Városterezés és társadalomtudomány EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központja Csanádi Gábor Csizmady Adrienne ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.
18
Embed
Csanádi Gábor,Csizmady Adrienne: Városterezés és társadalomtudomány
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Városterezés és társadalomtudomány
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
Társadalomtudományi Kar
Városi és Regionális Kutatások Központja
Csanádi Gábor Csizmady Adrienne
ELTE TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056
Társadalominformatika: moduláris tananyagok, interdiszciplináris tartalom- és
tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése - Belső képzés 2013.05.21.
Rex a tulajdonviszony (magántulajdon, bérlakás) és a lakás elhelyezkedése (kívánatos környék, slum) alapján hét lakásosztályt különböztet meg. A lakásosztályok ebben az értelemben lakáspiaci pozíciókat jelentenek (J. A. Rex, 1968).
Szelényi Iván: a szocialista lakáspolitikai szisztémában a lakáshoz jutásnak – a szubvenció mértéke és a saját vásárlóerő nagysága szerint –különböző módozatai alakultak ki. Ennek megfelelően lényegében három típust különböztet meg. (Szelényi 1990.)
Állami bérlakás – teljes egészében állami erőből épült, megszerzése ingyenes,
Szövetkezeti lakásépítkezések – jelentős hányadát teszi ki az állam szubvenció, a fennmaradó részt a tulajdonos, vagy bérlő kedvezményes hosszú lejáratú hitel formájában kapja,
Magánerős építkezések – a költség jelentős részét a tulajdonos állja, kisebb-
Hegedűs és Tosics megkülönböztetik a dotációt és a szubvenciót.
A szegregáció
A modern városi társadalom alapvető rendezőelve, hogy a különböző
társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak, a
nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságot is jelent.
A szegregáció mérésére az amerikai O. D. Duncan és B. Duncan által
kidolgozott disszimilaritási és szegregációs indexek használata a leginkább
elterjedt.
Az amerikai és nyugat-európai városok esetében készült számítások szerint
a szegregációs görbe U alakú
Ezzel szemben a kelet-európai volt szocialista államokban a szegregáció L
alakú görbét mutat. Az államszocialista rendszerben a szegregációs
folyamatok mögött a lakáspolitikát kell keresni.
Városövezetek
Vizsgálati eredményeik alapján a hetvenes évek szocialista városait öt
viszonylag homogén övezetre osztották fel:
belváros
átmeneti övezet: ezen belül a leromló, és a színvonalas, javuló terület
ipari lakóterület
családi házas övezet
új lakótelepek
A nyolcvanas évek végén az észak-
amerikai városok esetében az
összefüggés egyenes vonalú
volt, vagyis a városközponttól kifelé
haladva nőtt az ott élők státusza.
Nyugat-Európában az összefüggés
fordított volt.
A BVTV (Budapesti Városépítési Tervező
Vállalat) munkatársai 1980-ban a klasszikus
humánökológiai térszerkezeti modellekből
kiindulva elkészítették Budapest övezetes és
szektormodelljét, majd ezek korlátozott
magyarázó erejét tapasztalva egy továbbfejlesztett
változatot, a „területi rendszer modellt”
alakítottak ki.
Városfejlesztés
Általában kerületi szintű
adatokból indulnak ki a
városfejlesztést segítő
koncepciók. Ezekre az adatokra
támaszkodik például a Budapest
Városfejlesztési Koncepciójához 2011-ben készült helyzetelemzés
is. Forrás, KSH, 2011. Közli: BVK Helyzetelemzés: 42.