Centre for Philosophy

Centre for Philosophy

Az ókori kínai filozófiaAz ókori kínai filozófia


A kínai kultúrkör:-az indiai mellett a másik, ahonnan a filozófiai gondolkodás

hasonló korú nyomaival találkozunk;-szintén külön világ, Európa egészével vethető össze.

Földrajzi elszigeteltsége és csak nemrég áttört kulturális zártsága következtében évezredekig megőrizte a szellemi és a vallási hagyomány, valamint a társadalmi viszonyok állandóságát, és egységes kultúra benyomását kelti;

-kulturális eredmények: talajművelés, folyószabályozás, találmányok (porcelán, puskapor, iránytű, papírpénz), kifinomult és stabil államszervezet és társadalmi berendezkedés, képzőművészetek (festészet, kerámia), irodalom (lírai költészet);


-az emberi civilizáció sok évezredes töretlen fejlődése. A feljegyzett történelem is Kr. e. harmadik évezred mitikus császáraiig nyúlik vissza: a hagyomány ezeknek tulajdonítja az írás feltalálását, a házasság bevezetését, a zene kialakulását, az evőpálcikát stb., amelyeknek a fokozatos térhódításához alighanem évezredekre volt szükség.

Kínai nyelv és írás:-A nyelv struktúrája igen távol áll az európai nyelvekétől:

izoláló vagy egyszótagos +minden szótagot négyféleképpen lehet hangsúlyozni

(egyenletesen magas; emelkedő; emelkedő, majd eső; eső);

+a mindenkori jelentés a szó mondatban betöltött szerepéből adódik vagy segédszavak segítségével;


-Az írás képírásból alakult ki. Nemcsak a beszélt nyelv hangjait, hanem mindenekelőtt a szavakban kifejezett fogalmakat vetik papírra.

+a tárgyakat stilizált ábrázolásukkal jelölik,+az elvont fogalmakat olyan jelekkel írják le, amelyek

ezáltal elvont értelmet nyernek,+előnyei: i.) egyesítő kötelék az egyes kínai nyelvjárások

között; ii.) a beszélt nyelv változás mellett is változatlanul maradva lehetővé teszi a régi szövegek nehézség nélküli olvasását;

+hátrányai: i.) nehéz megtanulni, ii.) tudományos logika nem alakulhatott ki, iii.) fordítása óriási nehézségekbe ütközik;

+ a pinjin.


-A kínai filozófia korszakolása:I. szakasz ( Kr.e. 6. század – 2. század): konfucianizmus,

taoizmus, motizmus kialalakulása, valamint a szofizmus, legizmus, neo-motizmus fellépése, illetve a „száz iskola”;

II. szakasz (Kr.e. 2. század – Kr.u. 1000.): a korábbi motívumok összefonódnak, ellenpont az Indiából odaszármazó buddhizmus;

III. szakasz (1000 – máig): a különböző elemek szintézise az újkonfucianizmus dominanciájával;

IV. ma?(Lényegében az első fő periódusra szorítkozunk.)

Department of Philosophy

I. Konfuciusz

II. Lao-ce

III. A motizmus és néhány egyéb irányzat

IV. Konfuciusz nagy tanítványai

V. Kitekintés a további fejleményekre és előzetes értékelés

I.I. KonfuciuszKonfuciusz1.1. Konfuciusz életeKonfuciusz élete2.2. A kilenc klasszikus könyvA kilenc klasszikus könyv3.3. A konfuciánus filozófia sajátos jellegeA konfuciánus filozófia sajátos jellege4.4. Állam és társadalomÁllam és társadalom

1.1. Konfuciusz élete Konfuciusz élete

Kung Fu-ce Kung Fu-ce („a Kung nemzetségből származó mester”)(„a Kung nemzetségből származó mester”)(Kr.e. 551, Lu hercegség – 479)(Kr.e. 551, Lu hercegség – 479)A legnagyobb hatású a kínai, sőt minden filozófusok között.A legnagyobb hatású a kínai, sőt minden filozófusok között.-Tanítói működése: már fiatal korában iskolának rendezte be a házát -Tanítói működése: már fiatal korában iskolának rendezte be a házát

(történelem, költészettan, illemtan; mintegy 3000 tanítvány).(történelem, költészettan, illemtan; mintegy 3000 tanítvány).-Állami pozíciója: igazságügy-miniszter ötvenévesen-Állami pozíciója: igazságügy-miniszter ötvenévesen-13 esztendei vándorélet-13 esztendei vándorélet-Utolsó évei: régi írások gyűjtése és kiadása, megírta hazája krónikáját.-Utolsó évei: régi írások gyűjtése és kiadása, megírta hazája krónikáját.Csalódottan távozott az élők sorából.Csalódottan távozott az élők sorából.


2. A kilenc klasszikus könyv2. A kilenc klasszikus könyv Saját filozófiáját mindig csak a régi idők legendás Saját filozófiáját mindig csak a régi idők legendás

császáraitól tanultak továbbadásának tekintette, s császáraitól tanultak továbbadásának tekintette, s nem eredeti alkotásnak. Összegyűjtötte és az utókor nem eredeti alkotásnak. Összegyűjtötte és az utókor számára megőrizte a kínai kultúrkör legrégibb számára megőrizte a kínai kultúrkör legrégibb emlékeit.emlékeit.

Az így keletkezett öt King, azaz a Az így keletkezett öt King, azaz a kanonikus könyvekkanonikus könyvek közül közül négy majdnem biztosan tőle származik, s legalább négy majdnem biztosan tőle származik, s legalább részben az ötödik is.részben az ötödik is.

1.) 1.) Ji king („Változások könyve”)Ji king („Változások könyve”). Meglehet, a filozófiai . Meglehet, a filozófiai gondolkodás legrégibb dokumentuma a világon. A gondolkodás legrégibb dokumentuma a világon. A hagyomány szerint egy Kr.e. 3000 évvel uralkodott hagyomány szerint egy Kr.e. 3000 évvel uralkodott császártól származik. Konfuciusz kiadta és császártól származik. Konfuciusz kiadta és kommentálta.kommentálta.

Department of Philosophy

A könyv magva: a nyolc A könyv magva: a nyolc trigramma. trigramma. Három, egymással Három, egymással párhuzamos és részben folyamatos, részben párhuzamos és részben folyamatos, részben szaggatott vonalból álló rajz. Minden trigramma egy-szaggatott vonalból álló rajz. Minden trigramma egy-egy természeti erőt és egyidejűleg szimbolikus egy természeti erőt és egyidejűleg szimbolikus értelemben az emberi élet egy-egy meghatározott értelemben az emberi élet egy-egy meghatározott elemét jelképezi (pl. három folyamatos vonal: k’ien-elemét jelképezi (pl. három folyamatos vonal: k’ien-ég-erő; három szaggatott vonal: k’un-föld-ég-erő; három szaggatott vonal: k’un-föld-engedelmesség). Egymással kombinálva a jelek engedelmesség). Egymással kombinálva a jelek száma megsokszorozódhat. A folyamatos vonalak a száma megsokszorozódhat. A folyamatos vonalak a világosság egy-egy elemét –fény, mozgás, élet- világosság egy-egy elemét –fény, mozgás, élet- (jang), a szaggatottak a sötétség egy-egy elemét –(jang), a szaggatottak a sötétség egy-egy elemét –nyugalom, anyag- (jin) ábrázolják. A kínaiak a nyugalom, anyag- (jin) ábrázolják. A kínaiak a legmélyebb bölcsesség jövendőmondás céljaira is legmélyebb bölcsesség jövendőmondás céljaira is használt kézikönyvét látják benne.használt kézikönyvét látják benne.



2.) 2.) Si-king („Dalok könyve”)Si-king („Dalok könyve”): száz jóval korábbi ének : száz jóval korábbi ének természetről és szerelemről, valamint áldozati és természetről és szerelemről, valamint áldozati és politikai dalok.politikai dalok.

3.)3.)Su-king („Írások könyve”)Su-king („Írások könyve”): az addig ismert mintegy : az addig ismert mintegy kétezer éves kínai történelem feljegyzéseinek kétezer éves kínai történelem feljegyzéseinek (törvények, uralkodói rendeletek) gyűjteménye.(törvények, uralkodói rendeletek) gyűjteménye.

4.) 4.) Tavaszok és őszök: Tavaszok és őszök: Konfuciusz krónikája hazája, Lu Konfuciusz krónikája hazája, Lu Kr.e. 722-től 480-ig tartó történetéről.Kr.e. 722-től 480-ig tartó történetéről.

5.)5.)Li-ki („Szertartások könyve”)Li-ki („Szertartások könyve”): Konfuciusz után : Konfuciusz után keletkezett, bizonyos részeit azonban neki keletkezett, bizonyos részeit azonban neki tulajdonítják. A Kínában különösen fontos illem, tulajdonítják. A Kínában különösen fontos illem, erkölcs, és szokások előírásait tartalmazza, így pl. az erkölcs, és szokások előírásait tartalmazza, így pl. az ősök kultuszáról és az udvari viselkedésről.ősök kultuszáról és az udvari viselkedésről.


A négy A négy „klasszikus könyv”:„klasszikus könyv”: nem Konfuciusz írta és adta ki, nem Konfuciusz írta és adta ki, de az ő vagy legkiválóbb tanítványai tanításait de az ő vagy legkiválóbb tanítványai tanításait tartalmazzák. Tekintélyük szerint egyenrangúak a tartalmazzák. Tekintélyük szerint egyenrangúak a kanonikus könyvekkel.kanonikus könyvekkel.

1.) 1.) Lun-jü („Beszélgetések és mondások könyve”)Lun-jü („Beszélgetések és mondások könyve”): : Konfuciusz szóbeli tanításait tartalmazza. Az Konfuciusz szóbeli tanításait tartalmazza. Az emberiség sok más nagy tanítójához (pl. Buddha, emberiség sok más nagy tanítójához (pl. Buddha, Jézus, Szókratész) hasonlóan ő is csak szóban Jézus, Szókratész) hasonlóan ő is csak szóban tanított, így gondolatait csak tanítványai tanított, így gondolatait csak tanítványai feljegyzéseiből ismerjük.feljegyzéseiből ismerjük.

2.) 2.) Ta-hszüe („Nagy tanítás”)Ta-hszüe („Nagy tanítás”): első része talán Konfuciusztól : első része talán Konfuciusztól származó hiteles kijelentéseket tartalmazszármazó hiteles kijelentéseket tartalmaz

3.) 3.) Csung-jung („A közép mozdulatlansága”):Csung-jung („A közép mozdulatlansága”): Konfuciusz Konfuciusz egyik unokájától származik, aki saját fejtegetéseihez egyik unokájától származik, aki saját fejtegetéseihez gyakran fűzi hozzá a mester kijelentéseit. gyakran fűzi hozzá a mester kijelentéseit.

4.) Az utolsó könyv Menciusztól, Konfuciusz legnagyobb 4.) Az utolsó könyv Menciusztól, Konfuciusz legnagyobb tanítványától származik (nála lesz róla szó).tanítványától származik (nála lesz róla szó).


A A Kilenc klasszikus könyvKilenc klasszikus könyv tiszteletreméltó kora és jelentős tiszteletreméltó kora és jelentős tartalma miatt a Tao Tö king kivételével túlszárnyalja tartalma miatt a Tao Tö king kivételével túlszárnyalja a kínai filozófiai irodalom összes többi termékét és a a kínai filozófiai irodalom összes többi termékét és a mai napig a konfuciánus hagyomány alapját alkotja.mai napig a konfuciánus hagyomány alapját alkotja.

3.) A konfuciánus filozófia sajátos jellege3.) A konfuciánus filozófia sajátos jellegeHumanizmus: sHumanizmus: szembeötlő vonása az emberre és a zembeötlő vonása az emberre és a

gyakorlati életre való irányultsága. Ezért nincs is gyakorlati életre való irányultsága. Ezért nincs is kidolgozott és zárt logikai, etikai és metafizikai kidolgozott és zárt logikai, etikai és metafizikai rendszere.rendszere.

Tanítványait nem a gondolkodás általános szabályaira Tanítványait nem a gondolkodás általános szabályaira oktatta, hanem szakadatlan ráhatással önálló és oktatta, hanem szakadatlan ráhatással önálló és helyes gondolkodásra akarta késztetni őket.helyes gondolkodásra akarta késztetni őket.


Nem szeretett elvont metafizikai kérdésekben nyilatkozni: Nem szeretett elvont metafizikai kérdésekben nyilatkozni: „Aki még az életet sem ismeri, hogyan ismerhetné „Aki még az életet sem ismeri, hogyan ismerhetné meg a halál?” Ezért általános vélemény, hogy meg a halál?” Ezért általános vélemény, hogy agnosztikus volt, olyasvalaki, aki meg van győződve agnosztikus volt, olyasvalaki, aki meg van győződve arról, hogy a metafizikus kérdésekről és a túlvilágról arról, hogy a metafizikus kérdésekről és a túlvilágról semmit sem tudhatunk meg. Az eget (mint semmit sem tudhatunk meg. Az eget (mint személytelen hatalmat, nem mint isteni személyt), a személytelen hatalmat, nem mint isteni személyt), a szellemeket és az ősök man-jait tisztelő szellemeket és az ősök man-jait tisztelő hagyományos kínai államvallás ellen nem volt hagyományos kínai államvallás ellen nem volt kifogása – nyitott kérdés, hogy vallásos kifogása – nyitott kérdés, hogy vallásos meggyőződésből-e vagy egészében konzervatív, meggyőződésből-e vagy egészében konzervatív, mindvégig a hagyomány megőrzésére irányuló mindvégig a hagyomány megőrzésére irányuló alapállása miatt.alapállása miatt.

Feltétlenül első helyre teszi az emberek boldogulását. Feltétlenül első helyre teszi az emberek boldogulását. Tanítása lényegében: etika és Tanítása lényegében: etika és társadalomelmélet/politika.társadalomelmélet/politika.


4.) Az erkölcsi eszmény4.) Az erkölcsi eszmény„„Humanista” –az emberre vonatkozó- jellegéből adódóan Humanista” –az emberre vonatkozó- jellegéből adódóan

az eszménykép nem a világtól elforduló aszketikus az eszménykép nem a világtól elforduló aszketikus szent, hanem a tapasztalt, a világot és az embereket szent, hanem a tapasztalt, a világot és az embereket jól ismerő és a helyes mértéket mindenben megtartó jól ismerő és a helyes mértéket mindenben megtartó bölcs. bölcs. Szakadatlan önnevelés, erkölcsi komolyság Szakadatlan önnevelés, erkölcsi komolyság minden téren és az emberekkel szembeni őszinteség minden téren és az emberekkel szembeni őszinteség teszi a nemes jellemet. Nem veti meg a hivatalt és az teszi a nemes jellemet. Nem veti meg a hivatalt és az anyagi javakat, de bármikor kész feladni őket erkölcsi anyagi javakat, de bármikor kész feladni őket erkölcsi elvei kedvéért.elvei kedvéért.

A jóért jóval fizet, a rosszal törvényesen jár el. Miközben A jóért jóval fizet, a rosszal törvényesen jár el. Miközben saját jellemét formálja, másokat is hozzásegít ehhez.saját jellemét formálja, másokat is hozzásegít ehhez.

A tökéletes erény kérdésére Konfuciusz a felebaráti A tökéletes erény kérdésére Konfuciusz a felebaráti szeretet keresztény eszméjével közvetlenül rokon szeretet keresztény eszméjével közvetlenül rokon mondattal felelt, amely az emberi viselkedés mondattal felelt, amely az emberi viselkedés „aranyszabálya”, és sok népnél felbukkan: „Amit „aranyszabálya”, és sok népnél felbukkan: „Amit magadnak nem kívánsz, ne tedd meg másokkal se!”magadnak nem kívánsz, ne tedd meg másokkal se!”

Konfuciusz nagymértékben megvalósította saját életében Konfuciusz nagymértékben megvalósította saját életében ezt az eszményt.ezt az eszményt.


5.) Állam és társadalom5.) Állam és társadalomKonfuciusz mind az egyén, mind a közösség életében igazságosságot, Konfuciusz mind az egyén, mind a közösség életében igazságosságot,

komolyságot, az uralmon lévők példás viselkedését, a komolyságot, az uralmon lévők példás viselkedését, a hagyományos kötelékek fenntartását követeli meg.hagyományos kötelékek fenntartását követeli meg.

Tevékenységét közvetlenül a morális kötelékek szétfoszlásának, az Tevékenységét közvetlenül a morális kötelékek szétfoszlásának, az erkölcsök lazulásának és a szabad szellem térhódításának kora erkölcsök lazulásának és a szabad szellem térhódításának kora előzte meg. Olyan tanítók, morális kötődés nélküli, csavaros előzte meg. Olyan tanítók, morális kötődés nélküli, csavaros eszű szofisták léptek színre, akik bírálták mind az ősi vallást, eszű szofisták léptek színre, akik bírálták mind az ősi vallást, mind pedig a kormányokat. Ebben a korban hívta fel népét és mind pedig a kormányokat. Ebben a korban hívta fel népét és az uralkodókat arra, hogy térjenek vissza a társadalmi rend az uralkodókat arra, hogy térjenek vissza a társadalmi rend megőrzött ősi alapelveihez:megőrzött ősi alapelveihez:

„„A régiek, amikor világossá akarták tenni a fényes erényt az egész A régiek, amikor világossá akarták tenni a fényes erényt az egész égalattiban, először rendet tettek a fejedelemségükben. Amikor égalattiban, először rendet tettek a fejedelemségükben. Amikor rendet akartak tenni a fejedelemségükben, először rendbe rendet akartak tenni a fejedelemségükben, először rendbe tették a családjuk ügyeit. Rendbe akarván tenni családjuk tették a családjuk ügyeit. Rendbe akarván tenni családjuk ügyeit, először tökéletesítették saját magukat. Tökéletesíteni ügyeit, először tökéletesítették saját magukat. Tökéletesíteni akarván saját magukat, először egyenessé tették a szívüket. akarván saját magukat, először egyenessé tették a szívüket. Egyenessé akarván tenni a szívüket, először tisztává tették a Egyenessé akarván tenni a szívüket, először tisztává tették a gondolataikat. Tisztává akarván tenni a gondolataikat, először gondolataikat. Tisztává akarván tenni a gondolataikat, először fejlesztették a tudásukat.”fejlesztették a tudásukat.”


Fokozottan érvényes ez az uralkodókra, akiktől elvárható, Fokozottan érvényes ez az uralkodókra, akiktől elvárható, hogy ne erőszakkal vagy sok törvénnyel, hanem hogy ne erőszakkal vagy sok törvénnyel, hanem példájuk kisugárzó erejével vezessék a népet és példájuk kisugárzó erejével vezessék a népet és tartsák meg bizalmát, mely az állam legszilárdabb tartsák meg bizalmát, mely az állam legszilárdabb alapja.alapja.

Ahhoz, hogy először az emberek fejében és szívében Ahhoz, hogy először az emberek fejében és szívében legyen rend, az kell, hogy a dolgokat a maguk legyen rend, az kell, hogy a dolgokat a maguk egyszerű és helyes nevén nevezzék meg. Konfuciusz egyszerű és helyes nevén nevezzék meg. Konfuciusz szerint kevés dolog árt annyira a békének, szerint kevés dolog árt annyira a békének, igazságnak és jólétnek, mint a nevek és fogalmak igazságnak és jólétnek, mint a nevek és fogalmak összekeverése. Az apa legyen apa, a fiú fiú, a összekeverése. Az apa legyen apa, a fiú fiú, a fejedelem fejedelem. Ennyi a helyes kormányzás fejedelem fejedelem. Ennyi a helyes kormányzás titka.titka.


Döntő jelentőségű a nevelés. Konfuciusz a mindenki Döntő jelentőségű a nevelés. Konfuciusz a mindenki számára egyaránt hozzáférhető közoktatás számára egyaránt hozzáférhető közoktatás kiterjesztését és javítását követeli. Ez irányú kiterjesztését és javítását követeli. Ez irányú gondolatai halála után valóban a kínai nevelési gondolatai halála után valóban a kínai nevelési rendszer alapjává lettek. A puszta tudásnál jobban rendszer alapjává lettek. A puszta tudásnál jobban hangsúlyozza a művészi érzék kifejlesztésének és a hangsúlyozza a művészi érzék kifejlesztésének és a tisztességre és erkölcsre való nevelésnek a tisztességre és erkölcsre való nevelésnek a fontosságát. Ez utóbbiak szabályai formálják fontosságát. Ez utóbbiak szabályai formálják legalábbis a külső jellemet és a nép számára legalábbis a külső jellemet és a nép számára védőfalként szolgálnak a veszélyes kihágások ellen.védőfalként szolgálnak a veszélyes kihágások ellen.


II. Lao-ceII. Lao-ce1.1. Lao-ce életeLao-ce élete2.2. A A taotao és a világ – a és a világ – a taotao mint elv mint elv3.3. A A taotao mint a bölcs útja mint a bölcs útja4.4. Állam és társadalomÁllam és társadalom

1.) Lao-ce élete1.) Lao-ce életeKr.e. kb. 600 (609?) - 517?) Kr.e. kb. 600 (609?) - 517?) „„Lao-ce Csu ország, Ku kerülete Li járásának Csüzsen Lao-ce Csu ország, Ku kerülete Li járásának Csüzsen

nevű falvába való volt; személyneve Er, az adott nevű falvába való volt; személyneve Er, az adott neve Tan, családneve pedig Li. … Csou neve Tan, családneve pedig Li. … Csou fejedelmének könyvtárában volt hivatalnok.” (Kong-fejedelmének könyvtárában volt hivatalnok.” (Kong-ce)ce)

Lao-ce („az idős mester”) ragadványnév.Lao-ce („az idős mester”) ragadványnév.Minden életrajzi adata legendás, ezért bizonytalan. (Az is Minden életrajzi adata legendás, ezért bizonytalan. (Az is

vitatott, hogy valóban élt.)vitatott, hogy valóban élt.)


Akárcsak Görögországban Platón és Arisztotelész, Kínában Akárcsak Görögországban Platón és Arisztotelész, Kínában is majdnem egyidejűleg élt a kínai szellem egész is majdnem egyidejűleg élt a kínai szellem egész későbbi fejlődésére nézve irányadó két gondolkodó. későbbi fejlődésére nézve irányadó két gondolkodó. Nem lehet azonban egyiket a másik tanítványának Nem lehet azonban egyiket a másik tanítványának nevezni. A hagyomány szerint egyszer találkoztak.nevezni. A hagyomány szerint egyszer találkoztak.

Lao-ce tökéletesítette magát az út és erény ismeretében, de Lao-ce tökéletesítette magát az út és erény ismeretében, de tudományát elrejtette, névtelen igyekezett maradni. tudományát elrejtette, névtelen igyekezett maradni. Hosszú ideje élt már Csouban, s látta, hogy az ország Hosszú ideje élt már Csouban, s látta, hogy az ország hanyatlik, elhatározta hát, hogy elmegy. hanyatlik, elhatározta hát, hogy elmegy.

A nyugati határra érvén a határkapu őre megörült neki, s így A nyugati határra érvén a határkapu őre megörült neki, s így szólt: Uram, ha már el akarsz vonulni a világtól, kérlek, szólt: Uram, ha már el akarsz vonulni a világtól, kérlek, írj nekem egy könyvet. Lao-ce akkor megírta könyvét írj nekem egy könyvet. Lao-ce akkor megírta könyvét két részben az Útról és Erényről, több mint ötezer két részben az Útról és Erényről, több mint ötezer szóban, és elment. Senki sem tudja, hol végezte.szóban, és elment. Senki sem tudja, hol végezte.

Tao Tö king – a legnagyszerűbb könyvek egyike, két Tao Tö king – a legnagyszerűbb könyvek egyike, két könyvben és 81 fejezetben, szigorú rend nélkül könyvben és 81 fejezetben, szigorú rend nélkül tartalmazza Lao-ce metafizikai, etikai és politikai tartalmazza Lao-ce metafizikai, etikai és politikai nézeteit.nézeteit.


2.) A tao és a világ – a tao mint elv2.) A tao és a világ – a tao mint elvtaotao: 1.) „út”; 2.) „értelem”: 1.) „út”; 2.) „értelem”Taoizmus: A Lao-ce tanítása és az őt követő filozófiai (és Taoizmus: A Lao-ce tanítása és az őt követő filozófiai (és

vallási) irányzat.vallási) irányzat.Tao Tao a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. Minden a világ alapjában véve felfoghatatlan ősoka. Minden

törvények törvénye, minden mértékek mértéke. Lao-ce törvények törvénye, minden mértékek mértéke. Lao-ce gondolkodása eltérően Konfuciuszétól metafizikus gondolkodása eltérően Konfuciuszétól metafizikus irányt vesz. „Az ember a föld mértékéhez igazodik, a irányt vesz. „Az ember a föld mértékéhez igazodik, a föld az ég mértékéhez, az ég a föld az ég mértékéhez, az ég a tao tao mértékéhez, a mértékéhez, a tao tao pedig önmagához.”pedig önmagához.”

Abszolút, felfoghatatlan és megnevezhetetlen. „A Abszolút, felfoghatatlan és megnevezhetetlen. „A tao tao rejtett rejtett és nincsen neve. …Nem tudom a valódi nevét, és nincsen neve. …Nem tudom a valódi nevét, kisebbik nevén szólítva nevezem a kisebbik nevén szólítva nevezem a taotao-nak.”-nak.”

A legtöbb, amit a megismerésben elérhetünk, nem-tudásunk A legtöbb, amit a megismerésben elérhetünk, nem-tudásunk bizonyossága. „A tudást nem-tudásnak tartani: a bizonyossága. „A tudást nem-tudásnak tartani: a legmagasabb fok.”legmagasabb fok.”

Mégis részesei lehetünk a Mégis részesei lehetünk a taotao-nak, ha alázatosan és -nak, ha alázatosan és odaadóan átérezzük uralmát a természet és a világ odaadóan átérezzük uralmát a természet és a világ folyásának törvényeiben, s emberifolyásának törvényeiben, s emberi


életünknek is mércéjévé tesszük. Előfeltétele, hogy életünknek is mércéjévé tesszük. Előfeltétele, hogy bensőleg megszabaduljunk mindattól, ami eltérít a bensőleg megszabaduljunk mindattól, ami eltérít a tao tao útjáról.útjáról.

3.) A tao és a bölcs útja3.) A tao és a bölcs útjaAki felismerte a tao-n kívül minden dolgok értéktelenségét, Aki felismerte a tao-n kívül minden dolgok értéktelenségét,

nem taníthat cselekvés- vagy sikerközpontú etikát. nem taníthat cselekvés- vagy sikerközpontú etikát. Lao-ce viszont világmegvetést és aszkézist sem Lao-ce viszont világmegvetést és aszkézist sem tanít. A helyes középútra törekszik és ez minden tanít. A helyes középútra törekszik és ez minden kínai gondolkodás alapvonása. „Szíve, s ne szeme kínai gondolkodás alapvonása. „Szíve, s ne szeme függjön a Szent Birodalmon.”)függjön a Szent Birodalmon.”)

A taoizmus mélyen rokon az indiai vallás és filozófia A taoizmus mélyen rokon az indiai vallás és filozófia gondolataival. A „karmajóga” indiai fogalma ugyanazt gondolataival. A „karmajóga” indiai fogalma ugyanazt mondja ki, mint Lao-ce követelménye: tétlenül mondja ki, mint Lao-ce követelménye: tétlenül cselekedni. A mindenben és bennünk is fellelhető cselekedni. A mindenben és bennünk is fellelhető brahmáról szóló indiai tanítás, miszerint fel kell brahmáról szóló indiai tanítás, miszerint fel kell oldódnunk benne, hogy megtaláljuk a békét és oldódnunk benne, hogy megtaláljuk a békét és megváltást, ugyancsak összevethető a megváltást, ugyancsak összevethető a taotao tanával. tanával.


Gyakorlati etikájában keresztény párhuzam: „Aki nem Gyakorlati etikájában keresztény párhuzam: „Aki nem viszálykodik, azzal senki sem viszálykodhat… Fizess viszálykodik, azzal senki sem viszálykodhat… Fizess erénnyel a barátságért!... A jóra jóval felelek, s a erénnyel a barátságért!... A jóra jóval felelek, s a nem-jóra is jóval felelek, amitől az megjavul. Az nem-jóra is jóval felelek, amitől az megjavul. Az igazra igazzal felelek, s a nem-igazra is igazzal igazra igazzal felelek, s a nem-igazra is igazzal felelek, ami által az megigazul…” Továbbmegy egy felelek, ami által az megigazul…” Továbbmegy egy lépéssel Konfuciusznál, aki a jóért szintén jóval akar lépéssel Konfuciusznál, aki a jóért szintén jóval akar fizetni, a rosszért azonban nem jóval, hanem fizetni, a rosszért azonban nem jóval, hanem „törvényességgel”.„törvényességgel”.

Etikájának kulcsszava az Etikájának kulcsszava az egyszerűség.egyszerűség. Az egyszerű élet Az egyszerű élet elutasítja a nyereséget, okosságot, affektálást, elutasítja a nyereséget, okosságot, affektálást, önzést és nagyralátó vágyakat. A csendben és a önzést és nagyralátó vágyakat. A csendben és a természeti folyamatok odaadó megfigyelésében, természeti folyamatok odaadó megfigyelésében, amely a amely a tao tao külső oldala, elérhetjük a nyugalmat és külső oldala, elérhetjük a nyugalmat és megvilágosodást, ha az belsővé válik. A megvilágosodást, ha az belsővé válik. A megvilágosodott elfogulatlan és gyermekien megvilágosodott elfogulatlan és gyermekien egyszerű lesz. Feloldódott, lágy, és éppen ezáltal egyszerű lesz. Feloldódott, lágy, és éppen ezáltal mindent el tud viselni. A víz oly közel van a mindent el tud viselni. A víz oly közel van a taotaohoz.hoz.


Akinek a cselekedetei összhangban vannak a Akinek a cselekedetei összhangban vannak a taotao-val, az egy -val, az egy lesz vele. Aki eléri a legmagasztosabb célt és teljes lesz vele. Aki eléri a legmagasztosabb célt és teljes önmegtagadásban feloldódik a önmegtagadásban feloldódik a taotao-ban, az ebben az -ban, az ebben az értelemben halhatatlan lesz. értelemben halhatatlan lesz.

Önmaga megtagadásáról, énjének elvesztéséről ismerszik Önmaga megtagadásáról, énjének elvesztéséről ismerszik meg az igazán nemes. „Ha művedet véghezvitted, meg az igazán nemes. „Ha művedet véghezvitted, nyomban vonulj vissza, mert az az ég nyomban vonulj vissza, mert az az ég taotao-ja. „Aki -ja. „Aki másokat legyőz, az erős; aki önmagát legyőzi, az másokat legyőz, az erős; aki önmagát legyőzi, az hatalmas.” „Ugyanígy a bölcs ember önmagát a hatalmas.” „Ugyanígy a bölcs ember önmagát a háttérbe helyezi, s így kerül előre, önmagával nem háttérbe helyezi, s így kerül előre, önmagával nem törődik, s így őrzi meg énjét.” (Keresztény párhuzam.) A törődik, s így őrzi meg énjét.” (Keresztény párhuzam.) A taotao-ban vándorolva a tökéletest egykedvűségében már -ban vándorolva a tökéletest egykedvűségében már semmiféle külső veszély vagy csábítás nem rázhatja semmiféle külső veszély vagy csábítás nem rázhatja meg.meg.

4.) Állam és társadalom4.) Állam és társadalomTétlenséggel, fáradalomtól mentes oldott nyugvással hatni a Tétlenséggel, fáradalomtól mentes oldott nyugvással hatni a

taotao-ban nemcsak a bölcs, hanem az uralkodó számára -ban nemcsak a bölcs, hanem az uralkodó számára is parancs. Sok szó, törvény, parancs és tilalom nélkül, is parancs. Sok szó, törvény, parancs és tilalom nélkül, csakis saját nyugalmas és erényes lényének csakis saját nyugalmas és erényes lényének kisugárzásával kormányozzon az uralkodó.kisugárzásával kormányozzon az uralkodó.


Eltér a konfucianizmustól a tudás és a képzés Eltér a konfucianizmustól a tudás és a képzés megítélésében. Nem a sok tudás, hanem az megítélésében. Nem a sok tudás, hanem az egyszerűség és a jámborság teszi boldoggá az embert. egyszerűség és a jámborság teszi boldoggá az embert. Elutasítja a zenét, valamint a külső erkölcs és Elutasítja a zenét, valamint a külső erkölcs és szokások előírásait. „A régi időkben azok, akik tudták, szokások előírásait. „A régi időkben azok, akik tudták, hogyan kell gyakorolni a hogyan kell gyakorolni a taotao-t, nem arra törekedtek, -t, nem arra törekedtek, hogy felvilágosítsák a népet, hanem arra, hogy (ismét) hogy felvilágosítsák a népet, hanem arra, hogy (ismét) ostobává tegyék. A népet akkor nehéz kormányozni, ostobává tegyék. A népet akkor nehéz kormányozni, ha sokat tud.”ha sokat tud.”

Ahogyan a bölcsnek saját személyében, úgy kell a Ahogyan a bölcsnek saját személyében, úgy kell a fejedelemnek az egész birodalomban uralomra fejedelemnek az egész birodalomban uralomra juttatnia a juttatnia a taotao-t. „Akkor az ég és a föld harmóniában -t. „Akkor az ég és a föld harmóniában csengene össze…a nép pedig parancs nélkül, magától csengene össze…a nép pedig parancs nélkül, magától megnyugodna.” megnyugodna.”

Béke uralkodik, ahol Béke uralkodik, ahol taotao uralkodik. Mert a bölcs utálja a uralkodik. Mert a bölcs utálja a fegyvert és a háborút. Ha kénytelen fegyverhez nyúlni, fegyvert és a háborút. Ha kénytelen fegyverhez nyúlni, nem szívesen teszi, csak a szükség kényszeríti. nem szívesen teszi, csak a szükség kényszeríti. Örömmel tenni annyit jelent, mint embereket örömmel Örömmel tenni annyit jelent, mint embereket örömmel gyilkolni. „Az igazán jó (hadvezér) …célhoz ér, de nem gyilkolni. „Az igazán jó (hadvezér) …célhoz ér, de nem alkalmaz erőszakot.” alkalmaz erőszakot.”


A társadalomnak a A társadalomnak a tao tao uralma alatt elérhető eszményi uralma alatt elérhető eszményi állapotában a nép egyszerűségben, jámborságban, állapotában a nép egyszerűségben, jámborságban, békében élhetne.békében élhetne.

5.) A taoizmus későbbi fejlődése5.) A taoizmus későbbi fejlődéseA A Tao Tö kingTao Tö king tiszta tanának alig akadt követője. Amikor tiszta tanának alig akadt követője. Amikor

későbbi gondolkodók ismét felfedezték, későbbi gondolkodók ismét felfedezték, továbbfejlesztették, majd népszerűsítették, egyre továbbfejlesztették, majd népszerűsítették, egyre inkább felhígult, sok tanítását meghamisították. inkább felhígult, sok tanítását meghamisították. Széles körben elterjedt ugyan, de annyira átitatva Széles körben elterjedt ugyan, de annyira átitatva babonával, a szellemimádás és a mágia praktikáival, babonával, a szellemimádás és a mágia praktikáival, hogy az Idős Mester tiszta tanával már csak a hogy az Idős Mester tiszta tanával már csak a taoizmus név köti össze.taoizmus név köti össze.


III. A motizmus és III. A motizmus és néhány egyéb néhány egyéb

irányzatirányzat1.1. Mo TiMo Ti2.2. A szofistákA szofisták3.3. Az új-motizmusAz új-motizmus4.4. A legistákA legisták


1.) Mo Ti1.) Mo TiKr.e. 500 – 396Kr.e. 500 – 396A motizmus a kínai filozófia harmadik meghatározó A motizmus a kínai filozófia harmadik meghatározó

irányzata.irányzata.„„Az általános jólétet előmozdítani és a rosszat leküzdeni.” – Az általános jólétet előmozdítani és a rosszat leküzdeni.” –

ez a mozgalom jelmondata. Tisztán a gyakorlati ez a mozgalom jelmondata. Tisztán a gyakorlati hasznosság filozófiája.hasznosság filozófiája.

Mi kell az általános jóléthez? A régi uralkodók, mondja, két Mi kell az általános jóléthez? A régi uralkodók, mondja, két dologra törekedtek a birodalom kormányzásakor: az dologra törekedtek a birodalom kormányzásakor: az ország gazdagságára és a népesség gyarapítására. ország gazdagságára és a népesség gyarapítására. Minden elméletet és minden gyakorlati intézkedést Minden elméletet és minden gyakorlati intézkedést azzal kell mérni, hogy gátolja-e vagy előmozdítja a azzal kell mérni, hogy gátolja-e vagy előmozdítja a népesség jólétét és növekedését. Gátolja elsősorban népesség jólétét és növekedését. Gátolja elsősorban a háború, mely elpusztítja a gazdagságot, a háború, mely elpusztítja a gazdagságot, szétszakítja a családokat és csökkenti a népességet. szétszakítja a családokat és csökkenti a népességet.


Ezért Mo Ti valamennyi követője a legélesebben elítéli a Ezért Mo Ti valamennyi követője a legélesebben elítéli a háborút; szabályos leszerelési hadjáratokat vezettek. háborút; szabályos leszerelési hadjáratokat vezettek. Ez okból ítélte el a zene és a művészetek Ez okból ítélte el a zene és a művészetek konfuciánus dicsőítését is.konfuciánus dicsőítését is.

Mo Ti nem dogmatikus, minden a tényleges Mo Ti nem dogmatikus, minden a tényleges élettapasztalathoz van kötve. Szerinte minden élettapasztalathoz van kötve. Szerinte minden filozófiai elmélet három követelménynek köteles filozófiai elmélet három követelménynek köteles eleget tenni: rendelkezzen szilárd alapokkal eleget tenni: rendelkezzen szilárd alapokkal (harmonizáljon a bölcs öreg uralkodók tetteivel), állja (harmonizáljon a bölcs öreg uralkodók tetteivel), állja ki a kritikus vizsgálatot (mércéje a tényleges emberi ki a kritikus vizsgálatot (mércéje a tényleges emberi tapasztalás, az, amit az emberek látnak és hallanak), tapasztalás, az, amit az emberek látnak és hallanak), és fel lehessen használni a gyakorlatban (bevezetve és fel lehessen használni a gyakorlatban (bevezetve a törvényhozásban és az igazgatásban előnyösek-e a törvényhozásban és az igazgatásban előnyösek-e a hatásai az általános jólétre.a hatásai az általános jólétre.


Mo TI filozófiájának ismeretelméleti része némileg talán Mo TI filozófiájának ismeretelméleti része némileg talán primitívnek tűnik, etikai követelményeiben azonban primitívnek tűnik, etikai követelményeiben azonban figyelemre méltó magaslatokra emelkedik. Krisztus figyelemre méltó magaslatokra emelkedik. Krisztus előtt négyszáz évvel állítja fel az általános előtt négyszáz évvel állítja fel az általános emberszeretetről szóló híres elvét: mindenki „úgy emberszeretetről szóló híres elvét: mindenki „úgy bánjon más országokkal, mint a magáéval, más bánjon más országokkal, mint a magáéval, más családokkal, mint a magáéval, más emberekkel, mint családokkal, mint a magáéval, más emberekkel, mint önmagával”. Ha mindenki követné ezt a önmagával”. Ha mindenki követné ezt a parancsolatot, béke lenne és általános jólét, de ha parancsolatot, béke lenne és általános jólét, de ha nem tartják be, az minden társadalmi rendetlenség nem tartják be, az minden társadalmi rendetlenség okozója. Felfogása nem mentes a hasznossági okozója. Felfogása nem mentes a hasznossági szemponttól: „Akik másokat szeretnek, szeretetben szemponttól: „Akik másokat szeretnek, szeretetben lesz részük.”lesz részük.”


A hagyományos kínai valláshoz valló viszonya pozitív. A hagyományos kínai valláshoz valló viszonya pozitív. Konfuciusznál nyomatékosabban védi, ismét csak Konfuciusznál nyomatékosabban védi, ismét csak gyakorlati okokból. „Ha mindenki hisz a szellemek gyakorlati okokból. „Ha mindenki hisz a szellemek hatalmában, hogy a jó elnyeri jutalmát, s a rossz hatalmában, hogy a jó elnyeri jutalmát, s a rossz elkárhozik, akkor nem lesz rendetlenség.”elkárhozik, akkor nem lesz rendetlenség.”

Az ősi valláshoz és hithez való viszonyában Lao-ce a Az ősi valláshoz és hithez való viszonyában Lao-ce a „legbalosabb”, tehát kritikus vagy elutasító; Mo Ti a „legbalosabb”, tehát kritikus vagy elutasító; Mo Ti a leginkább „jobboldali”, amennyiben a vallás fő leginkább „jobboldali”, amennyiben a vallás fő védelmezője lett az ókori Kínában, míg Konfuciusz védelmezője lett az ókori Kínában, míg Konfuciusz ebben is, mint mindenben, az arany középutat keresi.ebben is, mint mindenben, az arany középutat keresi.


2.) A szofisták2.) A szofistákA szofisták erőszakkal való letörése Konfuciusz idején A szofisták erőszakkal való letörése Konfuciusz idején

semmi esetre sem nyomta el tartósan ezt a szellemi semmi esetre sem nyomta el tartósan ezt a szellemi irányzatot. A Mo mester halála utáni évszázadban irányzatot. A Mo mester halála utáni évszázadban ismét felléptek: Hui-si és Kung-szun a leghíresebbek.ismét felléptek: Hui-si és Kung-szun a leghíresebbek.

Logikai szőrszálhasogatásaik („Egy barna ló és egy sötét Logikai szőrszálhasogatásaik („Egy barna ló és egy sötét ökör összesen hármat tesz ki”), fogalmi ökör összesen hármat tesz ki”), fogalmi játszadozásaik és azok paradox következményeinek játszadozásaik és azok paradox következményeinek hangsúlyozása jórészt előre megfontolt túlzások, hangsúlyozása jórészt előre megfontolt túlzások, hiszen a szofista akkor tud kibontakozni, ha először hiszen a szofista akkor tud kibontakozni, ha először beszédbe elegyedik partnerével, erre pedig beszédbe elegyedik partnerével, erre pedig ellentmondásokra ingerlő állításokkal hívja fel őt.ellentmondásokra ingerlő állításokkal hívja fel őt.


3.) Az új.motizmus3.) Az új.motizmusA konfucianizmus, taoizmus és a motizmus, amelyek, ha A konfucianizmus, taoizmus és a motizmus, amelyek, ha

más-más módon is, de mind a helyes életvitelre, nem más-más módon is, de mind a helyes életvitelre, nem pedig logikai fejtegetésekre irányultak hadat üzent a pedig logikai fejtegetésekre irányultak hadat üzent a szofistáknak. Különösen a motista filozófia fejlődése szofistáknak. Különösen a motista filozófia fejlődése zajlott az újraéledő szofista tanokkal folytatott vita zajlott az újraéledő szofista tanokkal folytatott vita jegyében. Az új-motisták tanításukat ezért igyekeztek jegyében. Az új-motisták tanításukat ezért igyekeztek logikailag-ismeretelméletileg szilárdan megalapozni, logikailag-ismeretelméletileg szilárdan megalapozni, s így védelmezni a szofisták bíráló megjegyzéseivel s így védelmezni a szofisták bíráló megjegyzéseivel szemben. szemben.

A tudás egyetlen funkciója azonban náluk is az, hogy A tudás egyetlen funkciója azonban náluk is az, hogy lehetővé tegye a helyes döntéseket. A helyes döntés lehetővé tegye a helyes döntéseket. A helyes döntés pedig az, ami „az általános jólétet és a rossz pedig az, ami „az általános jólétet és a rossz leküzdését” a legjobban szolgálja – mint Mo leküzdését” a legjobban szolgálja – mint Mo mesternél.mesternél.


4.) A legisták4.) A legistákElégtelennek tekintik a Konfuciusz és mások által tanított Elégtelennek tekintik a Konfuciusz és mások által tanított

kormányzási alapelvet, miszerint a népet legjobb kormányzási alapelvet, miszerint a népet legjobb fentről, jó példával irányítani, egyébként pedig rá kell fentről, jó példával irányítani, egyébként pedig rá kell bízni a hagyományos erkölcs és szokásrend bízni a hagyományos erkölcs és szokásrend útmutatásaira. Ehelyett a kidolgozott, részletes útmutatásaira. Ehelyett a kidolgozott, részletes törvényhozás szükségességét hangsúlyozzák a törvényhozás szükségességét hangsúlyozzák a helyes alapelvek követésének biztosítására. helyes alapelvek követésének biztosítására.

Alapelveik egyébként lényegileg megegyeznek a Alapelveik egyébként lényegileg megegyeznek a konfucianizmuséival. A gyakorlatban mégis súlyos konfucianizmuséival. A gyakorlatban mégis súlyos harcok bontakoztak ki közöttük. Így lettek a legisták a harcok bontakoztak ki közöttük. Így lettek a legisták a Krisztus előtti 213-as év nagy könyvégetésének Krisztus előtti 213-as év nagy könyvégetésének (konfucianista, motista) fő szorgalmazói.(konfucianista, motista) fő szorgalmazói.


IV. Konfuciusz nagy IV. Konfuciusz nagy tanítványaitanítványai

1.1. MenciuszMenciusz2.2. Hszün-ceHszün-ce3.3. A Csung Jung könyvA Csung Jung könyv


1.) Menciusz1.) MenciuszMeng-ce (Kr.e. 371 – 289)Meng-ce (Kr.e. 371 – 289)Konfuciusz tanítványai közül ő tett szert a legnagyobb Konfuciusz tanítványai közül ő tett szert a legnagyobb

tekintélyre. tekintélyre. Két vonatkozásban egészítette ki és fejlesztette tovább Két vonatkozásban egészítette ki és fejlesztette tovább

mestere tanításait. mestere tanításait. i.) Az emberi jellemről alkotott nézetek kidolgozásával i.) Az emberi jellemről alkotott nézetek kidolgozásával

pszichológiailag megalapozni: „Az ember jó.” pszichológiailag megalapozni: „Az ember jó.” Mindnyájan magunkkal hordozzuk a harmonikus élet Mindnyájan magunkkal hordozzuk a harmonikus élet kulcsát, mely megvalósítva magától elhozza a helyes kulcsát, mely megvalósítva magától elhozza a helyes társadalmi rendet. Ha a valóságos életben az emberek társadalmi rendet. Ha a valóságos életben az emberek semmi esetre sem viselkednek mindig ennek a belső semmi esetre sem viselkednek mindig ennek a belső törvénynek megfelelően, ennek oka nem az ő törvénynek megfelelően, ennek oka nem az ő természetükben, hanem a külső körülményekben rejlik, természetükben, hanem a külső körülményekben rejlik, a társadalmi rend és a hatalmon lévők a társadalmi rend és a hatalmon lévők tökéletlenségeiben.tökéletlenségeiben.


ii.) másrészt jelentős mint politikai gondolkodó, mint a ii.) másrészt jelentős mint politikai gondolkodó, mint a „fejedelmek tanácsadója”. A fenti gondolattal „fejedelmek tanácsadója”. A fenti gondolattal Menciusz érdeklődése a politikaelmélet felé fordul; az Menciusz érdeklődése a politikaelmélet felé fordul; az emberben rejlő jó hívő igenlőjéből a társadalom emberben rejlő jó hívő igenlőjéből a társadalom bírálója és csaknem forradalmár lesz. Mint mestere bírálója és csaknem forradalmár lesz. Mint mestere elveti a háborút („Sosem létezett igazságos háború.”), elveti a háborút („Sosem létezett igazságos háború.”), a pompát és a harcol a közvagyon pazarlása ellen. a pompát és a harcol a közvagyon pazarlása ellen. Megkülönbözteti Konfuciusztól a nép és az uralkodó Megkülönbözteti Konfuciusztól a nép és az uralkodó viszonyáról vallott nézete. Ő is előnyben részesíti a viszonyáról vallott nézete. Ő is előnyben részesíti a monarchiát a demokráciával szemben, mert ott csak monarchiát a demokráciával szemben, mert ott csak magát a fejedelmet kell a helyes útra terelni ahhoz, magát a fejedelmet kell a helyes útra terelni ahhoz, hogy a közösség megfelelő állapotba kerüljön. Nála hogy a közösség megfelelő állapotba kerüljön. Nála azonban a nép java a lényeg, az uralkodó nem fontos. azonban a nép java a lényeg, az uralkodó nem fontos. Ebből vonja le azt a radikális következtetést, hogy a Ebből vonja le azt a radikális következtetést, hogy a népnek mindenkori joga és feladata félreállítani, vagy népnek mindenkori joga és feladata félreállítani, vagy egyenesen megölni, a kötelességeit nem a köz javára egyenesen megölni, a kötelességeit nem a köz javára teljesítő uralkodót. teljesítő uralkodót.


2.) Hszün-ce 2.) Hszün-ce Kr.e. 355 – 288.Kr.e. 355 – 288.„„Az ember természete rossz, ami jó benne, az mesterséges. Az ember természete rossz, ami jó benne, az mesterséges.

Mert az embernek születésétől fogva természete a Mert az embernek születésétől fogva természete a haszonvágy. Ha követi, ellentét és viszály támad, s haszonvágy. Ha követi, ellentét és viszály támad, s oda az engedékenység és a barátság. Születésétől oda az engedékenység és a barátság. Születésétől megvan benne a szem és a fül sóvárgása a hangok megvan benne a szem és a fül sóvárgása a hangok és a színek öröme után, ha követi, szemérmetlenség és a színek öröme után, ha követi, szemérmetlenség és rendetlenség támad, s oda az erkölcs és a a jog. és rendetlenség támad, s oda az erkölcs és a a jog. Tehát ha az ember enged természetének és kiéli Tehát ha az ember enged természetének és kiéli szenvedélyeit, az viszályhoz és ellenségeskedéshez, szenvedélyeit, az viszályhoz és ellenségeskedéshez, túlkapásokhoz vezet, felborul a rend, és vadság váltja túlkapásokhoz vezet, felborul a rend, és vadság váltja fel. Ezért van szükség a nevelés hatására, a jog és az fel. Ezért van szükség a nevelés hatására, a jog és az erkölcs útjára, hogy engedékenység, barátság, rend erkölcs útjára, hogy engedékenység, barátság, rend legyen és a szabályok betartassanak. Innen nézve legyen és a szabályok betartassanak. Innen nézve minden további nélkül világos, hogy az ember minden további nélkül világos, hogy az ember természete rossz, és ami jó benne, az mesterséges.”természete rossz, és ami jó benne, az mesterséges.”


Menciusz szerint alig kell figyelnünk a külső természetre, Menciusz szerint alig kell figyelnünk a külső természetre, hanem befelé kell fülelnünk, Hszün-ce ezzel szemben hanem befelé kell fülelnünk, Hszün-ce ezzel szemben azt igényli, hogy az ember hajtsa tevékenyen uralma azt igényli, hogy az ember hajtsa tevékenyen uralma alá a természetet. alá a természetet.

3.) A Csung Jung könyv3.) A Csung Jung könyvKr.e. 355 – 288.Kr.e. 355 – 288.A mester egyik unokájának könyve. Benne a „mérték és A mester egyik unokájának könyve. Benne a „mérték és

közép”, az „arany közép” tanának gondolata közép”, az „arany közép” tanának gondolata metafizikus fordulatot vesz. Nemcsak a nemes és a metafizikus fordulatot vesz. Nemcsak a nemes és a bölcs cselekedetének mércéje, hanem minden lét bölcs cselekedetének mércéje, hanem minden lét átfogó elvévé lesz. A átfogó elvévé lesz. A harmónia harmónia itt univerzális itt univerzális törvényként jelenik meg.törvényként jelenik meg.

A mindent átfogó harmónia, melynek törvénye a világ A mindent átfogó harmónia, melynek törvénye a világ alapja, nekünk embereknek önmagunkban kell alapja, nekünk embereknek önmagunkban kell megvalósítanunk. Az önmagához való hűség az ég megvalósítanunk. Az önmagához való hűség az ég törvénye, az önmagához való hűség kísérlete az törvénye, az önmagához való hűség kísérlete az ember törvénye.ember törvénye.


„„A nemes mindig úgy mozog, hogy fellépése mindenkor A nemes mindig úgy mozog, hogy fellépése mindenkor általános példaként szolgálhat; úgy viselkedik, hogy általános példaként szolgálhat; úgy viselkedik, hogy az mindenkor általános törvényként szolgálhat; és az mindenkor általános törvényként szolgálhat; és úgy beszél, hogy szava mindenkor általános úgy beszél, hogy szava mindenkor általános mérceként szolgálhat.” (Ez majdnem szó szerint mérceként szolgálhat.” (Ez majdnem szó szerint megegyezik Immanuel Kant kategorikus megegyezik Immanuel Kant kategorikus imperatívuszával.)imperatívuszával.)


V. Kitekintés a V. Kitekintés a további további

fejleményekre és fejleményekre és előzetes értékeléselőzetes értékelés

1.1. A kínai középkor filozófiájaA kínai középkor filozófiája2.2. A buddhizmus KínábanA buddhizmus Kínában3.3. Az új-konfucianizmus koraAz új-konfucianizmus kora4.4. A kínai filozófia általános jellege és A kínai filozófia általános jellege és

jelentőségejelentősége


A tanítványok által továbbvitt konfucianizmus az a filozófiai A tanítványok által továbbvitt konfucianizmus az a filozófiai irány, amely egészen a jelenig uralja a kínai gondolkodás irány, amely egészen a jelenig uralja a kínai gondolkodás egész fejlődését.egész fejlődését.

1.) A kínai középkor filozófiája1.) A kínai középkor filozófiájaKr.e. 200 – Kr.u. 1000.Kr.e. 200 – Kr.u. 1000.A kínai filozófia sötét korszaka. A konfucianizmus állami A kínai filozófia sötét korszaka. A konfucianizmus állami

kultusszá merevedett, a taoizmus alkímiává és babonává kultusszá merevedett, a taoizmus alkímiává és babonává fajult.fajult.

Mégsem szünetelt teljesen a filozofikus gondolkodás. A Mégsem szünetelt teljesen a filozofikus gondolkodás. A konfucianizmusban és kisebb mértékben a taoizmusban konfucianizmusban és kisebb mértékben a taoizmusban is fel-feltűntek olyan gondolkodók, akik megpróbáltak is fel-feltűntek olyan gondolkodók, akik megpróbáltak kapcsolódni a klasszikus kínai filozófiai hagyományhoz. kapcsolódni a klasszikus kínai filozófiai hagyományhoz. A motizmus nem heverte ki a nagy könyvégetést és A motizmus nem heverte ki a nagy könyvégetést és kiátkozást. Így a konfucianizmus és a taoizmus lettek a kiátkozást. Így a konfucianizmus és a taoizmus lettek a középkor uralkodó irányzatai, és harmadikként hozzájuk középkor uralkodó irányzatai, és harmadikként hozzájuk csatlakozott az Indiából származó és kínai földön csatlakozott az Indiából származó és kínai földön ekkoriban terjedő buddhizmus.ekkoriban terjedő buddhizmus.


Az összfejlődés három lényeges mozzanata: a középkori Az összfejlődés három lényeges mozzanata: a középkori babonával élesen szembenálló babonával élesen szembenálló kritikai irányzatkritikai irányzat (Vang (Vang Csung); a Csung); a jin-jang-tan jin-jang-tan növekvő jelentősége és az növekvő jelentősége és az iskolák ezzel összefüggő kölcsönös egymásrahatása iskolák ezzel összefüggő kölcsönös egymásrahatása és keveredése; s végül a buddhizmus kínai területen és keveredése; s végül a buddhizmus kínai területen végbement átalakulása.végbement átalakulása.

A buddhizmushoz: Kr.u. I. századtól kezdődően (Ming-ti A buddhizmushoz: Kr.u. I. századtól kezdődően (Ming-ti császár idején) jelent meg. Először minden iskoláját császár idején) jelent meg. Először minden iskoláját bevezették, klasszikus irodalmát lefordították. Aztán bevezették, klasszikus irodalmát lefordították. Aztán egy kiválogatódás ment végbe: a bármi módon egy kiválogatódás ment végbe: a bármi módon radikális vagy szélsőséges irányzatok nem tudtak radikális vagy szélsőséges irányzatok nem tudtak fennmaradni.fennmaradni.

Így a Kínában máig fennmaradó öt fő buddhista iskola is Így a Kínában máig fennmaradó öt fő buddhista iskola is idegenkedik minden szélsőségtől. A idegenkedik minden szélsőségtől. A legjellegzetesebb a már említett zen-buddhizmus, legjellegzetesebb a már említett zen-buddhizmus, amely már kínai fejlemény. amely már kínai fejlemény.


2.) Az új-konfucianizmus kora2.) Az új-konfucianizmus koraLáttuk, hogy Indiában a buddhizmus és más nem-ortodox Láttuk, hogy Indiában a buddhizmus és más nem-ortodox

rendszerek megjelenése a régi védikus rendszerek megjelenése a régi védikus hagyományokon alapuló brahmanikus vallás és hagyományokon alapuló brahmanikus vallás és filozófia új virágzásához vezetett. Tudjuk, hogy filozófia új virágzásához vezetett. Tudjuk, hogy Európában a reformáció vallási átalakulása a Európában a reformáció vallási átalakulása a katolicizmus önvizsgálatát és újbóli megerősödését katolicizmus önvizsgálatát és újbóli megerősödését vonta maga után. Hasonlóképpen hatott Kínában a vonta maga után. Hasonlóképpen hatott Kínában a buddhizmus megjelenése.buddhizmus megjelenése.

Nemcsak a kínai nép jelleme volt elég szilárd ahhoz, hogy Nemcsak a kínai nép jelleme volt elég szilárd ahhoz, hogy ezt a tőle idegen vallást önmagához hasonítsa és ezt a tőle idegen vallást önmagához hasonítsa és kultúrájába beépítse, hanem a konfucianizmus is kultúrájába beépítse, hanem a konfucianizmus is olyan ellencsapásra szánta el magát, amely a olyan ellencsapásra szánta el magát, amely a buddhizmus éles bírálatával kezdődött, és saját buddhizmus éles bírálatával kezdődött, és saját alapvető tartalmának állandó, a 20. századig tartó alapvető tartalmának állandó, a 20. századig tartó élénk továbbfejlesztéséhez vezetett.élénk továbbfejlesztéséhez vezetett.


A buddhizmus elleni érvek:A buddhizmus elleni érvek:i.) a lemondás buddhista tana tarthatatlan, mert ha egy i.) a lemondás buddhista tana tarthatatlan, mert ha egy

ember széttépi is a családi kötelékeket, mégsem ember széttépi is a családi kötelékeket, mégsem menekülhet az emberi társadalomtól, amíg lába a menekülhet az emberi társadalomtól, amíg lába a földet éri. Ha a buddhisták cserben is hagyják földet éri. Ha a buddhisták cserben is hagyják hazájukat és rokonságukat, kolostoraikban, hazájukat és rokonságukat, kolostoraikban, rendjeikben mégis új társadalmi rendet hoznak létre, rendjeikben mégis új társadalmi rendet hoznak létre, és új viszony alakul ki mester és tanítvány között.és új viszony alakul ki mester és tanítvány között.

II.) a buddhisták születéstől és haláltól való félelme II.) a buddhisták születéstől és haláltól való félelme önzésről árulkodik, gyáva és méltatlan dolog kivonni önzésről árulkodik, gyáva és méltatlan dolog kivonni magunkat a társadalmi felelősség alól.magunkat a társadalmi felelősség alól.

iii.) értelmetlen tagadni a kézzelfogható valóságot; a iii.) értelmetlen tagadni a kézzelfogható valóságot; a buddhisták jelentéktelennek nyilvánítják a buddhisták jelentéktelennek nyilvánítják a táplálkozást, ruházkodást, és más táplálkozást, ruházkodást, és más életszükségleteket, mégis nap mint nap rá vannak életszükségleteket, mégis nap mint nap rá vannak utalva.utalva.


iv.) a minden létező semmisségéről szóló buddhista elmélet iv.) a minden létező semmisségéről szóló buddhista elmélet egyébként is arról tanúskodik, hogy nem értik a világ egyébként is arról tanúskodik, hogy nem értik a világ igazi lényegét.igazi lényegét.

Az új-konfucianizmus történetének három fő szakasza van, Az új-konfucianizmus történetének három fő szakasza van, s ezek mindegyike egybeesik egy-egy kínai dinasztia s ezek mindegyike egybeesik egy-egy kínai dinasztia uralkodásával; ezért nevét is innen kapta.uralkodásával; ezért nevét is innen kapta.

Szung-kor és az értelem-iskola.Szung-kor és az értelem-iskola.Legkiemelkedőbb gondolkodója és egyben az új-Legkiemelkedőbb gondolkodója és egyben az új-

konfucianizmus legjelentősebb filozófusa Csu Hszi konfucianizmus legjelentősebb filozófusa Csu Hszi (1130 – 1200). Átdolgozta és újból kiadta a (1130 – 1200). Átdolgozta és újból kiadta a konfucianizmus klasszikus szövegeit és újabb konfucianizmus klasszikus szövegeit és újabb fejleményeivel egyesítette egy azóta is az új-fejleményeivel egyesítette egy azóta is az új-konfucianizmus alapjául szolgáló konfucianizmus alapjául szolgáló gondolatrendszerben (párhuzamok: Sankara gondolatrendszerben (párhuzamok: Sankara Indiában, Aquinói Szent Tamás nyugaton). Indiában, Aquinói Szent Tamás nyugaton).


Filozófiájának két alapfogalma a Li, az átfogó világértelem Filozófiájának két alapfogalma a Li, az átfogó világértelem és az anyag. Szerinte ez egybeesik a jin és jang és az anyag. Szerinte ez egybeesik a jin és jang ellentétével. Mindkettő elválaszthatatlanul ellentétével. Mindkettő elválaszthatatlanul összetartozik. „Az értelem a jelenségek felső, az összetartozik. „Az értelem a jelenségek felső, az anyag pedig az alsó vonatkozása. … Ha nem volna anyag pedig az alsó vonatkozása. … Ha nem volna anyag, az értelem sem tudna mihez igazodni. … Ha anyag, az értelem sem tudna mihez igazodni. … Ha van értelem, akkor anyag is van, mely minden dolgot van értelem, akkor anyag is van, mely minden dolgot megjelenít és megtart.”megjelenít és megtart.”

Ming-kor és az idealista-iskola (1368 – 1644).Ming-kor és az idealista-iskola (1368 – 1644).Vang Jang-ming (1473 – 1529) emelkedik ki mint vezető Vang Jang-ming (1473 – 1529) emelkedik ki mint vezető

gondolkodó és Csu Hszi ellenlábasa. gondolkodó és Csu Hszi ellenlábasa. Csing-kor és az empirikus-iskola (1644 – 1911).Csing-kor és az empirikus-iskola (1644 – 1911).Tai Tug-jüan (1723 – 1777) megkísérli az ókori klasszikus, Tai Tug-jüan (1723 – 1777) megkísérli az ókori klasszikus,

a középkori és az addigi új-konfucianizmust egyetlen a középkori és az addigi új-konfucianizmust egyetlen szintézisben egyesíteni. Különös értéket tulajdonít a szintézisben egyesíteni. Különös értéket tulajdonít a tapasztalatnak, innen az iskola neve.tapasztalatnak, innen az iskola neve.


3.) A kínai filozófia általános jellege és jelentősége3.) A kínai filozófia általános jellege és jelentősége1.1. harmóniára harmóniára való törekvés;való törekvés;2.2. az ember és a mindenség összhangjáaz ember és a mindenség összhangjának gondolata;nak gondolata;3.3. ember és természet összhangja;ember és természet összhangja;4.4. idegenkedés minden idegenkedés minden egyoldalúságtól és egyoldalúságtól és

szélsőségtől;szélsőségtől;5.5. két elv két elv kölcsönhatásának gondolata;kölcsönhatásának gondolata;6.6. tolerancia tolerancia a világnézet terén;a világnézet terén;7.7. világi világi jelleg;jelleg;8.8. humanizmus;humanizmus;


9.9. Igénytelenség, mértéktartás, belső Igénytelenség, mértéktartás, belső kiegyensúlyozottság és a lelki béke mint a boldogság kiegyensúlyozottság és a lelki béke mint a boldogság kínai felfogás szerinti nélkülözhetetlen elemei;kínai felfogás szerinti nélkülözhetetlen elemei;

10.10. Az ember jó.Az ember jó.11.11. alapvetően azalapvetően az etiká etikában látja végcélját;ban látja végcélját;12.12. minden kínai filozófia politika- és minden kínai filozófia politika- és társadalomelmélet;társadalomelmélet;13.13. magánakvalóság.magánakvalóság.(Mindenesetre, legalábbis a kínai nép bizonyos rétegei, a (Mindenesetre, legalábbis a kínai nép bizonyos rétegei, a

nyugati eszmék betörése után nagyon is fogékonyan nyugati eszmék betörése után nagyon is fogékonyan reagáltak, és a nyugati országokban élő kínaiak reagáltak, és a nyugati országokban élő kínaiak figyelemreméltó alkalmazkodókészségről tettek figyelemreméltó alkalmazkodókészségről tettek tanúbizonyságot.)tanúbizonyságot.)


A Nyugat és Kína:A Nyugat és Kína:Marco Polo Marco Polo (13.sz. vége);(13.sz. vége);Leibniz Leibniz (17.sz.vége):(17.sz.vége): „ha egy bölcset … a népek „ha egy bölcset … a népek

kiválóságának bírájává tennénk, az aranyalmát a kiválóságának bírájává tennénk, az aranyalmát a kínaiaknak nyújtaná”.kínaiaknak nyújtaná”.

18. század. Christian Wolff 18. század. Christian Wolff hallei filozófushallei filozófus, Diderot, , Diderot, Voltaire, Goethe.Voltaire, Goethe.

20. század. Hermann Keyserling: 20. század. Hermann Keyserling: „Kína dolgozta ki az „Kína dolgozta ki az eddig legtökéletesebb emberséget mint természetes eddig legtökéletesebb emberséget mint természetes jelenséget … Ahogy a modern Nyugat megalkotta a jelenséget … Ahogy a modern Nyugat megalkotta a technikai tudásnak, az ókori Kína az általános lét technikai tudásnak, az ókori Kína az általános lét kultúrájának eddigi legmagasabb fokát…”kultúrájának eddigi legmagasabb fokát…”


Centre for Philosophy

Documents