BOTOS LÁSZLÓ 2012.10.29_cikkek_es... · ;.zt már "c.?endben" az 19S0-s~ évek végefelé előkészítették. A vállalat későbbi csődbejuLa val a "vétel" már könnyen és

BOTOS LÁSZLÓMVSZ USA OT EUSÖKE RÉSZÉRE

i07 Pasadena Ave.

Groton, NY 13073 USA

Kedves László !

M ellékelten küldöm az ig é r t 2012 októberi előadásom írásos anyagát a Magyarságtudoirsnyi

Lntézet honlapján közlésre fe la já n lva . Ahl^oz terjedelm i okokból csak előadásom o t t bemuta

to t t egyes fontosabb posztexek képeit kapcsoltam hozzá, de közülük még betettem néhány

tovább it.

Gondolatébresztőként szánt írásom további r é s z le te i irán t érdeklődoloiek "h á tté r in fo r

mációként" mellékeltem még néhány cíkkeniet, az á llam i ille ték esek k e l fo ly ta to t t egyes le v e

lezéseim et. Valamennyit közüg>Tiek tekincetrem tehát azok publil-ál'haLÓk. Eád x l l . segítct.ar-

saidra bízom hogy közülük írásomhoz szorosan kapcsolódóan - a terjedelm et is figyelembe\'éVíí:

m elyiket közöltök, vagy ese tleg e z t m ellőzitek .

Azokból talán indokolt lehet c sa to lt koimientemiriel eg>^tt az Orbán VikCoírnak í r t összefog

la ló je lle g ű 2011 év i két levelem., Továbbá az I l l é s Zoltán környezetügyi állam titkái-;ak í r t

2011.11.S l. keltű környezetvédelmi vonatkozású levelem a cérnához kapcsolódóan, amelyb’E ■

kitértem a ko lon tári iszapkatasztrófa egyik szerintem lényeges okára, a recsk i priv£.iizf.;,:.:

esetleges megvalósulásával összefüggő környezeti (különösen meddőiszap) kockázatokra és i

jogszabá ly i "kiskapukta"- Az egykori munkahelyem, az Országos Érc-es Ásványbányák - Tii.n7 r.r

ágazat zászlóshajójának - 30 éves tö rtén e té t le ír ó cikkemből kitűnik, hogyan jutta-iits::

azt csődbe az akkori \.fesetok. Majd annak hatalmas vagyonát hogyan ju tta tták á t kü lfö ld i-.l

kezére, miközben .a z ad ó fize tő magyar állam polgáct a mai napig nem tájékozcatták a rró l.

"hová tűnt eJ" e v á l la la t mintegy két m illiá rd ft-os á llam i termékszerkezetváltásra szánt

támogatása.

Megjegyzem, hogy a recsk i p r iva tizá c ió s ügyről korábban a recsk i polgármestert is tá jé

koztattam, aki ennek nagyon ö rü lt, ilyen ekrő l tulajdonV;épen semmit nem tudott, annál többer

a beleegyező propagandát szo lgá ló "munkalehetőségekről"

Az i t t megküldött anyagok átlapozása részemre ism étlo leg nagyon hasznos v o lt azérc i5 .

mert k id erü lt, hogy annak témakörével intenzívebben 30 éve kezdtem fogla lkozn ] más immár

f é l évszázados szal'Onai, tudományos munlíáim m e lle tt. A növekvő ip a r i szennyezettség THLatt

ennek e lső szakaszát je le n te t te a bányászati-kohászati környezetvédelem. Kezdődött ex azzsl

hogy az Ásványbányánál te rü le t i főmérnökként még "a k t ív ” korom.ban 1980 körül s ik erü lt

kidolgoznom a gyóngyosoroszi savas bányavíz sem legesítésére Európa egyik legnagyobb ( je len

leg is működő) bányavíztisztító jának a lap technológ iá já t, amely m entesítette a r é g ió t a

szennyezőktől. Ezt követően már magánszemélyként c i v i l környezetvédők közreműködésével s ik erü lt megakadályoznom a je len tős környezetszennyezéssel járó hulladék ólomakkumulátor fe ld o lgozó üzem (HAF) m egvalósítási próbálkozásait a mátrai, később a to k a ji és mecseki hegyvidékeken. Hosszan sorolhatnám az egyéb eseteket. A múlt évben végeztem a romániai fe ls ő cser cés i és verespataki "c ian idos" aranybányászati projektek technológia i véleményezését, annak számos kockázatait m egállapítva a Maros magyar szakaszára nézve.

Az ú.n. rendszerváltás után fen tiek m e lle tt ujabb problémaként je len tk e ze tt magánszemélyként végze tt munkáimban ásványkincseink előadásoriiban öss ze fo g la lt p rivatizácicga amelybe mintegy 20 éve kapcsolódtam be k r it ik a i észrevételeim m el.

Gyakran hallom szakemberektől i s , hogy bármit teszünk úgyis az le s z amit "fen L " akarnak.

Saját példáimmal Ludorn b izonyítan i (nyilvánvalóan mások, i s ) hogy ez csak akkor lehet így

lega lábbis te lje s en , ha semmit nem. teszünk. I t t csupán a recski ásványvagyonunk te rveze tt

p r iv a t iz á c ió já t említem, amel^mek k ilá tá sa i a szakirodalom sze r in t már kedvezőClennek tek in t

hetők, az egész ügyről pedig az á llam i ille ték esek hallgatása is hasonlót je len th e t.(am i

nem je le n t i a z t , hogy e. tekintetben semnii tennivalónk n incs). U,gyanakkor egyes mini,??,tériumi

döntései oké.; 7.3 tok m.ár egyre inkább f ig ve lembe ve sz ik az e llen érveket köztük az enyémeL. is ,

Korábban bennem is Felvetodöt, hogy Lalán jobb lenne ha llga tn i ásványvagyonunkról, TTierL

ellenkező esetben a IjerekLetok gyorsabban és olcsóbban megszerezhetik a z t . Ez nem így van,

mert a tőkések könnyen hozzájuthatnak ilyen adatokinoz a Magyar Bányászati és Földtani

H ivaral nyilvánLartásaiból (mint a termőföldnél a F ö ld h iv a ta ltó l). K7.en túlmenően az edd ig i

p r iva tizá c ió s gyakorlatuk az vn lt, hogy az egykori v á l la la t vagy üzem v e ze tő jé t neveztek

k i a p riva tizá lLan lé treh ozo tt KLt. v e ze tő jévé . E zzel ra jta keresztü l a vevő ingyen hozzá

ju thatott minden további adaihoz, köztük a technológiáhoíí, know- hou-hoz, meglevő fö ld tan i

Látási adatoklncz stb. P l. íg y l e t t az ásványbányák v o lt vezérigazga tó ja a k ü lfö ld i tu la ]do-

n.: T rranova K ft. ieazg:?16 ja tfibbszoros f iz e t é s s e l , nemesak a hozzátartozó p i 11 svörösvári

'jinyákkal, hanem az ÁsvinvhHnyáknál állainí pénzekkel irregépített üzemmel srb, egyiVitt. Persze

■;.zt már "c.?endben" az 19S0-s~ évek vége fe lé e lő k és z íte tték . A v á l la la t későbbi csődbejuLa

va l a " v é t e l " már könnyen és viszonylag olcsón ment, a csődért nyilvánvalóan fe le lő s v o lt

vezérigazaacó ez^el nem büntetést, hanem bőséges jutalmaL kcipott. .Jó tudni, hogy kevés

k iv é t e l le l ha.sonlóképen ment végbe (ta lán je len le g i s ) a privai:i.2áció , lega lább is a bányászat

ban cs kohászatban, r-íár írtam a rró l, hogyan "h a tásta lan íto tták " e módszer e llen ző műszaki*

akat. köztük engem is .

Íz t még megemlítendő hogy ásván>"\i"ag3'’onunk pj.'ivatizációs lob b ija igen erős .TÖrekv'ésc; i k

nyomonköv^ethetÓk abból is , hogy megszűnt a környezetvédelmi m inisztérium, amely csupán

állam titkárságra "szű lá jlt" . A hozzátartozó VTTUKI-t (Vízügyi. Kutató-Tervező In té ze t )

eladták, ezzel a. k ü lfö ld i vevő " te g ó é r t" hozzáju thatott az Összes hazai v íz le lő h e ly adathoz,

annak m ielőbbi megszerzése c é ljá b ó l. A hírek szerin t I l l é s Zoltán állam titlcár próbálkozik

annak v isszaszerzéséve l, mert az nagyon hiányzik munkájiilíhoz. Korlátozták a zöld ombudsz'ir-.n

hatáskörét, megszüntették a K u ltu rá lis Örökségvédelmi H ivatalt.Csökkentették a c i v i l kcr-

nyezetvédelmi tár.saságok á llam i támogatását. A szakirodalomban, annak programjaiban csak

e lvé tve olvasom a "környezetvédelem" szót, e z t is inkább rosszalóan, amely akadályozza az.

ip a r fe j le s z té s t Rájöhetünk hogy így sokkal könnyebben hozzájuthatnak a tőkések á llam i

ingatlanokhoz, bányatelkekhez, stb. soL Lermöföldeldiez a sokszor környezetszennyező beruházásh

Végül megköszönöm hasznos in ternet in form ációidat, amelyet szokásosan továbbítok érdek

lődő ismerőseimnek.Most i'rok egy tijabb c ikket, amely a végleges -köztük atomabszorpciós-

v izsgá la tok lezárásával a nálatok közö lt aszódi s í r l e l e t t e l je s eredményeiről s zó l. Mostmár

nyilvánvaló hogy az a vaskohászaLh'ó'l szániiazik a kőkorszaki ősember tevékenységéből.

Hazánk javára végze tt to\?ábbi eredményes munkádhoz jó egészséget kívánva üdv

MAGYARORSZÁG ÁSVÁNYKINCS VAGYONA ÉS ANNAK PRIVATIZÁCIÓS ÁLLAPCfTA. ÁSVÁNYKINCSEINK FELHASZNÁLÁSA A GAZDASÁGBAN ÉS TÖRTÉNELMI MÚLTJA.Dr, Bódi Dezső okleveles vas-és féníkohómémök, ipari szakértő A 2012.10.29.-i előadásának anyaga. Megtartva a Magyarok Hazában, Budapest, a Hermán Ottó Társaság programja szerint.

Napjainkban a l ig hallunk, olvasunk ásványkincseinkről, v iszon t soklíal többet a fö ld

es vízvagyonról ami részemre sokak m elle tt é rth ete tlen .

Gondoljunk csupán arra, hogy épületeink 90-957o-a magyar ép ítő ip a r i ásványokból

származik mint p l. ko, kavics, homok, agyag, kaolin , g ipsz stb. Továbbá hogy az ENSZ FAO

adatai szerin t a v i lá g legjobb 4-5‘!f.-nyi termőtalajának mintegy fe le a mai trianoni

MagyíJcorszagon van. Ehhez pedig nagyban hozzá járu lt, hogy annak hasznos milsro-és makro

nyomelemeinek nagy része a környező vulkanikus hegyek ásványaiból, kőzete ibő l származ

nak p l. tol

hegy.ségi vulkánok még "pö fék e ltek ". E le le t e t vitatv/a egyesek "ősmajomnak", máfsok

va lam ifé le előembernek ta rtják .

Később csupán a trianoni Magyarországon kb, 110 kőkorszakbeli ősember te lephelyet,

b a r lan g ja it , köszerszíMiijait, gsontmaradványait ta lá ltá k meg, fő le g a Bükk hegy

ségben, és a P i l i s - , Dudái hegyek vidékén. Ezek legősibb bizonyítéka v o lt lábnyomával

is , a v ilá gh írű mintep;y 350 ezer évvel e z e lő t t é l t vé r tessző lö s i "ősember", a "paleo-

hungaricus", ak it "homo erectusnak'' (fe legyen esedett embernek), mások "homo erectus

seu sapiensnek" (fe legyen esedett vagy értelmes embernek) neveztek. Ő és társa i kőszer

számait nagyrészt a k ö ze li Á l tá l-é r k'varc kavicsa ibó l "p a tt in to tta " - és birtok.ában

v o lt a tűz használatának - a későbbi ősemberek ezen fe lü l obszid iánból, opálból, já sp is -

b ó l, kovakőből stb . A kőkorszak vége fe lé az ú.n. neolitikumi^n a földművelés, á l la t -

tenyésztés k ife jlő d é s é v e l a köeszközigény már annyira megnőtt, hogy megindult a fe ls z ín i

kőbányászkodás, továbbá a kokereskedelein, pl,, a Zemplén hegységből az obszidián.Jó

tudnunk, hogy az obszidiánt napjainkban alkalmazzák a sebészetben.

A rézkortó l a vaskor végé ig mindkét fémet, de az aranyat, ezüstöt is ,e g y re inkább

a Kárpát- medence e rd é ly i és fe lv id ék i bányáinak écceibő], nyerték k i i l l e t v e kohósí-

tották . Az ókori rónia.l.ak dácia i (e rd é ly i ) uralma a la t t (Kr.u . 106-270-ig ) az ottan i

ú.n. arany-négyszög bányáiból száztonna számra bányászták k i az aranyat és tömbösít-

ve v it té k fe ldo lgozásra birodalmukba a hódítók. Ugyaninnen tervez ik a napjainkban a

Riaradék arany k iterm elését - mondhatjuk "összeseprését"- Ronániában a k ü lfö ld i m il l iá r

dosok "ciános" technoLógiával Verespatakon és Felsőcscrtésen, amelyek meddoiszap

hányói majd a Maros magyarországi szakaszát veszélyeztetiik . .Becsléseim szerin t

Verespatakon p l. egy karikagyürűnyi arany kinyeréséhez kb, 30 mázsa érce t k e ll a

hegyből "k idózerozn i" és 3 kg nátrium-cianiddal fe ld o lgo zn i. Ugyanott a te rveze tt

300 tonnányi arany (és ve le kb. 1500 tonna ezüst) e lőá lításáboz pedig mintegy

200 ezer tonna nátrium-cianidot és 200 m il l ió tonna ércet irányoztak e lő .

A rómaiak pannóniai (dunántúli) uralma a la t t központjaik épülete á lta lában kőből

épültek, ami jelentősen megnövelte a h e ly i kőbányászatot. Annak Kr.u. 5. századi

megszűnését követő népvándorlás zűrzavaros évszázadait végü lis az avarok 250 éves

uralma zárta le a Kárpát- medence döntő i*észén. Hazai le le te k b izony ítják nemcsak

e nép hanem fő le g a korábbi hunok, gepidák sz in te iparművészeti szintű , a magyarokéhoz

hasonló fémművességét (nagyszentm iklosi aranykincs, tí.n. A t t i la kard, hun bronzüsE,

fibu lák , ezüstcsatok s tb . j . Még tisztázandó de va lószínűsíthető , hogy azok frém

alapanyagait nagyrészt a Kárpátok é fce ibő ] o lvaszto tták .

Az avarok Kárpiát- medencei örökösei ezután a hon fogla ló magyarok vo ltak ,

- Az ásványkincsek helyzete és fontos magyar történeInii szerepe a honfoglalástól Trianonig.

A hor^ogla lásu tán az ércbányák, arany-, ^ezüst és sóbányák fe jedelm i tulajdonba majd az Árpád-házi k irá lya ink kezébe kerültek. Ők szervezték meg a bányászati központokat.

bányal

Előbbiekre a zért k e l le t t kitérnem, mert a soproni majd a m iskolci egyetemen olyan

mérnök generációkat í'neveltfek k i” , amelyek nélkül a közö lt Trianon utáni ip a r i fe llendü

lé s a ligha következett volna be. Ezért is mindkét egyetemet a oelmecbányai Al

Már eLh íresü lt nevek: 194S-ban a tatárgyaláson O ld Vilmos e lnökölt melyet a rádió

is k ö z v e t íte t t . Mint Papp Simon ír ta a decemberi halálos Í t é le t e m iatt ko llégá ja

Dr. A jtonyi Károly a helyszínen hangosan elszörnyijlködött, e zé rt az AvÓ rögtön e lfo g ta ,

és 5 év ig Recsken fogva ta rto tta . Társát Ábel Bódogot é le t fo g y t i. börtönre, Binder Bélát

4 é v i fogházbüntetésre Í té lté k . Egy 1949 januári (bizonyára f e l l e b v i t e l i ; népbírősági

tárgyalás elnöke Jankó Péter minden tárgyaláson részegen v e tt rés z t. Másokkal láncra

fűzve m egbilincselve ta lá lk o zo tt Papp Simon Princz Gyula ávós őrnaggyal, más alkalommal

Péter Gábor tábornokkal (c iv ilk é n t á l l í t ó la g egykori nadrágszabóval,).

A MAORT gazdasági koncepciós per fő c é l ja az v o lt , hogy ürügyet teremtsen az ameriltai

tulajdonban levő (Magyar Amerikai O la jip a r i Részvénytársaság; MAORT) cég államosításához.,

amely 1949 decemberében megtörtént. Végülis az 1990. é v i XXV. tv . az 1945 utáni po litil

Bauxitbányászat és alumíniumipar.A baijxit mint alumíniumérc fe lfed ezése majd le lőhelye in ek további kutatásai a történelm i

Magyarország terü letén magyac geológusok, szakemberek nevéhez iűződik. Ezek között meg

említendő Fabinyi Rudolf ko lozsvári egyetemi tanár neve, ak i 1903-ban elsőként m inősítette

v izs gá la ta iva l az e rd é ly i Bihar hegységben vasércként terme]t anyagot bauxitnak. Ott

1915-ben indult meg a termelés néniéi: exportra. Az e rd é ly i le lőh elyek azonban Trianon után

már Romániához kerü ltek.

Szerencsére a dunántúli kutatásolc olyan kimagasló eredményeket hoztak, amelyek (h ib á iva l

együtc) tulajdonképen a mai napig b iz to s íto t ta a fe ilo d é s t .

1908-ban fedezték fe l a halimbai később a szőc i és gán ti bau x itle löh e lyeket. Gánton

1927-ben Id ilsz ín i fe j t é s s e l már mintegy 300 ezer t bauxitot termeltek exportra,

Trianon után a Horthy- kormányzat ipariigyi szakemberei j ó l fe lism erték az ily en rab ló

gazdái kodás szerű bauxitexport hátrányait. Ezért fe lzárkózva az európai színvonal

hoz, je len tős fe jle s z té s e k e t ha jto ttak végre. Ezek fontosabb kezdeti állom ásai:

- Magyaróváron 1934-ben megindult bauxitból a tim föld ( M 2 O2 ) gyártása.

- Csepelen a Weiss Manfréd (WM) Rt. gyárban 1936-ban megkezdődött tim földből elektn:-11 -

z is s e l az aluinínium kinyerése (k oh ós ítása ).

- Ajkán a tim földgyártás és b e lő le az alumíniumkinyerés, utóbbi pedig Tatabányán

1943-ban kezdődc 11,

- Cscpt’ len a Rt -nél 1942-ben üzembehelyezték a lemezhengerművet a hazai jrepülögcp-

g>’ártás biZLC'SÍtására, tovébhá Í930- bán a fó lia g y á r tó t .

- Almásfüzitőn megkezdték egy nagykapacitású tim földgyár ép ítésé t l941-ben, amely a

háború m iatt csak 1950-ben indult a term eléssel.

- Székesfehérvárott részlegesen beindult 1943-ban a félgyártm ánykészítő üzem.

A háború a la t t minden budapesti gyár bombatalálatot kapott részben a vidék iek is ,

melyeket ú jjá ép íte ttek . Sok berendezést a németek le s ze re ltek , e zt megal-cadályozandó

a dolgozók azokból számosat megmentettek. Elm.ondása szerin t e z t te t te egy székesfehérvári

üzemvezető kohómérnök kollegáin is , amiért a GESTAPO deportá ln i akarta. Hogy e zt e lk e rü lje ,

önként je len tk eze tt az orosz fron tra , hosszú fogsága után keriJlt haza.

A világháború utáni töretlen je len tős fe jlőd és re terjedelm i okokból nem tudok k ité rn i,

a zt posztereken igyekeztem bemutatni az 1980 körü li állapotnak m egfelelően. Azokon lá t

ható a gallium és vanádium-pentoxid termelés számadatai is , amelyek a tim földgyártáshoz

kapcsolódóan nyerhetőlc k i. Azidőben a bauxitbányászat és az alumíniumipar országos irán y ító

központja Budapesten a Magyar j4luinínj.umipari Tröszt i(MAT) v o lt .

Megemlítendő, hogy a '’magyír ezüst" vagyis az alumínium fénykorának az 1960-1990 k ö zö tti

éveket ta rtják . Ebben döntő s^grepe v o lt az 1962-ben megkötött magyar-szovjet tim fö ld -

aiumTníum egyezménynek. Ennek értelmében 330 ezer t k is z á l l í t o t t tim fö ldért 165 ezer t alumíniumot s z á l l í t o t t v issza a szov je t f é l . Ez kétségtelenü l előnyös v o lt ÍTazánknak, mert nem rendelkeztünk az alumíniumkoliászathoz elegendő villam os energiáva l.

Napjainkban az alumíniumipar aranykorából az a lábbi leg jelen tősebb p r iv a t iz á lt cégek

működnek, e m e lle tt számos űj cég k e le tk eze tt.

- A székesfehérvári Alcoa-Köfém K ft. amely a fémterrnékgyártásban a legtöbb munkást

fo g la lk o z ta t ja hazánkban.

- A (ko lon tá ri iszapkatasztrófa m iatt "e lh ír e s ü lt " ) MAL Rt. amely a k ü lfö ld i m e lle tt

a magyar bauxit egyetlen fe ld o lgo zó ja különböző tim föld és egyéb nem kohászati célú '

termékekre.

- A Magyaróvári MOTTM K ft. amely nagyrészt hőálló kádköveket gyárt a MAL R t .- tő i

származó tim földből. Ez a Gyurcsány- cégbirodalon'hoz ta rto z ik .

Az alumíniumkohászat tim földből már megszűnt, öntészete p l. hulladékból számos

válla lkozásnál lé te z ik .

Magyarország ismert kiterm elhető bauxitvagyona a 2008.01.01.- i n y ilván tartási adatok

szerin t (MBFH) 82 m il l ió t .

I t t szólnom k e l l Tímár Vilmos már elhunyt kohómérnokről, ak i 1974-ig méltatlan le v á l

tásá ig a Magyar Alumíniumipari Tröszt műszaki vezérigazgató h e lye ttese v o lt . Olvasva

a szakirodalmat, nevét még az iparág tö rténetét le ír ó cikkekben sem em lítik a szerzők.

A Mi Múzeumunk c. lapban megjelent cikkében olvashattam sorsáról (39.iszám, 2008.janu ár).

Problémái döntően abból adódtak, hogy több szempontból nem é r te t t egyet h iv a ta li főnökei

szakmailag átgondolatlan p o l i t ik a i d ön tése ive l. Ez már nagyrészt akkor megkezdődött ami

kor az alumíniumipar fe jle s z té s é re norvég együttműködést ja va so lt, de al

Megemlítendő, hogy a II. világháború idején a központi hatalmak nemrendelkeztek a fegyvergyártáshoz nélkülözhetetlen elegendő mangánérccel. Ezért Hermann Göring, a hitleri Németország ismert politikusa, azidőben légügyi miniszter és birodalmi marsai a német hadiiparnak szükséges mangánforrások biztosítására a Deutsche Bank révén megszerezte az úrkúti bánya többségi részvényeit. így az érc legnagyobb részét Németországba szállították.

Viszont 194G-ban a bánya a Szovjetunió birtokába ment át, és csak 1952-ben adták-át a magyar államnak.

- Recsken felfedezték a világ egyik legnagyobb ú.n. mélyszinti réz- és szinesfémérc bányáját.

* Gyóngyosoroszi térségében jelentős új ólom-cinbérc lelőhelyet tártak fel, ahol uj dúsítóművet is létesítettek.

- A régi recski ú.n. Lahóca-hegyi rézérc bányát és ércdúsítóját jelentősenbővítették. Itt a bányában visszam^adt ércből a réz kioldására 1978-81-ben- Európában az elsők^között- eredményes biokohászati kísérleteket végeztek, amelyek koordinációját jómagam végeztem.

- Számos nem érces (nem fémes elemtartalmú) ásványlelőhelyeket tártak fel és állítottak termelésbe, pl. mészkő, dolomit,kaolin, gipsz, üveghomok, perlitr Perlit bányászatunk a világon 4-5. helyen áll, belőle készítik a hőszigetelő vakolatokat.

Dolomitból vezetésemnel hazánkban üzemi lég elsőként 195‘8-ban valósították meg az alumíniumnál is könyébb fém magnéziumgyártást, bebizonyítva ezáltal, hogy a dolomit nem csupán útépítési célokra alkalmas.

A fenti kiemelkedő bányászati fejlesztések - a bauxiton kívül- 1964 - 1994 között megszűnéséig az Országos Érc- és Ásványbányákhoz (OÉÁ) tartozó üzemekben folytak, amelynek országos irányító központja és igazgatósága a budapesti székházban volt (akkor Népköztársaság u. , később Andrássy u.!l26.). E vállalat 30 éves fennállása alatt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy hazánk bányászata a trianoni ésII. világháborús veszteségek után jelentősen fellendüljön. Külső közreműködőiddel e vállalat szakemberei találták meg a hatalmas recski ú.n. mélyszinti rézbányát.(Üzemei az 1980-cs években a bemutatott ábrán.)

Csupán néhány jellemző e vállalatról: Pl. 1986-ban (amikor ott K+F munkákat végző területi főmérnökként dolgoztam) 6000 dolgozót foglalkoztatott,8 földalatti bányaüzemmel, 21 külfejtéssel, 28 ércelőkészíto üzemmel, 33 telephellyel rendelkezett szerte az ország északi hegyvidékein,Tol

Hivatkozott cikkemben többek között számos p r iva tizá c ió s aggályaimat leírtam , amelyekre

eddig még a szakma részérő l sem reagáltak (a cikk m egjelent; BKL, Kohászat, 2007. 5 . ) .

Abból csupán néhány id éze t:

”i Nan ismeretes, hogy az egykori Országos Érc- és Ásványbányák lelőhelyei milyen arányban kerültek magánkézbe. A régebbi adatok sze r in t csupán a mészkő-, dolom it és g ip szk ész le t több szá zm illió tonna... Ezek már önmagukban is kimagasló érték et képviselnek,ha ismerjük a következőket: A Magyar G eo lóg ia i S zo lgá la t á l t a l ö s s z e á l l í

t o t t kiadvány szer in t 2005-ben az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás több mint 3200 ismert le lő h e ly 30,6 Mrd tonna fö ld ta n i és 12,9 Mrd tonna ip a r i vagyonát f o g la l

ja magában, amely több mint 7300 Mrd Ft nominális gazdasági eredményt (n,g.e.-t) jelent (n i.g .e .; az ip a r i ásványvagyon mennyiségének a fa jla g o s árbevéte l és a fajlagos rá fo rd ítá s különbségével való szorzata , amely nincs d iszkon tá lva ) .Felt^ető, hogy az új külföldi tulajdonosok a lelőhelyek megvásárlása nélkül is jelentős töTiblet profithoz juthattak a hazai szokásos alacsony lenyajáradék fizetés mellett. Hazánk nemcsak a környező, hanem az EU-s országokhoz képest is jelentős mennyiségű, jó minőségű,.,, gazdaságosabb külszíni termelésbe vonható (ásvány) készlettel rendelkezik.

Sokan kérdezhetnék ezekután , hogy az ilyen bizonyára "felülről" politikailag vezérelt eladásoknak, adott esetben megalapozatlan szakmai intézkedéseknek nem voltak bírálói legalábbis a műszaki szakemberek közül ? Bizony voltak, közöttük jómagam is. Ezeket az említett Országos Érc- és Ásványbányák munkahelyemen - bizony eredményesen- a következő módszerekkel igyekeztek "hatástalanítani*': 1. Szakmai bomogenizálás, vagyis a fe lsőbb (egyben tervu tasítás je l le g ű ) iránymutatások elfogadása.

2. Puhítás, pl. az i ly e n "különcöknek" csak kisebb fize tésem e lés t adtak, megvonták a nyelvpótlékukat stb . 3. Távozásra kényszerítés p l. nyugd íjazta tássa l.Esetemben mindhármat "sikeresen" alkalmazták, mivel munkahelyem vezetősége munkámban semmi kifogást nem tudott találni, "átszervezés" címén 4 évvel korábban njoigjdíjaz- tattak területi főmémö'ki beosztásomból, mellesleg e vállalatnál kiváló dolgozó, újító és feltaláló is voltam.

Teriedelm i okokból még csupán a következő ásványvagyon té te lek re tudok k ité rn i

az MBFH 2008.01.01. á llapo t nyilvántartása szerin l mint kiterm elhető vagyon;

uránérc 26.8 m illió C-, fekete koszén 1986 m il l ió t , l ig n i t 4376, m il l ió t , ép ítő és

d íszkoipari nyersanyagok 2362 m ill ió c. Ismert Összes ásványi nyersanyagvagyonunk

23 m illiá rd t . Uránérc termelés a Mecsek hegységi te rü le trő l je len le g nincs,

viszon t te rvez ik annak p r iv a t iz á c ió já t .

Amit még a privatizációról tudunk.A p r iva t izá c ió la tin eredetű szó, alap^elencése; raegfoszL, megratú]., mondhatjuk

meglop. Iám mennyire szaianképessé v á lt "átértő ]m ezve"" ez az antik sz(> modern

világunkban ( ; privaré i.

648 milliárd Ft678 milliárd Ft79 milliárd Ft36 milliárd Ft21 milliárd Ft

1462 milliárd Ft

Miként az ország, mi műszakiak is nagy reményekkel vártuk az ú.n. rendszerváltás utáni időszakot. Sajnos szerintem a többségnek, közöttük nekem is csalódnunk kellett.Hogy így történi:, abtan az átgondolatlan privatizációlcnak döntő szerepük lehetett közöttük ásványkincseink területén is. Utóbbiakból példaként csupán a következőket emelem ki:

Az 1980-as évek középé körül az akkor ismert magyar állami ásványvagyon nemzeti vagyonunk értékének mintegy 20%-át tette ki. Ezek között Ft értékben a következők szerepeltek (dr. Bolm Péter geológus cikkéből, Természet Világa, 1987,1. szám, 1987.); (Úgynevezett "in situ" - lelőhelyen számított - értékekről van szó.)

szénhidrogének kőszén, lignitszines és fekete (Fe,Mn) fémére bauxitásványbányászati nyersanyagok

Összesen(ezen felül évi 50 millió m' építőipari nyersanyag kitermelés)Szorozzuk be a fenti számol

Ujabb szakértő i becslések szerínc uránérc készletünk mintegy 40 év ig tudna e l lá tn i

dúsítniány alapanyaggal egy paksi celjesítményű atomerőművet. A L-ecski összes szinesférn-

érc vagyont pedig 13 ezer m illiá rd Ft értékűnek ta rto tták , amely mintegy fe le hazánk

é v i GDP összegének.

Recsk és ásványvagyonunk p r iv a t izá c ió ja vonatkozásában az á llam i ille ték esek k e l magán

személyként csaknem 3 éves levélvá ltása im at ezév e le jén szüntettem meg, m ivel azoktól

tulajdonképen semmi érdemleges - a " c iv i le k " részére elvárható - inform ációt nem tud*

tam meg. Több le v e le t küldtem Orbán V iktor m iniszterelnök úrnak is , de az "menetközben"

(p l . a le v e le z é s i osztályon ) "vakvágányra" kerü lt azza l a vá lassza l, hogy fogadjam e l

az il le té k e s á llam titkár h e lyettes levé lben i véleményét. Persze visszaírtam hogy azt nem

fogadom e l. I t t megemlítendő, hogy az egyik le g ille ték eseb b szakmai lap szerkesztősége

nem já ru lt hozzá a fen t i témabeli cikkem közléséhez, kifogásuk az v o lt , hogy folyamatban

levő ügyről s zó l. Viszont megjelent e cikkem a Mi Múzeumunk című lapkiadványban. A zt meg-

lóildve a c ikk rő l és tevékenységemről elismerően n y ila tkozo tt válaszlevelében Schmitc Pál

korábbi államelnöls úr.

Fent h ivatkozott leveleimben többek között mindvégig kifogásoltam , hogy a recski hataliníi

szinesfémérc le lőh e ly te rveze tt p r iv a t izá c ió ja nemcsak lea lázó a 4,6 m illiá rd Ft-os meghir

d e te tt ár m iatt, hanem gyarmati je l le g ű is . Ugyanis k iv is z ik az értékes ércdúsítmanyt., éí

marad a sokm illió tonna nehézfémtarcalmú veszélyeshulladék meddő. Jeleztem hogy m egfigye

lések szerin t a szükséges bányavizeméiés m iatt várhatóan két mátrai h íres gyógy- i l le t/ e

termálvízforrásunk vízszintcsökkenése is bekövetkezhet (Bükkszék, Mátraderecske). Kczilc^-

leveleimben a zt is , hogy ha ilyen kockázatok m e lle tt mégis privatizálnának nagyon alapos

e lőv izsgá la tok után, a zt a t e l je s kohászatig terjedő érc fe ldo lgozásra célszerű megválóiíc.ar:

Ennek számos gazdasági előnye lenne, ebből csupán azt kiemelve, hogy íg y becsléseim seeri-*

a je le n le g i d iósgyőri "rozsdaövezetben” a kohászat megteremtésével mintegy 10-12 ezer emb'fL:

juthatna munkához, a recsk i 1500-2000 bányamunkással szemben.

Csupán néhány mondat Dr. Székács Péter vagyongazdálkodásért fe le lő s helyettes á lla iiiti

úrnak í r t utolsó 2012.01.05.- i keltű levelemből:

"Levelezéseim ből h e lyettes á llam titkár úr részletesebben megismerhette álláspontomat,

aggályaimat a recsk i é rc le lőh e ly te rveze tt p r iva t izá c ió já ra vonatkozólag} amelyeket továbbr-

is fenn tartok ." ,.."m ás ismert ásványi nyersanyagvagyonunk p r iva tizá c ió s problémáira vonat

kozó kérdéseim-. .süket fü lekre ta lá lta k " . Ez azt je le n t i , hogy az á llam i ille ték esek

- p l. egy kimutatás formájában - mindvégig nem közölték a p r iva t izá c ió s , bányakoncessziós

tulajdonosokat, haszonélvezőket nemcsak részemre hanem elvárhatóan az összes magyar

állampolgárok részére sem. (Talán az is hiányos ismer,pségű mint a földvagyon '? ) . . . "az e lő z

ményeket is figyelembevéve te lje s íth e te t le n részemről h e lye ttes á llam titkár Úr le v e lé t

elfogadó kérése".

Recskre vonatkozó leveleim re - bár kértem - eddig sem a Magyar Mérnöki Kamara budapesti

elnöke, sem a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület ügyvezető igazgató ja még válaszra

sem m élta to tt, pedig azolaiak sok évtizedes tag ja vagyok.Ezekután - kerülendő az összeesküvés elm életeket - Önökre bízom, hogy a fen tiek ol^a

a "p r iva tizá to rok " lobby érdeke leh e te tt-e vagy egyszerű v é le t len .

Viszont: dicsérendőén megeinlítendo, hogy a V id ék fe jle s z té s i Miniszcérium Kömyezetügyi

Állam titkársága figyeLemmel k isé r te megküldött leve le im et és cikkeimet. Végülis személye

sen meghallgattak az ügyben, m érlegelték aggályainiat k ilátásba helyezve javaslataim figyelem -

b evé te lé t környezetvédelmi döntéseikben. Sót fe lism erve szakmai tapasztalataimat bevontak

a romániai ’ 'ciántechnológiás” verespataki és fe ls ő c s e r té s i aranybányászati projektek techno

ló g ia i véleményezésébe és a temesvári kétoldalú konzultációs tárgyalásokba a múlt évben.

Még nem reménytelen az eddig megkötött koncessziós szerződések, a (sokszor viszonyla,g

alacsony 12% k ö rü li) bányajáradékok fe lü lv iz s g á la ta , úgyszintén a jövőre vonatkozóan is ,

Ez azonban kormányzati fe lad a t, ami késik . Közben nekünk "c iv ilek n ek " is aktívan tevékeny

kednünk k e ll az ügyben, hiszen ásványvagyonunk, v íz - és földvagyonunk a magyarországi p o l

gárság "oszta tlan közös tu lajdona". Jelentős szabadidő fe lá ldozásáva l "magányos farkasként"

történ t 3 éves levelezéseim során szomorúan k e l le t t tapasztalnom nem csak a szakemberek,

hanem a szakmai társadalmi szervezetek passziv itásá t i s . Ha így fo ly ta tód ik könnyen e lő fo r

dulhat hogy p l. az építőanyagokat, gázt, villam os energ iá t, iv ó v iz e t többszörös áron k e ll

majd megvásárolnunk. Azt pedig hogy mint je len le g gyógyvizeinkben "lub ickoljunk" talán már

e l k e l l fele jtenünk, mert az egy "á tla gp o lgá r" részére m egfizethetetlen le s z .

Ha az ú.n. rendszerváltás utáni á llam i vezetőink, po litikusa ink egy k ic s it elgondolkoztak

volna azon (ha egyálta lán tudtak ily e n rő l) hogy mit í r történelm i alkotmanyunkj az- 1222 év i

Aranybulla 26. c ikkelye a kü lfö ld iek tu la jdonszerzésérő l, akkor bizony gazdagabbak lennénk

Ez íg y s zó l; "B irtokokat nem szabad az országon k ív ü li szem élyesek adományozni. Ha ilyerieket

adományoztak vagy eladtak, meg k e ll engedni az ország lakóinak, hogy azokat v isszavá ltsák ".

Ennek szellemében bizony még sokat lehetne tenni nemzeti vagyonunk megtartásában i l l e t v e

visszaszerzésében.

-i2012. októberében e sorok ír ó ja

Dr. Bódi Dezső

Aranyokleveles vas-és fémkohómérnok

Ip a r i szakértő

( d.bődiufreem ail.hu )

képen :A p ir i t tdilönlegea kristíilyConiájiSnalt ra jía , aiiely hocUa alakú egyinason áonötC

lo;iscáiyokból keleckezetc ú, n. ScszögcizenUetLős alakban. Ilyen e lő fo rdulás aa egykori fe lső - magysrországi Béla- banyai táróból Került k i az 1900-as évek körüli flhol FrEinaen-jii Ágoston neves mneyar mineralógua 33 fé le pipj.t kriatálytlpusl fecleíeCt fe l aaidEaien.

I. t á b lá z a t

M agyarország ismert ásványi nyersanyagvagyonának összefogla ló adatai

Nyersanyag Földtant vagyon 2007; 1.1.Kitermelhető vagyon 2007.1.1.

Földtani vagyon 2008.1.1.

Kitermelhető vagyon 2008.1.1. Termelés 2006. Termelés 2007.

Mit Mit Mit Mit Mit MitKőolaj 207,9 . 19,8 207,0 19,2 0,9 0,84Földgáz* 5308,7 3356,9 5307,0 3355,3 3,2 2,65Szén-dioxid gáz* 46,2 32,4 46,14 32,4 0,1 0,11Feketekőszén 1596,7 1986,2 1596.7 1986,2 - 1Barnakőszén 3200,8 2244,0 3199,7 2245.5 1.4 1,45Lignit (kiilfejtéses) "5786,6 4381,1 5782,2 4376,8 8,5 8,35Uránérc 26,8 26,8 26,8 26,8 - -Vasérc 43.1 43,6 43,1 43,6 - -Bauxit 127,6 82,5 127,0 82,0 0,5 0,5Ólom-cinkérc 90,8 100,2 90,8 100,2 . - *Rézérc 781.2 726,5 781,2 726,5 - -Nemesfémércek 36,6 36,5 36,6 36,5 - -Mangánérc 78,7 52,7 79.6 52,6 0,05 0,05Ásványbányászatinyersanyagok 3205,0 1005,1 3200,0 1002,4 3,6 3.0

Cement- és mész- ipaí nyersanyagok 2877,9 1306,2 2872,3 1301,0 5.7 5.5

Építő- ésdíszítőkóiparínyersanyagok

4224,0 2368,4 4220,1 2362,7 17,95 13,0

Homok és kavics 7808,7 4680,9 8035,8 4855,0 46,5 34,8Kerámiaiparinyersanyagok 1862,4 1053,3 1889,8 1074,5 5,2 4,9

Tőzeg, lápföld, lápimész 182,1 110,5 182.0 110,4 0,1 0,1

Magyarországösszesen 37491.8 23613.6 37723,8

23789,6 93.7 75,3 j

*1000 m ’ gáz = 1 tonna

O Bánva- es l a XIV.(I) pén2'

Fontosabb építőipari kőbányák (1980 )

O ÉV M (és O V H í kóbánvák

A ÉVM dlszitáko-bénvák ' “

Q M G TSZ kőfejtők.

O A □ 20-100 kt/év U AD 100-5QÜ kVév OAD 500 kyév lerrrtelés

© Homokkő: Balatonrendes O Mészkő; aókkösd. Oudar,

Felsötárkánv, Hegyead, Keszeg, Luánvvár, Máriagyúd. Meszes. Nagyharsány, Nagyvisnyó. Perkupa, Pécs, Piliscsaba, Pilisszántó. Polgárdi, Sóskút, Sürneg, Süttó. Tardosbánya

0 Dolomit:Cserszeg lom aj, falsőtérkány, Gént. Gyenesdiás. Hidvégardó, Vonyardvashegy Zsárribék

O Dolomilmurva.^ y Balatongyörök. Cyenesd iás

r ' K adarta . Marko, Ö rvenyes.Öskii. So ly, So lym ár. Tótvazsony. VBSzprsrn . Varpa lo la . Varvó igy

Bazalt; Bazsi, Díszei, f Leseiiceislvánd, Sümeg, Vindoinvaszóllös, Zalahaláp Riolit-riolittufa; Bodrog- Keresztúr.Gyöngyössolymtis. Eger Andezit;Abasár, Barcel, Dunabogdány. Erdóbénye. GyöngyössolyrT>as, Hollókő. Karancsbárér>y. Kisnána. Kom ló, Recsk. Sárospatak. Som oskőújfalu . Szanda.Szob, Tarcal. Tarpa, Tállya Tokaj

O á c i l : Gönc. Szob

D ia b á ; ; EgerbaM a

G r á n i l- g r a n o d io r i t Erdösrnecske, M órggy. Sukoro

. M l

(Forrás Fülóp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon)

Az EVM kőbánya vállalatok termelésének termekcsoportok szerinti megosztása

DíszítőkőZuzortkoEpitokr)

Efüli

p ® :;

nnniT

I9É0

Bauxitbányák, lim föld gyáráig, aluminiumkohók, félkészé rú gyárak Magyarországon 1 980-ban

1D65 197CÍ 1975 laeo

A bauxitbányák vizemelése(Forrás Fülöp József: Az ásványi nyersanyagok története Magyarországon)

Bauxittermeiésünk 1926 és T981 közöttModulus

H A F - D O S S Z I ÉÚ jabb bíra HAF-rólr a kormány július

S-i ülésén úgy döntött, hogy sokmilliós járadékfizctési kötelezctlségének átütemezésével segíti a beruházó Országos Érc- és Ásványbányák 'ősoroszi H A P üzemének befejezését- Á tömör indoklásokban nemcsak szakmai, hanem deniokralikus érvek is STiere- peltek. miszerint a kömyck lakosságánál: mintegy 70 %-a. ma már egyetért az üzem létnihozásaval, mert ... a szakemberek a könayezetkái’osodás miatti aggodalmukat eloszlatták (ÜJ Magvaror^zág jijJ. 10. 5. old.)

Mint ismeretes gyöngyösoroszi polgármestere, Tóth Tibomé, az önkormányra t nevében napokon teliiJ lil lakozott a kormánydöntés ellen, töbtiek között közölve azt is. nem igaz, hogy a lakosság 70 %-a egyetért az üzemépítés befejezésével (pl. Kurír jiű. II . 5.old.).

Hogy kik voltak a lakosság aggodalmát eloszlató szakemberek, álról semmi hir. A külföldi szakértők csapatái nyugodtan kiliagyhaljuk, mert nekik eddig sem sikerült eléggé az aggodalmak el- cszlatása, az újabbakról pedig nem hallottunk. Vagy talán azokról az O É Á szakemberekről lehet szó, akik a múlt évben a gyöngyiisorosziak egy csoportjának 'meggyőzei" anioldstciní tanulmányútja után bizonygatták a majdani H AF ib,em veszélytelenségéi?

A z amoldsteini köm^'zetszeruiyezcsi botrány után már t îdjuk, hogy jjont az. ellenkezője igaz, meglévesztctték ók a jc'hiszemíi lakosságot (Prés 199Z máj., ji'm.). Hazai független kohász és más .szaktaiberek semmiképpen nem lehettek az aggodalmak eloszJalói. mert őket a szakmai nyilvánosság kizárásával, til- kosítisokkal kezdettől ^og '̂á szilenciimi- rd, hallgatásra kényszerí lették.

Az cló'lc-rjesztök kéLséglülcnül sikerként könyvelhetik el. liogy meggyőzték a konnányt A lakosságot viszont nem. sőt uövelltk cllenállásukaL Ilyen slraie- giá\'al azonban jelenleg csupán csatái lehet nyerni, nem hábak és az időzi te ti bombaként a lak^iío^jíoi fenyegető, toxikus, rákkello. oliiio-. kadmiumos szennyezögócok (Túka patak. a baktériumok hatására is mar :íí.', sodó meddőhányó stb.) mt^kezdil>: pu57- tjtó hatásukat, akkor bizony .innnk. súlyos jogi következdmcnyeit íUc-ie- kesek nem kerülhetik el.

De micri ke lle je ezt meg^'imi"’ Ha Nagy Siindor O É A vezérígazgaló annyira biztos a megépítendő gyöngyö.soroszi H A F üzem veszélytelen mílkódéscbcn, mint nyilaücozataib,ín nem egy.szer kijelentette, ezúton i.s felhívom, hogy bizonyítsa is ezt l>e az eddig hallgatá-sra kényszeritett fiiggelleii magyar koliosz és más szakembereknek. Mégpedig úgy, hogy biztosítsa a H AF lechnológia hazai független szakbizottsági szinti'j komplex átvilágítását annak kömyezctvéilelmi. műszaki-gazdaságossági sziüvon.Jánnk megállapítása ccljáliól. Erre legalk:jma- sabb lenne az O M BKE Fímkohászaü Szakosztálya által összeállítandó sz îkbl- zotlság, bizonyára elvállalnák Ha vi- ■szonte javaslatomat, melyet s Préíben is már leírtam, xr. O ÉÁ ismét agyorJiall- gatja, nekcin is azl kell majd mondanom. amit már többször hallottam; a H AF technológia már elavult lehel, üzemi tevezelése a nagy könivezeti alap- szeiinyezcttséggel együtt .súlyosan v«- szélyeztelheti a lakost.ágot, anielynek e lkerülésére mielőbb megfelelő viz^sgála- tot kell indítani Várom az OÉÁ vezér* igaz.gató javaslatom szerinti H AF átvilágításra vonatkozó intézkedését. Tlyen "megmérctlciés' nélkíil a H AF üzemről a tóváblíi lako.ssági tájékozlalást a független szakem.berek nem fogadhatják el meggyőző értékijnek.

Dr. Bódi Dezső

cki.vas- í's/émkühómémök

Az [pari és Kereskedclrni Minisztérium és 3 Környezcivétlelmi és Terülctrejlejztési M i- lusztérium Kormány részére késíitctl eliler- jcsziésével - a hulladék akkunmiálor liiiszi>ci- Síl£s Magyarorsíágon -nem érteti egyet 3 in- 'fizinény. Ezek észrcv6|eleílx5) közJürik részleteket.

Részlet a Pénzügyminisaérium helyettes állammkára Thttma József észrevételeiből

-Nem-tailanám cciszerunck, ha a Kor- mány olyan vállalati beniházás tá- iDOgatására vállalkozna, amelyet a beruházó nem tud a szűk (ársadalmi kömye- zetteJ eirogadlatoi. Nem értek egyel azzal. hogy ko im áay^á dt'ktcs alapján az Országos Érc- és Ásványbányák VáUa- lal bármíTéle - a beniházás folytalásátioz szükscgcs - támogatási kap.jon és a jelenlegi előírások alapján erre Ichelősé- get sem látok.

A beniházáslioz nyújtod állami alap- Juitaús utáni járadékfizetési kütclezett- ség további meghatározatlan idejű fel- függcsztéséLcz. illetve annak elengedé- st-he/, a költségvetés nem jániiiiat hozzá.

Részlet az Állami Fejlesztési Intézet vezéngazguíójdnok dr Szőke Miklós észre\‘étcleib

A R A N Y A R A N Y ? A R A N Y .

KINCSES ÉVSZÁZADAINKA recski Uiióetmechánya, Kor- míichánya ci tk^ssditclMnyii korzeré- Ijen volt. E régiót a honfoglalás clot- ri évcizedckboii niori-ák uralták, s ok a kdeú frankok rámadasai rmact a nia- g)':irokkal s'iöveckcztck. lg-/ niegala- pozort az a fölxevér,. tiog\' elcjiik m.ír akkor, a írai-ikok révén j61 isinciték a? ímctn említt^a „ai'any” vidéket,

A? arany- és ezíibtlelchelyek (a j-vií, a '.zint'sfi'm- cí s (('ÍJcifiy.iAiíeij/ eg^'ütt) frjedelrni tulajdonból, majd az ,Ar- pád-házi királyok kezébe kcrühek A legfőbb bányá.tzaci központúkat ók S2 ci-\'ezrék meg (cíek űg\'iicinelv kör/etéhL'ü még napjainkban is fü- lyik a liaiiv-'iszat). Kö^íjlük a legton- to .̂abb.ik. .1 már e.rnlítflt - Trianon iicán Pj.wciá.niáhüz rMrolt - erdélyi . ..iranynégv.íxög . cováhhá a sziitrná- II h j i ' i y a i l i lé k - íVfioy/i.injYj, f e k c h á i i y o ,

Riuhíi, a níLii Szlovákiá.ban Kömwc- hÁíiyíL Si:ltnii(búiiya éi Bci,zl!SKekáriya. A inai LVIagy'aLorizág teriÜetén pedig IrH-ihaiiy-.! c\-, RiuiíifiöiiYíi tartozott a (,ir;ilvi bányavárosok közé, nxig Wií>Yl)i;t.z:-oiiy cg\-liá/i földesúri bá- iiyiivnroí Vult.

A küzpóiin banv:iii:an ití pénzverői

szervezetek (bánya- és pcitzveníkdma- 1rak stb.) létrehozása Géza fejedelem- ■nek, majd még inkább üának, Szem jlilrÁii királynak a nevéhez kapcsolha- ;Eo l ! I Béla 1185. évi kimutatása szc- ;ríni a királyi bevételeknek körűibe- Iliil az egv'negv'cde bányá.szatból és Ipénzverésből szárm;»zott A z arany- ■termeiéi nagyobbrészt az erdélyi, a |nviti-ai és a gömöri folyók meg pata- jkok aranymosóiból származott. Ezek |emlékeit őrzi máig a sok Aranyos í(elótagú) patak- és helységneviink. IMagyarország a maga évi 1000 kilo- |granuiiüs aranytermelesével a XJII ;században az európainak több mint ;80 százalékát adta. I

Károly Róbert, felií-árkózva az európai I

folyamatokhor, a pénzgazdálkodásunkat is konzerüsítette. Az addig szokásos eziistpéniek (dénár) helyett- Firenze. Anglia és Velence után - aranj'pénzt (aranyforintüt) veretett 1325 táján i/íün'fw d'oro firenzei mintájára (innen a tm Jlmní szavunk). A magyar arunyforint az .ikkon Európá- nyk egyik legjobb és legszilárdabb valutája volt. Az ország Kinyáiból az

„ K is N a p " a z o l v a s z t ó -

T É G E L V a e N A b r a h a m

E l e a z a r m e t s z e t é n , a

N E M r o z s d á s o d ó , f é n y

l ő rÉ M E T A LE G TÖ B B

K U L T Ú R A A N a p p a l h o z

TA Ö S S ZE FÜ G G É S B E

A FÉMEK KIRÁLYA

Élénken csillogó sárga színe, korrozióállO- sága, kiváló alakííliatósága és az. nogy a lermészelben csak elvetve fordul elő, már az okorban a legéríékesebb nemesfémmé, a fémek királyává avatta az aranyat. A savak közül IS csak a királyvíz - a tömény salétromsavnak és sósavnak 1:3 tértogalarányú elegye - oldja.

Az aranymosás! már az ókori egyiptomiak IS ismenáK: e (izikai dúsító eljárás az aranynak és kísérő kőzeteinek nagy fajsűlykü- lönbségén alapul. Ezt korszerűbb formában -például nidraulikus osztályozással, az úgynevezett széfeléssel - napjainkban is alkalmazzák az ércelöksszítésben Ősi módszer {egyiptomi rajzokon jól felismerhető), a lo- lyami hymokot vagy a zúzott, öralt ércet vízzel lassan egy ferde lavályúra öntötték rá, a zagy a vályú túlfolyóján lefolyt, az aranyszemcsók pedig visszamaradtak a vályú fenekén vagy - a középkortól kezdve - az alsó keípszlleceken. A szemcsés - a kőzet- szennyezéseket is tartalmazó - aranyat

időnként külön gyűjtötték az amalgámozáshűz,

A római Plinius által már leírt ámalgámozáskor (fon- csorozáskor) a mosott aranyat, illetőleg az őrölt ?rc0t higannyal keverték, gyúrták ösz- sze. A szilárd aranynak ás higanynak így keletkező ötvözetét, az amalgámot elválasztották! a közetszennyeződésektöl, Az amal gám 'hevítésével a higany elgözölgött és visszamaradt az arany, telivel ez utóbbiban ötvözőként rendszerint ezüst is van, a kél nemesfémet bonyolult lila, majd a középkortól-- nagyrészt - kémiai eljárásokkal választották el egymástól. Az amalgámozás szerepét az l890-es évektől egyre inkább áWetle a sokkal korszerűbb lúgozó (alkáli cianidos) nemestémkioldó eljárás. (tJjab bán mikrobiológiai - baktériumos - iúgozási módszereket is kezdenek bevezetni.) Az oldott aranyat előbb aktivszsnen megkötik, dúsítják, majd az akiiv szénről ieoldjak, végül az oldatból a nemesfémei általában elektrolízissel vonják ki.

B D .

F í DT £ i T LfFiOMÁ f-'V • 1'■.>'-■'7./ !

I '- üll'Jil.*/-̂ , \jVj’KÍ.l . 'SS.->5d '..-■■ ■ ^>? ;t^ \ í\ - Ĉf̂ l A'lll'j'̂ .tAll/jíra ' ..lííSÍ;'̂ ? .«“ ":■'•■" : . I

Ír' - 's ,^ ^ .,.^ , N \ ‘>,'i

fi-/?:; ,, ■■'!■̂ (■r'-.-̂ 'W'’--y,í,

’ \\w ’ ’y

̂ '̂ . '"í'v'A

.-' ' \L Lcu:..., i'Mii

; eurúpuj ezüstnek pedig cgy^ieg^-ede ! iTLiij-y.ir bj/iyákbol 52ámi:i?.oit A/ 1 c{.>̂ 'cb temeknek, fókéTii' a ré'íuek. m I oloninak cs .1 vasunk a '.eniidéie ls j li-if.'kvHi rliepitűlL-[ Az nr.inykorS/.ik ;* X V sziízadban is ! tolyi:.itöu í-Tcb;-i»y'iuiJv gjzdagsa- ! itius/.it:! 57Írivonalar tanúsÍLja á

riéiiLet urv'os cs trnneszcttudós (.iV(>c- ^'lííj .-iipnai/iinak. De te iiiflallti.i hl'n X II című kön^'vr Abban famotszc- CCS rrijiokon IS láchai-iuk a S'L'lmerb.í- rivíii - lovakkal is hajtható - ví/cnie- lűgépet, a ,,tn;igy;ir'' ncmesréni-elv;j- üsztó keniencér stb. Neirieüfénib;i- nyáíizaturik a X V .5zá'/.iJ vége (rlc azonban hajiyarlarú kezdet:. Az éik 1 dos:̂ ak ,'í b-i .11 év e 11 re jiimtcfr\' 25(.'ii kilogr;)ivun jninyat éi J,i)-lS i:zcr kiloün-jTimi eziiscüt ter- iiielcck ki Artiiviennelésünk az eii- lól'ainwk LOv.ibbra v: Ki) '.zázalcka. a vilai;Leni-it;lebii''.k-jí.t szazaliika volt. az

ARANYÁSZOKA Duna fövenyében elafürdiiló arany nagyon finom, leglöijebb néhány század mil- limélerszemcsemereitj, s|okora lávolság- bói, a Magas Tauern éfcesedéseiböl származik Nolia a csallokózi-szigelközi szakaszon évszázadokon át rnostak aranyat az územi méretű kitemiíilés ■ nem tskíntve netíány probalKozást - sohasem gyökeresedett meg . A Duna hordalékában köbméterenként csupán néhány 100 milligramm arany van. Ennyi még megélhetést nyújl- tiatott az egyszerű és olcsó eszközökkel dolgozó aianyászoknak, de nagyobb vál lalkozási mar nem alapozhattak la. Az atanyaszok javarész! az áradásokkor le

rakodott tnss, nehez ásványokban dús hordalékból mosták ki az aranyai, Pozsonytól egészen Mohácsig, A íolyo egykori kavicszátonyai is tartalmaznak aranyat. Ezekből szintén kivonhaio aiany meg leleld technológiával (a kavicsbányászai mosasos osztályozása során mellék- lermékként)

A Drava ugyancsak az Alpok ércesedé- seiből származó aranyat szállít, s a folyó egy-egy szakaszan dolgoztak is aranymo- sók. Az Alföld nagy folyóinak, a Ti.5zának es a Kőrösöknek 3 felső szakaszari szintén akadnak elsődleges aranyercesedé- sek. es ott a belőlük szármázó arany- szerncsék a lolyóvizeKben is jelen vannak.

M. F

FI 1- I h'-> l 'u i ' I V')7 • 1

t:Tricic,ío. Anicnk;) loltcclcíröe után p e d ig üiy:in lug-y in c n n y iié g ű o lc só (iciiicsíérviec sz illíio rcák b e .! S f 'an yo l

lindírók, >iogv- Európa országai n e m nii.ltuk v e rse n y czn i.

ARAN'r lé s !-;VARC) Á HAGAS-TAUERNBÓL

A D É L-A )=R IKA 1 W lT W A T E R S R A Í- IO É K E E 2 A Z A R A N V K V A R C O N .

A nioti.'ií-si ci.if.n-csztéssel - 2z or- ■ízág háruni rés/re szjknd;i.í:iv;i] — fel- viJék.i h;ínyavú)-0Síiink;inietvi éne ttl a törük Link'jm. r.niick ellencri.' vii/- szaiYurulr iieincstcinérc-hínyá.y/al:, crüvüdötr azüi'.ib.iri s rézérc l iáiiyái/.í- ta eí a fcailLohászai:. Selinccbáiiyán Ix’ve/ectck

2 bányavíz-elárasztástól. Ez időbeíi a monarchiabeli Magyarország ciszta állami bevételének mintegy 30 százaléka a bányászatból, a kohászatból és a pénzverésből származort.

A világ aranytermdése a X IX . század végétől — a kaliforniai, a kolera- ió i, az ausztrál, a tran.sz\'aaL (Dél-A f- rika) és az alaszkai lelőhelyek fölfedezésével - fokozottan nőtt (a világtermelés i 830-ban 25 tonna, 1900-ban 390 tonna). Noha otszágunk aiany- Ltamelése a századfordulón rövid ideig nimtegj' évi 3800 kilogrammot tett Id, a X IX . században 1000 és 2000 kilogramm között volt, s századunk első évtizedeiben is csökkent, A ne- rnesíemkohászát azonban továbbra is tartotta a világszínvonalat: a Selmecbányái kohóban — a világon az ekők közein: - 1893-ban és 1894-ben bevezették a napjainkban ss legkorsze- rííbb, úg^'nevezett nátriimdanidos Iii- j;ozó, aranykivonó eljárást.

A trianoni békekötés után hazánk elvesztette ércbányászatának 98 százalékát (!). Egyetlen művelésbe vonható, kevés aranyat és ezüstöt L\ Bezárásáig (1979) a réz melléktermékeként évente néhányszor tO kilogramm aranyat és né- liány,';zor 100 kilogramm ezüstöt is rennelcck. A második világháború után ké.sőbb kiépített, majd 1986- ban bezárt mátrai (gyöngyösoroszi) bányá szalfidos ólom-cink flcríátu- mából vontak ki - külföldi bérkohó- slt.íssal - neinesfemet.

iMa a világon évente m inté^' 20d.ö tonna aranyat tennelnek, legtöbbet — évi 600 tonnát - a Dél-Afiikai Köz- cái-saságban. A nagyobb aranykirer- melők közé tartozik az Amerikai Egyesült Államok (évi 170 tonnával), Kanada, .Ausztrália és a FÁK országai (nagvjában évi 100-100 tonnával). Napjamkban az aranyat és az ezüstöt legnagyobb részt az ékszeriparban és egjTe inLibb az elekironikában hasz- Jiáiják fel. Mint valutafem, mindkettő visszaszorult, de árukat, keresletüket időnként alaposan megugraszga 9 g\'akj-an romló világgazdasági és politikai helyzet. N-lindez természetesen a magán- és az állami bankszéfek aranyrüdtartalékauiak és piaci árának növekedésével is egv-ütt jár. A z utóbbi hónapokban a rúdarany ára. grammonként mintegy Í2 amerikai dollár, az ezü-ité pedig 0,18 íÍo//űV volt,

D r . B ó d i D e z s ő

6 • É l e t és T u d o m á n y • 1 9 9 7 / 1

Zagyvaszántó tiltakozik a tervezett HAF-územ ellen

, Jtt az emberek élni akarnak’’.Szűknek bizonyult tegnap délután a za«^va.szántói kuUúrbáz, ahol k«')zmeghallgatásra került sor. A lorumot a Kozép-Duna- vőlgyí Knrnve/elvédelmi Felügyelőség hívta össze, s arra volt hivatott, ho^y mevliuUga.ssák a lakosság és a jelen levő .szakemberek véleményét a települes közelébe telepítendő hasxnsílt- akkuiniiláior-fcldolgozó üzem létesítéséről.

A -fej lemen vekre neincsalc a helybeliek voltak kiVáiicsiak. ugyanis a szomszédos Iclcpiilé- sckről is szép számmal crkez- ick érdeklődi)!':.

Elsőkéoí Oldal Aljréd pol- güraiesier Tejtene ki, hogy a térség levcgős.'eimye/ertségé- nek csökkenése nem a lavuió rerhrioló^ iáknak kös:.i'>nltetö. hanem a termelőüzemek kúltá- fiinak nidhaió he.

Hang.sülyüzta. hogy a Selypi- nu’dence munkanélküliségét nem oldja meg ü jb\F. A kép

viselő-resriiler nem vállaJharta a döntést, ezért kérlek a lakosság 'véleményét.

Küzöiie továbbá, hogy a szíikemberek már á tőrum ösz- szehívása előtt is nagyón jól mdták: Zíigyvaszántó tiltakozik a HAF ellen. Bár a volt Qualital épülete a három kilométerre í'v/i 4/7í.’/w- tartozik, ám Zagyvaszántóról kétszáz méterre. Mellesleg Lőrinci '/áros lakói sem támogatják :i télepílé.st.

\Tie!Őtt áaidtit volna a szót, nyugalomra wtetie a jelenlévő

ket, us>yanis érezni iehete.ti a j'e~ n íd t, felizzoti légkört.

Tolcsvai Rózsa, a Környezet- védelmi Felügyelőség koordinátora a hatásvizsgálatokról adott tájcikoziaiist, melyeket véleményezett HZ ÁNTSZ, a természetvédelmi és a vízügyi szakha- ló.iág is. A z engedélyek kiiidűsa előtt, amennyiben nem találnak kizáró okot, be kell vonni az érintett települések lakóit is a tárgyalásokba. Ha a határozat tarlálmáyal riem'értének egyet, fellebbezhetnek ellene:

Dr. Bódi Dezső, aki egy 50 oldalas t^ulmáayt készített az ügyben, ̂amellyel egy állam- litkiir is egyetértetté elmondta: meglepődne, ha kiadmpc at engedélyt

(Folytatás a 2. oldalon)

az emberek élni akarnak’̂

A f e l i r a t o k ő n m a g id c ^ r t : b e / iz é t f e k

{l'olyhirás'

Házalnak a hulladékkalA Zagja’aszántói Művelődési Házban február IT^én közmeghallgatást tartott a Kör- nyezet\-cdelmi, Felűgj'elöség, A rajugj'űlés témája az évek óta tervezeií. használtakku-' mulátor-feldolgozó üzem telepítése volt. A valamikor Gyön- gj'ösorosziba szánt, erősen s;^eniiyező anyagokat kibocsátó feldolgozó telepítését minden eddigi alkalommal megvétózták a helybeliek. Gyón- gj’ösoroszl után Petöfibánya, Zag\^'aa2ántó, Apcftidrardi é s ' Hat\-an se vág>úk az egészségkárosító anyagokai kibocsátó üzemre. S\z elsősorban mező- gazdasági termelÉssel foglalkozó helybélieken kívül a Zag\^-a Folyóra épiteil cukorgyárak tulajdonosai is tiltakoznak a jelentős környezet- szennyezéssel fenyegető üzem telepítése ellen.

A terv mégvaJósításáhozmakacsul ragaszkodók azonban ezúttal ravasz módszerekhez folj'aniodtak,. A. kornyék öszcs . portáját - mintegy véletlenül - e llá ít^ infonnációkkal. Szombaton - február 15-én - minden postaládában oLt lapult a Heves Meg_vcl Hírlap íngj-en küldött pcídánya, amelyben a használtakkumulátor-üzem iclepjtésével kapcsolatos előnyöket ecseteltek a s;:akmabe- liek. k i emberek kicsit csodál

koztak, liiszen jelentős részük soha nem Járatta a lapot.

■ Oldal Alfréd,, Zagyvaszántó polgármesteré sacrint azonban a lapban az üzem telepítése mellett olyanok törtek lándzsát, akik á telepítendő' ak- ktihasznosító elödcégéből. a Kvalitfllból alakított lA,-k dolgozói. Tehát a telepítők mindenáron a környéken képzelik el az üzemet, pedig immár tizcn- eg>'ezer ember tiltakozásá\’aJ néznek .szembe. De nút mondanak a hatóságok?

A Kömyezet\’édelini és Terü- leüejlesztcsi Minisztérium helyettes áJlamtitkára. Kovács Árpád például - legalábbis lapunknak - semniii. Eg>' lelkes környezetvédő. Bódi Dezső kohómérnök, aki valamikor Hatvanban élt s szívüg^'ének tekinti a Zag>^'a-vidék környezeti tisztaságát, állampolgári kötelességének erezte, hogy az üzem telepítése ellen felsorakoztassa én-eít. Bódi kitarrö levelezésének eredményeként a napokban válasrt kapott a Kl'M-böl. Kovács Árpád helyettes áJlamtiíkártól. A le\-él tar-

lad előre. A líTM a tavaly bevezetett termékdíj összegére pályázatot írt ki az akkumulátorok beg>’űjtése, feldolgozása és hasznosítása céljából, .Nem született értékelhető páJyázat, ezért 1997-ben várhatóan új pályázatot fognak kiírni,. A KTM álláspontja szerint mindazonáltal Magj'arországnak feltétlenül szüksége van a!kku- mulátoffeJdolgozó üzemre.

Más szakénök véleménye szerint azonban még számos kérdés megválaszolatlan ebben az úgj'ben. Például az, hogj’ vajon mire fordituita a KTM az 1996-os termékdíj összegét? Vag>-: miért kell saját akkumu-

■ látorfeldolgozót építeni Magv'ar- országon, amikor a kőidben, például Szlo\'énlában és Jugoszláviában van szabad feldolgo- zókapacitás? S végül: rajon milyen pályázatot írt ki a KTM. amelyre egyetlen piegs'ó'ző, ér- tékelheiő válasz sem érkezett?

Az űgj'bcn mindenesetre a jövő héten újabb fordulat várható: február 26-án reggel dr. Szili Katalin, a minisztérium politikoi államtitkára fogadja

talma szerint a KTM számái-a ĵ ^^vniji::ö Lérinól'

HEVES MESYEIMP 1997. nJS,

Zagyvaszántón megbukott az apci HAF

A medence jövőjét féltikhallcniiisc- A ró rum ot a T o lc s vai Rózsa ÜLal képvnsei: tiüzcp*- D u n a -v ö !g )‘i K ö m v e ie c v á d e í* m i F c iü ^ rc Iü S íg re n d sz ce , ; ek kép pen ak^r’- i n íc im érm a k ö z íe í iakóLnaJc. véiem ér.yéc 22. | üzs.Tlécesícéssel íc jp c so b rá ír :. j

(Zagyvaszántón megtukatt... talytatás a 3. oldalon) j

TOMPA 2. MIHÁLY

Zsúfolásig T7ieg",ck a zag^^a- száncói múvelódési ház. ahol a közcii QuaJicü öntöde területére cervezeit Huilacék .\k- kumuiátorokac Feldolgozó

-íR,\f^ üzera léi£2 Liésével ksp- csoLatban :2 xto:u;k közTne ĵ-

Zagyvaszántón megbukott az apci HAF(Folytatás az 1. oldalról)A fe ld o íg a z ó j i i r n á r a ki-

' 5zem c;t te rü le t .'\fichoz ia n o - • ~ z lk u g S 'in r a m

k e : k ilo m é te rre Laii-Ihaíö, a z a g ^ i'a s iin ü d i h s z ik viszont k a rn v 'j j t i s n y ir a vsx inak , s ;g } ‘ m í r é rth ető , hogy- a i itt é lő k

j o g o s s-g^oda loram aJ szem lá - Lik a d o lg o k aJ ak u tiiit , Fé le lm ü k n e k a közm ezha ilristásors h a n g á i Í5 ad tak , ü g } ‘ véive, . h o g y az a r c ú g y is szen n yezeti se lyp i ip a r r r e d c n c é b e n ÍLáras‘ le n n e errs' iiven jeU e z 'á fe ld o lg o z ó íízem be heivezese .

A fó ru m o n k é p v ise ite ae m aen c a szom széd os L ö r in d és re tö n b án \ -a is. M ir íd k é i tele p ü lé s k e m é n y e n e llen z i a H A F -ü z e m létesítíiéi:. A z is

elhangzott, hogy a környéken több éle'taiszergylr is ttiűkö- cik - a legnagyobb a Mátra Cukor Rl sei '̂pi üzeme s a hi:Iiacék akkuniuíátorokac feldoigozó üzem beámyékol- hacja azok jó hímévé: is. hiszen Id vásárol éieltciszert egy olyan gyártó!, atnelyTiek tő- szotnszédiigában veszélyes hulladékokat dolgoznak fei?

Eljött Zagyvaszántóra a harv's^a zöldek ismert kca'n- seíöjc, dr. Molnár Latos is. O is aggályainak adoct haneot a ÜAJ-tervekkel kaocsoLstban. Többek között sLnoridta;' a Zagy^’a az üzemteiepitésre ki; szemelt terület.mc!.',et: folyik, s így fé!ö, hogy szennyezett - víz térülnél Hat'"anDa ;s.

OtÁú Alfréd, Zagyvaszántó poígármesier reménvét Üejezte id. hogy a hatalmas tilisJcozás látián a kömyezct\’éceinii szakhatóság nem ad eívi e.Tgrdé];/t s-etn a feldolgozó lélcsfiésérr.

- A H.AF ellen az egész sely-pi medence tiltakozik - mondta a poigármescer lapunknak nvilatkbz~*’a- - Idde lenríc már. hogy ext a ber-jhá- 225t eroitetők is ésrreveg’-’ck. -Ajne.Tnyiben mégis zöld utat kapna az űzemletesítés, úgy a' végsőkig tiltakozni fogunk-ellene. Ka keil, akár a paria- mcnt elé is kivonulurtk, hiszen it: több teiepülér iövöié- ről '."an szó, és nekünk eisö- sorban s gyermekeinkre kel̂ ETondoinunk. I

BÁNYÁSZÁT! ÉS KOHASZATI LAPOK

Vaskohászat

Öntészet

FémkohászatJövőnk anyagai, technológiái

Egyesületi hírmondó

140. évfolyam

2007/5. szám

Az Országos Magyar Bányássati és Kühászáti Egyesület lapja.

Alapította Péch Antal i858-ban. ■

FÉM KOHÁSZATROVATVEZETÍÍ; dr. tCőrodi Lsivin

BÓDI DEZSŐ

A volt Országos Érc- és Ásványbányák 30 éves története

és ércbányászata kohász szemmel

IAz 1964~től 1994. évi megszűnéséig az Oraáyos Érc- és Asványbányákmk jelentős szerepe volt az export mellett a hazai fparí ásványszBkséglet biztosításában és a fcoh&zat alapanyag-ellátásában.A cikkben a szerző a válialst 30 éve.': mútíjára tekint vissza. Bemuta^a a cég megszűnésének okaiig, a köniiményeket̂ érveket, ellenérveket feltehető tévedéseket hogy az olvasó maga alkothasson véleményt a megtörtént esewényekrőLflőzinény

Az 1364-tdl 1994. évi megszűnéséig mú- ködött Országos Érc- és Ásván^bányáifnak Íelenti5s, esetenként nélkülözhetetlen szerepe volt az export meLleít nemcsak a hazai ipari ásványszükségletűnk biztosi'- íásában, hanem a kohászat alapanyag-eL- la'tásában is. EmelLetta vállalatnáls,:éLes- köril eredményes tC+F mürkákat, műrevg- Ló készletfeltáró kutatásokat is végeztek. Az ilyen ismeretanyag, üzemi tapasztalatok stb. „átörökítése" nyilvánvaljían nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a későbbi privatizálással kivált, megfijgyarJíozott számú ütódüzemek jelenleg is eredményesen működjenek. Ezek termelése azonban már sokkal kisebb arányban szotgájja a kohászatot

A dkkben a szerző az ércbányásza fara részletesebben kitérve a vállalat 30 éves múltjára tekint vissza. Vitatott megszűnése okainak megítélését - a közölt körOl- mények, érvek, ellenérvek, azok esetleges

tévedéseinek figyelembevételével - végűi is a kedves olvasóra bízza.

A kohómérnök dkkíró 1977-1989 között a valíalat budapesti közporr^ában részben K+F munkákban is illetékes területi ÁDmémök volt, így saját élményeiről tapasztalatairól is tájékoztat.

Trianontól az országos vállalatalapításáig (1920-1964-ig)

A trianoni békediktátum következtében siilyos, sőt kilátástalan helyzetbe került az osztrák-magyar kiegyezés utáni Magyarország bányászata is. Ezen belül elvesztette ércbányászatának 98,3%-át, működő ércbányaként csupán a rudabá- nyai vasércbánya és az 1917-től termelésbe vont úrkúti mangánércbánya maradt meg. f i ] A recski, Lahóca-hegyi rézérc- bányát az időben nem művelték, később, a két világháború között az ottani termelés évi SOO-'fOOO kg Cu, („mellékterrnék- kint") 25-170 kg Au,. 500-4000 kg Ag ki- nyeré-sét biztosította. Az előbbi időszak

ban az évezredes múltú nidabányai vas- érctermeíés évi 50-300 kt között változott, az lírkűti mangánén±ányá.szat pedig a n , világháborús években elérte az é'/i 75 kt-tis.

A n . vilighábonj után (1946) a szénbányászat, (194S) bauxitbányászat és aluminÍLímtermelés államosítását 1949- ben az érc- és ásványbányászat követte, azokat 1949-ben az új alkotmány is megerősítette. A későbbi iparági szerveződés alapját 1951-ber a Bánya- és energiaügyi i^inísztérium Ércbányászati és Ás-ványbá- nyászati Főosztályainak létrehozása teremtette meg. A két főosztály összevonását követően (1957) 1964-faen alakult meg az Érc- és Ásványbányászati Országos Vállalat, amelyet később Országos Érc- és Ásványbányáknak neveztek (további szövegben OÉÁ).

Az eddigi általános fejlődési arányokra jellemző; 1950-t6la 3750 fő Foglalkozta* tottak létszáma 1954-ig kétszeresére, a termelés viszont ötszörösére nőtt

Előbbihez nagyban hozzájárult a főleg kis kapadtásü, elmaradt színvonalú, nem érces ásványbányászat egyesítésére

1949-ben megalakult, és 1951-ben a leírt rntegráciőha beolvadt Vegyes-ásványbányászati Nemzeti Vállalat látványos fejlődése is. Főbb tennékei voltak: kaolin, öntödei homok, mészkő, dolomit ttíza'Uó és kerámiai anyag, bentonit

Dr. Bőd] Dsső 1956-ban szerezte meg vas- és fémkohómémöki oklevelét majd 3975- A fellendülés éva (1965-19S5-ig)bán a doktori fokozatot a mískata Nehézipari Egyetemen. 1957-ig ugyanott tanársegéd. 1957-től az epei Fémtermia Váltalatnál üzemvezető. 1959-1974 között a Fémiparí KLftató Intézet i

Otszs^a? É re - és Asványüény^^k bényá) ás ^skésziU i Q?fcjaeí "íSöO-can f l/

© V=ir» g M4b»® # Boloaiit

@ TiisgBö @ On«l»nick (*) Iria@ 5>I>U .«m © 0«tw«i li»mo» (D íooSi4ĵ Bt @ SdBul ® AnhUrit# uob ©K«n=i» © T»l@ Koncont O «■««“

1. ábra. Az Országos Érc- és Ásványbányák bányái és e lő k é s t üzemei 1980-ban

évben pL az OÉÁ bányáit és eLőkészflf űee- cneitaz í. ábra szemLéLteti [1]. Az országos \íálla latot iráfiyftó központéi igazgaíiósági 3 budapesti székházban volt (akkor Nép- köztársaság u. 125.), arneLynek tervező részlege (ERÁTI) és aniragellátó üzeme is volL A többi hozzátartozó, önálló vezetésű és elszámoliású üzemek teniletí művi kóz- pontjai Ürkúton (Mangánérc Mű). Piltsvö- rösváron (Dunántúli Mű), Gyöngyösoroszí- ban (Mátrai Mű), Recsken (Rézérc Mű), Egerben (Kutató és Termelő Mű), Rudabá- nyán (Vasérc Mű), és Mádon (Hegyaljai Mű, teljes elnevezése pL OÉA Hegyaljai Hűvei) működtek művi igazgatással

Általiban az érc és ipari ásványok bányászata, előkészítése tekintetében néhány jellemző adat A külfgtéses (köröttük rudabányai) bányászat elteijesztése és gépesvtésE révén 1980-ra 3,7 Mt ilyen módszerű termelést értek el, amely az 1964. évinek 5,5-szőröse. Ugyanakkor a mélyszinti felére, 0.55 Mt-ra csökkenL Az ásvány-elókészítés 198ü-ban a nyers bányatermékek 88,7%-ára teijedt ki, az 1950. évi 17,8%-kal szemben. Színesfém érceknél flotalással, vasércnél mágneses dúsítással, mangánércnél mosással nyerték ki 2 dúsítmányt, száraz nnomőrlést pedig nem érces á.svány végtermékek elő- álb'tására alkalmaztak (pL mészkőórlemé- nyék), úgyszintén az Iszapolást is (pL ka-

) oön esetében).A továbbiakban tekintsük át az időszak

ércbányásatat ágazaton ként, i Uetve ielő- helyenkérit kiténre a kohászatban felhasznált nem érces ásványokra is-

A recski rézérdiányászat

A recski, nagy múltú Lahóca-hegyi rézérc- banyát Péch Antal építette ki 1863-65- ben, akkoriban korszerűnek tekinthető bányateleppé.

Az 1950-es évektől végzett készletkutatások és ércdúsítási figlesztések eredményeként a főleg enargítos (CU3ASS4) rézércleniielés kb. 60-70 let volt (2. ábrs I I ] ) évente. Abból flotálással évi 5-8 íct rézkoncentrátumot állítottak elő, majd küLfűldi (volt NDK) bérkohósításával Cu mellett évente kh. 60 kg Au-tés 500 kg Ag- t nyertek ki. Gazdaságossági okokból itt a bányászatot 1979-ben megszüntették.

A lelőhelyről mintegy 200 év alatt csaknem 3 Mt rézércet termeltek ki, de a mélyben még visszamaradt néhány Mt 0,2-0,3% Cu-tartalmJ, gyenge minőségű érc, amely néhány kt Cu-t je len t Kinyer- hetőségének vizsgálatára 1978-81 között „in situ" mifcrobiotógiaj (pL Thiobadlkis baktériummal) üzeim' lúgzási kísérletet is végeztek 15bb, öss7esen 500 kt rabba n- iássai lazított lahdcai érctómzsben, amelyek során pénzügyi okok miatt is, nem sikerült az ipari bevezetés feltételeit tisz- lizni. Megeiiilítendő, hogy egy ausztráliai tulajdonű cég 1995-96. évi prőbafüra'sai legkevesebb 31 t (Au 2-2,2 g/t) aranyat ralószínűsitett e bányában. Ezt követően a szerző, áld részt vett az üzemi lúgzási kísérletekben és azokat koordinálta, a kísérleteket összegző dkkében foglalkozott

a további lehetőségekkel is [2].A működő bánya egy részlete az 5. áb

rán [ 1], a recski ércelökászítórnű táücepe perfig a 6. ábrún látható,

Szir.taa Lahdca-hegy aUttíielyezkeóik el az 1965-72. évi fcldtani kutatások során talált, mélyben rekedt mintegy 150 Mt kb. l,£7o Cu-t tart3lmazc szulfidos, szuü* vulkáni érctelep és a kspcsotódó több tíz Mt Pb-Zn ércesedés. Ott jelentős állann' táiii ogatássai tö bbek között termeiés-elő* készítő, 1200 m mély szállftő-, illetve lég akna is elkészült, összekötő vágatokkal, A lelőhely jövője azonban több sikertelen privatízáqós próbálkozás után kétséges.

A gyönsyösoraszí öloin-. dnkércbányászat

E bányában 1954-ben kezdték meg azipa- ri termelést az 1949-55, évi kutatások eredményeként vékonytcléres szulfidos polimetallíkus, főleg Pb-Zn érclelőhelyen. Altárőjához kapcsolódirtt akkoriban a mátraszentimrei és bányaherd telérekhez vezető, termelést szolgáló két akna is. A bányát szállítöcsiUével összekötött közeii ércelűkészftő-flotádós üzem feladási' ka- padtása az eredeti 75 kt-ról 1564-ber. már háromszorosára növekedett Az üzemben szulfidos Pb ás külötv Zn kon- centrátumot álíftotísk dő, amelyből külföldi (bulgáriai) bérkohósftássat Pbilístve Zn fémet, emellett Au-t és Ag-t nyertek ki. A „melléktermék" piritkoncentratumból egy időben hazánkban kénsavat is gyártottak. Az érctermelés alakulását 1945-80 között a 2. ábra szemíáLtef.

Csökkenő termelés mellett a bányát a Gazdasági Bizottság (GB) döntése alapján gazdaságtalan működésével indükolvu 1986. január 1-jétőÍ bezárták (pontosabban szüneteltetésre előkészítették).

Megemlítendő, hogy már korábban súlyosbította a helyzetet hogy a bánya öliáróján kifolyó, nehézfémtaitaLmú, savas bányavíz mennyisége fokozatosan növekedve esetenként elérte az évi 1,5 tnil- liő m3-t, ideiglenes kezelése nem volt hatásos. A szerző által kidolgozott alaptechnológia és a miskold NME Automatikai Tanszék fblyamatirányftási megoldásának megvalósításával 1984-ben elkészült korszerű (jelenleg is működő) mészhidrátos semlegesilő üzemben sikerült e problémákat kikűszöbölrri [3 ,4 ].

A pátkai ólom-, dnkérchányászat

A velencei-Viegységi geológiai kutatások eredményeként (1950-1960) ott gránit-

bo2 kötött flLorit és szuLficios Pb-Zn érclá- LiShelyekel. találtak. A kitermeLt, Pátkán feldolgozott, kohászatban is felhasznált flüorit 11 éven át fedezte a; ország teljes szükségletét. Készletének kimerülése után Pátkán 1973-íg tanneLtek ki Pb-2n ércet a tömisös lelőhelyen, amelyből a helyi flotádós üzembefi koncentratumot állftottak elő. A bánya bezárása után az áttelepitett flotálőmű 1974-től Rudabá- nyán üzemelt a/ ottani rezes pátvasérc feldolgozására, szintén flotátumra.

Rgyelamreméltó, hogy mint korábban Recsken, a közeli Nadap térségi Meleg- hegy sn is voltak nemes- és színesfémére bányanyita.'TÍ próbálkozások egy angol tulajdonú cég részére kutatári engedély megszerrésével [5]. Az engedélyt később a veszprémi Bányakapitányság a környékbeli lakossági tiltakozások, fellebbezések után visszavonta.

A rudabányaí vasércbányászat

Az évezredes múlti'i Rudabánya vasércter- inelése 1964-ben tetőzött 775 k±-al, majd a karbonátos ankerit bányászat rnegszün- tetésével csökkent {4. ábra, [1]), A további termelést.alapvetően a bányászati, köztük a mélyszinf fejlesztések mellett a ^ 'rtén karbonátos pátvasérceknél a korszerű mágnesező pörkölést követő mágneses dúsítás biztosította. Kohászatunk szütségletének ü '6%-át kitevő, bázi'kus ]ellegL rudabányai érc jó l szolgálta a savanyú, 5̂ oyiet import vasérc mellett a ko- hóelegy bazidtási fokának beállftásáL

Végül e bánya sorsa ugyanaz lett, mint a gyöngyösorosrié. Gazdaságtalanságra Avatkozva a GB döntése alapján 19S6. január l-jétól a termelést megszüntették (bár az intézkedést több szakember vitatta). Úgyszintén leállították a már leírt, Pátkáról áttelepített Rotálóművi rezes pátvasérc dúsítását is.

Az úrkríti mangánércbányászBt

Az 1917-ben termelésbe vont úrkúti bányászatmeghaladva a háborús évek maximumát, már 1949-töl gyorsan nőtt fi. sb- rs, [1] ). Oxidos ércet 3 készlet kimerüléséig, 1975-ig Eplenyben, és úgynevezett vasas mangánércként a Csárda-hegyen is t-ermeltek 1963-1979 között, Az Q*,idos érc mosással 38-40% Mn-ra dúsftható, amelyet ferromangán ötvöző gyártásra hasznnüak fel.

A magyaroTszági színesirctermelés 1945-1960 között/l/

■ 2. ábra. A magyafűrszági szfnesérctermelés 1945-19S0 között [l ](ó lo m -Q n k é re Gyöngyösoroszi, réiérc: Recsk)

Az 1950-es évek elején Úrkiton felismert több tízmillió tonnás készletű, kb. ia% Mn tartalmú karbonátos érc termelése 1966-bar elérte a 121 kl-t. Viszonylag alacsony Mn tartalma miatt, és mert fizikai módszerekkel nem volt dúsítható, teg- feljebh csak kohászati adalékként volt megfelelő, A szerao és munkatársa nagy- laboratóriumi SS besztercebányai, üzemi Vnsérletei szerint abból eleWtrolírissel 99,95% Mn tartalmú elektrolitmangán állítható elő [6], Ö további kutatásokat végzett az eLektrotfzis fejlesztésére [7],

Az úrkúti mangánérckészletünk világ- viszonylatban is jelentős. az európai készleteket tekintve az akkori adatok szerint a (volt) Szovjetunió után hazánk a 2. helyen álL Az úrkúti mangánércbánya pnvatízál- va jelenleg is működik.

Kohászati, nem érces ásványok

Ezek között említendők a kohászatban, illetve öntödékben felhasznált segédanyagok, adalékok stb.: iszkaszerrtgyör- gyi, alsótelekesi, pilisvöfösvári dolomit; kisórsn, sóskúti öntödei homok; isten- mezeji öntészeti bentonit; Felnémeti mészkő; mindszentkállai és mádi kvardt

(FeSi ötvöző gyártáshoz); erdőbényei ko- vafoLd; pátkai fluorit A között dolotnitnk sokféle felhasználhatő.ságára és rninősé- gére példaként érdemes megemlíteni, hogy azokból az apd Fémtemiia Vállalat kísérleti üzemében 19^-ban sikerült a szerzőnek szilikotermilcus vákuumreduk- dóvat világszínvonalú minőségű, fémmagnéziumot előállftani, majd gyártani (Mg = 99,9%) [S],

A vállalat (OÉÁ) eddigi, 1985. évig terjedő időszakában fennállása óta évről évre növekedően nyereséges volt, szintén növekvő tennelékenységgeL Ehhez döntően hozzájárult, hogy a bezárt: ércbánya árbe- vét.elének kiesését átmenetileg az ásv̂ ány- bányászat kompenzálta. A távlati megoldást azonban az illetékesek a következő fejezetben leírt, úgynevezett termékszer- kezet-váltási programtól remélték.

Megemlítendő, hogy 1964-től 1973-ig műszaki igazgató helyettesként, majd nyugdíjba vonulásáig, 1984. december 31'ig igazgatóként néhai iú. dr. Gagyi Pálffy Andrái (1951-től NIM főosztályvezetőként is) jelentős érdemeket szerzett az OÉÁ megalapításában., majd vezetésében, valamint a recslcí, hatalmas mélyszinti rézérclelőhely feltárásában is.

pq?] Karbonátos sic

I Oxítios érc

Úrlcúö msngánérctermelfis 13A9 és I9B0 között/l/

S 3. ábra- Úrkúti mangánérctermelés 1949 és 3580 közijtt [1]

Terméiezerkezet-váltás, 'haiiyatiái, majd a vállslat msgjzűiiése (1966-iy94-ig)

A Közö li prűblóinálí ellerére sz OÉ* 1986- ban még stabil, jövedelrnezó helyzetben volt. A mintegy 6000 fős Létszámmal működő vállalat 8 földalatti bányaüzemniel, t i külfqtéssel, 2S előkészítő üzemmel, 33 telephellyel, 41 üzernvezstűséggel rendeU

19S9. december 31-i befejezéfri határidőre. várható és váratlan körülmények között IS, teljerrthető legyen."

A közölt nevek ismeretében a kohászati szakmát - a nyilván jó l felkészült konzorciumi gárdával szemben - a külföldi tárgya- (asokúri ai OÉÁ részéről b á n y a - illetve gépészmérnök-közgazdász képviselte. De ha már így rörtént, ió lett volna legalább annak elő7etss ismerete az OÉÁ szakemberek előtt, hogy m -ittsrTalm azott a konzordüm műszaki-technológiai ajánlata, milyen volt arról a hivatalos magyar zsűrivélemény (ha egyálLalán volt ilyen), az mit tartott legcélszerűbbnek stb. így a témába, tárgyalásokba előzetesen be nem vort vállalati szakemberek {közlük a szerző) utólag szembesültek a problémákkaL

Természetesen voltak közöttük segítő szándékú bfrálők. A fenti hatandó nem teljesült, de a beruházás sem.

A BKL Kohászat dicsérendőén már 1991- ben felajánlotta a fővállalkozó VOEST cégnek a timára vonatkozó szakdkk közlését, deaztacég elhári'totta [13]. Erről értesülve a szerzó alaposabban tájékozódott a történtekről, és azokról több kritikus tényfeltáró, de a (ehetőségek szerint (pL az akkii- kénsav újszerű - az ilietikesek Utal mellőzött - hasznosítására) segítő -szándékú dk- keket írt [K , 15,10] más lapokban is.

A vállalat további sorsának „föszerep- Iqekénif az OÉÁ-r kívül még két településen 15 éven át sikertelen HAF [étesi1:ési próbálkozásokat ezúton csupán vázlatosan foglalom össze;

A gyöngyösornszi HAF üzem tervezett é'/i hulladékakku feladási ka paritása 20-25 kt vo lt A rendszerváltás után az építkezést főleg a helyi lakosság (mint már ismert, nem alaptalan) heves tiltakozására Leállí- tütták. A beruházást többek között a viszonylag kis k-aparitás miatt működésének gazdaságtalanságára, illetve a lakossági tiltakozásra hivatkowö akkor több főhatóság, közöttük a PénzügyminisztérÍLim is ellenezte. A kormány ennek ellenére 1992. jútitjs 8,-i ‘3311/1992. sz. határozatával, paiLa- menti jóváhagyással a beruházás mintegy 0,5 milliárd Ft összegű állami támogatással történő folytatása mellett döntött

Ezután az illetékes hatóságoknál történt sikeres lakossági fellebbezések eredményeként 1997-ben az OÉÁ jogutódja, a HAF Rt. a Mátraálján (további állami támogatás igényével, a gyöngyös oroszi technológií, bê rendezések áttelepítésévei) teri/ezett apd beruháiásátDl visszalépett..

5. ábra. frctárolásos, ún. nagaTÍnfejtés a Lahöca hegyi' bafiiíbar

Apcot követően a már privatizált HAF Rt a Komló, Béta-akna területére irányozíB elő az üzem Létesítését, mégpedig a csupán kb. 20 millió Ft-ért megvásárolt gyöngyö- iorosTí technológiai berendezések áttelepítésének szándékával A 3 milliárd Ft összköltségű beruházáshoz a hiányzó 1 milliárd Ft megszerzésére pályáztak és egyéb állami juttatásolc'atigényeltek. A kiumlői ter;ek végül szintén a telepítésben érintett, lako':- ság. dvil szervezetek fellebbezéseinek eredményeként hiúsultak meg, A várhatű ürscdaltni hatasokra hivatkorva a pécsi Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (DdKF) t'OOl-ben nem adta H a beruházónak a környezetvédelmi engedélyt az üzeme Ltetéshei. Ezzel a mintegy 15 évig tartó, bizonyára a gyöngyösoroszi, vitatott műszaki színvonalú berendezések ,^tmen- tését" szolgáló próbálkozások időszaka véget ért. Az OÉÁ kb. 0,5 milliárd Ft összegű államadóssága, amelyjelenleg több milliár- aos összeget jelenthet már nyilvánvalóan a magyar adófizetőket terheli.

A válls'.at utolsó évei

Átlapozva a rendszen/áltás utáni OÉÁ újságokat, azokban nincs szó arról, hogy milyen árbevétel-kiesést okozott az elhúzódó HAF beruházás, és az egyáltalán ös,Tzefiicjgé5- ben van-e a vállalat egyre növekvő (pl. az 1991.1-Vnr. havi 199 millió Ft-os) veszteségével [15]. Viszontazokban-főUgaam- lapon - egyre gyakrabban olvashatunk áu- ványbányászati pnvatizádó sikertörténeteiről. ezek vagyonértékéből származó, illet

ve várható bevételeinőL A privatizádót előkészítő, 1991. ol

i ö. Ibra. AI ecski én;előkészítőir-ű (háttérben a Lahőca hegy)

Nyitott kérdés maradt, hogy mi pótolja a 2 év haladék miatti őlomárbevételvesz' KségeL Talán a Terranova örletrész várható 400 milliója?

A cikk szerint a vezérigazgató az ülésen elmondta, hogy öíjO millió Ft bevétel mellett „közel 1 milliárdos tartozása van a válla iatnak".

Még ezidóben is a helyi önkormányza- Lcrt « iTiás tiltakozókat okolta'k a vállalat íyyds illetékese-; a MAF építkezés eihűzó- dáíáárL Holott mar közismertek voltak a technolágiai. környezetvédebni hiányosságok, többek kcliüLÍ az, hogy probléma van a szeriődésüen állítólag felvállalt kb. 500C tőlmos ve'gsalakelhelyezésével, és a hulladék akkukénsav ártékesftéséveL Később az illetékes főhatóságok kezdetben elhallgatták, majd elismerték a HAF körüli problémákat Utóbbiakat tömören foglalta össze a szerzó Levelére válaszként Kovács Árpád (akkori) KTM államtitkár-helyettes 1997. évi levélválaszának egy mondata: ^ hulladék akkumulátorok ártalmatlanítására kidolgozott korábbi tervek eredménytelenségéhez nagyban hozzájárult az Ön által is említett szakmai, informádós, pénzügyi rendezetlenség és a telepftéssel érintett lakosság tiltakozása." flO]

A végel^molás

A történtek után nem tehetett meglepőai OÉÁ sajtó [IS ] 1994. májusi számának ampldalán közölt hír, miszerint az Állami VagonugynÖlcség (AVU) igazgatótanácsa határozatával 1994. tnárdus 1-jével meg- kezdffdő végelszámolással a vállalatot jogutód nélkül megszünteti Boza István végelszámoló vezetésével Inteijúja szerint az AVÜ az Aridrás^ úti központi iroda

házat már 1954 feb- ruánától „elvonta" a véUalatlóL A sors fintora, hogy ebben az évben volt az OÉÁ alapításának 30 éveii évibidulű* ja . E jubileumról azonban az iílffté- kesek „elfeledkez- bek’ . A privatízádós sikertörténetekből viszont nincs hiány az OÉÁ sajtóban. PL annak 1995. július- augusztusi száma dm lapján a fényké-

pével közölt inteijújában Mezó Barna (volt OÉÁ vezérigazgató) minta franda cég tulajdonába került Magyar Terranova Kft. igazgatója nyilaticoziic a k ft termékeinek dinamikus fqlődéséról [19]. Tovább tallózva e Sígtóban (másholís)t5bb megválaszolatlan kérdés merülhet feL A közölt tenmékszerke- ret-valtási megállapodás szerint „lejárta után az OÉÁ a témáról összefoglaló jelentést készít amely alapján a PM és IpM átfogóan értékeli a megállapodásban fpglaliak teljesítését".Mit tartalmazott az előbbi jelentés, iUstve értékelés? - A végelszámoló 1994-óen számos feladatát sorote fel [ l g ] , ezek között a vállalat pénzügyi, gazdasági helyzetéről, készlsteíről és meglévő vagyontárgyairól, azok értékesííÉséről szóló jelentés készítése stb. Mindezekről átfogóan semmit sem tudhatott meg az e vagyonokat íétrehozó váUalati dolgozó, annak tartozásait fizető magyar állampolgára sajtöbóL - Nem ismeretes, hogy a volt OÉÁ lelőhelyei milyen arányban kerültek magánkézbe. A régebbi adatok szerint csupán a mészkő-, dolomit- és gipszkészleí több száz millió t, az úrkúti mangánércé pedig több tízmillió tonna. Ezek már önmagukban is kimagasló értéket képviselnek, ha ismeijűk a következőket A Magyar Geológiai Szolgálat által ósszeálb- tott kiadvány szerint 2005-ben az Országos Ásványvagyon nyilvántartás több mint 320D ismert lelőhely 30,6 Mrd t földtani és 12,9 Mrd t ipari vagyonát foglalja magába, amely több mint 7300 Mrd Ft nominális gazdasági eredményt (n.g.e.-t) jelent (n.g.e.; azipari ásványvagyon mennyiségének a fajlagos árbevétel és a fajlagos ráfordítás különbségével való szorzata, amely nincs diszkontálva) [20]. Feltehető, hogy az új külföldi tulajdonosok a lelőhelyek megvá

sárlása néLkül i i jelentős tőbbletprüHtlejz juthattak a ha/ai kzoIqsos alacsony báni

intézményi stb. felelősei az OÉA ilyen csődjén ek. £ dkk célja nem az előbbiek kiderítése volt, hanem a teijedelmi lehetőségek szerint a történeti körülmények - esetleg tévedésekkel is járó - minél hitelesebb leírása, a témában az eddigi hallgatást megtörve. így az most már inkább olyan ipartörténeti adalékként szolgálhat amely az ügyben tovább segíti az eligazodást és az egyéni vélemények kialakítását pL az ásványva- gyon-gazdálkodásban, -feldolgozásban a jövőre vonatkozóan is.

Irodalnri hivatícozások

[ I j FÜLÖP, 0.: Ásványi nyersanyagok története Magyarországon. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1984

[2] BÖDIy D.: A recski Lahóca bányabelí mikrobiológiai Cu [ügzási kísérletek és eredményei, újabb tehetőségek az Au (Ag) és Cu kinyerásére. BKL Kohászat

1996.4. sz. 145*151. old.[3] BÓDI, D. - KISS, M.: Az OÉÁ gyöngyös-

orosri autom