-
1
Címzett: dr. Pál Szilvia
Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013
Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2)
ügyében kiegészítő adatok - 2
Tisztelt dr. Pál Szilvia!
Kérelmezem, hogy az ügy végleges tisztázásáig vegyék át az
illetékességet A XVI. kerületi
Önkormányzattól vagy bízzanak meg egy független testületet. A
kérelmem alapja, hogy a kutatásaink
során egyre több olyan dokumentum kerül elő, amely komoly
vizsgálatot kíván. Az iratok elemzése
felveti annak lehetőségét, hogy korábban az Önkormányzat a saját
érdekeit szem előtt tartva jogsértő
módon hozott döntéseket. A jövőben sem biztosítható az, hogy
pártatlanul kivizsgálva, jogszerű
döntéseket hozva ne károsítsa meg a választópolgárait, ne sértse
a vallási felekezeteket jogaikban,
hiszen anyagi érdeke fűződik az eredeti tervezetének
megvalósításához.
Kérelmem alátámasztása a következő:
1. A terület méretei folyamatosan változtak a hivatalos iratokon
Cinkota birtoklap adatai alapján 2 része volt a temetőnek
(Melléklet 1). Az egyik 288 nszögöl, ami
1036 m2. Ennek külön (2739) helyrajzi száma volt. A másik
terület 3 khold és 982 nszögöl méretű
volt. Ez átszámítva 20796 m2, ami a 2740 telekkönyvi helyrajzi
számon volt nyilvántartva már mint
Sashalom területe. A későbbiek folyamán a kisebbik területtel
nem tudjuk mi történt, de a
nagyobbik terület szerepel a pl. az FTI (fővárosi Temetkezési
Intézet) kimutatásaiban. 1978-as FTI
kimutatás és a 1979.04.17-i Budapest Fővárosi Tanács Közmű és
Mélyépítési Főigazgatósági
adataiban is ekkora méretben szerepel. Azonban a BFT közmű és
mélyépítő főigazgatóság egy
1979.12.05-i valamint az 1980-as dokumentumában már 20984 m2
szerepel, igaz a ma használatos
helyrajzi számmal jelölve. Van olyan 1971-es FTI dokumentum,
ahol 34 hold és 982 nszögöl területet
adnak meg, de ez egyrészt egyértelműen elgépelés lehet, másrészt
pedig természetesen nem
hivatalos adatokról beszélhetünk, valamint az 1980-as új
helyrajzi számos kimutatás mindenképpen
aktuálisabb adatot ad meg. Az 1972., 1973., 1975-ben és 1978-ban
készült FTI iratokban több helyen
szintén a 20795 m2 adat volt megtalálható. Az 1976. évi
dátumozású BP.XVI.KER. tulajdoni lap
tervezet I. rész feliratú dokumentumon már 2 Ha 0984 m2 azaz
20984 m2 szerepel. E dokumentum
alapján nem meglepő, hogy a 1999.12.15-én a Bp. Főv. XVI. ker.
Önkormányzata által kért
telekmegosztás is ebből az adatból dolgozik (Melléklet 2). Ekkor
a területet kettéosztották. A volt
ravatalozó épületét és telkét egy önálló 103739/1 HRSZ-ú 1000 m2
területre, valamint a fennmaradó
103739/2 HRSZ-ú 19984 m2 beépítetlen területté (valójában ez a
temető).
Mindezek után a területet értékesíteni kívánó Önkormányzat már a
testületi határozatot úgy fogadja
el 2012. 04.04. napján (Melléklet 4), hogy a 103739/2 HRSZ-ú
területet 20140 m2 méretűnek
mondja, és azt a Ballada utca 52. számként tünteti fel. A
méreteltéréseken túl ez azért is problémás,
mert a Ballada utca 52. a 103739/1 HRSZ-ú terület, ami így nincs
sem /A és /B házszámmal vagy más
jelzéssel elkülönítve. A 103739/2 terület pedig semmilyen módon
nem kapcsolódik a Ballada
utcához. Az kizárólag az Emlékkő utca, Prohászka Ottokár utca és
a Pesti határút felől közelíthető
-
2
meg. Ami az adatokat hivatalossá teszi, hogy a Takarnet
rendszeréből lekérdezett terület méret is
20140 m2-t tartalmaz. Természetesen a telekalakítási tervek és a
piaci értéket meghatározó
személyek/cégek (Melléklet 5 és 6) is ezekből az adatokból
dolgoztak. Mindezek tisztázása végett
szükséges lenne egy geodéziai felmérés elvégzése valamint a
földhivatali nyilvántartás esetleges
jegyzőkönyves pontosítása, mivel semmilyen földhivatali
feljegyzés nem utal a méret (20796 m2,
20984 m2 valamint a 20140+1000 m2) változtatásának
szükségességére, okára.
2. Kérem a kivizsgálását annak az állításnak, hogy a Budapest
Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2001. január 23-án kelt
jegyzőkönyve (Melléklet 3) szerint dr. Horváth Péterné azt mondja:
„ez az
ingatlan közpark besorolású volt, amin állt egy lakóépület és ez
nem volt kiszabályozva ebből a
területből”. A közpark besorolás nyomát nem találjuk a
földhivatali adatokban. Amennyiben ez az
állítás helytálló, akkor az Önkormányzat nem vezettette át azt,
így szintén jogsértő az eljárása
miután a területet temető státuszból L4 építési övezetté sorolta
át. A korábbi közpark besorolás
tényét megerősítette a Polgármester is szóban, amikor
személyesen tárgyaltam vele 2013. elején.
3. A 2012. június 21-én kelt részletes tájékoztatóban az
Önkormányzat szándékosan félrevezeti a területet megvásárolni
szándékozókat és érdeklődőket (Melléklet 7). Ezen irat 2. oldalán
azt írja,
hogy: „A 103739/2 hrsz-ú ingatlan korábban temető volt. Az akkor
hatályos jogszabályok szerint
1988-ban lezárásra és kiürítésre került. Ezen felül 2014.
december 31-ig amennyiben bármilyen
maradványt talál a tulajdonos, azt a Fővárosi Temetkezési Zrt.
térítésmentesen elszállítja”. Ez a
mondat azért félrevezető, mert ekkor már több forrásból is
megerősítést nyert az Önkormányzat
számára, hogy a temető nincs kiürítve. A szövegezésben nem csak
azt állítja, hogy ki van ürítve a
temető és csak feltételes módban esetlegesen előkerülhető
maradványokról beszél, hanem az
előkerülő maradványok elszállítását csak egy rövid ideig
vállalja ingyenesen a Fővárosi Temetkezési
Zrt. Ráadásul ilyen szervezet 1994-óta már nincs is, az a
mostani Budapesti Temetkezési Zrt.
jogelődje volt. A nem kiürített temető helyén egy építkezés
alkalmával előkerülő maradványok után
a telkeken az építkezéssel nem érintett részeken még maradnak
emberi maradványok, azok felszínre
kerülése folyamatosan várható évtizedek múltán is, akár
talajmozgások akár csak egy faültetés
alkalmával. Ezért kötelezi jogszabály a temető
tulajdonosát-kezelőjét a kiürítésre más célú
felhasználás esetén. Mindezek tudatában még ki is köti az
Önkormányzat, hogy: „Vevő az ingatlant
megtekintett állapotban vásárolja meg, így Vevő későbbiekben az
Önkormányzat felé kártérítési
igénnyel nem élhet”. Ezzel a vevőket nem látható költségek
viselésére, vagy hosszas jogi
procedúrára kényszeríti (amit elvileg kizár ugye, bár az csak a
megtekinthető dolgokra vonatkozik, a
földben található maradványokra nem, így az jogi értelmezés
kérdése, hogy tudhattak-e a vevők a
sok maradványról és a várható költségekről). Arról nem is
beszélve, ha egy jogi csatározás
végeredményeként kártérítést kell majd fizetnie az
Önkormányzatnak a vevőknek, esetleg vallási
felekezetnek vagy akár magánszemélyeknek, mint hozzátartozónak,
akinek a kegyeleti joga sérül
ilyenkor, akkor az az adózók megkárosítása is.
4. Kérem a terület átminősítésének a vizsgálatát, miszerint hogy
lehetséges az, hogy az érdekelt fél (XVI. kerület Önkormányzata)
állít ki saját magának egy hatósági bizonyítványt az
átminősítés
kéréséhez a földhivatali ügyintézés érdekében. Ez táptalaja
lehet a visszaéléseknek, mint ahogy az
előző beadványomban is jeleztem, miszerint a terület temető volt
az átminősítéskor. Az átminősítés
tényét, jogosságát a környéken lakók nem tudják ellenőrizni.
Annak jogszerűségét valamilyen
hozzáértő hivatalnak kellene felügyelnie, de olyannak, akinek
nem származhat anyagi előnye belőle.
A földhivatal pedig csak a hatósági bizonyítványt kérte, de
annak valóságtartalmát illetve jogi
-
3
vonzatait, érdekellentétet valamint érdekeltségi viszonyokat nem
vizsgálta.
5. A felekezeti temető kérdése is tisztázásra vár. A Budapesti
Izraelita Hitközség tájékoztatása szerint nem lehetetlen, hogy
állami területen működjön egy izraelita temető, mint ahogyan a
Kozma utcai
zsidó temető is fővárosi tulajdon napjainkban is. Azonban a
kimutatások elemzése nem ad
megnyugtató választ a terület státuszára, ezért a volt
Egyházügyi hivatal iratait is át kell nézni. A
terület tulajdonjoga nem befolyásolja a felekezeti előírásokat,
miszerint a sírhely örökre szól. Az
izraelita temetőket az Állam örök használatba adja az izraelita
felekezet részére.
Amit ez idáig ki lehetett deríteni:
Cinkota, majd később Sashalom birtoklapján nincs nyoma a
felekezeti temetőnek, azonban már az
1944-es légifotón (Melléklet 8) egyértelműen beazonosítható az
izraelita temetőrész. A kép bal
oldalán, nyugati oldalon, az kerítéssel elkülönítve látható,
valamint az izraelita valláshoz értők
szerint a fényképen elkülöníthetőek a gyermeksírok és a vallási
épületek is.
Az 1972 körül keletkezhető FTI irat szerint állami területen
volt az izraelita temető 1 db szolgálati
lakással.
1973. dec. 27. FTI irat szerint kezelői jog tisztázás szükséges
valamint az izr. temető az állami
területen belül megjegyzés látható az iraton a tanácsi temetők
felsorolásánál. Külön részletezésként
az egyházi temetők felsorolásánál szintén szerepel a 9. pontban
a Sashalom izr. temető, melynek
tulajdon joga, kezelői joga és területe tisztázás alatt van. A
temetőnkénti kimutatásnál is külön
sorban szerepeltetik az állami valamint izraelita
temetőrészt.
1974 dec. 31.-én még mindig külön szerepel az FTI irataiban a
tanácsi temető, és az izr. temető. Itt
megjegyzik, hogy a tanácsi temető ravatalozóját már 3 db lakássá
alakították át, ahol a lakók a
HKI-nek fizetnek lakbért. Az izr. temetői résznél pedig leírják,
hogy a tanácsi területén helyezkedik el,
tulajdonjoga tisztázás alatt van (még mindig), és 1 db
szolgálati lakás van ott (a MAZSIHISZ szerint az
a temetőőri lakás volt).
1975. június 27-i emlékeztető már egyben kezeli a temetőt, a
sírok számát összeadva, sehol sem
említ felekezeti részt, azonban annak tisztázódásáról sem tesz
említést. A későbbi iratok már nem
tesznek említést korábbi felekezeti részről. A jogállás
tisztázódásáról semmiféle nyom nincs, így
feltételezhető, hogy csak ügyintézői gondatlanságból,
nemtörődömségből, a kor vallási és kegyeleti
jogot kevésbé figyelembe vevő ügyintézéséből tűnt el a vallási
temető feltüntetése az iratokból.
Figyelemre méltó hogy milyen sokáig volt tisztázás alatt a
terület státusza. Valószínűleg már akkor is
hiányosak voltak a háború, valamint a korábbi zsidó üldözések
miatt az iratok. Ilyen módon
vizsgálandó, hogy mint vallási sírhelyeket a kezelői jogot
vissza kell-e kapnia valamelyik izraelita
szervezetnek. Mind kegyeleti, mind vallási oldalról nézve az
izraelita temető területe nem üríthető
ki!
1979. május 17-i és december 05-i BFT közmű és Mélyépítési
főigazgatóság levelében utasítják az
Egyházügyi Hivatal vezetőjét, hogy a felekezeti temetők esetén
vegye fel az egyházak képviselőivel a
kapcsolatot. Ez azonban a sashalmi temető esetében
valószínűsíthetően nem történt meg, mert
eddigre már eltűntek a kimutatásokból a felekezeti megjelölések
e területtel kapcsolatosan. (ekkor
már csak 3 lakásról beszélnek az iratok a területen, amit a
ravatalozóból alakítottak ki, valamint a
terület méretét 20796 m2-ben és egy másik iratban 20984 m2
határozza meg. Ez nyílván megint sérti
az izraelita felekezet jogait.
6. Pontosítanám az előző beadványban közölt temetési adatokat. A
katolikus halotti anyakönyvi adatok szerint a sashalmi temetőbe
1925. október 07-től 1949. december 31-ig temettek 2309 főt.
Azonban
-
4
1956 novemberében ismét volt temetés itt +10 fő, és az egyik
megjegyzés rovatba azt írták, hogy
más temetéssel együtt, így nem egyértelműek a számok. 1948.
november 21-én eltemettek még itt
+4 főt mint hősi halottat. Összesen 2323 római katolikus
temetésről tudunk, és ehhez jön hozzá a
többi felekezet, amit még nem tudtunk összeszámolni. Felvetődik
a kérdés a hősi halottak esetében,
hogy a hadisír gondozó szervezetnél milyen nyilvántartott sírok
lehetnek ebben a temetőben. Az
minden esetre egyértelmű, hogy 1956-ban is voltak temetések,
illetve a kripták felállítása
valószínűleg még 1944 után is sorra került a légi felvétel
alapján, ahol a kripták területén még nem
látszik a 14 db kripta csak kevesebb.
7. Külön kiemelném a korábbi szervezetek titkosan kezelt
ügyködésüket, a közvélemény kizárását, mint ahogy az látszik az
1979. december 05-én létrejött BFT VB Közmű és Mélyépítési
főigazgatósági
határozaton az aláírások alatt látható a „Sajtó nem
tájékoztatható!” feliratból. Az ilyen feliratok
számos dokumentumon megjelennek az ügyben, azonban a
képkivágások miatt azok nem
mindenhol látszanak ezen dokumentumban. A mostani Önkormányzat
az eddigi viselkedésével azt a
benyomást kelti, hogy ehhez a módszerhez ragaszkodva,
elfelejtkezve a demokrácia szabályairól
ugyanúgy kíván eljárni, mint az általa mélységesen elítélt
„kommunista-szocialista” rendszer.
Budapest, 2014 január 05.
Köszönettel: Eftimiu Andronikos
-
5
Melléklet 1:
Cinkota-Sashalom birtoklap
1972-1973 közötti javaslat említi az állami területen lévő
izraelita temetőt és egy lakást
-
6
1973. dec. 27. temetők jogának rendezése tisztázatlan
1973 dec. kimutatás tanácsi temetőkről izr. temető állami
területen belül
-
7
1973 dec. kimutatás egyházi temetőkről tulajdonjog tisztázás
alatt, izr. temető tanácsi temetőn belül
1974. december 31. FTI javaslatok állami részt
külön említi a 3 a lakással
1974. december 31. FTI javaslatok külön tétel
az izraelita rész, tulajdonjog tisztázás alatt van
-
8
1975 június emlékeztető
1978. dec. kimutatás - 1
1979. máj. 17. BFT VB közmű és mélyépítési főig./1
-
9
1979. máj. 17. BFT VB közmű és mélyépítési főig./2
1979. dec. 05. BFT VB közmű és mélyépítési főig. /1
1979. dec. 05. BFT VB közmű és mélyépítési főig. /2
1980. BT VB közmű és mélyépítési főig állami
besorolás csak
-
10
1980. BT VB közmű és mélyépítési főig állami besorolás csak, de
4 lakás (izr. tulajdonnal együtt)
1971. FTI irat
Tulajdon lap részlet
-
11
Tulajdon lap fotó
1978. dec. kimutatás – 2
-
12
1971. FTI kimutatás hibás adatokkal