Budapesti Kézilabda Szövetség - BKSZ€¦ · A Szövetség tagjai lehetnek a Budapest közigazgatási területén lévő, valamint a budapesti kézilabda versenyrendszerben résztvevő

A

BUDAPESTI KÉZILABDA SZÖVETSÉG

ALAPSZABÁLYA

(egységes szerkezetben)

Oldal: 2 / 19

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

1. A Budapesti Kézilabda Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Budapest közigazgatási határán belül működő, a kézilabda sportágban sporttevékenységet folytató sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, a kézilabda sportágat irányító önkormányzati elven alapuló, közhasznú szervezetként tevékenykedő regionális sportági szövetség, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.), illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.), valamint Alapszabálya szerint fejti ki tevékenységét.

2. A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pátoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A SZÖVETSÉG ADATAI

2.§

1. A Szövetség neve: Budapesti Kézilabda Szövetség

2. A Szövetség rövidített neve: BKSZ

3. A Szövetség székhelye: 1053 Budapest, Curia u. 3.

4. A Szövetség működési területe: Budapest

5. A Szövetség jogutódja az 1993-ban alapított Budapesti Kézilabda Szövetségnek.

3.§

1. A Szövetség jelvénye: kör alakú, háttérben halványodó kézilabda sziluettje , körben sziluettet

áttetszeni engedő zöld sáv, benne felirat „BUDAPESTI KÉZILABDA SZÖVETSÉG” felirat, középen a

halványodó labda sziluett előtt piros kézilabdás alak. Az alak lába alatt, a jelvény alsó

középpontján fehér háttérben Budapest oroszlános koronás címere.

2. A Szövetség pecsétje: köralakú külső köríven felirat „BUDAPESTI KÉZILABDA SZÖVETSÉG”

közepén főváros oroszlános koronás címere.

3. A Szövetség zászlaja: piros, fehér, zöld (nemzeti színek) hosszanti csíkozás „HUNGARY” felirattal,

a másik oldalán a trikolor közepén a Szövetség jelvénye, fölötte a piros mezőben „BUDAPEST” a

zöld mezőben „Handball” felírat

Oldal: 3 / 19

A SZÖVETSÉG JOGI HELYZETE

4.§

1. Az Szövetség működése feletti felügyeleti jogkört a Fővárosi Főügyészség gyakorolja.

2. Az Szövetség tagja a Magyar Kézilabda Szövetségnek, amelynek alapszabályát, szabályzatait és

határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el.

II. A SZÖVETSÉG FELADATAI

5.§

1. A Szövetség az MKSZ alapszabálya, szabályzatai és határozatainak alapján Budapest területén

irányítja, szervezi és ellenőrzi a kézilabda sportágban folyó tevékenységet, közreműködik a

sportági feladatok ellátásában. Képviseli a sportág és tagjai érdekeit, népszerűsíti a kézilabdát.

2. A sportág alapjainak szélesítése, az utánpótlás-nevelés előtérbe helyezése és színvonalának

emelése.

3. A kézilabdázás budapesti szervezeti és működési feltételeinek meghatározása és korszerűsítése.

4. Tehetséges játékosok fejlődésének elősegítése.

5. Ellátja a Magyar Kézilabda Szövetség által reá ruházott amatőr alszövetségi feladatokat.

6. A sportág erkölcsi, jogi, anyagi és szakmai érdekeinek védelme.

7. Hazai és nemzetközi sportkapcsolatok ápolása.

6.§

1.

a) A kézilabdázás népszerűsítése és gyakoriságának elősegítése, a fejlesztési célkitűzések

meghatározása és gondoskodás a megvalósításukról.

b) A budapesti verseny-, a bajnoki-, a kupa-, és az egyéb – szükséges – szabályok kidolgozása,

végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése.

c) A kézilabdázásban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységének összehangolása.

d) A budapesti kézilabda érdekeit szolgáló hazai és nemzetközi kapcsolatok építése és

gyakorlása.

e) Érvényesíti a doppingtilalmat.

f) A sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkör gyakorlása.

2.

a) A budapesti, hazai és a nemzetközi versenynaptár elkészítése, sportesemények

meghirdetése, és ezek megrendezése, valamint az azokon való részvétel engedélyezése.

b) A budapesti kézilabdázás versenyrendszerének kialakítása, folyamatos elemzése és

korszerűsítése.

c) A budapesti kézilabda utánpótlás versenyrendszerének kialakítása, fejlesztésének támogatása

– különös tekintettel a diáksportra.

d) Budapesti utánpótlás válogatott keretek kialakítása és rendszeres működtetése, a főváros

képviselete hazai és nemzetközi sporteseményeken.

e) Közreműködés a sportszakemberek képzésében, továbbképzésében. A játékvezetők és

versenybírók foglalkoztatása, munkájuk minősítése, képzése, továbbképzése.

Oldal: 4 / 19

f) Hazai és külföldi szakanyagok, audiovizuális képzési eszközök beszerzése, készítése,

terjesztése, továbbá közreműködés a kézilabdázás színvonal-emelését segítő tudományos

kutatómunkában.

3.

a) Sportegyesületek, szakosztályok és a kerületi Alszövetségek, szakbizottságok, valamint a BKSZ

érdekeinek képviselete az illetékes szervek előtt.

b) Felvilágosítás és véleménynyilvánítás sportági kérdésekben.

c) A sportág budapesti nyilvántartásainak vezetése.

d) Az MKSZ által meghatározottak szerint a sportolók igazolásával, átigazolásával, valamint

minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása.

e) A sajtó és a tömegkommunikációs szervek rendszeres tájékoztatása a Szövetség belső

életéről. A Szövetség népszerűsítését szolgáló propaganda tevékenység szervezése.

f) A sportág belső információrendszerének kialakítása.

g) Jogszabályban meghatározott, valamint a sportág működési feltételeinek biztosításával és

fejlesztésével összefüggő egyéb feladatok.

h) A Szövetség éves költségvetésének megtervezése és a Közgyűlés által jóváhagyott

költségvetésnek a pénzügyi gazdálkodási szabályzat alapján történő felhasználása.

i) Azoknak a sportági ügyeknek intézése, amelyek nem tartoznak más szerv hatáskörébe.

4. Feladatainak ellátása érdekében az Szövetség elnöksége és bizottságai határozatokat hoznak,

melyek a Szövetség tagjaira nézve kötelezőek.

5. A Szövetség együttműködik az MKSZ.-el, a Fővárosi Önkormányzat mindenkori sportvezetésével,

a sportegyesületek, diáksportkörök kézilabda szakosztályaival, a kerületi Alszövetségekkel és a

kézilabdázásban érdekelt valamennyi állami, társadalmi szervezettel.

6. A feladatainak megvalósítása érdekében a Szövetség az anyagi eszközeivel a Pénzügyi és

Gazdálkodási Szabályzatának alapján szabadon gazdálkodik.

7. A Szövetség által végzendő közhasznú tevékenység az 1997. évi CLVI. tv. 26. § c) bekezdése

alapján: „14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján

folytatott sporttevékenység kivételével”.

A Szövetség nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági

jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe

tartozik. A Szövetség köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb

június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon

közzétenni.

A több tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezetlétesítő okiratának

tartalmaznia kell a vezető szerv, a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának

módjára vonatkozó szabályokat. Az éves beszámolót egyszerű többséggel illetve nyílt szavazással

fogadják el.

Tekintettel arra, hogy a Szövetség a 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozik, így a közgyűlését

évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve

az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. C. tv. rendelkezései

szerint készített beszámolót. A Szövetség sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint

sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként

folytathat. A Szövetség esetében megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról és a felszámolási

eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait.

Oldal: 5 / 19

III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA, A SZÖVETSÉG TAGJAI

7.§

A Szövetség tagsága önkéntes. Tagjai az őket megillető jogok és terhelő kötelezettségek

terjedelme alapján tevékenykedhetnek.

8.§

1. A Szövetség tagjai lehetnek a Budapest közigazgatási területén lévő, valamint a budapesti

kézilabda versenyrendszerben résztvevő sportegyesületek, amennyiben az éves, meghatározott

tagdíjat befizetik.

2. A Szövetség tiszteletbeli és pártoló tagja lehet továbbá bel- és külföldi természetes személy is, ha

a Szövetség Alapszabályát elfogadja. Ebben az esetben a felvétel nem tagadható meg, feltéve, ha

a felvételhez jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak.

3. Tagsági viszonyt csak egy jogcímen lehet létesíteni.

4. A Szövetség a tagjairól nyilvántartást vezet.

5. A szövetség tagság megszűnik

- kilépéssel

- kizárással

- jogutód nélküli megszűnéssel.

6. A tag kizárására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének három

hónapnál hosszabb időtartamig nem tesz eleget. A tagdíjfizetési kötelezettségre először a tagot

írásban kell felszólítani, és csak a felszólítás eredménytelensége esetében lehet kizárni. A tag

kizárására sor kerülhet abban az esetben is, ha a Szövetség alapszabályát és egyéb szabályzatát,

valamint határozatát súlyosan megsérti, és ezt az Elnökség írásbeli felszólítása ellenére is

folytatja. A jelen mulasztás, vagy magatartások megvalósulása esetén a Szövetség Elnöksége a

tudomásszerzést követő 15 napon belül postai úton értesíti, valamint személyesen meghallgatja

a kizárással érintett tagot. A kizárásról rendelkező határozat meghozatalához egyszerű

szótöbbség szükséges. Amennyiben az Elnökség a kizárásról határoz, e döntés ellen az érintett

tag a Közgyűléshez fellebbezhet. Jelen esetben rendkívüli Közgyűlést kell a fellebbezés

kézhezvételétől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra

összehívni. A Közgyűlés az Elnökség határozatát a kizárással érintett tag meghallgatása után

megváltoztatja, vagy hatályában fenntartja. A Közgyűlés határozatának meghozatalához a tagok

50 %-ának jelenléte, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségű szavazata szükséges. Amennyiben a

Közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem határozatképes, a

Közgyűlést 3 munkanapon belüli időpontra újra össze kell hívni, amely Közgyűlés a megjelentek

számára tekintet nélkül, a kizárás tárgyában határozatképes. Az Elnökség által kizárt tag a

Szövetség munkájában a rendkívüli Közgyűlés döntéséig nem vehet részt.

Oldal: 6 / 19

7. Amennyiben az Elnökség a kizárásról határoz, e döntés ellen az érintett tag a Közgyűléshez

fellebbezhet. A Közgyűlés az Elnökség határozatát a kizárással érintett tag meghallgatása után

megváltoztatja, vagy hatályában fenntartja. A Közgyűlés határozatának meghozatalához

valamennyi tag jelenléte, továbbá minősített többség szükséges. Az Elnökség által kizárt tag a

Szövetség munkájában a Közgyűlés döntéséig nem vehet részt.

8. A tagdíj mértékének és fizetésének szabályait az Elnökség évente határozza meg. A tagdíjat a

BKSZ -hez kell befizetni.

TISZTELETBELI ELNÖK ÉS TISZTELETBELI TAG CÍM ADOMÁNYOZÁSA

9.§

1. A közgyűlés tiszteletbeli elnöki címet adományozhat a Szövetség azoknak a volt elnökeinek, akik

kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit eredményesen támogatták.

2. Tiszteletbeli elnök cím adományozható azoknak a személyeknek is, akik több évtizeden keresztül

kimagasló érdemeket szereztek a kézilabdázás fejlesztésében, a Szövetség munkájának

támogatásában.

3. A Szövetség tiszteletbeli tagja cím azoknak adományozható, akik az elnökség tagjaként vagy más

fontos területen, több évtizeden keresztül kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseit

eredményesen támogatták.

4. A Szövetség tiszteletbeli elnökeinek és tagjainak személyére a közgyűlés jelölőbizottsága vagy az

Elnökség tehet javaslatot.

5. Javaslatokat tehet, illetve véleményt nyilváníthat az Szövetség és szerveinek működésével

kapcsolatban.

6. Térítésmentesen látogathatja az Szövetség és tagjainak sportági rendezvényeit.

TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

10.§

1. A tagok jogai:

a) részt vehet – küldöttei útján – az Szövetség közgyűlésén és határozatainak a meghozatalában,

b) küldöttei választhatnak, illetve küldöttei és képviselői választhatók,

c) részt vehet az Szövetség tevékenységében és rendezvényein,

d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az Szövetség, valamint

szerveinek működésével kapcsolatban, amelyre a Szövetség érintett szervének legkésőbb 30

napon belül írásban kell válaszolnia,

e) ajánlásokat tehet a Szövetségnek a Szövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések

megtárgyalására,

f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről,

g) igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti szövetségi tagságát.

Oldal: 7 / 19

2. A tagok kötelezettségei:

a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése,

b) a Szövetség Alapszabályának, szabályainak, szabályzatainak betartása, valamint a Szövetség

szervei által hozott határozatoknak végrehajtása,

c) a Szövetség célkitűzései megvalósításának elősegítése, a rendes tagságból ráháruló, illetve

meghatározott feladatok teljesítése,

d) a sportág népszerűsítése,

e) a tagdíjnak az Elnökség által megállapított határidőig történő megfizetése.

IV.

AZ SZÖVETSÉG ÜGYINTÉZŐ ÉS KÉPVISELETI SZERVEI

11.§

A Szövetség szervei:

a) a Közgyűlés

b) az Elnökség

c) az Ellenőrző Testület

d) a budapesti kerületi Alszövetségek

e) a bizottságok

f) a Szövetségek munkaszervezete (BKSZ iroda)

V.

A SZÖVETSÉG LEGFELSŐBB SZERVE (KÖZGYŰLÉS)

12.§

1. A Szövetség legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.

2. A Közgyűlés az Elnökségnek évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívnia. A Közgyűlés

időpontját az Elnökségnek legalább egy hónappal korábban kell megállapítania és ugyanekkor

írásban értesítenie, kell tagjait a Közgyűlés helyszínéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről.

3. A Közgyűlést az Elnökségnek rendkívüli ülésre, az erre vonatkozó kezdeményezés kézhezvételétől

számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívnia, ha

a) a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével ezt kéri,

b) a bíróság azt elrendeli,

c) kizárás kérdésében kell dönteni.

4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) Az Alapszabály megállapítása és módosítása,

b) Az Elnökség éves szakmai beszámolójának és a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény (a

továbbiakban Sztv.) szerinti beszámolójának, a következő évi szakmai és pénzügyi

tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, továbbá az Ellenőrző

Testület beszámolójának elfogadása

c) A Szövetség önkéntes feloszlása és más szövetségekkel való egyesülésének kimondása,

d) Tiszteletbeli elnök illetve tiszteletbeli tag címének odaítélése,

e) Mindaz, amit az Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

Oldal: 8 / 19

5. Az Elnököt, az Alelnököt és az Elnökség további öt tagját a Közgyűlés a tagjai közül négy évre

választja. Az Elnökség tagjai újraválaszthatók.

6. Az Szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását az Alapszabály rendelkezései szerint az

Elnökség által kinevezett főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között.

7. Az Szövetség Közgyűlése négy év időtartamra Elnökből, továbbá kettő tagból álló Ellenőrző

Testületet választ a Szövetség gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére. Az Ellenőrző Testület

elnöke az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

8. Az Ellenőrző Testület írásbeli jelentésének hiányában a Közgyűlés az Sztv. szerinti beszámolóról

és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.

9. A Közgyűlés csak akkor mondhatja ki a Szövetség feloszlását, ha a Szövetség képtelen bármilyen

jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.

10. Az Szövetség feladatainak helyi ellátásához kerületi Alszövetségeket hozhat létre.

A KÖZGYŰLÉSEN SZAVAZÁSRA JOGOSULT TAGOK

13.§

1. A tagokat a Közgyűlésen sportszervezetenként 1-1 fő küldött képviseli. (1. sz. melléklet)

2. A küldöttek megbízása a Közgyűlés befejezéséig érvényes.

3. A Közgyűlésen minden szavazásra jogosult küldött egy szavazattal rendelkezik.

14.§

1. A Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatók:

a) a Magyar Kézilabda Szövetség, a Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Sportszövetség

képviselője

b) a Szövetség bizottságainak vezetői,

c) a hírközlő szervek képviselői,

d) tiszteletbeli Elnökök, tagok és vendégek.

2. A Közgyűlés határozatképessége:

a) a Közgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele megjelent,

b) ha a Közgyűlés a kitűzött kezdési időponttól számított egy óra várakozás után sem

határozatképes, a Közgyűlést 30 napon belüli időpontra újból össze kell hívni, amely

Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül, az eredeti napirendi pontokban

határozatképes, feltéve, hogy erről a tagokat az eredeti meghívóban előre tájékoztatták,

c) a határozatképességet a Közgyűlésen folyamatosan ellenőrizni kell.

A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDJE

15.§

1. A Közgyűlés napi rendjét a Szövetség Elnöksége állapítja meg és terjeszti a Közgyűlés elé.

2. A Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok elbírálását abban az esetben lehet napirendre

tűzni, ha azokat a Közgyűlés időpontja előtt legalább 2 héttel benyújtják az Elnökségnek.

Oldal: 9 / 19

A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATHOZATALA

16.§

1. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyílt szavazás

kézfelemeléssel (szavazólap felmutatásával) történik. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg

kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés Elnökének szavazata dönt.

2. A Közgyűlés titkos szavazással választhatja meg a Szövetség tisztségviselőit. (Kivétel, ha a

tisztségviselői helyre egy jelölt adott). A Közgyűlés szavazásra jogosult küldötteinek 1/3-a más

kérdésben is indítványozhat titkos szavazást.

3. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatok összesítésére legalább 3 tagú szavazatszámláló

bizottságot kell megbízni. Egy jelölt esetén a választás nyílt szavazással is történhet.

4. Az egyszerű többséget a jelenlévő küldöttek több mint felének „igen” szavazata jelenti.

5. Az Alapszabály 18.§ (1) és 24.§ (1) bekezdéseiben meghatározott tisztségviselőket választó Közgyűlés

előtt legalább egy hónappal a Szövetség Elnöksége jelölőbizottságot hoz létre. A jelölő bizottságnak a

tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a Közgyűlés elé. A jelölőlistát a

Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel kiegészítheti.

6. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Közgyűlésen

elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A

jegyzőkönyvet a Közgyűlés Elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, a Közgyűlésen

megválasztott személy hitelesítheti.

7. A Szövetség Közgyűlése nyilvános.

VI.

ELNÖKSÉG AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI

17.§

1. A Szövetség tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakban az Elnökség, mint a Szövetség

képviseleti (ügyintéző) szerve irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi

kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a

Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a –Közgyűlés saját hatáskörébe vont,

illetve a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azonban az

Elnökség indokolt esetben – különösen személyiségi és adatvédelmi jogvédelem esetén – ettől

eltérően is rendelkezhet (zárt ülés).

2. Az Elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést is

készíteni.

3. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót

b) a költségvetési támogatás felhasználását,

c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást,

d) a cél szerinti juttatások kimutatását,

e) a Fővárosi Önkormányzattól, az MKSZ-től, költségvetési szervektől és egyéb szervektől,

szervezetektől, alapítványoktól kapott támogatás mértékét és azok felhasználását,

f) a Szövetség vezető tisztviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, valamint

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

4. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot

kérhet.

Oldal: 10 / 19

5. Az elnökség feladatai:

a) a Szövetség Közgyűlésének előkészítése és összehívása,

b) a Közgyűlés és az Elnökség határozatai végrehajtásának biztosítása, illetve szervezése,

c) a Szövetség törvényes, alapszabályszerű és folyamatos működésének biztosítása,

d) a szervezeti és működési-, gazdálkodási-, a fegyelmi- stb. szabályzat megállapítása és

módosítása,

e) az évi költségvetés meghatározása,

f) kerületi Alszövetségek létrehozása, hatáskörének és feladatainak megállapítása,

g) bizottságok létrehozása és működtetése,

h) az általa létrehozott bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása és felmentése,

i) a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők, a budapesti utánpótlás válogatott edzők

megbízása és felmentése,

j) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,

k) kitüntetések és egyéb elismerések adományozására vonatkozó javaslattétel,

l) a hazai és nemzetközi versenyeken résztvevő küldöttségek összetételének jóváhagyása,

m) a nemzetközi kapcsolatok elveinek kialakítása és gyakorlati megvalósításának figyelemmel

kísérése,

n) az utánpótlás válogatott keretek éves felkészülési tervezetének elfogadása,

o) kapcsolattartás a Magyar Kézilabda Szövetséggel, a Budapest Fővárosi Önkormányzattal, a

Fővárosi Polgármesteri Hivatallal és a különböző sportszervekkel,

p) döntés – a játékvezetői bizottság elnökének javaslata alapján – a budapesti játékvezetők

rangsorolására, az országos keretbe történő felterjesztésre,

q) az éves tagdíj összegének és a tagdíjfizetési szabályzat megállapítása,

r) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy a Szövetség a közgyűlés

hatáskörébe utal.

6. Az Elnökség a kézilabdázást jelentősen támogató magánszemélyt „Társelnök” címmel ruházhat fel,

aki tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein.

7. Az Elnökség – megfelelő fedezet birtokában – dönt a rendkívüli – a költségvetésben nem szereplő -,

valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Felhasználási jogkörében dönt a költségvetési

előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.

8. Az Elnökség hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlan vagyon megszerzése, megterhelése,

elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása,

valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára kedvező

helyzet keletkezik.

9. A Szövetség képviseletében az Elnökség a budapesti kézilabdasport utánpótlásának támogatása és

fejlesztése céljából Alapítványt hozott létre. Az Alapítvány kuratóriumának tagjaira vonatkozó

javaslatok megtétele az Elnökség, mint az alapító ügyintéző és képviseleti szerve kizárólagos

hatáskörébe tartozik.

AZ ELNÖKSÉG ÖSSZETÉTELE

18.§

1. Az Elnökség létszáma 7 fő.

2. Az Elnökségnek tagja az lehet, aki:

a) magyar állampolgár, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló törvényben meghatározottak szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

Oldal: 11 / 19

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

3. A Szövetség Elnöke, Alelnöke, Főtitkára nem lehetnek a kerületi Alszövetségek tisztségviselői, illetve

azokkal munkaviszonyban álló személyek.

4. Az Elnökség tagjainak főbb jogai és kötelezettségei:

a) Részvétel az elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában,

b) Észrevételek, javaslatok tétele a sportággal és a Szövetség működésével kapcsolatban,

c) Felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő ügyekben tisztségviselők döntéseivel

kapcsolatban,

d) Javaslattétel Közgyűlés, illetve elnökségi ülés összehívására,

e) Megbízás alapján a Szövetség képviselete,

f) A szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetve végrehajtása,

g) Közreműködés minden olyan feladatban, amely a kézilabdázás fejlődését szolgálja, illetve

amelyre megbízást kapnak.

5. Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.

6. Az Elnökségi tagság megszűnik:

a) ha a megbízás lejár,

b) lemondással,

c) visszahívással (a tisztségviselőt jogerősen szabadságvesztésre ítélik, vagy jogerősen eltiltják a

közügyek gyakorlásától),

d) elhalálozással.

AZ ELNÖKSÉG MŰKÖDÉSE

19.§

1. Az Elnökség ülését az Elnök hívja össze, a helyszín, az időpont és a napirend megjelölésével. Az

Elnökség a Szövetség céljainak és feladatainak, valamint a Közgyűlés határozatainak

figyelembevételével maga állapítja meg munkatervét, készíti el – Szervezeti és Működési

Szabályzatában – ügyrendjét.

2. Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de éves ülésterv alapján legalább

kéthavonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az Elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok

egyharmada ok és cél megjelölésével azt indítványozza. Az ülés helyéről, időpontjáról és a

megtárgyalandó kérdésekről – az előterjesztések megküldésével – legalább egy héttel korábban

értesítenie kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Sürgős esetben rövidebb határidő is

megállapítható.

3. Az Elnökség üléseire állandó jelleggel meg kell hívni a Szövetség főtitkárát, a Versenybizottság

vezetőjét, az Ellenőrző Testület elnökét, valamint a feladatkörüket érintő kérdések megtárgyalásakor

a szakmailag érintett személyeket.

4. Az Elnökség a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség

miatt elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten

összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben, a tagok több mint a

felének jelenléte esetén határozatképes.

5. Amennyiben a két Közgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnökségének létszáma 4 fő alá csökken,

Közgyűlést kell összehívni, új elnökségi tagokat kell választani.

6. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, ha az elnökségi ülés

jelenlévő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az Elnök szavazata dönt.

Oldal: 12 / 19

7. Elnökségi ülés jelenlévő tagjainak száma páros, illetve szavazategyenlőség keletkezik, az Elnök

szavazata dönt. Az Elnök távollétében ez a jog az elnökségi ülést vezető személyt illeti meg.

8. Az Elnökség titkos szavazással dönthet bármelyik elnökségi tag kívánságára.

9. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a

megjelenteket, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott

határozatokat és a döntéshozatal arányát. A határozatokról az érintett szerveket és személyeket,

továbbá a kerületi Alszövetségeken keresztül a tagokat 15 napon belül értesíteni kell.

VII.

TISZTSÉGVISELŐK ELNÖK (ALELNÖK)

20.§

1. A Szövetség élén az Elnök áll, aki a többi tisztségviselővel együttműködve, az Elnökség

közreműködésével irányítja és vezeti az Szövetség tevékenységét.

2. Az Elnök feladatai és hatásköre:

a) Vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit,

b) Képviseli a Szövetséget,

c) Közreműködik az Alapszabály és az egyéb szabályok, szabályzatok, valamint a közgyűlési és

elnökségi határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében,

d) Figyelemmel kíséri az Szövetség bizottságainak munkáját,

e) Tájékoztatja a hírközlő szerveket az Szövetség tevékenységéről,

f) Kapcsolatot tart a kerületi Alszövetségekkel,

g) Aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatban rögzítettek

alapján,

h) Intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a

Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe,

i) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a

hatáskörébe utal.

3. Az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az alábbi sorrendben kell helyettesíteni: alelnök,

főtitkár.

4. Az alelnök az Elnökség jóváhagyásával alakítja ki jogkörét.

FŐTITKÁR

21.§

1. A főtitkár feladatai:

a) A tisztségviselőkkel és a Szövetség szerveivel együttműködve összehangolja a Szövetség és a

kerületi Alszövetségek tevékenységét, biztosítja az Alapszabály, valamint a hatályos jogszabályok,

illetve a szabályzatok betartását.

b) Összehangolja az Elnökség, a bizottságok, a tisztviselők valamint az Szövetséggel

munkaviszonyban állók munkáját.

c) Szervezi, és figyelemmel kíséri a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását.

d) Előkészíti a Közgyűlés, illetve az Elnökség üléseit.

e) A Szövetséggel munkaviszonyban álló dolgozók felett az Mt., egyéb jogviszonyban állók estében

az arra vonatkozó jogszabály alapján gyakorolja mindazon jogokat, amelyek nem tartoznak az

Elnökség kizárólagos hatáskörébe.

f) Felelős a gazdálkodási rend megtartásáért, aláírási és utalványozási jogköre van.

Oldal: 13 / 19

g) Képviseli a Szövetséget, illetve felhatalmazás alapján helyettesít más tisztségviselőket.

h) Tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről.

i) Gondoskodik az Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, a határozatai nyilvántartásáról

és végrehajtásáról.

j) Összeállítja a budapesti versenynaptárt.

k) Az utánpótlás-válogatott edzőinek javaslatai alapján meghatározza az utánpótlás válogatott

csapatok hazai és nemzetközi mérkőzéseinek színhelyét és időpontját. Javaslatot tesz az

utánpótlás-válogatottak által képviselt tornákon, versenyeken, mérkőzéseken résztvevő

küldöttségek személyi összetételére.

l) Gondoskodik az Szövetségi nyilvántartások vezetéséről.

m) Figyelemmel kíséri a Szövetséget érintő jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, és

szükség esetén kezdeményezi a Szövetség határozatainak módosítását.

n) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a szabályzatok, a Közgyűlés vagy az Elnökség a

hatáskörébe utal.

2. A főtitkár tevékenységéről a Közgyűlésnek és az Elnökségnek köteles beszámolni.

3. A Szervezeti és Működési Szabályzat főtitkár-helyettesi tisztséget állapíthat meg.

4. A főtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén a főtitkár-helyettes vagy a főtitkár által megbízott

személy helyettesítheti.

VIII.

AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET

22.§

1. A Közgyűlés és a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzése egy

elnökből és két tagból álló, Ellenőrző Testületet választ.

2. Az Ellenőrző Testület elnöke és tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. Az Ellenőrző

Testület elnöke vagy tagja nem lehet a Szövetséggel munkaviszonyban álló vagy ott gazdasági

feladatokat ellátó személy, továbbá az, aki az Szövetség Elnökségének tagjával, illetőleg az ott

gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. Az Ellenőrző Testület elnöke és

tagjai nem lehetnek egymásnak, a képviseleti és ügyintéző szervek vezetőinek és tagjainak a Ptk.

szerinti értelmezésben közeli hozzátartozói.

3. Az Ellenőrző Testület tevékenységét az Elnöke irányítja. A feladatainak ellátására külső

szakembereket is igénybe vehet.

4. Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét

tájékoztatja.

5. Az Ellenőrző Testület feladatai:

a) a Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata,

b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,

c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése,

d) az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,

e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások

teljesítésének évenkénti vizsgálata.

f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,

g) a Szövetség vagyonának megóvása érdekében a szükséges intézkedések megtételének

ellenőrzése.

Oldal: 14 / 19

6. A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető

tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást

kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

7. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt

vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

8. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását

kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit

egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy

következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv

döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

9. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől

számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető

szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

10. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket

nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó

szervet.

11. Az Ellenőrző Testület jogait és kötelezettségeit a hatályos jogszabályok határozzák meg.

12. Tevékenységéről a Testület elnöke a Szövetség Közgyűlésének köteles beszámolni.

13. Az Ellenőrző Testület működésére – az Alapszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az elnökség

működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

KÖZÖS SZABÁLYOK

14. a Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Testület ülései nyilvánosak. A Közgyűlés a döntéseiről, annak

tartalmáról, időpontjáról és hatályáról, a döntéseket támogatók és ellenzők számarányáról (ha

lehetséges személyéről) nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyvet és nyilvántartást, mint a határozatok

nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a Szövetség iratai között megőrizni.

Folyamatos kezelését a Szövetség alelnöke látja el.

15. A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Testület döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül

írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a Szövetség székhelyén kifüggeszti. A

Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén – a Szövetség

képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre

másolatot készíthet.

16. A Közgyűlés a Nemzeti Sport újságban nyilvánosságra hozza a Szövetség szolgáltatásainak

igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és

feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A Szövetség által nyújtott

él szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

17. A Közgyűlés, Elnökség, Ellenőrző Testület határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki

vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól

mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként

érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által

megkötés nélkül igénybe vehető pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a

tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatás.

Oldal: 15 / 19

18. Nem lehet az Ellenőrző Testület elnöke, vagy tagja az a személy, aki a vezető szerv elnöke vagy tagja,

illetve a közhasznú szervezettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló

munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp

nem rendelkezik. Nem lehet az Ellenőrző Testület tagja az a személy sem, aki a közhasznú szervezet

cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli

szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott,

létesítő okiratnak megfelelő juttatást. Nem lehet az Ellenőrző Testület tagja továbbá a fent

megjelölt személyek hozzátartozója.

19. A Szövetség megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője

az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben

legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását

nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi

érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más

közhasznú szervezetnél is betölt.

X.

A KERÜLETI KÉZILABDA ALSZÖVETSÉGEK HATÁSKÖRÉBE UTALT FELADATOK

23.§

1. A budapesti kerületi Alszövetségek szervezetének és működésének szabályait saját alapszabályuk

határozza meg. Az Alapszabály nem állhat ellentétben a Szövetség Alapszabályával, illetőleg egyéb

szabályaival, szabályzataival.

2. A budapesti kerületi alszövetségek a Szövetség jogi személyiségű tagszervezetei.

3. A budapesti kerületi alszövetségek – működési területükön:

a) Elősegítik a sportág működését, meghatározzák területükön a fejlesztési célkitűzéseket és

gondoskodnak azok megvalósításáról.

b) Megrendezik a kerületi, illetve a hatáskörükbe tartozó hazai és nemzetközi sporteseményeket.

c) Kialakítják a kerületi versenyrendszert, meghirdetik és megrendezik a bajnoki és egyéb

mérkőzéseket.

d) Különös figyelmet fordítanak az iskolai sporton belül a kézilabdázás utánpótlásának nevelésére, a

fiatalokkal a sportág megszerettetésére, rendszeres foglalkoztatására és versenyeztetésére.

e) Területükön képviselik a sportágat, felvilágosítást adnak ügyeiben.

f) Intézik a sportág azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak az MKSZ, a Budapesti Kézilabda

Szövetség vagy más szerv hatáskörébe.

g) Vezetik a sportági nyilvántartásokat a mindenkori előírások szerint.

h) Közreműködnek az alapfokú sportszakemberek képzésében, továbbképzésében, a játékvezetők,

versenybírók képzésében és továbbképzésében.

i) Figyelemmel kísérik és segítik új kézilabda szakosztályok megalakításának lehetőségét.

j) A sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott esetekben sportfegyelmi jogkört gyakorolnak.

k) Ellátják a jogszabályban, a Szövetség Alapszabályában meghatározott, illetőleg a Közgyűlés vagy

a Szövetsége által hatáskörükbe utalt egyéb feladatokat.

4. A budapesti kerületi Alszövetségek bevételeikkel Önállóan gazdálkodnak, tartozásaikért saját

vagyonukkal felelnek.

5. A Budapesti Kézilabda Szövetség Elnökségének egyetértésével a Budapest közigazgatási beosztástól

eltérő működési területtel is létrehozható – területi – Kézilabda Alszövetség.

Oldal: 16 / 19

6. A budapesti kerületi Alszövetségek gazdálkodása és vagyona tekintetében a székhely szerint illetékes

kerületi önkormányzat sportfeladatokat ellátó szakigazgatási szerve intézkedik.

7. A kerületi Alszövetségek tevékenységüket munkabizottságként is végezhetik.

KERÜLETI ALSZÖVETSÉGEK (2010):

II. Kerületi Kézilabda Alszövetség

IV. Kerületi Kézilabda Alszövetség

IX. Kerületi Kézilabda Alszövetség

XIII. Kerületi Kézilabda Alszövetség

24.§

Az Alszövetségek Alapszabályai, szabályzatai a Budapesti Kézilabda Szövetségek Alapszabályával és

szabályzataival ellentétben nem állhatnak.

XI.

A SZÖVETSÉG NEM JOGI SZEMÉLYISÉGŰ SZERVEZETEI BIZOTTSÁGOK

25.§

1. Az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes – bizottságokat hozhat létre. A

bizottságok vezetői és tagjai az Elnökség bízza meg.

2. A bizottságok hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, a bizottságok

működtetésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott bizottsági szabályzatok, illetve

bizottsági ügyrendek határozzák meg, amelyek az alapszabállyal ellentétesek nem lehetnek.

3. A bizottságok döntési, véleménynyilvánítási, javaslattételi és képviseleti joggal rendelkeznek

mindazokban az ügyekben, amelyre létrehozták.

4. A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottságok ülésére szükség esetén meg kell hívni a

Szövetség elnökét, alelnökeit vagy főtitkárát.

5. A Szövetség állandó bizottságai:

a) Edzőbizottság

b) Fegyelmi Bizottság

c) Igazolási és Átigazolási Bizottság

d) Játékvezetői Bizottság

e) Szervezési és Versenybizottság

f) Utánpótlás Bizottság

A SZÖVETSÉG MUNKA-SZERVEZETE (BKSZ IRODA)

26.§

1. A Szövetségi feladatok ellátására az Elnökség munkaszervezetet (BKSZ IRODA) hoz létre. Létszámát,

valamint működési rendszerét az Elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok

gazdaságos ellátását.

2. Tevékenységét a főtitkár irányítja.

3. A szervezet felépítését és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

Oldal: 17 / 19

XII.

A SZÖVETSÉG SZABÁLYZATAI

27.§

1. A Szövetség Alapszabályának biztosítania kell a Szövetség demokratikus, önkormányzati elven

alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését.

2. Az Alapszabály rendelkezései szerint az Elnökség az alábbi szabályzatokat köteles elfogadni:

a) Szervezeti és működési szabályzatot,

b) Versenyszabályzatot,

c) A gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot,

d) Tagdíjfizetési szabályzatot.

3. A versenyszabályzatban kell a sportág jellegének megfelelően rendelkezni a kézilabdázók élet-,

baleset- és vagyonbiztosítására vonatkozó előírásokról.

A SZÖVETSÉGEK GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA

28.§

1. A Szövetség jogi személy, az egyesületek és a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó

jogszabályok és évi költségvetése alapján gazdálkodik.

2. A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a) Tagsági díjak,

b) Magán- és jogi személyek támogatásai,

c) Alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások,

d) Rendezvények bevételei,

e) A tagszervezetek által befizetett – jogszabályban vagy elnökségi hatáskörben megállapított –

díjak,

f) Reklámtevékenységből származó bevételek

g) Igazolási-, átigazolási díj,

h) Egyéb bevételek.

3. A Szövetség vagyona:

a) Készpénz,

b) Készpénzre szóló követelés,

c) Bankbetét, folyószámlán lévő összeg,

d) Értékpapír,

e) Ingatlan és ingó vagyon.

4. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Szövetség

tagjai a Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenően – nem felelnek.

5. A Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását, valamint a gazdasági-vállalkozási

tevékenységét és az ebből származó eredmény megállapítását a hatályos jogszabályok alapján végzi.

6. A Szövetség vállalkozási tevékenységét kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem

veszélyeztetve végez.

7. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban

meghatározott tevékenységére fordítja. A Szövetség befektetési tevékenységet a Közgyűlés által

elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.

Oldal: 18 / 19

8. A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve

vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet

fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve

hiteltörlesztésre nem használhatja fel.

9. A Szövetségnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó

bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

10. A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat határozza

meg.

11. A Szövetség kiadásai:

a) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

b) Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,

kiadások)

c) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

d) A közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek

(ráfordítások, kiadások), amelyeket bevétel arányosan kell megosztani.

12. A Szövetség az Alapszabálya szerinti tevékenységnek és gazdálkodásának legfontosabb adatait a

sajtó útján nyilvánosságra hozza.

13. A kézilabdázó által a budapesti utánpótlás válogatott keret tagjaként, sporttevékenységével

összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a Szövetség felel a Ptk. rendelkezései szerint.

14. A budapesti utánpótlás válogatott keret felkészülésével és versenyzésével kapcsolatban a sportolók

élet-, baleset-, és vagyonbiztosításának költségeit a Szövetség viseli.

15. Ha a Szövetség feloszlása, jogutód nélkül való megszűnése esetén az Alapszabály a fennmaradó

vagyonról nem rendelkezik, erről a Közgyűlés dönt a feloszlásról szóló határozatban.

16. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljának megvalósítása érdekében, azokat

nem veszélyeztetve végez.

17. A Szövetség a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a létesítő okiratában

meghatározott tevékenységre fordítja.

18. Amennyiben a Szövetség éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől

elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál

fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv az ügyrendjét maga állapítja meg.

Oldal: 19 / 19

XIII.

Záró rendelkezések

29.§

A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Budapesti Kézilabda Szövetség Közgyűlése, 2010. szeptember 04. napján tartott ülésén megtárgyalta és határozatával jóváhagyta.

Budapest, 2010-09-04

Budapesti Kézilabda Szövetség Közgyűlése

A kiadmány hiteléül:

Budapest, 2010. szeptember 04.

Demény Gyula

BKSZ Elnök

Ellenjegyezte, Budapesten, 2010. szeptember 04. napján Dr. Albrecht Norbert Ügyvédi Iroda (székhely:

1224 Budapest, Zagyva u. 18.)

Dr. Albrecht Norbert Ügyvédi Iroda