-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
ORSZÁGOS NAPPALILEPKE MONITOROZÁS
Kiadja a Környezetvédelmi és Vízügyi
MinisztériumTermészetvédelmi Hivatala
2003. április
Kiadja a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi
Hivatala, 1121 Budapest, Költô u. 21.
Tel.: 395 2605/222A program honlapja:
http://www.ktm.hu/biodiver/index.htm
Szerzô: Ilonczai ZoltánLektorok: Dr. Ábrahám Levente, Dr. Bálint
Zsolt,
Dr. Török Katalin, Prof. Varga ZoltánFotók: Ambrus András,
Ilonczai Zoltán, Schmotzer András,
Szerényi Gábor, Varga ZoltánGrafikák: Kókay Szabolcs
Alföldi mocsárrét tavasszalFotó: Ilonczai Zoltán
C`m
lap
fotó
k: Il
oncz
ai Z
oltá
n
lepke-füzet 5/30/03 15:02 Page 1
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
amagyarországi biológiai sokféleség állapotát, helyzetét, an-nak
változását megfigyelô és értékelô országos program. Aprogramot a
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium(KvVM) Természetvédelmi
Hivatala mûködteti és irányítja. ANBmR létrehozását egyrészt a
tudományos-társadalmiigény, másrészt a Rio de Janeiroban
megfogalmazott, ha-zánkban az 1995. évi LXXXI. törvénnyel
kihirdetett BiológiaiSokféleség Egyezmény és a természet védelmérôl
szóló1996. évi LIII. törvényben megfogalmazott
kötelezettségekindokolták.
A biológiai sokféleség vizsgálata összetett feladat, hiszena
természet térben és idôben egyaránt folyamatosan vál-tozik. A
változások irányának és idejének ismeretébôl le-het a környezet- és
természetvédelem, a tudományos-, atársadalmi-, közvetve pedig a
gazdasági- és politikai életszámára fontos információkat
szolgáltatni. Ahhoz, hogy abiológiai sokféleség bonyolult
változásait értékelni tudjuk,a NBmR több, számszerint 10 projektet
indított a változá-sok vizsgálata érdekében. Etek közül az egyik a
védett ésveszélyeztetett fajok monitorozása, amelynek része
azOrszágos Nappali Lepke Monitorozás is.
Az Országos Nappali Lepke Monitorozás elsô évében hat,nedves
élôhelyeken élô nappali lepkefaj és tápnövényeikországos
elterjedését, állományuk nagyságrendjét hivatottfelmérni. A
felmérés egyaránt kiterjed a kiválasztott tápnö-vények, a
lepkefajok és élôhelyeik elôfordulására, továbbátérképezésére.
A felmérés eredményeként az Országos Nappali LepkeMonitorozó
programot vezetô szakértôi csoport fogja meg-határozni azokat a
mintavételi módszereket és területeket,ahol a lepkefajok egyes
populációit hosszú távon vizsgálnikell. A monitorozásra egyrészt
azért van szükség, hogy a ki-választott populációk változásának
nyomon követésévelmeg tudjuk ítélni a lepkék hazai állományának
aktuális ter-mészetvédelmi helyzetét, és szükség esetén védelmi
intéz-kedéseket tudjunk tenni. Másrészt a kiválasztott
lepkefajokérzékeny indikátorai a környezeti változásoknak: gyorsan
ésegyértelmûen reagálnak a klimatikus, a vízháztartásban ésa
területhasználatban bekövetkezô legkisebb változásokrais, így a
természetvédelmi munkában referencia-értékûek.
2
A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER AZ ORSZÁGOS NAPPALI
LEPKE MONITOROZÁS CÉLFAJAI
AZ ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁS
Az országos felmérésre és az Országos Nappali LepkeMonitorozó
programban a vizsgálatokra kiválasztott lep-kefajok (célfajok)
mindegyike nedves élôhelyekhez kötô-dik. Európában, így hazánkban
is a nedves területek ésközösségeik tartoznak a leginkább
veszélyeztetett élô-helyek közé. Az ott élô fajokat legjobban a
klimatikuseredetû vagy az emberi tevékenység által
okozottkiszáradás, továbbá a hagyományos tájhasználat nagy-mértékû
átalakulása, modernizálódása veszélyezteti.
Az Országos Nappali Lepke Monitorozás során vizsgáltlepkefajok
közül 5 faj védett, 1 faj fokozottan védett, 4faj pedig szerepel a
hazánk által is aláírt Berni Egyez-mény és az Élôhelyvédelmi
Irányelvek függelékében.
E
MMaaggyyaarr nnéévv((TTuuddoommáánnyyooss nnéévv))
ÉÉllôôhheellyy TTááppnnöövvéénnyy
Vérfûboglárka(Maculinea teleius)
ôszi vérfüves kaszálók,láprétek ôszi vérfû
Zanótboglárka(Maculinea nausithous)
ôszi vérfüves kaszálók,láprétek ôszi vérfû
Szürkéshangyaboglárka
(Maculinea alcon)
kornistárnicsosmocsarak, láprétek kornistárnics
Nagy tûzlepke(Lycaena dispar)
nedves kaszálók,mocsarak, láprétek lórom fajok
Ezüstsávosszénalepke
(Coenonympha oedippus)
égeres láperdôk sásos szegélyei
lápi fûfélék
Gólyaorrboglárka(Aricia eumedon)
patakmenti és lápi magaskórósok mocsári gólyaorr
3
AZ ORSZÁGOS NAPPALI LEPKE MONITOROZÁSCÉLFAJAI ÉS ÉLÔHELYEIK
lepke-füzet 5/30/03 15:02 Page 2
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
VÉRFÛBOGLÁRKA fejlôdési ciklusa
A ZANÓTBOGLÁRKA szintén az ôszi vérfüves kaszálórétek,láprétek
lepkéje de inkább az erdôszéli, magaskórós-cserjés növényzetû,
hûvösebb, félárnyékos sávokbantartózkodik. Hazánkban csak a
Dunántúlon fordul elô,rendszerint az elôzô fajjal egy helyen,
azonbanegyedszáma alacsonyabb. A nôstény petéit az ôszi
vérfûnagyobb, kinyíltabb virágzataiba rakja, amelyekben a
3.lárvális stádiumig több hernyó is kifejlôdhet, mivelkevéssé
kannibálok, mint a vérfûboglárka. A hernyótovábbfejlôdéséhez itt is
specifikus hangyagazda közre-mûködése szükséges.
ZANÓTBOGLÁRKA fejlôdési ciklusa
hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
pete
lepke
hernyó
báb
5
ZanótboglárkaFotó: Szerényi Gábor
�
A vérfû- a zanót- és a szürkés hangyaboglárka-fajok
ahangyaboglárka (Maculinea) nemzetségébe tartoznak. Ne-vüket onnan
kapták, hogy mindhárom faj hangyafüggô:Myrmica bolyokban
„kakukkfióka“ életmódot folytat, aholfô táplálékforrása
hangyalárva.
A három hangyaboglárka közül a VÉRFÛBOGLÁRKA a legelter-jedtebb
hazánkban. Mind az alföldi, mind a domb- és hegy-vidéki ôszi
vérfüves réteken, lápréteken sok helyütt elôfor-dul. Állományai
olykor igen magas egyedszámúak. A nôsté-nyek petéiket az ôszi vérfû
bordó virágzatára rakják, a ki-kelt hernyók elôször magokkal
táplálkoznak. Erôsen kanni-bálok, így egy virágbugában rendszerint
csak egy hernyóttalálni. A fiatal hernyó selyemszálon függve hagyja
el avirágot, ahol a hangyagazda megtalálja és bolyába cipeli.
Abolyban a hernyó élôsködô életmódot folytat: hangyatojá-sokon és
lárvákon nevelkedik. A hangyák ezt eltûrik, mivela hernyó, cserébe,
cukros váladékkal táplálja ôket. A hernyóa hangyabolyban telel, ott
is bábozódik és csak a frissen ki-kelt lepke hagyja el a bolyt nyár
közepén, egy kora reg-gelen.
4
Ôszi vérfüves kaszálórétFotók: Ilonczai Zoltán
Ôszi vérfûGrafika: Kókay Szabolcs
Vérfûboglárka
A CÉLFAJOK ÉS ÉLÔHELYEIK BEMUTATÁSAhónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
11 12
pete
lepke
hernyó
báb
lepke-füzet 5/30/03 15:02 Page 3
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
A SZÜRKÉS HANGYABOGLÁRKA a kornistárnicsos láprétek, üderétek
jellemzô faja. A lepkék nyár közepén repülnek,egyes élôhelyeken
igen nagy számban. Sokszor elôfor-dul, hogy egy-egy szobányi
élôhelyen több száz, vagyakár több ezer lepke is repül. A
megtermékenyített nôs-tények a petéket a tárnicsok virágbimbóira
helyezik. Ahernyók kikelve befúrják magukat a virágba és a
lédús,még zöld magvakkal táplálkoznak, majd a 3. lárvás stádi-umban
kirágják magukat a magházból, és a kihulló lárvá-kat a megfelelô
Myrmica nemzetségbe tartozó hangya-gazda bolyába hurcolja, és ott
„kakukkfiókaként” nevelitovább.
SZÜRKÉS HANGYABOGLÁRKA fejlôdési ciklusa
hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
pete
lepke
hernyó
báb
6
Szürkés hangyaboglárkaFotó: Varga Zoltán
KornistárnicsGrafika: Kókay Szabolcs
A Nyugat-Dunántúlon, kivételes esetekben, mindháromlápréti
hangyaboglárka-faj elôfordulhat. Itt a vérfûbog-lárka rajzása
kezdôdik meg elôször, majd követi a zanót-boglárka és a szürkés
hangyaboglárka. A napközben ak-tív lepkék testük fölött
összecsapott szárnyakkal nektártszívogatnak, repülnek vagy félig
kitárt szárnyaikkal a napfelé fordulva a leveken ülve, fûszálon
vagy virágon ka-paszkodva sütkéreznek. Elkülönítésüket az 1. 2. és
3.táblázat segítheti.
A vizsgált hangyaboglárkák megkülönböztetését
segítôtáblázatok
1. táblázat Csukott szárnnyal ülô példányok megkülönböztetése
(csak a fonák látható)
2. táblázat Nyitott szárnnyal üldögélô hím példányok
megkülönböztetése
3. táblázat Nyitott szárnnyal üldögélô nôstény példányok
megkülönböztetése
7
LLeeppkkeeffaajj nneevvee FFoonnáákk sszzíínnee HHááttuullssóó
sszzáárrnnyy,, kköözzééppttéérrii ffeekkeettee ppoonnttookk
Vérfûboglárka galambszürke fordított S alakban
Zanótboglárka csokoládébarna fordított C alakban, a belsô
szegély mel-letti pontok sokszor hiányoznak
Szürkés hangyaboglárka barnásszürke fordított S alakban, ahol az
S alak felsôkaréja jóval nagyobb
LLeeppkkeeffaajj nneevvee AAllaappsszzíínn RRaajjzzoollaatt ééss
sszzeeggééllyy
Vérfûboglárka világoskék kerek középtéri fekete pontok,
szélesfekete szegély
Szürkés hangyaboglárka liláskék sejtvégi folt, középtéri pontok
hiányoz-nak, keskeny fekete szegély
Zanótboglárka világoskék cseppfoltszerû középtéri fekete
pontok,határozott fekete szegély
LLeeppkkeeffaajj nneevvee AAllaappsszzíínn RRaajjzzoollaatt ééss
sszzeeggééllyy
Vérfûboglárka sötétkék-kék A tôtéri kék behintés mindig a
középté-ren túl terjed, a jól látható középtéri fe-kete rajzolat
pontszerû, a hátulsó szár-nyon is, széles határozott fekete
szegély
Szürkés hangyaboglárka liláskék Tôtéren kék behintés, olykor a
szárnyközépteréig terjed, a középtéri pontokcseppfoltszerûek, a
hátulsó szárny raj-zolatmentes.
Zanótboglárka barna Rendszerint rajzolatmentes, ha a pél-dány
kéktükrû, a behintés rendszerintnem terjed túl a középtéren
lepke-füzet 5/30/03 15:02 Page 4
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
A NAGY TÛZLEPKE Európában talán a legnagyobb, legerô-sebb
populációja a pannóniai, ezért kiemelt figyelmetkell a faj
védelmére fordítanunk. Nyugat-Európa egyesterületeirôl kipusztult,
vagy állománya olyan mértébenlecsökkent, hogy a faj közel áll a
kipusztuláshoz. Elsôsor-ban olyan sík- és dombvidéki mocsarak,
lápok, nedves ka-szálórétek lepkéje, ahol a hernyó tápnövényei, a
lóromfajok (Rumex spp.) bôven tenyésznek. Az elsô nem-zedéke
ragaszkodik élôhelyéhez, és a többi (részleges)nemzedék egyedei
elkóborolnak élôhelyükrôl. Ilyenkorgyakran szárazabb élôhelyeken,
domb-vagy hegytetô-kön vagy erôs emberi hatás alatt álló
területeken is meg-jelennek (pl. csatornák mente, irtások). A
felmérést és amonitorozást ezért az elsô nemzedéken kell
elvégezni,amelynek példányai az alföldi területen legfeljebb a
kistûzlepke (Lycaena thersamon) egyedeivel keverhetôkössze. Ezek
mérete lényegesen, rendszerint kétszer ki-sebb és mindkét ivar
hátulsó szárnyait egy-egy farkincadíszíti. Más területeken a nagy
tûzlepke kora nyáron ha-zánkban semmivel sem téveszthetô össze,
ezért önkén-tesek is monitorozhatják.
8
Dombvidéki mocsárrétFotó: Ilonczai Zoltán
Nagy tûzlepkeFotó: Ambrus András
Tavi lóromGrafika: Kókay Szabolcs
NAGY TÛZLEPKE fejlôdési ciklusa (az egyes nemzedékek ésfejlôdési
állapotok közötti idôszakok évenként jelentôsen eltérhetnek)
Az EZÜSTSÁVOS SZÉNALEPKE hazánk és egyben Európa
egyiklegveszélyeztetettebb nappali lepkéje.
Magyarországonfokozottan védett. A lepkék nyár derekán a bô
vízellá-tottságú égeres láperdôk sásos szegélyén rövid
ideigrajzanak. Az élôhelyen ugyanebben az idôben csakegyetlen
hasonló sötétbarna nappali lepkefaj repül, aközönséges
ökörszemlepke (Aphantopus hyperanthus):ennek imágói lényegesen,
sokszor kétszer nagyobbak, ésfonákjukról hiányzik a szárnyakat
szegélyezô ezüst sá-vocska. Kevésbé ragaszkodnak a sásos
élôhelyhez, aterületen mindenütt megtalálhatók.
hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
pete
lepke
hernyó
báb
9
Ezüstsávos szénalepke
Ezüstsávos szénalepke tipikus élôhelyeFotók: Szerényi Gábor
�
lepke-füzet 5/30/03 15:03 Page 5
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
EZÜSTSÁVOS SZÉNALEPKE fejlôdési menete
A GÓLYAORRBOGLÁRKA a hegy- és dombvidéki patakoköntésterületein
kialakult láprétek magaskórós társulá-saiban tenyészô mocsári
gólyaorrhoz (Geranium palust-re) kötôdik. A Vörös Könyv mint a
kipusztulás szélénlévô, aktuálisan veszélyeztetett fajt említi. A
legújabbkutatások alapján azonban közel egy tucat élôhelyenfordul
elô az ország északi-északkeleti részében. A nôs-tények a mocsári
gólyaorr virágjaira petéznek, a hernyóennek virágjával és magjaival
táplálkozik. Hangyák lá-togatják.
hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
pete
lepke
hernyó
báb
10
Mocsári gólyaorrGrafika: Kókay Szabolcs
GólyaorrboglárkaFotó: Varga Zoltán
�
hónapok 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
pete
lepke
hernyó
báb
11
GÓLYAORRBOGLÁRKA fejlôdési menete
Telelni mélyen, a gólyaorr-tô alatti tôzegrétegbe vonul,ahol
képes átvészelni nemcsak az idôszakos áradásokat,hanem egészen
komoly tüzeket is. Erôsen nedvességigényes faj, csak a
természetközeli társulásokban te-nyészik. A legjobb élôhelyeken
erôs populációkat képeskialakítani. Az imágók rajzási idejében
elôfordulhat abarna tûzlepke (Lycaena tityrus), amelynek
hímjeihasonlóak, de ezek szárnyainak fonákja sárgás, a tôtér
kékeszöld behintése és hátulsó szárny fehér csík-ja hiányzik. A
tûzlepke hímek általában kiemelkedô pon-tokról figyelik a nôstények
mozgását, röptük viharos,szemmel nagyon nehezen követhetô. A
gólyaorrboglár-ka hímek röpte kevésbé sebes, jellegzetes keresô
repü-léssel közelítik meg a nôstényeket, amelyek általában
agólyaorr virágokon vagy leveleken ülnek, keveset repül-nek.
Gyakran táplálkoznak virágokon, a párzás is leg-gyakrabban a
gólyaorr-töveken zajlik le.
Patakmenti magaskórósokban él a gólyaorrboglárkaFotó: Schmotzer
András
�
lepke-füzet 5/30/03 15:03 Page 6
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
A felméréseket a jelenlét-hiány információkra kell ala-pozni. Az
adatokat a rajzó lepkék megfigyelése soránnyerjük. A terepmunkát a
délelôtti óráktól a kora délutá-ni idôszakig végezzük el. A
felméréseket a célfajok imá-góinak rajzási csúcsán célszerû
végezni, kizárólag megfe-lelô idôjárási viszonyok között (napsütés,
szélcsend,meleg idô). Felméréshez kidolgozott adatlapot mindenegyes
felvételezésnél töltsük ki, ha az élôhelyen a bejárásnegatív
eredménnyel zárult.
A jelenlét-hiány adatokon túl, az állomány nagyságát ismeg lehet
becsülni. A becslést a vonal menti sávos (linetransect) felmérés
módszerével végezzük el. Az adottélôhelyen kijelölt vonal mentén 5
m-es sávban (jobbra ésbalra 2,5 m), valamint a felmérô elôtt 5 m-es
szakaszokonkell az észleléseket feljegyezni. Ezt az útvonalat
egyenle-tes sebességgel haladva járjuk végig. Amennyiben az
élô-hely sávszerû (pl. egy patak menti magaskórós társulás)akkor
egyetlen, elôre kijelölt és 50 m-es szakaszokra bon-tott sáv mentén
kell végighaladni és a lepkék egyedszá-mát szakaszonként
feljegyezni. Amennyiben az élôhelyfoltszerû (pl. nagyobb mocsárrét,
vagy láp), az élôhely-foltban úgy kell kijelölni a szakaszokat,
hogy az élôhe-lyet megfelelôen lefedjék. A felmérésre kijelölt
szaka-szok együttes hosszúsága ne haladja meg az 1000 m-t,
aminimális hossz pedig legalább három szakasznyi (150 m)legyen.
A felmérésekhez szükséges adatlapokat a programszakmai
koordinátoraitól, illetve a nemzeti parkokbiodiverzitás-monitorozás
program koordinátoraitóllehet igényelni.
VIGYÁZAT! A LEGTÖBB ÉLÔHELY ERÔSEN TAPOSÁSÉRZÉKENY,EZÉRT CSAK
EGY KESKENY ÖSVÉNYEN A LEHETÔ LEGNAGYOBB
ÓVATOSSÁGGAL HALADJUNK!
1312
Az Országos Nappali Lepke Monitorozás elsô évében acélfajok
országos elôfordulásait kell feltérképezni, meg-becsülve az egyes
állományok nagyságát. Az elôfordulá-sok és az állománynagyságok
ismeretében lehet megha-tározni a jövôbeni hosszú távú mintavételi
helyeket éspontosítani a módszereket.
A felmérést minden fajra vonatkozóan a hernyók
táp-növény-elôfordulási adatainak és a jellegzetes élôhelyei-nek az
összegyûjtésével és térképi ábrázolásával kezdjük.Ehhez külön
adatlap áll rendelkezésre (ADATLAP A TÁP-NÖVÉNYEK
FELMÉRÉSÉHEZ).
A felméréseket minden olyan élôhelytípusban el kell vé-gezni,
ahol a célfajok valamelyike elôfordulhat. Az élô-helytípusokat a
NBmR Általános Nemzeti Élôhelyosztá-lyozási Rendszer szerint
választottuk ki. A felméréseksorán az élôhelyeket a célfajok
imágóinak rajzásicsúcsidôszakában kell bejárni. Az eredményeket az
erre acélra kidolgozott adatlapon kell rögzíteni (ADATLAP
ALEPKEFAJOK FELMÉRÉSÉHEZ).
Lepkészek terepfelmérés közbenFotó: Ilonczai Zoltán
A FELMÉRÉSEK MÓDSZERTANA
lepke-füzet 5/30/03 15:03 Page 7
-
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
15
AAGG GG TT EE LL EE KK II NNPPVirók Viktor
3758, Jósvafô, Tengerszem oldal 1.Tel.: 48/350-006 •
[email protected]
BBAA LL AA TT OO NN --FF EE LL VV II DD ÉÉ KK II NNPPCservenka
Judit
8200, Veszprém, Vár u. 31.Tel.: 92/330-052 •
[email protected]
BBÜÜKKKKII NNPPPozsonyi András
3304, Eger, Sánc u. 6. • Tel.:
36/411-581andrá[email protected]
DDUUNNAA --DD RRÁÁVVAA NNPPParrag Tibor
7625, Pécs, Tettye tér 9. • Tel.:
72/[email protected]
DDUUNNAA --II PPOOLLYY NNPPBérces Sándor
1021, Budapest, Hûvösvölgyi út 52.1525, Budapest, Pf. 86. •
200-4033, 200-4066
[email protected]
FFEERRTTÔÔ --HH AA NN SS ÁÁ GG NNPP ÉÉSS ÔÔRR SS ÉÉ GG II
NNPPTakács Gábor
9435, Sarród, Kócsagvár, Pf. 4. • Tel:
99/[email protected]
HHOO RR TT OO BB ÁÁ GG YY II NNPPKödöböcz Viktor
4024, Debrecen, Sumen u. 2. • Tel.:
52/[email protected]
KKII SS KK UU NN SS ÁÁ GG II NNPPKovács Éva
6001, Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.Tel.: 76/482-611 •
[email protected]
KKÖÖRRÖÖSS --MM AARROOSS NNPPBota Viktória
5540, Szarvas, Anna-liget, Pf. 72.Tel.: 66/313-855 •
[email protected]
NEMZETI PARKOK KOORDINÁTORAINAK CÍMEI:
14
Olyan személyek, egyesületek, közép- és felsôoktatási
in-tézményekben tanuló diákok jelentkezését várjuk, akikneka
program felkeltette az érdeklôdését és lehetôsége van ön-álló
terepi munkára. A tápnövények és az élôhelyek felmé-résére korábbi
elôfordulási adatainak közlésére mindenkijelentkezhet, míg a
célfajok közül elsôsorban a nagy tûzlep-ke elsô nemzedékének
felmérésére várjuk az önkénteseket.
Az Országos Nappali Lepke Monitorozás munkáit a
KvVMTermészetvédelmi Hivatala, a nemzeti parkok koordinátoraiés a
programot szervezô szakembercsoport együtt irányítja.Az adatok
kiértékelését a szakembercsoport végzi el és tájé-koztatást ad
minden résztvevônek a program eredményé-rôl. A mintavételi
módszerek bemutatása, az adatlapok el-osztása és a felmérendô
területekkel/élôhelyekkel kapcso-latos információkat a következô
címeken lehet beszerezni:
A SZAKMAI MUNKACSOPORT TAGJAINAK ELÉRHETÔSÉGE:
Ambrus András Fertô-Hanság Nemzeti Park,9435, Sarród, Kócsagvár,
Pf. 4.E-mail: [email protected]: 30/257-7915
Ábrahám Levente Somogy Megyei Múzeum Természettudományi
Osztálya,1400 Kaposvár, Fô u. 10.E-mail: [email protected].:
82/314-011/17
Baranyi Tamás 4032 Debrecen, Poroszlai út 103.E-mail:
[email protected].: 52/432-753
Bálint Zsolt Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár,1088
Budapest, Baross u. 13. E-mail: [email protected]:
1/267-7100
Ilonczai Zoltán Bükki Nemzeti Park, • 3300 Eger, Sánc u. 6.
E-mail: [email protected] Tel: 30/349-5698
Máté András Kiskunsági Nemzeti Park, 6001, Kecskemét, Liszt
Ferenc u. 19.E-mail: [email protected] Tel: 30/4884-536
Varga Zoltán Debreceni Egyetem,Debrecen, Egyetem tér 1. E-mail:
[email protected]: 52/512-9000/2331
HOGYAN VEHETNEK RÉSZT BENNE AZ ÖNKÉNTESEK?
lepke-füzet 5/30/03 15:03 Page 8