pengo, elesik a tettes attól h~g~: ,e ~ivételes t~rvé.nyszak'asz rendelkezései szerint lUmosltsek cselekmenyet, mert a kedvezmény csak ., 4 l?engő 80 :fill~r!lél nem nagyobb értékű gazdasági ter'. meJ}yek tolvaJrura von,at~ozik, A tettes cselekményót tehat a ~tk. l'endelkezes~l szerint kell elbíúlni s ig,' C'z a Jopas a Btk. 336. ~-anak 3. pontja alá esik. '

3~. Kérdés, &,n'énuben van-e ,a t'adászati tön'éltll (1~8,~.X~, t.-e.) 36. l-a, .?-mely szennt a í'adászati killá­'1101 Sté:t hszabott '/Jenzbuntetés felerésze a feljele-ntől

l e l, Válasz. A, 'V<aId,áJszalti tÖlwény 36. ~-a hatáJ1YIÍIt ve"z.

leUe. A vadaszah kihágások címén kiro'tt p' b"" te"'k ." k'" '11 .Le enzun, .: velSe. .'e.e a ozs,elge,t l Ciui, t1eleresZle pedlig a pémz_ u.~l1lfJllISz~r -kezeJ.ese alá, !JaJrtozi!k. ,a.k,i azt az állaJlDl kolt~gvCl1:es rendes bevetele/i kJözt ü<á!nyOZ cl'" ~szt~a ,me~ az iga7JSág-, faldnúvelés_ és 'kere ~ o e.; Ugyl tarc31k közö.tt, A kÖ2l!lég-et illető fOl ' sk6iie~elJl' iigyi l'élOlkra 'kell r01·dibarni. (l901:XX, Lt1a.t §jegeny .

,1 _ze re I ... t ö Ka>:\zi I e<veJl: ré t r / től fi lati h kati ba.tj áJ

TJ I.ju s l hanlrl H re D látoH nem ,?;inó fel ii li .. zek j

e.l1elDéi l&pője: lI'ak. II hatjáJ~ Tisztel

" , \'aD Y as oeni fi l1'eke t .-\ n m

gekt't~ dős

ba na EÍs aZOI hatók. a Tis tagjai I

",lőt t e heo.'Zlb • -..-.....-...

A. ~ progra) I'1VOV~ Szöv. Sl 2, VítÖl b) jnnj század ba >01'1"'':::::00:::1 megálla órl>ég e. nemkü I'et kező JIi nd.k.éi Amelyil eas dön: ban, kÖl I'ívó ba döntő, ;) elömél'k ~~ kard A kerül ÖSszege pításáIUí Zásban I 4, a VI. hatos, n l, Vándc uok,i pIa kaillak, 'eny gy utOl' IL >Zen.iOl' 4. Tiszte

II

" (I

1927 lllárciU5 1. CSENDÖRSÉOI LAPOK 101

r ,

AZ ORSZAGOS TISZTI KASZINO KÖZLEMÉNYEI

. lUoziülőh~Jyek bi:"to~ítása tisztikaszinói tagok ré­szere. Az elso 'Emleleti pállO!Ydkiut foh-ó évli m\1rciUR hú l ~től lrezd&d őleg az Ol'S2lá:gOS T.i.sll-lti ·Ka.oZJilnÓ ki zá rMl!Ig ~zin~Sta.gokJnl!lk &< azo~ közvetlen c"",,lád>l-a,gjaill1aJk (fe­leseg & gyermek) tartJa fe1lll. ha awk .Iegyeiket. elő­vételbe'l1 váltják meg. Az elővételbcn "áltat t" jegyek et ­WI fiiglgetlenü!, bármely má.~ heh"re űk.i~néYe a s'l,ol-gá­lati he!yelket) :ils él'>'émyesek, d'e az első emeleti pillJolvo­kowi egyéb ihozzá l<niozók éts \o"eOO égeJk nelln I áw";a t-hatjá.k. ~

Tisztikaszinói uagy hangverseny. A folyó é<vi már­cius hó 5~ este 9 ól'M kell-dettel. mr~tarLa:lldó 1J1agy hanJg"VeT'senyen - a túllisúfolts-ág elikerü!lÍse, vnlrumill1t a rend fe1l!l1tamtihaiJása. véll'Elbt - beJ.é,pőjeg-y~k csaJklror­látoH s-zámban adatnJaJk Iki s ewl' lá'logatónál többet nem bOOSlátitbat be a l'euclezihég. Hogy azomhan a lM­smnótagok ClsaládtagúalilkDJak (Cl9akiis feleség é;; 16 éven felü-J,i IrYffi'II1lekek éliendöik) 'a h ,elyekel bizto~ítfil.lassák, eZ/eik J'ésrere tagsági Lióléti) i&"<lzoll'ány felmutaJtáSl!l ellell1ében a tagok ~2IámowtJt ülőhely €Ikre élTényes be­lépöjegye1.-et a .kaszinó teremőre:iJnél előre is vállrthat­IlI!IJk. mig a vendégek kizárólll,g- az eoli pénztárnál V'á\t­hatjáJk 11lej(" jegyeiikei:. (Esti pénz;birnyjtás 20 óraJkoT.) Tiszotek - ha a belépébnél tiJszbilkiasmuói í.a:~sági igl!lwl­,"áD)'ai kart. fell1l'1lta.t:iáJk - ~aját s7Aml'.?lY'ÜJK11C be.lé<pőd,jjat nem fiwLnek. Az első hM'om sliékMr a malga6 ti szLsé­geket beitlölt<í flIDikcionárim;;ok ,rés:rere lesz f~llllJial·~"a. ArelJdezö'<ég ezúlooJ is fe u!..">éri a mé'lyelJ tisztelt \'en M­ge<ket, hogy az ülőhelye!kel l eh~öleg a höll,'yeknek. vagy id&s urrumak <ziveskedjCll1.ek áiemge.tlud. A7;on esetben. ha nagyobb sl!-ámú 'köwnség' nem. nyerhetil1eellhely~zié~t és awk a oI:erem megteUe ut.án llJem V'olnllÍJn<l,k beboClsá1-ha1óik. a hamgvel\...;eIIlY1. k'őzkivtá.na( T'U e, e1ttleg uwg<isméUi a Tis"bti ~ó. A 'Vo'walDl1i biz-oils<Íll!' és rendezőség: tagjai fellkléretneJk, hogy a han,..,"1Vel'Sleny megkeulése előtt egy órá~raJ (azaz 20 óJ'a'kü<r) :iele njenek meg. ho~' heo'Zlt.álS'Uik '.roll<\ I )"oz'h'" I Ó I".gyen. ,...-----_....-_........-... ----........-~ .. ~-..--. ...

SPORT

Á csendőrség i országos tiszti VlVoverseny részletes programmja. Á folyó évi (:I;elJJdől;,;égi onszagos tis2l!i vivoveJ'seuyi Pécse1Ji ll1árClÍus ~6-án es 27-én a M. Vivó S7j(h' . lS2labályw. 6zetrÍJJ1t rellldez.iJk. 1. Tagozás: 1. Ka.rd- és 2. vit.órvel'seny. l-bez. A kard 2 csoportban aj slI-eD.i.or, b) junuor. a) SZeWol'ok ar.. eddigiek, valamint Stirtes szá2lados, Tavassy. ZSeJlgellér, Borovsz.ky és Pajor fő­hadnagyok, b) juniorok, akik eddig is awk voltak. A sorrend a döntőbe jutotLak körvIvása alapján lesz megállapitva. A swnior Clsoport győztese leslI- a csend­őrség ez év'i kardvivó iJajllok.a.. JUillÍorok a bajnokságérL nem küzda:lelJnek. A jUlll.Í,or l. e'.[vesz!i jUlJJiorlSlÍg>Ílt s a kö­vet.kező versenyekell Ulár ClSak mini szenior indulhat. :\fiDdkét csopori dölltőjébe 6-6 ver>enyw kerülhet. Amelyik ClSOportban hus2l1lál több iuduló lesz, ott nyol­CJa>S dÖIJJtöt !keN ta!,bami. 2-höz. VitőrverDe<ly egy Ct;opOl1 -ban, körvivással A győ2ltes a Clsendőrség 1927. évi tör­,'ivó bajn.oka. 20 indulóig haJtos, all-on fölü] lIyolca" döntő. 3. 26-áll délelőtt tőr előverseuyek, déluiáD kal'c] ­clőlllérkőwsek és junior kard döntő. 27-én délután tőr és kard szenior dÖlltő, utána Uíjkio~~ta,. fl. PONtozás: A kerületek S<lTI16ndjét versellyzőik által plért pontok össrege haiáTozza meg. Az évi végbeolyezések megálla ­pítiJ,sánál a ver.SC'lly JI, raull's"ámol ad. l~gyél1i POlltO­l!-á~ban az I. helye:res 10. II II. 8. a III. 6. u IV. 5, az V. 4, a VI. 3. 11 VII. 2 "H a VIII. 1 ponlot ud. Elz ÚI,'Y II hatos, lUint 11 nyolcas döntő)"e énoénye>". III. 1)íjazá.~: 1. Vándordíj a le~(öbb pontot eléri kel·üleLnek. 2. BUJ nuki plaket és dí;mkil,,,,él II ka rd és u tördY!Í.H IJUj'){l­kallluk. 3. Aranyozott. éj-em II kurd ",,,nior é< il lőryor­sen)' l,'Yőzleseinek. Ezü.<Wzö(.t énllll. n tőr II., k\ll'd 81.;(." Ilim' JI. ég junior L-upk. DrOllz <'I·!.llll " lől' es "ud'd özenjQr m .. viIIaUlini a karel juniol' TI. és. HL-nak. 4. Tl~zteletdíj legalább 3. Il'gfeljebb 9. az ege:;z verse-

nYe,! elér! j)(lntere~én~ek alapjá.n. Egyernlő pontszám ~téD !I- szelllo~k. ":. Jumorokkal, a kardban jobb helye­zest elertek a törorokkel swmben vála . .;ztási elsőbbség­ge! bí~·nak. IV. iye'l!ezés: Részt ,-,eh~tnek a testület állo­man.ya~a (.~i1:tozo 'hsztek. Neveregi lveket márClius IO-ig a pecSIJ kerulethez kell megkuldeni. A n.eve2lés tartal­mazza: 1. Név. 2. Rendfoko1.at. 3. Beosztás. 4. Mely verse.nr.sll-ámban I?v án .in~ul ni , (pl. kll;J'd junior és tőr). 5. Kozos elhe-Iyezesre es et.keoo~Te igemyt tart-e. 6. Ml ­kortól. Mind,," swmély neve7-ése után a rendező kerü. leti paranClsllokságnak 2 P a verseny megkezdéséig ~ firetendő. E:!ipn ös~zegei a sportalapok fedezik. A IV. kerülel a nevezők számát u csendőrség felügyelőjének márciu~ 20-ig jelenti. V. Általáno .. rbz. l. A versenyZők felszerelésről maguk tartoznak goodoskodnL 2. Meg­felelő juryröl, helyiségről. <;ebfeJ"ltőtJenítö és kötö2IŐ­anyagról. gyantáról, mosdól'ól stb. a IV. kerület tar­tozik gOlJdoskodDi. Jnry elnök kikiildéo;e iránt intézke­déstörtént. 3. Ki,ván3J!os. hogy a versenyre mindeD l'é<;2lI1vevő megfelelő ruházatot és fel'lzerelést S2lerezzen magának, mem e27Zel nemcsak saját te~1Ii épségét ki­IHéli, hamem a testület hiJ,Jevének és a verseny <;:Lin­,-onalának is toartoru. 4. A vívás, mint lovagias, úri sPoJi o lyan kötelezettJségekk~ jár. III ikről a küzdelem hevében sem szabad megfeledkezni. II!Y al!- ellenféln.,.k és a jurymek való tis7ltelgés asszó előtt és ntán. az "lleDfél levet.1 fejvéddel ,' aló üd\'özlése helyc<;ere alkal ­mával. az asszó utáni kézfogás. fájdalma" vagy nem érvéuyes felületre adott vágás V31!Y sz,úrás utáni azonnali bocsánatkérés, a jUl'y ítéletének kritika nél­kiili tndonlá,nl"étple arok a fő rlolgok. melyek ellen a vereuyzők leggyakrabban vétenek. 5. A törn,ók 26-áll e;;tig. a k aJ'dvh'élk 27-~nl rlé'lig ~l"ke7Jl1ek PéC>o"Te.

A ClseDdőrségi mezei futó- és legénységi szabad­birkozó versenyek részletes programmja. A folyó évi Cls€'11dől'ségi mp"ei futó- és legénysél!i Rzabadbirkó2iÓ ..... ersenyeket - a "ívóvel'seDnyel egyidőhen - márciu. 26-ám é~ 27 -é1JJ Pécsett rendem. AJ Mezei fu tÓ1·C'rseny. 4-!i lan.-es t.ávon, mezőn vagy gyakorlótéren a M. A. ~z. ~zabályai szel'ÍDt. T. Tagozás. 1. Legénységi c<;apat. ew'll belül 2. ole!!1énységi egyéni él'< 'küIÖlll 3. tiszti egyéni "('rsen~'. 4. Meghívottak versenye. e<etleg több csoport­IJan. A iáv é. pálya minden számban ugyanaz. 1.-hez. Kel'ülett>nkéni 1 altiszt és 4 csendőr ,' al!Y próbaClsendőr. A Clsapatban iöbl, altis7lt is indulbat, de l indítá~ kötell"Ző. A csapat 2 ~o-jának olyannak kell lennie. ki még csCiILdőrségi mewi fllltóverselJJYe,n érmet Illem nyert_ Kel"i.il eten kén 1 ledelj!'bb 7 fő nevezbeotő és indítható. A csa pat eredményét a fenti f!'ltételeknek megfeleló 5 első befutó adja. A legénysé!!i ~gyéJJi Vel'S€.DY is ennek keretében dől Pl. 3.-hoz. Ti ,,,ti eg-yéni versen)' tetsres szerinlli tiszti neyezővel .!'ogy külön c<opol'tban. 'J1ekinic4tpl alTa. hogy az egyéni verseny(\ken dől 1'1 a hajnokság is. a 3 első tiszhi és lel!énységi befutó ide­iét ponlosan mé,~k. A """seny időpon!ja 2í-én 10 óra.. FlI.ő c.-opol'ihan a vendégpk. utánuk meJrfelelő időközre a le>l!énység, ,'égiil il t,iszli csopnrt indul. ll. POl/tOJÓ_' A "ersen~' az évi végbely!'wsek megállapítá..",-1.nál e!E~"7 rangszámot ad. A kel'iilet-ek közö(,!i <ol-I'pndet az elért pontok ~7.ál1la hutál"02lZa III Pg. A kis2lámításnál n csnpal pOlltjaihoz az ilJ .. tő kel'iilet tiszti vf'N>nyzőine-k el!Ypni pontjai arlandók hOZ1.á s az így nypl'l <zám határoz az plsőbbs,sgk,sl'dé.,éheD. Egyeruő l)(}lItM .. áJll 'mellett a "sanajsorrend elönt. A 11<'ln'z';,('k é,-ték .. lés!,: A) (',anat: L !i0. U. 40. TIL 30. lY. 2~. V. 20. \1. lfi YTI. 10. VIII. o) oont. ll) t'/n'éllli: I. 10. II. S. III. 6. lY. 5. Y. 4. VI. it V II. 2. VIII. 1 Ilon t. TlT. Dfjazá .•. 1. ';r{llldol-dij a lt"!­iobb Jlont-el'pdménrt t'l"rö k('l'Ült'lllpk. _\ ,~únci.wciíiat ", ,Jlapi1ólpvél -lllú,,,I,,lo1 n TI. kerülel il IT. k,'rii!.'",,'\; márClill< ?6-:1I' "tadni t:u·tozik. 2. "Baino!"; plak.'1 ,,,, (li,zokley'?l a Il'l!'jobh ,'rpdmém-I "lpl'ö fulánuk. F,"aci! JlJ'óhars"ndiir hil,t.okúhan "011 hajnaki plnkl't.-t '" aln ­pí!ólc"él 'JII;Í"(lI.,t(l1 HZ F,l'('~i. l1l:h'('iu' ~6-án :J n' k,' riilc>tlll'k !ÍI, ,,llli tarlozik. :1. Él'l'In: al :u-:mYIlZfltt " I"I! .inhh tiszti ~ ... l('P't~ll~- ... ~gi fuiónak: /)) t'7.ii .... t () l Ött :l :n-ö tp .... (''''iuDtd nlillrh'll f.ug-júnak. Il ti .... zti TI .. \".\hllnin! ;\ I l'/!'t?n Y'l>g-i IT. I"~ TIT. lwlypz,'1hwk: 11I'On 7: n IT '" TIT . helypz"t1 <",,,put ",inn"ll t ".,.j:"',ak. " lio;zti llT. ':lln Il li II t " ll'g·('n~· ,,;g-i TV VllT. lH'I~·,'zl'tk!..'ll'k. 'ki ,\ t'l"~'él1i YPYSl'llylW'l1 ~l'nH~t n)~(\l" al. (~,,!,patt'l't\dnlt'n~ t.'

1I1llpiún (.· .... Hl~ :Ikkol' tlí,iul.l1ntt\ l\l""llltlli't ha I,. ... hh(\ll t'rh5. kl''''l~hhl",f knpllH . ... l'? t' ... (\th~l1 " m~\ ... 1k k; "'('lll ~HlhRt,'

1,.2 CSENOÓRstOl LAPOl< I nJ7 Illi"-" i I" l.

"\,'kl .\.mt'J\Iwilwll 111. l. "_ ll. ,il t,i",,!.i h,'futó c'.upntball \.,,~~ t'~~ " '\liit'g kiitön l'l'l'llllUt'I ,Ujazya n()m lett, az 1. ", .. ,'rt' ,'zihl. II ll. n"?<,l't' brollr.-'re-m ~ldando ~1. 4. l'i'''ll'lt't,iiil1~:I\'' ,'lkiilömIH' ti~ztt'k reszere I~alab~ l, Jed,'lit'bh . ;1; I,'~·ény .... '~ 1'.!,rilX' I",g.alább 3. legfelJebb 1\, :1 1;,'fuI;isi ,ol'1'end nlnp.iÚn. 5. A meghíyobtak meA' f.'It'I.> dlj:\?"hH n lY. kerükt.r(\ bizntob~ nzzal, ~l.oIn: .. ll.~ II l'_I'Il<lor"t,::"ih('7. h:1 ,on hl h\gTt'n; F, c~lr~ a cliJI1.YUJt9 hi wi,t".,\.:-tt\1 ~ l'c·.iist- t' .. 4 bnmzCl'em Ig'e<Jlyelthelo." IT . \"rl'r..;:.'.' . ~lal'('in' lO.ig n lY. keriilE>lhez kiildendo. :"'­k.'dil,'lt'k :iltnl ' /.l'rkeszlt\tt nen'zé,i íyek t.artah)ln.wak :1 b.'I1<'\"<'%.'tt 1. Ill'Yét, :!. rendfokozat.ít. 3. bOOS21ti1sat. 4. imlnll-.' 11181' l"E>ndő1' .. égi mezei futóYE>!,seDyen: 5. ny.'rt-t' ,>ruh'l \ agy .líjn t. 6. közös ~Ihelye~esre. 7. et~('­'<"l'\' i~nyl tm-t-e. K mikoJ"tol. MlI1den hS21t. ne"ezeSf'

nl:111 ~ P. leg-ény,t\g-é után l P a readező keruletnek . . :1 '-erS(,I1\- me"kt'zdé$e előtt 11 sporl.alnpból kifiootendo. T" -mt'n:r/ r_e1l,lőrst\gi ~pOl,tdl't>;;.sz teotszés szerinti k~nn\"ti lú'bh('liwl (fntócipllv('ll. RarisD)'akötö vi St'-1';',1.' D",lliiz€'ndö. Bi Birkoz/Í /'('/'$('11.1/. Csendöl'legooység­n-',.zt>n' <1 ' :l.1bndhil-kózús sznháh'ai SZE>t'Í'lLt. I. Tagozás. l. K önnY1lsúl, 67 kg--ig; 2. kÖ7;épsúly 67-75 kg-ig; 3. lI"ht\Z'úl~- i.1 b'-on felül. Súlycsoportokon belül E'gyén i k{irm~rk~"i7.t>,. az I., TI. és TIT. helyezés eldöntésérp. utáM !lZ "Isii be-lYf.>zettek közöt.! <1 bajlloki cím ér!. l':z~n körlllh'kőzést a ne-h':'z- és köwpsúl, győztesr kez~li é, a nehéz,úly ~-őzt<'"c fol:dntja. Előmt>rkőzése-k ~6-án. döntök 27-00 a lY. k eriil et beo~Zitása sZE'rint. nt-Jna ,líjkinsztás. Il. Pontozás. A versen)' '" rang­, zámnt ad u kerületek é,i \"éghelye7.ksében. A kerüle­t€'k , orl"elHljét yel-sE>nyzőik által pI ért ös s7i]Jontszá'l1l határozza meg-. )Iinden e~-es mérköZié"nél a győztE>S 2. fl ,e--ztf... O pontot kap. Ra 10 percnyi küzclelem erecl­lll",n~1 1Iel1l bOT~ 2 perc pibpnő után újabh 10 pprces IllpneL Ha kétszer 10 perc alatt SE>m !'osne tuss. akkor III indké-t wr<;e'I1Yző l-l pon!.ot kap. G,őZltes. a ki a kör­mérkőzé>:ben a legtöbh PO uto ! szerzi. Holtverseny esE'­t",n kiizdé, a mérkőzés eldőltéig-. TIl. Dí.iaz!Í.~. 1. Baj ­noki plaket és díszoklevél a bajnoki kör /,.")-ő21t€'sének. A ~znhó Istyán próbacse-ndőr hirtokában levő plaketei é_ az alapítólevél másolatot a II. ke.rlilet a IV-nek a V~l'~ny megkezdése előtt adja árt. 2. Érem: aTanyowtt a .úh-csopol'tok győ21(,esének; ezüstözött a II., bronz a m. belyezet1l:eknek. 3. Tisztel6!díj mi'llden súlycsoport gyözte-sé-nek. TV .• Vevezés. Keriiletellként és súlycsopor­tonként 1-1 fő indítható. Nevezési ívek l. név, 2. rend­rokozat. 3. beoszrt:.á •. 4. kol', 5. ~úlycsopol1t, 6. közös ét­kezés, 7. elbelyezé~re igényt tart-e, 8. mikol"tól. N eve­ZJési díj sze-mélyenként 1 P , a verseny megkezdése plőtt a sportalapból a IV. ke-rületnek befiootendő. CJ AUalános ré.~z. 1. A versenyt l'ende21ő IV. keTiileti pa­rancsnokság gondoskodik a verse-nyek me2"felelő pro­I'll.gá1.ásáróL a fE>gyveres testületeknek és ~a leven ték­netk a mezei futó- éi; bioikowversooyelkre előljáró srex­\"~i~ útj~ ;a~ó ,megruvásáról. valamilllt a m"gbívottak knlon 9iJaz:;garol. 2 .. A ve<l'senyek pontos kf'zclete és helre. étkezes, fogauas. elhelyezésről részletl.'s tájékO?r tatot ~rk~ZJt s aZit a keTület és E(l.'l.1. parancsuoksá­~?knak ldeJeb~ll megküldi; 3. A me21ei fu,tóvel'senynél tom!'ges ,befu~a,s,>!,l kell szamolni, e-LJéri a sOl'l'enc1 pon­tos mega~Pltá_SaT'a megj'plelő előkészülE>teke1 tesznek. 4. A m~l Xlltovers€'!lY'llel orvos. a biTkozóverscnynél mpgfelelo kotszen'k e~ sE>hfertötlenítő runyaO'ok kéznél I_es~ek. 5. A .hirkózhhoz swnyegrö,l és b írá'lu ú l a lY. kr!u1r tarl<Yak gond?sko,dni. 6. Az indulók sportruháit p ooo e~n meg kf'1I .vlz<;ga)ni. nebogy azok feslett vagy ~lhasznalt ,olta n11at! !dnos jelenetek kf'1e1kezzenek : . • ~. ":':,l"~:ny~kh"z. szi?ksége~ érmeket a lY. kf'l'iilei " dlJ~ ujto 11I7,o((,agtol kimub1.tással igényli. .....,... .... -_ .. -.-----_ . .-~~.-.. -.-.. -._----

,lz nsfnbrík több T/asznot hlÍznák gyenpes~giiZ ­böl, mint amell ny it a szellemesek nypl'11ek ('rejü.k ríltal. ~Tézziik fl snrsól'al küzdödö nagy férfit anél­~iil, hogy segífségPre lennénk, a bukófé7ben le'vő fi1.szerórust iparkodunk megmenteni; mert midön a gyengét oltalmunk alrí vesszük, némi ff'lsöbbségi Przés kecsegtet bennünket, holott a lríngeszüvel .ozf'mbp/I bnssz{J nl.-nr/1I11 k, hogy ne~n bfrunk fölé,iC' kerekedni. Balzac.

HIREK

Levél a szerkesdőhöz. A Cseondől'!iégi Lap?k folyó é~· i fE',hQ'uál' hó l-én megjelent 3. számában PrunaJoit illY .. altn ­h01'DJagJ ÚJr Őnagyméltósága tolJllálból igern :kedv~ V'JSS71!l­('ml éjkeZlést OIhra,sV!lIIIl. A V'issz;!IemlelkleZl~, e~y,l"esW "a rrn al'}; ielő,]'e es~k. rumilkOlr én is a maJgY1ar bra[Yl ci;e>l1Clo'l'!;IP~ ragja vOIHIMn; ug-ylanis l'e<ncl'&Jii p'állyámJat a n,mgyar kl l'áJlvi (lgendő~'séO' IcÖote lélkJélbrn lrezdJtem meg es folyta .t ­t aril a &árosi 'w;tooóm_ l1lajd az állami l'ood&!,oétr, ,k,eihr. Iében. PlUruajott ruLtábol'l1agy úr vi~,weml~lkez('~~nf',J,­WIn egy résZie. m ",ly al'1'a az i.dőrE' vonaHkoZliJk, a~{),1 nnnak az intézmén'Ynelk a bag"Ja voltam. A kassai n "UÍJDu csendőr Ikei-ü'lebi ramncsnO'kságfuoztJartO'htMll ParancsnO'ka: hilibi HallJar BéJa aJleZll'ede-s YO'I1. Ha:l~('r alez;J.'edes. Icer'ii.leti paranoolI1olk. kel!Ilény'Vru~.ású c''>tlndöl'­tÖl'zsti«;21t volt. NE"m szerette a bő'bes71édu embereket. 11le-rt maga ilS szü(k.,za'VÚ. \l,"laJtonás pmher volt. Rz;i,g-oru­sága m eTleM jgazsá\!ros és méltányolS vo,11 és f&l~·tr objek­livitása jc,]]emezte őt. Ha az a1árem.delt D'm'Unc:"'Iloik~~í­gokonáJJ. szemlét im'tott. akl.posan me,g-ifor~avtJa a parr'anc s -no'lroikat és a ronto5kücló emlbe<l'Clkctikjokrotba. :Mint S7iűk­,~a',,1.Í p,mber. sOI"k1szor zavm'ba hozta az öl'SlPflJranc,snn­ko/Imet. Ig-y péld áJul az eln"ük öT1l"ön 321t kérdeZite az Öl'S ­

para'llcsnoktól: áll? Az ör'sp<aQ'lalllcsnok z,av<a.rba.iö1t é, Il'em fe<leli!:. En-c nz ör'~,h'od'ábó'l átment a Jegé!nységJi HW­bálba. alhoJ a csendö~'ölk tartóZlkodtak élS iJsmét>elte: á"~ Egy régefbben szollgá1ó erdélyi fiú . alki az ruleZ1'edet<;t m;;r i9lIlerte. a21t fele'l>1Je: ,.I.qenis, alezrrdes úr, a kocsi a lak­fan.lla előtt áll". Erre ~a11kon fordult és ktment. feJiHt ól

koo&jjra, hogy s21emleútját folytassa_ - Bányai A.lfberl i, I"l'edesrltinált cSe<IldőT'~i"zt ,olt. A lml~>S3. i csemdőnkerii,le1 alriiszti tamIfolyam paralllcSI10ka is vo}!; illyen mim'Ő6!'­gében sdk éven kieresvbiil mŰlkÖodött s az ő kez;e allól ilrPll jó a,ltisztek kerül/telk az örsök élére. A ~anfoLntm hat ht. ­nlapjg >tartott. Vizsga előtt awlkat. a,kiJk a kÖ'Tetelmf. ­nYeJkuelk meg nem feleltelk. azaz n E"m bdzomyulltak az al ti svti örslVeze1;ői rendfokoz.atra ullkn,lmasclkmilLlk. Y:i&S!W ­küldtélk az ör\Sre. Nblba:n laz időben az öu'SV'ezefő is beJön­téily ,'olt és öu-skÖolileMlbellJ. lIJIemcsa'k telk,illlt~lynfl k. hailleom tiszt,elelbnek is tirve<ndmt. mert a Ktm Bélálk ablhalI1 lUZ időben még Ga'liciáib'an tamyárlalk. A magyar kli~-áIYi csendől'ségroo uM a'cT'JJarorszáq Rendőrsé.qéne-k Története" címií .könyvtea.:nbeu 1bŐ'V'cl>ben meogea:nJlélke'lite<m. mi'llJt olya.n inre=énYl'öl. mely fegyelmet nl(llVel. oktat. tJallJ.~· t; tisZltességre, rem.dre. 'P"O'll tO&SlÚg.ra. talklail"é!k OSSÓlglDa. jI' 1-lemre és becsiiJlmre tIMIHja ,kö1elélkbeJ.~ embere.i.:t. Tisz­te-1ettel vagyok SZleTlkesztő úrDlalk kJésZlSég-e.s bí'V'e: Her nádnémeti, 1927. é~'i február hó 20-án. Tisza Miksa, ny. ren dÖ'l"főtoa.nácsos.

A honvédség föparancsnokának elismerése. A m. kir. houvédség főllarancsnoka néhai ,itéz _Vagy Pál gy. tábornok temetés én kivonult gyászkíséret megjelooése 'és magatartúsa felett megelégedését és elismerését fejezte ki. A gyászkisél'et­ben a S'llege-di csem<lőriskola félsm'Za<la is részlvllltt.

Dicséretek. A m. kir .. csendőrség felügyelője Samu Mihály ttiS7Jthillly>eitest 25 évi csendőrségi s71o.lg'lilata alabt a lro'1Jbti.zton­sági s-zolgfMatfuam és azruláre<D!del1e.k neV1elése beaién kMiEY,j<te11 lroozgó, odlaadó és igen woolInléIlSes öl'S"pal'=csuoJki tevékeny­ségéélrt, lVaiamintmiJndenOrOfl1i példás magatartásáérl. és Gom bolai János tis .. tlbelyebtest hosszas cse.ndOO:ségi szolgálata alatt a lOOzhl'llto:nsá.gi s7lOllgá.la tbam \lB az aláren'deol-te>k nElV~ te­rén kifejltett buzgó és igen e.:redm>é.nyes tevéJ!:en.y~ cse»dŐT felügyelői dicsérő okirat/al láMa el.

A. m. kir. székesfehérvári II. Sz. csendőr kerület parancs­"ok;, rál?n~ Ist,?án törz.sőrmestert a!Lé<rt, mert mint OB'1ltáJr seged,tlS71bi ~l segédmlllll1l:ás, erwn aJikalrrna7Já.sában nagy 6'ZongaJm?-t. Igen. .ered.m.é<nyes buzgó tevékemységet fejtett ki és igen: JÓ magaV'l.Selilltet talILusitott. dicsérő okirattal látta el, . mig Sz~nt6 ZSigm~.nd ~estert arzJéTt, mert mmt idkéllZŐ ~:!1;~.szt 8IZ iS.!kod~nál tobb mWlJt né"ry >éveon át a JlT<\Ibacs&Ild­OTok katonaI ikillreip®ése és toV'áJb blkiéll7l€ee ik'ÖrüJ ire<n nagy bu'/)g~mat, iiáT'll!dJt.ságot nem ism€(l'"ő kiJtJartást és s~QIl\ga.l'!rult t aUlUslt ott. t<YVáJblbá. m'OO"t 'Il S:PO<rrtkü"é]YLés terén ,;,geon s'lk"e<r s I}élda,a<ló ~s'ZtV1ételév&l _ a leg>!nYség sport meg>'koo'Vel~~ ál-foalá.bam 19·e.n sOO'ikemtoleg köu-e<m.űiko"do .. tt es' C J' t.. BŐ - ser ano, om romesOOrt 'Il!llért, mert Blasek Károly VlárpaloJtai lako' s~.Telmé;e 1925. é~ január hó 17-{m elkövetett csaLás'" be s fal'ad·tsagot nem 'sm~rö p€oldá. hU'Zg'alommal és k" l .. Ugy. il1~ leleoménye-:.seg~el ": teottrs s-zemélyét 'kiden-iteotte és ~i~f!~ nagy ~s-,;,~ hl7)tosl,jotta. nyih'áno,.on megdicsérte. J

IJdr6 .z1Lbob' I(.jlnl kB.'" 1 .. ,

~S IlJ! ;ir~lI~ , 'J 'fJ.~t

E tllvi T~ aZ i,-,.ll

!rO=" , tt' de tn elekt~ ~lóad,9 II kül!J kapcsl rn'Ulliki

, .j

~lkesZIJ ét, ,b€ali az önJ .;,Íra I;\

.ziilélki es gyá (lOn tok mémöl elörl'1~ ról szo dagó .

tünk 1 téren lloden közj l~ neJ'. B I csodás ~ nepe N lágába -íteM fl g)-ar. Dl

fb~!k~, II Az !'ol" lemmel cióban ~

Hang 8u~j csendőn;/ U--én, téli .[rpád Ih gonaműv1 ben művi le1tóból Géza. _ Improm'P t,·mull. _

A CseD~ LapOk r kizárólag

\1., Rév.

Min

it I(lnevezett

'oc" ra

lán~ ImlB

"

1927 lllárcius ). CsENOÓRSÉOl LAPOK wa

A m. kir. sZD-mbalhelyi lll. sz. ('sendfn- ke'rü}el p(J1'atu:s­"oka Szila GYI/la g. tisvtlbelye(te5t a SWlIl.!Jabbe.Iyi esendő,. ~lypoaranCSJJolkB.á.gllláJ 1lrodai "egklnnlllká.i b~o.~MabaJJ m=deal.k'.'" tam usi1.obt kli.V\áiló. ~gl"b1l74ralmá.élit, J>éld'á. I<'lkiis­meret_gMrt és aláxendeJt)€O.!lJek nli!lJdE>D.Ö.rányÚ helyes be­folyásolásA'ért, miáltal előljáróit hath"ló"lIl támogatta. dio ('sérő oku'olfal látfo el. ·\«0.11 F'prel/c 1', ti~zthplypttest hosz­szalbb CBelD.dő~i swlgáJati idej(' ,w.att a kŐZbi7i(onságli s1",1-gáJat te""n, lIllaJd oo7Jbály- ó., k"l'ül~ti S<lgédLi.szti se~!llnn­kMi boosu.táSliijJa n példás k öW''''''«égtud'ág",aI, SUl kiélrtJel(,illlll el és Ü8'Y'bu.zgal!>mlllal kLfejt.,tt erodmooyes mükőclé&Mrt, haj­társai Jlf'lyes hefolyásolasáéol't ~'" I>,éldH.'o, m:-lg:Jyi~pJetpél~t u.1lil­l'dnosan megdicsérte.

Előadás az öllkapcsoló távbeszélőről és a sugár. táviróról. Vitéz dr. Rákosi GyÖ~·.gy ny. ,-Ik. ez.redes az. i.sme11 katOlJlJ8.i író. hJétfön e~te élvezetes és 1Janulsá~ gos elő.adá.st tarttOlt1; G V áci-ut<:ai Thszti K,a;stinó dísz­ter:mében az új ön:kaJ]Jcsoló hh'be"úlő1'ől és a rádió mo­dern fejlődéséről. Az .ll.~ereLter:ies2itö előadás az elektromos enllTg'iáik: méltatá~áNaJ lre:oclödött, majd az előadó á1.térlt oa mai mode'l1D Iká'beltechnilka fej l ődé.sér>e. a k1üLföldli áillam{)k nemretköm 'W,belh.álómiáJoo s ezzel ImpesoJat.'ban az el_ő ma'gy<1w lIJeiDJ2e,tJJmzi kábe'lfe,ktetés OlJUDikállatillra. Jllely elől-eIá,tJb,atólag még a folyó éviben elJkés2JÜ1. A ma'gyIll.Q· :ká<belgyáriás oo"Velllde1Als fejlődése és ibeanutaJtáJsa. ki.elrészítJett€ az elmt>ndo.ttakat. EZ€lkf\l1:án az ölllka~ClSQló tálvbeswlö berendezés világo~ méM,atá­sá.na. került a sor. LáJtitulk az új automata távlbesz.élő ,ké­szülélket, lID.eg;smertiiJk3lll1ll13!k k-ezelésél, mÜJködési. elvét élsgyár1JáJsát. tO'V'áJb'bá 13. berendeZJés a l,at! áJJló új kQz­llO'Il.tok hatalmas swreJési. munk.áJ.awM. derek magyar mérnökeinlk és Iki~ló szallmlluwkásrui1l'k "zorg<a~mas előre1őT'ésM. Az előadás másodiJk <része li modern rMió­l'Ól swlott. KiV'á'l.ó műsZlaIIDi sUIJktudá.ssal és helyes pe­dJagógti.uu érrekkel időrendi sol .... endb811 vOillfUl~ fel előt tünk e taláa:mánnyaJ klapcsolaiJban mindJaz, am.i ezen a téreu érdeikes és 'lUÍudeu mŰ'vel't embe11 egya,l'ámtl€iköt. Modern nem~m és BroodCiB.siti:u'g álloomálso!k. nemzet. közi riLdióegyeznné.uye!k, aUkalmazásj l"he.tőséJrelk, Ecke­ner, Byrd és Ammundl>en expedJiciói, töllleg-bh"zól'á,s csodJás fujlettlslégle, az. iSilD.eretlelll kiatoom amel-ljjkaJi Üln­nepe New-York és SanF·NlTI.cj",co között. a csodálk vi­lágáJba t.ereltek a harl,g-a/tÓlSlágQli. A híl'Sw,róklm'l fe.lero­síte1:lt sz.abad előadást, gOlllUOSaJll ÖSS!lAlváJJQgrutO'tt ma­g"ylar, .IJIémet, oWalSZ, angol és amel'jlkali veií temt Ikép'e1k és filmek rnsé'l"ték. egy 50 waitos !IDOd~1'1lad6-Yevő rádJió­áJJomru, mÜJlrodlísém,€Ik gyakOl'lati lbelDJlUwwa mellett. Az előadást dilS!lAls és IllUgylszáJmú lroz,ölDlség feszült figye­lemmel Ibrallg3ltJta v'ég'Lg és a ki'V'áló e-lőadót melej!' ová-roó'bllllD. resz.esítette. S-y.

Hang\'erseny • csendőrségi internátus aJal>j. ja\'ára. A Budaipesten áUomáso~6 magyrur kjTlilyi csendőTti.s7itiJ<>a:r a csendőrség; internátus alapia jawAm rol)-ó évi mál'CLUS hó U..fm, fél 18 Maii keroettel Goda Gizella Oj)Cr""nekesnö, Balázs drpád dalkől1>ö, Ambrózy Béla wngora, és WeJmer Géza !>r­gonamüvészek kÖ21reruűköd éséyel a Zeneakndémia nagytermé­ben müvés?iesl>élyt l"eIDdez. Műsor. Goda Gizella: V.,..du: Rigo­lettóból Gilda-áJia (müd.al<>k). Zongorá1l kiséri Sauerwald Géza. - Ambrózy Béla: MO:1Ja,,(; Frun·bru;ie, c-ll1c>li. SchUJoort: Imp.roo1l'Poo, a.-<lJur. Obopim.: J.>melu.de, de.-<dur. Liszt: Ba.l.lada. h-moll. - Wélmer (Mz8: Liszt-Wéhner: Noc(umo. Bunnet: C.-

A Csendörségf H I RDETésEKET I Lapok részére

kizárólag Balogh Sándor hirdelőirodája VI., Révay-utca 22. vesz fel. Tplefon: T. 157-83.

Mindennemü megkere.ések erre a címre intézendök.

M CSENDŐRSÉGI KERÉKPÁRJAINK MEG'AKEZTEKI

1.lane rap,odia. Balázs Arpád: Enekel Ki""ri Magyari Béla zl'nekarával. .Jegyek l - l(j ppngös árban llóZAaVQlgyj {~ Társa Z't'n<'műkereskedéséb<>m (!Budapest. Szervita-tér 5). és a buoopesti c.cwDdőrfl..."'().l~iiJeti pa 'ranc~!nok.').ág 8P~Mti.,~tJ;égé-nél kruphalók.

Sérülés "Irkózás köz"e". A Ve67il>rémi csendőr i,'kol" JY.t­I'a,nCSJJlolk.ág állornámyá:ha tamO'ZŐ Frolyó Lajos prób,w",ndől folyó <!<vi február bó 14-én a veezJ]>rémi kereekedelml iskola Immatennébo'll ogyilk tár8á~ ·hirkózósu.őnyegeu folytatott "'" báJYBZe<rŰ bil1kózás kiizl>en oly szerencsétlenül esett el, hogy haJ Delsökaria eltörött. AZO!lJnal első segély;be,n ré6zesit&tta.. m:ajd a vCb:®rémi közkórhá"ba szá1litották, a.h<)]. á.polás alá '·ették. Felgy6gY'ulása ]>á;J.. !lélen heliH V<lTbató.

Elöléptek: Önnestené: a ll. szá",ú c.endör kerül.elben: Korn Isiván, Fejé1'vári Antal, Hajn.al Imre, vitéz Xyilrai István; a lll. .zámú ('sendör kerületben: KO'Vác. Sándor II., Németh István V.: a IV. számú cse/tdőr kerületben: OtáJ, András, Csell Kálmán, Kiss István l., Gyurka József. Halápi József; az V. 8zómú csendőr kerületben: Szokola István; n VI. számú cse11M, kerül"lbe/t: Zatykó József. C.enki Pál, Kállai Imre, Va .. József, Bertót" i Zoltán, OláJl S<Índ(J1', B. Kiss Sándo,. és Erdei ,András csendörrők.

Házasságot kötöttek: a ll. szú",ú csendőr ".,.ülelben: J'ap János l. tiS7.t.h€>I,eUes rúgner Margittal GYiS:rben; a III. szú""i cSe/ulőr kerület ben: Kósi Pál tiBzthelyett&s Rácz Á.n­Hával Szombathelyen, Horváth Sándor lll. ÖImlesteJr Teke Vil1na~Rozdliáv(ll 1fagyaxgencsen, vitéz KO'tJács Den& ÖT~ mesLer Kovács .lfáriá7 . .'Gl Eszterház.án; a VI. számú csendőr kerüleiben: Török József ll. tönsőrmester Fej/cirek Etellet Cswrgón, Somogyi Gábor törzsőrmester Bognár _4rankával BalatonJellén, Illés József őnnester .\'yako lIfáricWal :\fagyar­s7.entivánon, Erdös Karoly őrmest.er Harangozó Katalinnal SoiInogyvilxo!O; a PL számú csendőr kerületben: Kékel Rezsi; wsmhe!1yeU... Kövesdi Margittal Deb:recen.IOOn, Tulai ImTr tiszthelyettes Z .• urzse Rozáliával PÜSPö'klad án,ban. Rácz Balázs őrmester Rebák Má1'iával Xyi'l'baktá!lJ; a T'II .. "úmti csendőr kerütetben: Horti József tö:rnsörmesteor Fekele Erzsé­bellel Poro-'%lón ~. H?I.<zrir GJ/öI'gy ör:m""teT Dudá.' Jfáriával M1slwJc!>n.

Kérebnek. Orbán LáoSzló s7Jáaadosboz (belűg)'illiui.zt". rium VJ. C. oszt41y) sdkan mdu:Jn.a.k volt alárendeltjei közül azzal a kéréssel, hogy 1citü.nte<t.éseike1. ,;t<'-z.e.sl. tés célj'áJból hadiJtetteiloot, sebesülésiiket \'ag, hadipótl"'" ,·lnl'e"",. eéljá'ból had'isrolgálatnJkat igazolja. 1'ekjntetbel arra.

(sendőrségi szá.1I16! A ~1. kir. BelUgym. körrendelet 121087 feln. VI. C. 1926. szAm

alatt II csendórlegén)'ség- reszére engedélyezett

úJrendszerO k h a k I társasd21 sapka már kapható a 38 év óta fennálló és a csendörségnél elismert

I1ÁRER e2venruházatl intézetében Budapest, VIII., Baross.tér e,

a l(elell p.-udvar érkezésI oldalán, a Baross-szoborral szemben

Telefon: '6zsef 21 78.

Kérie

a .egúiabb áriegyzéket!

lOf CSENOÖRSÉOI LAPOK III j , 1'(: i U·~ I.

lU)gr rl\lJt\f::~z..~,\i fl ,"'b ... !-"!:,,"Ü!lIUl/i ... HI\nllll;lI\~ll I·(-... ·.-nlu~n (,h-i' 'k. f':z:rt""\\V't ft% \\.g~1' .. ,'l.1't' n'~1'.\ l' .. nks/,tll" l~t'l1 ,'01110 .. kl"I't\M~kt'l

IlM.ll mlu,Hjl ti'ljt· .... ithl'li. Ett"'1 h:dtm· ... aiJ\. \~..; {· ... I,III'A· i;'III1I11,1{Uk

('IordPKt,lk'l1 i .. k"ri aztlknt H n)lt :llli)·t\n~lpIUt·il, akik II Yllu~' h:ü~.)ru a ln II s .:"'l'hiú h:lIl a )..!'1"I1. IH i1~\ II ll,," nd t'·~ pril'pol.it-l 1\ I"t·js

rt,ht...~\lh.li\l .. nh.ri i' kt'1l11l1l1111It: kINll. ' " II 1~1I11 i lll , II !ln,' i P:17.1 rt ~t n',j fl'! lru11S nál p;t r;lIh.-· ... ll()k., .. Ig'H n III t t li'ljt' .... i t t·l h'lk SZn1lrÜ I n ln I. JWg ~ nnw .. ~()l~lill1ti ilh'.iilklh·k h-ht'lúh'A" l'·"l~lt'k ... !\,j'·ú .... nl jutlt.n"i , ilk ,\1 lh~l. I';~"k :1 lt·jl':lsOK kdt.·..;zk("rljt'Ilt'lk ki II kl f'l1II e lik t' th.\hh ... z\\h:-·al'ltl)kl'ö" I'I,:'\"I'S ·hind'itl\j,tdkl"\\ 1l7.0k hl·I~·l\l·t\ t'." i{h~jt"l't', ft. .. a\ ..... I"\.ll.hlk 1,~IWlúl;-!! Pt.1l'M'lIdÖriik b )H'vén-l. - . ..1 UI .

Idr. bt"i;'i!J,ilt"in; ... :ft'dllm c ..... cnrl()' .. '·')g1 JI!lu."dljm::.ffilya lk/éri a:rokat a~ (lh·m.()jllk"~lt. akik ~I C ... t~lwlor'''l~gi L,:lll'ik 192-1 . l~~·i 2. ... Y..IUlltit ntlkiili17.hdik .... zin,~ ~",(ljt'·'ll("k ':lzt nl. Pllllíft'lU o~zt.ÍLly t'hn~I\l lllt'J!'kii ldt.'ui.

K{j/t" ... ij"ö ... alltdllt":r ... iikd olwjljaJ,: I\.i ...... Gl/ula I. kalocbui t.)l"$"bot:-li l;bnjai (, ..... zt.:U)·) Ú,l''1lh ..... tt''l" a gyulai o~ztlily.' Ylt.gy !Jál'· 1U .. '\ly kt'riih.'t tCl'iilt·tél'\."; Su gy Sauda)' r. t~ Kis Lajos komlói Jr::-ooH ,,"),,·t.~i fhJ;t ... i1y) l·st-..ndőri:ik n l'~l1rgój o!"lztál:\" t('ll"iill"téTl~; Tolh "und",. \t'1l'i (ln-oht'li t:-.-zo'Ol'hat.llt. ... lyi o.-;ztaly) c. .. eu·dÜI' a :;zp I.!'\."tB YH1!Y ]lt't" ... i k,'l'iill"t t(\liHt~jt!-r(·. Kérik aZIl!l h·Hj'táJ~jfk1d, :lkik ki51(,· .... ~)ná .. únlt'lY("Z'l\~ii'k,~t Óll~tjtj,l:ik. hogy c:ímükp1 közöl­j,>k wlük.

H .. l~ ri"i"uJllis. LUjJltnk um.lt sz.\.nHlllD,k 52. old .. 1 2. b<l­-..ábjáu a lí)-la. hElkeZil""ekh(,,!l ",~jtóh"'ba folytán II fiJlér ­"""Zi"gl'k p"llg.í ';,,,,~kk"'nt vannak je.ltünt!'tv~. EnnéHogva pl.: P a.04 h •• 1 y~'11 :1.1}j JlI'I" .. 1. P 9.66 h ~Iyet t H.66 tHlé .. t ,t b. ln>l1 ';'rtt'ui.

REGEDl HARMO'NJUM

TÁHOGATÓ ClMBALOM

HARMONIKA CITEI<A

éti az összes bangszerek, legJobbak, csakis Itt a gyárban kapbat6k.

MUvésziesen javft, legjobb tlurokat készEt. Árjegyzéket Ingyen küld

HOGYORÓSSY GYULA ~~ng~i:.r::á~~ IiUDAPE,T, VII., RÁKÓCZI-ÚT 71. CsendOrségnek részletfizetési kedvezmóny.

Modern BUTORSZALON OLLÓI-UT 14. BAROSS-UTCA 11.

" .-~ZEIU(E~ZTOI UZ.ENETEl{

Cikket nemcsak a csendőrség tagjaitól, h!l~em hal-kitől eHogadunk s azt megfelelően honorálJuk. liéziratot nem adunk vissza, A közleményeket kérjük az ívnek csak egyik oldahíra, lehetőleg félhasábosan és könnyen olvasható írással írni. A szerkesztői üzenetek. ben mindenkinek válaszolunk, levélben senkinek, válasz bélyeget tehát fölösleges beküldeni. J eligéül kér· jük kisebb helységek neveit választani, mert az azonolI jeligékből származó félreértéseket csak igy lehet el· kerülJJi. Az előfIzetést kérjük pontosan megújítani. mert a felszólítás költségét külön felszámitjllk. A Csendőrségi Lapok részére szánt pénzküldeménye· ket ne a szerkesztőségnek, hanem a Nemzeti Hitel· intézet Budapest-Krisztinavárosi fIókjának tessék he· küldeni (Postatakarékpénztári chequeszámla: 1672.), A szelvény en mindig jelezni keU, hogy az összeg a Csendőrségi Lapok folyószámlájára lett befizetve. A hozzánk intézett leveleket így keU címeznl: nA Csendőrségi Lapok szerkesztőségének Budapest. I. ker., Vár, Országház. utca 30. szám."

Hazám. Ön II katonaságtól történt leszerelése llt.án néhooy napra már kérte felvételét a csendarséghez. Felvételi ügyi­nek elintézése elhúzódoH úgy. hogy 4 napi meg~zakítással kezdte meg a csendőrségi szolgálatát. A megszakítás tehát fennfOO'og, de, me'l"l ml ndöss7le IlIéb ány !I1aJpról "1lIIl S?Ó és az is az ()n 'hibáján kivül kele1kezett. nYllgdijaztatásu alkalmával

Szolg:'lati Ugy! alkalmával sok időt és fáradságot takarít Mag:'nUgy \ meg, ba megbizható kerékpáron jár.

KIzárólag a m. kIr. csendörség .:. véglegesített egy6nel részpre : .:.

11 bavl' r~szletre Automata }. Victoria } (. t:: Victoria LUXU8 2GO pengf) Praeclo8a 2<10 IH~DgG

Még ma küldje el megrendelését vagy kérjen részletes is-mertetést levelezőlapolI .

KOVÁCS JÓZSEF Budapest, VI., Podmanlczky-utca 18_ sz. ~Tyl1gatJ p{i,Jyaudvar mellett. Telefon : L. 085-27.

K{'r(ik"ár, ,"m o"lccrékpár, varrógép, sportci li kek,

Olcsó szolid kiszolgálás! Cégtul. : Gá.p:', N:'ndor. I gununiá'·III,. Csoportos alkatrész- és felszerelésrendeléseknél I részletfizetés.

Siessen személ~'esen megvásárolni a lt'g­.jobb, t'xtl'a erős kivitelií

DÜRKOPP DIANA

KERÉKPÁRT

'*' If.ru"ával és tel.il's

felszer{'l (isse I

220 peng'őért I 1.1 havi l'észl~t­

fizetés]'/' .

'*' Ez a ('~en(lőI'llek " IC1,puegfeleIi>bb kel'ékl"~~I' .

Kapható: ](OVÁUS .FERENUNÉL Szombathely, Király-utca 1:). sz.

,

I.egszl::bb LegjObb Legolcsóbb

PAP.lan PAP-lan PAP-lan kárpitosárú,

vas- és rézbútorgyára szOnyeg. pokruc, rüggöny. ág.y~ és '18ztalterítök. gyermekkoes1k, nyng. tlzékek, le{mYilzoba-. előszoba· és kertlb6torok, ernyök ég sátra,"

minden khitelben kapbatók.

GleBnER JAnos Budapest, VU. kerUIet, Erzsébet-köl'ut 20. sz. Nagy katal6gu.st ·1000 kOTona ellenében postán kUldő!... A M. kir. ('sendOnióX- kötelékéb~ tartoq;6knak 5°.1

0 engedményt adok.

, Ordk. Gdbor ~a;os

BUdapest, V., Cipót-körúl 30. Eks~erek

- Kérjen Órák 60,; 6k~zerekből illgYCJl ál'jegyzéket, mely sZN'jnt 3-5 ha, I

Készpénzfizetés mellett 10'1. engedmény. l'és:oletl'e \ áOlárolb,\t.

I

'I ti ti k ji

SOl ho! kol

ú k.ít

IntI Ink: pfn;

Hat (S\lJ

"fl

re tll

1=

-

is-

1927 március 1. CSENOÓRSÉGl LAPOK 106

adjon be kegyelmi kérvéUlt.. hog)" kato'lai szolgálali ld.je " nyugdijába beszámítható legyen. Xelll tartjuk kétségesnek. hogy kére Imének eleget fognak tenni.

)L ::\1. tőrm. Kisvárda. Ha.diköl""ön,köL\'~n)'ejt uO>thtriCiJkál . latnia kellett volua, aminek már l'é-gcn lejál'l él határid(~jl' .;. ... ntólagos nosztl'iHkálásra nlIl('S leht·lösi·g. Kötvén:n)ii azért nt' dobja eU, nl<'>il"t n$ll egYCIdill van, aki igy JáIrt é~ <I valorizáció kérdésének lejjeb megoldásáig n~m lehet tudni. vajjolI az ilyen jóbhzemiüeg nosztrü!kálallau hudikőlcsönkötvén)·ek sorsába.n is ill...,' áll-,'be ",,!ami válto1>ás. A helY70et ma az. bogy elTe Ilin~ !Semmi kilátás, d~ jöhet yulalJ1i fordulat, amj­kor esetleg hasznát ,Teheti .a megőrzött kötv~énYeknek. Ha mA.&ért nem. de millt hazallas áJdoza1kéR:7J8égén~k hizonyité­kAt is érdemes megőriz,ni.

R ll.ckeve. Mózer Elek (nem István) vUé1>esítésovel kapcso, latban nevet válto~talott: vitéz Bertól, Elek ny. örnagy , lakóhelye Szeged. Kászony; Zoltán (illem T,ajo.) n)'. 'Zázodos eime: Budapest. Paula)' Ede-utca 67.

Arad. CtiM K:á:roly ny. aIMbol'Dag)' cimr: Budapest, Hákóezi-út 6. I. 9. Pálff)' f1áhor ny. alt'?Jfedes Fjfehé,.tón. IS ... boI cs V>árm.) laikJiik.

Karahomoki. lloyk6 Alfréd ny. alt'zredes címe: Blldap~~st. \'IT., Rákóczi-út. Metropol szálló.

Sárréti csendőr. XeDl teljesít szolgálatot . lakóh"lye ismp· retlen.

Zöldra. Ismeretlenek.

Pontos és legjobb órák: Doxa .. 350.000 J{

Omeg'a . 550.000 " 5 évi Ir~sbeli Jól~lIással

Yitatkor..ú. 1. Az ~ehol ~.i!u<:c eJöín.·va, hogy az <ín.;re oCQ!o,.z. tollak kő"ihl égy időben <:.>aJ< <'l:l'el lebe-t "u1r ... dt.ágra .,)"n. g-edni. Ezl a kadé"t aswIgálati \'ibzullyuk élS erdekek flg)'c. lembev&tclével az előljárók esetről-eHl·tre bzabályozzak. 2. Az uj Szolgálati 1:tasilás úgy rendezi ezl a k';rdél;t. ILag)" 9 riJn,i létszámon aluJ csak az öl't'iparancJo:inok, 9-en felüli Jét!Szám ese· tén pedig az ört;parrau(;snok rendt.dkezései ~z('rjnl ő éb az őr,; parancsnokhelyettes közösen teljesítik az elleniirzi! szolgálatot. A hónap első napjáu fennálló lén,lege. létszám az irányadu egéSZ hónajlOn át. 3. Ha szolgálati kötelezettség<inek elegel lelt, a pénzügyőrséghez áUéphot. 4. Xagypiheuő egyfolytában G óránál hosszabb uem lehel. A pibenők tekintetében az ön-; j>arancsnokra vonatkorolag kiilöon szabályok nin<>;ene.k.

~IátralloYák. V~l:laane.nny:ien 1b.me1"et.Jen helsen tartóz­kodnak.

200.0J~ 1. C ...... 20. Ctusítáo .DU. 13. pontja érteiJllében a kül­,zolgálatban lávol levők hónap közbeu napibetélet nem kar, · hatnak vissza. 1Iinden hónap végén, amikor a havi bzoJgálati órákat az örsparancsnok összegezi, az előfrt óraszámon felü I telje.ileH minden 24 órai külszolgálal után egy-egy napi ét­kezési belétet 20 fillér levonás,al vissza kell fizetni. ll)'en 8zempolltból a helyben teljesítetl szolgálatok ideje a szolgálati órfrba nem S71ámítható be. 2. önneJt ar,{; ÖTsön ar6 örsparanc8~ Hok, annak belyetteBe és a szobaparancsllok előljárói. .A többi lllagasabb rendfokozatuak reljebbvalói. Ha azonban a [eljebb­\'aló szolgálatilag fellép"e parancsot ad, ezt az alantos köt.· les foganatosíta"i éppen úgy, mintha ezt az elöljárótól kapta volna.

p O L G A R KÁLI1An FIA műórá~ ~~ ~kmr~!l Budapest, VII., Teréz-körút 5. I. em. A rany- és ezüstórák, ékszer

R észletfizetés bevezetve! és ajándék tárgyak.

* ::$0 éves cég

Kivételes árajánlat lEG MIGNON-IOÓG[PO[ Hogy a csendőrség igen liszlelt tagjainak ~ Mignon.lr6g~p beszerzése t még Jobban megkönnyítsUk. olyan reltélelekkel hozzuk rorgalomba, hogya Illa' nehéz viszonyok mellell is könnyen elviselIlessék. - Havi 10 Pengő részletfizetésre Ön már Mignon.lr6gépen irhatja jelent"seit és egyéb írnivalóit és ezzel tekintélyt Szerez magának baJtárs,,, elOtt és ellsmerést röljebbvalói részéröl. A g é P á r a 17,; P e n g ö + 2> o forgalmi adó.

A C S e n d ö r s é g tagjainak továbbra is

minden kötelezettség nélkUl, teljesen dlJ·

mentesen megkUldjUk 30 napi pr6bára.

A csendőrség körében 800-all dolgozIlak Mlgnon·lr6gépen " l,>gnagyobh megelégedéssel. a.lllply szám elegendő hiz.onYllék arra, hogy a gép al 011 {'éljam, is tök~lrtesen Illegfelel. Kh'áló liszleletkl

Aeg Unio MagvarVillamossági Rt. IAOG~P·OSZTALYA BUDAPEST, VI., ANDAAssy.(,IT 29.

ttK' CSENOÓRSÉOl LAPOl<

1!J2í llIárciu~ 1.

'Tak.st\n). lll' HZ t:lhh,,'zotNldó IDugttlfCnd.lo. HZ "'Ili'\.\(h'hI10t'lMI'· ~\\t " Hnllk,,'t" :\ jÚl'úr l;.ijoll'Hh'Ut' nz l'lt'ng'üMúl, akkor H~lH lln.l lan,ló n jHl''ll' l'l'ndt'lkt'zl\sl'ilh'k "'h'g"t. tt'l\ni. HÓl .:t bi1itw~·dúnl' u\('itpillnlltl\:o-u'klll' kijl'lt:-uti. JlOg~ .. ()l .. 'ml'H'!' IUl'g tU'Jll bilhll·~('Il, :\ jl\rt.)fl\l'k .. 'z.t tUt.hnuúsul y('nnio t'S llwghnll'lilnia ~H\lI\lIli kö~ rillUl"~UYl''k k\lziHt !'o1\1\\ .... znhnd ... h.' :l l't'g)-"l\1"hns~nálul kóny­:'l('ru~I\~' l'hhl"n a lH'I~-ll\tht.'1\ llh'l: 111.'111 k(iYt,tkezl'lt br. Ulcrt -..z3Yakk:\.l kif .. 'j(\Z(\IÍ l't,n~'ogch~ (os Ollt~'llSwsriHéril móg nrm wd jO­l!'l"lt n r~'~~\"l'rhIHiZIU\lHtl"fi .. \ já1'61'vl'zűto jl'h'ulsr ki, hogy a uH\,,::-hilinl'SI'\ll" ... nl'k l'~ hl'kfsl'l'l'snC'k Illeg kt'll tÖl't~nnit' és .flgYf'I-11lt:'r.h' ...... I' ll'. l'ngl'd~t1C'llkl'(hH. 110gy tamndó lnagntUl'túst vag~ t'lll'u!'oJ,t"'gül~st 11l' t.3llllsitson. mort Jogy"ort .fog ellene hasz­núlni. Ha " llH'gi"wétdt mcgbilinc'I'I""i kí .... rlpt ,t1kulllluv nl az ilNÓ mcgtómndj;t, vng)- t,\mndással Yl'sz(\lyrRclI fonyegoti a JÚNrt. n Sz","wzeti rt,,~ítás 12. ~"'na.k 1. pontja é:rtolm~bC\ll a fegYYl'rhasználaL jogo' . .\ járőr egj-ik tagja ~ermészetr"en , .• nk azzal Icgyen el!oglalvn, hog, n Icgy"\'"orhasználatra ké­'zen !\gyl'\jo mindon mozdulntát az engedetlenkedónok, hogy a megbllincselé.t megkíserlő járörtársát II bekövetkezhrtő tá­madással sz~mben egy pillanat alatt védeni tudja. Nem hibz­.zük, hogy egy erélyoseu és ügyesrn fellépö jórőr regyver­használat nt'lkül is meg ne bírjon bilincseini egy fegyvert c­len embert, még hl! az maga Herkules volna is, 'Tag, ha hasz­nál is fegyvert, az ne a legenyhébl) fejp'verbasználat lenne. mert nag)-on ritka cset nz. amikor az engedetlenl<pd6 birtelen olyan támadólag lép fel II járól' ellen, hogy ezt esetleg sWyo­<abb fegYYerhasznólnttal is indokolt lemh' kivédeni. De ha ez Ol.gis elŐforduln". ettlSl sem szabad a járőmek vissznriadnil.l. mert hamarosan lejru-atná a csendőrség tekintélyét az, ba n járőrök tör.,.ényes alapon álló akaratuilmak nem tudnának minden körülmények között. ér"ényt szerezni.

A brahám tiszthelyettes, Pécs. Csiskó :Miklós főtanácsnok a budapesti honvéd városparancsnokságnál teljesít szolgálaLot.

Oroszfalu. Szívesebben közöljük (1 közelmu It években foly­tatott és tanulságot adó nyomozásokal. de a régi nyomozások Ipírásait is felhasznáUuk. ha tanulságosak. Küldje be .

Iró!épek, Iró2épkellékek a legolcs6bb iIIrban

Beér Sándornál

Budapest. V., GrófTlsza István-u. 5. Telefon: 912- 5~

1! .. lb.,~llh .... llll .... !!!III .. ~IJU,,::!dlh!!,~!!h,!=~~IIi ... !!I!!!! •• !,1h!!.:!!!III!!:!!IIJ, .. :!,!!!!!.t!!!!!!!,.!!!l!!.:!.!!h!!!;;!!!!!1,;!!!!~:,,,,lh, .. !!!!!!!!.! I .

• Csend6rtisztek és altisztek figrelmébe I •

LANA ó A

~11P''''llll''·'If\,,'; .. qW''''''IJI·''''IIII'''''llii;;·'''III·;''''III'''''liil""'1uiji;;ijiiW"'liiji;"'liii;i·"tll,lI ... ;;;ijiii;; ;" ~ii;;",ijii; ''''ijii;'

Hukarc8t1 bókekUtéB. 1 eV. ti hó éij 1 n/lpi ij~Hzefügg6 UYUjf dJJk'cl"-" áll:JJllli ~wll!'Úlial ulÚJJl vég1kielf.giti'8Nl igéiUyj~g<;,8Olt. Ol1nl'k Ill'dig "zL i~ Il\l'ghl.lJadÓ, beszárnltilntó Rzolgálull Id,·je ''''', y(>gkiolégit~Hre tcbáL HZÚJllOL tartbal.

Y. J., TornYO>l németl. 1. A h<Yuvédséghez csalit rend!fc>ko t.alnéllkiili bouvédtk)OL léphet be. Fiz"Uése ennek mpogl!elelő. A hOllvód~ég köt",I"Iké<ben teljesit.ctt hálrornévi swlgálwL utÚJJl Il>t'­a,lIll' t jn nlS"iiJlési k&rvlétnyo<>\. Az I.lI·áruruk. emkölcsilleg kilogú.sUl Inn lIuk kl'll lennie h 'a.lnPIlObl meg keH feleln'ie rull'nak az anyago. lúváualO'lnnruk, hogy II 11úwsságkötés álLbllJl az illető houvt.d unyagi helyzete elönyÖ6C'u vá!HozOOlk meg. Lakásnak. kele-u ­g)1émelk. Il>útorn.1k lenllli e keoll és az a:pósnak kJötell>7>me kell ma g.áL an'll. hogy havonta bizonyos segályea;é9ben résOJesiti az ÍJj háznspMt. Ez a segél~zés nem csaik pémJben. ihwnem term.P­,zetbelli s7.Oil.g1ádtatással ('hízott sertés, lis71t. stlb .. stlb.) is w1'l;én­hetik. 2. Az eillSző poo~lJa.n megmoTIuo1Jtulk, hogy lrelIujJ!'o]ro7Ja1Já1 lI~m bal't.ja meg, ez vonatkomk az ŐTD1CS\JPl.U remdifOiko7Ja.tra is. )ol lSsök esalk n bouovédelmi minis!Lter előzetesen ldkélrt engedé­b"e allllJY.ián vehetök fel a honvédség kötelé IDéll>c. 3. Utll!lVelé<t fi S'wlgabírói 'hi'VaL!t1 útjáu az nlispárui hiV1ataltál. iketll !kérnie.

H aladás a Cél relé. 1., 2. Ha a l>íroo V'égTehajltói vi7.sglÍ.TlI kiészülLOli s a vizsgát letemru sú.nod~kmik, meg kell jeleute<nit' Öfskli'halJglatás<YIl, ho,gy örspsrI8!Jlcsnoka elLt a kérelmM il'eIl<te.r­jeszbhesse. Ha 'a=\Ján a v'izsgát engooéIYfr:atélk. s arunak meg fel\elt, legokosalbban tesm, ha I<ötelezőjénelk lejálrta frlőtt 8'WIgá· lati útOOl nyújtja Ibe II páJb".á.za1át, meort íg-y esetleg kJölieoleW­jénei\< leteltével közvetlewiil léph€ft á.t Ibi r6sági, tehillt egy(fu ál­lami srolgMatlba s ig-y a csendő:rségnH töltött s'wlgábiti ideje a nyugdijáJl>a Jbe.s-zjámil. Hog-y a pályázatIhoz m'ilyeon OIkmányo{k szillks~S<l;k, azt csak az ." haJi;6s.ág mondhatja meg, amelyd.k. II

I)ályázatot kihil'<leti. 3. Ol'VlaSSS el ~ap'll'Ilik foly ó bvd L smmá­l>an "K. J. B." jetligére 1ciirrdött ü.zeuetlin1ret.

Fáblá u tiszt h elyettes. Vasza~. Az "EI8ő bd.ztosdtó intézet Ioaoonai szolgálat esetJé.re Ö c.~ . és lUr. Fensége, JóZSle<f főher­ceg védnökség e alatt" fels7JállIlolás al8lbt ill. CÍIlIle: Bru:I!8IPest. KárOily-körút 3. Részletes fehilágosításért f<mlmJjon oda.

~ Több mint 31 év óta a világot uraló eredeti angol

~ wa3~~j~'~~a~~~i~~z~!.r!~~r~!~~~! lánc. pedál. nyergeket ongyhani ~yár1 árbDn, kt1ls0gummik 6-1:10 pengOtöl . beisOk 2'10 pengOtöl. Motóbécáne francia motorkerékpároknt 84-0 pengó6rt szállítunk.

LANG JAKAB ÉS FIA kerékpár- és motoraagykereskedök Nagy árjegyzék 600 képpel ingyen. Bud a p est. VIll.. Józ8ef-körút 41.

~._ ... - - -- -- - . \!t~I.!)~~~~~~~~~~ i

BOTOR részletre O· Budapest 3 olcsón VI., -utca •

Postillsok és rendéirség szilllll16ja.

~~~~~~~~~~

havi részle Ire ka.phat háló-,ebédllí-, unszoba és konyha-

b Ú t O rt a legolcsóbbtól a leg-

IL drágább kivitel ig.

ILElEt Rákóczi-út 3D. memelet.

FIGYELEM! A m . kir. Csendőrség legolcsóbb beszerzési forrása. FIGYELEM! Mindenfajta

CIPÓT 00> CSIZMAT készpénzáron vásárolhat hathavilefizetésre Nyomtalv6nnyal és felvllágosltással készséggel szolgál a

NORMF\ CIPÓKERESKEDELMI R.-T. Telefon 79-79. Budapest, V. kerület, Erzsébet-tér 13. szám. Telefon 79-79.

-1,1

' ..

" kt".!

, ..... r·'1

",jj

{'lI1~

lilj.,· ,~Ji '

,K("I·(·

III

, ... 1' II

111· ... t· :

il

l '/}1I

:1. \.~

" '[

l ;Ig'

jaJ \{hk

'I . .. al,

kh ~h':.r

-s liV. -111111111111 ' 111. -II.:

,--

n~ --. no SI

T

~ -

l ~2i lIlárei lh J. CSENDÖRSÉOI LAPOK 1 () 7

Karácsonyfaha. A JlyugdljjogosllJbci.got 9 é\', 6 hó és 1 napi. me~~ki1ú"j n.~l~üli s'l .. olgálnUC'ljesit..és utáll már mCgbzr­irezw. Az On l1yu~j;lod'f·jélH' a katonai 67JOlgálati jd~je i-s be­~ámit~ lDcrt m(.'gsz:.lkítá~ lléllkiil jött út a c.s(>om:Iől"Sé~C'L.. A ll)'llg.c)jjba heb7..á.nlíUlil1ú idü !J}Ollt05bcszáll1litábál'Ul megtalálja ti"- adatokat Ia~"mk 19'24. ';vi 9. _zálllJáJban •. F .. T. ti,zth.lv(.tt .. " ~u~YOl'o~'Zi;' jeligé-n:' küld'ött üZC'll-ptünkben. .,

K ék iI.JO b 'a. 1. A cst"1lu6rség tagjai fejett hiin1rtö iigy,'k hi.>U kiyéft'! nélkül mindt'1I e!',wtbt'1l csak a honvédbíröságok jt~J ­k<'7Jll'tnek. fpgye]llli fenyítéspkt't )le-dig ('sak ,az l'lőlj<lrók szah­haltnak ki. " 'DOlg"ri hiblletö bír6sagok hat,"-köréi>e tehát csendőr (lb'"YáUalálJau HeIH t:nto7.Ji-k. 2. LA HaLaI cs {~ndörök nagy­,.ész.e m.in' nem a k"'1.l1ou'aságtól jött ;.1 eseTI'dQr~ghf?'z. hanem köz ,~tlelliH a polgál,i .ell·thöl. Az általáno::, Yédkötdezett'séget a:z (mten1e eltörölte s c",k tohorzás útján fen'l1tal·tott. szűkre kor­látozott 7..501doFl hadsC"rej.!'1'Í (~llgedélYP7Á'H. ~:oért a cse-nd6'I."tiég­ne-k i", "köz'\""(>1 ,lt~niH a pOlgál'i é)('.vből kell u14upótl.ásl'ól gondos­ikodn1a. Akiét ·é vj lJrólmsool-:r<.Ílart katon.ai JciJtép~éről i", c,n:mdo..<kod,j.k. oly·::m ln~rt2,kht.~n t('l"ll1.:oto>nel-esf?ll, tlmilyt'!ITc a (· ... ('llfJÖ1'St!~1It-1 !'ziik!liég V:III. Ezek után megértlu'ti. hogy tekill ­tf't u&likill a.l',ru, "t"olt-c y,q,li.lki katona, va~y sem, bal évi cscud­őr ... é~ri ... zolgálat ut.án űrm,p"tt'm'ot"; ('lőlépll'lhptö. ha an-a flg-yéh-6 t;']) 1 {:')'d(lomes PS :}1].kalnID..s.

Erdekelt. L Ha a postai kiilfll"m ~n~'-ek,«'t lJ('-nl a ]}o..,talilvalal 'k{.Y[Jhc~it.i az örsl'(!. akko]' k(i'llhl"sit:esi díj..'lt lIi'TIl 6Ziámítl1al ft.,l. '2. Az 1-20 koronás hankiegyek<,t ('s:rk folyó é,'] jún1ius 30-i::. é ... ~''''~Ik a ~elll7ípti Banlkhan ](>Ih<.'t ,]K.",.-álta:nL

Tolna. Ha 1éll)"'h'::rI'~ ~z()lgá1atr,(1 újból a.lkalmasnak é-rzi TIl·agát. l'lTe yomalkozó kt~r(·lm'ét 1IZ illetékes g<17idasálft hiy .. üal ÚtjáJl terje~'lA.' 1'(.} a hE"lii::r~'Jljiuisz:t .i ·.r Úrl107. (\"1. c. owtály). 2. :;\fi .... ko}c. Fodohay-1ell~J). Llp'C'>rjl'si-út 313.

Sz. J., Hajd ú lI án ás. l. rrak'Urékpén:z.lá.rban l'lheh~L'zett »énz {'~ak :.1 lH~·.,TJé.l~MklH:'k llu';rfpldő<"n átszámitott jX"ng&'P'l ér. Ho~y 1JlikOl" &s hogyan fotdák {,7Rkt'{ a pé1.1zdk.pt vulori'Ziálni, ,,'Zi ,m a D1P;r nt'm tudJa sl'nlki "Scnl.

1\1. J. t.örzsőrmester, Ihara. Az eJsijt Ilf'ru t.alaUuh, v,ah,. ~zínüleg lleJ)1.elen nevet irt. \ 'árady f.i<ézu ur. tábornok (~íJlII': Budapc.l . [X .. Pipa-ut<:a 6. r. R.

Antra("én . X{"nMség{' cl!i!'o;meré .. ,~t 1 J,eogö 60 llJ1.(~r (.Jkrutlu:r­llt-!YCggt'} fl· ... Z{.·l';o}t kérvény'ben a .ol·lii::n'l1üIli~z1.er "Úrtól kf.J1 k,;nJit' ~I.olgúlati utOlI. Kérvéu~·éhez ('satolnia kell : 1. 1~4k f~Jijt · óli vlllanll'lyik ősének nemes'Ségét ('tlistOM'O hh~atalos iratt,1 (nl.!::Y anl1'uk m:i.."iolatát). Eon('k az 'j,l'atnak nem kell kif.·j ..... ,tpt· t,('n al'll.'u vonatkOlJllhl, hogy 1a'Z ilJetö o.;c nemr"S \·olt. !law'lJ. az h elég, ha ö . .;énf'k n{'[Ucsi mivolta az it.ll'ból ki'·t:"h,..,tó. kl tehú t .az ira t őt nem e-Sk~D.'t tárgy"aHa. 2. Saját keI'esznt!,~"II;'t. 8. Ha 11&. ]Lá.za,...~i ally.ak.(jn)~\ri ktyO"natát. ·L Atyja. nagy­II tyja. dt'dat)'ja.. sub. 2. és 3. p<>nt alatt tárgyalt okmány"i l mindaddig. amig ('zz.el a tiorozaUal (·ljut addj~ HZ

Östlig. akin4?k a uemcsJ::iiégH az; l, J)onlbau ta.T~yall irat plislJwri. Egy~zóval azt kell igaZOlnia, hogy p1.től az ös:étöl egye'Ilcsen és törn~'uyesen s7Já.rmazik, Ha azután egy';b okmá.nyai is lenuének, amelyelk nenH-'S.':ié::rén("'k igazo1á. .. á·ra al­k.alma!:oak, t{'l'1lléslzcteseu a-zol...~t is (~"'arto1ja kérvén:rfhC'Z.

Garai~tk, 1. Ha :fl járőr Ye-'!;7kh"'es gOllo"'7.iÍA."'Yőt üldöz. dkt!r­heli a $zánt"ó\'ető lovát, vag)- a c. ... ónakázó c~ónakját, <](' ijnk~­n ycs C'u. el'őS7..akkal n{.'!1ll velbcti el aí'..o'kat még Y(~:;zt.>ly~(->, go nOtiztcvö üldö7téS<' eéljálhól sem. A gyakorlat .arz;t mu!atj.a. ,1logy a csendőr hasonló ké relm M mindig s'liÍve~en tt·lje .... íti az.. ~lki­hez f()'["{lu] , (lIrÖS?";'1 lko~kodássaJ 8JWU'ban a'Z ellenkező {?-redmélJ~1: (~ tTll'é l"J, lami különfl.l'<"n js lSúly~ me-~1'1ése T'olna a tulajdtm­jognak (is vib .. 7iaélés{'lk,l'e li.s alkalmat adhatma. 2. ,.EgYén" ahdr az C'I1I'-b~l"t h.'gy p.mht·rt) i"l'tjiilk. Ez aztán lehet ri'-rn. nó. örl'!!". HalaI. ga7.A:lag, szegény. srtJb .• stb. 3. Ra a kE"resztény·, lmddlt.a. pogány, ~tlb . vallá-.;ctk árnyala.l.a,jt is t e-kint(·t,be ye·-;zük. tüW) száz lJaHá~ van a Yi'l,i"tgoll. Amerika, fl .~21e.rt.eh-'ln.;;;é-g'l'k ba"Zája. Hl-ég maTht'tlps.ág i.c. t.<'''ImlE~Ji az új:1I1jh és újabb ,8Jllá:sokaL 4. K ér­dését Jne-g,forditN'a. uz,t mondjuK 111eg, ho~y lup.l:r l1,~ná~ok ' -311-

nak <.'lisnwl"Y'C' hllzániklbau. A t,ül-v·&n).~e""'l'n heT"~tt f..~ eli.;w()Tt v'a lla~(}k: római 'kat.. g-örög kat., görög ~",L ~t.e:.rb t:>s romá'n. rot. f'i\r., lln'itá1.,ius. iz,raelita. ba.plis:lu. iztáJll. Töl~'t'l1'n"'Sl'u ,.} ne-m j',:ioHlC'1't, l.'u. .. '")·,nt"\"(·zl."tt türt \rallás a mdhodista k nz. al1-

I SÁÉBz~~~~~~~~~~öP S l iV., KIGYÓ-UTCA 5. Klotild-palota

Brilliáns, ar anyékszer ek. Ezüstáruk. Verseny- PS dísztárgyak. \ Evőeszközök. Elsőrendű, mindennemű svájci órák a legjutá­nyosabb áron. Kedvező H!szletfize tés m ellett is. Óra- és

éks7erjavítások. Saját miihely. I tlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllhlillllllllllllllllllllllllllllllllllilllllll1111111111111111111111111111111111 •• __ 40.". 4040_." .·,._40 ." . _404".'0_40 ".

I ".

( CSENDŐR-' tisztek, altisztek

és azok családtagjai

n y o I c h a v i részletfizetésre készpénzáron a következö cikkeket kaphatják:

női-, férfi - és egyenruha­szöveteket. bélésárukat,

törülközóket, abroszokat. kötött és szövött árut,

vásznat, sifont, zefireket. kötött gyermekgarniturát, és egyéb vászonárukat. kesztyüt,harisnyát, kész

n6i s fértlfehérnemtieket kötött kabátokat, füg-készen és rendelésre, göny és függinykelmlkel,

uj, gyárilag sterilizált ágy tollat és pelyheket, paplauokat, mln­dennemü mos6kelméket, selymeket, valamint diszpárnákat a

TRIBun Ruházati Részvénytársasá2nál DIJD4PrsT, VIII. , IlLlÖI-f1T 14. SIAI"I.

Az egyes vásárlások utáni 0ls6 részletek 1927 április

~ó l-ével k~z~ödnek. ..J

uiiiulliiiilliiiillliiiiilliiiillliiiillliiiiilliiiiilliiiiimiiillliiiilIIiiiilllliiiilliiiiimiiiilliiiiilliiiiilliiiiilliiiiilliiiiil

Elsőrendű német gyártmányú

kerékpárok és varrógépek véglegesített csendöröknek előnyös

részletfizetésre kaphatók.

Kerékpár é~ Uarrógép~ere~ke~elmi Uállalatnál Budapest, VI., Andrássy-út 83 - 85 sz.

Telefon 980 - 22.

\ ER~S'l' Gl!~!~~~~~~~~2~UTCA 33

I Mlodcnftle bútorok t·s 13.J,;.bcrendctt'~1 bl'-::yak órht .. { \",ilastlé\.:. an. A ('~ .&ld~·r-..: tagjainak JutáoyolS ár t!~ kcdn.lzml!nyu; fiecttÓsl Idt(' t~tc\;. YidckN c,.oma~l:i.s

Underwood, Roval, Remin2ton stb. irógépek J~ havi részlettizetésl·c. k~:;zl"·Il,. "ru'lll, oz összes rend,zerii ,gl;pl'k heeser 'll'~l' ":; yl'teh· ( .. "ak MignoJl-t nem) szak~zerii .ia Yitú~a. lrlí!!l-l'kt'Il,\k,'k :;tb.

NÉMETH LÁSZLÓ Ir6gépbehozatali és Kereskedelmi V","a lata

Budapest, V., Alkotmány-u. 12. {wrVt,\1\YSltlh IIwlh\tt\

1 ,l~ CSENDÓRSÉOl LAPOK ID:.!7 II:n J'f'j II

H'ull .. lf1. \ :-:,n ~:~-.I(JIII I :..~~UU 1I;lr.:lrt~lIl1)oo. dt' t'Zl"~ lnza t'J!~ ha t.i , "n·\\~'h'·""I~'l1 t'III1'h LJr,:· ~t\ l1ikJ.: :ltt:llnh~111 "'7,.lI h;lI! 1:1 "alliís~:tll ~I\l" ~t haL"" .,h~.JI. :1 J!:~·ii!l'~t·Zt'~j .iP~ "I 7.:LhtiJyol.<I .... a II lwliigyJlli '~"L·~·r h~ll.:h kl~l" · 1'l1.1 t.ITt,,'.!:.:1, .. \k~f'11I1lI.iiik IlIl"g nz ihl\"' }w(hw

10:,,1. l,T h'h ~t'l1\ t',:.:.··.Au'lI lIt'"1 i ... , -al Iii .... , h:\'IH'Illlllirslldnhlli ('I"'

lok;t .. ~dat ~~).:'t~ .. .. ~ 1.11 k :1 .... '1 k k t'1'I't t~lwn ShO":.rÜ IÚ"Zl\l·\·PJ',..t. t III Hj -,h'uk,\pp\'ni rt'lt~kl"7.i'li .... ZI' I·\,'zd Ilt·j·kiH. 5. H iZ(')oll y C)fo; H TI kim'uI'ú b!!' :l j:h':ín'71'lú érdi·Ill,-·. ho~y ~I 1I;\"<Hlloz:i .. t'1'l'dlll~"IIT1)"t'l júrl. .... náln lh'llh' ... ;lk :t r:ir~HIs:i~)", ·~z.\)lg;iluto1. haJlt'llI II Il'lp'Il1t''Iu;n's .... t':.:.,., k;jl'i1! ti'ki II h'", I t'... ~'g')·t·'h ()l yn II "1'1 t-~kt'.... 1lIllljrlollo;úgnlk!;l t jlJ'_.11J1IIz~:1\ '.11«'''('1'\' 11,'1. alll!'I:n,krlt'k k.ifctitéSlI~h(\n /I 111üsOrl ~ l'o;t~llthoH'IWk d.lwll <17.. ,· ... ~'I·hl\n\nlúszinúlt·g- 1\I~m volt t'l\(lt'nw. Ha :1 ('sl'lIdill'iikl'l \· ..... 11, a fül'ado;úg-o ........ 1.o!~uluttl'Jjl\ .... ill'st>rt jn-1""JII:lZllák "ltt· .... t ... I'\'IIt'l. akkor Il~ ('~·l'SZ tl'~tiildPl ('g'Y 'lJs..-;Zt"J'og ­":!)o tlil-..l't.) f.kil·~lICal k('lIt~lll' lIlt'gdíc .... érni, mert II fál"ntlalru,wk ­~hll miJ"I(~ll ta,g-jn ~lI:ll~n,a ll kh·.· .. zi :I ma~a 1"t"!'Ozét 1.. ... ('zen a tÜl'en

1ll.1 t'2. lwln:lI) .17. h',z. tiihlwl az ütlo.t!n.<i!l. 'a SOl' nÜ1Hh'n1kit"C' 11[1 kt'rill. "'; l."ll dttln:!,' :l Ili~l''''YÚ~"Y, dt.' On m\~.!?;' olyan lIutcll tagja ri tt' .. tilh'hwk. lJll.!.!~· ()JlIH'k t'lsiisOl'hall arra a dÍ<.'sél'etl'l' kell t?l'dl'· lUf'"kl~t "Zt~r"7.nil'. :1I1h,ly ~ a s7.<'11t-nY"ség'~l"t jáT ki J1lil1dl'njlünl~k (" :nlldt .... lI'kiHi) ... ami, hig:~j(' .. I 11('~iink n~'IIn lltOI~Ó HZ l'lis-III "l'ro< ... tH~;lhaTl.

C-...ul1üköz. ] . .Kii/h"'1I m,-'gj\'·It..·!lIt II Jolyó uvi l-it :->zámul1k. a' 'l:l.k hiITov-al<lhan hi1,01,yo::-;an TlI('g(clJálla kél'désérca vá­~a ... .J.t. :? OJnl, ... a tI! mai I:"zrunnn1kfimll ,.~ ~ mt?ti·, jpHgé-n~ kiHdiHt ii ,·al'tünkt:>!.

~éllH.~ti. ~\ folyó éyj 2. 1:o!;t..allllt Csru.(lik.ség"i K.özr!ölly~lll'lI

ktizztHt'lt i-L~t)'2 1.1927. H. :\1. s-zámú hOlUvédeb.ui nlinisztf'Ti köl'~ r~'nJt·h-t YOlwtkoz]Jk a t· ..... (·ndör .... tÍ'g tagJclü'U is. Je-}enrkemti ('.sa'k ilzokna:k h~hl·t. akikllt..·k igenyjogo~uJtságuk ivan. vagy leglaláb'll h. az ;'IUJl .. lk k~n'hlh .. ·Zt~élht;l'l. ~4iiJk.,t'og-e~ 11 f!v 'é~ 6 hónal)j 152;01-~úlatllk megV:.l.ll. .A klP.ryéllyd~{et :'izolgálrati. úton ken fp.HM:jt*.í" .. -t~'1Ii a bt'liigYU1ill~szterl' ÚJ"hoz (Yl. c. osztály). CsaJ·ádi kÖliil ­ménYt'in- ,·~ló h'ki lltl'tt I') igazán saju!áljUJk, llOgy 'f"nn't"K cl JI'­hptó:) g~töl llnt llll>!?; ~\'t''k '·áJlu_ .... ztják l'1.

Jó hazafi. _\z ar.adi y,>rtanúk ,kép,t psctleg mpgkaJlhatja ., -;"IYlJlo,i kepsz!lioJlhaJl IBndape~t, lY" Kossuth Lajos-u. 8.). )[ü,I' ,·I" hiáb kntattnn" "túlla. l1lind~nütt :kifogyot t.

ÉRTESITÉS ! A csendörtiszti és

1'uch'uile,őleg a .M. 'kir. Biun. 7861/1926. VI: sz, rendelete szer1rut a Közalkalmazottatk Onzagos GazdasáO'i Szöve1lkezetével megállapodást l&tesÍ-

o I"OGS .. k' d" tett meh- "zeriuJt a .. \.. Z a m. Ir. csem O~'-,é~ek illUillJdósított ilagjait, übzteket él> alrtisz­teket, kec]yew fizelési fel<téltelelk meUett kedvez. ményes áron, jó minöségű ruházati cikkekke! lá1;a el, meg:felelő ellenőrzés me He ht, hasOOlJlo módcn, miJlt 'a Hom'éd NyugdijjáruJék Alap tagjait, a :\1. Ikir. Hem'édelmi 11ini.sztelriumnak .1 KOGSzal kötött sz.enödé.se szerint.

Immár közel kMéveI> működés folyamácrl, már a forgalom nagyarányú és fah"lo!l1ob nÖYe!kedé'e állal is 'igawIÓuoV(., ho,g;,' IköZiSzülú,égleJt voH egy olya/Il l'ulházati ilJl1ézJllléuy, olya,n r észletüZJlei akl­pHá.a, m1'ly megfe lelő hatósági felügyelet ala ti műköu"én, mentesí1.:i II :köwllkWIIl1<1zot<ta!kwt, kiket "zeré.n~· jövedelmük a részletre való yásálllásnl utal, az elúonöl'zés ala tIt nem álló fellmrjánz6 ré,zletüzletelk e.,eLlege,; álllÍuzJo;orájártol.

A kétéves ta paszlalatt folyamán Ild vánollltosna k hizúllyult :a hHeIigénylélSi eljárás egyszel'ü,~í<tés('. új üg;,Tend kiarlá~a. _\ z új ügYl'endel, melyet. a :\I. kir. Büm. rl'bl'uár hó ll -én kelt 110157926. Vlb. sz. rendeoletével jóváhagYOlt. Jöbh pont jai ­bana kÖ"eCkezők hen ismerletjüik.

Vásárlás ,·észletfizetésre. lIHndell végleg'esí­t"tt tagna k 2 havi ha\''Íd ij. illletve zsold ös;;zegéi" ter.iedh1'lő ;Í"'úhilel eng1'dpl"eihetö 6 havi rés;': leHi ze té,,,re. '

. Az árú~li~el. ig(i~l.l',lést a KOGSz 'kő zjJou!j ábaJll, J.an~:e l~' vHlekl, erre meghatrullllmzolit al'k'klllma­zot:tJalllaL ,-agy a iliteligénylö illeiélke« <Th-ánál hll bead'lli, az e he lYeiken készeil:lJlétbeill levő üJ'­lapok f1'lba"zJl,á lá~áYall. A Gih -nalk a hitelio'éIl'lY_ lé".,'" kiá~lított '-áiasziapja alapjáUl a KOGSz áz 1 t!, Ml Y J(;g-O~lI Hnak lllP,gfedeJö :-ií'..enléJ yaZOllOBSá:ri

Quo ,ullls. t. :!. \ l'j,I: I"; I, :t

1.di ..... i')ikun 1·0'·lIklll:l11.

)l'g"lIl.,hhl ~7.iIlJlllllk (·...:t'iJJtlo

l.tl' hulluU a I'al<,,\ él. L \zl Illi i!04 .... ' .... rI'Lnti.k lll~I'11i. :.!. \ Yill: lllyt III'Ul lI'l~II·t \,~Vl.t·ttlik IH'. hOI!Y ()!l·j;k l ..... z~'rcljt~l\.:. 111I1I~ hl7. (;lIhal.uJlI1úlaog- lIill('!04 .ju'.I(nk .... \z II kis ráfj-z~! f0~ 1I1t~.f! · · · l'i ilz.I.1IOg)" llf~1lI kt,lJ a IlI'tl'olt~llllll.úI1lpa nll·lil~jt Vlako,'4kodlll

Ol'iiljPllt.k Tli'kL hogy \'(111 vi HH 11 y ",il Ü"it Ú suk. HUlL llu~lIdf kiizl"l St~UI l'omJik <.lIlTlyj! a ."i4I'IlI, nl,int t'gyéh vitú~'"Ílús lllpl

14"1..1. H ez. n.ih.illny l fll!~"rl IIIl'g'i,o{ f's-:l ik uu'gé--r. A vi I iigít[v·, ki,ll ~":'g'l~il il h '<-l~z,n ... HflIVh(-LJl úJló kÖll-t~~k :4z{luwráuyúh .. :.\M kf~11 elo .... 1.

lani. Ha !ehút a kÖ'llgaz.dál.koLlú.-·mak ;j kÖ'l'téjc van. dp ahll.-,I c· ... ;Jk húrmat ha!-iz,llid. l'sak ("rl't" a :J kÜl'tp're- P.~ hányaJII" II z,t'l i. ;{. YálélsZI a Il'gutobhi ... z.iun-uuk l''SI>:nuör Lp'k."izLkoll 1'O";l táha 11. .T t'JJigpj" 111 é;:r í,!.D'-' IH'I yrp:"\ i,m o~a tv a LS nag-)"Oll

IeIJ'ka. J.'igYI'Jjc meg a Whhi jt'!igpkpt, tulál kivóHtíik IH~h:lll)r ~lIintánaik igen u'lkahllasat.

(polytal'uóe. \~iÍ'1a~'Z ,l It).!!Jltohbi "'ZátnlHLk ('sendőr Lp:\. ~ÚkOH ro\"atáhan.

Villán y i örs. Y:.Hasí'. :.t

síjko.n rovutában, )pgutÖlhhi számIInk (',sendür Le~-

K. A. csendőr. 1. 2. YáltlhZ a ('.:-sl'lHJŐl' L,'kbzikon l'Ű\-a t.1I nk­hall. 3. Xcm tudjuk, mié'l't Í'rta lll<>g <"bt lIlekiimJd

"orcsa lma. Vála .... L :, ('s<,'udő,r Ll'kszikO'll rov .. tun.kball. Többek érdeke. l. 2. Bizony, Pl'. többek ~S ved,ig nagyoll

sr>kall. é l'deike, <Le mert muudiké,t kénJés II \'alo:villáció köréb .. 1",rLozilk, t'e'lviiágosÍltást neID tudnnk a.dni. llll"!'! nekiiTJk sem tudja azt me~odlJ1i lma 'Dl'ég s..,>fJiki ~m. 3. -L :). \ rijlasz ~I <',,,]]clőr Lekszhkon rovatunkban.

101. Rábaesé(~n. l. 2, , 'áJ asz a t'Sl'lldőr Lekszikoll ronl­ll/nkba]]. 3. Köte<lezöj" jiivő hóna.p 3l·én jár It'. 4. X,'m.

A szerkesztésért és kiadásért teleMs: PINCZÉS ZOLTÁN százados.

Pallas r.·t, nyomdája Budapestell. V .. Honvéd·n. 10. sz, (Telefon: 5-6i. 5-68. 5-69,)

Felelős vezető: Tirjnger Károly lllúszaki igazgató.

altiszti kar ruházati igénJléseinek új ügJrend;e a K. O. G. Sz.-nál.

ig" zolás mell~t.1 bevfu;ál']ási kÖUY"€ll ad ki. Y á­sáTlások l'emdszerlnt a he,'ásál'lási könn- allapjáJl törtémhetlIlek

Sürgős 'és személyes bevásá.rlás esetén a KOGSz :közpo.rutja l'blHlszeri'ITt engedélyezheti. J1o,!.,ry válaszlap ,beérlk·eztét a Ülh-tól Le >nem Y<U'Yil, az árú .,Kötelező nyiJlalt,koz~]lt" .kiállítása és u cselldől'-igazolvlÍluy bemutatása l'1'lemébern kiada .. -sék. E rende'1keZJés a Gh-tól távol állomásozó é., má.s ,k1különitett csendörs(igi szemé lyeumek is lehetövé teszi, hogy a megrendelt árThkhoz hala­déMaliMml hczzájnssalIl<lk. Bpvá"árlási kölllYv azoulbalu, me]Y'uek al'klpjá'tltlz ollt. bejegyzett csa­ládtagok is vásál'olba1na:k, c, __ nk il vá,laszlap \)1'­érkezte u t:\u it.1,litható lki.

Az á'rúhitellllyujtása II \'tcléki á,lIalldó KOGSz fiólkokban ug)'<lIll'IÍg-y lörténik. nÜJnt a kÖZPOll1Jt­ha,n.

_\ KOGSz a Ilegurtó\)bi hó..n.apokbH.n ill'l.ÍJ.'aktá­rál l1!agy airálOyban k·iböví(eHe. gyárosokkal kötött újahb SZOTOil kapCrSolalok által g'oudosko­dott, hOg)' <tagjait a le~lső forrásból, a leg'jobb árú"aL lehetőleg ~egolcsóbh-anJ tudja nünclen­ulemií ruQ]áza'ii ci'klkeikkell. ágy-o aszla,lillemüe.kikel (0,,- egyéb 'Íexli lárú.klkal. a kÖZpoillltbanl tüzl"lő HU~';lggal is, e llát,rui.

.l.lIaudó l1óknk működnek: Szék!', f~ h (OI'\';\" . R.i küczi-lÍt ", PIII'S, Kn1.ÍJ'C1.Y-u. 2. Szct;'cd, J.radi-Il.I;. Ol'hncell, Silllollfl­II. 7. lliskolc, Kossuth-u. 1. Gyül'. ~I·. Tisza István-tér " .

'E fi ó'kOik foly totl növ('\kvő forgalma bizOill}i­t,:k;, a'llllalk, hogy közszü'hé,g']elulek feleLnek meg,

A llle,g:yék .székvárosailba,n kirendeltségelk sZl"l'Yeztetlte!k. melyek a ,-id~k szükségletei<t vail1-,Il"k hivatva eHá'hlÚ. ~agydbb <;záruú utazó V'an alkalmazva, ki'k ál''lÍnliilltáJklkal szofgál'lla<k yjdéki lagok,nalk és rendelések et Iköz'-eotílenelk.

....

", .,. J, ~ ., .

.. " III'

í )

Iti;

;J 12:! L.?;)

I:!ti :!.7 :!i. :!:) l:! ,* 'IS

JOS 1

~~)7

I R. 5Z'

~7 I~~ 11.~

Il4 SI

t09 ,~ 1 in )

')')(j j -- l ~() I

ISO

R SI. I

Hi, ; J <;- j . , ',l :-iti _ ~Ö )

Ifjö _J

lii E

um E 200 B

ö, B ti7 -" '-2a ,3

773 179

8,) 'l