Bízhatunk-e a Bibliában

8/15/2019 Bízhatunk-e a Bibliában

http://slidepdf.com/reader/full/bizhatunk-e-a-bibliaban 1/51

Szabó FerencBízhatunk-ea Bibliában?

Bizhatunk_t.qxd 2006.10.01 21:04 Page 1



SZABÓ FERENC

BBízha ízha tunk tunk -e-e

a Ba Bibib l iábl iáb an?an?

Szabó Ferenc 2006




TTar ar tt a loalo m m

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7I. NÉHÁNY SZÓ A BIBLIÁRÓL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. A CSAPONGÓ FANTÁZIA SZÜLEMÉNYE? . . . . . . . . . . . . . . . .

Két, egymásnak ellentmondóteremtéstörténet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Honnan lett Kainnak felesége? . . . . . . . . . . . . . . . . .Mózes szerint szilárd boltozat az ég? . . . . . . . . . . . . Jónás a hal gyomrában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Emberáldozat a Bibliában? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Egy ismeretlen nép felfedezése . . . . . . . . . . . . . . . . .A város, amelyrõl azt hitték,nem is létezett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Egy ismeretlen uralkodó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ellentmondás vagy értelmezési kérdés? . . . . . . . . . Jézus két nemzetségtáblázata . . . . . . . . . . . . . . . . . .Lukács mint történész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A Noénak adott feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. R É G ÉS ZE T É SBIBLIA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ábrahám kora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Sodoma és Gomora: léteztek-eezek a városok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Tudott-e Mózes héberül írni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Az egyiptomi csapások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lektorálta: Holló Péter, Kecskeméti János

Felelõs kiadó: Szabó Ference-mail: [email protected]

www.szaboferenc.hu

Nyomtatás: ......................, ....................

ISBN 963 06 0904 5






I .I .

Néhán Néhán y szó a B y szó a Bibib l iár l iá r óó ll

A A Biblia két részbõl áll: az Ószövetséget az i. e. XV.századtól kb. i. e. 400-ig írták, és 39 iratot tartalmaz, azÚjszövetséget az i. sz. I. században jegyezték le, és 27iratból áll. A Bibliának több mint negyven szerzõjevolt, a legkülönbözõbb foglalkozású emberek, mégisegyedülállóan egységes könyvet alkottak.

Mózes Egyiptom trónörököse volt, Józsué hadvezér,Dávid és Salamon Izrael királyai, Dániel magas rangúállamférfi, Ámós pásztor, Nehémiás királyi udvarbantisztviselõ, Péter halász, Máté vámszedõ, Pál jól kép-zett rabbi. Különbözõ helyeken és körülmények közöttéltek és alkottak: Mózes a pusztában, Dávid bujdosásközben, késõbb a palotájában, Pál utazásai során és arómai börtönben, János Pátmosz szigetén, kényszer-munka közben. Három világrészben keletkeztek ezekaz iratok: Ázsiában, Afrikában és Európában. Háromnyelven írtak a szerzõk: az Ószövetség nagyrészt hé- ber, kis részben arám nyelven, az Újszövetség pediggörögül íródott. Josephus Flavius (….–….) történetíróarról tudósít, hogy az Ószövetséget annyira tisztelet- ben tartották, hogy az évszázadok során senki semmert volna bármit is hozzátenni vagy elvenni belõle.

9




Bizhatunk t qxd 2006 10 01 21:04 Page 12



Néhány szó a Bibliáról

Induljunk hát a látszólagos ellentmondások nyomá- ba, és vizsgáljuk meg, lehetséges-e egyértelmû és bár-ki számára elfogadható bizonyítékot találni arra, hogya Biblia Istentõl származik?

13

Bízhatunk-e a Bibliában?

könyv van még, amelynek a szerzõi ilyen figyelemre-méltó, jellemes emberek? E könyv egyedülálló erkölcsi jellege visszavonhatatlanul választásra, döntésrekényszeríti az embert. Úgy tûnik, senki sem tud érin-tetlen és semleges maradni a Bibliával szemben.

Talán ez az oka annak is, hogy a Biblia a világon alegnagyobb példányszámban eladott, a legelterjedtebb,a legtöbbet fordított és legtöbbet olvasott, de egyben aleginkább gyûlölt könyv is. Ez az oka annak, hogy so-ha egy könyvet annyira nem támadtak, kritizáltak,vontak kétségbe és semmisítettek meg, mint a Bibliát.Talán ugyanazért gyûlölik sokan a Bibliát, mint a bûnö-zõ a törvényt, amelynek paragrafusai alapján elítélik.

Ennek a fordítottja is igaz: a Biblia a legjobban sze-retett könyv a világon. Krisztus mondta egyszer a ha-mis prófétákról:»Mert gyümölcsérõl lehet megismerni a fát… Minden jó fa jó gyümölcsöt terem, de a rossz fa rossz

gyümölcsöt terem.«(Máté 7,16–17) Pontosan ezt lehetelmondani a Bibliáról is. Ha erkölcsi tanítása nemcsakrendkívül érdekes, hanem jó és hasznos is – röviden,ha a Biblia jó könyv –, akkor annak gyümölcsökbenkell megmutatkoznia. Marcus Aurelius, Konfucius ésmás moralisták magas színvonalon álló munkákat ír-tak az etikáról. De ki tudna egyetlen példát hozni,hogy egy ember azért él valóban jó és szent életet,mert e bölcselõk könyveit tanulmányozta? Azok akönyvek csakugyan egy bizonyos ideált nyújtanak, dea gyakorlat azt mutatja, hogy azt az ideált az elbukottember nem éri el, mert hiányzik az ereje hozzá. Szem-mel láthatóan csak a Bibliának van meg erre az ereje.”( Így keletkezett a Biblia,25–26. o.)

12


Bizhatunk t qxd 2006 10 01 21:04 Page 14



I I .I I .A csA csapap ongó fongó f anan tt áz iáz i aa

szüleménszülemén ye? ye?

A A „Könyvek könyvét” sokan és sokszor vádolták az-zal, hogy pontatlan, ellentmondásos könyv, amely amodern ember figyelmére egyáltalán nem érdemes.Ha végignézzük e támadások történetét, hamarosankiderül: a Bibliának felrótt tévedések közül számtalan-ról bebizonyosodott, hogy az értelmezõk tévedtek,

vagy a régészet cáfolta meg az ellenvetéseket. A teljes-ség igénye nélkül nézzünk meg néhány „tévedést”,„ellentmondást” vagy „legendát”.

Kétféle teremtéstörténet? A teremtés könyveelsõ és második fejezete a kritikusokszerint két különbözõ teremtéstörténetet mutat be.Szerintük ez a szöveg különbözõ szerzõk mûve, és ezszolgál egyik alapjául annak az elképzelésnek, melyszerint a Mózes öt könyve több „forrásból” származik.Valóban így lenne? Az elsõ fejezet átfogó módon me-séli el a világ teremtésének fõbb lépcsõfokait. A máso-

14 15



















31

I I I .I I I .R R égéégé szet észe t é s Bs Bibib l il i a a

A A z elõzõ fejezetben említett régészeti felfedezésekenkívül is bõséggel vannak leletek, információk, ame-lyek más forrásból igazolják a Bibliában feljegyzettekvalódiságát.

Ábrahám kora

A Biblia bírálóinak egyik kedvenc terepe a pátriárkákkora. Ábrahám korából is vannak azonban leletek,amelyek az akkori szokásokat bemutatva fényt vetnekaz ószövetségi történetek hátterére, a kort jellemzõgondolkodásmódra.

„A következõ példa világosan mutatja, hogyan tá-masztják alá ókori feljegyzések a Bibliai történeteket.Egy Nuziból származó adoptálási szerzõdés tájékoztat bennünket az örökbefogadás szabályairól. EgyNashwi nevû gazdag ember fiává fogadta az ifjúWullut. Az örökbefogadott fiatalembernek kötelezniekellett magát, hogy nevelõapja lányát feleségül veszi,és nevelõapját is annak haláláig eltartja. Nashwi halá-la után Wullu örökli a családi vagyont, beleértve a csa-

vagy rácsos volt, és az ürülék lecsúszott róla vagy át-pergett rajta, majd vízzel leöblítették (víz bõven volt!),vagy az ürüléket komposztálták, és a férgek lebontot-ták. A rácsszerû aljjal és egy alatta elhelyezett ferdedeszkával ellátott ketrecek öntisztítóak. Ha a ketrece-ket jó sok alommal látták el, egy adag talán egy egészévre elég volt anélkül, hogy ki kellett volna cserélni.Az abszorbeáló anyagok (pl. fûrészpor, puhafaforgácsvagy tõzegmoha) csökkenthették a nedvességtartal-mat és így a kellemetlen szagokat is.Nem volt lehetetlen tehát a Noénak adott feladat.

A biológiának az élõlények osztályozásával foglalkozó ága.


























Bízhatunk-e a Bibliában? Régészet és Biblia

a legkorábbi fennmaradt bizonyíték idõpontjai közötti inter-vallum tehát olyan kicsi, hogy gyakorlatilag elhanyagolható,és most már semmi kétség sem lehet afelõl, hogy a Szentírástlényegében olyan formában ismerjük, ahogyan megírták. AzÚjszövetség könyveinek mind a hitelessége, mind pedig azáltalános egysége véglegesen megalapozottnak tekinthetõ .«

J. Harold Greenlee, az újszövetségi görög nyelv tu-dósa hozzáteszi:»Mivel a tudósok általában megbízható-nak fogadják el az ókori klasszikusok írásait, annak ellenére,

hogy a legkorábbi kéziratok oly sokkal az eredeti írások utánkeletkeztek, és a fennmaradt kéziratok száma sok esetben na- gyon kevés, világos, hogy az Újszövetség szövegének meg-bízhatósága ennek megfelelõen garantáltnak tekinthetõ .«”(I. m., 44–45. o.)

A -kivégzõdés ezekben a nevekben egy földrajzi névre mutatószócska volt, melyet nem ejtettek ki.

54 55

Caesar Kr. e. 58 és 50 között írta a gall háborúkrólszóló mûvét, amelynek hitelessége a halála után ezerévvel keletkezett, kilenc vagy tíz másolaton alapszik.

Ezzel szemben az Újszövetség hitelességével kap-csolatban szinte zavarba ejtõ az anyag bõsége. Krisz-tus élete és a második század közötti idõszakot áthida-ló korai papirusz kéziratok felfedezése óta rengetegmás kézirat is napvilágra került. Ma több mint kétezeraz Újszövetség kéziratos másolatainak száma. Az Ili-

ásznak, amely kéziratok számát tekintve az Újszövet-ség után a második helyen áll, 643 másolata van.

Sir Frederic Kenyon, a British Museum egykoriigazgatója és fõkönyvtárosa, akinél illetékesebb sze-mély nem adhat szakvéleményt kéziratokkal kapcso-latban, a következõket írja:»Az eredeti fogalmazvány és










































A döntõ érv a hitelesség mellett

nincsen több; Isten vagyok, és nincs hozzám hasonlatos. Ki

megjelentem kezdettõl fogva a véget, és elõre azokat, amikmég meg nem történtek, mondván: tanácsom megáll, és vég-hezviszem minden akaratomat.”(Ésaiás 46,9–10)

Beteljesedés után kitalált próféciák.Forrás: Josh McDowell:Több mint ács,Timótheus Kiadó, Budapest.Egymás utáni ötösök esélye sokkal kisebb, mint egyetlené, különös-képpen az ilyen nagyságrendûé jóval túlmutatna minden felfoghatószámon, ezért az egyszerûség kedvéért ezt itt nem kalkuláltuk bele.Werner Gitt: Meg van írva…,120–132. o.Huber Lipót: A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint,Hit-tudományi Folyóirat, 1902.A zsidók az évet tavasztól tavaszig számították, ezért kell így jelöl-nünk a szóban forgó éveket.

95

Bízhatunk-e a Bibliában?

94

Az igazi Messiás ismertetõjegyeiNem sorolhatjuk fel a háromszáznál több próféciát,csak néhányat. Dávid családjából kell származnia, Bet-lehemben kell megszületnie, és Názáretben nevelked-nie. Pontosan 27 õszén kell fellépnie Palesztinában,amikor még áll a jeruzsálemi templom. 31 Nisán hó-napjának 14. napján kell meghalnia. Bûnözõk közöttfeszítik keresztre. Nem a saját, kizárólag csak a mások bûnei miatt kell meghalnia: tiszta és ártatlan áldozat-ként, s három nappal késõbb feltámad. Ezek és az ösz-szes többi jövendölés egyetlen emberben, és senkimásban, Jézus Krisztusban teljesedtek be. Ezek a jö-vendölések minden elõítélet-mentesen gondolkodótmeggyõznek arról, hogy Isten létezik, mert más nemtudta volna kijelenteni az eseményeket elõre, s így aBiblia valóban Istentõl származó kinyilatkoztatás.Blaise Pascal szavaival zárjuk le vizsgálódásunkat:„Különféle, egymással ellentétes vallásokat látok, kö-vetkezésképpen mind hamis, kivéve egyet, amelyiknem az. Mindegyik a maga tekintélyére hivatkozvaköveteli, hogy higgyenek benne, és fenyegeti a hitetle-neket. Ezen az alapon tehát nem hiszek bennük. Mertezt akárki mondhatja, akárki kijelentheti, hogy õ pró-féta. Ám azt látom, hogy a keresztény vallásban betel-

jesedett jövendölések vannak, ezt pedig egyik semmondhatja el magáról.” (Gondolatok, 693. töredék,Põdör László fordítása)

Isten így szól hozzánk Ésaiás könyvében:„Emlékez-zetek meg a messze régi dolgokról, hogy én vagyok Isten és



F lh ált i d l




Felhasznált irodalom

98 99

Werner Gitt: Meg van írva…,Evangéliumi kiadó, Bu-

dapest, 1995Szûcs Ernõ:Beteljesült jövendölések,Magyar Reformá-tus Külmissziói Szövetség, Budapest, 1936Stramszki István, Nagy Viktória: A megváltás történe-te,Sola Scriptura Teológiai Fõiskola, jegyzet

FelhasználFelhasznál t ir t i r oo dalodalo m m

Jó Hír, bibliai folyóirat, 1994/3., Oltalom Alapítvány,BudapestDon Batten, Ken Ham, Jonathan Sarfati, Carl Wie-land:Kérdések a kezdethez,Evangéliumi Kiadó, Buda-pest, 2003.Benedikt Peters, Bruno Schwengeler:100 kérdés a Bib-liáról,Ethos, Budapest, 1998Vankó Zsuzsa: Megvalósítható-e a prekoncepciók nélküliexegézis a Jefte-történet esetében?,Sola Scriptura teoló-giai folyóirat, 2001/1–2.Vankó Zsuzsa: Az „Úr Szolgájának” szenvedése és meg-dicsõülése – Ésa 52,13–53,12 írásmagyarázata,SolaScriptura teológiai folyóirat, 2006/1. Josh McDowell:Több mint ács,Primo Kiadó–Timó-theus társaság, Budapest, 1991 Így keletkezett a Biblia,Evangéliumi Kiadó, Budapest,1995Gleason L. Archer: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata,Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány, Budapest,2001Siegfried Horn: A bibliai régészet XX. század eleji feltá-rásai,Budapest, 1953Vankó Zsuzsa, Reisinger János:Bevezetés a Biblia ta-nulmányozásához,Bibliaiskolák Közössége, Buda-pest, 1993




100

Bízhatunk-e a Bibliában

Documents