btk.ppke.hu¡s... · Web viewMár a törvény névválasztása is jelzi azt a gyökeres fordulatot, amelynek megvalósítását a jogalkotó célul tűzte maga elé, nevezetesen:

JegyzetPedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés hallgatói

számára

Oktatás és tanügyigazgatás tantárgyhoz

Készítette: dr. Madarász Hedvig

A tanügyigazgatás fogalma

A tanügyigazgatás vagy köznevelés-igazgatás a közigazgatás egy speciális ága, úgynevezett szakigazgatás, amely lényegében a köznevelés megszervezésének, irányításának és jogi szabályozásának államilag meghatározott rendszere.

A tanügyi joganyag forrásai – a jogszabályi hierarchiát figyelembe véve – a következők:

1. Magyarország Alaptörvénye XI. és XVI. cikke foglalkozik a közneveléssel, ezen belül is a XI. cikk rögzíti a művelődéshez való jogot:

XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az

ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.

(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.

Kiemelendő tehát, hogy az ingyenes és kötelező alapfokú, továbbá az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás alapvető jog, egyben a tankötelezettség keretében kötelezettség, amelynek biztosítása az állam közszolgálati feladata.

A tankötelezettségről és a szülők szabad iskolaválasztási jogáról a XVI. cikk rendelkezik:

XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez

szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában

foglalja gyermekük taníttatását. (4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.

2. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)

2011. év végén, több mint 18 évvel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) megszületését követően, új törvényt fogadott el az Országgyűlés az egyik legnagyobb társadalmi alrendszer, a közoktatás, köznevelés rendszerének szabályozására.

Már a törvény névválasztása is jelzi azt a gyökeres fordulatot, amelynek megvalósítását a jogalkotó célul tűzte maga elé, nevezetesen: a nevelés középpontba állítását. A törvény megalkotásának másik deklarált célja a kerettörvényi jellegű szabályozás kialakítása. Mit jelent a kerettörvény jelleg? Egyrészt azt, hogy az egyes szabályozási tárgykörökben csak a legfontosabb, feltétlen törvényi szintet igénylő rendelkezéseket tartalmazza, számos részletszabály végrehajtási rendeleti szintre telepítésével, másrészt pedig a párhuzamos szabályozás elkerülését, vagyis a szorosan nem az ágazathoz tartozó, más törvényekben megjelenő, vagy oda illő rendelkezések mellőzését. Az Nkt.

felépítését tekintve is különbözik a Kt.-től, bár a szabályozási tárgykörök hasonlósága miatt természetesen megtartja annak számos alcímét és rendelkezését. Egyik törvényből sem hiányozhatnak az alapelvek, a rendszer szereplőinek jogait és kötelességeit taglaló, vagy az intézményrendszer felépítését meghatározó alapvető szabályok. Ezen hasonló szabályozások azonban sok esetben egészen más elrendezésben találhatók meg az Nkt.-ban, mint ahogy a Kt.-ban voltak. Az új törvény felépítését tekintve is a letisztult, a jogalkalmazók számára könnyebb eligazodást szolgáló megoldásokat részesíti előnyben.

Az Nkt. az alábbi fő szerkezeti egységekre tagolható:I. Alapvető rendelkezésekII. Az intézményrendszerIII. Az intézményrendszer működésére vonatkozó általános rendelkezésekIV. A köznevelési rendszer résztvevőivel kapcsolatos szabályok

IV/I. A gyermekek, a tanulókIV/II. A pedagógusokIV/III. A szülők

V. A köznevelés közfeladatai, az ágazati irányításVI. A fenntartó kötelezettségei és jogaiVII. Ellenőrzés VIII.FinanszírozásIX. Nemzetközi rendelkezésekX. Felhatalmazó rendelkezések, hatálybalépés, átmeneti és vegyes rendelkezésekXI. Mellékletek

A törvény alcímei a fenti tagoláshoz rendelve:I. Alapvető rendelkezések

1. A törvény célja és alapelvei2. Értelmező rendelkezések3. A pedagógiai munka szakaszai4. Az állami vizsgák rendszere

II. Az intézményrendszer5. A köznevelési rendszer intézményei6. Az óvoda7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai8. Az általános iskola9. A gimnázium10. A szakgimnázium11. A szakközépiskola11/A. Szakiskola11/B. Készségfejlesztő iskola12. Köznevelési és Szakképzési Hídprogramok13. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény13/A. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat14. Az alapfokú művészeti iskola14/A. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola15. A kollégium16. A pedagógiai szakszolgálatok17. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

18. A többcélú intézmény

III. Az intézményrendszer működésére vonatkozó általános rendelkezések19. A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése20. A köznevelési intézmény működésének rendje21. A pedagógiai program22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások23. Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény működésére, valamint

az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok

24. A katonai és rendvédelmi köznevelési intézményekre vonatkozó külön rendelkezések25. A köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok26. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

IV. A köznevelési rendszer résztvevőiIV/I. A gyermekek, a tanulók

27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

gyermekek, tanulók nevelése, oktatása29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat30. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése

és megszűnése31. A tanuló kötelességének teljesítése32. A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási

intézmény kártérítési felelőssége33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

IV/II.A pedagógusok34. Pedagógusok és alkalmazottak35. A pedagógus kötelességei és jogai35/A. A Nemzeti Pedagógus Kar36. A pedagógusok előmeneteli rendszere37. A köznevelésben történő alkalmazás feltételei

38. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei39. A köznevelési intézmény vezetője40. A nevelőtestület41. A szakmai munkaközösség

IV/III. A szülők 42. A szülő kötelességei és jogai43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács

V. A köznevelés közfeladatai, az ágazati irányítás44. A köznevelés közfeladatai, a feladatellátásra kötelezettek45. Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai46. Az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes központi és területi

feladatok47. Az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék

VI. A fenntartó kötelezettségei és jogai 48. A fenntartó kötelezettségei és jogai

VII. Ellenőrzés49. A köznevelési intézmény ellenőrzése

VIII. Finanszírozás50. A köznevelési rendszer finanszírozása

IX. Nemzetközi rendelkezések51. Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

X. Felhatalmazó rendelkezések, hatályba léptető, átmeneti és vegyes rendelkezések52. Felhatalmazó rendelkezések53. Hatályba léptető rendelkezések54. Átmeneti és vegyes rendelkezések55. Az Európai Unió jogának való megfelelés

Az új és a régi törvény hatálybalépése és hatályon kívül helyezése fokozatosan, egymással összhangban, lépcsőzetesen történt. Amíg egy-egy új jogintézmény vagy egy-egy tárgykör újraszabályozása életbe nem lépett az új törvényben, addig az adott tárgykörre vonatkozó rendelkezések még a Kt.-ból maradtak hatályban. Így az új és a régi törvényt még együtt kellett alkalmazni néhány évig. A legfontosabb változások 2013. szeptember 1-jén következtek be, az Nkt. legtöbb új rendelkezése ekkor lépett hatályba, és ekkor vesztette hatályát a Kt. nagy része is. A Kt. 2015. szeptember 1-jével, az óvodai nevelésben való részvétel 3 éves kortól kötelezővé válásával kiüresedett és 2016. július 1-jével teljes egészében hatályon kívül helyezték.Az Nkt. gyakorlati alkalmazásához elengedhetetlen – a kerettörvényi jellegből is fakadóan – a végrehajtási rendeletek ismerete, hiszen számos, a Kt.-ban megjelenő szabály, amelyek törvényi szinten való szabályozása nem volt elengedhetetlen, végrehajtási rendeletbe került. Nem is beszélve az új jogintézményekről, mint például a pedagógus „életpálya-modell”, vagyis előmeneteli rendszer, vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés („tanfelügyelet”), amelyek részletszabályait a törvény nem tartalmazza.

3. További ágazati, illetve az ágazathoz kapcsolódó törvények

- 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról- 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati

fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról- 1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi

feltételeiről- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

4. Köznevelési ágazati Kormányrendeleti szintű szabályok

- 322/2016. (X. 27.) Korm. rendelet a Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók ösztöndíjáról, valamint a részt vevő pedagógusok pótlékáról

- 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról- 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként

részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról- 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi

CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről

- 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

- 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról- 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról- 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról- 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a

tanárszakok jegyzékéről- 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

(Nkt.vhr.)- 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról- 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról- 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

5. Fontosabb miniszteri rendeletek az ágazatban:

- a tanév mindenkori rendjéről szóló rendelet (évenként kiadva)- a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (Nevir.)- a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

(Pszmr.)- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI

rendelet- a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI

rendelet

- a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet (Pszr.)

A tanügyigazgatás központi és helyi szervei

A tanügyigazgatás központi szervei az ágazati irányítás szervei, mint a Kormány és a jelenlegi minisztériumi struktúrában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), továbbá a szakképzésért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tanügyigazgatás központi szervei közé tartozik még az EMMI oktatásért felelős háttérintézménye az Oktatási Hivatal.Területi szervek a megyei és fővárosi kormányhivatalok, azok kirendeltségei a járási hivatalok, valamint a települési önkormányzatok. A fenntartói szintekről külön fejezet szól.

A fővárosi és a megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Nem tévesztendő össze a kormányhivatalokkal, amelyek központi államigazgatási szervek, és a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, továbbá a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tartozik közéjük (a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bek.)A fővárosi és megyei kormányhivatalokat az Nkt. köznevelési feladatokat ellátó hatóságként nevesíti. Az Nkt. tehát csak a köznevelési feladatokat ellátó hatóság kifejezést használja. Azt, hogy ez alatt a megyei vagy a járási szintet kell érteni, a 229/2012. Korm.rendelet határozza meg. A járási szinten belül illetékesség szempontjából két szintet is megkülönböztetünk a megyeszékhely szerinti járási hivatalt és az általános illetékességgel eljáró járási hivatalt.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok fontosabb köznevelési ágazati feladat- és hatáskörei

Hatáskör JogszabályhelyElsőfokon eljáró

hatóságMásodfokon eljáró hatóság

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

köznevelési intézmény nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból való törlése

21. § (2) bek. a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő

fővárosi és megyei kormányhivatal

illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala

köznevelési intézmény nyilvántartásból való törlése esetén intézménykijelölés, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló felvételét nem tagadhatja meg

21. § (9) bek. a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala


működési engedély kiadása egyházi, magán, és nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében

23. § (1)-(11) bek.

a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala


működési támogatás folyósítása felfüggesztésének kezdeményezése az Nkt. 33. § (1) bekezdésében foglalt

33. § (5) bek. a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye


kötelezettségszegés esetén

területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala

egyházi és magán köznevelési intézmények fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése



az érettségi vizsga vizsgabizottság, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni fellebbezés

38. § (7) bek. fővárosi és megyei kormányhivatal, fővárosi és megyei kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetében Oktatási Hivatal

-

tankötelezettség-megkezdésének engedélyezése 6 éves kor előtt

45. § (2) bek. a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala


tankötelesek nyilvántartásának vezetése



szakértői vizsgálaton való megjelenésre, továbbá a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe való beíratásra való kötelezés



állami köznevelési közfeladat-ellátásban résztvevő iskola, kollégium kijelölése kizárás az iskolából fegyelmi büntetésben részesülő tanuló számára



pedagógiai szakszolgálat igénybe vételére való kötelezés

72. § (4) bek. fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala


települési önkormányzat felhívása a köznevelési feladatainak ellátásával összefüggő törvénysértés megszüntetésére

77. § (4) bek. a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal


Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala

köznevelési intézmény hatósági ellenőrzése

79. § (2)-(5) bek. a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala


működési engedéllyel rendelkező intézmények fenntartói számára a székhely, telephely változásának engedélyezése tanítási évben, nevelési évben előre nem látható okból



tanköteles tanuló tanulmányai

91. § (2) bek. fővárosi és megyei kormányhivatal


külföldön történő folytatásának bejelentése tanköteles gyermek nyilvántartása céljából

általános illetékességgel eljáró járási hivatala

köznevelés rendszerében kiállított okirat hitelesítése külföldi felhasználás céljából

93. § fővárosi és megyei kormányhivatal

-

a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet

sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása

42-43. § fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala


az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. Rendelet

diákigazolvány kiadására irányuló eljárás

5. § (2) bek. d) pont, (2a) bek.

fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala


pedagógusigazolvány kiadására irányuló eljárás

6. § e) pont a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal


Érdi Járási Hivatala, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala

A köznevelés rendszere, intézménytípusok, többcélú intézmények, szakképzési centrum.

A nemzeti köznevelési rendszer intézményeit az Nkt. 7. §-a sorolja fel. A nemzeti köznevelési rendszer intézményei, a köznevelési intézmények a következők:a) óvoda,b) általános iskola,c) gimnázium,d) szakgimnázium,e) szakközépiskola,f) szakiskola,g) készségfejlesztő iskola,h) alapfokú művészeti iskola,i) kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,j) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,k) kollégium,l) pedagógiai szakszolgálati intézmény,m) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

2016. szeptember 1-jével a szakképző iskolák típusai átalakultak. A szakközépiskola helyébe a szakgimnázium lépett, a szakiskola szakközépiskolává vált, a speciális szakiskola új elnevezése a szakiskola. Az új szakgimnázium és a szakközépiskola esetében mindez nem csak elnevezésbeli változásokat jelent, hanem az ezen intézményekben nyújtott nevelés-oktatás, szakképzés tartalmi módosulását is.

A szakgimnáziumban a képzés továbbra is az érettségit megelőző 9–12. évfolyamokból, valamint érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)ból áll.

A szakközépiskolává átalakuló szakiskolának az a lényeges tartalmi újdonsága, hogy a három éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbblépési (továbbtanulási) lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő képzés keretében. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit. Az új típusú szakközépiskolában tehát 3+2, vagyis 5 éves képzés folyik.

A jelenlegi speciális szakiskola esetében csupán elnevezésbeli változás történik.

A készségfejlesztő speciális szakiskola elnevezése készségfejlesztő iskola lett 2016. szeptember 1-jével, jelezve azt, hogy a készségfejlesztő speciális szakiskolában folyó képzés nem szakképzés, mert szakképesítést nem nyújt. A 2015-ben elfogadott szakképzési koncepcióval1 összhangban ez az intézménytípus teljes egészében a köznevelés rendszeréhez tartozik, tehát logikus volt, hogy a „szakiskola” szó kikerüljön az elnevezéséből.

Nagyon fontosak azok, az egyes intézménytípusokat összefoglaló elnevezések, amelyeket az Nkt. 7. § (1) bekezdése, mint ún. rövid megjelölést vezet be. Ezen fogalmaknak döntő jelentősége van nemcsak a törvény többi szabálya, hanem a végrehajtási jogszabályok értelmezése szempontjából is. Ezen összefoglaló elnevezések a következők:

1 „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció

‒ nevelési-oktatási intézmény,‒ iskola,‒ szakképző iskola,‒ középiskola,‒ középfokú iskola.

Fentiek alapján a köznevelési intézmények típusai az alábbi kategóriákba sorolhatóak:

Köznevelési intézmények

Nevelési-oktatási intézmények

Pedagógiai szakszolgálati intézmények

Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó

intézmények

Nevelési-oktatási

intézmények

Óvoda Iskola

Általános iskola

Középfokú iskola

Alapfokú művészeti

iskola

Kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató

iskola

KollégiumGyógypedagógiai nevelési-oktatási

intézmény

Lényeges új szabálya az Nkt.-nak, hogy köznevelési alapfeladatot (Nkt. 4. § 1. pont) csak köznevelési intézmény [Nkt. 7. § (1) bek.] láthat el [Nkt. 7. § (5) bek.]. Ezen kívül szűkült a többcélú intézményekben ellátható feladatok köre, valamint pedagógiai szakszolgálati, pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok nevelési-oktatási intézményben nem, illetve korlátozottabban láthatók el. Ebből az következik, hogy megszűnt például az a Kt. által biztosított lehetőség, miszerint egyes pedagógiai szakszolgálati feladatok, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatások nem köznevelési intézményben is elláthatók. Ennek oka egyrészt a profiltisztításban és ezzel összefüggésben a szakmai minőség javításában keresendő, másrészt az is indokolja, hogy az állami feladatellátásra való tekintettel nincs szükség olyan rugalmas feladatszervezési megoldásokra, mint a helyi önkormányzati fenntartás idején.Az újabb és újabb többcélú intézménytípusok létrehozatalára a Kt. ez irányú módosításainak indokolása szerint jellemzően a helyi önkormányzatok rugalmas és költséghatékony feladatszervezésének lehetővé tétele miatt volt szükség.

Az említett szabályból az is következik, hogy más ágazatokhoz tartozó, illetve nem köznevelési intézményekben köznevelési feladatot már nem lehet ellátni. Ez alól két kivétel van, pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok esetén, melyről bővebben a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynél lesz szó.

Középfokú iskola

Középiskola

Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

Szakiskola Készségfejlesztő iskola

Az egyes köznevelési intézmények

Nevelési-oktatási intézmények

Óvoda

Az Nkt. 8. §-a értelmében az óvoda változatlanul a kisgyermekek nevelését látja el hároméves kortól a tankötelessé válásig. Két és fél éves kortól felvehető a gyermek, ha az óvoda a felvételi körzetében minden három évnél idősebb gyermeket fel tud venni és még maradt szabad férőhelye. A törvény indokolása szerint az óvoda kiemelt feladata az anyanyelvi készségek, az életkornak megfelelő mozgásformák és viselkedés fejlesztése, testi, lelki, szellemi egészségük fejlesztése, a szocializáció, a művészeti nevelés, iskolaelőkészítés és – indokolt esetben szakértői bizottság véleménye alapján – javaslattétel az iskolai tanulmányok megkezdésére.

2015. szeptember 1-jével életbe lépett a 2011-ben elfogadott Nkt. legkésőbbi időpontban hatályba lépő változása, miszerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.

Egyebekben az Nkt. és végrehajtási rendeletei szabályozzák az óvodára vonatkozó rendelkezéseket. A vonatkozó végrehajtási rendeletek a következők:‒ a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,‒ az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet.

Az óvodai nevelés finanszírozott időkeretét az Nkt. 6. melléklete tartalmazza, amely időkeret magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét [Nkt. 8. § (3) bek.].

Ugyan csak 2017. január 1-jével lépett hatályba, de a kellő felkészülési idő biztosítása miatt már 2016 nyarán megszületett a szabály – melyet a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény iktatott be – hogy az óvodai nevelés után járó támogatás csak akkor igényelhető 100%-ban, ha az óvoda legalább napi nyolc órában tart nyitva, napi 6 órás nyitva tartási idő alatt pedig egyáltalán nem jár támogatás. Ez úgy került a törvényben megfogalmazásra, hogy

„(6) Óvoda esetében a napi nyitvatartási idő legalább nyolc óra, amely időtartam a fenntartó engedélyével csökkenthető. Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idővel működik, a fenntartásához a központi költségvetésből támogatás nem igényelhető. Ha a napi nyitvatartási idő nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a támogatás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.” [Nkt. 8. § (6) bek.]

Az iskolai nevelés-oktatás közös szabályai

Mielőtt az egyes iskolatípusok ismertetésére rátérnénk, szükséges néhány átfogó, minden iskolára egyaránt vonatkozó alapvető szabályt is megemlíteni.

Ide tartozik, hogy „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban:Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják.” [Nkt. 5. § (4)–(5) bek.]

Új szabálya az Nkt.-nak, hogy az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek kötelező jellegűek, tehát az iskolák nem alkothatnak a Nat alapján szabadon helyi tantervet. A helyi tantervnek csupán meg kell nevezni az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat. Ugyanakkor a miniszter által kiadott kerettanterv a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékát szabadon hagyja, és ennek felhasználásáról helyben kell rendelkezni. A kerettantervek rugalmas alkalmazását segíti elő az a 2016. július 31-étől hatályos rendelkezés, miszerint: a tantárgyi kerettanterv helyi alkalmazása során mind az iskola, mind a pedagógus eltérhet – a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak kivételével – a tematikai egységekben előírt tevékenységektől, ismeretektől, fejlesztési követelményektől, továbbá a kerettantervben meghatározott tananyag tartalmakat elhagyhat. A tantárgy felszabaduló órakerete a pedagógus döntése alapján átcsoportosítható ismétlésre, gyakorlásra az adott tanulócsoport szükségletei szerint.1

A kötelező kerettantervek bevezetésével az a nem titkolt célja volt az oktatásirányításnak, hogy legyen újra az egységes nemzeti műveltség továbbadását szolgáló tartalmi szabályozás, amellyel egyben az oktatás eredményességét is kívánják növelni. Az iskolák szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret, a módszertani szabadság, további kerettantervek engedélyezésének illetve egyedi (alternatív) tantervek engedélyezésének lehetősége biztosítja. Megmaradt ugyanis az a lehetőség, hogy iskolafenntartó (pl. iskolát fenntartó egyházi jogi személy) – az Nkt. és a Nat keretei között – kerettantervet nyújthat be jóváhagyás céljából. A kerettanterv engedélyezési eljárás részleteit a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet szabályozza.

Általános iskola

Az általános iskola az alapfokú nevelést-oktatást biztosítja országosan egységes követelmények szerint. Nyolc évfolyammal működik, amelyet középfokú iskola vagy Hídprogram követhet.

Az Nkt. a hétköznapi szóhasználatban is elterjedt, alsó és felső tagozat fogalmakat használja az általános iskola két, egyenként négyéves pedagógiai szakaszára. Az Nkt. indokolása és az Nkt. koncepciója szerint az alsó tagozat feladata a nevelés, az alapvető kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztése, meghatározott ismeretek elsajátíttatása, a művészeti nevelés és a mindennapos testnevelés biztosítása. A felső tagozat feladata pedig a nevelés, a kompetenciák fejlesztése ésa mindennapos testnevelés mellett a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés, felkészítés a középfokú tanulmányok folytatására.

1 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. § (5) bek.

Fenntartói formától független szabály, tehát az egyházi fenntartású intézményekre is vonatkozik, hogy az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy ‒ a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá ‒ tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben –

gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

Az általános iskola az Nkt. rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet [Nkt. 27. § (2) bek.]. Eltérő és átmeneti szabály hiányában megállapítható, hogy az általános iskolában a foglalkozások 16 óráig történő megszervezésének kötelezettsége 2013. szeptember 1-jétől az általános iskola minden évfolyamán életbe lépett.

Fenti szabályok alapján tehát el kell határolni egymástól – a köznyelvben gyakran összekeveredő – ‒ a foglalkozások 16 óráig történő megszervezésének kötelezettségét és‒ az egész napos iskolát.

Az egész napos iskola a korábbi ún. iskolaotthonos oktatásszervezési módhoz hasonlít. Az Nkt. értelmező rendelkezései szerint az egész napos iskola egy iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét az oktatásért felelős miniszter jogszabályban határozza meg [Nkt. 4. § 4. pont]. Az egész napos iskola részletes szabályait a Nevir. 19. §-a határozza meg.

A Hídprogramok teljesen új jogintézményként jelentek meg az Nkt.-ban, de előzménynek tekinthető a felzárkóztató oktatás, amelyet a korábbi szakiskola – 10, illetve 20 hónapos időkeretben – alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezők, illetve olyan alapfokú végzettséggel rendelkezők számára szervezhetett, akik nem kívánták tanulmányaikat a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni vagy folytatni. A Hídprogramok ennél sokkal változatosabb lehetőséget kínálnak, többféle élethelyzetben lévő fiatal, illetve felnőtt számára.

A Köznevelési Hídprogramok – az Nkt. indokolása szerint – a gyenge tanulmányi eredményük, betegség, vagy egyéb más ok miatt továbbtanulni nem tudó tanköteleseknek és fiataloknak adnak felzárkózási lehetőséget, hogy pótolhassák az elmaradásaikat. A program keretében személyre szabott egyéni fejlesztő programmal, csoportmunkával tudják pótolni mindazt, ami hiányzik a középfokú iskola sikeres megkezdéséhez, illetve elvégzéséhez.

A Köznevelési Hídprogramok 2016. szeptember 1-jével Köznevelési és Szakképzési Hídprogramokra váltak szét. A Köznevelési Hídprogram részletszabályait a Nevir. 180–182. §-ai,a Szakképzési Hídprogramét pedig az Szt. 24/A. §-a határozza meg.

A Köznevelési Hídprogram lényegében a korábbi Híd I. programnak feleltethető meg, amely olyan tanköteles korú tanulóknak nyújt segítséget, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt.

A Szakképzési Hídprogram egy másik tanulói csoportot céloz meg. Az Szt. 24/A. § (2) bekezdése értelmében:

„(2) Az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen, további tanulmányait a Szakképzési Hídprogramban folytatja. E határidő egy évvel meghosszabbodik abban az esetben, ha a tanuló az

általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, az első évfolyamot megismételte, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudta teljesíteni, mert tartós gyógykezelés alatt állt vagy a tanulmányait külföldön folytatta.”

A kijelentő mód jogszabályban kötelezést jelent, vagyis, ha egy tanuló 15. életévének betöltéséig csak hat évfolyamot végezett el sikeresen (vagy ennél kevesebbet), az igazgató köteles átirányítani a Szakképzési Hídprogramba. Ez alól van két értelemszerű kivétel:‒ ha a tanuló az általános iskola első évfolyamát a tanulmányait hetedik életévében kezdte meg vagy‒ tartós gyógykezelés alatt állt, esetleg tanulmányait külföldön folytatta.

Ez utóbbi esetekben a 15. életév betöltésére vonatkozó határidő egy évvel meghosszabbodik.

A Szakképzési Hídprogramban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. [Szt. 24/A. § (3) bek.]

Gimnázium

Az Nkt. indokolása szerint a gimnázium feladata a széles és szilárd alapműveltség közvetítése, tanulóinak alkalmassá tétele az egész életen át tartó önálló tanulásra, a felsőoktatásban való helytállásra, és az érettségi vizsgára történő felkészítés. A gimnázium alapvetően négy évfolyamos, de lehet hat vagy nyolc évfolyamos, illetve nyelvi előkészítő esetén plusz egy évfolyama is lehet. Jól látható, hogy az Nkt. a négy évfolyamos gimnáziumi nevelési-oktatási formát tekinti alapvetőnek, míg a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatást kivételnek. Ráadásul a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok csak akkor működhetnek, ha az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel. Az itt említett külön jogszabály a Nevir., konkrétan annak 134. §-a.

Szakgimnázium

2016. szeptember 1-jével a szakközépiskola helyébe a szakgimnázium lépett. A változás nem csak az intézménytípus nevét érinti, az ott folyó nevelés-oktatás, szakképzés tartalmában is módosulás történik.A szakgimnáziumnak négy középiskolai évfolyama és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van.

A szakgimnázium első négy (9–12.) évfolyamán ‒ az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi elemeit – figyelembe véve az ágazaton belüli

specializációt is – és a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés tartalmi elemeit, valamint a tanuló választása alapján a mellék-szakképesítés tartalmi elemeit vagy egyéb, a szakképzési kerettantervben meghatározott választható tartalmat magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik,

‒ az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett.

A 12. évfolyamot követően pedig az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő

felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

A 2015-ben elfogadott és 2016-ban bevezetett, első ízben a 2020-as érettségi vizsgaidőszakban alkalmazandó szakképzési koncepció1 értelmében a szakgimnáziumban az érettségivel együtt egy külön OKJ-s szakképesítést is lehetett volna szerezni. 2017-ben azonban módosult e tekintetben az Nkt. és az Szt. A módosításokat bevezető, az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCII. törvény indokolása értelmében:„A változó gazdasági igényekre, elvárásokra tekintettel az elmúlt évek során megújult mind a szakképző intézmények, mind a megszerezhető szakképesítések struktúrája. Ennek eredményeképpen a szakgimnáziumban jelentősen emelkedett a munkaerő-piacon közvetlenül alkalmazható szakmai képzési tartalom aránya, azonban ennek pozitív hatásai a különböző ágazatokban eltérő mértékben jelentkeznek.

Erre tekintettel célszerű továbblépési lehetőségként jelenik meg a szakgimnáziumi képzés rugalmasságának növelése, a szakmai képzési tartalom egy részének választhatóvá tétele. Olyan lépésekre van tehát szükség, amelyek bővítik a szakképzést választók lehetőségeit, szélesítik és még inkább a gazdaság igényeihez igazítják az elérhető ismeretek körét, dinamizálják és még rugalmasabbá teszik a képzés rendszerét.Ennek első lépése lehet a törvényben szereplő azon módosítás, amely a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), illetve a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) változtatásával kívánja elérni, hogy a hatályos szabályozás szerint az érettségi vizsga keretében megszerezhető ún. mellék-szakképesítések leválasztásra, elkülönítésre kerüljenek az érettségi vizsgától és tanulásuk választhatóvá váljon a tanuló számára. Ez a lépés elősegíti azt, hogy az ágazati szakmai érettségi vizsgák egyöntetűen csak az ágazati közös tartalmakra koncentráljanak, egyértelműsítve ezzel az érettségi vizsgára történő felkészítés, felkészülés kereteit is, továbbá biztosítja, hogy ne növekedjenek a tanulók érettségi vizsgával összefüggő terhei.

A mellék-szakképesítés elkülönítése, választhatóvá tétele tehát a korábban meghatározott szakmai tartalmak módosítását, felülírását nem teszi szükségessé, hanem csak lehetőséget ad ezen tartalmak egy részének választható módon történő tanulására, illetve ha a tanuló ezt az irányt választja, akkor e tananyagból külön szakmai vizsga letételére.

A rendelkezés bevezetését követően a tanuló arról is dönthet, hogy a mellék-szakképesítés tananyagtartalma helyett – a felszabaduló órakeret terhére – a képző iskola által biztosított, más tantárgyak szakmai tartalmát megerősítő vagy egyéb kompetencia fejlesztő vagy gyakorlati ismeret bővítő képzésben vesz részt.

Ez a változás a szakgimnáziumban segítséget nyújthat rugalmas tanulási utak kialakítására, a tanulók tanulmányaival összefüggő döntések a képzés későbbi szakaszára történő áttevődésére is.”

A szakgimnáziumra vonatkozó törvényi szintű szabályokat az Nkt. 12. §-a, a szakgimnáziumban folyó szakképzésre vonatkozó speciális szabályokat pedig az Szt. 21–22. §-a határozza meg.

Szakközépiskola

1 „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepció

A szakiskolák 2016. szeptember 1-jével szakközépiskolává alakultak, melynek keretében jelentős szerkezeti változáson is átmennek, hiszen 3 helyett 5 évfolyammal működnek. Az elnevezésbeli változás azt is tükrözi, hogy egy újabb érettségit adó intézménytípusról van szó, hiszen a korábbiakban is csak a középiskolák (a gimnázium és a szakközépiskola) készítettek fel az érettségire, míg a szakiskolában, középfokú iskolaként, szakképesítést lehetett szerezni, érettségit nem. Immáron tehát háromféle nevelési-oktatási intézmény is nyújt érettségi felkészítő képzést.

Az öt évfolyam úgy épül fel, hogya) az első három évfolyam az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést,

valamint szakmai elméleti és gyakorlati oktatást foglal magában, mígb) további kettő évfolyamon az érettségi vizsgára készítik fel a tanulókat.

Fontos különbség a másik két középiskolához képest, hogy aki az új szakközépiskolában szerez majd érettségit, annak csak 4 érettségi vizsgatárgyból kell számot adni tudásáról:a) magyar nyelv és irodalom,b) történelem,c) matematika,d) idegen nyelv.A fenti két átalakuló szakképző iskolával kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet a törvény átmeneti rendelkezéseire, amelyek az Nkt. 99/D. §-ában találhatók.

Eszerint az Nkt. 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerinti szakközépiskolai, szakiskolai és speciális szakiskolai nevelés-oktatásban utoljára a 2015/2016. tanévben indítható kilencedik vagy nyelvi előkészítő évfolyam.

Az Nkt. 2016. augusztus 31-éig hatályos rendelkezései szerintia) szakközépiskolai nevelés-oktatást szakgimnáziumban,b) szakiskolai nevelés-oktatást szakközépiskolában,c) speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatást szakiskolábankell 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel megszervezni.

Az érettségi

A gimnázium, a szakgimnázium és a szakközépiskola sikeres elvégzését követően érettségi vizsga tehető és érettségi, illetve szakmai érettségi végzettség szerezhető.

Az Nkt. 6. § (1) bekezdése értelmében:

„6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít.”

Jól ismert tény, hogy az érettségi vizsgán a következő vizsgatárgyakból kell számot adniuk tudásukról a tanulóknak (érettségizőknek):a) magyar nyelv és irodalom,b) történelem,c) matematika,d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,e) kötelezően választandó vizsgatárgy, szakgimnáziumban a szakgimnázium ágazatának megfelelő

szakmai vizsgatárgy. [Nkt. 6. § (2) bek.]

Ahogy a szakközépiskolánál arról már szó volt, aki szakközépiskolában tesz érettségi vizsgát, annak a fenti e) pontban foglalt vizsgatárgyból nem kell számot adnia a tudásáról. Fontos feltétel viszont, hogy csak az tehet szakközépiskolában érettségi vizsgát, aki szakközépiskolában – tehát iskolai rendszerű oktatásban – szerzett államilag elismert szakképesítést.Már régóta ismert, de csak a 2016. tavaszi érettségi vizsgaidőszakban lépett életbe az a szabály, hogy az érettségi vizsga megkezdésének feltétele az ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Nem vonatkozik ez az előírás a felnőttoktatásban részt vevő tanulókra és azon sajátos nevelési igényű tanulókra, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. [Nkt. 6. § (4) bek.] A közösségi szolgálatra vonatkozó részletes előírásokat (mivel lehet teljesíteni, mikor, hogyan kell igazolni a teljesítést stb.) a Nevir. 133. §-a tartalmazza.

Szakiskola

A szakiskola – korábban speciális szakiskola – a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára.

„(2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében – a sajátos nevelési igény jellegétől függően – a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg.(3) A szakiskolában az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.” [Nkt. 13/A. § (2)–(3) bek.]

Készségfejlesztő iskola

A készségfejlesztő iskola, illetve annak elődje a készségfejlesztő speciális szakiskola a középfokú iskolák közé tartozik és a középsúlyos értelmi fogyatékos (IQ 50–30) tanulóknak ad gyakorlati jellegű jártasságot, életviteli ismereteket. A készségfejlesztő speciális szakiskolákban tanulók száma kb. 1400 fő.

„13/B. § (1) A készségfejlesztő iskola a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket.(2) A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből

a) kettő közismereti képzést folytató évfolyam,b) kettő, az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást

igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam (a továbbiakban: gyakorlati évfolyam).

(3) A közismereti oktatás a készségfejlesztő iskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamainak képzése a készségfejlesztő kerettantervek szerint meghatározott.(4) A készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamai eltérő készségfejlesztő kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.”

A készségfejlesztő speciális szakiskolát fenntartóknak és maguknak az intézményeknek a változásokra történő felkészülésre elegendő idő áll rendelkezésre, ugyanis az ismertetett módosítás bevezetése felmenő rendszerben, 2016. szeptember 1. napjától még lehetőségként, és csak 2017. szeptember 1. napjától kötelezően történik meg. Ezt egy átmeneti szabály rögzíti a törvény végén, 99/F. §-ban, amely szerint a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás 13/B. § szerinti ellátása 2017. szeptember 1-jétől kötelező. A készségfejlesztő iskolában a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell megszervezni.

Definíciók – végzettségi szintekFogalom Meghatározás Jogszabályhely

Alapfokú végzettség

A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.

Nkt. 9. § (5) bek.

Középfokú végzettség

A középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá,ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett.Középfokú végzettséget tanúsít a 2016. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett szakiskolai tanulmányok keretében szerzett államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány.

Nkt. 9. § (6) bek.

Érettségi végzettség

Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

Nkt. 6. § (1) bek.

Szakmai érettségi végzettség

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít.

Szt. 2. § 40. pontNkt. 6. § (1) bek.

Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény

A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény olyan nevelési-oktatási intézmény (óvoda, általános iskola, középiskola stb.), amely kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat lát el. Az Nkt. megtartja a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő intézmény kettősségét. Az utóbbi minden olyan nevelési-oktatási intézményt jelent, amely részt vesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában, tehát sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ‒ a többi gyermekkel, tanulóval együtt (integráltan) vagy ‒ részben együtt, részben külön‒ vagy külön (szegregáltan) nevel, oktat.

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók ellátásában új fogalmat és újfajta szervezési módot vezetett be az Nkt. A korábbi fejlesztő iskolai oktatást a fejlesztő nevelés-oktatás váltotta fel, amely – ahogy az a korábbiakban már kifejtésre került – kizárólag köznevelési intézményben vagy köznevelési intézmény által nyújtható, más ágazathoz tartozó intézmény nem szervezheti. Vagyis a súlyos, halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók fejlesztő nevelését-oktatását a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési, nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy csoportos formábana) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,b) otthoni ellátás keretében,c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. [Nkt. 15. § (2) bek.]

Alapfokú művészeti iskola

Az alapfokú művészeti iskola lényegében csupán nevében különbözik az előzményi szabályozás szerinti alapfokú művészetoktatási intézménytől. Az alapfokú művészeti iskola továbbra is:‒ előképző,‒ alapfokú és‒ továbbképző évfolyamokkal működik az alábbi művészeti ágakban:‒ zeneművészet, ‒ képző- és iparművészet, ‒ báb- és színművészet, továbbá‒ táncművészet.

Az alapfokú művészetoktatás nem tartozik a térítésmentes köznevelési közfeladatokhoz. Kedvezményesen, térítési díj ellenében heti hat tanórai foglalkozás vehető igénybe a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata biztosított. Ezen felül minden más tandíjért vehető igénybe. Az Nkt. vhr. 36. § (1) bekezdés a) pontja értelmében tandíjat kell fizetni az alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozásért, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlésért, továbbá minden tanórai foglalkozásért annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte. Minden esetben ingyenes viszont a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel.

Fontos hangsúlyozni, hogy mindez az állami intézményekre és az állami feladatellátásban részt vevő egyházi és magánintézményekre vonatkozik. Az állami feladatellátásban részt nem vevő egyházi és

magánintézmények bármely köznevelési feladat ellátását köthetik díjazáshoz [Nkt. 31. § (2) bek. c) pont]. Az állami köznevelési közfeladat-ellátásban az az egyházi vagy magánintézmény vesz részt, amelynek fenntartója egyoldalú nyilatkozatot tett, vagy köznevelési szerződést kötött.

Kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola

A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola, mint köznevelési intézménytípus és a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás, mint alapfeladat 2016. november 30-ával került az Nkt.-ba. Nem új és előzmény nélküli feladatról és intézményről van azonban szó, hiszen a nemzetiségek jogairól szóló törvény már elfogadása óta tartalmazta ezt az oktatási formát. Tekintettel azonban arra, hogy ez az intézmény is köznevelési rendszer részét képezi, indokolt volt, hogy az ágazati törvénybe is bekerüljön. Ezzel több gyakorlati probléma, pl. alapító okirat elkészítése, működési engedélyezés megoldódott.

Az elsősorban kisebb nemzetiségek nyelvének és hagyományainak ápolását szolgáló intézménytípus az alapfokú és a középfokú oktatás szakaszának követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása céljából hozható létre és működtethető.

Kollégium

Az Nkt. eredetileg kiadott szabályai szerint a kollégiumi ellátás tízéves kortól – a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban részt vevőgyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől – vehető igénybe. Ez a rendelkezés azonban később elhagyásra került, tehát jelenleg nincs alsó korhatárhoz kötve a kollégiumi ellátás igénybevétele.A kollégium, a kollégiumi nevelés-oktatás változatlanul azt a célt szolgálja, hogy biztosítsa az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket, ha aza) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez,

nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miattszükséges.

A kollégium externátusi ellátást is nyújthat, amely kollégiumi nevelés-oktatást és lakhatáson kívüli ellátást foglal magába azon tanulók számára, akiknek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani.

Pedagógiai szakszolgálati intézmény

Az Nkt. egy egységes pedagógiai szakszolgálati intézménytípusról rendelkezik, tehát a szakszolgálati intézmények nem differenciálódnak különböző intézménytípusokra. Lényeges változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy egyházi, illetve más nem állami, nem önkormányzati fenntartó kizárólag akkor láthat el pedagógiai szakszolgálati feladatokat, illetve tarthat fenn pedagógiai szakszolgálati intézményt, ha az oktatásért felelős miniszterrel köznevelési szerződést kötött [Pszmr. 3. § (1) bekezdés]. Pedagógiai szakszolgálati feladatot egyébként pedagógiai szakszolgálati intézményen kívül kizárólag többcélú intézményben, az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményben lehet ellátni.A pedagógiai szakszolgálati feladatok a következők:a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás,

b) szakértői bizottsági tevékenység,c) a nevelési tanácsadás,d) a logopédiai ellátás,e) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,f) a konduktív pedagógiai ellátás,g) a gyógytestnevelés,h) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,i) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. [Nkt. 18. § (2) bek.]

Két új szakszolgálati feladat jelenik meg a korábbi jogi szabályozásban foglaltakhoz képest: az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. Az egyes szakszolgálati feladatokra vonatkozó részletes szabályokat a Pszmr. határozza meg.

Megjegyzendő, hogy 2016 nyarán elfogadott törvénymódosítás alapján 2017. szeptember 1-jei hatálybalépéssel két szakszolgálati feladat a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés összevonásra került. A korai fejlesztés, oktatás és gondozás keretében 0-tól 5 éves korig foglalkoztak a gyermekekkel, míg a fejlesztő nevelés 5 éves kortól a tankötelezettség eléréséig, tehát valójában egy évig tartott. E két szakszolgálati feladat csupán a célcsoport életkorában tér el, a módszerek, a célcsoport problémája ugyanaz, emiatt két külön szakszolgálatként való fenntartásuk nem indokolt. A módosítás nem lényegi, az ellátásban a gyakorlatban semmilyen változást nem eredményez.

Pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény – pedagógiai intézet

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások terén lényeges változásokat hozott az Nkt. Az egyik ilyen alapvető változás, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást elsősorban állami feladattá tette, ezáltal biztosítva közszolgálati jellegét. Az Nkt. 19. § (5) bekezdése értelmében:

„(5) Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a Kormány által az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: hivatal) biztosítja. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veszi igénybe. A nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat a hivataltól veheti igénybe a hivatal költségvetésében erre a célra szolgáló keret erejéig. A hivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásába bevonhat egyes tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményeket, a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott jogi személyeket, továbbá pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézményt.”

Az idézett joghelyen említett kijelölt szerv, illetve hivatal, az Oktatási Hivatal, amely 2015. április elsejével vette át a szóban forgó feladatokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (a továbbiakban: KLIK). Ez tehát az egyik kivétel az alól, hogy köznevelési feladatot csak köznevelési intézmény láthat el. A másik kivételt az Nkt. 19. § (3) bek. c) pontja tartalmazza, amely szerint: pedagógiai-szakmai szolgáltatás országosan egységes szakmai irányítás mellett jogszabályban meghatározott feltételek esetén az abban meghatározott eljárási rendben az oktatásért felelős miniszter engedélyével nem köznevelési intézményfenntartóként, illetve nem köznevelési intézményként működő költségvetési szerv által is nyújtható.

Az egyházi és magán nevelési-oktatási intézmények fenntartói létesíthetnek és működtethetnek pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézetet [Nkt. 19. § (3) bek. b) pont], amelynek az összes pedagógiai-szakmai szolgáltatást el kell látnia (Pszr. 19. §). Ez alól is van kivétel. A Pszr. 2. § (5) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy az Oktatási Hivatal, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, valamint a miniszterrel kötött köznevelési szerződés keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó egyházi vagy magán pedagógiai intézet a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok megvalósításába, – ha az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények keretei között erre nincs lehetőség – bevonhatja az Eszterházy Károly Egyetemet, a tankerületi központot, valamint bevonhat köznevelési intézményt, felsőoktatási intézményt abban az esetben is, ha az nem lát el minden pedagógiai-szakmaiszolgáltatási feladatot.

Fontos hangsúlyozni, hogy az a kitétel, hogy egyházi és magán nevelési-oktatási intézményfenntartó létesíthet csak pedagógiai intézetet azt jelenti, hogy a szóban forgó fenntartónak valamilyen nevelési-oktatási intézményt is fenn kell tartania, vagyis kizárólag pedagógiai intézetet nem tarthat fenn sem egyház sem magánszemély vagy más szervezet (gazdasági társaság, alapítvány stb.). Lényeges változás továbbá, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás, egyházi és magánintézményben is csak az oktatásért felelős miniszter országosan egységes szakmai irányításával látható el [Nkt. 19. § (4) bekezdés]. A Pszr. 2. § (3) bekezdése értelmében:

„(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások országosan egységes pedagógiai szakmai irányítását – a Hivatal, továbbá az iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző iskolák tekintetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szakmai közreműködésével – a miniszter látja el.”

E szakmai irányítás keretében a pedagógiai intézetnek, így az egyházi és magán fenntartású pedagógiai intézetnek is be kell küldenie a tárgyév januárjának utolsó munkanapjáig elkészített munkatervét az Oktatási Hivatal részére minden év február 15-éig. Az Oktatási Hivatal az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi magán pedagógiai intézet tekintetében az éves munkatervről kialakított véleményét tárgyév március 15-éig megküldi a pedagógiai intézet fenntartójának [Pszr. 23. § (1) és (5) bek.].

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások a következők:a) a pedagógiai értékelés,b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,c) a pedagógiai tájékoztatás,d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás,e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat,h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató

rendszer működtetése.Az egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokra vonatkozó részletes szabályokat a Pszr. határozza meg.

Többcélú intézmények

Az Nkt. a többcélú intézmények tekintetében is változtatott a Kt. megengedő, rugalmas szabályozásán. Többcélú intézmények létrehozására és fenntartására tehát némileg szűkebb körben van lehetőség, mint korábban. A többcélú intézmények működése és alapítása a rugalmas,

költséghatékony feladatszervezés érdekében ugyanakkor továbbra is biztosított. A többcélú intézmények típusai alapvetően változatlanok, egyedül az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, mint többcélú intézménytípus szűnt meg, összefüggésben azzal, hogy a pedagógiai szakszolgálati feladatokat a köznevelési közfeladat-ellátás keretében az állam látja el egyegységes intézményrendszer útján. Az önkormányzatok mozgásterét a kötelező feladatellátás terén növelő többcélú intézménytípusra így már nem volt szükség.

A többcélú intézmények az Nkt. értelmében a következők:a) óvoda-bölcsőde,b) egységes iskola vagy összetett iskola,c) közös igazgatású köznevelési intézmény,d) általános művelődési központ,e) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban:

EGYMI),f) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési centrum.

Az óvoda-bölcsőde abban különbözik az egységes óvoda-bölcsődétől, hogy bármely fenntartó létrehozhatja, hiszen a szabályozás nem utal a települési önkormányzat feladatellátási kötelezettségére, mint az egységes óvoda-bölcsőde esetében, továbbá lényeges különbség az egységes óvoda-bölcsődéhez képest, hogy mind az óvodai, mind a bölcsődei feladatok ellátására külön-külön szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységet kell létrehozni. Ennek az a jelentősége, hogy ezek élén egy-egy az adott intézménytípusra vonatkozó ágazati szabályozás szerint megbízott intézményegység-vezetőnek kell állnia, míg az egységes óvoda-bölcsődén belül nem csak, hogy intézményegységek, hanem még külön óvodai és bölcsődei csoportok sincsenek, hiszen a törvényben meghatározott korú bölcsődés és az óvodás gyermekek együtt egy csoportban, egy intézményben kerülnek ellátásra.

Az egységes vagy összetett iskolában, ahogy az elnevezés is mutatja, csak iskola típusú intézményegységek működhetnek, vagyis:‒ általános iskola,‒ középiskola, ezen belül gimnázium vagy szakközépiskola, illetve‒ szakiskola,‒ alapfokú művészeti iskola.

Az egységes iskola és az összetett iskola közötti különbséget nem a törvény, hanem a Nevir. határozza meg. A Nevir. 8. § (1) bekezdése szerint az összetett iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet, míg az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola helyi tanterve tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.

A Nevir. 8. § (2) bekezdése értelmében, ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a középfokú iskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti.

Közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú nevelési-oktatási intézmények, továbbá egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el. Fontos változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy nem bármilyen köznevelési feladatot láthat el a közös igazgatási köznevelési intézmény, hanem csak nevelési-oktatási feladatot, tehát óvoda, iskola, kollégium vonható össze e többcélú intézményen belül. Pedagógiai szakszolgálati feladatot és pedagógiai-szakmai szolgáltatást ezen többcélú intézményben nem lehet ellátni. A törvény többes számban fogalmaz („különböző típusú nevelési-oktatási intézmények”), amelyből az következik, hogy ebben a többcélú intézményben minimum két nevelési-oktatási intézményegységnek, tehát pl. egy óvodának és egy általános iskolának vagy egy általános iskolának és egy alapfokú művészeti iskolának vagy egy gimnáziumnak és kollégiumnak stb. kell működnie. A közös igazgatású köznevelési intézmény nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is elláthat külön intézményegység keretében. Az Nkt. újradefiniálta a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet a következők szerint:a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár,

a muzeális intézményi feladat, a sport,b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely

gyermekek, valamint tanköteles tanulók számára nyújtható.

Hangsúlyozni szükséges, hogy ezeket a további, nem köznevelési ágazathoz tartozó feladatokat csak amellett láthatja el a közös igazgatású köznevelési intézmény, hogy legalább két nevelési-oktatási intézményi feladatot is ellát. Vagyis közös igazgatású köznevelési intézmény nem hozható létre úgy, hogy egyetlen nevelési-oktatási feladatot, tehát pl. csak óvodát, vagy csak általános iskolát, és egy (vagy több) más ágazathoz tartozó feladatot, pl. gyermekotthont működtet.

Az általános művelődési központ abban különbözik a közös igazgatású köznevelési intézménytől, hogy kötelező jelleggel el kell látnia – a nevelési-oktatási intézményi feladaton kívül – a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet. Ez azt jelenti, hogy a nevelési-oktatási intézményi feladaton kívül ellátandó feladatok közül nem választhat teljesen szabadon a fenntartó, mert a felsorolt feladatok közül kell ellátnia legalább egyet, tehát például és jellemzően egy művelődési háznak kell működnie a többcélú intézményen belül. Az általános művelődési központban is elláthatók a közös igazgatású köznevelési intézménynél jelzett, nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységek.

Az EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából hozható létre.

Az EGYMI felépítése a törvény értelmében a következő:‒ kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő

nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai intézményegység (kötelező),‒ az országos és megyei szakértői bizottsági feladatokon kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat

ellátó intézményegység (kötelező), vagy‒ utazó gyógypedagógusi hálózat (kötelező),‒ családsegítő szolgálat, iskola-egészségügyi ellátás, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és

segédanyagok kölcsönzése (választható),‒ kollégium (választható).

2015. július 1-jével jöttek létre a szakképzési centrumok, amely többcélú intézménytípus az egyházi fenntartók nem hozhatnak létre, mivel egyedül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el így a felelősségi körébe tartozó szakképzési feladatokat. A szakképzésért és felnőttképzésért

felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz, költségvetési szervként működő szakképzési centrumot hozhat létre.

A szakképzési centrum felépítése:

Szakképzési centrum

Tagintézmény 1 (pl. Szakközépiskola,

Kollégium)

Tagintézmény 2(pl. többcélú intézmény)

Intézmény-egység 1

Intézmény-egység 2

Fiók-Tagintézmény 1

Fiók-Tagintézmény 2

A köznevelési rendszer irányításának legfontosabb eszközei

„A köznevelési rendszer irányítója a Magyar Állam képviseletében az oktatásért felelős miniszter. A miniszter ágazati irányító hatásköre kiterjed a törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységre az intézmény típusától és fenntartójától függetlenül.A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében az irányítási hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.Az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik a köznevelési rendszer fejlesztése, amelynek keretében fejlesztési terveket, nevelési-oktatási programokat dolgoz ki, vizsgarendszert és pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszert működtet, képzési-, továbbképzési programokat szervez, pályázatokat ír ki, mérési, értékelési feladatok rendel el. Az oktatásért felelős miniszter a köznevelési rendszer fejlesztése érdekében együttműködik más tárcákkal is.”1

Az oktatásért felelős miniszter ágazati irányítási jogköreit az Nkt. 77. §-a határozza meg az alábbiak szerint:„a) rendszeresen, de legalább ötévenként értékeli - az általa létrehozott tanács közreműködésével - az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást,b) ellenőrzi a tankönyvkiadást és tankönyvforgalmazást, szabályozza a tankönyvekkel kapcsolatos támogatások rendszerét,c) gondoskodik - az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról és az állami nevelési-oktatási intézmények számára ingyenesen nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezéséről,d) gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről, értékeléséről a hivatal közreműködésével,e) felügyeli a KIR és az INYR működését,f) működteti az oktatási jogok biztosának hivatalát,g) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra,h) jóváhagyja az iskolák által használt bizonyítványnyomtatványokat és a kiállításuk alapjául szolgáló nyomtatványokat, engedélyezi előállításukat és forgalomba hozatalukat, továbbá jóváhagyja a kötelező tanügyi nyilvántartást felváltó elektronikus adatnyilvántartást,i) ellátja a területfejlesztéshez kapcsolódó oktatáspolitikai feladatokat,j) az e törvényben biztosított tanulói jogok érvényesülésének elősegítésére megszervezi a középiskolai felvételi eljárást, kidolgoztatja a középiskolai felvételi eljárásban alkalmazott írásbeli felvételi vizsgafeladatokat,k) dönt az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, valamint a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, a 21. § (3) bekezdés c)-e) pontjaiban felsoroltak módosulásával járó átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról.” (Nkt. 77. § (2) bek.)

Nkt.” 78. § (1) Az oktatásért felelős miniszter köznevelés-fejlesztéssel kapcsolatos feladataa) a köznevelés stratégiájának kidolgozása,b) az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése, ennek keretében rendkívüli intézkedés meghozatala az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény indokolása

33

c) a köznevelésben jelentkező pedagógiai problémák vizsgálata, pedagógiai megoldások és eljárások kifejlesztése,d) a pedagógusok, a köznevelési intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a köznevelés állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése,e) f) működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét, gondoskodik az ebben részt vevő szakértők képzéséről és továbbképzéséről, az ellenőrzés általános tapasztalatainak feldolgozásáról és nyilvánosságra hozataláról,g) nevelési-oktatási programok kidolgozása, kiadása,h) az érettségi vizsgaelnöki és szakértői tevékenység szakmai feltételeinek megteremtése, fejlesztése,i) az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a nemzetiségi nevelés-oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatás rendszerének kiépítése, működtetése,j) az országos tanulmányi verseny meghirdetése, támogatása, a versenyszabályzat közzététele,k) évenként országos és térségi mérési, értékelési feladatok elrendelése és a szükséges feltételek biztosítása.

34

A köznevelési intézmények működése, a működés tárgyi, személyi, anyagi feltételei.

A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá – ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el – a köznevelési közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosult személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhely meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést egyházi és magán fenntartónak a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnál kell teljesíteni.

A „köznevelési feladatkörében eljáró hatóság” nem más, mint a fővárosi, megyei kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala. Hogy a köznevelési feladatkörében eljáró hatóság a törvény egyes rendelkezéseiben konkrétan melyik kormányhivatali szintet jelöli, az az Nkt. vhr.-ből derül ki. Az Nkt. vhr. 2017. január 1-jével kiegészült egy új, IV/A. fejezettel, amely az Nkt. minden egyes joghelyéhez, ahol a köznevelési feladatkörében eljáró hatóság megjelenik, hozzárendeli, hogy ez a megyei kormányhivatalt vagy annak járási szintjét jelenti. További lényeges változás, hogy illetékességi szempontból megyeszékhely szerinti és általános illetékességű járás között tesz különbséget a jogszabály. A megyeszékhely szerinti járási hivatal a megye egész területén ellát bizonyos hatósági feladatokat, jellemzően a korábban megyei, fővárosi kormányhivatalokra telepített feladatokat. Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala, a fővárosban pedig Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala tölti be a megyeszékhely szerinti járás szerepét.

A köznevelési intézmény nyilvántartásba vételét a megyeszékhely szerinti járási hivatalnál kell kezdeményezni.

Az intézmény működésének engedélyezése

Ha a köznevelési intézményt egyház vagy magánfenntartó alapítja, működési engedélyt is kell kérnie. A működési engedély benyújtására vonatkozó részletes követelményeket az Nkt. vhr. 39-41. §-ai határozzák meg.A működési engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét vagy annak módosítását követő hat hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz kell benyújtani. Új iskola indítása esetén, valamint – a fenntartói jog átadása kivételével – az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítás vagy a megszüntetés, az átszervezés évének május utolsó munkanapjáig, fenntartói jog átadása esetén június 20-ig nyújthatja be a fenntartó a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.

Az engedélyt a járási hivatal akkor adhatja ki, ha a köznevelési intézmény rendelkezik a működéséhez szükséges, törvényben meghatározott feltételekkel. A feltételek három csoportba sorolhatók:

- személyi,- tárgyi,- anyagi

35

feltételek.

A személyi feltétel

A köznevelési intézmény működésének személyi feltétele az, hogy rendelkezzen állandó saját alkalmazotti létszámmal. E feltételnek pedig akkor tesz eleget az intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy egyházi szolgálati jogviszonyban áll. A szabály értelmezése szempontjából fel kell hívni a figyelmet az alapfeladat kifejezésre, amelyről már volt szó a korábbiakban. Az alapfeladatokat az Nkt. 4. §-a, a definiáló rendelkezések között felsorolja, csak az minősül alapfeladatnak, ami itt szerepel. Az alapfeladat ellátásához szükséges alkalmazotti létszám pedig a pedagógusokat és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat jelenti, mivel a köznevelési intézmény alapfeladatát, pl. általános iskolai nevelés-oktatás, ebben a két foglalkoztatotti körben dolgozók látják el. A köznevelési intézmény működéséhez szükséges harmadik személyi körre, a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más munkakörben foglalkoztatottra a köznevelési intézmény működési engedélyezése során a személyi feltétel vizsgálatánál nem vonatkozik külön szabály. A személyi feltétel megléte szempontjából tehát akkor adható ki a működési engedély, ha az alapfeladat ellátásához szükséges számított pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő létszám hetven százaléka határozatlan időre szóló munkaviszonyban foglalkoztatott személyekből áll. Egy fogalom értelmezése lehet kérdéses, ez pedig a számított létszám. A nevelési-oktatási intézmény alapfeladatának ellátásához szükséges létszám számítási módját pedagógusok esetében az Ép. r. 35. § (2) bekezdése határozza meg. Eszerint:„(2) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapjaa) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete,b) az átlag csoport- és osztálylétszám, valamintc) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa.”

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak esetében az ún. finanszírozott létszám ad iránymutatást az alapfeladat ellátásához szükséges létszám számítására vonatkozóan. Óvoda esetében az Nkt., a többi nevelési-oktatási intézmény esetében az Ép. r. tartalmazza a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszámát.

A számított alkalmazotti létszám meghatározásához figyelembe kell venni a vezetők kötelező létszámát is, amelyet óvoda esetében szintén az Nkt. (1. melléklet), a többi nevelési-oktatási intézmény esetében pedig az Ép. r. (3. melléklet) határoz meg.

A tárgyi feltétel

A köznevelési intézmény működéséhez szükséges tárgyi feltételek alatt a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont értjük. Ezen belül a következő előírásokat kell teljesíteni:

- állandó saját székhellyel, illetve ha a székhelyen kívül máshol is működik az intézmény állandó saját telephellyel,

- feladatainak ellátásához szükséges eszközökkel, felszerelésekkelkell rendelkezni.

Állandó saját székhellyel, illetve telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek határozatlan időre a

36

kizárólagos használatában állnak. Ez alól egyházi és magánintézmények esetében van egy kivétel, eszerint:„(10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, telephellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre biztosított.” [Nkt. 23. § (10) bek.]

A feladatok ellátásához szükséges eszközöket és felszereléseket a Nevir. 2. melléklete sorolja fel.

Fentiek alapján „a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, a maximális létszám befogadására alkalmas óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében felmenő rendszerben, fokozatosan megteremti.” [Nkt. 23. § (9) bek.]

Fontos kiemelni, hogy újonnan induló nevelési-oktatási intézmény esetében elégséges a feltételeket felmenő rendszerben megteremteni.

Az anyagi feltétel

Önálló költségvetéssel rendelkező intézménynek rendelkeznie kell a működéséhez szükséges pénzeszközökkel, a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján kell gondoskodni.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok.

Alapító okirat

Köznevelési intézmény alapításához először is meg kell alkotnia és el kell fogadnia a fenntartónak az alapító okiratot.

Az alapító okirat tartalmi elemei:

a) az alapító és a fenntartó neve és székhelye,b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos neve,c) az intézmény típusa,d) az intézmény feladatellátási helye,da) székhelye,db) tagintézménye,dc) telephelye,e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése,f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám,g) iskolatípusonként az évfolyamok száma,

37

h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése,i) szakképzés esetén a szakmacsoportok és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakgimnázium esetén az ágazatok,j) a feladatellátást szolgáló vagyon, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati joga,k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványok. [Nkt. 21. § (3) bek.]

Az alapító okirat egyes tartalmi elemeit az Nkt. külön definiálja.

Pedagógiai program

Az Nkt. koncepciója értelmében: „A pedagógiai program a köznevelési intézmény (óvoda, iskola, kollégium) szakmai önazonosságának hordozója, s egyben köznevelés-fejlesztési terve. Az intézmény sajátosságainak figyelembe vételével készül, oly módon, hogy a benne foglalt célok ellenőrzésre is alkalmas módon: feladatok, vállalások formájában öltsenek testet.”

A pedagógiai program tehát a nevelési-oktatási intézmények legfontosabb szakmai alapdokumentuma, amelyet a nevelőtestület fogad el és az intézményvezető hagy jóvá. Azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Egyházi intézményben minden esetben a fenntartó hagyja jóvá a pedagógiai programot.

Jól ismert tény, hogy az Nkt. alapvetően változtatott a pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítésének szabályain, és az egységes nemzeti műveltség továbbadását szolgáló tartalmi szabályozás érdekében az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterv kötelező használatát írta elő.

Ezek a miniszter által kiadott kerettantervek rögzítik „az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret, a módszertani szabadság, további kerettantervek engedélyezésének, illetve egyedi tantervek engedélyezésének lehetősége biztosítja.”1

Az iskolának tehát a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve kell helyi tantervet készíteni. A helyi tanterv lényegében csak megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.

Természetesen továbbra is van lehetőség a nemzeti köznevelés rendszerében a speciális tartalmak megjelenítésére, adott esetben a kísérleti nevelési-oktatási formák alkalmazására.

1 Nkt. indokolása

38

A pedagógiai program részletes tartalmát a Nevir. 6-11. §-a határozza meg.

Szervezeti és működési szabályzat

Az SZMSZ a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket határozza meg. Tartalmi elemeit a Nevir. 4. §-a rögzíti. Eszerint az SZMSZ-ben kell meghatározni:„a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,b) a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,c) a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,d) ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét,e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét,g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,k) a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,l) az alapfokú művészeti iskola kivételével a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,m) az intézményi védő, óvó előírásokat,n) bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,p) azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,q) a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait,r) az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét,s) az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,t) az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat,u) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály

39

rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.” (Nevir. 4. § (1) bek.)

Az iskola és a kollégium SZMSZ-ének további elemeket is kell tartalmaznia, melyek a következők:„a) az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit,b) a felnőttoktatás formáit,c) a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),d) az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,e) szakképző iskola esetén a gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formáit és rendjét,f) a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet,g) az alapfokú művészeti iskola kivételével az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét.” (Nevir. 4. § (2) bek.)

Fontos felhívni arra a lehetőségre is a figyelmet, hogy az SZMSZ-ben olyan szabályok is meghatározhatók, amelyek az intézmény területén tartózkodó szülőkre, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyekre nézve is kötelezőek, mert a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantálják.

A nevelési-oktatási intézmény (óvoda, iskola, kollégium) SZMSZ-ét, a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el.Ha iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék nem működik, az SZMSZ elfogadásakor az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség véleményét kell beszerezni. [Nevir. 4. § (5) bek.]

Mindezek alapján az SZMSZ elfogadása iskolán belüli ügy, kivéve, ha bizonyos rendelkezései a fenntartóra többletkötelezettséget hárítanak, ez esetben ezen rendelkezéseinek érvénybelépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges. Az egyházi köznevelési intézményekre az SZMSZ elfogadása tekintetben ugyanakkor kivételi szabály vonatkozik, mivel az Nkt. előírja, hogy ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet tartja fenn, akkor a nevelési-oktatási intézmény SZMSZ-e csak a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Házirendek a nevelési-oktatási intézményekben

A házirend alapvetően a gyermekekre, tanulókra vonatkozik, a gyermekek, tanulók jogai és kötelességei gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Fontos szabály, amely többek között a technika fejlődésével, illetve nagy értékű elektronikai eszközök megjelenésével is összefügg, hogy a házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. Ezen kívül a házirend megtilthatja bizonyos tárgyak bevitelét az intézménybe, amely az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges. A tárgyak bevitele korlátozható és feltételhez is köthető. Ugyancsak lényeges kiegészítő

40

szabály, hogyha ezeket a szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (Nkt. 25. §)

A házirend részletes tartalmát a Nevir. határozza meg, mivel ezek a rendelkezések nem igényelnek törvényi szintű szabályozást.Eszerint:„5. § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályoznia) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat,b) az állami fenntartású nevelési-oktatási intézmények kivételével a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait,c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét,d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit,f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját,h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét,i) a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait.(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja mega) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet,b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet,c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét,d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket,e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást,f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét,g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.”

A házirend elfogadásával, érvénybe lépésével kapcsolatban az Nkt. az SZMSZ-re vonatkozó rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz. Eszerint a házirendet a nevelőtestület fogadja el. Az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményét ez esetben is ki kell kérni. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Ugyancsak érvényes az a kivételi szabály, amely az egyházi köznevelési intézményekre vonatkozik, hogy a házirend is csak a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

41

Nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumok

Az iskolaszék a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből tevődik össze.

„122. § (1) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezhetia) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei,c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek).(2) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását és részt vesznek a munkájában.(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelta) fenntartó,b) települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,c) szakképző iskola esetében területi gazdasági kamara.(4) Az iskolaszékbea) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,b) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet, közösség, ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei,c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulókválasztják.(5) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka vagy az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.(6) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez.(7) Az iskolaszék dönta) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbác) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az iskolaszékre átruházza.(8) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.(9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt.(10) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.(11) Az óvodaszék, a kollégiumi szék, az intézményi szék, az általános művelődési központban (a továbbiakban: ÁMK) az ÁMK-szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira

42

az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK-szék tevékenysége pedig kiterjed a nem köznevelési feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé − az érdekeltek megállapodása alapján − a (3) bekezdésben felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt.” (Nevir.)Egyik legfontosabb feladata az iskolaszéknek (óvodaszéknek, kollégiumi széknek), hogy döntést hoz az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a tanuló, illetve a szülő részéről indított eljárásban, ha azt érdeksérelemre hivatkozással nyújtották be.

A következő szervezet, amely az iskolában (az iskola mellett) működik, az intézményi tanács. Az intézményi tanácsnak két formája van, az egyik a kötelezően létrehozandó a másik az érintettek döntésén múlik, hogy létrejön-e.

Ha a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselője és a fenntartó közösen nem hoz létre intézményi tanácsot, akkor kötelező létrehozni egy szűkebb körű intézményi tanácsot, amely a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat azonos számú delegáltjából áll.

Fontos, hogy ez a kötelezettség az egyházi vagy magán fenntartású intézményekre nem vonatkozik. Esetükben tehát csak egy lehetőség az intézményi tanács létrehozása.

Az intézményi tanácsra vonatkozó további törvényi rendelkezések a következők:„(4a) Ha az iskola nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi önkormányzat tartja fenn, az intézményi tanácsba az egyes delegálók által delegált személyekkel azonos létszámú tagot delegál az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, annak hiányában a településen működő érintett nemzetiségi civil szervezet.(5) Az intézményi tanácsa) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti,b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba,g) képviseletét az elnök látja el.(6) Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre.(7) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.” (Nkt. 73. §)

43

A köznevelési intézmény vezetője

Feladatai, felelősségi köre

Nkt. „69. § (1) A köznevelési intézmény vezetőjea) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért - önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény kivételével - az intézmény gazdálkodásáért,b) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,f) képviseli az intézményt.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felela) a pedagógiai munkáért,b) a nevelőtestület vezetéséért,c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,d) önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért,g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.

(3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.”

Az intézményvezetői megbízás feltételei

Nkt. „67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 3. mellékletben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,c) legalább öt év pedagógus-munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat,

44

d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.”

Az intézményvezetői megbízás további részletszabályai

Nkt. „67. § (1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.(2) Nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Ha a köznevelési intézmény fenntartója a nemzetiségi önkormányzat vagy az óvoda fenntartója a települési önkormányzat, ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló képviselő-testület tagjaira. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira.(3) Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt, intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a 3. mellékletben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be. Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni azt, aki a nemzetiséghez tartozik.(4) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.(5) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakgimnázium vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.(6) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.(7) Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.(8) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.(9) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.”

45

A nevelőtestület

Az Nkt. 70. § (1) bekezdése értelmében:„A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.”A nevelőtestület döntési jogosítványait az Nkt. 70. § (2) bekezdése határozza meg: „(2) A nevelőtestületa) a pedagógiai program elfogadásáról,b) az SZMSZ elfogadásáról,c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,e) a továbbképzési program elfogadásáról,f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,g) a házirend elfogadásáról,h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,i) a tanulók fegyelmi ügyeiben,j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,k) jogszabályban meghatározott más ügyekbendönt.”„(3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.”

Fontos részletszabály, hogy „a közös igazgatású köznevelési intézményben, az általános művelődési központban és a szakképzési centrumban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben,b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységbenfoglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.” (Nkt. 70. § (4) bek.)„(5) Az óraadó, állami iskolákban a választható hit- és erkölcstan tantárgy oktatója a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.(6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.”

46

A nevelési-oktatási intézményekben hozott döntések rendszere és a jogorvoslat

A nevelési-oktatási intézmények nem hatóságok, tevékenységükre nem vonatkozik az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény. Mégis olyan jelentőségű döntéseket hoznak, amelyeket meghatározott tartalommal és formaiságok betartásával kell meghozni.

Az Nkt. értelmében:„37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, a szülővel.”

Az Nkt. biztosítja jogorvoslat jogát a köznevelési intézményekben hozott döntések ellen.

„(2) Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.” (Nkt. 37. §)

A köznevelési jogorvoslati eljárás – bár hasonlít hozzá – nem közigazgatási hatósági eljárás. A döntést első fokon az óvoda, az iskola, a kollégium, tehát egy köznevelési intézmény és nem egy közigazgatási hatóság hozza. Az esetek többségében másodfokon a fenntartó jogosult eljárni, amely joga az ágazati törvénynek a fenntartói irányításra vonatkozó rendelkezésein alapul. Ebből adódóan a másodfokú döntés sem tekinthető közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntésnek. A köznevelési jogorvoslati eljárás tehát kétféle alapon indulhat el:

- jogszabálysértés, intézményi belső szabályzat megsértése vagy - érdeksérelem

alapján.

Az Nkt. alapján a fenntartói jogorvoslati eljárásban - állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben a fenntartó vezetője, - települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény – így jellemzően

az óvoda - esetén a jegyző, - más fenntartó – pl. egyházi vagy alapítványi fenntartású iskola, kollégium - esetén jogi

és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy

járhat el.

A jogorvoslati eljárásban a fenntartó képviselője többféle döntést hozhat, így

- a tanuló, a szülő jogorvoslati kérelmét elutasíthatja, vagy - az óvoda, az iskola, a kollégium döntését megváltoztathatja, vagy - az intézményi döntést megsemmisítheti, és az óvodát, az iskolát, a kollégiumot új

döntés meghozatalára utasíthatja.

47

Mivel ahogy arról volt már szó, sem a nevelési-oktatási intézmény döntéshozatala, sem az az elleni fellebbezés elbírálása nem hatósági ügy, nem vonatkoznak rá az általános közigazgatási rendtartásra vonatkozó szabályok. Emiatt az Nkt.-ban kellett meghatározni az eljárási szabályokat, mint a határidők, a határozat tartalma, fellebbezési jog stb.

Az Nkt. 38. §-ának (3)–(6) bekezdései szerint a jogorvoslati kérelem elbírálása során - a tényállás tisztázására, - a határidők számítására, - az igazolásra, - a határozat alakjára, tartalmára és - közlésére, - a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére,

módosítására vagy visszavonására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A tanuló, a szülő a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá – a megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével – az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tárgyában hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, melynek halasztó hatálya van kivéve, ha a döntéshozó a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke miatt a másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelte el.

48

Fenntartói irányítás, fenntartó típusok

Az Nkt. értelmében a fenntartó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. (Nkt. 4. § 9. pont)

Tehát a fenntartónak kell biztosítani a korábbiakban már jelzettek szerint a köznevelési intézmény működéséhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi feltételeket. Ezzel együtt jogosult az intézmény életét alapvetően meghatározó döntéseket meghozni, mint az alapítás, a megszüntetés, az átszervezés, indítható osztályok számáról való döntés vagy a tantárgyfelosztás jóváhagyása.

A mai magyar jogi normák szerint lényegében bárki lehet köznevelési intézményfenntartó, ha jelzett feltételeket teljesíti (ld. rendelkezik a köznevelési feladat ellátásának jogával + biztosítja a működési feltételeket).

A fenntartói formák a következők:

Fenntartó Definíció, példák Joghelyállam Pl.: tankerületi központ,

minisztériumokNkt. 2. § (3) bek. a) pont

nemzetiségi önkormányzat települési, országos Nkt. 2. § (3) bek. b) pont ba) alpont

egyház egyházi köznevelési intézmény: a 2. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott személy által fenntartott köznevelési intézmény,egyházi jogi személy

Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont, 4. § 36. pont

magán magán köznevelési intézmény: a 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontjában meghatározott személy által fenntartott köznevelési intézmény,vallási tevékenységet végző szervezet, más személy vagy szervezet, pl. alapítvány, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó

Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bc), bd) alpontok, Nkt. 4. § 16. pont

települési önkormányzat Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.

Nkt. 2. § (4) bek.

Az Nkt. 96. § (4) bekezdés értelmében:„(4) Köznevelési intézmény tekintetében felügyeleti és irányító szerven a fenntartót, felügyeleten és irányításon a fenntartói jogok és kötelességek gyakorlását, szakmai és

49

gazdasági felügyeleten és irányításon a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.”

A fenntartói kötelezettségeit és jogait az Nkt. 48. alcíme határozza meg:

„83. § (2) A fenntartóa) e törvényben foglalt keretek között - a tankerületi központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, alapfeladatának módosításáról, fenntartói jogának átadásáról,b) dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról,c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá - tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével - a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit,d) meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát,e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes köznevelési feladatokat ellátó hatóságnak,f) a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének jogával kapcsolatos, e törvényben foglalt korlátozó rendelkezések keretei között gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézmény vezetője felett,g) jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési programját,h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét,i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t.

50

Az állami intézményfenntartók, tankerületi központ, Klebelsberg Központ, mint középirányító feladatai, szervezeti felépítése

Az állami fenntartók nem csak a tankerületi központok és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a szakképzési centrumok fenntartója), hanem más minisztériumok, az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, továbbá állami egyetemek is fenntartanak gyakorló intézményeket. A Klebelsberg Központ nem fenntartó.

Tankerületi központok

Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvénnyel döntés született a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) megszüntetéséről, valamint arról, hogy a KLIK jogutódjaként tankerületi központok alakulnak. Az emberi erőforrások minisztere 2016. július 19-én átadta a felkérést a leendő tankerületi központok vezetőinek. A tankerületi központok 2016. november 30-án létrejöttek, hogy fel tudjanak készülni a fenntartói feladatok ellátására 2017. január 1-jével. A területileg illetékes tankerületi központba 2017. január 1-jével olvadtak be a KLIK által fenntartott köznevelési intézmények. „15. § (1) A KLIK területi szervei 2017. január 1-jével kiválnak, és a 2. melléklet szerinti tankerületi központba olvadnak be. A KLIK 2017. január 1-jétől Klebelsberg Központ néven működik tovább.„(2) A köznevelési intézmény fenntartói jogai és kötelezettségei tekintetében 2017. január 1-jétől a KLIK jogutódja az a tankerületi központ, amelynek a 9. § (1) bekezdésében meghatározott feladatellátási területén a köznevelési intézmény székhelye található.” (az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet)A tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv. A Kormány a tankerületi központokat jelölte ki az Nkt. 94. § (4) bekezdés n) pontja szerinti, az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekként.

A Klebelsberg Központ

A Klebelsberg Központ az oktatásért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv. A Kormány az Nkt.-ban meghatározott oktatási központ feladatainak ellátására a Klebelsberg Központot jelöli ki. A Klebelsberg Központ a tankerületi központok tekintetében középirányító szerv.

Mit jelent a középirányító szerv?

5. § (1) A Klebelsberg Központ a tankerületi központok tekintetében középirányító szervként gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénya) 9. § b) és g)-j) pontjában meghatározott irányítási, valamintb) 9. § e) pontja és 9/A. § (3) bekezdése szerinti hatékonysági, pénzügyi ellenőrzésihatásköröket. (134/2016. Korm. rendelet)

Melyek a fentiekben hivatkozott irányítási jogosítványok?

b) a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,

51

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,i) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, ésj) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a c)-i) pont szerinti irányítási hatáskörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény)

A Klebelsberg Központot az Nkt. oktatási központként nevesíti. Az Nkt. 83. § (2b) bekezdése szerint a fenntartói jogok közül a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmények tekintetében a Klebelsberg Központ a következőket gyakorolja:„a) dönt a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény 21. § (3) bekezdés f)-j) pontjaiban felsoroltak módosulásával járó átszervezésről,b) meghatározza a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit.”

52

btk.ppke.hu¡s... · Web viewMár a törvény névválasztása is jelzi azt a gyökeres fordulatot, amelynek megvalósítását a jogalkotó célul tűzte maga elé, nevezetesen:

Documents