Central Palace 5. emelet, H−1053 Budapest, Károlyi utca 9. Telefon: +36 70 605 1000 Web: www.provaris.hu Budapest, 2020. december 14. Címzett: Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Tárgy: A Kormány által a pandémia második hullámára tekintettel bevezetett módosí- tott gazdaságvédelmi intézkedésekről Tekintettel arra, hogy Magyarország Kormánya a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a továbbiakban „Koronavírus-járvány”) második hulláma tekintetében a 484/2020. (XI. 10.) Kormányrendelettel („Kormányrendelet I”) további védelmi intézkedéseket vezetett be; Tekintettel arra, hogy a bevezetett védelmi intézkedésekkel egyidejűleg Magyarország Kor- mánya állást foglalt a Koronavírus-járvány okozta nemzetgazdasági hatások egyidejű keze- lése és a munkahelyek megőrzése mellett, és ezáltal a 485/2020. (XI. 10.) Kormányrendelettel (a továbbiakban „Kormányrendelet II.” vagy „KR II.”), valamint a 498/2020. (XI. 13.) Kormány- rendelettel (a továbbiakban „Kormányrendelet III.” vagy „KR III.”) gazdaságvédelmi intézke- déseket vezetett be. A Kormányrendelet II. és III. adókedvezmények, bértámogatások nyújtá- sával és bevételkiesés-kompenzációval kísérli meg enyhíteni a Koronavírus-járvány hatásait, különös tekintettel a Kormányrendelet I-el bevezetett szigorú védelmi intézkedések üzlet- mentre gyakorolt hatásaira is; Tekintettel továbbá a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020. (XII.9.) Korm. rendeletre (a továbbiakban „Módosító Kormányrendelet”), amelyben a Kormány némiképp módosította – többek között – a KR II. bizonyos rendelkezéseit; Ügyvédi irodánk a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványtól megkeresést kapott a Kormány- rendelet II. és III.-ban foglalt intézkedések ismertetésére vonatkozóan. Ennek megfelelően Iro- dánk az alábbi memorandumot készítette a nyilvánosan elérhető dokumentumok és informá- ciók alapján, figyelembe véve a Módosító Kormányrendeletben foglalt módosításokat is 1 : A. Vezetői összefoglaló A Kormányrendelet II.-vel kihirdetett, majd a Módosító Kormányrendelettel módosított gazda- ságvédelmi intézkedések – akárcsak a védelmi intézkedések esetében - hasonlítanak a ta- vasszal bevezetett és a veszélyhelyzet megszűnését követően fenntartott kedvezményekre. A KR. II. alapvetően adófizetési kedvezményekkel, kieső bevételek megtérítésével és a mun- kavállalók megtartását célzó bértámogatással kívánja kompenzálni a szigorúbb védelmi intéz- kedésekkel hátrányosan érintett szektorok gazdasági szereplőit. A Kormányrendelet II.-vel be- vezetett és a Módosító Kormányrendelettel módosított intézkedések tekintetében összefogla- lóan megjegyezhető, hogy: a) Elsődlegesen TEÁOR minősítés szerinti besorolás alapján határozza meg a jogosulti kört; 1 A Módosító Kormányrendelettel érintett módosításokat dőlt betűvel jelöltük
14
Embed
Budapest, 2020. december 14. · 2020. 12. 14. · Budapest, 2020. december 14. Címzett: Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány Tárgy: A Kormány által a pandémia második
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Central Palace 5. emelet, H−1053 Budapest, Károlyi utca 9.
Telefon: +36 70 605 1000
Web: www.provaris.hu
Budapest, 2020. december 14.
Címzett: Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány
Tárgy: A Kormány által a pandémia második hullámára tekintettel bevezetett módosí-
tott gazdaságvédelmi intézkedésekről
Tekintettel arra, hogy Magyarország Kormánya a SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány (a
továbbiakban „Koronavírus-járvány”) második hulláma tekintetében a 484/2020. (XI. 10.)
Kormányrendelettel („Kormányrendelet I”) további védelmi intézkedéseket vezetett be;
Tekintettel arra, hogy a bevezetett védelmi intézkedésekkel egyidejűleg Magyarország Kor-
mánya állást foglalt a Koronavírus-járvány okozta nemzetgazdasági hatások egyidejű keze-
lése és a munkahelyek megőrzése mellett, és ezáltal a 485/2020. (XI. 10.) Kormányrendelettel
(a továbbiakban „Kormányrendelet II.” vagy „KR II.”), valamint a 498/2020. (XI. 13.) Kormány-
rendelettel (a továbbiakban „Kormányrendelet III.” vagy „KR III.”) gazdaságvédelmi intézke-
déseket vezetett be. A Kormányrendelet II. és III. adókedvezmények, bértámogatások nyújtá-
sával és bevételkiesés-kompenzációval kísérli meg enyhíteni a Koronavírus-járvány hatásait,
különös tekintettel a Kormányrendelet I-el bevezetett szigorú védelmi intézkedések üzlet-
mentre gyakorolt hatásaira is;
Tekintettel továbbá a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló
kormányrendeletek módosításáról szóló 571/2020. (XII.9.) Korm. rendeletre (a továbbiakban
„Módosító Kormányrendelet”), amelyben a Kormány némiképp módosította – többek között
– a KR II. bizonyos rendelkezéseit;
Ügyvédi irodánk a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványtól megkeresést kapott a Kormány-
rendelet II. és III.-ban foglalt intézkedések ismertetésére vonatkozóan. Ennek megfelelően Iro-
dánk az alábbi memorandumot készítette a nyilvánosan elérhető dokumentumok és informá-
ciók alapján, figyelembe véve a Módosító Kormányrendeletben foglalt módosításokat is1:
A. Vezetői összefoglaló
A Kormányrendelet II.-vel kihirdetett, majd a Módosító Kormányrendelettel módosított gazda-
ságvédelmi intézkedések – akárcsak a védelmi intézkedések esetében - hasonlítanak a ta-
vasszal bevezetett és a veszélyhelyzet megszűnését követően fenntartott kedvezményekre.
A KR. II. alapvetően adófizetési kedvezményekkel, kieső bevételek megtérítésével és a mun-
kavállalók megtartását célzó bértámogatással kívánja kompenzálni a szigorúbb védelmi intéz-
kedésekkel hátrányosan érintett szektorok gazdasági szereplőit. A Kormányrendelet II.-vel be-
vezetett és a Módosító Kormányrendelettel módosított intézkedések tekintetében összefogla-
lóan megjegyezhető, hogy:
a) Elsődlegesen TEÁOR minősítés szerinti besorolás alapján határozza meg a jogosulti
kört;
1 A Módosító Kormányrendelettel érintett módosításokat dőlt betűvel jelöltük
b) A támogatási intézkedések határozott, rövid időre, 2020 novemberére és decembe-
rére, valamint 2021 januárjára2 vonatkoznak;
c) Az intézkedések mindegyike állami támogatásnak minősül, így a közösségi szabályok-
nak való megfelelés, illetve támogatási korlátok betartását vizsgálni szükséges;
d) A már meglévő munkaszerződések fenntartását írják elő, azonban e tekintetben a sza-
bályozás nem egyértelmű;
e) A kedvezmények pénzügyi hatásának egy része már a 2020-ban, másik része csak
2021 elején jelentkezik.
A Kormányrendelet III. a bevezetett védelmi intézkedésekkel összefüggésben megváltozott
vendéglátási üzletmenetre tekintettel, a védelmi intézkedések hatályának időtartamára lehe-
tővé teszi az 5%-os kedvezményes általános forgalmi adókulcs alkalmazását elvitelre vagy
házhoz szállítással értékesített étel és italforgalomra, amennyiben a jogszabályi feltételek tel-
jesülnek.
Az alábbiakban részletesen a Kormányrendelet II. és III.-al bevezetett majd a Módosító Kor-
mányrendelettel módosított gazdaságvédelmi intézkedések szabályairól és azok értelmezésé-
ről nyújtunk tájékoztatást.
B. Kormányrendelet II.
I. Adófizetési kedvezmények
I.1. Érintett adónemek
Az adófizetési kedvezményekkel érintett adónemek nem változtak a Módosító Kormányrende-
letben eszközölt módosítások okán, az azonban igen, hogy e kedvezmények a módosítások
értelmében nem csupán 2020 novemberére, hanem amellett 2020 decemberére és 2021 ja-
nuárjára tekintettel is érvényesíthetők.
Az adófizetési kedvezmények körében a Kormányrendelet II. a szociális hozzájárulási adófi-
zetési (a továbbiakban: „Szocho”), szakképzési hozzájárulási fizetési, rehabilitációs hozzájá-
rulási fizetési kötelezettség tekintetében biztosít mentességet, illetve a kisvállalati adó (a to-
vábbiakban: „KIVA”) alanya adólapjának csökkentésére ad módot (a továbbiakban együtt
„Adófizetési Kedvezmények”).
Az egyes, 2020 novemberi, továbbá az említettek szerint 2020 decemberi és 2020 januári
időszakra érvényesíthető adókedvezményeket áttekintő jelleggel az alábbi táblázat foglalja
össze:
Adónem Adókötelezettséget előíró szabály
Kedvezmény
Szocho Szocho tv.3 1. § (1) és 3. § (1) bekezdés
Természetes személy foglalkoztatása tekinteté-ben felmerülő Szocho kötelezettséget nem kell teljesíteni
Szakképzési hozzájárulás
2011. évi CLV. tv.4 2. § és 2019. évi LXXX. tv.5 128. §
Nem keletkezik szakképzési hozzájárulási fize-tési kötelezettsége a fizetésre kötelezettnek
Rehabilitá-ciós hozzájá-rulás
2011. évi CXCI. tv.6 23. § (1) bekezdés
A fizetésre kötelezett 2020. évben két hó-napra, 2021. évben egy hónapra arányosan jutó hozzájárulási-fizetési kötelezettség alól
2 az 571/2020. (XII.9.) Korm. rendelet módosításai alapján került meghosszabbításra az időszak, így immáron 2020 decembe-rére és 2021 januárjára is kiterjed KR. II. hatálya 3 A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 4 A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 5 A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 6 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
munkabér megfizetése, ezért előzetes értelmezés szerint a Szocho kedvezmény csak munka-
viszonyhoz kapcsolódó kifizetésekkel összefüggésben érvényesíthető.
A tavasszal bevezetett Szocho-kedvezményhez hasonlóan úgy értjük, hogy a jelen kedvez-
mény alapján a kifizető az Szja tv. szerinti béren kívüli juttatást, béren kívüli juttatásnak nem
minősülő egyes meghatározott juttatásokat terhelő Szocho-t megfizetése alól is mentesülhet.8
Szakképzési hozzájárulás
Szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli többek között a belföldi székhelyű gaz-
dasági társaságot, egyéni vállalkozót, melynek alapja az Szja tv. szerinti adókötelezettség alá
eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-számításánál figyelembe
vett jövedelem.9 A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának
1,5%-a.
A fizetésre kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg, és a szakképzési
hozzájárulás alapját, éves bruttó adófizetési kötelezettségét, az alkalmazható levonásokat,
azaz a nettó adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 12. napjáig vallja be és
fizeti meg az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett erre tekintettel az év 1-11.
hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.10 Az előleg összegét havonta kell
megállapítani és bevallani a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.
A tárgyhavi szakképzési hozzájárulási előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, így a
Kormányrendelet II. 2. §-ának megfogalmazása értelmezhető úgy, hogy a piaci szereplőknek
a 2020 novemberére 2020. december 12-éig, valamint 2020 decemberére 2021. január 12-
éig, továbbá 2021 januárjára 2021. február 12-éig fizetendő előleg mértéke 0 HUF lenne, így
e tekintetben fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Megjegyezzük, hogy olyan gazdasági szereplők tekintetében, amelyek a szakképzési hozzá-
járulási kötelezettségüket a 2011. év CLV. törvény szerinti szakképzési megállapodásokkal,
szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy szakmai gyakorlattal
is teljesítik, akkor ezen szereplők a törvényben meghatározott összegekkel csökkenthetik az
éves szakképzési járulékfizetési kötelezettségüket, ami a jelenlegi adófizetési kedvezménytől
függetlenül is érvényesíthető.
2021. január 1. napjától hatályba lépnek az új, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései is. Azonban ezzel
összefüggésben a 128. §-ban meghatározott átmeneti rendelkezés úgy fogalmaz, hogy a
2020. évre vonatkozó szakképzési hozzájárulási kötelezettséget a 2011. évi CLV. törvény
2020. december 31. napján hatályban lévő szabályai szerint kell megállapítani.
Rehabilitációs hozzájárulás
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján főszabály szerint a munkaadó a megváltozott munka-
képességű személyek foglalkoztatási rehabilitációja érdekében rehabilitációs hozzájárulás fi-
zetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa fog-
lalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5%-át.11
8 Lásd a NAV honlapján szereplő, rendkívüli helyzetre tekintettel közzétett tájékoztató anyagokat: https://nav.gov.hu/nav/segit-seg_rendkivuli_helyzetben/gyakori_kerdesek_valaszok/VI_jarulek_es_szochomentesseg#faq_4753129 9 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) és 4. § (1) bekezdése 10 2011. évi CLV. törvény 9. § (1)-(4) bekezdése 11 2011. évi CXCI. törvény 23. § (1) bekezdése
• Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
• Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet,
• Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet,
• Utazásközvetítés (TEÁOR 7911) tevékenységet, vagy
14 KR II. 5. § (3) bekezdése: „Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből
a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevé-telének 30%-a származott.” 15 A KR II. 5. § (2) bekezdése többletfeltételt ír elő azzal, hogy csak abban az esetben vehető figyelembe a fizikai közérzetet javító szolgáltatás főtevékenységként, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének köz-egészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak
A Kormányrendelet II.-vel bevezetett intézkedések kettős célja a piaci szereplők terheinek
csökkentése és a munkavállalók folytonos foglalkoztatásának támogatása. Utóbbi érvényesí-
tése érdekében az Adófizetési Kedvezmények igénybevételéhez szükséges még az, hogy:
a) A kifizető a KR II. hatálybalépésekor fennálló munkaszerződés szerinti munkabérfize-
tési kötelezettségének eleget tegyen;
b) Kifizető a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a
továbbiakban „Mt.”) 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg
2020 novemberében, valamint a Módosító Kormányrendelet módosításai következté-
ben 2020 decemberében és 2021 januárjában sem; és
16 Lásd pl. 2020. évi LVIII. törvény 34. § (10) bekezdése 17 Megjegyezzük, hogy a táblázat csak a főtevékenységi feltétel vizsgálati módszerének szemléltetését szolgálja, az itt jelzett adatok, feltételezések adott tényállásra történő alkalmazása minden esetben egyedi elbírálás tárgyát kell, hogy képezze.
c) Kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel egyébként elbocsátotta
volna;
d) Kifizető az adómentesség irányi igényét bejelenti az adóhatósághoz.
A fent részletezett munkaviszony-fenntartással kapcsolatos követelmények jogszabályi meg-
fogalmazása, teljesítésének igazolása meglátásunk szerint nem egyértelmű. Az Mt. 64. § (1)
bekezdése tartalmazza mind a „rendes” felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást, mint
a munkaviszony megszüntetésének lehetséges esetét. Az Mt. 64 § (1) bekezdés b) pontjában
foglalt felmondás esetén a munkaviszony, illetve a munkaszerződés a felmondási idő lejártát
követően szűnik meg, így adott esetben egy 2020 novemberében vagy decemberében, eset-
leg 2021 januárjában közölt felmondás esetén is vizsgálható a feltétel teljesülése. Továbbá
kérdéses, hogy a munkavállaló kötelezettségszegésére alapított azonnali hatályú felmondás
esetén jogosult lehet-e az Adófizetési Kedvezményre a kifizető, ha igen, akkor milyen mérték-
ben. Az sem egyértelmű, hogy a Kormányrendelet II.-ben megfogalmazott elbocsátási szán-
dékot szükséges-e igazolni az állami adóhatóság felé, és ha igen, milyen módon. Ezeknek a
tisztázatlan jogalkotói szándékoknak a pontosítása mindenképpen indokolt és szükséges a
jövőben.
Szakmai körökből beérkező kérdésként felmerült mind az adókedvezmények, mind a jelen
állásfoglalás későbbi, III. pontjában kifejtésre kerülő bértámogatások tekintetében, hogy a tá-
mogatás kérhető-e visszamenőlegesen 2020 novemberére, valamint, hogy azt a munkáltató
kértheti-e minden munkavállalóra tekintettel, továbbá, hogy van-e a támogatásnak felső ha-
tára? Az adófizetési kedvezmények igénylésére vonatkozóan a Pénzügyminisztérium adó-
ügyekért felelős államtitkára, Izer Norbert államtitkár úr azt a tájékoztatást adta, hogy a nov-
emberi adómentességre szóló igényüket december 12-éig nyújthatják be a vállalkozások a
szokásos járulékbevallásban.18 E tájékoztatás értelmében tehát december 12-éig volt lehető-
ség igényelni a novemberi adókedvezményeket, szükséges azonban megjegyezni, hogy a KR.
II.-ben, valamint a releváns egyéb jogszabályokban ez a rendelkezés egyelőre nem szerepel.
A KR. II. nem tartalmaz megkötést az igényelhető támogatás összegére vonatkozóan19, vala-
mint arra nézve sem, hogy a munkáltató mennyi munkavállalóra tekintettel igényelheti a támo-
gatást. Felmerült az is kérdésként, hogy kis- és középvállalkozásokra vonatkozik-e bármilyen
különös feltétel, melyre azt tudjuk válaszolni, hogy alapvetően sem a KR. II., sem a felmerülő
egyéb jogszabályok nem tartalmaznak ilyen rendelkezést az adókedvezmények vonatkozásá-
ban. Egyedül a KR.II. szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó, jelen összefoglaló II. pontjában
kifejtésre kerülő részében található egy olyan rendelkezés, melynek értelmében kisvállalkozá-
sok számára akkor is nyújtható támogatás a fedezetlen állandó költségekhez, ha 2019. dec-
ember 31-én nehéz helyzetben lévővállalkozásnak minősültek, amennyiben nem állnak a fize-
tésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt,
továbbá az adott igénylő nem részesült olyan megmentési célú támogatásban, amelyet még
nem fizetett vissza és nem részesült szerkezetátalakítási támogatásban úgy, hogy még mind
a szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik.
18 https://koronavirus.gov.hu/cikkek/izer-norbert-ejfelig-igenyelheto-meg-az-adomentesseg-turizmus-vendeglatas-es-szabadido 19 Ellentmondás figyelhető meg ugyanakkor a KR II. 14. § (8) bekezdésében hivatkozott átmeneti közlemény 3.10. szakasza szerinti támogatásnak minősítésben és az átmeneti közlemény 3.10. 43 d):pontjában foglaltakkal: „a bértámogatás havi összege nem haladhatja meg a szóban forgó munkavállalók havi bruttó (munkáltatói társadalombiztosítási járulékkal együtt számított) fizetésének 80 %-át (vagy az önfoglalkoztató egyén bérrel egyenértékű átlagos havi jövedelmének 80 %-át). A tagállamok – különösen az alacsony bérkategóriába tartozók érdekében – a támogatási intenzitás számítására alternatív módszereket, például a nemzeti átlagbér vagy a minimálbér alkalmazását is bejelenthetik, amennyiben a támogatás arányossága nem sérül;”
9
I.3. Támogatási minősítés
A KR II. 6. § (3)-(5) bekezdései rögzítik, hogy a fent ismertetett Adófizetési Kedvezmények
állami támogatásnak minősülnek, amelyek a többször módosított, az „Állami támogatási intéz-
kedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19 járvánnyal össze-
függésben való támogatása céljából” című, C(2020) 1862 final európai bizottsági közlemény
(a továbbiakban: „Átmeneti Közlemény”) 3.10. szakasza szerinti támogatási kategóriába tar-
toznak.
A KR II. 6. § (4) bekezdése szerint jelen adókedvezmény formájában nyújtott támogatás hal-
mozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó az európai uniós
versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támo-
gatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Atr.”) 2. § 1. pontja
szerinti állami támogatásnak nem minősülő foglalkoztatás-támogatási intézkedésekkel és
ugyanezen pont szerinti állami támogatással. Azonban, a halmozott támogatás több támoga-
tási elem felhasználása eredményeképpen sem haladhatja meg az érintett munkavállalók bér-
költségeinek 100%-át. A jelen támogatással kapcsolatos dokumentumokra vonatkozóan 10
éves iratmegőrzési kötelezettséget ír elő a jogszabály a támogatási döntést követően.
II. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
II.1. Megtérítési jogosultság
A Kormányrendelet II. 2. alcímében meghatározott gazdaságvédelmi intézkedés igénybevéte-
lére azon gazdasági szereplők jogosultak, amely tényleges főtevékenységeként:
a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510);
b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520);
c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530); vagy
d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet végeznek.
A főtevékenység meghatározásához az Adófizetési Kedvezményeknél ismertetett feltételt kell
alkalmazni, azaz, akkor tekinthető egy gazdasági szereplő főtevékenységének egyik fent fel-
sorolt tevékenység, ha az elmúlt 6 hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételeinek
30%-a abból származik.
A KR II. 7.§-ában foglalt kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a szálláshely, amelyre
tekintettel igénybe kívánnák venni a kedvezményt, a turisztikai térségek fejlesztésének állami
feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Kormányrendelet szerinti
Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: „NTAK”) regisztrált szállás-
hely legyen.
A Kormányrendelet II.-ben foglalt feltételek teljesülése esetén az állam megtéríti a szálláshely-
szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után szá-
mított nettó bevétel 80%-át (a továbbiakban: „Megtérítés”). A megtérítendő összeg számítá-
sának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől
számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak. Azaz megértésünk szerint legkésőbb 2020.
december 11. napját érintő, regisztrált foglalásra eső bevétel összege lenne figyelembe ve-
hető.
A szálláshely-szolgáltatók bevételkiesésének megtérítése tekintetében további rendelkezése-
ket a szálláshely-szolgáltatók meghiúsuló foglalásaiból eredő bevételkiesés részleges megté-
rítéséről szóló 523/2020. (XI.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 523/2020. (XI. 25.) Korm.
rendelet), valamint az NTAK honlapja tartalmaz, melyet a Módosító Kormányrendelet nem
érintett. Az erről szóló korábbi összefoglaló anyagunkat itt találják.
Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. rész 3. sora szerint 5%-os adómérték terheli az „étkezőhelyi
vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom szolgáltatást
(TESZOR’15 56.10).” Azaz, a hivatkozott rendelkezés szerint az 5%-os áfa-mérték feltétele,
hogy:
• a szolgáltatás besorolási rend szerint a TESZOR 56.10 alá tartozzon; illetve
• a szolgáltatásnak az ételforgalomra, illetve a helyben készített alkoholmentes italfor-
galomra kell vonatkoznia.
A KR III. a kedvezményes adómérték szabályaival, illetve az alkalmazás 1. § (2) bekezdésé-
ben előírt feltételeivel azon gazdasági szereplők tevékenységét célozza, amelyek étkezőhelyi
szolgáltatásnyújtására a Kormányrendelet I. hatálybalépését megelőzően az 5%-os adómér-
téket alkalmazták. Így annak vizsgálatához, hogy vajon egy gazdasági szereplő tevékenysé-
gére alkalmazható-e a KR III. rendelkezése, elsődlegesen a KR III. hatálybalépése előtti tevé-
kenységét és annak fent jelzett feltételeknek való megfelelését célszerű vizsgálni.
Tekintettel arra, hogy az ügyletet terhelő áfa mértékét a szolgáltatást igénybevevő, a terméket
megvásárló nem adóalany személy (azaz fogyasztó) az értékesítő adóalany részére megtéríti,
így önmagában az áfa mértékének változása a gazdasági szereplő számára megtakarítást
közvetlenül nem eredményez. Azonban az 5%-os áfa mérték lehetővé teszi a gazdasági sze-
replők számára az árazási politikájuk újragondolását, a házhosszállítás keretében történő ér-
tékesítés költségeinek újratervezését a fogyasztók árérzékenységének figyelembe vétele mel-
lett.
Külön rögzíti azonban a Kormányrendelet III. 1. § (3) bekezdése, hogy az 5%-os adómérték
nem alkalmazható a kiszállításra, mint tevékenységre, így azt továbbra is 27%-os áfa fizetési
kötelezettség terheli.
***
A fenti memorandum nem minősül konkrét jogi tanácsnak, arra hivatkozni esetleges jogvitában, illetve bármely jogügylet vagy hatósági, peres, nemperes eljárások során nem lehet. A jelen memorandumban szereplő egyes példákat a megrendelő kérésére mutattuk be, azok nem konkrét eseteket takarnak, pusztán példálózó jelleggel kerültek bemutatásra. A fenti memorandum tájékoztató és figyelemfelhívó céllal született, a konkrét egyedi esetekben az esetek részletes ismerete feltétlenül szükséges azok megválaszolásához. Amennyiben további kérdése van a fentiekkel kapcsolatban vagy azokkal összefüggés-ben, abban az esetben kérjük, keresse bizalommal az Irodánkat az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Telefon: +36 70 605 1000 E-mail: [email protected]; [email protected] Web: www.provaris.hu