Csebor 2014 - Mozaik Kiadó · Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás 5–10., illetve az Összefoglaló feladatgyûjtemény címû tanesz-közöket használja, illetve a 2012/13. tanévtõl

20141. szám

MOZAIK KIADÓ2

CSENGÕSZÓ 2014. március

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 66 le-ütés). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényképeket különlapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrész-ben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

TARTALOMIRODALMI NEVELÉS –

ANYANYELVI NEVELÉS – KULTÚRAAnyanyelvi nevelés az SMS-ek korában

Lerchné dr. Egri Zsuzsa

TARSOLYUNKBÓLMagánvélemény napjaink pedagógus

szerepkörérõlSzabó Ágnes

Aranymetszés a matematikában, a természetben és a mûvészetben

Takács Gábor

KUTATÁSOK TÜKRÉBENAz igekötõk alakja, jelentése és szerepe

a szókincsben Háttérismeretek ésanyanyelv–pedagógiai javaslatok az igekötõk

tanításához III.Dr. H. Tóth István

A pedagógus szaktudása és gyermekképe Kollányi Ödön: Segédkönyv a fogalmazás

tanításához címû munkájábanNagy Zsuzsanna

Szemléltetve sokkal könnyebb III. részNyelvtan – helyesírás

Bánné Szikszai Erika

Anyanyelvi, irodalmi társasjátékDr. Málnási Ferenc

FIGYELMÜKBE AJÁNLOM!„Szunnyadó nyelvi lelkiismeretünk felrázása”

Paál Zsolt

CSENGÕSZÓmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:Fõszerkesztõ:

Dr. Galgóczi Lászlóné

Szerkesztõség címe:6723 Szeged, Debreceni u. 3/BTel.: (62) 470-101FAX: (62) 554-666

Kiadó:MOZAIK KIADÓFelelõs kiadó: Török Zoltán Tördelõszerkesztõ: Forró LajosBorítóterv: Szõke András

A Csengõszóban megjelenõ valamennyi cikket szerzõi jog védi. Másolásuk bármilyenformában kizárólag a kiadó elõzetes írásbeli engedélyével történhet.

Bevezetõ gondolatok

Az iskola sohasem volt független a társa-dalmi-gazdasági mozgásoktól, nem lehetaz ma sem. Ellenkezõleg: a változások

mind leképezõdnek benne: esetenként meg-elõzve õket, máskor szinkronban velük, leg-gyakrabban azonban nem kis késéssel csupánkövetve õket. A kölcsönhatás mégis mindig ob-jektív és törvényszerû. Az iskolának éppen ezértnapjainkban is kötelessége reagálni a külsõ vi-lágra, egyfajta szolgáltatásként akár a központiszabályozókban deklaráltan, akár a helyi prog-ramokban megfogalmazottakkal kielégíteni a hagyománytisztelõ, illetve a mindig meg-megújuló, jogos, néha túlzó, divatos szóval: al-ternatív elvárásokat, igényeket.

Leszûkítve és konkretizálva a témát az anya-nyelvi nevelés területére, arra a kérdésre kell ke-resnünk a választ, mit tehet az intézményrend-szer egésze, mit tehet a közoktatás kulcsfigurája:a szaktanár, amikor tapasztalja, hogy csökkenaz olvasás iránti igény, a jó könyvekre fordítottidõ, nem javul megfelelõ mértékben a szöveg-értés színvonala, veszít társadalmi fontosságá-ból a helyesírás, a nyelvhelyesség, gyakortanem alkalmazási feltétel a pontos, világos, ma-gyaros fogalmazás, a kulturált kommunikáció, a szabályos és szabatos nyelvi viselkedés, nem

számít nélkülözhetetlen értéknek a szép magyarbeszéd, a világos gondolat, a helyzetnek, a té-mának, a beszédpartnernek, az alkalomnakmegfelelõ, azzal adekvát kifejezésmód.

Követelmények, elvárások

Induljunk ki abból az alaptételbõl, hogyminden magyar tanár, ezen belül minden

magyartanár ismeri a követelményeket, birto-kában van a kor színvonalán meghatározottszakmai ismereteknek és kompetenciáknak, di-daktikai és metodikai tárháza elég gazdag azokközvetítésére, megszilárdítására, valamint a ta-nultak alkalmazásához szükséges készségek, ké-pességek kimunkálására. Ismeri és szereti a gye-rekeket, megérti gondjaikat, felelõsséggelfoglalkozik velük, személyes sikerének érzi, hajól teljesítenek, és mindent elkövet a gyengéb-bek felzárkóztatása, továbbhaladása érdekében.Tisztában van azzal, hogy a grammatika nemcsupán egy a tantárgyak sorában, hanem elsõaz egyenlõk között. Tudja, hogy a nyelv a gon-dolatközlés, az ismeretszerzés (-adás) és a kap-csolatteremtés mással nem pótolható eszköze,melynek használatával a leginkább humán te-vékenység, az emberek közötti kommunikációvalósul meg. Tisztában van azzal is, hogy a köl-csönös információcsere közben intenzíven mû-

MOZAIK KIADÓ 3

2014. március CSENGÕSZÓ

IRODALMI NEVELÉS–ANYANYELVI NEVELÉS–KULTÚRALerchné dr. Egri Zsuzsa

Anyanyelvi nevelés az SMS-ek korában

ködnek a nélkülözhetetlen nyelvi képességek:az írott jelek szabályszerû papírra vetése, azírott, hallott, olvasott anyag egy vagy több je-lentésének megfejtése, különbözõ beszéd- ésírásmûvek alkotása, továbbá aktivizálódnak a beszédtechnikai, helyesírási, nyelvhelyességi,szerkesztéstani és stilisztikai ismeretek. Mindezekaonban csak akkor válnak igazi kompetenciák-ká, ha a tanár irányításával az együttes foglalko-zások eredményeként a tanulók megismerik a tanulás általános és speciális technikáit, a könyv-és könyvtárhasználatot, a számukra elérhetõ in-formációhordozók biztonságos és célszerû mû-ködtetését, értik és természetes könnyedséggelhasználják a szaknyelvet, elsajátítják az életkor-nak megfelelõ szinten a terminus technicusokat,követik a szabályokat, de könnyedén élnek a kivételek adta lehetõségekkel is. Vagyis nem-csak átélik, hanem élvezik is az emberi mivol-tukból adódó nyelviség csodáját.

A tanárnak a cél érdekében el kell döntenie,milyen taneszközöket választ. Mit és hogyan ta-nít, mire helyezi a hangsúlyt a sokoldalú fejlesz-tés szem elõtt tartásával. Hogyan alapozza megés hogyan alkalmaztatja a lehetõ legmagasabbszinten a gyerekek nyelvi-nyelvtani ismereteit,melyek hatékonyan segítik a többi tantárgy ésaz idegen nyelv(ek) tanulását. Mindezt nem ön-célúan, hanem valamennyi tanítványnak meg-mutatva a késõbbi önérvényesítési lehetõsége-ket, a néphez, nemzethez tartozás nagyszerûérzését, megértetve hazája, népe, anyanyelve,kultúrája gyökereit, hagyományait, fejlõdésé-nek egyes állomásait, folytonos változásánakokait és törvényszerûségeit, láttatni jövõjénekmegalapozottságát. És persze felkészíteni a mafiataljait arra, hogy készek és képesek legyenekfelelõsséggel részt venni annak alakításában.

Helyzetkép

Mindenekelõtt tudnunk kell, mire és ho-gyan használják gyerekeink a digitális kul-

túra (szó szerint) kézbe fogható eszközét, az

ezerszer áldott, ezerszer átkozott mobiltelefont.Legtöbbször – mint mondják – akár „csukottszemmel is” SMS-eznek vele.

Az SMS rövid, maximum 160 karakterbõlálló szöveges üzenet, melyet a billentyûzet segít-ségével írhatunk meg és küldhetünk el valamelymásik készülékre vagy az interneten létezõ e-mail címre. Természetesen nemcsak továbbítha-tunk, hanem fogadhatunk is hasonlóan szemé-lyes közleményeket.

A hely- és idõtakarékosság érdekében álta-lánosan ismert jeleket, kedves-humoros „szmáj-likat” (spice) használhatunk: :-) = mosolygás,:-( = szomorúság, :-* = puszi, ;-) = kacsintás,:-\ = kételkedés.

A fiatalok SMS-eiben az elõbbieken kívülelõfordulnak szellemes rövidítések is: 1 = egy,6 = -hat,

7 = -het, hét, + = meg, h = ha, hogy, n =nagyon, v = vagy, L = el, M = em, cc = tsz, x= ksz; -szor, -szer, -ször, ts = cs stb.

Található egybeírt (szóköz nélküli!) szövegis, amelyben esetleg minden szó nagybetûvelkezdõdik, de olyan is, amelyet a megfelelõ tör-delés hiányában nehéz értelmezni.

Az SMS-ek néhány jellemzõ vonása egy-egyosztálynyi tanuló rövid üzeneteinek vizsgálataalapján:

11–12 éves általános iskolások SMS-ei

A fiúk témái:sport, utazás, napi teendõk, események.

A lányok témái:nyaralás, utazás, napi program, vásárlás, étke-zés, közös játék, iskolai élet, fiú-lány kapcsolat,a „járás”, féltékenység új barátnõ miatt.

A megszólítás nélküli üzenetek legtöbbször kö-szönéssel zárulnak.

A fiúk köszönésformái:Szia!, Csuma!, Jó éjszakát!, Go!.

A lányok köszönésformái:Hellóka!, Csá!, Puszi!, Szia!, Csumi!.

MOZAIK KIADÓ4


A lányoknál megtalálhatódivatszavak: király = jó, marha = nagyonnyelvi durvaság: szar = rossz.

13–14 éves általános iskolások SMS-ei

A fiúk témái:ismerkedés, címcsere, sport, iskolai élet.

A lányok témái:ismerkedés, barátkozás, programok, iskola,divat, gratuláció, kapcsolat-együttjárás, szá-mítógépezés.

A fiúk köszönésformái:Szia!, Üdv!.

A lányok köszönésformái:Szia!, Szió!, Szióka!, Jócakát!, Happy!, Sya!,Puszi!, Pusszancs!.

Jellegzetes rövidítések:1általán, val.színû.

Néhány szöveg eredeti formájában (betûhíven):

1. 11 éves fiú: „Délután elmarad az edzés, merÉvanéni nem ér rá. Szia, add továb”

2. 12 éves lány: „Megjöttek az új radírok a pa-pírboltba. Val.színû, ho nem velem akarszmenni, hanem a Dorkával, de még meg bá-nod Hy”

3. 14 éves lány: „A koszorúcskára hány vendé-ged lesz? Anyukám megvette azt a hoszú ru-hát, amit félretettek. És neked milyen lesz a frizúrod? Pusszancs.”

15–16 éves szakiskolások SMS-ei

A fiúk témái:sport, napi program, gratuláció, a mobilozástechnikai kérdései („lóvé a kártyán”), szex,alkoholizálás.

A lányok témái:napi program, utazás, randevú, válasz sür-getése („Csörögj rám!”), bulizás.

A fiúk köszönésformái:Csá!, Puszi!, Szia!, Üdv!, Hy!.

A lányok köszönésformái:Puszi!, Szia!, Szevasz!.

Jellegzetes rövidítések:1 (névelõ), dr = doktor, orvos, léci = légyszíves.


1. 16 éves lány: „Várnom kell egy csomót, ittvok a drnál.”

2. 16 éves fiú: „Szeretnélek ágyba húzni,meggizzasztani úgy, hogy egész tested bele-remeg, egyszer úgy is megkaplak. Üdv.: Inf-luenza.”

3. 16 éves fiú: „Ez a kisugárzás, ez az intelligen-cia, ez a helyes arc és mindenek elött ezek a gyönyörü szemek! De most elég rolam! Tehogy vagy?”

4. 15 éves lány: „Ha megkérdik mit jelenteszszámomra elmondom semit, csak fényt azéjszakába Hüsitö szelöt a forró nyárba Sze-retlek cicád”

5. 16 éves lány: „Én egy marlakó vagyok és a mobilod gombjaival az újjaiddal szeretke-zem. de látom élvezed, mert mosolyoksz.”

16–17 éves gimnazisták SMS-ei

A fiúk témái:internet, chetelés, telefonálás, mobilozás,napi program, iskolai élet, fiú-lány kapcso-lat, randevú.

A lányok témái:napi programok, iskola, tanulás, fiú-lánykapcsolat, versenyek, szereplések, érintkezésa különbözõ kommunikációs eszközökkel.

A fiúk köszönésformái:Szia!, Helló!, Csók!, Puszi!, Pussz!, Jóéjszakát!.

A lányok köszönésformái:Szia!, Szióka!, Tsók!, Pusszancs!, Pusza!,Sziabia!.

Jellegzetes rövidítések:légyszi, 2szeresen, 2vel, v.hol. v.kit, vár6ó,le7, jövõ 7en, +kaptuk, jöttM, Lmegyek, 5let.

MOZAIK KIADÓ 5


Egy 17 éves fiú Maksa-utánérzést mutatószövege betûhíven:

„A csapdába esett ostoros moszat vergõdé-se csupán halk nyöször ahoz képest, ahogy énsóhajtozom utánnad Hiányzol, hiányzol, mintnyilvános telefonnak a kagyló. Szeretlek, hakell, leírom 1000szer is, h. szeretlek. Egész napmegy a hasam, úgyhogy van idõm bõven. Na,lassan abbafejezem az smst, mer anyám unja ír-ni. Soxor csókollak.”

16–19 éves szakközépiskolások SMS-ei

A fiúk témái:szerelmi kapcsolat, vallomás, mobilozás,filozofálás, visszautalás elõzõ felvetésekre(Jó a cipõ.), új hír.

A lányok témái:program, vásárlás, otthoni punnyadás,unatkozás, hír, találkozás, magyarázkodáselmaradt találkozás miatt, iskola, autóveze-tés, drukkolás, gratuláció.

A fúk köszönésformái:Csók!, Csá!, Szia!, Puszi!, Szehvusz!

A lányok köszönésformái:Puß!, Hy!, Sya!, Szia!, Mizu?, Pussz!, Pusy!,Szió!, Puszi!, Jó éjt!, Hi!.

Jellegzetes rövidítések:meglepi, 7vége, m1ünk, mindent&mkit, 1*,talizni = találkozni, kaptam+.


1. 16 éves lány: „Hy. miértnemleszjó a7végéd.nemkaptam+amultkorismst! énmostitthonpunnyadok tökfáradtvagyokmajdm1ünkpécsrehaképbevagymégcsörgess+visszahívlak”

2. 19 éves fiú: „Einstein nem tudott semmit.Szerintem az, hogy talán meg nem tudom,az valamivel reálisabb kompozíciót sugall an-nak a megértésnek a ténye iránt, hogyEinstein vak.”

3. 18 éves lány: „Na mizu van veled? Én halál-ra unom magam, németem van, közben

nyomom a play-t Holnap kéne talizni, nem?majd hívlak. puszi”

4. 17 éves lány: „Szia drága! Most keltem fel.Tök jól esett az SMS-ed. Te is hiányzok, decsak a hétvégén érek rá sajna. Már nem tokírni, de ha kapok kártyát, írok rögtön! Szia!”

Teendõk a továbblépés érdekében

Az elõbb ismertetett szövegek tanulságaialapján leszögezhetjük, hogy anyanyelvi

óráinkon érvényesíteni kell a tudományosság ésfokozatosság elve mellett az indirekt módon, denagyon céltudatosan adagolt sokoldalú nevelõhatást és komplexitást. Valamennyi iskolatípus-ban célszerû az anyanyelv oktatását a kommu-nikáció köré szervezni. A megoldandó feladatokakkor hatékonyak, ha mindenkor figyelemmelvannak az életkori sajátosságok és az adottszociokulturális kör igényeire, ha érdekesek,megfelelõ mértékben motiváló hatásúak, ha fokozatosan nehezednek, ha a mindennapokgyakorlati problémáinak megoldására, azokenyhítésére irányulnak, ha nem nélkülözik a já-tékosságot, a humort és ha az ismeretek elmé-lyítéséhez, a kompetenciák kialakulásához kellõszámban, de más-más összefüggésben fordul-nak elõ. A megtanulandó ismereteken kívül al-kalmat adnak a kreativitás, az egyéni látás- éskifejezésmód megnyilvánulására is. A jó tanár-nak a közösségi norma közvetítõjeként, a kívá-natos nyelvhasználat pozitív példájaként, felelõsértelmiségi létébõl következõen irányító-segítõ-értékelõ-korrigáló-megerõsítõ-elismerõ partner-ként, nem utolsó sorban vérbeli pedagóguskéntel kell érnie, hogy valamennyi tanuló érdeklõd-jék a nyelvi kérdések iránt, hogy keresse a leg-jobb megoldásokat, a lehetséges variációkat,hogy képes legyen önellenõrzésre, önkorrekció-ra, hogy tudjon örülni a sikernek, mind a kor-rekt-szabályos, mind a szellemes, ötletes, azegyéni jellegzetességeket is felmutató produkci-óknak.

MOZAIK KIADÓ6


Ajánlott feladattípusok

Akövetkezõkben néhány példát szeretnékbemutatni, melyeket a MOZAIK KIADÓ

Anyanyelv felsõsöknek 5–8., és Anyanyelvszakképzõsöknek 9–10. címû munkafüzetekbõlválasztottam. Aki a folyamatosan átdolgozottNyelvtan, helyesírás, fogalmazás 5–10., illetveaz Összefoglaló feladatgyûjtemény címû tanesz-közöket használja, illetve a 2012/13. tanévtõlfokozatosan belépõ, az új Kerettanterv kívánal-mai szerint módosított Anyanyelv… sorozatnakszavaz bizalmat, természetesen azokban is találhasonlókat.

I. A kommunikáció alaphelyzeteivel foglalkozófeladatok egyaránt alkalmasak a névadás, a megszólítás, a kapcsolatteremtés, az ismer-kedés, a köszönés, elköszönés gyakorlására:

05. osztály: 6/1., 6/3., 79/2, 84/9.

06. osztály: 8/8., 16/4., 33/5., 68/2.

07. osztály: 14/2., 18/1., 3., 99/2-3., 104/3.

08. osztály: 16/3., 26/1-a-b., 50/2.

09. osztály: 22/1., 23/4., 48-49/1-8.

10. osztály: 1166., 20/1-2., 21/3., 22/4., 32/3-4.

II. Különbözõ témák, variációk kidolgozásátigénylõ feladatok, utalva eltérõ nézõpontra, stí-lusra stb.:

05. osztály: 11/1., 12/4–8. (v.ö.: 11/3.), 17/1.,38/8, 74/9.

06. osztály: 16/2., 39/1., 42/3.

07. osztály: 16/3., 29/2., 40/1-e., 50/7., 55/5.,73/1.

08. osztály: 4/7., 21/3., 25/6.,3., 31/2., 47/1.

09. osztály: 9/5., 11/10., 35/7., 42/3., 45/e–f.,61/3.

10. osztály: 15/4., 22/7., 25/4., 32/3., 37/6.

III. Valamilyen szempontból hibás szöveg javítása:

05. osztály: 5/4., 26/6., 38/7.

06. osztály: 15/3., 30/3., 31/4.

07. osztály: 12/9., 20/3., 35/1-a., 82/3.

08. osztály: 11/7., 17/1., 38/5.

09. osztály: 15/7., 58/8.

10. osztály: 16/2., 17/6., 19/5., 22/5., 23/11.,24/2., 27/1., 46/13.

IV. A gyakorlati életben jól hasznosítható (vagyarra felkészítõ) feladatok:

05. osztály: 79/2–3–4–6–7–8., 84/10.

06. osztály: 13/3., 22/10., 43/4., 68/2., 69/5.

07. osztály: 21/2–3., 24/2., 70/2., 72/5.

08. osztály: 48/3; 1., 4., 55/3–4., 56/5., 65/1.

09. osztály: 3/3., 4/1-4., 5/2-b., 6/1., 7/2–4.,17/5., 33/7., 39/8., 51/2–5.

10. osztály: 33/7., 34/3., 37/6., 39/10., 47/1–4.,48/5., 49/1–3., 52/3., 54/2., 55/3.

Összegezés

Afent olvasható gondolatok és gyakorlatipéldák remélhetõleg mindenkit meggyõz-

tek arról, hogy valóban célszerû a kommuniká-ciót az oktató-nevelõ munka középpontjába ál-lítani. A kollégák bizonyára maguk is belátják,hogy mind a szóbeli és írásbeli megnyilatkozá-sok tartalmi és formai kérdései, mind a velüktöbb-kevesebb ponton érintkezõ ismeretek tu-datosítása, a nyelvhasználat szükséges tovább-fejlesztése közben a legtöbb tanuló számáramegszûnik a lélektelen grammatizálás unalma,helyette megvalósul a nyelvi kérdésekkel valóbíbelõdés értelme, öröme és haszna. Mi másadhatna a magyartanárnak is újabb hitet,újabb erõt?

MOZAIK KIADÓ 7


Bevezetés

Napjainkra sajnos egyértelmûen megálla-pítható, hogy a pedagógusok elismert-sége, tisztelete, presztízse nagyon nega-

tív irányba változott. Gyermekkoromban még a tanító nénim szava szent volt, igyekeztem min-dent az utasításai szerint tenni, példaképként te-kintettem rá, egy nagyon tiszteletreméltó embervolt a szememben. Ha valamiért, akármilyenkis dologért „dorgálást” kaptam, az nagyon mé-lyen tudott érinteni. Hasonlót tapasztaltam azosztálytársaim esetében is. A tanítóképzõ elvég-zése után, a régi emlékekkel és lelkesedéssel fel-vértezve érkeztem meg a gyerekek közé, ésmeglepve tapasztaltam a változást. Sokáig sajátmagamat okoltam, amiért nem tudom olyan-nak nevelni a gyerekeket, amilyenek mi vol-tunk. De rá kellett jönnöm, ez már más „világ”,más gondolkodás.

Az alábbi kép sokatmondó, írásomat ennektémája köré igyekszem építeni.

Elõször mosolyogtam rajta, majd rádöbben-tem, mennyire igaz ez a kép. Mint látható, minda három szereplõ szempontjából változás ta-pasztalható: tanár, szülõ(k), tanuló, és az egy-más közötti kapcsolatok. Emellett szavak nélkülis egyszerû választ kaphatunk arra, hogyan lát-

ták régen a pedagógus szerepét, és hogyan áll-nak hozzá ma.

Tanuló vs. szülõ(k)

Régebben szülõje válogatta, hogy mennyi-re komolyan kezelte gyermeke eredmé-

nyeit az iskolában. Ez ma is így van. Azonbanvalami mégis megváltozott. Mégpedig az, hogyaz esetek többségében az iskolában, leginkábba pedagógusokban keresik a hibát. Régen, harossz jegyet vitt vissza a tanuló, fõként hanyagszorgalmát tekintették oknak, a tanító vagy ta-nár személye szinte meg sem kérdõjelezõdött.Sõt, több olyan esetet is hallottam idõsektõl,hogy a pedagógus elõtt szégyellték magukat a szülõk a problémák miatt. Lehet, hogy nemvolt ekkora verseny a jeles osztályzatokért, deegy közepes, jó eredményt mindenki elvárt.Ha véletlenül egy gyermek tiszteletlen volt a pedagógussal szemben, akár elcsattant egy-két atyai pofon is (a szülõtõl a gyermek irányá-ba), hisz a tisztelet nagyon fontosnak számított.Nemcsak a pedagógusok tisztelete, az idõseb-bek tisztelete is. Erre tanították, nevelték a gyermekeket.

Mindezzel együtt a gyerekek magatartása ismegváltozott a szülõk felé. Sok esetben hiányzik

MOZAIK KIADÓ8


TARSOLYUNKBÓLSzabó Ágnes

Magánvélemény napjaink pedagógusszerepkörérõlMilyennek látják az iskola munkájában a pedagógus szerepet?

a régen megszokott szigor, sokkal több engedmé-nyük van, nem tanulják meg, mi az a kötelesség,és ez az iskolai életük során is megmutatkozik.Már a köszönésben is megnyilvánul. Lehet, hogymégis megvolt annak az értéke, hogy anno ma-gázták a gyermekek a szüleiket? Napjainkbanmár belegondolni is furcsa, hogy lehetett ez, deaz is biztos, hogy azok a gyerekek kétszer meg-gondolták, mielõtt tiszteletlenül szóltak bárkihez.

Sokszor hallom azt szülõktõl, hogy „márnincs energiám nevelni a gyerekeket”. Ennekegyenes következménye a mindent ráhagyás,vagyis „játssz a géppel egész délután, csak ma-radj nyugton.” Majd a gyermekek ezt rendszere-sen ki is használják, egyre kirívóbb viselkedé-sükkel próbálják kivívni a saját akaratukat, hisz„így majd úgyis megengedik”. És ezt egyre töb-ben kezdik el alkalmazni a pedagógusokkalszemben. Nem egyszer láttam már hisztizõ felsõtagozatost, vagy kiabáló alsó tagozatost. Fesze-

getik a határokat, amihez otthon már hozzá-szoktak, csak legyen csend végre.

Ami talán a legnegatívabbnak tekinthetõváltozás ebbõl a szemszögbõl, hogy a gyerme-kek könnyen a pedagógus ellen tudják fordítaniszüleiket. Van, hogy nem is tudatos. Elõfordul,hogy a gyermek nem is mond a pedagógus el-len semmi konkrét kritikát, de kedvezõ neki,hogy a szülõ nem õt piszkálja. Sokszor úgy érziaz ember, mintha összefogtak volna ellene, smivel a diák látja szülei támadását, még többetenged meg magának, a pedagógus tisztelete fo-kozatosan omlik össze. Ez bizony elég súlyosantudja lelkileg érinteni a pedagógusokat, fõleg,ha több ilyen is van tanulói között.

Tanuló vs. pedagógus

Továbbvezetve az elõzõ fejezetben megkez-dett gondolatmenetet, elérkeztünk a tanuló

MOZAIK KIADÓ 9


1. ábra

és pedagógus közötti viszony mélypontjára.Azonban elõtte szeretném a jó oldalt is bemutat-ni. Vagyis szerencsére még vannak pozitív pél-dák a pedagógus-tanuló kapcsolatra, méghozzáaz iskola kezdetén. A lurkó megérkezik a hatal-mas iskolába, ahol majd olyan sok évet fog eltöl-teni, ott fog mindent megtanulni, mindenki na-gyobb nála, minden olyan új. Ennek a rengetegúj ingernek a felfogásához, feldolgozásához jól-esik egy kedves tyúkanyó szárnyai alá bebújni, a tanító néni védelmébe. Nem véletlenül szeret-jük mi, tanítók annyira az elsõsöket. Nem azért,mert még picik és aranyosak, hanem azért, mertbennük még látjuk a tiszteletet, a rajongást.

Ahogy nõnek, ez a viszony egyre inkábbfordul(na) át egy komolyabb, „távolságtartóbb”kapcsolatra. Vagyis régen ez így volt. Ma mársokszor azt érzem, hogy a felsõ tagozatosok„haverként” néznek egy-egy tanárra. Nem a szakembert látják bennük. Sajnos erre sokszormaguk a pedagógusok adnak okot. Számtalan-szor tapasztalom, hogy egy-egy kollégánál na-gyon fontos, hogy jó kapcsolata legyen az osz-tályával, diákjaival. Emiatt egyre nyitottabblesz, egyre többet enged, csakhogy jó színbentûnjön fel. Azonban arra nem gondolnak, hogyezzel a tisztelet is egyre jobban tûnik el. S a kö-vetkezmény általában az, hogy a tanulók azilyen pedagógusoknak mernek hazudni, be-csapni õket, egyre szemtelenebb hangvételt al-kalmazni, alkalmanként nevetség tárgyává ten-ni a tanárt. És ekkor teszik fel sokan a kérdést,hogy mi a fontosabb: a tanár iránti szimpátiavagy a tisztelet? Sajnos sokszor mindkettõ elve-szik, amelynek következményei változóak, desemmiképpen sem jók.

Az illusztrációtól egy kicsit eltávolodva, na-gyon sok esetben beszélhetünk pedagógusi ki-égésrõl, ami nagyon sokféleképpen nyilvánul-hat meg. Az egyik ilyen esete (amelyetszemélyesen tapasztaltam egy ismerõsöm ese-

tén), amikor a tanár elbizonytalanodik saját ma-gában, szaktudásában, felkészültségében, mun-kájának eredményességében. Ezt a tanulók tu-dattalanul is észreveszik, és olyan hozzáállást istanúsítanak, képtelenek tisztelni a tanítót vagytanárt. Másik eset, amikor belefárad a pedagó-gus a szerepébe, nem talál már örömöt benne,utálja a munkáját, keserû arccal, nyúzottanmegy be a terembe. Melyik tanuló szeret egyilyen légkörû órán lenni? Igazi tiszteletrõl ekkorsem beszélhetünk, ugyanis ekkor inkább a szi-gor miatti félelem munkálkodhat a diákokban,amely unszimpátiát eredményez. És hazudikaz a pedagógus, aki azt mondja: „Nem érde-kel, hogy kedvelnek-e a tanulók?” Senki nemszeret olyan munkahelyre bemenni, ahol ké-nyelmetlenül érzi magát, unszimpátiát érzékela körülötte lévõkön.

Pedagógus vs. szülõ(k)

Ez a fejezetcím akár úgy is fogalmazódhatottvolna, hogy „pedagógus vs. társadalom”.

Talán ez a kapcsolat rakja a legnagyobb súlyt a pedagógus vállára. Számtalan megfogalma-zott és meg nem fogalmazott elvárás van, ame-lyek sokszor ellentétesek egymással. A pedagó-gusok igyekeznek megfelelni mindennek ésmindenkinek, a tanév elején mindent szépen el-terveznek, hogy fogják azt csinálni, azonban ezaz esetek többségében fokozatosan dõl össze, a pedagógus kezdi érezni a diszharmóniát, kezdfáradni, s idõnként ezt használják ki a szülõk„támadásra” (pl. miért nincs elég jegy az ellen-õrzõben még; hogy írhattak dolgozatot, ha át sevették rendesen stb.).

Ahogy az illusztráció is mutatja, a szülõkneka pedagógushoz való hozzáállása is megválto-zott az évek során, a pedagógusról alkotott képteljesen más már. Régebben még nagy tiszteletövezett minden tanítót, tanárt; ha leszidták

MOZAIK KIADÓ10


a gyermeket, az teljesen indokolt volt, ha rosz-szabb osztályzatot kapott, annak a tanulói ha-nyagság volt az oka. Ma viszont már nem egyolyan esettel találkoztam, amikor a tanárt kértékszámon, õt vonták felelõsségre. A pedagógusszerep ebben az összefüggésben is nagyot válto-zott. Sokszor már nem elég a nevelés-oktatásmegvalósítása, hanem fel kell készülni a „táma-dásokra”. Legalábbis gyakran annak veszik,akadnak olyanok is, akik könnyebben kezelik azilyen eseteket.

Mindenesetre egyértelmûen megállapítható,hogy napjainkra egyre több a szülõ-pedagóguskonfliktus. Ezt még jobban nehezíti a már ko-rábban említett társadalmi elvárás. Vannakolyan szülõk, akik úgy adják be az iskolába a gyermekeiket, mintha egy mosógépbe tennékõket, a pedagógus meg majd szép tisztára mos-sa a „koszos” ruhát, vagyis megneveli, megta-nítja mindenre. Ezt a fokozódó nyomást a peda-gógus is érzékeli, de változó, hogy miképpreagál rá. Mindenképpen meg akar felelni, svagy õ maga is elfogadja az elvárásokat és ki-hajt magából mindent (majd teljesen lemerül),vagy nem foglalkozik vele, de õrlõdik magában,amiért nem tud megfelelni. Egy másik szülõi tí-pus (ez is egyre gyakoribb) teljesen tökéletes-nek, okosnak, ügyesnek látja gyermekét, aki haesetleg rossz jegyet visz haza, vagy beírást kap a magatartása miatt, semmiképpen sem okol-ható. Inkább a pedagógusban kell keresni a hi-bát, nem tanította meg rendesen, nem magya-rázta el érthetõen, túl nehéz volt a feladat, túlkevés idõ volt rá, csak az õ gyerekét látja min-dig rossznak, biztos indokolatlan a beírás, õ azkicsikéje sose csinálna ilyet, otthon mindig jólviselkedik, és még hosszan sorolhatnám. A pe-dagógus önbizalma ezzel is megcsappan, próbálmegfelelni a szülõknek, a feletteseinek, a gyere-keknek, és talán önmagának is (?). És ez csakkét jellemzõ példa volt, amit mostanában egyregyakrabban tapasztalok.

Összegzés

Úgy gondolom, hogy az utóbbi idõben egy-re gyakrabban jelentkezõ tanárverések

sem véletlenek. Viszont nem okolnám kizáró-lag csak a tanulókat. Hibásak a szülõk, hibásaka pedagógusok. Hibás a társadalom. Mindez a pedagógus szerepkörének értékelésébõl in-dul ki. Az évek folyamán a szülõk és diákok ré-szérõl folyamatosan csökkent a pedagógusokiránti tisztelet. Ezáltal a tanároknak az önma-guk iránti tisztelete, önbizalma és magabiztos-sága is megrendült, fokozva az így is elkeserítõhelyzetet.

Mi lehet ennek az oka? Egyrészt a társadal-mi normáknak a változása, az egyre szabadabb,nyíltabb gondolkodás, viselkedés támogatása, a szigor megvetése. De nemcsak a társadalomhibás, hanem az oktatáspolitika is. A pedagógu-sok túlképzése ahhoz vezetett, hogy egyre több,a pályára kevésbé alkalmas tanító vagy tanárkezdett el dolgozni ebben a szerepkörben (hiszmilyen könnyû a bejutás), illetve a tömegképzé-sek negatív hatása a minõség romlása, a szak-mai bizonytalanság kialakulása.

Azonban a hibáztatás és felelõsök keresésehelyett inkább a megoldásra kellene nagy hang-súlyt fektetni. Ha már nem is lehet visszaállítania régi normákat, de az elkövetkezõket talán le-het alakítani. És erre a legjobb terep a tanterem.Vagyis már a tanítók fontos feladata, hogy cél-irányosan alakítsák a tanulóik gondolkodását, a pedagógus pálya iránti gondolkodást, felfo-gást. Az értékek megmutatása, az együttmûkö-dés, egy jó légkör kialakítása már fél siker lehet.Remélhetõleg 40 év múlva egy, ha nem is telje-sen fordított, de a jelen számára kedvezõbb ka-rikatúra fog készülni a pedagógusi szerepkörmegítélésérõl.

MOZAIK KIADÓ 11


Az aranymetszés egy olyan folytonosarány szerinti metszés (latinul: aureasectio), amellyel egy adott szakaszt két

olyan részre osztunk, amelynél a szakasz hosszaúgy aránylik a nagyobbik metszethez, mint a nagyobbik metszet a kisebbikhez. Ha a sza-kasz hossza a, a nagyobbik metszeté x, akkor azaranymetszésnek megfelelõ arányuk: a : x = x :(a – x). A hosszabbik szakasz 1,618054-szerhosszabb, mint a rövidebb. A rövidebb szakasz0,618054 százaléka a hosszabbnak. Ez a kétszám ezen felül egymásnak pontos reciproka, éscsak az elsõ számjegyben különböznek. Kizáró-lag ez a két szám rendelkezik ezekkel a tulajdon-ságokkal.

Az aranymetszésnek megfelelõ

hosszúságú szakasz megszerkesztésénekmódja az ábrán látható:

Az aranymetszésnek megfelelõ pontos érték, az

jól közelíthetõ a 8:5, illetve az 5:3 arányokkal.

Sokak véleménye szerint az emberi test és a mûalkotások formai szépsége ezen az ará-nyon alapszik.

Az olyan téglalapot, amelynek az aranymet-szésnek megfelelõ arányú a két oldala, az emberi szem számára legkellemesebb síkidom-nak tartják, ez az úgynevezett aranytéglalap. Az aranytéglalapoknak több érdekes tulajdonságavan; például, ha az úgynevezett aranypontoknállevágunk belõlük egy kisebb téglalapot, a kisebbúgy aránylik a nagyobbhoz, ahogy a nagyobb azegészhez, ráadásul mindkét téglalap szintén azaranymetszés arányait mutatja. Ezt így folytat-hatjuk akármeddig, egy végtelen sorozatot hoz-va létre. Ha létrehozunk egy ilyen sorozatotaranymetszésû téglalapokból, majd összekötjüka középpontjukat, akkor egy tökéletes természe-tes logaritmuson alapuló spirált kapunk.

Bármelyik szabályos tízszög oldala annak azaranymetszésnek a kisebbik része, melynek na-gyobbik része a szabályos tízszög köré írt kör su-garával egyenlõ. Egy sokszög akkor szabályos,ha minden oldala és minden szöge egyenlõ. A szabályos sokszög szimmetrikus valamennyioldalának felezõmerõlegesére és valamennyiszögének szögfelezõjére nézve. Szimmetriaten-gelyei egy pontban, a szabályos sokszög közép-pontjában metszik egymást, amely a szabályossokszög köré írható kör középpontja.

Az aranymetszés aránya a természet nagyonsok tárgyának (növények, kristályok) szerkeze-tében is megfigyelhetõ. Az aranymetszés a ter-mészeti világ egyik alapvetõ aránya.

Ennek egy szép példája a Nautiluspompilius (Csigás polip) csigaháza. A lábasfejû-

xa= −2

5 1( )

xa= −2

5 1( )

MOZAIK KIADÓ12


Takács Gábor

Aranymetszés a matematikában,a természetben és a mûvészetben

ek osztályának ma is élõ egyetlen képviselõje azIndiai- és a Csendes-óceán területén korallzá-tonyok közelében, a tengerfenék felett lebegve,ragadozó életmódot folytatva, fõként rákokkaltáplálkozik. A csigaházának metszetén jól látha-tó a természetes logaritmuson alapuló spirál:

Az aranymetszésnek megfelelõ arány alkal-mazásával gyakran találkozhatunk az építõmû-vészetben, a képzõmûvészetben és a zenében is(Bartók Béla zenei szerkezeteiben is jól felismer-hetõ ez az arány). Már a görögök is ismerték ésalkalmazták. Az athéni Akropolison épültParthenón (az ókor egyik legszebb görög épüle-te), amely i.e. 447–432 között épült, az arany-metszésnek megfelelõ arány alkalmazásánaknyilvánvaló példája. A firenzei Cappella Pazziméretarányaiban az aranymetszés több részlet-ben felfedezhetõ:

Az aranymetszésnek különösen fontos szere-pe volt az ókori klasszikus és a reneszánsz kori

mûvészetben (Leonardo da Vinci, Michelange-lo). Az aranymetszés arányát emlegették divinaproportione „isteni arány”, sectio divina „istenimetszet” néven is. Nem véletlen, hogy az embe-ri test arányaiként a közismert Leonardo daVinci-rajzon is szerepel:

Természetesen az aranymetszésnek megfele-lõ arány alkalmazása az építészet, a képzõmû-vészet, az ipari formatervezés területén napjain-kig mindennapos jelenség. Nem véletlen, hogya szabványos gépírópapír (A/4-es méret), boríték, képeslap, e folyóirat lapjai rövidebb éshosszabb oldalélei hosszúságának aránya 15%-nál kisebb mértékben tér csak el az aranymet-szésnek megfelelõ aránytól.

Irodalom[1]Dr. Denkinger Géza – Dr. Scharnitzky Viktor

– Takács Gábor – Dr. Takács Miklós (1992):Matematikai Zseblexikon Akadémiai Kiadó –TYPOTEX Kiadó, Budapest. 21–22.

[2]Magyar Nagylexikon (1994): Akadémiai Ki-adó, Budapest. Második kötet 295–296.

[3]Mûvészeti Kislexikon (1980): Akadémiai Ki-adó, Budapest. (második, változatlan kiadás)34. old., 465.

[4] Természettudományi Lexikon (1967): Akadé-miai Kiadó, Budapest. Negyedik kötet 569.

MOZAIK KIADÓ 13


Bevezetésül

Az igekötõkkel foglalkozó gazdag szakiro-dalmat felhasználva, és tekintettel a nyelv-tanítási gyakorlatra, háttérismereteket és

feladatváltozatokat adtam közre jelen soroza-tom elõzõ részeiben.

Az elméleti tudnivalókat hasonló, vagy az ál-talam bemutatottól itt-ott eltérõ rendszerezés-ben tanulták, tanulhatták pedagógustársaim.Magam ennek a sorozatomnak az elsõ részébenazért mutattam be egy részletes vázlatát az el-méleti tudnivalóknak, hogy a formatudás vo-natkozásában közös nevezõnk legyen, amikoraz igekötõ felhasználására, az igekötõkkelösszefüggõ munkáltatásra kerül sor mûhely-munkánkban.

A most ismertetendõ feladataim egyértel-mûen a beszéd elemi szintjére, láncszemnyiegységére, vagyis a mondatra irányulnak, majda tömbösödésre is adnak alkalmakat, ha peda-gógustársaim a nyelvpedagógiai gyakorlatuk-ban hasonlóképpen szövegszemléletûek, mintmagam is.

Az alábbi gyakorlataim sorszámozásakorfolytattam jelen sorozatomnak az elõzõ részé-ben közölt feladatgyûjteményem sorszámait.

Az igekötõs igék szerepe a mondatokban és a szövegekben

33. Mi a különbség az alábbi szavak egybeírt éskülönírt változatának jelentése között? Írjatokegy-egy mondatot a következõ szópárokkal!

a) fönn maradt – fönnmaradt; b) hozzá ért – hozzáért; c) ide jött – idejött; d) rá nézett – ránézett

34. Melyik igekötõvel lesz helyes a mondat?

Az idegenvezetõ (be, fel, meg) ___mutatta azOperaházat. A turisták (át, le, meg, oda) ___néznek a Gellérthegyrõl a Parlamentre. Hazain-dulás elõtt (be, el, ki, meg, rá) ___búcsúztam a barátomtól. Délután (át, el, ki, szét, vissza)___mentem a piacra. Mivel sok idõm van ma es-te, ezért (át, be, el, fel, ki) ___olvasom az újságo-kat. Az utas hiába futott lélekszakadva, ugyanismár (be, el, fel, meg, vissza) ___indult a vonat.

35. Melyik igekötõkre lesz szükség?

el, fel, ki, le, meg

Az orvos ___tiltotta a beteget a dohányzás-tól, és ___tiltotta azt is, hogy ___keljen, sõt___tiltotta a látogatókat is a kórterembõl.

MOZAIK KIADÓ14


KUTATÁSOK TÜKRÉBENDr. H. Tóth István

Az igekötõk alakja, jelentése és szerepe a szókincsbenHáttérismeretek és anyanyelv-pedagógiai javaslatok az igekötõk tanításához 3. rész

Édesanyám elõször ___mosta az edényeket,azután ___mosta a bútorokat, majd ___mosta a konyhát, végül ___mosta a szennyest.

36. Fûzzétek a megfelelõ igekötõt a mondatokigéihez! Alakítsátok át a példamondatokat úgy,hogy a következõ igealakok szerepeljenek bennük!

a) el, meg, át;b) akarjuk, szoktam, tudta

Nemcsak a róka, hanem a farkas is___ugrotta az árkot. Mindennap ___olvasok né-hány magyar nyelvû újságcikket. ___hívjuk a tanárainkat is egy csoporttalálkozóra.

37. Egészítsétek ki a következõ mondatokat a jár ige megfelelõ igekötõs alakjával!

Kata biciklivel _______________ már szinteegész Kecskemétet. A szomszédból gyakran_______________ hozzánk beszélgetni. Bencekisautójának ___________________ a kereke.Ferenc önhibáján kívül került bajba; jól________________, szegény! Istvánt egymásután érik a kellemetlenségek; úgy látszik, hogy_______________ a rúd. A boltban a pénztárnálmindig meg kell számolni azt a pénzt, ami_____________. Ha valaki ravaszabb, agyafúr-tabb egy másik embernél, arra azt mondják,hogy _______________ az eszén.

38. Mit fejezünk ki az igekötõk ismétlésével a következõ szavakban? Alkossatok egy-egymondatot, és a legötletesebbet írjátok is le!

be-benéz; meg-megáll; ki-kiszól; fel-felpillant;vissza-visszatekint

39. Alkossatok egy-egy mondatot a következõszerkezetek hibátlan alakjaival!

be be tekint, tova tova tûnõ, fel fel vesszük, megmeg néz, át át lép, ki ki vesz, el el ballagsz, rá rászóltam

40. Szerkesszetek megismételt igekötõs igéketaz alábbiak felhasználásával!

41. Kapcsoljátok a megfelelõ igekötõt az igé-hez, és a helyes ragot a névszóhoz!

A tanulók közül többen ___mennek a terem___.István ___vett egy csokoládészeletet a do-boz___.

A vendégek késõn jönnek ____ a város___.

A megállóban ___szállunk a villamos___.

Évek múlva utaztam ___ a szülõvárosom___.

Az iskolánál ___szállunk az autóbusz___.

A diákok gyakran járnak ___ a könyvtár___.

Amikor Kata ___ült az autó___, gyorsan ___ isindította.

Andris is ___jött az emelet___.

A kíváncsiság ___vitt a kirakat___.

A nézõk lassan ___sétálnak a büfé___ a színházterem___.

Zsóka akkor lépett ___ a mozi___, amikor ___érkeztünk.

Melyik villamosról mondtad, hogy ___megy a Szabadság híd___?

Tanulás után fáradtan dõltem ___ az ágyam___.

Marci hibátlanul írta ___ a szavakat a táblá___.

Amikor a lámpa zöldre vált, akkor szabad___menni az út___.

A tanár is ___lépett a terem___.

Ebéd után a konyhá___ ___megyünk a nappali___ teázni.

Miért jöttetek ___ a hegytetõ___?

Az eltévedt turista ___ment egy rendõr___ taná-csért.

MOZAIK KIADÓ 15


át, be, bele, el, fel, neki, oda és, meg, s

adja, akadt, csillanó, csodálkoztam, emelgeti,fog, gyönyörködsz, inog, járt, kapja, lapozgatott,látogattam, néz, rezzentette, ront, szálló, vág,villanó

___mentem az ötödik emelet___ a posta-ládám___ a levelemért.

A szótárakat akkor adom ___, amikor ___jössza szobám___.

Te is a piac___ szereted ___venni a friss zöldséget?

Gergõ egyedül még nem léphet ___ a járdá___.

Szívesen nézelõdünk ___ a torony___, ahonnankellemes a ___látás a táj___.

Menjünk ___ a Corvin mozi___ egy Tarr Béla-film___!

42. Egészítsétek ki ezeknek a szókapcsolatok-nak az igéit igekötõkkel! Foglaljátok mondatbaa kiegészített szószerkezeteket!

___törte a zárat; ___törte a tányért; ___törteaz ablakot; ___törte a lovat; ___mossa a kezét;___mossa a ruhát; ___mossa a padlót; ___veti a krumplit; ___veti a földet; ___veti a kabátját;___veti a hálót; ___számol a pénzzel; ___számolaz ellenséggel

43. Fûzzetek igekötõket a következõ kifejezé-sekhez!

a)

___adja az útját

___adta az elveit

___adta a drótot

___elõzte a cél elõtt

___futotta az ezer métert

sikeresen ___bonyolította a versenyt

___ járást indítottak ellene

a libegõvel megyünk ____, nem gyalog

___ismerem más igazát is

szívesen ___tréfálgat velünk

nagyon ___fáradtam a küzdelemben

sikerült ___sóznom a fölösleget

sértõ volt, ahogy ___tegezett

már megint ügyetlenül fogtam ___

nagyon ___túloztad a dolgot

b)

ha nem szedik ___ idejében, ___érett lesz a gyü-mölcs

végre ___lát a munkához

valami okosabbat is ___agyalhatnál

éjszaka ismételten ___csengetett

képes volt ___szemtelenkedni hozzánk

nem szeretnélek ___folyásolni

___gabalyodott a mondókájába

hiányzik neki az ___ismerés

a gyengébbel könnyû ___bánni

nagyon ___ tudja bõszíteni az ilyesmi

___vertem az egész zsebpénzemet

___táncoltatják a menyasszonyt

vázlatát elõadássá kerekítette ___

a fõzelékhez ___tét jár

a ___hátrálás is ___fordult a fejében

44. Fûzzétek a megfelelõ igekötõt az adja tár-gyas (határozott) ragozású igéhez úgy, hogymondatok legyenek!

45. Mikor melyik ige igekötõs alakját alkalmaz-zátok ezekben a mondatokban? Válasszatok a játszik általános (alanyi) ragozású és a játsszahatározott (tárgyas) ragozásúak közül!

MOZAIK KIADÓ16


Az elárusító az árutAz adós a tartozástAz anyakönyvvezetõ a jegyespártA futó a versenybe minden erejétA védõ a labdát saját kapusánakAki megígérte, az az üzenetetA mûvész a szonátát hegedûnAki könyvet kért kölcsön

Két csatár egymással ügyesenA labdát a pálya széléreA játékos a mérkõzés 90 percétA csatár magát a védõkönOlyan játékos is van, aki a sérüléstA tévé megismétli a gólt, vagyisA színész a szerepétA CD-lejátszó a lemezt

46. Melyik igekötõvel egészítheted ki az itt ol-vasható magyar közmondásokat és szólásokat?

47. Használjátok fel ebben a szövegben azagyon, be, bele, el, ki, vissza igekötõket a szük-séges pótlásra!

Barátkozom az öreg akácfával, ___nézek a rétre, ___csalom a mélységes csöndességet a szívembe, ___olvadok a csöndes, gondolatta-

lan vegetálásba, szagolom az isteni, a csíráztató,a nagy erejû földet.

Te tudod, édesapám, hogy csak egy napig.Aztán rés törik a kerten. ___süt a nap, ___zúg a lárma, ___zsibong a lelkembe az élet, s én ro-hanok tõletek ___, ___. Úgy érzem, ___nyom a csönd, darabokra bomlik a testem, ha nemszaladok a zajba.

És te meg az anyám ilyenkor újra ___sirattok.És jaj, talán igazatok van. (Ady Endre)

Barátkozom az öreg akácfával, kinézek a rétre, belecsalom a mélységes csöndességet a szívembe, beleolvadok a csöndes, gondolatta-lan vegetálásba, szagolom az isteni, a csíráztató,a nagy erejû földet.

Te tudod, édesapám, hogy csak egy napig.Aztán rés törik a nagy kerten. Besüt a nap, be-zúg a lárma, bezsibong a lelkembe az élet, s énrohanok tõletek el, vissza. Úgy érzem, agyon-nyom a csönd, darabokra bomlik a testem, hanem szaladok a zajba.

És te meg az anyám ilyenkor újra elsirattok.És jaj, talán igazatok van.

48. Egészítsétek ki a ki, meg, tovább, vissza ige-kötõkkel ezt a szöveget!

Szép volt a cseresznyefa, de én azért inkább___bámultam az én legkedvesebb fámat, a fe-hérkérgû nyírfát, melynél szebbet nem is tudok.

Kellett tudnia, hogy jövök, ___szépítette ma-gát frissen. Zöld fátylat borított fejére, s lengettefelém az ott futkosó szélben.

___intettem, látom, s ___mentem a hegyre.(Asztalos István)

Szép volt a cseresznyefa, de én azért inkábbmegbámultam az én legkedvesebb fámat, a fe-hérkérgû nyírfát, melynél szebbet nem is tudok.

Kellett tudnia, hogy jövök, kiszépítette ma-gát frissen. Zöld fátylat borított fejére, s lengettefelém az ott futkosó szélben.

Visszaintettem, látom, s továbbmentem a hegyre.

MOZAIK KIADÓ 17


át, bele, el, le, megNem esik ___ az aranygyûrû az ujjáról.

Az aranyból is cseppen ___.Az arany a tûzben tisztul, a polyva ___ég.

Mindenkinek ___van a maga baja.Nem lehet oly bánat, mit a szép szó ___ ne

lágyítana.___törött a mécses.

Beteg se volt, mégis ___holt. (= kivégezték,felakasztották)

Olyan köd van, hogy a bicsak is ___áll benne.(bicsak = bicska)

Másutt is ___ szokták a csontról enni a húst.(= mindenütt megbecsülik az értékeset)___hegedülték rajta Szent Dávid nótáját.

(= alaposan elverték)Úgy jár, majdnem a dereka törik ___.

(= gõgösen jár)Üres dió, üres pohár, ha ___törik, sem nagy kár.

___esik rajta, mint dorozsmai embera talicskán.

Nincs olyan vad gyümölcs, ami ___ nem érik.___jön a hajnal, ha a kakas nem kukorékol is.Addig jár a korsó a kútra, míg ___ nem törik.

A gond idõ elõtt ___véníti az embert.A halál mindent ___kaszál.

A hólyagot sem fújják ___ egyetlen lélegzettel.A jég hátán is ___él.

Bajban ismered ___ a barátot.___szakadt a jégbe, de a keze felül maradt.

Drágán fizette ___ az árát.Egy rókáról nem lehet két bõrt ___húzni.Ha ___szedted a fölét, edd ___ az alját is!

Hallgatás ___egyezés.

49. Tegyétek teljessé ezt a hiányos szöveget azát, be, el, rá, fel, föl, meg, össze, vissza igekö-tõkkel!

Egy-két gondolat Reguly Antalról

Illyés Gyula „Bölcsõkutatók” címû írásanyomán készült ___ a következõ szöveg. RegulyAntalt, a magyar nyelv õsterületére elsõ___fedezõként érkezett fiatal utazót mutatja ___.

Nem készült sem nyelvésznek, sem___fedezõnek, jogásznak készült Reguly Antal.Nyugodt polgári pálya várt ___.

1839-ben, húszéves korában csak azért in-dult ___ egy kis külföldi tanulmányútra, mertazután ___ akart vonulni a szülõföldjére, a Veszprém megyei Zircre. Szülei Németország-ba küldték. Õ azonban ___toldotta az utazást,___rándult Koppenhágába is; ___akadt véletle-nül egy nyelvtudóssal. A szenvedélyes hangúbeszélgetések középpontjában a finnek álltak,akik akkoriban léptek a mûvelt világ elé népköl-tészeti alkotásukkal, a „Kalevalá”-val. A fiatalmagyar nyomban döntött: életét anyanyelveeredetének ___derítésére áldozza.

Hogy mi történt Reguly Antallal,___tudhatjuk Németh Imre „Az õsi szó nyomá-ban” címû mûvébõl is.

Illyés Gyula „Bölcsõkutatók” címû írásanyomán készült el a következõ szöveg. RegulyAntalt, a magyar nyelv õsterületére elsõ felfede-zõként érkezett fiatal utazót mutatja be.

Nem készült sem nyelvésznek, sem felfede-zõnek, jogásznak készült Reguly Antal. Nyugodtpolgári pálya várt rá.

1839-ben, húszéves korában csak azért in-dult el egy kis külföldi tanulmányútra, mert azu-tán vissza akart vonulni a szülõföldjére, a Veszp-rém megyei Zircre. Szülei Németországbaküldték. Õ azonban megtoldotta az utazást, át-rándult Koppenhágába is; összeakadt véletlenülegy nyelvtudóssal. A szenvedélyes hangú be-szélgetések középpontjában a finnek álltak, akikakkoriban léptek a mûvelt világ elé népköltésze-

ti alkotásukkal, a „Kalevalá”-val. A fiatal ma-gyar nyomban döntött: életét anyanyelve ere-detének földerítésére áldozza.

Hogy mi történt Reguly Antallal, megtud-hatjuk Németh Imre „Az õsi szó nyomában” cí-mû mûvébõl is.

50. Szerkesszétek meg az igekötõs igéket és ige-neveket, és pótoljátok velük ezt a szöveget!

meg + szereti, el + olvastam, ki + akar + talál-ni, be + mutatja, meg + értettem, be + be +néz, meg + szeretne + fogni, vissza + utasítja,el + sem + tudtam + képzelni, meg + láthat-tam, vetõdik + ki, meg + szerettem

Amikor ennek a csodaszép balettnek, a „Dió-törõ”-nek a címét hallottam, _______________,mit jelenthet. Aztán _______________ az „Ope-rák könyvé”-ben a mû meséjét, és akkor_______________ a címét is.

Tegnap _______________ Csajkovszkij gyö-nyörû balettjét. Legjobban az elsõ felvonás tet-szett.

Sûrû pelyhekben hull a hó az ódon németvároskára, és a házak ablakán barátságos fény______________ a fehér éjszakába. Nagyon_______________ az öreg mûszerészt, aki_______________ a gyerekekhez, és mindig_______________ valami új szórakozást._______________ a futkározó gyermekeket, deez nem sikerül neki.

_______________ a kis társaságnak a furcsajátékbabát, Diótörõt. Mindenki_______________ a csúnya babát, az egyik kis-lány azonban _______________.

Amikor ennek a csodaszép balettnek, a „Diótörõ”-nek a címét hallottam, el sem tud-tam képzelni, mit jelenthet. Aztán elolvastam az„Operák könyvé”-ben a mû meséjét, és akkormegértettem a címét is.

Tegnap megláthattam Csajkovszkij gyönyö-rû balettjét. Legjobban az elsõ felvonás tet-szett.

MOZAIK KIADÓ18


Sûrû pelyhekben hull a hó az ódon németvároskára, és a házak ablakán barátságos fényvetõdik ki a fehér éjszakába. Nagyon megsze-rettem az öreg mûszerészt, aki be-benéz a gye-rekekhez, és mindig ki akar találni valami új szó-rakozást. Meg szeretné fogni a futkározógyermekeket, de ez nem sikerül neki.

Bemutatja a kis társaságnak a furcsa játék-babát, Diótörõt. Mindenki visszautasítja a csú-nya babát, az egyik kislány azonban megszereti.

51. Tegyétek teljessé ezt a történetet az igekö-tõk, valamint az igék és az igenevek felhaszná-lásával!

a) be, bele, el, észre, föl-föl, le, ki, meg, széjjel;b) akarta, dobni, dugta, csúfított, folyt, gondol-ta, lepte, másolt, mondja, szakadt, tért, ugrált,vette, zárt

Megyeri Károlynak, a híres színésznek egykalandját _______________ Petõfi Sándor „Atintásüveg” címû versében.

Jó sok színlapot _______________ már ___Megyeri, amikor igazgatója öt forinttal_______________. A színész _______________egy boltba, és tintát vásárolt. A tintásüveget_______________ sárga kabátja zsebébe. A vá-ratlan pénz miatti örömtõl nem bírt magával,_______________ a levegõbe. Egyszer csak azt_______________, hogy a rosszul ___________üvegbõl _______________ a tinta, és csúnyakék folt éktelenkedik a kabátján. Derûre ború!

Elõször _______________ az elcsúfított ru-hadarabot, de mivel más kabátja nem volt,_______________ magát. Hordta, míg__________ nem _______________.

Megyeri Károlynak, a híres színésznek egykalandját mondja el Petõfi Sándor „A tintás-üveg” címû versében.

Jó sok színlapot másolt már le Megyeri, ami-kor igazgatója öt forinttal lepte meg. A színészbetért egy boltba, és tintát vásárolt. A tintásüve-get beledugta sárga kabátja zsebébe. A váratlan

pénz miatti örömtõl nem bírt magával, föl-fölug-rált a levegõbe. Egyszer csak azt vette észre, hogya rosszul elzárt üvegbõl kifolyt a tinta, és csúnyakék folt éktelenkedik a kabátján. Derûre ború!

Elõször el akarta dobni az elcsúfított ruhada-rabot, de mivel más kabátja nem volt, meggon-dolta magát. Hordta, míg széjjel nem szakadt.

52. Akkor ismerhetitek meg ezt a gyermekkoritörténetet, ha jól szerkesztitek bele az adott ige-kötõkbõl, igékbõl és más szavakból álló kifejezé-seket.

a) agyon, át, be, el, fel, félre, hozzá, keresztül,ki, meg, meg-meg, neki-neki;b) ásott, dobta, érezte, fogott, futott, kiáltott,rezzentette, riadt, rontott, segítette, serkent, sza-badításához, szeretett volna szabadulni, szúrt,tûnt, ültette, ütötte volna

Marci, Andris és Gergõ fákkal_______________ kertünk végét.

_______________, mikor az egyik _________gödör fölé hajoltak. Abban bizony egy _______________ sündisznó szaladgált! ____________a gödör falának, de minduntalan hanyatt esett._______________ börtönébõl. Marci, Andris ésGergõ a világért sem ________________, ha-nem _______________ az ásót, és __________a sün _______________. Marci ___________ujjaiból _______________ a vér, mégis szívesen_______________ az akadályon a kis állatot.Milyen boldogan _______________ a sün a ve-szélyes helyrõl! Marci, Andris és Gergõ százszo-rosan __________ a parányi állat örömét.

Boldogan néztek utána, amint __________a bokrokat, és végül _______________ a sûrûbozótban.

Marci, Andris és Gergõ fákkal ültették bekertünk végét.

Felkiáltottak, mikor az egyik kiásott gödörfölé hajoltak. Abban bizony egy megriadt sün-disznó szaladgált! Neki-nekirontott a gödör falá-nak, de minduntalan hanyatt esett. Ki szeretett

MOZAIK KIADÓ 19


volna szabadulni börtönébõl. Marci, Andris ésGergõ a világért sem ütötték volna agyon, ha-nem félredobták az ásót, és hozzáfogtak a sünkiszabadításához. Marci megszúrt ujjaiból kiser-kent a vér, mégis szívesen segítette keresztül azakadályon a kis állatot. Milyen boldogan futott ela sün a veszélyes helyrõl! Marci, Andris és Gergõszázszorosan átérezték a parányi állat örömét.

Boldogan néztek utána, amint meg-megrez-zentette a bokrokat, és végül eltûnt a sûrû bo-zótban.

53. Pótoljátok ki ennek a szövegnek az igéit a helyénvaló igekötõkkel!

át, bele, el, elõ, fel / fel-fel, keresztül, le, meg /meg-meg, neki, össze, rá, szét, végig

Aki ___ismerte a Bükköt, nem minõsíti köl-tõi túlzásnak azt az állítást, hogy ___bûvöl a szépségével.

Nézzük csak ___ a vadregényes völgyeket!Itt egy fenyves bukkan ___, ott az erdõn kanya-rog ___ az árnyékból ___villanó patak. Partja___ meg ___ van szõve harangvirágokkal.Messzirõl ___zúg a vízesés moraja. Egy mohosszikla oldalából kristálytisztán ___csillanó forrástör ___. Több méter magasságból szökken ___.A völgy alján ___gyûlik, ___terül a víz. ___folyika patak is, így tó lesz belõle. ___csillannak ben-ne a cikázó pisztrángok.

A völgy ___torkollik egy keskeny ösvénybe,ez meg ___vezet az õsember barlangjának. Me-redek kapaszkodó vezet oda ___. A látvány___éri a fáradságot. A hûvös barlang faláról___sötétlik az õsember tüzének nyoma. A tör-melékbõl ___ lehet kotorni az idõ által___temetett csontokat. Ha ___nézzük õket,___akadunk a medve csigolyacsontjaira is.

Aki megismerte a Bükköt, nem minõsíti költõitúlzásnak azt az állítást, hogy elbûvöl a szépségével.

Nézzük csak meg a vadregényes völgyeket!Itt egy fenyves bukkan fel, ott az erdõn kanya-rog keresztül az árnyékból fel-felvillanó patak.

Partja át meg át van szõve harangvirágokkal.Messzirõl felzúg a vízesés moraja. Egy mohosszikla oldalából kristálytisztán megcsillanó forrástör elõ. Több méter magasságból szökken le.A völgy alján összegyûlik, szétterül a víz. Bele-folyik a patak is, így tó lesz belõle. Meg-megcsil-lannak benne a cikázó pisztrángok.

A völgy beletorkollik egy keskeny ösvénybe,ez meg nekivezet az õsember barlangjának. Me-redek kapaszkodó vezet oda fel. A látvány meg-éri a fáradságot. A hûvös barlang faláról felsötét-lik az õsember tüzének nyoma. A törmelékbõlelõ lehet kotorni az idõ által betemetett csonto-kat. Ha végignézzük õket, ráakadunk a medvecsigolyacsontjaira is.

54. Képzeljétek el, hogy van egy leromlott álla-potú hétvégi házatok! Mindenképpen fel akarjá-tok újíttatni, mert szép helyen, tó mellett, erdõ-ben található ez a kis házikó. Írjatok egytörténetet ezeknek az igekötõs igéknek és egyébkifejezéseknek a felhasználásával!

55. Javítsátok ki a helyesírási hibákat, majd al-kossatok egy-egy mondatot ezekkel az igekötõsigékkel!

el megy, hozdát, megakarják oldani, számold-meg, meglehet keresni, át fut, megszeretnék-nézni, álljfel, ki javít, rákellene írni

MOZAIK KIADÓ20


a szükséges foglalkozásoka legfontosabb

elvégzendõmunkák

kõmûves (falat, lépcsõt stb.épít, javít)

tetõfedõ (háztetõt újít fel, vagykészít)

asztalos (bútort készít, javít)üveges (ablaküveget helyez be)

parkettás (padlót, parkettátjavít, rak / fektet le)

szobafestõ (helyiségeket festbe, vagy tapétát ragaszt fel)

vízvezeték-szerelõvillanyszerelõ

megjavíttatkicseréltet

kifestetbetetetlerakat

be/felszereltetelvitet

kitakaríttatrendbe hozat

56. Javítsátok ki a helyesírási hibákat!

a) Marika elfog menni Rómába. István nemmegy elvele. Lekellett volna mondania az utat,hiszen meg betegedett. b) Meg mondta a lányának, jegyezzemeg ezt ma-gának. Jól meg voltak egymással apa és lánya.Mindenki megvoltgyõzõdve a maga igazáról.c) Ez a munka bizony elvan rontva! Kihiszi el,ha nem mi, akik meg tanultuk leis írni az igekö-tõs igéket?

57. Gondoljátok végig, hogy mit jelentenekezekben a mondatokban az igekötõs igék! Javít-sátok ki a hibásan használt igekötõket a megfe-lelõre!

A tanár kihangsúlyozta a problémát.A zsûri leellenõrizte a fogalmazást.Imre is bepótolta a leckét.Kiértesítették a lakókat a változásokról.Lefogadom, hogy nincs igaza!

58. Helyes vagy helytelen mondatok állnak itt?Indokoljátok meg a véleményeteket! Ha kell,végezzétek el a javítást!

Sára beigazolta a hozzá fûzött reményeket.Marci, Andris és Gergõ leutánoznak mindenkit,aki jól táncol.István bebiztosítja a helyét, amikor megveszi a vonatjegyét.A rendõr lerendezi a gépkocsivezetõk vitáját.A kormány beígérte a jobb jövõt.Szombaton lefestem a falat.Mi is átbeszéltük a leckét.A tanulók kitárgyalták az esetet.Azt újságolta Ferenc, hogy kiolvasta a könyvet.A figyelmes gépkocsivezetõ betartja a szabályokat.

59. Egyetértetek-e az itt következõ mondatokigekötõivel? Támasszátok alá a véleményeteketokos érvekkel! Javítsatok, ha szükséges!

Kata leállította a kocsiját.

Igaz az, hogy lebeszéltétek telefonon?Sajnos, nagyon le vagyok terhelve.Zsóka beolvasott a szomszédjának.Annáék csoportja betanulta a verset.Lebüntették Józsefet, mert leelõzte a mentõt.Mit gondolsz: ez a sportoló megérdemelte vagykiérdemelte a díjat?Szerinted bonyolítom vagy lebonyolítom a dolgot?Az ismert színész leszerzõdött a színházhoz, mi-után lerendezte a tartozását, ezzel bebiztosítottaaz állását.Döntsük el: megvizsgáltuk, vagy kivizsgáltuk azügyet?

60. Állapítsátok meg, hogy melyik kifejezés a helyes!

Jövõre nálunk is megindulnak/beindulnaka mindennapos testnevelésórák. Holnapra pótolom / bepótolom a mulasztást. Oltsd fel / Gyújtsd fel a villanyt!Az új pályán bonyolítják / bonyolítják le a versenyt.Sikerült lerendezni / rendezni a vitás ügyeket?Beígérték / Megígérték a gyõzteseknek a jutalmat?Gergõ most is utánozza / leutánozza a bátyjai,Marci és Andris szokásait.Kapcsold be / Kapcsold fel a televíziót!

Összefoglalásul

Az igekötõkkel kapcsolatos legfontosabb el-méleti tudnivalókat tekintettem át jelen

dolgozatom elsõ részében. A bemutatott ismere-tek a tanítók és a magyartanárok nyelvészetiháttértudását mozgósítóak: az ismétlés, a ki-egészítés, a pontosítás, vagy éppen a tovább-gondolás szándékával. Természetesen, a közöl-tem nyelvelméleti és helyesírás-tudományitudnivalók az érvényben lévõ tantervek elvá-rásainak a függvényében, a követelmények isme-retében tanítványainkkal is feldolgozhatóak a ké-pességeiket és az érdeklõdésüket is mozgósítva.

Munkám második, és itteni, harmadik részé-ben olyan gyakorlatokat mutattam be, amelyek

MOZAIK KIADÓ 21


az igekötõkkel összefüggõ, nélkülözhetetlen tud-nivalókat éppúgy érintik, mint a tudásszintekváltozatos, sokoldalú gondozását, ezúttal kivált-képpen a mondatok, a bekezdések és a szö-vegek alkotására, valamint a közlendõk stí-lusára helyeztem a hangsúlyt. Mindezt tettemazért, mert nyelvpedagógiai szemléletem közép-pontjában a szóbeli és az írásbeli kommu-nikáció állandó fejlesztése áll – erre buzdí-tom tanítótársaimat és magyartanárokat is.

Irodalom

[1]Balogh Judit (2000): Az igekötõ. In: KeszlerBorbála (szerk.): Magyar grammatika. Nem-zeti Tankönyvkiadó, Budapest

[2]Bokor József (1991): Az igekötõ. In: A. JászóAnna (fõszerk.): A magyar nyelv könyve. Tre-zor Kiadó, Budapest

[3]Chikán Ildikó – Csonka Csilla – Garay Melin-da 2003: Magyar nyelvkönyv – közgazdászszakirány I–II. Balassi Intézet, Budapest

[4]D. Mátai Mária (1991): Az igekötõk. In:Benkõ Loránd (fõszerk.): A magyar nyelv tör-téneti nyelvtana. I. (A korai ómagyarkor éselõzményei.) Akadémiai Kiadó, Budapest

[5]D. Mátai Mária (1992): Az igekötõk. In:Benkõ Loránd (fõszerk.): A magyar nyelv tör-téneti nyelvtana. II/1. (A kései ómagyarkor.Morfematika). Akadémiai Kiadó, Budapest

[6]Gordos Katalin – Varga Virág (2012): Miénka vár! Balassi-füzetek 1. Balassi Intézet, Bu-dapest

[7]Gordos Katalin – Varga Virág (2012): Ünne-peljünk együtt! Balassi-füzetek 2. Balassi In-tézet, Budapest

[8]Hoffmann Zsuzsa (2002): Igézõ-szótár (Ige-kötõs igék angol megfelelõkkel). DebreceniNyári Egyetem

[9]H. Tóth István (2004): Néhány adat a ma-gyar igekötõ természetének láttatására (A magyar nyelvet idegen nyelvként tanulók-nak). In: Antonyina Guszkova – H. Tóth Ist-

ván: Közös célunk: a tudomány mûvelése(Tanulmánykötet Szíj Enikõ köszöntésére a Lomonoszov Egyetem Filológiai Fakultásá-ról) OOO „TTS” Moszkva

[10]H. Tóth István (2008): A magyar igekötõk azanyanyelv-pedagógiai folyamatokban (Hoz-zájárulás a tanítás és a tanulás szervezésé-hez). Módszertani Közlemények, Szeged

[11]Máté József (2001): Igézõ (Igekötõs igék gya-korlókönyve). Debreceni Nyári Egyetem

[12]Nagy József (1984): A megtanítás stratégiája.Tankönyvkiadó, Budapest

[13]Pátrovics Péter (2002): Néhány gondolat a magyar igekötõk eredetérõl, valamint as-pektus- és akcióminõség-jelölõ funkciójuk(ki)alakulásáról. Magyar Nyelvõr, Budapest

[14]Sólyom Réka (2010): Befigyel, bepuszil,beújít… Néhány be igekötõs neologizmus je-lentésének vázlata. Károly Egyetem FilozófiaiFakultása, Prága – http://www.seminar-stredoevropskych-studii.cz

[15]Szende Aladár (1994): A magyar nyelv tan-könyve középiskolásoknak. Nemzeti Tan-könyvkiadó, Budapest

[16]Szili Katalin (1985): Az igekötõ és az igekötõsige mibenlétérõl. In: Dolgozatok a magyarmint idegen nyelv és a hungarológia körébõl,7., Budapest

[17]Szili Katalin (1995): Az igekötõs igék képzé-sérõl (Elméleti fejtegetések és gyakorlati vizs-gálatok). ELTE BTK Központi Magyar NyelviLektorátus, Budapest

[18]Szûcs Tibor (1999): Magyar-német kontraszt-ív nyelvészet a hungarológiában (a magyarmint idegen nyelv és kultúra közvetítésében).Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

[19]Varga Éva (1996): Az igekötõkrõl. IntézetiSzemle. Kodolányi János Intézet, Budapest

[20]Vörös Ferenc (2003): Lektori szakvélemény a „Hol áll az igekötõ? (Száznál is több gya-korlat a magyar igekötõs igék megismerésé-hez)” címû feladatgyûjteményrõl. Gyõr

MOZAIK KIADÓ22


Az írásbeli szövegalkotás tanítása a XXI.századi anyanyelv-pedagógia egyik ki-emelt feladata. A fogalmazásképességet

a jelenlegi hazai kutatói diskurzus „a nyelvi, gon-dolkodási és együttmûködési képességnek, vala-mint olvasás- és írástechnikai készségeknek”(Kádárné, 1990, 19. o.) kommunikációs célokmegvalósítása érdekében mûködõ együttese-ként, valamint „összefüggõ gondolatrendszerekírásbeli közlésének szabályrendszereként” (Nagy,1996. 64. o.) írja le. A definíciókból is látható,hogy ez az összetett képességrendszer alapvetõ-en a mindennapi kommunikáció szolgálatábanáll, a képességfejlesztés, a fogalmazástanítás cél-ja, hogy a tanulókat a hétköznapokban való bol-dogulásra, az iskolán kívüli írásbeli kommuniká-ciós helyzetek hatékony megoldására készítsükfel (Kernya, 2001).

A mai tanórai gyakorlatban számos mód-szer, tankönyv, taneszköz áll a pedagógusokrendelkezésére a tanulók írásbeli szövegalkotásiképességének fejlesztéséhez, ugyanakkor a má-ra már gazdagnak tekinthetõ módszertani re-pertoár a fogalmazás esetén nem rendelkezikolyan több évszázados gyökerekkel, mint ami-lyeneket például az olvasás kapcsán ismerünk. A fogalmazás tanítását segítõ elsõ kiadványok a 19. században jelentek meg hazánkban, és csakszûk körben terjedtek el, kevéssé váltak ismertté.Tanulmányunkban ezek közül a korai fogalma-zástanítási segédkönyvek közül elemzünk és mu-tatunk be egy, a mai szakdidaktika számára isfontos üzeneteket hordozó kiadványt, Kollányi

Ödön által polgári iskolák tanárai számára írott,Segédkönyv a fogalmazás tanításához (1913)címû munkáját, amely az úgynevezett szabadfo-galmazás irányzatának jellemzõ dokumentuma.

A fogalmazástanítás fõbb irányai a 20. század elejéig

Afogalmazás tanításának módszertana kö-rülbelül 150 évre tekint vissza. A 19. száza-

dot megelõzõen a fogalmazás tanítása még nemjelentkezett különálló szakdidaktikai területkéntaz anyanyelv- és általában a nyelvoktatáson be-lül. A kolostori iskolákban a szónoklattan kere-tében került sor valamilyen mértékû fogalmazás-tanításra, amikor az oklevelek kiállításáraképezték ki a tanulókat (Orosz, 1964). Emelletta görög és latin mûvek stílusának és szerkezeté-nek utánzásában merült ki az írásbeli szövegal-kotás iskolai tanulása (Kernya, 2001). Az elsõRatio Educationisban megjelenõ fogalmazásta-nítási elvekrõl szólva Kernya Róza (2001) kifejti,hogy bár anyanyelvi fogalmazási gyakorlatokatnem írt elõ a tanterv, megkezdõdtek az úgyneve-zett klasszikus verselést, bizonyítást, érvelést ta-nító órák. 1805-tõl a II. Ratio Educationis, miu-tán a hivatalnokképzést tekintette az oktatásegyik céljának, a német és latin nyelvû ügyirat-szerkesztés tanítása is az oktatás egyik feladatá-vá vált (Orosz, 1964; Kernya, 2001).

A magyar nyelven történõ fogalmazás taní-tását 1883-tól tették a népiskolák feladatává.Még ekkor is alapvetõen mintakövetés útján

MOZAIK KIADÓ 23


Nagy Zsuzsanna

A pedagógus szaktudása és gyermekképeKollányi Ödön: Segédkönyv a fogalmazástanításához címû munkájában

történt a fogalmazás folyamata, a tanítók meg-ismertették a tanulókkal az egyes mûfajok szer-kezeti, stilisztikai jellemzõit, majd minták utánzá-sára ösztönözték a diákokat. Eddig az idõszakig a magyarországi fogalmazástanításban az úgyne-vezett logikai-reprodukciós (Kernya, 2001), vagymás néven kötött fogalmazástanítás (Orosz,1964; Kernya, 2001) irányzata érvényesült.

A kötött fogalmazástanítás esetén az oktatásfõ célja az, hogy a tanulók hibátlan dolgozato-kat írjanak. E cél elérését a tanítók az írásbeliszövegalkotási feladatok nagyon gondos, min-den részletre kiterjedõ elõkészítésével biztosítot-ták. „Megbeszélték a témához tartozó anyagot,szerkezeti elrendezést, továbbá közösen fogal-maztak meg minden mondatot, ezeket kórus-ban és egyenként elismételték a tanulókkal,mondatonként emlékeztetõ szavakat írtak a táb-lára, ezután helyesírási megbeszélés (esetleggyakorlat is) következett, s csak mindezek utánfoghattak a tanulók a »fogalmazás«-hoz” – írjaOrosz (1964. 61.o.).

A 20. század elején a kötött fogalmazástaní-tással szemben kialakuló új irányzat, amelyetKernya Róza (2001) nyomán a spontaneitás lé-lektani irányzatának, illetve szabadfogalmazás-nak (Orosz, 1964, Kernya, 2001) nevezünk,szakítva a korábbi hagyományokkal a tanulóksaját gondolatainak kifejtésére, a fogalmazásramint alkotó folyamatra helyezi a hangsúlyt. Ez az Olaszországból kiinduló irányzat fontos-nak tartja, hogy a tanulók megoszthassák sajátélményeiket, önállóan alkothassanak, dolgoza-taikban kifejezhessék önmagukat. A tanár szere-pe a szabadfogalmazás szélsõségesen értelme-zett változatában annyi, hogy segítsen felidézniaz egyéni élményt, és utána hagyja, hogy a gyermek szabadon hozza létre a szöveget. A szabadfogalmazás irányzata által bevezetettmindennapi életbõl vett témák kiszabadították a szövegalkotást az iskola falai közül, a módszeregyfajta funkcionális személetet tükrözött(Orosz, 1964). A szabadfogalmazás annak elle-nére, hogy a szigorúan kötött, monoton máso-

lásnál és memóriagyakorlatnál alig több kötöttfogalmazás alól felszabadította a gyerekeket, le-hetõséget adott a fantázia kibontakoztatására,és örömmé tette az írásbeli szövegalkotást, detöbb hátránya is volt. A tanulók dolgozatai sok-szor tele voltak hibákkal, igen eltérõvé vált a szerkezetük, stílusproblémák jelentkeztek ben-nük, amelyek javítása éppen a szövegek egyedi-sége miatt sok nehézséggel járt (Kernya, 2001).

A régi és az új módszer képviselõi, követõiközött heves vita alakult ki. Sorra jelentek mega különbözõ iskolatípusokban tanító pedagógu-soknak szóló fogalmazástanítási segédkönyvek,vezérfonalak külföldön, majd hazánkban isnapvilágot látott néhány szakmunka, amelye-ken vagy az egyik, vagy a másik irányzat nyo-mait fedezhetjük fel.

Az elemzett mû általános jellemzõi

ASegédkönyv a fogalmazás tanításához cí-mû mû szerzõjérõl keveset tudunk.

Kollányi Ödön 1874. július 9-én született Kalo-csán, iskoláit Komáromban, Madarban és Budapesten végezte. 1898 és 1917 között többvárosban is tanított polgári iskolában, így meg-fordult Törökszentmiklóson, Tapolcán, Gyõr-ben, Pozsonyban és Kalocsán is. 1912 és 1917között a Tapolcai Állami Polgári Fiúiskola igazga-tója volt. Ebben az idõszakban írta és jelentettemeg a bemutatásra kerülõ könyvét, ugyanakkortapolcai tartózkodása alatt több lapnál vállalt új-ságírói, sõt szerkesztõi szerepet is, illetve komolyhelytörténeti kutatásokat folytatott a helyi ta-kácscéh történetének feltárása érdekében.1957-ben Kalocsán hunyt el (Varga, 2006).

Kollányi Ödön Segédkönyv a fogalmazástanításához címû, polgári iskolák tanítói részéreírott könyve Orosz (1964) véleménye szerint,bár megtartja a kötött fogalmazás néhány mód-szertani jellemzõjét, alapvetõen a szabadfogal-mazás irányzatába illeszkedik.

A 121 oldalból álló kötet Elõszóval kezdõ-dik, amelyben a szerzõ kifejti a mû megírásánakcélját, vagyis azt, hogy munkájával segíteni sze-

MOZAIK KIADÓ24


retné fogalmazást tanító társait, és kiemeli a könyv hiánypótló jellegét is, nem tud olyanmagyar nyelvû munkáról, amely a „fogalmazástanításában követett legújabb utakat” (Kollányi,1913. 3. o.), vagyis a szabadfogalmazás elveitismertetné. A szerzõ kifejti, hogy egy általa márkipróbált, jól mûködõ módszer alapjait fogja ta-nártársai elé tárni, majd ismerteti a mû szerke-zetét. Leírja az elõszót követõ elméleti fejezetektartalmát, és néhány gondolatot közöl a könyvnagyobb részét kitevõ fogalmazástémákról ésvázlatokról is.

Az elõszót két elméleti fejezet követi, melyekközül az elsõ a fogalmazás, a második pedig a stilisztikai alapismeretek tanításáról és a fo-galmazások javításáról szól. A fogalmazás taní-tásáról címû fejezetben a szerzõ a fogalmazástanításának szervezési kérdései mellett a sza-badfogalmazás elveit fejti ki különbözõ mûfaj-ok, így az elbeszélés, a leírás, az elmélkedés, azértekezés és a levél tanításának kulcskérdéseitismertetve. Stilisztikai alapismeretek alatt a mû-fajok jellemzõinek, a nyelvhasználatnak és a költõi képek dolgozatokban történõ alkalma-zásának tanításáról olvashatunk, illetve itt tér kia szerzõ a fogalmazások javításának és értékelé-sének gyakorlati kérdéseire is.

Az elemzés további szempontjai

Kollányi Ödön (1913) munkáját amellett,hogy megfigyeltük általános jellemzõit –

szerkezetét, felépítését, tartalmát –, a pedagó-gusszakma, az anyanyelvet tanító pedagógusjegyeinek megjelenése szempontjából vizsgál-tuk. Az elemzés szempontjainak kiválasztásáhoza pedagógusprofesszió kutatásának hazai szak-irodalmából merítettünk.

Keller (2010) az egyes szakmák professzio-nalizációjának, hivatássá válásának háromalapfogalmát: a munkát, a foglalkozást és a hi-vatást határozza meg. Az elsõ kettõt a tevékeny-ség rendszeressége és szervezettsége különböz-teti meg egymástól, „és ha egy foglalkozást csakszakértõk ûzhetnek, az már hivatás” (18.o.).

A szakértõség már maga feltételezi, hogy azegyes professziókat ûzõk egységes szakképzés-ben kell, hogy részesüljenek, megtörténjen a foglalkozás szakmásodása, és az egyes értelmi-ségi szakmákat magasan iskolázott, közös alapo-kon nyugvó szakértelemmel rendelkezõ csopor-tok végezzék (Németh, 2007). A tanári szakmaiprofesszionalizációjához más értelmiségi hivatá-sokhoz hasonlóan hozzátartozik a tudományosszakképzés elvégzése, a közös tudás, a társadalmijó szolgálata, a hivatás iránti felelõsségtudat mel-lett például az érdekvédelmi szervezetek kialaku-lása, az államilag regisztrált munkavégzés, az egy-séges bér is (Hesse, 1972, idézi Keller, 2010),ugyanakkor esetünkben a segédkönyv elemzése-kor nem figyelhettük valamennyi szempontot.

Kollányi (1913) mûvének elemzésekor elsõ-sorban arra kerestük a választ, hogy milyen tu-dással kell a fogalmazást tanító pedagógusnakrendelkeznie, melyek azok a szakdidaktikai is-meretek, amelyeknek birtokában kell lennie, ésmilyen pszichológiai, gyermeklélektani és antro-pológiai tudást feltételez a könyv szerzõje a mû-vet használó pedagógusról (Németh, 2007; Kovács, 2012). Emellett vizsgáltuk azt, hogy mi-ként tükrözi a könyv a fogalmazás tanításánakterét, és az oktatáson kívül milyen egyéb tevé-kenységformákat érez a szerzõ a tanító köteles-ségének, illetve miként tükrözi a könyv a kor is-kolaszerkezetét, utal-e a különbözõ iskolatípusoklétére (Németh, 2008).

A tanító anyanyelv-didaktikai szaktudása

Kollányi (1913) szerint a magyart tanító pe-dagógusnak egyrészt anyanyelv-didaktikai szak-tudással, gyermekismerettel, tehát pszichológiaiés antropológiai ismeretekkel, illetve az oktatásiadminisztrációhoz és óraszervezéshez szükségeskészségekkel kell rendelkeznie.

Kollányi (1913) kiemeli a fogalmazás tanítá-sának fontosságát, és amellett érvel, hogy az ol-vasmányok megbeszélése, tehát az irodalomta-nítás és a nyelvtani készségfejlesztés mellett

MOZAIK KIADÓ 25


elegendõ idõt szánjanak a tanítók a szövegalko-tásra, sõt igyekezzenek a II. és III. évfolyamokona nyelvtant és a helyesírást is elsõsorban fogal-mazások íratása által tanítani és gyakoroltatni.

A szerzõ feltételezi, hogy olvasója a kötöttfogalmazástanítási irány jellemzõivel van tisztá-ban, a szabadfogalmazást, illetve a képek alap-ján történõ szövegalkotást mint új módszereketmutatja be. Kollányi (1913) szabadfogalmazásiirányzathoz való kötõdését mutatja, hogy felhív-ja a figyelmet arra, hogy a fogalmazást alkotófolyamattá kell tenni, és biztosítani kell a gyer-mek számára azt, hogy elegendõ idõ és nyuga-lom álljon rendelkezésére a szövegek megírásá-hoz. Szintén az új módszer jellemzõjeként a tanulók saját élményeire támaszkodik a fogal-mazás tanításakor, és törekszik arra, hogy a tanárszerepe a szövegalkotás elõkészítésén túl elsõsor-ban a gyermek segítése legyen a fogalmazás köz-ben, és ne a szöveget készen kínáló, tökéletes fo-galmazásokat elváró pedagógusként álljon a tanulók elõtt.

A segédkönyv pontos, lépésenkénti leírásttartalmaz a képek alapján történõ fogalmazás-tanításhoz. A szerzõ kiemeli, hogy elõször ese-ményeket ábrázoló képekrõl érdemes szövegal-kotási feladatokat megoldatni a diákokkal, éscsak késõbb kell rátérni a leírások készítésére.Ezen a ponton a szövegalkotás tanításának leg-apróbb részleteire is kitér Kollányi. Felhívja a fi-gyelmet a képek megõrzésének fontosságára, a takarékosságra, és arra is, hogy a képeket ke-mény papírra ragasztva tartósabb taneszközök-höz juthatnak a tanítók.

A segédkönyv öt szövegtípus tanítását mu-tatja be. Megismertet az elbeszélés, a leírás, azelmélkedés, az értekezés és a levél mûfajánakoktatásával. Legkötöttebb mûfajnak a levelettartja, a többi tárgyalt szövegtípus esetén a sza-bad alkotás fontosságát hangsúlyozza.

A fogalmazás tanításának alapjai és a külön-bözõ mûfajok szabadfogalmazási irány szerintitanításának elvei mellett Kollányi (1913) különfejezetet szentel mûvében a stilisztikai ismeretek

tanítása megújításának és a fogalmazások javí-tásának. A szerzõ úgy gondolja, hogy stilisztikátaz olvasmánytárgyalás helyett a fogalmazás taní-tásának kell alárendelni, és a tanulók munkáibólérdemes példákat venni például a rokon értelmûés azonos alakú, illetve több jelentésû szavak, va-lamint a különbözõ költõi képek tárgyalásához.

A fogalmazások javításához a szerzõ sajátmódszerét javasolja kartársainak. A tanulóimunkák otthoni értékelésekor a tanítónak érde-mes külön jegyzeteket készíteni az egyes diákokmunkáiról, kiemelve a helyesírási hibákat, tár-gyi tévedéseket és stilisztikai problémákat. Eze-ket a hibákat az osztály a javító órán közösenkorrigálja, külön kitérve a stíluseszközök tanulá-sára. A szerzõ szintén hasznosnak tartja össze-foglaló statisztikák készítését az osztály teljesít-ményérõl, és ezáltal lehetõség van az egyénifejlesztési tervek, külön feladatok kijelölésére is.

A tanító pszichológiai és antropológiaitudása

Kollányi (1913) a gyermekre mint alkotó,önmegvalósító, saját élményekkel rendel-

kezõ lényre tekint. A fogalmazás tanítása köz-ben épít arra, hogy az iskolába lépõ gyermek-nek vannak saját ismeretei a világról, különbözõtémákban tapasztalatokkal rendelkezik, mígmás területek ismeretlenek a számára. Így a szerzõ felhívja a figyelmet arra, hogy a tanulóáltal ismert fogalmi körökön belül adjanak fo-galmazástémát a tanítók a diákoknak.

A szabadfogalmazás mellett érvelve a szerzõkiemeli, hogy fontos a gyermek lelki világának,fantáziájának, vágyainak megismerése. A sza-badon íratott fogalmazások lehetõséget adnakerre, hiszen az elõírt struktúra kötöttségei alólfelszabadulva a gyermek kifejtheti gondolataitszövegalkotás közben.

A szerzõ tisztában van a tanulók képesség-beli, habitusbeli egyéni különbségeivel. Tudja,hogy egyes gyermekek már az iskolába lépéskorügyes fogalmazások írására képesek, míg má-soknak több idõ kell ahhoz, hogy a szövegalko-

MOZAIK KIADÓ26


táshoz szükséges készségeiket eszközként mû-ködtessék a fogalmazás közben.

Kollányi különbséget tesz a magyart anya-nyelvként beszélõ, nemzetiségi származású éstájnyelvet használó tanulók között. A szerzõ ösz-tönzi a pedagógusokat arra, hogy szabadonírassanak fogalmazásokat a tanulókkal, így a nyelvet még ügyetlenebbül használók is érhet-nek el sikereket már a fogalmazás tanulásánakkezdeti szakaszában is.

Kollányi utal arra, hogy egyes gyermekekbár jó képességûek, nehezen kezdenek valóbanszabadon fogalmazni, bátortalanok saját gon-dolataik kifejtésében. A szerzõ velük kapcsolat-ban felhívja a figyelmet arra, hogy a jól sikerültdolgozatok felolvastatásával segíteni kell õketgátlásaik leküzdésében, és ösztönözni kell õketaz alkotásra.

A szerzõ gyermekismerete nyilatkozik meg,mikor könyvében a képek alapján történõ fo-galmazástanítás folyamatának leírásakor utalarra, hogy a tanulók az eseményekhez, a narratívákhoz vonzódnak, kevésbé érdekliõket a leírások készítése. Szintén e témakörbenír a szerzõ arról, hogy a gyermekek szívesengyûjtenek tárgyakat, így például a képek beszer-zésében a pedagógus számíthat rájuk.

A fogalmazástanítás tere és a pedagógus oktatásszervezési feladatai

Kollányi (1913) a fogalmazás tanításánaktöbb terére, a fiú- és leányiskolákra, vala-

mint a magántanulók felkészítésének közegeireutal munkájában. A könyv alapján láthatjuk,hogy a tanító feladata egyrészt a tanítás, ugyan-akkor hangsúlyos szerepet kap a mûben az ad-minisztratív teendõk ellátása és a nevelés is.

A kor iskolaszerkezetére való utalást elsõsor-ban az Elõszóban találhatunk. A szerzõ felhívjaa figyelmet arra, hogy a könyv a fiú- és leányis-kolák tanítói számára egyaránt hasznos lehet,utalva ezzel a két nem részére külön létesült pol-gári iskolákra. Ugyanakkor a szerzõ nemcsak a polgári iskolák, hanem valamennyi fogalma-

zást tanító pedagógus figyelmébe ajánlja mû-vét: „E munkának hasznát vehetik mindazok,akik a fogalmazást tanítják” (4. o.) írja, sõt kü-lön kiemeli a magántanulókkal foglalkozó peda-gógusokat is, akik szintén hasznosan forgathat-ják a segédkönyvet. A nyilvános oktatáson belülténykedõ pedagógusok közül kiemeli a kezdõ-ket, és külön felhívja figyelmüket munkája hasz-nosságra. Különbséget tesz ezzel a hivatást márrégen gyakorló szakértõ tanár és a pályán ép-pen elindult kezdõ pedagógus között.

A szerzõ pontosan leírja, hogy a hatékonyfogalmazástanítás megvalósításához hány óráravan szükség egy tanévben. Úgy gondolja, hogyaz összes anyanyelvi óra egyharmadát erre a célra kell fordítani, így a fogalmazások íratásá-val és javításával körülbelül 32–32 órát kell el-tölteni egy évben. A fogalmazásórákat már azév elején el kell kezdeni Kollányi véleményeszerint. Elõször a mindennapokból vett, egysze-rû témákban rövid, néhány mondatos fogalma-zásokat kell íratni a tanulókkal, melyet közösszóbeli megbeszéléssel célszerû elõkészíteni,emellett a diákok munkáját vázlat írásával is ér-demes segíteni. Ezek a gondolatok, bár a kötöttfogalmazástanítás irányának elveit fogalmazzákmeg, kifejezik a szerzõ azon törekvését, hogy a két irányzat közötti értelmes egyensúlyt meg-teremtse, és felhasználja mindkét módszer elõ-nyeit a hatékony tanítás érdekében.

A Segédkönyv által javasolt fogalmazástémák

Végezetül vessünk néhány pillantást a java-solt témavázlatokra. A szerzõ által javasolt

fogalmazástémák minden esetben a szerzõgyermekismeretérõl tesznek tanúbizonyságot. A választott témakörök jellemzõen mindkét nemszámára megfelelõek, ugyanakkor Kollányi(1913) kiemel néhány kimondottan leány tanu-lók részére kidolgozott fogalmazástémát is. A Témák, vázlatok között külön találhatjuk a ve-gyes prózai elbeszélõ témákat, melyek között a gyermeki hétköznapokból vett, illetve tanulsá-

MOZAIK KIADÓ 27


gos állatmesék, versek alapján íratott elbeszélé-seket és leírásokat is. Emellett a gyermekek tör-ténelmi, földrajzi, gazdasági ismereteihez kötõdõtémaadások is szerepelnek a segédkönyvben. A szerzõ nem feledkezik meg az egészség- és kör-nyezetvédelmi témákról, a gyermekek jövõké-pét formáló, munkára nevelõ elmélkedések íra-tásáról sem.

Változatos témakínálata a mai fogalmazástaní-tás számára is például szolgálhat, gyakori fogalma-zásíratásról, következetes tantárgyközi koncentrá-cióról, a gyermekek érdeklõdésének figyelembevételérõl tanúskodik, valamint szem elõtt tartja a pedagógushivatás nevelési feladatait is.

Összegzés

ASegédkönyv a fogalmazás tanításához a szabadfogalmazás irányának reprezenta-

tív hazai kiadványa. A pedagógusi szaktudáshárom pillérét láthattuk kirajzolódni a mûben.Kollányi (1913) a pedagógus tárgyi és didakti-kai szaktudása mellett pszichológiai, antropoló-giai ismereteknek és az adminisztratív, szervezé-si készségeknek fontos szerepet tulajdonít. A fogalmazástanítás módszertani kérdéseiben a szerzõ nagy hangsúlyt fektet a gyermeki fantá-zia, alkotóképesség kibontakoztatására, a szö-vegalkotás tanításában épít a tanulók elõzetestudására és tapasztalataira is.

Kollányi Ödön (1913) fogalmazástanításisegédkönyve korának haladó fogalmazásdidak-tikai gyakorlatának megismertetésében fontosszerepet játszik. A szövegalkotás tanításáról val-lott nézeteiben, a gyermeki fantázia, alkotóké-pesség, kreativitás hirdetésében, a hétközna-pokból vett, és a tanulók tapasztalataihozszervesen kapcsolódó fogalmazástémákban a 21. századi anyanyelv-pedagógia gondolatvi-lágának csírái is felfedezhetõk.

Irodalom[1]Hesse, H.A. (1972): Berufe im Wandel.

Enke, Stuttgart.

[2]Kádárné Fülöp Judit (1990): Hogyan írnak a tizenévesek? Az IEA-fogalmazásvizsgálatMagyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.

[3]Keller Márkus (2010): A tanárok helye. A kö-zépiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második felében magyar-poroszösszehasonlításban. L'Hartmann – 1956-osIntézet, Budapest.

[4]Kernya Róza (2001, szerk.): Az anyanyelvinevelés módszerei. Általános iskola 1–4. osz-tály. Kaposvári Egyetem CSVM PedagógiaiFõiskolai Kar, Kaposvár.

[5]Kollányi Ödön (1913): Segédkönyv a fogal-mazás tanításához. Polgáriskolák használatá-ra. 500 írásbeli téma, feladat. Lõwy B.Könyvnyomdája, Tapolca.

[6]Kovács Krisztina (2012): Tanítókép a dualiz-mus kori magyar és német neveléstan köny-vekben. Elõadás. Szegedi Tudományegye-tem Neveléstudományi Doktori Iskola,Szeged, 2012. április 26.

[7]Mészáros István, Németh András ésPukánszky Béla (2001): Bevezetés a pedagó-gia és az iskoláztatás történetébe. Osiris Ki-adó, Budapest.

[8]Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv: Sze-mélyiségfejlesztõ pedagógiai programok ké-szítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged.

[9]Németh András (2007): A modern középis-kolai tanári és tanítói szakmai tudástartalmakkibontakozásának történeti folyamatai. Peda-gógusképzés, 34. 5. sz. 5–26.

[10]Németh András (2008): A néptanítói tudáskonstrukciója Az elemi népoktatás enciklopé-diájában (1911–1915). Iskolakultúra, 18.5–6. sz. 86–102.

[11]Orosz Sándor (1964): A fogalmazástanításfõbb irányai a felszabadulásig. PedagógiaiSzemle, 14. 1. sz. 60–74.

[12]Varga Béla (2006, szerk.): Veszprém megyeiéletrajzi lexikon. 2012. május 4-i megtekintés,Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmûve-lõdési Intézet Veszprém Megyei HelyismeretiGyûjtemény, http://helyismeret.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=K

MOZAIK KIADÓ28


Aszemléltetés kutatási témában befejezé-sül a nyelvtan-helyesírás területén vizs-gálódtam abban a tekintetben, hogy mi-

ként lehet hangulatossá, érdekessé, motiválóvátenni az ismeretek elsajátítását (a tananyagot),illetve a gyakorlást.

A tanítás feladatai

Anyelvtan – helyesírás témakör gyakorlatifeladata, hogy a tanulók írásbeli és szóbeli

kifejezõkészségét fokozatosan fejlessze, tudato-sítsa. Ennek kialakítása során nyelvi jártasságo-kat és nyelvtani fogalmakat tanulnak meg.

A nyelvi jártasságok közül a legfontosabb a helyesírásban való jártasság fokozatos fejlesz-tése. Ezért 4. osztályban a nyelvtani elemzéseketalkalmazzuk a nyelvi jelenségek felismerésére.Ezen kívül figyelnünk kell a diákok kiejtésére,mondatalkotására, mondatfûzésére, szókincsé-re. Ezek tekintetében olyan nyelvhelyességigyakorlatokat adhatunk elébük, melyek segíte-nek nekik a mondatalkotások és mondatfûzésekhelyes kialakításában.

A nyelvtani fogalmak kialakításakor figyelem-be kell vennünk, hogy a gyerekek mit tanultak 3.osztályban. Csak akkor taníthatunk új fogalma-kat nekik, ha a megtanulandó ismeretanyag szer-vesen kapcsolódik a már meglévõ ismereteikhez.Ezért fel kell térképeznünk, hogy melyek azok a fogalmak, amelyeket fel kell idéznünk, és megkell szilárdítanunk, és melyek azok, amelyeketbõvíthetünk, esetleg olyan fogalmakat tanítha-tunk meg, amelyeket újonnan alakítunk ki.

A nyelvtani meghatározások és szabályokelsajátítását nagyban segítik a látási, hallási és

beszédszervi megfigyelések. Ám tudnunk kell,hogy ezek nem helyettesítik a gyakorlást és tu-datosítást.

A legfontosabb nevelési feladataink közétartozik az értelmi képességek fejlesztése. Ez agondolkodási képességeket, a megfigyelõképes-séget és a logikus gondolkodás fokozatos fej-lesztését foglalja magába, továbbá a szépérzék,az esztétikai, az erkölcsi, az önellenõrzésre valónevelés fejlesztését. Az utolsó nevelési feladatmagába foglalja az önellenõrzés képességénekfejlesztését és kialakítását.

Mindezen feladatok csak akkor valósulnakmeg teljesen, ha a többi tantárggyal kapcsolat-ban áll az anyanyelv tanítása. Azaz megvalósula tantárgyi koncentráció. Most pedig nézzük, miaz, amit tudni kell 4. osztályban!

A 4. osztályban a szótani, hangtani és mon-dattani ismeretek közül a szótani áll a tanítás kö-zéppontjában. Ez azt jelenti, hogy ismételjük a 3. osztályos tananyagot, és ezzel együtt bõvít-jük is a tudásunkat. A hangtani anyagot mindigössze kell kapcsolnunk az éppen tanított alakta-ni ismeretekkel. Ezeket a tanítás folyamatában a tananyaghoz kapcsolva kell gyakorolni. A he-lyesírásukra nagy hangsúlyt kell fektetnünk! A mondattani ismereteket a modalitás tekinteté-ben a kommunikációs helyzetekben betöltött al-kalmazását, a helyesírást sajátítják el.

A nyelvtan-helyesírási ismeretek közül ki-emelve csupán az ige témakörhöz a 4. osztályvégére elsajátítandó ismeretek: az ige fogalma,fajtái, igei személyragok, a leggyakoribb igekö-tõk, az igemódok.

MOZAIK KIADÓ 29


Bánné Szikszai Erika

Szemléltetve sokkal könnyebb III. részNyelvtan – helyesírás

Az ige témakör feldolgozása

Kutatásaim alapján több felosztást találtamaz ige témakörének feldolgozására, ame-

lyek közül most csak a Dr. Galgóczi Lászlónélegújabb tanmenetjavaslatából1, az ige tanításá-ra szánt órákat szeretném ismertetni. Ebben a változatban a javasolt éves óraszám 72+2óra, heti 2 óra.

Ezt a változatot a keret- és a helyi tanterviigényeknek megfelelõen alakította ki a szerzõ.Ebben az anyanyelvi kommunikációs kompe-

tencia fejlesztése áll középpontban, mely nem-csak az anyanyelvi órák, hanem minden tanórafeladata, továbbá továbbfejleszti az olvasási-szövegértõ, valamint az írási képességet, melyreminden tanóra alapoz. Fontos nevelési részemég az olvasóvá nevelés, melyhez irodalmi szö-vegeket, szövegrészleteket nyújt, és a könyvtár-használat fontosságára irányítja a figyelmet.

Vizsgáljuk meg, milyen az igei témakör fel-dolgozása ebben a tanmenetben!

MOZAIK KIADÓ30


1 Tanári tanterv (Tanmenet) Magyar nyelv kisiskolásoknak és magyar nyelvi gyakorló kisiskolásoknak tan-könyvcsalád 4. osztály, Készítette: Dr. Galgóczi Lászlóné, Mozaik Kiadó Szeged, 2008.

Óra-szám

Témakörök,tartalmak,(tananyag);

Nyelvi-helyesírásiismeretek

Belépõ tevékenységformák;A helyesírási ésnyelvhasználati

képességek fejlesztésénekfeladatai

Tanulásszervezési eljárások,technikák;

Fejlesztendõ kompetenciák

1. AZ IGEMit fejez ki az ige?Az igérõl tanult fogal-mi ismeretek alapján:a cselekvést, törté-nést, létezést jelentõigék.

Az igék felismerése a harmadikosztályban tanultak alapján: a cse-lekvést, történést, létezést kifejezõigék.

Fogalmak, gondolkodási mûvele-tek mozgósítása.A jelentés és a mondat-szöveg kap-csolatának viszonya. A nyelvhasz-nálati képességek mozgósítása.Kooperatív tanulási formák.

2. A személyes név-más és az igerago-zás.Az igeidõk.

Az igeragozás használata a be-szédben, írásban.Az igei személyragok és a szemé-lyes névmások használatának, sze-repének megfigyelése, gyakorlása.A jelen, múlt, jövõ idõ használata.Az igeragozás megfigyeltetése.Szerepjátékok, szituációs gyakor-latok.Helyttesítések, kiegészítések.Mondat-, szövegalkotási feladatok.Az igekötõs igék szerepének meg-figyeltetése: az igekötõk jelentés-módosító szerepe.Szókincsfejlesztés: rokon értelmûigék.

Funkcionális nyelvszemlélet kiala-kítása.A nyelvi elemek szerepének tuda-tosítása a nyelvhasználatban.A grammatikai idõ és a cselekvés,történés, létezés idejére vonatko-zó összefüggések megláttatása.A magyar nyelv szabályrendsze-rének, törvényszerûségeinek tu-datosítása.Szó- és írásbeli kommunikációsképességek fejlesztése.Differenciált munkáltatás.Páros, egyéni, csoportmunka.Árnyalt, kifejezõ szókincs gazdagí-tása.

MOZAIK KIADÓ 31


Óra-szám







3. Az igeragozás anyelvhasználatbanés az igekötõs igék.Rokon értelmû igékhasználata.

4. Az igék helyesírásaés az igekötõs igék.Elválasztás.Szabályjátékok.

Produktív gyakorlatokkal az igékhelyesírásáról tanultak alkalmazása.Pl.: a j és az ly; -ul, -ül, -ít toldalé-kos igék.Az igekötõs igék elválasztása éshelyesírása.Szabályjátékok. Tollbamondás.

A helyesírási törvények, szabá-lyok tudatosítása.A helyesírási norma kialakítása.Differenciált munkáltatás.

5. Az igemódok.Az ige kijelentõmódja.

Az indukciós szöveg elemzésévelaz igeidõ viszonylatának és amondatfajták vizsgálatával a kije-lentõ módú ige fogalmi tudatosí-tása.

Szövegértõ, szövegalkotási képes-ségekre alapozott nyelvhasználatinorma kialakítása.A nyelv szabályrendszerének,mûködésének megfigyeltetése aközlési szándék és a mondat mo-dalitására vonatkozóan.Gondolkodási mûveletek mozgó-sításával következtetések, szabá-lyok közös kialakítása, a tanulókáltal történõ felfedeztetése.Irodalmi mûvek, köznyelvi szöve-gek értelmezése: a szövegértésiképesség fejlesztése.Kommunikációs gyakorlatok: ver-bális és nem verbális kommuni-kációs formák alkalmazása.Kreatív alkotóképesség fejleszté-se. Esztétikai, mûvészi tudatosságkialakítása képi ábrázolással.Kooperatív tanulási technikák.Differenciált munkáltatás.Nyelvhasználati norma kialakítása.A nyelvhasználati módok komp-lex fejlesztése.

MOZAIK KIADÓ32


Óra-szám







Szó- és írásbeli szövegalkotási ké-pesség.A magyar nyelv mûködésének,szabályrendszerének megfigyelte-tése, tudatosítása.Funkcionális nyelvszemlélet kiala-kítása.Egyéni, páros és csoportmunkák.

6. Az ige feltételesmódja.A feltételes módjele: -na, -ne, -ná, -né

A feltételes módú ige szerepénekvizsgálata.A vágy, óhaj, kívánság teljesülése, a feltétel viszonyítása.A szöveg és a kép kapcsolatánakelemzése.A feltételes mód jelének tudatosítása.

7. A feltételes módú igeideje: jelen idõ; múltidõ – összetett alak.Pl.: kaptam volna.

A feltételes módú igék használa-tának gyakorlása.Az igeidõk változásának és az ige-mód alakulásának megfigyelése.

8. A feltételes módúigék gyakorlása.

A feltételes módú igék alkalmazá-sa különbözõ fajtájú mondatok-ban. Szövegekben a feltételes mó-dú igék felismerése.Produktív gyakorlatok.Játékok.

9. A feltételes módúige ragozása és hasz-nálata.

Az igeragozás megfigyeltetése ésalkalmazása.Pl.: ülnék – ül (szótõ) + né (jel) +k (igei személyrag).

10. Az ige felszólítómódja.A felszólító módjele: -j

A felszólító módú igék megismerése.A módjel: -j.Szöveg- és szóelemzések.Produktív gyakorlatok.Szituációs helyzetek értelmezése,játékok.

A népköltészet (altató) mint in-dukciós anyag személyes érzel-mek kifejezése.Népünk kultúrájának megismeré-se, a hagyományok ápolása.Képzelet, érzelem kifejezése kom-munikációs helyzetekben.Vélemények meghallgatása.Együttes társalgási szabályok al-kalmazása.

MOZAIK KIADÓ 33


Óra-szám







A funkcionális nyelvszemlélet ki-alakítása.Differenciált munkáltatás.Együttes, páros munka.Kreatív képességek fejlesztése.

11. Az ige felszólító mód-ja. A felszólító módjelének módosulása.

Az ige felszólító mód jelének mó-dosulásának megfigyeltetése, ezek-hez kapcsolódó feladatok végzése.

A helyesírási norma alapozása.A helyes beszédnorma kialakítása.

12. A felszólító módúigék használata, he-lyesírása.Az igekötõs igék fel-szólító módja.

Pl.: töltsd, készíts, mondd (Kiej-téstõl eltérõen írjuk; a hangalakváltozása és a helyesírás.Kommunikációs helyzetgyakorlatok.Mondatok értelmezése különbözõközléshelyzetekben: Légy szíves...Menj ki... stb.Produktív gyakorlatok.

Mondókakincs értékeinek meglát-tatása.A nyelvi elemek szerepének tuda-tosítása: a nyelv szabályrendsze-rének feltárása.Igényes, kulturált nyelvhasználatkialakítása.Anyanyelvi kommunikációs kom-petencia fejlesztése:szó- és írásbeli szövegalkotási ké-pességek fejlesztése.

13. A felszólító módúigék helyesírásánakgyakorlása.A felszólító módúigék a nyelvhaszná-latban.

Udvarias társalgási szabályok ki-alakítása.A felszólító módú igék helyesírá-sának gyakorlása kreatív gyakor-latokkal.

Társas, együttmûködési szabá-lyok kialakítása.Kreatív képességek fejlesztése. Páros, csoportmunka.Kooperatív tanulási technikák al-kalmazása.Szókincsfejlesztés: irodalmi szöve-gek szövegértelmezése.

14. Igeragozás felszólítóés más igemódban.Igeragozás: igeidõk ésigemód kapcsolata.

Szólásokban, közmondásokbanaz igék megfigyeltetése.Helyettesítések, kiegészítések.Tollbamondás.

Funkcionális nyelvhasználati ké-pességek kialakítása.Összefüggések megláttatása.Gondolkodási mûveletek mozgó-sítása.A helyesírási norma kialakítása.

15. Az igemódokról ta-nultak gyakorlása.

Mondatfajták szerepe a szöveg-környezetben: mondatfajta ésigemód viszonya. A közlési szán-dék nyelvi eszközei.Csoportosítások különbözõ szem-pontok szerint.

Differenciált tanulásszervezés.A kognitív képességek birtokábanszabályok alkalmazása.Kreatív alkotóképesség fejlesztése.Élethelyzetbõl adódó, feladatokhozkapcsolódó digitális kompetencia

A mai kor követelményeinek megfelelõenaz ismeretek elsajátításához metodikailag többmódszer adott, amit a dr. Galgóczi Lászlóné ál-tal írt tankönyvcsaládban meg is figyelhetünk.Az ismeretek elsajátítása/oktatása játékos fel-adatok megoldásával történik, figyelve a meg-

tanulandó tananyag megfelelõ szintû rögzítésé-re is. Ehhez nyújt hatékony segítséget pl. amozaBook használata az interaktív tábla alkal-mazásával.

Most pedig vizsgáljuk meg, mire építhetünk,illetve mit kell az igérõl megtanulni 4. osztályban!

MOZAIK KIADÓ34


Óra-szám







Szövegelemzések: igék felismerése.Párbeszédekben különbözõ ige-módok használata.Szövegalkotási feladatok.Átalakítások különbözõ igeidõk-ben és igemódokban.Kreatív gyakorlatok.Rejtvények, nyelvi játékok.

területén az sms nyelvi és helyes-írási normáinak megismerése.A funkcionális nyelvszemlélet tu-datosítása.Helyes, kulturált beszédnorma ki-alakítása.Nyelvhasználati képességek fej-lesztése.

16–17.

Az igék és különbö-zõ igemódú igékhasználata a be-szédben.Igemódok helyes-írása.

18. Foglaljuk össze, mittanultunk az igérõl!

Táblázat alapján az igérõl tanul-tak rendszerezése.Egymás kérdezése a tanultakról.

Differenciált tanulásszervezés.A verbális gondolkodás alapozása.Nyelvi-logikai összefüggések meg-láttatása.A helyesírási norma, beszédkultú-ra kialakítása.Szó- és írásbeli nyelvhasználat fej-lesztése.

19. Az igérõl szerzett tu-dás felmérése a Tu-dásszintmérõ (A/B)változat alapján.

Az igérõl szerzett tudás ellenõrzé-se önálló feladatmegoldással. A nyelvi-helyesírási ismeretekhezkapcsolódó feladatok elvégzése.

A tanulók szövegértési olvasásiírásképességére alapozott önállómunkavégzés.Önellenõrzés képességének kialakítása.

20. A tudásszintmérõfeladatok értékelé-se.Hibajavítás.

A tanulók teljesítményének érté-kelése, a hibák – típus, egyéni –javítása feladatmegoldással.Sikerek, kudarcok elemzése.

Énkép – önismeret.Önkontroll.Önértékelés.Érvelések, okok a sikerekben, ku-darcokban.A hibajavító tevékenység kialakítása.Differenciált tanulásszervezés.

A dolgozatomban az ige témakörébõl csak azigeidõkkel és az igemódokkal szeretnék foglalkozni.Ehhez az említett két tanmenetbõl a dr. GalgócziLászlóné által írt tankönyvcsaládot használom felaz igeidõk és az igemódok bemutatásához.

Elõször nézzük át azokat az ismereteket, ame-lyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk.

Az igeidõkrõl

Már a 3. évfolyamon megismertük a jelen,múlt és a jövõ idejû alakokat. A múlt idõ

jele: -t, -tt. A jövõ idejû igéket kétféleképpen fe-jezhetjük ki. Az elsõ variáció: fõnévi igenév + fogsegédige. A második variációban az ige jelen ide-jét használhatjuk a jövõ idõ kifejezésére. Pl: Majdmegírom a címünket.

„Tanul a fiú – mondta Omikron.”2

„Ha Aterpater, a varázsló, véletlenül belenéz-ne a Titkok Gömbjébe, s ezt a nevet kiáltja: „La-la!” – a Titkok Gömbjének felszínén azonnalmegjelenik a Néma Hal, s közölni fogja: „Lalacsent! Ellopta az anyja szárnyát!”3

Az igemódokról

Mi is az igemód? Erre a fogalomra is többmeghatározást találtam, de ezek közül

csak kettõt emelnék ki.– „…a beszélõnek a cselekvés-, létezés-, állapot-fogalomhoz való aktuális viszonyát fejezi ki.”4

– A beszélõ az igékben kifejezett történés-, léte-zés-, cselekvés-, állapot- és létfogalomhoz va-ló viszonyát fejezi ki.

A következõkben egy áttekintést adok azok-ról az ismeretekrõl, melyek az igemódokhozkapcsolódnak.

MOZAIK KIADÓ 35


Mit tanultak 3. osztályban? Mivel bõvítjük 4. osztályban?

Az ige történést, cselekvést jelent; ly az igékben;kiejtéstõl eltérõ hangkapcsolatok; a felszólítómondatokban használatos igék; az -ít, -ul, -ülvégû igék; hosszú hangok; az ellentétes jelenté-sû és rokon értelmû igék.

Az ige létezést is kifejezhet. Ehhez a van, volt ésa lesz igéket, ill. ragozott alakjait használjuk.

A cselekvést, történést jelentõ ige ideje; jelen,múlt és jövõ idejû igék, a múlt idõ jele, a múltidejû igék helyesírása; a -d és -z tövû igék múltidejû alakjai, hosszú n jövõ idejû igealakokban.

Az igék egyes és többes száma; a cselekvõ szá-ma és személye; az ige töve és az igei személy-ragok; a -t, -n és -d tövû igék személyragos alak-jainak helyesírása.

Az igekötõs igék és azok helyesírása, elválasztá-sa; igekötõs igék jövõ idejû alakjai; igekötõs igéka felszólító mondatokban.

Az igemódok és azok helyesírása, ragozása kü-lönbözõ igeidõkben (múlt, jelen, jövõ).

Az -e kérdõszócska helyes használata. (Ezt már2. osztályban is tanulják.)

Az igei tananyag rendszerezése.

2 Szabó Magda: Tündér Lala, Holnap Kiadó Budapest 2005. 6.p.3 Szabó Magda: Tündér Lala, Holnap Kiadó Budapest 2005. 6.p.4 Galgóczi László: A Magyar Nyelv I. – A nyelvi rendszer. A szöveg, a mondat és a szófajok. Középiskolásokkézikönyve, Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, 1994.

Múlt idõ -t, -tt

Jelen idõ nincs

A jövõ idõkifejezése

1. fõnévi igenév + fog jele se-gédige (pl. Laci is felelni fog.)

2. ige jelen ideje, pl: Majdmegírom a házi feladatot.

2. Kati lesz a hunyó. Marivallesz találkozónk.

Az igéknek három igemódja van. Ezek: ki-jelentõ, feltételes és felszólító mód.

A kijelentõ móddal történést, létezést éscselekvést fejezünk ki, amely éppen akkor megyvégbe. Ennek a módnak nincs külön jele: Pl: ad

„A káposzta is megmarad, a kecske is jóllakik.”5

Feltételes módú igét akkor alkotunk, ha a cselekvést vagy a történést valamilyen feltétel-hez kötjük. A mód jele(i): -na, -ne, -ná, -né. Pl:adna. Összetett igealakokban a feltételes módota volna segédige használatával tudjuk kifejezni.Pl: adtam volna, vártál volna stb.

„Lenne egy kérésünk…”6

A felszólító mód által a beszélõ kifejeziakaratát, kívánságát vagy a beleegyezését adja.A mód jele: -j. Pl: adj!

Ennek a módnak a jele sok változást okoz-hat a szavak képzésében. Megváltoztathatjahangalakját, és az elõtte álló mássalhangzóvalhasonulhat is. Ezt a módosulást esetenként írás-ban is jelöljük.

1. A dz, z sz, s hangra végzõdõ igék módjeleteljes hasonuláson megy keresztül, pl: mosják –mossák.2. A t hangra végzõdõ igék esetében az a ten-dencia figyelhetõ meg, hogy a módjel összeol-vad a t hanggal, pl: fut-fuss.

„Reszkessetek, mint a kocsonya!”7

3. A tetszik, a metsz és a látsz igék felszólítómódban kétféleképpen viselkedhetnek, pl:tessem – tetsszem. Mindkét alak helyes!

Ezekhez az ismeretekhez különbözõ helyes-írási szabályok, ismeretek is társulnak. Ezekmegtanítása az egyik legnehezebb feladatunk,hiszen nagyon sok probléma adódhat belõlük(felsõ tagozaton foglalkoznak vele, itt csak ta-pasztalati úton figyeltetjük meg a tanulókkal).

A kettes pontban szereplõ, t-re végzõdõ igékesetében az összeolvadás különbözõ módjai:

– Ha a t-re végzõdõ igék elõtt rövid magán-hangzó áll, akkor az összeolvadás eredménye:-ss. Pl: fuss, láss stb.

– Ha a t-re végzõdõ igék elõtt hosszú magán-hangzó, esetleg mássalhangzó áll, akkor azösszeolvadás eredménye: -cs, -ccs. Ezt a mó-dosulást írásban -ts-sel jelöljük. Pl: fordítson,szántson stb.

– Ha a t-re végzõdõ igék elõtt mássalhangzó, szvagy s áll, akkor a t hang kiesik, és az ered-mény: -ss vagy -ssz lesz.

Fontos kiemelnem, hogy nyelvtani szabálytnem tanítunk alsó tagozaton! Csak azt kell meg-tanulniuk, hogy a módjel megváltozik.

Az igemódok és az igeidõk kapcsolata

Akijelentõ móddal megállapíthatunk bizo-nyos cselekvéseket és történéseket. Ennek

a módnak van jelen, múlt és jövõ ideje. Enneka módnak nincs alaki jelölõje, vagyis o. Pl:

A feltételes móddal megkérdõjelezünk bizo-nyos cselekvéseket, történéseket. Ez azt jelenti,hogy valamilyen feltételhez kötjük a vágyunk,kívánságunk teljesülését. Ezt jelölni is tudjuk: -na, -ne, -ná, -né képzõkkel. Ennek a módnak,a kijelentõ móddal ellentétben, nincs jövõ ideje,csak jelen és múlt idõ létezik. Pl:

Ha a jelen idõt megfigyeljük, akkor szembe-tûnik, hogy az igei személyragot megelõzi a módjel. Ez minden esetben így van! A múltidõ esetében a feltételes mód jele, a -na, a vol-na segédigén található. A múlt idõ jele is látha-tó a példán. Ennek a jele: -t, -tt. Itt is megfigyel-

MOZAIK KIADÓ36


5 Csukás István: Vakáció a halott utcában. Könyvmolyképzõ Kiadó, Szeged 2005. 90. p.6 Csukás István: Keménykalap és Krumpliorr. Könyvmolyképzõ Kiadó, Szeged 2004. 207. p.7 CsukásIstván: Vakáció a halott utcában. Könyvmolyképzõ Kiadó, Szeged, 2005. 91. p.

Múlt idõ Jelen idõ Jövõ idõ

evett eszik enni fog

Múlt idõ Jelen idõ

kaptam volna kapnék

hetõ, hogy a múlt idõ jele után láthatóak az igeiszemélyragok.

A felszólító móddal a beszélõ az akaratát, kí-vánságát fejezi ki utasítás formájában. Ennek a jele: -j. Ez sokszor megváltoztatja az alakját, amiaz elõtte álló mássalhangzóra is hatással lehet.Errõl majd a felsõbb osztályokban bõvebben fog-nak tanulni, így ezt nem kívánom részletezni.

Vannak olyan felszólítást kifejezõ igéink,amelyek nem tartalmazzák a felszólító mód je-lét. Ezeknél a hangsúly adja a mondat erejét. Pl:ad | d → ad (igetõ) + d (igei személyrag)

Ez az igemód, szemben az elõzõ kettõvel,csak jelen idõben ragozható. Pl:

Ezen a példán kiválóan megfigyelhetõ, hogya felszólító mód jele megelõzi az igei személyra-got.

Szemléltetési lehetõségek és tanításimódok – ige, igeidõk, igemódok

Ehhez a fejezethez ajánlom Varga Katalin:Én, te, õ címû könyvét. Sok mindenben se-

gíti a tanítók munkáját, oly módon, hogy köny-nyen átláthatóvá teszi a nyelvtani tananyagot a gyerekek számára, és legfõképp nekünk segíta magyarázatokban. Fontos kiemelnem, hogyebben a könyvben a mesék úgy vannak össze-állítva, hogy minden nyelvtani ismerethez maxi-mum 3 oldalnyi szöveganyag adott.

MOZAIK KIADÓ 37


Jelen idõüljél

IgeIgeidõk

Jelen Múlt Jövõ

„Tájkép”

Állj fel, ha kell! Az idõk háza, Múlt – Jelen – Jövõ: volt, van, lesz (Varga Katalin: Én,te, õ)

Bûvös rejtvények Visszatérés a jelenbe (Varga K.: Én, te, õ)

Barangolás a múltban,avagy egy különös ba-rátság története (Varga K.: Én, te, õ)

Zuhanás a jelenbe(Varga K.: Én, te, õ)

Igegyûjtési versenymgh-kal

Egérrágott levél kiegészítése

Ige képekben Gondolkodási térkép

Helyesírási totó

Igefa

Igekeltetés

Igevirág

Indián beszélgetés

Kakukktojás

Képrõl igék gyûjtése

Kíváncsi kocka

Összekevert mondatok

Rejtvények

Helyesírási totó

Természetfilmbõl igeidõk gyûjtése

Villámkártya 1–2

Nézzük meg, hogyan kell ezeket használni!

TájképEz az úgynevezett tájkép több kis képbõl is

állhat, de akár egyetlen kép is lehet. Az Igékbolygóján járunk, ahol az élõlények nem mások,mint az ige részei, azaz az igemódok, igeidõk stb.Az egyes képeken az ige és annak részei látható-ak. A Nap testesíti meg az igeidõt, három felhõaz igeidõket, a tenger az igemódot, míg rajta há-rom kishajó pedig külön-külön igemódokat.

Nap: igeidõ1. felhõ: jelen idõ2. felhõ: múlt idõ3. felhõ: jövõ idõ

Tenger: igemód1. kishajó: kijelentõ mód

2. kishajó: felszólító mód3. kishajó: feltételes mód

A kishajókat a vitorlájuk színe különböztetimeg egymástól. Ez abban segíti a gyerekeket,hogy könnyebben tudják csoportosítani az igé-ket. Mindez akkor nagyon jó, ha több képbõl állössze a tájkép, hiszen akkor a tanító ki tudjaõket emelni a helyükrõl, és közösen alá tudjákcsoportosítani az odatartozó szavakat.

Ezt a szemléltetési eszközt tovább lehet bõví-teni, mikor az igekötõkrõl tanulunk. Ekkor egykis partot rajzolhatunk a víz mellé. A vízpart azigekötõket jelöli. Itt található egy fa, ami a különírt igekötõk két fáját ábrázolja. A törzse azokataz igekötõket tartalmazza, amikor az igekötõ ésaz ige közé beékelõdik egy szó, pl: sem ment. A lombja azokat a külön írt igekötõket tartal-

MOZAIK KIADÓ38


Igemódok

Kijelentõ Felszólító Feltételes

Bájoló hölgy, A bájoló hölgytréfás mutatványai (Varga K.: Én, te, õ)

Parancsok Háza (Varga K.: Én, te, õ)Fúrfarag tanácsa a parancsokkészítéséhez(Varga K.: Én, te, õ)

Az ellentétes eszû robot, Milyenparancsot kapott Kelekótya?(Varga K.: Én, te, õ)


Helyesírási totó


Kakukktojás

Képrõl igék gyûjtése

Kíváncsi kocka


Rejtvények

Természetfilmbõl igemódok gyûjtése

Villámkártya 1–2

mazza, amelyek esetében az igekötõ az ige utánáll, pl: menj ki! A fára szálló madár pedig azegybeírt igekötõket jelzi, pl: elmegy.

A Bájoló hölgy, A Bájoló hölgy tréfás mutatványai (Varga Katalin. Én, te, õ)

Ezt a részt Varga Katalin: Én, te, õ c. köny-vébõl fel kell olvasni. Az elõforduló felszólítómódbeli szavakat a tanító óra elõtt felírja a táb-lára, és olvasás után a gyerekekkel közösen ele-mezzék ki!

Ezután fólián vetítse ki „A Bájoló hölgy tré-fás mutatványait”! Ezen a képek láthatóak:

Az elsõ képen egy rózsabokor látható, amintéppen hegedül az egyik virág, a másik énekel, a harmadik pedig klarinétozik. A kép mellé sza-vak vannak felsorolva. A szavak végzõdései mindki vannak emelve. Ez helyesírási szempontbólfontos nekünk, hiszen látás és hallás után jobbanrögzül a gyerekek fejében a szavak írása.

Ha végigolvasták a szavakat, akkor felfigyel-hetnek arra, hogy minden egyes kis felsorolás-ban mind a szavak végén, mind a szavak köze-pén ki van emelve a felszólító mód helyesírása,pl: -lj, -dj, -gyj, - ss, -ssz, -zz, -ts, -ddz.

A szavak közül meg kell állapítani, hogymelyek azok, amelyeket a Bájoló hölgy felhasz-nálhatott. A kiválasztott szavakat le is írhatják a gyerekek a füzetbe. Így hallási és látási memó-riájukban jobban rögzül, hiszen gyakorolják azírását is.

A Parancsok háza (Varga K.: Én, te, õ)

A tanító az ebben a részben szereplõ felszó-lító módbeli igéket is írja ki a táblára, majd ol-vassa fel az adott részletet, s végül közösen ele-mezzék ki. Ezután ajánlom a következõ versfeldolgozását, amit a gyerekeknek memoriter-ként kell majd megtanulniuk a következõ hétre.

Ez az egyik legnagyszerûbb vers arra, hogya gyerekek megtanulják, mi a funkciója a felszó-lító módbeli igéknek.

Fúrfarag tanácsa a parancsok készítéséhez(Varga K.: Én, te, õ)

(részlet)

„Igék végén a j betûbûvös betû: parancs-betû

Bárkinek mondod: lép ide,nem mozdul, nem lép izibe.

Ám, ha szólsz: – Lépj! – ez így igaz,megérti, lép, kit szólítasz.

Egyetlen jel, a j betûtette mindezt. Nem nagyszerû?”8

Már ebbõl is látszik, hogy játékos módonmagyarázza el a gyerekeknek a szabályt. Javas-lom, hogy ezt a kis versikét a gyerekek tanuljákmeg! Ezáltal könnyebben megtanulják a felszó-lító mód jele elõtti mássalhangzó helyesírását.Így nemcsak a mi munkánkat könnyítjük meg,hanem a felsõ tagozatban a magyar nyelvtanttanító kollégánkét is.

Ezt az órák bevezetõ részében kitûnõen le-het alkalmazni, mint motivációs eszközt. Ennekelszavalásával meg is valósult az órára való rá-hangolódás.

Az ellentétes eszû robot. Milyen parancsot kapott Kelekótya?

(Varga Katalin: Én, te, õ)

A legelsõ feladatunk a két mese felolvasása.Ezek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Itt azigeidõkkel ismerkednek meg a gyerekek. A me-sébõl hallás után megtanulják az ismeretanya-got, amit nekünk kell majd az óra további részé-ben elmélyítenünk.

Ezután ajánlom a saját tankönyvi anyag fel-dolgozását és a helyesírási ismeretek megtanu-lását. Majd eztán a képsor megoldását.

A képsoros feladatban a gyerekeknek az ige-idõknek megfelelõen kell igéket mondaniuk. A képekhez a megtalált szavakat közösen le kell

MOZAIK KIADÓ 39


8 Varga Katalin: Én, te, õ – kalandok a szófajok birodalmában. Móra Ferenc Könyvkiadó, negyedik kiadás 1973.35. p.

írni, és ki kell térni az idõjelekre. Ezeket színeskrétával, illetve ceruzával át kell írni!

Ha mindezzel készen vagyunk, akkor fejez-zük be a történetet, hiszen már csak fél oldalvan belõle.

Bûvös rejtvények

Ebben a feladatban az igéket gyakoroljuk. A hiányzó betûk pótlásával igéket kell alkotni. A rejtvények megoldása után a gyerekeknekkell megmondaniuk, hogy a megfejtett igék mitfejeznek ki. (Történés, létezés, cselekvés.) Pl.:


Egy olyan levelet kell írnia a tanítónak, amikapcsolódik a gyerekek világához. A szövegbeliigéket ki kell hagyni. Az lesz a gyerekek felada-ta, hogy meg kell találniuk a hiányzó igéket.

Ezt felhasználhatjuk bármilyen tananyag fel-dolgozásához gyakorlati feladatként. Kiváló azigeidõk és az igemódok tanításához. Pl:

Tegnap délután nagy hócsatát .....................Az ellenfelünk a 4. a osztály ..................... A ta-nító néni ............................. a találatokat. Ne-künk 18 gyereket sikerült ......................... Mivelilyen ügyesek ........................, mi ....................a bajnokságot. Ez a nap .......................... a leg-szebb nap az életemben.

Fürtábra

Ez az egyik legismertebb kooperatív tanításimódszer, mely a gyerekek elõzetes tudását mérifel az adott ismerettel, ténnyel kapcsolatban.

Az elkészítésénél ügyelnünk kell arra, hogy a gyerekeket hagynunk kell kibontakozni. Ne miirányítsuk õket! Fontos, hogy az, amirõl kérdez-zük õket, legyen egy négyzetbe írva. Azok, aminekik errõl eszükbe jut, mindig egy-egy ellipszis-be kerüljenek. Ezek között a lehetséges kapcso-

latokat úgy tudjuk megjeleníteni, hogy egy ha-tározott mozdulattal összekötjük õket.

Helyesírási totó

Ezt a feladatot is bármilyen anyagrésznél fellehet használni. Lényege, hogy 13+1 szót ír fela tanító a táblára. Ezek között vannak hibásakis. Ezeket kell megtalálni és helyesen leírni.

A szavakat – évszaktól függõen – különbözõformákba lehet beírni, vagy gyurmaragasztó se-gítségével beragasztani, ha azokat elõtte lapok-ra írtuk. Így többször is fel tudjuk használni.

Pl: õsszel gesztenye, télen hópehely, tavasz-szal virágformákba. Mindez függ a tanító hozzá-állásától és képzõmûvészeti tehetségétõl.

Igefa

Itt van egy olyan fa, amelyiket igének hív-nak, és ennek a lombján vannak az igeidõk, azigemódok és az igekötõk. Ebben a lombban te-remnek a jelen, múlt, jövõ idõk, a kijelentõ, a felszólító és a feltételes módok, és a különbö-zõ igekötõk.

Fontos, hogy fokozatosan építsük fel a fát.Esetleg ha ez túl lassúnak tûnne, akkor ki lehettenni az egész fát lombostul a gyerekek elé. Ekkor az a teendõnk, hogy minden új ismerettanításakor tegyük ki a lombok nevét a lombok-ra. Így a gyerekeket motiválni is tudjuk.

Igegyûjtési verseny magánhangzókkal

Ezt a feladatot csoportmunkában érdemesmegoldani. Ekkor a gyerekeknek olyan egytagúigéket kell gyûjteni, melyekben felhasználják azösszes magánhangzót. A magánhangzó állhat a szó elején, a közepén vagy a végén. Az gyõz,akinek mind a 14 magánhangzóval sikerült igé-ket találnia.

pl: ad, áll, vesz, él, visz, ír, old, sóz, öl, fõz stb.

Igekeltetés

Ez is egy olyan feladat, amit az ige tanításá-nak folyamatában bármikor alkalmazhatunk.

MOZAIK KIADÓ40


CsA P

Í L

A L

Akár az ige jelentésénél, akár az igeidõknél,esetleg az igemódoknál. De ezeken kívül más is-meretanyag esetében is feldolgozhatjuk.

A feladat a következõ: a megadott ige min-den betûjével egy új igét kell alkotni. Ez a fel-adat segíti az ismeretanyagok mélyebb megta-nulását és a gondolkodási képességet isfejleszti.

Igevirág

Hasonló az igefához. Itt a virág porzója je-lenti az igét, a szirmok pedig az igemódokat,igeidõket és az igekötõket.


Ennek a játéknak a lényege az ismétlés. Az óra bevezetõ részében ajánlott az alkalmazá-sa. Ezt a játékot is bármikor felhasználhatjuk,bármilyen tanóra keretén belül. Lényege, hogya gyerekek mindig az elõttük felszólaló gyerek-nek a válaszát ismétlik, majd kiegészítik a sajáttudásukkal. Pl:

Józsi: Az ige történést jelent.Pisti: Józsi azt tudja, hogy az ige történést

jelent. Én azt is tudom, hogy cselekvést is je-lent. stb.

Képrõl igék gyûjtése és átalakítása:Egy olyan képet kell bevinni az órára, ami-

rõl igéket lehet gyûjteni. Ezeket kell átalakítanifelszólító vagy feltételes módbeli igékké.

Kakukktojás

Ebben a játékban a tanító szavakat diktál.Egy szó nem illik oda. Meg kell találni és megkell indokolni, hogy miért. Pl:

Egyél, igyál, üljél, adnál, kérj.Kakukktojás: adnál. A szavak mind felszólító

módban vannak, kivéve az adnál, mert az felté-teles.

Ki mit tud?

Ez kiváltképpen az összefoglaló órákon al-kalmazható. Akár nagyobb egységeket, akár évvégi összefoglalásnál lévõ nagyobb anyagot le-het vele átismételni.

A játék lényege, hogy a gyerekek csoport-ban dolgoznak és egymással versenyeznek. A táblán látható számkártyák mögött feladatoktalálhatók. A feladatok nehézségét a kártyák ér-téke jelzi. Pontokat úgy lehet gyûjteni, hogy a csoportok döntenek arról, hogy milyen nehéz-ségû feladatot szeretnének megoldani. Az a csa-pat gyõz, akinek több pontja van.

A tanító otthon ezt úgy tudja elõkészíteni,hogy annyi 100-as, 200-as stb. számkártyát ké-szít, ahány kérdést tervez, a csoportoknak meg-felelõen. Ezek mind A/4-es méretû kartonlapok-ból készüljenek. Ahhoz, hogy ezeket másórákon is fel tudja használni, javaslom, hogy nea hátuljára írja rá a feladatot, hanem külön ké-szítsen szókártyákat, és gyurmaragasztó segítsé-gével ragassza fel, majd óra után válassza le ró-la a ragasztót!

Eredményhirdetés után minden csoport ju-talomból kapjon egy olyan feladatot, amellyelmindezeket az ismereteket gyakorolni tudja. Pl:csoportonként meghatározni egy-egy olvas-mányt, amibõl az összes igét, fõnevet, mellék-

MOZAIK KIADÓ 41


Ige Fõnév Melléknév Névmás Számnév

100 100 100 100 100

200 200 200 200 200

300 300 300 300 300

400 400 400 400 400

nevet, névmást és számnevet ki kell írni. A cso-porttagok egymás között osszák fel, hogy ki mitgyûjt. Majd közösen ellenõrizzék, hogy jól dol-goztak-e.

Ez a feladat kiváló a csoportépítéshez, hi-szen a gyerekek ezáltal jobban megismerik és el-fogadják egymást. Kialakul bennük a bizalom, a szeretet és az empátia.

Kíváncsi kocka

Ezt a játékot nagyon sok óra keretén belülfel lehet használni. Lényege, hogy a tananyagrakérdezzen rá. Az igék tanításánál például igéketkell egyes és többes számba tenni, igemódok-nak vagy igeidõknek megfelelõen. Pl:

Minden jó, ha a vége jó; Igeragozás (Varga Katalin: Én, te, õ)

Itt is fel kell olvasni a mesét. Ez lezárja a fõ-szereplõk kalandjait az igék birodalmában. A mese után található egy igeragozási táblázat,ami összefoglalja az igeidõket. Mind a háromigeidõnél ki vannak emelve az igei személyra-gok és az igeidõk jelei. Ezt a táblázatot ajánlomírásvetítõ fóliára kiírni vagy egy nagy transzpa-rensre elkészíteni, és kifüggeszteni az osztályte-rem egyik falára.


Ezt a játékot akár új ismeretszerzõ, akár gya-korlóórán is fel lehet használni. A játékot cso-portokban kell játszani.

Minden csoport kap egy-egy borítékot,mindegyikben van egy-egy mondat. Még mie-lõtt kibontanák, a tanítónak el kell mesélnie,hogy találkozott a Keleti széllel, aki olyan szele-burdi volt, hogy összekeverte ezeket a monda-tokat, de nem akárhogy! Minden mondatbólvan egy-egy szó minden borítékban. Ezeket

a szavakat kell kicserélni és sorba rakni, de mi-nél csendesebben, nehogy meghallja és megintösszekeverje. Ezután, ha új ismeretszerzõ órárólvan szó, akkor meg kell beszélni, hogy mit je-lenthet, milyen plusz információ van benne. Hagyakorlóóráról van szó, akkor ez lehet egy kö-vetkezõ feladat vagy akár egy olyan mondat,amelyet igazzá kell tennie a csoportnak.

A következõ példát gyakorlóórára szánom.Pl: Éva szép babát kapott. Petinek szép kis-

autója van. Kati összevitatkozott a húgával azeste. Lenke el fog menni Panka zsúrjára.

1: Éva, kisautója, az este, zsúrjára

2: babát, Petinek, összekeveredett, Lenke

3: szép, van, Kati, el fog menni

4: kapott, szép, a húgával, Panka

Rejtvények

Ezt a módszert is bármikor lehet használni,akár új ismeretszerzõ, akár gyakorlóórán. Fon-tos, hogy mindig olyan dologra kérdezzünk rá,amelyek kapcsolódnak a már tanult anyaghoz.Sosem szabad össze-vissza kérdezni! Mindigmaradjunk a témakörön belül! Ez segíti az isme-retek ellenõrzését és a folyamatos gyakorlást.Ezáltal a tanító világos képet kap arról, hogy miaz, amit még gyakorolni kell, esetleg mit kell új-ból elmagyaráznia.

Nagyon fontos, hogy ne sorrendben kérdez-zünk, mert a gyerekek hamar rájönnek a megol-dásra, és így könnyen meg is unhatják! A követ-kezõ rejtvényt egy gyakorlóórára szántam. Ehheza javasolt sorrend a következõ: 1, 6, 4, 3, 5, 2.

Pl:1. Cselekvést, történést és létezést kifejezõ szófaj.2. Múlt, jelen, jövõ is van belõle.3. A múlt és a jövõ idõ között van.4. Ilyen ideje sincs a felszólító módnak.5. A feltételes és a kijelentõ mód mellett van.6. Jele: -t, -tt.

MOZAIK KIADÓ42


E/1. E/2. E/3.

T/1. T/2. T/3.

Igeidõk, igemódok gyûjtése természetfilmbõl

Ezt a módszert a környezetismeretórávalpárhuzamosan lehet alkalmazni. Nagyon fon-tosnak tartom, hogy elõször környezetórán is-merkedjenek meg a gyerekek az adott résszel!Ez azért fontos, mert ekkor nem vonja el a fi-gyelmüket olyan nagymértékben a film, mint el-sõ alkalommal.

Mielõtt lejátszanánk, közöljük a gyerekekkel,hogy mire kell figyelni. Elsõ két alkalommal csakhallgassák és nézzék a filmet, majd harmadik al-kalommal írják is le a füzetükbe a keresett igéket.

Totó: – j vagy ly

Ezt közösen oldjuk meg, frontális osztály-munka keretén belül. A táblára szavakat kell ír-ni még óra elõtt. Ezekbõl ki kell hagyni a j és lybetûket. A feladat megoldása után és közben ja-vasolt a helyesírási problémák megbeszélése.

moso…og, to…ás, tava…, va…, seregé..,a…tó, bor…ú stb.

Ezt a játékot egyéni munkában és csoport-munkában is lehet játszani. Ekkor az a lényeg,hogy ki a legügyesebb és leggyorsabb.

Villámkártya 1.

Ez az eredeti változat, melyet Dr. SpencerKagan: Kooperatív tanulás c. munkájában talál-tam. Ez a játék párok részére készült. A villám-kártyára olyan kérdéseket kell a gyerekeknek ír-niuk, amit az elõzõ számonkérésen elrontottak.A nehézségi fok a tananyagtól és a tantárgytólfüggõen változhat. A játékot három fordulóbanlehet játszani.

Elsõ forduló: minden gyerek a saját magakészített kártyáiból átad ötöt a társának. Ekkora kérdezõ felmutat egy kártyát a társának és fel-olvassa a rajta lévõ kérdést és a választ. Vár egykis ideig, majd felteszi a kérdést. A válaszoló a rövid távú memóriáját használja arra, hogy a feltett kérdésre tudjon válaszolni. Ha jól vála-

szolt, akkor meg kell dicsérni. Ebben a játékbana válaszolók 90%-a válaszol helyesen. Ha neta-lán elrontaná a választ, akkor segítséget kaphat a társától. Újra megnézheti a kártyát, vagy leír-hatja, esetleg lerajzolhatja a választ, illetve taná-csot kérhet. Ha ekkor sem tudja, akkor a kártyaa talon aljára kerül, és megy tovább a játék. Haa válaszoló helyesen válaszol, akkor visszakapjaa kártyáját. Ez addig megy, míg vissza nem kap-ta az összes kártyáját a két játékos.

Második forduló: Ez a forduló hasonlókép-pen zajlik, mint az elsõ. Annyi a különbség,hogy ha nem tud válaszolni a válaszoló, akkorkevesebb segítséget kell neki adni. Így a rövidtávú memóriájából a hosszú távú memóriájába„íródik át” a tudásanyag.

Ennél a fordulónál már nem szabad meg-mutatni a kártya hátoldalán lévõ választ. A vá-laszolónak kell elõhívnia a memóriájából. Hanem tudja, akkor kevesebb segítségre számít-hat, mint azt elõzõekben. Ha ekkor sem tudja,akkor a talon aljára kerül a lap. Addig kell ezt isjátszani, míg el nem fogynak a lapok.

Harmadik forduló: Ugyanúgy kell játszani,mint az elõzõ fordulókban, annyi különbséggel,hogy nem szabad segíteni a másiknak.

Ezekkel a lépésekkel a gyakorlóórákon fel-merülõ gondokat kitûnõen lehet orvosolni. A gyerekek nagyon élvezik az olyan játékokat,ahol folyamatosan dicsérik õket. Ezáltal fejlõdikaz önbizalmuk, az önbecsülésük és tudásuk isgyarapszik. A mai világban fontos, hogy dicsér-jük a gyerekeket, hiszen otthon egyre kevesebbfigyelmet szentelnek nekik, ezért könnyen elkal-lódhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy segítsükés folyamatosan dicsérjük õket!

Fontos, hogy a tagok mindig dicsérjék egy-mást! A tanító körbejárás közben dicsérje a diá-kokat! Ilyeneket mondhat: „A barátod örülhet,hogy ilyen okos barátja van!”9

MOZAIK KIADÓ 43


9 Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás,. Önkonet kft, Budapest 2001. 10: 9. p.

IgeTörténést, létezést és

cselekvést fejez ki.

Villámkártya 2.

Ez a módszer arra jó, hogy a tényeket úgy-mond bevéssék a gyerekek. Ezeket a kártyákata gyerekeknek kell elkészíteniük – javaslom,technikaóra keretein belül.

Nagyon fontos, hogy olyan kérdéseket kellráírniuk a kártyákra, amelyeket az elõzõ dolgo-zatban, „felelet”-ben nem tudtak megoldani.Ennek nehézségi foka a tantárgytól és a tan-anyagtól függõen változhat. A hátlapjára a he-lyes választ kell ráírni.

Frontális osztálymunka keretein belül érde-mes ezt játszani, hiszen akkor a gyerekek nemtudnak egymásnak segíteni. A játék menete a következõ: a tanító óra közben kioszt a gyere-keknek egy-egy kártyát. Fontos, hogy ne egy-szerre ossza ki, mert így fennállhat a csalás lehe-tõsége! A játékot párban kell játszani. A gyerekek egymástól kérdezik ki a kártyán lé-võ ismeretanyagot. Ha nem tudja a gyerek, ak-kor kérheti az osztály segítségét. Ha ezután semtudja, akkor a padtársától kérhet segítséget. Ez-után már önállóan kell megoldania a feladatot.Ha így sem megy, akkor egy csillagot le kell húz-nia a füzetében.

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a szemléltetésnek, mint motivációs bázis megte-remtésének fontos szerepe van a tanulásban. A nyelvtan-helyesírás tanulásakor/tanításakoraz érdeklõdés fenntartásához tartsuk szem elõttaz életkori sajátosságokat! A játékosság megte-remtésével, változatos munkaformákkal, szem-léltetési módokkal hatékonyabb a tanulás, krea-tívabbak lesznek a tanulók.

Minden pedagógus maga döntheti el, hogygyerekcsoportjának mely módszerekkel leszeredményesebb a tanulás.

Irodalom[1]A Magyar Nyelv Könyve 2001. szerk.:

A. Jászó Anna. Trezor Kiadó Budapest.[2]Arisztotelész (1999): Retorika. Télosz Kiadó.[3]Barkóczy – Putnoky (1989): Tanulás és moti-

váció. Tankönyvkiadó, Budapest.

[4]Báthory Zoltán (1997): Tanulók, iskolák –különbségek. Egy differenciális tanításelméletvázlata. Okker kiadó, Budapest.

[5]Cole (1997): Fejlõdéslélektan. Osiris Kiadó,Budapest, 345.

[6]Csizmazia Sándor – Csizmazia Sándorné –Orosz Zsuzsa (2003): Nyelvtan, helyesírás,fogalmazás az általános iskola 3-4. osztályaszámára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

[7]Csukás István (2004): Keménykalap ésKrumpliorr. Könyvmolyképzõ Kiadó, Szeged.

[8]Csukás István (2005): Vakáció a halott utcá-ban. Könyvmolyképzõ Kiadó, Szeged.

[9]Dr. Galgóczi Lászlóné (2012): Magyar nyelvi gya-korló kisiskolásoknak 4. Mozaik Kiadó, Szeged.

[10]Dr. Galgóczi Lászlóné (2010): Magyar nyelvkisiskolásoknak 4. Mozaik Kiadó, Szeged.

[11]Galgóczi László (1994): A Magyar Nyelv I. –A nyelvi rendszer. A szöveg, a mondat és aszófajok. Középiskolások kézikönyve. MozaikOktatási Stúdió, Szeged.

[12] Idegen szavak és kifejezések kéziszótára.szerk.: New Angel Kft., Merényi Kiadó

[13] Idegen szavak és kifejezések szótára, szerk.: Ba-kos Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest 1983.

[14]Knausz Imre: A tanítás mestersége[15]Kosztolányi Dezsõ (1956): Aranysárkány.

Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 19.[16]Nemzeti Alaptanterv, Mûvelõdési és Közokta-

tási Minisztérium 2012.[17]Orbis Pictus (2000): A szemléltetés évszáza-

dai, szerk.: dr. Jáki László. Országos Pedagó-giai Könyvtár És Múzeum.

[18]Pedagógiai Lexikon. Fõszerk.: Báthory Zol-tán és Falus Iván. Keraban Könyvkiadó, 1997.

[19]Szabó Magda (2005): Tündér Lala. Holnapkiadó, Budapest.

[20]Tanári tanmenet (tanterv). Magyar nyelv kisisko-lásoknak és magyar nyelvi gyakorló kisiskolá-soknak tankönyvcsalád 4. osztály. Dr. GalgócziLászlóné, Mozaik Kiadó, Szeged, 2008.

[21]Varga Katalin (1973): Én, te, õ – kalandok a szófajok birodalmában. Móra FerencKönyvkiadó, negyedik kiadás.

[22]Veszprémi László: Didaktika. APC Stúdió,2000. május

[23]www.pedagogia.lap.hu, Didaktika: Illusztráci-ók és egyéb

MOZAIK KIADÓ44


Anyelv az emberi kommunikáció, a gon-dolkodás és a tanulás közege, elõfeltéte-le és legfõbb eszköze. Az irodalom, mint

nyelvi mûvészet, a kultúra egyik fõ hordozójaés megújítója, miközben pedagógiai szempont-ból a szövegértési és szövegalkotási képességekfejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatéko-nyabb eszköze.

Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismeretea társadalmi kommunikáció alapja. A társada-lom kisebb-nagyobb közösségeiben való részvé-tel és együttmûködés is az anyanyelv biztos tu-dását feltételezi. Az anyanyelvi készségekbirtoklásának meghatározó szerepe van a társa-dalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásá-ban és védelmében.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés alapvetõfeladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztéseoly módon, hogy a tanulók életkoruknak meg-felelõ szinten birtokolják a szóbeli és írásbelikommunikáció képességeit. A nyelvi kompeten-cia döntõ eleme a kommunikációs helyzetekmegfelelõ értelmezése, a megértés képessége ésa megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamato-san fejlõdõ szövegértési és szövegalkotási ké-pességek lehetõvé teszik, hogy az egyén önálló-an és másokkal együttmûködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális (hangzó ésképi) kommunikáció eszközeinek és kódjainak,a különbözõ információhordozók üzeneteinekmegértésére és feldolgozására, képes legyen a legkülönbözõbb céllal, környezetben és mó-don létrejött szövegek megértésére, elemzésére,kritikai feldolgozására, a nyelvi megalkotottság

sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kife-jezésmódból adódó jelentéseket felismerni,hogy saját szövegek alkotásában maga is éljenilyen eszközökkel.

Az anyanyelvi oktatás-nevelés korszerûsíté-sének egyik lehetõsége a szövegtani kutatásokeredményeinek alkalmazása, az oktatásban va-ló hasznosítása.

Az alapul szolgáló egyik elmélet Petõfi S. János szemiotikai textológiája. A cél: a szövegekvalamennyi sajátosságainak egységes elméletikeretben való vizsgálata, a szövegek megalkotá-sának és befogadásának a kérdése, a szövegekszintaktikai, szemantikai és pragmatikai vonat-kozásainak a vizsgálata. A vizsgálat tárgya a szö-veg, amely nem a nyelvi rendszerbe, hanem a nyelvhasználatba, a kommunikáció folyama-tába tartozik. Petõfi S. János úgy véli, hogy „a szövegtani kutatások eredményeinek iskolaialkalmazásában való felhasználása mellett szá-mos érv szól. A kommunikációs médiumok fej-lõdése és egyre szélesebb körû elterjedése elen-gedhetetlenné teszi, hogy az iskolai oktatáslépést tartson ezzel a fejlõdéssel. A lépéstartásazt jelenti, hogy egyrészt az iskolában tanítanikell a különféle multimediális formák mûködé-sének mechanizmusát, másrészt, hogy e for-mák közül, amennyit csak lehet, a gyakorlatbanis alkalmazni/alkalmaztatni kell. Fokozni kell a tanulók érzékenységét a nyelv iránt, hogy ak-tív tevékenység révén ismertessük velük a szö-vegeket, és növeljük bennük az olvasás örömét.Ezt nem kell külön hangsúlyozni, ha arra gon-dolunk, hogy milyen nagy szükség van erremost, ebben a vizuális-manuális információkkaltúlzott mértékben elárasztott korunkban. Szá-

MOZAIK KIADÓ 45


Dr. Málnási Ferenc

Anyanyelvi, irodalmi társasjáték11–18 éves diákoknak és bárkinek, aki anyanyelvét és irodalmunkat szereti

molnunk kell azzal, hogy a mai gyerek máskép-pen hall, olvas, mint mi hallottunk, olvastunkannak idején. Ha ezzel nem számolunk, azok-ban sem tudjuk ébren tartani az olvasásra valókészséget, akikben ez még (!) megvan, nem be-szélve arról, hogyan tudunk készséget, igényttámasztani azokban, akikben (még vagy már)nincs meg!” [5., 6., 7., 8., 3]

Az anyanyelvi nevelést biztosító tantárgyunknem a nyelv teljes leírása, hanem a nyelvrõl va-ló helyes gondolkodás és a nyelvhasználatikészség fejlesztése egy társadalmi nyelvmûvelésigényével. Ez az út a szövegtan kereteiben, a szövegszemlélet jegyében megoldhatónak lát-szik, megvalósítható. A tanuló a szövegértés ésa szövegalkotás gyakorlása közben a szövegél-ménybõl (olvasás és hallgatás útján) egyre ma-gasabb szintûeket ért meg, egyre magasabbszintûeket tud létrehozni, azoknak a gyakorla-toknak az alapján, melyeket nyelvi érintkezéseisorán a tanári, az iskolai munka nyomán önma-gának leszûr. Az iskolai, a tanári munka felada-ta, ennek a folyamatnak az irányítása annak a pedagógiai elvnek az alapján, melyet DemeLászló szövegszemléletnek nevez. Deme Lászlóaz anyanyelvi nevelés tényezõi között szüksé-gesnek látja, hasznosnak véli a szövegtan, a szö-vegismeret és a szövegszemlélet hármas foga-lom-tagolását: a szövegtan oktatási anyag, a szövegismeret nevelési cél, a szövegszemléletpedig nevelési elv, nevelõi alapállás. [4]

Balázs Géza úgy véli, helyesebb anyanyelviismeretekrõl beszélni. Már a rómaiak is úgy ha-tározták meg a grammatikát: a helyes beszéd ésírás mestersége. A grammatika szó etimológiájais ezt tükrözi: az írásra, betûkre vonatkozó tudo-mány. Ebbõl látható, hogy a kommunikációsszükségletek mindig nagy szerepet játszottak a nyelvtanoktatásban. A középkori hét szabadmûvészet közül az elsõ három: a grammatika, a logika és a retorika volt. Charles Morris e há-romban a modern, huszadik századi szemiotika– jeltudomány – gyökereit látja. A grammatikajel-jel (nyelvszerkezet, leírás) viszonyában a sze-miotika a szintaktikát, a logika jel-jelentés viszo-nyában a szemantikát, a retorika jel-jelhasználó

(stílus, használat, szöveg) viszonyában a szemi-otika a pragmatikát látja.[1]

Szende Aladár szerint is az anyanyelvi okta-tás alapvetõ módszertani egysége a feladat. A céltudatosan szerkesztett feladat ugyanis moz-gásba hozza azokat a lélektani mûveleteket,amelyeknek eredményeképpen megszületik azismeret a nyelvrõl, a fogalom, szabály, a kategó-ria, a rendszerbeli összefüggés. [9]

Már Comenius is szembehelyezte a hagyo-mányos oktatással a cselekvést: megérteni, cse-lekedni, beszélni.

A feladat-technika tökéletesen megfelel tan-tárgyunk természetének. A nyelvet ugyanis min-den beszélõ ember a tudatában, állandó készen-léti állapotban, bármikor felidézhetõ ismeretkénttárolja. Tanulóink az iskolába lépés pillanatábanismerik anyanyelvünket, édesanyjuktól mármegtanulták azt, nem kell tehát mást tenniük,mint a tudat-raktárukból a részrendszereket fel-színre hozni, gyakorlatok segítségével mûveletiszintre emelni, és ismeretként tudomásul venni,újra elraktározni.[2]

Az anyanyelvi nevelés-oktatás meghatároz-za a többi tantárgy tanításának és elsajátításá-nak a színvonalát is. A szövegfeldolgozó, szö-vegértelmezõ olvasásnak, a szöveg lényegimegragadásának a képessége a megértés és a tanulás alapja. Alapja annak is, hogy másnyelveket megismerhessünk.

Ilyen elméleti háttérrel kerestem, kutattamazokat a módszereket, amelyek segítségével ha-tékonyabbá tudom tenni anyanyelvi és irodalmióráimat, azzal a céllal, hogy diákjaim jobbanelsajátítsák a tantervben elõírt tananyagot, hi-szen az osztályban folyó munkát, tevékenységeta Magyar nyelv és irodalom tantervi céljainak,követelményeinek megfelelõen kell végeznünk,az anyanyelvi ismereteket, a szépirodalmi szö-vegeket ennek alapján oktatjuk, ennek alapjánkészülnek a tankönyvek is, s a hozzájuk kapcso-lódó kérdések, feladatok alapján ismertetjük,rögzítjük, tudatosítjuk, „mentjük el”. Mivel diá-kokról, gyerekekrõl van szó, természetes, hogy a játékos módszerek, eljárások, utak keresése,megtalálása a feladatunk, hogy hatékonyan tud-

MOZAIK KIADÓ46


juk bekapcsolni õket a tanóra sokszor nehéz,máskor könnyebb munkájába. Sokszor panasz-kodunk, hogy a mai diákok nem szeretnek olvas-ni, pedig anyanyelvet, irodalmat nem lehet meg-ismerni, megtanulni olvasás nélkül; a szövegben„meg kell merülni”, figyelmeztetett Móra Ferenc.

Egy régi, bibliai társasjáték vezetett el ahhoza gondolathoz, hogy egyes leckéket, fejezeteket,irodalmi mûveket kérdés-felelet formájában,játékosan fogalmazzak meg, próbáljam köze-lebb vinni tanítványaimhoz, próbáljam megta-nítani, illetve rávenni õket, hogy elolvassák a tantervben megjelölt mûveket, alkotásokat,átismételjük a nyelvi tudnivalókat. Feladatkéntjátékkártyákkal, cédulákkal felmérhetõ, értékel-hetõ a tudás, az anyanyelvi ismeret, az irodalmimûvek cselekménye, a hõsök, a szöveg stílusa,az irodalmi mûvek gondolatvilága, egy-egy sze-replõ cselekedetei, mondatai, a mû nyelvi szép-sége is feltárulkozik, s a nyelvi képek is. S ha al-kalom adódik rá, hatalmas élmény a gyermekekszámára felkeresni a szülõházat, az emlékmúze-umot, egy kis idõt eltölteni az alkotók társaságá-ban, kegyelettel egy szál virágot elhelyezni az Õtidézõ emléktábla mellé, a hamvait takaró sírra.(Irodalmi albumunkban majdnem 50 erdélyi írólevelét õrizzük – Bajor Andor, Balogh Edgár,Bálint Tibor, Bartis Ferenc, Bözödi György, Kacsó Sándor, Kiss Jenõ, Kós Károly, KovácsGyörgy, Lászlóffy Aladár, Márki Zoltán, SántaFerenc, Szabó Gyula – válaszoltak köszöntõ le-veleinkre, dedikált fényképet is küldve.)

A játékvezetõ/tanár számára készültek a kér-déseket és a válaszokat tartalmazó lapok, ez a játék „forgatókönyve”, a lecketerv, ennekalapján vezethetõ a tanóra.

A másik típusba tartozó lapokon, 4/4 mezõ-ben, a játékvezetõ által feltett kérdésekre adan-dó válaszok találhatók, ezeket a lapokat a diá-kok kapják meg, kettévágva, hogy egy-egy diáknégy válaszra figyelhessen.

A harmadik típusú lapokon, megszámozottmezõkben szintén a válaszok találhatók. A lapo-kat cédulákra vágva, sorrendbe állítva a tanármagánál tartja.

Fontos, hogy a diákok figyelmesen elolvas-sák a lapjukon található szavakat, mondatokat,szöveget, a kérdésekre adandó válaszokat. Ezekelsõ látásra érthetetlennek, hiányosnak tûnhet-nek, de a játék során helyükre kerülnek.Feltesszük a kérdést, ennek elhangzása után je-lentkeznie kell annak a játékosnak – de csak an-nak! –, aki a saját lapján felismerte, felfedezte a feltett kérdésre a választ. Ha válasza helyes,megkapja a kérdésnek megfelelõ, megszámo-zott cédulát, amelyet ráhelyez a lapja megfelelõmezejére. Ha a kérdés elhangzása után 10–15másodpercig nem érkezik válasz, a kérdést bár-ki megválaszolhatja, de a cédulát a gazdája márnem kaphatja meg.

Eredmény, hogy a kiosztott lapok alapján lelehet mérni az ismereteket, a tudást, hiszen méga leggyengébb diákot is motiválja, serkenti a já-ték, a lapján ott a felelet, biztosan jobban meg-jegyzi, mintha feleltetés közben vezettem volnará, esetleg harapófogóval húztam volna ki belõ-le a választ. Biztosan nem kell megszidnom,hogy nem tud a kérdésre válaszolni, hiszen a válasz ott van elõtte, csak figyelmesen elõ kellbányásznia ismeretei közül azt, amire a cédulais segíti, megerõsítem tehát az ismeretét, játék-kal „tudássá” sikerül azt nemesíteni.

Anyanyelvi és irodalmi játékot több alka-lommal is készítettem az elmúlt 50 év alatt, iro-dalomolvasási (5–8.) és irodalomtörténeti(9–12.) óráimon. Évfolyamokként 1–2 alkalom-mal játszottunk, majd az év végi ismétlõ órákonújra elõvettük, de a következõ év elején is, ami-kor az elõzõ év anyagát ismételtük. Diákjaimszinte minden órán kérték a „cédulás játékot”.

Ezzel a játékkal tartottam két órát is, 2011 jú-niusában a Komlói Zenei Általános Iskola ötödi-keseinek és hatodikosainak – Lerchné dr. EgriZsuzsa: Anyanyelv felsõsöknek Tankönyv az 5.osztályosoknak és Anyanyelv felsõsöknek Tan-könyv a 6. osztályosoknak. (Mozaik Kiadó, Sze-ged) alapján. (Lerchné dr. Egri Zsuzsa honlap-ján: Vendégtanár Kolozsvárról). Azóta elkészülta 7. osztályosoknak is egy játék, elküldtem Zsu-zsa lányának, aki magyartanár az említett iskolá-

MOZAIK KIADÓ 47


ban, és készül a nyolcadikosoknak is, igaz, hogymár az átdolgozott, nemsokára megjelenõ, új ki-adást várom, hogy a játékot is átdolgozzam.

A kutatás elõzményei, eddigi munkáim

1965 óta oktatok, elõbb általános iskolában,majd középiskolában. 2002-ben mentem nyug-díjba, de helyettesként tovább oktattam a ko-lozsvári Brassai Gimnáziumban, a ReformátusKollégiumban, a János Zsigmond Unitárus Kol-légiumban, több szakiskolában, a Kolozsvármelletti Mérán, Gyaluban, Szentlászlón és Ege-resen, az ottani általános iskolákban.

1973-ban és 1974-ben a bukaresti Pedagó-giai Kiadónál két munkafüzetem jelent meg azáltalános iskola 5. és 6. o. számára. (TakácsEtel: Magyar nyelvi munkafüzet Romániában.Magyartanítás. 1974. 6. november–december.273–274.) 1981-ben a Csíkszeredai Tanfelügye-lõség irodalmi munkafüzetemet jelentette meg,a Cathedra Kiadó 1994-ben Olvasmányelemzé-sek címû kiadványának társszerzõje vagyok, a kolozsvári Stúdium Kiadó az 5.,6. és 7. osztá-lyos, átdolgozott munkafüzeteimet jelentettemeg újra. Az új, Magyar nyelv és irdalom tan-terv alapján átdolgozott, javított, bõvített 5–8.osztályos munkafüzeteim szerkesztése, újraki-adása az Erdélyi Tankönyvtanács gondozásá-ban megjelenés elõtt áll.

Anyanyelvi munkafüzeteim megjelenéseután I. fokozati dolgozatomat is szakmódszerta-ni kérdéseket taglalva írtam meg. Szegedenrészt vettem a Petõfi S. János, Békési Imre ve-zette szemiotikai-szövegtani továbbképzõkön,több itthoni és magyarországi, valamint egy ko-máromi és egy beregszászi tanfolyamon.

1998-ban sikerült megírnom és megvéde-nem A szövegtan jelentõsége az anyanyelvi ok-tatásban címmel doktori értekezésemet (doctorin filologie). Tanulmányaim, cikkeim a Nyel-vünk és Kultúránk, a Magyartanítás, az ÉdesAnyanyelvünk, a Tanügyi Újság, a Közoktatás,a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények,a Magiszter, újabban az Erdélyi Toll folyóiratokmellett napilapokban jelentek meg. Újabban az

Õrszavak (www.nyeomszsz.org/orszavak) onlinelapban is közöltem.

Diákjaimmal gyûjtöttük a diáknyelvi kifeje-zéseket, és sikerült több erdélyi kollegát is meg-nyernem, akik tanítványaikat is bevonták a munkába. Az eredmény: Erdélyi diáksóder.A szótárt a Tinivár Kiadó egy magyarországikollega, Rónaky Edit Kész röhej c. munkájávalegyütt jelentette meg, Diáknyelv címen.

Erdélyi anyanyelvoktatásunk kérdéseit tag-laltam a Hittel, szóval, tettel Anyanyelvoktatá-sunk a kezdetektõl napjainkig I. c. kötetemben,amely a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadónál jelent meg.

Irodalom[1]Balázs Géza (1998): A nyelvtan jó. Új iskolai

kommunikációs szükségletek a digitális-infor-mációs forradalom árnyékában. Magyartaní-tás. 2. 22–29.

[2]Bánréti Zoltán: (1996) Nyelvészeti kutatásokés oktatás. In. Terts István (szerk.) Nyelv,nyelvész, társadalom. JPT. Pécs. 13–18.

[3]Benkes Zsuzsa – Nagy L – János – Petõfi S.János (1996): Szövegtani kaleidoszkóp. An-tológia. A magyar nyelv és irodalom tanulá-sához a 14–18 éves korosztály számára.Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

[4]Deme László (1980): A szövegtan, a szöveg-ismeret és a szövegszemlélet az anyanyelvinevelés rendszerében. Magyar Nyelvõr 3.332–340.

[5]Petõfi S. János (1989): A nyelv mint írottkommunikációs médium: a szöveg. Magyar-tanítás 406. 249–288.

[6]Petõfi S. János (1990): Szöveg, szövegtan, mû-elemzés (Textológiai tanulmányok) OPI, Bp.

[7]Petõfi S. János – Bácsi János – BenkesZsuzsa – Vass László (1993): Szövegtan ésverselemzés. PSZMPP. Bp.

[8]Petõfi S. János – Bácsi János – BenkesZsuzsa – Vass László (1994): Szövegtan ésverselemzés. Trezor Kiadó, Bp.

[9]Szende Aladár (1979): Anyanyelvi oktatás ésszövegtan. In. Szathmári István (szerk.): A szövegtan a kutatásban és az oktatásban.MNYT, Bp.

MOZAIK KIADÓ48


Játékunkat egy szállóigével kezdjük: „Ma-gyarnak lenni annyi, mint helyesen, szépenbeszélni magyarul” (Kolozsvári Grandpierre

Emil). Ebben az iskolai évben ezt gyakoroltuk,azt tanultuk, hogyan beszélhetünk helyesen,szépen, magyarul… Most tankönyvünk elsõ fe-jezetére emlékezzünk, idézzük fel a tanultakategy társasjátékkal!

1. Mire jó, mire szolgál a nyelv?1. A nyelv a kapcsolatteremtés csodálatos esz-

köze.

2. De tankönyvünk címe: Anyanyelv…2. Az anyanyelv számunkra az elsõ, a leg-

kedvesebb nyelv, édesanyánktól tanultuk.

3. Mi a beszéd?3. A beszéd közlés, gondolatainkat, érzel-

meinket fejezzük ki beszédtársunkkal.

4. Mire szolgál az írás?4. Az írás is közlés, grafikai jel, gondolatcse-

re a távollevõ személyek között.

5. Ezt a két vagy több ember közötti gondolat-cserét úgy is hívjuk: kommunikáció.

Anyanyelvünk is ezt a kommunikációt szol-gálja. Amikor beszélni kezdünk, a szóbeli kom-munikáció (a beszélgetés) megteremtéséhez mi-lyen cselekedetek szükségesek, mit kell tennünk?

5. A szóbeli kommunikációhoz, a kapcsolatfelvételéhez szükséges: köszönés, bemu-tatkozás, kérés, tudakozódás…

6. S mi szükséges a szóbeli kommunikáció meg-szakításához?

6. A szóbeli kommunikáció megszakításáhozszükséges: megköszönés, búcsúzás…

7. Hogy a beszélgetés ne szakadjon meg, hogy a kommunikációt fenntartsuk, mit kell tennünk?

7. A kommunikáció fenntartásához mesélés,párbeszéd, felköszöntés… szükséges…

8. A kommunikáció fenntartásához még fi-gyelmeztetés, buzdítás, üzenet, idegenve-zetés…. szükséges.

8. Ahhoz, hogy kommunikáció, beszélgetés jöj-jön létre, nem is kell más eszköz… rezzenetlenarccal mondhatunk valamit…, meggörbülttesttartással…. suttogva….

9. NEM! Arcjátékkal, mozdulatokkal, kéz-mozgással, tekintettel kísérhetjük beszé-dünket…

9. És amikor írásban közlünk valamit, mire kellügyelnünk?

10. Írásunkban vigyázzunk a külalakra, a szö-veg elrendezésére, az írásjelekre is.

10. „Hé, te, hozd ide a krétát!” Mi a hiba eb-ben a felszólításban?

11. Udvariasan, illedelmesen kell (kellene)beszélnünk! Kérem a krétát!

11. Elfogadnátok-e, ha most azt mondanám…„Te kölyök, te léánka, sipirc kifele!!”

Idézhetnék diáknyelvi szavakat, mondatokatis, amelyek szinte kötõszóként hangzanak egye-sek beszédében, durva, trágár szavak, amelyekmég a szótárakban is kipontozva jelennekmeg… Vigyázzatok!

MOZAIK KIADÓ 49


Dr. Málnási Ferenc

Anyanyelvi társasjátékLerchné dr. Egri Zsuzsa: Anyanyelv felsõsöknekTankönyv és munkafüzet az 5. osztályosoknakHangtan, helyesejtés, helyesírás

Mire kell ügyelnünk, amikor fogalmazást írunk?12. A fogalmazás írásakor ügyeljünk

– az elbeszélés idõrendjére, térbelirendjére, a jellemzésre.

13. A fogalmazás – a címrõl szól-e?– kiemeli a lényeget?– eredeti gondolat, megfigyelés?

14. A fogalmazásban – megvan-e a hármastagolás?– arányosak-e a részek?

12. Még valamire ügyelnünk kell… Nyelvimegformáltsága szerint?

15. A fogalmazásban – helyesek-e a mondatok?– megfelelõk a szavak?– van-e benne helyesírási hiba?

13. Lépjünk egyet, azt nézzük meg, hogyan ke-letkeznek a beszédhangok! Azt tudjuk, hogyhangot valamilyen rezgõ tárgy bocsát ki. Han-got, zajt hallasz, ha becsapod az ajtót, ha leejteszegy tárgyat…. A beszédhangjainkat a hangkép-zõ szerveink segítségével alkotjuk… Soroljuk fel,melyek ezek!

16. A tüdõ, a légcsõ, a gégefõ és a hang-szalagok…

17. A garatüreg, az ínyvitorla…18. A szájüreg – ajkak, szájpadlás, fogak,

nyelv – az orrüreg.

14. A magyar beszédhangokat tehát kilégzés-kor képezzük, a tüdõbõl kiáramló levegõ a lég-csövön át eljut a gégefõbe, itt megrezegteti a hangszalagokat – ezt a két rugalmas izomnya-lábot –, így keletkezik a zönge… Ha a garat-üregben az ínyvitorla akadály nélkül engedi to-vább ezt a zöngét, a szájüregünk is nyitott,akkor képezzük a…

19. …magánhangzókat.

15. Ha azonban a szájüregben, az ajkak, a nyelv, a fogak vagy a szájpadlás akadályozzaa zönge útját, akkor ejtjük a…

20. … mássalhangzókat.

16. Van egy különleges mássalhangzónk, a…21. Egy mássalhangzónk a gégében kelet-

kezik: a h.

17. A beszédhangjainknak önálló jelentésükvan, szerepük….

22. NINCS!Csupán felépítik a nyelvi jeleket, a sza-vakat és a toldalékokat.

18. Most vegyük sorba magánhangzóinkat! A kiejtett magánhangzók nem egyformák… Mi-ben különböznek egymástól? Pl. amikor nyel-vünk elõre-hátra mozog….

23. magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, õ, ü, û.mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú.

Mondjuk el közösen, és figyeljük meg, ho-gyan mozog a nyelvünk a szájüregben!

e – a, é – á, ö – o, õ – ó, ü – u, û – ú.Melyik magánhangzó maradt ki? Miért?

(A magas i, í hangoknak nincs mély párjuk.)

19. Miért fontos, hogy ismerjük ezeket a ma-gánhangzókat? Mert más a lep és lép, kér éskár, köp és kopp, tûr és túr….

Az ajkak mûködése, formája szerint is más-más magánhangzót képezünk…

24. ajakkerekítéses magánhangzók: a, o, ó,ö, õ, ü, û. ajakréses magánhangzók: á, e, é, i, í.

Hangoztassuk most ezeket a hangokat, s egymással szembefordulva figyeljétek meg a padtársatok száját, milyen módon alakul azajak formája!

20. Azt is megfigyeltük, hogy más a kar – kár,kor – kór, tör – tõr, falu – falú, vagyis milyenhangok okoztak jelentésváltozást?

25. rövid és hosszú magánhangzók.

21. A magas magánhangzókat egyesek kedves-nek, fiatalosnak, vidámnak tartják. EmlékszünkKormos István egyik versére? Idézzük! „Hintánpiros szoknya ül, / piros szoknya elrepül, / fehérpendely penderül, / fehér pendely elrepül.”

A mély magánhangzók halmozódása szo-morúságot, komorságot áraszt. Ezt egy népbal-lada szakaszával érzékeltethetjük: „Búsan búgóbús gerlice… / Kedves társát siratgatja: / „Tár-sam, társam, édes társam, / Soha sem lesz olyantársam, / Mint te voltál, édes társam!” Munkafü-

MOZAIK KIADÓ50


zetünkben Illyés Gyula költõtõl olvastunk egymegállapítást: „…két étkezésünk, a magas han-gú reggeli és az ebéd vidámságot, jó étvágyatígér, a mély vacsora komorságot”.

22. Folytassuk a játékot! Miért kedveli26. Tünde, Emese, Endre, Elemér – eper,

szõlõ, dinnye… Anna, András, Zsolt –alma, barack, banán… Ildikó, Béla, No-émi – dió, szilva, citrom….

Gondolj arra, hogy milyen hangok szerepel-nek a tulajdonnevekben és a gyümölcsnevekben?

Itt most játékosan párosítottuk a neveket, le-het, hogy Ildikó mégis szereti a szõlõt, de itt a já-tékban magyar anyanyelvünk egyik jellegzetes-ségére, sajátosságára akartunk rámutatni, ez a hangrend. Szavaink magas hangrendûek,mély hangrendûek vagy vegyes hangrendûek…

23. Ez a hangrend akkor is érvényesül, ha sza-vaink toldalékot kapnak…

27. A hangrend érvényesül a toldalékokbanis: barná – ra, fehér – re, sárgá – hoz,kék – hez, zöld – höz.

24. Mássalhangzóink sem egyformák, kiejté-sükkor megfigyelhetjük, hol kerül akadály a le-vegõ, a zönge útjába:

28. ajakhang: b, f. foghang: c, d.ínyhang: g, j. gégehang: h.

25. A hangszalagok mûködése szerint is más-más mássalhangzót ejtünk…

29. zöngés mássalhangzók – zöngétlenmássalhangzók: b, d, g, m, n, ny, v, z,zs, l, j, – dz, dzs, gy, rp, t, k, – – – f, sz, s, – – h, c, cs, ty, –

Beszédünkben ezek a hangok is fontosak,mert jelentés-megkülönböztetõ szerepük van:

Gondoljunk az alábbi szópárokra: bor – por,tér – dér, gép – kép, vér – fér, méz – mész, zsír– sír…..

Van egy tréfás mondat is: Édesanyám a húst lesütötte és sírba tette…

26. Beszédünkben a mássalhangzók, ha egy-más mellé kerülnek, hatnak egymásra, a kiejtés-ben megváltoznak. Hogyan?

30. f o g k e f e, m e g h í v t a, l ö k d ö s,m o s d ó, részleges hasonulás – zön-gétlenedés zöngésülés

31. e l l e n b e n, s z í n p a d, a n g y a l,részleges hasonulás – a képzés helyeszerint

27. Az elõbb említett részleges hasonulást he-lyesírásunk nem jelöli. Ám van másféle haso-nulás is, amit helyesírásunk is jelöl. Gondoljunka mássalhangzóra végzõdõ szavakra, amelyek-hez -val,-vel, -vá, -vé toldalék járul…

32. bátorság - val → bátorsággalfélelem - vel → félelemmelvaj - vá → vajjaltejfel - vé → tejfellel

Ezekben a szavakban teljes hasonulás követ-kezett be, az egymás mellé került mássalhangzókközül az egyik átalakult, teljesen azonossá vált a másik hanghoz, így hosszan is ejtjük. Gyako-roljuk közösen egy, a munkafüzetünkben szerep-lõ példával. Válaszoljunk a kérdésekre!

Mivel dolgozik a szobafestõ? ecset, festék,tapétázókés, lakk, mész, káliszappan….

Mivel dolgozik a cukrász? sütõpor, liszt, fû-szer, vaj, cukor, gyümölcs, mák….

Mivé válhatsz, ha nagyon igyekszel? Fodrász,mérnök, tanár, menedzser, orvos, kõmûves…

Milyenné lesz, aki ma még kicsi, gyenge, fé-lénk, alacsony, ügyetlen, éretlen?

Tréfásan úgy is mondhatjuk a -va,-vel, -vá, -vé ragról, hogy búvópatak-raggal állunk szem-ben, amely hol a föl felszínén, láthatóan, holpedig a mélyben csordogál, ez a rag is hol vál-tozatlanul kapcsolódik a szóhoz – kávéval, üdí-tõvel –, hol teljesen hasonul, mint pl. az étellel,itallal stb. szavakban…

28. Ilyen búvópatak-rag a felszólító mód -j je-le is. Szólíts fel valakit, hogy végezze el az aláb-bi cselekvéseket:

33. szól, lép, kér, ír, kísér….mos, fõz, mászik, edz….

Gondoljunk a közlekedési szabályok figyel-meztetésére! Vigyázz, nézz szét az úton! Ne lépjaz úttestre!

MOZAIK KIADÓ 51


29. Más esetekben is bekövetkezik a teljes ha-sonulás, amikor pl. az ez, az mutató névmás-hoz toldalék járul.

34. akkor ← az + korekkor ← ez + korettõl ← ez + tõlattól ← az + tól

30. S most egy tréfás kérdés: Mennyi 2 + 1?Mindig? A matematikában bizonyosan, de

a nyelvtanban gyakran 2 + 1 = 2…Tegyél hozzá -val, -vel, -vá, -vé toldalékot

az alábbi szavakhoz:35. sakk, gally, meggy, jobb, kisebb…A hosszú mássalhangzóra végzõdõ szavak-

hoz járulhat mássalhangzóval kezdõdõ toldalék– így 3 mássalhangzó kerül(ne) egymás mellé,de csak kettõt írunk ki… Így lesz a nyelv-tanban 2 + 1 = 2.. Ugyanígy kell írunk a Ma-riannal, Avettel, Anettel neveket is.

31. Családnevekben elõfordul a régies vagyaz idegen betû… Ilyen szavakhoz hogyan kap-csolunk -val, -vel toldalékot?

36. Gáll + val → GállalKiss + vel → KisselMóricz + val → MóriczcalFélix + vel → Félixszel

32. Még valamit tanultunk az egymás mellé ke-rült mássalhangzókkal kapcsolatban…

Ejtsük ki közösen az alábbi szavakat: fûts,önts, szabadság, metszi, haladsz…

Hallottuk, hogy milyen hangokat ejtettünk?Ugyanígy találod leírva a lapodon is?

37. f û t s, d ö n t s, s z a b a d s á g, h a l a d s z…

Ejtsük ki közösen a nyitja, boltja, maradj,kenj szavakat! Hallottuk, milyen hangokat ejtet-tünk? Ugyanígy találtad leírva a lapodon is?

38. n y i t j a, b o l t j a, m a r a d j, k e n j…Tehát f û t + s, d ö n t + s, s z a b a d + s

á g, h a l a d + s z, n y i t + j a, b o l t + j a,m a r a d + j, k e n + j….

Nem ejtettük sem egyik, sem másik hangot,hanem egy harmadik hangot!

Ez az összeolvadás. A kiejtésben halljuk,az írásban nem követjük, hanem megtartjuk a szó tövét és kapcsoljuk hozzá a toldalékot – a szóelemzés elve szerint. (Erre mindjárt kité-rünk!) A munkafüzetünkben találunk egy ha-sonló példát, mondjuk el ezt is közösen!

„Egyszer egy, az egy. / Kétszer egy, az kettõ./ Háromszor egy, az három. / Négyszer egy, aznégy./ Ötször egy, az öt. / Hatszor egy, az hat./Hétszer egy, az hét./ Nyolcszor egy, az nyolc. /Kilencszer egy, az kilenc. / Tízszer egy, az tíz.”

Mondhatjuke t y s z e r – részleges hasonulással,e c c e r – összeolvadással.

33. Beszédünkben változhat a kiejtett hangok, a mássalhangzók idõtartama is. Mondjuk közösen:

39. Felhõk szállnak az égen…Jobb lesz, ha lerajzolom…Kérsz-e a meggybõl?

Hogyan ejtettük a szállnak, jobb, meggyszavakat? …

Ez a rövidülés, amit írásban is jelölünk….Nem? _________ a lapodon hogyan írtuk eze-ket a szavakat? Hosszú mássalhangzóval? Igen?Nem valami nyomdahiba, gépelési hiba, a szá-mítógép elnézte és nem jelölte pirossal??

Igen, a mássalhangzó-rövidülést írás-ban nem jelöljük, viszont vigyázzunk a kiej-tésre, mert félreérthetõ lesz, amit mondunk…Gondolj a szál – száll, megy – meggy, sok –sokk… szópárokra…Van egy tréfás kérdés is va-lamelyik lapon… egy vízi állatról szól….

40. Hal-e a hal? Hall-e a hal?

34. Most pillantsunk vissza! Megfigyeltük, mi a beszéd, hogyan képezzük a beszédhangokat,gyakoroltuk a magán- és a mássalhangzók kiej-tését, törvényszerûségeit…

A szép magyar beszédrõl is tanultuk valamit…Mi teszi érthetõvé, széppé beszédünket?

Mit kell tennünk, hogy megértsük egymást a kommunikáció során? (Ezt az utóbbi monda-tot miért nem hallottátok? Mert elfordultam!)

41. Amikor beszélünk valakivel, forduljunkfeléje.

MOZAIK KIADÓ52


35. Melyek a helyes beszéd feltételei?42. A helyesejtés hangtani feltételei: helyes

légzés, hangképzés, hangerõ, hanglejtés…43. A helyesejtés hangtani eszközei: hang-

szín, beszédtempó, szünet…Vagyis vegyünk elég levegõt – no, nem a pi-

acon! –, megfelelõ hangerõvel és hanglejtésselbeszéljünk. Válasszuk meg a megfelelõ hang-színt is. Mondhatod, hogy „Gratulálok!” vagy„Sajnálom!”, ellenkezõ hatást érsz el, ha nemmegfelelõ hangszínnel mondod… Gyorsan el-hadarni sem szabad a mondanivalódat, és né-ha szünetet is kell tartani, nem tudod elmonda-ni „egy szuszra”, és a társad is meg kell értse,amit mondani akarsz…

36. És a helyes beszédnek vannak mozgásoseszközei is...

44. A helyes beszéd mozgásos eszközei: tá-volság, testtartás, tekintet, arcjáték, tag-lejtés…

Most hadd ne mutassam meg, hogyan be-szélhetünk valakinek az arcába, mennyire meg-görbülve, semmitmondó tekintettel és még ka-runkkal csápolva, hadonászva mondhatnánk elmondanivalónkat… Tudom, hogy nehéz mind-ezeket a tanácsokat betartani… Fiúknak mon-dom: lehet, hogy egy-egy lánynak tetszik, ha a fiú lezser, trehány, beszédében is érezteti, hogyõ fiú, trágár kifejezéseket használ, aki, „Na, mivan kisanyám!!” sületlen mondattal fordul hoz-zájuk, de barátnak, késõbb férjnek nem az ilyetválasztják… Igazam van, lányok?

37. És még egy megjegyzés… Elfogadnátok, hamost egy kopott, szakadozott farmerben, csap-zott hajjal, kétes színû pólóban, esetleg egy szi-varral a számban tartanám ezt az órát? Mit kelltudnunk megjelenésünkrõl, viselkedésünkrõl?

45. Megjelenésünk legyen ápolt, tiszta, ízlé-ses …Viselkedésünk természetes…

38. Beszéd és írás… Mit kell tudnunk mindket-tõrõl?

46. A beszédet utánzással tanuljuk meg.Az írást az iskolában sajátítjuk el.

47. A beszéd legkisebb része a hang.Az írás legkisebb része a betû.

48. A beszéd megértését arcjáték, mozgássegíti.Az írás megértését az íráskép, az írásje-lek segítik.

39. Írásjeleink milyen rendbe sorakoznak?49. Írásjeleink, a betûk összessége az ábécé.

40. Betûink között is rend van, mint a nyel-vünkben, nyelvtanunkban… Mire jó, mire szol-gál a betûrend?

50. Nevünk betûrendben szerepel a napló-ban, és a szótárakban a szavakat is ígytaláljuk meg…

41. Elsõs korodban „széttapsoltad”, valójábankisebb részekre, szótagokra bontottad a sza-vakat… Olvasni is szótagolva kezdtünk – én is,amikor elsõs voltam –, és ma is a szótagoláskönnyíti meg az írásunkat, helyesírásunkat is…Válaszd el, szótagold az alábbi szavakat:

51. ma, majd, már….bácsi, benne, hosszú…. ( bá-csi, ben-ne, hosz-szú…)

52. Eötvös, Kazinczy, Batthyány… (Eöt-vös, Ka-zin-czy, Bat-thyá-ny)vasút, mégis, elutazik…(vas-út, még-is, el-utazik)

Még egy tréfás kérdés: A víz elég. Hogy vá-lasztanád el az elég szót?

53. A víz elég.

42. Bármilyen szót, mielõtt kimondod, leírod,hangoztasd, mert a legtöbb szót úgy írjuk le, aho-gyan kiejtjük, vagyis a kiejtés elve szerint…Emlékszünk Tóth Bálint verésre? Mondjuk el!„Hova visz ez a sebes út? / patkó dobban, napszáll a fákra, / gyerekkorod kagylója búg, / fü-ledben tenger morajlása. // Hajnalban ez madárkiált, / láthatatlan madár a dombon, / erdeje azegész világ, / de elrepül, ha nevét kimondom.”

A kiejtés elve szerint fontos szabályok érvé-nyesülnek. Soroljunk fel néhányat!

MOZAIK KIADÓ 53


54. Az ó, õ a szó végén mindig hosszú: ol-ló, tó, jó, báró… – vesszõ, költõ, bõ,rendelõ…

55. Az u, û a fõnév végén legtöbbször hosz-szú: borjú, fogantyú, koszorú… – gyûrû,tû…. DE! áru, kapu, lapu, Samu, eskü,daru, hamu, apu, anyu…

56. Az u, û a melléknév végén mindig hosszú:savanyú, bárgyú… – keserû, jóízû, sûrû….

57. Az i a szavak végén mindig rövid: Ildi,zseni, pici, keni, enni, néni, valami…

43. Vannak váltakozó magánhangzós szavaink,pl. a víz, út, tûz stb……

58. A víz, út, tûz szavakban úgy váltakozikaz í, ú, û, mint a tél szóban az é-e: tél– telek… víz – vizek, út – utak, tûz –tüzek…

44. Két toldalékról is szóljunk: a -bó,-bõl, -tól, -tõl ragról és a múlt idõ jelérõl…

59. A -ból,-bõl, -tól,-tõl, -ról,-rõl tolda-lék magánhangzója hosszú: házból, kéz-bõl,……

60. A múlt idõ jele mássalhangzó után -t,várt, kért….. magánhangzó után -tthívott, tudott…

Mondjunk néhány múlt idejû igét: állt, dú-dolt, fejt, ismert, járt, kelt, kért, ment, örült,szólt, várt…, mindegyikben, a múlt idõ jele pe-dig a rövid -t. És a kislányt, a vajat szavak?.....

Ezek a szavak nem igék, hanem fõnevek,kit? mit? kérdésre felelnek!

45. Már említettük, hogy a mássalhangzók hat-nak egymásra, fõleg a toldalékos és az összetettszavakban, ekkor nem a fülünkre kell hallgatni, a kiejtett hang betûjét leírni, hanem azt kell figye-lembe vennünk, mibõl tevõdik össze a szó, he-lyesírásunkban a szóelemzõ elvet alkalmazzuk.

61. A szóelemzõ elv szerint írjuk a– zöngésség szerinti részleges hasonulást:

fogkrém, azt…– képzés helye szerinti hasonulás eseteit:

azonban, ponty…62. A szóelemzõ elv szerint írjuk a

– teljes hasonulás írásban is jelölt eseteit:vajjal, tejjel,… ekkor, akkor…

– teljes hasonulás írásban nem jelölt eseteit:merészség, bátyja……

63. A szóelemzõ elv szerint írjuk az – összeolvadás eseteit: adjátok, játszik….– rövidülés eseteit: hallgat, nagyobbra….

46. S újra egy tréfás kérdés: Anyanyelvükben39 hangunk van, mégis 40 betûnk… Miért?

Ezt a kérdést egyik helyesírási alapelvünk isrögzíti: a hagyományos írásmód. Valamikor ré-gen a j hangunk kétféle volt, ezt a hagyománytõrizzük, amikor egyes szavakban j betût, másszavakban ly betût írunk. Mikor?

64. Szó elején: lyuk, lyukas, lyukaszt…Szótõben: ilyen, folyik, csermely….Az -ály, -ély végû szavakban: osztály,engedély…

65. Az igék és névszók toldalékaiban: írj,alkudj, szebbjét...A tejtermékek nevében: tejszín, vaj, sajt…Sok egytagú szóban: fáj, fej, jön, hajt,rejt,…..

47. A hagyomány elve érvényesül még a régi-es családnevek írásában is…

66. Batthyány, Czuczor, Weöres, Kossuth,Paál….

48. Valamelyik lapra, azt hiszem, tévesen írtamle a galyly, több-be, aszszony szavakat…

67. galyly, több-be, aszszony….Melyik helyesírási elv szerint kellett volna ír-

ni? (Az egyszerûsítés elve szerint: gally, többe,asszony….)

49. S azt hiszem, hogy tévesen írtam le azt is….68. hosz-szú, locs-csan, jegygyûrû, sakk-

kör…..Vagyis elválasztáskor nem egyszerûsítünk,

és az összetett szavak határán sem!

50. S még csupán egy kérdés: Ha valamelyikszó helyesírásával nem vagyunk teljesen tisztá-ban – ez még velem is megtörténik, mert olysokszor találkozom helytelen alakkal, hogy bi-

MOZAIK KIADÓ54


zony, ez is rögzõdik –, nos, hova fordulhatunksegítségért?

69. A magyar helyesírás szabályai címûsegédkönyvhöz…. Megtaláljuk benne a

szabályokat, a tárgymutatót, és felüthet-jük a betûrendes szótári részt is….

Köszönöm a játékot!

MOZAIK KIADÓ 55


1. A nyelv a kapcsolatteremtés csodálatos esz-köze.

2. Az anyanyelv számunkra az elsõ, a legkedve-sebb nyelv, édesanyánktól tanultuk.

3. A beszéd közlés, gondolatainkat, érzelmein-ket fejezzük ki beszédtársunkkal.

4. Az írás is közlés, grafikai jel, gondolatcsere a távollevõ személyek között.

5. A szóbeli kommunikációhoz, a kapcsolat fel-vételéhez szükséges: köszönés, bemutatko-zás, kérés, tudakozódás…

6. A szóbeli kommunikáció megszakításáhozszükséges: megköszönés, búcsúzás…

7. A kommunikáció fenntartásához mesélés,párbeszéd, felköszöntés… szükséges…

8. A kommunikáció fenntartásához még figyel-meztetés buzdítás, üzenet, idegenvezetés….szükséges.

9. NEM! Arcjátékkal, mozdulatokkal, kézmoz-gással, tekintettel kísérhetjük beszédünket…

10. Írásunkban vigyázzunk a külalakra, a szöveg elrendezésére, az írásjelekre is.

11. Udvariasan, illedelmesen kell (kellene)beszélnünk! Kérem a krétát!

12. A fogalmazás írásakor ügyeljünk– az elbeszélés idõrendjére,– térbeli rendjére, a jellemzésre.

13. A fogalmazás – a címrõl szól-e? – kiemeli a lényeget? – eredeti gondolat, megfigyelés?

14. A fogalmazásban – megvan-e a hármas tagolás? – arányosak-e a részek?

15. A fogalmazásban – helyesek-e a mondatok?– megfelelõk a szavak?– van-e benne helyesírási hiba?

16. A tüdõ, a légcsõ, a gégefõ és a hangszalagok…

17. A garatüreg, az ínyvitorla… 18. A szájüreg – ajkak, szájpadlás, fogak, nyelv– az orrüreg.

19. …magánhangzókat. 20. … mássalhangzókat.

21. Egy mássalhangzónk a gégében keletkezik:a h.

22. NINCS! Csupán felépítik a nyelvi jeleket, a szavakat és a toldalékokat.

23. magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, õ, ü, û.mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú.

24. ajakkerekítéses magánhangzók: a, o, ó, ö,õ, ü, û.ajakréses magánhangzók: á, e, é, i, í.

25. rövid és hosszú magánhangzók. 26. Tünde, Emese, Endre, Elemér – eper, szõlõ,dinnye…Anna, András, Zsolt – alma, barack, banán…Ildikó, Béla, Noémi – dió, szilva, citrom….

27. A hangrend érvényesül a toldalékokban is:barná - ra, fehér - re, sárgá - hoz, kék - hez,zöld - höz.

28. ajakhang: b, f. foghang: c, d.ínyhang: g, j. gégehang: h.

MOZAIK KIADÓ56


29. zöngés mássalhangzók – zöngétlen mássalhangzók: b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j, – dz, dzs, gy, r p, t, k, – – – f, sz, s, – – h, c, cs, ty, –

30. f o g k e f e, m e g h í v t a, l ö k d ö s, m o s d ó,részleges hasonulás – zöngétlenedészöngésülés

31. e l l e n b e n, s z í n p a d, a n g y a l,részleges hasonulás – a képzés helye szerint

32. bátorság – val → bátorsággalvaj – vá → vajjalfélelem – vel → félelemmeltejfel – vé → tejfellel

33. szól, lép, kér, ír, kísér…. mos, fõz, mászik, edz….

34. akkor ← az + korettõl ← ez + tõlekkor ← ez + korattól ← az + tól

35. sakk, gally, meggy, jobb, kisebb…

36. Gáll + val → GállalKiss + vel → KisselMóricz + val → MóriczcalFélix + vel → Félixszel

37. f û t s, d ö n t s, s z a b a d s á g, h a l a d s z…

38. n y i t j a, b o l t j a, m a r a d j, k e n j… 39. Felhõk szállnak az égen…Jobb lesz, ha lerajzolom… Kérsz-e a meggybõl?

40. Hal-e a hal? Hall-e a hal? 41. Amikor beszélünk valakivel, forduljunk feléje.

42. A helyesejtés hangtani feltételei: helyeslégzés, hangképzés, hangerõ, hanglejtés…

43. A helyesejtés hangtani eszközei: hangszín,beszédtempó, szünet…

44. A helyes beszéd mozgásos eszközei: távol-ság, testtartás, tekintet, arcjáték, taglejtés…

45. Megjelenésünk legyen ápolt, tiszta, ízléses …Viselkedésünk természetes…

46. A beszédet utánzással tanuljuk meg. Az írástaz iskolában sajátítjuk el.

47. A beszéd legkisebb része a hang.Az írás legkisebb része a betû.

48. A beszéd megértését arcjáték, mozgás segíti. Az írás megértését az íráskép, az írásjelek segítik

49. Írásjeleink, a betûk összessége az ábécé.

50. Nevünk betûrendben szerepel a naplóban, ésa szótárakban a szavakat is így találjuk meg…

51. ma, majd, már….bácsi, benne, hosszú…. ( bá-csi, ben-ne,hosz-szú…)

52. Eötvös, Kazinczy, Batthyány… (Eöt-vös,Ka-zin-czy, Bat-thyá-ny) vasút, mégis,elutazik… (vas-út, még-is, el-utazik)

53. A víz elég.

54. Az ó, õ a szó végén mindig hosszú:olló, tó, jó, báró… – vesszõ, költõ, bõ,rendelõ. Kivétel: no, nono

55. Az u, û a fõnév végén legtöbbször hosszú:borjú, fogantyú, koszorú… gyûrû, tû….DE! áru, kapu, lapu, Samu, eskü, daru,hamu, apu, anyu…

MOZAIK KIADÓ 57


56. Az u, û a melléknév végén mindig hosszú:savanyú, bárgyú… – keserû, jóízû, sûrû….

57. Az i a szavak végén mindig rövid: Ildi, zseni,pici, keni, enni, néni, valami…

58. A víz, út, tûz szavakban úgy váltakozik az í,ú, û, mint víz – vizek, út – utak, tûz – tüzek…a tél szóban az é-e: tél – telek…

59. A -ból,-bõl, -tól,-tõl, -ról,-rõl toldalékmagánhangzója hosszú: házból, kézbõl,……

60. A múlt idõ jele mássalhangzó után -t, várt,kért; magánhangzó után -tt hívott, tudott…

61. A szóelemzõ elv szerint írjuk a– zöngésség szerinti részleges hasonulást:

fogkrém,azt…– képzés helye szerinti hasonulás eseteit:azonban, ponty

62. A szóelemzõ elv szerint írjuk a– teljes hasonulás írásban is jelölt eseteit:

vajjal, tejjel,… ekkor, akkor…– teljes hasonulás írásban nem jelölt eseteit:

merészség, bátyja……

63. A szóelemzõ elv szerint írjuk az – összeolvadás eseteit: adjátok, játszik…– rövidülés eseteit: hallgat, nagyobbra…..

64. Szó elején: lyuk, lyukas, lyukaszt…Szótõben: ilyen, folyik, csermely….Az -ály, -ély végû szavakban: osztály,engedély…

65. Az igék és névszók toldalékaiban: írj, alkudj,szebbjét...A tejtermékek nevében: tejszín, vaj, sajt…Sok egytagú szóban: fáj, fej, jön, hajt,rejt,…..

66. Batthyány, Czuczor, Weöres, Kossuth, Paál… 67. galyly, több-be, aszszony…

68. hosz-szú, locs-csan, jegygyûrû, sakk-kör….. 69. A magyar helyesírás szabályai címûsegédkönyvhöz….Megtaláljuk benne a szabályokat, a tárgy-mutatót, és felüthetjük a betûrendes szótárirészt is….

A nyelv a kapcsolatteremtés csodálatos eszköze.

ma, majd, már…. bácsi, benne, hosszú…

Az írás is közlés, grafikai jel, gondolatcsere atávollevõ személyek között.

Nevünk betûrendben szerepel a naplóban, És a szótárakban a szavakat is így találjuk.

A víz elég.

akkor ← _______________ekkor ← ______________ettõl ← ______________attól ← _______________

Az ú, û a fõnév végén legtöbbször hosszú: bor-jú, fogantyú, koszorú… – gyûrû, tû…

szól, lép, kér, ír, kísér…mos, fõz, mászik, edz….

MOZAIK KIADÓ58


A szóbeli kommunikációhoz, a kapcsolat felvé-teléhez szükséges: köszönés, bemutatkozás, ké-rés, tudakozódás…

Írásjeleink, a betûk összessége az ábécé.

A kommunikáció fenntartásához még figyel-meztetés, buzdítás, üzenet szükséges.

A beszéd megértését arcjáték, mozgás segíti.Az írás megértését az íráskép, az írásjelek.

Írásunkban vigyázzunk a külalakra, a szövegelrendezésére, az írásjelekre is.

A beszéd legkisebb része a hang. Az írás legkisebb része a betû.

Udvariasan, illedelmesen kell (kellene) beszél-nünk: Kérem a krétát!

A beszédet utánzással tanuljuk meg.Az írást az iskolában sajátítjuk el.

A fogalmazásban – helyesek-e a mondatok?– megfelelõk a szavak?– van-e benne helyesírási hiba?

Az i a szavak végén mindig rövid:Ildi, zseni, pici, keni, enni, néni, valami…

bátorság – val → ___________félelem – vel → ___________vaj – val → ___________tejfel – vel → ___________

A -ból,-bõl, -tól,-tõl, ról,-rõl toldalék magán-hangzója hosszú: házból, kézbõl…

e l l e n b e n, s z í n p a d, a n g y a l….részleges hasonulás – a képzés helye szerint

A szóelemzõ írásmód szerint írjuk a– zöngésség szerinti részleges hasonulást:

f o g k r é m, a z t,…–képzés helye szerinti hasonulás eseteit:

a z o n b a n, p o n ty….

fogkefe, meghívta, lökdös, mosdó…részleges hasonulás – zöngétlenedés,

zöngésülés

A szóelemzõ elv szerint írjuk az– összeolvadás eseteit: adjátok, játszik...– rövidülés eseteit: hallgat, nagyobbra,…

zöngés – zöngétlen mássalhangzók:b, d, g, m, n, ny, v, z, zs, l, j, –, dz, dzs, gy, rp, t, k, – – – f, sz, s, – – h, c, cs, ty, –

Batthyány, Czuczor, Weöres, Kossuth, Paál

MOZAIK KIADÓ 59


Megjelenésünk legyen ápolt, tiszta, viselkedésüktermészetes…

A fogalmazásban– megvan-e a hármas tagolás?– arányosak-e a részek?

A helyes beszéd mozgásos eszközei: távolság,testtartás, tekintet, arcjáték.

A garatüreg, az ínyvitorla…

sakk, gally, meggy, jobb, kisebb…

Az anyanyelv számunkra az elsõ, a legked-vesebb nyelv, édesanyánktól tanultuk.

A helyesejtés hangtani eszközei: hangszín, be-szédtempó, szünet…

A beszéd közlés, gondolatainkat, érzelmeinketfejezzük ki beszédtársunkkal.

A helyesejtés hangtani feltételei: helyes légzés,hangképzés, hangerõ…

A szóbeli kommunikáció megszakításához szük-séges: megköszönés, búcsúzás…

Amikor beszélünk valakivel forduljunk feléje!

ajakhang: b, f. foghang: c, d.ínyhang: g, j. gégehang: h.

hosz-szú, locs-csan, jegygyûrû, sakk-kör…

A hangrend érvényesül a toldalékokban is:barná-ra, fehér-re, sárgá-hoz, kék-hez…

A magyar helyesírás szabályai címû segéd-könyvhöz… Megtaláljuk benne a szabályokat,a tárgymutatót, és felüthetjük a betûrendes szó-tári részt is…

Tünde, Emese, Endre, Elemér – eper, szõlõ,dinnye…Anna, András, Zsolt – alma, barack, banán…Ildikó, Béla, Noémi – dió, szilva, citrom…

Eötvös, Kazinczy, Batthány…vasút, mégis, elutazik…

A szájüreg – ajkak, szájpadlás, fogak, nyelv –az orrüreg.

Az ó, õ a szó végén mindig hosszú: olló, tó, jó,báró… – vesszõ, költõ, bõ…

… a magánhangzókat.

Az ú, û a melléknév végén mindig hosszú:savanyú, bárgyú…. – keserû, jóízû, sûrû…

…. A mássalhangzókat.

MOZAIK KIADÓ60


A kommunikáció fenntartásához mesélés, pár-beszéd, felköszöntés… szükséges.

Hal-e hal? Hall-e a hal?

NEM! Arcjátékkal, mozdulatokkal, kézmozdu-latokkal, tekintettel kísérhetjük beszédünket

Felhõk szállnak az égen…Jobb lesz, ha lerajzolom…Kérsz-e a meggybõl?

A fogalmazás írásakor ügyeljünk – az elbeszélés idõrendjére, térbeli rendjére, ajellemzésre….

n y i t j a, b o l t j a, m a r a d j, k e n j….

A fogalmazás – a címrõl szól-e?– kiemeli a lényeget?– eredeti gondolat, megfigyelés?

f û t s, d ö n t s, s z a b a d s á g, h a l a d s z…

A tüdõ, a légcsõ, a gégefõ, és a hangszalagok…

Gáll + val → ____________Kiss + vel → ____________Móricz + val → ____________Félix + vel → _____________

A víz, út, tûz szavakban úgy váltakozik az í,ú, û, mint a tél szóban az é-e: tél-telek: víz –vizek, út – utak, tûz – tüzek…

Egy mássalhangzónk a gégében keletkezik: a hhang.

A múlt idõ jele– mássalhangzó után -t: várt, kért….– magánhangzó után -tt: hívott, tudott….

NINCS! Csupán felépítik a nyelvi jeleket, a sza-vakat és a toldalékokat…

A szóelemzõ írásmód szerint írjuk a– teljes hasonulás írásban is jelölt eseteit: vajjal,

tejjel…. - ekkor, akkor….– teljes hasonulás írásban nem jelölt eseteit:

merészség, bátyja…

magas magánhangzók: e, é, i, í, ö, õ, ü, û.mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú.

Szó elején: lyuk, lyukas, lyukaszt….Szótõben: ilyen, folyik, csermely…Az -ály, -ély végû szavakban: osztály, mély…

ajakkerekítéses magánhangzók:a, o, ó, ö, õ, ü, û,ajakréses magánhangzók: á, e, é, i, í.

g a l y l y, t ö b b - e, a s z s z o n y…

rövid és hosszú magánhangzók…

Manapság kritikai éllel hangoztatott az a vélekedés, hogy a feladatgyûjteményekkorát éljük. Egyre-másra jelennek meg

szövegértést, helyesírást fejlesztõ kiadványok;színes és tarka vegetációjuk néha zavarba ejtõntúlzó a gyakorló tanárok, de a gyermeküket azotthoni tanulásban segítõ szülõk számára is.

A gyakorló pedagógust elsõsorban nem is ezenkiadványok mennyisége, hanem azok változó mi-nõsége aggasztja. Különösen akkor, ha a gyerme-küket támogatni akaró szülõk a piacról vagy nemszak- és tankönyveket árusító kereskedelmi helyszí-nekrõl vásárolnak munkáltató feladatlapokat.

Minap került a kezembe végleges változatá-ban a Kárpátaljai Magyar PedagógusszövetségTankönyv- és Taneszköztanácsa igényes kiadá-sában dr. H. Tóth István mindössze negyven-öt oldalt számláló munkáltató füzete, mely még-is imponáló mennyiségû és minõségi feladatotkínál az ötödikes kisdiáknak és a gyermekét a tanulásban segíteni akaró szülõjének. Koráb-ban a gépiratot lektorként már megismerhettem.

A kiadvány magas minõségében KovácsAndrásnak, a KMPSZ Tankönyv- és Taneszköz-tanácsa elnökének, a Nagyberegi ReformátusLíceum tanárának és a sorozat indítását kezde-ményezõ Punykó Mária tanárnõnek, elévül-hetetlen érdemeik vannak.

Dr. H. Tóth István nemcsak a tanítóképzés-ben elismert fõiskolai tanár, a honi és a külföldiegyetemek jeles oktatója, az olvasáspedagógiakutatója, nyelvész, hanem maga is gyakorló pe-

dagógus, aki sok évtizedes gyakorlata okán a 10–14 éves gyermek anyanyelvi és irodalmikultúrájának szakavatott ismerõje.

Gyakorló magyartanárként kevés olyan nyel-vi segédkönyvvel, eszközzel ismerkedhettemmeg, mely tartalmában, formájában, esztétiku-mában, szellemiségében ennyire pontos, hibát-lan; tanár és diákkal szemben ennyire empatikuslett volna, mint dr. H Tóth István „Helyesírásigyakorlatok” címû sorozatának elsõ része, melyaz ötödik évfolyamon tanulók számára készült.

E kis füzet egyik nagy erénye az arányosság.Nem rémiszti meg vastagságával a tanulmá-

nyaiban akadozó gyermeket, nem csábítja szá-mos színes ábrával másféle figyelemre a figyelniakarókat, s nem vezeti tévútra a magyar nyelv-ben botladozókat.

A tantervi követelményeket pontosan követ-ve, az életkori sajátosságok iránti szakmaiságotmindenkor érvényesítve okos és játékos tanesz-közt kap a tanulni vágyó.

A szokásos könyvi és tankönyvi adatolásután az okos tanító attitûdjével egy kis bevezetõegyszerre nyugtatja és bátorítja azon fiúkat éslányokat, akik elindulnak a „Helyesírási gya-korlatok” szép és nemes útján.

Az elsõ fejezet az alsó tagozaton tanult ma-gánhangzók idõtartamtípusainak és mondattaniismereteinek ismétlése kéttucatnyi feladaton ke-resztül. Már az elsõ feladatok áttekintése után isfeltûnõ, hogy a feladatsor írója egy pillanatrasem hagyja magára kisdiákját. Óvón mellette

FIGYELMÜKBE AJÁNLOM!Paál Zsolt

„Szunnyadó nyelvi lelkiismeretünkfelrázása”Dr. H. Tóth István helyesírási gyakorlatai az ötödik osztályosoknak

MOZAIK KIADÓ 61


áll, okosan kér és kérdez. A feladatok nem meg-terhelõk, mégis gazdag szándék és tudás átadá-sának akarata szülte mindet. A fokozatosság el-ve jól érvényesül, ahogyan az egész füzetben is,hiszen a feladatok fokozatosan nehezülnek, a gyermekek mégsem érzik nehéznek akár többoldal – önállóan történõ – megoldását sem.

A kiadvány tanári segédeszközként valóhasználatát erõsíti a feladatsor végén lévõ toll-bamondás-szemelvény, valamint az elsõ téma-részt követõ tudáspróba, s az összefoglaláshoz,ellenõrzéshez, javításra szolgáló újabb tollba-mondásszöveg is.

A következõ témakör és fejezet a hangtan ésa szóelemzés helyesírási alapelvérõl az ötödikosztályos tanulók kerettantervi tematikájáhozmind tartalomban, mind idõrendben pontosankötõdik. Az itt található feladatsorozat az elsõ fe-jezetben megismertekhez képest már a gyermekikreativitásra apellál oly' módon, hogy a gyakor-latokat végzõt bevonja a szóalkotási folyamatok-ba. A gyermek is megérezheti, hogy egy szinttelfeljebb lépett. Már nem analógiákra építõ kisnyelvi „kõmûves”, hanem felfedezõ.

A harmadik fejezetben már gyakorlott szóal-kotó, szóépítõ mesterként halad tovább a kisdi-ák, ahol a szótagok és az elválasztás helyesírásátgyakorolhatja tíz feladatsoron át. A gyakorlás-ként felsorakoztatott szavak itt is a gyermek szívéhez és gondolatvilágához illeszkedõk,ugyanakkor a 10–11 évesek fogalmiságának el-mélyítését és kiterjesztését is szolgálják.

Az utolsó fejezet, mely a szótagok után a szó-elemek nyelvi rendszerét, azok felismerését hiva-tott megmutatni és elmélyíteni, a legösszetettebbfejezet. Itt már táblázatok és az eddig alkalmazottfeladatmetodikák mindegyike feltalálható. A morfológia a nyelvészet egyik legabsztraktabb,ugyanakkor a legizgalmasabb témaköre is.

A szóalkotás és a szóbontogatás több, mintlogikai játék. S bár a szóalaktan nagyobb rész-ben az analógiák tudománya, mégis az errõlszóló fejezet megmutatja, hogy a szavaknak: szí-nük, érzeteik, lelkük van. Az átlelkesített tudo-mány gyakorlata pedig több, mint nyelvi rutin.Játékká válik, magasabb rendû kulturális forma.A tanulás egyik meghatározó eleme, túlzás nél-

kül állítható prioritása. A gyermek már itt nem-csak egy nyelvi expedíció részese, hanem an-nak alapos ismerõje, önálló expedétája is.

Dr. H. Tóth István „Helyesírási gyakorla-tok” címû sorozatának elsõ füzete a magyarnyelvismeret legjobb hagyományait ápoló ésfolytató feladatgyûjteménye. Egységes temati-kája az önálló tanulásra, a csoportos ismeret-gyarapításra, a magyartanár-diák és a szülõ-gyermek közös munkájára is egyaránt alkalmas.

Szerkesztése pontos, áttekinthetõ, megjele-nése kellemes, tipográfiája célszerû és esztéti-kus. A füzet szellemiségét jól megválogatott,mindenkor a feladatokhoz kapcsolódó irodalmiszemelvények gazdagítják, szóanyagát a ma-gyar nyelvi szókincsünk õsi, elveszni látszó ésnyelvújítás utáni szavaink legszebbjeibõl azonrendezõ elv szerint gyûjtötte össze a Szerzõ,hogy mindig illeszkedjenek a gyermeki korosz-tály fogalmiságához, gondolkodásához. Illuszt-rációként nem ezerszer felhasznált rajzfilmhõsökláthatók, hanem a kárpátaljai mûvészet széppéldái, szõttesek és varrottasok motívumai,nemzeti kultúránk jelképei.

Jeles írónk és költõnk, Kosztolányi Dezsõírta egyik publicisztikájában, hogy a szunnyadónyelvi lelkiismeret felrázása örök idõszerû cél aziskolai és a közélet megannyi helyszínén.

A gondolat teste a leírt szó. Ha az helytelen,úgy a gondolat torz alakban jut el az olvasóhoz.

Ezért a gyermeki személyiség leghatéko-nyabb megformálása a nyelvi szinteken dõl el.Ezen nyelvi szintek tartós és biztos megformálá-sát nyújtja immáron évtizedek óta dr. H. TóthIstván tanár úr a tizenéveseknek, pedagógusdiplomát megszerzõknek, a posztgraduális kép-zésekben résztvevõknek.

Egy sorozat elsõ, s mindenképpen ígéretesdarabját lektorálhattam és alkalmazhattam-al-kalmazhatok a tanítási gyakorlatomban. Vonzószemlélete hamar megnyerte a tanulóim tetszé-sét. Hiszem és vallom, hogy a sorozat továbbifüzetei nyelvi kultúránk terjesztésének, gyarapí-tásának és megtartásának hasznos és sikert adóeszköze lehet. Ezért a magyar nyelvi kultúraápolásában határokon innen és túl a teljes soro-zat megjelenése stratégiai szükségességû.

MOZAIK KIADÓ62


Csebor 2014 - Mozaik Kiadó · Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás 5–10., illetve az Összefoglaló feladatgyûjtemény címû tanesz-közöket használja, illetve a 2012/13. tanévtõl

Documents