Panel: 14.30–16.00 / üléselnök: Bókay Antal Barki Gergely művészettörténész, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre Berény Róbert, a pictor psychoanaliticus Andrea Bronner, M.D. (Bécs) pszichiáter, pszichoanalitikus, Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület, IPA Az 5. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kongresszus osztrák résztvevői Elizabeth Ann Danto (Bécs) prof. emeritus, Hunter College – City University of New York „Most elkezdjük a pszichoterápiánk széleskörű alkalmazását „ – Freud 1918-as elképzelésének megvalósulása Kávé szünet: 16.00–16.15 Panel: 16.15–18.15 / üléselnök: Dávidházi Péter, irodalomtörténész, akadémikus Pléh Csaba akadémikus, vendégtanár, CEU A szerelem sorsa és kontextusa a pszichoanalí- zisben: Kandel és Rudinesco új Freud olvasatai Alexandra Strauss (Bécs) művészet- és kultúrtörténész Anna Freud és a „Társadalmi lelkiismeret „ bevezetés és videó Molnár Eszter irodalomtörténész, Petőfi Irodalmi Múzeum Adalékok Csáth Géza „Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa „ című könyvének keletkezéstörténetéhez Bókay Antal egyetemi tanár, PTE BTK, Modern Irodalomtörténeti Tanszék, Pszichoanalízis Ph.D. Program Irodalom, nyelv Ferenczi pszichoanalitikus gondolkodásában A konferencia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolással. A konferenciát az alapításának 30. évfordulóját ünneplő Ferenczi Sándor Egyesület szervezi. Program- és szervezőbizottság: Harmatta János, Mészáros Judit, Pléh Csaba. A konferencia támogatói: a Magyar Tudományos Akadémia és az Osztrák Kulturális Fórum. A konferencián a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy részvételi szándékát jelezze: [email protected] Konferencia program –MTA, Nagyterem Megnyitó: 9.00 / üléselnök: Mészáros Judit Pléh Csaba akadémikus, vendégtanár, Közép-európai Egyetem Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester helyettes Csépe Valéria akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke Lőrincz Zsuzsa a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület elnöke Harmatta János a Ferenczi Sándor Egyesület alapító tagja, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke Panel: 9.30–11.00 / üléselnök: Harmatta János Mészáros Judit Magyar Pszichoanalitikus Egye- sület, c. egyetemi tanár ELTE, a Ferenczi Sándor Egyesület elnöke „Budapest válik most mozgalmunk központjává „ (Freud, 1918) Thomas Aichhorn (Bécs) pszichoanalitikus, levéltáros, Bécsi Pszichoanalitikus Egyesület, IPA A „Bécsi Pszichoanalitikus Pedagógia „ , mint a pszichoanalízis alkalmazása a magánrendelésen túl Kávé szünet: 11.00–11.30 Panel: 11.30–13.00 / üléselnök: Pléh Csaba Erős Ferenc prof. emeritus, az MTA doktora, PTE BTK Pszichológiai Intézet A háború, mint „Naturexperiment „ Ferenczi, Freud és más pszichoanalitikusok az első világháborúban és utána Balla Tibor az MTA doktora, alezredes had- történész, HM HIM Hadtörténeti Intézet „A hadsereg lelke makkegészséges „ A Nagy Háború osztrák-magyar katonái és a háborús lelki traumák Kéri Szabolcs az MTA doktora, egyetemi tanár, BMGE és Semmelweis Orvostudo- mányi Egyetem A mimetikus vágy átdolgozása vallási konverzió révén háborús traumát átélt bevándorlók körében Ebédszünet: 13.00–14.30 Ferenczi Sándor Egyesület: www.ferenczisandor.hu Centenáriumi konferencia 1918–2018 a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. 2018. szeptember 28. Ferenczi Sándor Egyesület 2018. szeptember 28-án lesz 100 éve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Székházában került megrendezésre az 5. Nemzetközi Pszichoanalitikus Kong- resszus (1918. szeptember 28–29.), amelyen Sigmund Freud és a pszichoana- litikus mozgalom számos, később klasszikussá vált személyisége is részt vett. Az első világháború végén megtartott kongresszus fő témája a háborús trau- mák jelensége és kezelési lehetősége volt, amit a kongresszuson Ferenczi Sándor és Karl Abraham képviseltek. A téma iránti komoly érdeklődést jelezte, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia magas rangú katonai képviselői is részt vettek a tanácskozáson, s hamarosan terv készült arról, hogy milyen kórházi osztályokat nyitnak meg a háborús traumák sújtotta hadirokkantak lélektani kezelésére. A pszichoanalízis ezzel a magánrendelőkből a széles körű társadal- mi felhasználás színterére lépett, és hamarosan Ferenczi Sándor professzori kinevezésével, 1919-ben az orvosképzés része lett. A centenáriumi konferencia az osztrák és magyar tudományos szakemberek részvételével ívet rajzol a száz évvel korábbi pszichés problémák akkori és mai elméleti és terápiás megközelítései között, középpontba állítva a háborús trau- mák kérdését, a pszichoanalízis és művészetek intenzív egymásra hatását, illetve a pszichoanalízis jelenkori helyét a tudománytörténet és a gyógyítás területén.