Butroiko euskara IÑAKI GAMINDE L Lan honetan agertzen diren dato gehienak magnetofonoz jaso geni- tuen, hala ere gauza batzu eskuz laso genituen bertan edukitako elkarhizketetan. Hona hemen eduki ditugun ereizleak: Bibiana Barandika (68 urte) Joxe Barandika (60 urte) Maria Bilbao (69 urte) Ana Fano (44 urte) Esther Elgoibar (23 urte) Lana lau zatitan banatzen da: 1) Fonetika 2) Morfologia eta aditza 3) Sintaxisa 4) Hiztegia eta esaldien bildurna Azkenengo za:i honetan hitz zerrenda bat ematen dugu hitz bakoitza- ren alboan batuaz eginiko itzulpena jarririk. Esaldien bilduma horretan magnetofonoz jasotako esaldi guziak aurkezten ditugu; esaldi horiek bat- zean galdeketa bat erabili genuen, hots, itzulpenak dira, beraz ezin da joskera kontutan hartu, izan ere, erdararen eragina oso handia da. Laburdurak A.e. aditz erroa P pluralegilea A aldia Hauek bakarrik erabili ditugu eta ez asko. Iñaki Gaminde 82-IV-l l FONETIKA Lan honetan Euskaltzaindiak erabiltzen duen ortografia darabilgu. Butroen ez dira /z/ eta /ts/ erabiltzen ezta Here, beraz hizki hauek bertako testoetan ez dira agertuko.
58
Embed
Butroiko euskara · 2012-10-25 · Butroiko euskara IÑAKI GAMINDE L Lan honetan agertzen diren dato gehienak magnetofonoz jaso geni- tuen, hala ere gauza batzu eskuz laso genituen
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Butroiko euskara IÑAKI GAMINDE
L Lan honetan agertzen diren dato gehienak magnetofonoz jaso geni- tuen, hala ere gauza batzu eskuz laso genituen bertan edukitako
elkarhizketetan. Hona hemen eduki ditugun ereizleak:
Bibiana Barandika (68 urte) Joxe Barandika (60 urte) Maria Bilbao (69 urte) Ana Fano (44 urte) Esther Elgoibar (23 urte)
Lana lau zatitan banatzen da: 1) Fonetika 2) Morfologia eta aditza 3) Sintaxisa 4) Hiztegia eta esaldien bildurna
Azkenengo za:i honetan hitz zerrenda bat ematen dugu hitz bakoitza- ren alboan batuaz eginiko itzulpena jarririk. Esaldien bilduma horretan magnetofonoz jasotako esaldi guziak aurkezten ditugu; esaldi horiek bat- zean galdeketa bat erabili genuen, hots, itzulpenak dira, beraz ezin da joskera kontutan hartu, izan ere, erdararen eragina oso handia da.
Laburdurak A.e. aditz erroa P pluralegilea A aldia
Hauek bakarrik erabili ditugu eta ez asko.
Iñaki Gaminde 82-IV-l l
FONETIKA
Lan honetan Euskaltzaindiak erabiltzen duen ortografia darabilgu. Butroen ez dira /z/ eta /ts/ erabiltzen ezta Here, beraz hizki hauek
bertako testoetan ez dira agertuko.
INAKI GAMINDE
Bokalak /i, e, a, o, y, U/ /y/ hots hau /u/ eta /o/ tarteko bat adierazteko erabiltzen dugu. Kontsonanteak J darabilgu guturala adierazteko; /y/ hau sapaikaria adierazteko eta /f/ igurzkaria adierazteko. Aldaketa batzu
Ezkerreko aldean Butroen erabiltzen diren hitzak jartzen ditugu eta alboan, oharrik ez ba dago, beraien pareak batuaz.
A/E betzuk = batzuk
. beskari = bazkaria gare - - gara merketari = merkatari senbet = zenbat ollende = oilanda
A111 Butroen, bertan, bietara erabiltzen dira honoko hauek: gaittutgittu saittuttsittut naiok~niok Gero, beste alde batetik, «usiñe» erabiltzen da «usaina»-en ordez.
INIIN .- in - - egin dakiñe = dakin nekiñ = nekien ariñ - - arin beiñ = behin
INAKI GAMINDE
Bokalen arteko G-en galera e bai = ebagi iñ - - egin iri - - iregi dus = dogus litzikius = litzikigus gogorrao - - gogorrago alabeas = alabeagas alabeana = alabegana sean - - segan eraiñ - - eragiñ ien - - igon egon/eon/on hauek hirurak erabiltzen dira
Bokalen arteko K-en galera selao = zelako suleu = zu lakoa estaitt = ez dakit
BokaIen arteko D-en galera botakot = botako dot yokot = joko dot ikustot = ikusiko dot
Azkeneko N-en galera eda endun = edan huen ya eudesan - - jan zituzten ego intzen = egon hintzen yáixu - - jan egizu naseles = nazen legez
Bokalen arteko R-en galera yeresaktyesak eresanlesan
Azentoa Azentoa jartzen saiatu garen arren ezin izan dugu kasu guzietan be-
reiztu, ahal izan ditugun guzietan jarria dugu hala ere. Azentoak, bai deklinabidean bai erakusleetan singularra eta plurala
bereizteko balio du, honela: umé úmek
BUTROIKO EUSKARA
giltzé gíltzek onék ónek onéri óneri
Batzutan hitz berdinak silaba batetan azentuatzen dira eta beste batzu- tan beste batetan, honela:
«berori» erabiltzen da zaharrei egiteko, guttienez, zaharren artean. «íen», hau «suon» ordez bi esalditan erabili zuen Ana Bilbaok, hona hemen: nik íen usénak bayákies nik íen usénak bayákiesená
Galdekatzaileak nor S+)
nok sek noñe (Norena) sena nori seri noin (Noren) sen noas seas norentzat noana notas setas
non nora nondik norantza noraño norako nóngo ongó
seittik setako setan setatik selan selao senbet sean
seiñ seiñek seiñeana seiñeri seiñen seiñeas
seiñe'ana
nos nosko nosik
Izen ordainak iñor eser iñok eselan iñori iñon iñoná iñora iñóas iñondik iñontzat iñoana iños seoser, nonor, baten batzuk, ainbet,. nosonos, nonon, edoseñeri.
Zenbakiak bat amalaú bi amabóst
BUTROIKO EUSKARA
irú lau bost seí saspí sortzí bederátzi amár amáka amábi amáiru
Butroen hitanoa bakarrik zahar batzuen artean erabiltzen da; horregatik zenbait aditz ezin izan dugu bildu.
Gure helburua paradigma guziak biltzea zen baina hau ere ezinezkoa izan da izan ere, batzuren ordez beste forma batzu, askotan ondo ez erakarriak, erabiltzen dira.
Aspektoak Perfektoa Batzutan, esaldien bilduman ikus daitekenez, 1, hots, aspektoaren ezau-
garria, galtzen da; hona hemen nola erabiltzen diren: eros, ekar, etor, ikus ... Eradaratik hartzen diren mailebuekin ez da TU jartzen, adibidez: akaba, gusta, akorda, eskapa ... Ezperfektoa
INAKI GAMINDE
Gehienetan T E N erabiltzen da yoten, botaten, ikusten, etorten, lotuten, urteten, gustaten ... yarritten; hemen T bustitzen da aurreko 1-en eraginaz. artxen; TXEN erabiliz hau bakarrik aurki dezakegu.
Geroko aspektoa K O eta G O erabiltzen dira egongo, asarratuko, yongo, ingo, galduko, gustako, erosko, ibilko, ikusko, imingo.
Pertsonen morfemak N O R N + D/S/L/B G S S... (E) 2
D/S/L/B
NORK T
K/N A +
G U SU SU(E) 3 E
N O R I
Hemen bi bereiztu behar dira, NOR-NORI denean eta NORK-NORI- N O R denean. (S)T T
K A/E N A N A K O TZOITZE K U SKU T Z U T Z U TZUE TZU(E) 4
KE TZE
NOR
Indikatiboa Oraina N AS N O K N O N A AS D A D O K D O N A GARAIGARE GOSAK GOSENA SARA SARE DIRE(S) DOSAK DOSENA
1. S bakarrik N O R denean beste guzietan ez dago ezaugarririk. 2. E ez da beti jartzen 3 . E ez da beti jartzen 4. E ez da beti erabiltzen.
BUTROIKO EUSKARA
Iragana NITZEN NITZON NITZON A INTZEN SAN SON SONA GINEN GITZOSAN GITZOSANA SINEN SIÑEN SIREN SOSAN SOSANA
ZUEI D O T Z U E T D O T Z U E D O T Z U D O T Z U E
YOTZETENA
Y O T Z E N A Y O T Z U N E
Y O T Z E N A
YOTZETENA
Y O T Z E N A Y O T Z U N E
Y O T Z E N A
YOSTESENA
YOSTESENA
BUTROIKO EUSKARA
G U R I DOSKUSEK DOSKUSENA D O S K U S YOSKUSEK YOSKUSENA DOSKUSUSIDOSUS DOSKUSU(E) /DOSUES DOSKUES YOSKUSEK YOSKUSENA
Z U R I ZUEI D O T Z U E S D O T Z U E S D O T Z U S D O T Z U E S D O T Z U S D O T Z U E S D O T Z U E S D O T Z U E S
H A R I D O T Z E A S YOTZEDAS YOTZASENA DOTZESAK DOTZESENA D O T Z O S YOTZESAK YOTZESENA D O T Z U S YOTZUSEK YOTZUSENA DOTZESUS DOTZESU(E)S D O T Z E S YOTZESAK YOTZESENA
HAIEI DOTZEAS YOTZEDAS YOTZASENA DOTZESAK DOTZESENA D O T Z E S YOTZESAK YOTZESENA D O T Z U S YOTZUSEK YOTZUSENA DOTZESUS DOTZESU(E) DOTZES YOTZESAK YOTZESENA
Iragana(S) Hemen ezin izan genuen hitanoa bildu.
N I K G U K -- - N E U T Z E N G E U N T Z E N N O T Z U N G E U N T Z U N N O T Z U ( E ) N G E U N T Z U E N N E U T Z E N G E U N T Z E N
Z U K ZUEK SEUSTENIOSTESUN SEUSTENlOSTESUN SEUNTZENIOTZESUN SEUNTZENIOTZESUN SUSKUNlOSKUSUN SEUSKUN/OSKUSUN SEUNTZENlOTZESUN SEUNTZENIOTZESUN
Baldintzak BANEKOIBANEUKO -- BALEKO BALEKOS G A G E U N K O B A S E N G O
NORK-NORI-NOR N I K G U K Z U K ZUEI D E K O T Z U T DEKOSTESU DEKOSTESUE DEKOTZET D E K O T Z U DEKOTZESU DEKOTZESUE DEKOTZUET DEKOTZEK D E K O T Z U DEKOTZESU DEKOTZESUE
H A R K DEKOSTE D E K O T Z O D E K O T Z U D E K O T Z U E DEKOTZE
HAIEK DEKOSTE DEKOTZE DEKOTZUE D E K O T Z U E D E K O T Z O
EROAN N I G U N A R O K GAROSAK N A R O N A GAROSANA N A R O GAROS N A R O S U GAROSUS NAROSUE GAROSUES NARE GARES
BUTROIKO EUSKARA
H U R A D A R O T D A R O K D A R O N A D A R 0 D A R U D A R O S U DAROSUE DARE
HAIEK D A R O A S DAROSAK DAROSENA D A R O S D A R U S DAROSUS DAROSUES DARES
NORK-NORI-NOR N I K D A R O T Z U T DAROTZET D A R O T Z U E T D A R O T Z E T
EKARRI N I N A K A K N A K A N A N A K A R N A K A S U NAKASUE NAKARRE
Y AROT
Y A R O K Y A R U K
YAREK
YAROAS
YAROSAK YARUSEK
YARESAK
Z U K DAROSTESU DAROTZESU
DAROTZESU
G U GAKASAK GAKASANA GAKAS GAKASUS GAKASUES GAKASE
H U R A D A K A T Y AKARRET D A K A K D A K A N A D A K A R Y AKARREK D A K A R G U YAKARRUK DAKASU DAKASUE DAKARREIDAKARDEYAKARREK
HAIEK DAKARREAS YAKARREAS
YAROTENA
YARONA YARUNE
YARENA
YAROSENA
YAROSENA YARUSENA
YARESENA
H A R K DAROSTE D A R O T Z O D A R O S K U D A R O T Z U D A R O T Z U E DAROTZE
YAKARRENA
YAKARRENA YAKARRUNE
YAKARRENA
YAKARRESENA
43 1
IÑAKI GAMINDE
D A K A S A K D A K A S E N A D A K A S Y A K A S A K Y A K A S E N A D A K A R G U S Y A K A R R U S E K Y A K A R R U S E N A D A K A S U S D A K A S U E S D A K A R R E S Y A K A R R E S A K Y A K A R R E S E N A
N O R K - N O R I - N O R N I K Z U K H A R K D A K A T Z U T D A K A S T E S U D A K A S T E D A K A T Z E T D A K A T Z E S U D A K A T Z O D A K A T Z U E T D A K A S K U D A K A T Z E T D A K A T Z E S U D A K A T Z U
D A K A T Z U E D A K A T Z E
Z U E K DAKASTESUE D A K A T Z E S U E D A K A T Z E S U E
ESAN HURA DINOT DINOK DINONA DINO DIN u DIÑOSU DINOSUE DINE
Butroiko euskara Bonaparteren sailkapenaren arabera Plentziako azpi-euskalki barruan kokatzen da, azpi-euskalkiaren erdian, hain zuzen. Hona hemen Plentziako azpi-euskaikia:
1331
INAKI GAMINDE
Erlatibozkoak -etórri dan gisoná gure laguné da -suk esétutén dósunek beskarí ekardaú -suk esán dósune gusúrre da
-TAKO -suk emóndakó emén daú
Lekuzkoak -su saúsen lékun amá on da
Deborazkoak -NEN -aitté etór sánen yon giñén -yan géndunén lagúnek yon siren
-áik etzén okí endún i -onék ogí erós yok -guk béskari ekárri yuk -guk béskari ekárri yuné -órrek etzé bat erós yedék -órrek etzé bat erós yedéna (gazteek yerék eta yeréna erabiltzen dituzte)
1.- Comarca Plencia - Munguía. 2.- Comarca Gernika - Bermeo. 3.- Comarca del Duranguesado. 4.- Comarca de Markina. 5.- Comarca de Arratia - Nervión. 6.- Comarca de las Encartaciones. 7 .- Comarca del Gran Bilbao.
Butroi adrninistratiboki Gatika d a baina ondoko mapan ikus daitekenez Plentzia, Urduliz, Laukiz era Gatikako mugan dago,
BUTROIKO EUSKARA
-báno etzerá -nik súri sagárrak ekár dotzués -ni emétik nabíl -nik esétuten sittut súok -nirí gústaten dat ogí -nik anájeri emón tzeás sagárrak -nik ekár dotzuét súori ogí bet -ni emén nay -nirí etór dastés lagúnek -ni etórri nas basótik ontxé -nik ekár dot ogí bet -nik orrerí dirú emón dotzét -ni belú etórri nas etzéra -nik ogí bétzuk ekárri doás -ondó saos su -ik nirí ogí bet emón dosték -aitték súori dirú emón dotzué -aitték kalén ikús gittú -su yon in sintzén emétik -gu yon in gintzén -ónek beár bat in diré -orí obá yóngo bálittikék eméti -a ettétik yatorrek -óneri ogí gústaten daké -óneri ogí gústaten yakék -guk dánok ekár yuk sagar bana -euk ser in dok? -ni bániok etzerá -su básos etzerá -i báo etzerá -súok básosé alá? -gu bágiosak -ni emén niaok -gu emén giosak -ni bidén agértu natzú surí -aitték dirú emón eustén -suk in sendún beár bat
B ba = bada babé = baba báju = baxua bákarrík = bakarrik baké = bakea bakotxa = bakoitza balío = balio ukan baltzá = beltza baltzúne = belztasuna barandé = arropa zintzilikatzeko
soka bat baraú = baraure baraú egón = baraurik egon
INAKI GAMINDE
bardíñ = berdin barík = gabe baríku = ostirala bárre iñ = barre egin barrí = berri barríñ = berriz barrún = barruan bart = bart basé = basa baserrí = baserria batú = batu bagé = bahea be = ere beargiñé = langile bearrá = lana beárreskó = beharrezkoa beatza = behatza bedarrá = belarra begí = begia beiélbepé = be hia beiñ = behin bekóki = bekokia bekorotza = behi-satsa bekosué = beheko sue bélarrí = belarria bellegí = horia belú = berandu beluné = belauna bengon = behingoan bentáne = lehioa ber = behar berákatzá = baratxuria beratú = beratu berbá = hitza berbá iñ = hitz egin berbálduné = berritsua beró = beroa berotú = berotu bésapé = besapea besárkadé = besarkada béskari = bazkaria besó = besia béste = beste betetú = bete betúle = betilea bidé = bidea bidér = aldiz bier = bihar bigundú = bigundu biguné = biguna
bikóte = bikote biríbillé = borobila bildurre = bildurra bildúrti = bildurti bíllusik = biluzik biorra = behorra biotzá = bihotza biotzerré = bihotzerre biregarro = birigarrca biríki = birikia birítxindorra = biritxindorra bisirik = bizirik biskór = bizkorra bistú = piztu bíttartén = bitartean bitzé = 1 bitza; 2 gaina bitzuk = biak bixerdun = bezardun bixerrá = bizarra bixi = pisua baino pixka bat gehiago bixker-asurré = bizkar-hezurra bóta = bota bujamanta = animalien kaskoak
kentzeko erreminta mota bat bulerrá = bularra burlé iñ = trujatu burneí = burdina burú = burua buskentzá = odolkia bustená = buztana busterrí = zutarri bustí = busti bustú = putz egin Butroí = Butroe
D damistikú = usina damistikú in = usin egin damutú = damutu daná = dena dardákadé = dardakada deittú = deitu dénpore = denpora dirú = dirua doméka = igandea
E ebaí = ebaki edán = edan edarí = edaria
BUTROIKO EUSKARA
edek = uztarria lotzeko lokarriak ederrá = ederra edérto = ederki edó = edo edoi = hodeia edurré = elurra edurré iñ = elur egin edúrte = elurte egarrí = egarria egás iñ = hegaz egin egí = egia egó = hegala egÓn/eon/on = egon egosí = egosi egosítte = egosita egúená = osteguna eguné = eguna egunón = egun on egúrdi = eguerdi egurré = egurra egúski = eguzkia egústená = asteazkena ekarrí = ekarri ekín = ekin elástuné = eraztuna eldú = 1 iritxi; 2 heldu, frutu bat eldúte = helduta elgorrí = elgorria elixé = eliza elórrantzá = elorri eltxó = eltxoa emé = emea emón = eman enbata = lainoa entzún = entzun epél = epel eperdí = ipurdi eperrá = eperra epértargí = ipurtargi epertikere = txori mota bat (sice-
rin) epetxa = txori mota bat (reyezuelo) éraiñ = eragin erákutzi = irakutsi erbí = erbia eredu = eredua eretxi = eritzi erlauntze = abaraska erlé = erlea erléju = erloju
ermitté = baseliza erne = erne ernégatén egon = ernegatu éron = eroan, eraman erosí = erosi erré = erre erregé = errege errégiñé = erregina erréka = ibaia errementarí = errementari errená = erraina errí = herria erró = errape errótarí = errotaria erroté = errota errú = errua erruduné = erruduna ertze = ezpala esan = esan esin = ezin eskatú = eskatu eskegí = zintzilikatu eskerrá = ezkerra eskertí = ezkertia eskilleré = eskilara eskoí = eskuina eskondú = ezkondu eskondúte = ezkonduta eskóntza = ezkontza eskú = eskua eskúberé = eskuarea eskulaso = Txori mota bat (grajo) eskutú = izkutua exkúturré = eskumuturra esné = esnea esó = heze esótu = hezetu espaná = ezpaina espíllu = ispilua esté = hestea estí = eztia estó = golde mota bat lurra zapalt-
zeko estrátze = bide ttikia estú = hestu estúaldí = hestualdi estulé = eztula estulé iñ = eztula egin esuné = ezaguna esusena = ezizena
INAKI GAMINDE
eté = ote etorrí = etorri etzé = etxea etzí = etzi euki/oki/iki = eduki eulí = eulia eurí = euria euri iñ = euri egin eurítze = euritza eúskeré = euskara eútzi = eutsi exé = egurrezko golde mota bat
F fagó = pagoa findu = findu fivú = haria frake = praka frijidu = frijitu fronterak = uztarrian jartzen diren