Cigány népismeret

Ciga?ny I. nov.28.:cigany nepismeret 12/13/10 10:59 AM Page 1

Székely János Cigány népis meret Te del o Del baxt!


Ciga?ny I. febr.7.:cigany nepismeret 5/20/11 1:01 PM Page 3

Székely János Cigány népismeret Te del o Del baxt!

A roman i nye lv û al cím egy ha gy o má ny o s cigán y k ö sz önté s: „Adjon ne ke d Isten sze ren c sét !”

Második kiadás

Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója

Budapest 2011

Pol Ma Al


A könyv ki e gé sz ítô t anan ya gké nt is ha szn álható köz ép i sko lá k ban

Sz a km a i l ektor : Sz a bó né K á r má n Judit r om oló gus

TÁMOGATÓK:

Magy ar Katolikus Püsp öki Konferencia

gári gyarországért apítvány

Kolping Oktat ás i és S zoci ális Int ézményfenntartó S zervezet

ISBN: 978 963 361 702 1

Szent István Társulat 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24. Felelôs

Kiadó: Dr. Rózsa Huba alelnök Felelôs kiadóvezetô: Farkas Olivér igazgató

Tervezés, tipográfia: Uj falussy Béla és Ujfalussy Éva Készült a Szekszárdi Nyomdában

Felelôs vezetô: Vadász József ügyvezetô igazgató


ELÔSZÓ

Hog yan írt am ezt a könyvet?

Ér sek va dk e rt e n k e z dte m a papi sz olgál atom at . N a gy on h a- mar me gba r átk o zt a m a c igá ny ok k al . A gy er ek ek be j árt ak ho zz á m a pl é bá niár a. So k szor ha gyta m ott egye dül ôk et , so h a se m m i pr o blé m át n e m ok ozt ak. Sok vidá m, me ghit t órát t ö lt öt t em el c igán yo k között a Bibli áról be szé lgetv e, én eke lv e, vagy épp e n búc s úba m e n v e. R e n ge t e g sz er et e- 5 tet kaptam c igány t e stvér eimtôl. K evé s h elyen ér ezt e m m a - ga m o ly an jól, mint közöt tük.

Egy m unka helyen kötel ezô p sz icho ló giai v iz sgálat vo lt . Egy asszo ny került so rr a, a kine k h ár om gye re ke vo lt . A pszi cho ló gus azt kér dezt e tôle, hogy me lyik gy er e két sz er et i a l e gjo bba n . Az a sszo ny a zt felelte, hogy t erm é sz et e sen m in d- egyik gy er ek ét e gyf or m án sz er et i, m in de gyik et k im on dh atat l an ul sz e- reti. Ám a pszi c ho ló gus azt mo n dt a, hogy ez lehet et len , mondja m e g ô szin- tén, hogy melyik gy ere két sz eret i a le gjo bban. K ülö n be n a v iz sgál atot be is fejezi, és l eh et , hogy az asszo nyt elbo c sát j ák . Az a sszo ny sz e m é be n ek kor kö nn ye k j el ent ek m e g, m ajd ezt válaszolt a : „ Ren dben van, doktor úr! Nem sz er et e m e gyf or m á n a gy e- rek e im et . Ha az egyik ele set t és sír, azt jobba n sz er et em . Ha v al a m elyik bet e g, és az á gyá ná l vi rra sztok, a zt


jo bba n sz er et e m . Ha v al a me ly ik r ossz at tett, és sz é gye lli m a gát , azt mé g jo bba n szer et e m. Ez ektô l a kivét e le ktôl e l- t ekintve m in de gyi k gye r ek e met e gyfor m án sze r et em! ”

Va laho gyan így van velünk az Isten is. Ô minden e m bert vé gte len ül sze ret . De k ülön le gesen is sz er et i a sze gé nyt , a gyö n gét , azt, aki ba jban van, akit me gv etn ek.

Ezt a k ülön le ge s sz er et et et ér ez z ük n a gyo n so ka n a c i- gán y t e stvér eink iránt. Ezzel a sz er et et t el i gy e ke zt e m m e g- írni ezt a kis könyvet .

Gy ere ke k ro ssz alko dtak, ver ek e dtek az ut c án. Egy a sz- 6 szo ny a n a gy zajra kijött , az egyik gy er e kn ek pof ont a dot t ,

és kéz en fogva vitte haza. Egy ott álló me gké r de zt e : „M ié rt c sak a nn a k az e gyn ek a dot t pofont?” Az asszo ny azt felelt e: „Mert az az enyém! ”

Ha val a kit sz er et ün k, a hho z ô sz int ék v a gy un k, a n e- he ze bb dolgok at is i gye k sz ünk neki e lmo n dan i. E bbe n a k ön yv be n is lesz szó kell em et len dolgokró l: bûn öz é srôl,


7 m unk an élk ü l isé grôl, rossz szo ká sokr ól. Azért me rt e m ez ek- rôl is be széln i a c igá ny t e stv ér eim ne k, mer t sze ret e m ôk et .

K e dv e s cigá ny t e stv ér em! Ez a k ön yv n ek e d sz ól, a cigá ny sá g m últ já ró l, é rt é ke irô l, h ibá iról, sze nve dé se irôl. Fo ga dd azzal a sz e ret et t e l és ny itot t sá gga l, a m el lye l l eírni pró bált a m!

K e dv e s ne m c igány olva só! Nek e d is szól ez a kis írá s. Leh et , hogy ha me gkér de zn ék tôl e d, hogy h án y híres e m- ber t ismer sz, aki cigá ny volt , e gy et se m t udná l mo n dan i. Leh et , hogy ne m sok fo ga lma d van arról, honnan és mikor érke zt ek m e g a c igá nyo k E uró pá ba, m ilyen h a gy o m ánya ik, szok á sa ik v ann ak, m en ny i üldö zé sen, né pir t á so n m ent ek már kereszt ül . Csak azt t udjuk sz er etni, akit ismer ünk . Én úgy szer et t em me g c igány t e stvér eink et , hogy elláto gat t a m az ot thon a ik ba , m e gi sm er t e m a gy e re k ek et , az ö re ge k et , e gy üt t én ek elt ünk. Ez a kis kö nyv egy ilyen láto gat á sr a hív. Isten hozott !


A CIGÁNYOK JELKÉPEI

A cig án yo k zás zló ja

A cigá ny z á sz lót 19 71- ben L on do n ba n az elsô Ro ma Vil á g- kon gr essz uson f o ga dtá k el. A zászló kék színe jelzi az é g vé gt e le n sé gét , a sz a ba dsá got , Isten gon dv i se lé sét , a me lly el óvta a ván dor ló c igán yo kat . A zöld szín utal a t er mé szet r e, az er dô kr e, m ez ôk re , a r e m én yr e. A kö zé pe n t al álh ató k e-

8 rék ôsi indiai jelk ép. Utal a l en y ugv ó n a pk oro n gra , a v án - dor l á sr a, a c igá ny sz ek ér k e re k ér e, ált al á ba n p e dig a vil á g változ á sár a.

A cigány h imn us z

A cigány h imn uszt is az elsô Ro m a Vi l á gk on gre ssz uso n fo ga dt ák el. Egy régi ba lká ni cigán y n ép dal al apj án k öltöt t e a jugoszláviai Žarko Jovanovic (Jagdino), a címe: Gelem, Gelem.

Me ntem, m e nte m v é gt el en ut a kr a, t alá lko zt a m boldo g cigá nyok ka l. Hej, cigán yok, hon nan, me rrôl jöt t ök, mely orsz á gbó l, m ily en sz er en c sév el . /: Hej, cigán yok! Hej, t estv érek ! :/


Volt nek e m is rég egy n a gy c sa l á do m, le gy ilko lt ák fek et e l é gió k. Me njünk e gy üt t világ cigá ny ai, nyi ssuk m e g a cigá ny ok út j ait . É br e djet ek, k e lj et ek t e stv ér e k, e gy üt t le sz ünk és e gy üt t lesz erô nk. /: Hej, cigán yok! Hej, t estv érek ! :/

C igá ny (ro m ani) n ye lven :

Ge le m, gel e m, l un go ne dro m en ca 9 M ala di le m ba xtale R o me nc a Ah, Ro m ale, kath ar t um e av en , le c axr en c a, ba xtal e dr o m e nc a ?

Aj, Ro ma le, aj, C hav ale!

Vi m a n sas ek bari famil ija, M udar da s le e kali le gi ja. Athe vrem a, ushtyi rom ak an a , Te xut r a sa , maj m i shto k er e sa ! Aven m an c a sa l um ake R o ma , Thaj put ra s le ro m an e dro ma!

Aj, Ro ma le, aj, C hav ale!

M a gy aror szá gon elt e rj e dt egy m á sik é n ek is, a me lyet sz int én c igán y him n uszk ént e mle getnek. A Bari Károly ált al gy ûjtöt t be á s n é p me sér e Var ga G uszt áv írt m a gy ar, O r só s Jak a b p e dig be á s da l szö v e get , s a Kalyi Ja g e gy üt t e s z e- né s ít et t e m e g. A himn usz uto l só két sor át úja bba n ír t á k, hogy kifejezze Isten sze r et et ét a cigá n y nép iránt .


Zöld az erdô , zöld a he gy i s, a sz e r en c se jön is, me gy i s. /: Go n do k k é se h úsunk ba v á g ké p m ut ató lett a világ. :/

E gé sz világ e ll en sé günk, ûzött t o lvajokk ént é lün k. /: Nem lopt unk mi c sa k egy szö get Jé z us vérzô t enyer é bô l. :/

10 Isten, könyörülj m e g n é k ün k,

ne sz en v e dje n tov á bb n ép ünk . /: M e gátko zt ál, m e g is ve rt él, örök csav ar góv á t et t él. :/

Isten, könyörülj m e g n é k ün k, ne sz en v e dje n tov á bb n ép ünk . /: M e gá ldot t ál, m e gvá ltot t ál, Or szá go dba bef o ga dtá l. :/

A CIGÁNY NYELV

A cigány (r o ma ni) nyelv az újind (pa n dz sá bi, rá dz sa szt án i, gudz sar át i, hindi) ny elv ek rok ona . A cigá ny ny elvn ek tö bb nye lv j árá sa, d i al ekt usa v an .

A cigán y nyelv l e gr é ge bbi írott nyelv em lé ke i kö zöt t E uróp á ba n me g kell eml ít enünk az E ber sber gi-kó dex 15 –16. sz.-i ny elve m lék ét , és az André Bo r de által 15 47 - be n ki a dot t m ûbe n (T he Fyrst Boke of the Int roduct ion of Kn o wle dge ) t al álh ató mon datok at . A l e gô s ibb f en n ma ra dt ma gy aror sz á gi ny elve m lé k az a két cigá ny né p da l, a m e-


ly ek et a K á jo ni -k ó dex ( 163 9) t ar t a lm az . A K ájoni -kó dex a Kájoni Ján o s, e r délyi f er en c e s által lej e gyz et t én e k ek gy ûjt e mé ny e. A két cigá ny ny e lv û éne k cím e ’Dade zin ga- ricum’ és ’Tikha vgor do na cz ka’ .

A ma gy aror sz á gi cigá nyo k kb. 86 % -á na k any any e lv e a m a gya r. A f en n ma ra dó 14% kétny elv û, azaz a m a gy ar m e l- lett valam elyik cigány n ye lvet is be sz éli . Közülük le gtö bbe n (7%) az oláh cigán y nyelv, a ro ma ni v al a m ely ik dia l ekt usát be sz élik , egy kis r é sz ük a kár p át i cigán y n ye lv et (2%), e gy ré sz ük p e dig a beá s ny e lvet be sz él i (5 % ).

A beá s nyelv a r o m án nyelv egy régi, nyelvújít á s elôtti 11 válto z at a. Fôk ént B ara ny a, So m o gy, Tolna és Zala me gy é- ben be sz él ik . A c igány nyelv Ma gya ror sz á gon be sz élt ô sibb vá ltoz at a a k ár pát i c igán y dia le kt us, me ly et Nó grá d és P est m e gy e e gye s t el ep ülé sein (P il i scsa ba, C so bánk a, Ve r sen d) be sz é ln ek le ginká bb. A rom an i nyelv új a bb j el entô s di al ek- t usa it e gy e s ol áh cigán y c sop or tok be sz él ik . Ezek a dia l e k- t uso k a lovari, kheldr a shi, c er h ari st b.

A Göt t in geni R om a Vi lá gko n gr e ssz us ( 1 98 1 ) a lovari (é s m á so dla go san a k h elde ra sh i) di al e kt ust vá l a sztot t a ki arr a a cé l r a, hogy enne k se gít sé géve l h oz zá k létre az iroda lmi cigán y (r o ma ni) ny elv et .

B rassó, 1910-es évek


A CIGÁNYOK EREDETE

Ered e tmo n d ák

A cigányok köré be n több mon da él, ami az eredet üket elbe- széli. Az egyik ilyen monda sz erint egy na gy h e gy en élt e gy asszon y, aki külön ös ma gva kat re jt e get et t . Az e m bere k bo- szork ánynak hit t ék , féltek tôle, és ezért rát ám a dtak . Az asz- szon yt az on ban kör ülö l elt e a na p, és f el em elt e az é gbe . Ekö z ben a köt ény é bôl k ih ullot t ak k ülö nö s ma gva i. N é me -

12 lyekbôl virágok let t ek , erdôk, madarak … Má sokból pici barna cse csemô k k elt ek ki, akikre a zót a is a napfén y visel gondot .

Egy má s ik m on da sz er int a cigá ny ok v al ah a m a da r ak volt ak. Minden ôsszel Afr iká ba kö ltözt ek, t ava sszal p e dig

vi ssz a. Min dig m á s F erkovics József: S emmi közepén, 2003.

t áj ak ra vá gyt ak, h át - ha ott több e le sé ge t t alá ln ak . E gy sz er az - tán kövér m ezôkr e j u- t ot t ak . N ap ok on át úgy t el e et t ék m a gu- kat, hogy kövérek let - tek, és már ne m bír- tak rep ülni. Ô ssze l a k öv ér m e zô fon y- nya dni ke z det t , de ôk ne m t udta k tov á bbre - pülni, ezért gö dr ök et ka par t ak, a zt á n be - fe dt é k, ott kezdt ek e l lakni. L a ssa n a szár - ny uk ból kar lett . Ám


az ót a is vá gy na k m in dig t o vá bbm e nn i, mint a költözô m a da r ak.

Egy har m a dik l e gen da egy kicsit a bibliai t er e mt é stör- t énet r e is h asonl ít . Isten agy a gból gy úr t a me g az e m be r e- ket, és ut án a k e m en c é be n süt öt t e ki ôk et . Az elsô n e m sült ki el é ggé, túl fehér lett. A má so dik t úl sá go san me gsült , f e- ket e lett. A harm a dik s ik er ült jól, ‘szép barn ára ’. Ôtôle szár- m a z n ak a cigá n yok.

Végül egy népi le gen da a következôk éppe n mon dj a el a ci- gá nyok ere det ét : „Egy sze gény a sszonyn ak t izenhét gyer m eke volt. Egy szer bet é rt há zá ba a Szent Isten, és így szólt hozzá: 13 M ut asd me g n ek e m a gye r me keidet , hogy me gá ldha ssa m ôket! Mivel a sze gény a sszony na gyon szé gy ellt e, hogy olyan sok gyer mek e van, csa k tízet mutatot t meg köz ülük az Ist ennek, a t öbbit elrejt et t e. Isten me gáldot t a a t íz gyerm eket , ezek- bôl let t ek a ga z da gok. A hét gyermek p e dig, akiket az anyjuk elrejt ett Isten áldá sa elôl, sohase m t udot t ga z da gsá got sz erezni. Enn ek a hét gyerm eknek a le szá rm azot t ai a c igányok.”

Ezek per sz e c sak le ge n dá k. Ott van azon ba n benn ük a cigá nyo k sza ba dsá gv á gya, v án dor lá sa, va l a mint az, hogy gyak ran ell en ük t á ma dn ak, sz e gény sé gben éln ek, de a n a p- fény viseli go n djuk at . A l e gen dá k azt is m e gfo ga lm a zz ák, hogy a cigán yo k Isten külön le ge se n sz er et et t t eremtmé ny ei, ak ik be sok ér t éket , k in c set , sz ép sé get elr ejt et t .

A cigányo k e ln ev ezése i

cigá ny – A c igán y szó görö g er e det û, az athin ga n osz

szó bó l szá r ma zik . Jel ent é se (v aló sz ín ûle g) ’ér int het et len’. A szót er e det il e g bi zo nyo s er etn ek c sopor to kra h a sz- ná lt ák , k é sô bb a c igá ny ok r a is. Ez a m e gn e v e z é s t er- jedt el igen sok eur óp ai ny elve n (pl. olasz: zingar o;


14

Milák Brigitt a: Az ôsi ség törvénye, 1999.

né met : Z ige un er), a m a gy ar ban i s.

e gy iptom i – A 15. száz a d el ej én Ny ugat -E uróp á ba ér- kezô cigán yok ve zetô i e gyiptom ina k, vagy K i s-E gyiptom her c e gén ek mon dt ák ma guk at . Ezért sokfelé e gyipto min ak, a ’fáraó népé ne k’ gon do lt ák és n e v e zt é k a cigá ny ok at . Innen ered az angol gy p sy és a sp an y ol gitan me gn ev ez é s. Az E gy ipto mr a való ut a lá s t al á n a ( gö r ö gor sz á gi ) Gypp e nevû hely sé g n evé bôl szá rm az ik, ahol egy nagy c igán ytel ep volt, és ah onn a n több c sopor t indult el E uróp a felé. Ez en- kívül a középkor i E uró pá ban több t er ület et is Ki s-E gyiptom - nak nev e zt e k, a vidék k ülö nle ge s t er m ék e ny sé ge m iat t . A cigány c so por tok egy r ész e ilyen t erület ekr ôl vá n do rol- hatot t t ová bb, ezér t neve z het t é k m a guk at a v e z etôi k Ki s- E gy iptom h er c e gén e k.

ro m a – A ’rom’ (rom an i n ye lv û) szó j el ent é se: e m be r, t ö bbe s sz á ma ’roma’ (e m ber ek ). Az 19 71- es lo n do ni R o ma Vi l á gk on gr e ssz us a r o m a m e gn e v e z é st v á l a sztot t a a c i- gán ysá g ne m zetk öz i m e gne ve z ésé ül, m er t úgy vélt e, ho gy


sok ny e lv be n a ’cigány’ me gn ev e zé s m e gv eté st is kife jez. Ma gyaror sz á gra ez ne m e gé sze n igaz, ezért igen sok ma gy a r- orszá gi c igá ny e m ber, és cigány ér t elm i sé gi büszké n neve zi m a gát c igá ny na k, és n e m ro m á n ak. A be á s c igá nyo k kif e- je z et t en e lut a s ít j ák a ro m a e ln e ve z é st . Itt a K ár pát - m e de n- c é be n ezér t hely e se bbn ek látszik a c igá n y e ln ev ez é s ha sz ná l at a. E bbe n a k ön yv be n e l sô sor ba n a cigá ny m e g- nev ez é st fogo m ha szn áln i c igány t e stvé re inkr e .

India, a v án d o rút kezd e t e

15 A cigá nyo k ôseine k je le ntôs ré sze Indiából szá rm azik. A ci- gá nyo k ro ko na i ann a k a n a gy és szer et et re mé lt ó n ép ne k, a me ly ne k fia volt Mahatm a Ga n dh i, az India sz a ba dsá gá t erôsza km entesen kih arc oló v e- zetô, vagy Rabin dranát h Tagore, a híres indiai költô .

A cigán yok indiai sz ár m a - zá sán ak f el ism er é sé be n út törô sze re p e volt egy m a gy ar e m - bern ek, Vályi István reformát us lelk é szn ek. A lelké sz 1753 –54 - ben a le y de ni e gy et e m e n t a - nult , és ott ceylon i diá kt ár sa i se gít sé gé ve l felír t kb. ezer indiai szót. A szóje gyz ékét e gy béc si f olyó irat me gje l ent et t e. Ezt hasz ná lt a fel több t udó s

Gandhi

(H. M. G. Gre llma nn 1783- ba n, F. A. Pott 18 4 5- be n ) a ci- gán y sá g indiai er e det éne k biz onyít á sáho z. H az ánk ba n 1 78 9- ben jelent meg E ne ssei Gyö r gy e t é m á ba n ír t m un ká ja, A Tzigan nemz etne k igazi er e det e cím m el.


A cigán y nyelv indiai er e det û, az újind ny elvek r ok on a, a sza nszkr it nyelv lesz ár m azot t ja, mint példá ul a pa n dzsá bi, a r án dz sa szt á ni, és a hindi ny elv ek. Újind er e det û sza v ak pé ldá ul a ma n ush ( e m ber ), kher (há z) , zhal ( m e gy), c hor el (lo p), stb. A cigá ny sá g indiai er e det ét m utat j a a c igán yo k t e st a lk at a (pl. söt ét bôr sz ín, f ek et e h aj ), és a ge n et ik ai r o- kon sá g is. Sok olya n cigán y szok á s van, ami szint én az indiai er e det r e ut al .

Indiai e red etû c igány s zo kás o k

16 In di á ban mind a mai nap ig é ln ek ka szton kívüli, ván dor ló nép c so po rtok, akik t al án a c igá ny ok távoli rokonai. E gé sz In di á ban kb. 18 m i ll ióa n van nak. A c igán yok ô sein ek köze le bbi ô sha zá ja É sz ak-In dia: P an dz sá b, Gu dz sr át é s R á dz sa szt án t arto má nyok . Ezt a vidé k et a Kr. u. 5 –11. sz á- za dba n igen sok t ám a dá s é rt e, való sz ín ûle g ezek vá ltot t ák ki a c igá ny sá g e lv án dorl á sát .

Az itt élô vándor ló n é pc sopor tok, k ülön ö se n az a sszo - nyo k, sz er et ik a színe s ( pir o s, sár ga, k ék, zöld) r uh ák at , a ho-

Kun Pál: S zétszóratt at ás, 1999.

gy an ez a c igá n yo kr a is j el le m zô. K e dv el ik a f ûsz er es ét e- le ket . N a gy c sal á dok ban , t ör z se k ben é ln ek. E gy m á st t estvérk ént kez el ik . Í gy kö szön nek : ’Te stv ér va gy?’, a k ár- c sa k sok he ly üt t a cigá n yo k. Gy a k or i m e st e r sé gük a k o- vá cs , a z en é sz, a j öv en dôm on dó, viszont ninc sen ek földjeik , so ha ne m vo lt ak fö ldm ûve sek . A cigá ny h ie de le mv il á gban gya kr an me gjel en ô sz e szé ly e s sz e ll e me k, dé m ono k t a l án sz int én az ôsi indiai hit vilá gból sz ár m a zn ak.


A HOSSZÚ ÚT

A cig án yo k vánd o rlásán ak kezd et e

A híres per z sa költô, Fir da uszi, m e ge m lít i, hogy Ba hr á m Gór per z sa király (Kr. u. 421– 438) 12 000 lurit kért Sank al indiai kirá lytól, hogy m uz sik usa i és m ulat t ató i le gy en e k. A le gen dás e lbe szé lé s szer int búzát , m arh ák at és sz a m ar a- kat ajándékozot t nekik, hogy gazdálko djanak vele. Ám a lurik ha m aro san me get t é k a búz át és a m ar há k at . A pe rz sa király erre elke r get t e ôk et . Azóta is járják a v il á got , m un kát ke- 17

re sv e, f o szto gatva . Nem bi ztos, hogy ez a l e ge n dá s e lbe- szé lé s a cigá ny okr ól szól, vagy in ká bb egy m á sik n ép c so- port ról. Ha v aló ba n a c igány okró l van itt szó, akkor ez a tör- t énet a cigán yok l e gel sô ir o da lmi e ml ít é se.

É sz ak -I n diát j e le ntô s t á m a dá sok ér t é k a Kr. u. 5 –11. sz á za d köz öt t . Az elsô a h un ok t á m a dá sa volt 470 kör ül. R en gete g há bor úv al járt a rövid életû Lal it ádit ja Biro da lo m lét r eho zá sa is (Kr. u. 724 –760). Végül p e dig a m uz ulm á n


18

Haraszti, 1910.


hó dít á s j el e nt et t e a dö ntô c sap á st . M ah m ud, ga zn ai (Af ga ni szt á n) sz ult án, 100 1- ben m e gh ó dítot t a Észak- In dia je le ntôs ré sz ét , t öbbek közt P an dz sá b t ar t om ányt és Delhi körny ékét is. 101 8- ban sok indiait P erzsiá ba t el epít et t .

Va ló sz ín ûle g ezek elôl a hó dít á so k elôl me ne k ült ek el a mai cigány ok ôsei In diá bó l. Minden bizon nyal több h ul l á m - ban ha gytá k el Indiát .

A ván do rló k cso po rt ja i, s zo kás a i

A cigán yok ôsi szo k á sa ir ól n e m ma ra dt fenn sok a dat . In- 19 ká bb c sa k a k é sô bbi a dat ok al a pj án t ud unk v i ssz ak övet - kezt etn i e ze kre az ôsi szok á sokr a.

A ván do r lá s so r án a c igá ny sá g c so por to k ba n h a l a dt . A c so por tot á lt al á ba n egy t apa szt a lt fér fi vez et t e. A c sop o rt t a gj ai e gy m á st se gít et t ék . A tula jdont k öz ö sn ek t e kint et t ék. Egy letett kabátot a c so por t ból bárki ny ugo dt an felvett és ha sz ná lt . Az e gye s c so por to k a be lügy e ik ben bír á sk o dt ak is, ezt nevezt ék ro man i kri sne k ( je lent é se : ’ cigány törvény’). A csopor t ve z etôj e fôk ént h áz a ssá gi h ût l en sé g vagy súlyo s ve sz e ke dé se k e set én hozott ít élet et . A bünt et é s l e het et t me gsz é gy enít é s (pl. a haj levá gá sa) , vagy a c sop ort bó l v aló kiz árá s i s.

E ze k et a c so por tok at t eh át n a gyo n erôs ö sszet ar t á s, é s egy saj át m a guk által k i al ak ítot t be l sô rend j e ll e me zte. A ván dor ló cigán y c sop ortok at a 19. szá za dtól kez dve k um - pá niá kn ak is n ev ezt é k

A ván do rlás á llo mása i

A ván do rl á s so rá n a c igá nyo k ôsei P er z si á ba ( a mai Irán t e- r ül et ér e) ér ke zt ek. Itt a k ülö n bö zô idô ben érk ez ô, e gy m á s-


tól függet l en c sop or tok e gy má ssal (és m á s v án do rl ó n é- pek ke l) ke ve re dni k e z dtek . Va lószín ûle g itt , P erzsi á ba n jön létre az a né pc sop o rt , a m e ly a mai cigán ysá g közv et len ô se. A perz si ai t ar tózko dá st bi zony ít ják a cigá ny ny elv ben t a lá l- ható p er z sa sza va k is (pl. baxt – szer e n c se).

P er z s iá ból e gy e s c so por tok Ör m én yor sz á gba m e nte k tová bb. Itt soka n köz ülük k er e szt é ny ek l et t ek. Ö r m én y er e- detû sz a va k is t a l álh atók a cigá n y n y elv be n (pl. ver da – ko c si) . Más c sopor tok a Kö ze l- Ke let re és Afr iká ba v án do- rolt ak t ová bb, Afr iká ból pe dig e lj utot t ak Sp an yolor sz á gig.

20 Mind a mai napig sok cigány él E gyipto m ban (kb. 1 millió), Sz íri á ba n (kb. 300 ezer) és Sp any olor szá gba n is (kb. 80 0 ez er).

Más csop ortok viszont a Bizánci Bi ro da lom t er ül et ére ér- ke zt ek m e g ( ma T ö rök or szá g, Gö rö gor sz á g) . Itt sok görö g szót is átvett ek a cigány ok: dro m ( út ), foro (vásár, v áro s ) stb. 13 22 - be n egy f er en c e s bar át ( Simo n Sim eo ni s ) Kr ét a sziget én ír a c igá ny ok je l en l ét é rô l, akik a v á r o son k ív ül bar la n gok ban és sát ra k ban l akt a k, c ip ôk é sz ít é sse l, és k o- vá c s m e st er sé gge l fo gl a lk ozt ak . E gy e s cigá ny c sop or tok B e ssz ar á bia ( m a r é sz be n Moldva, ré sz ben Ukr ajna t er ül e- tén helye zke dik el) és Ro m ánia t er ül et ére is e lj utot t ak, ah ol sok an köz ülük ra bszolgákk á let t ek . Ezen a vidé k en gya kr an az az em ber is r a bszo lgáv á lett, aki cigánn ya l h á za so dot t össze. Ha va salf öldön és M oldvá ban a r a bszolgák f el sza ba- dít á sa c sa k 18 56 - ban tör t é nt m e g.

Talá n a t örök ke l való ha rc ok is er e dm ény e zt ék azt, ho gy a c igán yok n a gy r é sze t o vá bb vá n doro lt ny ugat r a. A hí re s görö go r sz á gi gypp e i cigán y t el ep en pé ldá ul 1 43 8- ba n m é g mint e gy 300 bar ak k állt , 15 19- be n már csa k 30 .


MEGÉRKEZÉS EURÓPÁBA

A cig án yo k meg je len és e Ny u ga t -Eu róp ában

A 15. sz áz a d e le jé n sok ny ugat - e uróp a i v á ro sba n m e gje- lenn ek a cigányok : Hilde she im (140 7), F rankf urt , am Main, St r a ßbur g, B r üssze l (1 418 ), Bern (1 4 19 ), Bázel, Bolo gn a (1 42 2) , Párizs (14 2 7) stb. Az ér ke zô cigán y c sopor tok m a - guk at több h elyen e gyipto min ak mon dják. A v ez etô iket p e- dig e gyipto m i h er c e gne k, vagy Ki s- E gy ipto m kir ályá n a k nev e zt ék. A Berni krón ik a így e mlék e zik me g az é rk e z é - 21 sükrô l (141 9): „E gyiptom ból jönn ek, ron gyo s, f eket e e m be - rek…” A v án dor l á suk ra m a guk a c igán yo k tö bbf é l e m a - gy ar áz atot a dt a k. Volt, amikor azt mon dt ák , hogy az ôse ik E gy iptom ba n é lt ek , és ne m fo- ga dt ák be az oda m en ek ülô Szent C sa l á dot ( Jé z ust , Sz ûz Máriát és Szent Józ sefet ), ezé rt kell mo st v án doro ln iuk. M ás- kor azt mon dtá k, hogy Krisztus ker e szt j én él el lopt á k az ô r u- háit , vagy ôk ková c so lt ák a sz e gek et , ezért kell büntet é sbô l ván doro ln iuk. Bo lo gná ba n a cigány ok at An dr á s, „E gy ipto m her c e ge” v ez et t e, aki azt áll í - t o t t a, hogy e lp ár to lt ak a k e - re szt é ny sé gtô l, ezért a m a gya r király elûzte ôket . Azóta visz - sz at ér t ek a k er eszt é ny sé gh ez , és m o st a király p ar an c sá r a

Borsod megye, 1892. Sellye, 1894 elôtt


hét éven át vá n dor oln iuk kell: R ó má ba sze r etné ne k el z a- rán doko lni.

E l e int e t ö bbn y ir e sz ív e sen fo ga dt ák a c igá n y ok at . A cigá n y v e z etôk f el i sm er ték, hogy ha za r án do k n ak m o n djá k m a g uk at , a kk or a m é ly en v a l l á so s E ur óp á ba n ke dv e zô f o ga dt at á s ra t a l áln ak. Ezér t azt án h a mi s m en le- vel ek et is ké sz ít t et t ek . A h a mis ít á s e gy é bk ént virágzó ipar- ág volt a k ö z é p k o r ba n . A h a mis ít ot t do k um e nt um o k at gy ak r an a pi a c ok on ár ult á k. A kiá ll ít o t t menlev el ek szer int a c igá ny ok z ar á n do ko k, a kikn e k hét éve n át a bûn eikér t

22 ve zek e lve kell v án do ro ln iuk. Az egyik ilyen, való sz ín ûle g h a m is ít ot t m e n le v e l et e gy e n e se n a p á pa (V. M ár ton ; 14 22) ne v é ben á ll ít t at t ák ki. Sok e set be n a v ár o so k v a ló- ban z a r án do ko k na k t e k int et t ék a c igá n yo k at , és ezér t se- gít et t é k ôk et . F ra nkf ur t pé ldá ul k en ye ret és húst utalt ki a sz á m uk r a ( 1 4 18 ), A r n sh e im be n p én zt is a dt a k n ek ik (1 4 2 9) .

A cigány ve z etôk két, Z sigm on d m a gya r ki rá ly na k é s né m et c sá sz ár na k tul ajdon ítot t (m in de n va ló sz ín ûsé g sz e- rint ham is) m en lev e l et is f elm ut at t ak (a l ev e l ek k e lt e z é se: 14 1 7 és 1 4 22 ). A m á so di k levél m e ge m l ít i L á szlót , a c i- gá nyo k v a jdáj át (L a di s l a us Va iv o da C igan or um ), aki a ki- rály ’hû e m be r e’. A levél ut a sít ja Z s igm on d m in de n al at t va ló j át , hogy László va jdát , és ’al at t való it ne a k a dá - lyo zz átok, él et ük et ne neh e zít sét e k , h an e m e ll en ke zô le g, m in de n a lk a lm at l a n sá gt ó l és bo ssz úsá gtó l vé djét e k. Ha pe dig c iv ak o dá sr a k er ülne sor k ö zöt t ük, n e m a t i ét e k é s ne m a k ö z ület ek v aló é a bünt et é s vagy a k e gy e le m jo ga, ha ne m L á sz lóé , a va jdáé .’

Egy Andr á s nevû ’herce g’ Bo lo gn á ba n (1422) egy olyan m en le ve let m ut atot t be, a m ely be mé g azt is be le fo galma z- ták, hogy a m a gy a r király úgy ren de lk ez et t , hogy ut az á sa ik


so rá n, bár m er re j ár ja na k, ’akár t olvaj lá ssa l is kie lé gíthet ik sz ük sé glet eik et ’, s e m iat t se nk i ne m vo nh at ja ôket felelô s- sé gre. ’ An dr á s he rc e g’ n ev ére min den v aló szín ûsé g sz erint több ham is me nlev e let is ki á ll ít o t t ak, mer t a k ró niká k e gy- sz err e több he ly en is e ml ít enek ’ An drá s h er ce g’ által vez e- tett csop ort ok at .

A cig án yo k meg érkezés e M agyaro rs zág ra

Az elsô eml ít é s a c igán yo k m a gy ar or sz á gi m e gjel en é sérô l egy 139 0 és 1 40 6 között keletkez et t hava salfö ldi ok lev él. 23 Az oklev él arról tesz említ é st , hogy egy Co st e a nevû ro m án bojár bir t ok án ( F o gar a sban) volt 17 sátorny i cigány. 1 39 9- ben Liptó vár m e gyé be n ha l lunk a cigá n yo k je le nl ét érô l. 1416- bó l pe dig arról van t udo m á sunk, hogy egy bi zonyo s E m ma usz úr és 120 kísérô je ér ke zet t m e g ’ E gyiptom ból’ B ra ssó vá r me gye t er ület é re. Br a ssó vár osa él elmet és p én zt a dot t n ek ik. Egy bajor krónika me ge ml ít i, hogy Ma gy aror- szág hat ár v idé ké rô l ( 14 39- be n) sok cigá ny egy Zin delo nevû király ve z et é sé v el a n é m et t ar to m á ny ok felé in dult me g, ’ büntet l en ül l opt ak és c sa lt ak ’.

Lete leped és

E gy e s h ely eke n az érkez ô cigányo k le is t ele pe dte k . H unya di Já n o s , mint be szt er ce i i sp án (1 45 5- ben ) e n ge dé ly ez i a B a rc say c sa lá dn ak, hogy bir t oka ikon 4 cigá nyt ( a n ev ük : K ar ac hon, Mihály, Péter és Micolo) jobbá gy ké nt t arth atn a k. Korán let e le pe dn ek c igá nyo k a t ár ká ny i ur a da lo m t er ül e- tén, Sár o spat ako n, N yír bátor ba n és Ko lo zsvárot t i s.

A 15 –16. sz. ok leve leibô l kit ûnik , hogy e gy e s c sop ortok (gya kra n m enlev él le l f elr uh ázv a) vá n dor és e zá lt a l sz a ba-


da bb él et mó dot folyt at t a k , alk a lm i szolgá lt at á sok ból é s ker e ske dé sbô l élt ek. Más c sop or tok tö bbé- ke v é sbé let e- lep e dve e gy -e gy v áro s vagy fö ldesúr f el sé gt er ület én, a be - fo ga dók sz a bályre n dszer éh e z jo bban alk a lm a zko dv a t alá l- ták me g a m a g uk m e gé lh et é sét .

Sok e set ben na gy ne hé z sé gek be ütkö zöt t e gy- e gy c sa - lá dn ak egy a dot t hely en me gt el ep e dn i. (Még év sz áz a dokk al ké sô bb is gy akr an n a gy k üz dele m be k er ült az, hogy e gy cigá ny c sopor tot egy a dot t t el ep ülé s befo ga djon . P éldá ul La kato s Mihály és a vele tartó csop or t 19 0 2- be n k ér t e

24 Gyôr váro sát , hogy egy t elket m e gv eh e ssen ek, és ott házat ép íth e sse n e k. A k ér é s be a dá sá v al e gy üt t 200 koron át i s befiz et t ek . A váro s h úzó dozot t az en ge délyt m e ga dni. Elô bb Ú jv áro sba , ma jd Gyô r újf aluba ak ar t ák t el ep ít en i a c igány na gy c sa l á dot , de m in dk ét h e ly e n a helyi köz ö ssé g er ô s el l en ál lá sá ba ütk özt ek. Kö z ben 1 907 - ben 12 gye r m e k et

e lv et t e k a c sa l á dtó l, m o n dv án h o gy S zeben megye, 1908. ne m l ak n ak m e gf el el ô h á z ban . Vé gül

La kato s Mihály ne m bír t a t ov á bb a v á- ra ko z á st , és e n ge dél y nélkül h áz at épít et t [190 9- ben], a m elyre azt á n ut ó- la go sa n [ 19 14 - ben ] ka pt a me g a jóv á- ha gy á st ).

A neh éz sé gek el l en ére Ma gyar- or sz á go n a n y uga t - e ur óp a i h ely z et t el el le nt ét ben ( Sp an yo lor szá got kivé ve ) a kö z ép kor tól k ez dv e igen sok cigán y let e l ep e det t en élt . A híres 1 89 3- a s ci - gá ny- ö ssz e ír á s a dat ai szerint az akkori cigá ny sá g 89, 2 % -a már let el ep e det t volt .


KEDVEZÔ FOGADTATÁS

A cig án yo k fog ad ta tás a Magy aro rs zág on

A cigán yok fo ga dt at á sa Ma gy aror sz á gon szívé ly es vo lt . Mátyá s király ren de let et a dot t ki, me ly ben elôír t a, hogy az er dé lyi v ajdák külön a dózt at á ssal a sz e ben i c igá ny ok at n e há bo r ga ssá k ( 14 76 ). Ezek a c igá ny ok a v á ro s török elleni erô dít é si m unk álat ain , és a vör ö storon yi szoro sba n dolgo z- tak. Alig néhá ny é vt iz e dde l a m e gérk e zé sük ut án a sz e be n i 25 cigá ny ok má ri s ha szn o s t a gj ai l et t ek a ma gy ar t ár sa da lom - na k, a kikn ek m unk á já ra ma ga M áty á s király is felfigyelt !

K ésô bb arról ér t e sülünk , hogy a sz e be n i cigá ny ok fé m m ûv e s és h óhé ri f el a datokat is v é gezt ek. II. Ulászló me nlev el et a dot t Bolgár Tamá s va jdán ak és a vele ván dor ló 25 sáto r c igá nyn a k (1 49 6). A me nlev él me ge ml ít i, hogy a cigá n yo k a király fe gyv erk észítôiként dolgozt a k, és P é c sr e, Z sigm on d p üspö k sz olgá lat ár a me nn ek. F er diná n d k irá ly a dó m ente ssé get a dot t a sz am o sújvá ri cigán yok na k (1 5 52 ).

Thurzó Györ gy ná dor i sp án 1 61 6- ban F er en c v ajda sz á- m á ra állított ki egy igen szép me gszö ve ge z ésû m en le ve let . A lev élben ez állt : „Az ég ma da r a in ak van f é sz k ük, a r ó- kák na k bar l an gjuk, és min de n ál latn ak van hova l eh a jt ani a a fejét, ám a nyo m or ult e gyipto m i n é p sé g, a m e ly et c sa k cz in gar osna k ne ve z ün k, m élt á n váltja ki sajn ál at unk at . Ô si szok á saik szerint igen neh éz é let et é ln ek a m ez ôk ön és a rét e ke n, ron gy o s sát r ak a l at t . Így t an ult a m e g öreg és f ia- tal… hogy me gk üz djön e sôve l, h ide ggel és a n a gy f or ró- sá ggal. Ninc sen ek ne kik ör öklöt t jav aik ezen a földön, nin c se n ek v á ro sa ik , h an e m a m a ga s égre n é zv e a t ula jdon kez ükk el, üllôvel, fújt atóv al , ka l apá c c sa l és fo gó va l k üz de-


nek me g a bet evô f a l at ér t és a t e st ük r uh á j á ér t . Kö nyö- rül et re és min den p ár t fo gá sra m éltó na k t ar tv án e né p et , in tünk és me ge sk et ünk t it ek et , hogy valahány szor az e gy ip- tomi nép sé gn ek v a la m el y c so por t j a, kivált pe dig F e r en c vajdá na k törz se … c sa l á dj a ikk al , sát ra ik ka l bir t oka itok on m e gsz ál ln án ak , ôket… min den erô sz ak o s h á bor gató k é s zak latók ellen olt a lm azn i és m e gv é deni sz íve ske djet ek é s t artozz atok.”

Cigánypurdék 26 kocs in, 1920–28.

Min de bbôl lát sz ik , hogy a c igá n y sá g sok helyen igen jó ka p c solat ban élt e gy üt t a befo- ga dó t ár sa da lo m m a l. A m unk ájáv a l ha sz no s- sá t et t e ma gát , a bef o- ga dó m a gy ar ur alko- dók és ható sá go k pe dig gya kr an se gítô ké sz sé g- gel, ny itot t szívvel fo- ga dt ák az é rk ezô ci- gá ny c sop or tok at . P er- sze e mö göt t a ke dv e zô fo ga dt at á s mö göt t ér- de k ek is ál lt a k . A fô u- rak a c igá n y o k által is bizto sít ot t ak m a guk n ak

jo bbá gyo kat . A v é delmi lev el ek ér t cser é be a dó fi zet é sr e é s m unk ár a köt el e zt ék ôk et . A cigá nyo kn ak p e dig el ke ll et t v iselniük, hogy be av atko zn ak t ár sa da lm i sze rk e zet ük be, vajdát helye zne k föl éjük .


27

Dicsôszentmárton, 1911.


Cigány mest e rs ég ek, mu n kák

A cigá ny ok gy akr a n a m uz s ik á lá ssa l vívták ki a többsé gi t ársa da lo m e li sm er é sét , sz er et et ét . C sep e le n cigá ny z en é- szek m uz siká lt ak B e at r ix k ir á lyn é m ulat t at á sár a ( 1 48 9 ). Hy ppo lit e szt er gom i ér sek udv ar á ba n is j át szot t ak cigá ny lanto sok . K é sô bb arról ér t esülün k, hogy II. Lajos királyn ak a ló ve r se ny e k sz ün et eibe n cigá n yok ze n élt ek ( 1 5 25 ).

28

Izabella kir á lyn ô e r délyi udv ar á ban a ’l e gkiv á ló bb e gyip- tomi he ge dô sök’ ze né lt ek (1 54 3). A tör ökök is n a gyr a ér- t ék elt ék a c igá ny m uz s ik uso k at . A p rot e st á n s erk ölc si felf o gás so ká i g rossz sz e mm e l nézte a zenét és a t án cot . M aro sv ásárh elyen pé ldá ul t ilos volt a m uz s iká l á s a h áz a k- nál, a k o c sm á k ba n , sôt m é g a la k o da lm ak ba n is ( 1 6 49 ). A cigán y zene így el sô sor ban m uz ulmá n és kato lik us t e r ü- let e ke n t erje dt el és vir á gzot t . T udjuk példá ul, hogy a bu da i pa sa do bo ské nt egy cigány em be rt alkalm azot t (K a szi m bin


A bdull ahot ), ak inek R á cke vén egy igen elô ke lô h á za is volt . A m ik or p e dig a buda i p a sa uno káját kör ülm etélt ék( 1582), az ünn ep i m en et élén 3 török r uh á ba ö ltözöt t cigány zen é sz hala dt (l ásd a met sz et en). F enn- m ar a dt Ga lánth a y E st e rh ázy F er e nc gróf kivált sá gl ev e le ,

29

S zentandrássy: Ôsi mest erségek

am ely be n öt cigány zen é szn ek a dot t a dó m ent e ssé get ( 17 51 ).

A c igán yo k m á s m e st er sé- gek be n is je le ske dt ek. H ír e sek vo lt a k a c igá ny k ov á c sok. E gy sz er û t ech niká kk al (a z

üllôt a földre let év e , a t üz et bôr tömlô se gít sé gév el sz ít va) sok m unk át he ly be n és ol c són el t udt ak v é gez ni. 1 500- ba n a t e me sv ár i vá r ba n a c igán yok á gy út öntöt t ek. Ez azt m utat - ja, hogy a ko v ác sm e s t er sé get m a ga s fokon gyak oro lt ák, é s ezzel a török elleni har co k ban ren dkív ül h a szn os f el a datok at


t udt ak ell átni. Am ikor Ko loz s - vá rot t m e gny itot t ák a h í re s H á z so n gár di t e m etôt , a sz ük - sé ge s sz e ge ket a c igá nyv ajdá - tól vá sá ro lt a m e g a v ár o s (15 8 5). Ezek az epizó dok sz é p em lé ke i a bék é s e gy üt t él ésne k cigán yok és ne m c igán yok közöt t . Azt biz onyít ják , h o gy oly an kor sza kok ban, am iko r a

30 ro má k me gé lh et é se biztos ít va volt , amiko r a m unk ájuk á lt a l ha sz no s t a gj ai t udt ak lenni a

t ársa da lo mn ak , a kko r n a gyo bb f e sz ült sé g ne m volt cigá- nyok és nem c igá ny ok kö zöt t .

E gé sze n saj áto s k ap c solat fûzi ö ssz e a c igán y e m bert (k ülönö sen is a lovári törzs t agj ait ) a lóval. A ló birt ok lá sa na gy büsz ke sé ggel tölti el, és lehetôvé teszi sz á m á ra a sz a- bad m oz gá st . Ezért is ker ült be olykor a cigán yoktó l a bíró- sá gon e lv árt e sk ü sz öv e gé be a köv etke zô k it ét el : ’Ha igaz at ne m mon dan ék, elsô cseré lé se m ben az a lov a m c sudáv á vál- jon és sza m árr á lé gyen ’. A cigán y ló ke re sk e dô r en dkív ül ügy e s a bban , hogy a nála levô lovat feljavít sa, az üzl et t ársat m e ggy ô zz e, a lovát egy re j o bbra c seré lj e, ma jd végül h a- szo nna l el a dj a. A lók ere ske dé s k ap csá n igen gy akr an f elme- rült a lólop á s v á dj a is, a m ely az on ban sok szor a lapt a la n volt , illetve ne m c sak cigá ny ke re ske dô k e set é ben fordult elô .

A cigá ny ok e gy é bké nt is ügy es k er e ske dô k volt ak. B u dá n pé ldá ul a török idô k be n bor ra l is k e re sk e dt e k. A vá ro s bo rk er e sk e delm én ek j e le ntôs r é sz ét egy Sz in án nevû cigány ke re ske dô int é zt e, aki a buda i c igá ny k öz ö s- ség elö lj áró ja ( keth üdá ja) is volt .


A török bir o dalo m ban sok he ly en k aton ak ént is szo lgá l- tak cigán yok . Így a r umé li a i t er ül et en t udun k kb. tízezer ci- gán y kato ná ról .

E gye s c igá ny a ssz on yok gyó gy ít á ssal is f o gl alko zt ak. Ezt a t evé k en y sé get a t ö rv é ny e k sok he ly en mint ’varáz s- lást’ t ilt o tt ák . P éldá ul K a ssán ( 1610- ben ) bev á do lt ák a hír e s pré dik átor t , Alvinczy P ét er t azzal, hogy a c sa l á dj a egy ci- gán y a sszon yn ak ( B a lt a z ár v ajda fe le sé gén ek ) a gyó gyító se gít sé gét vet t e i gény be .

C igán yo k do lgo zt a k a dési só bá ny á ba n, és a ra ny m o só- ként Se be s k ör ny ék én. A dési c igán yo k a dó m e nte ssé get is 31 ka pta k ( 1 55 6), c ser é be a só bá ny ák ba n v é gz et t r en dkív ül fonto s m unk ájuk ér t . E gye s e set e k ben cigá ny m e st e r ek ha jó kat is j avítot t ak. Gy a kori m e st er sé ge k vo lt ak mé g a c i- gányok között a t eknôvájó , a k ana la s, a k osár fonó, a me dve- t án co lt ató , a t eny é rjó s, a k ár ty av etô, a r é z m ûve s , a kö sz ö- rûs, a v ályo gvetô és a c si zm a dia .

Matolcs, 1928.


Gy a k ra n a z on ba n a m á sok által m e gv etet t m unk ák ju- t ot t ak nekik, így v olt ak hóh é rok , pe c ér ek ( a k ó bo r k ut y ák be gy ûjtôi és kiirtói), dö ge lt ak arít ók, l ev élh or dók , és cigá ny prost it uá lt akró l is m ara dt ak f el je gy zé sek ( 1567, Koloz svár). A késô i fo rrá sok m e gem l ít ik cigán yok kö zr e m ûk ö dé sét Dózsa Gy ör gy kiv é gzé sé ben ( 151 4). L eh et sé ge s a zon ba n, hogy csa k a va st r ón és m á s e szk öz ök elké szít é sé ben volt sze re p ük .

E gy e s t er ül et ek e n a c igá - 32 nyok több fajta t ev ék e ny sé-

get is elv ál la lt ak , és e ze k elv é gzé sére e lköt e le zt ék m a - guk at . Í gy a be c kó i és a sur á - nyi ur a da lm a k ba n a ko v á- c so lá s , a sz én a gy ûjt é s, a lóv al való sz ál l ít á s, és évi 2 forint adó befi z et é se volt a fela da - tuk. A közön sé ge s jo bbá gy ok évi a dó ja is 2 forint volt ebbe n az idô ben. Az 1 5 5 8- a s é s 1560- a s e r dély i or sz á ggy ûlé s ezzel sz e m be n a c igán yo k a dóját c sak 1 forint ban áll apí-

Zsennye, 1955.

t o t t a m e g, a sz e gén y sé gük m iat t . Ezt a kön ny ít é st má s sz e- gén ye bb sor sú c sop or tokn ál is alka lma ztá k.

Tö rékeny egy ens ú ly

A 15 –16. száz a dba n Ma gyaror szá go n a cigányo k és a több- ségi t á r sa dalo m között egy többn yir e ha r mon ik us , m in dkét fél szá m ára k e dv ez ô e gy üt t él é s a lak ult ki. K ülönö sen igaz ez


a h ó dolt sá gi t er ül et e kr e és Er dé lyr e, ahol ho ssz a bb idô ál lt ren de lk e zé s re az e gy üt t é lé s sza bá ly a in ak kido lgoz á sár a. A rom án t e r ül et e krôl M a gya ror szá gra átker ülô cigá ny ok ro ssz a bb kör ülmé ny ek közül, sok sz or ra bszo lga sor bó l k e- rült ek át sok ka l e m ber sé ge se bb kö r ülm én yek közé. Így pél- dául a m ikor II. Ulászló T ör c sv ár ( a ddig ro m á n f en nh ató sá g alatt álló) t er ül et ét Br a ssó vá ro sán ak a do m án yo zz a, az ot t élô 1500 c igány a r a bszo lga so r bó l k er ült át jobbá gyi v i szo- nyok közé.

E nn e k a jó vi szon yn ak a jele az is, hogy magya r fö lde s- ura k gya kr an pe re ske dt ek a cigán y jo bbá gya ik ér de ké be n, 33 az ô jogaik vé de lm é ben. Ilyen per ek r e a m a gy ar fö lde sur ak so kszo r p énzt is áldo zt ak, n yi lv án a sa j át é r de k ük ben i s: hogy az adóf izetôiket m e gtart sák. Az er dé lyi cigá ny- m a gy ar e gy üt t é lé s szép és t an ul sá go s e mlék ei az er dé lyi or sz á g- gy ûlé sek h at áro z at ai is. E zek ben t ükrö zô dik egy ho ssz ú é s bé ké s k ap c so lat sok t apa szt a lat a, bö lc se ssé ge . Így pé ldá ul az 1794-re k idolgoz ot t orszá ggy ûlé si jav a sl atok a kö vetk e- zôket t ar t alm a zz á k: a c igá ny ok m ûv elô djen ek ; j ár j an ak t em plo m ba ; ha az ur a sá gn ál n in cs m unk a, ak kor v ál la lj a- nak napsz á mot ; ha le h et sé ge s, a f ölde sur ak a dj an a k n ek ik földet. Sajno s ezek a j av a s l ato k végül az o r sz á ggy ûlé s el é se m k er ült e k.

A 15 –16. szá za dba n egy ér zék eny e gy en súly a lak ult k i az e gy e s t er ül et e ke n élô és ott hasz no s sz olgá latok at el látó cigá ny c sopor tok és a be fo ga dó t ár sa da lo m kö zöt t . A c i- gá ny c sop or tok gya kr an faluról falura jár t a k, és h ely ben elvé ge zt é k a sz ük sé ge s m unk á kat (pl. kov á c so lá s, sz er sz á- mo k j av ít á sa). Ezt a t ev éke ny sé gi fo r mát n ev e zz ük m en di- kál á sn ak (f aluz á sna k). So k szor m a guk a c igán yok ügye lt ek ar r a, hogy a k e r e s l et és kíná l at e gy en súly ban m ar a djo n, ezért az új a bba n ér ke zô cigá ny c so por tok at el ûzt ék (p l.


1585-ben Koloz sv ár körny ékérô l). A 17. száz a d elsô felé ben ez az e gy en súly kezd fe lbor uln i. Enn ek egyik oka a c igá n y- ság l ét sz á m be li nö v ek e dé se a be vá n dorl á s m iat t , a m á s ik a m e st e r sé ge ik l eh etô sé ge in ek be sz ûk ülé se. A cé he k k ez d- ték me gt i lt a n i a ko nk ur en s cigá ny ko v ác sok t ev ék en y sé- gét. Egye s c igán y c sopor to k új m e st er sé ge kk e l p ró bá l- kozt ak. So kan ekkor for dult ak a z ené lé s, mint egyfa jt a me g- élh et és i for rá s f el é.

Ezek a folya m ato k ve z et t ek o da, hogy a cigá ny sá g j e- le ntô s ré sz é n ek m e gsz ûnt a biztos m e gélh et é si forr á sa ,

34 és így jött létre az a t ár sa da lm i fe sz ült sé g, amit késô bb ’cigá nyk ér dé sn ek’ n ev ezt ek.

A cigány va jd ák

A cigány ok fölötti hat alo m gy ak orl á sá ra az ur alk o dó k, a föl- de sur a k, vagy a vá ro s i h ató sá gok va jdá k at n e ve zt ek k i. A vajdá k ne m cigá ny ok, és l e ggya kr a bba n n e me se m be r ek volt ak . Fô f el a dat uk a cigá nyo k a dóz á sá na k me gsze rv ez é se volt . Erdé ly ben már a 15. sz á za dba n me gjel ent az össz e s ott élô cigá ny fölé ren delt v ajda i nt éz mé ny e.

A ne m c igány v ajdá k alá re n delv e ké sô bb cigá ny va j- dák is m e gjel e nt ek , akik egy-e gy ki se bb c igány c sop or t vez etôi. Á lt al á ban ôket is a fö lde sura k vagy a v á ro s i h ató- sá gok n ev ezt ék ki. Sok he lyen fi zet é st is kiut a lt a k a sz á- m ukr a. A f el a dat uk a ka p c so lat t ar t á s a helyi h ató sá gokk a l, a c igá ny o k között a rend fe nntar t á sa , és ki se bb ügye k ben való bí r á sk o dá s volt . Az un gv ár i ura da lo m cigán ya i fö lé 1661- be n kinev e zet t Györ gy v ajda me gbíz ól ev el é ben pé l- dául az állt , hogy a v a jda v e ssen gát at a l op á so kn a k, a bo ssz ún ak, és bizto sít sa, hogy a cigá n y ok ’szap oro djan ak és sok a sul j ana k’.


35

Kolompár csal ád, Zal aegerszeg, 1922.


Késô bb i bevánd orlás i hu llá mo k

A c igány ok sok c sop or t ban és sok i rán y ból, f olya m ato- san é rk e zt e k a K ár pát - m e de n c é be . A M a gy aro rsz á gr a l e g- elô ször (14 –15. sz áz a d) é rk ez ô cigá ny ok az ôsei a m a ro m un gr ók na k, vagy m a gy ar c igán yo kn ak n ev ez et t c sopor tok jó ré sz én ek . Ôk, mivel legh o ssz a bb ideje éln ek h a- zá nk ba n, a c igán y n y elvet t ö bbny ir e e lv e szít et t ék . Akik

36

Erdély, 1900.

a zon ba n e bbô l a c so por t bó l m e gô ri zt é k a c igán y ny elvet , azok egy nagyon ôsi dia le ktust , az úgyn eve z et t kárpát i c i- gán yt be szé lik . A ho ssz ú it t -t ar tózk o dá s köv etk ezt é ben a t á r sa da lo m ba á lt a l á ba n jól be il le szk e dtek. A m a gy ar c i- gán yok közé t ar tozn ak a m uz s ik usn ak n ev ez et t c igány ok k ülö n bö zô c sop or t jai is, akik a zo n ban gy ak orl at i l a g n e m min dig ze né sze k.

K é sô bb m é g több j el entô s bev án dor l á si h ul l á m köv et t e


ezt az el sôt : az o lá hc igán yok és a be á so k érk e z é se. A le ge l sô ol áh c igány c so por tok 16 93- ba n jel ent ek m e g ( Sá ro sp at a ko n) , ám a n a gy tö m e gû be v á n dor l á suk a 1 9. szá za dba n tör t ént . A mai Ro m án ia t er ül et érô l, e l sô so r ban Hav a salfö ldrô l és Mo ldvá bó l érkezt ek. A ván dorl á suk e gy ik oka az volt, hogy ekko r szûnt m e g a r a bsz o lga sá g ez e k en a t e r ület ek en ( a mi fôk é nt cigá ny ok at é rint et t ). A mo ldov ai és hav a sa lföldi c igá nyok közül sok an, a m int f el sza ba dult ak

37

Keszthely, 1905.

a r a bszo lga sá gbó l, a zon na l n y ugata bbr a kö ltözt ek. Az ol áh cigány okr a je ll em zô az e rô s, c sal á do kr a- kl án ok ra é p ülô sz er ve zet .

Az e gy e s ol áh cigá ny c so por tok sok szor e gy má stó l er ô- sen elk ülön ülv e élt ek. A c sop or tok t a gj ait ö ssz ek ötöt t e a köz ö s m e st er sé g, és gya kr a n a kö z ö s nyelv (ill. dia l ekt us) is. A külö n bö zô c so por tok er e det e t a l án az indiai kaszt - ren dsz e rre nyúlik vi ssz a. A két le gje l entô se bb – M a gy ar -


Cigányasszony gyermekével, 1909.

38

orsz á go n is l et el ep ült – oláhc igány csopor t a lovári (a ’lóvé’ – pénz szó bó l; er e det ile g ko vá- c so k, k é sô bb lók er e s- ke dô k) és a kh eldera shi (üst folt ozók). E két cso- port dia l ekt usá ból al a- kítják ki az irodalm i roma ni ny elvet . Az ol áh- cigá nyo k közé t ar toz- nak a ce rh a ri ( sátor o s) cigá nyo k is. Ha so nló fogla lko zá si c so por tok m é g a c h ura ri ( k é se- sek, k ö ször ûsö k, r o s- t ak é sz ít ô k), a col ar i ( sz ô n y e gk e r e sk e dô k )

és a gurv ar i ( ökö rha jtók, p á sztor ok, f ó do zó k). H a zán k ban t izen hár om c sop or t ja, t ör zse él az oláh cigá nyok na k. E gy- egy c sop or ton belül n e m z et sé ge k is k ia l ak ult ak . E ze ket igen gy ak ra n a n e m z et sé get al ap ító v a jda, vagy ve zetô n e- vérôl neve zt ék el, pl. Raf ae l, Sztojk a, Ruva (= fark a s) .

Az utol só n a gy h ull á m a be á s c igán yok ér ke z é se v olt . Az elsô csopo rt j ukró l ugy an már 1704- bô l t al álunk e ml ít é st (Erdély, Fehér megy e), t ömegesen azonban a 19. század vé gén, a 20. száza d el ejé n érke zt ek. Fôként B aranya , So mo gy, Tolna és Zala me gy é ben t e l epe dt ek le. B ánát bó l jöt t ek , és a ro m án nyelv egy régi változat át be szé lik . Ált al á ban f akit er me lé ssel és fae szkö zök ( kan ál, t eknô) ké sz ít é sév el fo gl alko zt ak.

A cigá ny sá g bet e le p ülé se ho ssz ú és ö sszet et t f oly a mat volt, ame ly et e gé sz en po nto sa n ne m i sm er ünk . Az itt leírt


hár om n a gy bet e l ep e dé si h ull á m v aló j á ban egy h o ssz an tartó be ár a m lá s h áro m sz a ka sz a. Az érk ez ôk c sopor t ja i i s ve gye sek vo lt ak. Az érk e zô c sop or tok n e m a lkot t a k e gy et - len, egy sé ge s, ö sszet ar tó etnika i t öm böt , ha ne m kis e gy sé- ge k ben , és a t ö bbsé gi t ár sa da lo m m a l e lt érô m é ly sé gû kap c so latok at ki ép ítve élt e k.

CIGÁNYELLENES INTÉZKEDÉSEK, ÜLDÖZTETÉS

A c ig ány o kka l s ze mb en hozott intézkedések 39 Ny ug at - Eu róp áb an

A ke dv ezô f o ga dtat á s ut á n igen ha m ar ne h éz sé ge k is a dó d- tak a c igá n yo k és a be fo ga dó o rsz á gok ka pc solat á ban , fô- ként Ny ugat - E ur óp á ban . E z ek ne k a f e sz ült sé gek ne k tö bb oka is volt. A cigá ny sá g egy r é sz e n e m ak ar t let e l ep e dn i, ne m a kar t jo bbá gy i m unk át vé ge zn i. Liszt F er en c, a h ír e s zen esze rzô és a c igá ny ok na gy v é dôje írta: „ E uróp a né p ei között egy sz err e c sa k m e gjel ent egy né p, i ga z sá g sz erint ne m t udhat j a sen ki , hogy honnan ker ült . El sz éle dt f öldr é- sz ünk ön a h ó dít á s v á gyá n ak jele nélk ül, de e gy sz er smin d ané lk ül is, hogy a let el e pe dé s r e e n ge dé lyt kért voln a. Ne m kíván leigáz ni sen kit , de az al at t való sá got is m e gta ga dja ” (Liszt Fer en c: A cigányo król és a cigá nyo k z en é jér ôl . P e st , 18 61 , 5. oldal) .

Másik j el e ntô s pr o blé m a a k o ldulá s és a l o p á s vo lt . Á l la n dó m unk a h i án yá ba n a c igán yo k n eh e ze n t udt ák a me gé lhet é süket bizto sít a ni. A m a gánt ul ajdon fo ga lma se m al ak ult ki náluk olya n erô sen, mint Eur óp á ban . A ván dor ló élet sor á n a c igá n yo k e gy- e gy t e r ül et en a h a szn á lh ató t er mé ny ek et f el é lt ék , az ut án t ov á bbm e ntek. A v án dor -


40

“ Koldust érkép” 1862

cigá nyo k ne m i sm e rt ék a fár a dsá go s m unk áv al m e gte r me lt él elmi szer ér t ék ét . A c igán y n a gy c sal á dok ba n min den k ö- zös volt, bárki a má sik holm ij át h a sz n álhat t a.

Több h elye n a c igány ok k olduló t é rk ép ek et is ké szít et - tek, be je lölve ez en, hogy hol szo ktak ka pn i v a la m it , hol ne m . Gy a kr an a há z ak f a l ár a és a k e rít é se kr e is r aj zo lt ak


t it kos j el eket , a m el lye l e gy m á st el i gaz ítot t ák, vagy se gít et - tek a jó slá ssa l fo gla lko zó t ár sa ikna k. A jelek jel ent é sei ez ek volt ak : jó e m be r e k; a p o lgá r m e st e r h á z a; it t loptunk ; t e- gyet e k va la m i kárt; itt lehet pénzt k ere sni kár tyáv al ; a h á- zi a sszon y gy er ek et sz er etne ; h áz a ssá got t er v e zn ek st b . E gye s c so por tok gya kra n szinte bet an ult szó for dulatokka l, színé szi ge szt uso kk al, a gy er ek ek s ír á sá va l i gy ek ezt ek az a dako zó szívét ma guk felé fordít ani.

Sz á mo s elô ít é let is ki a l ak ult a cigá n yo kk a l sz e m be n. So k an török kém e kn ek t ar tot t ák ô ket . Mások azt mon dt ák, hogy jár vá nyo k at , bet e gsé ge ket h oz na k. 41

Az eg y es o rs zág o k c ig án y e llen es tö rv ény e i

Az elsô cigá nyo kk al sze m be ni t ö rv én ye k a N ém et C sá sz ár- ság t er ül et é n és Sp an yolor szá gba n sz ül et t ek . Az 1 4 98 - a s freibur gi bir o da lmi gy ûlé s az eddigi m en le v el ek et se m m is- nek nyilvánítot t a, és a cigány okat k it ilt o t t a a biro dalom ból. 15 10 - ben Luzern ak a szt ás t e rh e m el let t m in den c igányt k i- t iltott a konfö der ác ió t e r ül et érô l. Sz ület et t o ly an tör vén y i s (168 6- ban Br an de n bur gba n), a m ely m e gt i lt ot t a, hogy ci- gá nyt bárki la kó h elyh e z jut t a sson. 1 71 4- be n a mainzi ér- sek sé g t e r ület én re n de lt ék el a c igá ny o k f e lk ut at á sát é s kiûzé sét . I. Frigye s por osz király ren de let et a dot t ki (17 25 ), a me ly szerint m in den 18 év feletti cigány, akit az orsz á g t e- r ül et én t a l áln ak, fe la ka sztható. E bbe n az idô ben P oroszor- szá gba n igen sok cigá nyt ak a sztot t ak fel. Sok szor a h at ár ok m enté n ak a sztot t á k fel ôk et , hogy elr et t ent sék az or sz á gba e set l e g be l ép ni ak ar ó t ár saik at .

Ekk or t ájt több hír he dt cigá ny ra bló ban da is gar á z dá l- ko dot t a n é m et bir o da lo m t er ül et é n . H e m p er la ba n dá ját 1726- ba n, Jako b R e inh ar dt ( H ann ik el ) ba n dá ját 17 87 - be n


szá m olt á k fel. A ban da t a gja it m e gkín ozt ák és kiv é gezt é k. A F el sô- R a jna v idé ke n 1720- ban ál lít o t t ák fel az elsô fej-

va dá sz c sap atot a c igá n yo k ellen. Az ilyen szer v ez et t ci- gán yv a dá sz atokat ‘H eidenjacht ’-nak ne vezt ék. Egy 17 34- e s he sse ni t ör v én y szerint a cigá n y o kat bárki sz a ba don le lô- het t e. Egy ha lot t cigán yér t 3, egy élôér t 6 tallér volt a ci- gán yt elfogó em ber j ut a lma, v al a mint m e gta rthat t a a cigány holm i ját . Jüt l an dba n m é g a 19. szá za dból is t udun k oly an cigán yv a dász at ról, me lyn ek 260 halot t ja volt .

Az 14 99 - e s és az ezt követô span yolor sz á gi t örv ény ek 42 ra bszolga sá gga l vagy gá ly ar a bsá gga l büntet t ék a zok at a c i-

gá ny ok at , akik nem t e l ep e dt ek le. Volt olyan e set ( 17 4 9- be n) a mikor mint e gy 9 –12 ezer c igán yt fo gdo st ak ö ssz e válo gat á s n élk ül. O vie do p üspök e a dt a ezt a t an á c sot a sp a- nyol királyn ak, hogy fogjá k el a cigá n yok at . Egy ré sz üket a ha jó ép ít ô dok kok ba , egy má s ik r é sz ük et az alm a dé ni hi-

B elsec koncent rációs t ábor (1940). Cigány foglyok várj ák a katonák parancsát


ga ny bá ny á k ba, vagy a f e gyv er gy ár ak ba szá l lít o t t á k . Vo lt , aki 16 évet húzott le ilyen helye n. A La C a rra c a-i fe gyv er- gy ár ban az ott dolgoz ó c igányo k fapr ic c se ke n, t ak aró né l- kül, bi li nc se kk el a falhoz lá nc olv a aludt a k. A r en de lk ez é s ellen na gy volt a f el z údulá s, ezért a király késô bb en ge dé - lye zt e, hogy azok a cigá n yo k, ak ikn e k a jó m a gavi se let ét val aki i ga zo lj a, h az at érh et t ek. Igen sok pa p állított ki ilyen iga zo lások at c igányo k sz á má ra. A mik or né hán y e lh ur co lt cigá ny c sa lá d h á za it el akar t ák árv er ez ni, k ider ült , hogy a cigán yok házai a f o goly kiv áltó szer zet e se k t erület én a szer- zet ese k se gít sé gév el ép ült e k. 43

An gli á ban és Sk óc iá ban m é g v ér e se bb e se m é ny e kr e ker ült sor. 1541- ben An gli á bó l és Skó ciá ból h al á lbüntet é s t erhe me ll et t k it ilt o t t ák a cigá nyok at . Sok hely en v aló sá go s ha jtóv a dá sz at indult a c igá n yo k ellen, és igen sok cigán yt ak a sztot t ak fel. Egy 1 57 2- e s t ör v én y szerint a c sav a r gó, vagy koldus k or bá c so lt a ssé k me g, és a jobb füle sz úr a ssék át egy hüve lykny i ker ület û forró vassal. 1 636 - ban Ha ddin g- t on ban egy p er sor o z at l e zá r á sa k ént a cigá n y f ér fi a kat fe l ak a sztot t á k , a gye r m e kte l en n ôk et vízbe fo jt ot t ák , az an y ák at m e gko r bá c so lt at t ák , és bélye get é get t e k az ar- c uk ba. A h al álo s ít é let e k e gé sze n 165 0-ig t ar tot t ak, a mikor Bury St. Edm un dsba n 13 em ber t a ka sztot t ak fel a v án dor- cigán y sá g vá djáv al. A k e gyet l en – h a n e m is ha lá lo s – ít é- letek azo n ban folyt ató dt a k, így pé ldá ul 171 5- ben Gla sgo w- ban egy e m ber t m e gkor bá c sol á sr a és m in dk ét fülé nek l e- vá gá sá ra ít é lt ek, mer t ’ m e gr ö gzöt t cigány és in gyen élô’.

Sv é dor szá gbó l az 1540 -e s év ek be n k ez dt é k kiûzni a c i- gá ny ok at . Fr an c i aor sz á gba n az 166 6-o s t ör v én y a l ap j án bá r me ly c igányt t ár gya l á s n élk ül, a zon na l a gá ly ákr a l eh e- tett száll ít an i. Sok he lye n elv et t ék a r o m a c sal á do któl a gy er m ek e ik et , hogy ma jd ke re szt é ny m ó do n n ev el jé k fel


ôk et . Az elvett kisgy e rm e kek na gy sz á za l ék a igen h a m ar me ghalt az int ézet ekben. A forradalo m elôtti évek ben Fr anc ia- or sz á gba n a r e n dôr sé g sok he ly e n a szó szoro s ért elm é ben va dá sz ot t a c igá ny okr a. 1 80 2- be n p e dig sok cigán yt fo g- do st ak ö ssz e, h ajó n Af rik á ba vit t ék, és ott a sor suk r a ha gy - ták ôket . P or tugál iá ba n is gya kor l at t á vált (1674-tô l), ho gy a cigá n y ok at vagy a gá ly á kr a h ur co lt ák , vagy a gy a r m a- t okra vit t ék.

A Velen ce i Kö ztár sa sá g 1549 -tôl ke z dv e t ilt o t t a ki a t e- r ül et érô l a cigá ny ok at . A r en de l etne k e ll en á lló c igán yok at

44 sz a ba don m e g l e het et t ölni. A P ápai Állam t er ület é rôl az 15 52 - e s évtôl kez dve t i lt o t t ák ki a c igá ny ok at . Az 15 6 8- a s R av enna i Zsinat fel sz ól ít ot t a a p üspö kök et , hogy ûzzék el e gy há z m e gy é jük bô l a zo kat a c igány ok at , akik nem é ln ek ker e szt én yh ez m éltó é let et , és ba bo n a sá go k ba n hi szn ek. A lep antó i (t ö rök ök el le ni ) t en ger i c sat a (15 71) elôtt sok gá ly ar a br a volt sz ük sé ge a ke r e szt én y f l ot t án a k. Ezér t a P áp ai Állam t er ül et én is e lfo gt ak 8 c igá nyt , és a gá ly á kr a h ur co lt ák ô ket . A re n delke zé s ellen t ö bben t ilt ako zt ak, í gy a flotta káp lá nj a és Néri Szent Fülöp is. A t i lt ak o zá s e re d- m ényt el en volt, a nyolc em ber sor sá ról t ov á bbi infor má c ió ne m mar a dt f e nn.

N éh án y e set ben e gy e s c igán y c sa l á do k az on ba n let el e- pe dé s i e n ge délyt ka ptak , így pé ldá ul 15 68- ba n egy Antal nevû cigán y és a vele levô c sa l á dok k apt ak ilyen en ge délyt P er ugia v áro sá ban. R ó má ban egy cigá ny ne gy e d is ki al a- kult, a Rione dei Monti ker ül et be n. A n e gye d egyik ut c á ját cigá nyo k ut c áj án ak hívt ák ( st ra da dei li zin gar i). Az itt élô cigány csal á dok l ak bér t fi zet t ek, üz let e ket t ar tot t ak fen n.

Sa jno s sok e set ben az e gy há z ban is elura lko dot t a cigá ny el le ne ssé g. Egy La ur ent ius Petri nevû svéd ev an gé - likus ér se k (1 5 60 - ba n) m e gt i lt ot t a a l e lk é sz e kn e k, h o gy


cigá nyo kk al fo gl alko zz an a k, a gy er ek eiket m e gk er e szt e l- jék, a h alot t aikat e lt e m e ssé k. B a sz k v idék ek en sok hely en a t e m p lo m ba n külön p a dsor t j elö lt ek ki a c igá ny ok na k. Sok oly an p ap volt, aki cigányo kk al ne m a kar t fo gla lko zn i. A Sie na i Zsinat (159 9- be n) t a lá ló a n jegyzi m e g, hogy a c i- gán yok o ly ano k, mint a j uho k, ak ik ne k n in c s p á sztor a.

A cigán ye ll e ne s i nt é zk e dé sek a le gutó bbi idôkig jel le- me zté k e gy e s or szá gok po lit i ká ját .

45

Emb erek a c ig án yság v éd e lméb en

Sok he ly e n e gy e sek f el l épt ek a cigá ny ok v é delm é be n i s. Így példá ul 17 26- ba n N é meto r sz á gba n Wo rm s, Mainz é s Sp e y er ká pta l an ja ( a v ez etô papi t est ület ) f e le m elt e sz av át a t er ve z et t ke gyet l en sé gek ellen: ’Végtére is em be ri lé ny ek, ne m é lh etn ek ég és föld között a se m m ibe n . ’


Je z suit a pap ok (pl. Pedro León és Pedro Catal ay ud) m ár a 16 –17. szá za dba n re n get e get t et t ek a spany olor szá gi cigá- nyok vallá s i okt at á sá ért , szo ci áli s h ely zet ük j avít á sá ért . Sp any olo rszá gba n a cigán yok sok helyen részt vet t ek a na gy úrn api k ör me nete ken , és t án c ukk al szín ese bbé t et t ék azt . Sevillá ban külön jámbor t ársulat is lét esült a cigányo k szá m ára (1749). Bo ldo g P e dro P ove da atya (1874 –1936 ) a gr ana dai barl an glakók (tö bbn yir e cigányok) szá m ára lét e sít et t iskol át .

Joh n Baird skót lelkipá sztor (1830) a cigá nyok let el epít é- sé é rt , a gy er m ek ek i sko lá zt at á sá ért tett sok at . Ja m e s C ra bb

46 meto dist a le lké sz (18 27) im aórá kat sze rv ez et t a rom ák sz á- m ár a, és sok an gol k ere szt ény em be rt rábírt arra, hogy láto- ga ssá k a c igá nytá borok at , se gít sen ek az ott élôknek.

A fran ci aor sz á gi Tolon ban egy na gy sz er û em ber, L uc ie Peter 40 éven át egy va sút i v a go n ban m ûk ö dtet et t i sko l át cigá ny gy er ek ek t a nít á sá ra ( 18 99-tô l) . P ol i ca n d a sszo ny Gr en o ble- ba n volt évt iz e de ken át a c igá ny o k a p o sto l a é s se gítô je. A II. vilá ghá bor ú idej én két t aná rn ô és néh án y fe- re n ce s nô v ér a c igá ny ok k al e gy üt t ön k ént e sen bevo n ult a gy ûjtôt á bor ba ( M ont re ui l- B e ll ay- ba) . H áro m év en át ot t éltek velük, v árv a az e set l e ge s e lh ur co lá st a ha lá lt á bor ok ba. Tan ítot t ák a gy e re k ek et , t ar t ot t ák a lelket az em be re k be n.

M a gy aror szá gon em lít é st ér de me l K ap rin ai Istv án je z suit a m ûkö dé se (1 71 4 – 17 85) , aki K a ssá n so kat t et t a cigá n y sá g o kt at á sá é r t . Hám Ján o s sz at m ár i p üsp ök (17 81– 185 7) a fe r en ce sek se gít sé gé ve l i sko lát hozott lét re cigá ny gy er e ke k sz á má ra . Ardó kö z sé gbe n Jek e lf a lussy Mária az ot t ani l ak ato s c igány ok vé de lm ér e kelt . M e gak a- dá ly ozt a a kit e l ep ít é sük et , és h á z ak at é p ít t et et t a sz á m ukr a (179 2). Fa rk a s F er diná n d pl é bán o s Ér sek újv ár on l ét e s ít et t i sko lát cigá ny gy er ek ek ne k ( 185 0). A vé gz et t t an ulók sz á- m ár a m a ga a pl é bá n o s k er e set t ál l á st .


A cigány o kka l s ze mb en hozott int ézked ések M agy aro rs zágo n

M a gy ar or sz á gon a c igán yo k h elyz et e a ny ugat - eró p ainá l so kk al jobb volt . A ot t ani vér en gzé sek he z ha sonló e set e k itt nem for dult a k elô. Erre a t ény re joggal lehet büszk e m in d a c igán y sá g, mind a t ö bbsé gi t ár sa dalo m . Az e gy üt t él é sn ek so kka l h a rm on ik usa bb f or m áit t al ált uk m e g itt Magy aror- szá gon, mint t ôlünk ny ugata bbr a. N a gyo n fonto s volna erre a t ör t éne lmi ör ök sé gr e e m lé ke zn i, és erre épít en i.

47

Kolompár cigány sát ra, Zsid, 1909.

Az elsô cigányo kka l sz e m be n hozott ren de let e k M a gyar- or szá go n a ny ugat i ak ná l jóval késô bbie k. 1 61 2- be n Z ala, 162 4- be n Sz e p e s, 16 58 - ban So pro n, 1 66 0- ba n Nyitra vár- m e gy e r en de lt e el a cigá n yo k k iûz é sét . D e br e c en v ár o sa 16 67 - ben m e gt i lt ot t a a c igá ny ok n ak a lóval való kere sk e- dé st ( a l ó lop á sok m iat t ). Az elsô c igán y lótolv ajokr ól M a gya ror sz á go n 15 06- ban h al lun k: Ker e szt é ny sziget tôl


Gy ulaf ehé rvá rig men ek ült ek a f aluban lopot t lovak kal, a hol azt án el fo gt ák ôk et .

La ssan ké nt sok ak ban k i al ak ult egy n e gat ív c igá ny- ké p. Egy 158 5- be n ki a dot t szót ár ban p éldá ul a c igán y szó ezt is jelenti: ’csal ár d, álnok e m ber’ . Más forrá sok bó l i nk á bb az e gy üt t é r zé s ha n gj a ér zô dik . Így Dézsi An dr ás v er se s m ûv e ( Moy se s és Jó sua h a l á l ár ól ; 15 5 0) a c igány okr ól úgy e m lé ke zi k m e g, mint akik ’o t t hon (az ô sh a zá juk ba n) volt a k hat a lma so k’, m o s- t anr a p e dig ’c sa k m a r a da

48 sátoro k ’. Egy szo m or ú e set me g-

vil á gít ja a cigány ok k i szo l- gá lt at ot t sá gát . 1 7 60 - ba n hár o m c igán y m e gszö köt t a f ölde s ur át ól . Késô e st e fo gt ák el ôk et . Az egyik ci- gá ny már m á so dsz or sz ö- kött. A földe súr f el e sé ge azt kér t e, hogy addig v er- jék a t alp át , a m íg a v ér e ne m folyik. Akkor ha m us lúgban f ürö sztöt t ék a lá bát . A m á sik k et tôt me gboto z- ták, azt án ló ga nét et et t e k velük ( Sz a c sv a y László nap ló já ból ).

Táncoló cigánygyerek, 1920–28.

A v á r m e gy é k a 18. szá z a dtól ke z dték m e gt i lt ani a cigá n yo kn a k a l ók er e sk e dé st , a v á sár o ko n való rész vét e lt , és köt e le zt ék ôket bi zon yo s ok m án yok (m en lev el ek) be - sz er z é sér e. B é k é s m e gyé be n 1 7 69- be n a k öv etk e zô sz ö- vegû ren del et et ho zt ák: „Nem lopni és hazudni, v ará zsoln i,


cigány ko dn i, h an em igaz m unk áv al élni… Koldulni, k ia báln i ne en ge dte ssék …”

A fen n ma ra dt pe re k a ny a gá bó l az is kider ül, hogy a bí- ró sá gok á lt a l á ban n e m vo lt a k r é szr eh a jló ak a cigá ny ok ellen. Több olyan pert ism er ünk , a m elyet c igán y k ez de m é- nyez et t , ügyv é det is fo ga dot t , és a per vé gé n a bír ó sá g vi sz- sz a a dat t a neki a l op ot tna k hitt lovait .

A fe lv ilágosu lt u ra lkodó k c iv ilizác iós kís é rlet e i

Mária Terézia több re n del et et is hozott a cigá ny ok k al k ap - 49 csol atban. 17 61- ben e lôí rt a, hogy a cigány ok na k h ázh ely et , földet és m un kát a dj an ak. M e gt ilt ot t a a cigá ny eln ev e zé s ha sz ná lat át , h elyet t e az ’újm a gy ar ’, ’ újpara szt ’ m e gn ev ez é st írta elô. Ké sô bbi r en del et eiben me gt i lt ot t a, hogy a cigán yok e gy m á s közt háza so dja na k, és m e gt i lt ot t a a c igá ny ny elv ha szn á lat át is. Elô ír t a, hogy a cigá ny gy er ek ek et ve gyé k el a sz ül e ikt ôl, és ma gy ar c sal á dok ne v el j ék ôk et . Elô ször 2 – 8, ké sô bb 4 –10 éve s ko r ban vitték el a kisgye r ek ek et . El eint e az addigi lakh ely ükhö z közeli t e l ep ülé se kr e vit t ék a gy er ek ek et , ké sô bb a zo n ban a gy ak ori sz ök ések miat t t á- vol a bbra. A r en de let ekk el sz e m ben óriási volt a cigá n yo k el le ná ll á sa . Voltak azon ba n olya n gy er ek ek is, akik szíve- sen ot tmara dt ak a n ev elô sz ülôk né l a m e gfe le lô bá ná sm ó d, a ke dv ez ô bb él et fe lt ét e le k m iat t . Mária Terézi a e m be rt el en polit ik áj át folyt at t a fia, II. Józ sef is .

A gye rm ek ek e lv ét el ét szinte min den üt t vé gr e ha jtot t ák. Fejér me gyé be n pé ldá ul 17 74- be n 167 gy er m ek volt nev e- lôsz ülôkn él, Tolna me gy é ben 39 0, So m o gy ba n tíz évvel ké- sô bb 3 27. P o z son y m e gy é ben k ülö nö sen is drá m ai volt a gy er m eke k erô szak ka l való elvét e le (1 77 3 –74) . A gy er ek ek ut án a ne ve lô sz ülô k t ar t á sdí jat is k a pta k. 12 éve s kor ut án


a gye r ek ne k a nn yi évig ke l let t m é g a befo ga dó c sal á dná l szo lgálni a, ah ány évig ne ve lt ék. A c igá ny szülôk fôké nt azt né zt ék na gy fá jdalom m al , ha a gy er e ke iket a ne v elô sz ülô ver t e. A c igány szülô ugy an i s ált al á ban n em veri a gy er- m ek ét . A ne ve lô sz ülô kn él f elnev e lke dô c igány gy er e ke k gy akr an se a t ö bbsé gi t ár sa dalo m ba ne m int e gr á ló dt ak, se a saj át csopor t j uk ba ne m t udtak vi ssz ail le szke dn i. E gy e sek bety ár rá l et t ek , m á sok at a k aton a sz ök ev é ny ek között t al á- lunk, egy e se k pr o st it uá l- tak let t ek. Drá ma ia k a zok

50 a v a l lo m á so k, a ho gy a n ezek az elszak ítot t gy er e- kek k é sô b b a gy er ek ko- rukról szólnak : „De mit so- da hely en sz ület t e m, m int hogy kic sin sé ge m be n on- néd el sza k at t am , n e m t u- dom… Az orsz á gba n sz a- na szét ne ve lk e dt em föl…”

Egerszalók, 1960.

Ér de ke s e pi z ó dja e nn ek a ko r sz ak n ak a szo m a jo m i c i- gán yok e set e. A mik or ér t e sült ek arról, hogy Mária Teréz ia a gy er m ek eikn ek jó k ere szt ény n eve lé st ak ar bizto sít an i, el- hat á ro zt á k, hogy isko lát és t an ítót k ér ne k a Vár me gy étôl. A kér elmet m e gfo ga lma zó levél így ha n gz ot t : „Tek int et e s Ne m es Vá rm e gy e! Mivel Fö l sé ge s A sszo ny unk ke gy elm e s re n de lé se az, hogy mi Új P olgá r ok a mi Gy er m ek e in ket Isteni félel e m ben és ker e szt ény i t udo m ány ba n híven okt at - t assuk , azért… a ka rv án P a rant sol atyát Eö F öl sé gé ne k me n- tül e lô bb t el je s ít t etni…, al á zato sa n In st álunk hogy a mi hozz ánk leg kö ze le bb levô P uszt a Korp á di H ely sé gbe n Is- kola Ház épít t etné k, és Mester bé ho zat t atnék … Sz o ma jo mi Új P olgársá g.” M utat ja ez az e set a c igá ny szülôk alka lm a z-


ko dók ép e ssé gét és nyitot t sá gát a gye r me ke ik i sko lá zt at á sa felé, amen ny iben erre l eh etô sé get is ka p na k.

A cig ányo kka l kap cso latos intézkedések t anu ls ág a i

Az itt leírt fájdalm as e se m ény ek bô l vil á gosan kit ûn ik, h o gy a t ö bbsé gi t á r sa da lo m n ak súlyo s f e le lô ssé ge él et l eh etô sé- get: m un ka leh etô sé get , és az oktat á s le h etô sé gét m e ga dni a cigá n y sá gn a k. Ezen a t ér e n E uró pa o r sz á ga i mind a m a i na pig n a gyo n k ev e set t et t ek .

Egy má s ik t a n ul sá g az, hogy a cigá n y sá g sz á m á r a a 51 bûn öz é s ne m m e goldá s, n e m j ár ható út. Aki a bûnö z é s t é- nyét elba gat el liz ál ja, az a cigá n y sá gn a k n e m a javát szol- gá lj a, m er t növeli a t öbbsé gi t á r sa da lo m c igán yok ka l sz e m beni el l ené rz é sét . A c igá ny sá gn ak is elemi é r de ke a z, hogy erôs köz bizton sá g le gye n. Egy ro m a szülô, ha va ló- ban szeret i a gy er mekét , akkor t anít t at ja, m in de n erej éve l se -

. gíti ôt, hogy jó me gé lhet é st bi ztos ít ó sz ak mát , v é gzet t sé get a djon a k e zé be , m unk ár a, be c sül et re, e m ber sé gr e nev eli.

A cig án yságot s eg ítô , az e mb eriess ég n evéb en hozott int ézked ések

A c igá ny sá g é r dek é be n való int é zk e dé s sz ük sé ge ssé gé t e gyr e t ö bben fe li sm er t é k a 18 –19. szá za dba n. Így példá ul P al e r mó ba n 16 80 - ban külön t em plo m ot a dna k át a cigá - nyok szá m á ra . III. Károly sp any ol király 17 83 - ba n po lgár- jogot ado m á ny oz ot t a l et e l ep e det t c igá ny ok na k.

Je le ntô s l ép é s volt Ma gy aror szá gon az 18 93 - a s n é p- szá m lá l á s. Vi l á go ssá vált az a dato k bó l, hogy a cigá n y sá g je lentô s r é sz e már let e le p ült e n él, v a gy i s a l e gf ô bb m e go l- dan dó p ro blém a ne m a ’kó bor lá s’ bet ilt á sa. H er ma nn Anta l


az össz e írá s k ap c sá n m e gír t t an ulm án yá ba n n a gyo n v il á- go sa n m e gfo ga lm a zz a a m á ig is é rv ény es le gfô bb két t en- niv alót : a m unk a leh etô sé g és az okt at á s b i zto s ít á sát a cigá n y sá g szá m ár a.

Elôr em ut at ó és építô volt Ha bsbur g Jó z sef f ôh er c e g t ev ék en y sé ge is a cigá n y sá g ér de k é be n . A c igán y sá gga l való jó kap c so lat a egy k a la n do s e se m én ny el k e z dô döt t . A königgr ät zi c sat a ( 186 6) elôtt nem so kk a l a c se hor sz á gi er dô k ben t á bor oz ot t a c sá sz ári se r e g. A fôh er ce g az é j sz a- ká ba n y úló an dolgoz ot t . E gy sze rc sak egy cigán y kat on á -

52 ját jel ent et t ék be ná l a. Az öreg cigá ny be sz é lni ak ar t a fôhe rc e gge l. Jó z se f fôh er ce g a zonn a l a r en delke zé sér e á llt . A cigány e m ber k ih ívt a a sátor bó l a fô her c e get , és m e gm u- t at t a neki, hogy az erdô fölött m ilye n iz gatot t an re p de sn ek a m a da r a k . Ez arra ut alt , hogy ha dse re g kö ze l e dik . A fô- her ce g a zo nn al ri a dót f új atot t , és így fe lké sz ült e n vár t á k a por o szok é j sz a ka i r ajt a üt é sét . Ettôl kez dv e a f ôh erc e g ba - rátja és se gítô je lett a cigá ny sá gn ak. C igá ny szót ár t a dot t ki Na gyidai Sztojk a F eren cc el , a n a gy t udá sú c igá ny e m- berrel e gy üt t (1866 ; 18 88) . Sa ját a l c sút i bir t ok á n igen sok cigányt let e lep ít et t , és az isko lá zt at á suk at is m e gsze rv ezt e. A cigá ny e sk üv ôkö n gy ak ra n volt vôfély, és sok eset ben ô ma ga f ôz öt t .

E bbe n az i dô sz ak ba n E uró pa- sz er t e er ô sö dni k e z det t a c igán y sá g önt udat a, i dent it á st udat a is. Ezt m ut at t a a p á n- e uró pa i ro m a kon fer en c ia ( 1 87 9 ).

A ph arra jmo s

A cigá ny sá g üldö zt et é sé ne k l e gt r a gik usa bb e se m én ye a II. vilá ghá bor ú alatt végbe m ent nép i rt á s. Hitler ne m c sa k a z si- dók, hane m a c igán yo k k i ir t á sát is e lh at ár ozt a. A c igán yo-


kat t öbbsé gük be n k ev er t , és ezért elp uszt ít an dó f ajn ak t ar- t o t t a. N é m eto r sz á gba n m e gt ilt ot t ák a c igá ny ok ka l k ötöt t ve gy e s h á za ssá got , m e gv ont ák a c igá n yo któl a szav a zat i jogot, majd k it i lt o t t ák a cigá ny gye r ek ek et az iskolák ból. 19 40 - be n külön lá ger t h ozt a k létre a c igá n yo k ö ssz e- gy ûjt é sé re (L a ck e n ba ch ). Nem so kk al k é sô bb m int e gy 5 000 len gy el c igán yt a t eh er a utók k ip ufo gó gáz áv a l ölt ek m e g C hle mnó ba n.

53

Dilinkó Gábor: Mementó

Ma gyar orszá gon e gy esek ör ült ek a c igá nyok vá rható lik-

vidá lá sá na k. Borsy Lajos köz sé gi o rv o s a N ép e gé sz sé gü gy címû sz a kla p ban egy m e gle hetô s c in iz m ussal me gfo ga l- m az ot t mo n datá ba n ezt írta (1942 - be n) : „ Va lósz ín ûle g a l- kalo m l enn e rá, hogy fölös szá m ú c igány ain kat Oro szor szá g t ávola bbi t er ül et eir e k it el ep ít sük”. Fr an ci aor szá gban már a


né m et m e gsz ál lá s elôtt elk e z dt ék a c igá n yo k szigorít ot t el le nôr z é sét , a be gy ûjt é sük e lô ké szít é sét . A usch wit z- B irke- na uba n külön cigány láger volt, m int e gy 40 ba ra kk al . 1 94 4 a uguszt us m á so dik áró l h a r ma dik ár a v ir ra dó é j sza ka a c i- gá ny lá ge r me gm a r a dt lakóit (2986 e m ber t ) e lgá zo s ítot t ák. Ez a n ap , a uguszt us 2-a lett a rom a h olok a uszt e mlék na pja. B ulgá ri a k ülö nle ge s k iv ét elt j e le nt et t a né m et c sat l ó s á ll a- mo k so rá ba n. A faji gon dolat t al sz e m be n szinte t elje se n im- m uni s t udot t ma ra dn i. Enn ek egyik oka t alán az, hogy a bolgá rok év sz áz a dok óta egy üt t éltek cigán yok ka l, görö -

54 gökk el, ö rm ény ek ke l, t örökö kk el, z sidókk al . Igen gy ak r an a c sen dô r ök vagy a k ato n á k k e gy et le n-

sé ge is ho z zá já r ult a m a gy ar or szá gi cigá ny sá g sz e nv e dé- séh e z. 194 4- be n r en de let ek et hozt ak, hogy a Sz e r bi a é s Sz lov ákia felôl Ma gy aror szá gra m ene k ülôk közül sz ûrjé k ki a c igán yok at , a z sidó kat és a gy an ús e l e m ek et , ôket ne en- ge djé k be az or sz á gba. Miskolc vá ro sa k iz ár t a a va j el l át á s- ból a z s idó k at és a c igá n y o k at . Doboz kö z sé g h at á r á ba n húsz c igányt ( kö ztük gy er m ek ek et és vá ra n dós a ssz ony o- k at ) és két nem c igá nyt vé ge zt ek ki ny il as k aton á k ( 1 94 4. okt. 6). Várp alot a körn yék én kb. 230 cigá nyt lôt t ek le a nyi- la sok ( a le gt ö bbet a Gr á bler t ón ál ). L en gy el kö z sé gbe n a c se n dôr ök kim ent ek a cigá nyt el e pr e, és v álo gat á s n élk ül elk ez dték l elô dö zni az ott lakók at . Ha son ló gy ilko ssá gok tör t ént ek Lent ibe n és L ajo sko m áro m ba n is. A ki svár da i gy ûjtôt á bor ba n az ott levô 2 – 300 cigányt v er t ék, é he zt et - ték, a nô k et m e ge r ô sz a ko lt ák . Egy ott sz ül et et t k i sgy er- me ket a zon na l elvet t ek az é de san yjától. Az é de sa ny a soh a többé n e m látta a gye r m ek ét .

Kör ülbe lül félmillió cigányt öltek me g a k on c ent r á c ió s t á bor ok ba n. A me gö lt e k sz á m a be c sült sz á m, e gy e s k ut a- tók vél e mé ny e eltér e bbe n a k ér dé s be n . A ko nc e nt rá c ió s


t á bor ok ban elp uszt ít ot t cigány okr ól ált al á ban se m m i ly en fel je gy zé s se m k é sz ült , t ö bbny ir e mé g a n ev ük et se m tud- juk. Gy ak ra n bo rz a lm a s orvosi kísér let ek et vé gezt e k ra jt uk. A le gtö bb c igá nyt né m et , l en gy el és szlovák t er ület rôl h ur- colt ák el a ha lá lba. Ma gy aror szá gró l kb. 30 000 cigán yt vit - tek el. A cigán yok k iir t á sá ra tett k ísérl et ne ve ’p harr ajmo s’ (p uszt ul á s) .

Az üldö zé s ret t en et e s hó na pjaiba n e gy e s em be re k jóin- dul at a, se gítôk é sz sé ge is me gnyi lvá n ult . Sok oly an hivat a l- nok volt, aki húzt a az idôt, nem t e lj e sít et t e az ut a s ít á so k at , és így sok em beré let et me ntet t m e g. Apor Vilmos gyôri püs- 55 pök me g t udt a aka dá lyo zn i a már össz et ere lt gyôri cigán yok elh ur co lá sát . Egy e gy sz er û p ar aszt e m ber T üsk ev áron t i lt a- kozni pró bált , a m ikor a c igán yo k at áth a jtot t ák a t e le p ülé- se n, mire ôt is be á ll ít o t t ák a sor ba . Soh a n e m tért vissz a. Az em ber ie ssé gn ek m e gr en dítô pé ldáj ak ént álljon itt m é g egy e set . Egy zsidó férfi, m ielôt t a l á ger be h ur co lt á k vo ln a, két év e s kisfiát i sme rô s p e st e r zsé bet i c igán y lók up e ce kr e bízta. A cigány ok ma guk is bujk ált ak , és köz ben r ejt e get t ék, ne ve lt é k a ki sgy er ek et . A zsidó e m ber f e le sé ge és az é de s - an y ja m e gh alt a l á ge r ek be n, a fér fi azon ban h az at ér t . M e g- t al á lt a a k i sf i át . A ki sgy er ek kö z ben m e gt an ult be szé ln i, mé gho zz á cigán y ul. Az é de sa p a és a fia n e m t udta k e gy- m á ssa l be sz élni , mer t a kisfiú c sak c igán y ul t udot t . Az ap a c sak c só ko lgat t a , ölelte a gy e r m ek ét és zoko got t .

II. János Pál p á p a írta a ro m a ho lok a uszt 50. évforduló ja alk almá ból : „ A usc h wit z sz ám unkra drá ma i ki ált á s : fi gy el- m eztet é s az e m be ri mé ltósá g és az e m beri jogok t iszt eletben t art á sár a. ”

A cigá n y sá g év sz á z a do s v á n dor l á sa , a sok üldö zt et é s, a velük sz em ben i elô ít él et m a gy ará zz a azt, hogy a cigány ok sok eset be n t ar t a n ak a ne m c igán ytól , c sa k l a ssa n bí zn a k


m e g be nn e. A k i sba bá kn ak mo n dot t szo ká so s j ók ív án sá- gok között példá ul gy akr an e lh an gzot t a m últ ba n: „M ent sen Isten a fehér em ber ek ke zétô l ! Adjon nek e d e sz et , hogy ki- t al á ld a fehér em ber gon dolat át !” Az okn ak, akik tenni sz e- retn én ek a c igán yo kér t , e lô szö r is m e g kell sz erezn iük, ki kell ér de m e ln iük a c igá nyo k bi z alm át .

A CIGÁNYSÁG MAI HELYZETE

56 A c igán yság h e ly ze te a II. v ilág hábo rú ut án

N y ugat - E ur óp á ban a cigá ny sá g e gy re több or sz á go s és vi- lá gm éret û sz erv ezet et hozott létre. Enn e k a szer ve zô dé sn ek na gy e re dm ény e volt az elsô Rom a Vi lá gkon gr e ssz us (1 97 1, Lon don) . Itt sz ül et et t m e g a cigá ny sá g j elm on data : ’Opr é roma!’ (Fel, cigányok!), és ekkor vála sztot t ák ki a cigány h im - nuszt és zászlót . A Göt t ingeni Rom a Vil á gkon gre ssz us (1 98 1) döntöt t a nyelv kérdé sé ben is: a ki al ak ít an dó c igány irodalmi nyelv ala pj a a lovari és a khe ldera sh i dia le ktus lesz. A cigány vilá gsze rvez et ek fô célkit ûzé se a v án do r él etmó dho z való jog elf o ga dtat á sa , és a r o ma n i nyelv vala m int a c igán y k ultúr a ápo lá sa . E uróp a sok or sz á gá ba n (pl. Franc ia or sz á g) t örv ény kötelezi az önkormányz atokat , hogy lét esít sene k alka lm a s t á- bo rhe lyet a v án dor lók ide igl ene s ot t -t artózko dá sár a. Am eny- nyiben egy önko rm ány zat t er ület é n ilyen hely van, akkor az önkor m ányz atna k joga van má s he ly ekrô l, ahol a nomá dok ille gáli sa n t artózkodn ak, k iut asít an i ôket .

A sz oc i al ist a t á bor or szá ga iban, és így M a gyar or sz á gon is, sa j áto san a l ak ult a c igán y sá g h e ly z et e. A fö ldo szt áskor cigá ny ok n e m k a ptak földet. A sze mélyi i gazo lvá nyok e l sô kio szt á sa kor (19 54 ) a cigá ny ok z ö m me l f ek et e színû i ga-


zo lv ányt ka ptak (a m i vagy az elve sz et t i ga zolv ány h ely et t i pót igazo lvá ny, vagy a me gbízh at at l an e l em ek ne k a dot t iga- zolv ány sz íne volt). Ezt a m e gk ülö n bö zt et ô gy ako rl atot 195 6- ba n be sz ünt et t ék.

A Ma gyar Sz o ci al i st a M unk á sp ár t 1961 jún iusá ban h a- t ároz atban rö gz ít et t e, hogy a c igá ny sá g n e m egy külön et - nikai cso po rt , va gy i s n in c s sz ük sé g a c igán y nyelv, a cigány k ult úr a á po lá sá r a. M e gsz ünt et t ék a C igá ny ok K ult urá li s Sz öv et sé gét . A cigá ny sá got e gy sz er ûen egy saj áto s sz o ci á- lis gon dosko dást i gén ylô n épr ét e gn ek t ekint et t ék . A cigá ny- ság a ssz imi lá ciój ár a, beo lva szt á sára t ör ek e dte k. Ezt gy ak - 57 ran me ga lá z ó m ó don t et t ék , p é ldá ul a kény sze r mo sdat á so k e set é be n.

Az i sko lá k ban külön cigán y oszt ályok sze rv ez é sét is e n- ge dély e zt ék. A cigány gy ere kek je lentô s r ész ét ki se gít ô osz- t ály ok ba he ly e zt ék. Egy buda pe st i k er ül et be n p éldá ul a gye re ke kn ek c sak 3,7 % - a volt cigány, ám a k i se gítô i sk o- lá k ban a gy er ek ek 20, 5 % -a cigá ny volt (197 8 -a s a dat ).

Sz oc iá li s t ére n né hán y n a gy és p oz it ívna k mon dható l é- pé st is me gtet t ek , bár e ze kne k is volt árnyolda la. Kb. 23 000 úgyn eve z et t Cs (azaz c sök kent et t komf or t foko zat ú) l a ká st ép ít et t ek r o má k sz ám ár a. A l ak á so k hol a ro m a c sal á d, ho l az in gat lank ez elô vá ll al at , hol az OTP tul ajdon á ba ke r ült ek. A la ká s f el ép ít é sér e sz ánt ö ssz e get az OTP közvet len ül a ki- vit elezô me st er e m ber ekn ek fizette ki, akik gy akr a n c sak be- dikt á lt ák a ba n k ba n, hogy m ilyen m unk ák at vége zt ek e l. A l ak á so k sok e set ben r en dkív ül rossz min ô sé gûek vo lt ak (földre fekt et et t linóle ump a dló, vá lyo g falak, o ly a n p a dlá s, a me ly re n e m lehet fe lm en ni, m er t könn yen be sz ak a dh at , alig f ûthetô) .

Az új la k ások m á s ik pro blé m ája az volt, hogy újra e gy töm bbe n t e le pít et t ék le a c igá n y n ép e ssé get . A falu e gy ik


vé ge h ely et t a m á s ik v é gén é pít et t ek egy kicsit jobb minô- sé gû t e le p et . A c igány ok kb. 2 /3- a m é g 1 97 1- be n is t el e- pe k en élt . A t el ep en gy ak r an p ro blé m a volt a víze ll át á s, c sator n áz á s h i án ya. Sok e set ben kö zö s volt a vil la nyór a, amit így nem t udt a k fizetni, ezért egy idô ut á n a vi lla nyt kik a pc solt ák.

K ét sé gt el en ül na gy po zit ív um a volt a ko m m un i st a i dôk - nek a szinte teljes fogl alko zt atot t sá g, ami sze ré ny, de bi ztos

58

P ét ervására, 1960.

me gé lh et é st ny újtot t m in den kinek . A cigá ny sá g e set é be n ez a régi m e st er sé gek v é gle ge s e lv e szít é sét , és a se gé d- m un ká s i, bet an ítot t m un ká s i á ll á sok at je lent et t e (k ohó k ban, bá ny ák ba n, n a gy üz e me k ben , st b .).

A mé diá ba n a c igá n y sá g h á ro m a la pt é m á ba n je le nt me g: sz e gény sé g; bûnöz é s; k ulturá li s és pol it ikai elit . Mind- má ig óriási sz ük sé g len ne egy való sá gosa bb, pozitív cigá ny- kép me gje le nít é sér e.


A ren ds ze rv á lto zás ó ta

M a gya ror sz á go n 1 993 - ban dek lar ált á k a cigá ny sá got elô- ször, mint áll am alkotó , n em z et ünkh öz t ar tozó etn ik ai k i- se bbsé get ( a t i z en há ro m ál l a ma lk otó k i se bbsé g k ö zöt t ).

A ren dsze rv ált á s egyik na gy er e dm é ny e volt a ki se b b- ségi ön ko r má ny zato k lét r eh oz á sa is. A ki se bbsé gi ön kor- má ny zatok r en dsz er e egy E ur ópá ba n e gy e dülál ló k í sé rl et a ki se bbsé ge k k é pv i se let én e k bi zto s ít á sár a . Az O r szá go s C igán y Ki se bbsé gi Ön kor m án yz at 199 5. ápr. 11-én al ak ult m e g. Elsô eln ök e Fa rk a s Flóri án lett. Ez a nap azót a a m a - 59 gyar or sz á gi cigán y sá g h iv at alo s ünn ep e.

A törv ény ben az on ban t i szt á zat l an m ar a dt az a k é r dé s , hogy ki t ekinthetô egy k i se bbsé g t a gj án ak . Így tört én h et et t m e g p éldá ul az, hogy Já sz la dá n y ba n 2 0 02- be n egy kiv ét e- lével c supa n e m r o m a lett a cigány ki se bbsé gi ön kor m á ny- zat t agj a. Nagy pro blé mát jelent az is, hogy a rom a k i se bb- ségi ké pv i se lôk j e lentô s r é sz én ek iskolai vé gz et t sé ge n a- gyon ala c son y ( nyo lc ált a l áno s, vagy ke v e se bb) . Sz int én rossz fényt vet et t a k i se bbsé gi ö nk or m án y zato kr a az, h o gy a ké pv i selôk igen gyak ra n in doko lat lan vagy túlzott t iszt e- letdíj akat v et t ek fel.

E li sm e ré st k ap ot t a lovári (19 92-tô l) és a be á s (1 9 9 6- tól) nyelv, m in dk et tô bôl lehet elismer t nye lvviz sgát t enni . 199 4- ben P é c set t l ét re jöt t a Ga n dhi Gim ná z ium , a m e ly E uróp a elsô cigány kö zé pi sko lá j a, s ugy an e bbe n az é v ben B udap e st en m e gny itot t a kap uit a Kalyi Ja g Ro m a N emz et isé- gi Sz ak i sko la . C sep el en sz ín von ala s c igány ó vo da k ez det t m ûkö dn i (19 94) , Józ sefv áro sba n p e dig t an o da a c igá ny t a- nulók sz á m á ra (1 99 7) . A Zsám bék i Katol ik us Tanárk ép zô Fô i sko la ro mo ló gia i t a nsz ék et hozott létre (199 4 ). K áll ai Ernô sz e m élyé be n cigá ny sz á r ma z á sú k i se bbsé gi o m buds-


60


m a n látja el a k i se bbsé ge k jo gv é de lm é ne k ké pv i sel et ét . A re n dô r sz akk öz é pi sk ola t an an ya gá ba bek er ült a c igán y- sá gga l k a pc so l ato s i sm e r et e k o ktat á sa.

Sokf él e ren dezv ény is pr ó bált a és p ró bá l j a a cigá n y sá g int e grá ciój át se gít eni, így példá ul az E uróp ai Ma gyar C igány F ilmf e szt ivá l, a Sziget fe szt i vá l ro ma pr o gr a mja i, a R om a K up a, st b.

A re n dsz er v ált á s l e gna gyo bb je l entô sé gû v álto zá sa az on ban a c igány sá g tö bbsé gén ek m unk an élk ül iv é v ál á sa. A ren dsz erv ált ás elôtt a c igán y sá g t úln yo m ó tö bbsé ge do l-

gozot t . A re n dsz er v ált ás ut án há- 61 rom évvel (199 3) már c sa k a m un- kak ép e s c igán y la ko ssá g 2 8,6 % - a volt aktív kere sô! Az át go n do lat la n ga z da sá gpo l it ik a kö vetk ezt é ben a gy en gé bb és se be zh etô bb t á r sa - dalmi rét e ge k szinte beho zh atat la n hát r án y ba k er ült ek.

Új és a gga szt ó j el en sé g e gész f al- vak és t érsé gek h o mo gé n c igán y- falv akká, t ér sé gekk é al ak ulá sa. A z elsô ilyen t elep ülé sün k A l só sz ent -

m ár ton volt (a me ly ne k 1 89 3- ban m é g c sak 17 ,4 % - a vo lt rom a). Ú ja bban Bor so d- A ba új-Z e mplén és Sz a bolc s- Sz at - már- B e re g me gy é ben a la k ul ki e gyre több ilyen l e sza ka dó t ér sé g. A folya m at t al e gy üt t jár a m é ly sz e gé n y sé g és a m unk an élk üli sé g t er j e dé se is az a dot t v idé ke n. Az ilyen t e- rület eke n ált a lá ba n c sökk en a kö z bizton sá g, m e gsz ap oro d- nak a l o p á so k.

El sz o mor ít ó fe j ez et e a m a gy aro r sz á gi c igá ny sá g é s t ö bbsé g tör t én et é n ek az o la szl i szk ai gyi lko ssá g ( 2 00 6 ), ahol egy 45 éve s t an ár t li nc se lt ek m e g cigá ny ok, mer t a

Ciga?ny I. febr.7.:cigany nepismeret 5/19/11 2:10 PM Page 62

koc si j a elé ki sza la dt egy ki s - lány, aki azt án az árok ba e set t , és a c sal á dt a go k azt gondo lt ák, hogy valam i baja t ört ént . Épp - így el sz om orít ó e se m ény e a z utó bbi év ekn ek a 2 00 8 – 200 9 - es gyilko ssá gsoroz at . Na gyc sé - c se n Molotov pala ckot do btak , és r álôt t ek két cigán yok l akt a há zra . Egy középko r ú r o ma

62 férfi és a só go r nô j e me gh alt . Tat ársze ntgyör gyön fe lgy újtot - tak egy há z at , a kime nek ülô csal á df ôt és öt év e s kisfi át

agy onlôt t ék . T isza lökön egy é jsza ka i m un ká ba induló ro m a férfit lô tt ek a gyon. Ki slét án egy 45 éve s ro m a a ssz onyt lôt t ek le a há z á ba n, 13 éve s ki sl ány át pe dig él etveszé lye sen me g- se be sít et t ék . Az ese mén yso roz at kapc sán az is m e gdö bbentô, hogy a ren dô rsé g ho ssz ú idô óta figyelt e a gyilkossá gokat t er- vezô csop ortot , ám pontosan akko r, a m ikor azok a fegyver e- ket be sze re zt é k, a m e gf igye l é süket a bba ha gytá k. Sz int én nagy felhá boro dá st vá ltott ki Marian Cozma, híres kézila bdázó me ggyilkol ása is Ve szpr é m ben.

Ezek az eset ek a foko zó dó fe sz ült sé g jelei. Azt m utat j ák, hogy óriási sz ük sé g volna arra, hogy a c igán y sá g és a mé ly- sz e gén y sé gbe n élôk p ro blé m á in en yh ít sen a t á r sa da lo m. Óriási sz ük sé g volna sz á m ukr a m un ka leh etô sé get t e r e m- teni, az oktat á s t er ül et é n való le m ar a dá sukat c sök ke nten i, a kö z bizton sá got m e gerô s ít eni . Min de ne ke lôt t pe dig óri á si sz ük sé g volna arr a, hogy a vak indulatok h ely et t az em be - rie ssé g, a sz er et et , a se gítôké sz sé g m e gerô sö djön cigán yok és nem cigán yok sz ív é ben e gy ar á nt .


Híres c ig án yo k a mag y ar t ört éne le mb en

A gy ak or i f e sz ült sé ge k e l l en ér e a c igá n yo k a m a gy ar t ör t énele m szer v es r é sz ei, és igen gy akr an hô sei is let t e k. B o c sk ai kato n ái között sok cigá ny h ar c olt , így p é ldá ul egy Lippai Ba lá z s nevû ha jdúk ap it á ny (akit azon ba n 1605 - ben B o c sk ai – má ig t i szt áz at l an okból – me gö let et t ). A Rá kó c zi - sza ba dsá gh a r c ban is ha rc o lt ak c igá ny ok . A Ma gyar Sz ínt ársulat legelső e lő a dá sán ( 17 90 ) c igány ze - ne ka r j át szot t .

Az 184 8 – 49 -e s sza ba dsá gh ar cn ak sz int é n volt ak r o m a 63 hôsei ( Sá rk öz i Fer en c, Ko ssuth h a dn a gy a; Kálózdi Ján o s, aki Dem bin szky h a dte st é ben ha rco lt ; Sági Balog Ján o s ; P i- tyó József; Ko loz sv ári Sa la mon). Kör ülbelül hat e z er cigá ny ho nv é d h ar c olt a sz a ba dsá gh a r c ba n.

Az 1956- o s forr a da lo mn ak sok cigá ny hô se, v ért an úja volt, példá ul Szto jka László ( C it rom ), Kóté Sörö s Józ se f, Dilinkó Gá bor (B izsu), Sza bó Ilonka (Kócos), Onestyák László. Közülük többen hősi halált halt ak (pl. Sza bó Ilonka, a ’Kócos’), egyeseket később kivégezt ek (pl. Kolompár János, Csányi Sándor, Onestyák László), sokakat bebörtönöztek ( Sztojka Vince, Dilinkó Gábor).

199 0 m ár ciusá ba n M aro svá sár he ly en a m a gy are ll en e s po gr om idej én ezzel a f e lk i á lt á ssa l é rk e zt e k m e g a c igá - nyok : „Ne fé lj et ek m a gyar ok, m e gjöt t ek a c igányok! ”.

Cig án y zen e , iro da lo m, fest és zet , sp o rto ló k

Sok cigá ny na k van re me k m ûv é szi ér z ék e, t eh et sé ge . C igány sz ár m az á sú volt Elvis P re sle y (a vi lá ghír û rock é n e- k e s) , Manuel de Falla sp any ol z en e sz e rzô és z on gor a- m ûv é sz, Sir Michael Cain, Osc ar- dí ja s a n go l színé sz, Bo b


1. Kalányos Gyöngyi: Keresztút

2. Pintér Sándor: Szentandrássy István festôm ûvész

3. Pintér Sándor: Choli Daróczi József költô

4. Bal ázs János : S zét l át ásaim a vi l ágba

5. Bal ázs János: 1. A nap szerelmese

64

2. 3.

4. 5.


Ho sk in s színé sz , és a pa i á gon c igán y ô sö ktôl sz ár m a zot t Pablo C a sal s , a v il á gh ír û c se ll ó m ûv é sz is. A spa ny ol f la- m en c o stílus sz int én cigá ny er e det û. C igány sz á r m a zá sú volt a vil á ghír û k o mik us sz ín é sz , C har li e C ha pl in , a kin ek filmjei t ük rö z ik a c igá ny é l et é r zé st , a kör ön kív ül i sé get , a sok szo r k i ssé f an y ar h umo rt .

M a gy aror szá g híres cigá ny zen é sz ei közül a le gi sm er- t e bbek : Czinka P an n a (az e gy et len i sme rt cigán ypr ím á sn ô), Bihari János (akit a m a gy ar v er bun k o s aty ja k ént e m le get - nek ), D a nkó Pista (cigány prím á s, n ót a sz e rzô ), Pege Ala dár (Ko ssuth- dí ja s n a gy bô gô m ûvé sz, jazz zen e sz er zô), Sz akc s i 65 La kato s Béla (jazz zon gor a m ûv ész, z ene sze rzô) , Rácz A la- dár (Ko ssuth- dí ja s c im ba lo m m ûv é sz ), Raduly Józ sef (a Sz á zt a gú C igány ze ne kar e ln ök e); Cziffra Gyö r gy ( zo n go- ra m ûvé sz), B a bo s Gyula dz se ssz git áro s, Sn étber ger F er en c ( git á r m ûvé sz), Va r ga G uszt áv ( a Kalyi Ja g e gy üt t e s , és a Kalyi Ja g i sko la a l ap ító ja ).

Je l e nt ô s ér t ék et h or do z a c igá ny n ép z e n e is. A fe nn - m a r a dt l e gr é gi bb K á r p át - m e de n c e i c igá ny n é p da lo k a t a K á jo n i- k ó de x tar t a lm a z z a (1 6 3 9). A k ó de x be n t a l á l - h ató é n e k e k et egy fer en c e s sz er z et e s, Kájoni János gy ûjt öt t e és j e gy e zt e le. A l e gfo nto sa bb n ép z en ei gy ûjt é - se k et a K á r p át - m e de n c é be n H e r m a n n Antal, Ko dá ly Zo lt á n , Bar tók Béla, Já r dá n y i Pál és a C se n k i t e stv é r e k vé ge zt é k.

Híres cigá ny f ilm r en dezô a fra nc ia Tony Gatlif. Híres ci- gá ny sz ín é sz ek Jó n á s Judit és Hollai Ká lmán . Nagy költôk R as im Sejdic és Angela Žigov a. A ma gya ror szá gi cigá ny iro da lo m mé g e gé sz en fiatal. Le gfô bb kép vi se lôi: C se m er Géza ( dr a mat ur g), L ak atos Men yh ér t (író), Bari Kár oly (n épr a j zk ut ató , k öltô ), O r só s Ja k a b (f af ar a gó, író), Cho li Dar óc zi Józ se f (költô), Ro st á s-F ark as Györ gy (költô , új sá g-

Ciga?ny II. nov.28.:cigany nepismeret 12/13/10 11:08 AM Page 66

író Ve sh o- F a rk a s Zoltán (költô , m ûf or dító) , Jón á s Tam á s , Kov ác s Jó z sef Honta lan , Sz éc si Ma gda, Nagy Guszt áv é s B alo gh Attila (költôk). Sok híres cigány festô is van: Antonio So lar io (Lo Zin ga ro), Ser ge P ol iako ff, Bruno Morelli, Karl Stojka. M a gyar or sz á- gon jele ntôs c igá ny fe stôk tö bbek között Balá z s Jáno s, P é li Tam á s, Sz e nta n drá ssy István és Dilinkó Gá bor.

Több híres cigá ny spo rtoló nk is van, így példá ul Ve r e be s Jó z sef (l a bda r úgó, szöv et sé gi k ap it ány, ’a m á gus’) , F a rk a s Jáno s (o limp iai bajnok l a bdar úgó), Gedó Györ gy (o limpiai

66 bajnok ö kö lvívó), Boto s A n dr á s ( hét sz er e s m a gy ar bajnok ökölvívó), P a pp László (o limp ia i ba jno k ökö lvívó), Kótai Mihály (ökölvívó, IBO v il á gbajnok) , Pisont István (olimpiai válo gatot t la bdar úgó). Híres a m a gya r cigá ny l a bdar úgó v á- lo gat ot t , a m e ly 20 1 0- be n a Svájci Gá r da ( a p á p a t e st ôr- sé ge ) c sap at áv a l is j át szot t R óm á ban és F el c súto n. A m ér- kôzé s min dkét e setben a Cigán y Vá lo gatot t el sö prô gyô z el- mét hozt a (2 1:3; 8 :1) .

A cig án yság léts zá ma

M a gy aror szá gon a l e gal apo sa bb ö ssz eír á st , am ely be n a c i- gán y sá g a dat ai r é sz let e se n szer ep e ln ek, 1 893 - ban v é ge z- ték. Ekk or ( a Tr i ano n elôtti Ma gy aror szá gon) 274 940 ci- gán yt szá m olt a k ö ssz e. Közülük c sa k 7,5% volt fogl alko zá s nélküli , a t öbbiek n apszá mo sok, ip arosok (kov ác sok, vályo g- vetôk , k ô m ûv e sek) és z ené sze k volt a k . Vallási me go szl á- suk a kö v etk e zô volt: 108 000 róma i k atol ik us , 56 00 0 görö g kato lik us , 74 000 ortodox, 32 000 reform át us.

A cigá ny sá g l ét sz á m a ar á ny la g gyor san e m e lke det t M a gy ar or sz á gon. 1 89 3- ba n a k é sô bbi t ri a no ni h at ár ok on belüli or szá gré sze n 64 780 cigányt t artot t ak szá mon . 1 94 1-


ben Ma gya ror sz á gon 116 860 cigá nyt szá m olt a k ö ssz e, 19 71 - ben 320 000- et . E nn ek a gy or s n öv e k e dé sn ek e gy ik oka az a bor tusz e lut a s ít á sa volt. 1941- be n pé ldá ul a sz é- c sén y i j ár á sba n a n e m c igá- nyok között a vet él é se k sz á ma kb. 3- sz or, a h alv a sz ül et é sek sz á ma kb. 2- szer akk ora volt , mint a cigá ny ok k öz öt t . Ezek mö göt t a sz á mo k mö göt t ott 67 rejtôzik sok ma gy ar c sa lá d t it ko s a bor tusz a, gy er m e k- gyi lk o ssá ga. A 20 02 -e s a dato k szerint az összl ak o ssá gba n 10 00 fôre évi 10 sz ül et é s esik, míg a r o m a la k o ssá g kö r é- ben évi 26.

Je len le g M a gy aror sz á go n (k ülön bö zô be c slé sek szer int ) 570 000 – 700 000 cigán y él (6 –7%). A sok gye r me k miat t ez az ará ny a zo n ban, k ülö nö sen Ke let - Ma gyar or sz á go n, m é g igen er ô se n e m elke dn i fog a kö vetk e zô évt iz e de k ben. 20 00 és 20 10 között Ma gya ror sz á g ö sszn ép e ssé ge k b. 208 000-e l c sök kent ; m intha év ent e egy E szt er go m m ér et û vár o s t ûnn e el a t érk ép einkr ôl . A ma gy ar or szá gi c igán y sá g lét sz á m a ez alatt a 10 év alatt kb. 80 000-el nôt t .

Igen sok cigá ny él m é g T ör ök or szá gba n (3 mill ió); R o m á niá ba n (2 , 5 millió); Or o szo r szá g ba n ( 90 0 00 0) ; Sp any olo rsz á gban (80 0 00 0); B ulgá ri á ba n ( 800 000 ); Szlo- vá k iá ba n (5 20 00 0) ; Sz e r bi á ba n (6 00 00 0) ; Fr an c ia or- szá gba n ( 40 0 00 0). E ur óp á ban ö ssz e se n kb. 12 millió roma él. Term é sz et e sen ezek a szá m o k be c sült a dat ok. Az áll a mi st at i szt i kák igen sok orsz á gba n j e le ntôse n elt é rn ek a v aló- sá gos h elyz et tôl. E ur óp án kívül je l entô s sz á m ú cigá ny él E gyiptom ban (1 millió) és Szír iá ban (300 000). Míg N y ugat -


E uró pá ba n és az ar a b o r sz á go k ban a cigá n y ok gy ak r an ván dor él etmó dot fo lyt atna k, a ddig pé ldá ul M a gyar or sz á- gon és Sp an yo lo r sz á gba n l et e le pe det t e k.

A magy aro rs zág i c ig ánys ág jelen he ly zete s zá - mo kb an

A cigá ny sá g tö bb sé ge a t ár sa da lo m p er e m é n, sze gr e gál - tan él. Szinte kizáró la g c igány k ör nye z et ben lakik a m a -

gya ror szá gi cigá ny- 68 ság 56%-a (20 03 - a s

a dat ). A h o mo gén ci- gán y iskolai oszt ályok szá m a 20 00- be n mé g c sa k 77 0, 2 0 04 - be n már 120 0 volt . A ci- gán y tö bbsé gû o szt á- lyok szá m a 2 00 4- be n 30 00 volt. Míg 199 1- ben a cigá ny gye r m e-

kek 31%-a t anult sz e gr e gá lt kö r ülm ény ek k özöt t , ma ez az ar án y kb. 60%.

19 89 elôtt a m a gya ror sz á gi cigá ny sá g n a gy r é sze do l- gozot t . A 9 0- e s é ve k e l e jé n a n a gy r é sz ük elv e sz ít et t e a m un k á ját . 1 9 71 - be n a m un k ak é p e s korú cigányok 85, 2 %- a volt aktív kere sô (ez az a da t közel az ono s az ö ssz né p e s- ség 87, 7 %- o s a dat áv al ), míg 1993 - ban c sak 28 ,6 % - uk vo lt aktív kere sô (az ö ssz né pe ssé g 6 4 % -o s a dat a m e ll et t ). Je - len l e g cigá nyk ént (de n e m c igá ny ké nt is) m un kát t al álni ren dkív ül n eh éz. Gy akr an m e ge s ik, hogy val ak it t elefo non felv eszne k, azt án am ikor sz em ély e sen e lm e gy, és me glát j ák a bôre színét , akk or azt mon dják, hogy sajno s már bet elt a z


ál lá s . A ma gy ar ál l a mn ak igen na gy m ula szt á sa az, hogy ne m pró bá l (l e gal á bbi s n em sok sik err e l p ró bá l) m un k ale- hetô sé get t er e mte ni a cigá ny sá g, és má s el sz e gén ye det t ré- t e gek sz á m ár a. A l a ssa n két évt i ze de se gé ly ek bô l, m unk a nélkül élô cigány sá g dem or al iz áló dik. A c igá ny ok sz á m ár a pe dig na gyo n fo nto s k öt e le ssé g volna m in dent m e gt enn i az ér t , hogy ne se gély ek bô l kelljen me gé ln iük, h a ne m m un- kát, t iszt e s me gé lh et é st t al á lj an ak.

A cigá ny sá g egy má s ik na gy pro blé m ája az i sko lá zot t - ság hiá ny a. A c igán y fi at alok kb. 80%-a végzi el a 8 osz- tályt, kb. 21%- uk kezdi m e g a gim ná z ium ot , vagy a sz a k- 69 köz épi skolát , és c sak m inte gy 10 % - uk jut el az é ret t sé gi ig (2 0 03 - a s a da t ) . Ez is fo ntos oka a n a gy ar á n y ú cigá ny m un ka né lk üli sé gne k. A sz ülô kne k óriási fe la dat a és fe le- lô ssé ge, hogy a gye r m ek e ik t an ít t at á sát se gít sék , báto rít - sá k. Az e gyh á zn ak és az á ll a mn ak is fo ntos k öt el e ssé ge , hogy a cigán y f iat a lo k t an ulm á ny ait se gít se.

Ö rö mte li a dat viszont az okt at á ssa l k ap c so lat ba n a z, hogy a fe l sôo ktat á sba n t a n ul ó h a llgat ók 2%-a cigá ny n ak vallja m a gát (20 05 ), a v a ló sá go s a rá ny uk p e dig a f ôi sko lá- kon és e gyet e me ke n en n él v al a m iv el m a ga sa bb l e het . E bbô l a sz e mp o nt ból a m a gy a ro r sz á gi c igá ny sá g ve z et E uróp a többi or sz á ga elôtt (kivév e t a lá n Spa nyo lor sz á got )! Ma gyaro rszá gon van ar án yo san a le gtö bb dip lo m á s ro m a fiatal. Ez egy nagyon fonto s erôfo rrá s lehet a cigá ny sá g sz á- m ár a : egy oly an cigán y ér t e lmi sé gi r ét e g, a m ely segíti a c i- gány sá got a felz árkó zá s út já n, segít ôrizni a c igán y ident it á st és ért é ke k et .

A ro ma l ako ssá g je le ntô s r é sz én ek hát r án yo s he ly z et é- bôl (sz e gr e gác ió , m unka né lk ül i sé g , isko lá zat lan sá g) a dó - dik a sok sz or elké pe sztô sz e gén y sé g, n yo m or. 19 71 - ben a rom ák kb. 2 /3 - a t el e pe n élt , a rom a l ak á sok 44 % -á ban ne m


volt villany, 92%- á ban n em volt vezet é ke s víz, 62%-a földe s pa dlójú ház volt. 200 2- ba n a r o m ák n ak már csak 6,3 % - a élt t elep en, de a ro m a l ak á sok 3 4 % -á ba n m é g m in dig n e m volt vezet ék e s víz, 41 % -á ba n n e m volt fürdôszo ba.

A ma gy aror sz á gi egy fôre esô havi át la gjöv e de l e m 20 04 - ben 60 000 Ft volt, ugy an e z a sz á m a c igá n y c sa l á- dok eset é be n 20 852 Ft volt. A le gsz e gén ye bb r ét e g, a c i- gán y sá g 41,5 % - án ak egy fôre esô át lagjöve de lm e 15 000 Ft alatt volt .

70 Leh etség es kiveze tô ut ak

Az E uró pa i Unió Fe jl e szt é s i P rogr am ja (UNDP) 2002- be n többek között a követke zô j a- va s l ato k at t et t e a kö z ép- e u- rópai orsz á gok n ak a r o m ák - kal kap c solat ban :

– A szoc iá li s j ut t at á sok j e- lentô s ré sz ét ne készp én z be n, ha n e m m á s fo r m á ba n ( pl . szo ci ál i s k ár tya) a djá k a rá szor ulókn ak.

– A szo ci á li s j ut t at á sok at k ö ssé k m un ká ho z. – Az iskolai in t egrá c ió se gít é se, de n e m k én y sz er ít é se . – A kisgye r mek ek i sko lá ra való felké sz ít ése. – Jó l ét i m unk a pr o gra m o k a k öz iga z gat á sba n és a m a -

gán sze ktor bev on á sáv a l i s . Ez ek he z a j ava s l atokho z m é g a kö v etke zô go n do latok at

fûzhet jük. A c igán y sá g na gy tö bbsé ge m é ly sze gé ny sé gbe n él. Sok szor az orvosi el l át á suk , a jogi t a n á c sa dá s , az al a p- sz ük sé glet eik ki e lé gít é se is pr o blé mát j el ent . É getô en f on- tos volna egy rugalm a s se gít ô h á ló zat k ié pít é se. F onto s


le nn e az ál la m i sz er vek (ö nk or- má nyz at , i skol a, e gé sz sé gügy i el lá- tás, st b .) és a c igá n y c sa l á dok közöt t i közv et ít és m e goldá sa .

A bûn öz é s, a ho gy an lát t uk a cigá ny sá g tör t é n elm é ben , n e m jár- ható út. Óriási k áro kat oko zot t a m últ ban is a cigá n y sá gn a k . Ezt a z sá k ut c át a l e gh at ár o zot t a bba n el kell ut as ít a ni. A szülô akkor nev el i fel elô sen, szer et et t el gy er me két , ha 71 k ép e s ôt ettôl a z sák ut c átó l t áv ol t ar t ani, elr i aszt an i. A köz bizton sá g

erô s ít é se az ál la m súly o s köt e l e ssé ge, és a cigá ny sá gn ak i s lét ér de ke. Sa jno s az utó bbi évt i z e dek ben e gy es po lit ik ai erôk a ma gy aro r sz á gi c igán y sá got gya kr an c sa k sz av a zat - sz er z és re ha szn ált ák fel. A reális pro blé m áik on ( m unk a né l- k ül i sé g , okt at á s ) alig ja vítot t ak . Sok szor a cigá nyo k és n e m cigány ok k öz öt t i fe sz ült sé g fe nntar t ása is ha szno s po lit ik ai fo gá s volt a szav a zat sz erz é sr e.

A m a gy aror szá gi cigá ny sá g l e gsz e gény e bb r ész e alig 6 0 éve került i ga zán közeli kapc so lat ba a ny ugat i civ ilizá cióval. Addig vagy ván dor é letm ó dot folyt at t ak , vagy a t elep ülé sek sz él én, t el ep eke n, so k szo r óriási sz e gén y sé gbe n, igen m o s- t oha k ör ülmé ny ek között élt e k . Alig 60 éve kez dté k a zt t anulni, hogy mi az idô, a m unk ah e ly, az ír á s-o lv a sá s, a t i sz- t álk o dá s, a m a gánt ul ajdo n. E gy e sek azt a hibát követ ik el, hogy elvár já k a 60 éve let elep ülôktôl, hogy azonna l m e gt a- nulják min dazt , amit má sok é v sz á za do k óta t anult ak . A ci- gány sá g int e gr ác iój áho z igen sok t üre le m , és biz alo m ke ll.

Az int e gr ác ió n em a sszim il ác iót j el ent . A c igá ny sá gn ak joga és fela dat a m e gôr iz ni az ide nt it á sát , ér t é k eit , saj áto s


k ult úrá ját . E bbe n na gy szer ep e van a cigá ny é rt elm i sé gne k, és az egyh á za kn ak is. E zek bôl a sa ját o s ér t é k ek bô l so kat m er ít het a t ö bbsé gi t á r sa da lo m i s.

Év szá z a do s t ar toz á sun k egy sz ínvo na las cigá ny m ú- ze um lét r eh oz á sa, a m ely be m ut atn á a c igá ny sá g tört én e- tét , m ûv é sz et ét . Bár a m úz e um terve már 187 6- ba n felm er ült , sa jno s a zót a se m s ik er ült ezt a t er vet me gv a ló s í- tani. Igaz, 19 96 - ba n egy k i se bb ro m a m úze um l ét re jöt t P é c set t , de t o vá bbr a is sz ük sé g volna egy n a gy, or szá go s szintû múze um ra . K o mo ly elôr el ép é st je l ent et t a Népr aj zi

72 M úze um 1 993- a s, ma jd 1 998- a s i dô sz ak i ki ál lít á sa ( Sz uha y Péter ren de zé sé be n). Ez a ki á ll ít á si an y a g k é p ez h etn é a m ajda ni cigá ny m úz e um a l ap ját .

S arkad vidéke, 1929

F onto s látni azt is, hogy a cigá n y sá gn a k r e n get e g ér- t ék e, t eh et sé ge van, am iv el ga z da gít já k a m a gya r t ár sa da l- m at . A cigá ny k é z m ûve ssé g, a cigá ny z en e n é p ünk tör t é- net én ek sz er ve s r ész ét a lkot j a. Kö zép kor i v ár osa ink ban a


cigá ny kov á c so k, k er e sk e dôk , me st er e m ber ek m un k ája fontos ép ítôel e me volt a t á r sa da lo m n ak . A tö bbsé gi t ár sa- da lo m sok at t an ulhat , ga z da go dh at a cigá ny sá g gye re k- é s c sa lá dsz er et et é bô l, t er m é sz et e s él etvidá m sá gá bó l, mély hi- t ébô l. A cigá ny sá g sok olya n ért éket hor doz , a m elyet a m o- dern civili zác ió már rész ben e lve sz ít et t . Ilyenek a t er m é- sz ethe z való köz e l sé g; a sz a ba dsá g sze r et et e ; az élet m é- lyebb ér t e lm e; a hit iránti nyitot t ság, ér zé ke ny sé g.

II. János Pál p á pa m on dt a, hogy az igazi fejlô dé s el sô- sor ba n ne m pénz és st r ukt úr á k k ér dé se , h a n e m a lelkiis- m er et e k, a m enta l it á s, az é l et m ó d át a la k ít á sá v al k e z dô dik 73 ( Re de mptor i s Missio 5 8) . Minden igazi fej lô dé s, k ibontak o- zás az em ber sz ívé ben ke z dô dik . Egy e m be r, egy c sa lá d é s a n ép e k él et e is a kko r lesz t el j es , szép és örö mteli , ha t u- dunk sze ret et ben , önz et len ül é ln i.

Néh ány je lle mzô c ig án y s zo kás

A c igán y sá go n belül sok fé le n ép c sop or t van, ame ly ek sz o- ká sa i e gym á stól e lt érn ek. Itt csak n éhá ny j el le mzô bb, gya k- ra bban e lôfor duló szoká st em lít ünk m e g.

A cigán y sá g n a gyon erôs c sa lá di k a pc sol at r en dsz er ben él. E gy m á s h á zá ba t er m é sz et e s m ó do n bej á rn a k, e gy m á s- nál e szn ek . A cigá ny gy er e k ek sz á m ár a a cigá n y sor on feln ôni, ann ak m in den sz e gé ny sé ge el len ér e, a földi p ar a di- csom ot je le nt i. A gy er ek ek et ált al á ban ké ny e zt et ik , k ev é s sza bá ly bet ar t á sát v ár já k el t ôlük.

Sok cigán y é letv it el ér e je ll em zô a r en dszer t el en sé g, k i- szá m íthat at la n sá g . So ka n n eh ez en lát já k elôre t et t eik kö- vetke z mé ny eit , n eh ez en t er v ez ne k, vagy t e sz n ek v al a m it egy távoli cél ér t . Enn ek egyik oka t alá n a v án do r él et mó d, ahol nem l eh et et t elôre t ervezni. M ásr é szt a ny o mor, a n a gy


sze gé ny sé g is le h et et l e nn é teszi az elôre t ervez é st . P ersz e va nn ak – e gyr e t ö bben – o ly an cigá ny ok, akik nagy szo r ga - lo m ma l, tenni akará ssa l, fe l e- lô ssé gge l t er ve z ik a m a guk , csal á djuk él et ét , j övô jét .

H a gy o m á n yo sa n a lá nyo k n a gy on h a m a r h á z a so dn a k é s ha m ar sz üln ek, hogy ezált al i s

74 biz ony ít sák asszo ny volt ukat . A há z a ssá g és a sz ül é s i dej e la ssa n az ér et t e bb k or ra t oló- dik. Bár a fér fiak kivét e le z et t he lyze te t é lveznek, mégis a


75

c sal á dok ba n az a sszo nyo k sz er ep e m e ghat áro zó. Ôk á lt a- lá ba n bát r ak , hat áro zot t a k.

Oláh cigán yok között ne m ritka a m en ya ssz on yp én z szo k á sa . Az össz e get , a m ely gy akr an igen m a ga s , a l ány ap j a kéri a l án y á ér t . A h á za ssá g fe lbo mlá sa e set é n f elm e- rül a m en y a sszo ny p én z egy ré sz én ek vi sszaf iz et é se . Errôl sok e set be n a ro m a n i kris, a c igá n y be l sô t ör v én yk ez é s dönt . Más c so por tokn á l gya kor i h áz a ssá gk öté si f or m a a lán y sz öktet é s.

A ha gyo m á nyô r zô c igán y h áz a ssá gok ra á lt a l á ban j el- lemzô a h ûsé g, a st a bi lit á s. A c sa l á d, az ö ssz et ar toz á s n a- gyon fontos ér t ék a cigá ny e m ber él et é be n.

Sok cigán y bi zonyo s dolgok at t iszt át alannak (marim é) t e- kint. Ezért példá ul külön kell mosni a nôi r uhá kat a többi mo s- nivalótól. Ha egy nô a szo kn yá jáv al m e gér int egy férfit , az t iszt át alanná válik. A gá dz sókat e gy e s cigány c soportok el eve


t iszt át ala nna k t ekint ik , me rt e zek et a sza bályok at ne m t a rt já k be.

F onto s ér t é k a cigá n y sá g kör é- ben a t iszt e let ( p atyiv). F ôk ént ün- nepi alk alm akk or sze ret i k me g- adni, kifejezni az idô se bbe k , a v en- dé ge k iránti sze ret et ük et , t i szt e le- t üket . I lye nkor bá c sina k, n én in ek, t est vé rn e k sz ól ít j ák a me gt i szt e lt em ber t , sok szoro san üdvöz lik , k í-

76 nál j ák. R e n dkív ül f onto s a c igán yok

sz á m ár a a t e m eté s , a ha lot tna k k i- járó t iszt e let m e ga dá sa. S úly o s kö- t el e ssé g a r o ko n t e m et é sér e elme nn i. Nagy fél el em tölt el sok ci- gán yt at t ól, hogy a h a lot t sz el l e me (m uló) v isszat ér. Ezért igy ek ez nek neki m in den t iszt e let et m e ga dn i, lassan, méltósá gga l e lt em etni. A ha- lott haszn á lat i t ár gya it ö ssz etör ik , elp uszt ít ják.

Cig ánys ág és az Eg yh áz

Cigány Madonna

A cigán y em ber ált a lá ban m ély en hívô. T iszteli Ist ent , imá d- kozik hozzá. A halot t ait az Ô olt alm á ba a ján lj a. K ülönle ge sen mé ly en me gér int ik a c igány e m be rt a zar án doklatok, zar án- dokhe lyek. Ilyenkor újra éli a vá n do r é let mó d sz a ba dsá gát , a t erm é sz et k öz el sé gét , m élye bbe n érzi az Isten jele nl ét ét . A cigány sá g híres nemzetközi z arán dokhely e a franci aorsz á gi Sa int e s Maries de la Mer, ahol szent Sá rát t iszt elik .


A cigán y sá g é v sz á za dok óta n a gy n yitot t sá got m ut atot t a k er e szt é ny sé g iránt. Egye s c igány c sopor to k már a v á n- dor lá s so rá n t al álko zt a k a k er e szt én y sé gge l , és a zt án m é g int enz íve bbé vált ez a k a p c so lat it t Európ á ba n.

Az Egyh áz is sok eset be n ha sonló ny itot t sá gga l t udot t a c igá n y sá g felé for dulni. Az igaz án kr iszt us i l elk ület û k e- reszt ény ek m in dig is se gítôk é sz sé gge l, bar át sá gga l for dul- tak a sze gé ny ek , a k it a szít ot t a k, és így a cigá n y sá g felé i s. Ah o gy an l át t uk, már a k ö zé pk or ba n és a k or a újk or ba n i s sok olyan l elké sz, pap és világi kere szt én y volt , aki t enni pr ó bá lt a c igá n y sá gér t . 77

A II. vilá ghá bor ú utáni é vt i z e dek be n a fr a nc i a Jean Fle ur y, André Bar the le my, az olasz Mario Riboldi, a be lga C e le st in o D a u br e sse , a n é- met Arnold F or tuin , m in d oly an p apo k vo lt ak , ak ik e gé sz é let ük et cigán y t e stvé- reink t an ít á sá ra , se gít é sér e szent elt é k.

VI. Pál páp a 1 96 5. sz ept . 26- án P o m ez iá ban t a lá lk o- zott igen sok cigán y z ará n- do kka l, és azt mon dt a ne kik: ’A cigán yok n e m az E gyh áz pe re m é n, h a ne m az E gyh áz

Cigány zarándoklat Mát raverebély S zentkút

szívé ben va nn ak !’ A cigán yok egy Sz ûz anya szo borra l a já n- dé ko zt ák m a g a p á p át . A szo bor a zót a a C igán y Ma don na nevet viseli, és a Ván dorlók és Úton Levôk P ápai Tanác sá na k kápo ln áj á ban t a lá lh at ó Ró má ban . A p áp a külön bizot t sá got hozott létre a cigá n y sá g és m á s ha sonló é leth elyz et be n é lô em be rek l elk ipá sztori gon do zá sán ak irá nyít á sára ( a Ván dor- lók és Úton Levôk P ápa i Ta ná c sát ). Ez a pá p a i t a n á c s e gy


Majnek Antal püspök

kárpát alj ai 78 cigányokkal

Országos cigánytal álkozó

Gödöllô


na gy sz er û út m utat á st állított össz e a cigá ny sá g le lkipá sztori ell át á sáró l (Ir ány elvek a cigány pa sztor ác ió ban , 20 05 ). M a gy ar or sz á gon a c igá ny pa szto rá c ió na gy út törô j e Só ja Miklós görö g k atol ik us p ar ók us volt . Gyön yör û cigá n y- missziót in dítot t el Hodá szon és Kántor jáno s iba n 1 94 1- be n. Szinte min den dé lut án l e me nt a c igán ytel ep re, leült az árok- pa rt ra . A gye re kek örö m me l sz al a dt ak ki hozzá. Igen ha m ar lét re ho zot t egy kis cigá ny k áp olnát , ami egy sz er re vo lt isk ola, k ult úrh áz és t e mplo m . Tan ít an i ke z dt e a c igán y gy e- rek e ket az írás és az olv a sá s m ûv é sz et é re ( a k áp o ln a ge - ren dá in ott lógt a k az abc bet ûi), de a ké sse l-v i ll áv a l való 79 étke z é s t udo má ny ár a is. A v iz sgát a zt án az étk e zé s m ûv é - szet é bôl egy ét t e re m be n t ar tot t ák . L ef or dítot t a a lit ur gi a sz öv e gét c igá ny ny elv re, és me gt a nítot t a a gye re ke k et a l i - t ur gi a ének ei re. Külön at l a sz a volt a gy ere ke k l á bmér et eirôl , hogy me gfe lel ô cipôt t udjon venni nekik . A c igá ny sá g a szí - vé be z ár t a ôt, úgy t iszt e lt ék, mint igazi kir ály uk at . A ho dá - szi mi ssz ió a zót a kit er je dt , és lét re jöt t egy óvo da, egy szo ci - ális ot t hon, és egy in gy en ko nyh a i s.

A gör ö g katol ik us e gy há z m ûkö dtet néh ány el cigán yo- so dot t iskolát is (pl. Rakaca szen d, Szo lnok). Bor so d-A ba új- Zemplén és Sz a bolc s- Szatm ár- B ere g me gyé be n sok kist ele- pül ésen van kisebb-na gyo bb görö g katolikus c igány kö zössé g.

Igen je le ntô s a r ó ma i k atol ik us e gyh á z c igány pa sztor á - ciós t evéke ny sé ge. K i se bb-n a gyo bb ró m ai kato lik us c igán y köz ö ssé g van A l só sze ntm ár ton ba n, Arlón, B or so sbe ré ny - be n, B u da pe st en a VIII. ker ül etben és Ki sp e st en , C se gö ldön , C so bán ká n, D á go n, D ejt á ron , Ér den, E szt er go m ba n , Ér se kva dker t en , Gy ön gy ö soro sziban , H om ro gdon, Ká lón , Ka po sfôn, K arc a gon, M e gy a szón , Mikóh áz án, M iskolcon , Mo noro n, Na pkor ban , P á sztón, Rimó con , Sz e ge d-T á pé n , Sz e ren c sen, Sz e n drôl á don, hogy c sak n éh án y p éldát e m l ít -


sünk. Több egyh ázi moz galo m is m ûk ö dik a c igán y sá g k ör é- be n, mint p éldá ul a C ur si ll o és az Alfa kurz usok. Több sze r- zet e sr en d fordít k ülönö s fi- gy e lmet a c igá ny sá gr a, így a Szer et et Misszionár iusai (Teré z an ya nô vé re i) , A H ar m a dik Világ Sz e gény einek Szo lgái , Szent Feren c K isnôv ére i, a Jó

80 P á szto r nô vér ek , a P r e mont r ei nôvér ek, a p iar ist ák , a jez sui-

ták, a szaléz iak stb. Sok ok- t at á si és szoc iál i s p ro gra m is indult e gyh áz i k e z de mé- nye z é sr e, mint a Sz er et et Isko la, a ba jn ai fe r en c e s esti gim ná zium , a sz alé ziak ka zin c bar cika i sz ak m un- ká sk é p zô je, a HÍD c sa l á d- se gít ô , a Kiút Veled E gye - sül et , a gy ö mrô i C e fe rino -h á z, stb. A C efer ino N onprof it Kft. a rom á k m unk á ho z jut á sát i gy ek szi k elô mo z dít an i. A Váci E gy há z me gy é be n ev an ge li zá ció s c sopor t jött lét re cigán yok és n e m cigá nyo k ré szv ét el év el , akik min denh ol e gy üt t t eszn ek t an úsá got hit ükr ôl, és az ôket össze köt ô szeret et rôl. A na gy e gyh áz i ünn epek en gyakr an cigán y zen észek is jelen vanna k, így p éldá ul a Rajkó Zenek ar, vagy a Száz- t agú C igá ny ze nek ar. P ár iz sba n a v áro sm issz ión m a gya r ci- gán yz en ek ar a dot t n a gy s ik er û k onc e rt et , a ho gya n Ró má-


ban két alkalomm al is a pá pán ak j át sz hatot t a Rajkó Zenekar. Nagy elôr el épé s, hogy a p apk ép zé s t a nt er vé be bel eker ült

a r o mo ló gi a is. A t eoló giai f ô i sko lák on a p ap nö v en dé k ek romo ló gia i i sme ret ek et is sz ere zn ek ( Sz e ge den, E szt e r go m - ba n, N yí re gy há z án, E ge r ben és B u da p e s t e n a Sa p ient i a fôi skolán). Ez so kat segít a pa p sá g m ent a lit á sán ak al a kít á- sá ba n, a bba n hogy a p ap kö nn y e bbe n m e gér t se a cigá n y- ság p ro blém á it , és m e gf el e lô bben t udjo n se gít en i, az ev an gé l iumot a c igán y sá g ny elv én tudja közv et ít eni.

A ma gyar orszá gi prot e st án s e gyh áza k is igen sokat t et t ek a c igán yp a sztor ác ió t e ré n. A refo rm át us e gy há z t a no dá k at 81 m ûkö dt et ( D en c sh á z a, Vi lm ány, st b. ), nyári gy ere kt á bor o- kat szerv ez. Igen j el entôs mi ssz iót folytat a refor m át us e gy- ház K árp át a lj án is, ahol több c igá ny gy ülek e zet sz ület et t . Szép ke z de m é n y ez é s a falvak orvosi sz ûré se, a m ely et az ’Út az él et ér t m i ssz ió ’ v é ge z. F onto s m é g a ’Mégis v an R e m ény ’ al ap ítv ány m ûk ö dé se, a me ly f elnôt tk ép zé se ket , m unk ah elyt er e mtô pr o gr a mo kat indít. Az eva n gél ik us e gy- ház roma gy üleke z et et a la pítot t Sz enteto rn yán , Nyírt e le k- Gör ö gsz á ll áson és Sá r sze nt lôr in c en. Tano dá kat , nyári t á- borok at , orsz á go s t al álk ozó kat sz er ve zne k r o m ák sz á m ár a.

André Barth el e my


A ba pt i st a e gy há z is több cigán y gy ülek ez et et hozott lét re. Missziós közpo nt juk Tah iba n van. Kiem elke dô a sz a ba dk e - reszt ény uszk ai mi ssz ió és a ho ssz úpá ly i gy ülek e zet is. Je - lentô s c igány m issz ió t folytat m é g a Hit Gy üle ke z et e, a me ly et sok me gt ér é s kí sér.

Ma gyaror sz á gon for dítot t ák le a vi lá gon e lsôk ént (2 00 8- ba n) a teljes Bibliát lovári nyelvre. A fordít ást a Szent Jer o mo s Katolik us B ibliat ársulat és anna k v ezetôj e, Tarjány i Béla p ro- fesszor m e gbízá sá ból és ir ány ít ásáv al Ve sh o- F a rk a s Lá szló ké sz ít et t e, és Ruva Pál Sán do r, ne mz etközi t ek int ély û n yel -

82 vész lektorált a. A for dít á s új sza va k me ga lk otá sát is m e g- köv et elt e, a m elye k et a p an dz sá bi nyelv (r it ká bba n m á s cigány ny elvj árá so k) al ap ján hozt a k létre a fordítók.

M a gy aror szá gon k é sz ült ek elô szö r (2 010) lovári nye lv û kat ol ik us m i seé n ek e k a c igá ny sá g ôsi dal la mv il á gát fel- ha szn álva. A misét Var ga Guszt áv, a Kalyi Ja g e gy üt t e s v e- zetôje kompo n ált a .

Évrôl évre cigán y búc sú van jel entôs r é szv ét ell el C sat - kán, M áripóc so n és M át rave re bély- Sz entk úton. É ve nte v an or sz á go s k ato lik us cigá nyt al á lk oz ó. 20 09 óta a cigá ny ok külön cigán y zászló alatt részt veszn ek az a ugusz t us 20 -i Szent Jobb-k ör m en eten i s .

Mindez jelzi, hogy cigán y t estv ér eink it t hon van na k a z e gyh áz ba n, enn e k az e gy há zn a k a lk otó, ér t ék e s, t e vé ke ny ré sz e se i. Ör öm m el éljük át újra és újra en n e k a t e stv ér i sé g- ne k, ö ssz et ar to z á sn ak az örö m ét .

Bo ld og c igány o k

Sz á mta la n o ly an cigán y c sal á d, c igány e m ber van, akikn ek az él et e szé p, h a rm on ik us, boldo g. Álljon itt most í zel ít ô ül e gy-k ét szép pé lda.


Egy cigány fiat al em ber Újkígy ósró l felm ent B uda pe st r e. Úgy ére zt e, hogy van be nn e vágy a t an ulá s ra , hogy sz eretn e az él et é ve l va la m i szép et k ez de ni. Nem sok fogalm a vo lt arról, hogy P est en ho vá me njen , kit ker e ssen. Egy m a gy ar em be r ö ssz et al á lko zot t vele. Me glát t a benn e az a k ar á st é s a t eh et sé get . B e se gít et t e ôt az egyet e m r e. Ho ssz ú idôn át a cigány fi at al em be rne k szá ll ást is a dot t . Ez a f iat a le m ber m a az egyik legje le ntôse bb cigá ny költôn k.

Hány cigány fiatal sz á mol be va la m i h a son lóró l! E gy gye re k a cigá ny sorr ól járt be az isko lá ba. N éh a n e m m e nt , m e r t a szülei n e m ke lt e k fel, vagy val a m i m á s p r o blé m a 83 a dó dot t . Ilyenk or az egyik t anítón ô lejött a ház ukho z, ké z en fogta a gy e re k et , és elvitte az isko lá ba . A f iat al em ber v al lo- m á sa szerint ô valószín ûle g soh a ne m jutott volna el a dip- lom á ig, ha n in c s ott a faluj á ban az a t an ítón ô, aki se gít et t e, szer et et t el báto rít ot t a, ké z en f o gta.

Egy ro ma c sa lá d egy a bl akt a la n , kicsi ga rá z sban l akot t . Egy kere szt ény ba rát i kör me gt udt a ezt, össze a dt ak egy ki s pénzt , és vet t ek nek ik egy ol c só há zat . A két fiatal szülô ali g aka rt a elh inni , hogy ez leh et sé ge s. Azóta ren get e get do lgoz- tak a kis ház szép ít é sén , szinte szá rn ya kat ka ptak. A le gtö bb na gy á ll a mi pr o gr a m azért bukik m e g, m er t ninc s e m be r, akire hely ben rá lehetn e ép ít eni. A le gfonto sa bb dolo g, ha a cigán y sá g f el e m elk e dé sét se gít en i szer etn énk, a jó sz án dék ú e m be re k, akik se gít ô kezet nyújt an ak e gy m á sn ak.

Egy cigány gye rek n a gy sz e gé ny sé gben sz ület et t , de n a- gyon szer et et t és ak ar t is t an uln i. A utó sz er elô lett . Kilenc év en át két állá sa is volt. Éjfél körül ért haz a a m un k á bó l. Az é de sa nyja m in dig m ele g étellel vár t a. Aztán regge l né gy körül indult me gint do lgoz ni. Mélyen hívô em ber lett belôl e, ak in ek szép c sa l á dj a van, és s iker e s v ál la lko zó. Ötven e m - ber ne k ad ken ye r et .

Ciga?ny II. nov.28.:cigany nepismeret 5/19/11 2:33 PM Page 84

84



Egy roma fiat a le m ber szá mtal an sz or át élt e, hogy a cigá ny- sá ga miat t le né zik . Ha be m ent egy üzl etbe, e gy bô l ott t er- m et t m ö göt t e a bi zto n sá gi ôr. Ha m e gszó la lt , n em v et t ék komoly an, me gmo solyo gták . Sok sebet hor dozot t . A se bek et a ne m c igá nyo któl k apta, és ezért úgy ér ezt e, hogy e zek et a se beket c sa k a n em c igányo k tudják be gyó gy ít ani. Aztán egy assz ony gon dolt egy na gyot , és me ghívt a ezt a fiat a le m be rt ,

86

aki akkoriban e gy e dül élt B uda p e st en , a c sal á dj áho z k ar á- c son yra . A f iat a le m ber k ar ác so ny e st e óriási iz ga lom ma l t o- por got t a ház bej árat án ál. Mit kell mondan ia ? T ényle g ô szint e sz eret et t el fo ga dják ? Nem fog elront ani v ala mit ? Az a sszo ny, a férje, a gy e re k ei va ló ba n igazi c sa l á dt a gk ént fo ga dtá k. Azóta is sok szép ünn ep et t ölt öt t el közöt tük. A se be k l a ssan be gyó gy ult a k . Kellett hozzá egy nyitot t szívû c sal á d.


Egy szimp at ik us cigá ny fér fi a kö zö ssé gén e k h it el e s ve z e- tôje volt. Egy egyh áz i cigán y t alá lkoz ón vett részt, amikor lát t a, hogy n éh án y m a gy ar gá r di st a is o da jön a t al á lk oz ór a. A rom a fér fi oda m ent a gár di st ák ho z. K ö sz önt ne kik sz ív é- ly e se n. Aztán m e gk ér de zt e az e gy ik üktôl: ’T é ge d is a ny a szült?’ ’Igen’, mon dt a az me glep etv e. Mire ô: ’En gem is az é de sa ny á m szült. Mi akk or t e stvé rek v a gy unk. ’ Azzal me g- ölelte a gá r di st át . Az e lgon dolko dv a, és egy kicsit me gr e n- dülve m ent el o nn a n. Va nn ak boldo g, be c sület e s , jó ak ar at ú c igány ok. Nem is ke- ve se n. Va nn ak a mé ly bô l fe l e me lk e dô szép élet ut a k. Va n- 87 nak em be r ek, akik t udna k e gy m á ssa l t e stvé rk é nt e gy üt t élni, e gy m á sn a k kezet nyújt ani. Hogy minél több ilyen le- gye n, ra jt unk is m úlik!

Cig ánys ág és mag y ars ág

A cigán y és a m a gya r önt udat ne m zárja ki egy má st , sôt ösz- szet a rtozik . Péli Tamá s c igány festô mon dta: „Két aranypánt ot viselün k a ho mlok unkon ; e gyik cigány ident it ásunk, m ás ik m e g ma gya r k ult úránk. ” A m a gy ar cigány ok e bben a ha zá ban sz ü- let t ek , éppe n úgy, mint a ne m c igá nyo k. Nekik is hazájuk ez a föld. A magya r t ört énele m be n – a R ákóc zi- sz a ba dsá gh arctól kezdve az 56-os forr a dalo mi g – sz ámtalan olyan c igány volt , aki küz döt t ezért a ha zá é rt , sok an az é letük et áldozt ák é rt e. A le gtöbb ma gy arorszá gi cigán y ezért szeret i, és m a gáé na k érzi ezt az országot és a ma gy ar né pet . Ôrizze me g e m ber ie s- sé günk, h it ünk ezt a két népet t estvéri e gy sé gbe n!


BOLDOG CEFERINO (EL PELÉ) A BOLDOGGÁ AVATOTT CIGÁNY VÉRTANÚ

C efer ino az elsô olya n c igá ny, akit a k ato lik us e gy há z bo l- do ggá a vatot t . Szimp at ik us , na gy le lk û e m ber volt, akit már él et é be n a c igán yo k po lgá r m e st er én e k, a c igá ny ok v é dô- sz ent jé nek ne ve zt ek. Le gye n p éldak épe min den c igán y t e st - vér ünk nek !

C efer ino Gim éne z Malla (ejt sd: Sz ef erinó Him ene sz Majjá), cigány ne vén El Pelé 1861- ben sz ület et t Spa nyo lor-

88 szá gba n . Szülei v án do rc igá nyo k volt a k. Két nôv ére és e gy nála sokka l fi at al a bb ö cc se volt . Ceferino n em t udot t írni-olva sn i, ám ez a b ba n az idô ben ne m volt rit ka sá g. Gyer e k- ként me gta n ult a a k o sár f on á st : n á dfon ato kat , p ut ton yo kat , kosara kat ké sz ít et t . Sok szo r m ent ko ldulni is, és so k at é h e- zett . T élen, a m ikor felkelt , arc át és kezeit hóval dörz sölt e be, am íg kicsit ki nem m ele ge det t . Sok szor ke ll et t átmen nie a Mono gro siv at agon, ahol me gi smer ke det t egy cigány ba n- dit áv al ( C uc a ra ch áv al) , aki gy a kr an enni is a dot t nek i.

C efer ino 18 éve s volt , amikor me gk ér t e Te re sa k e zét . Tere sa nála két évvel idô se bb volt , és ele int e n e m ak ar t C e- ferinó hoz m enni, mer t Cef erino ’kissé c súny á c sk a’ volt (így m e sélt e az un oká ja , Ma r uja). Elálló fülei v o lt a k , a h an gja se m volt sz ép . Az on ban ma ga s, e rô s, jószívû e m ber vo lt , így Tere sa k é sô bb m é gi s igent mon dot t neki .

C igá ny szok á s szerint esk üdtek, e gyh áz i e sk üvôjük c sa k több mint har m inc évvel ké sô bb volt. Tere sa kicsi, köv ér- ké s , n a gyo n tiszta asszo ny volt. Cefer ino kim on dhatat l an ul sze r et t e ôt. Amik or ké sô bb Ter e sa me gh alt , C ef er ino n a- gyon e gye dül é re zt e m a gát . E st é nk ént gy ak ra n gy er tyát gy újtot t a k ép e elôtt . Az egyik kezé ben egy h ajt in c sét , a m á- sik ban a r óz saf üzé rét szo ron gat t a, úgy im á dk ozot t .


C ef er ino e sk üvôje ut án n e m sok ka l az ap ja elh a gyta a fel e sé gét ( C ef erino é de sa ny ját ), és elt ûnt egy m á sik nô ve l. A ’gono sz szenv e dé ly’ úrrá lett rajt a, mo n dtá k a c igán yo k. A c sal á dot ez az e set na gy fá jda lo m m al t ö lt öt t e el. Et tôl kez dv e C efe rino lett a c sal á dfô , és ô nev elt e fel a k i sö c c sét , El Meninót is. El Menino a bát yj át így szól ít ot t a: Pelé pap a.

C eferinónak és Ter e sá na k n e m sz ület t ek gy er m eke i. C e- ferino ezért örök be f o ga dt a egyik uno k ah úgát , La P e pit át . A kis lányt r en dkív üli mó do n sze r et t e, n a gy o da a dá ssa l n e- velt e. Az ir ga lm a s nô vé r ek (a p ác á k) i sk ol á já ba j á r at t a. La P epit a m e gtan ult í rni- olv a sni, kötni és zongorá zni is. Azt 89 t erve zt e, hogy t anítónô le sz.

C efe rino lók ere ske dô ként do lgo zot t . Mindig be c sül et e s volt. El Bo m ba, egy öreg c igá ny va llot t a róla: „Az apá m ló- ker e ske dô volt, sokat h az udot t . El Pelé soha. ”

C efer ino és c sal á dja bek öltö zöt t Bar ba st r o v ár o sá ba . Egy lak á st bér elt . A kö rnyé ken v ízv e zet ék ne m volt, vizet a folyó túloldalá ról, egy k út bó l ho zt ak.

C ef er in o B ar ba st ro vá ro sá ban e gyr e va ll á so sa bb é let et ke z det t élni. N ap onta járt m i sér e. Kö r me nete k a lk alm áv al az egyik zászlót m in di g ô vitte. C sütö rtök e st én ként a szent - sé gimá dá so kon szint én min dig ott volt, imá dk ozot t és én e- kelt . Nem t udt a e lvi selni, ha va la ki ká ro mko dot t . Azt mo n dt a: „Mivel sér t et t m e g t é ge d az I st en? Ne szidd az Is- tent, és ne mondj ro sszat I st enrô l, de a pa po kró l se m! ”

B ar ba st ro vá ro sá ban C e fer ino egy igen szép dolgot t et t , ami m e gvá lto zt at t a az él et ét . A fô ut c án egy idôs e m be r rossz ul lett , vért hányt . Lát szot t , hogy t üdô vé sz e s. Se n ki sem m er t o da m enn i se gít en i, m er t m in de nk i ret t e get t at t ól, hogy m e gk ap j a a bet e gsé ge t . C e fe r ino ép p en arra jár t . Am ikor látta a bet e g e m ber t , rö gt ön o da l ép et t , hogy se gít - se n. Volt ott egy kút, a z se bk en dô jé ve l m e gm o sta az idô s


e m be r ar c át , azt án h a zat á m o - gat t a. Kider ült , hogy az öre g e m ber – Rafael Jo r da n – a váro s elôzô polgár me st er e volt . Ettôl kezdve Cef erinót na gyo n m e gk e dve lt é k a vá ro sba n.

A volt polgá r m e st er ö cc se , Sim ón elh at áro zt a, hogy se gít C efer inón ak. Akko riban ér t vé get az I. vilá ghá bor ú, és so k

90 katon aló fölö s le ge ssé vált . Sim ón a dot t egy na gy o bb ö sz - sze get C eferinónak, hogy men - jen el Fra nc i aor sz á gba, és ot t ve gyen egy v a gon ö szv ér t , a me ly ek et ak kor iban n a gy o n olc són a dt ak. C ef er ino el i s m ent , me gv et t e az ösz vér ek et , áthozt a ôket Sp an yolor sz á gb a (va súton és gy alo g át a he gye - ken) , és na gy ha sz onn al el a dt a ôk et . Az elsô do lga az vo lt , hogy a k öl c sö n k ap ot t p én zt vissz afi zet t e Simó nnak. A ny e - re sé g felét is neki aka rt a a dni , de Sim ón ezt elut a sít ot t a.

C efe rino e gy sze rre ga z da g e m ber lett (az eddigi sze gé ny - sé géh ez vi szony ítva). M e gv et - te azt a l ak á st , a m e ly be n a d- dig is la kt a k, mö göt t e p e dig na gy istállót rende zet t be.


Ettôl kez dv e n a gy on so kat se gít et t a sze gé ny e ke n. E gy ik cigá ny ba r át já n ak, aki se gít sé get kér t tôle, azt mo n dt a: „Menj csa k be az i st ál ló ba , és vidd el, a m ire sz ük sé ge d van!” A ko lduso k at gy a kr an be hívt a a há z á ba, enni adot t nekik, és gy ak ra n p én zt is. Aztán vál lukr a t et t e a k ez ét , és a zt mo n dt a: „Adiós, adiós!” (I st en ve le d! ) Ter e sa n éh a n y ugt a- lan ko dot t is, hogy a v é gé n m é g újra sz e gény ek le szn ek.

C ef erino össze bar átko zot t egy bar ba st r ó i e gy et e m i t aná rr al, Don N icolá s Sa nto s de Ot tóval. Don N ico lá s a ba - rát sá g ke z det é n pr ó bár a ak ar t a tenni Ceferinót . Két isme - rô sét me gk ér t e , hogy amik or ô kim e gy a szo bá bó l, azok 91 kez djék el ôt jó han go sa n szidni, kr it izá lni. Cef erino e gy ideig me glep etve h al lgatot t , azt án az ajt óhoz ugrot t és ki- t erje szt et t karo kk al azt mondta: „ Vigy ázz atok, mit mon do- tok! Nem e gy et t á m a dtok , h an e m k et tôt , Don Nico lá st é s en ge m!”

Don Nic olá s gyak ra n m a gáv al vitte Ceferinót Val la do lid- ba az e gy et em re. C efe rin o így ott leh et et t a p üspö k ök é s min i szt erek kö zöt t , am ikor XIII. Alfonz király fela já nlot t a Span yolor sz á got Jé z us Szív ének . C efer ino Don N icolás gy e- rek ein ek fo ga dot t és na gy on sz eret et t na gy bác s ij a lett , ren- get eget me sé lt a gyer ekekn ek. Gy akra n Cef erino ott is aludt Don Nico lá s c sal á dj á na k a há z á ba n. Volt ott egy kis szo- bá j a, és sokf é le m unk át e lv é gz et t a ház körül. Don Nico lá s na gy ban hatot t C ef erinór a, se gít et t e ôt a h it é be n .

Ekko riban (51 év e s ko rá ba n) döntöt t e el, hogy egy há zi há z a ssá got köt a fel e sé gé ve l, Te re sá va l. Ek kor gy ónt ak elô szö r, és ekkor l et t ek el sô áldo zók i s.

E gy sz er egy igen k e ll e met le n e set t ör t ént Ce fer inóv al. Sok kiváló öszvé rt vitt el egy lóvá sá rr a Ve n dr el lbe. Ott a vá- sár on egy ke re sk e dô fe li sm er t Cef erino ö sz vér ei kö zöt t e gyet , amit ôtôle lopt ak el. Az onnal hívta a ren dôr sé get ,


C efe rino fo gdá ba ker ült . A t ár gy a lá son a zt án t i szt ázó dot t , hogy az öszvér t t ényle ge sen el lopt ák az illetô ker e sk e dôtô l, de a tolvaj nem C efer ino volt . Ô bec sület esen , p én z ér t vet t e m e g az ál latot , és f o galm a se m volt arról, hogy lopott jó- szá g. A t ár gy a lá s v é gé n a bíró kicsit vicc ese n azt mon dt a: „Pelé ne m tolvaj, ô szent C efer ino Gimén ez Malla, a c igá - nyok védô sz ent je!” A t á r gya l á s na pjá n a cigá ny ok 40 kilo- m éter ho ssz an m e gsz ál lt á k az or szá gut at kor dé kk a l, lov akk a l. Így kö vet elt é k Pelé kia dat á sát , a kine k az ár t at - la n sá gár ól m e g vo lt ak gyô zô dv e. M á sna p C ef erino elm ent

92 a ba r ba st ró i dó m ba , és há lát a dot t Ist en ne k. C ef erino la ssan a c igányo k v ez ér e, ’polgá rm e st er e’ l et t .

N a gy on sok akn ak se gít et t . So k sz or n a gy gyer ek c sapat k í- sér et é ben f e lme nt a do m bra , és m e sé lt a gy e re k ekn e k a c i- gán y ban dit á va l ( C uc a r ac há va l) való t al álk oz ásair ól, de az evan gé liumró l is. Az egyik ki sgy er ek így em lé ke zet t v i ssz a ez ek re a v idám , bo ldo g ór ákr a : „Úgy be sz élt v elünk, gye r e- kek ke l, m inth a fe ln ôt t ek l e nn énk .” Fe l e sé ge Te re sa h al ál a ut án C ef er in o a h á zát át a dt a P ep it án ak , a fo ga dot t lá ny á- na k, ô egy kis lakásba költözöt t . P ep it a c sa lá dját is újra m e g újra na gy o bb ö ssz e ge k ke l t á m o gat t a .

19 36 - ban kitör t a sp an yo l p o lgár h á bor ú. B a r ba st ro é s kör ny ék e a vör ö sö k ( ko m m uni st á k , kö zt ár sa sá gia k) ke zér e ke r ült . H a jtóv a dá sz at ke z dô döt t a p a pok ellen. N é há ny hó na p alatt a ba r ba st ró i e gy h á z m e gy e p ap ja in a k 87 % - át m e gölt ék. E gé sz Sp an yo lo r szá gba n a po lgá rh á bor ú a l at t 41 84 p a pot és k i spa pot , 23 65 sz er z et e st és 283 a p á c át öltek m e g a hitük, hivat á suk miat t .

A polgárh á bor ú elsô nap ja iban tö rt ént , hogy B ar ba st ró- ban egy fiatal papot e lfo gt ak a vör ö sk aton á k. A fiatal pap pró bá lt k i sz a ba duln i a k ez eik közül. Cef erino épp en arra járt , o da l ép et t a kat on á kh o z és azt mon dta: „ Sz ûzany ám , se -


gíts meg! Ennyien egy e ll en, aki ráa dá sul m é g árt at l a n i s?” Azonnal ôt is elfogt ák. A zse bei- ben egy rózsaf üzé rt és egy ló- kapa rót is t alá lt ak , am iket szin- tén bûnjel ekn ek t ekint et t ek.

C ef erino bör tön be ker ült . A börtön be n re n get e get im á d- ko zot t , fô k ént a ró z sa f üz ér t . Két hét t el k é sô bb, 19 36 . a ug. 8-ról 9-re virra dó éj sza ka több 93 t ársá va l e gy üt t k ih ur co lt ák a t e met ô be. Ott a t em etô be n lôt t ék a gyon ô k et . C efer ino ke z é be n a r ó z sa f üz ér t t ar t va halt me g, mikö z ben azt ki ál- t o t t a: „Viva Cristo Rey!” (Éljen Krisztus Király!) A fo ga dot t lá ny a, P e pit a ezen az éjj el en ne m t udot t a ludni. Újra és újra felkelt , járk ált , azt á n h a llot t a a t e m et ô felôl a lö vé se ket . Akkor m é g n e m t udta , h o gy C efer inót is kivé ge zt ék . Má s- nap cigán yok egy cso por t j át ha jt ot t ák ki o da, hogy m e gá s- sák nek ik a sírt . C ef er in o e gy paph oz k ötözv e, arc ca l le fe lé, vér e sen fe k üdt a f öldön.

II. Já n o s Pál p á p a 19 9 7. m á jus 4 -é n av at t a bo ldo ggá . Liturgik us ünnepe is má jus 4-e.


B oldo g Ce fer ino a cigán yok v é dô sze nt je, p élda k ép e. F i at a- lon bát r a n se gít et t a bet e g, vért hányó ör e gem be rn ek. I dô s kor á ban pr ó bált m e gvé de ni egy ár t at l an ul e lh urco lt fiat al pa pot . A c sal á dj át sz er et t e, a fo ga dot t l án y át na gy gon dda l ne ve lt e, t an ít t at t a. A m iko r c sak t udot t , se gít et t a n ál á ná l sze gé ny e bbe k en. B e c sület e s, m in dig i ga z at mo n dó e m ber volt, olya n, a kibe n a bar át a i va ko n me gbíz h at t ak. Mély hit û e m ber volt , ak in ek tör t é n et e ir e a gye r ek ek egy é l et en át em lé ke zt ek. Se gít se az ô példáj a c igá ny t e stv ére ink et , ho gy úgy é lh e ssen ek , mint Boldo g C eferino! Se gít se Bo ldo g C e-

94 ferino életp é ldá j a a ne m c igá n yo kat is, hogy hasonló ba - rát sá gga l ál l ja nak c igány t e stv ér eik m el lé , mint azt Don Nicolá s vagy Sim ón tette! Hogy t estvé rk ént , e gy m á st me g- be c sülv e és t i szt el et ben t ar tva t udjunk e gy üt t élni ebben a kicsi, so kat sz en v e det t orszá gba n, úgy, mint egyet l en Atyá- nak gye rm eke i!

SZEMELVÉNYEK MAGYAR ÍRÓK CIGÁ NYOKRÓL Jók a i Mór: Cigá ny báró (r é szl et )

A bba n az idô ben volt c igány n e m zet is. Úgy h ívt á k. E gy e gész ne m zet volt . Hogy mi ly en na gy l ehet et t , azt ki leh et venni abbó l, hogy év enk ént két e z er forint Toler án ct ax át fi- zet et t a kir ályn ak. Mikor a na gy Sa v oy ai E ugé n h er c e g a t e- me sv ár i k apit ulá ci ó fe lt ét e le it alá ír t a, am idôn a k ur ucokr ól c sa k ily me gvetôl e g ny il atkoz ék: la c an a gl ia puó an da r e, dove vuole (a söp r e dé k m e het a m e r r e ak a r), a ddig a c i- gán y ne m zetn ek m e gen ge di, hogy i de ben n m ar a dh at az orsz á gba n. K é sô bb sz a ba da lm at ka pn a k a bá ny a míve l é sr e és a ko h á sz at r a . És ez t er m é szet e s. A c igán y n e m h a da -


kozó nép. Ha sze ret né a há bo r út , n e m bujdo sot t volna el a ha zá já ból v il á gt a lan v il á ggá. Lehet neki paran c so ln i. – föl- vesz min de n t réf át , gor o m ba sá got . Ami olya n m unk a, ho gy senk in ek sem t et szik , az mind a c igá ny r a vár. Aztán tud a l- ka lm az ko dn i. A kin ek a h at ár á ba n lakik, a n n ak a v a ll á sát t ar t ja, volt a ké pp en p e dig mind va l am enn yin ek h át at for dít , s hisz a m a ga bo szor k án ya iba n, s m e gk ere szt e lt gye r m e- kit a p at t o gó tûz fölött av at j a föl régi p o gá ny sz er t ar tás sz er int . B át ra n be sz él a világ folyá sár ól, tudja jól, ho gy az ô nyelvét n e m ér ti se m m i ide ge n, s kö zöt t e nin c s k é m , se m ár uló . 95

Ezt a n e mz et et sze r et t e k ülö nö sen B ot s in k ay Jó n á s . N e m c sak Szaffi m iat t : á m bá r ez is egy ok volt rá; kóbor él et é ben szok ot t mé g ho zz ájuk. Most a zt án ö ssze sze det t a Teme sv árró l sz ét z üllöt t cigán yha dból egy falura való né pet s azo k bó l egy új t e lep et al ak ítot t valah ol a h e gy sz ak a dé k ok közöt t , ahol ren get e g erdei vo lt ak. Ott azok vasbán yát ny i- t o t t ak , k ohó k at ép ít et t ek , s fo lyt at t á k a m a guk m e st er sé- gét, amitôl ko r mo s lesz az e m be r n ek a keze és a po fá j a. – Egy egé sz falu c sup a c igán yo k bó l: f ek et e h áz ak ka l, f ek et e ben n e a ssz ony, férfi, gy er ek, m é g az ut c án vé gigfolyó p at a k is fek et e. A mély völgy bôl éj je l-nap pal han gz ik fel a n eh é z pör ölyök c sat to gá sa, az á só k, k a szá k, e k ev a sak p e n gé se az üllô és ka la p ác s kö zöt t . Ez volt Jó n á sn a k a l e gke dv e- se bb l áto gatóh ely e. Na po kon, éj ek en k er e szt ül elné zt e a fe ket e l e gé ny ek m unk á ját a k oh ók k e m en c é je körül, s va la há ny szor érc et öm le szt et t ek , el n e m m ar a dt o nn a n. Ezt a v a sve rô falut hívt ák C igán dián ak.

Ez a t r éf á s faj is úgy ra ga szko dot t hozzá: mintha kö z ü- lök való voln a. Jó f ö lde sur uk volt , s vé de lme zt e ôket az „urak” ellen. Aki vala mi c sínyt köv et et t el: nem hív at t a fel a co m pa nia úr i szé kr e, t öm lö c be se m c suk at t a, ha ne m elô-


ho zat t a a v ajdá v al , s az atyaf ia iva l jó sort veret et t rá: azzal m e gelé ge det t . Holmi ma la clop á sér t szót se m tett ; m inth a é sz re se m v en né.

Mikszáth Kálm án: A be sz é lô kö ntö s (ré szl et )

... Bejött a kis kor mo s, r on gyok ba n, m e zít lá b , kó c o sa n, m e gle ge lt et t e n a gy sz e m eit a kinc se k en, szája nyitva m a- ra dt , és a ny itot t sz á já bó l mint fénye s keleti gyön gyök, f e- hér let t ek ki a fogai. (Az a vén ma m la sz é sz re se m v et t e.)

96 E gé sz gye rm ek volt mé g, n y úlán k bár, – de erôt elje s. So- káig sett enke det t , habozot t , míg végr e me gszólít ot t a a h ajdút :

– Hát neke m sz a ba d- e ? Gyuri bá c si n a gyot fújt elô bb, majd mé lt at lan ko dv a mor-

dult rá : – Minek a bé k a l á bár a pat kó , Eredj a po ko lba ! Mintha mindenik szó egy felhô lett volna , s a l e án y ar-

cá ra, ho m lok ár a er e sz ke dn ék, o ly an szo mor ú lett . Még ezt a v a do n nôtt mók ust is m e gba bon á zt a a p ip er e. Elf or dult , könn ye zet t , és a k ön ny ek et a k öny ök év e l t örö lget t e.

Sz e ren c se – vagy tán nem sze r en c se –, é pp e n bent volt a fôbíró és me gfigy elt e bá nat át . ke zé ve l me gé rint et t e a vá l- lát. Ijedt en rezz ent fel.

– Vá la ssz a r uh ák közül, öltözz fel! Ha boz va n éz et t fel rá. – Az nem e n ge di (P intyô re m utatot t a me grá n dítot t fél-

vál láv al. ) – De ha én en ge de m , a v áro s fô bí rá j a. R á né z et t a kön ny ein ker e szt ül ne vetv e. – Te paran c so l sz it t? Igazán ? – Pintyô – szólt a fôbíró mo so lyo gva –, vigye be a k i s

leá ny ut á n a le gsze bb r uhát . L ássuk, mit lehet belôl e c siná lni.


Meg is l áth at t ák egy ne gye dór a m úlv a. Mikor kilép et t az öltözô szo báj á bó l kimo sak o dv a, f elölt ö zve , a c so dá lk oz á s mor aj a h an gzot t .

Álom ját é ka - e vagy élôl ény ? Olyan volt , mint egy va- kító szép sé gû k irá ly le ány. A cser e sz nye szín se ly e mp r uszlik t ün dé r i do mo kat en ge det t se jt etn i, a r oko ly a k ec se sen k í- gyó zot t le a bok áig . Ajka túlt et t p iro ssá gáv al a r ubinto s n á s- fáján, kondor f eket e va rko c sa a ddig sz al a dt rajta lefelé, m íg c sa k v a la m it talált belôle .

– Kinek a l á ny a v a gy ? – k ér dé a fôbíró elr a ga dt atva . – Az öreg B ür üé, aki a „ N y alka ha lá szn á l” sz ok ot t mu- 97

zsik áln i. (A „ Ny alka h al á sz ” hí rh e det t c sá r da volt a T i sz a - parti t anyá k kö zöt t .)

– Mi a n e ve d? – Cinna . – Velünk jössz B udár a? Vállat vont egyk e dv ûe n. – Akkor t ied m ar a d a r uh a. – Megy ek.

Juh ász Júli a: Talá lkozt a m boldo gul ó cigány okka l is (r észl et )

A beszélget ésben Or só s Jaka b, cigán y író, fafaragó szólal me g.

„... egy nap on azt mo n dt a a t an ító: – Te, Jó sk a , két het e

fi gye ll ek t it eket , t i ne m e szt e k se m m it . – Hát itt nem, t a nító úr, c sak e st e. Ot tho n. – És n ap kö z ben ne m is sze retn ét ek enn i? – D eh o gy ne m sz er etné nk. De m enn yir e hogy sze ret - nénk!

Erre a t an ít ó úr, t udo d, mit csin ált ? Rá bízt a a gyer ek e ket , képz eld el, a v igy áz ór a, vé gigj ár t a a falut, és m in de n gy e- rekn ek sz er zet t két csal á dot . Egyik nap az egy ikné l vo ltun k


ven dé ge k dé lben, m á s ik nap a m á s ik n ál . Amíg c sa k a bba az isko lá ba j ár tun k. Több mint öt éven át !

N ek e m egy sv á b és egy zsidó c sal á d jut ot t . A Hir sch le- rék ne k volt egy fiuk is, a Pityu, az – képze ld el! – a na p o k- ban felhív ot t t elefonon. ha llot t a, hogy élek – bizto san a t évé be n l átot t –, s kíván c si volt rá, hogy mi van vel e m. m ajdn em hetv en év után! (...)

E bé dre m ent ünk. De n e m ám a m a c sk a t ál j á ból a dt a k enni, hisz en a m e st er – a t a nít ó – kér t e me g ô ket , akit n a- gyon t iszt elt ek – volt is miért! –, ha n e m a diófa aszt a lho z ül-

98 t et t ek . Az a szt al gy önyör û, illatos szôt t esse l volt let erít ve, ott gôzö lgöt t a t ejf e le s ba blev e s, m e g a jó diós m e g m á ko s m ác s i, é rt e d? Úgy ér ezt em , egy c so dá s t ün dé rvi lá gba c sö p- pe nte m be le. L e ült et t e k , m e gm utat t á k , ho gy an kell a l e- ve sbô l me rni, ho gya n kell szelni a ken ye ret , ké st m e g v il l át ho gya n kell ha sz ná lni . Mindent me gm ut at t a k. De olyan t a- pint at t al, hogy ne m ér ezt em egy per cig se m sz é gyen ke z é st . (.. .) ott, a zo k ban a t iszta lak á so k ban , a zo kn ak az ét el e kn ek az ill at á ból, azok ból az e m ber ek bôl sugár zó e m be r sé gbô l kia l ak ult ben ne m egy o lya n szép iránti igény, ami az e gész él et e me n v é gigk í sér t . Amíg ott étkezt ün k velük az aszt a l- nál, az a két csa l á d va l a mit m on dot t nek ünk. Valami bizt a- t á st . Valami ny ugt at á st , hogy ne é re z z ük m á so kn ál k i- se bbn ek m a gun k at . Valami oly an erôt a dt a k n ek ün k , é pp a bba n a ko r ban, a m ik or a gye r m ek ek fo gé ko ny ak. Öt évig voltunk v en dé gek a gaz dákn ál, de a zt án e lh a gyt a a t örz sünk azt a h ely et . ( .. .) Az élet ugya n úgy folyt, aho gy an r é ge n. De mi, har min c an, már nem v olt unk ugya na zok. ”


CIGÁNY NÉPM ESÉK A lyuk a sztó er e det e

R é ge n a cigá ny ok v a sm un ká bó l é lt ek . Fönt t any á zt a k a h e- gye n, f újt at t ák a t üzet , pe n get t ék az üllôt, kovác so lt ak e gész álló nap . Ahogy kala pá l á s kö z be n a v ajda let ek int et t a völgy be, azt lát t a, hogy e m ber ek v on uln a k a he gy felé, r et - t entô lá r máv a l és or díto zá ssal és k öz el e dne k f en ye getô en .

F utot t rö gtön és elh ír e szt e lt e a t ö bbiekn ek : – Ja j, c igán y ok, jö nn e k a bí r ák, s bizony ôk mindig a z

ít élet et hor do zz ák! 99 És e gy enk ént felk ér dezt e a t á bo r m in den la kóját , lopot t -

e va la m it , ve re ke det t -e, kö vet et t -e el oly an bûnt , a miér t elle n ük in dulh at a t ör v ény, de se nk i ne m e m lé ke z et t , ho gy vétke zet t volna.

– Ha jönn ek, ma jd i deé rn ek – m on dt a végül a v a jda . – Ami ki van reánk mé rv e, azt úgyis viseln ünk ke ll!

Am ikor a m enet me gál lt mell et t ük , m e gny ugo dtak, m e rt ne m ôket bánt ot t ák. A felbô sz ült soka sá g egy fér fit ostor o- zott, akine k ke re szt volt a váll á n. A c igán yok ne m is se jt et - ték, hogy az a férfi a Szent Isten fia, a bba n az on ba n biz onyo sak vo lt ak, hogy ut ol só út j ár a k í sér t e a t ö m e g, é s hogy ki akar já k v é gezn i. Ám mielôt t fölfe szít et t ék volna, az ítélô sz e mé ly ek m é g e gy sz er t an á c sot ült ek, s egy rövid idôre a poro sz ló k m a gár a ha gytá k a ha lá lr a sz á ntat .

Akkor a va jda o da m e nt hozzá és kérde zt e t ôle : – Hej, t estvé re m , hát te me g mit cs iná lt á l? Nagy bûn ö-

ket követhet t él el, ha ilyen csúf halá ln ak a dn ak! F el elt e erre Jé z us : – Hej, öreg cigány, n e m so ká ra m e gt udo d ma jd, ki v a-

gyok és me gt udo d azt is, mi volt az a bûn, amiér t ker e szt - hal ált kell halnom!


100

És az öreg cigán y ak kor me gp il l antot t a ke re szt me ll et t né gy va sszö get . Fölvet t e az e gyiket , s k ív ánc s ian vi z sgá l- gatni kezdt e.

– Jaj, de jó le nne ez n ek em üsthá zat l y uk a szt an i! – a zt m on dja m a gá ba n. Azzal fogta és e lre jt et t e. T ö pre nk e det t , hogy a t öbbit is e llo pj a, m er t jól el t udt a volna cseré lni m á s holm ik ra a c igán yo kk al , de végül n e m m er t e me gt en ni . é s az össze gúz solt Szent Istenfiú csa k nézte ôt és be l el átot t a go n do lat a iba.

És így szólt : – Tudd me g hát, hogy én va gyok az égi Isten gye r m ek e,

a sz ent sé ge s Jéz us , aki a világ bûn eié rt piros vérét adja majd! Amikor ezt a vajda m e gha llot t a, le v et et t e m e gát a földr e

és csúsz ká ln i k e z det t k ör ülöt t e a p or ban , úgy könyö r göt t : – Ne har a gudj r eá m, I st e ne m, a miér t t o lv ajko dá sr a v e-

t em e dte m a színe d elôtt! Nem tudt a m , hogy a me nny or sz á g k üldöt t e vagy! Jó vá t e sz e m a c se l ek e det e m et !

És a k ar t a volna a k e r e szt mellé vi ssz ah elye zn i a v a s- szö get , de a Szent Istenfiú azt mon dt a:

– Mara djon c sa k ná la d az a szög, te öreg cigány! Köny- nye bb lesz a h al álo m is, ha c sa k há ro m szö get v e rn ek a t e s- t e m be , a te sor so dr a pe dig sz e re nc sét hoz majd. N a gy se gít sé g lesz a m un k á dba n , m e gláto d!

És a Szent Istent csak három szöggel feszít ették föl a kereszt re. A cigá ny p e dig l e m ent a h e gyrô l és do lgozn i k ez det t . A Szent Jéz us i ga z at be szé lt , m er t a va sszö gge l na gy on

könn ye n tudt a k ily uk a szt a ni az üsth á zat . M e glát t á k a t ö b- biek is, m i ly en új sz er szá m m al m unk álko dik és a z ut án min de gyik ük olyat kovác so lt m a gá n ak.

Azóta isme rik a ly uk a sztót .

(Sztojka Aranka, sz. Kalocsa 1913; gyûjtötte Bari Károly)


Az elre jt et t k inc s

Az a fa m é g m o st is m e gv a n az uszódi h at á r ban . Va l am iko r oda t ele pe dt ek le a c igán yo k az alá a fa alá, mert na gy lo bj a volt és na gy á rny ék ot vet et t . A kar a vá nok ott állt ak m e g a lov a sko c si ja ikk al, ott t anyá zt ak, ott fôzt ek, ott et t ek . N ap - kö z ben a cigá ny a sszo ny ok e lme ntek k e ny ér ut á n, jár t á k a falut, sz er en c sét mo n dt ak a n ép e kn ek, a cigá ny férfiak me g a t á bo r ba n m a r a dt ak a lovak mel l et t . A mik or a nôk haza - érk e zt e k a baty uk ka l, ak kor k e z dte k el fôzni, min denk i a zt , amit a h á z ak n ál k ap ot t .

Eljött az est e , tûz köré ültek a cigán yo k. E gy üt t ült ek , be szé lget t ek, szót váltot t ak errôl is, arról is. Egysze r c sa k a fa t övé n él k il o bba nt a földbôl egy h at a lm a s zöld l án g. Hir t el en, ret t entô erôvel csap ot t föl az ég felé, azt án m inth a vissza sz ívt a volna a mély sé g, elt ûnt . A mikor m á so dszo r i s feltört a láng, ap á m azt m on dt a a t ö bbie kn e k:

– Cigány ok, do bjatok oda egy fehér lep e dôt , m er t azo n a h elye n el re jt et t ar a nyp é nz ne k kell lennie!

F o gta k is egy le pe dôt és reá t er ít et t é k a fûre, ahol a ra - gyo gó tûz m e gjel entke z et t . Vártak úgy tizenöt percig , a zt á n elk e z dtek ott ásn i. Nem sok földet kellet t elmo z dít an iuk , ha m a r m e gt a lá lt á k a k in c se s l á dát . . Az egyik férfi me gra - ga dt a a láda fülét, em elt e volna kifelé, de a m á s ik cigá n y gy en gé bb volt , alig bír t a t ar t an i a súlyt és elk ár o mk o dt a m a gát . A láda a bba n a p i ll an at ban vi ssz ae set t a gö dör be é s le sül ly e dt . Elt ûnt . C sak egy na gy csörr en é st leh et et t hal lan i, val aho l lent a m é ly be n , de ak ko r át , hogy m e gr e m e get t a föld a t a lp uk a lat t .

A cigány ok m e g e gy m á st szidt ák : – Azért veszet t el a sok, drá ga a ra nyp én z, m er t te ne m

jól fo gt a d a lá dát !

101


102

– Te vagy a hibás , ne m én! Ne akard re á m aka szt ani a hibát ! És káro m ko dt ak v e sz et t m ó dra . A tûzl án g n e m lo bba nt ki a földbôl t ö bbé, de a h alo m ba

hán yt rö gö k t et ej én n e m sok ár a egy piros r uh á s kicsi ör dö g jelent me g. Bizony mo n do m, ör dö g volt és piros ölt özet et viselt: piros cs iz m át , piros na dr á got , piros k a bátot , p ir o s s ipk át , és pi ro sak vo lt ak a sz a rv ai is! Ô volt a kin c s ôrzô je, és állt né m á n a fa t övé be n, nézte a c igá n y ok at .

Azok me g úgy m e gi j e dt ek, hogy rögtö n bef o gtá k a l o- va k at a sz e k er ek be és e lh ajtot t ak o nn an. E gé sz éjjel m e n- tek, ne m ál lt ak m e g, c sak a h et e dik f aluba n. F é lt e k, ho gy bet e gek l e szn ek a gye rm ek ek, mer t ily enk or az szo kot t k ö- vetkezn i: ahol ör dö g jelenik me g, ott na gy bet e gsé g tör t é- nik, ha nem vé de ke zn ek e ll en e.

Így volt ak , a ho gy e l sor olt a m. Az a fa m é g m o st is m e g- van, pedig há ny éve már ennek! ...

(Sztojka Aranka, sz. Kalocsa 1913; gyûjtötte Bari Károly) A feket e e m ber l ov ai

Volt egy pásztor. E gy sze r az egyik t ehé n e lk ó szá lt a c sor- dától, s a p á sztor e m be r ut á na indult az er dô be , hogy me g- ke re sse és v i ssz ah ajt sa a c sat an gol ó jó szá got . Ahogy ment , m en de gé lt , be l ee set t egy k i sz ár a dt k út ba. Nem tudt a, m i- tévô legyen , m er t arr af el é a t á jé k t el je sen elh a gyatot t volt , sen ki se m h a lot t a volna m e g, ha se gít sé gé r t kiált oz ik. K ez dt e ma gát ho zz á sz oktatn i a halál go n do lat áho z. Leszállt reá az est e, leszállt az éj sza ka is, s ah o gy sze gé ny, sz er en csét l en p á sztor dider get t ott a söt ét be n, e gy sz er c sa k azt vet t e észr e, hogy t üze sen v il á gító sze me k m er e dn ek r eá a k útm ély m ás ik oldal áról . Mo cc ann i sem m ert e z ut án, ö sz -


szeh úz ó dv a k upor got t e gé sz éjjel, így nyo mta el az á lo m. A miko r re gge l fö lé bre dt , l át t a, hogy rajta kívül mé g két ha- t alm a s kígyó van a k út ba n, a zok n ak a sze m e i i z zot t a k é j- sza ka. Fé l el e m bor ít ot t a el a szívét, de a k így ó k ne m bá ntot t ák .

És volt a k útm él y kö z ep én egy kô dar a b, am e lyh e z a pik- kelye s c súszó ál lato k n apjá ban tö bbször o dat ek er gôzt e k é s kin y újtot t ák a f ull án kja ik at és m e gny a lt ák . És a kô e gyik oldal a az éh sé g ellen volt, a má s ik m e g a sz o mjúsá g e ll en . A ha r ma dik n ap on sz óv al szó lít ot t ák a k így ók, hogy m en - jen oda ô is a kôhöz és cse le ke djen h oz zá juk h a so nló an . És o da m ent ô is és m e gny a lt a a k öv et és n e m érzett az ut á n éh sé get és szo mjúsá got . A p á sztor e m ber két évig l akot t a kígyók ka l a ki sz ár a dt , mély kút ban.

Hét év elmúlt ával az egyik kígyó várat lanul fölemelke det t a lev e gô be, s rep üln i k ez det t fölfelé, mintha von za ná v al a mi . Hoz záfo got t kész ülô dni a má sik kígyó is, m ert köv etnie kel - lett a t á r sát , de mielôt t elin dult voln a, k ar ik á ba gön dör ít et t e a f ar kát , azzal jelezte a p á szto rn ak, hogy kapa szko djo n bel e. A pásztor bele is c simpa szko dot t és a kígyó kivitte ôt a kútból.

O dafönt egy fe ket e r uhá s e m ber vá rt a ôket , ke zé ben e gy na gy kön yv volt, azzal olva st a ki a pá szt or t és a kígyó k at a mé ly bô l. Mihelyst fölérk ezt ek, a fe k et e r uh á s e m be r a k ét kígyón ak k ötôf ék et vá got t a f ej é be, s mind a k et tô lóvá vál - t ozot t . Kikötöt t e ôket egy fához. Akkor ér thet et l en n y elve n olva sni k e z det t a k ön yv bô l, é s ah o gy o lva st a a l a po k at , a p á szto r úgy e me lk e det t fölfelé a m a ga sba , e gé sz en a felhôk közé. Onn an i smét vi ssz aolva st a a földre és azt mon dt a a pá sztorn a k: – Magát is me gsz a ba dítot t a m. Vigyázzon a lo va im ra , m e rt na gy on e lf ára dt am ! E z utá n a f e ket e e m ber e la ludt . A két ló igen forgat t a a fe j ét

103


a p á szt or felé, a mo z dulat aikk al va ló sá ggal hívo gat t ák . A pá sztor m e gsa jn ált a ôket és lev et t e róluk a kötôfék et . Az ok pe dig rö gtö n vi ssz av áltozt ak k ígyó vá. Akkor az egyik oda- c súsz ot t a fe ket e r uh á s e m be rh e z, aki kiolv a st a ôket a k út - ból, és a ho gy a ludt , reá c sa pot t a f ar ká va l, és az e m ber n ek a t e st e k et t év á lot t , de ne m folyt ki be lôl e vér. És a k ígyó k hár om szor m e gh a jtot t ák a f ejük et a Nap felé és vi ssz a me n- tek a k út ba .

(Id. Jónás Istvánné, sz. Pereces 1916; gyûjtött e Bari Károly)

104

Szent Péter és a l us t a e m be r

Volt, hol nem volt, egy cigány a sszo ny me g egy c igány. E gy me zô n fe k üdt ek. Akk oriban mé g Szent Péter és a Sze nt Isten a földön járt. No, me gy a Szent Isten me g Szent P ét er. Lát já k a c igán yt , a mint egy ...(?) fe k sz ik. Kérdi tôle a Sz e nt Isten: „Öreg cigány! U gy an mon dd me g, mer re t a lá lun k er- refelé egy szép zöld fát, ame ly ik me ll et t egy na gy ke re szt van? ” Hát, az öreg cigá ny a l á bá v al m ut at t a, t ov á bb n e m szólt se m mit , h ev eré sz et t .

Majd tovább me gy, kö r ülbelül két -h áro m méte rre l. Tal ál egy cigá ny a ssz onyt . Az a ssz ony már t alpon volt. Kérdi t ôle a Szent Isten: „ U gy an mon dd me g, k e dv e s h úgo m, m err e t alálunk er ref el é szint én egy zöld fát, ahol egy kô, egy kô- kere szt va n? ” „ Gy ere , Szent Isten, me gm ut atom ne ke d!” É s vele me gy, k éz en fogja, és m e gm ut at j a. Mikor elm ent , szó lt Szent Péter és az Isten, me gbe sz é lt ék: „No, m o st már mi lesz e bbô l? Ez az em be r na gyo n lust a, mi lesz vel e?”

„Hát én me gm on do m n ek e d – szólt Szent P ét er. – E z ek- kel az lesz, hogy a l ust a fogja e lt ar t ani az ügy e set .”

Hát azért van ma úgy a világon, m iót a a világ t eremtô döt t ,


hogy van egy ügy e s m e g egy lust a e m ber. Va gy az a sszon y lust a, vagy a férfi. Két ügy e s n e m élhet egy üt t a vil á gon. (Vekerdi József: Cigány nyelvj árási népmesék. I, Debrecen 1985, 207)

NÉPKÖLT ÉSZET

Foly a p at a k se be se n , H e ge dûs a k e dv e se m ; Foly a p at ak , de la ssa n: Él a ba bá m ur a ssa n .

K ar ác son már köze le g, N inc sen fánk, s nagy a hide g; Kop la lt unk már ele get , Isten küldj fát, kenyeret !

Jó Isten, szép a vi lá g, Virágzik már min de n á g, Közeleg a m e le g n yá r, Mert a h úsv ét it t van már ! Jó I st en e m , térj be hozz ám, K i söp ör t e m a kis k unyh ó m S tiszta abro sz aszt al a mon!

Ne t ép d szét a v ir á got , Nem hallo d-e me gszól la lt : «Hadd éljek, míg zöld a be r ek! Va gyo k, mint te, czigány gy erek!»

Wlislocki Henrik: Erdélyi cigány népkölt észet (Budapest 1885) 42–43.

A szöveg az akkori helyesírást követi.

105


Te na gy Isten, nem is t udo m mit t egy ek, Hová hajt sa m sze re nc sét le n fe je m et : F en ek et l en gon dn ak a do m f ej e m et , Te na gy Isten, m in dk ét k e ze m t e n ek e d.

Csikóink kényesek. Magyarországi cigány népkölt észet (Európa Könyvkiadó Budapest 1977) 71.

106 NÉPI IMÁDSÁ GOK Leszállt közén k a Szent Isten. Karác sonyi én ek és jók íván sá g

Leszállt köz én k a Szent Ist en, leszállt t izen két pa pjáv al . Dó m e, dó me, na gy Úr i st en! B or rá v álto zot t a víz is, jaj, le gé ny ek, sz ent az e st e, Szent Ist ené, Szent Anyjáé! Isten Anyja kism a m á c sk a, a djon ne k ün k sok szere nc sét ! Dó m e, dó me, na gy Úr i st en!

(Lakatos Guszt áv, sz. Kántorj ánosi 1923; gyûjtötte Bari Károly)

K ará c son yi kö sz öntô

Sz e re nc sé s r e ggelt ! Le gyete k bo ldo gok, c igá nyo k, ezen a sz e nt n a po n!


T ölt sét e k el ezt a k a rá c son yt i s e gé sz sé ge sen és jók e dv ûen a c sa l á doto kk a l e gy üt t ! F el e jt sét ek el a sz e gé n y sé get , és járj atok ez üstön és ar anyo n! Se gít se n be nn et ek et a Szent Isten mé g jobb mó dba és ne hulljon szét soh a se m c sa lá doto k! Se gít se n benn ete k et az Ist en! Le gy ünk sz er en c sé se k!

(Solymosi Ágoston, Csácsbozsók 1981; gyûjtötte Bari Károly)

Isten, ne felejts el minket . Köny ör gé s

Sz e nt sé ge s Isten, aki az é gbe n v a gy, l e gy en áldot t a n e - vec ské d! Ó, sze nt sé ge s Isten, add m e g n ek ün k a m in den - na pr a valót! Legyél áldot t , Szent I st e nk ém , ne ha gy j e l m ink et , ne fel e dk ez z me g rólunk! Adjál nek ün k a t ié dbô l, Szent Isten, me rt ne ke d van elég! Találj reán k, I st e ne m , vé dj m e g m in ket a bajtó l, védj me g a gono sztól! Aki tôlünk t ávo l van és vágy ik kö z énk, se gít s neki, Ist en ké m, ve z esd el ho z- zá nk, indult el véle a ház un k felé, c sók o lo m a sz e nt l á ba c s - káidat ! Adj bék e ssé get , Szent Isten, a gy er m ek eim kö zöt t ! Adj r e ájuk jó vi lá got , re ájuk is, c sal á dj aikr a is! L e gye ne k be nn e m in de n jó ban , se gít sd ôk et , bo c sá sd m e g a bûn ei - ket, Ist enk é m! B o c sá ss m e g, Isten, mer t mi is m e gbo c sáj - tunk egy m á sn ak! C só ko lo m a sze nt l á ba c sk áidat , ne h a gy j el mink et ! Isten, ne felejts el minket ! Á m en.

(Mohácsi Sándorné, sz. 1902 Bedô; gyûjtött e Bari Károly)

107


B eá s I m a

108

Úr a ssz ony o m, se gít s m e g, Szûz Mária, se gít s m e g mink et , Adj n ek ün k, Jó i st en e m, jót és egé sz sé get , Hogy ne le gy ün k r o ssz ak , Hogy ne le gy en ba j, Szûz Mária, se gít s m in de n sz e gén ye n, Hogy ne le gy en se mm i bajunk, Min denkit jó ve gy en k ör ül, A gy er ek e kn ek l e gye n e gé sz sé gük , Szûz Mária, drá ga Sz e nt , Se gít s m in denk in ek, Hogy Isten jót és egé sz sé get a djon, örö m et és m é ltó sá got , Hogy ne le gy ünk bet e gek , Szûz Mária, csóko l lak , Se gít s m ink et , Á men. (Kovalcsik Katalin – Konrád Imre – Ignácz János: Bátor emberek. P écs

2001, 59) BEÁS KÖZMONDÁSOK – Ha a fér get kö vet e d, sz em ét do m br a j ut sz! – Ah ov á a bort bev iszik az ajt ón , az a bl akon t á voz ik az ész! – Nincs ér thetôbb írás az em be ri sz em né l! – Ne bá nt sd az erdei ál lato kat , m er t oly an ûzöt t en é ln ek , mint a c igá ny ok !


CIGÁNY ÍRÓK MÛVEIBÔL Lak atos M enyh ér t : F üstö s k ép ek (r é szl et e k)

Még egy alig é sz re ve hetô sóh a j, a zt án sz e m e Örök t ekin - t et t é m er e dt . K ô ba rn a ar cá ra fa gyot t az idô, és a Cino P et ro már csak e mlék m ar a dt . So ká ig tartó emlék , a me lyrô l C ino Petro lány a az öreg Liza, ho ssz ú éj sz ak áko n át m e sé lt . Meséi azo k at az emléke ket i dé zt ék vi ssz a, a mikor az idôt ne m hón a pok k al, ne m n apo kk a l m ér t é k, h an e m v ir á gzá s - sal vagy lo m bh ul lá ssa l. Ap á m felett, mo n dta, szá z e gy sze r hullott le a l o m b.

Azok voltun k, akikn ek a v éré be tüzet rakot t az élet, se m a sz el ek , se m a t el ek, bár m ilye n mo go rv ák v olt a k, n e m ol - t o t t ák ki lán gját . Lizát kis, t öpörö döt t asszo nyn ak i sme rt e m , aki c sa k a földön szer et et t ülni. Állát felhúzot t t ér dé re t et t e , ha beszé lt , szár nélküli pipá ját á ll an dó an t en yer é be n szo - ron gat t a. T öké let e sen m e gôri zt e az elm últ sz áz a dok at . Ide- gen volt elôt t e ez a világ, a h elyh e z k ötöt t sé g r a bsá gá n a k ér ezt e. Ahhoz már na gyo n me gö re ge det t , hogy be il le szke djék , a t iz enk ét év, amit elt ölt öt t nálunk, egy m á so dp er cr e se m t udt a k i zö kk ent en i elôzô é let é bô l. F á z ot t a lefor ró bb nyári nap ok ba n is. F el sô szo kny á ja pa l á st sze r ûen fo gt a körül vál lát , m a ga alá húzott lá bakk a l k uc or got t , fár a dha - t at lan ul szívta a f üstöt . Télen sok sz or a p it va r ban a ludt , n e m tudt a e lv i se ln i a p utri fülledt leve gôjét . Ha ap á m m e gdor - gá lt a ér t e, m er t sz é gye l lt e, csa k l e gyint et t .

– Oda se nézz neki, fiam, ha dd be szé lj e ne k ezek a ro - m un go rók , ôk me gsz oktá k a ro bi át ( ér t sd: ro botot ), de é n köh ö gö k, n e m t udn ak tô le m aludni a gy er ek ek . So ha ne m h al lot t uk , hogy egy sz er is elk öhö gt e volna ma gát . ...

109


110

Az öreg ô sz sza k ál l ú l a ssan l ev et t e sa pk áj át , k en dô jét , elô bb az egyik ar c át , m a jd a m á s ik at t ar t ot t a a tûz f el é. Mindkét füle hely én seb t áton got t , vízben úszt a k a sze m e i, mint a fe ket e szô lô sze m ek. A többi is l eo ldo zt a a k en dô jét , e gyn ek se m volt füle. Zoko gta k, ne m tudt ak be sz é ln i a s í- rá stól . A mi a ssz ony a ink bo c sk oro k at é get t ek , be szór t ák se beiket h am uv al . Az ér k ez et t ek c sa k n a gy sok ár a t udt ák elmo n dani , mi tör t ént velük.

– Sok kato n a vett körül be nn ünk et – mo n dta az öreg – , mit t ehet t ün k? A gy er ek ek, a ssz ony ok miat t men ek ülé sr e ne m go n do lh at t unk. A f ér fi ak at egy c so por t ba v er t ék, be - ha jtot t ák az er dô be. A v ez etôjük v al am it be szé lt , ne m ér- t et t ük. M ut at t a, hogy lev á gj a a f ülün k et , a gy e r ek ek et , az a ssz on yo kat m e göl ik , m ink et m e g e l en ge dn ek.

– Akkor vet t e el az isten az esz ünk et . – Me gpr ó bá lt a l e- nyelni könny eit , a z ok o gá stól c sak a szája re m e get t .

– Úgy ér t et t ük, ha a f ülünk et le ha gy juk v á gn i, e lm eh e- t ün k. De ha ne m, me gö lik a gy er ek ek et , a sszo ny ok at . H át mit t ehet t ün k? Ja j szó nélkül t ûr t ük. Vér e se n, sz é gy enk ez ve in dult unk a t á bor felé, mé g ott volt ak a k ato n ák , de a gy e- rek ein k, a sszo ny ain k és l ova ink vér é ben t ér dig gá zo ltunk. Egy élôl ényt sem ha gytak m e g, c sak mink et , le vá got t fül- lel, ha dd l á ssa min den ki , hogy így jár, aki odat e sz i a l á bát . A miko r me glát t uk a h alot t ak at , f o gaink k al e st ünk a k ato- nákn ak, sok at m e gö lt ek kö z ülünk, de végül nek ik k el let t elme ne k ülniük. Ezek it t katonalov ak, de mit ér ünk v elük , bár ne éln énk mi se m. …

Vidám, de r ûs ar cc a l fo gt uk körül a tíz fôbôl álló katon a c so - por tot . Akkor fogott el ben n ün k et némi szo ron gá s, a mikor


a sz ak a szv e zetô jük kihir det t e , hogy a t e gn a pi kiv álo gat á s szerint po ggy á sz a inkk a l e gy üt t sora ko zz unk fel. Még a n év - sor i sm er t et é se e lôtt felh ívt a a fi gy e lm ün k et , hogy ezt á n már c sak p a r an c s lesz és t e lj e sít és . A ket tô ne k m in dé g ö ssz h an gba n kell l enn ie, k ülö n be n, mint mo n dt a, ô m á r me gjár t a Ukr ajna földjét, és ott kigyó gy ult a sz ív bajbó l.

– Hála Ist ennek! – m on dt ák a c igán yo k. A szak a szv ez etô vé gigm ér t benn ünk et , l át t a, hogy nem ér t j ük, le gyint et t .

– Szóval hiány nélkül ak a ro m a t ár sa sá got elvinni a ren - delt et é si he lyre . M e gér t et t ük e gy m á st?

– Áldja m e g az I sten, vitéz úr, látszik ma gá n , hogy jó- szívû. L ény e ge se n gy or sa bba n p er get t m in de n, mint elôzô na p. Kato n á sa n, sz a bályo san do lgozt ak, ne m bánt ot t ak , ne m r ugda lt a k senk it , sz ét bontot t ák a m otyók at , k ido bált á k az e dény ek et , k ac atok at , k utya kö lyk öket , és mire m a gunk - hoz t ér tünk, már katon á san r ót tuk az utat az állo m á sh oz . Kissé szo kat l a n ul h atot t a k e mé ny p ar an c s szerinti élet, de a fô je gy zô sz ava ir a gon dolva, bel eny ugo dt unk. Hadi vil á g van. Aztán me g a jófene se m tudja, me nny it v áltoz ot t m in- den, am iót a el sz akítot t ak benn ünket a k ülv il á gtól. Hón apo k óta nem m eh et tün k be a f a luba . Amit mi lát t unk vagy hal - lo t t unk, attól iga z án ne m l et t ün k oko sa bbak, így a zt án, a mi - kor ránk c sukták a f ri s sen m e sz e lt va go no k a jt a ját , az a k i s a ggo da lo m is e lo szlot t , amit a k aton á k j e le n lét e ok ozot t . Majd m e gsza ba dulunk tôlük, mint a c sen dôr öktô l. Do lgo z- zunk, egy ün k, az a l é ny e g, a zt á n m ajd c sak lesz v al aho gy. Az assz onyok z sörtölô dtek az e dé nye ik miat t , de a kato na - viselt férfiak lec si lla pítot t ák ôk et .

– Minek oda edény, ahol fôznek? Va gy tik akar tok lenn i a sz a k á c sn ô k?

– De mibôl eszt e k, ha lesz mit? – láz a dta k fel e gy sze rre . A pá m sajná lk oz va in gat t a a fejét, ô vitte közöt tük a p rí-

111


112

m et . – Jól n éz né ne k ki a k at on á k, ha vinn ék ma gukk a l a kor mo s l á ba st ! Ka p un k e gy- e gy c sa jk át , és k ész. Az a fo n- tos, hogy adjá k t e l e.

– Ak ár m enn yit a dn ak – sóh ajto zt ák az a ssz on yo k m e g- térve –, de le gal á bb ne m ûzn ek, z av ar na k benn ünk et m in- denfelôl. Ki t udja, me ddig bírtuk volna m é g a sok ver é st , a sok éh sé get . Na de r án k t e kint et t a dr á ga jó i st e n ünk, n y a- lom a sz e nt ke gy e s piros vérét! – húzt ák sz ára z m el le ikh ez alvó porontya ik at há lá lko dv a.

A vonat zötyö gé se v i sszar á ntot t m in denk it a bo ldo g, r e- mé nyte li á br án dok v il á gá ba. I sm er et l en t áj ak suh ant ak el a va gonok sz ö ge sdrót t a l be sz ôt t abl ak ain túl, mosoly gó t e- kint etünk bel er a ga dt , a p üf ö gô mo z do ny szikr ae sôj é be. CIGÁNY KÖLTÔK VERSEI Choli Daróc zi Jó z sef : Gö dör sz éli h á z

B a rn a t e st e k, söt ét c se pp ek! kor m o s é gen, révült sze mm e l, kor mo s é ge n, f üstö s h oldon, sí rv a, félve, káro m ko dv a, im á dk ozv a, köny örö gve : révült sze m ek na pot l e sn ek . Ó, gö dör sz él i h áz. C so nk a l elk ek, görn ye dt t e st ek , m intha vo ln a, úgy ke re sn ek. éjho m ály ba n, éji l e se n, út porá ba n, út k er e szt en Ó, gö dör sz él i h áz.


Ro n gy aink at tûzre hán yv a, me ne k ülôt vi ssz ar ántv a, l uc sk o s a rc c al álm ot m á szv a, pipa f üst re fi gurá zv a, ha jn alunk at úgy vigyá zva, Ó, gö dör sz él i h áz.

Kov ác s Józ sef Honta la n: I m a

Áldott le gy e n a ne v e d, és me gm a ra djon a mi nem zet sé günk i s, m ik ép p a gy ûlö l et t ôl B et le h e m m e góvta a k i sde det , az onk ép p sz a ba dít s m e g be nn ün ket a m e ga lázt at á sokt ól , és egysz er se vigyél mink et a k í sé rt é sbe , m er t az orcá nk at di c sérô ajka k né m a sá gba f ul l a dh atn ak a h az ugsá g k ôtá bl ái e lôt t , és min dé g boc sá ss me g a törz se in ket rá ga lma zó önk é nte s m a rt a ló co kn ak , mint aho gy a n ne k ünk is m in de nn a p m e g kell bo c sát an un k az elle n ün k vétk ez ôkn ek, és áldot t l e gy en Jéz us sz ep lôt e l en an yján ak n ev e,

Oláh Jol án: Üzenô Nap, 1998.

113


m er t m e gsz ült e a gye r m ek et , és áldot t l e gy en az orszá g i s: ahol a l e ge n da és ahol az ének m e gsz ülethet et t !

Jón á s T a m á s : Anyu, utol jár a

114

Ne lepô djön m e g, an yá m, hogy ma gá zo m. Nem tudo m, a ny á m - e m é g azon a m á s ik vi l á gon. Tudom , hogy min dent lezárni c sa k n a gyo n k ev e sen , de azért gyötör, hogy ne m tudt unk m in dent mi se m . Talán e mlék sz ik rá, a mikor t a va ly m e gf o gt a m a k e zét , m a ga fázott, nyár volt, nek e m m e g n e m m e nt a be sz é d. F élt em , hogy val am i sut a sá got mon do k. A halot t ak is ilyen sz é gy en lô s bo lon dok ? A kez ét , a m ikor me gc só kolt am , f é lt e m, m er t v al a m i r é m ület et lát t a m ut á n a a sze m é be n. Ha nem k e z det t volna el akkor sírni, le het , hogy me g is szól alok , s ma kevé sbé sze nv e de k. El e gá n s ez a h al lgat á s. N ev et sé ge s a be sz é d. Tudja, ne m t udo m elf el ejt en i a fehér puló ver ét . Nem állt jól ma gá n. Már szinte sem m ily en r uh a dar a b. Az arcát el fe le jt het e m, de az a p ulóv er m e gm a r a d. Elné z é st , any á m, hogy így el-e lka la n do zok. Sz é gy en let e s ne ke m , mint a ha l á l a, az ok. Most már nem ma ga miat t m on do m , de h át en ge m mé g it t ha gyot t küz den i: sz er et t em m a gát . S hogy Egy volt (ak ik o ly a n k e ve se n) : an yá m . Még a m a gá é v a gy ok . És m a ga már ne m az en y é m.


Sz é c si M a gda : Fé le k

... Sz ük sé ge m l enn e rád m o st Mert egy e dül v a gyo k m a ga m m a l F eh ér ne onf ény be zá rv a Kórházi ágy ölében a nyát lan ul P ogán y imát vaco gv a ho z zá d Gy e rm ek e det fo rr á st i szt a sz em m el Sz optató Cigán y Ma donn a...

Nagy Guszt áv: A c igány é rt e lmi sé gne k

Z üm mö gün k, ak ár a mé h ek, e gy m á sba döfjük a m é r get , és aki szúrni mer, az nyer! Minket az Isten ekképp ve r!

Nagy Guszt áv: Nyiss Ajtót !

Nyiss ajt ót , ha kopogok! Ne félj a gy ul l a dá so s m últ a m bó l : m e gka pta m m in de n sz ér um ot a sor stó l, hogy szó lj ak, l á ssa k, e sz m él je k. Nyiss ajt ót , ha kopogok! Már nem zok o gok, mint hajdan, Mária Terézia dûlôin, m ik or p e n ge él e n da do gta m , mer t m a gun k ül lôin ka la p álgat t á k m e g h a lá lunk at , vagy ha nem,

115


met sz et t ék ny elv ünk et – nem volt é de s – mint az ari sztok rat a k én ye s „Ma dzsarja ”. Nyiss ajt ót , kopo gok! Va n nye lv em , sz em e m, ért elm e m, Már nem szor on gok itt a k üsz ö bö dö n E uró pa a ny a.

116

F ark as O szká r: Lá zt al an ul

Ledôlni a kifak ult é v ek p a m la gá ra , szá dba n a volt - sz ere lm ek z a m atáv al : láto d: – ehh ez ne m volt közöd soha ! N e ke d c sak az volt é de s, ami mo st oh a, so r s, sz er el e m, m á so d kézbô’ az ünne pi r uha .

Az elsô padba n! A föléd hajló t anító n éni mo so ly áv al, val ah o gy így kel let t volna kez den e d! De te, flórh ar i sn yá dba n a t á bl a e lôt t t ér de pe lt él . Így van jól. Csúszó- má szók kö zt t án co s te nem leh et sz! Elf o gy na k l a ssan a gyö n gy sze m ek. A t eny érnyi udva r, … be f ut já k l assan bo ro styán l ev el ek Ko vá szt al an sz ava k a sz á m ban : uto l só v a c so rá m .


Ke ze m k ulc solva é gô gy e rty ár a, – mint csíp ô köré az elsô szer el em é j sz ak áj án: – me gá ldozo m.

Ro stá s- F ark as Gy ör gy : H az ám

ôsi sz en ve dé sektôl c sip ké z et t orsz á g né k e m a h a z á m Ma gyaro rszá g

Hétszáz év me n ek ülé s lá bny o mát ôrzi az em lé ke z et s me ga n ny i se be sül é s Ja j át t e m et t ük itt el

Me gta n ult unk sírni m a gy ar ul e hon nek ünk is ot t hon unk .

B ada Márt a: Csal ádom, 1984

117

R ost ás - Far ka s Gy ör gy : A bék e ssé g za rá n dok ai

Jöt t ün k földúlt éjsza k ák üszk ö s h a m ujá n át cifra ruh á ban és m é g c ifr á bb kár o mk o dá ssa l bízt at t uk m a gun kat i dáig


jö t t ünk t en gelyt -ak a sztó sár ba n s a vonító szele k törölt ék ki sze m ünk bôl a k ön n y ek et a mikor n e m sír föl az újsz ülöt t

118

jö t t ünk vér es -j ajo kon át hozt uk a da lo k bá n at át öle lt ün k és ölt ünk jöt t ünk büsz ke önt udat t al m er t volt király unk és t örvény ünk és volt ak o ly an bölc s öreg em ber ek akik a t ek int et bô l olv a sni t udt ak és me gf e jt et t ék az arcr ez ze né s t it kos jel eit , és volt hallá suk a h a mis be sz é d m e gít él é sé ben jö t t ünk lovak söré ny é be ka p a sz ko dv a par ip á s-jóke dvv e l s im má ron m e gér ke zt ünk néh án y év sz áz a dn yi

F enyvesi József: Cigányok befogadása, é. n.


ké sé sse l tele van a t a lp un k tövisekk el de a le lk ün k ké sz röpülni ha kinyit játok a sz a ba dsá g a bl a k át

ne kerít sét ek be á lma in kat vá gya ink elé ne h úz zatok fal ak at m er t mi va gy unk bar át a im az utol só sz a ba d no m á dok az úton-l ét oly an n e k ün k mint egy soha vé get ne m érô kir án dulá s mi látni akar juk hogy mi van a he gye n t úl mer t év szá z a do k ót a ker e ssük azt a t á j at ahol remény eink szer int m é g sz a ba don lehet élni m er t mi is olya nok va gy un k mint a va dlo v ak büszk e és sz a ba dsá gr a sz ül et et t fajt a egy so ha vé get ne m é rô boly on gá s

Orsós Teréz: A padon, 2001

119


na gy köv ete i va gy unk lázas útk er e sô k öntörv ény û iga z sá g- szer etôk

120

van na k kö zöt tünk saj áto s h an gú kö ltôk t ûn ô dô - me re n gôk jövô-fé lt ôk akik olykor eléne kl ik a m á ssá g h im n usz át és ösv én y ek et k ut atv a me gleln i a l él ektôl -l él ekig ve z etô ut at a me ly ne k met szôp ont j á ban a sz ív e k in dulat a l o bo g hev e se n v er a t ár sa da lo m p ulz usa m er t sok itt a sz e mf ény ve sztô ha zár dôr aki sa j át sza ká l lá ra mér i a r o m ák vé rn yo m á sát c sal á s ra ön á m ít á s ra t an ít j a n ép ét s az indi án- nyá r jövôben bízik am ely le rá zot t gy ümö lc söt á d

Ráczné Kalányos Gyöngyi:

India, 2000


ne higgy etek a h a m is pr óf ét á k na k m er t í gér et e ik olc só h ull a dék roz sda -r á gt a mo lyet t e e m lé k ek k a c at j át k ifé ny es ít et t ék de belül a r oth a dá s t ki állít ja me g

sz e mfén yve sztô kut a k ból i sz unk c sa laf int a ro m a- önt udat ot s a t ár sa da lo m pe r e m én ker e ssük elgur ult á lm ainkat míg e gy e se k z son glô rkö dve la bdá z na k a le hetô sé gek ke l s a jólét zsírja fénylik arc ukon kiá lt sunk mie lôt t m e gfo jt an án ak be nn ün ket a l iá no k egy közö s na gy or dít á s t alán f öl é bre szt i ma jd a k ó má ba z uh ant ak a ratot s újra erôr e k a p

Oláh Mara: Szülés, 1967

121


a p ulz us s a szív ün k ben p um p ál ja az újr aé br e dé s le hetô sé gét és me gny it ja sze m ünk et az em beribb élet leh etô sé gér e

122

c sa k így sz a ba d újra é br e dn i e sz mé ket é s t üz ek et gy újt an i c sa k úgy sza ba d ha féltô szer et et t el el t udjuk olt ani a föl lo bba nó in dulatokat újra itt vagy unk no m á d ro m ák s e ssz ük a le járt konz er ve ket s a h uz ato s alul j ár ók ba n ká ntálv a zoknit árulunk elp uszt ít h at at l ano k va gy un k mint a siv at a g f ia i mer t t udjuk hogyan ke ll vizet faka szt a ni isme rjük a t úl é lé s t ö rv ény ét a m e n ek ülé se k ö sv én y ét ne m lehet lefogni

Szécs i Magda: Emlékezés, 1997


az élni -a k ar á s sz e mpi ll áj át se m az úszni t udó kar ját nehé z l efo gn i az ösztö nö k düh ét ne rúgka pá lj ha elka p az örv ény lazítsd el ma ga d t estv ér az ész az am ely át se gít e husza dik sz áz a di kat a szt rófá kon s a par t r a vet egy arra tartó hullá m ahol me gle le d a bé k e ssé ge t m e rt a kor al l záton yok ô rzik a sz iget e det a me ly et te t ere mtet t él a k ép z el et v á szn ár a fe st et t e fant á zi á d am a ho nfo glaló pi ll an atot a me ly et oly sok sz or m e gálmo dt á l hogy már szinte való sá g

nyi sd t á gra a sz e m e det s leld m e g az erô forrá sát

B alogh B alázs András: Az utól só kenyér, 1998

123


124

am e ly be nn e d buzo g m e g a ka rj a it atn i a l e lk e det hogy friss szel le mtôl m e gáldv a ére z d ah o gy a sz er et et h ull á m ai a sz ív e dn ek c sa pó dn a k ak kor m e glá sd hoz z á d jön ne k m a jd a bé k e ssé g z ar á n dok a i böl c sek és t an ulat l ano k föle me lik a f ejüket és fölc sen dül ajk uko n a k öz ö sen írt him n usz a ddigr a m in dann yian t udjuk hogy me gérk e ztünk m a gun k elé n éz ünk és hosszan e mlék ez ünk a míg ki ne m c sor dul a k ön ny ün k . R ost ás - Far ka s Gy ör gy : Sz er e sset e k

Gy ász szín û m últun k e gé r e mo st c si ll a got f est ek da lolva a lázító idô elm últ el s ir at t uk a fájó se be k et bo lyon gó á rv a sá gun k a t e m etô be ho r dt uk

Dilinkó Gábor:

Tor, 1982


átkot hor doz ó n é p e m szólít egy orszá g egy csöpp ny i fényt emelek h o mlo kotok hoz vere jt ék ezô idôbôl valót itt vagyok hát szer e sset ek a p ut r ik vi l á gá bó l m en e k ült et .

Bari Károly: Azt hiszit ek

Azt hiszit ek, hogy c sak én ác so r go k f én yér t és sz er et et é rt a v áro s k ap uja elôt t , én kor bá c so lo m a ziháló szé l hát át átk aim m a l és üv öltöm az é gig kiv et et t sé ge m si ra lm ait : t ize nh at é ve m n e m e lé g

ar ra, hogy bef o ga djatok, ne m elég ar ra, hogy feje mr ôl l et é pj ét ek a m e ga lá zt at á s p ók h álóit ?

So k an v árjuk a k ap uk on kívül, ho gy biz almatok r ézkr aj cá rj aiv al me ga ján dé koz zatok !

125

Milák Brigitt a: Hûség és eredet iség, 1998


126

KÖSZÖNET

Sz eretnék kö szön etet mondani azért a sok haszno s t a n ác sért , korrek ció ért és ja va sl at ért a me lye ket Sza bón é Ká rm án Ju- dittól, enn e k a kis í rá sna k a l ektor átó l k apt a m . Ô n e m c sa k romoló gus sz ake m ber, han em olya n val aki, aki a c igá ny t e st - vére inket ô szint én szer et i, ren get e g idôt tölt velük és közöt - tük, ren get e get tesz értük. Köszönö m azt a sok jó t anác sot , amit csak a sz ívév el látó ember tud m e gfo galmaz ni.

Há láv al t ar tozom Nagy P áln ak is, aki a cigá n y sá g m a - gyar or sz á gi t ör t én et én ek l e gk iv áló bb mai k ut atój a, i sm e- rôje. Mûvei és sz e m élye s t an á c sai dö ntôe n be fo ly á solt ák e nn e k a kis kö ny vn e k a t a rt a lm át .

Kö szö nöm Dúl Géza aty a sok t anác sát . Kö sz önö m ne ki azt a sz e m lé l etm ó dot , a m e lly el so ka kn a k ir án yt m utat a c igá nyp a sztor á ció t er én , a m el ly e l építi az egy sé get , a bi- zalom hídjait c igányo k és n em c igá nyok köz öt t . Kö szönö m Pintér Sz a bo lc s sok se gít sé gét és a kö n yv tör de lôin ek, Ujf alussy Évá nak és B élán ak na gy sz er û m un ká ját is .


FELHASZNÁLT IRODALOM

A cigányság történetérôl számos könyv és cikk jelenik meg, ezeknek egy része azonban sok bizonytalan, vagy téves adatot és információt is tar- talmaz. Igyekeztem a legmegbízhatóbb forrásokra tá maszkodni. Elsô- sorban a következô mûveket vette m alapul:

BARI KÁROLY, Az erdô anyja. Cigány mesék, hagyományok (Budapest, 1990). BÁRSONY JÁNOS – DARÓCZI ÁGNES (szerk.), Pharrajimos . Romák sorsa a holocaust i dej én (Budapest, 2004). CHOLI DARÓCZI JÓZSEF, Csont fehér pengék között (Budapest, 1991). CHOLI DARÓCZI JÓZSEF, Isten homorú arcán (Budapest , 1990). Csikóink kényesek. Magyarországi cigány népköltészet (Európa Könyv- kiadó, Budapest , 1977). DUPCSIK CSABA, A magyarországi cigányság történet e (Budapest, 2009). FRASER, ANGUS, A cigányok (Budapest , 2006). KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN, Csonttarló (P écs , 2001). KOVÁCS JÓZSEF HONTALAN, Ismeretlen cigány ének (Ipari TOTÁL Kft. 1991). La Chiesa cattoli ca e gli Zingari, szerk. H. Asséo és mások, Inter face (Ro ma, 2000). LAKATOS MENYHÉRT, Füstös képek (Budapest , 2009). LIÉGEOIS, JEAN-PIERRE, Romák Európában (Budapest, 2009). LIGETI GYÖRGY, Cigány népismereti tankönyv (Gyôr, é. n.). NAGY GUSZTÁV, Szívbolygód körül (Budapest, 1997). NAGY PÁL, „Kicsinségemben elszakadtam”, Educatio (II/1999) 320 – 338. NAGY PÁL, A magyarországi cigányok korai történet e (14–17. század) (Pécs , 2004). NAGY PÁL, A magyarországi cigányok tört énete a rendi társadalo m ko- rában (Kaposvár, 1998). PRÓNAI CSABA (szerk.), Cigány világok Európában (Budapest , 2006). RIBOLDI, M. – PERABONI, P., Un vero kaló. El Pelé (Pavia, 1993). Romák Közép- és Kelet-Európában. A függôségi csapda elkerül ése, ENSZ (UNDP) jelentés (Pozsony, 2002). SZÉCSI MAGDA, Feket e fények (Budapest, 2001). Szöveggyûjtemény a Zádor Úti Általános Iskola tanulói számára (Karcag, 1997). VEKERDI JÓZSEF, Cigány nyelvj árási nép mesék (Debrecen, 1985). WLISLOCKI HENRIK, Erdélyi cigány népkölt észet (Budapest , 1885).

127


TARTALOMJEGYZÉK

Elô szó 5

A cigá nyok j e lké pe i

8

A cigány nye lv

10

A cigá nyo k er e det e

12

A hossz ú út

17

Me gérk ez és E ur óp á ba

21

Ke dv ezô fo ga dt at á s

25

C igány el le ne s int é zke dé sek, üldözt et é s

39

A cigán y sá g mai he lyz et e

56

Bo ldo g C efer ino

88

Sz e me lv ény ek

94

Cigány népismeret

Documents