~c~ato~a baleseivéc~elw~i és ipaNegés2ségingYi kéNCiése ...hbml.archivportal.hu/data/files/145056203.pdf · lási arányának közvetett társadalmi okai, ezekközött is a

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

~c~ato~ a baleseivéc~elw~i ésipaNegés2ségingYi kéNCiése~~ez a

c~ebNecehi gYctNVi2sgálatol< kapcsá~

(1945-1950)

Bevezető szakirodalmi megjegyzések

185

Napjainkban előtérbe kerültek az egészségügyi állapotot vizsgálókutatások a társadalomtudományokban is . A Egészségügyi Világszer-vezet (WHO) alapokmánya szerint "az egészség a testi, szellemi éstársadalmi jólét teljes állapota, és nem csak a betegség és a rokkantsághiánya" . Az egészségi állapottal külön tudományág, az egészség szo-ciológiája (sociology of health) foglalkozik . Ettől különbözik az or-vosi szociológia (medical sociology), amely az egészségügyi ellátásműködésére összpontosítja figyelmét . A vizsgálatok megállapításábanés kiterjesztésében nagy szerepet játszottak a felnő tt halandóság rom-lási arányának közvetett társadalmi okai, ezek között is a munkahelyiegészségi ártalmak. A munkahelyi egészség követelményeinek elha-nyagolására, az egészségügyi helyzet romlására a társadalompolitikakutatói a 80-as évek elején figyeltek fel erőteljesen . l

Bizonyos munkahelyi ágazati betegségekről már a múlt századmásodik felébő l vannak adatok . Egy Albrecht Heimann nevű némettudós az 1857-1889 közötti időszakban vizsgálta a nyomdászok elhalálozási okát . Statisztikája szerint legnagyobb arányban a légzőszervimegbetegedések szedték halálos áldozataikat a nyomdai dolgozókközül. A másik nyomdász népbetegség a tüdővész vo1t . 2 Szabó Ervin

' Andorka Rudorf: Bevezetés a szociológiába . (Budapesti KözgazdaságtudományiEgyetem) . Bp . 1992 . 295, 305, 307, 309, 310 . old .' V . Szatmári Ibolya : A nyomdászság életmódbeli sajátságainak szervezeti alapjai .In : Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód - kutatási tanulmányok. Szerk . : dr. TóthBéla - dr. Dankó Imre . Db . 1986 . 227.o1d.

186

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügye kérdésekhez. . .a Szocializmus c. folyóiratban 1912-13-ban ismertette F.G.Gilbrethmérnök "Motion study" c . könyvét, melyben a taylorizmus e jelentő sképviselőjénél egy fejezetet kapott az egészség kérdése is . Idézte errő la szerző egy mondatát "Magát a munkát oly módon kell végeztetni,hogy elvégzése gyarapítsa az egészséget, és ne vegyen el belőle ."3 Akét világháború közötti válságok a munkások üzemi tevékenységénekés munkahelyi nehézségeinek kérdéseit is felvetik . Egyes nyugat-európai országokban, többek között Franciaországban lassan tisztelet-ben tartják az üzemi balesetekre és a betegségekre vonatkozó kötelezőbiztosítást . Az állam szociálpolitikai intézményeinek megfelelően or-vosok, szociológusok és pszichológusok serege kezdi vizsgálni a gé-pek dübörgő zajában dolgozó ember munkahelyi körülményeit .4 Aziparszociológia valóságos megjelenésére azonban az ötvenes évekigvárni kellett . Valójában az iparszociológiát üzem- és munkaszocioló-giaként is számon tartják . A szakirodalom értelmezésében az iparszo-ciológia a vállalati élet egészét elemzi . Az üzem- és munkaszociológiainkább a műhely, a munka világára fordítja a figyelmét . Ez utóbbi kétdiszciplína módszereit kell a kutatóknak alkalmazniuk . Amerikai szo-ciológusok D.C.Miller és W.H.Form tollából jelent meg az első átfo-gó iparszociológiai munka . s Később tanulmányok születtek a munka-helyi egészségvédelemrő l, a munkahelyi mentálhigiénérő l is . 6

Magyarországon már 1887-ben jelentés készült az ugyanazon év-ben foganatosított gyárvizsgálatokról . Az 1893 . évi 28 . tc . alapjánpedig megszervezték a kerületi iparfelügyelőségeket, melyek gyár-

s Szabó Ervin : A Taylor - rendszerrő l, Szocializmus 1912-13 . 245-262 .o1d . In : U . ő .Hol az igazság!? Szerk . : Révész Ferenc . Bp . 1977 . 165-166 . old .4Georges Duby - Robert Mandrou: A francia civilizáció ezer éve . Bp. 1975 . 504 .old .s Héthy Lajos - Makó Csaba : Iparszociológia. In : A szociológia ágazatai .Szerk . : Kulcsár Kálmán Bp . 1975 . 209-210 . old ., Miller, D.C . - Form, W.H .Industrial Sociology : The Sociology of Work Organizations (Iparszociológia : Amunkaszervezetek szociológiája) New York, Harper, Row. 1964 . (2 . kiadás)6Antoine Gubser : Monotonie im Industriebetrieb . Die Auswirkungen einfórmigerArbeitvorg~nge : Ihre Prophylaxe und Bekámpfung . 1968 ., Hans Hubert- Bern -Stuttgart ; Paul Sivadon, Roger Amiel: Psychopathologie du travail . 1969 . LesÉditions Sociales Francaises, Paris .Jelentés az 1887 . évben foganatosított gyárvizsgálatokról . Magyar munkásszocio-

lógiák . Szerk . : Litván György, Kossuth, 1974 . 52-SS.old .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 187vizsgálati jelentései különösen fontos történeti források.° A szakiro-dalom azonban eléggé szegényes. A két világháború között a munka-körülmények romlása és az üzemi balesetek számának emelkedésenéhány szociálpolitikai érzékű szerző gondolatébresztő művét ered-ményezte . Gortvay György és Kovrig Béla munkái említendők ittelsősorban .9 Az 1945 utáni korszak szemléletes adata, hogy 1949 . ja-nuárjában a Szakszervezetek Országos Tanácsa megindította a Szoci-álpolitika c . lapot . Ez 1950 . október és december között"Társadalombiztosítás és munkavédelem" címen jelent meg.l° Ahatvanas évekig Magyarországon iparszociológia gyakorlatilag nemlétezett, az üzemtörténet-írás pedig mostohán kezelte az iparegészség-ügy kérdéseit . ll A témakörbe vágó szociálpolitikai munkák közülFerge Zsuzsa művét említjük meg, valamint Fukász György munka-kultúráról írt elméleti igényességű könyvét, mely az üzemi balesetekés munkavédelem kérdéseivel is foglalkozott.l2 Végül nem elhanya-golható Buda Béla írása a munkahelyi mentálhigiénéről . l3

Debrecen város egészségügyének korszakunkra is vonatkozó for-rásanyagát Mervó Zoltánné ismertette tanulmányaiban .taÜzemegészségügyi és balesetekkel kapcsolatos adatokról szólt még

$ A helytörténetírás levéltári forrásai II . 1848-1944 . Szerk. : Komoróczy György .Db : 353 . old .9 Kovrig Béla : Szociálpolitika. Magyar Szemle Társaság . Bp . 1935 ., Társadalom-politikai feladataink. "Az 1926 . évi Közegészségügyi és Társadalompolitikai Orszá-gos Értekezlet munkálatai." Szerk. : Balogh Andor és Kovrig Béla ., U . ő . : A munkavédelme a dunai államokban ., Kolozsvár, 1944 ., Gortvay György : ATársadalomegészségügyi Múzeum munkássága. In : A mai magyar szociálpolitika .Az 1939 . évi Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam anyaga . Szerk . : MartonffyKároly Bp . 1939 . (924.o1d .)' °Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébő l . Bp . 1986 .270 .o1d ." Sipos Péter : Üzemtörténet és munkásmozgalom-történet. In : Az üzemtörténetíráskérdései . Elméleti és módszertani tanulmányok . Szerk . : Incze Miklós . Bp. 1979 .'2 Ferge Zs . : Fejezetek a magyar szegénypolitika . . . i .m ., Fukász György : A munkakultúrája . Bp . 1983 .'a Buda Béla : A munkahely mentálhigiénéje . In : U .ő . : Mentálhigiéné . Tanulmány-gyűjtemény . Bp . 1994 . 145-160.o1d .'a Mervó Zoltánné : A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen város egészségügyiszolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950-1956 között. Levéltári Szemle,1973 . 2.sz . 189-207.o1d ., U .Ő : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükré-ben . HBMLÉ. XII . (Szerk. : Gazdag István) Db . 1985 . 109-120 . old .

188

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .írásaiban Szűcs Ernő . ts A témakör kutatásához segítséget nyújtUjlaky Zoltán áttekintése az ipadelügyelőség iratanyagáró1 . 16 Is-merteti az idevágó iratanyagot egy helytörténeti forrásokat összegezőkötet.' Megemlítend ő még Balogh Béláné és Pörge Józsefné rövidösszefoglaló munkája .~ 8 Végül egy tanulmánygyűjtemény, mely a ta-nácsok megalakulásától kezdve szólt Debrecen egészségügyérő l .~ 9

Balesetvédelmi intézkedések

Fentebb említettük már azt a tényt, hogy az 1893 . évi 28 tc . életrehívta a kerületi ipadelügyelőségeket és megindultak a gyárvizsgálatok .Ezek során ellenőrizték az ipari törvények és rendeletek megtartását, abalesetek megelőzését szolgáló rendeletek végrehajtását . Az iparfel-ügyelő i ellenőrzés 1923-tól minden telepengedélyes üzemre kiterjedt .Elég részletes adatokat tartalmaztak az 1930-as évekig az üzemvizs-gálati jelentések . Szóltak arról is bőven, hogy milyen balesetveszélyeskörülményeket találtak a vizsgálatok során, vannak-e robbanószerek,gyulladó anyagok, veszélyes gépek, történtek-e intézkedések? Aziparügyi miniszter 1936 . május 15-én szabályozta a negyedéves jelen-tések összeállítását . 1938-tól új típusú üzemvizsgálati jelentést rend-szeresítettek . A kimutatásban szerepeltetni kellett a balesetek melletta munkásjóléti intézményekre vonatkozó adatokat is . Betegségibiztosítás, mosdó, öltözőhelyiség, orvosi rendelés kapott helyet a fel-sorolásban . Az 1943-44 . évi iktatott iratok között egy kimutatás istalálható azokról a balesetekről, melyekről a rendőri hatóságok írás-

' S Szűcs Ernő: Az üzemtörténet-írás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében .HBMLÉ II . (Szerk . : Gazdag István) Db . 1975 . 175 . old. U.Ő. : Debrecen mentő-szolgálata HBMLÉ XIV. (Szerk . : Gazdag L) Db . 1987 . 98 . old.'6 Ujlaky Zoltán : A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Me-gyei Levéltárban . L. Sz. 1989/3 . 50-57.o1d ."A helytörténetírás levéltári forrásai . III . 1944-1971 . Szerk. : Gazdag István, Deb-recen, 1976 . 315 .o1d.'s Balogh Béláné - Pörge Józsefné : A debreceni egészségügy rövid története. 1529-1970 . (Egészségügyi Munka, 1971 . I .sz. 19-24 .o1d .)'9 Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában 1950-1970 . (Szerk.:dr.TörösBéla) Db . 1979 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 189

beli szakvéleményt kértek.

A balesetek kapcsán azt is meg kell je-gyeznünk, hogy a két világháború közötti időszakban a mentők isszámos alkalommal nyújtottak elsősegélyt laktanyájukban balesetetszenvedett embereknek . 2t Az iparfelügyel őség iratanyagában az 1938 .évben arról is található adat, hogy ipari mentőtanfolyam működött . 2z

Köztudomású, hogy Debrecen iparát és az egész várost óriásiveszteség érte a háború alatt. A harcok megszűnése utáni első napok-ban meg kellett kezdeni a romeltakarítást, a termelés és az élet alap-vető feltételeinek biztosítását . Az elhagyott üzemekbe lassan vissza-tértek a munkások, eltakarították a romokat, megtisztították és üzem-kész állapotba helyezték a gépeket . Mostoha körülmények és rendkí-vül rossz szociális feltételek mellett indult meg a termelés . 23

A kerületi iparfelügyel ők 1945 után is tovább működtek a korábbijogszabályok alapján . Ügykörük az 55000/ 1945 . Ip.M.sz . rendele t ér-telmében bővült . Az üzemi bizottságoknak az iparfelügyel őkhöz kel-lett fordulniok egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, valaminta népjóléti intézményekkel kapcsolatban .2a

A kerületi iparfelügyelőség irataiban már találhatók munkaadóijelentések az üzemi balesetekről az 1945 . évbő l . Both István segéd akefésműhelyben villanymotor által hajtott szalagfűrészen dolgozott .Figyelmetlensége okozta balesetét 1945 . január 19-én . A szalagfűrészlevágta a bal középső ujját. 25 Érdekes módon az év vége felé bukkanfel az iratokban Erdős András ügye, aki a Hortobágyi Műmalom al-kalmazásában még 1942 . augusztus 19-én szenvedett balesetet . Abalesetbejelentő-lap azonban a baleseti iratokkal együtt a"rendkívüli viszonyok" következtében megsemmisült - írja az Orszá-gos Társadalombiztosító Intézet Debreceni Kerületi Pénztára a Kerü-leti Iparfelügyelőségnek .26

z° Ujlaky Z. : A Debreceni Kerületi Ipadelügyel őség iratai . . . i .m . 50, 52, 53, 5ó.old.A helytörténetírás levéltári forrásai II . 1848-1944 . Szerk. : Komoróczy György .,Debrecen 1972 . 353.o1d .z' Szűcs E. : Debrecen mentőszolgálata . . . i .m . 104.o1d.z2 HBML. VI . 301 . l .d . 315-3/193 8 . okt.15 .z' Debrecen iparának története . Szerk. : Ránki György, Db. 1976 . 246.o1d .z a Ujlaky Z. : A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai . . . i .m . 50-5 l .old .2s 25./HBML. XXIV. 301/a 2 .cs . 101/1946 . , 1946 . január 9 .zb U.o.962/1945 . november 12 .

190

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .Az Iparügyi miniszter 1945 . július 2-án jóváhagyta az iparfel-

ügyelő 1945 . évre előirányzott programját . Követeli, hogy munkásvé-delmi és termelési szempontból valamennyi ipartelepet évente leg-alább egyszer vizsgáljon meg.2 ~ A telepengedélyek kiadásánál a kerü-leti iparfelügyelő a balesetvédelmi szempontok betartását szorgalmaz-za. Ladányi János tímárműhelye esetében előírja, hogy a munkásokatfacipővel és vízhatlan köténnyel kell ellátni . Mentőszekrény szüksé-ges, a szárítókban nyílt láng használata és a dohányzás szigorúan ti-los . 2g Makrai Bertalan kelmefestő mester műhelyében is un. kisszab-ványú mentőszekrényt kell állandóan felszerelt állapotban tartani .Benzint és egyéb robbanó folyadékokat csak az üzemtő l teljesen el-különített helyen szabad tartani robbanásmentes edényben és csak 10kg mennyiségben, Az erre a célra szolgáló helyiség csak tűzbiztos te-rem lehet . 29 Van olyan eset is, amikor az üzem igazgatósága akadé-koskodik . A 2 . számú Szövetkezeti Bőrgyár gépésze jelentette az ipar-felügyelőnek, hogy az üzemben levő 70,5 m2 tűzfelületű Cornwall M .gyártmányú 1561 . sz . gőzkazán meghibásodott . Az üzem igazgatóságanem járult hozzá az üzemszünethez és a kazán kijavításához . Az ipar-felügyelő felszólította az igazgatóságot az előállott hiányosság haladéknélküli kijavítására . 3o

A Tiszántúli III . sz. Népszövetkezeti Cipőgyárban az üzemvizs-gálat tűzrendészeti és egészségügyi hiányosságokat tár fel 1946 . már-cius 4-én . Hordozható létra nincs, hiányzik a mentőszekrény, gyógyszer, kötszer, fertőtlenítőszer . Debrecen város első fokú közigazgatásihatósága a tapasztalt hiányosságokról értesíti a tűzoltóparancsnokságotés a tisztifőorvosi hivatalt . 31 Az Apafi Gőzmalomban is hiányzik amegfelelő mennyiségű kötszerrel ellátott mentőláda és karbantartásá-hoz a személyzetbő l nincs kijelölve senki - állapítja meg atisztifőorvost értesítő véghatározat 1946 . március 2-án . 32 A DebreceniTextilművek Termelő és Munkásszövetkezeténél ebben az időbenugyancsak több munkavédelmi problémát regisztrálnak a gyárvizsgá-lók. A szövőgépek rendkívül zsúfoltak, a gépek hajtószíjazata és szíj-z' U.o . l .cs .

507/1945 ., 1945 . július 2 .za U.o . 2.cs . 941/1945 . ,

1945. november 26 .z9U.o . 1 . cs . 703/1945 . okt . 3 .s° U.o . 750/1945 . , 1945 . július 24 .si HBML. XXI. 507/a . 3 .d . 227/1946 ., 1946 . március 4 .sz U.o . 2415/1946 . , 1946 . március 2 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIItárcsái nincsenek fixen burkolva és a mentőszekrény felszerelése ishiányos . 33 A javítást célzó intézkedések között tarthatjuk számon azt,hogy 1946 . november 28-29-én a Fővárosi Mentőegyesület főorvosa aDebreceni Felső Szakiskolában ipari mentőtanfolyamot tartott . Atanfolyamon 43 fő vett részt . 34 Karap Béla szövödéjének vizsgálatakor- 1947 . január 10-én - is több teljesítendő munkavédelmi követelménytfogalmaznak meg az ellenőrző közegek . Mentőszekrényt kell besze-rezni és ez állandóan jól felszerelt állapotban tartandó . A szövőgépfogaskerekeit védőburkolattal szükséges ellátni . 35 A debreceni kerületiiparfelügyelő egy dohánygyárban történt baleset ügyében 1947 . február22-én az iparügyi miniszterhez fordult . Levelében leírja, hogy több-ször is hallott már a dohánygyárban levő balesetveszélyes állapotokról,a védőberendezések hiányáról . Az iparfelügyel őnek azonban nincsmódjában az üzemet ellenőrizni . A dohánygyár igazgatója ugyaniskijelentette, hogy ők nem tartoznak az iparfelügyel ő ellenőrzési hatás-körébe, az üzemet a központ ellenőrzi . Az iparfelügyel ő i szolgálatiutasításnak a 11 .§-a így szól : "A pénzügyminiszter által kezelt összesipartelepek, melyek munkásvédelmi szempontból való vizsgálatát az1893 . évi XXVII. t.c . 18 .§-a értelmében a pénzügyminiszter sajátszakértő közegei által teljesíttetheti, csak kazánvizsgálati szempontbóltartoznak az iparfelügyel ők ügykörébe ." Ez a törvény már elavult ésnem szolgálja a munkásvédelmet - írja az iparfelügyelő . Azt sem tartjahelyesnek, hogy egy ilyen üzemet saját emberei vizsgáljanak felül . Azüzemben számtalan baleset fordul elő . Nikotinmérgezések, dohánypor,piszok rongálja a dolgozók egészségét és az egészségügyi védelemnagyon csekély. A demokratikus népkormány nem tekinthet el attól,hogy munkásvédelmi szempontból és szociális kérdések dolgábanintézkedni kell, hogy a dohánygyári üzemeket az iparfelügyel ő ügykö-rébe utalják. A munkások szociális érdeke és védelme is ezt kívánja . 36Rövidesen változás következik be az iparfelügyel ő hatáskörében . Az52650/1945 . Ip . M.Sz . rendele t 1947 . márciusában a kerületi iparfel-ügyelő t miniszteri biztosi teendőkkel bízta meg. Intézkedett az ipar-fejlesztés ügyében és az ipari munkásvédelem is ügykörébe tartozott

ss U.o . 1553/1946 . , 1946 . március 7 .sa HBML. XXIV. 301/a. 3.cs . 5/1947 .,ss U .o . 143/1947 . 1947 . január 10 .sb U.o . 162/1947 . 1947 . február 22 .

192

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .az üzemi bizottsági tagok jogainak biztosítása mellett .

Az üzembiz-tonságot szolgálta az iparfelügyelőnek az üzemekhez intézett felhívá-sa, hogy tartsák be a dohányzási tilalmat, mert a legszigorúbb eljárástindítja ellenük . Sok tűzeset fordult elő ugyanis a dohányzás miatt . AzIparügyi Minisztérium jóvá is hagyja a felhívást, amelyet az üzemek-nek ki is küldtek 1947 . november 20-án .3g

Pataky József miniszteri tanácsos, kerületi iparfelügyel ő 1948 .április 1-én levelet intéz az iparügyi miniszterhez az ultraseptyl ureasebhintőpor mentőszekrényekben tartása ügyében . Levelében üzemvizsgálati tapasztalataira hivatkozva megállapítja, hogy az üzemekbenelőforduló sérülések alkalmával a legtöbb helyen a sérült sebet fertő t-lenítés céljából leöntik egy kis jóddal és bekötözik . Később a sérüléstnem is veszik komolyan, legfeljebb csak akkor, amikor már fertőző -dött a seb és a nagyobb baj bekövetkezett. Több helyen az iparfel-ügyelő ultraseptyl urea sebhintőport ajánlott és azt ki is próbálták.Kapható 12 gr-os kis üvegekben és a tapasztalat szerint ez a sebhintő -por elsőrendűen bevált . Javasolja, hogy főleg olyan üzemeknél, aholgyakori a könnyebb sérülés, kötelezően írják elő az ultraseptyl ureasebhintőpor tartását az ipari mentőszekrényekben . 39 A mentőszekré-nyek ügye több ízben is vizsgálatok és levélváltások tárgyát képezi.Az ecetgyárban, a Böszörményi út 2 . szám alatt 1948 . július 19-éntartott ipartelep-vizsgálat sürgős követelményként fogalmazza meg amentőszekrény felszerelését . 4° Pataky József iparfelügyel ő 1948 .november 17-én jelentést tesz az iparügyi miniszternek . Jelentésébenarról szól, hogy Debrecenben folyó hó 10-11-én ipari mentőtanfo-lyamot tartottak, melynek előadója a Vármegyék és Városok OrszágosMentőegyesületének budapesti főorvosa volt . A régi gyakorlattalszemben a mentőszekrényekben levő wetol sebolaj mellőzését taní-totta azzal, hogy a mentőszekrényekben levő sebolaj megavasodik ésa sebre öntve fertőzést okoz . Ehelyett ajánlotta az ultraseptyl hintő -port, mely tökéletes fertőtlenítő gyógyhatással bír. Előadta többek kö-zött azt is, hogy feltétlenül kívánatosa mentőszekrényekben a gumi-cső , széles szalag, valamint a lámpabélnek a beszerzése, mely az el-

s~ Ujlaky Z.: A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai . . . i.m . 51 . old.se U.o . : 54 .o1d .s9 HBML. XXIV . 301/a. 5 cs . 2051/1948., 1948 . április 1 .a° HBML. XXVII. 202. 21 .cs . XL-166/2 . , 1948 . július 19 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIvérzéseknél nélkülözhetetlen ( a spárga összeroncsolja az izmokat)ugyanúgy szükséges a steril paraffinolaj, mely főleg az égési sebekrehasználható . A MOSZ mentőszekrényekben a parafinolaj és érkötö-ző szalag benne van, azonban a ultraseptyl hintőpor hiányzik. De azüzemek nagyobb részének régi fajta mentőszekrényéből mindháromhiányzik . 41 Dr. Pály Márton miniszteri tanácsos aláírásával 1948 .december 6-án keltezték az iparügyi miniszternek azt a leiratát, ame-lyet a kerületi iparfelügyelőkhöz intézett a mentőszekrények ügyében .Ebben azt közli a miniszter, hogy az ipari mentőládák elrendelésénél,valamint a meglevő mentőládák hiányainak pótlásánál egyedül aMOSZ 445 . sz . szabvány lesz az irányadó . A kerületi iparfelügyel őkutasítása eddig azért nem történt meg - olvashatjuk a továbbiakban -,mert a 4410/1948 . sz . kormányrendelet az "összes egészségügyet" anépjóléti miniszter feladatkörébe utalta és a határkérdések tisztázására,amilyen pl. a mentőláda ellenőrzésének vagy előírásának joga, nemkerülhetett még sor. Egyébként a MOSZ 445 .sz . szabvány rendeletiúton való kötelezővé tétele szintén népjóléti minisztériumi feladat . Awetol sebolaj használatával kapcsolatban pedig a Vármegyék és Váro-sok Országos Mentőegyesületének igazgató főorvosa és más szakem-berek is így foglaltak állást, hogy az miután nem steril, a mentőládá-ból kihagyandó .42

A Debreceni Magasépítési Vállalat gépkocsitelepén, az Ispotály u .3 .sz . alatt 1949 . július 6-án megtartott baleset és üzemvizsgálat jegy-zőkönyve is követelményként rögzíti, hogy mentőszekrényt kell beszerezni a MOSZ 445 . 2 . szabványnak megfelelően. Más munkavé-delmi követelményr ő l is szó esik természetesen . Dohányzást tiltó táb-lát kell kitenni, az 1 . sz . kőtörőmotor lendkerekének nagy fejes ékjétsima forgásfelületű burkolattal kell ellátni, (III . AB0.71) . Az olajrak-tár előcsarnokába 1 drb vegyi tűzoltókészüléket, a gyárszínben 2 db.200 literes vízzel telt hordót 2-2 vederrel, egy targonca fecskendőt, 1m3 homokot 2 lapáttal -szükséges a közelben tárolni . (I . ABO. 37 .) 43A Kelet-magyarországi Közraktár IV.sz . telepén, a Híd u. 6 . sz . alatt1949 . július 22-én baleset- és üzemvizsgálatot tartanak . A mentőszek-rény felszerelését ultraseptyl sebhintőporral kell ellátni, a jegyző -

a' HBML. XXIV . 301/a 5 . cs . 2051/1948. , 1948 . november 17 .az U .o . 1948 . december 6.as XXVII. 202 . 13 .cs . 50-XII/25. , 1949 . július 6.

193

194

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .könyv követelményeinek megfelelően . A további követelmények kö-zött szerepel az elsősegélynyújtó falitáblák feltűnő helyen való kifüg-gesztése . Fel kell tüntetni ezen a táblán, hogy ki vagy kik nyújtanakelsősegélyt? Az orvoshívás biztosan működő módját a felelős vezető -nek előzőleg meg kell szerveznie . A raktár helyiségében levő villany-vezetéket és biztosító berendezéseket, melyek az előírásoknak nemfelelnek meg, az Elektrotechnikai Egyesület szabványai szerint kellátszerelni . Az összes villanymotorokat földelni kell és errő l ellenőrzésinaplót kell vezetni . Ezen naplókat 15 napon belül a kerületi baleset-elhárító felügyelőnek be kell mutatni . Mindkét vasúti fordítókorongdeszkázatát ki kell javítani és a közlekedésre veszélyes nyílásokatmegszüntetni, melyek súlyos balesetek okozói lehetnek . aa

A Kerületi Balesetelhárító Hatóság 51/65/1949 . sz . hiánykimuta-tása az első debreceni juhtúró üzem fogyatékosságait vette számba.Megállapította, hogy a túródaráló fogaskerekei burkolandók, a villanymotor földelendő és errő l ellenőrzési naplót kell vezetni . Itt ishangsúlyozzák a mentőszekrény beszerzését és jól felszerelt állapot-ban tartását. a5 Debrecen Város Vízműve Községi Vállalat vízmű - ésszivattyútelepén 1949 . július 19-én végeznek balesetvédelmi ellenőr-zést . A jegyzőkönyv megfogalmazása szerint "a megsérült és céljánakmár meg nem felelő védő felszereléseket azonnal ki kell cserélni."a6 ABaromfi értékesítő N.V. debreceni telepének vizsgálata elsősorban atűzrendészeti hiányosságokat emelte ki . Halaszthatatlan a villanyve-zetékek bergmanncsőbe helyezése . A telepen benzin üzemanyag táro-lására feltétlenül szükséges egy szabályszerű építési engedéllyel léte-sített benzinkamra, vagy benzinkút.a ~ A Hajdúsági NövényolajipariN .V. S .sz . telep tűzrendészeti vizsgálatának követelménye, hogy 1 db .MOSZ. 1038 . szabványú tűzoltókészülék helyezendő el, amely állan-dóan üzemképes állapotban tartandó . A kazánház mellett levő rom-épület falait időnként szakértő i felügyelet alatt kell tartani . A jegyző -könyv azt is előírja, hogy a mentőszekrényt a létszámnak megfelelő -en ki kell egészíteni, valamint a munkavállalók balesetvédelmi kiok-

as U.o . 30.cs . XX-220-2, (269/1949) ., 1949 . július 22 .as U.o . 21 .cs : XI-159/3 ., 3693/1949 . B.sz ., 1949 . június 2 .ab U.o . 57/IIL-1949 . , 269/1949 ., 1949 . július 19 .a' HBML. XXI. 505/g 26.d . 9946/1949 . , 1949 . augusztus 10 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIItatása is kötelező .~g A tűzrendészeti ellenőrzések szaporodása semvéletlen . Az 5262-2/5/1949 . számú belügyminiszteri rendelet szól azipari tűzvédelmi kérdések rendezésének ügyérő l . 49 Ugyanekkor az5578/1/1949 . számú belügyminiszteri rendelet az ipari üzemek tűzvé-delmi beruházásainak biztosítását írja elő . 5o

A baleset- és üzemvizsgálatok továbbra is hangsúlyozzák a dol-gozók balesetvédelmi oktatásának szükségességét . Üzemellenőrzéstörténik 1949 . november 24-én a Debreceni Asztalosok Kisipari Termelő Szövetkezetében is . Szó esik a mentőszekrény felszerelésénekkiegészítése mellett a szabálytalan vezetékek problémájáról és a vil-lanymotorok földelésérő l . Az üzemvizsgálati jegyzőkönyv arról isszól, hogy veszélyes gépek kezelésével csak 18 évnél idősebb, egész-séges betanított vagy szakképzett egyén bízható meg. s l A hiányossá-gok, a nem megfelelő munkakörülmények szerencsétlen következmé-nyei, a balesetek, nagy számban történnek . Malis János üzemi bal-esete a Debrecen város Elektromos és Gázműveiben 1948 . szeptember15-én még csak egy szemsérülést jelent,' amely kórházi ápolást igé-nyel . 52 Marunka Simon műszaki segédtiszt a debreceni tudomány-egyetem gépházában 1949 . április 9-én már életével fizet . Elektromoskapcsolótábla kezelése közben érte a halálos baleset . A vizsgálat meg-állapította, hogy a felelős Marunka, mert 20 esztendő s telepkezelésigyakorlata ellenére elmulasztotta a legelemibb óvórendszabályok be-tartását, azzal, hogy a takarítás helyét nem árammentesítette .53 Halálosbalesetet szenved a Betonépítő Vállalatnál 1950 . október 24-énFélegyházi Gábor is Debrecenben, a Perjési tanyán levő homokbányá-ban. A vizsgálat megállapítása szerint a sérült alábányászta a kb . 2 cmmagas homokos bányafalat, melynek felső rétege leomlott és őt magaalá temette . A baleset oka : műszaki hiba. Intézkedés szempontjábólmegjegyzendő , hogy a homokbányában rézsű s bányászást kell alkal-mazni, a bányafal alábányászása tilos . A munkavezető és az építésve-zető ellen az Államrendőrség Bűnügyi Osztálya az eljárást folyamatbatette, jelenti a balesetrő l Dr . Bocskor József eljáró műszaki tisztvise-as HBML. XXIII. 107/b. l .d . 9111-37/1949 ., 1949 . november 30 .a9 HBML. XXI. 505/a. 196.k . 21607/1949 .s° U.o . 29311/1949.si HBML. XXVII . 202 . 16 .cs . 50-XII/1 1 . 1949 . november 24 .sz HBML. XXI. 505/a. 75.d ., 32238/1948 ., 1948 . szeptember 15 .ss HBML. XXIV . 301/a. 6.cs . 511/1949 ., 1949 . április 9.

195

196

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .1ő . 54 Fagyal Sándor villanyszerelőt is halálos baleset érte munkahelyén1950 . augusztus 2-án . A baleseti jegyzőkönyv szerint a légvezeték márki volt feszítve s csupán az irodában levő vezetékhez kellett kapcsolni .Sérült az ablak bádogpárkányára állott, szöges talpú cipőjében, s úgydolgozott az áram alatt levő vezeték bekapcsolásán . Eközben érte ahalálos áramütés . Sorger János állami ellenőr és Gonda Margit takarí-tónő elsősegélynyújtásban részesítették a sérültet, majd mesterségeslégzéssel és hidegvízzel igyekeztek magához téríteni . A 15 perc múlvamegérkező mentők coffein injekcióval próbálták eszméletre téríteni s aklinikára szállították . Útközben azonban a sérült meghalt. A Törvény-széki Orvostani Intézet megállapította, hogy a halált a 220 voltosáramütés okozta . A rendőrség a nyomozást beszüntette, minthogy abalesetet teljes egészében a sérült gondatlansága okozta, aki villany-szerelő szakember létére nem kapcsolta ki a vezeték biztosítékját . 5sKülönböző sérüléseket regisztráltak a baleset-nyilvántartási lapok .Mellkaszúzódás, bordatörés, láb- és kartörések, a gyomorgödör ütődé-se, ujjcsonkulás és más szervezeti károsodások szerepelnek itt. De soka halálos baleset is ezeken a nyilvántartási lapokon . s b

A balesetnyilvántartás forrásanyagai sajnos nagyon hiányosak . ADebreceni Kerületi Iparfelügyelőség 1945-1946 . évi iktatókönyveibenszerepel ugyan a "Balesetekről vezetett nyilvántartás", ill . a"Baleseti jelentések nyilvántartása" c . bejegyzés, a nyilvántartásttartalmazó irat azonban hiányzik . Az 1947-48 . évi iktatókönyvekbenmég hasonló tárgyú bejegyzés sem szerepel, az iratanyagban pedigezzel kapcsolatos kimutatás nem lelhető fel . Valószínűleg a gondatlaniratselejtezés során tüntették el ezeket a kimutatásokat .s ~ Az (OTI)SZTK Kerületi Balesetelhárítási Felügyelőség irataiban az 1949 . évrő ltalálható nyilvántartás a debreceni és a vidéki üzemi balesetek számá-ról . A kimutatás szerint 69 debreceni üzemben történt baleset . Össze-sen 757 üzemi baleset szerepel ebben a kimutatásban .58 Feltűnő vi-szont, hogy ugyanezen iratanyagban az 1950 . évi nyilvántartás 126

sa HBML. XXVII . 202 . 8 .cs . (Balesetnyilvántartási lapok. 1950.)ss U.o .s6 U.o .s ~ HBML. XXIV. 301/a . 7,9k, 6.cs .ss HBML. XXVII . 202 . 9.k . (Mutatókönyv a balesetekrő l . 1949.)

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII

s9 U.o . 8 .cs .(Balesetnyilvántartási lapok . 1950.)6o HBML. XXIV . 301/a 5 cs . 416/1948 ., 1948 . április 9 .6i HBML XXVII . 202 . 13 .cs . 50-X/10/, IV . 66/37 ., 1950 . október 4 .6z U.o . 20.cs ., 50-XL/17., 1950 . szeptember 13 .s3 U.o . l0.cs . 50-XI/17 . , 1950 . november 10 .

197

üzemi balesetrő l tud . Feltehetően itt is irathiányról lehet szó, azt való-színű síti a nagy számarány különbség .59

Több balesetelhárító ülés, újabb vizsgálati és megelőzési szem-pontok kialakítása próbálta a megelőzés nehéz feladatát megoldani anegyvenes évek végén . Az Első Békéscsabai, Miskolci és DebreceniIstván Gőzmalmok Rt., debreceni irodahelyiségében balesetelhárítóbizottsági ülést tartottak 1948 . április 9-én . A jelenlevő iparfelügyelőörömmel állapította meg, hogy az István-malom összes üzemeiben abaleset-elhárítás érdekében a legnagyobb gondossággal járnak el, így abalesetek nem is annyira az üzemekben, hanem inkább az udvarbanpuszta véletlenségb ő l fordulnak elő , szögbelépés vagy rándulás foly-tán .6° A városi központi garázsban és javító műhelyben az 1950 .októben 4-i baleset- és üzemvizsgálat során követelik a baleseti nyil-vántártás vezetését a 9061/40-10/ 1950 . N .M. sz . rendeletnek megfe-lelően . Az üzem felelős vezetője köteles a dolgozókat megfelelő ki-oktatásban részesíteni az üzemnél előfordulható baleseti veszélyekre .Az új dolgozókat már a munkába lépésüket követő egy héten belül, demunkaidejükön kívül 2 órás elméleti balesetelhárítási oktatásbankell részesíteni . A jegyzőkönyvben az is olvasható, hogy a hatóságáltal elő írt tűzrendészeti felszereléseket mindig készenlétben kell tar-tani . Mind a 3 villanymotort földelni kell, s errő l naplót kell vezetni,amit 6 napon belül a Kerületi Balesetelhárítási Felügyelőségnél be kellmutatni .6 ~ A balesetnyilvántartási és a balesetkimutatási oktatásszerepel a fő kérdések között a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalatbaromfihizlaló és vágótelepén az 1950 . szeptember 13-i üzemvizsgálatalkalmáva1 .62 A Megyei Mezőgépjavító Vállalatnál üzemi balesetel-hárítási útmutató készítésérő l születik határozat . 63

Napirenden vannak tehát a balesetvédelmi és munkavédelmi in-tézkedések. Mindazonáltal az üzemi balesetek száma nem csökken,ső t az ipari-műszaki fejlődés gyorsulása újabb veszélyhelyzeteket teremt . Az üzemi balesetek sajnos napjaink társadalmi helyzetének neu-ralgikus kérdései maradnak .

198

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .

Iparegészségügyi vizsgálatok

Dolgozatunkban már szóltunk arról, hogy az iparfelügyelők voltakilletékesek egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben . Az üzemibizottságoknak ezekben az ügyekben tehát az iparfelügyel őkhöz kellett fordulniuk . Nem kisebb jelentőségű volt azonban ebből a szem-pontból a Tisztifőorvosi Hivatal működése :64 Dr. Hollósy Andor mb .'hiv . tisztifőorvos a 41 .876/1945 . V . sz . népjóléti miniszteri rendelettárgyában 1945 . június 7-én jelentést tesz Debrecen város polgármes-terének a hatósági orvosi szolgálat szabályozásáról . A jelentésben ol-vasható a következő mondat: " A városi orvosok szóban és írásbán fellettek híva többször is . . . a kerületükben levő ipari üzemek fokozottegészségügyi ellenőrzésére s ezen munkájukat a tisztiorvosi kar isellenőrzi."6s Az 1945 . július havi tisztiorvosi közegészségügyi jelen-tésben 2 gyár- és ipartelep megvizsgálása szerepe1 . 66 Szeptember hó-ban 5, decemberben 3 gyár- és ipartelep-vizsgálat van regisztrálva . Az1945 . évi összesítés pedig 10 gyár- és ipartelep felülvizsgálatárólszól . b ~ A következő év elején, 1946 . február 1-én Bán Antal iparügyiminiszter tájékoztató körlevele szólt az ipari egészségügyi tevékeny-ség irányításáról és ellenőrzésérő l . Sürgette az ipari ártalmak megelő-zésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozását és a foglalkozási beteg-ségek elleni védelem megszervezését . Napirendre tűzte üzemi orvositanfolyamok és ipari mentőtanfolyamok rendezését . óg Hamarosanmegérkezik a 29.141/VI/b/1946 . számú újabb iparügyi miniszteri ren-delet a mentőszekrények hiányainak ellenőrzésérő l, valamennyikerületi iparfelügyelőnek . A miniszter sajnálattal állapítja meg, hogy akülönböző jelentésekbő l és vizsgálatokból negatív kép rajzolódik ki . Avállalatok az elő írt iparegészségügyi rendelkezéseket nem tartják be,

6a Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében . . .i .m .119.o1d .bs HBML. XXI. 505/a 50 d. 24653/1945 ., 1945. június 7 .66 HBML. XXI. 507/a 3 . d.b~ U.o .ba HBML. XXIV . 301/a 2 . cs . 140/1946. , 1946 . február 1 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIa mentőládák felszerelése csak hiányosan áll a dolgozók egészségvé-delmének szolgálatára . Gyárvizsgálatoknál az iparfelügyel ők a legszi-gorúbban ellenőrizzék az egészségügyi mentőládát - utasítja az ipar-felügyelőket a miniszter. Amennyiben hiányt tapasztalnak, azt eseten-ként sürgősen jelentsék a minisztériumba, a gyárvizsgálati könyvbenvaló bejegyzéssel utasítsák az üzemet a hiány azonnali pótlására . Apótlás megtörténéséről jelentést kell benyújtani a minisztériumiparegészségügyi szakosztályának. Egyben azt is kijelenti, hogy aziparfelügyelők hívják fel a vállalat vezetőségének figyelmét arra, hogyha a hiánypótlás nem eszközölhető , akkor az iparegészségügyi szak-osztálytól kérni kell a halasztáshoz való hozzájárulást . Ennek elmu-lasztása esetén eljárás indul a vállalat vezetősége ellen . 69 Még 1946 .nyarán megjelenik a népjóléti miniszter 184.035/V/2/1946 . sz . körle-vele az ipari üzemek vizsgálatánál szem előtt tartandó szempontokról .A tiszti főorvosokhoz intézett levél utal a 181 .930/1946 . számú kör-rendeletre, melyben a miniszter felhívta a figyelmet a gyárak egész-ségügyi vizsgálata ügyében kiadott korábbi jogszabályokra és azokvégrehajtásának hatékonyabbá tételére . A levél a továbbiakban utalarra, hogy az 1876:XIV . tc . 154.§-óban és a 900/1936 . B.M . sz . ren-delet 22.§-ónak d., és g., pontjában foglaltak szükségessé teszik azon-ban, hogy a kisebb ipari üzemek (műhelyek) is ellenőriztessenekközegészségügyi szempontból . Ezért felhívja a tiszti főorvost, hogy atiszti orvosok által a gyárszerűnek nem tekinthető azon ipari üzemeketis ellenőriztesse, melyekben az OTI-nél bejelentési kötelezettség aláeső munkavállalót foglalkoztatnak . Ezen üzemek vizsgálata alkalmá-val a 21 .560/1926 . N .M.M.Sz . rendele t által elő írt jegyzőkönyvet nemkell kitölteni, azonban a vizsgálatot végző tiszti orvos havi jelentésé-ben térjen ki vizsgálatainak eredményére, s ha közegészségügyi szem-pontból súlyosabb kifogásokat állapít meg, vegyen fel azokról 3 pél-dányban rövid jegyzőkönyvet s egy példányt az intézkedésre hivatotthatósághoz, egy példányt a tiszti főorvos útján a miniszterhez terjesz-szen fel, egy példányt pedig a saját irattárában őrizzen meg. E vizsgá-latok lelkiismeretes végzésére annál is inkább nagy súlyt kell helyezni,mert éppen a kis üzemekben hiányoznak leginkább a környezet köz-egészségügyi érdekét és a dolgozók egészségét védő berendezések s azegy-egy ilyen üzemben alkalmazott munkavállalók csekély számuk

69 U.o . 333/1946 . , 1946 . április 17 .

199

200

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .miatt sem tudnak elég hatásosan egészségügyi érdekeik érvényesítésé-re fellépni, még ha fel is ismerik azokat . A körülmények ellensúlyozá-sára hivatottak a fentiekben elrendelt vizsgálatok .

Hívja fel a tiszti főorvos a tiszti orvosok figyelmét arra, hogyamennyiben a 181 .930/1946.sz . miniszteri körrendelet újra elrendeltvagy pedig a jelen rendeletben előírt vizsgálataik kapcsán olyan foglalkozási ártalmakat tapasztalnak, melyek véleményük szerint beha-tóbb vizsgálatot tesznek szükségessé, forduljanak közvetlenül az Or-szágos Társadalombiztosító Intézet iparegészségügyi laboratóriu-mához (Budapest, VIII . Fiumei út 4.), ugyanakkor e megkeresésükmásolatát a tiszti főorvos útján a miniszterhez is terjesszék fel . AzOrszágos Társadalombiztosító Intézet az ügy megfelelő kivizsgálása(műszeres, egészségügyi vizsgálatok, a munkások klinikai vizsgálatai-nak elvégzése) után részletes véleményt fog adni a munkásegészség-ügy megjavítása és általában a foglalkozási ártalmak kiküszöböléseérdekében . A miniszter azt is szorgalmazza, hogy a gyárban dolgozónők gyermekei részére, amennyiben a munkásnők létszáma indokolja,üzemi napközi otthont kell létesíteni .°

A népjóléti miniszter 199.035/1946 . sz . leiratában a tiszti főor-vosnak ajánlja dr. Gortvay György egyetemi tanár"Munkaegészség-tan" c : művét, hogy " annak áttanulmányozásávaliparegészségűgyi ismereteiket bővítsék" .~~

A gyár- és ipartelepvizsgálatokkal kapcsolatban dr.Hollósy An-dor tiszti főorvos 1946 . december 27-én jelentést tesz a népjóléti mi-niszternek . Jelentésében megállapítja, hogy a gyár- és ipartelepvizsgálatok az első fokú közigazgatósági hatóság közbejöttével bizott-ságilag történnek Debrecenben . Ezen munkához a közigazgatási ható-ság a tiszti főorvos kérésére munkaerő t adni nem tudott, mert tisztvi-selőinek létszáma annyira leapadt, hogy a kurrens munka végzésénél isnagy akadályokkal küzdenek . Ez a magyarázata annak, hogy a tárgy-hónapban a vizsgálatok száma oly csekély volt . A gyár- ipartelep ésműhelyvizsgálatok száma 1946-ban mindössze 21 volt a tiszti főorvosadatai szerint.~2 A következő 1947 . év üzemvizsgálatainak száma 38 . 3

' °HBML. XXI . 107/a l .cs ."U .o . 203/11/1946 . , 1946 . november 28 .'z HBML. XXI . 507/a . 3.d . 214/1946 ., 1946 . december 27 .'s U.o . S .d . 2289/1948 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIDebrecen város 1948 . évi közegészségügyi jelentése szerint iparválla-latok, élvezeticikk gyárak vizsgálata 17 esetben, kisipari műhelyvizs-gálat 18 alkalommal, élelmiszeripari üzemek ellenőrzése 4 esetben,malmok vizsgálata pedig 10 esetben történt . Érdemes megemlíteni itt,hogy 22 gyári étkező t, valamint 103 gyári fürdő t és zuhanyzót vizs-gáltak meg egészségügyi szempontból .~ 4 Az 1949 . évi gyárvizsgálatokszáma 118, az 1950-es évben azonban csak 41 ilyen vizsgálatról talá-lunk adatokat .~ s

Az ipar- és munkaegészségügyi vizsgálatok az 1946 . évben töb-bek között a Debreceni Textilművek Termelő és Munkásszövetkeze-ténél levő tűzrendészeti és egészségügyi hiányokra mutattak rá . Kifogásolták a munkás mosdó-, öltöző - és étkezőhelyiség hiányát . Nemvolt kötszer a Hajdú Hántoló és Daráló üzem Termelő és ÉrtékesítőSzövetkezet telepén . Ugyanilyen hiányosságok mutatkoztak DebrecenVáros Világítási és Vízmű Vállalatánál is .' 6 Az Apafi gőzmalombanmegtartott 1946 . január 16-i gyárvizsgálat megállapítja, hogy a men-tőláda nincs megfelelő kötszerrel ellátva és karbantartásához a sze-mélyzetbő l senki sincs kijelölve . Ez az állapot - írja a jegyzőkönyv - afennálló közegészségügyi szabályrendelet rendelkezéseibe ütközik.'A Hortobágy Malom Munkaszövetkezeténél is hiányos a mentőszek-rény felszerelése, az üzem helyiségei nem eléggé tiszták és az étkezőhelyiség elhanyagolt állapotban van.~ 8 Pikó József és fia bőrgyárában amunkásmosdó, öltöző és étkező helyiségek nem elég tiszták, a villa-mos vezeték szabálytalan, a tűzcsapra a tömlők nincsenek felszerel-ve.~ 9 A Debreceni Tímármunkások és Segédmunkások Munkaszövet-kezeténél mosdóhelyiség nincs, a mentőfelszerelés hiányos, ezért atiszti főorvos az üzemet a hiányosságok 30 napon belüli pótlásáraszólítja fel . 8° Több hiányosságot állapít meg a Balesetelhárítási Fel-ügyelőség a Debrecen Város Közvágóhíd és Jéggyár Diószegi úti tele-pén 1946 . május 3-án . Nemcsak az életveszélyes rozoga falazatról éstetőzetrő l szól, hanem más higiéniai követelményekre is figyelmeztet .

'a U.o . 6.d . 615/1949 .'s HBML . XXIV. 301/a . 6 .cs . 50/1949 . , HBML. XXVII . 202 . 8.cs .'6 HBML. XXI . 507/a 6.d . 227/1946 . , 1946 . december 11 ." U.o . 3 .d . 227/1946 . március 2 .'a U.o . 1946 . március 4 .'9 U.o . 1946 . március 7 .s° U.o . 1946 . március 1 .

201

202

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .Megállapítja pl., hogy az árnyékszékek piszkosak, tisztaságukra többgond fordítandó . 81

A "Hortobágy" műmalom 1947 . január 8-án megtartott ipartelepvizsgálata is több észrevételt fogalmaz meg. A munkavállalók részére6 hónapon belül mosdóhelyiséget kell létrehozni . Új, az iparhatóságáltal láttamozott munkarendet kell kifüggeszteni . A mentőszekrényhiányos, felszerelése pótlandó .g2 Debrecen Város Erdőgazdaságánakgőzfűrésztelepén 1947 . április 30-án a jegyzőkönyv mosdó- és öltöző-helyiség létesítését írja elő 30 napon belül . g3 Tanulságosak a Hajdúsá-gi Tej- és Áruforgalmi Szövetkezet halápi Tejfeldolgozó üzeménekközegészségügyi hiányosságai : a tárolóhelyiség falától 4,5-5 méterresertésól, trágyalé kicsorgással, 8-9 méterre pedig trágyadomb . Legyekvannak az alvadásra előkészített tejet tartalmazó üstben . A bejáratiajtónál szárnyasok, malacok szaladgálnak, amelyek az üzemhelyiségbebármikor bejárhatnak és ott szennyezhetnek . A hatósági orvosi és tisz-tiorvosi vizsgálat a fenti állapotok azonnali megszüntetését írja elő . g4

A belügyminiszter 150.283/1947 . sz . leiratának tárgya közegész-ségügyi kérdésekben az orvosszakszervezet meghallgatása . A köz-egészségügyi kérdések helyes megoldásához fűződő fontos közérdekmegkívánja - hangsúlyozza a miniszteri leirat -, hogy döntés elő tt azo-kat szakszempontból a legalaposabban előkészítsék. Ennek érdekébena miniszter felhívja az alispánokat és polgármestereket, hogy fontosegészségügyi kérdésekben határozathozatal előtt a Magyar OrvosokSzakszervezete helyi csoportjának véleményét is kérjék ki . A többihatóságok is minden fontos kérdésben meghallgatják azorvosszakszervezet véleményét. Ez természetszerűleg vonatkozik aziparegészségügyi kérdésekre is . g5

A debreceni MÁV műhelytelepen 1948 . január 8-án közegészség-ügyi szemlét tart a tisztiorvos . A szemle jegyzőkönyve megfogalmaz-ta, hogy a munkahelyiségek a köztisztasági és a közegészségügyi követelményeknek általában nem felelnek meg. A harmadik osztálynállevő kovácsműhelynél a munkahelyekrő l a széngáz elvezetés szellőz-

si HBML. XXVII. 202. 22 . cs . 7669/1946.B.Sz. 64/KZ-02 ., 1946 . május 3 .az U .o . 21 .cs . 11-146/1 . , 1947 . január 8 .ss U.o . 16 .cs . IX-125/10. , 1947 . április 30 .sa HBML. XXI. 507/a. 4.d . 4193/1947., 1947 . szeptember 30 .as HBML. XXI. 101/b. 9.cs . 130/1947 ., 1947 . április 8.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIItető útján történik, anélkül, hogy exhaustor lenne bekapcsolva . A mér-ges gázok eltávolítását nemcsak egyszerű szellőztetés útján kell bizto-sítani, hanem exhaustorokat is kell beszerelni . Lúgforrázással dolgoz-nak a munkások az egyik teleprészen, de munkaruhával, gumicsizmá-val nincsenek ellátva . Az eljáró tisztiorvos a munkaruhával és védőru-hával való ellátásra 1948 . május 1-ig ad határidő t . Árnyékszékek, vi-zelő-helyiségek általában latrina szerűek . Mivel nyitottak, a gyárteleplevegőjét különösen nyári idő bekövetkeztekor állandóan fertőzik .Nyitottságánál fogva téli időszakban pedig meghűlés veszélyét vonjamaga után és ezzel kapcsolatos betegségek is fordulhatnak elő . Eljárótisztiorvos fenti hiány megszüntetésére, illetve a WC-k zárt rendszerű -vé való átalakítására és vízöblítéses ülőkés árnyékszékek felállítására1948 . év október 1-ig ad határidő t . A munkatermekben és a gyár orvo-si rendelőjében megfelelő gyógy- és kötszer felszerelés, illetveelsősegélynyújtási láda nem áll rendelkezésre . Ez esetben a hiányossá-gok pótlásának határideje 1948 . május 1 . A gyárüzem pihenőhelyiség-gel nincs felszerelve, így nincs mód arra, hogy a munkások felhevü-léstő l és hirtelen lehűléstő l meg legyenek óva . Javasolja az eljáró tisz-tiorvos, hogy a műhelyépületek között, vagy akár minden nagyobbmunkateremben munkás pihenő t létesítsenek . Ebben az esetben amegvalósítási határidő 1948 . év október 1 . Az irodahelyiségekbenbűzös levegő és nagyfokú műhely zaj tapasztalható . Ebben az ügybena javítás határideje 1948 . szeptember 1 . 86 A Vidoni testvérek és Társaszalámigyárban 1948 . február 12-én helyszíni szemlét tartottak gépfel-állítás tárgyában . Megállapították, hogy a 42-46 munkás létszámánakmegfelelően a mentőláda kötszerkészlete kiegészítend ő . Az üzemudvarának déli oldalán elhelyezett munkás étkező és vetkőző helyiségmegfelelő , azonban a mosdó felszerelés kiegészítendő ill . pótlásraszorul . Mivel a jelenlegi mosdó felszerelés a munkáslétszám részérenem elégséges, egy zuhanyrózsával felszerelt zuhanyzó helyiség isfolyó év június 1-ig beállítandó . 8 ~ Eredményrő l is olvashatunk azon-ban az iratokban . Debrecen város tégla és cserépgyára 1948 . március9-én azt jelenti a Kerületi Ipadelügyelőségnek, hogy a gyártelepükön a

s6 HBML. XXI . 507/a. S .d . 143/1848 . 1948 . január 8 .a' HBML. XXIV . 301/a. 4.cs . 35/1948 ., 1948 . február 12 .

203

204

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .munkás mosdót és zuhanyzót még az év elején megépítették, az étke-zőhelyiség pedig már évek óta megvan .$$

A kerületi iparfelügyel ősé$ hiánykimutatásában 89/658/1948 .számon szerepel egy kimutatás a Tudományegyetem áramfejlesztőgépműhelyében észlelt hiányosságokról . Beszerzendő egy MOSZ l .sz .mentőszekrény . A WC tisztán tartandó . Beszerzendők még a vegyitűzoltókészülékek is . Az ezzel kapcsolatos vizsgálat időpontja 1949.-január 24.89 A textiliparban dolgozók egészségügyi viszonyainak el-lenőrzésével kapcsolatos levelet intéz az OTI Debreceni KerületiPénztára Igazgatóságához 1949 . január 22-én . Leírja, hogy festékokozta bőrártalmakban a gombolyító műhelyben dogozók közülMagyari Béláné és Komjáti Erzsébet betegedtek meg az arcon és akezeken jelentkező dermatitisben . Ezeket az eseteket dr. Hollóst'Andor tiszti főorvos 1949 . július 7-én jelenti a Népjóléti Minisztéri-umnak.9° Az Alföldi Nyomda 1949 . október 3-i ellenőrzésénél is kö-vetelményeket támaszt a Balesetelhárítási Felügyelőség . Ki kell egé-szíteni a mentőszekrényt a MOSZ 445 .V . szabványnak megfelelően.A szedőteremben a betűszekrényeket portalanítani kell és gondoskodnikell arról, hogy az összes munkahelyiségek levegője állandóan tisztaés friss legyen . Minden üstnél, kazánnál, tartálynál, melyben ólmotolvasztanak hatékony elszívó berendezéssel ellátott borító harangotvagy fedőt kell alkalmazni . A munkavállaló köteles az időszakos or-vosi vizsgálatnak magát alávetni . 9 ~

Arra is van adat a forrásokban, hogy az egészségügyi adminisztrá-ció sem működik mindig kifogástalanul . A Hajdúsági NövényolajipariNemzeti Vállalat 1950 . január 19-i balesetelhárítási ülésének jegyzőkönyve errő l tanúskodik . Farkas József balesetelhárítási felügyelő abalesetvédelmi berendezések hiányossága mellett más fogyatékosság-ról is szól . Megállapítja, hogy a WC távol van a munkatermektő l,keresni kellene, hogy hol állítsák fel . Ebben a tárgyban beadvánnyalfordulnak a Tisztifőorvosi Hivatalhoz . Mindezideig a TisztifőorvosiHivatal részérő l semmi intézkedés nem történt . 92 A Tüzép N.V. Budai

$$ U.o . S.cs . 316/1948. 1948 . március 9.s9 HBML. XXVII. 202. 30.cs . XXIX-213, 3-4-13 .9o q0 ./HBML. XXI. 507/a. 6.d . 106/1948 ., 1948 . július 7.9i HBML. XXVII. 202. 3 .cs . XXVII-207/2. , 1949 . október 3 .9z U.o . 20 .cs . XI-147/16. , 50-X/1/3-. 1950 . január 19 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 205

Ézsaiás u . 2 . sz . telepén a mentőszekrény MOSZ 445.I . szabványúbeszerzését hiányolja az 1950 . április 14-i üzemvizsgálati jegyző -könyv.93 A Debreceni Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 1950 .szeptember 22-én megtartott üzemvizsgálati jelentésében szintén sze-repelnek ipar-egészségügyi hiányosságok . A WC nagyon piszkos, ahelyiségek túlzsúfoltak, egészségtelenek . 9a

Végül a SZOT Hajdú megyei Titkársága 5 üzem felülvizsgálatátvégzi el az 1950-es év végén. A kefegyárban fertőzött levegőt észlel-nek, a Ruhagyár ipari szűrővizsgálata megtörtént, itt is voltak kisebbnagyobb hiányosságok . A Richter Gyógyszervegyészeti Gyárban mér-gező anyagokkal dolgoznak, ezért veszélyességi pótlék fizetendő .Megállapítják, hogy a Hajlított Bútorgyárban a mentőszekrényeketbeszerezték . A Mozgó-konyha ellenőrzésénél kifogás nem merültfel . 9s

Az 1950 . évvel azonban már egy új korszak kezdődött el Magyar-ország történetében . Köztudott, hogy megalakult a tanácsrendszer . Ezta rendszert az 1949 . évi XX. törvényben foglalt Alkotmány teremtettemeg, amely kimondta, hogy az államhatalom helyi szerveit a tanácsokegységes, országos rendszere képezi. A helyi tanácsokról szóló 1950:I .törvényt, az első tanácstörvényt 1950 . május 18-án hirdették ki . Politi-kai szempontú átalakulás is volt ez, mert a hatalom jellege megválto-zott . Egyben közigazgatási jellegű változást is jelentett ez, mert a ta-nácsi szervek átvették a korábbi önkormányzati és állami intézményekhatáskörét . 96 Mindezek a társadalmi és politikai változások, amelyek1949-1950 között lezajlottak, egyes intézmények megszűnését, átala-kulását, vagy új szervek létrehozását jelentették . Mivel dolgozatunktárgyához az említett változások szervesen kapcsolódnak, ezért befeje-zésül néhány intézménytörténeti megjegyzést is kell tennünk .

Intézménytörténeti megjegyzések

Elsőként a Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség intézményénekmegszűnésérő l kell szólnunk . Az iparügyi miniszter 23 .292/1949 . IIUi

93 U.o . 3 .cs. 50-VI/54. 50 . Be£sz. XXII-217/2-. 1950 . április 14 .9a U.o . 30.cs. XXII-222/26- . 1950 . szeptember 22 .9s HBML. XXII . 113/b. l .d . 331/1950 ., 1951 . január. 9.96 A helytörténetírás levéltári forrásai IILk . . . .i .m . 135-136.o1d.

206

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .sz . leirata Lóránt Gyula miniszteri tanácsos aláírásával 1949 . február19-én kelteződött . Tárgya : a szolgálat ellátása az iparfelügyee őő i .szol-gálat megszüntetésérő l szóló rendelet hatálybalépéséig . Felhívja aziparfelügyelőket, hogy a végrehajtási utasítás megjelenéséig helyszínivizsgálatot csak abban az esetben tarthatnak, ha arra valamely hatóságihivatal, intézmény, állami vállalat stb . valamely abból felmerült ügy-gyel kapcsolatban hivatalát megkeresi, vagy pedig olyan előfordulóügy (baleset, tűzeset, panasz, kérelem stb.) jut hivatala tudomására,mely fontosságánál, jelentőségénél fogva, vagy kihatásában az iparfel-ügyelő helyszíni vizsgálatát indokolttá és elhalaszthatatlanná teszi .Egyébként a programszerű gyárvizsgálatait mellőzze 9~ Azipadelügyelő séget 1949. április 30-i hatállyal a 27.200/1949 . Ip . M.számú rendelet szüntette meg. Az iratok egy részét az 1940-es évekvégén, vagy 1950-ben azoknak a balesetvédelmi felhasználhatóságamiatt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vette kezelésébe .98 AzIpadelügyelőség leltári tárgyainak és anyagkészletének átadása az5 .169/ 1949 . Ip . M. sz . elnöki rendelet értelmében 1949 . április 25-énmegtörtént . A leltári napló tanúsága szerint az ipadelügyelőség 195db . 6 .799.90 Ft értékű leltári tárggyal és 888.09 Ft értékű anyagkész-lettel rendelkezik . A tételeket számbavették és hiányt nem találtak .Ennél a leltárvizsgálatnál jelen voltak Orbán József ügyvezető az OTIrészéről, Dr Velényi Rezső ügyvezető helyettes szintén az átvevő in-tézménytő l . Bezzegh - Péter Pál miniszteri kiküldött, és Pataky Józsefminiszteri tanácsos, kerületi iparfelügyel ő az átadó szerv részérő l . AKerületi Ipadelügyelőség anyagkészletébő144 .09 Ft értékű anyagot azOrszágos Társadalombiztosító Intézet részére átadtak . 99 Pataky Józsefiparfelügyelő az átszervezéssel kapcsolatban 1949 . április 29-én leve-let intéz a vezérigazgatóhoz . Levelében kifogásolja, hogy a személy-zeti elosztást automatikusan, minden meghallgatás nélkül intézték .Kéri, hogy a mellette dolgozó Farkas József mb . iparfelügyelőt és Ko-vács Margit II . o . irodatisztet is vegyék a most felállítandó Balesetel-hárítási Felügyelőség állományába . Ezt az is indokolja, hogy az új

9 ' HBML XXIV. 301/a 6.cs . 237/1949 . , 1949 . február 19 .9s A helytörténetírás levéltári forrásai II . k . 1848-1944 . Szerk. : Komoróczy György,Debrecen, 1972 . 353 .o1d . A helytöréténetírás levéltári forrásai III . k . . . . . i.m. 315 . old .Ujlaky Z. : A Debrecen Kerületi Ipadelügyelőség iratai . . . i .m . Sl .old .99 HBML. XXIV. 301/a 6.cs . 671/1949 . , 1949 . április 25 .

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 207intézményben ne kelljen kezdőket betanítani, hanem, mint komolyhivatal május 1-tő l már álljon közérdekű rendelkezésre . too Az IparügyiMinisztérium 1949 . április 30-i levelének tanúsága szerint Pataky Jó-zsef miniszteri tanácsost és Farkas József mb. iparfelügyel ő t az OTIlétszámába átengedik . lo ~

A népjóléti miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértésben amunkavállalók élete és testi épsége megóvásával kapcsolatos felada-tainak ellátására az Országos Társadalombiztosító Intézetet jelöli ki,amely ezt a feladatot a Kerületi Balesetelhárító Felügyelőségnek elne-vezett szervei útján látja el . Az Országos Társadalombiztosító Intézetaz új feladatkör műszaki tennivalóinak ellátását túlnyomóan a voltiparfelügyeleti szolgálatot ellátó személyzet alkalmazásával látja el .Fentieket Dr. Ernszt László minisztériumi osztályvezető közli levelé-ben 1949 . április 16-án az OTI Kerületi Pénztárával . °2 Nemcsak azipadelügyel őség szűnt meg, vagy más intézmények alakultak át, ha-nem a legfelsőbb iparigazgatásban is változások történtek . Az IparügyiMinisztérium feladatait az 1949 . évi XV. törvény 1949 . június 11-tőtkét minisztériumra, a Nehéz-, illetve a Könnyűipari Minisztériumrabízta . A Nehézipari Minisztérium megszüntetésér ő l és a helyébe lépőKohó- és Gépipari illetve Bánya- és Energiaügyi Minisztérium meg-szervezésérő l az 1950 . évi IV . törvény intézkedett, 1950 . december16-i hatállyal . A két új ipari minisztérium szervezetérő l a Népgazda-sági Tanács 1949 . július 14-én hozott, a kor szokásainak megfelelőenbizalmas határozatot (16/1949 . sz . h.), 1o3

Egyértelműen látnunk kell, hogy a Debreceni KerületiIpadelügyelőség jogutódja az OTI és SZTK Balesetelhárítási Fel-ügyelőség lett, amely az 1550/ 1949 . Korm . sz . rendelet alapján alakultés az iparfelügyelők feladatkörének átszervezésérő l intézkedett.A jog-utód Balesetelhárítási Felügyelőség az iparfelügyel ő üzemvizsgálatijelentéseit a saját iratanyagához csatolta, elszakítva az eredetifondképző tő l . Ezért nem szerepel ez az igen értékes forrásanyag azipadelügyelőség fondjaiban, csak utalás történt erre . A jogutód a saját

ioo U.o . 670/1949 . , 1949 . április 29 .'°' U.o . 680/1949 . , 1949 . április 30 .'°2 HBML. XXVII . 202 . l .cs . 3/1949 . , 1949 . április 16 .ios Pető Iván : Az 1949-1950 .ben működő Nehézipari Minisztérium hivataltörténete .Levéltári Szemle . 1980/3 . 407 .o1d .

208

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .vizsgálati jelentéseihez besorolta a korábbi üzemvizsgálati jelentése-ket, s az iparcsoportok felosztását is megváltoztatta, bizonyára a köz-pontilag kiadott utasítások alapján . A Balesetelhárítási Felügyelőség1953-ban szűnt meg. toa

Debrecen Város Tiszti Főorvosi Hivatalának iratai sok értékesüzemegészségügyi adatot tartalmaznak . A Tiszti Főorvosi Hivatal atanácsrendszer megalakulásával átadta helyét 1950 . augusztus 15-én aTanács Közegészségügyi és Népjóléti Osztályának . Megjegyzend ő itt,hogy a belügyminiszter 5205-4/ 1950 . IU8 . BM. sz . utasításáva l szabá-lyozta az új hivatali szervezetet . A tanácsok megalakulásával egyesszociális - egészségügyi szervek is megszűntek, így pl . a tisztiorvos, avárosi orvos és a városi szociális titkár . los

A Közegészségügyi és Népjóléti Osztály ügykörébe a160/1050 .(VI.14.) M.T. számú rendelet szerint többek között beletar-tozott a munkaegészségügy és a balesetelhárítós irányítása is . A belügyminiszter ágazati felügyeleti jogkörében kiadott 5200-1/ 1951 .II.8 .B.M. számú rendelete intézkedett az Egészségügyi Osztály megszer-vezésérő l 1951 . január 31-i határidővel . Ezzel megszűnt a Közegész-ségügyi és Népjóléti Osztály, mely jogelődje volt az új EgészségügyiOsztálynak . Iratanyagában találhatók a közegészségügyi jelentések,amelyek az üzemek, intézmények egészségügyi viszonyairól szólójelentések is . Az Egészségügyi Osztály élén álló osztályvezető rend-szeresen beszámolt a Végrehajtó Bizottságnak az osztály munkájá-ról lob

Mint láttuk, az iparügyek legfőbb intéző szervében az IparügyiMinisztériumban is szervezetileg különböző átalakítások történtek .Hasonló átszervezések voltak az Egészségügyi Minisztériumban is,melyek az iparügyekhez hasonlóan a balesetvédelmi és ipar-egészségügyi feladatokra természetszerűleg nagy hatást gyakoroltak .Ezért röviden szólnunk kell az Egészségügyi Minisztériummal kap-

Boa A helytörténetírás levéltári forrásai . IILk,. . . . i .m . 379-380.o1d ., Ujlaky Z.: ADebreceni Kerületi Iparfelügyelőség íratai . . .i .m . SS .old .ios A helytörténetírás levéltári forrásai IILk . i.m . 70 .o1d ., Mervó Z.-né : Debrecenváros egészségügye a levéltári iratok tükrében . . . i.m . 119.o1d ., Bikki István : Avárosi tanács végrehajtó bizottságainak hivatali szervezete 1950-19s I . LevéltáriSzemle 1989/3 . 44.o1d .ioó Mervó Z-né : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében . . . i.m .119 .o1d ., A helytörténetírás levéltári forrásai . III . k. . . i.m . 160, 161, 162. old.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 209csolatos szervezeti változásokról is . Az 1950 . évi 1V. tc . értelmében aNépjóléti Minisztérium megszűnt, ügykörének jelentős részét az 1950 .XII.10-én felállított Egészségügyi Minisztérium vette át . A III . Gyó-gyító-megelőző intézmények főosztálya az 1951-ben kiadott3015/cs/1/1951 . sz . utósítással működött . Szervezeti egységei közétartozott a Munkaegészségügyi Osztály is . A következő évben -1952-ben - ide tartozott a gyógyító-megelőző ellátás üzemi hálóza-tának szakmai főfelügyelete. Az Országos Munkaegészségügyi In-tézet felügyeletét a 283/1950 . (XII.10) M.T . sz .r . alapján az Egészség-ügyi Minisztérium vette át . Feladatköre később a 163/1956 . E.ü.M . sz .utasítás értelmében az üzemi orvosok feladatkörével kapcsolatosmunkaegészségügyi tevékenység felügyeletére is kiterjedt . lo~

Az üzemi orvos tevékenységéről már 1949-ben olvashatunk azipadelügyelőség irataiban . Az Első Békéscsabai, Miskolci és Debre-ceni István Gőzmalmok Részvénytársaság Közraktári VállalatánakDebrecenben 1949 . február 5-én tartott balesetelhárító ülésén az igaz-gató bejelenti, hogy a legutóbbi balesetelhárítási bizottsági ülés ótamegszervezték az üzemi orvosi szolgálatot. Az üzemi bizottság elnö-ke az ülésen javasolta, hogy az üzemi orvos ne hetenként egyszer,hanem legalább kétszer rendeljen az üzemben . A szociális felelősmegjegyzi, hogy már tárgyalt erről_ az orvossal, de az orvos hatásköréta Szakmaközi Bizottság szabja meg. Az üzemi orvos felvetette azt amegoldást is, hogy esetleg 3 üzem, a Rex gyár, a Műkőgyár és a~ Ist-ván malom részére együtt tartsák meg a rendelést, mely esetben amunkavállalók részére hetenként háromszor rendeleet l°s A DebreceniVíz és Csatornaművek 1950 . október 15-én üzemi orvosi állást ka-pott . A Vidéki Betegellátó Csoport X. ügyosztálya beleegyezésével dr .Révész Miklós lesz itt az üzemi orvos, aki előzőleg a Táncsics MihályCipőgyár üzemorvosa volt . lo9 Az Egészségügyi Minisztérium a3161/IV/12/1951 . sz . rendelettel az üzemi orvosok és ápolók kineve-zését a megyei, illetve városi tanácsok végrehajtó bizottságainak ha-táskörébe utalja . A 70/1951 . M.T . számú rendelet értelmében az üze-

'°' A magyar állam szervei . 1950-1970 . központi szervek . Magyar Országos Levél-tár . Szerk : Boreczky Beatrix (főszerkesztő ), Müller Veronika, Pető Iván, G.VassIstván . -, Bp . 1993 ., 85, 340.o1d .'°a HBML. XXIV . 301/a 6 cs . 177/1949 ., 1949 . február 5 .'°9 HBML. XXIV. 16/b . 2.d ., 311/172/1950 ., 1950 . december 20 .

210

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .mi orvosok főfoglalkozásúak lettek . Minden üzemben, ahol üzemiorvos működik és annak heti munkaideje legalább 18 óra, üzemiápolót kell kinevezni . Ennek heti munkaideje 48 óra . Az üzemi orvo-si rendelők anyagellátásának intézését is a tanács végrehajtó bizott-ságának adták át . A rendelet értelmében az üzemi orvosi rendelőkanyagellátása a rendelőintézeteken keresztül történik az üzem orvo-sának igénylése alapján . Az üzemi orvosi rendelőkkel kapcsolatosminden más kiadás (rendelőhelyiség felépítése, fűtés, világítás, taka-rítás, karbantartás) az üzem költségvetését terheli . ~ lo

Szociálpolitikai szempontból azonban már az iparegészségügyiés balesetvédelmi intézményeket illetően is gyülekeztek a negatívjelek a negyvenes évek végén . Kelet-Európában és Magyarországonmajdnem teljesen eltörölték az önálló népjóléti intézményeket, s aszakszervezetek vették át azoknak a funkcióknak legtöbbjét, melyeketNyugaton általában a kormányzati jóléti hivatalok látnak e1 . 1 ~ ~ Kiala-kult egy paternalista szemlélet, mely szerint az állam jóságos gondos-kodása minden problémát megold, a szociálpolitika pedig perspektivi-kusan felesleges, hiszen a szocialista állam minden intézkedése eleveszociális .l iz

Az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatójának1949 . szeptember 9-i leirata még bizonyos optimizmust sugallt a jövő tilletően . Hivatkozott a Népjóléti Miniszter 1949 . augusztus 29-i9061/13-1949 . X/3 . sz . körrendeletére . Ez a körrendelet felhívta atisztiorvosokat, hogy a tervköteles üzemekben a szükséges egészség-ügyi beruházásokat az illető üzem szociálpolitikai felelősének,üzemorvosának és biztonsági megbízottjának segítségével állapít-sák meg. Egyben felhívta a tisztiorvosokat arra is, hogy a baleset-elhárítós érdekében szükséges beruházásokat az illetékes kerületi bal-esetelhárítási felügyelőség kiküldöttével közösen állapítsák meg azemlített üzemi szervek segítségéve1 . 113 A MÁV Debreceni JárműjavítóÜzemének 1950 . júniusi problémái már semmiféle optimista elképze-lésre nem adtak okot . A szocialista iparosítás rendkívül feszített üteme

"° HBML. XXIII. 113/b. l .d . 316/1951 ., 1951 . okróber 17 ."' Szelényi Iván : Új osztály, állam politika . Bp . 1990 . 241 .o1d ."z Kulcsár Kálmán : A modernizáció és a magyar társadalom . Bp . 1986 . 324-325.o1d ."s HBML. XXVII. 202. l .cs . 446/1949 . , 1949 . szeptember 9.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIIugyanis nagymértékben korlátozta a szociális létesítmények tervezettmegvalósítását . Fenti üzemben példa erre, hogy a Mozdony-osztályhegesztőépülete átalakítását szolgáló tervbő l, amely 1950 . június 18-án készült el, a jóváhagyó KPM 1/6 C. osztály törölte az öltöző -mosdó, piszoár részt, mint olyat, amelynek kivitelezését a rendelkezés-re álló pénzösszegek nem teszik lehetővé . l la

Az első ötéves tervben már érzékelhető volt az emberi beruházá-sok, köztük az egészségügy elhanyagolása . tts Hamarosan jelentkezteka feszített ütemű iparosítás káros következményei . A munkafeltételekjavítása és a képzés nem tartott lépést a létszámbővüléssel . Így egyreromlott a munkabiztonság . Az 1952-es mélyponton már 103-ra emel-kedett az 1000 munkásra számított balesetek száma . t t6 Fenti sorokhozkapcsolódik a szakirodalomnak az a szomorú megjegyzése, hogy azelső ötéves terv során a legtöbb iparág "baleseti rekordot" ért el.Ennek oka egyrészt az volt, hogy az újonnan létesített munkahelyektechnikai és balesetvédelmi ellátottsága nem volt kielégítő , másrésztaz iparba ekkor bekapcsolódó új munkaerő adottságai jelentettekproblémákat . i'

~

Az irreális terheket is hordozó gazdaságépítés nehézségei a szoci-álpolitikára fordítható összegeket egyre csökkentették . t ~ 8 "A vas ésacél országában" a társadalmi problémák - az ipari szociálpolitika kér-dései is - politikai-ideológiai szintre redukálódtak . Természetszerűenígy olyan súlyos feszültségek keletkeztek a társadalomban, amelyek aziparegészségügy helyzetére hosszú távon nagy mértékben kihatot-tak .

"a A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története (1898-1973) Szerk . : MikeczFerenc, Debrecen, 1976 . 99 . old .1's Ágh Attila : Az önszabályozó társadalom, Bp. 1989 . 320 . old .i ib Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébő l, Bp . 1986 . 50 .old ."' Kemény István : A magyar munkásosztály rétegződése . Szociológia, 1972/1 .41 .o1d ., Rupp Kálmán: Társadalmi mobilitás és településszerkezet . Szociológia,1973/1 . 38.o1d ., id . Kulcsár Kálmán : A mai magyar társadalom, Bp. 1980 . 138.o1d .154.sz . jegyzet ."s Kulcsár Kálmán : A modernizáció és a magyar társadalom. . . i .m . 325 .o1d .i'9 U . ő : A mai magyar társadalom . . . i .m . 94.o1d .

212

Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez . . .

Data for questions rec~arciihg prevention of accidents ahá indus-trial ~yyiehe wit

reference to exQmihatioh of factories inDebrecen(1945-1950)

After making comments on the technical literature the authordeals with the data of prevention of accidents of factory examinations .Makes mention of the ministerial decrees and supervises of preventionof accidents regarding prevention of accidents between 1945 and1950 .

Data of inquires of Industrial Supervisory Office of District ofDebrecen in connection with supervisions made by chief health offi-cers are also included in the chapter dealing with industrial health .

Finally come some connections of institute history. Namely thereorganization of Ministry of Industry and of Ministry of Welfareobviously brought about the transformation of supervisory organizations of lower level as well . The institutes of factory physicians devel-oping from the end of the forties are also mentioned . Unfortunately atthe beginning of the fifties the government didn't pay appropriate at-tention to the social politics and it had an effect on the area of preven-tion of accidents and of labour hygiene as well .

c7cx~