-
XXI. évfolyam 4. szám 2018. október
Budapesti Honismereti Híradó
VárosunkKözgyűjteményekben ingyenes
A 2018. évi Újpesti Város-napokon új színház nyitásaad jó
alkalmat egy kis törté-neti visszatekintésre.
Vendégtársulatok újpestikávéházakban való fellépé-sének már
1860-as évektőlkezdődően vannak emlékei.1863-ban Divits Mór
ven-déglőjében az akkor híresSzatmáriné is szerepelt.1892-ben
Színpártoló Egy-
let alakult, a sok német tár-sulat ellensúlyozására ma-gyar
társulatok szerepelteté-sét támogatta. A gyakorielőadások ötletet
adtakWolfner Lajos gyárosnak;aki 1897-ben Fő utcai (maÁrpád út)
egyik telkét bocsá-totta rendelkezésre színház-építés céljára. Itt
lévő ven-déglője mellé a tulajdonos,
Idén volt Puskás Tivadar,a nagy magyar műszaki zse-ni és
feltaláló halálának 125.évfordulója, de ünnepelhet-tük a 125 éves
budapesti te-lefonközpontot is. Az elsőfővárosi létesítmények
aBelvárosban voltak, de Pus-kás Tivadar és Ferenc öccsenem
elégedtek meg enneklétrehozásával, továbblép-tek. A Magyar utca 6.
számalatt megkezdte működéséta „telefon hírmondó”, a rá-dió őse.
Később a VII. kerü-letbe, az Erzsébet körút 24.szám alá majd a
Kerepesi(ma Rákóczi) út 22. számbaköltözött a teljes nevén Tele-fon
Hírmondó BudapestiHírszolgáltató Vállalat.
Nemcsak híreket, hanemidőjárás jelentést, tőzsdei ár-folyamokat
(Ez ellen a „bör-ziánerek”, felléptek, mert gá-tolta a
spekulációt!), későbbzenét, sőt színházi előadáso-kat is
közvetítettek. A közle-ményeket bemondták a mik-
rofonokba, ahonnan induk-ciós tekercseken jutott azelőfizetőkhöz
az áram, illetvea hang. Kétszáz vonal volt, a
„kezelőkisasszonyok” nagy-részüket fejből kapcsolták.
Gyorsan terjedt az új szol-gáltatás, még Amerikát ismegelőztük,
ahol csak 1910-ben létesült ilyen vállalat.
A frontszolgálatot teljesítőHabsburg József Ágost fő-herceg
felesége, AugusztaMária Lujza hercegnő már aNagy Háború első
hónapjá-ban létrehozta az AugusztaGyorssegély-alapot a sebe-sült és
rokkant katonák, illet-ve családtagjaik segélyezé-sére. Anyagi
fedezetül a fo-lyamatosan és ötletesenszervezett gyűjtőakciók
szol-gáltak.
Az alap ügyvezető igazga-tója, Lónyai Sándorné indít-ványára
pedigmegvalósítottákaz ország legna-gyobb hadi lát-ványosságát is,a
Pasaréti lö-vészárkot. A Jú-lia utca – Pasa-réti út – Ákos(Gábor
Áron)utca és a Hideg-
kúti út (Szilágyi Erzsébet fa-sor) által határolt
csaknemtizenhétezer négyszögölesparlagföldet Herczmann Je-nő
gabonakereskedő ingyenengedte át a kiállítás idejére
az Auguszta Gyorssegély-alapnak, a harcmezőt a bu-dapesti
árkászszázad építetteOffner Viktor hadnagy veze-tésével Belanszky
Mór szá-zados tervei alapján.
A megnyitó napján, 1915.augusztus 10-én délután há-rom és öt
órakor is zivatarvonult át Pasarét fölött, félővolt, hogy elmossa
az ün-nepséget: „A lövészárkokkörül elkülönített területen
ameghívott közönség várako-zott, hölgyek tarka nyári ru-hákban,
urak fekete öltözet-
Újpest színházaiColosseumtól az Újpest Színházig
Telefon HírmondóVilágelsőként Budapesten működött a rádió
őse
Lövészárok PasarétenHárom hónapig volt látogatható
A szecessziós stílusú épületben 1908 és 1939 között
működöttszínház (Fotó: Képeslap az 1910-es évekből – NLHGY)
A színházi közvetítések 1918-tól rendszeresek voltak(Fotó:
mek.oszk.hu)
(Fotó: FSZEK Plakáttár)
(Folytatása a 3. oldalon.)
(Folytatása a 3. oldalon.)
(Folytatása a 2. oldalon.)
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október2
Reisig József egy nagyobbcsarnokot építtetett, mely aColosseum
nevet kapta.Többek között Moliére Afösvény című darabját is
be-mutatták. A táncmulatsá -gokra is használt épület csak1920-ban
szűnt meg.
1905-ben Lányi Emil azIstván út – Árpád út sarkánlévő telkét
ajánlotta fel mozi-és színházi előadásokra al-kalmas,
szecessziósstílusú épület létre-hozására. Külsejétsajnos a nem
túltartós rabic burko-lattal látták el.1908. április 18-ánÉden
Színház né-ven kezdte megműködését. Né-hány év múlva Pa-pír Sándor
színészés színigazgató –Szepes Mária írónő édesap-ja – saját
költségén nagy át-alakíttatást végeztetett rajtaBöhm Henrik építész
terveiszerint.
Az intézmény 1911. októ-ber 1-jétől Ujpesti Népszín-ház néven
fogadta a közön-séget. Színpadán többek kö-zött Jászai Mari,
MárkusEmília, Varsányi Irén, Lata-bár Árpád, Blaha Lujza
ját-szottak. Az 1920-as évekelején ismételt tatarozásután, Blaha
Lujza Színháznéven nyitották meg újra.Előadásaikkal a
legkülönbö-zőbb igényeket igyekeztekkielégíteni – opera,
operett,népszínmű, dráma, bohózat– a bevétel nem volt elég,
azépületet állandóan renoválnikellett.
1929-ben a város meg-vonta tőle a játszási enge-délyt, mert
tűzveszélyessévált. „Fűthetetlen, rozogasufni”- írta a
Palota-Ujpest.Miklóssy Imre igazgatóazonban még évekig kihar-
colta az ideiglenes játékjo-got. 1939-ben a KözmunkákTanácsa
végleg bezáratta azépületet.
1940-ben gróf KárolyiLászló a mai szakorvosi ren-delő helyén
lévő telket aján-lotta fel Semsey Aladár pol-gármester színházépítő
ter-vei támogatására. RéczeyMiklós építész a magyar ArtDeco egyik
jeles képviselőjetervezte a 800 fő befogadóképességű Ujpesti
Városi
Színházat, kivitelezője Se-bestyén Mihály vállalkozólett. Június
15-én meg isnyílt az úgynevezett NyáriSzínház.
Repertoárjábannépszerű előadások, nevesművészek követték egymásta
színpadon.
Helyi tudósítás szerint márórákkal a kezdés előtt rend-szeresen
kitették a „mindenjegy elkelt” táblát. Kiss Fe-
renc, Tőkés Anna, Rajz Já-nos, s kedvelt bonvivánok:Gárdonyi
László és Sághy
István fordultak meg itt. Ajellemzően fából készült, fű-tetlen
épületet már négy év-vel később renoválni kellett.1944. szeptember
23-án agyakori légitámadások köz-vetlen veszélye miatt
véglegbezárt.
1945. január végén ismétmegindult Újpesten a szín-házi élet.
József Attila nevétvette fel a társulat. Tagjai:
Ladomerszky Margit, KocsisKató, Somló István, BálintGyörgy,
Balázs Samu, Pol-
gár Gyula és másokGogol Revizorját aKatolikus Legény-egylet
székházában,Katona Bánk bán-ját az Istvántelki Fő-műhelyben
adtákelő. A Nyári Szín-házat 1947 tava-szán még megpró-bálták
rendbe hoz-ni, tartottak benneelőadásokat, de a
következő évben végleg la-kat került rá, majd lebontot-ták.
Színházi előadások1948-ig a Phőbus Sportpá-lyán felállított nyári
színpa-don folytak.
Hosszú kihagyás után1991-től működik színház új-ra Újpesten. Az
Újpest Szín-ház mellett 1993-tól az Új-pesti Kamara Színház a
Pol-gár Centrumban tart előa-dást. Húsznál több saját be-mutatót
láthatott a közönség,közöttük Petrik József, Bo-zóky István, Pécsi
Ildikó,Harsányi Gábor, BodrogiGyula rendezését. A szerzőkközött
Hunyady Sándor,Molnár Ferenc, Karinthy Fe-renc, Pozsgai Zsolt,
TabiLászló, Jean Letraz, MarcCamoletti, Alfonso Paso, LyleKessler,
Reginald Rose mun-kái szerepeltek. Az ezredfor-dulótól a múlt évig
DózsaLászló szakmai irányításával,a magyar dráma egyik hely-színe
volt az Újpest Színház.
Szöllősy Marianne
Családi Alkotóműhely a Hegyvidéken
Minden hónap harmadik vasárnapján délelőtt 10 órára azugligeti
felújított lóvasúti végállomásra (XII. ker., Zugligetiút 64.)
Családi Alkotóműhelybe várják az óvodás és iskoláskorú gyermekeket
és szüleiket a Hegyvidéki HelytörténetiGyűjtemény munkatársai, ahol
kreatív foglalkozás kereté-ben ismerkedhetnek meg a Hegyvidék
izgalmas történeté-vel, híres alakjaival és érdekességeivel. A
részvétel ingye-nes, de regisztrációhoz kötött. (További részletek,
regisztrá-ció: +36-70-429-9448, e-mail: [email protected])
Budapest Főváros Levél-tára az óránként induló le-véltári séták
mellett sok ér-dekes fakultatívprogrammal vettrészt a szeptem-ber
28-án megrendezett Ku-tatók Éjszakája elnevezésűprogramban. „A
levéltárategy régi, unalmas épületnekképzeli, tele poros
iratokkal,netán levelekkel? Kíváncsi,miből áll az a 35 000
méteriratanyag, amit őrzünk? Ér-dekli, mit csinálnak a levél-
tárosok? Szeretne betekin-tést nyerni a kulisszák mö-gé? Jöjjön
el és ismerje meg
Budapest Fővá-ros Levéltárát!Levéltári séták-
kal, levéltár-pedagógiai fog-lalkozással, gyereksarokkalvárjuk a
látogatókat, vala-mint még megtekinthető –egyénileg vagy kurátori
ve-zetéssel – a Városliget törté-netét bemutató
időszakoskiállításunk” – olvashattukismertetésükben.
Újpest színházaiColosseumtól az Újpest Színházig
l folytatás az első oldalról
Kutatók Éjszakája
A Nyári Színház széksorai... ...és épülő színpada (Fotók:
NLHGY)
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó3
ben cilinderrel és katonatisz-tek, mig a rét másik
részénhatalmas tribünön a polgáriközönség várakozott, az
Au-guszta-alap javára belépődíjmellett. Roppant tömegekzsongtak a
tribünön és asüppedő mezőn, a Hüvös-völgyi-uton pedig ezernyinép
sorakozott [...] lassangyülekezett az előkelő kö-zönség, egymásután
érkez-tek meg báró Hazai Samuhonvédelmi miniszter, Kro-batin
hadügyminiszter, Ma-renzi gyalogsági tábornok,[...] Boda Dezső
főkapitányés Nagy Károly detektívfő-nök, majd kevéssel utóbbBárczy
István polgármester.A katonai hatóságok fejeivelérkezett Tisza
István minisz-terelnök [...]
Háromnegyed hat órakora pasaréti-uton az egymástól
öt lépésnyire sorfalat állórendőrök a közönség feléfordultak
[...] megérkezett a
trónörököspár Auguszta fő-hercegasszonynyal és kísére-tével.” –
írta a Pesti Hírlap1915. augusztus 11-én.
Miután a fogadóbizottságüdvözölte Károly Ferenc
trónörököst és feleségét, Zitahercegnőt, az
előkelőségekleereszkedtek a kevésbé sá-ros és vízzel telt
járatokba.
„Ez a lövészárok teljesenhű mása a tomasovi harc-térnek. Az
oroszokkal vivott
nagy háborúnk alatt a toma-sovi mezőn folyt a leghosz-szabb
ideig tartó álló harc,hős katonáinknak idejükvolt a modern technika
min-den eszközét felhasználva ki-
építeni lövészárkukat. Ennélfogva a legérdekesebb és
alegtökéletesebb lövészárkotmutatják be most Budapes-ten az ország
közönségé-nek” – tudósított az ese-ményről a Pápai Hírlap.
A megnyitón 2 koronavolt a belépődíj, „rende-sen” 50 fillér,
csütörtökinapokon viszont egy koro-na, mert esténként bemu-tatták
„a fényszórók gyö-nyörű munkáját, amint át-kutatja az ellenség
lövész-árkait és megvilágítja az el-lenséges hadállásokat [...]és
világító bombák gyakor-lati alkalmazását, amely-nek hatása a
legszebb tűzi-játékot is túlszárnyalja.”
A bevétel a „Nemzet Há-za” (Rokkantak otthona)alapját
gyarapította, demindössze három hónapig
maradt látogatható a Pasa-réti lövészárok, az állandóesőzések
miatt az Auguszta-alap november közepén be-zárta a kiállítást.
Verrasztó Gábor
Sajnos Puskás Tivadar márnem láthatta a sikert, még1893-ban
meghalt, valószí-nűleg öngyilkos lett.
Az előfizetők száma oly -annyira megszaporodott,hogy előre
közölni kellettegy összeállított műsorprog-ramot. 1897
augusztusábanTelefon címmel pedig meg-jelent egy „napi
élclap”,amelyik az utolsó (negyedik)oldalán mindig közölte a
Te-lefon Hírmondó aznapi mű-
sorát. Előtte felhívta az olva-sók nagyra becsült figyelmétarra,
hogy a VII. kerületben,a Kerepesi út 22. számúépületben lehet
előfizetni aTelefon Hírmondóra, ne-gyedévenként négy és
félkoronáért. (Ez akkor egyszakmunkás háromnaposkeresete volt!)
Órák szerint közölte a„műsort”, beleértve az éjjelérkezett
táviratokat és tárca-cikkeket. 1897 őszétőlnyelvórák is voltak:
francia,olasz és angol. (Németülszinte mindenki tudott
amonarchiában!) Az újságszerkesztősége is a kerület-ben, a Telefon
Hírmondó-hoz közel, a Dohány utca10. számú ház első emele-tén volt.
Egy krajcárba ke-rült a lap, amely megőrizte
humoros jellegét, fejlécénhirdetve: „ A nevetés előbbgyógyít,
mint a legjobb or-vosság!” Ennekmegfelelően méga híreket is
igye-keztek szelleme-sen fogalmazni.
Jól szolgálta alap a telefonhír-mondó népszerű-sítését, amely
a20-as évektőlmár együttműkö-dött a rádióval,olyannyira hogya
rádiózás is hi-vatalosan a Rá-kóczi út 22. szá-mú ház
negyedikemeletéről indultmeg. Műsora eléggé rögtön-zött volt, néha
abból állt,hogy az éppen kéznél levő
Marcal János segédtiszt ma-gyar nótákat énekelt, amiretöbb mint
fél évszázaddalkésőbb a Szól a rádió... cí-mű sláger is
emlékeztetett.1927-ben átköltöztek a Sán-dor utcába, a közös új
cég
neve Magyar Telefon Hír-mondó és Rádió Rt. lett.
Róbert Péter
Lövészárok PasarétenHárom hónapig volt látogatható
Telefon Hírmondó Világelsőként Budapesten működött a rádió
őse
l folytatás az első oldalról
A tomasovi front lövészárkának másolata Pasaréten (Fotó: FSZEK
Budapesti Gyűjtemény)
Puskás Tivadar
Erzsébetvárosi székhelyükön, a Telefon Hírmondóban (Fotó:
Wikipedia)
l folytatás az első oldalról
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október4
235 éve annak, hogy1783 júniusában a Spanyo-lországból
ideszármazottValero testvérek – Tamás ésIstván – megvásárolták
aLeyre András tulajdonábanlévő, a mai Király utca,Akácfa utca, Dob
utca ésKürt utca által határolt terü-letet, mégpedig két egyen-ként
kétholdas részre oszt-va, mindegyiket külön azegyes testvérek
nevére. Ezta környéket a korabeli hi-vatalos leírás így
jellemezte:„ Terrenum sabulosum, ste-rile et incultura”, azaz
ho-mokos, terméketlen ésmegműveletlen. Miért voltszükségük erre a
tízezernégyszögölre az akkor mégeléggé elhagyatott pesti
kül-városban?
A Valero család, mielőttPestre telepedett volna márBécsben és
Baján is kísérle-tezett a spanyol földön márrégóta virágzó
hernyóse-lyem készítésével. Valószínű-leg azért döntöttek Pest
mel-lett, mert a Városerdő – amai Városliget – és a közte-rek zöme
a selyemhernyó-nak nagyon kedves eperfák-kal volt beültetve.
Első kisebb üzemüket1776-ban egy terézvárosiüres telken
építették fel éshét szövőszékkel elkezdték amunkát. Iparkodásuk
ered-ményes volt és hét év múlvamegvásárolták az említett
te-rületet. Segítségükre volt aminden újítást támogató II.József
császárnak a selyem-készítést meghonosító tevé-kenysége. Rendeletei
nyo-mán még a falvakban is fog-lalkoztak vele, bár a
gazdákkifogásolták, hogy a házbabevitt bábok miatt fel
kelletthagyniuk a pipázással.
Erzsébetvárosi új gyáruk-ban Valeroék a termeléstmár 23
selyemszövőszékkel,
90 fátyolszövőszékkel és1800 orsóval folytatták.Nem tagadhatjuk,
hogy akor gyári szokásainak meg-felelően nagyrészt gyerme-keket
foglalkoztattak. 1787-ben 190 munkásból mind -össze 44 volt
felnőtt! Mindenesetre, ha nem is helyesel-hető, de kifizetődő volt
agyermekmunka, mert a vál-lalkozás szépen fejlődött, aselyem és a
fátyol mellettbársonyt és különböző sza-lagokat készítettek, és
min-den új termék a gyár újabbbővítését igényelte. A századvégére a
gyár már 3000 or-sóval dolgozott, ami három-száz embernek jelentett
ke-nyeret.
Szép, impozáns volt agyár külső megjelenése is. P.K. Vasquez
ránk maradtmetszete szerint inkább kas-télyra hasonlított, mint a
ko-rabeli dísztelen, funkcionálisgyárépületekre. Ennek oka akörnyék
akkor még erősenmezőgazdasági jellegébenkeresendő. Valószínűleg
id.Zitterbarth Mátyás, a kor
kedvelt és foglalkoztatottépítésze emelte az „U” ala-kú,
egyemeletes épületet,amely hétablakos rizalitjávalmint a földesúr
lakhelyeemelkedett a szántóföldek ésa szerény házacskák fölé.Amikor
pedig Hild Józsefpavilonokat csatolt hozzá, azmár mintegy a
reformkorhajnalát jelezte 1824-ben.
Már 1815-ben olyan terje-delmes volt a gyártelep,hogy utcát
nyitottak az olda-lában, amelyet természete-sen Valero utcának
neveztekel (ez a mai Kürt utca). Sajáttermékeik árusítására két
üz-letet nyitottak Pesten. 1844-től a gyár székháza a mai
V.kerületbe került át. A napja-inkban is létező műemléképületét
Hild József tervezte1839–1841 között – két-emeletes,
háromhomlokza-tos, klasszicista ház.
A tulajdonos Valero Antaltevékeny részt vállalt Kos-suth Lajos
védegyleténekhazafias munkájában, 1848-ban a magyar kormánymegbízta
a Bécstől függetlenjegybank vezetésével. A sza-badságharc bukása
utánmeg is szűnt gyáruk.
(róbert)
Újpest új szakiskolájábanfaipari és fémipari szakkalkezdték meg
1927 szeptem-berében a tanítást. Napja-inkban jogutódja, az
ÚjpestiKét Tanítási Nyel-vű Műszaki Szak-gimnázium
ésSzakközépiskola,a Görgey Artúrnevét viselő utca26. szám
alattműködik.
A 2001-től mű-emléki védettsé-gű épületet a 150éve született
Fo-erk Ernő műépítész (nevestemplomépítő) a húszas
évek közepén tervezte – ahíres szegedi dóm (Fogadal-mi templom)
végleges terveiis neki köszönhetők. Ismertműemlékünk, az ócsai
ro-
mán kori temp-lom restaurálásaután vállalta felaz újpesti
szakis-kola tervezését.Átadásakor az is-kola homlokza-tán,
főbejáratafelett zománco-zott koronás ma-gyar címert tar-tott két
angyal.
Sem a koronás magyar cí-mer, sem angyalkák sehol
nem voltak kívá-natosak a Rákosikorszakban, nem-hogy egy
iskolahomlokzatán. Cí-merét az 1950/51-es tanévben eltá-volították.
Új ne-vet kapott az isko-la is, 1951-tőlLandler Jenő Gé-pipari
Technikum-ként jegyezték. A Kreml falá-ban díszsírhelyet
kapottLandler nevét már rég nemviseli az iskola, de a koronáscímer
visszaállítása széles tár-sadalmi összefogásnak kö-szönhetően csak
most való-sulhatott meg.
Június 26-án avatták fel aziskola homlokzatán az ere-deti tervek
alapján újra elké-
szített címert. Megvalósításáttöbbek között a Budapest ésÚjpest
önkormányzata, új-pesti polgárok egyesületei ésszámos magánszemély
ön-zetlen támogatása tette lehe-tővé. A jeles eseményről aziskola
bejáratának előteré-ben emléktáblát is lepleztekle, feltüntetve a
címer elké-szítését támogatókat.
Erzsébetváros első gyára Impozáns külsejű volt a Valero
selyemgyár
Címer az iskolánKét angyal között Magyarország címere
(Fotó: FSZEK BudapestGyűjtemény)
Az emléktábla
Az eredeti tervek alapján újra elkészítettcímer
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó5
A Budapesti Históriák so-rozat keretében dr. KárbinÁkos, a
VERITAS Történet-kutató Intézet csoportvezetőfőlevéltárosa Wekerle
Sán-dor kiemelt fővárosi intézke-dései címmel tartott előa-dást
2018. április 4-én.
Előadásának első felébenbemutatta a hajdani minisz-terelnök
életútját, kiemelveWekerle azon teljesítményét,hogy a dualizmus
időszaká-ban három különböző alka-lommal (1892–1895; 1906–1910;
1917–1918) is betöl-tötte a miniszterelnöki pozí-ciót. Erre a
posztra sikerrelpályázhatott, hiszen kineve-zését megelőzően –
1892novemberében – sikeresenfelszámolta a magyar állam-háztartás
hiányát és az addi-gi zilált pénzügyeket megre-formálta, ugyanis
nevéhezfűződik a stabilitást nyújtóaranyalapú pénzrendszer, akorona
bevezetése.
Előadásának második fe-lében kitért arra, hogy me-lyek voltak
azok a kapcsoló-dási pontok, amelyek men-tén a székesfőváros és
We-kerle útjai kereszteződtek.Noha Wekerle móri születé-sű férfiú,
a kiegyezés évé-ben megszerzett érettségi bi-zonyítvány
kézhezvételétkövetően a főváros-ba költözött, s innen-től kezdve
ezt a vá-rost tekintette ottho-nának. Egyetemi éveialatt Pesten,
élete ké-sőbbi részében pedigBudán is élt. Így aDuna két partján
el-terülő város mindkétfeléhez érzékeny szá-lak kötötték.
Az első komolyabbkihívást a székesfővá-ros és Wekerle
kap-csolatában az 1894.március 20-án elhunyt Kos-suth Lajos
temetésével kap-csolatos nehézségek jelentet-ték, ám Wekerle ebben
akérdésben is megmutattatalpraesettségét. Az uralkodóés a
kormányzat közötti fe-szültségre való tekintettel aminiszterelnök
kihasználta amagyarok Mózesének dísz-polgári címét, így a nagy
ha-lottat a székesfőváros terhérehelyezték örök nyugalomra.
A következő pont szinténWekerle eső miniszterelnökiciklusához
köthető, vagyisaz ezeréves Magyarországfennállásához köthető
előké-születek lebonyolítása.Ugyan a Millennium meg-ünneplésének
gondolatamár az 1880-as évek első fe-lében megfogalmazódott, de
a tervezés és a munkálatokmegkezdése az első Weker-le-kormánynak
volt köszön-hető. Az előadó a beruházá-sok közül kiemelte
Wekerlelegkedvesebb épületét, aMűcsarnokot. Előadásábankitért dr.
Schmidt Józsefre azépítkezések kormánybizto -sára, aki Wekerle
iskolatársavolt. Habár az első Wekerle-kormány 1895
januárjábanlemondott, a millenniumi
emlékévben Wekerle az or-szágos kiállítás zsűrijének el-nöki
pozícióját töltötte be.
Végül szólt Budapesttelkapcsolatos, méreteit tekint-ve
legnagyobb alkotásáról,vagyis a kispesti állami mun-kástelepről: a
Wekerléről.Ebben a nagyszabású vállal-kozásban a kormányfőt
első-
sorban az állami tiszt-viselők életkörülmé-nyeinek javítása
vezé-relte. Így esett a vá-lasztás az akkor mégBudapest
közigazgatá-si határán kívül eső te-rületre, ahol olyan in-gatlanok
kialakításavolt a cél, amely olcsóáron biztosít kedvezőlakhatási
körülménye-ket bérlőik számára.
Zárásként megem-lékezett a WekerleSándor nevét őrző
budapesti utcákról, vala-mint köztéri szobráról. Az V.és a
XXIII. kerület egy-egyutcája őrzi nevének emlé-két. Valamint a
nevét viselőtársaskör méltó mementótállított egy mellszobor
for-májában a hajdani minisz-terelnöknek a Wekerlén.Szülővárosa
(Mór) halálá-nak 90. évfordulójára egész-alakos szobrot
készíttetett.
Kárbin Ákos
Egy reformkori egyesüle-tet, a pesti kereskedők vé-degylete
nyugdíj- és beteg-ápoló egyesületét 1846-banhozták létre, és
1848-ban őknyitották meg a Péterfy Sán-dor utcai kórház kis
elődjét,a szintén erzsébetvárosiHársfa utca 2. szám alatt.
1892-ben a VII. kerületiBethlen Gábor tér 1-beköltöztek, az
egyre növek-vő betegellátás igényeimiatt. Az 1930-as évek
közepén funkcionalista stí-lusban épült új kórházépület(ma
Péterfy Kórház-Rende-lőintézet Országos Trauma-tológiai Intézet)
napjainkig abetegellátást szolgálja.
Az 1956-os forradalom ésszabadságharc idején itt lát-ták el a
legtöbb sebesült fel-
kelőt és polgári lakost. Ittvolt a szabadságharcosokegyik fontos
gyógyszer- ésélelmiszerellátó központja,nyomdájában röplapokat ésaz
Élünk című folyóiratot ál-lították elő. A szovjet bevo-nulás után a
kórház alagso-rában készült híres röplapjukis, mely többek közt az
aláb-biakat tartalmazta: „Az áru-lók között utolsó a sorban:K Á D Á
R J Á N O S ! Bű-nei ezerszer nagyobbak,
mint minden elődjének:nemzetirtás, hazaárulás,gyávaság! A
halottak nevé-ben, a magyar és orosz néphalottai nevében
egyarántvádoljuk és vonjuk felelős-ségre Őt és gazdáit, a
szovjetkormány felelős vezetőit!”Végül itt indult meg szerve-zése a
szovjet bevonulásután egy hónappal rende-zett, 1956. december
4-iHősök terén tartott asszo-nyok tüntetésének, a forra-dalom
utolsó budapesti tö-megmegmozdulásának.
Wekerle Sándor (1848–1921)170 éve született az első polgári
származású miniszterelnökünk
170 éves a Péterfy
Wekerle Sándor
Wekerle legkedvesebb épülete a Műcsarnokvolt (Fotó: FSZEK
Budapest Gyűjtemény)
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október6
Reif Ferenc cipészmester aMargit körúttól mindösszeegy házzal
lakott beljebb, aKapás utca 46. szám alatt.Feleségével a 71,4
négy-szögöles telken álló földszin-tes épületben nevelték ki-lenc
gyermekük, de HandlerKlára élete derekán, a NagyHáború első
karácsonyánmeghalt. Reif Ferenc kis hí-ján megérte a következő
vi-lágháborút is, örökösei (ötfia) azonban tartozásaik mi-att
elkótyavetyélték a családiházat.
Erős Imre mérnök, építő-mester, mint a Mansard Há-zépítő és
Értékesítő Szövet-kezet képviselője és igazga-tósági tagja lett az
új tulajdo-nos, aki a bontásra ítélt házhelyére Szivessy Tiborral
ké-
szíttette el a terveket. Szi-vessy munkáiban a kor di-vatjával,
a történelmi stílu-sokból válogató eklektikávalszemben mindig
igyekezettúj formavilágot teremteni.
A Kapás utca esetében azelegáns modernségen kívülráadásul az
építész és dr.Székely Hugó vasbeton ter-vező leleményességére
isszükség volt, hiszen a tégla-lap alakú, 257 négyzetméte-res
terület egyharmadát megkellett hagyniuk udvarnak.
A Magyar Építőművészet1942. augusztusi száma aztis kiemelte,
hogy az épületigen gyorsan elkészült: „Ahomlokzat hossza 9.80 m.
Arendkívül kis telken város-rendészeti szempontból, aszomszédos
takaratlan tűzfaltakarása céljából hatemele-tes ház épülhetett,
amely amásik oldalon csatlakozik amajdan melléje épülő ala-csonyabb
bérházhoz. Eme-letenként két lakás van [...]A földszinten egy utcai
üzlet,egy udvari garszónlakás ésaz utcára néző házmesterla-kás
helyeztettek el. Az épü-lethez hozzáfogtak 1941őszén és beköltöztek
1942.május 1-én.”
Az emeletek bal oldalát amásfélszoba-hallos nagyobblakás
foglalta el, melyhezfürdőszoba, ebédlő, tálaló,konyha, kamra,
különállómellékhelyiség és cselédszo-ba is tartozott. A szintekjobb
felére került a szoba-hallos garzon, utcai francia-ablakkal,
fürdőszobával,gardróbbal és udvar felőlierkélyes főzőfülkével.
Amárványburkolatú elő-csarnokból induló lép-csőház és a lift a
hátsótraktus közepén, a falsík-ból „kilógó”, hatalmasablakokkal
megvilágítotttoronyban fut végig.
Az épület összes belsőburkolatát és tükrözésimunkálatait a
FischerTestvérek üvegcsiszoló éstükörgyára, a műkőmunkákat Kelemen
Ká-roly üzeme végezte, és a homlokzatot sóskútimészkőlapokkal
borítot-ták be. A kapu felettibronz domborművet Já-lics Ernő
szobrászművészkészítette, a Kapás vin-cellér az utca
„cégére”,hiszen nevét a hajdan ittműködő „Három Kapás”kocsmáról
kapta.
Erős Imre, a bérház egy-kori tulajdonosa a pártálla-mi időkben
is az épületbenlakott, a II. kerületi Tanácsépítési állandó
bizottságá-nak elnökeként igyekezett alakások „igazságos
elosztá-sát”, feldarabolását és felújí-tását a bérlők
életkörülmé-nyeit figyelembe véve befo-lyásolni.
Verrasztó
Végre egész napra nyitvaállt az érdeklődők számára aTomory Lajos
Múzeum fel-újítás alatt álló új főépülete,a Herrich-Kiss villa egy
részeszeptember 8-án, aBókay-kerti Napokkalpárhuzamosan. A
villakertjében fogadtuk alátogatókat, ahol kul-t u r á l i s -művé
s z e t iprogram, játék, kiállí-tás és frissítő limonádévárta az
érdeklődőket.Kicsik és nagyok köré-ben egyaránt népsze-rűnek
bizonyult a
pestszentlőrinci hírességek-hez kapcsolódó pörgetős já-tékunk,
amellyel interaktívmódon ismerhették meg aneves lőrinciek életét és
ér-
deklődési köreit. Hasonlóanközös szórakozást jelentett
acsaládoknak az óriás kira-kónk, melyen Prokopp Sán-dor sportlövő
olimpiai baj-nok alakja jelent meg. A fo-tós ponyvák segítségével
ki-
próbálhatták, milyen egyszázad eleji gyermek bőrébebújni, míg a
legkisebbekszappanbuborék fújással,vagy focizással tölthették elaz
időt. A múzeumi gyűjte-mény iránt érdeklődők meg-
tekinthették látvány-raktárunkat, illetve to-vább bővíthették
helyiismereteiket a MALÉVés a polgári repüléstörténetét, a
Kossuthteret és kerületünk hí-res embereit
bemutatóponyvakiállításainkkal- olvashattuk a múze-um
ismertetésében.
TLM
Hat emelet 71 négyszögölönA Víziváros elegáns, modern
épülete
A lőrinci Múzeumkertben
A kapu feletti dombormű(Fotó: Nagy Béla)
Földszintes házak között a hatemetes lakóház (Fotó:Magyar
Építőművészet, 1942/8.)
A Tomory Lajos Múzeum kertjében... ...és látványraktárában
(Fotók: TLM)
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó7
Augusztus végén adták átaz újpesti piac új épületét.Ezzel egy új
korszak kezdő-dött Budapest egyik legré-gebbi és leglátogatottabb
pi-acának történetében. Mimost a reformkorban létre-jött település
piaci életénekkialakulásáról szólnánk rövi-den.
Újpest területén a telepítéselső évtizedében, az 1830-as években
még nem jelentmeg piac, amíg kicsi volt atelep szükségleteiket
önellá-tásból, illetve a házaló keres-kedőknek köszönhetően
biz-tosították maguknak a köz -séget alapító családok. A la-kosság
azonban gyorsangyarapodott és ennek kö-szönhetően már az
1840-esévek első felében kialakul-hatott a helyi piac, amely-
nek gyors fejlődését a tele-pülés kedvező földrajzi
elhe-lyezkedése is nagyban elő-segítette. A piac helye pedigott
fejlődhetett ki, ahol a há-zak tömörebben követtékegymást, a mai
Árpád út ésa Váci út sarkától Rákospa-lota felé vivő forgalmas
or-szágúton. Ez még egy olyanpiac volt, ahol a kofák több-sége a
földön árult leterítettgyékényen, ponyván vagycsak a puszta földre
helye-zett kosárból, ládából, zsák-ból kínálta a portékáját,gyakran
nem is kimérve az
árut, hanem csomókba, hal-mokba osztva.
A saját piac kialakulásaután a következő lépés a pi-aci
rendszabályok kidolgo-zása volt. Ezen kívül mégegy fontos
célkitűzése volt aközségi elöljáróságnak: vá-sártartási jogot is
kellett sze-rezni a településnek. Utóbbimegszerzése ügyében
1863.március 31-én fordult az ek-kor már 2570 lakossal ren-delkező
Újpest Pest-Pilis-Soltvármegyéhez, egyúttal ál-landó rév
felállítását is kér-vényezte. A beadványt aköz séget alapító
földesúr,gróf Károlyi István is támo-gatta. A kedvező döntés kétév
múlva, 1865 májusábanszületett meg a Helytartóta-nácsnál, mely
kimondta,hogy Újpest község heten-
ként kétszer, ti. szerdán ésszombaton vásárokat tart-hat. Ezzel
a község piacihelypénzszedési jogot ka-pott, mely aztán komoly
be-vételi forrást jelentett.
Az újpesti piacozás törté-netében egy új fejezet kez-dődött
1873-ban, amikor isaz előző évben megindultlóvasút közlekedésének
biz-tosítása miatt a napi piaco-kat a Fő útról az 1870-benKárolyi
István által a Sándorés Károlyi utcák között elte-rülő területen
hetivásároktartására már kijelölt új piac-
térre, a mai Szent István tér-re helyezték át. A
határozatkimondta, hogy „a heti vá-sárok nyáron délelőtt 9 órá-ig,
télen 10 óráig az uj piac-téren tartatnak és mindenvidékről
kocsival eladásrabehozott élelmi cikkek vagyárutárgyak a nagy
piaczraszállitandók”.
Ezzel összhangban elren-delték még, hogy az újpestipiacra
beérkezett szekerek aLőwy háztól a dr. Hádl há-zig, tehát a mai
Árpád útelején árucikkek lerakásacéljából nem állhatnak meg,és
megtiltották az iparcikkekárusítását és a vásári sátrakelhelyezését
is ezen a terüle-ten. Ugyanakkor a piacozásnem tűnt el teljesen
korábbihelyéről, mert az élelmisze-rek „kicsinybeni” (azaz agyalog
szállítható mennyi-ség) eladását továbbra is en-gedélyezték ott.
Sőt megen-gedték minden árusnak,hogy a fent említett nyári,téli
piacozás 9, illetve 10órai végeztével az el nemadott árut a község
bármelyutcájában házalva is elad-hassák.
Újpestenekkor márnem szerdánés szomba-ton, hanemkedden ésp é n t
e k e ntartották ahetipiacot,me lyekné lcsak a va-sárnapi piacvolt
jelentő-sebb, miután
a munkás lakosság legin-kább ekkor tudta heti élel-miszer és
egyéb szükségleteitbeszerezni. Az újpesti piacotezidőtájt már
Palota, Fót,Dunakeszi, Veresegyház,Csomád és Kisújfalu, vala-mint
más szomszéd közsé-gek áruival látták el. A vá-sárlók pedig már
nemcsak ahelyi lakosságból kerültek ki,hanem a környező
falvakbóléppúgy, mint a Pestről ló-vasúton érkezőkből. 1873-ratehát
már volt két piaca isÚjpestnek napi és heti vásá-rokkal, de
országos vásártartására még nem kapottjogot. Ennek megszerzésesem
tartott már sokáig, mert1874 augusztusában a föld-művelésügyi,
ipari és keres-kedelmi minisztérium évinégy alkalomra,
február,május, július és október 15-ike után eső
vasárnapokramegadta az engedélyt „ba-romvásárral összekötött”
or-szágos vásárok tartására. Azelsőt 1874 októberében tar-tották
meg.
Debreczeni-Droppán Béla
Az újpesti piac kialakulásaKezdetektől az országos vásárig
A mai Szent István téri későbbi macskaköves autóparkolóhelyén a
19. század végén még szekérről árultak (Archív fotók: NLHGY)
A Szent István téri piactér 1908–1910 körüli képeslapon
Augusztus végén adták át az újpesti piac új épületét
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október8
A Mammut bevásárlóköz-pont előtt álló ’56-os emlék-mű Árvai
Ferenc szobrász-művész tervei alapján ké-szült, és 2001. október
23-án az Emlékhely ’56-os Ala-pítvány, a II. kerületi Önkor-mányzat
és a Politikai Fog-lyok Országos Szövetségeavatta fel. A Széna téri
for-radalmárok ’56-os szerepeközismert, itteni utolsó har-cuk
november 4-én zárult le,amikor mintegy 1400-anpróbálták
feltartóztatni a Bu-dát elfoglaló szovjet tankosz-lopot.
Az emlékmű állítását ab e v á s á r l ó -központ általteremtett
újtérszerkezetindokolta – afényes króm-acél emlék-mű
eredetikompozíciójamögé egy 7méter magas,4 méter szé-
les fekete márványoszlopotterveztek, 1956-os évszám-mal. A
bevásárlóközponttaltörtént egyeztetés után eztkisebbre vették, így
kerültaz 1956-ra emlékeztetőszám a zászlóból kivágottcímer helyére.
Érdekesség-ként említhető, hogy ez voltaz első komolyabb
’56-osfővárosi emlékmű, mely aforradalmunk emléke előtttisztelgett.
Kevésbé elfoga-dott lett – azaz óriási felhá-borodást keltett – a
Városli-getben 2006-ban épített„’56-os” emlékmű, az1956-ban
ledöntött monu-
mentális Sztálin-szobor,majd utána moszkvai min-tára a
kommunista vezetőkszámára készült dísztribünhelyén. Utóbbi 2006
vas-oszlopból álló elfeledettrozsdásodó szemétfogónapjainkban, és
talán már atervet elfogadó zsűri semértette „üzenetét”.
Minden év október 23-ánviszont a Széna téren tartja’56-ról
központi megemlé-kezését a II. kerületi Önkor-mányzat. A Politikai
Fog-lyok Országos Szövetségeáltal 1989-ben állított kopja-fák, a
„Széna tériek” 1991-ben elhelyezett, 1956 felira-tú rusztikus,
másfél méteres
köve, a 2001-ben állított ’56-os krómacél emlékmű és
a 2006-ban leleplezett, azAusztráliai Füg-getlen
MagyarSzabadsághar-cos Szövetség’56-os emlék-táblája közö-sen
teremtimeg itt emlé-kezetünk kere-teit.
2018. szeptember 14-énaz Országház Vadásztermé-ben tartották meg
a Kulturá-lis Örökség Napjai rendez-vénysorozat országos
meg-nyitóját. Újpest hagyomá-nyosan több programmal iskapcsolódott
az eseményhezszeptember 15–16-án. AKönyves Kálmán Gimnázi-um, a
Városháza épületve-zetéssel, a Rácz GyöngyiKözösségi Központ és
aLepkemúzeum tárlatvezetés-sel valamint kapcsolódóprogramokkal
várta az ér-deklődőket. Idén is népsze-rűnek bizonyult az
ÚjpestiTemplomtörténeti séta, mely
a Belsővárosi ReformátusTemplom, az Egek Királyné-ja
Plébániatemplom és a zsi-nagóga megtekintését tettelehetővé.
A Kulturális Örökség Na-pok országos megnyitójához
kapcsolódóan került sor aKulturális Örökség EurópaiÉve
alkalmából, a Miniszter-elnökség Társadalmi ésÖrökségvédelmi
ÜgyekértFelelős Helyettes Államtit-kársága által általános és
kö-
zépiskolás diákok számára„Ne menj el mellette!” cím-mel
közzétett pályázat ünne-pélyes eredményhirdetésére.A pályázat
témája a helyiépített örökség tárgykörébenvégzett történeti kutatás
volt.
Újpestről a Bajza JózsefÁltalános Iskola ötfős csapa-ta a
Víztorony történeténekfeldolgozásával harmadikhelyezést ért el. A
gyerekektörténeti munkák, interjúk éshasznosítási javaslatok
for-májában fogalmazták megelképzeléseiket védett mű-emlékünk
megőrzésévelkapcsolatban. A díjat TuzsonBence államtitkár adta
átBuzás Péter, Enyedi Botond,Rákosfalvi Kristóf, SomogyiBence, Soós
Viktória Vivien8/A osztályos tanulóknak ésSalzer Gabriella
felkészítőtanárnak. Gratulálunk az ér-tékes munkához!
szm
Emlékmű a Széna téren
„Ne menj el mellette!”Ifjú örökségvédők Újpesten
2001-ben készítette elszoborkompozícióját Árvai Ferenc szobrász
(Fotó: bakáscsad.hu)
A városligeti 1956-os emlékmű (Fotó: owl.hu)
Az újpesti Városháza dísztermében a bejárás után jólesik a
pihenés (Fotó: Krizsán Sándor)
A Széna téri 1956-os emlékmű
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó9
Egy 1872-ben épült, tipi-kus kis pesti bérházban léte-sült
különleges kiállítóhelyés egyben kulturális találka-hely ez.
Erzsébetváros Ön-kormányzata a főváros tá-mogatásával újította fel
szin-te romjaiból az épületet, aKirály utcát a Klauzál
térrelösszekötő rövid kis Csányiutcában. A felújított
épületföldszintjén változatos kultu-rális programok,
előadások,koncertek, időszaki kiállítá-sok várják a mai zsidó
kultú-ra iránt érdeklődőket, míg azelső emelet egy különleges
helytörténeti kiállításnak adhelyet. De miért az
Erzsébet-városban? Mert a polgáriBudapest kialakulásához, azipar, a
kereskedelem, a kul-túra, a tudomány fejlődésé-hez jelentős
mértékben hoz-zájáruló zsidóság itt teleped-hetett meg először
Pesten a18. században. Nagyjából amai Madách-házak helyén,az
Orczy-házban béreltek la-kást, és ennek az épületneka földszintjén,
illetve pincéi-ben nyitották meg üzleteiket,rendezték be iskoláikat
észsinagógáikat az elsők.
Az idő előrehaladtával, acéhrendszer felbomlásával,a zsidó
emancipáció ered-ményeként tovább költöz-tek, például a közeli
Királyutca lassan a zsidó kereske-delem főutcája lett, és a
kör-nyékre egyre több zsidó köl-tözött. Az nem helytálló,hogy
Erzsébetvárost döntőtöbbségében zsidók laktákvolna, de sokan éltek
itt, ésa vallási és szociális intézmé-nyek, zsinagógák,
iskolákdöntő többsége is ebben akerületben épült fel.
Csányi5 – a zsidópont: Azállandó kiállításon, rekonst-ruált
terekben, bepillantha-tunk egy 20. század eleji kö-zéppolgár
kereskedő, vagytalán banktisztviselő lakásá-ba, kóser konyháján át
a
nappaliba és az akkor mégritkaságnak számító gyerek-szobába. Egy
fotográfus mű-terme az egyik legelterjed-tebb zsidó szakmának
állítemléket a 20-as, 30-asévekből. De beleshetünkegy kétgyerekes
munkás –nyomdász – szoba-konyháséletébe, vagy egy varrónőműhelyébe
a vészterhes ’40-es évekből. A rabbi dolgozó-szobája pedig
Budapestegykori neológ és ortodoxrabbijainak állít emléket.
Kérjük, tájékozódjon prog-ramjainkról és az állandó ki-állítás
(VII. ker., Csányi u.5.) nyitva tartásáról a www.erzsitt.hu
oldalon, valaminta Facebook-on a Csányi5oldalon!
Lefkovics Zsófi
Érdekes és már bizonyítottéletrevaló kezdeményezés-ként nyílt
meg 2015 októbe-rében a Történetek kávézójaa Dohány utca
22–24-ben(bejárata a Síp utca felől).Erzsébetváros
önkormányza-tának támogatásával a léte-sítményt a Bischitz
JohannaIntegrált Humán SzolgáltatóKözpont működteti. Főkéntaz
idősebb korosztályra szá-mítva a becsületkasszás kö-zösségi térben
hétfő dél -utánonként Erzsébetvárostörténeti múltját
ismertetőbeszélgetésekre is várják azérdeklődőket. Programjaik-kal
nem maradnak a falak
között. Szeptember 14-én dé-lelőtt például ingyenes, de
re-gisztrációhoz kötött városné-ző sétát szerveztek Festett
tűz-falak Erzsébetvárosban cím-mel (Történetek kávézója, ,tel.:
283-4891, e-mail: pro-jektcsoport@ bjhuman.hu).
Az erzsébetvárosi tűzfalakfestés előtti és utáni állapotáta B1
blog kulturális rovatá-ban (https://szubkult.blog.hu) mutatták be,
az alábbikísérő szöveggel: „...Szintehihetetlen, mennyivel
jobbhangulatot ad egy-egy táj-kép a belvárosi játszóterek-nek vagy
iskoláknak. Illetvemennyivel barátságosabb
hatást kelt, ha zöldségesek-kel, fákkal, lovaskocsikkal ésmás
utcarészletekkel egészí-tik ki a tűzfalakat. Nézzétekmeg a
következő képpáro-
kon, milyenek voltak és mi-lyenek lettek a ma már mű-alkotásnak
is beillő tűzfa-lak...” Tőlük vettük át az ittközölt fotókat
is!
Múlt és a jelen találkozási pontja
Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár
Történetek kávézójaVárosnéző sétákat is szerveznek
Király u. 11.
Belső udvarát üvegtetővel fedték be (Fotók: Erzsébetvárosi Zsidó
Történeti Tár)
20. század eleji fővárosi középpolgári lakás rekonstruált
tereiaz állandó kiállításon
Akácfa u. 41.
Dohány u. 42. Wesselényi u. 30.
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október10
A Honismereti Szövetségés a Győr-Moson-Sopronmegyei Szülőföldünk
Honis-mereti Egyesület Győrben,július 1–6. között rendeztemeg a
XLVI. Országos Hon-ismereti Akadémiát, melynek
témaköre a víz és az emberkapcsolata, fővédnöke dr.Áder János,
Magyarországköztársasági elnöke volt.
Minden évben más téma-körrel és más megyével kö-
zösen, de azonos felépítésselszervezi ezt a konferenciájáta
Honismereti Szövetség,melyet már több éve a Hon-ismeret folyóirat
támogatásacéljából jótékonysági esttelkezdenek.
Konferenciájuk ünnepé-lyes megnyitójának és előa-dásainak a
győri SzéchenyiIstván Egyetem modernépülettömbje adott helyet.Itt
kerültek átadásra a Hon-
ismereti Szövetség ki-tüntetései – a BudapestiHonismereti
Társaságajánlására HonismeretiMunkáért emlékérem-mel Bihari József,
Hon-ismereti Munkáért Em-léklappal Fericsán Kál-mán, Maczó
Balázs,Millisits Máté kapott el-ismerést munkájáért. Ekonferencián
a NemzetiEgyüttműködési Alaptámogatásával a Buda-pesti Honismereti
Tár-saság 20 fővel képvisel-hette a fővárost.
„A Campus nagy előadó-termében 20 előadás hang-zik el, pl.: a
Duna kétpartitelepüléseiről, hajó vonta-tókról, a
gyógyforrásokról,borvizekről, a vízgazdálko-dással kapcsolatos
pecsétek-ről. A „vizes” népdalokategyütt énekeljük az előadó-val,
mert dr. LanczendorferZsuzsanna egyetemi docenshangja szívünkbe
lopja ma-gát. A megnyitón Áder Já-nos köztársasági elnök a
vízjelenéről, múltjáról és jövő-jéről beszél – és lelkesentapsolunk
a remek előadó-nak, aki ennek a tájnak szü-
lötte. Andrásfalvy Bertalanbeteg lett, de elküldte gon-dolatait.
A győri vendéglá-tók a város felfedezésénekélményét hétfő
délutánraszervezték...” – olvashattuka konferenciáról a
Komá-rom-Esztergom megyébőlérkezett Óvári
Zsuzsannavisszaemlékezésében.
Nem csupán szakmai elő-adások, de a már említettgyőri
városnézés, az utolsóelőtti napon válaszható egy-napos megyei, vagy
pozso-nyi/dévényi szakmai tanul-mányút és esténként kultu-rális
programok is színesítet-ték az ötnapos konferenciát.
Miért nézzem meg a
www.bpht.hu-t?Mert a Budapesti Helytörténeti Portálon találom
meg:
• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó
oldalak menüpontjában a legrövidebb utat
a hazánkban kiadott történettudományi, levéltári, had-történeti,
irodalom- és nyelvtörténeti folyóiratokhoz,múzeumokhoz,
könyvtárakhoz, magyar elektronikus új-ságokhoz, honlapokhoz;
• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi
helytörténettelfoglalkozó civil szervezetekrõl, köz gyûj te mé nyek
rõl;
• a Városunk összes eddig kiadott számát és repertóriumait; • a
Budapesti Históriák 131 előadásának szerkesztett vál-
tozatait.Csak ezekért!
Budapesti Históriák A Budapesti Honismereti Társaság és Budapest
Főváros
Levéltára Budapesti Históriák című előadóest-sorozatátminden
hónap lehetőség szerint első szerdai napján, du. 5órai kezdéssel
Budapest Főváros Levéltára Gárdonyi Alberttermében tartjuk
(Budapest, XIII. ker., Teve u. 3–5.). Ezeknyilvánosak, belépődíj
nélküliek, minden érdeklődőt szere-tettel várunk.Október 3.– Víz és
élet, víz és lélek – A környezet hatása az emberi
életre RákosmenténElőadó: Ádám Ferenc gyűjteményvezető,
muzeológus– Feketeházy János hídtervező mérnök és BudapestElőadó:
Domonkos Csaba muzeológusNovember 7.– A „magyar Times”. A Hon című
napilap történeteElőadók: Nagy Ágnes, Nagy Réka muzeológusok– Az
Üllői út a Kálvin tértől a Határ útigElőadó: Gönczi Ambrus
gyűjteményvezető, történészDecember 5.– 170 éve született Eötvös
Lóránd a tudós,
a fotográfus természetkedvelőElőadó: Szabó Zoltán geofizikus–
Egy budapesti órásmester közel fél évszázadaElőadó: Jobaházi András
órásmester
Országos Honismereti AkadémiaEgy városban, ahol a víz az úr
A konferencia megnyitóján a győri egyetemen (Fotók: Szöllősy
Marianne)
A XLVI. Országos HonismeretiAkadémia fővárosi kitüntetettjei –
Fericsán Kálmán, Bihari József,Millisits Máté
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó11
Az Állambiztonsági Szol-gálatok Történeti Levéltáraés a Kronosz
Kiadó közöstanulmányköteteként vehet-jük kézbe Gyarmati Györgyés
Palasik Mária szerkeszté-sében a Honunkban otthon-talanok –
Tanulmányok az1951. évi budapesti kitelepí-tések történetéből
című,több mint 400 oldalas köny-vet.
Régi adósságot törlesztet-tek ezzel, talán nem is vélet-len,
hogy a fővárosi töme-ges kitelepítések dokumen-tumainak
feldolgozása csak2012-ben kezdődött el iga-zán, majd 2016
májusábantudtak e tanulmánykötettelazonos néven
konferenciátszervezni – az itt elhangzottelőadások szerkesztett
anya-gait adták most közre.
A kitelepítés elrendelésérőlRákosi, Gerő, Péter Gábor,valamint
az akkori belügy-miniszter, Házi Árpád dön-tött, és az ÁVH
segítségévela rendőrség valósította meg.A kitelepítések ügye
moszk-vai „ajánlás” után került na-pirendre, megvalósítását
adiktatúra kiszolgálóinak amegfelelő fővárosi lakhatás
megteremtése is időszerűvétette: „...A kitelepítettek la-kásait
30 százalékban hon-védtisztek, 40 százalékbanipari munkások, 30
száza-lékban pártfunkcionáriusok,minisztériumi és egyéb álla-mi
vonalon dolgozók kap-ják.” A kedvezményezetteklistája később
ÁVH-sokkal,művészekkel, írókkal bővült.
1951. május 21-e és júli-us 18-a között több mint12 000
embert deportáltaka fővárosból – többségüketBékés, Hajdú, Szolnok
ésHeves megyébe. Kik voltakők? Az előző demokratikusrendszer
fővárosban élő po-litikai, gazdasági, katonai éskulturális
vezetése, közép-osztálybeli „osztályidege-nek”, valamint
családtagja-ik.
„Kevesen bár, de még él-nek közöttünk olyanok,akiknek az 1951.
évi buda-pesti tömeges kitelepítésnem – nemcsak – történe-lem,
hanem saját életük egy– keserves – epizódja is lett.A főváros
elhagyására kény-szerített emberek családi –közös háztartás okán
több-generációs nagycsaládi –
számkivetésre ítéltettek, akét hónapos csecsemőtől akilencedik
X-et taposó ma-tuzsálemig, özvegyig. Az ittolvasható írások
többségenem a politikai indíttatásútisztogatást, illetve
annakvégrehajtását idézi fel, ha-nem csoportos és
egyénisorsmetszeteket elevenítmeg – átélés-, illetve
társa-dalomtörténeti közelítésben.S közben fokozatosan bon-takozik
ki egy „másik histó-ria”: történet arról, hogy akorban dívó
terroruralmi ar-roganciával szemben ho-gyan tudott védekezni a
tár-
sadalom” – olvashatjuk akötet ismertetésében.
Szerkesztői bevezető és 17tanulmány nyújthat szá-munkra átfogó
ismeretet akitelepítésről. Három főbbcsoportra tagolva
felülnézeti(politikatörténeti) közelítések-kel, csoportszempontú
átte-kintésekkel, és egyéni (csalá-di) sorsmetszeteket feltáró
ta-nulmányokkal találkozha-tunk. Kötetünket a
végénforrásgyűjtemény, rövidítésekjegyzéke és névmutató
tesziteljessé, a későbbi kutatásokszempontjából is értékessé.
gábriel
Budán a reformáció luthe-ri tanai már az 1526-osmohácsi
katasztrófa előttiévekben megjelentek. A tö-rök hódoltság idején
alakul-tak meg az első kálvini tano-kat valló egyházközségek amai
Budapest területén is,amelyek közül három napja-inkig fennáll. Az
első Óbu-
dán 1566-ban, a másodikRákospalotán, a harmadikRákoscsabán jött
létre.
Budán a protestánsokezen időben az istentisztele-teket a
középkori MáriaMagdolna templomban tar-tották, a 16. század
végéigközösen használva a szakrá-lis teret a katolikusokkal.
Pesten 1563-ban alakulmeg a helvét reformáció hit-elveit valló
gyülekezet,amely 50–100 főnyi tagotszámlált. A pesti
reformátustemplomot nem lehet bizto-
san helyszínhez kötni. Pes-ten és Budán a török hó-doltság
alatti hitélet a törökcsapatoknak 1686-ban Bu-dáról való kiűzése
után telje-sen megszűnt.
I. Lipót a Pest és Buda vá-rosok számára kiadott 1703.évi
kiváltságlevelében úgyrendelkezett, hogy falaik kö-zött csak
katolikusok kap-hatnak polgárjogot. Ez arendelkezés a II. József
által1781-ben kibocsátott türel-mi rendeletig volt érvény-ben.
Ezután mind reformá-
tus, mind az evangélikusegyháznak az elmúlt évszá-zadokban
fokozatosan egyretöbb egyházközsége alakultki. Napjainkban
Budapestene két felekezetnek közel százegyházközsége működik.
A Budapesti VárosvédőEgyesület által kiadni terve-zett, az NKA
által támoga-tott, 2019. I. félévében meg-jelenő könyv a
történelmibevezetőt követően a cím-ben érintett összes
egyház-község történetét bemutatja.
(x)
Honunkban otthontalanok1951-es budapesti kitelepítésekről
Millisits Máté: Protestáns Budapest – 1 A magyar főváros
református és evangélikus egyházközségei dióhéjban
A Magdolnavárosi (ma Angyalföldi) pályaudvarról
indítottákKelet-Magyarország felé a fővárosi kitelepítetteket
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október12
Óbudai MúzeumVezető: Népessy Noémi, tel./fax: 250-1020cím: 1033
Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti
GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp.,
Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Ferencvárosi
Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím:
1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P:
12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető:
Verbai Lajos, tel.: 261-5569, cím: 1102 Bp., Halom u. 37/b.,
nyitva: H, K, Sz, P: 10–14, Cs: 14–18 óra.Albertfalvi Hely- és
Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635,
cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele
XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.:
204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47.,
nyitva: H–P: 10–19 óra.
Hegyvidéki Helytörténeti GyűjteménySzakmai felelős: Földváry
Gergely, tel.: 06-30-259-1276, cím: 1121 Bp., Zugligeti út
64.,nyitva: Sze–V: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti
GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.:
06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs:
11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói HelytörténetiMűhely
(szakmai besorolás nélkül)Helytörténeti munkatárs: Bese Judittel.:
220-6777; 06-70-408-9333cím: 1146 Bp., Hermina u. 3.nyitva:
időegyeztetés alapjánRákospalota, Pestújhely és
ÚjpalotaHelytörténeti GyűjteményeSzakmai felelős: Nagy Anita Ágnes,
tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P:
10–18, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet
Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel:
06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs:
9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és
KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax:
256-9526,
cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.Kispesti
Helytörténeti GyűjteményVezető: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím:
1191 Bp., Csokonai u. 9.,nyitva: K–P: 14–18 óra,
páros heteken Szo: 10–14 óra.Tomory Lajos MúzeumVezető: Heilauf
Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885cím: 1181 Bp., Margo
Tivadar u. 116–118.nyitva: K–P: 14–18,
Szo: 10–14 óra.Pesterzsébeti MúzeumVezető: D. Udvary Ildikó,
tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo: 10–18
óra.Csepeli Helytörténeti GyűjteményVezető: Molnár Krisztián, tel.:
278-2747cím: 1213 Bp., Szent István út 230.nyitva: Sze: 8–14.30, P:
14–18,
Szo: 9–13 óra.Budafok Barlanglakás Emlékmúzeumcím: 1222 Bp.,
Veréb u. 4.,(Látogatás előzetes bejelentkezéssel: Appel Péter –
06-20-447-8333)Soroksári Helytörténeti GyűjteményVezető: Sasvári
Ilona, tel.: 285-2746,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105., nyitva: Sze–P:
14–18 óra.
A közelmúltbankerült el a Neog-rády László Hely-történeti
Gyűjte-ménybe az újpes-ti városházán2014-ben rende-zett
konferenciatanulmánykötete,Emlékezés a ho-lokauszt 70.
év-fordulójára címmel.
A Károli Gáspár Reformá-tus Egyetem Állam- és Jog-tudományi Kar,
a Baranko-vics Izraelita Műhely és azÚjpesti Városvédő
Egyesület„Nemzetegység, pozitív gon-dolatok a
zsidó–keresztényegyüttélésben, a holokausztüzenete Újpesten” című
kö-zös tanácskozásának fóku-szában Újpest 1835 és 1945közötti
időszakának zsidó la-kossága állt, amely jelentősszerepet vállalt a
községbőlrendezett tanácsú városságyarapodó település
felvirá-goztatásában.
A könyv elősza-vát dr. AntalóczyPéter, a KároliGáspár
Reformá-tus Egyetem Ál-lam- és Jogtudo-mányi Karánakdékánja
jegyzi,aki az emlékülésnyitó előadásá-ban kiemelte,
hogy „Újpestet akkoriban újManchesterként emlegették.Ezt a
fejlődést megakasztottaegy szörnyű tragédia: 1944-ben, éppen június
12-étől (akonferencia megrendezésé-nek napjától) a városból
ti-zenhétezer embert hurcoltakel. ...Emlékeznünk kell,
fele-lősségünk van abban, hogyez soha ne ismétlődhessenmeg, és
köszönettel tarto-zunk azoknak is, akik men-tették
embertársaikat.”
A konferenciakötetbe azelőadók közül Szöllősy Ma-rianne, a
Neogrády LászlóHelytörténeti Gyűjtemény
vezetője a település első iz-raelita származású
iparoscsaládjairól írt tanulmányt,Iványi János, az
ÚjpestiHelytörténeti Alapítvány el-nöke az újpesti mártíremlék-mű
történetét és helyreállítá-sát mutatja be, KadlecovitsGéza
helytörténet-kutató aDeportáltakat Gondozó Or-szágos Bizottság, az
ún. DE-GOP újpesti vonatkozásújegyzőkönyveit elemzi, Szer-dócz J.
Ervin, az Újpest-Rá-kospalota Templomkörzetrabbija a felekezeti
élet je-lentőségét mutatja be a vá-
ros múltjában. Prof. dr.Zsengellér József, a KároliEgyetem
Hittudományi Ka-rának dékánja levéltári kuta-tások nyomán
publikálta azújpesti reformátusok és azizraeliták kapcsolatát,
majdWeisz Péter, a BarankovicsMűhely elnöke Magyaror-szág 1944-ben
elszenvedetthumán veszteségeire világítrá. Végül két újpesti
holoka-uszt túlélővel, RappaportZoltánnal és Ácsné dr. RónaÁgnessel
készült interjút istartalmaz.
Rojkó A.
A Ferencvárosi Helytör-téneti Gyűjtemény szeptem-ber 29-énnyíló
kiállítá-sával (Belső-Ferencváros szubjektív törté-nete az
évtizedek óta itt la-kók képeivel és történetei-vel) csatlakozott a
RádayKorzó kétnapos rendezvény-sorozathoz – házigazdaGönczi Ambrus
helytörté-nész, moderátor Sarkadi Pé-ter helyi lakos. Augusztus-ban
kérték a régóta itt la-
kókat, hogy néhány régifotójukat (melyekhez családi
élményeikenkívül építé-szeti/kultúr-
történeti emlékük is fűződik)adják kölcsön. Ezeket mu-tatták be
a FerencvárosiHelytörténeti Gyűjtemény-ben, ahol a
képtulajdonosoktörténeteit is meghallgathat-ták az érdeklődők.
Másnap,30-án Belső-Ferencvárosépített öröksége megtekinté-sére
városi sétát szerveztek.
Emlékkötet Újpest múltjának tragikus fejezete
Ráday Korzó
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó13
Újpest soha nem látottmértékű támogatást kapotta helyi sport
fejlesztésére, éslátom az éjjel-nappal dolgo-zókat a területen,
akik nemmellesleg, hanem teljesentudatosan a következő
ge-nerációért és mindenkiegészségéért dolgoznak.Amint felfogtam a
hírt egy-folytában az jár az eszem-ben, hogy kiről nevezzük elezt a
hatalmas építészetikomplexumot. Ami a kér-dést illeti az atlétikai
pályák,a termek és más ide tartozóintézmények és egyéb helyi-ségek
elnevezését eldönti, azannyi, hogy senki más csakZsivótczky Gyula
jöhet szó-ba. A többi sportágról lehetsokat vitatkozni, mert ott
isvannak nagy egyéniségek,versenyzők, győztesek ésedzők.
Koncentráljunk azon-ban Zsivótczky Gyulára!
Eszembe jut egy majdnemötven évvel ezelőtti
történet.Mátraházáról indult a séta.A mellettem haladó
fiatal-asszony csípős hidegnekérezte a levegőt.
ÁtmentünkGalyatetőre, csak úgy, mertmozogni kell. Sétáltunk a
le-vegőn. Mire odaértünk már
felmelegedett egy kicsit alég. A hó akkora volt, hogya kijelölt
útvonalon felállítottpadok hátsó támlája éppencsak kilátszódott
alóla. Mint-ha itt a szálloda mögötti te-rületen jobban süvítene
aszél. Egy frászt! ZsivótczkyGyula kalapácsot vet! En-nek van ilyen
hangja és má-ris becsapódik a szer a talaj-ba. Gyula kicsit
mérgelő-dött, aztán intett, hogy sies-sünk, mert be van meleged-ve
és érzi a mozgást. Eztmondta a bemutatkozásután. Nyilvánvalóan
készült!
A dobások között voltakolyanok, amelyek a 70, 71,72 méteres
kimért íven kívülértek földet. Az egyik 72méter fölötti volt! Ez
1970februárjában történt. Acsendes mosolygós emberazt mondta, hogy
figyeljem,és szóljak, ha van ötletem,mert az jót tesz neki.
Akkorjobban igyekszik...
Ilyen igyekvő atléta, kala-pácsvető, testnevelő tanárvolt egész
életében, amitlegjobban az eredményessé-ge mutat: 1958 és 1973
kö-zött az Újpesti Dózsa ver-senyzőjeként az országos
bajnokságokon 13-szorgyőzött, 1958-tól1970-ig megszakításnélkül.
Ő volt az első70 méter feletti kala-pácsvető. Három Eu-rópa
bajnokságonbronzot, aranyat ésezüstöt is nyert. Négyolimpián indult
kala-pácsvetésben – kétszerezüstöt, egyszer ara-nyat, utoljára 5.
helye-zést nyert. Az Universi-ade versenyekről há-rom aranyat
hozott ha-za. Két világcsúcs fűző-dik nevéhez: 1965-ben73,74 méter,
1968-ban73,76 méter.
1968-ban az év atlétája,1995-ben a HalhatatlanokKlubja tagja és
a MOB olim-piai aranygyűrűjével tüntet-ték ki. 1998-ban MOB
ér-demérmet adományoztakneki,1999-ben az évszázadatlétájának
választották.
2000-ben Magyar Örök-ség díjat kapott, 2004-ben aNemzet
Sportolója lett.
A szovjet Klim nagy ellen-fele volt. Állandóan készült
ellene. Az egyik alkalommal,amikor az olimpián másodiklett, csak
mérges arcot vá-gott.
Sokan kérdezték, miért?Nem Klimre haragszom, ha-nem magamra –
válaszolta.
A majd róla elnevezett fel-újított és bővített atlétikaistadion
várja az újpesti fiata-lokat, akik már most példa-képüknek
tekinthetik.
Fericsán Kálmán
Sajátos időutazáson ve-hetünk részt a Napkút Kia-dó jóvoltából
Verrasztó Gá-
bor Hálószoba a télikertbenelnevezésű kötetét lapozgat-va. Az
ismert helytörténetikutató és író Budai históriákelnevezésű
sorozata tízedikköteteként ezt a Marczibá-nyi Téri Művelődési
Köz-pontban mutatták be.
Szilágyi Tibor az alábbia-kat írta erről: „VerrasztóGábor könyve
meglepőenkülönleges, nagyszerű ol-vasmány. Kor- és kultúrtör-ténet,
történelem, építőmű-vészet és ismert, kivételesképességű
hírességek, mű-
vészek életvitelének a be-mutatása. Írásával egy épí-tészeti és
művészeti utazá-son vehettem részt könyvé-nek olvasása közben.
Bepillanthattam HubayJenő hegedűművész és Ba-bits Mihály
otthonába. Ven-dég lehettem az 1950-esévekben híressé vált
előa-dóművész házaspár, ZárayMárta és Vámosi János téli-
kert-hálószobájában, és so-rolhatnám még az olvasásközben
szerzett élményei-met.
Köszönöm Verrasztó Gá-bornak ezt a csodás kultúr-történeti
tárlatvezetést.Önöknek pedig, kedves ol-vasótársaim, hasonló
élmé-nyeket kívánok, gratulálvaa szerző kivételes írói
telje-sítményéhez.”
Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület
A Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület és a
FerencvárosiHelytörténeti Gyűjtemény június 23-án tartotta meg
közö-sen szervezett Helytörténeti napját, csatlakozva a Múzeu-mok
éjszakája programsorozathoz. Három különböző út-vonalon
helytörténeti sétákat szerveztek (Irodalmi séta,Belső-Ferencváros
épített öröksége, József Attila nyomá-ban), majd ezek résztvevői a
sétákat követően a helytörté-neti gyűjteményben filmvetítésen
vehettek részt, vagy a sé-ták témaköréhez kapcsolódó rövid
helytörténeti vetélkedő-re nevezhettek be.
A legeredményesebb magyar atléta
Zsivótczky Gyula (1937–2007)
Hálószoba a télikertben
Zsivótczky Gyula kalapácsvetőolimpiai bajnok (Fotó:
felegyhazikozlony.hu)
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október14
A régi Pest egyik színfoltja,egyúttal kereskedelmi köz-pontja
volt a Király utca és aKároly körút sarkán emelke-dő nagy
klasszicista épület,amely eredetileg a báróOrczy-család telkén
lévén,noha Pest város Nro. 333.számú háza volt, de mintnemesi
birtok bizonyos jo-gokkal rendelkezett. Ezekközé tartozott, hogy
zsidólakhatott benne és az élel-mes tulajdonosok ezt ki
ishasználták. 48 lakás, közel
negyven boltozott raktárhe-lyiségét szinte kizárólag ne-kik
adták bérbe – volt olyan,amikor az épületben két zsi-nagóga is
működött. Itt tar-tották az országos nyersbőrvásárokat, de a gabona
isgazdát cserélt. Külön kávé-háza volt az egyes szakmák-nak, az
értelmiségi foglalko-zásoknak is – például taní-tóknak,
kántoroknak. Né-melyikben valóságos állás-
börze működött. Egy ideigitt lakott Vámbéry Ármin ésKiss József,
visszaemlékezé-seik színesen ábrázolják azitteni mozgalmas
életet.
Az Erzsébetváros rendezé-sének terve már az első vi-lágháború
előtt felmerült,Morzsányi Károly Erzsébet-város országgyűlési
képvise-lője a Fővárosi KözmunkaTanács támogatásával vetet-te fel
még 1902-ben. 16öles szélességű utat tervez-tek a mögöttes
városrész
szűk utcáit áttörve és a Dobutcát is rendezték volna.Nagy volt
az ellenzéke aköltségek miatt, de végül el-fogadták – egy hónappal
azelső világháború kitöréseelőtt, utána másra kellett apénz,
rombolásra, nem épí-tésre!
1928-ban engedélykérésután újabb pályázat indult,amelyre 47
pályamű érke-zett, a magyar építészet szí-
ne-java rész-vételével. Azelső díjat Ár-kay Aladárnyerte,
dehelyezést értel WälderGyula és Ko-mor Marcell,és dicséretetkapott
Bierbauer Virgil, amodern kortárs építészetnagy alakja. Mivel az
építen-dő hatalmas sugárutat aka-dályozta volna az ütött-ko-pott
régi épület, ezért a 30-as évek derekán lebontot-ták. Helyén 80 éve
készült ela térről elnevezett Madách-házak nevű modern
épület-együttes, a 11 majd 17 ház-ból álló komplexum. Megkell
jegyezni, hogy már ek-kor előtérbe került az elkép-zelés, amely
sugárút helyettkertes udvarral rendelkezőbérházakkal akarta a
ne-gyed szűk utcáit lazítani.Szűkebb lett a tér is, amely-be a
sugárút torkolt volna:1929-ben még 90 x 30 mé-teresre tervezték, 6
év múlvamár csak 32 x 20 métert irá-nyoztak elő rá. Wälder át-vette
Árkay tervé-nek egyes vonása-it, például a hatal-mas ívet
amelyalatt a tervezett úthaladt volna és azárkád oszlopsorát,de id.
Janáky Ist-ván és Hübner Ti-bor munkáit is. Amoziból átalakított
kamaraszínházat
Gerlóczy Gedeon tervezte.Az utolsónak elkészült Ká-
roly körút 13–15. szám alattiház képzőművészeti alkotá-sokkal
ékes, amelyek az ak-kor frissen visszacsatolt Fel-vidékkel
foglalkoznak. Bor-bereki Kovács Zoltán kődomborműve a kapu két
ol-dalán kunos arcú katonákatés őket ünneplő földműve-seket
ábrázol, mintegy utal-va a korabeli filmhíradók is-mert képsoraira.
Bent az au-la galériáján Pekáry Istvánés Gádor István
nagyméretűkerámiája a Felvidék tájaitmutatja be.
A monumentális vörösépülettömb meghatározójelleget ad Budapest e
részé-nek. Ha látom, gyakrangyermekkorom jut eszem-ben: apámnak itt
volt kö -
tödéje, amelyet1953-ban „önként”felajánlott az állam-nak. Helyén
aszomszédos kama-raszínház öltözőjerendezkedett be,Pécsi Sándor
néztemeg a helyiségeketszakszervezeti bi-zottságuk nevében.
Róbert
„Mikor már »rend« lett azországban, az iskolában el-mondtuk
egymásnak, ki ho-gyan élte át a kudarcba ful-ladt forradalmat.
Elmesél-
tem, hogy a Könyves Kál-mán Gimnázium szétlövése-kor majdnem
meghaltunk.Ekkor egy tanár szigorúankioktatott, hogy nem forra-
dalom, hanem ellenforrada-lom volt, és többet nem akarhallani
erről a témáról! Hétévesen még nem tudtam, mia különbség forradalom
ésellenforradalom között.Most már tudom. Küzdelemvolt egy szabad
országért,amit vérbe fojtott a szovjet
hatalom és a behódoló ma-gyar politika...” – emlékezikaz Újpesti
KözművelődésiKör egyik tagja.
Újpest az 1956-os forra-dalom egyik kiemelkedőszíntere volt,
jelen-tős események zaj-lottak az utcákon, a
Orczy-háztól a Madách-házakig Egy félig megvalósult
fejlesztés
Újpesti tükörcserepekHarminc visszaemlékezés ’56-ról
à
A 30-as években lebontott Orczy-kávéház(Fotó: FSZEK Budapest
Gyűjtemény)
Árkay Aladár tervéből átvett hatalmas diadalív az
épülőMadách-házaknál (Fotó: mek.oszk.hu)
A diadalív közepéna Fővárosi
KözmunkákTanácsának címere
(Fotó:erzsebetvaros.hu
-
2018. október Városunk – Budapesti Honismereti Híradó15
Városháza épüle-tében. Az Egyesült
Izzóban alakult meg az or-szág első munkástanácsa. AForradalmi
Bi-zottság órák alattmegszervezte abékés életet,gondoskodtak alakók
élelmiszer-és gyógyszerellá-tásáról, fizetésé-ről. Sokak sze-rint
Újpest álla-mot képezett azállamon belül:saját politikával,
közigazga-tással, fegyveres erővel ren-delkezett.
Az Újpesti KözművelődésiKör minden októberbenrendszeresen
megemlékezikaz 1956-os forradalomról.
Meghívott ven-dégeikkel felidé-zik a történelmipillanatokat,
azörömteli, majdszomorú esemé-nyeket. Irodal-márok, történé-szek,
jogászok,művészek jelení-tik meg a történ-teket alkotásaik-
kal: könyvvel, filmmel, fotó-val, irodalmi idézettel. Aszerzők –
már hivatásuknál
fogva is – a legjobban felké-szültek a történelem e meg-határozó
eseményének kor-rekt tolmácsolására. Ám mia helyzet a forradalmat
átéltsok-sok tanú, nem hivatásoskutató saját, nem
felejthetőemlékével?
Körünk 2017 októberébenrendhagyó megemlékezésttartott. Tagjai
sorra felidéz-ték forradalmat: a legfiata-labb, négy évesként
megőr-zött apró emlékképeit a legi-dősebb, akkortájt már har-minc
éves dolgozó hozzá-szólása követte. Az izgalmastörténeteket
hallgatva me-rült fel a gondolat: ezek a tö-
redékes, hiteles „tükörcsere-pek” nem veszhetnek el!Mindenképp
össze kell gyűj-teni és maradandó formá-ban közkinccsé tenni,
hogyne felejtődjenek el egy-egycsalád legendáriumában! Azötletből
így született meg aharminc visszaem lékezésttartalmazó kötet
Újpesti tü-körcserepek – Emlékképekaz 56-os forradalomról cím-mel,
amely a személyesenátélt, megrázó, felejthetetlenemlékek
közreadásával Új-pest múltját, történetét mél-tóképp
gazdagítja.
Kőrösné dr. Mikis Márta
Országunk gyönyörű fő-városa torzó lenne Duna-hídjaink nélkül. A
hidak ateremtő ember gyönyörű al-kotásai, a mérnöki
szakmacsúcsteljesítménye. A róma-iak főpapja, a pontifex ma-ximus,
a legfőbb hídépítő cí-met viselte, és neve ma is éla latin
nyelvekben a pons(híd) szóban.
Tudjuk, hogy a főváros ki-sebb hídjainak száma min-tegy kétszáz
a leltár szerint.Van közöttük kisebb-na-gyobb, régi és új. Van
gya-
loghíd, vasúti híd, közútihíd, aluljáró, felüljáró.
A II. kerületi Pesthidegkút,az egykori nagyközség min-tegy két
évszázados hídjairólkeveset tudunk. A szemlélőszinte észre sem
veszi. Meg-van még az Ördög-árok fel-ső része, és áll is rajta
egy160 éves öreg falazott híd aVadaskerti útnál. Érdekes,
festői formájú a híd,mert az átvezető útpályaitt homorú-formát
mu-tat, eltérően az általánosdomború ívtől.
A pesthidegkúti Papri-kás-árok egy régi 18.századi térkép
szerintnincs boltozva. Mintegykétszáz év óta azonbanott is díszlik
három régiboltozott kőhíd. A Gazdautcai hidat és a Templomutcait a
forgalom köve-telményei szerint már ki-szélesítették, hiszen,
ezekmég a lovas kocsik kor-szakában létesültek. Azeredeti
hídformából csu-pán a Temető utcai híd
maradt fenn és homlokfalánaz építés évét is feltüntették:1883.
és a Krőninger név –utóbbi az építőmesterre utal.A híd északi
oldalán a kő
mellvéd sérülés nyomait őr-zi. Magam is szemtanúja vol-tam
gyermekként, amikoregy teherautó a falat áttörveóriási robajjal a
port felvervea Paprika patak fölött lebe-gett...
A Templom utcai Kistemp-lom előtt – a Klebelsberg-kastéllyal
szemben – a park-ban látható Hősi emlékrőlKardhordó Kálmán
tanár,pécsi helytörténész, a Hor-vay-emlékek kutatójánakírását
szíves figyelmükbeajánlom.
„Gách István a szobor al-kotója 1929-31 között hősiemlékművet
állított felÓszentiván, majd Hajmás-kér, Tokod és
Pesthidegkútközségekben – idézi a mű-vész unokájának
megemlé-kezését. A hidegkúti emlék-
mű hősi halottak nevét fel-tüntető talapzatán a kürtötfúvó
ősmagyar harcos és abal vállán zászlót, jobbjábancsövénél karabélyt
tartó si-sakos honvéd. A két harcosegyazon talapzaton áll, azalakok
érintik egymást. Atalapzaton jelölés 1927Gách, hátoldalán a
SZILInév olvasható a bronzön-tőé, míg a homloklapon atörténelmi
Magyarországtérképe látható.”
A szép szobor-együtteshezegy kis helytörténeti meg-jegyzés
tartozik. Ugyanis aközépkori királyi településekközött Hidegkút
volt a kür-tösök szállásterülete. A mű-vész – talán akaratlanul is
–településünk e középkori ha-gyományát öntötte bronzba.
Vízy László
à
Pesthidegkúti mozaikokÁrkok, hidak, hősi emlékmű
Az eredeti híd formáját őrző Temető utcai híd (Fotók: a szerző
felvételei)
A sisakos honvéd mögött kürtötfúvó honfoglalás kori harcos
-
Városunk – Budapesti Honismereti Híradó 2018. október
Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti
Történeti Múzeum
Kiadja a Budapesti Honismereti Társaság:1043 Budapest, Berda
József u. 48. tel.: 370-0652, e-mail: [email protected]
internetes változat: www.bpht.hu.Felelõs szerkesztõ: Gábriel
Tibor
Szerkesztõbizottság: Breinich Gábor, Buda Attila, Róbert
Péter,Sándor Tibor, Sipos András
Belföldi előfizetési díja 760 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a
Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest.Előfizetésben
megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél,
www.posta.huWEBSHOP-ban (https:// eshop.posta.hu/storefront/),
e-mailen a [email protected] címen, tele-fonon a
06-1-767-8262 számon, levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen.
Külföldre és külföldön elő -fizethető a Magyar Posta Zrt.-nél:
www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.
posta.hu/storefront/),postán: 1900 Budapest, telefonon:
06-1-767-8262 és e-mail-en: [email protected].
BudapestFőváros II. kerület Önkormányzata, IV. kerület, Újpest
Önkormányzata, VII. kerület, Erzsébetváros Ön-kormányzata, IX.
kerület, Ferencváros Önkormányzata és a „Budapest Bank
Budapestért”Alapítvány
támogatásával készült lapunk.Nyomda: Printworks Nyomda Kft. •
ISSN 1418-4273
1616Városunk – Budapesti Honismereti Híradó
Budapesten Bartók Bélá-ról két helyen is láthatunkkiállítást: a
XVII. kerületiHunyadi utcai RákoshegyiBartók Zeneházban és a
ré-gebben, 1979-től a Buda-pesti Történeti Múzeum
szervezeti keretei között mű-ködő II. kerületi Csalán út29-ben,
a Bartók Béla Em-lékházban.
Utóbbi ház a Pasarét fe-lett, 1924-ben épült, 1932
és 1940 között ez volt Bar-tók Béla utolsó magyaror-szági
lakhelye. 1940-től azEgyesült Államokban a Har-vard Egyetemen
tanítva is fenntartotta a Csalán útiház bérletét, hazatérésében
bizakodva. 1945-ben New Yorkbanhunyt el.
Bartók egykoribérelt otthonát szü-letésének 100. év-fordulójára
a fővá-ros ifj. Bartók Bélaanyagi hozzájárulá-sával 1981-ben
újí-totta fel, és alakítottki első emeletén
egy koncerttermet, másodikemeletén Bartók bútorait,használati
tárgyait, szemé-lyes gyűjteményét bemutatómúzeumot. 1996-ban
Vá-sárhelyi Pál, Bartók Béla
jogutódja a leromlott állagúház és kiállítás rekonstrukci-óját
kezdeményezte. Bartókszületésének 125. évforduló-ján, 2006-ban
kapott lehe-tőséget arra, hogy sajátköltségén és saját
kivi-telezésben ezt megva-lósíttathatja és ado-mányként átadja.
Az épület földszintjénruhatár és emléktár-gyakat,
zeneműveketárusító boltot találunk,lépcsőházában Kárpát-medencei
kerámia tér-képen Bartók főbbnépdalgyűjtő helyeit is-merhetjük meg.
Első emeletikoncerttermében rendszere-sen tartanak Bartók
szellemiörökségét ápoló koncerte-ket. A második emeleti há-rom
szobában bútorainakszinte teljes egészét tudjukmegtekinteni,
köszönhetően
az itt ingyenesen letétbe he-lyezett tárgyaknak is. A bő-vítés
eredményeként meg-épült harmadik emeleten lé-vő vitrinekben Bartók
ha-
gyatékát képező személyestárgyaival és gyűjtött anya-gával
találkozhatunk.
Az emlékházról és rend-szeres zenei programjairólhonlapjuk ad
naprakész tá-jékoztatást (www.bartokmu-seum.hu).
A Nagytétényi Polgári Köráprilis 27-én a SzelmannHáz zsúfolt
nagytermébenünnepélyes könyvbemutatótrendezett. Dindi Ist-ván
helytörténész aNagytétény 20.századi történetétfeldolgozó
sorozatnegyedik köteté-ben (Nagytétényaz 1950. évi város-egyesítés
után) azegykori nagyköz -ség helyzetét, fejlődését mu-tatja be a
Rákosi-diktatúrá-tól az 1990-es évekig. AXXII. kerület területileg
leg-
nagyobb települése évekigszenvedte a
városegyesítéshátrányait.
A szerző sok-sok adattal,ténnyel szemléltetiNagytétény
inf-rastruktúrájának(út- és csatornahá-lózat, a
vezetékesivóvízhálózat ki-építése, a közleke-dés, stb.)
alakulá-sát, fejlődését. Azolvasók évről-évre
haladva nyomon követhetika kultúrotthon (Szelmann-ház), a
kastélymúzeum, aTétény Filmszínház, a zsúfolt
általános iskola bővítésének,a Bartók Béla lakótelep
épí-tésének, a katolikus egyház-község életének történetét.
Kötete bemutatja a telepü-lés egykori gyárainak, válla-latainak
(Metallochemia,Sertéshizlalda,
Gumigyár,Bányagyutacsgyár-Chinoin)működését, a környezet-szennyezés
problémáit, an-nak megszüntetését. Ez nemtudományos munka,
bárrengeteg írásos forrást fel-
használva, sok forrásidézet-tel gazdagítva készült.
Nagytétényi lakosok visz-szaemlékezései, dokumentu-mai, fotói a
tanácskorszakemberének hétköznapjairól,gondjairól mesélnek.
Mel-lékletében nagytétényi utca-név-történet olvasható
ésdokumentumgyűjtemény,valamint fotóalbum egészítiki a több mint
400 oldalasolvasmányos kötetet.Nagytétényi Polgári Kör
GratulálunkÓbuda napján Óbuda-Békásme-
gyer Önkormányzata dr. FarbakyPéter építészt/művészettörténészt,
aBudapesti Történeti Múzeum fői-
gazgatóját Óbuda Kultúrájáért-díjjal tüntette ki
Óbuda-Bé-kásmegyer kulturális életében betöltött kiemelkedő
tevé-kenységének elismeréseként (korábban a BTM Kiscelli
Mú-zeumának igazgatója volt) Kitüntetését május 5-én Bús Ba-lázs,
Óbuda-Békásmegyer polgármestere adta át.
Emlékház a Csalán útonBartók Béla és a zene háza
A városegyesítés utánNagytétényről olvasmányosan
(Fotó: NPK)
Az emlékházat Vásárhelyi Páladományaként 2006-ban újították
fel
Bartók dolgozószobája a másodikemeleten (Fotók:
bartokmuseum.hu)