BERUHÁZÁSLEBONYOLÍTÓI MESTERISKOLA 2021 MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA 1 MAGYAR TANÁCSADÓ MÉRNÖKÖK ÉS ÉPÍTÉSZEK SZÖVETSÉGE BL MESTERISKOLA 1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET A JOGI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE, JOGSZABÁLYI HIERARCHIA DR. ZSADON PÉTER ÜGYVÉDI IRODA – 2021. JANUÁR 14. 2 A JOG FOGALMA 1. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége; 2. amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (például népszavazás) jogalkotásként ismer el; 3. amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi; 4. amelyek érvényesülését az állami szervek legitim módon végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják; 5. így azok az emberek magatartásában, valamint a jogalkalmazó szervek, mindenekelőtt a bíróságok gyakorlatában többnyire, statisztikai átlagként meg is valósulnak. 1 2
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
BL MESTERISKOLA1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETA JOGI KÖRNYEZET ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE, JOGSZABÁLYI HIERARCHIA
DR. ZSADON PÉTER ÜGYVÉDI IRODA – 2021. JANUÁR 14.
2
A JOG FOGALMA
1. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége;
2. amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (például népszavazás) jogalkotásként ismer el;
3. amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi;
4. amelyek érvényesülését az állami szervek legitim módon végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják;
5. így azok az emberek magatartásában, valamint a jogalkalmazó szervek, mindenekelőtt a bíróságok gyakorlatában többnyire, statisztikai átlagként meg is valósulnak.
• Jogtétel (jogi mondat) – nyelvi egység, mondatban lehet több fordulat„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
• Jogi norma – a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége (hipotézis – diszpozíció – szankció)Feltételezett élethelyzet: … – Utasítás: károkozástól való tartózkodás – Szankció: kártérítési
kötelezettség
• Jogforrás – a jog alkotója, vagy a jog megismerési forrása
• Jogszabály – jogforrási forma
• Jogalkotás, jogképződés
4
JOGFORRÁSOK, JOGSZABÁLYOK
A jogforrások fajai: jogalkotói / jogalkalmazói
Alaptörvény, T) Cikk:(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
Alaptörvény Q) cikk(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Alaptörvény E) cikk(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződésalapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhezszükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, azEurópai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnakösszhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nemkorlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és államiberendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
Az egyes termékeket, szolgáltatásokat előállító vagy nyújtó vállalkozások (kínálat) törekvése, hogy a legjobbár-érték arány elérni kívánó fogyasztók (kereslet) igényeinek megfelelve saját üzleti eredményüketmaximalizálják.
• Jóléti funkció – a fogyasztó választási lehetőségét jelenti a különböző termékek és szolgáltatások között
• Hatékonysági funkció – a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a lehető legolcsóbban, a legkisebb ráfordítással költséggel működjenek, hiszen a költségek alapvetően meghatározzák a piaci pozíciót
• Allokációs funkció – a verseny miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a rendelkezésre álló erőforrásaikat olyan termékekre és szolgáltatásokra kell hogy fordítsák, amire valós fogyasztói igény mutatkozik (ha nem lenne verseny nem lenne érdeke, hogy a fogyasztó azt kapja amit szeretne, mert úgy sincs más, konkurencia miatt viszont fontos, hogy a fogyasztó mit akar)
10
A VERSENYJOGI SZABÁLYOZÁS CÉLJA
• Közérdek – a verseny a gazdaság növekedését, fejlődését hozza magával, ezért közérdekből támogatott (új technológia, energiatakarékosság stb.)
• A többi piaci szereplő érdeke – az üzlet tisztességes megtartása
• piaci szereplők összejátszásának vagy a kartell tilalmának megfogalmazása
• gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (monopóliumok a túlzott piaci méret, piaci részes miatt a többieket hátrányos helyzetbe tudja hozni pl.. csökkenti a felvásárlási árakat, árukapcsolást hajt végre)
• fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, tilos a fogyasztót megtéveszteni, a termékről valótlant állítani
• Jó hírnév védelme3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.
• Bojkott-tilalom5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.
• Jellegbitorlás, utánzás tilalma6. § Tilos valamely forgalomképes ingó dolgot (a továbbiakban: termék) vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni. Büntetőjogilag is releváns: Btk. 419. §Versenytárs utánzása (1év)
12
TISZTESSÉGTELEN VERSENY TILALMA (II.)
• Összehasonlító reklám korlátozása 6/A. és 10. §
• Versenyeztetés tisztaságának megsértése
7. § Tilos a versenyeztetés – így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.
A VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS TILALMA („KARTELL”-TILALOM)
11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
Fokozatok: Kartell – Egyéb horizontális versenykorlátozás – vertikális versenykorlátozás
Bagatell-kartell
14
GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA
22. § (1) Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon (14. §), aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.
Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni a vállalkozások összefonódását, ha
- valamennyi érintett előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen > 15.000.000.000,-Ft és
- az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt > 1.000.000.000,-Ft.
24/A. § A Kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak a 24. § szerint bejelenteni.
1. A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége;
2. amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (például népszavazás) jogalkotásként ismer el;
3. amelyek az előzőekből következően az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi;
4. amelyek érvényesülését az állami szervek legitim módon végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják;
5. így azok az emberek magatartásában, valamint a jogalkalmazó szervek, mindenekelőtt a bíróságok gyakorlatában többnyire, statisztikai átlagként meg is valósulnak.
20
JOGI ALAPFOGALMAK
• Jogtétel (jogi mondat) – nyelvi egység, mondatban lehet több fordulat„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”
• Jogi norma – a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége (hipotézis – diszpozíció – szankció)Feltételezett élethelyzet: … – Utasítás: károkozástól való tartózkodás – Szankció: kártérítési
kötelezettség
• Jogforrás – a jog alkotója, vagy a jog megismerési forrása
Alaptörvény, T) Cikk:(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
Alaptörvény Q) cikk(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Alaptörvény E) cikk(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződésalapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhezszükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, azEurópai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnakösszhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nemkorlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és államiberendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
BL MESTERISKOLA1.3 ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETA POLGÁRI JOG / KÖTELMI JOG IDEVÁGÓ ELŐÍRÁSAI, A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOK
DR. ZSADON PÉTER ÜGYVÉDI IRODA – 2021. JANUÁR 14.
26
KÖTELMEK
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) HATODIK KÖNYV
Kötelem - kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. (Ptk. 6:1. §)
Szolgáltatás: valamely dolog adására,tevékenységre,tevékenységtől való tartózkodásra vagymás magatartásra irányulhat.
Diszpozitív szabályozás – A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja.
Osztható szolgáltatás (6:135. §) – jogi oszthatatlanság
A teljesítés ideje: kitűzött határidő/határnap, rendeltetés szerinti idő, előkészítéshez szükséges idő(6:35. §, 6:130. §) , (késedelem, előteljesítés – pénztartozás / egyéb szolgáltatás teljesítése)
A teljesítés helye: pénztartozás jogosult telephelyén / egyéb szolgáltatás a kötelezett telephelyén(6:37. §, 6:44. §)
Teljesítés módja- a jogosult köteles megvizsgálni a teljesítés megfelelőségét (6:127. §)- ha kötelezett kéri nyugtát kell kiállítani a teljesítésről (6:38. §) (Teljesítésigazolás)- Beszámítás (6:49. §), Bírósági és közjegyzői letét (6:53. §), Harmadik személy részéről történő teljesítés (6:57. §), Harmadik személy javára szóló szerződés (6:136. §)
30
SZERZŐDÉSSZEGÉS
Objektív tény - bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása
Teljesítés követeléséhez való jog (6:138. §)
Visszatartási jog (6:139. §)
Érdekmúlás – elállás, felmondás (6:140. §)
Fedezeti szerződés (6:141. §)
Kártérítés (6:142. §)
Felelősség szerződésszegésért (6:142. §)kimentés: ellenőrzési körén kívüli
előre nem látható ok, ésa kár megelőzése, elhárítása nem elvárható
A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE, EGYÉB BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ JOGINTÉZMÉNYEK
Foglaló (6:185. §) Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért… felelős(Quasi kárátalányA kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
Kötbér (6:186-189. §) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. (Quasi kárátalány)
Jogvesztés kikötése (6:190. §) A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.
Zálogjog (5:86-144. §) .. a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít.
Óvadék (5:95. §) … a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti …
EGYÉB BIZTOSÍTÉKI CÉLÚ JOGINTÉZMÉNYEK (BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK)
Kezesség – kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (6:416. §)
Garanciaszerződés – garantőr kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. (6:431. §)
Biztosítási szerződés – a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.(6:439. §)
34
EGYES SZERZŐDÉSEK
1. Tulajdonátruházó szerződések
2. Vállalkozási típusú szerződések
3. Megbízási típusú szerződések
4. Használati szerződések
5. Letéti szerződések
6. Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés
Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
4 alapvető feltétele:
1. jogellenesség,
2. felróhatóság,
3. kár,
4. okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között.
Károsodás veszélye esetén is igénnyel léphet fel a veszélyeztetett fél! (6:523. §)
36
SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁSEGYES SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK
Veszélyes üzem (fokozott veszéllyel járó tevékenység)
• mentesülés – elháríthatatlan, külső ok
• veszélyes üzemek találkozása
Más személyért való felelősség
• alkalmazott, ill. jogi személy tagja
• vezető tisztségviselő
• megbízott
• jogosult felelőssége kötelezett által harmadik személynek okozott kárért
SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁSEGYES SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK (2.)
Felelősség az épületkárokért
• Épület részeinek lehullásával okozott kár tulajdonos
• Épület hiányosságaival okozott kár tulajdonos
• pl. az építménnyel tartósan vagy más módon egyesítésre került tárgyak
• bíróság az épület fogalmi körébe vonta például a hó eltakarítás kötelezettségét is.
DE nem tartozik ide:• az épülettel nem egyesített díszítés okozta kár• a közös használatú helyiségekben elhelyezett bármilyen tárgy hiányosságából, lehullásából
keletkező kár• épület tartozékának minősülő veszélyes üzem• a közös tulajdonban álló épületrész leesése következtében valamelyik tulajdonostárs külön
tulajdona károsodott
38
SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI KÁROKOZÁSEGYES SPECIÁLIS FELELŐSSÉGI ALAKZATOK (3.)
Felelősség az épületkárokért (folyt.)
• Épületen elhelyezett tárgyak leesésével okozott kár – akinek az érdekében a tárgyat elhelyezték
• Tárgyak kidobásával, kiejtésével, kiöntésével okozott kár
• a helyiség használója. Ha megnevezi a károkozót, akkor a használó kezesként felel.