Birtokosok és birtokok - mek.oszk.humek.oszk.hu/13100/13191/13191.pdf9 Discussiones Neogradienses 12. Bocskai István, Bocskai Miklós fia, a nagymúltú család utolsó férfitagja

Discussiones Neogradienses

Discussiones Neogradienses 12.

DISCUSSIONES NEOGRADIENSES 12.BIRTOKOSOK ÉS BIRTOKOK

Szerkesztette:Dr. Szirácsik Éva

Olvasószerkesztő:Szabóné Tősér Anett, Szigediné Bencsik Hajnalka

Angol rezümé:Tátrai Emese

Borítóterv:Birkás Babett, Moravszki András

Nyomdai előkészítés:Moravszki András

Készült a Nógrád Print Kft gondozásábanFelelős: ügyvezető

Kiadja a Nógrád Megyei Múzeumi SzervezetFelelős kiadó: Dr. Szirácsik Éva megyei múzeumigazgató

HU ISSN 0236-7041ISBN 978-615-5284-00-7

Salgótarján, 2012

5

D i s c u s s i o n e s N e o g r a d i e n s e s12.

TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTS

Ulrich Attila •BocskaiIstvánzemplénifőispánelkobzottbirtokai1672-ben .....................9 •TheConfiscatedEstatesofIstvánBocskai,SupremusComesof ZemplénCountyin1672

Dominkovits Péter •Sopronvármegye16—17.századiuradalmaiahistoriográfiában(Vázlat) ......... 17 •DemesnesinSopronCountyinthe16thand17thCenturiesinHistoriography

B. Gál Edit •ADebrő-parádiuradaloma17—18.században ......................................... 47 •TheDebrő-ParádEstateinthe17thand18thCenturies

Tarkó Ilona •RabkereskedeleméssarcalkuBatthyányI.Ádámuradalmában ................71 •SlaveTradeandRansomDealsintheDomainofAdamBatthyányI.

Komjáti Zoltán Igor •AkurucfoglyokkalvalóbánásmódFüleken KoháryIstvánfőkapitányságánakkorában(1672—1682) ......................... 113

•ThetreatmentoftheKurucianprisonersinFülekFortress inthetimeofStephenKoháryCaptain-General(1672—1682)

Szirácsik Éva •AmajorságitermelésaNógrádvármegyeiközpontúKoháry-birtokokon aRákóczi-szabadságharcután ................................................................ 131 •ManorialProductionontheNógrádCounty-centredEstates oftheKoháryFamilyaftertheRákócziFreedomFight

Horváth Zita •AparasztsághelyzeteBorsodmegyébenazúrbérrendezésidején .......... 161 •TheSituationofPeasantryinBorsodCountyinthePeriodofSocageRegulations

Lukács Gábor — Tóth Éva •FesteticsGyörgy,atudatosbirtokgyarapító............................................. 175 •GyörgyFesteticstheself-consciousestatedeveloper

6


Kaposi Zoltán •Ahitbizományiműködésnehézségeiapiacosodáskorában ................... 189 •ProblemsofFideicommissumintheAgeofGrowingMarketSystem

Czeglédi Noémi •Afalusielöljárókszerepeafeudálisjogszolgáltatásban .......................... 221 •TheRoleofVillageStewardsinFeudalJurisdiction

Balaton Petra •Afeudálisszékelytársadalomváltozásaiapolgáriátalakuláskorában .... 233 •ChangesoftheFeudalSzékelySocietyinthePeriodofBourgeoisTransition

7


A KöTET MUNKATáRSAI

Dr. Balaton PetraKároliGáspárReformátusEgyetemBTK,Budapest

Dr. B. Gál EditMátraMúzeum,Gyöngyös

Dr. Czeglédi NoémiGödöllőiVárosiMúzeum,Gödöllő

Dr. Dominkovits PéterGyőr-Moson-SopronMegyeSoproniLevéltára

Dr. Horváth ZitaMiskolci Egyetem BTK, Miskolc

Dr. Kaposi ZoltánPécsi Tudományegyetem KTK, Pécs

Dr. Komjáti Zoltán IgorDebreceni Egyetem BTK, Debrecen

Dr. Lukács GáborPannonEgyetemGeorgikonKar,Keszthely

Dr. Szirácsik ÉvaNógrádiTörténetiMúzeum,Salgótarján

Tarkó IlonaPázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba

Tóth ÉvaPannonEgyetemGeorgikonKar,Keszthely

Dr. Ulrich AttilaJósaAndrásMúzeum,Nyíregyháza

9


Bocskai István, Bocskai Miklós fia, a nagymúltú család utolsó férfitagja volt. Apja,Miklós,a„hajdúfejedelem”BocskaiIstvánutolsóvérrokona.1 A fejedelem „unokaöccse”,azifjabbikIstván1647-benlettZemplénvármegyefőispánja,1655-ben királyi táblai ülnök lett.2 A főispánhagyományosan jó kapcsolatot ápolt aRákócziházzal,aMagyarországiésErdélyinemességgel is.Azegyébkéntvisz-szahúzódó természetű főispán„hangja”az1660-asévekben lett egyreélesebb,ésaWesselényiösszeesküvésbenteljesedettkielégedetlensége.Azösszeesküvésszálainakfelgöngyölítésekorelhangzottvallomásokalapjánakamaraiügyészekhosszúbűnlajstromotírtakazöregedőfőispánszámlájára.Azügyészivádiratsze-rint a felkelés egyik értelmi szerzője volt, I. Rákóczi Ferenc tanácsosa, az egyik legmagasabbrangúlázadó,aki„eretnek”vallásúlett.Anémeteketidegenekneknevezte, a kassai gyűlés után a lázadó katonák főfelügyelőjévé választották. AGömörvármegyei rendigyűlésenaszabadságkivívásáraszólította felavárme-gyét.ÜdvözölteaDunáninnenivármegyékbesztercebányaigyűlését,résztvettakassaigyűlésen,jelenvoltatállyaitanácskozáson.Sürgetteazinsurrekcióössze-hívását,ésjónakláttavolna,haajobbágyokképviselőitismeghívjákaterebesigyűlésre. Ezzel a gondolatával a főispán előrevetítette anemesség és anemte-lentömegekközöttiösszefogásszükségességénekelvét,amellyelkoránakegyikelőfutára lehetett. Az előbb említett terebesi gyűlésen nemmellesleg Rákóczihűségéreszólítottafelazottmegjelentnemesség,polgárságtagjait.Jelenvoltaszomotorimustrán,ésgyakranmondogatta,hogy inkábbhalljaa török„allát”,mint anémet „berdót”.Támogatta a török szövetséget, és a török fennhatóságelismerését,CzeglédyIstvántkövetkéntErdélybeküldte.Felszólítottaahegyaljai

BOCSKAI ISTváN ZEMPLÉNI főISPáNELKOBZOTT BIRTOKAI 1672-BEN

ULRICHATTILA

1 A család genealógiáját Bocskai temetésén elhangzott beszédeket tartalmazó kötetben követhet-jük nyomon. „Az Tekéntetes Méltóságos Bocskai Familiának Genealogiája, mellyet ugyanezen deák orationak Authora, etc. A’ Kolosvári Reformata Ecclesianac Templomában, az Oratio után el olvastatott”. Ebben olvashatjuk, hogy Bocskai István apja Miklós, nagyapja András, dédapja Gergely, ükapja László volt, aki Bocskai István erdélyi fejedelem nagyapjának édestestvére volt.

2 Nagy, 1857.3 MOL NRA Fasc. 718. No 1—27.

10


mezővárosokatésfalvakat,hogyTokajbangyűlésttartsanak.Hosszútehátalista.3

AWesselényimozgalombanvállaltfontosszerepemiattnekiésmásodikfele-ségének4TörökKatalinnakiselkoboztákbirtokait.AbüntetéselőlErdélybeme-nekült,ahol1672.december24-én,Kolozsváronhaltmeg.Mivelgyermekeegyiknejétőlsemmaradt,ígybennehaltkiaBocskaicsalád.5

Afőispánuradalmaitésfeleségehozományátjelentőzétényibirtokotakamaramár 1670-ben lefoglalta. Bocskai István legkisebb uradalma a Sáros vármegyében fekvő demetei uradalom volt, ami 1670-ben került kamarai tulajdonba. A névadó község-központraépülőkisuradalmacska,amimindössze4helységbőlállt, jószervezetbenműködött.AbirtokotaDemeténépültkastélybólirányították,aholegyföldesúrivámishelyetkapott.EnnekbevételeközösvoltaSzemerecsaláddal(körülbelül 19 Ft évente családonként).A falubankocsmát, sörfőzdét,malmotírtakössze,illetveittkerültkialakításraamindössze137köblösmajorság,ésa32szekérszénátadórétallódium.AdomíniumhoztartozóDemete,Becsfalva,TricsésNagyszilvafalvakban4—4egész-ésféltelkesjobbágy,illetve17zsellérlakott.6 Érdekességkéntemlítjük,hogyazösszeírásegyegészjobbágytelkenülőzsellér-sorba vett családot is lejegyzett!Egy újabb forrás alapján a főispán demetei kastélya bástyás, erkélyes kőből

épültépület.Akastélyterületéntalálunkdarabantházat,istállót,sörfőzdét,sőtmég iskolának való szobát is!7Azuradalomhoz3nyomáson150köblösföld,és16 részből álló, 10 szekér és3—4öl szénát termő rét (DemeténésBecsfalván)tartozott.Demeténmalomalkottaa földesúrihaszonvételt,amelybenamolnárharmadosvolt.Adomíniumbankétvargaárendásélt,azegyikDemetén,amásikFricskén,6és8pársaruvoltazéves„adójuk”.Fricskénlengyelszármazásúfaze-kas is lakott, árendában fazékkal tartozott.

település fő ökör tehén tinó borjú bika sertés juh telek

Demete 11 16 18 14 3 -- -- -- 2

Nagyzubna 1 -- -- -- -- -- -- --pusz-

ta

Becsfalva 4 2 4 5 -- -- 1 -- ?

fricske 6 14 13 8 4 2 -- 39 2

összesen 22 32 35 27 7 2 1 39 4

4 Első felesége nagylónyai Lónyay Zsuzsanna volt.5 Nagy, 1857. 128—135., 134—135.6 MOL U et C Fasc. 174. No. 73. A puszta telkek száma 3.7 MOL U et C Fasc. 5. No. 21. 1670. június vége – július 1.

11


Akamaraikimutatásokszerintademeteiuradalomból1670—72között278kas-saiköbölkétszerest,100köbölárpát,118köbölzabot,1köbölköles,12¾köbölborsót,6,5köböllentvételeztekbe.Akamaraikiadásioldaltekintélyesvolt–amiismételtenfelhívjaafigyelmetafeudálisgazdálkodásextenzivitására,illetveama-gyarnagybirtokmagaskiadásioldalárais.Azújbólivetésre,sörfőzésre,konven-ciókra kiadott mennyiség 241¼kétszeres,82árpa,91zab,13¾köles,10,5borsó,és 5¼köböllenvolt.Amaradvány–denevezhetjükhaszonnakis–mindössze36¾ köbölkétszeres,18köbölárpa,27köbölzab,2¼köbölborsó,1¼köböllen,1köbölköles.Aszerdahelyiuradalomszintén1670-benkerültelkobzásra.Azóriásikiterjedé-

sűbodrogköziuradalomhoz40településtartozott,aközbenidevontbacskóiura-dalmi résszel, illetve a szintén ide szolgáló rutén falvakkal együtt. Az uradalom szolgálónépességeakövetkezőképpalakult:223egész-,57fél-,4db2/4telkesgazda,10zsellér,29hajdú,és3inskripciós8alkotta.Nagyonmagasvoltapusztákszáma:365(!)egésztelek,24féltelek,3db¼telek.Azuradalomközpontjábanaszerdahelyikastélyállt,összesen702köblösuradalmiszántóval(Szerdahely,Bottyán)és317szekérszénátadóréttel.Abottyániallódiumazottfelépítettfakúriáhozszolgáltattabeamegtermelt javakat.Adomíniumhoztartozottegy,aBodrogonlévőgázló,aminekjövedelme40Ftés80kősóvolt.AmásikközpontotBacskónalakítottákki:itt770köblösföld,197szekérszénátadórét-majorságottalálunk.Jelentősnekmondhatóazuradalmiszőlőtermesztésis.Magukaszőlőkugyannemelsőosztályúminőségűekvoltak,azonbanaHegyaljáhozközelesőterületekmégjóbortprodukáltak.SzerdahelyenésNagykövesden9(40hordósterméssel), Nagybáriban, Ladmócon, Balasócon és Kisfalun egy-egy (összesen87hordó)szőlőtírtakössze.Abacskóiuradalomhozösszesen6szőlőtartozott(Bacskón3,Gálszécsen3,termésük50hordóttettki).9Atöbbrészbőlállóhatal-maskiterjedésűszerdahelyiuradalomnakalegkisebbrészeaszürteirészvolt.Amindösszehárom településbőlállóuradalmacskaközpontjábana szürteikúriaállt, azott kialakított 57köblös föld-, és 35 szekér szénát adó rétallódiummal.Ehhezarészhez3egésztelkes,19féltelkesjobbágy,ésegyzsellértartozott,apusztákszámaösszesen15.Eztarésztazelkobzásautánakamara(király)Vé-csey Sándornak adta.Aforrásokbizonytalanságárajópéldávalszolgálegymásikösszeírás.10 A szer-

dahelyi uradalomközpontjábankőkastély állt, innen szervezték abirtok gaz-daságimunkájátis.Ahelységbensörfőzde,kocsma,vám(50Ftkészpénzés30kősóévesjövedelemmel),szárazmalom(40köblösbevétellel)volt.Akastélyhoz

8 Az inskripciósok 3 nemesi telken éltek.9 Az uradalom három kocsmájában Bocskón, Kereplyén és Kohanócon az adatok szerint 24

hordó bort mértek ki évente.10 MOL U et C Fasc 9. No 69.

12


3nyomáson600köblösföld(228jugerum),és5darabrét(113szekérnagyságú),Szerdahelyen5(154hordó),Ladmóconegy(10hordó)allodiálisszőlővel.11 To-vábbiallódiumokattalálunkKiskövesden(50szekérnyirét),Lukán(200szekér-nyirét),Bereckin(3szekérnyirét).Akiterjedturadalombanegy„aluradalom”(officiolátus?)isműködött:aboty-

tyáni.Bottyánfalubanmajorságiközpontlettkialakítva,majorházzalacentrumá-ban.Allodiálisföld2nyomásban341köböl,rét6darabban167szekérszénater-méssel.Azofficiolátushoztartozóerdő4000sertésmakkoltatásáravoltelegendő.Abottyáni részenazerdők jelentősnagyságbanvoltak jelen:Ágcsernyőnnemmeghatározottnagyságú,Agárdonazonban5000sertésnekvalóvolta földesúrtulajdonában.Aszerdahelyi rész jobbágyiadózása terénáltalánosnaktekinthetőapénzbeli

cenzus,konyháravalóélelmiszerekadásávalkiegészítve,gabona-éssertéstized,esetenkéntbortized.Ajobbágyirobot3napottettkiegyhéten.Szerdahelycen-zusa50dénárvoltjobbágycsaládonként,és3—3tyúk.Abottyánirészbenacen-zuspénzbelirészemegegyezettazuradalmival,tyúkbólviszontcsakegyetadtak.Különbségarobotnapokszámábanvolt:ittugyanisajobbágyokhetinégynapotdolgoztakaföldesúriföldeken.Terhelteőketszekerezésisaratáskörnyékén,ami„korábban”heti kétnapvolt. Szőlőrobottal is terheltékőket, az adatok szerintszőlőmunkaidejénszinténheti4napotkellettdolgozniuk.

tele

pülé

s

fő férf

iak

ökör

ló teh

én

borj

ú

sert

és

szől

ő

méh

juh

tele

k

Szerdahely 47 64 77 34 59 -- 85 45 -- -- 23 ½

vécs 14 23 54 -- 23 -- 46 -- 12 -- 7

Nagykövesd 4 4 14 -- 8 -- 14 -- -- -- 2

Kiskövesd 11 17 36 -- 19 -- 28 13 8 -- 5 ½

örös 2 2 6 -- -- -- 3 1 5 -- 1

Luka 6 14 40 -- 27 -- 32 -- -- -- 3

Berecki 14 16 16 -- 22 -- 37 -- 14 -- 7

Bottyán 8 14 -- -- 2 7 17 -- -- -- 4

ágcsernő 16 30 36 4 24 8 57 -- 8 -- 12

11 Szerdahely: Szilágyi 100, Mayr 25, Balasi 18, Paczk 6, Boho 5 hordós terméssel. A ladmóci szőlő neve Telek volt.

13


tele

pülé

s

fő férf

iak

ökör

ló teh

én

borj

ú

sert

és

szől

ő

méh

juh

tele

k

Bisztra 1 2 4 -- 3 -- 3 -- -- -- ½

Patkanóc 9 8 15 3 12 13 24 8 -- 39 10

Medvedóc 3 3 -- -- 2 1 5 3 -- 18 2

Suko 1 2 4 -- 4 4 4 4 1 -- 1

Csapocska 8 11 8 -- 8 5 7 8 -- 18 3

Benedeki 7 6 10 2 13 8 17 7 -- 8 5

Kálnik 6 9 2 -- 9 8 7 5 -- 12 8

Balasóc 5 6 4 -- 3 3 4 4 -- -- 3

Szomotor 7 6 28 -- 14 10 28 14 2 -- 3 ½

összesen 169 237 354 43 252 69 450 109 54 87 101

AruténfalvakesetébenPatkanócadózásavoltameghatározó.Pénzbelicenzu-suk50dénárcsaládonként,emellettegyövet,zsineget,tyúkotadtak.Sertésbőlésjuhbóltizedetfizettek,azesetlegesszőlőkutánnemadóztak.Robototabalasóciszőlőkbenkelletttenniük.Balasócon6szőlő,körülbelül40—50hordóstermésűvolt.Emellettbiztosítaniukkellett40hordót,8kádatés2„szedőedényt”.A főispán feleségét zétényi Török Katalint is teljes birtokelkobzás sújtotta.

Bocskainézétényiuradalmátszintén1670-benokkupálták.AtúlnyomórészbenaBodrogközhöz, illetveZemplénhezkapcsolódóuradalomközpontjaanévadótelepülésenZéténybenvolt,aholkastély,és fábólépültkúria isa földesúrren-delkezésére állt.12Aszemtermelés443köblösuradalmiföldönfolyt,arétek140szekérszénátteremtek.SzőlőmajorságKirályhelmecen,Szerdahelyen,Kövesden,Varkócon(Tornavármegye)voltkialakítva.A8szőlő55hordósterméstadott.Azétényidomíniumhozezenkívülmégtolcsvaibirtokrész is tartozott.Akastély„módra”kőbőlépültházkörülszinténkialakítottákamajorságigazdálkodásfel-tételeit.Atolcsvaibirtokhozmalom,mészárszék,35köblösföld,4szekérszénáttermőrét,éstermészetesen6szőlőtartozott:ezutóbbiak80hordósterméssel.Kutatásunk több kamarai forrás egybevetésévelmegpróbáltameghatározni a

főispánésfeleségebirtokainakallodiáliskiterjedtségét,azáltalukbirtokoltjobbá-gyokszámát,azokadózásaláesőállatállományát,azuradalmakpénzbevételének

12 MOL U et C Fasc. 157. No 73. Az uradalomban 53 egész-, 30 féltelkes jobbágy, 1 zsellér, 6 házatlan zsellér szolgált, a puszták száma 17 volt.

14


nagyságát. Bocskai István uradalmaiban összesen 1035 kassai köböl nagyságúuradalmiföldet,533szekérterületűrétet,19majorságiszőlőt,177hordóstermé-sűtírtakössze.Bocskainézétényiuradalmában478köbölszántót,144szekérnyirétet,illetve14szőlőt,135hordóstermésselvetettekpapírra.13 Az adatok kiterjedt allodizálásraengednekkövetkeztetni,amittermészetesenazuradalmaksíkvidéki(Bodrogközi)jellege(ademeteiuradalomkivételével)islehetővétette.Bocskaiszerdahelyiuradalmához18településtartozott,azabbanélőjobbágy-

családfőkszáma169,ajobbágyfiaké,testvérekétovábbi237fő.A169különállócsalád101telketbirtokolt.Birtokukbanösszesen354darabökör,43ló,252tehén,69borjú,450sertés,87juh,54méhcsalád,109szőlővolt.Ademeteiuradalom4falvában22jobbágyfőés32továbbiférfilettfelmérve.Nekik32ökrük,35tehe-nük,36borjújuk,1sertésük,39juhukés4szőlőjüklettösszeírva.14

Azuradalmakpénzbevételétkamaraiösszeírásokból tudjuknyomonkövetni.Azalábbitáblázatbanláthatjukazoknagyságát1670—72között.Felhívjukarraafigyelmet,hogyatörténelmieseményeknagybanzavarhattákakamaraiadósze-dőkmunkáját,ígyalakulhatottkinagyeltérésazegyébkéntakétmajorságiköz-pontot alkotókéturadalomban, Szerdahelyen ésBottyánnál. 1670-benBocskaibodrogköziésközép-zempléniuradalmai2635Ft81dénárjövedelmetadtak,amiigencsakkevésnektűnik,haabirtokterületetvesszükalapul.Aháromévalatt(az1672-escsonkaévetisbeszámítva)6593Ft84dénárbevételszármazott.Akis,Sá-ros vármegyei demetei birtokrész 232 Ft 73 dénárt bevételt jelentett a kamarának. ÖsszesenaBocskaibirtokok1670—72között6826Ft40dénárpénzjövedelmetbiztosítottakazállamnak.Azétényiuradalombevételeemelletteltörpül,mind-össze635Ft73dénárraljárultakhozzáabevételekhez.15

név uradalom 1670 1671 1672

Bocskai István Szerdahely,Bottyán 1278 Ft 74 d 528 Ft 43 d 321 Ft 25 d

Bocskai István Parnó, Bocskó, Polyánka

1357 Ft 7 d1673 Ft

69 d1434 Ft

66 d

Bocskai István Demethe 59 Ft 74 d 116 Ft 66 d 57 Ft

Bocskainé Török Katalin Zétény 481 Ft 65 d 154 Ft 8 d --

13 MOL U et C Fasc. 157. No 73.14 Az adatok nem tartalmazzák Bocskai parnói uradalmának számait.15 MOL E 263. Szepesi Kamarai Levéltár, Szepesi Kamara számvevősége. Libri perceptionum et

erogationem 1567—1746. 1670—73 között konfiskált javak. Filmtár: 3945. doboz.

15


Abocskóiéspolyánkaiuradalommajorságaiban4377köbölelegyesbúza,811köbölárpa,és1282köbölzabtermett1670—72között.Akiadás,4260¼, 738 és 1083 ¼köböllett.Amaradvány116¾köbölbúza,73köbölárpaés198¾ zab. A haszontehátabúzaesetébemindössze2,65%(!!),aárpaesetében9,89%,azabesetébenpedig15,50%.Ademeteirészbirtok278köbölbúzát,118köbölzabot,20 ¾tatárka,1köbölkölest,12 ¾köbölborsót,6,5köböllenmagottermett.Aka-marai kiadások után ebből 36 ¾köbölbúza,18köbölárpa,27köbölzab,7köböltatárka, 2 ¼köbölborsó,1¼köböllenmag,és1köbölkölesmaradt.Egymásik kamarai forrás szerint 1670-benBocskai sárosi, zempléni és ungi

birtokain az alábbi terméseredmények érték el.

várm

egye

búza

gabo

na

eleg

yes

búza

árpa

zab

tön

köly

tatá

rka

köle

s

len

16

bors

ó

bab

len

mag

kápo

szta

17

Zemplén 2203 -- 2501 490 771 150 80 70 17 28 30 60 190

Sáros 75 108 -- 61 56 -- -- -- -- -- -- -- --

Ung 60 -- 70 45 25 -- -- -- 6 18 -- -- --

összesen 2338 108 2571 596 852 150 80 70 23 46 30 60 190

Azelérteredményekigenjelentősek,főleghafigyelembevesszükésátszámol-jukazokat(aköblöt)kilóba.Haténykéntrögzítjükakassaiköbölkörülbelül70kilósértékét,akkorkönnyenkiszámítható,hogyaSzepesiKamaraáltalazállam1670-bencsakaBocskaibirtokokból163660kiló (kb.16,3 tonna)búzával lettgazdagabb.Haapénzbevételeket,azallodiálisbevételeket,ajobbágyiadózástishozzávesszük,akkormegállapíthatjuk,hogyaBocskaicsaládutolsóférfitagjánakbirtokaiképesekvoltakfőúriszintenellátniaföldesurat,emellettmegfeleltekakor piaci igényeinek is,miszerint amegtermelt hatalmasmennyiségű gaboná-bóljutotteladásrais.Bocskaiuradalmainak„fejlettsége”amezőgazdaságiadatokalapjánaztmondatnávelünk,hogylényegébenkéső-feudálismintagazdaságokattártunkfel.Óvatosságraintazonbanaz,amilényegébenalegtöbbföldesúridomí-niumgondja–egybenazegyiklegfontosabbfokmérőisebbenakorban–,hogyakészpénzbevételekeltörpülnek,atermészetbenibevételekmellett.Ezpedigmu-tatjaarendszervisszásságát:apiacratermelő,egymodernebbgazdaságiforma

16 Szekérrel számolva a borsóval együtt.17 Szekérrel számolva.

16


felétörekvőjellegmellett,azallodizáláskiterjedtségévelazonosuló,arobotmun-kánalapuló,fejlődésképtelenfeudálisjelleget.AfőispánésfeleségebirtokaakésőbbiekbentúlnyomórészbenaVécseyésa

Klobusitzky család tulajdonába került.

IRODALOMJEGYZÉK

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, 1857.

The Confiscated Estates of István Bocskai, Supremus Comesof Zemplén County in 1672

by Attila Ulrich

The confiscation of the estates owned by István Bocskai Supremus Comes(Lord-Lieutenant) of Zemplén County and his wife took place in 1670. ThesupremuscomesfledtoTransylvaniawherehediedon24December1672andsotheBocskaifamilydiedout.Consideringpossession-historyandtheeconomicperspectivetheestatesextendedtothemajorpartsofBodrogköz,producinghigh-yieldingcropsaccordingtoourdata.Themanagementoftheseestatesandthesourcesofincomedidnotdifferfromthoseoftraditionalfeudalestates,shownbytherelativelylowincome.Thechambermadeprofitfromtheconfiscationofthelands,sincesignificantyieldquantitieswerealsoseizedbetween1670and1672.Later,theestatesgotintothepossessionbytheVécseyandKlobusitzkyfamilies.

17


A16.századibirtokos-társadalom,birtokszerkezetkutatások,azetémakörök-benpublikáltadattárak–ígyaszázadközepiporta-összeírások,avagyaszázadvégiházadó-összeírások–valamintjelentősrészbenazeforrástípusokonalapulóelemzésekakoraújkoriSopronvármegyétaviláginagybirtoktúlnyomódominan-ciájával,azegyházibirtokszerénysúlyával,aközépbirtokosnemességviszony-lagkisszámával,valamintnagyszámúkisnemességgel,továbbáakirályi/kamaraibirtokok csekély jelenlétével jellemezték.1EzutóbbitcsupánaszomszédosMosonvármegyeadózóportáinakközel2/3-átkitevőmagyaróváriuradalomhoztartozó,szőlőtermeléséről,boráról,borkereskedelméről ismert–1681-benszabadkirályivárosirangotnyert–SopronvármegyeiRusztmezővárostjelentette.2Sopronvár-megyebirtokostársadalmánakspecialitásaanémetnyelvterületszakirodalmábóljól ismert város-uradalom (Stadtherrschaft)volt,amitesetünkbenSopronszabadkirályiváros16.századderekáraimmáronnyolc,aFertőmellettegységestömb-beszerveződöttjobbágyfalvaalkotott.Egy-kétmeggyökeresedetttoposzmellett–pl.avárosvezetőiésabelsőtanácstagjaiévesváltozással,Graf elnevezéssel kerültekahaszonvételükbeadottegyesjobbágyfalvakélére–ajobbágyfalvakésvároskapcsolatáról,ajobbágyfalvakvárosiuradalomkénttörténőműködéséről,működtetésérőlszintealigtudunkvalamit.3

SOPRON váRMEGYE 16—17. SZáZADI URADALMAIA HISTORIOGRáfIáBAN

(Vázlat)

DoMINKoVITSPÉTER

1 Maksay, 1979.; Maksay, 1990. 661—679.; DoMiNkovits, 1999.; DáviD, 2001. 26—27., 362—376. Sopron város uradalmára szétszórt adatokkal: Mollay, 1956. 71—72.; tirNitz, 1976. 159—160.

2 A királynői, kamrai birtokstruktúrába ágyazva a magyaróvári uradalom 16. századi történe-tére, igazgatására, birtokgazdálkodására: Kenyeres, 2008. 60—148., 230—242., 414—427. Ruszt borkereskedelmére, a korábbi modern irodalommal: Prickler, 2008., különösen: 121—132. A szöveg nem tünteti fel bilingvis formában a mai Burgenland területére eső településneveinket. A témára részletesen l. Karl Semmelweis majd, Johann Seedoch kézikönyvként használt kuta-tásainak legutóbbi eredményét: seeDoch, 2010.

3 Sopron város 16—17. századi jobbágyfalvairól, a szabad királyi város mint földesúr által működtetett város-uradalomról a tárgyidőszakból feldolgozás nem született, szétszórt adatokat hoz: Mollay, 1956. 71—72.; tirNitz, 1976. 159—160. A jobbágyfalvak egymás közötti határ-viszályaik, valamint kegyúri problémáik, árendáik miatt a 16. században sokszor fordultak Sop-

18


Sopronvármegyebirtokszerkezetét,birtokos társadalmátvizsgálóelemzések,adattárakarraisfelhívtákafigyelmet,hogyavármegyenyugatirészénekbirtok-struktúrájátaközépkortólfolyamatosan,meghatározómódonuraltákazegybe-függő (vár)uradalmak. A szomszédos Vas vármegyét hasonlóképpen jellemzőbirtokszerkezetmellett e térséget egy speciális zálogjogi viszony is jellemezte.AtárgyidőszaknagyrészébenSopronnyugatifelének–miképpenaszomszédosVasnakis–egynagyonjelentősterületsávjanematörténetivármegyerészétal-kotta,hanema15.századderekáigvisszanyúlóelőzményként–aHabsburg-házexpanzívképviselője, III. FrigyesDuna-völgyihatalmiharcainakköszönhetően–azokamagyarSzentKoronavisszaadásáértcserébezálogbirtokokkéntazAl-só-ausztriaiKamaráhozkerültek.A 15. századközépsőharmadánakpolitikai-,hadtörténetieseményeisoránaz1447.éviregedei/Radkersburg-ifegyverszünetimegállapodás, valamint az 1463. évi soproni békeszerződés –mely a történetiszakirodalomelemzéseszerintegybenzálogszerződésnekisszámított–határol-takörbeazún.nyugat-magyarországikoronazálog-helyekkörét,deazokmásfélévszázadosmegszilárdulásátazI.(Habsburg)MiksaMagyarKirályságellenihad-járatát lezáró1491.évipozsonyibékekötéshatároztameg.Ebékeszerződésré-vénhétváruradalom,aSopronvármegyeiFraknó(Forchtenstein),Kismarton(Ei-senstadt),Kabold(Kobersdorf)ésSzarvkő(Hornstein),valamintháromVashoztartozódominium,Borostyánkő(Bernstein),Kőszeg(Güns),Rohonc(Rechnitz)került az Alsó-ausztriai Kamara kezelése alatt ún. koronazálog státusba.4 Az ún. koronazálog-uradalmak regisztrálását, azok jogi státusát, alzálogolási rendszerét, azosztrákésmagyarzálogbirtokosokkörétmindazosztrák,mindamagyarszak-irodalom–politikaiszempontoktólisvezettetve–egyaránttanulmányozta(pl.osztrák részről Otto aull, august Ernst, magyar részről Házi Jenő, Bariska Ist-ván).Azösszetettkérdéskörhistoriográfiájajólfeltárt.5Ekérdéskörbőlittésmostcsakegy,aSopronvármegyeizáloguradalmakhozkötődőtörténetifolyamatotje-leznék.6ABethlenGáborerdélyifejedelemmelfolytatottnikolsburgibéketárgya-lásokkövetkeztébenazáltal,hogyazuralkodóhozhű,atérségstabilizálásábannagyszerepetjátszóEsterházyMiklós(udvariméltóságviselőkéntfőudvarmester1618—1622,majdnagybíráksorábanországbíró:1622—1625),1622-benamunká-

ron város magisztrátusához, miképpen a falvak lakosságának polgári- és büntetőperes ügyei is többször e bírói fórum elé kerültek. Sopron város 1533-tól induló tanácsülési (és bíráskodási) jegyzőkönyveinek regesztái erre több példát hoznak. A legutóbbi kötet pl. Harka, Kelénpatak, Meggyes jobbágyfalvak kapcsán, jelentős mennyiségben szolgáltat ilyen esetekre példákat: D. szakács, 2011. Nr. 63., 89., 129., 97., 159., 183., 198., 205., 219., 224., 283., 292., 397., 410., 434., 440., 443., 445., 500., 522., 532., 544., 555., 580., 587., 640., 652. etc.

4 Bariska, 2007. 29—35.5 Bariska, 2007. 15—29.6 A záloguradalmakra és birtokosaira: Bariska, 2007. 35—50.

19


csiuradalomerdélyifejedelemnektörténőátengedésébebeegyezett,zálogjogon400000ft-értmegszerezhetteakismartoniésafraknóiuradalmakat.1626-banim-máronnádorként(1626—1645)elérte,hogyafraknóigrófságakoronazálogura-dalmakrendszerébőlaMagyarKirálysághozvisszacsatolásrakerüljön.(Az1625.évisoproniországgyűlésenhozottXXXVII.tc.-benarendekmárünnepeltékazuradalomvisszacsatolását).Ugyancsak1626-bankerültvisszaváltásraakaboldiuradalom is, amelyet aGregoróczy,kaszaházi Joó, zomboriLippay családokadominiumotszétaprózóbirtoklásábólkésőbbagr. ipolykériKérycsalád tudottegyesíteni.AzálogbirtokokközülazutolsókétSopronvármegyeiuradalom,az1622-tőlazEsterházycsaládáltalelzálogoltKismarton–amelyEsterházyMiklósnádorlegidősebbfiaLászló,ésacsaládsógora,NádasdyIII.FerenckonfliktusátkövetőenvégülisazEsterházycsaládkiterjedtbirtokállományátgyarapította–,va-lamintaszarvkőiuradalom–amelyetviszontaStotzingcsaládtólkésőbbNádasdyIII.Ferencszerzettmeg–,areinkorporációtkimondó1647:LXXI.tc.révénezév-benújraaMagyarKirálysághozkerültvissza.7 A visszatért uradalmakat gyorsan integráltákamagyarvármegye-ésadóztatásirendszerbe,ígyDraskovichII.Jánosnádor(1646–1649)már1647szeptemberébenmegparancsoltaSopronvármegyerendjeinekavisszatérőkéturadalomadóösszeírásbatörténőfelvételét,azadókkirovását.8

A vármegye birtokszerkezetének, birtokos társadalmának még csak futó ismer-tetésesemlehetekisdolgozatcélja,ameghatározótendenciákjelzésecsupánameglévő uradalom-történetek elhelyezésemiatt szükséges.Az 1549. évi porta-összeírásalapjánavármegyelegnagyobbbirtokosaaKanizsaicsaládfekvőbirto-kaitházasságávalmegszerzőNádasdyTamásvolt(411porta),őtkövetteErasmusTeuffel (150) és Sopron városa (114).A világi birtokosokmellett a régiónagy-birtokosaisorábatartozógyőripüspökkéturadalma,aszombathelyiuradalomtörzsterületéről leszakadt, Sopron vármegyenyugati felében található települé-sek,valamintaRábaközdél-keletifelébentalálhatókeszőidominium,ekkorösz-szesen100adózóportáttettki.A10-néltöbb,100-nálkevesebbadózóportávalrendelkezőbirtokosokközött10nemesicsalád,pl.atérség„törzsökös”famíliáisorába tartozó asszonyfalvai Ostffy, Niczky, a régió nagybirtokosai sorába tartó-zóenyingiTörökJános,avagyazáloguradalmaksorábólHansvonWeispriachrévénrövidideigakőszegi,majdhosszabbanakismartoniuradalmatiszálogo-lóWeispriach család került a portális adóösszeírás tabelláiba. Az egyházi sze-mély,avagyintézményeksorábólkiemelkedettacsornaipremontreiprépostság.

7 Bariska, 2007. 15—50., 137—138. A fraknói grófságra: ToBler, 2005. 11—12. E törvény csatolta vissza a Vas vármegyei Borostyánkő és Kőszeg uradalmait is. A Batthyány család birtokolta rohonci uradalom már korábban visszakerült.

8 Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Sopron vármegye nemesi közgyűlésének iratai, 1. doboz, Klenovnik, 1647. szept. 27.

20


Ők alkották a vármegye csekély számúközépbirtokosságát.9 Az 1598. évi ház-összeírásavármegyelegnagyobbbirtokosaitNádasdyII.Ferencben(1406ház),szerdahelyiDersffyFerencben(808ház)adtameg.AGyőrerődvárososzmánokáltalielfoglalását(1594)követőenazadóösszeírásokbafelnemvett,pusztultRá-baközhiányában(többszörösen)csonkavármegyeharmadiknagybirtokosakéntSopronszabadkirályivárostregisztráltákanyolc,döntőenaFertőpartján,egytömbbentalálhatójobbágyfalvaalkottaváros-uradalmával(373ház).Azegyházibirtokosok legnagyobbikaekkor isagyőripüspökvolt (217ház).Apüspökségvármegyeibirtokainaksúlypontját,egybenafőpapgyakorirezidenciájátaFertőpartiRákosmezővárosjelentette.Amezővárost16—17.századkonfliktusaisoránSopronváros többszörkívánta,ésátmenetilegmeg is tudtaszerezni.Aközép-birtokosok(50—200ház)összetettcsoportjátnagyobbrésztaNádasdycsaláddalfamiliárisikapcsolatbanálló,avármegyébemigráltújbirtokosokkörealkotta(pl.MegyeryImre,RécheyImre,SitkeyÁdám,SzentgyörgyiJános).A16.századso-ránugyanidetartoztakadöntőenugyanezenkapcsolatrendszerbetartozótörzsö-kösfamíliákegyesképviselői(pl.ViczayIstván),illetvemásdominusirendszerbeintegrálódottréginemesicsaládok(pl.aBatthyánycsaláddalkapcsolatbanállóKisfaludy).Ecsoportösszetételét továbbszínesítettékaze társadalmikörökkelrokonsági kapcsolatban álló, többnyire beházasodás révén a vármegye nemes-ségébekerültvégvári főtisztek(pl.MaróthyMihálypápaivicekapitány).10 A 17. századközépsőharmadában,azEsterházycsaládfelemelkedéserévén,avárme-gyebirtokszerkezete,birtokostársadalmánakösszetételeismódosult.EsterházyMiklósnádorhalálára,akövetkezőgeneráció,aVezekénynéltragikusanelhunytEsterházyLászlófőispánságaidejére(1645–1652)SopronvármegyelegnagyobbbirtokosaaNádasdyhelyettimmáronazEsterházycsaládlett.Az1648.éviporta-összeírásalapjánafiatalfőispánbirtokában,illetvegyámságmiattikezelésébenSopronvármegyeadózóportáinak33%-a,mígNádasdyIII.Ferencországbíróbir-tokában20,7%-avolt.11

URADALOMTöRTÉNETEK

AszomszédosVasvármegye16—17.századitörténetifeldolgozottságaszerve-senösszefonódikaklasszikusuradalomtörténetekkel,valamintazuradalomtör-ténetikeretekközöttvégzetttársadalom-ésdemográfiatörténeti,kultúrtörténeti,etnográfiai, antropológiai vizsgálatokkal. Az 1960-as években olyan klasszikusuradalomtörténeti nagymonográfiák láttak napvilágot, amelyekmind az egyes

9 Maksay, 1979. 157—162.; Maksay, 1990. 661—679. A 16. század második felére: DoMiNkovits, 1999.10 DáviD, 2001. 26—27., 362—376.11 DoMiNkovits, 2009. 901—902.; DoMiNkovits—Pálffy, 2010. 1093—1096.

21


dominiumok kialakulását, szervezeti kereteinek létrejöttét, irányítását, gazdál-kodását, társadalmátmonográfiai igénnyeldolgozták fel,mindpedig akötetekfüggelékei,azuradalmakegészemellettazazokatalkotóegyestelepülésekmeg-határozóadattáraiislettek.ÍgyafentiévtizedbenaBatthyánycsaládrafókuszálvazimányi Veranémetújvári (1962),majda rohonc-szalónakikettősuradalomról(1968),valamintHarald Prickler inkábbazalsó-ausztriaiKönigsbergcsaládzá-logbirtokossága, földesurasága időszakánakaborostyánkőiuradalmáról (1960)készültmonográfiáiláttaknapvilágot.12Generációkegymásraépülőtudományosmunkásságát kitűnően érzékeltetik a tanítványok ugyancsak a vasi Batthyányuradalmakrafókuszálómonográfiái,monográfiaiigényűtanulmányai.Gondolha-tunk itt Bán Péter17.századiBatthyányuradalmakigazgatástörténetérőldöntőenazinstrukciókalapjánkészülttanulmányára,avagytóth István Györgykörmendiuradalomkereteiközöttvégzett,széleskörűtársadalom-,iskola-,művelődés-ésalfabetizációtörténetitanulmányaira.13Nemcsoda,haameghatározóforrásbázis,a hg. Batthyány család családi és uradalmi levéltárainak – pontosabban a kör-mendiuradalomnak–akutatástörténeteiselkészült.14 Természetes, e kimagas-lóeredményekmellett is lehethiátusokrólbeszélni. Hiánykéntnemcsakmás Batthyányuradalmaktovábbifeldolgozásátlehetfelvetni(pl.dobrai,muraszom-batiuradalom),hanemanagybirtoktóluraltVasvármegyemásvilági, egyházinagybirtokai, uradalmai további kutatásának, feldolgozásának a szükségességét is fellehetvetni.Elég,haittcsakkétpéldakerülemlítésre.IlyenavilágifőnemességoldalárólazErdődycsalád(1617előttZrínyi)uradalmainak(vépi,monyorókerékidominiumok)szinteteljeskutatatlansága,valamintazegyházifőrendeksorábólagyőripüspökségSopronésVasvármegyeitelepüléseketmagábafoglaló,Szom-bathely, Rákos centrumú szombathelyi uradalma feldolgozásának fontossága.15 Mindezekellenéremármostsajnálattalkellmegállapítani:tárgyidőszakottekint-ve a szomszédos Sopron vármegye a szétaprózott, viszonylag nagyszámúnaktűnőeredményekellenéresemrendelkezikoly’mértékűuradalomtörténeti fel-dolgozottsággal,mintaszomszédosVas.

a világi nagybirtok: Sopron vármegye 16—17. századi történetkutatása szem-pontjábólmindösszenégyuradalomtörténetimunka–egy-egyuradalomegybi-zonyosidőszakra,avagyegyföldesúruradalmainakmonográfiaiigényűfeldolgo-

12 Az uradalomtörténetekre a tudósi személyi életműbe integrálódással: J. Újváry, 2001.; fazo-kas, 1994.

13 BáN, 1977. A körmendi uradalomra vonatkozó kutatások összegzése: tóth, 1992.14 A Batthyány levéltárakra vonatkozó korábbi irodalommal, így többek között Josef Karl Hom-

ma, Zimányi Vera, Felix Tobler munkáival: koltai, 2000.15 Bár a 16. századi Szombathely vára és városa állt a forrásfeltárás középpontjában, az uradalom

egésze vizsgálatának a fontosságára is felhívta a figyelmet a korábbi eredményeket összegző, urbárium- és inventárium közzététel: zágorhiDi czigáNy, 2000.

22


zása–vehetőszámításba.Mindegy-egydoktoridisszertációnyománkeletkezett,annaknyomtatásbanmegjelentverziója,avagykéziratbanmaradtpéldánya.Mígamagyarnyelvterületuradalom-történetírásaaz1930-asévekhez,aDomanovszky Sándor professzor nevével fémjelzett agrár- és uradalomtörténeti szemináriu-mokhoz fűződik, mindkét magyar nyelvű munka ennek keretében született,publikáltdoktoridisszertáció.Anémetnyelvterületklasszikusuradalomtörténe-teegynemzedékkelkésőbb,az1960-asévekben íródott,avasieredményekkelidőrendben is párhuzamba állítható, kéziratbanmaradt doktori disszertáció.AnegyedikugyancsakegyBécsbenmegvédettdoktoridisszertáció,melyahagyo-mányos uradalomtörténetek vizsgálati szempontjai helyett döntően egyVas ésSopronvármegyehatártérségében fekvőkoronazáloguradalom jogi státuszára,birtoklásrendjére, és ezen keresztül az uradalomműködésére fókuszál. A kétmagyarnyelvűmunkaavármegyeésatágabbrégiólegjelentősebb16.századi,17. századeleji arisztokrata családjához, aNádasdyhoz fűződik, ésprimer for-rásbázisukattekintvedöntőenacsaládMagyarKamaraArchivumábantalálható,töredékesen is impozáns–NádasdyTamáskorábóla legteljesebb– levéltárára,valamintadualizmuskorábanmesterségesenkialakítottUrbaria et conscriptiones gyűjteményre támaszkodik.16 Az 1960-as évek végén Bécsben megvédett dokto-ridisszertációaz1990-esévekburgenlanditörténetkutatásafőirányának–ahg.Esterházycsaládtörténetekutatásának–egyfajtaelőzménye,ugyanisszerzőjeaLánzsér-lakompaki (Landsee–LacknebachHerrschaft) uradalom16—17. századitörténetétdolgoztafel.Akőszegiuradalomkoronazálogidőszakánaktörténetétfeldolgozó,kiterjedtforrásbázisraépülődisszertációprimeradatainaksoratöbb-nyireaHofkammerarchivból(Bécs)származik.ADomanovszky-iskolakétvilágháborúközöttiuradalomtörténetimunkáiso-

rábanakésőbbitörténész,levéltáros,KomoróczyGyörgy,a16.századi„magyarnagybirtokszervezetét,gazdálkodásformáitéstársadalmiéletét”kívántabemu-tatniNádasdyTamásnádorateljesnyugat-dunántúlirégióbanmeghatározóbirto-kaialapján.Vizsgálatát,ahogyazjelzésrekerült,kiterjedtpublikáltésprimerfor-rásbázisraalapozta (pl.urbáriumok, számadások, instrukciók, adóösszeírások,Nádasdyfamiliárisoklevelezése).Célkitűzésétgazdagszempontrendszeralapjánkívántamegvalósítani.Ígytöbbekközöttadominiumokterületimegoszlását,bér-letek révén történő birtokgyarapítást, a birtokkormányzat szervezeti egységeit,és a számadások felhasználásával a birtokigazgatás hierarchiáját, a tisztviselőihatásköröket,ésastruktúrákszemélyioldalát iselemezte.Figyeltanagybirtokkereteinbelültanulmányozhatófamiliaritásmegjelenésére.Afamiliárisokgazda-ságirányításimunkájamellettbemutattaabirtokgazdálkodásformáit,ágait,kitért

16 A Nádasdy család levéltárára: Maksay, 1992. 107—110. A Magyar Kamara Archivumában található „U et C”-re Soós, 1991.; H. NéMeth, 2004., a digitálisan elérhető urbáriumokra: http: //molarcanum.hu/urbarium/ (letöltés ideje 2012. január)

23


aterméseredményekre.Abirtokgazdálkodástémakörénbelülkülönismertetteazallodiumok elterjedését, a majorgazdálkodást, az irtásgazdálkodás jelentőségét, adatoltaazegyesmezőgazdaságimunkákat.Ajövedelemviszonyok,azuradalmitermelés és a kereskedelem bemutatása mellett kitért az uradalom katonai funk-cióirais.Hasonlóanodafigyeltazuradalmonbelülifalvakra(faluközösségekre),azuradalomjobbágyészsellérlakosságátjellemzőtársadalmijelenségekre.(Pl.ajobbágyfalufunkciói,ajobbágylakosságéletnívója,jogihelyzete,migrációjastb.).Azadatésszempont-gazdagvizsgálatdöntőenanémet,kisebbrészbenfranciagazdaság,agrár-ésuradalomtörténetiszakirodalomrévénnemzetközibeágyazó-dással rendelkezett (pl.Bechtel,Below,Dopsch).Komoróczyelemzése területiszempontbólnemcsakaSopronésVasvármegyékre,hanemadunántúliNádas-dy birtokok egészére kiterjedt.17ÍgyjoggalmerülfeleforrásokbangazdagidőszakegyesSopronvármegyeiuradalmakra(pl.akapuidominium),azoktársadalom-szerkezetére, gazdálkodására, funkcióira vonatkozó analitikus vizsgálata igénye. Későbbi időszakból,deugyancsakaNádasdycsalád,helyesebbenegyössze-

tett Nádasdy uradalom, a Sárvár-felsővidéki dominium gazdaságtörténeti súly-pontúfeldolgozásátadjaamásikDomanovszkytanítványtholt Judit munkája. Báraszerzőgazdaságtörténetiadatsoraiban(pl.terméseredmények)a16.századutolsóharmadáig,NádasdyII.Ferencidőszakáigtekintvissza,akötetsúlypontiidőszakaazözvegyBáthoryErzsébet,majd fia,NádasdyPál éshitvese,RévayJudit földesuraságának évei. A gazdaságtörténeti elemzés természetesen kitérabirtokigazgatásra–azuradalmi tisztviselők, szegődményesek fizetésénekbe-mutatásával annak elsősorban financiális oldalaira – de anarratíva súlypontjaiközöttmegtalálható amajorsági gazdálkodás elterjedése és üzemszerűműkö-dése, a vetésterületekalakulása, azegyesgazdálkodási ágakproduktivitásánaka bemutatás (pl. állattenyésztés, kertészet, szántóföldiművelés).Mindezekkelösszefüggésbena jobbágygazdaság–majorságkettősségénekuradalmonbelüligazdaságiszimbiózisátisérzékeltette.Forrásaitdöntőenazuradalomgazdálko-dásáravonatkozóiratok,pl.különbözőtípusúszámadások,lajstromok,ésleltá-rak, szegődményesekszerződései jelentették,a felhasználturbáriumok isdön-tően ezt a kutatási irányt szolgálták.18 Akitűnőrészelemzések,részadatoksoraimellett a szerzőmeglepő konklúziót fogalmazottmeg: amegelőző századhozképest a 17. század első felében csökkent amajorgazdaság jelentősége. Ennekokát így indokolta: „[m]egszűnt a földesúr hadi jelentősége és nem volt többé érdeke a hadi kiadások fedezésére termelnie”.19 Ittésmostnemekövetkeztetéselemzése,elfogadásaavagyelvetéseacél,csupánannakjelzése,hogyegazda-ságtörténetiközpontúvizsgálatprimerforrásfeltárása,elemzésejelentősrészben

17 koMoróczy, 1932.18 tholt, 1934.19 tholt, 1934. 69.

24


az 1606—1627/1628 közötti két évtizedet érinti. Azaz döntően olyan időszakotfogát,amelybenahosszútörökháborúterhei(hadisegély,átvonulókatonaságellátása,vallonbeszállásolások)ésaztkövetőenaBocskaifelkelésokoztasebekSopronvármegyétésaNádasdyuradalmakatissúlyosanérintőesztendei,majdalassúreorganizációutánnemsokkalújabbháborúsévekkövetkeztek.Ugyanisaharmincévesháborúelső,cseh-pfalziszakaszábahatározottanbelépőBethlenGáborerdélyifejedelem1619—1621közöttidunántúlihadjárataetérségetésezenuradalmakat is erősen érintette.ANádasdycsaládkultúrateremtőésmecénásiszerepének,udvarainak,reziden-

ciáinak,acsaládtagokreprezentációjának,honvédelembenbetöltöttszerepénekkutatása,20illetvemindafőrangúcsaládtagjai,mindpedigazalávetettekéletmód-ját,társadalmiérintkezését,hétköznapiéletétfeltáróforrásközlésekmellettszintegenerációnyi időnként fordult az érdeklődés a főnemesi család által birtokolt ura-dalmaktörténeteirányába.Sopronvármegyéttekintveazuradalmakgazdálkodá-sával,társadalmávalkapcsolatosforrásközlések,21illetveacsupánpár,számvevőiperrelkapcsolatosesettanulmánymellettegy-egyföldesúr,avagyuradalom,meg-határozottnézőpon(ok)bóltörténőfeldolgozásátaközelmúltbanmindösszehá-romszerzőtűztekicélul.NádasdyTamáséletútjánakegyiklegjobbmaiismerője,Bessenyei József,anádorbirtokállományának,jövedelmiviszonyainakafeltérké-pezésétésbemutatásátvállaltaegytanulmánykereteiközött,azeddigiszakiro-dalomösszefoglalásamellettkiterjedtlevéltáriforráskutatásokalapján.22 Kelemen Istvánmuzeológus-történészaSzéchényicsaládSopronvármegyeibirtokaitku-tatvajutottelazelőzményekhez,akorábbitársadalom,gazdaságésszokásrendformálóerőhöz,aNádasdyuradalomhoz.Az1608.,1639.,1663.éviurbáriumok,illetveaWesselényiösszeesküvésbentörténőrészvételvádjamiattkivégzettor-szágbíróhalála után, aMagyarKamara kezelésébekerült javakról felvett 1677.éviurbáriumelemzése révénmutattabeNádasdy (II.) Ferencözvegye,Bátho-ry Erzsébet, illetve unokája,Nádasdy (III.) Ferenc Sárvár-felsővidéki uradalmaSopronvármegyeitelepüléseijobbágytársadalmánakeforrástípusalapjánkiraj-zolódóparasztitársadalmát,élet-ésjogviszonyait,szolgáltatásait.Ezavizsgálattizenkét, döntően Fertő parti településre koncentrálódott.23 Esettanulmányként

20 Az új eredmények mellet egyben az eddigi ismeretek összegzését nyújtják az alábbi kiadván-yokban megjelent tanulmányok: söPtei, 1999. (Bariska István, Bartók István, Bessenyei József, Jankovics József, Kasza Péter, Monok István, Pálffy Géza, Szakály Ferenc tanulmányai), Századok 145. (2010) 4. sz. (Bariska István, Buzási Enikő, Király Péter, Kiss Erika, Pálffy Géza, Toma Katalin, Viskolcz Noémi, Varga Szabolcs tanulmányai).

21 A Sopron vármegyét is érintő munkákról ld. később.22 BesseNyei, 2009. Más forrásadottságok mellett, alsó-ausztriai uradalmak példáján a gazdál-

kodásra: kNittler, 1989.23 keleMeN, 2008.

25


indultafőúrilevéltárathelytörténetiadatfeltáráscéljábólkutatóHorváthLászlómunkája,akiVasváryImredeák,kapuiudvarbíró(1587—1589)számadásvizsgálóperétvalójábana31településtfelölelőuradalom(1várhely,Kapu,1mezőváros,Szil,29rábaközifalu)tárgyaltidőszakbeligazdálkodásátfeldolgozótanulmánnyánövesztetteki.24Azesettanulmányokmellettegy-egyNádasdyuradalomtörténe-ténekmonográfiaiigényűfeldolgozásamégváratmagára.ANádasdycsaládravonatkozónapjainkigkézikönyvkénthasznált,fentemlített

kéturadalomtörténetmellettSopronvármegyeesetébenaharmadik,klasszikusuradalomtörténetaLánzsér-lakompakiuradalommalkapcsolatbaníródott.Deák ErnőBécsiEgyetemenmegvédettdoktoridisszertációjaegyuradalomtöbbévszá-zadonkeresztüli(16—17.század,kitekintésselaMáriaTerézia-féleúrbérrendezé-sig terjedő időszakra), gazdaság-, társadalom-, település- éshadtörténeti szem-pontokalapjánkészült,monográfiaiszintűfeldolgozása.AszerzőLánzsérváraésalakompakikastélytörténetemellettbemutatjaazuradalomlétrejöttét,részlete-sentaglaljabirtoklástörténetét(16—17.század:Grafeneck,majdaWeispriachcsa-ládok,oláhMiklósesztergomiérsek,oláh-CsászárMiklós, szerdahelyiDersffyFerenc,EsterházyMiklós,EsterházyPál),azuradalomjogbiztosítási,gazdaságiés szociális, valamint katonai fukciórendszerét.25Báraszerzőtöbb,edoktoridisz-szertációnalapulótanulmánytjelentetettmeg(pl.uradalomtörténetiszemponto-katisérvényesítveLánzsérváráról,azuradalomhoztartozójobbágyfalvakról),26 desajnosazalap-munkamáigcsakkéziratosformábanérhetőel.27

Miképpenavasipéldákisillusztrálják,ésahogyaLánzsér–lakompakiurada-lomról készült kéziratos doktori disszertáció is mutatja, a Burgenlandra vonat-kozóosztrák,döntőenburgenlanditörténetírásvizsgálatikereteiegyrésztazura-dalomtörténetek,másrésztazegyestelepülések(városok,mezővárosok,falvak)múltjának feldolgozását célzó vizsgálatok. Az utóbbi irány itt sem osztrák, sem magyarvonatkozásbannemvehetőfigyelembe.AfentiekfigyelembevételévelkellaBurgenlandtartománytörténetérőlkészültrövidösszefoglalóra,28miképpenekettősségetmagábanhordozónagyösszegzőkézikönyvsorozatra,atartományitopográfiaeddigmegjelentköteteire(LandestopographiedesBurgenlandes)iste-kinteni.ALandestopographietörténetibevezetőia településsorosszövegrészekelőttmindenalkalommalnagyfigyelmetszenteltekazuradalomtörténeteknek.Ahárommegjelentkötet-sorozataközülalapvetőenakismartoni,nagymartonijárá-sokat(VerwaltungsbezirkEisenstadt,VerwaltungsbezirkMattersburg)feldolgozókötetekfoglalkoznakazegykoriSopronvármegyenyugatirészével,miképpenaz

24 horváth, 200525 Deák, 1969.26 Pl.: Deák, 1994.; Deák, 2008.27 Deák, 1969.28 Az uradalmak fontosságát hangsúlyozza: erNst, 1987. 57—85.

26


ugyancsake törvényhatóságravonatkozó felsőpulyai járást (Verwaltungsbezirkoberpullendorf) illetően jelenleg is folyik az adatgyűjtés, feldolgozás.29 A már publikáltköteteknyománállítható:ALandestopographiekeretébendöntőenpri-merforrásfeltárásokalapján,közép-éskoraújkorisúlyponttaldeareformkorigki-tekintve,gazdagonadatolt,összefoglalóuradalomtörténetitanulmányokkészül-tekel,amelyekazegyesdominiumoklétrejöttét,birtoklás-ésgazdaságtörténetét,jogszokásait,népességét,adózóerejétkísérikfigyelemmel. Ígypl.akismartonijárástfeldolgozóbevezetőkötetbenaszarvkői,akismartoni,afraknóiuradalmak-ról,valamintSopronvárosuradalmánakamaiBurgenlandterületéreesőrészéről(Kelénpatak/Klingenbach,Medgyes/Mörbisch,Lépesfalva/Loipersbachtelepülé-sekről)találhatófeldolgozás.30

MígaVasvármegyenyugatirészétjelentőmaiDél-BurgenlandravonatkozóanHaraldPricklerésZimányiVeranevéheztöbb–fentjelzett–,16—17.századotfel-dolgozóuradalomtörténetfűződik,atörténetiSopronvármegyébőlerreazidő-szakraDeákErnő kéziratos disszertációja ameghatározó. Bár Johann Seedoch azEsterházycsaládföldesuraságaalattállószarvkőiuradalomrólkészítettkéz-iratos doktori disszertációjában (1962) a tárgyidőszakra vonatkozó adatokat ishoz, annak súlypontját érthetően a későbbi századok jelentik.31 Ugyanakkor a szerzőazelmúltévtizedbentöbb,aszarvkőiuradalom17.századitörténetévelkapcsolatospublikációtjelentetettmeg.ÍgyaBécsfelévivőkereskedelmiútmel-lettfekvő,NádasdyIII.Ferencáltalmegszerzetturadalom(Szarvkő,Büdöskút/Stinkenbrunn, Lajtaszék/Stotzing, Lajtapordány/Leithaprodersdorf, Loretom,Vimpác/Vimpassing, Újfalu/Neufeld, és a törzsterülettől kissé távolabb fekvőPöttelsdorf)újbirtoklástkövető,1652.évihatárleírását,valamintannak1702.évi,EsterházyPáláltalimegszerzését.32

Miképpen a Vas vármegyei kora újkori uradalomkutatás a Batthyánydominiumokra,úgy egészen2008-igbezáróanaSopronvármegyei azEsterhá-zycsaláduradalmaira– illetvemindkét törvényhatóságesetébena jogelődbir-tokos famíliákra – koncentrált.33 Korábbi törekvések,magas szintű tartományi

29 Ez döntően az ún. mai Közép-Burgenland területe. A megjelent, uradalomtörténeti fejezeteket tartalmazó kötetek: ALtB, 1963., 1981.

30 ALtB, 1963. 63—173.31 Munkásságára: fazokas, 1994. Johann Seedoch doktori disszertációját követően készült el

a fraknói uradalomról egy egyetemi szakdolgozat, hasonlóképpen nagy időszakot átívelve: Pöschl, 1963.

32 SeeDoch, 1998.; SeeDoch, 2001. Hasonlóképpen feldolgozta a kőszegi uradalom Esterházy Pál által történt megszerzését is. SeeDoch, 2003.

33 Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert az Ausztria (Burgenland Tartomány) által rendszere-sen megrendezett Szalónaki Beszélgetések (Schlaininger Gesprchäche) nemzetközi konferen-cia keretében 2009—2010. években a Nádasdy család állt az érdeklődés homlokterében.

27


kiállítást (1993: Bollwerk Forchtenstein) követően, annak sikerére építve, Bur-genlandTartomány1995.évitartományikiállításátazEsterházycsaládatérség-ben meghatározó multifunkcionális szerepére építette.34 A mecénási, politikaiszerephezbázist jelentőuradalmak régi ismereteketösszegző,nagyon jelentősprimerforrásfeltárásonalapulótörténetifeldolgozásaiegyarántszóltakazegyesdominiumok megszerzéséről, a kiterjedt birtokhálózat kronológiai, financiáliskiépítéséről (Fülöp Éva Mária), a birtokokon folytatott gazdálkodásról (HaraldPrickler)ésabirtokkormányzatról(Felix tobler).35Joggalállítható:immáronkö-zelkétévtizede,hogyFelixToblerkutatásainakegyikmeghatározóirányaahg.Esterházycsaládnyugat-magyarországi,elsősorbandunántúlibirtokainaktörté-nete,bárazuradalomtörténetikutatásoksúlypontjaegyreinkábba19.századratolódottát.Ekutatásokegyikösszegzéseazakiskötet,amelybenatizenháromnyugat-dunántúli(Sopron,Vas,Mosonvármegyei)Esterházyuradalomrövid,deroppantinformatívbirtoklástörténete,azegyesdominiumoktelepülésállománya,határainakváltozásakerültfeldolgozásra.Anarratívmunkátkiemelkedőminősé-gűtérképmelléklettesziszemléletesebbé.36

Avasiéssoproniuradalomtörténeteklegújabbköteteamindkétvármegyeha-tártérségébenelterülőkőszegiuradalommonográfiai igényűfeldolgozása(Sop-ronvármegyeitelepülések:Locsmánd/Lutzmannsburg,Répcesarud/Frankenau,Nagybarom/Großwarasdorf, Felső- és Alsószakony, Kiszsidány). ElisabethGmoser, az1491. évi pozsonyibékekötéstől az1647. évi reinkorporációig tartózáloguradalmi időszak forrásfeltárására, összegzésére törekedett. A szerző el-sősorbanazAlsó-ausztriaiKamaraésazálogbirtokosokkapcsolatára,aKamaraigazgatási tevékenységére koncentrált, az uradalom belső szerkezete, igazgatása, gazdálkodása,társadalmaazelemzéseksoránháttérbeszorult.37

Világi közép- és kisbirtok:A16.századikülönbözőtípusú,nyomtatásbanmeg-jelentetettadóösszeírások(1549,1598)kisszámúmegyeiközépbirtokosságotje-leznek.SoósImre1937—1941közötttöbbpublikációbanhívtafelafigyelmetarra,hogySopronvármegyeijobbágytartóközép-éskisbirtokosnemességéta15.szá-zadvégi,16.századiadótörvényekhatásáraazadóztatottbirtokokcsökkentéséretörekedtek,azadóelkerüléstjobbágyokelbocsájtásával,teleknemesítésselpróbál-ták végbevinni.38Azadóösszeírásokonalapuló16.századinominálisvizsgálatokdifferenciált összetételűmegyei elitetmutatnak be, amelyben egyarántmegta-

34 Perschy—Prickler, 1995.35 fülöP, 1995.; Prickler, 1995.; toBler, 1995.36 toBler, 2005. Az uradalmak a tárgyalás sorrendjében: fraknói, pecsenyédi, kismartoni,

szarvkői, köpcsényi, boldogasszonyi, kapuvári, süttöri, kaboldi, Lánzsér-lakompaki, német-keresztúri, lékai, kőszegi. A szerző szakirodalmi munkásságára: toBler, 2008.

37 gMoser, 2002. A kötetről l. Kenyeres István elemző ismertetését: SSz, 58. (2004) 4. sz., 414—419.38 A korábbi publikációk szakmai eredményeinek összegzése: soós, 1941. 71—88.

28


lálhatóakavármegye törzsökösnemességénekképviselője (Viczay,Cziráky),arégióelitjébetartozó(Poky,ostffy),illetveolyancsaládok,amelyekesetében,aNádasdyakhozfűződőfamiliárisiviszonyrévén,amigrációvagyongyarapodássaltársadalmimobilizációt eredményezett.E családokközül eltérőbirtokosi pozí-cióban több isavármegyeielitbekerült (pl.Megyery,Rátky,Réchey,Zeke).Aközépbirtokoscsaládokbirtokainak,birtokgazdálkodásánakstatikus,illetveabir-tokmozgásokrekonstruálásarévéndinamikusbemutatásaalapvetőenméghátravan, ugyanakkor az eddigi eredményekről sem szabad megfeledkezni.39

Aburgenlandi történetírás nemesi udvarházakhoz, rezidenciákhoz kötve, te-lepülés- ésbirtoklástörténeti, genealógiainézőpontbólmár többközépbirtokoscsaládot és gazdaságát mutatta be.40ÍgyKersnarichJánosét,aki1649-benEster-házyLászlócsornaigazdatisztjeként,hűszolgálataiértésérdemeiértDarufalva/Draßburg község fraknói grófsághoz tartozó részében, zálogjogon egy házatkapott,amia17/18.századfordulójáravirágzókisbirtokkalrendelkezőnemesikúriáváépültki.41AFüles/NikitschmellettiGálosháza15—18.századibirtoklás-történetébőlnőttkiavármegyeközépbirtokosaisorábatartozóRéchey,ésavasigyökerekkel rendelkező másik középbirtokos birtokos família, a Sitkey családe településre koncentráló, birtoklástörténetre felfűzött története, illetve gazdál-kodásának a bemutatása.42Anemesiudvarházra,birtoklástörténetrevonatkozómunkákmellett feltűnikegyezzel rokon feldolgozás is, a fraknóiuradalombólkiszakadt,zálogbirtokosoktóluraltPetlauavagySigleß/Siklósuradalmavoltez,amelynek1526—1615közötti története rövid,adatgazdagösszefoglalástnyert.43 Bár forráshiányraminden egyeskis- és középbirtok esetébenhivatkozni lehet,ennekellenérejóvalszerényebbahazaioldalrekonstrukciója.EsorokírójaaII.RákócziGyörgyerdélyifejedelemnéldiplomáciaiszolgálatokatvállaló,urabuká-sautánNyugat-Dunántúlraáttelepített,birtokigazgatásbaintegrálódott(NádasdyIII. Ferenc universorum bonorum praefectusa) Kövér Gábor széplaki uradalmakapcsántetterreakorlátozottforrásanyaglehetőségeiszerintkísérletet.44 Mind-egyikesettanulmányegyközös,ésspeciálisintézményrehívjafelafigyelmet,ezpedigapatrónuskliensviszonyértelmezésétsegítő,többnyireazegzisztenciaésatovábbibirtoképítésalapjátjelentőzálogbirtok.Aviszonylagnagyszámbanfennmaradt17.századiosztálylevél,különbözőtí-

pusúkötelezvényellenéresajnálatosmódonegy-egykisbirtokosgazdaságmég

39 A szervitorok birtokainak kutatására, a témakör fontosságára sok régióbeli adattal: varga, 1981. 59—85.

40 Réchey, Sitkey: Prickler, 1983.; Kersnarich: toBler, 1973.41 toBler, 1973. 86—92.42 Prickler, 1983.43 Prickler, 1973.44 DoMiNkovits, 2002.

29


statikusrekonstrukciójasemkészültel.Avagyon,aziskoláztatás,társadalmikap-csolatok,egyénipályákterénakárszélsőségesenisdifferenciált,adófizetésrekö-telezett,taxalistanemességbirtok-háttereteljességgelismeretlen.Sajnosugyanezmondhatóelacsekélyszámúmegyeiközépbirtokosrólis,éseztahelyzetetcsakrészbenindokolhatjaaforrásokszűkössége.Érdemeskiemelni,hogybárHaraldPricklerklasszikusuradalomtörténetimo-

nográfiájaaVasvármegyeborostyánkőiuradalommalfoglalkozott,aszerzőgaz-dagszakirodalmimunkásságasoránszámosolyantelepüléstörténetitanulmánytjegyez,amelySopronvármegyéhezfűződik.Ezekegyrészeazegyesuradalom-történetek16—17.századi történetévelkapcsolatos ismereteinket isgazdagítják,pl.lánzsér-lakompaki,lékai,avagykőszegiuradalomesetében.45

Egyházi birtokosok:Sopronvármegyelegjelentősebbegyházibirtokosaagyőripüs-pökvolt,amelyatörvényhatóságkeletirészében–akésőbbiAlsó-Rábaközbe–akeszőiuradalmat,Sopronkörnyékéna16.századbanaszombathelyiuradalomszervezetikereteibetartozóFertőpartiRákosmezővárost,illetvetöbbmegyeitelepülést(pl.Zsi-ra,Himód)birtokolt.A16—17.századbanfontospüspökirezidenciakéntisfunkcio-nálóRákosmezővárosésapüspökijavakuradalmikeretbetörténőfeldolgozásaazelkövetkezőidőszakfeladataiközétartozik.46Avilágipapsághozkötődőegyháziin-tézményekközülaGyőrvármegyenagybirtokosaiközétartozógyőriszékeskáptalanSopronvármegyei,atörzsterületektőlnagyontávolesőbirtokállományaalapjánetör-vényhatóságbancsupánakisbirtokosokközétartozott.Akáptalanvisibirtokotésazahhozfűződőhaszonvételeket(pl.hegyjog,malomaRépcén)azegyházmegyejelestörténész-kanonokja,Bedy Vince,egyrövidszócikkbenírtale.47

Avármegyébenbirtokos többszerzetesrendközülaSopron,Győr,Veszprémvármegyeikiterjedéssela16.századsoránszintefolyamatosan,majdközelfélév-századszünetután,a17.századderekátólújraműködőhiteleshelyetműködtetőCsornaszékhelyűpremontreiprépostságSopronvármegyeibirtokainaktöbbsé-geaszékhelyközelében,aRábaközbenszétszórvaterültel,avármegyenyugatifelébenmindösszeMárc/Marz település tartozott hozzá.Míg a 16—17. századipremontreiprépostok(aNádasdycsaládkegyúrijogaalapjánkommendatorok)prozopográfiája jóladatolt,48miképpena rendésahiteleshely17. századiújjá-

45 Bibliográfiája: fazokas, 1994.46 A 16. századi püspöki uradalomra vonatkozóan kivonatos urbáriumok jelentek meg, és instruk-

ciók: zágorhiDi czigáNy, 2000. passim, horváth, 2001.; keNyeres, 2002. 675—678. A 16—17. századi Rákos mezőváros püspökségen belüli fontosságát a településtörténet is érzékelteti: BáN, 2000. 24—32.

47 BeDy, 1938. 197—198.48 horváth, é. n. 1702. évi, több forrásőrző helyen (pl. Magyar Országos Levéltár, H. NéMeth,

2004., Csornai Premontrei Prépostság Magánlevéltára, Archivum Vetus, Csorna) megtalál-ható urbáriuma nem került feldolgozásra.

30


szervezésétvégzőSzenttamásyMátécsornaipréposttevékenységeismodernfel-dolgozást nyert,49azegykorúpremontreiuradalomrafeldolgozássalnemrendel-kezünk.Ugyancsakaz egyházi intézményalapítására,működésérekoncentráltaRábaközbenbirtokospápóciprépostságtörténetétfeldolgozómunka,amelyaprépostságjavairól(Páli)fölöttébbcsekélyemlítésselszolgál.50

Sopronvármegyenyugati felében terült el aborsmonostori ciszterci apátság,melynek 16. század első felében kialakult bizonytalan jogviszonya 1568-tól stabi-lizálódott.Szigetvárelestétkövetően,KanizsaátadásáértNádasdyTamásnádorfia,Nádasdy II. Ferenc szereztemeg a szerzetesi javakat.Az uradalom16—17.századitörténeteameglévőismeretekellenéreistovábbifeldolgozástkíván.51

SPECIáLIS vIZSGáLATI SZEMPONTOK:URADALOM ÉS fELEKEZET – URADALOM ÉS ETNIKUM

Afelekezetképződések,konfesszióváltásokidőszakábanahagyományosuradalomtörténetekvizsgálatiszempontjaimellett(pl.birtokigazgatás,birtokgaz-dálkodás, termelés, az uradalmak lakosságának társadalmi, jogi jellemzői, élet-viszonyaistb.)óhatatlanulkiemeltérdeklődésövezhetia földesúrésazurada-lom lakosságának felekezeti viszonyait. A modern kutatások már csak az olyan meggyökeresedett fogalmakmiatt is indokoltak,mint a „földesúri reformáció”modellje,vagyaföldesúrhozkötöttkatolizáció.Meglepőnektűnhet,demígafő-nemesifelekezetváltások(pl.BatthyányI.Ádám,NádasdyIII.Ferenc)többszörisakutatóiérdeklődésközéppontjábakerültek,atérséguradalmainakfelekezetiviszonyairóljóvalkevesebbafeldolgozás,gyakrancsaksommásmegállapítások-rahagyatkozhatunk.Sopron vármegyére koncentrálva annak csupán nyugati részét jellemzik az

uradalmi keretek között végbevitt szisztematikus vizsgálatok. Ezek alapján ajelenlegikutatásháromnagy16—17.századikatolizációshullámotkülönböztetmeg.MígazelsőazAlsó-AusztriaiKamaraáltalzálogoltbirtokokterületén1582-tőlmutathatóki,ésaKlosterratműködéséhezfűződik,52amásikkéthullámazEsterházycsaládhozkapcsolható,annakkéturadalmábankerült feldolgozásra.Miklósnádor1638-ban,illetvearákövetkezőesztendőkbenafraknóiéskismar-toniuradalmakterületénbékéstérítéstvégeztetett,mígazEsterházyPálnevéhez

49 fazekas, 2010.50 BeDy, 1939. 14—15. Meg kell említeni, hogy a kötet a perjelség ugyancsak rábaközi birtokára

érdemben már nem is tért ki.51 kovács, 1910. 162—166., 300–306.; Prickler, 1996. 68—75.52 Monográfiai igényű feldolgozása: siNowatz, 1957. A Klosterrat térségre vonatkozó irat-

anyagának regesztái: rittsteuer, 1955.

31


fűződő1659—1660. évi térítéseket az evangélikus rendek1662. évi sérelmi ira-taiegy,anyugat-dunántúlievangélikusságotszisztematikusanfelszámolnikívá-nóföldesúrimozgalomrészekénttárgyalták.53Az1638körülitérítésekrőlfelvettjegyzőkönyvekafalusilakosságmagasszintűfelekezetitájékozottságáróltesznektanúbizonyságot.54ANádasdyuradalmakesetébenmárazeddigiegyháztörténe-ti feldolgozásokisfelhívtákafigyelmetNádasdyIII.Ferenckatolizációjánakazuradalmaklakosságára,felekezetváltására,avagymigrációjáratetthatására,vala-mintegyesuradalmitisztviselők(pl.azevangélikuscsaládbólszármazóRécheyGyörgy)ebbenjátszottszerepére.55Ugyanakkorazuradalmikeretekközöttelvég-zett esettanulmányok még nem készültek el.A16—17.századinyugat-dunántúliuradalmaklakosságánaketnikaiviszonya-

ibólkétkutatási irány jelenikmegnagyonkarakteresen.Azún.vlachok,vlachjogútelepüléseklétrejötteelsősorbanatérségdélirészére,atörténetiVasvárme-gyérekoncentrálódott(pl.Batthyány,Erdődycsaládokuradalmaira),azösszetetttémakörtörténeti,jogtörténeti,etnográfiaikutatástörténetekönyvtárnyi.Ugyan-ezméghangsúlyozottabbanigazazoszmánelőrenyomuláselőlmenekülő,spon-tán,vagyszervezetttelepítésekkelanyugat-dunántúlimagánföldesúri,egyházi,kamaraikezelésbenállóuradalmakba, illetveSopronváros speciálisuradalmá-batelepedőhorvátlakosságra.Minthogymégegykisvázlatoskitekintésisekisdolgozatterjedelmikereteitszétfeszítené,valamintezenismertetéscéljátismásiránybavinné,ígycsakkétmunkárahívnámfelittafigyelmet.AzegésztörténetiNyugat-Magyarországrakoncentrálva, akorábbimagyar, osztrák,horvát, cseh,morvaszakirodalmatfölöttébbkiterjedtprimerforrásfeltárásmellettJosefBreuprofesszordolgoztafel,ésatérségrenemcsakösszefoglalóan,hanemtelepüléssorosanisismertetteahorvátbetelepüléstendenciáját,szakaszait,nagyságrend-jét, jellemzőit.56Asporadikusana17.századraiskitekintve,dealapvetőena16.századrakoncentrálva,maiburgenlanditérségetfelölelve,ahorvátmigrációkor-mányzati,uradalmiszintű forrásanyagát tárta feléspublikáltaegynemzetköziegyüttműködésrévénlétrejöttforráskiadvány.57

53 fazekas, 1992. 1—4.; fazekas, 1994. 127—128., 131—133.54 MoNok—Péter, 1990.55 Payr, 1924. 686—687.56 Breu, 1970. A horvát migráció szakaszaira: Breu, 1983.57 Pálffy—Pandžić—toBler, 1999.

32


ESETTANULMáNYOK: KONfLIKTUSOK, URADALMI TISZTvISELőK

Amár jelzett felekezeti konfliktusokról, valamint a speciális forrásgyűjtés éselemzésekmellettmáraszintemárönállósodottboszorkánykutatásrólittésmostnemszólva,a16—17.századiSopronvármegyeiuradalmak,ésazokműködésekapcsánazuradalmiadminisztrációvalkapcsolatosgondok,konfliktusokkerül-tekelsősorbanfeldolgozásra.Azuradalmiadminisztrációrevíziójakapcsánkelet-kezett forrásanyag,a számadás felülvizsgálatok,avagyszámadásvizsgálóperektermészetesenazadottbirtokavagybirtokrészgazdálkodásra,helyitársadalmak-ravonatkozóanisgazdag,sokrétűinformációtnyújt.MindkétszámadásvizsgálataNádasdycsaládevármegyeibirtokaihozkapcsolódik.

Hetyéssy István Vitnyédy János felsővidéki prefektus Csepreghy Pál hegykőiszámtartóval folytatott számadási vitáját közölte és dolgozta fel. E közlemény-benNádasdyPál földesurasága idejébőlaBethlen-féleküzdelmekutánéppre-organizálódó térség társadalmi, gazdasági problémái jelennek meg.58 A másik esettanulmányegygenerációvaleztmegelőzőidőből,azapa,NádasdyII.Ferencföldesuraságának esztendeiből származó forrásbázisra épült. Horváth LászlóVasváryIstvánkapuiudvarbírószámadásvizsgálóperétaz1580-asévekvégénekuradalmigazdálkodásánakfeldolgozásávábővítette.59

Földesúrésjobbágyközöttiúrbériszolgáltatásokmiattikonfliktusjelenlegleg-inkábbamegyeikis-ésközépbirtokrólismert.IlyenárnyékoltabeaViczaycsa-ládésLózsmezővároskapcsolatát,amelybencsakátmenetikiegyezésthozottaViczayÁdámföldesuraságaalatti1635.éviúrbériegyezség,deaz1640-esévekelejénekúriszékeiistöbbszörtárgyaltakadókkal,robotésfuvarmegtagadásokkalkapcsolatosesetet.Amezővárosilakosságföldesúrralszembenikonfliktusaimel-letta16/17.századfordulójárólismertpetőháziZekeJánosözvegye,SzemcseyorsolyaésPetőházaközségbírája,elöljáróiközötttámadtellentét.60

Sopronvármegyébenazuradalmakvezetőgazdatisztjeirőlsajnosnemkészültolyanrészletes,azegyénipályaképet,gazdaságirányításitevékenységetegyarántbemutatófeldolgozás,mintamitBethlenGáborerdélyifejedelemprefektusáról,majdazőtefejedelmiszékbenkövetőI.RákócziGyörgysárospatakiprefektusá-ról,DebreczeniTamásról(1570—1650),azőéletútjárólDebreczeni-Droppán Béla mintaszerűenelkészített.61Akiterjedtforrásfeltárásellenérejelenlegcsakegyspe-ciális szempontból, a paleográfia oldaláról kerültek elemzésreNádasdyTamásnádorvezetőuradalmitisztségviselőjének,SennyeiFerenckapuiudvarbírónak,

58 Hetyéssy, 1967.59 horváth, 2008. 60 Lózsra: Dőry, 1901., Mikó, 1998. 40—44., Petőházára: DoMiNkovits, 1996.61 DeBreczeNi—DroPPáN, 2004.

33


sárváriprefektusnakéletútja,levelezése.62Nemavizsgálttémakör,hanemmagaaszemélyszempontjábólspeciálisazazesettanulmány,amelyII.RákócziGyörgydiplomatája,KövérGáboresetétmutatjabe, akiNádasdy III. FerencdunántúlibirtokairaátmenekítvegálosháziRécheyGyörgyutánazuniversorum bonorum praefectushivatalátvetteát.AjógazdaságiszakemberaWesselényi-féleösszees-küvésbekeveredettfőúrkivégzésétkövetőenetisztjétaKamaraikezelésbevételután is megtartotta.63Nemazuradalomtörténet,hanemafőúrifamíliavizsgála-tánakoldalárólkerültrövidbemutatásraazEsterházycsaládbirtokigazgatásbantevékenykedőtöbbgenerációsszervitorcsaládja,aKürtössy.64ValójábanmindaNádasdy,mindazEsterházytárgyidőszakbelibirtokkormányzatánakaszemélyiháttereegyarántmegkívánjaazadatbázisokkialakítását,ésatovábbiesettanul-mányokat.

fORRáSKöZLÉSEK

Afeldolgozások,illetveafeldolgozásokkalegybekötöttforráspublikációkmel-lettérdemesrövidenkitérniaSopronvármegyérevonatkozó,eltérőiniciatívábólkészült(pl.országosvállalkozás,avagyhelyi,egyéniérdeklődéskeretébenszisz-tematikusan,valamintesetijelleggel),uradalomtörténetivonatkozásúforrásköz-lésekre.Ameghatározóuradalomtörténetiforrástípusokközülbáravizsgáltidőszakot

megelőziafraknóigrófság16.századelejiurbáriumánakközzététele,defelemlí-téseazértisérdemes,mertaforráskötetdöntőenbirtoklástörténetrekoncentrálóbevezető tanulmánya kitekint 16. század végéig, még a dominiumból zálogbir-tokként kiszakadt Petlau-Sigles-i kisbirtok tekintetében is.65 Az 1950-es évek máig meghatározónagyszabásúforrásközzéadásaiközülaMaksay Ferenc nevével fém-jelzetturbáriumkötetistartalmazSopronvármegyeidokumentumokat,ígypl.amégKanizsaycsaládföldesuraságaalattállólékaiuradalomjobbágyainakszol-gáltatásairól,panaszairólfelvett1528.évijegyzéket,66avagyNádasdy(III.)Ferencözvegye,BáthoryErzsébetkezénlévőLéka-borsmonostoriuradalmak1608.éviurbáriumát,miképpenugyancsakalékaiuradalom1670.évikivonatosurbáriu-mát.67Aszisztematikusurbáriumés inventáriumfeltárásokspeciálisköteteaz,amelyabárakétcentrumúdominium(Szombathely,Rákos)elsőszámúcentru-

62 Boros, 2003.63 DoMiNkovits, 2002.64 DoMiNkovits, 200865 Prickler, 1998. különösen: XXXI—XLII.66 Maksay, 1959. 85—89.67 1608: Maksay, 1959. 90—120., illetve az 1670: Maksay, 1959. 121—130.

34


mára,Szombathelymezővárosraésaszombathelyivárrakoncentrál,dekivona-tosanközzéadjaagyőripüspökségVasésSopronvármegyeitelepülésekbőlállószombathelyiuradalmának16. századiurbáriumait és összeírásait.68 A további elemzéseketsegítő,igényesesetiforrásközlésekegyikeMikó Sándor forráspub-likációja,NádasdyII.Ferenckapuváriuradalma1597.éviurbáriumánakbetűhívközzététele.69Azurbáriumokegyiklegnagyobbmesterségesenkeletkezettgyűjtő-helyének,aMagyarKamaraArchivuma,Urbariaetconscriptionesgyűjteménynekafeltárása,ésimmárondigitálisformábantörténőelérhetővététele,azeforrás-típusraalapozottkutatásttöbbSopronvármegyeibirtokosésbirtokszempontjá-bólmegkönnyítette(pl.anagybirtokosoksorábólaNádasdy,aközépbirtokosokrészérőlatelekesiTörök).70

Azurbáriumokmellettagazdaság,társadalomkutatástegyarántsegítődézsma-jegyzékközlések sorábólugyancsakesetipublikációkat tettmegMikóSándor.Az1559.évibordézsmajegyzékpublikálásaaViczaycsaládmeghatározóbirtoká-hoz,Lózshoz(Nagylózs)fűződik,mígtöbbforrásközlésaNádasdybirtokokkalkapcsolatos,miképpenaztakapuiuradalom1587.évigabona-dézsmajegyzéke,avagyafelsővidékiuradalomrészétképezőCenkésPeresztegközségek1567.évihegyvámbor-dézsmajegyzékeillusztrálja.71

Anormatív források, így azudvarbírói utasítások számospéldánya találhatómegszétszórtana19.századvége,20.századelsőévtizedénekforrásközlőfolyó-irataiban,aMagyarGazdaságtörténelmiSzemleésaTörténelmiTárévfolyamai-ban(pl.Nádasdy,Esterházycsaládbirtokairól).Azutóbbiidőszakszisztematikusforrásfeltárásaakamaraikezelésűuradalmakatöleltefel.72Meglepőnektűnhet,deavizsgáltterületrejelentősrészbenpontazátmenetikamaraikezelésmiattismerttöbbinstrukció.UgyanisígykerültekközzétételreagyőripüspökökátmenetilegaMagyarKamarakezelésébekerültszombathelyiéskeszőiuradalmainakveze-tőuradalmitisztségviselőiszámárakiadottinstrukciók,azazKapronczayIstvánszombathelyiprefektusésudvarbíró1577-es,illetveavárkeszőiuradalomterüle-térőlSzlajcsicsMátyásudvarbíró1587-es,valamintHrasztoviczayMihályudvar-bíró, püspöki javak adminisztrátorának 1590-es instrukciói. E források szervesfolytatásaként,ugyancsakazutóbbiuradalombólismert,deimmáronazegyháziföldesúr,KutassyJánosgyőripüspökáltalPestvármegyeiGáspárkeszőiudvar-

68 zágorhiDi czigáNy, 2000.69 Mikó, 1992.70 soós, 1991.; H. NéMeth, 2004., az internetes elérhetőség: http://molarcanum.hu/urbarium/

(letöltés: 2012. január).71 Mikó, 1978.; Mikó, 1994.; Mikó,, 1997.72 keNyeres, 2002. A főúri udvarral kapcsolatos normatív forrásokkal nem foglalkozik ez a kis

áttekintés erre: koltai, 2001. Ugyanakkor egy világi, összetett uradalom-komplexumra minta-adó: wiNkelBauer, 2008.

35


bírószámárakiadottegy1592-esutasítás.73További forrásközlések lehetőségétérzékeltetiaNádasdyIII.Ferencbirtokainakelkobzásátkövetően,akamaraitiszt-viselőkáltalösszeállítottNádasdy-kódex(I—II.kötet)mintaszerűenfeltárt,1632,1633-tólösszegyűjtötturadalmitisztségviselőiutasításai.74

ANádasdycsaládfölöttébbgazdag16.századimagyarnyelvűlevelezésea19.század derekától amagyar nyelvű írásbeliség interdiszciplináris kutatásának acentrumában állt.75 Szalay ágostontól, Károlyi árpádon, Komáromy andráson át, Mályusz Elemérig, illetve újabban Őze Sándorig,azazazegymástkövetőtör-ténész-levéltárosgenerációknapjainkig tartó sorának forrásfeltárása éskiadásarévén számos uradalmi vezető tisztségviselő –így pl. Pelérdy Ádám, SennyeyFerenc– levelezéséből jelentmeg jelentősmennyiség.Egyesuradalmi tisztvise-lőklevelezésedöntőrészbenpublikálásraiskerült,amitpéldázhatnakSomboryGergely lékai, keresztúri uradalomhelyzetéről (halastó építése, kémény felhú-zása)1555—1560közöttírodottlevelei.Ugyanakkoramárpublikált,viszonylagnagyszámú 16. századi uradalmi tisztviselői levél mellett továbbra is fontos lenne oly’gazdatisztilevelezésközzététele,mintazI.RákócziGyörgyerdélyifejedelemáltal1638-banmegszerzett,aMezőségterületéntalálható(Mező)Örményes–azörményesi-kóródszentmártoni uradalom központja – dominiumhoz, az ottanikastélyépítéséhezkötött,1638–1688közöttidöntőengazdatisztilevelezés.76

Vizsgálturadalmainktisztségviselőiesetébenjelenlegnemismertolyanspeciá-lisforrás,ego-dokumentum,mintamitaVaclavBůžektanítványa,JosefHrdličkadél-csehországi Slawata birtokigazgatásban főtisztségviselővé vált, majd a dél-morvaországi Telč uradalmának vezetői (Hauptmann) tisztébe emelkedett JanNikodemMaranBohdaneckézHodkovadöntően1678—1689évekrekoncentrálóautobiográfiája.77

Azuradalmitisztségviselőkáltalvezetettszámadáskönyveknemcsakazurada-lomgazdálkodásánakfontosforrásai,deanarratívkoraújkoriforrásokaművelő-déstörténet,történetietnográfia,társadalomtörténetésmástudományosdisciplinák(pl.névtörténet)egyarántfontosdokumentumai.Kronológiaisorrendben:aKani-zsaiLászlókiterjedtSopronésVasvármegyeibirtokainak1520–1522.évitöredékesszámadáskönyvenemcsakaztastruktúrátérzékelteti,amitkésőbbKanizsaior-solyávalkötöttházasságarévénNádasdyTamásszerzettmeg,deaművelődéstör-téneti adatokbangazdag forrásadominus-szalkapcsolatbanálló familiárisokról,valamintaSopron-vasi térség jobbágyairól is számosértékes információtad.78 A

73 horváth, 2001. 56—59.; keNyeres, 2002. 678—684., 762—767.74 koltai, 2001. 269—277.75 A kérdéskör irodalmára: DoMiNkovits—Pálffy, 2010. 1096—1098.76 MorDoviN, 2008.77 hrDlička, 2003.78 NógráDy, 2011.

36


történetietnográfiaivizsgálatok,aművelődéstörténetéshétköznapiéletkutatásainiciálta az 1540-es, 1550-es évtizedek Nádasdy uradalmi számadásainak gazdag válogatásúközzétételét.79Aművészettörténetirányából,atextilféleségekre,ruhá-zatravonatkozókutatásokeredményeztékazEsterházyuradalmiszámadásokdön-tőenajelzettcélrafókuszált,válogatottközzétételét.80

Az uradalmak lakosságáról, életviszonyairól, jogszokásairól egy speciális né-zőpontból,azegymásközötti,szomszédosuradalmak,településeklakosságávalkapcsolatos,avagyföldesúrralszembenikonfliktusok(polgáriésbüntetőperes,úrbéri) látószögéből nagyon sok információval szolgálnak az úriszéki perjegy-zőkönyvek, illetveazúriszékiperekkelkapcsolatbankeletkezettésfennmaradtvizsgálatiiratok,esetlegkezeslevelek.Az1950-esévekmáigreprezentatívforrás-köteteiközülaVargaEndreneveáltalfémjelzett,úriszékipereketközlőforrás-kiadványSopronvármegyeesetébenanagyuradalmakhelyettatörvényhatóság„törzsökös”nemesitársadalmábatartozóViczaycsaládúriszékijegyzőkönyvei-bőlválogat.Acsaláda15.századbanszereztemegalózsiuradalmat,aminekdön-tőrészétszékhelye,Lózs(maNagylózs)mezővárosjelentette.Ebirtoklásrévénacsaládatörvényhatóságközépbirtokosaisorábaemelkedett,acsaládszámáraazarisztokráciábaemelkedéstViczayI.Ádám1645.évibáróirangemelésejelentette.Fia,ViczayIV.János,HéderváryJánosésEsterházyKatalinleányával,afiágonkihaltHédervárycsaládörökösével,Katalinnalkötöttházasságarévénarangotbirtokkalismegnövelte.AViczay-Hédervárybirtokokjobbágyságaéletérőlnyújtjog-,társadalom-,gazdaság-ésmentalitástörténetiszempontbólsokinformációtefentjelzettforrásválogatás.Aközzéadókaz1619—1727közöttiúriszékijegyző-könyvbőldöntőenaz1619—1668közöttilózsiuradalomravonatkozó(Sopronvár-megyében:Lózsmezőváros,Vicafalu,valamintrészbirtokokIván,Kövesd,Piny-nye,Röjtök,Szécsény,Széplaktelepüléseken)forrásokatpublikálták,valamintakettősdominium1669—1698soránkeletkezettdokumentumaibólmerítettek.81 A Pozsonyvármegyeimigrációrévéna16.századderekánazIkvavölgybenfekvőPetőházán,beházasodással törzsbirtokot szerzettZekéka törvényhatóságnagyszámú,Nádasdyfamiliárisaiközétartoztak.Azegykorúadóösszeírásokszerintacsaládekkoravármegyekisbirtokosaisorábatartozott,aPetőházáravonatkozóúriszékijegyzőkönyvekazEsztergomostroma(1594)soránelhunytZekeJánosözvegye,azugyancsakNádasdyfamiliáriscsaládbólszármazóSzempcseyorso-lyaföldesúrasszony,illetvefia,ZekeGyörgyföldesuraságaalattiidőszakbólkerül-tekpublikálásra.Eforrásokatelepüléséletébe,földesurakkalszembenkialakultkonfliktusaibaengednekbepillantást.82

79 kuMorovitz—M. kállay, 1959.80 toMPos, 2000.81 varga, 1958. 393—503.82 DoMiNkovits, 1996.

37


Eteljességigényenélkülkészültrövidáttekintésazeredményekrekoncentrált,azokismertetése,kiemeléseközvetettenahiátusokraisrámutat,melyekrészbenipótlásaazelkövetkezendőkutatások,kutatógenerációkfeladataahatármindkétoldalán.

IRODALOMJEGYZÉK

Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes II/1. DerVerwaltungsbezirk Eisenstadt und die Freistädte EisenstadtundRust.Hg.vonderBurgenländischenLandesregierung.Ei-senstadt, 1963.

Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes III/1. DerVerwaltungsbezirkMattersburg.Hg.vonderBurgenländischenLandesregierung,Eisenstadt,1981.

BariskaIstván: ASzentKoronáértelzálogosítottNyugat-Magyarország1447–1647.Szombathely,2007.(ArchivumComitatusCastriferrei,2.)

BánJános: Fertőrákospolitikai,gazdasági,egyháziéskulturálistörténete.Fertőrákos,2000.(FertőrákosiFüzetek,1.)

BánPéter: A nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak birtokigazgatásirendszereaXVII.századelsőfelében.In:AgrártörténetiSzem-le,19.(1977)1—2.sz.,24—71.

BedyVince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. (Győregyház-megyemúltjából,3.)

BedyVince: A pápóci prépostság és perjelség története. Győr, 1939.(Győregyházmegyemúltjából,6.)

BessenyeiJózsef: Introitusetexitus…NádasdyTamásbirtokai, vagyona, jöve-delmei és kiadásai. In: Bessenyei József—Draskóczi István(szerk.): Pénztörténet-gazdaságtörténet. Tanulmányok BuzaJános70.születésnapjára.Bp.—Miskolc,2009.24—52.

BorosZoltán: SennyeyFerencmagyarnyelvűleveleinekkutatásitapasztala-tai.In:Fons,10.(2003)2.sz.,249—276.

38


Breu,Josef: Die Ansiedlung der burgenländischen Kroaten im Gefolgeder Türkenkriege. In: Türkenkrieg und Kleinlandschaft I.Red.: Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt, 1983.(WissenschaftlicheArbeitenausdemBurgenland,68.)181—193.

Breu,Josef: DieKroatensiedlungimBurgenlandundindenanschließendenGebieten. Wien, 1970.

DávidZoltán: Az1598.éviházösszeírás.Budapest,2001.

Deák,Ernő: BurgundSiedlungLandsee/LánzsérváraésLánzsérmezővá-ros.oberwart,2008.

Deák,Ernő: Die Untertanengemeinden der Herrschaft Landsse-Lacken-bach. in: Beiträge zur Landeskunde des burgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Harald Pricklerzum 60. Geburtstag. [Red.: Felix Tobler] Eisenstadt, 1994.(BurgenländischeForschungen,Sdbd.;13.)69—88.

Deák,Ernő: Geschichte der Herrschaft Landsee-Lackenbach im 16. und17. Jahrhundert (mit Ausblick auf die maria-theresianischeUrbarialverordnung).Manuskript,Ung.Diss.Wien,1969.

Debreczeni—DropánBéla: Egygazdasági szakember aXVII. századból:DebreczeniTa-

máséleteésműködése.In:Fons,11.(2004)3.sz.,447—501.

DominkovitsPéter:AKürtössycsaláda17.századiSopronvármegyében.Adalékamegyeinemességösszetételéhez,változásaihoz.In:oborniTeréz—Á. Varga László (szerk.): Memoria rerum. Tanulmá-nyokBánPétertiszteletére.Eger,2008.143—155.

DominkovitsPéter:Egy egy-generációs középbirtok és birtokosa: Kövér Gáborszéplaki uradalma. Adalék Sopron vármegye birtokos társa-dalmához.In:KenyeresIstván(főszerk.):Tanulmányoka60évesGecsényiLajostiszteletére.In:Fons,9.(2002)1—3.sz.,273—303.

DominkovitsPéter:Források a Sopronmegyei birtokos nemesség XVII. századiúriszékibíráskodásához.AZekecsaládpetőházibirtokánle-

39


folytatottúriszékiperekésvizsgálatokiratai(1604–1630).In:Arrabona,35.(1996)1—2.sz.,219—248.

DominkovitsPéter:GrófEsterházyLászlóSopronvármegyefőispánja.In:Száza-dok,143.(2009)4.sz.,882—903.

DominkovitsPéter:Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma. In:SoproniSzemle,53.(1999)2.sz.,99—122.

DominkovitsPéter—PálffyGéza: Küzdelemazországosésaregionálishatalomért.ANádasdy

család, a magyar arisztokrácia és a Nyugat-Dunántúl nemesi társadalmaa16–17.században.1—2.rész.In:Századok,144.(2010)4.sz.769—792.,5.sz.1085—1120.

DőryFerenc: Lózsvárosúrbériszerződése1635-ből.In:MagyarGazdaság-történelmiSzemle,8.(1901)163—166.

D.SzakácsAnita: SopronvárostanácsabíróságijegyzőkönyveinekregesztáiIII.1570—1579.Sopron,2011.

Ernst,August: GeschichtedesBurgenlandes.Wien,1987. Fazekas István: Adalékok a fraknói uradalom és a kismartoni grófság [!]

rekatolizációjához. In: Benda Kálmán—Szabó András Ráday(szerk.):GyűjteményÉvkönyveVII.,Bp.,1994.126—145.

Fazekas, István: Katholische Restauration der Grafschaft Forchtenstein undHerrschaft Eisenstadt im 17. Jahrhundert in Westungarn.BurgenländischeHeimatblätter,54.(1992)H.1.1—17.

FazekasIstván: Szenttamásy Máté erdélyi püspök, csornai prépost élete ésműködése.In:SoproniSzemle,64.(2010)4.sz.,425—436.

Fazokas,Franz: DaswissenschaftlicheWerkvonHaraldPrickler. In:Beiträgezur Landeskunde des burgenländisch-westungarischenRaumes. Festschrift fürHaraldPrickler zum60.Geburtstag.Eisenstadt,1994.(BurgenländischeForschungen;Sdbd.,13.)5—22.

40


Fazokas,Franz: DaswissenschaftlicheWerk von JohannSeedoch. In:Archi-var und Bibliothekar. Bausteine zur Landeskunde desburgenländisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Jo-hannSeedochzum60.Geburtstag.Red.:FelixTobler—NorbertFrank.Eisenstadt,1999.10—20.

Fülöp,ÉvaMária: Angaben zur Besitzgeschichte des fürstlichen Zweiges derFamilieEsterházyinderFeudalzeit.In:Esterházy1995.84—97.

Gmoser,Elisabeth:Geschichte derHerrschaftGüns als kaiserlichesKammergutunter österreichischer Verwaltung (1491—1647). Eisenstadt,2002.(BurgenländischeForschungen,86.)

Hetyéssy István: A Nádasdy-uradalom gazdatisztjeinek termelési és elszámolá-sivitája1623/24-ben.In:AgrártörténetiSzemle,9.(1967)3—4.sz.,457—480.

H.NémethIstván(szerk.): Urbáriumok és összeírások a Magyar országos Levéltárban

(Urbaria et Conscriptiones) Budapest, MoL-Arcanum CD-Rom, 2004.

HorváthAntal: AcsornaipremontreiprépostságkommendátoraiaXVI–XVII.században.Klny.AcsornaiPremontreiKanonokrendKeszthe-lyiGimnáziumának1941—1942.tanévrekiadottévkönyvéből.H. n., é. n.

HorváthLászló: Akapuváriuradalomaz1580-asévekvégén.In:SoproniSzem-le,58.(2004)4.sz.,353—385.

HorváthRichárd: Egykevésséismertpüspökivár:Várkesző1592-ben.In:Levél-táriSzemle,51.(2001)2.sz.51—59.

Hrdlička,Josef: Autobiografie Jana Nikodéma Mařana Bohdaneckého zHodkova.ČeskéBudějovice,2003.(MonographiaHistorica,3.)

J.ÚjváryZsuzsanna: ZimányiVeratudományosmunkássága.In:J.ÚjváryZsuzsan-

na(szerk.):Ezredforduló−századforduló−hetvenedikévfordu-ló.ÜnnepitanulmányokZimányiVeratiszteletére.Piliscsaba,2001.651—658.

41


KelemenIstván: Adatok a Sárvár-felsővidéki uradalomhoz tartozó helységekjobbágynépességének17.századijogihelyzetéhez.In:SoproniSzemle,62.(2008)4.sz.,359—377.

KenyeresIstván(szerk.,bev.): XVI. századi uradalmi utasítások.Utasítások a kamarai ura-

dalmakprefektusai,udvarbíráiésellenőreirészére1—2.kötet.Bp.,2002.(FonsKönyvek,2.)

KenyeresIstván: Uradalmakésvégvárak.Akamaraibirtokokésatörökellenes

határvédelema16. századiMagyarKirályságban.Bp., 2008.(Habsburgtörténetimonográfiák,2.)

Knittler,Herbert: Nutzen, Renten, Erträge. Struktur und Entwicklungfrühneuzeitlicher Feudaleinkommen in Niederösterreich.Wien – München, 1989. (Sozial und wirtschaftshistorischeStudien,19.)

KoltaiAndrás: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kuta-tástörténete. In:LevéltáriKözlemények,71. (2000)1—2. sz.,207—231.

KoltaiAndrás: Magyarudvarirendtartás.Utasításokésrendeletek1617—1708.Bp.,2001.(MilleniumiMagyarTörténelem,Források)

Komáromy András: Magyar levelek a XVI. századból. 10. közlemény. Sombory

Gergely levelei Nádasdy Tamáshoz. In: Történelmi Tár, 12.(1911)443—477.

KomoróczyGyörgy: Nádasdy Tamás és a XVI. századi nagybirtok gazdálkodása.

Bp.,1932.(Tanulmányokamagyarmezőgazdaságtörténeté-hez,3.)

KovácsIgnác: Aborsmonostoriapátságtörténete.Sopron,1910.

KumoroviczL.Bernát—M.KállayErzsébet: Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdiak 1540—1550-es

számadásaiból.Fasc.I.Kézirat.Bp.,1959.(Történeti-néprajzifüzetek,1.)

42


MaksayFerenc: AMagyarKamaraArchivuma.Bp.,1992.

MaksayFerenc: Magyarországbirtokviszonyaia16.századközepén1—2.köt.Bp.,1990.

MaksayFerenc: SopronvármegyebirtokostársadalmaaXVI.századközepén.In:SoproniSzemle,33.(1979)2.sz.,157—170.

MaksayFerenc(szerk.,bev.): Urbáriumok a XVI—XVII. század. Munkatársak: Felhő Ibo-

lya—W.BeretzkyNóra—T.PolonyiNóra.Bp.,1959. MikóSándor: A kapuvári uradalom gabonadézsma-jegyzéke 1587-ből. In:

AgrártörténetiSzemle,36.(1994)1—4.sz.,510—521.

MikóSándor: Az1597.évikapuváriurbárium1—3.r.In:SoproniSzemle,46.(1992)2.sz.,126—146.,3.sz.,213—230.,4.sz.333—355.

MikóSándor: CenkésPereszteg1567.évihegyvám-borjegyzéke.In:Agrár-történetiSzemle,39.(1997)1—2.sz.,265—284.

MikóSándor: Lozs1559.évibordézsmája.In:SoproniSzemle,32.(1978)1.sz.,69—77.

MikóSándor: Nagylózs–egySopronkörnyékifalutörténete.Sopron,1998.

MollayKároly: Sopron vármegye vázlatos története. In: Derzsényi Dezső(főszerk.):Sopronéskörnyékeműemlékei.2. jav.bőv.kiad.Bp.,1956.39—112.

MonokIstván—PéterKatalin: Felmérés ahithűségről 1638-ban. In:Monok István (szerk.):

Lymbus,MűvelődéstörténetiTárII.Szeged,111—142.

MordovinMaxim:Mezőörményesi udvarbírák XVII. századi levelezése, XVII.századiörményesiépítkezésekrevonatkozó,eddignemközöltforrások. In:UjváryGábor(főszerk.):Lymbus,Magyarságtu-dományiForrásközlemények,Bp.,2008.93—161—62.

NógrádyÁrpád: KanizsaiLászlószámadáskönyve.Bp.,2011.(HistóriaKönyv-

tár,okmánytárak,8.)

43


Pálffy,Géza—Pandžić,Miljenko—Tobler,Felix: AusgewählteDokumentezurMigrationderBurgenländischen

Kroatenim16.Jahrhundert.Eisenstadt,1999.

PayrSándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. kötet.Sopron,1924.

Perschy,Jakob—Prickler,Harald(red.): DieFürstenEsterházy.Magnaten,Diplomaten&Mäzene.Ei-

senstadt,1995.(BurgenländischeForschungen,Sdbd.,16.)

Pöschl,Johann: DieHerrschaftForchtensteinunterdenEsterházy(1622–1848).Manuskript,Phil,.Diss.,Wien,1963.

Prickler,Harald: Bibliographie der wissenschaftlichen Arbeiten von HaraldPricklervonJuli1994bisJahresende2003.In:BurgenländischesHeimatblätter,66.(2004)H.4.176—184.

Prickler,Harald: DerEdelhofunddieKleinherrschaftPetlau (Sigleß)Burgen-ländischeHeimatblätter,26.(1964)H.1.,31—45.

Prickler,Harald: DieGrundherrschaftalswirtschaftlicheBasisdesFürstenhau-sesEsterházy.In:Esterházy1995.60—83.

Prickler,Harald: Die Zisterzienser als Grundherren im burgenländisch-pannonischen Raum. In: 800 Jahre Zisterzienser imPannonischen Raum. 1996: Klostermarienberg. Red JakobPerschy.Eisenstadt,1996.63—88.

Prickler,Harald: Gálosháza.BurgenländischeHeimatblätter, 45. (1983)H. 3.,155—185.

Prickler,Harald: Weinausfuhr Rust am See im 17. und 18. Jahrhundert. In:BurgenländischeHeimatblätter,70.(2008)H.3.,121—168.

Prickler,Leonhard: DasältesteUrbarderGrafschaftForchtensteinvon1500/1510.

Eisenstadt,1998.(BurgenländischeForschungen;77.)

Rittsteuer,Josef: Die Klosterratsakten über das Burgenland. Eisenstadt, 1955.(BurgenländischeForschungen,30.)

44


Seedoch,Johann: DerErwerbderHerrschaftHornsteindurchFürstPaulEster-házy. In: Forscher—Gestalter—Vermittler. Festschrift GeraldSchlag.Hg.vonWolfgangGürtler—GerhardJ.Winkler.Eisens-tadt,2001.(WissenschaftlicheArbeitenausBurgenland,105.)375—387.

Seedoch, Johann:DieGemeindenamendesBurgenlandes imWandel derZeit.Eisenstadt,2010.(BurgenländischeForschungen,100.)

Seedoch,Johann:HogyankerültakőszegiuradalomEsterházyPálhercegtulaj-donába? In:Mayer László—TilcsikGyörgy (szerk.): Egy em-beröltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmá-nyokBariska István60. születésnapjára.Szombathely,2003.177—181.

Seedoch, Johann: Reambulation der Herrschaft Hornstein im Jahre 1656. In:FestschriftfürHannsSchmid.Hg.vonGeraldSchlag.Eisens-tadt,1998.(WissenschaftlicheArbeitenausdemBurgenland,100.)167—175.

Sinowatz,Fred: ReformationnundkatholischeRestaurationinderGrafschaftForchtensteinundderHerrschaftEisenstadt.Eisenstadt,1957.(BurgenländischeForschungen,35.)

SoósImre: AzurbéribirtokrendezésekeredményeiSopronmegyében.In:HorváthLászló(szerk.):Ősisopronmegyeinemzetségek.Ké-pekasopronmegyeiközségekéscsaládoktörténetéből.Sop-ron,1941.1—88.

SoósIstván: SopronvármegyeéshelységeiaMagyarországosLevéltárka-marai urbáriumaiban és összeírásaiban. In: Soproni Szemle,45.(1991)2.sz.,140—157.

SöpteiIstván(szerk.): Nádasdy Tamás (1498—1562). Tudományos emlékülés: Sár-

vár,1998.szeptember10—11.Sárvár,1999. (NádasdyFerencMúzeumkiadványai,3.)

TakácsKároly: EgyelfeledetthalgazdálkodásimódaBarbacsi-tavon.In:Sop-roniSzemle,(1999)4.sz.,390—394.

45


TholtJudit: AsárváriuradalommajorgazdálkodásaaXVII.századelsőfe-lében.Bp.,1934.(Tanulmányokamagyarmezőgazdaságtör-ténetéhez,10.)

TirnitzJózsef: Sopronvárosúrbéresfalvainaklakosságaa18.századelsőfe-lében.In:FarkasGábor(szerk.):ADunántúltelepüléstörténe-te I.1686—1768.Veszprém,1976.158—165.(MTAVeszprémiAkadémiaiBizottságánakÉrtesítője)

Tobler,Felix: Bibliographie der wissenschaftlichen und populärwissen-schaftlichen Arbeiten von Felix Tobler. In: BurgenländischeHeimatblätter,70.(2008)H.2.,72—87.

Tobler,Felix: Die Fürst Esterházyschen Herrschaften des burgenländisch-westungerischenRaumesundihreZugehörungenvom17.biszurMittedes19.Jahrhunderts.Eisenstadt,2005.

Tobler,Felix: Die Hochfürstliche Esterházysche Zentralverwaltung vomEndedes17.biszurMittedes19.Jahrhunderts.In:Esterházy1995.99—119.

Tobler,Felix: ZurGeschichtedessogenanntenKersnarich’schenEdelhofesinDraßburg.In:BurgenländischeHeimatblätter,35.(1973)H.1.,86—95.

TomposLilla: AzEsterházyakszámadásaiéstextilszámláiaXVII.századból.Bp.,2000.(BibliothecaHumanitatisHistorica,16.)

TóthIstvánGyörgy: Jobbágyok,hajdúk,deákok.Akörmendiuradalomtársadalma

a17.században.Bp.,1992.(Értekezéseka történeti tudomá-nyokköréből,115.)

VargaEndre(szerk.): ÚriszékXVI—XVII.századiperszövegek.Bp.,1958.

VargaJ.János: SzervitorokkatonaiszolgálataaXVI—XVII.századidunántúlinagybirtokon.Bp.,1981.(Értekezésekatörténetitudományokköréből,94.)

46


Winkelbauer,Thomas: GundakervonLichtensteinalsGrundherrinNiederösterreich

und Mähren. Normative Quellen zur Verwaltung undBewirtschaftung eines Herrschaftskomplexus und zurReglementierung des Lebens der Untertanen. Wien—Köln—Weimer,2008. (FontesRerumAustriacarum,3.Fontes Iuris,19.)

ZágorhidiCzigányBalázs: Szombathelyiurbáriumokésinventáriumoka16.századból.

AMagyarországosLevéltárUrbariaetConscriptionesgyűjte-ményéből.Szombathely,2000.(ActaSavariensia,10.)

Demesnes in Sopron County in the 16th and 17th Centuries in Historiographyby Péter Dominkovits

Studiesonthestructureoflandedpropertiesandlandowners’societyinSopronCountyintheearlymodernperioddrewattentiontothedominanceofseculardemesne,themodestpresenceofecclesiasticalland-domain,thesmallnumberofwell-to-donoblemediumlandowners,andthelargenumberoflessernobility.The paper, on the one hand, introduces major works on the history of landownership related to thecountye.g.briefmonographson theNádasdyestatesbyGyörgyKomoróczyandJuditTholtfromthe1930s,theLandsee-LackenbachestatebyErnőDeák(1969)and,ontheotherhand,itattemptstogiveanoutlineofhistoriographyinHungaryandBurgenland,showingtheresultsandpointingtoshortages.

47


ADebrő–parádiuradalomtörténetéről,illetveannakegyesrészleteirőlazelmúlt100esztendőben több feldolgozás isnapvilágot látott.A legjelentősebbés legko-rábbiÉbleGáboraKárolyiuradalmaktörténetétfeldolgozómunkájának,„Anagy-károlyigrófKárolyicsaládösszesjószágainakbirtoklásitörténete.I—II.Budapest,1911”„debrőiegysége”,az1909-benönállókötetben,illetveaSzázadokhasábjainmegjelent,„Adebrőiuradalombirtoklásitörténete.”címűműve.ÉbleGábor,akiakezdetijogitanulmányaiután1864és1868közöttszerzettképesítéstaMagyaróváriCs.Kir.GazdaságiFelsőbbTanintézetben1870-benlépettaKárolyiakszolgálatábaParádon.1875és1901közöttacsaládpénztárnokaéslevéltárosavolt.Történetifel-dolgozásaazértisnagyonjelentős,mertőmég–elsősorbanadebrőiuradalomvo-natkozásában,mely1740-tőlközel100évigaGrassalkovichokbirtokavolt-feldol-gozhattaaKhuen-Hédervárylevéltárazótajelentősmértékbenelpusztultanyagát.olyanlevéltáriforrásokisrendelkezéséreálltak,melyekmárnem,vagycsaktöredé-kesenlelhetőkfelacsaládianyagokban,sezmunkájátelevepótolhatatlannáteszi.ÉbletanulmányaimellettaHevesmegyeiLevéltáregykoriigazgatójának,SoósIm-rénekkönyveibenjelennekazuradalomhoztartozótelepüléseknekegy-egyidősza-kát átfogó feldolgozások.1Adebrő-parádiuradalomegy-egykonkrétforrásanyagátvizsgálvaetanulmányszerzőjénekisjelentekmegtanulmányai,forrásközléseiazEgriMúzeumévkönyveiben.2AlegújabbéstörténetilegalegteljesebbfeldolgozástaSzázmagyarfalukönyvesházasorozatköteteijelentik.Igazittegy-egytelepülésévszázadainakáttekintésetörténik,deafalvaktörténeteelválaszthatatlanazura-dalomegészétől,tehátbirtoklástörténetiszempontbólismeretükelengedhetetlen.3

AMátrábanésaMátraaljántalálható,a17.századmásodikfelébenmár12hely-ségbőlállódebrő-parádiuradalmat,illetveannaknagyobbrészét,1740-benvettemegbáróGyarakiGrassalkovichAntalkirályiszemélynökakétakkoritulajdonos-tólgrófAspremont-ReckheimKárolyGoberttőlésgrófAlthanMihályAntaltól.Azuradalomtörténeteazonbansokkalmesszebbrenyúlikvissza.

A DEBRő-PARáDI URADALOMA 17—18. SZáZADBAN

B.GÁLEDIT

1 soós, 1955.; soós, 1975.2 B. gál, 1991—1992.; B. gál, 1993—1994.3 zarNóczki, 2002.; csiffáry—cs. schwalM, 2001.

48


A KORAI IDőSZAK áTTEKINTÉSE

Adebrő-parádiuradalomtulajdonképpena16.századfolyamánkétkülönállóbirtoktestből alakult ki. Az egyik a mátrai, amelybe Bodony és Parád egész falu, Balla4 és Derecske5fele,valamintLakpusztatartozott.EzekazegykorThelegdyIstvánnak,majdBebekFerencnekadózótelepülések1542-benkerültekPerényiPéter birtokába. A másik birtoktest a Tarna melléki, melynek magvát az Aba nem-zetségből származó Debrey család teremtette meg. Tótfalu, Német-Kál és Csal falvakat,egyesítveadebrőimonostorralmegavárrallétrehoztákannakközpont-ját.6 1352-ben került végleg a család kizárólagos tulajdonába Debrő7,Szentgyörgy,Csal, Tótfalu8ésNémet-Káltelepülés.A15.századtólmársűrűnváltoztaktulaj-donosai. 1438-ban Albert király adományaként megosztva Debrői Imre és Roz-gonyiLászlótulajdonábakerült,majdfiágimagszakadásutáneteljesgazdaságRozgonyiLászlónak,illetvefiainakésözvegyénekjutott.1493.szeptember6-ánRozgonyiIstvántízezeraranyforintérteladtaaváratésahozzátartozóbirtokokatKanizsaiGyörgynekésfeleségének.1496-banhűtlenségmiattelőszörBakóczTa-másegripüspöknek,majd1497-bencsereútjánBéltekyDrágffyBertalanerdélyivajdának jutott. 1518-ban Perényi Imre vette meg nyolcezer aranyforintért a deb-rői várat Debrő, Kál, Csal és Tótfalu falubirtokkal. Még ez évben úgy végrendelke-zett,hogyhalálaeseténmásodikfelesége,KanizsayDorottyaörököljeDebrőt,sahozzátartozórészeket.AmennyibenDorottyautódnélkülhalnameg,abirtokokPerényiImreelsőházasságábólszületettfiaira,FerencváradipüspökreésPéterreszálljanak.9Egyévvelabirtokokmegszerzéseután1519-benanádormeghalt,sabirtoktestfelettezutánfiaPéterrendelkezett.PerényiPéterhatalmasvagyonával,azországospolitikaegyiklegbefolyásosabbemberevolt.1526utánholSzapolyai,holFerdinándpártjántaláljuk.1537.augusztus26-ánI.FerdinándkirályDebrővárát és tartozékaitpárthívének,guthiországhLászlónakadományozta,kinek1544körülihalálautánfiaKristóförökölteabirtokokat.Azakkorijogszokások-nakmegfelelően 1548-ban éri el a nagykorúságot, addig részbenmostohaapjaLosonczy István, részben -adebrőibirtokokesetében- azugyanezenévbenel-hunytPerényiPéterkezelteajavakat.országhKristóf1549és1552közöttHevesvármegyelegnagyobbbirtokosavolt.22jobbágyfalu214jobbágyportájaadózottneki.Összesbirtokainaknagyságakitettea476628kataszteriholdat.Mostoha-

4 Ma Mátraballa.5 Ma Mátraderecske.6 csiffáry—cs. schwalM, 2007. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Parad7 Ma Feldebrő.8 Tóthfalu, Toth-falu vagy Toth új falu, ahogyan az összeírások emlegetik, ma Tófalu község.9 zarNóczky, 2002. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Feldebro

49


apjahalálautánmegörökölteanógrádi főispánságot,emellettpohárnokmester,majdországbíróvolt.TestvéreiközülIlonaPerényiGábor,BorbálapedigEnyingiTörökFerenc feleségevolt.FéltestvéreiLosonczyFruzsinaBáthoriMiklós,mígLosonczyAnnaUngnádKristóffeleségelett.országhKristófnagykorúságautánatestvérekpertindítottakahatalmasvagyonfelosztásáért.Talánepernek,illetveazeztkövetőmegegyezésnek isköszönhető,hogyaTarnamelléki településekesetébenPerényiGábormegtarthatta1556utánisrendelkezésijogát.BáraDebrőváráhoztartozóuradalomkirályiadománykéntkerültazország-

hokkezébe,helyzetemégiskülönlegesvolt,hiszenI.Ferdinánd1548-banPeré-nyiPéterkiskorúfiának,Gábornakengedélyezte,hogy24éveskoráigperrelnelegyenektámadhatókajavai.10PerényiGábor1532-benszületett,tehátekirályihozzájárulásértelmében1556-igjogos„kezelője”voltabirtokoknak.PerényiGá-borországhKristófhozhasonlóanhatalmasúrvolt.1554és1557közötta tár-nokmesteri,1563-tólazországbíróicímetviselte.Apjahalálaután1549-tőlnekiadózik Balla, Bodony, Debrő, Derecske, Parád és Pétervására.11 Feleségül vette országhKristóf nővérét Ilonát, ígymég inkábbkötődött a területhez.AMátraaljaéletébenHatvan1544-estörökelfoglalásasorsfordulótjelentett.5évleforgásaalattSzarvaskőésEgerkivételévelazegészmegyemeghódolt.FöldigromboltákDebrővárát,satelepülésekzömelakatlannávált.AzuradalomtelepüléseiközülCsalésBalpüspökivéglegeltűnt.Egy1554-esösszeírásszerintDebrőnekkor26jobbágy,16zsellér,Kálban19zsellérélt,Tóth-faluban3egésztelkes,6féltelkes,Bodonyban 7 egésztelkes, 16 féltelkes és 3 zsellér, Ballán 2 egésztelkes, 1 féltelkes és10zsellér,Parádon15féltelkesés3zsellér,mígDerecskén10zsellérlakott.12

10 csiffáry—cs. schwalM, 2007. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Parad


12 MOL UC 45:36 188—199.

50


1. kép: Akétkülönállóbirtoktest.(SzabóJánosGyőzőtérképealapján)

PerényiaXVI.századközepénHevesvármegyeijavaitónodiuradalmáhozkap-csolta.1563-banegyezettmegMiksávalbirtokaileendősorsáról.Mivelláthatóanházassága gyermektelenmaradt, így vagyonát halála után a kincstárra hagyta.GuthiországhKristóffalegyévben,1567-benhaltmeg.Azegyikük32,amásikuk35évesvolt. 1575-ben, akamaraáltal együttkezelt, azónodi váruradalomhoztartozóParádot és adebrői tartozékokat,országhKristóf ésPerényiGábor só-gora,UngnádKristófegrifőkapitány30400rajnaiforintértkaptatizenhatévrezálogként.Parádotésatöbbi felső-mátrai falut tehát tulajdonképpenakincstáregyesítetteadebrőiuradalommal.13UngnádKristófhalálautánazálogfeleségére,majdannakmásodikférjéreForgáchZsigmondraszállt.

Az ónodi, illetve ezen belül a debrői uradalom életében az újabb jelentős fordu-lópont1603,amikorRákócziZsigmond42200forintértmegvásároljaazegykoriPerényijavakat.Ettőlkezdvetöbbmint100évigabirtokokaRákóczicsaládtulaj-donában maradtak.


51


A RáKóCZI – KORSZAK URADALMA

Zsigmondhalálautánfiai,GyörgyésPálosztoztakazingatlanjavakon.Azörök-lési rend szerint felerészben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630—1648)ágán II. Rákóczi György (1621—1660) majd I. Rákóczi Ferenc (1645—1676) –mindkettőerdélyifejedelem–birtokolta.AmásikágonRákócziPálunokája,grófErdődyGyörgynéRákócziErzsébettulajdonábakerültDebrő–ésatöbbiurada-lom–másikfele.1676-ban,I.RákócziFerenchalálávalgrófAspremont-ReckheimFerdinándnéRákócziJuliannaésII.RákócziFerencörökölték.

II. Rákóczi Zsigmond (1603)

1544 1608

I. Rákóczi György (?–1648) Rákóczi Pál (?–1636)

II. Rákóczi György (1621 1660) Rákóczi László (? 1664)

I. Rákóczi Ferenc (1645 1676) Rákóczi Erzsébet (? 1707)

Gróf Erdõdy György

II. Rákóczi Ferenc Rákóczi Julianna

-gróf Aspremont Reckheim

Ferdinánd

–

–

– –

–

A tizenöt évesháborúban elnéptelenedett a vidék. 1601-benpl.Debrőn csaknégytelkettaláltak,míg1621-bentizenhétjobbágylakottatelepülésen.Alakos-ság száma csak az 1650-es évektől kezdett emelkedni. 1619 januárjában Rákóczi György,PálésLászlóosztályt tettekegymásközött.Ekkormaradtakolyanbir-tokok,köztükadebrőiuradalomfalvai,pusztái is,„mely jószágok még el nem oszlottak közöttünk, mivel némellyke puszta volna az jövedelmenek harom fele kell menny.”14AXVII.század30-aséveiremármegtörténikabirtokosztás,settőlkezdveelkülönülnekabevételekis.Fennmaradtakurbáriumok,amelyekkülön-különszólnakakétbirtokosrészénlakójobbágyiszolgáltatásokról.Érdemesta-lánmegnézni,hogyakét földesúr –RákócziLászlóésRákócziGyörgy részénmibenegyeznek,ésmibenkülönböznekajáradékok.Rákóczi László javai 1648-ban:15

Debrő:7jobbágy,és7zsellér;Tóth-falu:1jobbágy,őMataDemeterbíróés4zsellér;Kál:4jobbágyés4zsellér–közülükVargaTamásbíró;Nagyút2jobbágyés2zsellér–közülükFodorJánosbíró.

14 MOL UC 22:21 137.15 MOL UC 31:1 (g) 92—95.

52


Mivelezekahódoltságbanlaknakmarhávalnemszolgálnak,hanemárendátad-nak 7 fl-t évente. A zsellérek ennek felét. Ősziből és tavasziból kilencedet, disznó-ból10-edet,káposztábólszintén10-det.Karácsonykor4faluközösenadegyőzet.Parád:3jobbágy,és3zsellér–közülükJanckiIstvánbíró;Bodony:1jobbágy

és2zsellér;Balla:3jobbágy;Derecske:3jobbágy.Ezekmégmesszebb lakvánazTarna-mellékieknélmarhávalnemszolgálnak.

Minden jobbágy ad évente 6 fl-t és 5 icce vajat. Mind a 4 falunak jó makkos erdeje lévén disznóból 10-det adnak vagy darabját 4 fl-ával megváltják. Minden vetések-ből 9-det adnak. A 4 falu egy fakó szekeret és egy ekét taligástul ad, kit Ónodra szállítanak.AdézsmamarhátelcsépelniésnyomtattatniésaztÓnodraszállítanitartoznak.A4falukarácsonykorközösenegyőzetad.Gyöngyös33jobbágy.„EzVárasnohasokÚrrészérevagyon,mindazáltalazokközötteőNg-nakis

annyi számú jobbágya vagyon, kik ollian rendtartással élnek közönségessen,hogyhaegyÚralattnemtetsziknekiazallázatszabadonmásÚrkezealámehetsott lakhat.”Éventeösszesen24fl-t fizetnek.Dézsmabort60köböltadnakésborból 9-det is,melyetÓnodba felszállítani kötelesek.Adnak egy bokor aranyfonallalvarrottkarmazsincsizmátésegybokorsolatistkapcástól.Rákóczi György javai 1652-ben:16

„Debrő fele Groff Uramé: Szent György és Szent Mihály adója itt exigáltatik.Itt semminemű majorsághoz való alkalmatosság nincsen, sem szántóföld, rét,

halászó víz. Itt mivel ezek paraszti szolgálattal nem is szolgálnak őszi és tava-szi vetésekből Eő Nagyságuk számára kilencedet adnak. Disznójukból vagy terem makk vagy nem, tizedet adnak, azon felül az ki váltóra megyen az öreg disznót négy pénzzel váltja meg. az süldőtől semmit nem adnak, egyéb majorságból, bá-rányból, méz Rajból decimát nem adnak Eő Nagyságuknak.

Nem régen egy darab szőlőhegyet is kezdettenek építeni még terminusa, azaz tíz esztendőt nem tölt mióta hozzáfogtanak, az kitelvén azután kilencedet tartoznak praestálni Eő Nagyságuk számára. Ezek messze lakván Ónódtól semmi nemű pa-raszti szolgálatot nem adnak, hanem az paraszti szolgálatért olyan árendát avagy taxát fizetnek, az mint idefel az Rublikákban leíratott. Úgymint minden jobbágy, avagy marhás ember tartozik esztendeig való szolgálatyáért Kegyelemes Urunk számára kézpénzet. 7 fl-t, vajat 3 iccét, káposztát 50 fejet, gyalogszekeres avagy mint ők nevezik zsellér fél annyit ád, úgymint fl. 3,50, vajat 1 ½ iccét, káposztát 25 fejet. az bírák ez ilyen fizetéstől immunisak, az mint itt is defalcáltatott, hanem az többitől nékiek kell exigálni ezen árendát és azt tisztek kezéhez az szerint ad-minisztráltatni.

16 MOL UC 88:23 (b) 36—44.

53


az régi urbáriumnak continentiája szerint vaj annak előtte minden marhás em-beren 5 icce exigáltatott az gyalogszekeresen félannyi, de minthogy ilyen súllyosan tetszett nekiek mely miatt kevesedni is kezdettek vala, azért ennyire defalcáltatott nékiek és immár az szerint is adóznak. Őrajtok sem ünnepek ajándéka nincsen, sem 12 forintos bírság nálunk in usu nincsen, maguk között igazgatják az oly dolgot el.

Kál: Sz. György és Sz. Mihály adója itt nem exigáltatik. Őszi és tavaszi vetésekből az szerint praestálják az nonát, az mint Debrődön is specifikáltatott. Disznójukból az szerint adják meg az tizedet és az váltópénzt is, egyébbül semmiből nem adnak dézsmát. az szolgálatért való contribútiót ezek is az szerint praestálják, mint az Debreiek, mely extendáltatik az bíró árendáját exigálván ut in Rubricis declarátum ad hung. fl 6. az egyéb ususok és ritusok állapotja is egyenlő a Debreiekkel.

Tótfalu fele: Sz. György és Sz. Mihály adóját nem adják. Őszi és tavaszi vetések-ből megadják az kilencedet, disznójukból tizedet, az váltót is megadják, egyéből decimát nem adnak. Szolgálatért való árendát az szerint tartoznak praestálni, az mint in Rubricis specifikáltatott, mely extendáltatik ad hung. fl. 59,50, vaj 25 ½ icce, káposzta 425 fej. Jóllehet az vaj dolgát neheztelik, praetendálván azt vagy sokan vagy kevesen lesznek, vajat többet nem adnak csak 10 iccét, de az mint az régi urbáriumban comperiáltatik és nékiek egyenlő ususok volt az vaj adiminisztrációjában is mint az Debreieknek mostan is úgy kell lennie… mind-azonáltal kegyelmes Urunk kegyelmességén áll mint exigáltassék rajtok, de így tart az aequalitás az többire nézve is.

Nagy út fele: Pusztatelek elég vagyon, de nincsen elosztva melyik úr számára való légyen. Jövevény ember az, ki ide szállana, az melyik úr alá akarna szállani sza-bados, akármelyik helyekre. Sz. György és Sz. Mihály adója rajtok nem exigáltatik. Őszi és tavaszi vetésekből ezek is kilencedet, disznójukból is kilencedet adnak. az szolgálatért az Rublikában megírt pénzt és vajat adnak, de az mint referálják ha ugyan telepednének is ezen falu helére az adó vaj többre nem extendáltatnék csak 20 iccére. Pénz árenda mind az által, mind annyival szaporodék, az mennél több ember telepednék rajta úgy mint marhás jobbágyoktul fl. 7, gyalokszerestől avagy zsellértől fl 3,50. Káposztát azok nem adnak, az bíró itt az fele kontribúciótól im-munis.

Bodony fele: puszta házhely urunk részéről vagyon Nr. 6. Szabó György ifjú le-gény szolgál másoknál, egy öccse is vagyon. Fejes Mihálynak kettő fiai vagynak, egyik szolgál, másik pusztákon lakik az anyjával. Parád fele, Balla negyedrész, Derecske negyedrész

Ezen négy faluban az mi kegyelemes Urunk számára puszta telkek is vadnak, de mennyi nem tudatik minthogy régi puszták. Sz. György és Sz. Mihály adóját ezek nem adják.

Őszi és tavaszi vetésekből Eő Nagyságuk számára kilencedet adnak, tized az király számára exigáltatik, méhekből is az szerint, disznókból tizedet adnak, az

54


öreg disznót 4 pénzzel váltják meg. Minden marhás jobbágy 6 fl-al, vajból 5 iccé-vel tartozik, az zsellér. 3 fl-t, vajból 2,5 iccét tartozik adni. az szolgálatért az felül megírt árendát fizetnek azon kívül annuátim egy-egy fakó szekérrel, egy ekével taligástól. Karácsony ajándékában az 4 falu tartoznék egy őzzel, de azt egynéhány esztendőtől fogva azt sem praestálják és nem adják.

Balpüspöki prédium: Ezen prédium kegyelemes Urunk részire és az Ns. Rákó-czi lászló uram őnagysága részire biratik, az mint az Nagyútiak referálják, senki nem szántja, sem kaszáltatja ezen prédiumot. az mikor kik szántanak vettetnek nona exigáltatnék rajtok, avagy ha valakik legeltető marhát fogadnának reá attúl való bért vagy fizetést Eő Nagyságuk számára tartoznának adminisztrálni, ezen prédiumot az nagyútiak élik derekasan.

Lak prédium: Ezen prédium is Eő Nagyságokkal közös, egy Kis János nevű mátrai ember bírja és marháit legelteti rajta, melytűl annuátim Kegyelmes Urunk részirül Eő Nagysága proventusa közé fizet hung. fl 9. az Ns. Rákóczi lászló úr számára is annyit ad.

Gyöngyös részbirtok: az mint referálják az mi kegyelmes urunk részéről ab antiquo ezen városnak adója sem több sem kevesebb nem volt mindenkor csak hung. fl 24. Skófiummal varrott Urnak való csizma egy pár, sollya papucsástól egy pár, közös mészárszéktő fagyú gyertya 100 darab. az szőlő hegyekből az Dominus terrestrisek számára kilencedet adnak, mely mind egyben congeráltatik, annak utána úgy osztatik az földesurak számára, az melynek több rezidentiája vagy ház telke vagyon itt annál több dézsmabor jut, az kinek kevesebb, dézsma bor is keve-sebb jut annak. Kegyelmes Urunk számára hol pro 50 hol több kevesbb köböl bor congeráltatik az mint az termés hozza egyébbül semmiből decimát nem adnak.

Esztendei szolgálatjokért Kegyelmes Urunk részére ab antiquo 60 köböl bort ad-tak egy köbölben lévén 16 icce most is az szerint praestálják id. est 60 köböl.

Egyéb ususok, ritusok sem contributiojok ezeknek az Dominus terrestrisek szá-mára nincsen.

az Ns. Rákóczi lászló uram őnagysága számára is az szerint praestálák minden contribuciót.”

55


Település Mar

hás

Gya

log

Tis

zt

Szab

ad

Taxá

s

áre

ndá

s jo

bbág

y

áre

ndá

s gy

alog

öss

z.

áre

nda

Debrő - - 1 - - 15 9 25 136,50

Kál - - 1 - - 6 6 13 63,00

Tófalu - - 1 - - 7 3 11 59,50

Nagyút - - 1 - - 4 - 5 28,00

Bodony - - 1 - - 4 - 5 24,00

Parád - - 1 - - 3 4 8 30,00

Balla - - - - - - 2 2 6,00

Derecske - - - - - 1 - 1 6,00

Gyöngyös - - - - - - 41 41 24,00

AzurbáriumokszerintaTarna-mellékiésMátraaljaitelepülésekszolgáltatásaiközöttmindazárendában,mindatermészetbeniszolgáltatásokbanvaneltérés.AMátraaljánlévőtelepüléseknélcsak6flfizetnekajobbágyokfejenként,mígaDebrőkörnyékifalvakbanezazösszegévi7flmindakétföldesúrnál.Amátraiakegyikföldesúrnaksemadnakkáposztát,viszontaTarna-mellékiek50fejetadnakjobbágyonként, vagy tizedet szolgáltatnak belőle.I. Rákóczi Ferenc 1676 januárjában az őt illető Debrő, Kál, Tótfalu; Nagyút;

Bodony;Parád;Balla;Derecske,BalpüspökiésLakbirtokrészeketzálogbaadtaBattik Gergelynek és feleségének Dőry Zsuzsannának 6 esztendőre 1600 fl-ért.17 1678-banmárafeleségishalott,ígyazálogjogtestvéréreDőryAndrásraháram-lott.Úgytűnikazálogotmeghosszabbították,mert1684-benkészültegyössze-írás,amikorejavak„per defectum seminis” a kincstárra szálltak.18 E szerint Dőry Andrásé volt ekkor „Balla nevű faluban házhely No.1, Káll nevű falunak fele, Nagy Utnak fele, Parad nevű falunak fele, Bodon nevű falunak portioja, Debrű nevű falunak portioja, tott uj Falu19 eppen, Pradium laky ennek fele, deserta,

17 MOL A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii. 22. kötet. 338—339. nés MOL UC 25:43 46.18 MOL UC 90:53 4.19 Tothfalu (ma Tófalu)

56


Pradium Püspeky20 eppen, deserta. Mivel ezen falubelieknek ez el múlt napokban az Hadak miat Gyöngyös Varassában recipiálták magokat, jó lehet rész szerint Comporeáltatnak, lévén hites ispányok, az fogja az ajnácskői tiszttartó előtt hittel mindennemű szolgálattyokat és adózzásokat szám szerint béadni mind az falu-nak, mind az praediumnak”1676-banI.RákócziFerenchalálautánbirtokaitkétgyermekeJuliannaésFerenc

örökölték.Ők azonbanmég ekkor kiskorúak lévén (Júlianna 1672-ben, Ferenc1676-banszületett)édesanyjukZrinyiIlonairányítottaa„gazdaságot”.Azözvegyférjehalálaután,összeírattabirtokait,illetveazabbólszármazójövedelmeketésadósságokat.21Abirtokoknak,köztükaTarnamellékiésMátraaljirészeknekisa fele illette Zrinyi Ilonát, illetve a két fejedelmi árvát, a másik fele gróf Erdődy GyörgynéRákócziErzsébettulajdonábanvolt.Mindkétrészenugyanúgyadóztaka jobbágyok, s ugyanolyan szolgáltatásokkal tartoztak. Ittmégnemmintdebrő-parádiuradalomkezelikatelepüléseket,hanemminta

Tarna melléki részek Kál, Debrő, Tótfalu és Nagyút illetve a Mátra aljai részek, te-hátParád,Bodony,Balla,Derecske,BalpüspökiésLakszerepelnek.AzösszeírástvizsgálvaaTarnamellékirészeklakottabbnakésfejlettebbnektűnnekamátraifalvaknál.Kálban3egészés10féltelkesjobbágyotírnakössze.Debrőn7egészés14féltelkesél,Tóthfalu2egészés7fél,mígNagyút3egészés6féltelkesgazdátszámlál.Mindannyiantaxátfizetnek,azegésztelkesek7fl,aféltelkesekennekfelét,ezenkívüladnakvajatéskáposztát.AMátraaljaitelepülésekenParádon2egészés3féltelkes,Bodonyban2egészés3féltelkes,BallánésDerecskén1—1egésztelkesgazdaél.Anégytelepülésegybíróságalátartozik.Ősziéstavaszivetésből kilencedet adnak, sertésből tizedet. A négy falu szolgáltatásként egy új fakószekeretésegyújekéstaligát,karácsonykorpedigegyőzetad.Agyöngyösirészjószágteljesenkülönjelenikmeg.1676. január22-énGyöngyöst iszálogbabocsátják6esztendőre1000 fl-értBaratnakiFerencnek.Azösszeírásnemadjamegaházhelyekszámátésagazdáknevétsem.Agyöngyösiekataxátésacen-zustkészpénzzelváltottákmeg,avárosévesadója24fl.volt.Ajándékkéntegypár„szkófiummal varrott úrnak való csizmát és sólya papucsot”készítettek.Aszőlő-hegyektermésébőlkilenceddeltartoztak,melyaföldesurakközöttaházhelyekarányábanoszlottmeg.I.RákócziFerencrészére,arégiurbáriumokszerinthol50,holennélkevesebbköbölborjutott.Emelléaszolgálatmegváltásáraeszten-dőnkéntmég60köbölbortadtak.1683és1686közöttaBécsellenvonulótörökrablásai,majdEger1687-esvissza-

foglalásátmegelőzőkiürítésmiattaközségekjórésztelnéptelenedtek,alakosokGyöngyösrevagyaNyírségbebujdostak.1689-benpl.Parádonafaluhatárelvilegtizenkétjobbágytelekbőlállt,melybőlhataRákócziárváké,hatpedigErdődyné

20 Balpüspöki21 MOL UC 25:43 46—56.

57


Rákóczi Erzsébet kezén volt. Ennek ellenére ekkor a fejedelmi árvák birtokán egyetlen gyerek, a kilencévesMolnár Peti nyomorgott az anyjával, a többi hatgazdamégaNyírségbenélt.22Amagyarföldesúrrészérejáróterményjáradékot,arobotszolgáltatástatörökhódoltságiviszonyokhozkellettigazítani.Ajobbágyokaterményjáradékegyrészétésarobototpénzzelváltottákmeg,sőtnéholaföl-desúriadókmennyiségétiscsökkentettékatörökadóravalótekintettel.Körülmé-nyesséváltaterményadóÓnodravalószállítása,nemcsakatávolság,hanemazesetleges rablások miatt is. A beszedett terményadót, bort, állatot stb. fegyveres kísérettelvittékamesszividékre.23AzÓnodváráhoztartozóHevesmegyeitele-püléseknépeazegykorileírásokszerintelbujdosott,vagybeálltÓnodrakatoná-nak.Akimaradtazerdőszélen,leégettházakkertjében,vagyamezőnföldbeásottveremlakásokban élt. A lakosság jelentős része azonban elvándorolt. Ebben az időszakbanaRákócziárvákkezénlévőMátraaljaibirtokokonnemtelek,hanemvonómarhákutánfizettékazadót.Akinekvoltkét,négy,vagyhatökre,azeszten-deihetirobotellenébenhétforintot,vajat,éshústszolgáltatott.Marhátlanemberfeleannyitadott,akármilyenjellegűtelketbírtis.24

Aszilárdtelepülésirendszerfelbomlásaaz1687körüliidőszakbanmárahegy-vidéken,az irtásterületeken isbekövetezett.AzEgervárának felszabadítástkö-vetőmásfélévtizedbenavisszatelepedőjobbágyságelőttnemkisebbfeladatállt,mintafaluhatárújbólivisszahódításaatermészettől.Ezsíkterületenagyepújbó-lifeltörését,mígahegyvidékenazirtásmegkezdésétjelentette.25

AvisszafoglalóháborúkutánrövididőrekikerültaRákócziakkezébőlazurada-lom. Gróf Bagni tábornok volt az, aki kifizette a kincstárnak a birtok becsértéké-nektízszázalékátkitevőfegyverjogváltságot,és1701-igannakténylegeshaszon-élvezőjeislett.1693-bangrófBagniScipió-kinekindigenatusárólszóló1699.évinov.27-énkiállítottoklevelétHevesmegye1700-banhirdetteki-többuradalom-nak is birtokosa lett ekkor, de ezek 1701 illetve 1711 után visszakerültek eredeti tulajdonosaikhoz.Akét„fejedelmiárva”FerencésJúlia1699-benutaztákbeelőszörbirtokaikat,

s ekkor töltötteknéhánynapotGyöngyösön is. II.RákócziFerenca17. századvégénMagyarországleggazdagabbfőnemesevolt.1300000katasztrálisholdnyibirtokot,30mezővárost,többszázfalutéspusztátésszámosvárattudhatottma-gáénak.1701-benazőparancsáraösszeírjákaTarnamellékibirtokot.26

22 soós, 1955.23 soós, 1955. 22.24 csiffáry—cs. schwalM, 2001. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Parad 25 soós, 1955. 23—24.26 MOL UC 89:35

58


Debrő:26jobbágyélafaluban.Vannakpusztatelkek,melyetnemművelnek,denemisfizetnekutánuk.A2házatlanzsellértehetségeszerintfizet.Afalulakóiazőszibőlkilencedetadtakaföldesúrnak,tizedetazérseknek.Atavaszivetéski-lencedehelyettaföldesúrnakkétfakószekeretadnak.Hanemadhatnakszekeret,6forintotfizetnekdarabjáért.Azévek,évtizedeksoránmindvégigfeltűnikeza„fakószekér-adó”,bárajobbágyoksajátvallomásukszerintnemtudjákkialku-dottígymegvelük,néhányukszerintRákócziErzsébettisztjeivezettékbe,demintazelőzőurbáriumokbólisláthatjukeszolgáltatássokkalkorábbiidőkignyúlikvissza.Tilalmaserdeibenatölgyeketkivéveépületéstűzifáraszabadfajzásvan.ATarnánmesszeafalutólkétkőremalomáll,melynekjövedelmeafalué,amol-nárharmadosbenne.Voltegymásikmalomis,deelpusztult,smintírják,helyrekelleneállítani.Akocsmajövedelmeafalué,a földesúrnaksemmitnemadnakbelőle.Kétpálinkafőzőüstisvan,szinténnemfizetnekutánuk.Allódiálisszántókésréteknincsenek,mertévenkéntkiszoktákosztaniatelkekközött.Miótataxátfizetnek,semmiszolgálattalnemtartoznak,dehaaföldesurakBécsbemennek,vagyonnétjönnek,szekereketkötelesekadninekik.Éventeegyszervagykétszerkötelesekaföldesúrborátfuvarozni.Adézsmagabonátisahováparancsoljákkö-telesekelszállítani.Semmiféleajándékotnemadnak,csakkarácsonykor2őzzel,éskáposztafejekkeltartoznak.Mindkettőtpénzbenismegválthatják.

Tótfalu:feleRákóczibirtok.14jobbágyés4zsellérlakikaföldesúrrészén.Amarhászsellérek,mivelcsaktavalyősszeljöttek,nemfizetnektaxát.ATarnánlévőkétkövesmalmot,afaluépítettesajátköltségén.Sokjövedelmevanbelőle,deaföldesúrnaknemfizetnekutánasemmit.

Kál portio: 23 jobbágy és 3 zsellér él a birtokrészen. Itt is van a faluban egy pusztamalomhely,melynekfelépítésétengedtékafalunak,olymódon,hogyTót-faluhozhasonlóanajövedelmeazövéklesz.

Balpüspöki:régótapusztánáll.Kétrétjevolt,demivelsenkisemműveli, le-gelőnek fordították,sárendátadnakutána. Apusztánakerdejenincs,apatakmellettibokrokbólgyűjtenektűzrevalót.

Gyöngyös:51jobbágyotés1zsellértírtakössze.Avárosbannemesek,taxás,örökösésjövevényjobbágyokélnek.Skófiummalvarrottcsizmátéssólyátadnak,deeztpénzbenismegválthatják.Semősziből,semtavaszivetésekbőlnemdézs-málnak. Borból, akiknek van szőlője akár nemes, akár idegen kilencedet adnak aföldesúrnak.Szabadszőlőknincsenek,ésnemisvoltak.Avárostöbbföldesúrbirtokábanvan,akikközülnémelyekfelszabadítottákjobbágyaikatahozzátarto-zószőlőkkelRákóczikárára.Vannakszőlők,melyekrégendézsmáltak,demostaföldesúrnagykáráramárnem.Ilyenekazegyházésazoltárokszőlői,illetveazispitályszőleje.Akocsmaavárosé.Aföldesúrtelkénlévőmalommostajezsui-táké.Ajobbágyokaföldesúrrészéretartoznak60köbölbortmegváltani.Mikora földesúrvagycsaládjaavárosbaérkezik,„gazdálkodással és kedveskedéssel” tartoznak, más ajándékkal nem.

59


Amikor1701-benII.RákócziFerencetabécsújhelyibörtönbezárták,azőt il-letőbirtokokatakincstárelkobozta.Adebrő-parádiuradalomnegyedrészeígykikerültacsaládkezéből,amásiknegyedrészviszontRákócziJúlia,Aspremont-Reckheimbárónébirtokábanmaradt.Az1704—1711-igtartószabadságharcegyiklegfontosabb erőforrását a Rákóczi-birtokok jelentették. 1710 nyarán a debrő-parádi uradalom a Rákóczi-birtokok szilárd részét képezte.27 A szabadságharcidején a hűtlenné nyilvánított II. Rákóczi Ferenctől elkobzott birtokrészeket afegyverváltságkifizetésefejébenazuralkodó,I.Józsefcsászár,1710április8-ángrófAlthanMihályKeresztélynekadományozta40000frtértékben.1712-ben,aszabadságharclezárásautánezekabirtokokvéglegAlthantulajdonábakerültek.Abirtokokmásikfeleviszonttovábbra isRákócziJúliaésférje,azAspremont-Reckheimcsaládkezénmaradt.Az1712.május3-ánkészültbecslésszerintadeb-rőiuradalomteljesbevétele3509fl06,mely5%-kaltőkésítveadjaabecsértéket,ami ez esetben 70 181fl 20.28

ÉbleGáborakövetkezőképpen idézegymásik, szintén1712-benkészültné-metnyelvűösszeírást:„a Conscriptio Dominii Debrő in der Matraalja und in der Matra in dem Heveser Comitat”azuradalomalkotórészeitakövetkezőlegírjale:AMátraalján:Debrőhelység,azuradalom feje,áll30egész jobbágytelekből;

lakosairóm.kath.vallásúmagyarokéstótok,mindnyájanszabadköltözködésűtaksások.Adebrőierdőbenazelpusztult„Selgivár”némelyromjaimégláthatók.Tótfaluhelység,áll17egészjobbágytelekből;lakosairóm.kath.vallásúmagyarokéstótok,szabadköltözködésűtaksások.KálhelységKál-Lógópusztávalegyüttáll24egészjobbágytelekből.Nagyútszabadpuszta18jobbágytelekrevanfelvéve.Valamikorhelységvolt…Felfalu,szabadpuszta,határosTótfaluval,Balpüspöki-velésDetkkel,3egészjobbágytelekrevanfelvéve.Balpüspökiszabadpuszta10egész jobbágytelekre van felvéve. AMátrában:Derecskefalu12egészjobbágytelekbőláll;lakosairóm.kath.val-

lásútaksások.Parádfalu13egészjobbágytelekbőláll;lakosairóm.kath.vallásútaksások.Bodonyfalu20egészjobbágytelekbőláll;lakosaróm.kath.vallásútak-sások.Ballafalu13egészjobbágytelekbőláll,lakosairóm.kath.vallásútaksások.BallánakésDerecskénekafeleVayÁdámlányaiéésnemesBaloghMihályé.Lakszabad puszta… Gyöngyösmezőváros negyedrésze. Derecske, Parád, Bodony,BallaésLakfelétBogni tábornagy jure amorum cum evictione fisci 1694-ben nyer-teLipótkirálytól,akiaRákóczi„Rebellion”-jaelőttezekbirtokábanisvolt,azértezekjövedelménekfelétkapja.”29

27 csiffáry—cs. schwalM, 2001. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Parad28 MOL UC 146:50 1—4.29 ÉBLE,1909. 12—13. az eredeti összeírás: MOL UC 5:12

60


Az1720.éviországosösszeírásbanazuradalomnakösszesencsak5falvajele-nikmeg.Ballán9adózótírtakössze.Afaluháromnyomásbanművelteaszántó-földeket,melyekháromszorostteremtek.Bodonybana15főadózótírtakössze.A háromnyomásbanművelt föld itt is a háromszorosát adta az elvetett gabo-nának.Parádonakétnyomásbanművelt,kétszerestermékenységűföldet7job-bágyművelte.Derecskeösszeírásában10adózószerepel.Aszántóföldet,melyháromszorosattermett,háromnyomásbanhasználták.Tóth-faluban15jobbágyvolt.Ittaszántóföldetkétnyomásbanművelték.Aszántóföldtermékenységevi-szontnégyszeresvolt.Debrőn20adózóanégyszerestermékenységűföldethá-romnyomásbanművelte.KálésKompoltnemszerepelazösszeírásban,jóllehet1712-ben Kált 24 jobbágytelekkel regisztrálják. A szakirodalmak szerint azonban aRákócziszabadságharcidejénafalukétszeriselpusztult,egyszer1705körül,majd1710-benapestisjárványidején.1720-banAspremontésAlthanföldesuraktisztjeimegosztották az addig közösenhasznált káli belterület lakatlanházait,házhelyeitésutcáit,slétrehoztákKis-KálésNagy-Kálfalurészeket.Ekkorakis-kálirészenanyugatiszeren12üresházill.házhely,akeletiszeren8,anagy-kálirészenaTarnafelé16,akeletiutcában20üresházállt.1737és1747közöttazittélődohányosokszáma7—8,azállatgondozóparasztoké10fővolt.30Kompolt–mindNagykompolt,mindKiskompolt–1550-tőlközel200évenátvoltlakatlanpuszta.Aterületegyikrészeapüspökség,másikrészeaNyáryörökösökbirtoká-ban volt. 1737-ben már 10 jobbágytelkes nemes és 6 magyar majorsági alkalma-zott lakott benne.31

30 soós, 1975. 297—298.31 soós, 1975. 331—332.

61


2. kép: Azuradalomfalvai1712-ben.(SzabóJánosGyőzőtérképealapján)

Alapvetően megváltozott a birtokok helyzete, amikor 1740-ben báró gyarakiGrassalkovichAntalkirályiszemélynök,megvásároltaazuradalmat.

A GRASSALKOvICHOK föLDESURASáGA A 18. SZáZADBAN.

GrassalkovichI.Antal1694-benszületettaNyitramegyeiÜrményben,kisneme-sicsaládban.Atanulóévekutángyorsansmeredekeníveltkarrierje.1726-ban,22 esztendős korában a budai kerület kamarai ügyvédje. Évi fizetése ekkor 300 ft. 1720-banavácipüspökségügyvédjeésjogigazgatója-évi200ftfizetéssel,26éveskorábanpedigkirályi jogügyigazgató -évi600ft-tal.1724-benakirálykamaraitanácsossánevezteki.1727-benőlettahírhedtneoaquistacommissiopereinekintézője.37éveskorábanakirályiszemélynökitisztetosztottákrá.Afőrendeksorába való tartozását az tette teljessé, amikor 1732. május 26-án bárói rangot kapott.32Az1720-as évek elejénbirtokszerzéseimég alkalomszerűek voltak és

32 závoDszky, 1931. 69.

62


főleg az északi részekre korlátozódtak. Később azonban egyre inkább Pest megye kerültelőtérbe,sittvásárolt,illetvecseréltjavakat,mindtudatosabbanalakítvaazösszefüggőbirtoktesteket.Debrővárátésahozzátartozóuradalmat1740-benvásároltamegakéttulajdonostólgrófAspremont-ReckheimKárolyGoberttőlésgrófAlthanMihályAntaltól.33 Az előzőnek 46ezer az utóbbinak 31 440 ft-ot fi-zetett az ingóés ingatlan jószágokért. Így1740-benösszesen77440 ft-ért sze-rezte meg a teljes uradalmat. Bár az uradalom birtokába 1740-ben iktatják be, deGyöngyösvárosközgyűlésijegyzőkönyveiben,már1739novemberétől,mintazuradalomtulajdonosaszerepel.1747június20-ánmegvetteDerecskehelység1/4-edrészét1500rénesforintértaBaloghoktól,1755-benpedigkibővítetteabáróHunyadyJánostólvettNemti,Szent-DomonkosésTipászópusztahelységekkel.1747 augusztus 22-én nyert adománylevelet Mária Teréziától a debrői vár és egész uradalomkirályijogaira.Ezévdecemberébenazegrikáptalanbeiktattaekirályijogokbirtokába.Abeiktatásijelentésakövetkezőbirtokrészeketsoroljafel:Debrővára,Debrőoppidum,Al-Debrő,Tót-Falu,Kálegészhelységek,Kál-Lógó,Nagy-út,BalpüspökiésLakszabadpusztákegészen,DerecskeésBallahelységekfele,Gyöngyösmezőváros1/4-edrésze,valamintBodonyésParádegészhelységek.34

Azaközel10„település”melyetabáró1740-benmagáhozváltottigenerősenmagánviseltemégatörökhódoltságnyomait.KálésKompoltmajdnemteljesennéptelenvolt.Kálra1748-banadjaki telepítési rendeletét,melynekeredménye-ként120pápistamagyargazda telepedett a faluba,Kompoltonpedig1754-benkötöttszerződéstElzászbólszármazottnémetjobbágyokkal.

3. kép: AzújonnanbetelepítettKálfalu,arégitőlÉK-iirányban1755körül.(HMLÉrs.gazd.lt.4.)

33 MOL A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii. 40. kötet. 656—659. 34 ÉBLE, 1909. 15.

63


ŐhozzalétreAl-Debrőhelységet1743-ban,amikorisadebrőiváralattelterülőhatárbaletelepítiasvábokatésrendeletébenkimondja,hogyeztaterületetezen-túl Al-Debrőnek kell nevezni.

4—5. kép: Aldebrőészaki,illetvedélirészeazelpusztultCsalvárávalazI.Kat.Felméréstérképén.

64


Aldebrőnabetelepítettparasztok6évmentességetkaptakavármegyeiadókalól,Kompoltonpedig szintén6évmentességetazállamiadó,a forspontésakvártély,illetve2évetaföldesúriterhekalól.Sokhelyennincsenektemplomok,plébániák,malmok,fogadók.Grassalkovichteháthozzákezdettazépítkezéshez,melyektervszerűenésátgondoltanfolytak.Magyarországon,különösenatörökhódoltságalólfelszabadultterületekenaz1750—1780közöttiidőszakazuradalmiépítkezésekfénykora.Grassalkovichisaz1750-esévekbenemeltetiakastélyokatGyöngyösönésKompolton,az1760-asévekbenatemplomokat,az1770-esévek-benpedigafogadókat,malmokatésegyébgazdaságiépületeket.

6. kép: NagyKompoltazújonnanemelt„kastéllyal”1755körül(HMLÉrs.gazd.lt.4.)

65


Legkorábban-1752-ben,akastélyépítésévelegyidőben-Kompoltonállíttatkő-bőltemplomot.Eztköveti1760tájánazal-debrői,1761-benakáli,majd1768-banaparáditemplom.1764-benKálban,1777-benpedigBodonybanépíttetplébániát.A legnagyobb építkezésekKálban ésKompolton, illetve az új üveghuta felállí-tásával Parádon folynak.35 A debrői uradalom „felszerelésére” összesen 26000forintotköltöttaföldesúr.36Azújonnanemeltházakmindegyike,legyenazmé-szárszékvagy fogadó,márnem fából,hanem időtálló téglábólépül,melyet azuradalommagaállítottelő.Ezenegyszerűéletformánakszintekiáltóellentéteakétkastély,akompoltiésagyöngyösi,melyeknemcsakkülsőmegjelenésükben,deberendezési tárgyaikbanisahatalmat,afőúri ízlést tükrözik.Grassalkovichazuradalommegszerzéseutánszinteazonnalhozzálátezenúrilakokfelépítteté-séhez.Akompolti1750körülépültazegykoribencésapátságköveinek,segyesrészeinekfelhasználásával.Agyöngyösikastélyhelyéntulajdonképpenmindjártazuradalommegszerzéseutánvendégfogadótépíttetaföldesúr.Ahelyszínelsőrangú,hiszenavárosközpontjában,apiactérenhelyezkedikelazépület,smivelamezővároséventenégyországosvásárt tartvárható,hogyjó jövedelmethoz.Átépítése,akastélykialakításavalamikor1750körültörténik,mert1757-benami-kor I.Antal azuradalmat a gyöngyösi úri házzal együtt fiának adja, az épületmárteljespompájábanállhatott.GrassalkovichI.Antalazegykorifogadóraeme-letetépíttet,sebbőlfiaszámáravárosikastélytalakíttatkimégpedigúgy,hogyaföldszinten,apiactérfeléhatboltotnyit,melyeketgörögöknekadbérbe,mígazemeletirésztlakhatjaaközbengrófirangotszerzettcsalád.Természetesenavendégfogadósemmaradhatel,ígyugyancsak1750körülszinténapiactérdélivégébenfelépíttetiaHáromRózsavendégfogadót.

35 B. gál, 1993—94. 36 B. gál, 1993—94. 141.

66


7. kép: Aképjobboldalánlátható,hosszúegyemeletesépületapiactérenállóegykoriGrassalkovich-palota.(MMFotótár)

8. kép: Szemben a tér végét lezáró Három Rózsa vendégfogadó.(MMFotótár)

67


1768—69-benazuradalommindenhelységébenszerződéstkötöttalakosokkal,melybenmegengedtenekik,hogybizonyosföldesúritartozásokategyösszegbenfizessenek meg. Ezek a szerződések kedvezőek voltak a jobbágyra nézve is, mi-utánnagyobb földterületethasználhatott, s számárakedvezőbbenoszthattaberobot-kötelezettségeit.Éppenezértaz1771-esúrbérrendezésnemváltottkiosz-tatlanlelkesedéstalakosságkörében,hiszenazaddigáltalukmegműveltterületnagyságajelentősencsökkent.Megjelentekaremanenciálisszántók,amelyekajobbágytelkek állományából a majorságéba kerültek, bár nagyobb adó fejében to-vábbraisajobbágyságművelteőket.37 Az úrbérrendezés során az első osztályú falvakközé soroltákBodonyt,Ballát és Szent-Domonkost, amásodosztályúakközé Feldebrőt, Tófalut ésKált, a harmadosztályú falvak sorába került Parád,DerecskeésKompolt,mígnegyedosztályúlettAldebrő.Akilenckérdőpontraadottválaszokbólakövetkezőképbontakozikkiazura-

dalomról:Bodony:teljesegészébenazuradalomhoztartozik.Az1769-benkötöttszerző-

désértelmébenakilencedet,afüstpénzt,akonyháravalótésamalomárendát685frt-oséviösszeggelváltjamegaközség.RobotkéntkötelesmindengazdaParádrafátfuvarozni,segyhónapigaratni,kaszálniésbehordani.

Balla:Afalu2/3-adrészét1730-banvásároltamegGrassalkovichAntal,mígaharmadikharmadaBalassagrófokkezénmaradt.Aföldesúrésalakosságközöttlétrejöttszerződésértelmébenafüstpénzt,akilencedet,akonyháravalót,Kürtpusztahasználatát,amalom-,amészárszékésakocsmaárendátévi528 frt-értválthatjamegafalu.Szükségszerintiszekeresésgyalogrobototvégeznek.

Szent-Domonkos:1755-benvettemegahelységetGrassalkovichbáróHunya-ditól, s ezzel a falu nagyobb részének birtokosa lett. Az 1769. évi szerződés értel-mébenalakosságTipászópusztát10évigszabadonhasználhatja.Ezért,valaminta robot és dézsmaváltságért évi 518 frt-ot fizetnek.

feldebrő:EredetilegDöbrő,scsakjóvala„Csalaváraljai”pusztabenépesítéseután,az1770-esévektőlkezdikFeldebrőnek,mígamásikat1743-tólAldebrőneknevezni.Afaluteljesegészébenazuradalomhoztartozik.Határábanmára18.századelejétőlvirágzikadohánytermesztés.Agazdák67holdcenzuálisdohány-földetbéreltekazuradalomtóléviholdankénti80fontdohányés1frt20kr.fejé-ben.Ezenkívülházhelyekhezrögződődohánykertekrőlistudunk

Aldebrő:Csákváraljahelyétaföldesúr1743-bansvábokkaltelepítettebe,akiknemalakítottakkijobbágytelkeket,hanemmegmaradtakdohánytermelőzsellér-falunak.

Tófalu:Teljesegészébenazuradalomrésze.Az1769-benkötöttszerződésér-telmébenakilencedetésatizedetterménybenszolgáltatják,mígakonyháravalót

37 B. gál, 1991—1992. 223.

68


évi50frt-talváltjamegafalu.Afüstpénzésarobot-könnyítettösszegeszemé-lyenként6frt.A18.századtólvirágzikadohánytermesztés.

Kál:Teljesegészébenazuradalomhoztartozik.1748-banrendelielGrassalkovichahelység120pápistamagyargazdávalvalóbetelepítését.Kezdetbenvagyontalankisnemesekköltöznekajobbágytelkekre.Aföldesúrmindenneműtaksacíménazegészhelyesgazdáktólfejenként30frt-ot,aféltelkesektől15frt-otszedetett.AzidőközbenafalubanletelepedettnemtelengazdákbéreltékaNagyútipusztát,sfizették a rájuk kirótt adót.

Parád:Teljesegészébenazuradalomhoztartozik.Parádlakossága1768-bankö-töttszerződést földesurávalGrassalkovichAntallal,melynekértelmébenafüst-pénz,akonyháravaló,akilencedésamalomhasználatfejében315frt-otfizetnekévente. Parád jelentős üzeme ebben az időben az üveghuta.Az első olvasztótmégII.RákócziFerencalapította.FelállításánakpontosidejétismerjükMalonyaiFerencnekazUdvariGazdaságiTanácshoz1710.június2-ánírtleveléből.Eszerintmármegindultamunkaamátraihutában.A legelsőüvegcsűrtRákócziFerencidejébenaMéhes-kertkörnyékénállítottákfel.Innen–azerdőkipusztításamiatt–1730 körül települt át a Som-hegytől délnyugatra. Ezt az üvegolvasztótKopotthutánaknevezték.38Azújhutát1767-benGrassalkovichAntalhoztalétre,stele-pítettemaihelyére.

9. kép: ArégiésazújhutákelhelyezkedéseazI.kat.felméréstérképén.

38 csiffáry—cs. schwalM, 2007.http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Parad

69


Derecske:1740–41-benatelepülésfeleadebrőiuradalomrészelett,mégamá-sikfeleaRecskycsaládbirtokábanmaradt.Lakosai1770-benLakpusztátbéreltékévi 228 frt fejében.

Kompolt:AtöbbbirtokostulajdonábanlévőhelységetGrassalkovichAntalkö-zel25évalatt–1725és58között–folyamatosanváltottamagához.AterületreEl-zászbólszármazónémetjobbágyokattelepített.Az1768-bankötöttszerződésükalapjánafalulakóimindenneműadózásokésrobotfejébenévi900frt-otfizetnek.Kiemelkedőadohánytermelés.

Gyöngyösnekcsakegynegyedrészetartozikazuradalomhoz.AtaksásokadójamellettaHáromRózsafogadóésaboltokárendájábólszármazikajövedelem.

Nemti:Nógrádvármegyébentalálhatóhelység,melyteljesegészébenazurada-lomrésze.1755-benvettemegGrassalkovichAntalaHunyadyaktól.

Nagyút-puszta:Azegészadebrőiuradalomrésze.Területemintegy4000hold,melybőlkörülbelül1000holdatKálhelységbérel.

Balpüspöki-puszta: Teljes egészében az uradalom része, melyet az aldebrőiek művelnekhaszonbérben.1777-benGrassalkovichII.Antalévi32000forintértbérbeadtaadebrőiuradal-

matorczyJózsefbárónak,melynek5%-kal tőkésítettbecsértékekb.389972flvolt.orcyJózseftehátegyjólfelszerelt,virágzógazdaságottudhatottmagáénak1804-ig.

IRODALOMJEGYZÉK

B.GálEdit: Adebrő-parádiuradalomátvételileltára1777-ből.In:PetercsákTivadar(szerk.):AgriaXXIX—XXX.(1993—1994)139—158.

B.GálEdit: Adebrő-parádiuradalomműködésivázlataaz1820-asszám-adáskönyvalapján.(orczy-gazdaságoka18–19.századbanI.)In: Petercsák Tivadar (szerk.): Agria XXVII—XXVIII. (1991—1992)223—233.

CsiffáryGergely—Cs.SchwalmEdit: Parád.In:BánPéter(szerk.):Százmagyarfalukönyvesháza.

Bp., 2000. elektronikus formában: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Parad

ÉbleGábor: Adebrőiuradalombirtoklásitörténete.Bp.,1909.

SoósImre: Hevesmegyebenépesüléseatörökhódoltságután.Eger,1955.Heves Megyei Füzetek 3.

70


SoósImre: Hevesmegyeközségei1867-ig.Eger,1975.

ZarnóczkiAttila: Feldebrő.In:BánPéter(szerk.):Százmagyarfalukönyveshá-za.Bp.,2002.elektronikusformában:http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Feldebro

ZávodszkyLevente:AGrassalkovichok.In:Turul,45.(1931)66—83.

The Debrő-Parád Estate in the 17th and 18th Centuriesby Edit B. Gál

Thestudygivesaninsightintothepossession-historyoftheDebrő-ParádestatelocatedatthefootandintheMátraMountains.Urbarysurveysandconscriptionshelptodrawanoutlineofthedevelopmentofthesettlementsattheendofthe17thandthebeginningofthe18thcenturies.Afterthepossessionbytheországh,Pe-rényiandRákóczifamilies,in1740BaronAntalGyarakiGrassalkovichPersonalisRegiae (RoyalChief Justice)purchased the cca10 settlements. From that timeonwards the estate significantly changed. The mainly abandoned, plunderedvillagesweresettledbyserfs,thesettlementsofAldebrőandKálwereestablished.Thebuildingofchurches,parsonagesandtavernswasordered.MajorbuildingactivitieswerecarriedoutinKálandKompolt,andinParádbyestablishingthenewglassworks.WhiletheagriculturalcentrewasKompolt,theindustrialcentrebecameParád.Thelandowner’stownmansionwasbuiltonthemainsquareofGyöngyös.In1777awell-equipped,prosperingestatewasleasedbyBaronJózseforczy,withanestimatedvalueofcca389,972Ft(countedby5%capitalizationrate).

71


AtörökhódításszétszakítottaaMagyarKirályságot,NyugatonaRábavonaláig,1 északonGömörvármegyenagyobbikfeléig,majdÉrsekújvár1663.évielesteutánaVágmentéig,keletenpedigVáradelfoglalása(1660)utánSzilágyésSzatmárvár-megyéigterjedtatörökuralom.2ÍgyaKirályiMagyarországésatörökhódoltságközöttiperemvidékegyrenőtt,errőlaterületrőlkerültekkiatörökésrácrabok,azoszmánok70–100kilométerre,sőtmégennélismélyebbenbehatoltakamagyarvégvárakmögé.Erreválaszkéntamagyarvégvárikatonaságisportyázott:abosz-szúésa„vitézség”,illetve–zsoldhíján–,azsákmányreményehajtottaakatoná-kat.oda-visszajellemzővolt,hogynemtudták„tisztántartani”afrontot,hiszenanagyobbhadjárásokközöttinyugalmasabbidőszakokat(1568—1591,1606—1660és1664—1683)semtekinthetjükvalódibékeéveknek.3Abékepontoktiltásaielle-nére4mindkétfélátjártamásikterületére,hogyonnanszerezzenmagánaknémi„zsoldkiegészítést”,rabokat,vagyhogyújabbfalvakathódoltassonmegazosz-mán Birodalom számára, illetőleg saját magának adófizetőket szerezzen. Ebből akényszerűegyüttélésbőlalakultkiaXVI—XVII.századbanarabkereskedelem.AMagyarországosLevéltárbanaBatthyánycsaládhercegiágánakaziratait(P1313)

tanulmányoztam,amelykülöncsoportbasoroltaaTörökvonatkozásúiratokat.5 A bő-

RABKERESKEDELEM ÉS SARCALKUBATTHYáNY I. áDáM URADALMáBAN

TARKÓILoNA

1 Kanizsa eleste után (1600. okt. 20.) a Rába folyó jelentette a török hódoltság határvonalát, Kör-mend a Dél-Dunántúl legfontosabb végvára lett, hadászati jelentősége megnőtt. (tóth, 1994. 99.)

2 hegyi, 1985. 1034.3 Vö. salaMoN, 1886.; szakály, 1981. 449—479.; hegyi, 1995.; hegyi 2007.; J. Újváry, 2008. 15—34.4 A zsitvatoroki békeszerződés 1606. november 11. hetedik pontja: „Hogy mind két felől minden

rabok visszadattassanak és az személyeknek egyenlőségek szerint elcseréltessenek, úgy hogy az rabok urai az ő sarczokról megelégéttessenek mind az két felől; az kik penig váltságok felől immár az ő urokkal végeztenek, azok megfizessék; az kik penig az békesség idejében elfogattanak, azok minden fizetés nélkül elbocsáttassanak.” (siNkovics, 1968. 367—371. Idézi: J. Újváry, 2002 ősz – 2006 ősz. 102.; A békéről részletesen: NehriNg, 1986. 3—50.)

5 Az iratok olvasásában és átírásában sokat segített dr. Zimányi Vera és dr. J. Újváry Zsuzsanna, ezúton is köszönöm segítségüket.

72


séges anyagot elsőként Takáts Sándor6fedeztefelaXIX.században.AXX.századbanmindaII.világháborúvégén,mindazországosLevéltár1956-oségésesoránjelentőskárokatszenvedettlevéltáratZimányiVera7újrarendezésetettejólkutathatóvá.A Batthyány család felemelkedését tulajdonképpen a Szlavóniában hatalmas

birtokokatszerzettBatthyányI.Boldizsárfia, I.Ferencbánalapoztameg,őte-kinthető„homonovusnak”.8AzáltalamvizsgáltkorszakbanBatthyányII.Ferencfőkapitánynak,9miutánBabócsaésKanizsa(1600)iselesett,folyamatosanszem-bekellettnéznieatöröktámadással.Ebbenakorszakban,aXVI.századvégénazoszmánBirodalombanissúlyoskövetkezményeivoltakagazdaságiválságnak,apénzleértékelésénekésrontásának,10ezértisjöhetettlétreaz1606-oszsitvatorokibéke.11Ennekellenéreatörökökújabbésújabbfalvakathódoltattakmeg,12 1618-banKomáromban 60Esztergomhoz tartozóhelységet vettek át.13 Batthyány II.Ferenc1620őszéncsatlakozottazeztasérelmetisszámonkérőBethlenGáborerdélyifejedelemhez,sőttöröksegédcsapatokkaltámadtaacsászáricsapatokat.1627.szeptember13-ánSzőnybenkötöttek25évreszólóbékét.14 A folyamatos bé-ketárgyalásokellenére„háborúsbékeévek”15jellemeztékazidőszakot,ahódítóknemcsakmegöltékéselhurcoltákalakosságot,elraboltákjavaikat,hanememel-

6 takáts, 1915. 160—303.; takáts, 1928.; takáts, 1907. 415—435.7 ziMáNyi, 1962. 5—21.8 Vas megyei főispán, főpohárnok és főtárnokmester, 1522-től szlavóniai és horvátországi bán,

aki részt vett az 1525. évi jajcai, azután a mohácsi ütközetben. Batthyány I. Ferenc azáltal, hogy megszerezte Németújvár, majd Rohonc és Szalonak várait, a családi birtokok súlypontját Szlavóniából Vas megyébe helyezte át. (ziMáNyi, 1968. 15.)

9 Sopron megyei főispán, királyi főlovászmester, a dunántúli részek főkapitánya, a nádori felleb-bviteli törvényszék közbírája, bárói, majd 1603-ban grófi rangot nyert. Körmendet 1604-ben vásárolta meg a kamarától, és 1606-ban Rudolf császártól adománylevelet nyert rá. A vásárlás miatt lehetővé tette gazdagabb jobbágyai számára, hogy 100—300 forintért megváltsák fél vagy egész telküket a földesúri adó és robot egy része vagy egésze alól. (ziMáNyi, 1968. 19−20.)

10 Vö. foDor, 2006.11 A háború idején a budai vilajet bevételeinek mindössze 17%-a származott helyi forrásokból. A

XVII. századra a budai vilajet jövedelmeinek egyre jelentősebb része származott a Balkánról, ezzel szemben a tartomány pénztárából zsoldot húzó katonáknak csak elenyésző része szolgált az ottani várakban. (ágostoN, 1998. 351—381.)

12 Erre elsősorban a hiányzó zsold miatt volt szükségük, tulajdonképpen a hűbérbirtokos megé-lhetése múlt azon, hogy be tudták-e hajtani a magyar végvárak háta mögött élő jobbágyok adóját. (hegyi, 1985. 1022.)

13 salaMoN, 1884. 267.; szakály, 1981. 164.; NehriNg, 1986. 33.; J. Újváry, 2008. 16—17.14 A követküldésben megmaradt a kölcsönös egyenjogúság, de az 1620-ban elfoglalt Vác

visszaadásáról nem egyeztek meg. (J. Újváry, 2008. 16—17.; Erről még: csaPoDi, é. n. 111.)15 Pálffy, 1996. 192.

73


tékadóikat,valamintújabbésújabbfalvakathódoltattakbe.16EzzelahelyzettelkellettszembenéznieII.Ferencfiának,BatthyányI.Ádám17 dunántúli kerületi és Kanizsávalszembenivégvidékifőkapitánynak–eztatisztségethaláláigviselte–,akiéletcéljánaktekintetteatörökelleniküzdelmet.18 Nem is volt más választása, hiszenpl.1633és1649közöttaKanizsávalszembenivégekentöbb,mint4200embertvittekelvagyöltekmegazoszmánok,és4760marhátiselhajtottak,akárés a keresztény rabok sarca 28 280 Ft volt.19Megkellett tehátvédeniebirtokát,jobbágyaitaportyázásoktól,ésezzelegyetembenaMagyarKirálysághatáraitis.Batthyány I.Ádám – birtokait gyarapítván –, 1644-ben vásároltameg 325 ezerforintértKönigspergKristóftólBorostyánkővárát.20

16 Erről a kétségbeejtő helyzetről mondta 1641-ben Esterházy Miklós nádor: „A töröknek megvan-nak a maguk biztos módozatai, amelyekkel a nyílt háborún kívül is, a béke idején is (ha békének kell nevezni) a magyarokat és a magyar királyságot támadni szokták.” (Nagy, é. n. 207—209).; 1625—1627 között 45; 1627—1642 között 326 falut hódoltattak meg az oszmánok. (salaMoN, 1886. 253).; A Vas megyei Kisköcsk falut – bár hódolt, azaz a törököknek adófizető volt – 1646-ban rabolták ki, egész családok kerültek rabszíjra. (Magyar történeti szöveggyűjtemény, 1968. 502—504.) Azonban nemcsak törökök raboltak a hódolt falvakban, Wesselényi Ferenc nádor – miután 1657-ben Kösze Gyurka és Kisfaludy Balázs, Batthyány hadnagya Török Fe-renc újvári gyalog hadnagy rác faluját Keresztúrt megrabolták – 1658 nyarán levélben fordult Batthyányhoz: „vagyon mindenfelől az sok panasz, s ím most is, hogy Komáromban jöttem volna, Vértes tájáról tizenhat faluból is jöttenek hozzám, csak azon Kösze ellen panaszolkodván, hogy maradhatatlanok volnának, rajtok való sok csintalanságok miatt…” (MOL Batthyány cs. lvt. P 1314 Missiles No 51.380. Török Ferenc újvári gyalog hadnagy alázatos supplicatiója Wesselé-nyi Ferenc nádorhoz. É. n. Wesselényi Ferenc nádor Batthyány I. Ádámhoz szóló levelének melléklete. Érsekújvár. 1658. július 4. Idézi: J. Újváry, 2006. 109.)

17 1625-ben, apja halálakor még csupán 15 éves volt, így anyja, Lobkovitz Poppel Éva igazgatta az uradalmakat, már 1629-ben, majd 1632-ben egyezséget kötött anyjával, végül 1636 kötöttek egyezséget Szalonakon, amely biztosította Poppel Éva és leányai úri módon való megélhetését. Batthyány Ádám kamarás, főasztalnok, gróf, főkapitány lett, Körmendre, Csákányra szabad-paraszti hajdúkat telepített. (ZiMáNyi, 1968. 21—22.)

18 Pálffy, 2009. 321—356.19 Magyar Országos Levéltár Batthyány család hercegi levéltára Török vonatkozású iratok P

1313/249. cs. No 22., 180. (továbbiakban: 249. cs. No …); J. Újváry, 2008. 20.; Vö. J. Újváry, 2002. ősz – 2006. ősz. 102—107.

20 A magas vételárat úgy teremtette elő, hogy a szalonaki és rohonci uradalmakból falvakat zálogosított el, jobbágytelkeket is adott zálogba, sőt, ahogy apja 1604-ben, úgy ő is szorgalmaz-ta 1644-ben, hogy tehetősebb jobbágyai váltsák meg magukat néhány száz forintért a robot vagy a földesúri adók alól. Vö. ziMáNyi, 1968. 22.; A hivatalos vételár összesen 325 ezer forint volt, de lehetséges, hogy Batthány ebből csak 150 vagy 200 ezret fizetett ki ténylegesen, sőt Thomasberg és Aspang nem is jutott soha a tulajdonába, mivel azok szerződés szerint mind-

74


Emellettafőúrpontoslevéltárrendezőisvolt,21ennekkövetkezményekéntna-gyonsokiratmaradtfennutána.BatthyányI.Ádámidőszakábanválikelterjedttéakeresztényrabokköveteléseváltságdíjfejében,afőúrígygondoskodottvitézei-rőlésjobbágyairól(többkereszténysarclistaisfennmaradt).22Alegtöbbáltalamfelhasználtinformációazőidejébőlvaló:az1637és1659közöttiévekből.Arabkereskedelemszokásjogaisszépenkirajzolódikirataialapján.Afőúrnak

voltmegfelelőinfrastruktúrájaahhoz,hogyfoglyokattartson,hiszenezeketvala-holőrizniésetetnikellett(Németújvár,Szalonak,Rohonc,Borostyánkővárában),azazszükségvoltmegfelelőhelyiségekre,őrségre,élelmiszerre.Ekkoralakultkiarabtartás rendszere.23Afogságbaesettrabazalkuéskezességutánmehetett„be”,ahódoltságbaváltságdíjáért,azehhezszükségeskoldulóleveletpedigcsakisegyfőúradhattaki.A sarcalku témájára vonatkozó adatokmindBatthyány I. Ádám időszakából

valók, a legkorábbi ismert dátum: 1641. október 7.,24 a legkésőbbi évszám: 1657.25 Asarcalkuésaváltságdíjmegszerzéseisközismertakorszakszakirodalmában.26 Azáltalamtanulmányozott iratokban178névszerepel,ezvalószínűleg211 főttakar27 (1. számúdiagram);ebből71esetben(40%)nemdőltela rabsorsa.Amegállapodásolykormegszületett (22eset), sőta többség (49eset)a sarcát is„hordta”,32fogolypedigmeghalt(18%),28esetben28 csak az alkudozás ténye, folyamata tárul fel(16%);ugyancsak28esetben(29fő)eladott,elajándékozottvagyelcserélt(16%)afőkapitány,éscsupán15névnél(18fő)szerepelaz,hogy

addig Königsberg feleségének, Eva Althannak birtokában maradtak, míg Batthyány ki nem fizeti az értük járó 65 ezer forintot (amely részét képezte a 325 ezer forintos teljes árnak). Ez azonban a jelek szerint soha nem történt meg. Az információ Koltai András szíves közlése, amit ezúton is hálásan köszönök. Vö. koltai, 2012. (sajtó alatt)

21 iváNyi, 1942—1945. 290—309.; koltai, 2000. 207—231.22 Magyar Országos Levéltár Batthyány család hercegi levéltár a Török vonatkozású iratok P

1313/248. No 103. és Magyar Országos Levéltár P 1313/249. Batthyány cs. lt. Török vonat-kozású iratok No 198. és No 404. (továbbiakban: 248. cs. No 103. és 249. cs. No 198.)

23 varga, 1991. 121—133.; Pálffy, 1997. 5—79.24 248. cs. No 47/a.25 249. cs.. No 384.26 Egyetlen rab, Pécsi Redzseb sorsának részletes és igen alapos bemutatását J. Újváry Zsuzsan-

na tanulmányában olvashatjuk: J. Újváry, 2002 ősz – 2006 ősz. 102—130.27 Ez nem feltétlen ennyi személyt jelent, gyakran más iratokból derül ki, hogy valamelyik bulya,

illetve rác asszony gyermekével, gyermekeivel, esetleg anyjával együtt van, a rácokat gyakran többedmagukkal fogták el, de ezt nem mindig tüntették fel az adott forrásokban.

28 Itt is több személyről van szó: Boszniai Üvejsz fiával, Musztafával, Fehérvári Ajse bulya ug-yancsak Musztafa nevű fiával, Kaposvári Musztafa és Ömer aga együtt, Szarvasi Obrad rác hetedmagával és Szarvasi Vuk rác tizedmagával együtt található az iratokban.

75


az illetőmegadta a sarcát (8%): „fölszabadult,nem tartozik”.Négy rácról (kéteset)kiderült,hogy„hódolt jobbágyról”29vanszó(1%),akikmindkétfélnekadóz-tak,ígyőkettérítésmentesenvisszakellettszolgáltatni,tehátcsupánveszteségetjelentettek a főúr számára.30Kétszemélytazegyébkategóriábasoroltam(1%);egy rácot,31 aki „nem ígért semmit is”,aztánegytörököt,akiről,mindösszeannyitudható,hogy„Kanisai Muszli […] adott Magyar uram sarcában készpénzt tall. 1000 és paripát 1 pro tall. 100 ezüst szerszámostól.”Magaafőkapitányishason-ló módon tartotta nyilván a foglyait, erről tanúskodnak rablistái32 és a korszak történészeiközöttközismertrabnyilvántartókönyveésannakindexe.33 Nagyon hasonlóabesorolása:„Régi megsarcoltatott és kiváltozott34 raboknak az seriesse; az fogságban és ott benn törökországban,35 a’ minemő rabok megholtanak; Má-soknak a’ minemő rabokat adtunk; az megsarcoltatott raboknak a’ seriesse; az sarcolatlan raboknak a’ seriesse; a’ minemő török rabokat vettünk és vevendők vagyunk, azoknak nevezet szerint való indexe, mivelhogy némely helyekrül való rabok seriessében el nem férhettek.”Ezekutánkövetkezteka rácok,ugyancsakmegsarcolt,másoknakadottvagysarcolatlancsoportbabesorolva.

29 szakály, 1981. 175—185., 449—479.; salaMoN, 1886. 352—395. 30 Apáti rácok (Jandre Nikulics, Luka Radovics, Vranics Radoszta). Igrocsi Gruicza (Gyurica)

szintén hódolt jobbágy volt 249. cs. No 310. „Ez olyan ember jobbágya, hogyha megtudja, Nagyságodtól egy pénz nélkül is visszanyeri, mert hódult jobbágy.”, holott Batthyány elégedett lett volna az ígéretével: „100 juh 6 ökör, eleget ígért, csak hozná meg.”

31 249. cs. No 384. (1657. febr. 2.)32 1641 és 1658 között majdnem 500 oldalnyi iratot találtam, amelyet a rablistákhoz lehetett

besorolni, és jellemzően a foglyokat aktuális helyzetük szerint sorolták be.33 248. cs. No 49. és 69., ez utóbbi szabályos tartalomjegyzéke a rabnyilvántartó könyvnek, alátá-

masztva Batthyány I. Ádám híres precizitását.34 Akiknek sikerült kiváltaniuk magukat a fogságból.35 A hódoltság területét Batthyány I. Ádám és íródeákjai is folyamatosan és következetesen Török-

országnak nevezik.

76


1. diagram:BatthyányI.Ádámsarcalkunáltalálhatórabjainakmegoszlása

helyzetükszerint1637—1659(178eset;211fő)

Amegsarcoltakközül49rabrólismert,hogyhordtaisasarcát,dehelyzetük–aziratokadataialapján–,nemoldódottmeg.Közülük40hozottmintegy50ezerfo-rintnyiértéket,haeztazösszegetabeszállítás16évévelelosztom,azévente3359forintotjelent,sezjóvalalacsonyabbannálazértéknél,mintamennyitBatthyányI.Ádám remélt a rabok sarcából.Ahozott portékákkiszámított értéke alapjáncsupán11fő(6%)teljesítettesarcánaklegalábba85%-át36(1.számútáblázat).

36 A vételár kivételével mindig kiszámított értékről van szó, hiszen a váltságdíj nagy része valami-féle áru volt.

77


1. táblázat:BatthyányI.Ádámrabjai,akiknek85%felettiateljesítésükaránya1640—1658(11fő)

név véte

l/ft

ígér

et/f

t

köve

telé

s/ft

sarc

/ft

telj

esít

és

ft a te

ljes

ítet

t sa

rc %

-ban

Kanizsai Ali, zász-lótartó fia

isme-retlen

590 2 020 1 110 950 86%

Kani-zsai Tót Haszan

150 596 3 614,50 2 497,50 2 139,50 86%

Kanizsai ÖtvösSábán

27,14isme-retlen

isme-retlen

1 200 1 045,60 87%

Szigetvári Dervis

100 80isme-retlen

900 795 88%

Kanizsai SíposAli

isme-retlen

550ismeret-

len1 840 1 670 91%

Kanizsai Szabó Hüszejn

isme-retlen

isme-retlen

isme-retlen

645 589 91%

Kanizsai Nagy Redzseb

27,14 300 1 000 577 531,5 92%

Sásdi Mahmud

300 350 1 785 1 975 1 822 92%

Szigetvári Mehmedaga

500 2 350 7 750 5 247 5 053,50 96%

Kanizsai KisAh-med

100 930 1 550 1 550 1 552 100%

78


név véte

l/ft

ígér

et/f

t

köve

telé

s/ft

sarc

/ft

telj

esít

és

ft a te

ljes

ítet

t sa

rc %

-ban

Kanizsai Iszmail

isme-retlen

300isme-retlen

750 880 117%

Összesen/átlag*

1 204,2837 +isme-retlen

6 04638 +isme-retlen

17719,539 + ismeret-

len18 291,5040 17 028,15 93%*

SzigetváriDervis1650.július22-én80darabkősótígért,amelyugyancsakvak-merőfelajánlásvolt,hiszena főúr100forintértvette41őtavázsonyihajdúktól,azazarabavételárnakcsupána0,8-szeresétazígérte.Alkudoznakismégvagyhatévenkeresztül.1651.február2-án42 végül a fogoly 230 darab kősót és 5 vég abátígért,nohaakövetelésmégehhez470darabkősó,25végaba,100tallérkész-pénzés200tallérértékűportékavolt.Azelsőígéretnekezmajdnema16-szorosa,avételárnakistöbbminta12-szerese.1651.szeptember14-én43 Dervis az abából megígértea30véget,detöbbiteljesítéséttovábbraismegtagadta,igaz,engedtekasarcból,merta300tallérértékűportékaéskészpénzhelyettbeértékvolna200tallérral is. Ezek után évekig semmiféle információ sincs róla. 1656. január 5-én44 SzigetváriDervismégmindigcsak330darabkősótés40végabátígért,mellet-te azonban már az áll: „Ennek ebben állapodott meg sarca: jó öreg kűsó No 500, partéka pro fl. 100. vég aba No 50.”45Eztamegállapodásttöbbiratbanisrögzítet-ték,46sőtezkerültbearabnyilvántartókönyvbeis.Adátummegegyezik,viszont

37 Ez hét ember vételára – amint ez a táblázatból is kiderül –, az ő váltságdíjuk összesen 13 946,5 Ft, azaz a kiadott pénz 12-szerese. Teljesítésük 12 939,15 Ft, ez a vételár 11-szerese, a váltságdíj 93%-a.

38 Kilenc török ígéretét találtam meg, ígéretüknek a váltságdíjuk a 2,7-szerese, teljesítésük pedig a 2,5-szerese.

39 A követelés csak hat rabnál található, ez az ígéreteik 3,5-szerese, váltságdíjuk 1,4-szerese, telje-sítésük 1,5-szerese.

40 Ez a 11 fő összes váltságdíja.41 248. cs. 49. pag. 192., No 65. pag. 11., 249. cs. No 320.42 249. cs. No 308. pag. 2.43 249. cs. No 315. pag. 1.44 249. cs. No 376. pag. 1.45 Batthyány Ádám 1 tallért 1,5 forintért, 1db kősót 1 forintért számított, a legértékesebb hozott

aba végenként 5 forint volt (Igali Hadzsime, 249. cs. No 299.), így ilyen értékekkel számoltam.46 249. cs. No 384. pag. 1.

79


ott100tallérértékűportékaszerepel.Aváltságdíjkiszámítottértéke900Ft,ezavételárkilencszerese,az ígéretnekviszont11,25-szorosa.Nagyonjólnyomonkövethető, hogy hogyan közeledett egymáshoz a két fél álláspontja, a vételtőlszámítvahétévenkeresztülarrólalkudoztak,mekkoraváltságdíjonszabadulhatmegatörökrab,ezutánelindulhatottasarcáért.Meglepő,deaz1656.január5-eidátumnálmárvanhozottsarca.Az1656.január1-jeilistábanahódoltságbamentrabokközötttaláljuk.1656.április6-án:47 „6. Szigetvári Derbis arra felelt, hogy az mostani útjával hoz sarcában 30 vég abát, 100 kősót, adtunk 6 hetet.” Augusztus 20-ánismételtenbennjártahódoltságban,ittazonbanvanegykisellentmondása12.oldalona7.sorszámnálSzigetváriDervisszerepel,míga13.oldalon:„7. Se-gesdi Derbis48 hoz hat hetére sarcában 200 kűsót.” Ebben az évben azonban nem hozottcsak12végpatyolatotéshétvégabát(1656.jan.5.,máj.5.),összesen76végabáthozott,illetveküldött4párcsizmát,250darabkősót,egylovat(300da-rabkősóértés21forintért),24végpatyolatotés4darabzsinórselyemövet.1658.június9-eazutolsódátum,ekkormárBabócsaiMahmuddalküldtebeahétvégabát;későbbiadatnincsróla.Összesenhozott,ill.küldött49végabát,250forintértékbenportékátés300darabkősót,azazmég100darabkősótésegyvégabátteljesíteniekellettvolna,deerrőlnincs feljegyzés.Váltságdíjának88%-át,vétel-áránakanyolcszorosátmegadtaa főúrnak,hogyezekutánvégül teljesítettnekvették-ealkuját,megszökött-evagymeghalt-e,nemderülkiaforrásokból.A főkapitány igazán jelentős veszteségea rabságbanelhalálozott 32 személy

volt(2.számútáblázat).IgaliZilkádétkétfiávalegyütttartottákszámon,decsu-pánazőhalálárólolvashatunk;arról,hogyagyerekeinekmilettasorsa,nincsfeljegyzés.49 23 személynél megtaláljuk a rab vételárát is, a főúr értük 4240 forint 75dénártadott.Tíz fogolynálnincsérték,de így is többezer forintBatthyányvesztesége.13személynélazalku ismegszületett;45ezer forintnyiértéknél istöbbetlehetettvolnatőlükvárni.Ebbőlazonbancsupán4főteljesített,viszont9rabsemmitsemhozotta38497forintnyikiszámítottértékből.26rabígértasar-cábanvalamennyiportékát,akiszámítottértékmeghaladjaa19ezerforintot.18személynélcsakBatthyányI.Ádámkövetelésétismerjük,amelyköveteléstöbbmint100ezerforint.Azonbanahalottakmégsemjelentettekmindenesetbenfel-

47 249. cs. No 387. pag. 6—7.48 A rabnyilvántartó könyvben azonban valóban szerepel egy Segesdi Dervis (248. cs. No 49. pag.

2.) a régi török rabok seriesében találjuk: „5. Segesdi Derbis Feiér Andrásnak adtuk pro tall. 200.”49 248. cs. 140. pag. 2. „Elbocsáttam Isten nevében.” Egyetlen iratban találjuk csak meg, hogy

meghalt (248. cs. No 64. pag. 2.): „Az mely rabok megholtak: […] 3. Bulya Szilkade”, ezzel az utónévvel nem találtam másik török asszonyt. Ez azért elég ellentmondásos, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy nagylelkű volt-e a főúr, és elengedte az asszonyt fiaival együtt (ez több mint különös lenne), vagy az asszony már eleve haldoklott, és végül meg is halt, de vajon mi lett a fiúk sorsa?

80


tétlenveszteséget;KoppányiBesirugyancsupán141darabkősóthozott50halálaelőtt,ennekazértékeazonbanmeghaladjaavételárat,ígyebbenazesetbenmi-nimális volt a veszteség.

2. táblázat:BatthyányI.Ádámmeghaltrabjai1639—1657

(32fő)

név véte

l/

kam

. for

int

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/

kam

. for

int

sarc

/ ka

m. f

orin

t

telj

esít

és/

kam

. for

int

telj

esít

és/

sarc

%

KoppányiBesir 120 1 850 3 850 3 650 141 4%

Kanizsai/ Dobrai Ramazán

isme-retlen

280isme-retlen

393,5 299 76%

TolnaiJuszuf 129 400 2 400 1 200 1 200 100%

Fehérvári Hadzsi Ali

150 900 8 847 1 550 1 550 100%

Igali Zilkádé 112,5 200 600 700

isme-retlen

nincs

Fehérvári/ Boszniai Ali

83 210 865isme-retlen

isme-retlen

nincs

Kanizsai Kis Oszmán bélessütő(fia?)

150 200 1 200isme-retlen

isme-retlen

nincs

Váli/BosznaiBaba Haszan

241,5 400 1 500isme-retlen

isme-retlen

nincs

KanizsaiHamza kém

ismeret-len


isme-retlen

nincs

Fehérvári Pismis Musztafa

120 200 1 750 1 000isme-retlen

nincs

50 249. cs. No 299. pag. 21.

81


név véte

l/

kam

. for

int

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/

kam

. for

int

sarc

/ ka

m. f

orin

t

telj

esít

és/

kam

. for

int

telj

esít

és/

sarc

%

KanizsaiMehmed,konstanti-nápolyiaga szolgája

125 250 2 750 nincsisme-retlen

nincs

Kanizsai Zülfikár isme-retlen


isme-retlen

nincs

KoppányiAliszpáhi

120 300 3 300 1 600isme-retlen

nincs

KoppányiRizvánszpáhi


nincs

Budai Hüszejn, Bádiemín


nincs

FehérváriCsirko Halin

isme-retlen

500 8 400 2 360isme-retlen

nincs

Berzencei Ahmedodabasi

300 5 330 14 985isme-retlen

isme-retlen

nincs

Kanizsai Szabó Ahmed,Mah-mudkethüdáfia

500 1 020 24 000isme-retlen

isme-retlen

nincs

Pesti/ VáliMahmud

isme-retlen

100ismeret-

lenisme-retlen

isme-retlen

nincs

Összesen: 32 fő 4 240,75+isme-retlen

19 660100 577+isme-retlen

45 290,5+isme-retlen

3 190+isme-retlen

4-100%

TolnaiJuszufnemjelentettveszteségetafőkapitányszámára:51 anno 1655. meg-hozván és eligazétván ezen rabunk sarcának nagyobb részét, és eligazétván dolgát die 27. augusti megholt Rohoncon. Semmi kárt nem vallottunk halá[lá]ban, mivel hogy Verebéli Mihály és Kartalj Mátyás52 nevő keresztény rabokat kihozta sarcá-

51 248. cs. No 49. pag. 57.52 Kartali Mátyás: „házi uraim”, lakóhelye: Körmend táján, 1655—1657. BeNDa—koltai, [Elek-

tronikus adatbázis.] http://archivum.piar.hu/batthyany/familia-keret.htm

82


ban pro tal. 330. annak fölötte hozott kűsót No 100. Megholt.”FehérváriHadzsiAli(másképpHaszan)mindeninformációszerintmég1648-banhaltmegahó-doltságban,53azonbannagyonvalószínű,hogy„terminusa”,azazhatáridejeután,hiszenfennmaradtsarcátakezeseinekmegkelletthoznia.1654.január1-jénisszámon tartották54azokközöttaszalonakirabokközött,akikahódoltságbanjár-tak,ésmégnemhoztákmegasarcokat.Rajtakívülmégnégytörök55 mellett áll a következőmegjegyzés:„Ezek immár inkább mind megadták sarcokat, hanem az kezesség miatt vagyon még akadályok etc.” Kanizsai Dobrai Ramazán 1648. június 3-án56asarchordókközöttvolt,ahogy1649.január9-énis,57 amikor már valóban hozott is árut:58 11vég fehérabáthozott44darabkősóért,230darabkősótésegyparipát,59kiszámítottérték299Ft.Az1649-eslistában60aztírtamelléafőúr:„megjött betegen.”Azbiztostehát,hogymielőttmeghalt,61meghoztasarcánaka80%-át,tehátnincsjelentősveszteség.Tízévvelfogságbaeséseéskevesebb,mintnégy évvel az alkuja után, az 1649. január 12-én készült listában62 a „megholt” kifejezést találjuk neve mellett.28esetben(46fő)csupánelindultasarcalkufolyamata,desemmifélekialku-

dottsarcotnemtalálunkaraboknevemellett,18esetben(34fő)vizsgálhatjukafogolyígéreténekésafőkapitánykövetelésénekarányát.63 Elég szélsőséges érté-keketfigyelhetünkmegamegajánlottésaköveteltösszegközöttiarányoknálaz1,2-szerestől64 egészen a 21,3-szeresig.65

53 248. cs. No 49., 65., 249. cs. No 191., 203.54 249. cs. No 355. pag. 2.55 Fehérvári Muhiddin szpáhi, Váli Operka Mehmed, Pesti Karimán, Palotai Abdi56 249. cs. No 186/a. pag. 3.57 249. cs. No 201. pag. 1.58 249. cs. No 299. pag. 9.59 A korszak hozott portékái (248. cs. No 48., 68., 74., 88., 249. cs. No 197., 299.) között 7 db

paripánál találtam értéket 22,5 forinttól 60 forintig, jellemző érték a 25 Ft.60 249. cs. No 225. pag. 2.61 248. cs. No 49., 65., 249. cs. No 320.62 249. cs. No 205. 2.63 Szarvasi Obrad rác hetedmagával, Szarvasi Vuk rác tizedmagával, Kaposvári Musztafa aga és

Ömer aga együtt és Fehérvári Érdi Ajse bulya Musztafa fiával szerepel az iratokban.64 Egy Besir nevű rabot nem tudtam azonosítani, de világosan kiderül az ígérete és a követelése

is. (1641. október 7.; 248. cs. No 56.): „tallért No 1 000. Egy úrnak való lovat minden parasztsz-erszámostul. tigrisbőrt No 1., párducbőr No 4., öreg díványszőnyeg No 4. skarlátszőnyeget No 8. Item 1. közönséges szőnyeg két asztalra való No 5. Item 1. vont arany paplant, úrnak valót No 5. Item 1. sámi paplan No 8. Item 2. Mindenféle partéka pro fl. 200. Egy száin [záim, ziámet] úrnak való kerek sátort, kettős kápájú[t].” A kiszámított érték 6247 Ft. Ez is magas váltság-díjnak tekinthető, a követelés még magasabb, de itt azért nem olyan nagy a különbség, mint

83


28eladott,elajándékozott,illetveelcseréltesetettaláltam(29főrőlvanszó,3.táblázat).66Az elajándékozott és elcserélt rabok csoportja nagyon vegyes.Mégazegyértelműenelajándékozottraboksemjelentettekfeltétlenveszteségetafő-úrnak,hiszenEsterházyLászlónak,67 azaz a vejének68ajándékozottTekesiVuk,vagy a lányának ajándékozott Siklósi Ali tulajdonképpen a családbanmaradt.Ahogy a szervitoroknak „ajándékozott” foglyok, a keresztény rabokkiszabadí-tásaisbefektetésnektekinthető,nemcsakazért,mertvitézeinekésjobbágyainakvisszaszerzéseelemiérdekevolt,degyakranaziskiderült,hogyszósevoltaján-dékról,hiszenafőúrutólagelkérteaváltságdíjértékét.Gondosannyilvántartottaezeknek a keresztény raboknak69 a sarcát is.

jellemzően, díványszőnyegből kérnek 4 helyett 6-ot, skarlátszőnyegből 9 helyett 16-ot, közönsé-ges szőnyegből 6 helyett 7-et, vont arany paplanból 6 helyett 7-et, sámi paplanból 10 helyett 16-ot, mindenféle portékából pedig nem 200, hanem 300 forintnyit, a kiszámított érték 7270,1 Ft, ez az ígéret 1,2-szerese; a főúr alig kíván többet az eredeti ígéretnél. Mivel a rabot nem tudom biztosan beazonosítani, így azt sem tudom, honnan származik, és mi lett a sorsa.

65 Budai Mehmed 1651. november 6-án ígért 500 tallér értékű portékát és 150 darab kősót, ennek a kiszámított értéke 900 Ft, a főúr követelése: 2500 tallér értékű portéka, 3150 darab kősó, 4000 tallér készpénz, két keresztény rab és 300 darab jó „öreg” ökör, ennek a kiszámított értéke 19 200 Ft. A követelés az ígéretnek majdnem 21,3-szerese. A rabnyilvántartó könyvben három Budai Mehmed is található, mind a sarcolatlanok között vannak, (248. cs. No 49. pag. 65.): „4. Budai Memhet 1651. ezt az rabot Komáromi Jánostól vettök pro tall. 135.”; (248. cs. No 49. pag. 66.): „6. Budai Memhet 1651. Rácz Pál adta feje váltságában. Eztet Isten nevében elbocsáttuk”; (248. cs. No 49. pag. 69.): „12. Budai Memhet 1651. ezt az rabot Komáromi Jánostól vettök pro tall. 135.” Ebből kettőnek teljesen megegyeznek az adatai, de külön sorszám alatt találhatóak, tehát két személyről van szó. Mindenesetre nem tudom biztosan beazonosítani a budai török rabot, így a további sorsát sem tudtam követni. Amennyiben a 135 tallért vesszük vételárnak, akkor óriási a követelés, a vételár a 94,8-szerese. Az ígéret viszont csak a vételár 4,4-szerese.

66 A szabácsvári (ill. budai) bulya anya és lánya együtt.67 Esterházy László hősi halált halt 1652 augusztusában, a vezekényi csatában „hazája mellett

való bátran harcolásban esett el”, idézi esztergomi Musztafa levelét J. Újváry Zsuzsanna. (J. Újváry, 2006, 943—972.)

68 Esterházy László és Batthyány Eleonóra esküvőjét 1650. február 6-án tartották Rohoncon. A pompás esküvő, lakodalom illett a gazdag főúri családhoz. (koltai, 2003. 117—135.)

69 248. cs. No 103. és 249. cs. No 198.

84


3. táblázat:BatthyányI.Ádámeladott,elajándékozott,elcseréltrabjai1639—1659

(28eset;29fő)

név véte

l/ft

sarc

/ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/ka

m. f

orin

t

a ra

b to

vább

i so

rsa

TekesiVuk 0 464 264 1 280

B.Á.elaján-dékozta EsterházyLászlónak

Siklósi Ali 40ismeret-

len2 305 8 455

B.Á.elajándé-kozta a leányának

Kanizsai Hosszú Szu-lejmán

150 579,7 500 4 700

B.Á.el-ajándékoz-taÁnyosPéternek („adtamajándé-kon”)

PécsiJuszuf,Durakszolgája

80ismeret-

len100 1 900

B.Á.el-ajándékoz-ta Palotai Miklósnak

KaposváriRedzseb,Zülfikár fia

150ismeret-

len300

ismeret-len

B.Á.visszaadta Fejér And-rásnak

Zsámbéki/BudaiMeh-med

150ismeret-

lenisme-retlen

ismeret-len

B.Á.visszaadta Keresztúri Istvának

85


név véte

l/ft

sarc

/ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/ka

m. f

orin

t

a ra

b to

vább

i so

rsa

Kanizsai/VáciMeh-med

0ismeret-

len750 1 600

ÁnyosPé-ter fejvált-sága

Kanizsai Terlak Ali 100 1 375 475 625Csillag Ferenc fej-váltsága

FehérváriAhmed 150 900 1 798 4 338Keresztúri István fej-váltsága

KarádiSáhin/Szádi 150 450 200 4 150Mocsoládi István fej-váltsága

Kanizsai Hadzsi Haszan

ismeret-len

1 500 775ismeret-

len

Bocskai JánosésEösiJánosfejváltsága

Palotai Csorba Ali 100ismeret-

lenisme-retlen

ismeret-len

Csajági Máté fej-váltsága

Alapi/BudaiMirko 750 750isme-retlen

ismeret-len

Farkas András fejváltsága

PestiMusztafaszpáhimás

rabértismeret-

len600 11 850

Kovács Is-tók fejvált-sága(„fejetfejért”)

Palotai Kis Bajrám 187,5 750 130 ?Perei Mátyás fejváltsága

86


név véte

l/ft

sarc

/ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/ka

m. f

orin

t

a ra

b to

vább

i so

rsa

BudaiMihályrácismeret-

lenismeret-

lenisme-retlen

ismeret-len

Révkomá-romi Fekete Pál fejvált-sága

Alapi/BudaiZsivkorác 75 450isme-retlen

ismeret-len

SzűcsJá-nos fejvált-sága

Fehérvárioszmánszpáhi

100ismeret-

len300 2 900

TörökPéterfejváltsága

KanizsaiKopaszMusz-tafa

150 345 200 1 450Kulcsár István fej-váltsága

KanizsaiCsipásÖmer 556,5 900 600ismeret-

len

B.Á.eladtaPethőLászlónakegy lóért és 200 Ft-ért, Molnár Is-tók fejvált-sága70

Csókakői Oszmán 70 1 000isme-retlen

ismeret-len

Szabácsvári/BudaiSzatima/Fatimaanyjá-val/lányával

1 500 21 000 9 000 22 500

FehérváriMüminIdrisz

300 3 000 900ismeret-

len

70 A főkapitány szervitorának, Pethő Lászlónak adta el egy lóért, aki egyik vitézét, Molnár Istókot szabadította ki a törökkel. A keresztény legény ezért cserébe, a lovon kívül, még 200 forintot is adott.

87


név véte

l/ft

sarc

/ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/ka

m. f

orin

t

a ra

b to

vább

i so

rsa

Szigetvári/VáliMeh-med

225Budai

Muszta-fáért

250ismeret-

len

FehérváriMusztafa 100ismeret-

len200

ismeret-len

SegesdiMuharremkethüdászpáhi

B.Á.hozta

950 ? 5 750

KaposváriAhmed,Mehmedagafia

3 700 10 000 5 500 52 500

Kanizsai Samel Haszanismeret-

lenismeret-

len350

ismeret-len

Összesen:28eset;29 fő

8 78444

413,7026 497 124 008

A fentebbi 29 főértBatthyányÁdámösszesen8784 forintot adott, három ra-bértnemkellettfizetnie,hiszenkettőtajándékbakapott(KanizsaiVáciMehmed,TekesiVuk),egyetmagafogott(SegesdiMuharrem),háromnálviszontnemtalál-tammegaziratokbanavételárat(BudaiMihály,KanizsaiHadzsiHaszan,Kani-zsaiSamelHaszan).16esetben(17fő)megtalálhatóasarcis,ennekkiszámítottértéketöbbmint44ezerforint,a16-ból15-nélmegtalálhatóavételáris.Ez7839forintottettki,amelyértafőkapitánymajdnem43ezerforintot(kiszámítottérték)vártvolna,azazavételár5,5-szeresét. Ígéretet21esetben(22fő) jegyeztekföl,többmint26ezerforintot,18esetben(19fő)avételár(7639Ft)ésazígéret(24772Ft) ismegvan.Arabokátlagosanvételáruk3,2-szeresétajánlották fel,úgy,hogyőknemtudták,mennyivoltavételáruk,deaztigen,hogyezzelazígérettelafőúrszintemindigelégedetlenvolt.12esetben(13fő),azígéret(21342Ft)ésaváltságdíj(41264Ft)ismegtalálható.Azalkuezekbenazesetekbenazígéretkétszeresétsemériel(1,9-szerese).Akövetelést14esetben(15fő)találtammegaziratokban,ennekakiszámítottértéke124ezerforint.13esetben(14főnél)le-hetösszevetniavételárat(6120Ft)aköveteléssel(112158Ft).Ezutóbbiazelőbbi18-szorosátadtaki(kiszámítottérték),amelyszéphaszonlettvolna.Ugyanennyiesetbentudjukösszehasonlítaniazígéretet(21992Ft)aköveteléssel

88


(118258Ft),ittazonbanmárnemilyenóriásiakülönbség:5,4-szeres.Azalku-val(36064Ft)viszontcsupánkilencesetben(10fő)tudjukösszevetniakövete-lést(97303Ft).Aténylegesváltságdíjazonbanátlagosanakövetelésnekcsupán37%-a,tehátafőkapitányjócskánengedetteredetielképzeléséből.Aforrásokalapjánaránylagritkán,csupán15esetben(8%)tudjukmegállapíta-

niazt,hogyanalakultazegyesfoglyoksorsa(4.számútáblázat).71

4. táblázat:BatthyányI.Ádámrabjai,akikváltságdíjukatténylegesenmegadták1639—1657

(15eset;18fő)

név véte

l/ft

sarc

/ ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/

kam

. for

int

a ra

b to

vább

i so

rsa

TekesiVuk 0 464 264 1 280

B.Á.elaján-dékozta EsterházyLászlónak

Siklósi Ali 40 ismeretlen 2 305 8 455

B.Á.elajándé-kozta a leányának

Kanizsai Hosszú Szulejmán

150 579,7 500 4 700

B.Á.el-ajándékoz-taÁnyosPéternek („adtamajándé-kon”)

PécsiJuszuf,Durak szolgája

80 ismeretlen 100 1 900

B.Á.el-ajándékoz-ta Palotai Miklósnak

71 Azaz 18 személynél, ugyanis Igali Szmoljana két lányával és egy fiával együtt sarcolt meg. 12 személy teljesítette pontosan a váltságdíját.

89


név véte

l/ft

sarc

/ ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/

kam

. for

int

a ra

b to

vább

i so

rsa

KaposváriRedzseb, Zülfikár fia

150 ismeretlen 300ismeret-

len

B.Á.visszaadta Fejér And-rásnak

Zsámbéki/BudaiMehmed

150 ismeretlenismeret-

lenismeret-

len

B.Á.visszaadta Keresztúri Istvának

Kanizsai/VáciMehmed

0 ismeretlen 750 1 600ÁnyosPé-ter fejvált-sága

Kanizsai Terlak Ali

100 1 375 475 625Csillag Ferenc fej-váltsága

FehérváriAhmed 150 900 1 798 4 338Keresztúri István fej-váltsága

KarádiSáhin/Szádi

150 450 200 4 150Mocsoládi István fej-váltsága

Kanizsai Hadzsi Haszan

ismeret-len

1 500 775ismeret-

len

Bocskai JánosésEösiJánosfejváltsága

Palotai Csorba Ali 100 ismeretlenismeret-

lenismeret-

len

Csajági Máté fej-váltsága

Alapi/BudaiMirko

750 750ismeret-

lenismeret-

len

Farkas András fejváltsága

90


név véte

l/ft

sarc

/ ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/

kam

. for

int

a ra

b to

vább

i so

rsa

Pesti Musztafa szpáhi

más ra-bért

ismeretlen 600 11 850

Kovács Is-tók fejvált-sága(„fejetfejért”)

Palotai Kis Bajrám 187,5 750 130 ?Perei Mátyás fejváltsága

BudaiMihályrácismeret-

lenismeretlen

ismeret-len

ismeret-len

Révkomá-romi Fekete Pál fejvált-sága

Alapi/BudaiZsivko rác

75 450ismeret-

lenismeret-

len

SzűcsJá-nos fejvált-sága

Fehérvárioszmánszpáhi

100 ismeretlen 300 2 900TörökPéterfejváltsága

KanizsaiKopaszMusztafa

150 345 200 1 450Kulcsár István fej-váltsága

KanizsaiCsipásÖmer

556,5 900 600ismeret-

len

B.Á.eladtaPethőLász-lónak egy lóért és 200 Ft-ért, Mol-nár Istók fejváltsága

Csókakői Oszmán 70 1 000ismeret-

lenismeret-

len

Szabácsvári/BudaiSzatima/Fatimaanyjával/lányával

1 500 21 000 9 000 22 500

91


név véte

l/ft

sarc

/ ka

m. f

orin

t

ígér

et/

kam

. for

int

köve

telé

s/

kam

. for

int

a ra

b to

vább

i so

rsa

FehérváriMüminIdrisz

300 3 000 900ismeret-

len

Szigetvári/VáliMehmed

225Budai Musz-

tafáért250

ismeret-len

FehérváriMusz-tafa

100 ismeretlen 200ismeret-

len

Segesdi Muharremkethüdászpáhi

B.Á.hozta

950 ? 5 750

KaposváriAhmed,Mehmedagafia

3 700 10 000 5 500 52 500

Kanizsai Samel Haszan

ismeret-len

ismeretlen 350ismeret-

len

Összesen:28eset;29 fő

8 784 44 413,70 26 497 124 008

Ezekarabokösszesen(aportékákkiszámítottértékealapján)megközelítőleg20ezer forintnyiértékethoztaka főúrnak.Ez1642és1657között,azaz15évalatt nem érte el az évi 1300 forintot. A rabok vételára összesen 2660 forint,72 ezcsupán14%-aakonkrétanbehozottösszegnek, tehátsokkal több folytbeasarcukból,mintamennyiakiadásvolt.Eznagyonszéphaszonnaktűnhet,denefeledkezzünk el a 15 évről, amely alatt a foglyok őrzése és etetése is kiadást jelen-tettBatthyányI.Ádámszámára,arrólpedigsemmiképpen,hogycsupánarabok8%-árólvanszó.

72 Három rabnál a vételár nulla forint, hiszen kettő ajándék volt, egyet pedig a főkaptány szemé-lyesen ejtett foglyul: Váli Mehmed Operkát Teveli és Palonyai István, Batthyány vitézei aján-dékba adták a főúrnak, ahogy ez a rabnyilvántartó könyvben is áll (248. cs. No 49. pag. 48.). Kanizsai Kis Katona Mehmed ugyancsak ajándék: a rabnyilvántartó könyvben (248. cs. No 49. pag. 37.) a megsarcolt rabok között megtaláljuk az emberünket: „16. Kanizsai Kis Memhet: Anno 1648. Ezt az rabot Zrínyi Miklós adta ajándékon. Anno 1651. Fehérvári Muhiddin szpáhit Batthyány maga fogta (248. cs. No 49. pag. 16.): „Feiérvári Ibrahim aliter Muadin. Anno 1647. Ezt is magunk hoztuk Feiérvár alól.”

92


Nagyoneltérőazis,hogykivelmennyiidőalattsikerültmegegyezni.146eset-ben(166fő)találtammegvagytudtamkikövetkeztetniavételévszámátvagypon-tosdátumát(2.számúdiagram).Azadatok1637és1657közöttiek,azaz20évetölelnekfel.119névmellett(136személy)tüntettékfelvagykövetkeztettemkiaténylegessarcalkulétrejötténekidőpontjátaz1641és1659közötti18évalatt.73 113esetben(131fő)mindavétel,mindasarcalkuidejétmegtaláltamvagykikö-vetkeztettem,ittugyancsak1637és1657közöttiekazadatok,tehátafentia20évről van szó.

2. diagram:BatthyányI.Ádámrabjainakavásáréssarcalkumegkötéseközöttelteltideje

1637—1659(113eset;131fő)

Van olyan rab, aki még ugyanabban az évben megállapodott Batthyányval(11%),deakadolyan is,akicsupánrabságánaktizenharmadikévében(2%).Aleggyakrabbankétévkellett ahhoz,hogy rábírjanakegy rabotamegegyezésre(24%).Azazkét,illetveháromév(40%)kellettahhoz,hogyegyáltalánmegsarcol-janakafoglyok.Araboknaktöbbmintafele(52%)kettőtőlnégyévigterjedőidőalattalkudozott.Afeljegyzésekalapjántudjuk,hogyKanizsaiCsonkaRamazánmár 1637 óta fogságban volt,74scsupán1647-benváltbiztossá,hogymegalkud-

73 Teljesen természetes, hogy az alku megkötése későbbi évszámhoz kötődik, hiszen évek kel-lettek egy-egy megegyezéshez.

74 248. cs. No 49.pag. 31.

93


tak75vele.Tízévigalkudoztaktehát,amelyigenhosszúidőegyemberéletében,főlegha figyelembe vesszük az akkori rövid átlagéletkort.76 Kanizsai Totics Ib-rahimot77 a szentpéteriek adták ajándékon1646-ban.78Ő is nagyonhosszú időután,ugyancsaktízévmúlvasarcoltmeg1656-ban.MégennélishosszabbideigalkudozottBoszniaiIbrahim,aki1643.október31-énmégHagymásiJános79 rab-jakéntszerepelt,80őadtaelatörököt81afőúrnakegyvashegyiszőlőért.82Fehérvárioszmánszpáhiszintén13évigalkudozott.Batthyány200forintértvetteCsampaiGyörgytől1646-ban;831659.február11-éniscsupán„postaként”,megbízottkénttalálkozunk vele,84mindenvalószínűségszerintugyanennekazévnekafebruár12-einapjánakövetkezőbejegyzésttaláljuknevemellett:85 „úgy ment be, hogy teöreök Péter nevő körösztény rabot megszabadétsa, és az terminus napra az ke-zesség mellé kihozza avagy kiküldje.”Tehátpostakéntésasajátsarcáértisahó-doltságterületérement1659-ben,azaz1646és1659közöttsarcoltmeg.Az,hogyőknégyen ilyen sokáig alkudoztak (10, ill. 13 évig) a végsőmegegyezés előtt,elképesztőkitartásrólvagyméginkábbmakacsságróltanúskodikmindafőkapi-tány, mind a fogoly részéről.118esetben(139fő)találtammegakialkudottsarcösszeget(3.számúdiagram),

amelynekkiszámítottösszértéketöbbmint380ezerforint.Asarcalkuklétrejötte1641és1657közötttörtént(16évalatt),ezéventetöbbmint24ezerforintbevé-teltjelentettvolna,haegészébenbefolyik,azonbanaziselőfordult,hogyakial-kudottösszegbőlegyetlendénársemérkezettmeg.

75 249. cs. No 154.76 A vételárnak (1637., 70 Ft) a 35,71-szerese a kialkudott sarc.77 Tótvárad a Maros partján, vagy Totinci=feltóti: a jenői szandzsákban fekvő Feltót várából való.

Hegyi Klára szíves közlése.78 248. cs. No 49. pag. 35.79 Hagymási János: Batthyány a „házi uraim” között tartotta számon, 1637—1639. BeNDa—kol-

tai, [Elektronikus adatbázis.] http://archivum.piar.hu/batthyany/familia-keret.htm80 248. cs. No 92. pag. 4.81 249. cs. No 305. pag. 3. és No 307. pag. 5.82 248. cs. No 49. pag. 64., No 65. pag. 6., No 137. pag. 4., 249. cs. No 320. pag. 1.83 248. cs. No 49. pag. 90., No 65. pag. 4., No 104. 2., No 130. pag. 1. 249. cs. No 320. pag. 1., ebből

az utolsóból az is kiderül, hogy Oszmán szpáhi.84 249. cs. No 403. pag. 2.85 249. cs. No 429. pag. 3.

94


3. diagram:BatthyányI.Ádámsarcalkunáltalálhatórabjaiváltságdíjértékénekmegoszlása

1641—1657(8fő)

A legalacsonyabb sarc Igali Szmoljanaé (12 ökör) volt,86 – fentebb arrólmárírtam, hogy a rác asszonyok voltak a rabok hierarchiájában a legértékteleneb-bek.AlegmagasabbösszegKonstantinápolyiMahmudIszmailagáé,87 ugyancsak igazolvaazt,hogyegyrangostörökférfi igenmagasértéketképviselt.Azátlagmeghaladjaa3200forintot,aleggyakoribbváltságdíjösszegpedig750Ft,ezhatszemélydíjánakakiszámítottértéke.88 Tisztséget nem jegyeztek fel melléjük,89 azazközönségesrabokrólvanszó,ahogyBatthyányisemlegetiőketrablistáiban.Asarcalkuösszeírásbanszereplőrabokközül85esetben(95fő)találtammeg

avételárésasarcösszegétis(1637—1657).Azarányokelégszélsőségesek:mígIgaliVinkarácasszonyésPalotaiAbdivételáránakcsupán1,3-szereseamegálla-podottsarc,addigBudaiIbrahimjanicsárnakavételár132,5-szeresétkellettvolna

86 Dadai Lazar rác 1647. október 1-jén hozott 16 forintért 1 db ökröt (248. cs. No 68., 249. cs. No 165., 299. pag. 33.; 17. út), ezzel számoltam, tehát összesen 192 forint.

87 Kiemelkedő értékű alkujáról már írtam a bevezetésben (249. cs. No 384. pag. 7.).88 Kanizsai Ibrahim, Kanizsai Kara vagy Kurta Haszan aliter Deli Kurd, Kanizsai Iszmail, Palo-

tai Kis Bajrám, Palotai Redzseb, Alapi Mirko, ezen utóbbi kissé meglepő, hiszen rác rabról van szó.

89 Egyedül Bajrám mellett áll az, hogy odabasi fia, 249. cs. No 213.

95


megadnia (4. számúdiagram).Amint fentebb is jeleztem, a rácoktól általábankevesebbetköveteltafőúr,mintatörököktől,haasszonyvoltarab,akkorméginkább.Ők egyrészt szegényebbek voltak,másrészt a közelebb lévő falvakbólkönnyebbenésgyorsabbanmeghozhattákaváltságdíjukat.Vinkaegészbiztosanmegishoztasarcának80%-át(155forintértékűportékát).90AfőkapitányPalo-taiAbdivalegyszerűenazértvoltelnéző,mertmegbízottjaivalkideríttette,hogynincsmibőltöbbváltságdíjatadnia.Abdivalóbanteljesítetteisasarcátötévalatt,azonbanszerencsétlenségéreújrafogságbaesett.VajonBatthyánymiértvoltany-nyirakövetelődzőBudaiIbrahimmalszemben,mittudhatottajanicsártársadalmihelyzetéről?Megállapodásukmegkötéséhezlegalábbhatévkellett,bármindenvalószínűség szerint az óriási haszonból semmit sem látott a főkapitány,mertrabjaidőelőttmeghalt.91

4. diagram:BatthyányI.Ádámsarcalkunáltalálhatórabjaivételáráránakésváltságdíjának

aránya1637—1657(5fő)

90 249. cs. No 299. pag. 36.91 249. cs. No 383. rablista 4. oldalán a szalonaki várban lévő rabok között ez áll: „Nota bene:

Budai Ibrahim Iszpáhia Anno 1651. Kisfaludi Balázs és Komáromi János hozta, meghólt.” Bár egyáltalán nem biztos, hogy ugyanarról a személyről van szó, hiszen a tisztségek eltérőek.

96


Átlagosanavégsőalkusoránavételár13-szorosábanállapodtakmeg.Ezmagashaszonnalkecsegtetteafőkapitányt,várakozásaazonbanritkánteljesedettbe.Asarcalkuirataibantalálhatórabokteljesítésérevonatkozókonkrétértékmeg-

határozástcsak66esetben(75fő)találtam(5.számúdiagram),ennekkiszámítottértékemegközelítia80ezerforintot.Mindez1641és1658között,azaz17évalattfolytbe;ezévi4300Ft(kiszámítottérték).AlegmagasabbértéketKaposváriAlibégszállította,akiszámítottértékmeghaladjaa7100forintot(kiszámítottérték),alegalacsonyabbatarácTekesiVukhozta28dbkősót,ez28Ft-otértI.Ádámidején.Azátlagérték,amitegyrabhozott,1200forintvolt,eztTolnaiJuszufnáltaláljuk.

5. diagram:BatthyányI.Ádámsarcalkunáltalálhatórabjainakténylegesenteljesítettsarca

1641—1657(5fő)

Asarcalkunálszereplő66esetben(75fő)akialkudottsarcésaténylegestelje-sítésarányaugyancsakszélsőségesértékeketmutat,a4%-osteljesítéstőla117%-osigterjed(6.számúdiagram).Amegállapítottsarcértékénekegészétazonban17-enteljesítették,sőt–ahogyadiagramonislátható,KanizsaiIszmailtöbbetis92 –,akialkudottváltságdíjnakátlagosancsupána72%-afolytbe.Ezakárszépha-szonislehetne,haazösszesfogolyróllenneszó,deezcsaksarcalkunálszereplő178-ból66eset(37%).

92 Kiszabadította Szilágy Petit (Batthyány szervitorát), valószínűleg még kezesség lehetett rajta.

97


6. diagram:BatthyányI.Ádámsarcalkuirataibantalálhatóraboknakakialkudottváltságdíj

ésaténylegesteljesítésszázalékosaránya1641–1657(5fő)

AlegalacsonyabbaránytKoppányiBesirnél93figyelhetjükmeg,mindösszesar-ca4%-ával,141darabkősóvalgazdagítottarabtartógazdáját.Arabok(136eset,163fő,1642—1657)általfelajánlottösszegmeghaladjaa190

ezerforintot(kiszámítottérték),bárjellemző,hogyezjóvalalacsonyabbafőkapi-tányáltalköveteltösszegnél,sőtaváltságdíjösszértékénélis.Ateljesítésazonbanennekméga felét semériel, ésköztük igenszélsőségesértékeket találunk(7.számúdiagram).

93 1645. április 2-án megszületett a megállapodás, és az is biztos, hogy még ugyanabban az évben elkezdte hordani a török a sarcát. Ugyan az első két útjánál nem találunk semmiféle dátu-mot, de a 3. út egész biztosan 1645-ben volt, az utolsó (4.) pedig 1646-ban, miután azzal a megjegyzéssel zárul a róla szóló rész (249. cs. No 299. pag. 21.), hogy „Megholt idén”. Ennek ellentmondanak az 1647 és 1651 közötti rablisták (249. cs. No 171., 186/a., 189., 201., 205., 320.), amelyekben megtaláljuk nevét. Az is elég különös, hogy az 1647. nov. 27-ei listában neve mellett ez áll (249. cs. No 171.): „Ezek sarcokat hordják, de igen cigányol járnak.” Ezen kívül a conditióknál is megtaláljuk. 1648. szeptember 19-én (249. cs. No 199.) egészen biztosan járt a hódoltság területén, valószínűleg azonban nem hozott semmit, különben nem azt írta volna Batthyány mellé az 1649. január 9-ei rablistában, hogy „cigány Szalonakon”, azaz a kop-pányi török nem teljesíttette megfelelőképpen a váltságdíját. A három nappal később (jan. 12.)

98


7. diagram:BatthyányI.Ádámrabjainakfelajánlottsarca1642—1657

(6fő)

E csoportban a foglyok által felajánlott összegek, anyagi erőviszonyaiktól és

társadalmihelyzetüktől függően,nagyonkülönbözőekvoltak.A legkevesebbetSzigetváriDervisajánlotta:1650.július22-én80darabkősótígért,amelyszemte-lenülvakmerőígéretlehetett,hiszenafőúr100forintértvetteavázsonyihajdúk-tól.94Alegmagasabbígéretet1657.február24-én95Koppányi, ill.BudaiIljásználtaláljuk:meglepőmódon,atörökelsőajánlatajóvalmagasabbamásodiknál;elő-ször8000tallérkészpénzt,8000tallérértékűportékát,3főnevezeteskeresztényrabot, 4 darab úrnak való fő lovat aranyos szerszámostul, 2 darab vezérnek való kereksátortígért,amelykiszámítottérték:33750Ft.Ezbizonyavételár150-sze-rese,96ezértsokkalvalószínűbb,hogyazúrrészérőlvalókövetelésrőlvanszó,

készült rablistában (249. cs. No 205. pag. 3.) már a borostyáni rabok közt találjuk, akik „csak hevernek”, mellette pedig az áll, hogy „megholt”, tehát 1649-ben már biztosan halott volt. Halála előtt négy úttal hozott 141 db kősót (249. cs. No 299. pag. 21.), de így is jelentős lehetett a főúr vesztesége, hiszen 120 forintért (248. cs. No 49., 137.) vette, és 3650 forintnyi értéket várt tőle.

94 248. cs. No 65. pag. 11., 249. cs. No 320.95 249. cs. No 384.96 A rabnyilvántartó könyvben (248. cs. No 49. pag. 74.) a sarcolatlan rabok között találunk egy

Budai Iljász ifjú legényt, a rabvásárnál már szerepelt.

99


noha az iratban egyértelműen az ígéret kifejezés szerepel. Azonban legyen ezkövetelésvagyígéret,mindenképpenkiemelkedőenmagas,hiszenfogolyszpá-hi,amelyönmagábannemfeltételezieztamagasösszeget.Igenvalószínű,hogygazdagtörökfogolyról–pl.ziamet-birtokosról–,lehetettszó,ésafőkapitánynaksikerültkipuhatoltatniaanyagi,társadalmihelyzetét.97

Arabokáltalfelajánlottértékátlagosan–hanemszámítomalegalacsonyabbésalegmagasabbértéket–,1200forintkörülmozgottennekaközelébenakiszá-mítottértékekalapjánegyetlenemberttaláltam.98 A leggyakoribb viszont a 300 forintértékűfelajánlottsarcvolt,amely19esetben(20fő)figyelhetőmeg(köztükkétrác,háromszpáhiésegyagavan).99

Avételárésafelajánlottsarcösszeg92esetben(103fő;1639—1657)fordultelőegyüttesen(8.diagram).

8. diagram:BatthyányI.Ádámrabjaivételáránakésfelajánlottsarcánakaránya1639—1657

(6fő)

97 Erre példa Batthyány I. Ádám viceporkolábjának, Hodászi Mihálynak 1652. december 9-ei jelentése (249. cs. No 347.).

98 Kanizsai Baba Haszan Idrisz szpáhinál is a rabnyilvántartó könyv (248. cs. No 49. pag. 31.) és a 249. cs. No 299. pag. 5. összeírás van segítségünkre. 1642. jún. 20-án a török ígérete: 400 Ft, 5 darab skarlátszőnyeg, 6 darab duplakecse, 2 darab selyemöv, 1 darab úrnak való párducbőr, kiszámított érték 1196 Ft.

99 Ezekre a rabokra vonatkozóan 11 esetben találtam vételárat is, 27 forinttól 150 forintig, ezek nagyon szélsőséges értékek. A követelések is ugyanolyan szélsőségesek, 525 forinttól egész 20 802 forintig terjednek (13 esetben, 14 főnél jegyezték fel).

100


Ecsoportbanötolyanrabisvan,akiamegvásárlásakorkiadottösszegnélke-vesebbet ajánlott fel.10019esetbenarabokavételárduplájátsemígérték,azonbanaleggyakrabban–nyolcesetben–,avételárkétszeresétajánlották.101Átlagosanazígértösszegavételár6,6-szerese,102erreazonbancsakegyetlenkonkrétpéldáttalálunk.10322fogolyígértazátlagfölött,ebből23-szorosígéretévelkiemelkedikBoszniai Üvejsz és fia, Musztafa,104és57,6-szeresígéretévelSiklósiAli.Avételárnemtükröziarabokténylegesértékét,hiszenalegtöbbesetbenafőkapitányakótyavetyén105jutotthozzájuk.BatthyányI.Ádámkövetelését103esetbentaláltammeg(129személy),ezek

forintraátszámítottértékeigenmagas,mintegy714000Ft(9.számúdiagram).A főkapitány1642és1657között támasztottköveteléseiéviátlagbanmajdnemeléria48000forintot,azonbanarabokténylegesenbehozottváltságdíjamegsemközelítetteeztamagasösszeget.

100 Segesdi Mehmed szpáhi (0,3), Pécsi Mehmed, Pécsi Haszan aga szolgája (0,4), Palotai Kis Bajrám (0,7), Szigetvári Dervis (0,8), Kanizsai Kara Haszan aliter Deli Kurd (0,8).

101 Fehérvári Musztafa, Kanizsai Kis Haszan, Kanizsai Mehmed, konstanci aga szolgája, Ka-posvári Haszan, Kaposvári Redzseb, Zülfikár fia, Koppányi Rizván szpáhi, Türbéki Piri aga, Kanizsai Szabó Ahmed, Mahmud kethüdá fia.

102A két szélső értéket nem számítottam.103 1653 októberében-novemberében Budai Bolond Mehmed azt ígérte (249. cs. No 353.), hogy

hoz az első útjában 1000 tallér készpénzt, 1 fő keresztény rabot, 1 db úrnak való lovat, ennek a kiszámított értéke: 3000 Ft. A rabnyilvántartó könyvből ismerjük a vételárát (248. cs. No 49. 68.): 600 forintért adták el 1651-ben a kisfaludiak.

104 Boszniai Szakállas Velim Üvejsz követelése 1656-ban: 3000 tallér kp., 1000 tallér mindenféle portéka, 2000 db kősó, 6–6 db párducbőr, tigrisbőr és díványszőnyeg, 2 db úrnak való ló, kiszámított érték 19 082 Ft. Kisfaludy Balázstól vették a törököt 1656-ban 300 forintért (248. cs. No 49. pag. 208.): „Bosznai Szakállas Udum Veisz, fiával, Musztafával együtt fogták.”

105 A kótyavetyén pedig Batthyány Ádám, mint mindenki, is jutányos áron vehetett foglyokat.

101


9. diagram:ABatthyányI.Ádámáltalköveteltsarcok1642—1657

(6fő)

Alegalacsonyabbkövetelést IgaliVinkarácasszonynáltaláljuk,150—150fo-rintnyikészpénztésportékát,106ezvételáránakcsupánaduplája.107 A legmaga-sabb, 95 ezer forintnyi követeléstKaposváriAli bégnél olvashatjuk.A forrás108 nemjelzi,hogyhonnanszármazottatörökfogoly,deasarcalapjánvalószínűlegnagyonjelentősfőrabróllehetettszó.109Akövetelésekátlaga6200Ft.110 31 esetben azátlagnálmagasabbvoltakövetelés.Összességébenmegállapítható,hogyBat-thyányI.Ádámelvárásai igenmagasakvoltak,azértavalóságos teljesítésettőlmessze elmaradt.

106 248 cs. No 71.107 249. cs. No 49. pag. 272.: „Igali Vinka Rácz Asszony Anno 1641. ezt is Igal alól hoztuk, vettök meg

az kótyavetyén pro fl. 150. Eodem Anno megsarcolván […]”.108 248. cs. No 47/a.109 249. cs. No 231. pag. 1.: „No 2. Ali Bék szalonaki, szaimon [záim, ziámet] kértem készpénzt tall.

20 000, mindenféle partékát fl. 20 000, keresztény rabot No 20, úrnak való lovat. No 20.” Ez elképesztően magas követelés (a kiszámított érték 95 000 Ft), akkor is különleges, ha ran-gos törökről van szó, aki ziámet-birtokos, hiszen a vételárnak 63-szorosa (a rabnyilvántartó könyvből ismert, 248. cs. No 49. pag. 42.): „1. Kaposvári Ali Bég. Anno 1649. Kiskomáromi Samadori Jancsitul vettük pro fl. 1500”

110 A két szélső értéket ugyancsak kivettem.

102


Avételárésakövetelésegyüttesen75esetben(82személynél)találhatómeg(10.számúdiagram).

10. diagram:BatthyányI.Ádámrabjaivételáránakésafőkapitánykövetelésénekazaránya

1642—1657(7fő)

AmárjólismertIgaliVinkarácasszonytól111csupánvételáránakduplájátvárták

el,és36esetbeakövetelésavételár20-szorosaalattmarad.Átlagosanavételár30-szorosáratartottakigényt,sőt21esetbenennélismagasabbazarány:kéttö-rökfogolynálakövetelésavételárnaktöbbminta200-szorosa:SiklósiAlinál112 és

111 A rác asszonynál szintén az ígéretet és a követelést találjuk (248. cs. No 71., 1642. jún. 20.), a végső alku, ellentétben az itteni 150—150 forintnyi készpénz és portéka követeléssel, 100—100 forintnyi. Igaz, a rabnyilvántartó könyvben a sarcolatlan igali rácok között van, mégis innen és a 249. cs. No 299. összeírásból ismerjük az értéket, amiben megállapodtak. Az asszony ígért: 100 Ft készpénzt és 60 forint értékű portékát, ennek a követelés alig kétszerese. Nagyon kivételes, hogy ennyire kicsi haszonnal megelégedett a főúr, hiszen a sarc a vételárnak mind-össze 1,3-szorosa, a követelésnek pedig a 0,7-szerese lett, és ez sem számít magasnak, mivel ez csupán duplája a vételárnak.

112 Siklósi Ali szpáhi 1651. február 2-án (249. cs. No 308. pag. 3.) ígért 800 tallér készpénzt, Gál Mihókot vagy olyan értékű portékát, amennyi a sarca, 10 vég abát, 5 pár karmazsin csizmát, kiszámított érték 2305 Ft. Ehhez követeltek még 1900 tallért, 300 vég abát, 100 pár csizmát, 1500 forint értékben mindenféle portékát vagy 2000 darab kősót. Kiszámított érték 8455 Ft, ez az ígéret 3,4-szerese. A rab április 6-án (249. cs. No 310. pag. 1.) ígért 800 tallér készpénzt,

103


máremlítettBudaiIbrahimjanicsárnál.113Ezugyancsakafentebbimegállapítástigazolja,azazavételárhozképestnagynyereségreszámítottafőúr,ettőlazonbannagyon távol esett a ténylegesen befolyt sarc értéke.Együttesen96esetben(118személynél)találunkfelajánlottésköveteltsarcot

is,azarányokpedignagyonváltozóak(11.számúdiagram).AlegalacsonyabbatBesirnél(1,2)ésKanizsaiTerlakAlinál114(1,3)találjuk.115Batthyányátlagosanarabok által fölajánlott összegnek a nyolcszorosát követelte a foglyaitól.116 Négy rabnális11-szeresazígéretésakövetelésaránya:KoppányiAliszpáhinál,Kani-zsaiKara,ill.KurtaHaszannálvagymásképpDeliKurdnál,KanizsaiMehmednél,konstanciagaszolgájánálésPécsiMehmednél,PécsiHaszanagaszolgájánál.

Gál Mihókot, 20 vég abát, 10 pár csizmát és „ennél feljebb nem akar ígérni.” A viszonylag ma-gas ígéret és követelés mellett elég meglepő a vételár: a siklósi szpáhit a rabnyilvántartó könyv sarcolatlan rabjai között találjuk (248. cs. No 49. pag. 22.): „1. Siklyósi Ali Iszpáhia Anno 1650. beszprémi gondviselőnk, Szili Gergely vette számunkra pro fl. 40. Ezt az rabot az leányunknak adtuk.”

113 Budai Ibrahim 1651. november 6-án követelt sarca: 6400 tallér készpénz, 4150 tallér portéka, 5050 db kősó, 3 keresztény rab és 300 db jó öreg ökör, kiszámított érték 27 975 Ft. A vételára csupán 100 Ft volt (248. cs. No 49. pag. 65.).

114 torlak=bolond, a Hegyi Klára által összeállított Muszlim férfi- és ragadványnevek kéziratos jegyzéke.

115 Kanizsai Terlak Ali mellett 1647-ben két oszlop áll, az elsőben 250 darab kősó, 30 vég aba, 50 tallér áll, a másodikban 300 darab kősó, 50 vég aba és ugyancsak 50 tallér. Kissé meglepő ugyan (a követelés, illetve a végső sarc ennek az ígéretnek mindössze 1,3-szerese), de ezzel meg is elégedett a főúr, hiszen ezt találjuk a rabnyilvántartó könyvben (és a 249. cs. No 299. pag. 6. oldalán is): „Anno 1642. Cseönge Györgytül vettök pro fl. 100. Anno 1646 ezt az rabot Csillagh Ferencet megszabadétotta, s adott még hozzája kűsót No 300, abát véget No 50, készpénzt tall. 50.”

116 „Kanizsai Amhet, kit Csillagh adott ű Nagyságának, ígért: készpénzt fl. 200, kűsót No 100, csizmát No 10 pár, papucsot kapc. No 5 pár.” (248. No 130., 1647. ápr. 3.). Az ígéret kiszámított értéke 350 forint. Semmi megjegyzés sincs mellette, de az elég beszédes, hogy a következő sarcalkut 1649. április 5-én jegyezték föl, ekkor 100 tallér készpénzt, 150 darab kősót, 10 pár karmazsin csizmát, 10 pár papucsot kapcástól és 10 darab kecsét (teveszőr takarót) ígért. A követelés jóval magasabb: 500 tallér készpénz, 600 darab kősó, 30 pár karmazsin csizma, 30 pár papucs kapcástól, 110 darab kecse és még 700 forint értékű portéka és ló. A kiszámított érték 2860 forint, tehát az ígéretnek 8,2-szerese.

104


11. diagram:ABatthyányI.Ádámrabjaiáltalfelajánlottésafőkapitányáltalköveteltváltság-

díjakaránya1642—1657(8fő)

KoppányiAli117mellé1646.december1-jénBatthyánysajátkezűlegjegyeztefel:

„Ez másként gondolkodjék dolgáról, így soha nem szabadul ki, hanem ezerekről [!] s jó lóról s portékáról gondolkodjék, ha szabadolni akar.”Ugyanisatörökrabcsupán300darabkősótígért.118 1647. március 7-én119iscsak50forintkészpénzzelígérttöbbet,erreafőúrakövetkezőtjegyztenevemellé:„Ezt látom, hogy csak mintegy tréfálódzik, hanem ezt adja: készpénzt tall. 3 000, kősót No 300.” Ez már azelsőígéret11-szerese,perszelehet,hogycsakdühébenköveteltilyensokatafőúr.Nemigazánvoltakhatékonyakatárgyalásokakövetkezőévbensem.1648.szeptember17-énkétirat120iskészültkétfélekézírással,deKoppányiAlinálmind-kettőben ugyanaz áll: „Koppanÿ ali ígér kűsót No 200, készpénzt fl. 200. Ez, amint látjok, csak játszik velünk, akiért rosszul jár egyszer, ha hat avagy hét annyit nem

117 A rabnyilvántartó könyvben két helyen is találunk Koppányi Ali nevet: 248. cs. No 49. pag. 54., pag. 202. Egészen biztosan az 54. oldalon lévőről van szó, hiszen a helyzet, az eladó, a vételár azzal egyezik meg: „1. Koppáni Ali Iszpáhia Anno 16** ezt az rabot Cseönge Györgytől vettök pro fl. 120.”

118 248. cs. No 132.119 249. cs. No 144. pag. 1.120 249. cs. No 188.

105


ígér még ehhez, nem szabadul. Ha penig egynéhány ezer kila121 gabonát ad, azt is elvesszök tűle, lássa, melyiket válassza.”122 A rabnyilvántartó könyv szerintAliháromévmúlva,1649-benmegsarcolt–havalóbanugyanarrólaszemélyrőlvanszó.Elsőígéretéhezképesttehátjóvaltöbbetajánlottfel:1000darabkősótés400tallérkészpénzt.Ezelsőígéreténektöbbmintötszöröse,hanemis„hat vagy hét annyi”.Az1643.július7-énkészültlistábólegyértelműenkiderül,hogy BatthyányÁdámKoppányiAliszpáhit1643-banvásárolta.123Ennekalapjánhatévteltelfogságbaesésétől,mirevégremegszületettalkuja.Azelsőígéreta2,5-sze-rese,akövetelésjóvalmagasabb,27,5-szerese,asarc13,3-szereseavételárnak.Akövetelésnekamegállapodáscsupánafeléttesziki;mindkettenjócskánenged-tek. 1651. július 1-jén124a fogolymégmindigBorostyánbantöltötteaz időt,sőtmárhozott isvalamit(erreseholmásuttnincsadat),denevétÁdámgrófazokközéírta,akik„cigányságért vannak itten”.Arabnyilvántartókönyvszerintőismeghalt,ugyanis1652.november28-án:„egyenlő akaratból megvévén az rabok az várat, mely cselekedetekért megverettettenek, legkiváltképpen ezen rabunk, mi-velhogy ő volt minden hamis praktikáknak indítója, die 14. Decembris megholt az vereség után.” (Egymásik rablistában ismegtaláljukugyaneztazadatot.)125 KoppányiAlitehátbeteljesítettesorsát;kilencévettöltöttfogságban,majdháromévvel később megalkudván sarcát sosem adta meg. A rablázadást talán tényleg ő indítottael,amelyalkalomlettvolnamegszabadulására,denemsikerültneki–rabtartójabüntetésülhalálraverette.A sarcalku irataiban szereplőhét töröknél126 a követelés többmint 20-szoro-

sárarúgott.Aztgondolnánk,biztosanmagasrangútörökökrőlvoltszó,decsakKanizsaiAhmedrőljegyeztékfel,hogyMahmudkethüdáfia,127tehátőagazdag

121 kila: régi gabona-űrmérték, amelynek nagysága koronként és területenként változott. Általában 25—30, ritkábban 41 kilogrammnak felelt meg. Vö. kakuk, 1996. 161.; 1 kila=20 oka=25,20 kg. Vö. BogDáN, 1991. 50.

122 249. cs. No 189/a. pag. 3.124 248. cs. No 92. pag. 1. és 3.123 249. cs. No 321. pag. 5.125 249. cs. No 325.126 Karádi Sáhin/Szádi(k), Budai Mehmed, Kanizsai Szabó Ahmed, Mahmud kethüdá fia, Tür-

béki Piri aga, Budai Ibrahim janicsár, Boszniai Ibrahim, Váli Mehmed Operka.127 Kanizsai Ahmed szpáhitól, Mahmud kethüdá fiától 1649—1650-ben elég magas váltságdíjat

követeltek: 5000 tallér készpénzt, 3000 tallér portékát, 5000 darab kősót, 2 darab úrnak való lovat szerszámostól és két keresztény rabot. A kiszámított érték 24 000 forint, ez kiemelkedően magas, 48-szorosa a vételárnak. Annál meglepőbb, hogy három évvel később 1653. október 25—30-án (249. cs. No 353. pag. 1.) már mindössze 100 darab kősó, 50 pár karmazsin csizma, 10 pár papucs kapcástól és egy keresztény rab áll neve mellett, akinek a „nevét kívánja tudni”.

106


édesapamiattlehetettfontos.Arabtársadalmihelyzete,vagyonanemfeltétlenüla tisztségéből fakadt.128

AlegnagyobbeltéréstVáliMehmedoperkánáltaláljuk:129 1647. március 7-én 200 talléroskészpénz ígéretével igen fölbosszantotta a főurat: „Ez úgy látom

játszik, s kíván is sarcot, ím csinálok is nekie, ahhoz is akkomodálja [tartsa]130 magát: készpénzt tall. 4000, kűsót No 3 000, jó öreg ökröt No 300,131 párducbőrt No 16,133 öreg díványszőnyeget No 15,134 úrnak való lovat egyet, olyan szép szerszám-mal egyött, ki ezöst és aranyos legyen, pallos is olyan, s jakopjával [jakub: lótaka-ró]135 egyött, és egy szép tigrisbőrt rajta.”Hakiszámítjukezeknekazértékét,akkormégmegdöbbentőbbazeredmény:20802forintBatthyány

128 A főkapitány gondosan kikémleltette embereivel a rabok anyagi helyzetét, 249. cs. No 347.: „Anno 1652. die 9. Decembris Hodászi Mihólt [Hodászi Mihály] a’ minemő dolgokat vallott az török rabok ellen minek előtte az executióra [vallatásra] vitték: 1. Feiérvári Vaioli Ali: ezt az feiérvári alajbég vejének mondják lenni; 2. Agó Ali: sági szpáhi; 3. Budai Bolond Gyumlia [gönül-lü] Memhet: az 4000 tallérig megsarcol; 4. Kanizsai Csonka Musztafa, csizmaszia: gazdag atyja vagyon, most is él; 5. Bosznai Ibrahim: Graditsa felé való, Budán gazdag atyafiai vannak; 6. Kop-pani Ali: ez szegény legény volt, anyja volt, de az is megholt, 100 tallért kért ott benn kölcsön, azt is mind megitta; 7. Budai Memi: gazdag török, most is él az anyja; 8. Budai Hadsi Huszain: gazdag apja anyja és felesége vagyon; 9. Budai Ibrahim, csizmaszia [csizmadia] legény, gazdag török; 10. Feiérvári Csirkó odabasa: szegény, megitta, amije volt; 11. Feiérvári Kalmár Ali: gazdag török; 12. Feiérvári Becsér: ennek mindenkor feles pénzt hoztanak, kit talpok alá varrván, kit nadrágban, kit dolmányokban varrván; 13. Feiérvári Memhet: ezt is gazdag töröknek mondja lenni; 14. Budai Pirkó: ez is gazdag török; 15. Palotai Baierán: gazdag török; 16. Budai Ker Alit is gazdagnak mondja, Baieránnak bátyja; 17. Budai Musztafa Cselebi; 18. Musztafa aga; Ezek felől semmit nem tud mondani, de az többit mind szegényeknek mondja lenni.”

129 249. cs. No 144.130 lat. accommodō: illeszt, alkalmaz, szab, alkalmazkodik, igazodik.131 A fentebbi 16 forintos darabértékkel számoltam (248. cs. No 68., 249. cs. No 165., 299.).132 A legértékesebb párducbőr: 198 tallér (249. cs. No 299. pag. 52.).133 A legértékesebb díványszőnyegét vettem: 100 tallér (249. cs. No 299. pag. 50.).134 Lóra való pallos: sajátos magyar egyélű vágófegyver. A nehéz fegyverzet, ill. a ruha átvágására

szolgált, jobboldalt viselték a nyereg alatt. A másik szúró, illetve vágófegyver, amelyet ugyancsak a nyereg alatt viseltek a hegyestőr. A XVI. században még a lófelszereléshez inkább hegyestőrt, a XVII. században pedig pallost követeltek. (kalMár, 1971. 87—99.; teMesváry, 1982. 51.; teMesváry, 1992. 42.; kőszeghy, 2009. 14.)

135 Jakub (oszmán-török: yapuk; a magyar forrásokban: jakub, jakup): a török lótakarók egyik vál-tozata, amivel a csótár helyett a díszesen felöltöztetett lovakat fedték be. Csuhából vagy abából szabott, gyakran hímzéssel díszített takaró, mely a hasonló anyagú és díszű kandallótakarókkal (ocak yaşmaı) és ajtófüggönyökkel (kapı perdesi) azonos árucsoportba tartozott. (Pásztor, 2010. 304.; Vö. kakuk,1996. 27.)

107


I.Ádámelsőköveteléseatörökáltalfelajánlottsarc69-szerese.Összességébenegyértelműenmegállapítható,hogyBatthyányI.Ádámnagyon

magasértékekrőlalkudozott foglyaival.35rabnál jegyezték fel– illetve tudtamkikövetkeztetni,kiszámolni–,mindazötértéket(28.számúdiagram).Alegala-csonyabbérték a vételár (7293 forint 53dénár), ennél az ígéretmagasabb (32686Ft),azelőbbi4,5-szerese.Akialkudottváltságdíj(63265Ft)azonbanafőúrkövetelésének(207016Ft)csupán31%-a.Avételárnakakövetelésmajdnema28-szorosa,azígéretnek6,3-szerese.Akialkudottsarcavételár8,7-szerese,atel-jesítésaváltságdíj71%-a.136

12. diagram:BatthyányiI.Ádámsarcalkunálszereplőrabjai,akiknélavételár,azígéret,a

követelés,asarcésateljesítésismegtalálható1640—1658(35fő)

Mivel ittugyanazokrólaszemélyekrőlvanszó,az ittszereplőértékeketpon-

tosnakvehetjük,deaztmégsemgondolnám,hogyjellemzőenakialkudottsarc71%-afolytvolnabe,márcsakazértsem,mertittcsupánegyetlenhalottrab,Tol-naiJuszufszerepel,akihalálaelőttteljesítetteamegállapodást.Afentiekalapjántudjuk,hogyazösszlétszámbankifejezettenmagasahalottakaránya(18%),tehát

136 Batthyány II. Ferenc idején a fennmaradt regestrum alapján több mint 70 ezer forintnyi ér-téket várt volna a főúr, és ennek 55%-a meg is érkezett (majdnem 40 000 forint), kiszámított értékekről van szó. Vö. tarkó, 2010. 87—88.

108


nemlehetettennyirekedvezőateljesítés.Azeltűnt,valószínűlegmegszököttra-bokarányát–aziratokalapján–nemtudommegállapítani.Belegondolniishátborzongató,hogyaXVI—XVII.századiMagyarországonma-

gyar,törökésrácférfiak,ritkábbannők,sőtakárgyerekekvagyegészcsaládokisazzaltöltöttekazéletükbőlegy-két,átlagosanháromévet,vagyakártöbbmintegyévtizedet,hogyrabtartójukkalalkudoztakváltságdíjukösszegéről,majdmeg-próbáltákösszeszedniakialkudott,kikényszerítettsarcot.Miutánezarendszermeghonosodott, a felnövekvő generációknak a túlélésre kellett felkészülniük avalódi,emberhezméltóélethelyett.Természetesenazisnyilvánvaló,hogyeztaszokást(gazdaságiágazatot?)akeresztényekamegszállóktólvettékát.Atúlélés-értvívottharckényszerítetteőketakegyetlenszokáselsajátítására,művelésére.Ibrahimaga137sarcalkujánálhivatkozikiserreBatthyányI.Ádám:„az ilyen sar-coltatást az Kanizsaiaktul tanultok, azért ebben semmit el nem engedünk, mert ányos Péter csak egy agaságbeli tisztviselő lévén, mégis ennyire sarcolták, jóllehet ő lovat nem adott, de ahelyett egynéhány posztót és bizonyos számú puskát adott, amely nélkül mi nem szükölködünk.”138Azáruforgalom tehátóriásivolt, ésaz„úrnakvaló”,kiemelkedőenértékesárukvalamintahétköznapiportékákmellettbizonymárfegyvereketistalálunk.Ezazértmegdöbbentő,merttörvénytiltotta–halálbüntetésterhemellett–,afegyverekkel,ill.atilalmasárukkalvalókereske-dést,amelyegyenlővolt,atörökösségbűnével.139

Mindezekalapjánvalóbanelmondható,hogyBatthyányI.Ádámidejénnagy-üzemivéváltarabkereskedelem.Eztakkoratörténelmikörülményekszinteelke-rülhetetlennétették.140

137 A forrásokban két Ibrahim agát találtam: a berzenceit, a németújvári fölső tömlöcben, akiről az tudható még, hogy helyben van és sarcolatlan 1654 és 1657 között (249. cs. No 355., 383., 386.), semmi sem szól a két személy azonossága mellett. A másik az igali, aki megsarcolt 1655-ben (248. cs. No 49. pag. 60. és 249. cs. No 299. pag. 46.): 200 tallér, 700 darab kősó, 40 vég aba, 20 pár karmazsin csizma, ez tehát igen távol áll az iratban (1651. máj. 3., 249. cs. No 313.) lévőtől: 3600 tallér készpénz, két keresztény rab pro fl. 2000, egy úrnak való ló aranyas szerszámostul, fékestül, nyergestül. A kiszámított érték kiemelkedően magas: 8900 Ft. Ráadásul a 248. cs. No 104/a. lajstrom szerint Igali Ibrahim agát 1653-ban vették 200 forintért a vázsonyiaktól, habár a rabnyilvántartó könyvben (248. cs. No 49. pag. 60.) 1652 áll, mindkét évszám későbbi, így ő sem azonosítható ezzel az Ibrahim agával.

138 249. cs. No 313. Ányos Péter váltságdíjáról még: varga, 1981. 122. és j. Újváry, 2002 ősz – 2006 ősz. 108., 115.

139 „arma et instrumenta bellica aliasque veritas res et inter has cuprum quoque” 1526—1606. évi törvényczikek. 520—521., idézi: szakály, 1997. 42—43.

140 1633 és 1640 között Egerszeg, Pölöske, Kapornak, Egervár, Keménd, Lövő, Magyarosd, Tót-falu, Kiskomárom, Zalavár, Szentgyörgyvár, Szentgrót, Bér és Körmend teljes zsoldösszege 419 773 forint 50 dénárt jelentett volna. (keleNik, 1993. 101—122.)

109


RODALOMJEGYZÉK

ÁgostonGábor: Ahódítására.Amagyarországitörökvégvárakőrsége, fenn-tartásiterheiésatartománypénzügyihelyzete.In:Hadtörté-netiKözlemények,111.(1998)2.sz.,351—383.

BendaBorbála—KoltaiAndrás: Batthyány Ádám és familiárisai. [Elektronikus adatbázis.]

http://archivum.piar.hu/batthyany/familia-keret.htm

BogdánIstván: Magyarországiűr-, térfogat-, súly-ésdarabmértékek1874-ig.Bp.,1991.

CsapodiCsaba: EszterházyMiklósnádor(1583—1645).Bp.,é.n.

FodorPál: Vállalkozásra kényszerítve: az oszmán pénzügyigazgatás éshatalmielitváltozásaia16—17.századfordulóján.2006.

HegyiKlára: AtörökhódoltságváraiésvárkapitányaiI—III.Bp.,2007.

HegyiKlára: TörökberendezkedésMagyarországon.Bp.,1995.

HegyiKlára: A török terület élete. In: PachZsigmondPál (főszerk.):Ma-gyarország története 3. (1526—1686) 1—2. kötet. AkadémiaiKiadó,Bp.,2.1985.

IványiBéla: GrófBatthyányÁdám,alevéltárrendező.In:LevéltáriKözle-mények,20—23.(1942—45)

J.ÚjváryZsuzsanna: „Azszegényanyámatimmáronteljességessenmegemésztiaz

asoksiralom.”AtörökkoriMagyarországéleteegymuszlimrab viszontagságainak tükrében. In: Keletkutatás, 2002. ősz-2006.ősz.102—130.

J.ÚjváryZsuzsanna: „Devalamígezvilágfennáll,mindennekszépkoronájafenn-

áll”AvezekényicsataésEsterházyLászlóhalála.In:Hadtörté-netiKözlemények,119.(2006)4.sz.,943—972.

110


J.ÚjváryZsuzsanna: „Csakanevétviseljükabékességnek…”oszmánhódoltatásés

hódító levelek aDunántúlonaXVII. században. In: J.ÚjváryZsuzsanna(szerk.):Mindennapiéletatörökárnyékában:Koraújkoritársadalom-éséletmódtörténet.Piliscsaba,2008.15—35.

KakukZsuzsa: Atörökkoremlékeamagyarszókincsben.Bp.,1996.

KalmárJános: Régimagyarfegyverek.Bp.,1971.

KelenikJózsef: Anemzetiségimegoszlás,aveszteségekésafluktuációmér-téke.TizennégyKanizsaellenivégvárhelyőrségében(1633—1640). In:PetercsákTivadar—Szabó Jolán (szerk.):VégvárakésrégiókaXVI—XVII.században.(StudiaAgriensia14.)Eger,1993.101—122.

KoltaiAndrás: A Batthyány család körmendi központi levéltárának kuta-tástörténete. In:LevéltáriKözlemények,71. (2000)1—2. sz.,207—231.

KoltaiAndrás: Egy főúri lakodalom előkészületei (Esterházy László és Bat-thyányEleonóramenyegzőjeRohoncon1650-ben), Lymbus,2003.

KőszeghyPéter: BalassiBálint(155—1594).Pozsony,2009.

Nehring,Karl: Magyarország és a zsitvatoroki szerződés (1605—1609). In:Századok,120.(1986)1.sz.,3—49.

PálffyGéza: A Batthyány család a törökellenes határvédelemben a XVI—XVII.században.In:HadtörténelmiKözlemények,122.(2009)2.sz.,321—356.

PálffyGéza: ArabkereskedelemésrabtartásgyakorlataésszokásaiaXVI—XVII.századitörök-magyarhatármentén.FonsIV.,1997.5—79.

PálffyGéza: Atörökellenivédelmirendszerszervezeténektörténeteakez-detektőla18.századelejéig.In:TörténelmiSzemle,38.(1996)2—3.sz.,163—219.

PásztorEmese: AzEsterházy-kincstártextíliái.Bp.,2010.

111


SalamonFerencz: Kétmagyardiplomataatizenhetedikszázadból.1884.

SalamonFerencz: Magyarországatörökhódításkorában.1886.

SzakályFerenc: Magyaradóztatásatörökhódoltságban.Bp.,1981.

SzakályFerenc: Magyarintézményekatörökhódoltságban.Bp.,1997.

TakátsSándor: Műveltségtörténetiközlemények:magyarrabok,magyarbilin-csek:elsőközlemény.In:Századok,41.(1907)5.sz.,415—435.

TakátsSándor: RajzokatörökvilágbólI—III.Bp.,1915–1917.

TakátsSándor: Régimagyarkapitányokésgenerálisok.Bp.,1928.

TarkóIlona: AtörökrabokváltságdíjaiBatthyányII.Ferencidején.In:J.Új-váriZsuzsanna(szerk):Mindennapiéletatörökárnyékában.Bp.,2010.71—80.2010

TemesváryFerenc: FegyverkincsekaMagyarNemzetiMúzeumban.Bp.,1992.

TemesváryFerenc: Fegyverkincsek,díszfegyverek.Bp.,1982.

TóthIstvánGyörgy: Körmend a kora újkorban (1526—1809). In: Szabó László

(szerk.):Körmendtörténete.Körmend,1994.

ZimányiVera(összeállította): AhercegBatthyánycsaládlevéltára.1962.

ZimányiVera: Arohonc-szalonkaiuradalomjobbágyságaaXVI—XVIII.szá-zadban. 1968.

112


Slave Trade and Ransom Deals in the Domain of Adam Batthyány Iby Ilona Tarkó

TransdanubianChiefCaptainAdamBatthyanyI(1610-1659)continuouslyhadtofacethethreatoftheottomanarmy.Duringhisperiodthereusedtobeslavetrade, inwhich thearistocratparticipatedactively, sinceonlyhehadadequateinfrastructuretokeepcaptives,whohadtobeguardedandfed.Duringhisreignthecustomarylawculminated.Bargainingwasaveryimportantpartofslavetrade.Theguardsbargainedwith

every single captive formanyyears and in general twoyearswereneeded forthecontracttoseal,butinspecialcasesthebargainingcouldgoonfor13years.The offered and the demanded ransom usually differed from each other. Therate between the two ransomswas significantly varying, usually the aristocratdemanded8,butsometimes43oreven69timesmorethantheofferedransom.Theagreedandtheexecutedransomsarealsodocumented,andtheratebetweenthesetwoshowextremitiesaswell(from4%to117%).ItcanbeascertainedclearlythatthemotionofslavesandTurkishgoodswas

verysignificant.Thecostsofpeonagewerehighenough,whichwereincreasedbyhighdeathrateaswellasbytheescapeesandtheunpaidransoms.Bythe17thcentury(theperiodofAdamBatthyányI)slavetradehadgrown

large-scale,butthehistoricalcircumstancesmadethisinevitabletoo.

113


Az 1670 tavaszán kirobbant Wesselényi-féle felkelés bukása után a Habsburg-abszolutizmusmégnagyobberőrekapott,ésnapirendjéretűzteaszervezkedés-benéslázadásbanvezetőszerepetjátszószemélyekfelelősségrevonását.1 Ezek az emberekbirtokaikatésvagyonukathátrahagyva,azErdélyiFejedelemségbevagya Hódoltságba menekültek, és bázisává váltak a bujdosó mozgalomnak.2 Az 1672 nyaránkialakulteurópaikülpolitikaihelyzetlehetőségetteremtettamenekültekszámára,hogybetörjenekFelső-Magyarországra,ésaterveikmegvalósításakéntkiűzzék aHabsburgokat az országból.3 Ám a felkelők elhamarkodott, gyakranhozzánemértőkatonaidöntései,valamintatársadalmicsoportérdekekösszehan-golásánaksikertelenségemiatt,abujdosótámadásnagyonhamarösszeomlott.Azillegalitásbavisszakerülőnemesekésvoltvégváriakmegerősítettéksoraikat,ésbárhatévigkoncentrálttámadástnemtudtakindítaniaHabsburgközpontikor-mányzatellen,azértkisebb-nagyobbcsoportokbanmégismegjelentekazországterületén,ittsoraikatahatalommalelégedetlenrétegekbőlfeltöltötték,ésfőképpgerillaharcmodortalkalmazva,harctevékenységetfolytattakacsászáriésaLipóthűségérefelesküdöttvégvárikatonákellen.4Akurucmozgalomtartósabbharcá-szatisikereketcsakThökölyImrefővezérségeidejénértel.5

Azegymással vívottharcok folyamánmindakurucok,minda császári szol-gálatban levő végváriak ejtettek foglyokat. A kuruc mozgalom első éveiben még nagyon gyakran kivégezték mindkét részről az ellenfél rabul ejtett katonáit, ám az 1670-esévekmásodikfelétőlmárinkábbkezdettelterjedniazahumánusabbszo-kás,hogyéletbenhagyták,éselsőadandóalkalommalkicseréltékafoglyokat.6 Ér-kezettazonbanolyanparancsolatis1677-benazUdvariHaditanácsrészéről,hogysemtörök,semkurucfoglyokatnemejthettekavégváriak,hanemahelyszínen

A KURUC fOGLYOKKAL vALó BáNáSMóD füLEKENKOHáRY ISTváN főKAPITáNYSáGáNAK

KORáBAN (1672—1682)

KoMJÁTIZoLTÁNIGoR

1 BeNczéDi, 1978. 538.2 BeNczéDi, 1985. 1176—1177.; BeNczéDi, 1980. 35—36.3 BeNczéDi, 1985. 1201—1206.; BeNczéDi, 1980. 59—61.4 BeNczéDi, 1985. 1214—1221.; BeNczéDi, 1980. 62. és 76.5 BeNczéDi, 1983. 9—22.6 Nagy, 1983. 189.

114


megkellettőketölni.7Avégváriakazonbannemszívesenvégeztekavédtelenésmagukatönkéntesenmegadó,rebellisekközétartozórabjaikkal,főleghamegislehetettőketsarcoltatni.EmiattegyszermagukrazúdítottákazUdvariHaditanácsharagját.Akatonaiszervértésérejutottugyanis,hogyafülekikatonákazelmúltidőszakbantöbbalkalommalisalegyőzöttéslefegyverzettkurucokatszabadonengedték, és csupán esküt tetettek le velük,hogy a többi lázadónak is be fog-nakszámolniavelükvalóbánásmódotilletően.AzUdvariHaditanácsértesítetteEsterházyPálbányavidékifőkapitányt,hogykerestessekiezeketavégváriakat,és–mivelsúlyosanmegsértettékazuralkodótöbbszörismegújítottszigorúpa-rancsát,miszerintazelfogottkurucokatmindenmérlegelésnélkülmegkellölni–tartóztassale,szabassonkirájukpéldásbüntetést,ésannakvégrehajtásárólisintézkedjen.8

KoháryIstvánésafülekikatonákgyakranszereztekkurucfoglyokat.Afőkapi-tány1677októberébenszemélyesenvezetteaztafülekicsapatot,melyWolfgangFrederickCobbtábornokkéréséreindultel,ésútközbentízkurucfoglyotejtett.EzeketCobbmagáhozkérette,hogymegnézzeéskivallassaőket.Kohárynakto-vábbkellettmennie,demikorpárnapmúlvavisszatértMonokra,éskértevolnavisszaafoglyait,Cobbarrahivatkozva,hogymárháromközülükmegszökött,atöbbitemiattTokajbaküldte,ésnemszolgáltattavisszaarabokat.Koháryhaza-ért, és EsterházyPálhoz fordult a visszaszerzésük érdekében.9 November 3-án aztánkétlevélbőlisértesült,hogyCobbtábornokkivégeztetteőket.10

7 MOL C 1118. tekercs. No 6578. (Štatny Archiv v Banskej Bistryci, a továbbiakban: ŠABB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bercsényi Miklós levele Koháry Istvánnak (Brunóc, 1677. május 24.)

8 MOL P 125. 4731. tekercs. No 8760. (Esterházy Pál nádor iratai) az Udvari Haditanács utasítá-sa Esterházy Pálnak (Bécs, 1677. július 21.): „…Ex fidedigna informatione habemus Præsidiarios Fileckienses proxime denuo in quadam occasione nonnullos Rebelles seu prædones a se debellatos ac disarmatos prævio iuramento, quod cæteris prædonibus idipsum pro æquali suorum tractatione notificaturi sint liberos dimississe.

Cum vero præfati Filekienses per hoc contra reiteratum Suæ Sacræ Cæsareæ Regiæque Majestatis serium mandatum graviter delinquerint, utpote cuius vigore nemo amplius Rebellium seu Prædo-num incaptivari, verum omnes, quotquot deprehendi potuerint sine ulla consideratione trucidari deberent.

Proinde Illustrissima Dominatio Vestra memoratos delinquentes quantocius arresto mancipari, eosque condigna et exemplari pœna affici curabit, Executura in eo benignam Suæ Majestatis inten-tionem et omnimodam voluntatem…”

9 MeréNyi, 1903. 72., V. levél (Fülek, 1677. október 25.)10 MOL C 211. tekercs. No 1560. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars IV.) Koháry Farkas levele

Koháry Istvánnak (Fülek, 1677. november 3.); MOL C 1276. tekercs. No 12 550. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1677. november 3.)

115


Aportyázófülekikatonáknakmégtöbblehetőségükadódottkurucfoglyokra-bulejtésére.Említekpárpéldát.1678szeptemberébenegyideigoláhJánosvetteátFülekideiglenesparancsnokságát,ésőszámoltbearrólaGácsvárábantartóz-kodóKohárynak,hogyNagyorbán50lovassalportyánvolt,és(Gyöngyös)Patamellett13kuructalpasrataláltak,akiketmegtámadtak,ésötötfogságbaejtettek.oláh „…vizsgálván s firtatván őköt a szokás szerint…”, úgy találta, hogy csakegyszerűkurucokrólvanszó,deazértbezárattaőket.11Hatnapmúlvaismétnégyfoglyot és 20 lovat szereztek a fülekiek. A kuruc megszállás alatt levő Putnok melletti sikertelen rajtaütés után hazafelé tartó várkatonák szembetalálkoztakTankaJánoskuruchadnagyembereivel.Arebellisekcsapatakétnapjahajtottaelateljes(rima-)ráhóiállatállományt,ígyazmosthiánytalanulkerültafülekiekkezére.Akurucfoglyokatkivallatták,deértékesinformációtnemkaptaktőlük.oláhtömlöcbezárattaőket,lovaikatkótyavetyérebocsátotta.12Avárbelihajdúk1680júliusábanugyanígyéletbenhagytákkilencszlovákszármazásúfoglyukat,ésbekísértékőketavárba.131681októberébenszinténnemöltékmegazta11ku-rucot,akik(Rima-)Ráhótmegtámadták,felprédálták,majdafogságukbaestek.14

Ám császári zsoldban levő magyar katonák is kerülhettek kuruc fogságba.BellovicsSámuelEsterházyPálnak írott leveléből tudhatjukmeg,hogypéldáulKökényessyMihályfülekilovashadnagyotéskétkatonájátelkaptákalázadóma-gyarokegyIgricenevűfaluban.AzéletbenhagyottfoglyokbörtönbekerültekFülekenhosszabb-rövidebbidőre.

Egy részüket váltságdíj ellenében váltottákki.A füleki tömlöcben egyZólyommegyébőlszármazókuruclegényraboskodott.BéltekyPálfelvetetteKohárynak,hogyszabadonkelleneengedni,mert„…már esztendeje s négy hónapja, az mióta nyomorog…”.Azalkapitányváltságdíjkiszabásamiattisérveltafogolyszabadonbocsátása mellett: „…a kőfalakra való pénzt szaporíthatná Nagyságod efféléknek adományokbul…”Azapjaugyannemvolthajlandóegyvasatsemadniraboskodófiáért,deegyosgyánibarátjaszívesenkifizetnéaváltságdíjat.Harmadsorbanpe-digBéltekyazelfogottkurucközkatonákeseténalkalmazottszokástemlítette:„…másutt is csak mind elküldik és bocsátják eféléket…”16RagályiJánoskuruclovas

11 MOL C 1300. tekercs. No 16601. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Oláh János levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1678. szeptember 19.)

12 MOL C 1300. tekercs. No 16606. Oláh János levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1678. szeptember 25.)13 MeréNyi, 1903. 239., XXVIII. levél (Fülek, 1680. július 12.)14 MOL C 1297. tekercs. No 15983. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Sőtér Ferenc levele

Balassa Juditnak (Fülek, 1681. október 26.)15 MOL P 125. 4700. tekercs. No 1200. (Esterházy Pál nádor iratai) Bellovics Sámuel levele Es-

terházy Pálnak (Fülek, 1680. június 25.)16 MOL C 1057. tekercs. No 679. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Bélteky Pál levele Ko-

háry Istvánnak (Fülek, 1675. november 26.)

116


főhadnagy,korábbanGömörvármegyeszolgabírája,arrólpanaszkodottEsterhá-zyPálnak,hogymikorBellovicsSámuelalkapitányőtéstársaitbörtönbezáratta,akkorőrá2000tallérossarcotszabottki,katonáitpedigegyenkéntkihallgatásravitetve,fejenként200forintotköveteltrajtuk,sőtThökölyImreRozsnyónletét-behelyezett2000forintjából is(aminekelhozataláraakurucfővezérutasítottaRagályit)elvett500-at,miutánbehozattaFülekre.17 Az 1678 nyarán letartóztatott Gömörvármegyeiháromnemes–akiketTelekyMihálytáborábamenetkaptakelafülekivitézek–csakaKoháryIstvánáltalmegszabott1000aranydukát(2000tallér)lefizetéseutánkerülhetettszabadlábra.18

AportyázófülekivégváriakolykorakurucokatnemcipeltékmagukkalFülekre,hanemkisebbösszegűváltságdíjfejébenelengedték.ÍgytettHomolyaBalázsésnéhányembere,mikorfoglyukatfrissibenelengedték29forintossarclefizetésefejében.19Deolyanesetiselőfordult,hogykurucközkatonákatafülekiekegysze-rűenelbocsátottak20,sőtakurucokisígytettek,példáulmikorJuhászGyörgyötéskatonáitKazincnálmegtámadták,majdpárnapifogságutánkitingyen,kit20—25forint sarcért elengedtek21Ámolyanraisvoltpélda,hogyazelfogottvégvárika-tonákat sarckérés nélkül, mind elengedték, ám némelyikért cserefoglyot kértek.22

(Afogolycsereapolgárilakosságraiskiterjedhetett.BéltekyPálírtaegyszerfelet-tesének,hogyegyFülekenfogvatartottkurucésegyfülekimészároskicseréléseéppenfolyamatbanvolt.23)Váltságdíjésfogolycseregyakrankiegészítetteegymást,ésacserelehetőségé-

nekfeltételeitalegfőbbkatonaivezetőkegymássalmegtárgyalták.ThökölyImretudtávalistöbbcsereegyezménytörtént.241679elejénpéldáulGéczyZsigmond,miutánThökölyajóváhagyásátmegadtará,afogolycserefeltételeirőlírtKoháry

17 MOL P 125. 4709. tekercs. No 3624. (Esterházy Pál nádor iratai) Ragályi János levele Ester-házy Pálnak (Fülek, 1680. június 16.)

18 MOL C 1373. tekercs. 108. egység. Gž-kp. 9. fol. 74—76. Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. (Pelsőc, 1678. szeptember 19. és október 4.)

19 MOL C 1292. tekercs. No 15134. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) a Gács várában fogságba vetett Homolya Balázs végvári katonánál talált pénz származásának kimutatása (Dúl Mihály írása, tehát 1677—1682 között keletkezett)

20 MOL C 1298. tekercs. No 16125. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. december 6.)

21 MOL C 1057. tekercs. No 451. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Oroszlány István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1675. április 30.)

22 MOL C 1293. tekercs. No 15346. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1676. április 4.)

23 MOL C 1302. tekercs. No 16905. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1676. október 23.)

24 Nagy, 1983. 189—190.

117


Istvánnak. A levél tartalma szerint a Fülekről származó rabokat akkor fogják sza-badonengedni,hamáracserefogolybiztosanrendelkezésreáll,mertvoltarrapélda,hogyegyBerczelinevűvégvárikatonaelbocsátásautánegyszerűennemmentvissza,ésakuruccserefogolynemérkezettmeg.TehátelőszörKoháryIst-ván engedje el a kuruc foglyokat BöszörménybeThököly „úri parolájára”.25 A füleki tömlöcben tartózkodóCsanády IstvánkurucrabesetébenKoháry IstvánfelvetetteEsterházyPálnak,hogyegyszerűenkilehetnecserélniBagnimárkival,aki5000forintotajánlottfelkiszabadulásáért.Acsereazértlenneelőnyös,mertingyenvégbemehetne,ésamárki által felajánlottnagyösszegűpénztpedigavégváraképítésérelehetnefordítani.26

Arabokcseréjeazonbannembizonyultmindigzökkenőmentesnek,mintaztakövetkezőesetistanúsítja.LitassyMihálykurucrabafülekitömlöcbenvolt,vált-ságdíjaként100tallértszabtakmeg,melyetLitassyImre,abátyja,mintkezeskifi-zetett.CserefogolykéntBertóthyFerenckínálkozottszámára,akinekIstvánnevűbátyjamármenetleveletisszerzett,hogyfogolyöccséértelmenjen.Amintvissza-térvele,azonnalelengedikLitassyMihálytis.27 A csere feltételei azonban változ-takegyhónappalkésőbb.VatayJánoskurucfogságbakerültrabra28 1000 forintos

25 MOL C 1298. tekercs. No 16126. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Géczy Zsigmond levele Koháry Istvánnak (Osgyán, 1679. január 12.)

26 MeréNyi, 1903. 81., XVI. levél (Fülek, 1678. november 9.)27 MOL C 1276. tekercs. No 12556. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Dúl Mihály levele

Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. október 10.)28 Vatay János kiszabadítására az apja többször tett kísérletet. Vatay Pál egyszer értesült arról

egy Krezmerics nevű embertől, hogy a Fülekre bezárt Csanády István kuruc rabot át kell adni Leslie tábornoknak, és erre az idős nemes elszomorodott, mert azt remélte, fiával kicserélheti. Krezmerics megsajnálta, és azt tanácsolta neki, menjen most el Koháry Istvánhoz vagy Bélteky Pálhoz, és mondja meg nekik, hogy a Leslie-től jövő utasítást ne azonnal teljesítsék, addig Krezmerics megpróbál valamit intézni, hogy Vatay Jánosért cserélhessék el Csanádyt. Vatay Pál beszélt Béltekyvel, és az alkapitány is arra kérte Koháryt, hogy egy kicsit tényleg várjanak a kuruc fogoly átadásával. — MOL C 1297. tekercs. No 15977. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bélteky Pál levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. január 11.). — Később Vatay Pál kérésére Heves vármegye 1679 tavaszán Vatay Jánost cserefogolyként az uralkodó és a Heves vármegyei főispán (Pálffy Ferdinánd egri püspök) rendelkezésére bocsátotta, ugyanúgy, mint az ugyanabban a kuruc börtönben tartózkodó Bertóthy Ferencet is. — HML IV-1/a. 5. könyv. 386. Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (Fülek, 1679. április 12.).: „…Ad Instantiam Egregÿ Pauli Vattaÿ, eliberatio filÿ sui Joannis Per Rebelles intercepti, Suættj Sacrmæ & Illustrissimo ac Reverendissimo Domino Supremo Comiti, humillime repræsentanda & recommendanda, sicuti etiam Francisci Bertoti, pariter in eodem labyrinto hærentis…” — 1680 tavaszán a vármegye az 1678-as zűrzavaros időkben Fülek alól elrabolt Vatay János részére (mivel elfogása előtt a megyében tisztsége volt, valamint mert fogságát a haza oltalmáért viseli)

118


váltságdíjat szabtak ki fogvatartói, és cserefogolyként LitassyMihályt kérték aRimaszombatonfogságbantartottmáskurucrabokkalegyütt.VatayJánosapjaazonbankijelentette,hogyezeraranyatsemmiképpennemfogfizetniakurucok-nak,inkábbodaadjaavégvárépítésére.BellovicsSámuelmégisVataykiváltásáttartottavolnajobbmegoldásnak,mintaLitassy—Bertóthycserét:1.BertóthyFe-rencetközkatonákkalisellehetcserélni,2.akirályirendeletszerintVatayJánost„juxta possibilia media”,vagyisazelsőlehetségesalkalommalkikellszabadítani,3.ésmivelBellovicsotszükségtelenszénarekvirálássalmegvádoltaBertóthyIst-ván, a rab bátyja, már csak ezért is meg kell akadályozni a cserét.29 A raboknak mégegyévigfogságbankellettmaradniuk.BertóthyFerenc1680novemberébenmegírtabátyjának,hogyLitassyMihálytafülekiekbocsássákelTállyafelé.Amintakurucmegérkezik,éslefizetnekőérte50aranyat,őismegszabadulhat.Alevélutószavábanazonbanmáraztírta,mégsemoldódottmegahelyzete,mertLitassyMihályértcserébecsászárikatonákatkértek.BertóthyFerencattólfélt–fejtettekibátyjának–,hogyugyanKomjáthyÁbrahámkezességetvállaltérte,éskijöhetettatömlöcből,deavégsőszabadulásamégnagyonmesszelehet.30

Sokesetbenviszontegyszerűcsereútjánkerültekszabadlábraazellenfélka-tonái.31 Bertók Jánoskuruchadnagy is így intézte a fogolycserét: FöldiMihályvégvárikatonátelengedte,éscserébecsupánaztvártaelKoháryIstvántól,hogybocsássonelőisegyetanálafogságbanlevőkurucokközül.32A(Mező-)Túrnáltáborozó,kurucokhozszegődött„végbeli lovas és gyalog hadak” vezetői szintén megelégedtekvolnaazzal,haKoháryszabadonengediafoglyait.Méltatlankodtakugyanlevelükben,hogybárőkazonnalelbocsátjákacsászárizsoldbaszegődöttmagyarfoglyaikat,Koháryerrenemmutathajlandóságot.Kértéktehát,engedjeszabadon a nála levő kuruc rabokat, ők is ezt teszik az elfogott végváriakkal, azt a célt szem előtt tartva, „…ne örüljünk egymás rabságán…”33

felajánlott a váltságdíjába 50 forintot. — HML IV-1/a. 6. könyv. 15. Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (Fülek, 1680. március 27.): „…Egregio Joanni Vattay, alias per malecontentos, sub Arce Fülekiensis in Anno 1678. tempore tumultus eorundem intercepto, habito condigno respectu casus & captivitatis Suæ pro patria perpessæ conferuntur flor. 50…”

29 MOL C 1276. tekercs. No 12614. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1679. november 19.)

30 MOL C 1276. tekercs. No 12689. Bertóthy Ferenc levele Bertóthy Istvánnak (Gyöngyös, 1680. november 1.)

31 tóth, 2002. 146.32 MOL C 1276. tekercs. No 12660. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bertók János kuruc

hadnagy levele Koháry Istvánnak (Pata, 1680. november 8.)33 MOL C 1288. tekercs. No 14537. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Kuruc tisztek levele

Koháry Istvánnak (Mezőtúr, jelöletlen év, június 1.)

119


SzabóIstván,KoháryBalogvárábaküldöttkatonáinaktisztje,Kassáróltérthazahivatalosteendőielvégzéseután,ésTornaljánmegszállt.Este30kuructámadtamegpihenőhelyén,mindenértékételvette,ésmegkötözveelszállította.Koháryértesült róla,hogySzabóta legszigorúbbesküvelkezességvállalásrakényszerí-tették,hogyEperjessyMihálynevűfegyvertársukkiszabadulásábanközbenfogjárni.AfogvatartókEperjessyértcserébeSzabótkínáltákfel.KoháryazonnalírtaSzepesiKamarának,hogy intézzékelamurányivárbanraboskodóEperjessyszabadonbocsátását,ésvegyékfigyelembeaztanemelhanyagolhatószempontotis,hogySzabóIstvánkiszabadulásaután ismétkészenállhatazuralkodó irán-tiszolgálatra.Koháryanagyszívesség fejébenfelajánlotta,hogyazelbocsátottEperjessyMihályhelyettkétmásikkurucfoglyotfogMuránybaküldeni.34

KoháryIstván,mintláttuk,alegtöbbesetbenhajlandónakmutatkozottkurucfoglyainakelbocsátására.Csakhogybizonyosesetekbenelkellettszámolniave-lük. Az 1680-as fegyverszüneti tárgyalások megkezdése előtt ÆneasCapraratá-bornokaztkérteEsterházyPáltól,hogyaBányavidékiFőkapitányságvégváraibanlevőkurucéstörökfoglyokneveitgyűjtesseössze,hol,mikor,milyenkörülmé-nyekközöttkerültekfogságba,mennyiidejevannakott,ésateljeslistákatküldes-se fel neki.35EzenokbólutasítottaamagyargenerálisKohárytafülekitömlöcbentalálható rebellisekneveinek összeírására.36 A lista szerint akkoriban 13 kuruc

34 MOL E 254. 74. csomag. No 24. (Szepesi Kamara iratai, Repræsentationes, informationes et in-stantiæ ) Koháry István levele a kamarai tisztviselőknek (Fülek, 1677. május 29.): „…Posteaquam præsentium Exhibitor Stephanus Szabo, alias Præsidiarius Suæ Mattis Sacratissimæ Præsidÿ istius Fülekiensis in præteritis diebus ratione certorum negotiorum Cassoviam eundo, exinde dum rever-sus repatriationem continuando in Possessione Tornallya nocturnæ quieti se submittere voluisset, in-opinate circiter numero Triginta Prædones Rebelles in eundem inciderunt et irruerunt; quem factam irructionem compræhendendo, suis secum habitis substantiis privatum manibus ligatis abduxerant, et non secus quam ad fidejussionem et strictissimum Juramentum, in rationem eliberationis Eo-rundem Prædonum Rebellium unius complicis, videlicet Michaelis Eperjessj /: qui ex complicitate eorundem rebellium antecedenter aliquot diebus compræhensus erat, et ex ea ratione eliberationem ejusdem urgent :/ in carceribus Arcis Murany hærentis, dimiserunt. Ita ut eo non succedente rur-sus ad eorundem rebellium captivitatem redire debeat. Quare prætitulatas Dominationes Vestras requirendas et rogandas esse voluj præsentium Exhibitorj succurrendo Officialibus Arcis et Bono-rum Muranyiensium demandare, quatenus in eliberationem hujus Stephani Szabo /: ut deinceps quoque servitiis Suæ Majestatis adesse possit :/ dictum incaptivatum rebellem dimittere noverint ne graventur, promitto me ex Carceribus nostris duos pro isto Muranyini detento /: si necessum erit :/ in captivatos rebelles datarum…”

35 MOL P 125. 4702. tekercs. No 1525. (Esterházy Pál nádor iratai) Æneas Caprara tábornok levele Esterházy Pálnak (Nemcsán melletti császári katonai tábor, 1680. szeptember 15.)

36 MOL C 1286. tekercs. No 14179. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Sempte, 1680. szeptember 28.)

120


rabsínylődöttafülekitömlöcökben,deanevekenkívülegyébinformációtnemtüntetettfelazíró.37

1681márciusánakelejénafülekikatonákkurucgyanúsembereketkaptakel,ésvetettek fogságba.BellovicsSámuelalkapitánymárcius8-i levelébenértesítetteerrőlCapraratábornokot,akiazonnalvisszaírt,hogyazemlítettrabokataddignebocsássaafosztogatásukmiattikiadatásukatkérővármegyerendelkezésére,amígkinemvallattaőket,valóbanakurucokközétartoznak-e,éshamégis,szedjekibelőlük, melyik egységben szolgáltak és ki volt a vezetőjük?38 A vizsgálat során valóbankurucnakminősülőfoglyokatEsterházyPálkéthéttelkésőbbfelkérettemagáhozakihallgatásijegyzőkönyveikkelegyütt.39

AzUdvariHaditanácsegyFarkasTamásnevűfogolykurucmiattírtafőkapi-tánynak.Eztazembert1676.szeptemberelejénkaptákelazöccsévelegyüttafülekikatonák.MivelFarkasTamásegyértelműenarebellisekközétartozott,ésráadásulErdélybőlvalóeljöveteleelőttApaffyMihálytitkáraisvolt,semmikép-pennemtartottajónakaHaditanács,hogyszabadlábrakerüljön.Ezértarrautasí-tottaKoháryt,hogyarabraügyeljen:seakatonákelnevigyék,ésseváltságdíjon,deegyébcsereútjánsekerüljönkiafogságból.40MiutánFarkasTamásseregbíró-ságelőttikivallatásátoroszlányIstvánseregbíróelvégezte41, az Udvari Haditanács arrautasítottaKoháryt,hogymegfelelőkísérettel szállíttassa fel Pozsonyba, ésHoffkirchentábornoknakadjaát.42

37 MOL P 125. 4750. tekercs. No 11593. (Esterházy Pál nádor iratai) a füleki börtönben rabos-kodó török, rác és kuruc foglyok listája (keltezetlen, de tartalma alapján 1680 őszén keletkezett)

38 MOL C 1300. tekercs. No 16664. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Æneas Caprara tábornok levele Bellovics Sámuelnek (ismeretlen helyről, 1681. március 11.)

39 MOL C 1058. tekercs. No 730. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1681. március 23.)

40 MOL C 1293. tekercs. No 15276. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) az Udvari Hadi-tanács utasítása Koháry Istvánnak (Bécs, 1676. október 18.): „…Posteaquam fidedigne informati sumus quinque circiter ante Septimanis per præsidiarios Füleckienses inter cæteros quendam cer-tum captivum nomine Thomam Fargas comprehensum esse, qui una cum fratre suo ex præcipuis Rebellibus et Principis Apaffÿ Secretarius in Transylvania fuerat.

Proinde idipsum Magnificæ Dominationi Vestra insinuandum duximus quatenus dictis præsidiarÿs curæ suæ concreditis serio iniungat, ne præfatum captivum Rebellem sine præscitu Nostro distrahere, vel pro Lÿtro, aut etiam mediante permutatione liberum dimittere ullo modo præsumant…”

41 MOL C 1294. tekercs. No 15360. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Oroszlány István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1676. november 15.)

42 MOL C 1293. tekercs. No 15277. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) az Udvari Hadi-tanács utasítása Koháry Istvánnak (Bécs, 1676. december 8.): „…Posteaquam Thomam Farkas incaptivatum apud Dominationem Vestram Posonium venire decrevimus, idipsum Dominationi Vestræ hisce significare voluimus, ut cum in bona et sufficienti custodia Posonium mittere, et ibidem Illustrissimo Domino Generali Comiti de Hoffkirchen tradere sciat…”

121


AKassaiFőkapitányságkatonaivezetőségeiskeresettolykorFülekenrabosko-dókurucot.ParisSpankautábornokpéldáulegyFejesAndrásnevűrabratartottigényt.A törököka felkelésprogresszív szakaszábanszámosnémetésmagyarkatonát elfogtak, amelyekközéolykorkurucok is keveredtek.Ezeket a foglyo-katbizonyosvégvárakmegvettékvagykiváltották,ésFejesisígykerültafülekitömlöcbe.AkurucellenszámtalanpanaszözönlöttSpankauhoz,éshogyezekkivizsgálásánakelegettegyen,KoháryIstvántólafogolyerősőrizettel,bilincsbenvalóátkísérésétkérte.43Tíznappalkésőbbakassaifőkapitánymegsürgetteaku-rucfogolyáthozatását,„híreszsiványnak”,„akereszténységárulójának”nevezteFejest,akiellenszámtalanpanaszérkezett.Hogymielőbbavégérejárhassonazügyének,azazelrettentőpéldakéntmegmutathassaakirályihatalomellenláza-dóknak,milyensorsvárazellenszegülőkre,Koháryt ismételtenkértearabmi-előbbi átküldésére.44

JacobLeslietábornok1680januárjábanlevélbenkerestefelKohárytfogolysza-badításügyében.CsapatainemrégtalálkozóharcotvívtakSzikszónálakurucok-kal,éstöbbcsászáritisztfogságbakerült.Emiatttöbbkurucotisrabságbantar-tottak,hogyanémettiszteketkellőidőbenkiválthassák.Mostérkezettelannakazideje,hogyacseremegtörténjen.KéritehátKoháryIstvánt,hogyalázadókkalkezdjemegatárgyalásokat,ésmindenalkalmaslehetőségethasználjonkisajátfoglyaik kiváltására.45Párnapmúlvateljesenvilágossávált,hogyacsászáritisztek

43 MOL C 1057. tekercs. No 666. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Paris Spankau levele Koháry Istvánnak (Kassa, 1675. február 20.): „…De certa scientia mihi innotuit unum actualem Rebellem Andream Feies /: qui alias plurimis ex Captivis Germanis Hungarisque Militibus, in Tur-cicam divendidit sub hoc Rebellionis tempore Captivitatem :/ de facto Fülekini Captivum detinere. Contra quem posteaquam, a multis Harum Partium Confinÿs, plurimæ, et innabiles querelæ super-venient, optarentque Confiniarÿ Milites, ut huc ad manus Generalatus traderetur. Ob quod et ex eo Magnificum Dominum Capitaneum officiossime rogo, exhibeat mihi tantum favoris et gratiæ, ac præmentionatum nequam Prædonem, et Rebellem Szendroviam permittat, in Vinculis et sub bona custodia tradendum, et expediendum…”

44 MOL C 1057. tekercs. No 667. Paris Spankau levele Koháry Istvánnak (Kassa, 1675. március 2.): „…Qua occasione etiam illum Captivum Rebellem, de quo in precedentibus meis requisitionem feceram, signanter Andream Fejes alias famosum nequam, et Gentis Christianæ, non saltem Prodi-torem [kiolvashatatlan szó] etiam actualem in Turcicas manus, et capacitatem Venditorem, contra quem plurima documenta, et liquidissima habentur, et extarent, Magnifica Dominatio Vestra sub bona custodia transmittere non difficultet, factura in eo rem exemplarem & in terrorem aliorum nequam Perduellionum Rebellium et Prædonum summe proficuum, qui alias pro demeritis et hic in fine non abibit? alibit? abilit?...”

45 Uo. No 315. Jacob Leslie levele Koháry Istvánnak (Stubnyafürdő, 1680. január 14.): „…Siq-uidem pro eliberatione Officialium Suættis Sacrmæ Germanorum in Velitatjone ad Sixo exercita interceptorum certi Captivi Rebelles etiam Fülekinj detenti desiderantur. Proinde Dominatio Vestra Magnifica amico requiritur velit ad ac illud hoc in negotio facere quod potest, alÿs obvÿs in simili occassionibus recognoscendum…”

122


kiszabadításacsakisabbanazesetbenlehetséges,haakurucfoglyokatszabadonengedik.KoháryIstvántehátazonnalengedjeelőket,éshabármilyenkésedelemvagynehézségmerülnefelszabadonbocsátásukügyében,rendezzeelúgy,hogyazzalaszerencsétlencsászárifoglyokmielőbbikiszabadulásátelőremozdítsa.46

Politikaitényezőkhatásamiattnemesekisbörtönbekerülhettek,hiábarendel-kezteksérthetetlenségielőjoggal.KoháryIstvánkatonáiegyszerGömörvármegyekurucokhozküldöttkövetségét fogtákel, éskísértékFülekre.Mikorazalispánreklamáltazeljárásellen,afőkapitányaztválaszolta,hogyRúnyaiZsoldosIst-vánnál, SzkárosiNagy Jánosnál ésDobóczy Jánosnál az átkutatás soránolyaniratot találtak47,melyalapjángyanúmerülhet fel,hogyazuralkodóellenolyanhűtlenségetkövettekel,amelyStefanWrbnacsászáritábornok1678.június23-án,Sóváronkiadottdekrétumánaktartalmaszerintbővenkimerítia„kurucosság”fogalmát.48 A levelek „…méltó consideratiot és énnekem parancsoló Méltóságos Rendeknek elméje vizsgálását kívánják, szükségképpen, míglen eziránt onnan felülvaló parancsolatim érkezik, megnevezett követ uraim meg lesznek tartóztat-va...Mindezeket tisztembéli kötelességemre nézve el kellett követnem, ez ilyetén forma dolgoknak mivolta erős és súlyos számadásomban járván…”49 A három

46 MOL C 1298. tekercs. No 16136. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Ismeretlen császári ezredes levele Koháry Istvánnak (Kassa, 1680. január 23.): „…Ex adiacentibus litteris Magnifica Dominatio Vestræ intelliget, quantum Sua Excelsissimus Dominus Generalis noster Comes a Les-lie, ad nostrum simul Captivorum facillitandam eliberationem opis ferat, dum Rebelles Captivos dimmittere spondet. Nunc igitur reliquum est, ut Magnifica quoque Dominatio Vestra benevole nobis propensa esse: atque si quid ad omnimodam remorationem tollendum ulterius necessum fuerit desiderata et favorabili resolutione nos miseros captivos adiuvare dignetur…”

47 MOL C 1301. tekercs. No 16675. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Gömör vármegye levele Kende Gábor kuruc vezetőnek (Rozsnyóbánya, 1678. július 11.)

48 Az említett dekrétum világosan fogalmaz: „…az eő Fölsége neve alatt parantsollyuk és Generálisi méltóságunk szerint barátságosanis intyük kegyelmetekett ez levelünknek rendiben, hogy senki az Vármegye lakosi közzűl, akar Nagyságos Úr, akár Nemes ember, akar paraszt személly legyen, az megirtt Rebellisekhez és edgyéb gaz népekhez magát ne adgya, annyival inkább melletek fegyvertt ne fogjon, sem penig táborokba ne maradgyon, sőtt az kik immár ott tanáltatnának, mingyártt az maguk tulajdon Lakó helyükre vagy az eő Felsége hűséges véghelyébe s- Præsidiumába men-nyenek, és sem titkon, sem nyilván velek edgyet ne értsenek, Barattságott és társaságott vélek ne tartsanak…” Wrbna tábornok a parancsolat megszegőinek szigorú büntetést helyezett ki-látásba. — MOL C 1294. tekercs. No 15462. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Stefan Wrbna tábornok dekrétumának korabeli magyar fordítása, mely a vármegyék lakosságához szólt. (Sóvár melletti császári tábor, 1678. június 23.)

49 MOL C 1288. tekercs. No 14539. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Koháry István levele a Gömör vármegyei alispánnak (keltezetlen, de tartalma alapján 1678. július 11. és július 26. között íródott)

123


gömörikövetsorsacsakősszelrendeződött,pedigavármegyeimagisztrátusmégjúliusban felkereste Stefan Wrbna tábornokot50, augusztusban levelet intézett Es-terházyPálhoz51,szeptemberbenazuralkodóhozmenesztettegykövetet52, majd októberbenJacobLeslietábornokeléjárult.53

A fegyverszünetek alkalmával mindig elbocsátották a foglyokat, és általában a felszerelésüket, fegyvereiket is visszaadták. Ugyanakkor a fegyverszünet alatt ti-los volt az ellenfél megtámadása és foglyok szerzése.54 Azonban ennek betartatá-sátnehezenlehetettkontrollálni,amitszámtalanesetmutatott.BellovicsSámuel1680.május4-énelfogta(azakkormégkuruc)RagályiJánosfőhadnagyot,aki14emberével,afegyverszünetpontjaitfigyelembesemvéve,Rimaszombatonéskör-nyékénélősködött.Miutántöbbszörifelszólításrasemvonultel,azalkapitánynaklekelletttartóztatni,éstársaivalegyüttbebörtönöztetni.Viszontsemafelszere-lésüket,sematőlükzsákmányolt35lovatnembocsátottakótyavetyére,nehogyavégvári oldalról essen sérelem a fegyverszüneten.55

Más füleki katonák azonban a saját bevételüket tartották fontosabbnak. Cson-kaJánoshajdúnéhánytársávalmegrohantaazokataszabadonengedett(rima-)kokavaikurucokat,akikMakfalvyJánosmegyeitisztviselőtőlkaptakkegyelmet.Az egyiket 31 aranyforintra sarcoltatták, és elvették a lovát is, melyet később 9 aranyforintért értékesítettek. Egymásik kuructól szintén eltulajdonították a lo-vát.56KajszaAndrás,SzemesAlbertésmásfülekiiratoskatonákaportyájukonelfogtak egy útlevéllel rendelkező kurucot. Csak az embert küldték be a várba, ér-téktárgyaitésfegyvereitmaguknáltartva,mulatoznikezdtekLosoncon.BellovicsSámuelkiküldteKormányosFerencet,hogyazarmistitiumpontjaitbetartva,el-hozassavele a fogoly értékeit, fegyvereit,hogykésőbbelszámolhassanakvele.Avégváriakazonban—Kormányosszavaivalélve—,„…dézsával hordatják ma-

50 MOL C 1373. tekercs. 108. egység. Gž-kp. 9. fol. 69. Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. (Sajógömör, 1678. július 26.)

51 MOL P 125. 4712. tekercs. No 4496., (Esterházy Pál nádor iratai) a Gömör vármegyei magisz-trátus levele Esterházy Pálnak (Sajógömör, 1678. augusztus 4.)

52 MOL C 1373. tekercs. 108. egység. Gž-kp. 9. fol. 72. Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. (Rozsnyóbánya, 1678. szeptember 9.)

53 MOL C 1373. tekercs. 108. egység. Gž-kp. 9. fol. 81. (Rozsnyóbánya, 1678. november 2.)54 iváNyi, 1983. 134. és 140.55 MOL C 1131. tekercs. No 7504. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bellovics Sámuel

levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1680. május 5.)56 MOL C 1293. tekercs. No 15294. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Dúl Mihály levele

Koháry Istvánnak (Fülek, 1680. november 8.)

124


guknak a bort…és azt kiabálják, őnekik se úr, se kapitány nem parancsol…”, és a zsákmányukatnemvoltakhajlandókodaadni.57

MonakiIstvánkuructisztegyKonkolyFerencnevűkatonakiadatásátkérte,akitnemrégensajátura,GéczyZsigmondvetetttömlöcbe.Ámnemsokára„…a füleki vitézek hatalmasul reá mentenek…”, elvitték Fülekre, és erőszakkal labancot csi-náltakbelőle.Monakiszerintezadecemberbenkötöttfegyverszünetiegyezségmegszegésétjelenti,amitegyetlenmódonlehetjóvátenni:Konkolykiengedésé-vel.AkuructisztemellettegyJankónevűiskolásgyerekelküldésétisszorgalmaz-ta,akitjóegyévemégRagályiJánosMiskolcrólcsalogatottmagával.58

Arabokabörtönbensanyarúkörülményekközöttéltek.olykormegengedtéknekik, hogy vendéget is fogadhassanak, például Rácz János is engedélyt kértKoháryIstvántól,hogyegyfülekifogolyhozodaengedjenekvalakit.59 A foglyok kérhettékafoglártólvagyafőkapitánytól,hogyfogságukkörülményeinenyhít-senek, vagy szabadulásuk könnyítésében segítsenek. A Késmárkról származóVeigmannJánoslevélbenkerestemegafülekifőporkolábot,hogy„…iszonyú szo-ros és keserves…”rabságábólminélelőbbkiszabadulhasson,éserreacélraaján-dékkéntkétnyusztbőrtajánlott felésküldött ismárel,egyeta főporkolábnak,egyetpedigKoháryIstvánnak.60AkurucossággalvádoltGömörvármegyeineme-seknekazőszfolyamánazamúgyisellátásiproblémákkalküszködőKoháryIst-vánnemtudottkellőmértékűélelmetéstüzelőtbiztosítani,ezértaföldijeiknekkellett gondoskodniuk róluk: 10 szekér fát küldtek be nekik61,IvócsIstvánpedigaugusztus 26-án meglátogatta őket, és élelmezésre átnyújtott nekik 28 forintot, amiből10-etavármegyeadott,18-atpedigIvócsBattikGergelynétőlkértkölcsön(eztdecember20-ánadtákvisszaazasszonynak).62

A fogságból való szabadulásmindmáigkézenfekvő legegyszerűbb formája, aszökés63semvoltritkaFüleken.oroszlányIstvánegyszerjelentetteKoháryIstván-nak,hogyFejesAndráskuructiszt(akinekKassáravalóátkísértetésétSpankau

57 MOL C 1276. tekercs. No 12616. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1680. december 15.)

58 MOL C 1297. tekercs. No 15974. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Monaki István levele Koháry Istvánnak (Balog, 1681. február 22.)

59 MOL C 1131. tekercs. No 7581. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Rácz János levele Koháry Istvánnak (Huszt, 1674. május 9.)

60 MOL C 1057. tekercs. No 337. (ŠABB, Koháry-család levéltára, Pars I.), Veigmann János levele a füleki főfoglárnak (keltezés nélkül)

61 MOL C 1373. tekercs. 108. egység. Gž-kp. 9. fol. 74. Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei. (Rozsnyóbánya, 1678. szeptember 19.)

62 MOL C 1373. tekercs. 108. egység. Gž-kp. 9. fol. 91—92. (Pelsőc, 1679. február 16.) Az össze-geket a vármegyei tisztviselői elszámoltatás adataiból szedtem ki.

63 tóth, 2002. 146.

125


sürgette)„kanótokat”kötözöttössze,ésúgyereszkedettleavárfalon.64 Egy másik alkalommalmagánháztólszököttmegakurucrab.65 olyanfülekikatonárólistudunk,akiszerencséskörülményekközöttszabadult

megkurucőrzőimarkából.DebrecenbenőriztékaztaGombkötőGyörgynevűkatonát,akiatábortűznélmelegedőőröknekbortfizetett,majdakissélankadófigyelműkurucoktólengedélytkértarra,hogyacsizmájátlevehesseésbezsíroz-hassa.Azengedélytmegkapta,csakhogyGombkötő„…nem a csizmát, hanem az lábait és a vasat hájazta meg, és a vasat lába bőrinek le menetelésével is levon-ta…”,mikorazőrökelaludtak.Aztán,miveldebrecenilakosvolt,mielőttFülek-reköltözöttvolna,könnyedénkiosontamezővárosból,aztánBeregvármegye,aHegyalja,majdKassafeléhaladva,kéthétutánérkezettvisszaFülekre.66

Afoglyulejtettkurucokügyébenvizsgálatot is rendelhettekel.1675.október19-énazoroszlányIstvánseregbíróelnökletévelösszeültseregbíróság22kurucfoglyotvallatottkicsatlakozásánakkörülményeirőléstevékenységéről, továbbáaz egész lázadóhadseregmoráljáról, terveiről szeretett volnapontosabb infor-mációkatszerezni.Afoglyokközülcsakkettőmondtamagátkezdetektőlfogvakurucnak,atöbbit–sajátbevallásukszerint–erőszakkaltettékazzávagyfegy-verrel kényszerítették.A késmárki kereskedőlegényt,Veigmann Jánost példáulDebrecenkörnyékéntámadtákmeg,600forintértékűárujátelvették,őtmaguk-kalhurcolták,ésazzalfenyegették,hogymegölik,hamegszöknetőlük.DúsPéterBékésenlakott,deatörökökelkergették,ekkormentTúrra,hogyvalamelyikku-ructisztaszolgálatábafogadja.ottegybőlfelesküdtették.AzÁrvábólszármazóHalupkaSamuvándordeákvolt,KeczerMenyhártnéhezkerült írnoknak,deaznemfizetettneki,ezérteljötttőle.MásvándorlódeákokkalegyüttmentekDeb-recenbe,itttalálkozottakurucokkal,akikerőszakkalmagukhozesküdtettékőt.Mindenfogolyártatlannakvallottamagátsúlyosbűnökelkövetésében.Egysze-

rű,közrendűlázadóknaktartottákmagukat,akiképphogycsakmegtudtakélni.Akurucvezetésazzalbiztattaőket,hogymindafranciakirálytól,mindatörökszultántólpénzbelitámogatástéssegélyhadakatfognakkapniabujdosók,ésha-marosan nagy győzelem vár rájuk. Ezévi téli szállásuk a Hódoltságban lesz, mivel abudaipasamegadtaráazengedélyt.Legtöbbjükmégisaztvallotta,hogynemtud semmit, mindenben ártatlan.67

64 MOL C 1276. tekercs. No 12562. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Oroszlán István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1675. április 18.)

65 MOL C 1293. tekercs. No 15349. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Oroszlán István levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1676. április 26.)

66 MOL C 1057. tekercs. No 710. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars I.) Dúl Mihály levele Ko-háry Istvánnak (Fülek, 1679. január 15.)

67 MOL C 1294. tekercs. No 15434. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Seregbírósági tanúvallomások jegyzőkönyve (Fülek, 1675. október 19.)

126


Gömörvármegyemagisztrátusa1678-bantanúvallomástvettfelHorváthGyörgyügyében.AfülekikatonákPelsőcön,Putnokközelébenfogtákmeg,ésmivelegykurucokáltalpillanatnyilagmegszállt várbaakartbejutni, azzal vádoltákmeg,és amiatt tartották fogva,hogy a lázadókhozakart csatlakozni.A jegyzőkönyvfelvevőiarraakérdésreakartakválasztkapni,hogyHorváthrégebbeniskurucvolt-e, vagy csak most, Putnok elfoglalása után akart azzá lenni? A vádlott azt vallotta,hogykorábbannemvoltrebellis,csakmostakartcsatlakoznihozzájuk,demindenképpenbeakartvolnamenniavárba,mertegyúttalottlakóédesapjátismegszerettevolnalátogatni.AvallomásttevőpelsőcilakosokHorváthszavaiterősítettékmeg.68

Megfigyelhetőazis,hogyaFülekenrabságbantartottkurucfoglyoknéhahaj-landónakmutatkoztakátállniazuralkodóhűségére.LegjobbpéldaráRagályiJá-noslovashadnagy.1680májusáigmégThökölyImreemberevolt,majdBellovicsSámuelRimaszombatonfogságbaejtette.RagályihamarosankönyörgöttThökö-lynek,hogyminélelőbbszabadítsakiafülekibörtönből.Akurucfővezérválaszá-bantudattavele,hogyfogságánaksajátmagaazoka,sokkalkörültekintőbbnekkellettvolnalennie,dekeresztényikötelességemégisarrasarkalljaőt,hogyköz-benjárjon szabadulásáért.69Koháryjúnius5-ilevelébenértesítetteaHaditanácsotazegészesetről:RagályiéstársaiellenCapraratábornokadtakiazelfogatóparan-csot,merta fegyverszünetpontjaitmegszegve,behatoltRimaszombatra,ésottfosztogatott. Bellovics Sámuel fogságba vetette, és most is Füleken van. A főka-pitányaleveléhezmellékelteThökölyfenyegetősorait,amitarraazesetretarto-gatott,hogyhaRagályitnemengednékszabadon.70 A katonai szerv június 29-én válaszolt neki, de érdemlegeset nem mondott Ragályi ügyében.71IdőközbenmagaakurucrabfordultEsterházyPálhozszabadulásánakérdekében.72RagályiJánosvalószínűlegmégannakanyárnakfolyamánfelesküdöttazuralkodóhűségére,mert1680őszétőlmár,mint fülekivégvári tiszt, többszörvezetettportyát,míg

68 MOL C 1131. tekercs. No 7523. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Gömör vármegyei tanúvallomási jegyzőkönyv (Pelsőc, 1678. augusztus 12.)

69 MOL P 125. 4721. tekercs. No 6554. (Esterházy Pál nádor iratai) Thököly Imre levele Ragályi Jánosnak (Püspöki, 1680. június 1.)

70 MOL C 1059. tekercs. No 4857. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Koháry István levél-fogalmazványa az Udvari Haditanácsnak (keltezetlen, de összefüggések alapján 1680. június 5-én írta Koháry István.)

71 MOL C 1301. tekercs. No 16679. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) az Udvari Hadi-tanács levele Koháry Istvánnak (Bécs, 1680. június 29.)

72 MOL P 125. 4709. tekercs. No 3624. (Esterházy Pál nádor iratai) Ragályi János levele Ester-házy Pálnak (Fülek, 1680. június 16.)

127


1681októberébentörökfogságbanemesett.73(Későbbkiszabadultinnenis,hűmaradtazuralkodóhoz,Szendrőváránakkapitányavolt1684–1687között.1685.május1-énvégvárikatonáivalszétvertegynagykuruccsapatot,aztánÓnodvárátis megszállta.74)Deláthatunkmáseseteketis.PéldáulMuhrLőrincseregírnokkértearraKoháryt,

hogytegyelehetővéegyfogolykuruchadnagybeállásátavégváriakközé.Arabemberamagaerősszándékávalakartaezt,ésállhatatosságátlátva,aseregírnokszívesenajánlottaafőkapitánynakténylegesbevételét.75

Ugyanilyen átállási szándékkal találkozhatunk a füleki börtönben raboskodóSemseyAndrásesetébenis.Ő1678.március12-énfordultkérelemmelEsterházyPálhoz,hogyszeretneazuralkodóhűségérefelesküdni.76 A kérelmezőlevél elol-vasásautánabányavidékifőkapitányutasítottaKoháryt,hogyhaarabhajlandóafüleki várőrségbe beállni, és fel is esküszik, akkor bocsássa el a fogságból.77

öSSZEfOGLALáS

KoháryIstvánésafülekihelyőrségkezébekerültkurucokatáltalábanafogság-baesésükszínhelyénvagypárnappalazutánszabadonengedték,miutánfegyve-reiket,lovaikatelvettéktőlük.Jellemzővoltmégkisebbösszegűváltságdíjkéréseis.Akurucfoglyoknagytöbbségekatonaiismeretekbenjáratlanjobbágy,szabad-hajdúvagyvárosilakosvolt,akikkalandvágyból,egyszerűelkeseredésbőlvagykényszerhatásáracsapódtakazigazibujdosókhoz.Afülekikatonákkurucfoglyaikatnemöltékmeg,habárerrealkalmankéntki-

fejezettparancsérkezettazUdvariHaditanácstól.Avégvárivitézeknemakartakfegyvertelenmagyarembertölni,kurucfoglyaikatigaziellenségneknemtartot-ták,éscsakabbanazesetbenszállítottáktömlöcbeőket,hahírtakartakbelőlükkicsikarni,vagyhafelsőbbutasításvagyfeljelentésérkezettletartóztatásukra.AFülekrekerültrabokakárhosszúévekigsínylődhettekabörtönben,mígelegen-dőváltságdíjatnemfizettekértük,vagycserefogolykéntnemhasználtákfelőketcsászári tisztek és tisztviselők kiváltására. Alkalmanként az Udvari Haditanács

73 MOL C 1300. tekercs. No 16617. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Bellovics Sámuel levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1681. október 25.)

74 Mihályfalusi forgoN, 2001. 548.75 MOL C 1302. tekercs. No 16871. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Muhr Lőrinc levele

Koháry Istvánnak (Fülek, 1677. szeptember 11.)76 MOL C 1287. tekercs. No 14265. (ŠaBB, Koháry-család levéltára, Pars V.) Semsey András lev-

ele Esterházy Pálnak (Fülek, 1678. március 12.)77 MOL C 1287. tekercs. No 14264. Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Sempte, 1678.

március 19.)

128


is elrendelhette a Füleken található kuruc rabok elszállítását, ha országellenesbűnökbenésfelségárulásbantaláltavétkesnekőket,deaKassaiFőkapitányságiskiadatásikérelmetintézhetettKoháryhozhasonlóügyben.Akurucfogolyszámáraszabadulásilehetőségetjelentett,haerősakarattalfel-

vételétkértea fülekihelyőrségbe.Többesetet is találunkamunkábanerre,delegjellemzőbb példa Ragályi Jánosé, a Gömör vármegyei nemesé, aki 1680-tólkezdveszolgáltKoháryIstvánfőkapitányságaalatt,ésafelszabadítóháborúelsőszakaszábanisjeleshaditetteketvittvégbe,megmaradvaacsászárhűségén.

fORRáSJEGYZÉK

HML(HevesMegyeiLevéltár,Eger):IV—1/a(HevesésKülső-Szolnokvármegyeközgyűlésijegyző-könyvei):5.könyvés6.könyv

MoL(MagyarországosLevéltár,Budapest):C 1373-as filmtekercs (Gömör vármegye közgyűlési jegyző-könyvei):108.egység,Gž-kp.9.E254(SzepesiKamarairatai:Reprćsentationes,informationesetinstantić):74.csomóP125(EsterházyPálnádoriratai):4700.,4702.,4709.,4710.,4721., 4731. és4750. filmtekercs

Mikrofilm-levéltár(ŠtatnyArchivvBanskejBistryci)anyaga,Koháry-családlevéltára):Pars I.: C 1057-es és C 1058-as filmtekercsParsIV.:C211-esfilmtekercsParsV.:C1059.,C1118.,C1131.,C1276.,C1286.,C1287.,C1288.,C 1292., C 1293., C 1294., C 1297., C 1298., C 1300., C 1301., C 1302-es filmtekercs

IRODALOMJEGYZÉK

BenczédiLászló: A Habsburg-abszolutizmus indítékai és megvalósulása az1670-es évek Magyarországán. In: Történelmi Szemle, 21.(1978)3—4.sz.,535—556.

129


BenczédiLászló: AThököly-felkeléstársadalmiéspolitikaialapjai.In:BenczédiLászló(szerk.):AThököly-felkeléséskora.AkadémiaiKiadó,Bp.,1983.

BenczédiLászló: Rendiség,abszolutizmuséscentralizációaXVII.századvégiMagyarországon (1664—1685) (Értekezések a történeti tudo-mányokköréből.Újsorozat91.).AkadémiaiKiadó,Bp.,1980.

BenczédiLászló: Rendi szervezkedés és kuruc mozgalom (1664—1685). In:Pach Zsigmond Pál (főszerk.): Magyarország története 3.(1526—1686)1—2.kötet.AkadémiaiKiadó,Bp.,2.1985.

IványiEmma: Közvetítési kísérletek a bécsi udvar és Thököly között. In:BenczédiLászló(szerk.):AThököly-felkeléséskora.Akadé-miaiKiadó,Bp.,1983.129—150.

MerényiLajos: Koháry István levelei Eszterházy Pál nádornak. In: MagyarTörténelmiTár,4.(1903)2.sz.,68—82.és232—252.

MihályfalusiForgonMihály: Gömör – Kishont vármegye nemes családai. Méry ratio,

Somorja, 2001.

NagyLászló: „Kurucéletünketmegállváncsináljuk…”(Társadaloméshad-seregaXVII.századikurucküzdelmekben).AkadémiaiKiadó,Bp.,1983.

TóthHajnalka: Török rabok Batthyány I. Ádám uradalmaiban. In: Ætas, 17.(2002)1.sz.,136—153.

The treatment of the Kurucian prisoners in fülek fortressin the time of Stephen Koháry Captain-General (1672—1682)

by Zoltán Igor Komjáti

TheGarrisonofFülekFortressledbyStephenKoháryhadtofightnotonlyagainsttheTurks, but from1672, against these fugitives (Hungarianname:bújdosók)too,whohadbeenaccusedoftheirconspirationandparticipationintheUprisingof 1670, and, after the fall,were consecutedby the Imperial authorities. Somenoblemenweretofleefromtheirconfiscatedestates,thedissmissedRoundshiers(inHungarian:végváriak)aftertheGrandReductionof1671—72,becauseoftheir

130


poverty,joinedtothem,theywanderedtoTransylvaniaandtheoccupiedTerritoryruledbytheTurks,andtheygotprotection,providingandaccomodationthere.WhentheforeigndiplomacystatusinEuropegavetheopportunity,thefugitivesoverruntheterritoryofUpperHungarytochasetheImperialtroopsout.Althoughtheirfirstactionwasfailed,theFugitives(theircontemporaryHungariannameisKurucok)invadedtoHungaryeveryyear,andattackedtheImperialandtheloyalHungarianforceswithlesser-biggertroops.The soldiers of the Garrison of Fülek Fortress often made forays in the

neighbouringterritoryandoftenfoughtagainstKuructroops,anditisevidencethat they took captives. In general, the Kuruc prisonerswere left alive by theRoundshiers, though the CourtWar Council ordered them formany times tokilltheKurucprisoners(forexampleinthesummerof1677).TheRoundshiers’firstreasonforleavingalivetheirKurucprisonerswasthattheycompletedtheirstraitened providings and supplies (whichwere not unsatisfactorily contentedby the Scepusian Camara) with the plundered goods, valuables, horses andarmamentsandtheransompromisedandpaidbythecaptives.Asecondreasonwas that theRoundshiers didnot look at thebiggest part of theKurucs as anenemy.For theprisonerscapturedbytheRoundshierswereonlypeasantsandfree andwandering poormen,which they had no anymilitary acknowledge,andtheyjoinedformerelyspiritofadventure,ordespair,orforcingtotherealKurucs.Thirdreason:theRoundshiersofFülekdidnotwanttodestroytheirKu-rucprisonersbecauseoftheirbeingHungarian,thesamenationalitytheywere.IftheKurucscapturedanyRoundshiers,theyusedthesameprinciples.Essentiallyworsewasthoseonesstatus,whoweretransportedtotheFortress

andlockedintothejail.Iftheyevendidnotperpetrateanyheaviercrimeorsin,theystayedforyearsthere,andtheir liberationwasnotveryeasy.Beingtakentothejail,meantthattheywereregistrated,andoccassionallywerequestionedby theCourtWarCouncil,mainly incaseof thatKurucswhowereaccusedofcommitting sins againstHungary and the King as traitors. If the rebel personcommittedtheirsinsintheterritoryofUpperHungary,theGeneral-CommanderappealedtoKohárytoreleaseandtransportthemtohim.Inmanytimes(mainlyinsisted in that from the end of the 1670’s) theKuruc prisonerswere used asexchangeprisonersforImperialofficersorcivilservants.occassionallyoccuredthattheprisonerdidnotgettothejail,becausesweared

bytheKingandenteredtothemilitaryserviceinFülekwithaverystrongwillanddecision.Forexample,JohnRagályi,anoblemanfromGömörCounty,wascapturedbytheRoundshiersasaKurucofficerinMay,1680.Therebelsoontookanoath,andbecameacavalryofficerbytheautumnof1680.HedidseveralfeatofarmsagainsttheKurucsandTurksinthetimeofStephenKoháry,andinthefirststepoftheReoccupationWarsshinedinsuchmilitarydeeds.

131


Aszakirodalomakora-újkoriEurópábananagybirtokkét ideáltípusátkülön-böztetimeg. Az egyik a Grundherrschaft, ahol a nagybirtok a pénzben adózókisbirtokokfoglalatavolt.Ittajobbágyokszolgáltatásaiaföldesúrnakfizetettjá-radékokbanmerültekki.Amásiktípus,aGutsherrschaftesetébenazuradalomgazdaságiéletétaföldesúrikezelésbenlévőmajorsághatároztameg.Amajorságiüzemanagybirtokosvállalkozásavolt,apiacösztönöztelétrejöttét,illetveapi-acratermelt.Azallodiatúraműveléséhezszükségvoltföldreésmunkaerőre.Azutóbbibiztosításátaröghözkötésseloldottákmeg.AGutsherrpedigföldeketnyertaszűzföldekfeltörésével,üresjobbágytelkekmegszerzésévelésaBauernlegenin-tézményével,azazajobbágyaikelűzésével.AzadóztatóGrundherrschaftokazElbátólnyugatra,azazamaiNémetország,

Franciaországterületénjötteklétre,mígamajorkodó,termelőGutsherrschaftokazElbátólkeletre,Mecklenburg,Holstein,Pomeránia,Kelet-Poroszország,Len-gyelország,Cseh-,Morvaországterületénvoltaktalálhatóak.Ahatárokazonbankét értelemben sem voltak élesek. Földrajzi szempontból nézve,minél nyuga-tabbra,vagyminélkeletebbrehaladunkoroszországig,annálkönnyebbentud-juktípusokbasorolnianagybirtokokat.Másfelőlazadóztatóüzemekbenisfolytönállómezőgazdasági termelés,miközbena termelőüzemekben is tartoztakajobbágyokpénzbeliésegyébszolgáltatásokkal.Magyarországonegyköztestípusalakult ki.A földesúr azüzemi tőkeforrásokkorlátozott voltamiatt viszonylagszűkkeretekközötttartottamajorságátméga16.századi,17.századelejiagrár-konjunktúra idején is.2

Atörökuralomalólfelszabadultországbanazonbanhosszúidőnekkelletteltelnieahhoz,hogyanagybirtokokonamajorságokregenerálódjanak,nagyobbaránybanlétrejöjjenek.ÉberErnőmegállapításaszerinta„háborús pusztítást szenvedett ország-részeken az egyszerűbb szerkezetű jobbágyi gazdálkodás hamarabb helyrezökkent azelőtti kezdetleges formájába, mint a bonyolultabb majorsági (uradalmi) üzem”.3

A MAJORSáGI TERMELÉS A NóGRáDváRMEGYEI KöZPONTú KOHáRY-BIRTOKOKON

A RáKóCZI-SZABADSáGHARC UTáN1

SZIRÁCSIKÉVA

1 A jelen írás az OTKA (F 68089) támogatásával készült, amelyért köszönetet mond a szerző. 2 szaBó, 1948. 161—165., 176.3 éBer, 1961. 71.

132


A magyarországi nagybirtokokon egyébként a majorságot tekintve a 18. század végéigintenzívirányúhaladásnemmutatkozott,csakextenzívfejlődés.Mindezaztjelentette,hogycsupánamajorságokszámaszaporodott,éskiterjedésüknö-vekedett.4

Fejérmegyébenpéldáulaz1740-esévekbenkezdtékkiépíteniamajorságokat,saz1760-asévekreváltegyrejelentősebbéaföldesúrigazdálkodás.5 Pest megyében az 1760-as évekre nőtt meg jelentősen az allódiumok száma, amikor már a tele-pülések82,3%-ábanműködöttallódium.6 A 18. században a dunántúli területek majorságafelértékelődöttazosztrákpiacfelvevőerejénekhatására,miközbenazosztrák tartományoktól távolabb elterülő vidékeken a belső kereslet korlátozott volta,valamintaszállításköltségnövelőtényezőjegátoltaaföldesúrikezelésbenlévőmajorságokkiszélesítését.7

Nógrádvármegyében1696és1728közöttnőttazallódiumokszáma.1696-banmindösszesenmégcsak39településentaláltakallódiumot,amelytöbbségeavár-megyetöröktőlkevésbéháborgatottészakirészénhelyezkedettel.Ekkorlegfel-jebb4000pozsonyimérőallodiálisgabonatermőterületlehetettavármegyeegészterületén szemben a jobbágyok általművelt 30 000pozsonyimérő területhez.1728-rajelentősenmegnövekedettaföldterületeknagysága,amelyelértea99100pozsonyimérőt,amelyből18420pozsonyimérőtazallódiumhatározottmeg.Akorszakbannemcsupánazallódiumokterületenövekedettötödfélszeresére,deazarányukis,hiszenmíg1696-banazösszesföldterület12%-ánfolytmajorságitermelésavármegyében,addig32évmúltán,1728-ban19%-án.8

AKoháryakNógrád vármegyei központú, deGömör, illetveHeves ésKülső-Szolnok vármegyébe is átnyúló birtokainak sajátossága volt a tárgyalt korszak-ban,hogyabirtokokrészbenacsaládközös, részbenpedigazegyescsaládta-goktulajdonábanvoltak,deazonostiszttartóirányítottaahárombirtoktestet.AKoháry-birtokokon az allódiumra vonatkozó adatokat az 1716-ban és 1718-banfelvetturbáriumokésaz1720—1731közöttkeletkezettszámadásokalapjánvizs-gáljuk.Afennmaradtiratoktanúságaszerint1716-banhajtottákvégreaKohárycsaládszécsényiésgyöngyösiuradalmának,KoháryII.Istvánországbírózsélyi,illetvefülekiuradalmánakúrbériösszeírását.KoháryII.Istvánfülekiuradalmávalazon¬bannemvoltazonosKoháryFarkasfiainakfülekiuradalma,aminekmajdcsakkétesztendőmúlva,1718-bankészültelazurbáriuma.Acsaládbirtokáhoztartozottekkora(karancs)ságiuradalomis,ámennekurbáriumanemkerültelő.AKoháryFarkasfiainakbirtokrészétaszámadásokbanazegyedüléletbenmaradt

4 wellMaNN, 1999. 41.5 Nagy, 1960. 93.6 wellMaNN, 1967. 73.7 kosáry, 2001. 50—51.8 PálMáNy, 1988. 205—210.

133


fiú,KoháryAndrásnevéhezírták,akiegyébkéntKoháryII.Istvánországbíróörö-köselett1731-ben.1724-benaKoháryakzálogábanlévőszécsényiésgyöngyösibirtokokvisszakerülteka tulajdonosForgáchcsaládhoz.Esajátosbirtokszerke-zetűKoháry-birtokokmajorságitermelésénekelemzésétmindezekismeretébenvégezhetjükel.9Aháromuradalmataforrásokalapjánvizsgálhatjukamajorságiállatállomány, amajorsági földek (szántó, szőlő,kert, rét és legelő) szempont-jából,ugyanakkorazuradalmierdőkés folyóvizekuradalmihasznosításáról isképetnyerhetünk.

A MAJORSáGI áLLATTENYÉSZTÉS

AKoháryakhárombirtokaközülKoháryIstvánrészbirtokánlehetettkimutatnialegtöbbféleállatot.Afülekiközpontbanlovakat,szarvasmarhákat,szamarakat,sertéseketésméhekettartottak.KoháryAndrásrészbirtokánezzelszembencsaklovakatéssertéseketemlegettekaszámadásokban.NohaFülekencsakKoháryIstvánnakvoltbirtoka,mégisalovakesetébenKoháryAndráslótartásakapcsánisFüleketemlítettékaforrások.Aközöscsaládibirtokottekintvemindösszesen1727-ben fizették ki a lovászokat, akik egyébként ugyanabban az esztendőben Koháry Istvántól ismegkaptákfizetésüket.Talánazországbíróacsaládibirtokkasszájátterheltevolnakivételeseneköltségekegyrészével?Aföldesúriállattartásesetébenafennmaradtforrásokalótartásrólszolgáltatnak

legtöbbadatot.MindezmutatjaalovakfontosszerepétaKohárycsaládkülönféletagjainak birtokain. Egy1720-bankészültszámadásábólkiderül,hogyakovács14újpatkótadott,

amikorkétszerpatkoltaKoháryAndrás„paripáit és szekeres lovait”. Ekkor vettek egypár„taliga kereket”, egy „csikojtót”,egypárjármot,valamint„szekérbevaló” négy kereket. AtiszttartóakövetkezőévbenKoháryIstvánparancsáraeladottegylovat.1721.

április3-ánakovács3patkótadottaföldesúrlovainakmegpatkolásakor,deösz-szesen40patkótrakottfel,illetveabbanazévbenvett15párnyűgöt(„nyúgott”).Aföldesúrutasításáramegérkezett3lovászamárcius3-án,akiknekszeptember3-igélelemremindennapegygarastadottatiszttartó.„Foldoztattak ‚a kocsissok lovaikra való hámokat”. Kifizették a lovászok konvencióját, egy kő sót vettek még nekikésa lovaiknak.Akocsisokkétalkalommal lovakatpatkoltattak,szekeretjavíttattak,ezért2sínvasatvettatiszttartó,majdmégtovábbisínvasatéspat-

9 Az urbáriumok megjelentek nyomtatásban: szirácsik, 2007. A számadások eredeti lelőhelye: Štátny Archív v Banskej Bystrici, l. roDy a PaNstvá, I. Rody, Koháry-Coburg, Panstvo Ko-háry-Coburg vo Fiľakove, 1716—1718. Mikrofilmmásolat pél¬dául: NML Mikrofilmtár BB. 1156 tek.

134


kókat. Szintén fizettek a kovács munkájáért, aki a „csésat [csézát] és társzekeret igazította”.KoháryIstvántiszttartója1725-benalovászoknak,szekereseknekegyöregicce

földesúripálinkátadott,valamintkifizetteNémetJánoskocsis,PolinkaJánosful-lajtár(„feliatar”),AbelIstvánésMolnárPállovászokkonvencióját.AzuhorszkaiKuzmaMártonaföldesúr„társzekere csinálásaért”kapottpénzt.1726.február28-aésdecembervégeközöttakovácsnaklópatkolásért,szájuk

tisztításáért,érvágásértfizettekKoháryIstvánbirtokán.1727-benistöbblovászéskocsiskonvenciójátfizettékkiaKohárycsaládosz-

tatlanbirtokán,köztükvoltGevoGyörgy,aföldesúrkocsisaésolaDemeter,aföl-desúrlovásza,atöbbiekviszontaz1725—1726.évikonvenciójukatkaptákmeg,ígyDubroviczkyAndráskocsis,MolnárPál,AbelIstókésNémetJánoslovászok.KoháryAndrásbirtokának1727.éviszámadásábóltudjuk,hogyagrófhadbaké-

szült,ezértaKecskemétrőlszármazólovaiteladatta,alovakárátpedigmagáhozkérette.Agrófkétlovászánakgyertyáraadtaknémiösszeget,akik„kancza lovak mellett itt Füleken voltak”januárelsejeésmárcius9-eközött.Alovászokellátá-sárafordítottakmég8fontsót,104fonthúst,2iccevajat,8hétenát„sárga kását, borsót, lencsét”.Miutánpatkót és szögetvettek, a fülekikovácsmegpatkolta akancákat, március 9-én a lovászok Csábrágba mentek. Október 13-a és december végeközött„gróf uram” lovásza „elérkezvén a’ kancza lovakrul”. Ez idő alatt az ellátásárafordítottak11fontsót,3iccevajat,SzentGyörgynapig½ kila borsót, ½ kila „sárga kását”,gyertyátisvettekneki.December2-ánPraunpergergróflová-szánakkonvenciójátegyenlítettékki.KoháryIstván1727.évikiadásaiközöttisgyakranszerepeltalótartásköltsége.

Január6.ésdecembervégeközöttakovácsnaklovakpatkolásáértésérvágásértfizettek.Atiszttartófebruár14-énLosonconvásárolt10kötőfékbevalóloncokat,„német lovak nyűgözésére vettem” tíz istrángot, lovakszámára12kötőféket,10nyűgöt.AkiadásokközöttolvashatjukLengyelMihálykonvenciójamellettStyevoGyörgyét,KoháryIstvánkocsisáét,illetveakövetkezők1726—1727.évifizetését:KosztolányiJános,DubraviczkyAndrás,MolnárPállovász,NemetJánoslovász,AbelIstoklovász.Január5-eés1728.január3-aközöttatiszttartóadottLengyelMihálynaknapi5rénesdénárt,6legényneknapi2½rénesdénárthúsra,nekikmindenhónapban23fontsót,január5-eésáprilisvégeközöttésSzentMihálynaptóldecembervégéigistállókbaheti21gyertyát.1729.március12-énKoháryAndrás2lovásza8lóvalFülekre„telelni”jött,má-

jus 30-ig ellátásukra a következőket biztosították:március 12-e és május 29-eközöttheti13fonthúst,összesen154fontot,4iccevajat,5fontszalonnát,edényt(„főző edent”),8fonthúst,borsot.Május30-ánSzentantalramentekalovakkal,útiköltségüketfizették.LaczkolovászmégFülekenmegivottakorcsmán11½ icce bort, ennekköltsége azuradalmat terhelte.Április 4-éna földesúrkét lovánakvettekkétkötőféket.Május2-ánKoháryAndrásparancsáraheréltetettatiszttartó

135


kétméncsikót(„meny csikaját”),majdlovakatpatkoltattak.December29-énaföldesúrlovainakDraskóczySámuelküldötthordócskábanpatkókat.1730.április22-énKoháryIstvánlovainakjáratásáhozvettatiszttartójaszeke-

ret.Azévfolyamánakovácsnakadtakpénztaföldesúrlovainak„patkoltatássátúl, szájok tisztitássátúl”. Júniuselsejeés július15-eközötti196napra,valamintajúlius16-aésdecembervégeközötti169napraKoháry Istvánnégy lovászánakegy-egy fonthústvettek,nekik fejenkénthavi3 fontsó is járt,12hétreez144fontottettki.Alovaknakfenntartottkétistállóbajanuárelsejeésáprilisvégekö-zöttheti14gyertyát,vagyis17hétre238gyertyátadtakki,mígoktóberelsejeésdecembervégeközötti3hétre182gyertyát.StumerGyörgyCsábrágbólnadrágotküldöttDubroviczkyAndráskocsisnak,AbelIstókfullajtárnak(„frajtárt”),Mol-nárPállovásznak,ennekazárátisazuradalmikasszábólfizették.NémethJános1729—1730.évikonvenciójátiskiegyenlítették.KoháryIstvánhalálánakévében,1731-benazalábbikiadásokmutatnakalótar-

tásra. Február 14-én „szekeres német lovak mellé”vettatiszttartó3kötelet,május15-én a füleki kovácsnak „német szekeres lovak, pajzán lovak”patkolásáértjanuárelsejeésáprilisvégeközöttjártpénz.JanuárelsejeésáprilisvégeközöttKoháryIstvánkocsisainakéslovászának,összesen4személyneknapiegyfonthúst,ösz-szesen120mázsátadott,illetvehavi3fontsót,összesen48fontot.Akétistálló-baheti17gyertyátszántak,16hétreösszesen272gyertyát.1730.június15-eés1731.áprilisvégeközött10½hónapraPalkólovásznakhavonta2Rft16Rdjárt,deStumerGyörgyúrnadrágotszinténadottneki.NémetJánoslovász1730.májuselsejeés1731.áprilisvégeközöttegészévre16Rft20Rd-tésStumerGyörgytőlnadrágotkapott.DubrovicsAndráskocsis2hónapra,február23-aésáprilisvégeközötthavi2Rft51Rd-raszámíthatott,mígÁbelIstókfullajtár(„forajtart”)febru-árelsejeésáprilisvégeközötthavi2Rft2Rd-ra.Aszámadásokutalásaibóltehátarrakövetkeztethetünk,hogyalovakegyrésze

hátaslóvolt,mígatöbbiszekereslónakszámított,akiketacséza,vagyatársze-kér elé fogtak. Eladásuk inkább kivételesnekmondható.Az igaerőt azonban aKoháryakbirtokainisnemalóadta.AZichyekNógrádvármegyeidivényiura-dalmábanisazigaerőtelsősorbanazökrökbiztosították,amiösszhangbanálltakorabeliviszonyokkal,azuradalmakmajorságilóállományánakteljeshiányával.A korabeli ekéket nem tudták ugyanis lóval vontatni, másfelől a lótartás igen drá-ga volt.10

KoháryIstvánésAndrásbirtokrészeingyakorilehetett,hogyaKoháryakésza-kabbra elterülő birtokairól lovakat hajtottak, hogy biztosítsák az ellátásukat.MindennekmegfelelőenalovászokésszekereseknemcsupánaNógrádvárme-gyeiközpontúbirtokokalkalmazásábanállhattak,hanemaz időnként„telelni” érkező,főkéntkancalovakathajtólovászokneveismegjelentafizetésilistákon.

10 szirácsik, 2005. 94.; gaál, 1966. 242.a

136


Fülekenalovakatistállóbantartották,aholSzentMihálynaptólSzentGyörgyna-piggyertyavilágosságamellettláttákelalovakatsötétedésután.Alovaknakoly-korsótisvásároltak.Akovácsnemcsupánpatkolásukrólgondoskodott,hanemaszájuktisztításárólis,szükségeseténpedigérvágásthajtottvégre.Ahímállatokegyrészétmégcsikókorábanheréltették.Atiszttartóvásároltaalószerszámokat,példáulkötőféket,nyűgöt,loncokat.AszarvasmarhatartásKoháryIstvánbirtokátjellemezte.Afülekicsordát1731-

benKoháryAndrásörökölte.AmintBélMátyásakorabeliviszonyokrólírta,Nóg-rád vármegyében egyébként „hatalmas szürke, fehér, sárgás szőrű, rövidebb, vas-tag, görbe szarvú, nem kevésbé jó természetű, mint testalkatú marhát nevelnek.”11

Máraz1721.évitermészetbeniekszámadásbóltudjuk,hogyKoháryIstvánpa-rancsaértelmébena tiszttartó4ökrötadottel,ésegy tinótvett.Koháry Istvánrészbirtokán1726-ban65szarvasmarháttartottakazutalásokbólítélveFüleken,idehajtottákVisznekrőlisazállatokat,illetveBánhidyFerencCsábrágból„hajtat-taföl”amarhákat.Azállatállománygyakorlatilagtehenekbőlésborjaikbólállt.Bikátcsaktenyésztésmiatthagytak,atiszttartóezértadhatottel1726.március13-ánFülekenahárombikábólegy„szükségtelen” bikát. Még ebben az esztendő-ben „dög által veszett el”egytehén,„kőszikláról leesvén”elpusztultegymásik,2harmadéviborjú„hersnyés lévén el veszett”. Akövetkezőévben15borjúszületett,ígyazállomány75-reemelkedett.Aszar-

vasmarhátnemeladásratenyésztették,csakaszükségtelenésazöregállatokatadtákel.1727-ben–amintatiszttartóírta–11„vén görcs teheneket eladtam”. Be-tegségbenellenbentöbbállatiselhullott,ahogyanaztatiszttartóaszámadásbanmegjegyezte: kettőt a „vad megemésztet”, négy „tályogban elveszett, és dög által”, és ekkor „a bika egy 2½ fü bikácskát által verte szarvaival”.Így57állatmaradtamajorságban. 1730-banishasonlólehetettacsorda,45állatalkotta,amelynek15borjaszüle-

tett,összesentehát60állatotszámoltakössze.„Most recenter it környöslem körül esni kezdet az marha, a’ mínt már az nyári borjúk mind el estek”, s a „3fűre járó üsző”elhullt,összesen17állat.Nohamindösszesen4marhátadtakel,azelhullásmiatt az állomány jelentősen,39marhára csökkent.Az1730. évi számadásbóltudjuk,hogyatiszttartónovember19-énafülekimészárosnakeladottmajortehe-nekből és „rossz tinókbúl” négyet. KoháryIstvánhalálátkövetőenmégaz1731.évfolyamánKoháryAndrásélett

aszarvasmarhacsorda is,amelyetnagyrészletességgel igyekeztekösszeírni,deszámolásihibacsúszottazösszeírásba.Azállománylétszámaekkoris39volt.EbbőlkettőtKoháry Istvána szentantali vámosnakadott, 15„dög által elesett, mellyek[ne]k börei meg vannak”,ezértcsak22szarvasmarhamaradt.

11 Bél, 1984. 65.

137


A szarvasmarhák gondozásával Koháry István birtokán 1721-ben a földesúrmarhájamellettlévőpásztortbíztákmeg.1726-banés1727-bencsordástfizettek.1730–1731folyamána fülekimajoros feladata lett,hogya földesúrszarvasmar-háinakgondjátviselje,akimellettmegemlítettékaborjakésszamarakpásztorát(„borju és szamarok pasztora”),illetveacsordást.FeltehetőenaZichyekdivényiuradalmáhozhasonlóanazanyjuktólkülönválasztottborjakatkülönkezeltékatöbbiszarvasmarhától.12

Azállattartásmikéntjérealigtörténtutalás.Avizsgáltkorszakvégérebiztosanállíthatjuk,hogyazanyjuktólelválasztottborjakatkülönőrizteakifejlettállatok-tólaborjakésszamarakpásztora.1720-banatiszttartómarhákravett12párist-rángot.1730.április27-én7„bika borjúcskát”heréltetett.1731-bensótvettszar-vasmarháknak.

A tejtermékekre csak elszórt utalással rendelkezünk. 1725 folyamán az „elmúlt böjtben m[é]l[tósá]gos Ur [KoháryIstván] eö Ex[cellentiája] ittlétekor a maga tú-rójából adott udvari népének”. 1721-benmégvennikellett100iccevajataföldesúrparancsára,de1726-banmár

KoháryIstvánrészbirtokárólegyakóelőzőévimajorvajatadtakel,1727-benpe-dig 80 iccét. A vajról csak 1730-ban vezettek számadást, amikor 70 icce vajról szá-moltakbe,pontosabbanatehenek„nagyobb részint elő hasók voltanak, gyűletett vaj”kerültelőállításra,amelyetteljesegészébenKoháryIstvánkonyhájáraküld-tek.BélMátyás leírásaszerintavajategyébkénta18.századiMagyarországon„juh- és tehéntejből készítenek, az utóbbiból gyakrabban. Miután a tejet kifejték a fejősajtárba, edénybe öntik, hogy kissé leülepedjék és a tejszín a felszínre szálljon; az aludttejről aztán kanállal leszedik a tejfölt s a köpülőbe teszik át. Fenyőfából készített magas edény ez, feneke tágabb, fölfelé keskenyedik, födelének nyílásán korongban végződő nyél halad keresztül, ezzel mozgatják a tejfölt mindaddig, míg

12 A közeli divényi uradalom állattartásáról jóval többet tudunk. A szarvasmarhákat gondozó pásztorok között a korszak folyamán elkülönültek a teheneket gondozó tehénpásztorok, az anyjától külön választott „borjak és tinók, üszők pásztorai”, az igásökröket gondozó béresek, kisbéresek és a napszámosok csoportjai, amiből következően a szarvasmarhákat nem és élet-kor alapján külön kezelhették. Minderre mutat még két utalás is. Miközben az 1720-as évek-ben a tehenek és kis borjaik Divényben maradtak, addig az ökröket és az üszőket, tinókat az elválasztott borjakkal a vámosfalvi hegyekbe hajtották legelni. Másfelől ekkortájt a tehenek és az ökrök istállóját külön említették. (szirácsik, 2005. 88.) Mindez alátámasztja a kortárs Bél Mátyás következő megfigyeléseit. „Amint a hegyvidéki borjú lassanként megnő, mindjárt az első évben, vagy a másodiknak az elején a tinók, illetőleg az üszők külön csordájába kerül. Miután ott harmadik évét betöltötte a tinót igába fogják, az üszőt pedig az állomány szaporítására. Az igába tört ökrök külön legelnek, mígnem tizenhárom esztendős korukban elkülönítve hízásra fogják őket, hogy azután vágóhídra kerüljenek. Néhol tehenet is eladnak a mészárosnak, miután nyolc és több évet borjazással és legeléssel kiszolgált.” (Bél, 1984. 93.)

138


vajnak való anyaggá áll össze. az így átdolgozott tejföl kétfelé válik: vajra és íróra. az írót sokan megisszák hashajtónak, némelyek a sertésnek adják, a vajat pedig az asszonyok kiknek munkájával készült, vagy külön kis tartóba teszik, vagy tüs-tént megolvasztják. Kifőzött vajjal ugyanis inkább élnek a magyarok...”13

Akorabeliviszonyoknakmegfelelőenaszarvasmarháktejébőlkészülttejtermé-kekutánmeghatározottösszegűbérletidíjatkellettfizetniükamajoroséknak.Atehéntejutánamajoros,vagyafeleségeárendávaltartozottpéldáulazalsólend-vai,asárospataki,vagyaregéciuradalmakban,deaZichyekdivényiuradalmábanis.14MinderreaKoháryakfennmaradtforrásainemtesznekutalást.JelentősvoltaszamarakszámaKoháryIstvánrészbirtokán.1726-ban12sza-

márbólnégyetCsábrágbólküldöttKohárytiszttartója,majdaföldesúrkétállatotvisszahajtatottCsábrágba.Annakellenére,hogy10állatmaradtakövetkezőéviszámadásban,csak9szamaratvetteknyilvántartásba,amelyekszaporulatarévén13 főrenőtazállomány.1730-ban16szamárközülháromellett,de„minthogy késsön csikoztak, két csikó elesset”. 1725-benaszamarakmellettlévőkocsisnakés3társának12hetiköltségetfizet-

tekKoháryIstvánrészbirtokánésfizettékaszamaraséveskonvencióját,amelyetmégakövetkezőévben is folyósítottakelőzőévimunkájáért.1730-banKoháryIstvánszamarasának(„szamarossának”),továbbáborjakésszamarakpásztorá-nak(„borju és szamarok pasztora”)konvenciójátfizettékki.1731-benabirtokotöröklőKoháryAndrásamajorosnakaztafeladatotisadta,hogyamajorbéliszar-vasmarhákmellettaszamarakatisgondozza,deekkorisemlítésttettekaborjakésszamarakpásztoráról(„borjuk és szamarak pasztora”).1730-banKoháryIstvánparancsáraatiszttartó„6 szekeres szamarakra”készít-

tetetthámokat,ehámokbavett„vonó kötelet”, „hátolsó hámokhoz” tartaléknak 2 kötelet,március16-án18zabláértfizetett.Március22-énszamarakhozvettegyszekeret,amibőlaszamaraktartásánakokáraésafeladataikrakövetkeztethetünk.Asertéseknagyszámbanfordultakelőamajorságokban.KoháryIstvánrész-

birtokán1726-ban203sertésttartottak,akövetkezőévben108állatot,1730-ban114-et.KoháryAndrásrészbirtokán1727-ben16sertéstírtakössze,1729-benpe-dig 32 darabot. Asertéseketkülönfélebetegségektámadtákmeg,sgyakortaragadozókmarta-

lékáulváltak.KoháryAndrásbirtokának1729.éviszámadásábanemlítettekkét„elveszett südöt [süldőt]”.KoháryIstvánkondájából1726-ban10sertés„dög által elveszett”,5állatotpediga„farkas megrontott”, majd 1730-ban is 6 „dög és vad által elveszett”,sőtaziselőfordultekkor,hogy„amidőn Fülekre hajtottak volna, egy elszaladván elveszett”.

13 Bél, 1984. 102.14 ravasz, 1938. 58., csaPoDy, 1933. 40—41., járMay—Bakács, 1930. 46., szirácsik, 2005. 91—92.

139


Azállatokatelsősorbanaföldesurakkonyhájaszámáratartották.1727.január10-énSzentantalraés1729.december15-énKoháryAndrásnaképpúgyszalonnátküldtekamajorságból,mint1730-banKoháryIstvánkonyhájára.Néhányállatotamajorságbandolgozókkaptak,egyszerviszontakoldusoknakisadtak.Ritkánkerültsorazállatokértékesítésére.KoháryIstvánrészbirtokáról1726-

ban kivételesen 112 sertést adtak el. 1731-ben a Koháry István birtokát öröklőKoháryAndrás9sertésétvettékmeg.Asertésekrekondásvigyázott.KoháryIstvánbirtokánBratinkaJánoskondás

kimutathatóan 1726-tól dolgozott 1731-ig. A kondásnak bojtárja („bujtárja”) isvolt.KoháryAndrásbirtokánafennmaradtszámadásokalapján1727-benés1729-ben fizettek a kondásnak. Asertésekorvoslásátakondásrabízták.1726.augusztus11-énBratinkakon-

dásnak adtak pénzt „sertések orvosságára”, majd 1730. július 18-án „sertések orvoslássára puskaporra”, kénkőre („büdös keőre”). Bizonyos feladatokértmá-soknakfizettek,példáulKoháryIstvánbirtokán1726.április6-ánkanmalacokkiheréléséért.Azállatokelhelyezésérőlésélelmezésérőlnemsokattudunk.Aszámadásokból

iscsakarrólértesülhetünk,hogy1730.novemberelsejénKoháryIstvánbirtokán,aKoháryAndráshozjutottbirtokonpedig1731.október13-ánamajorbéliserté-seknek20—20fontsótvettek.Abárányokéskecskegidákemlítésévelmindösszekétszámadásbantalálkoz-

hatunk,deazokdézsmábólszármaztak.1726-banmindenjuhásznak26fontsótvettek.1727-benfizettekaföldesúrjuhászának,mikorajuhokat(Karancs)Ságonlegeltette.Feltehetőenadézsmaállatokgondozásárólemlékeztekmeg,esetlegaKoháryak északabbra elterülő birtokairól hajthattak ide állatokat. Ezen állatokmajorságikeretekközöttitenyésztéseaZichyekdivényiuradalmáraerőteljesenjellemző volt.15AfeltételegyébirántaKoháry-birtokokonismegvolt.Amajorságiméhészetrőlcsakkevésadattal rendelkezünka forrásokalapján.

Améhkaptárokszámaarrautal,hogyelsősorbanönellátásratörekedhettek,nempedigértékesítésre.1726-banKoháryIstvántiszttartója10kaptár(„köpő”)ma-jorságiméhetadottel„gyarló lévén”.1730.április5-énmajorságiméheknekvet-tek50kaptárt.AméhestKoháryIstvánbirtokávalegyüttKoháryAndrásörökölte1731-ben,amikor37majorságiméhkaptártjegyeztekle.

15 szirácsik, 2005. 87—90.

140


A MAJORSZáNTóK

Az1710-esévekmásodikfelébenkészülturbáriumokbanfeltűnő,hogyagyön-gyösiuradalombannemtaláltakszántóföldetföldesúrikezelésben.AKohárycsa-ládközöstulajdonábanlévőszécsényiuradalombantöbbhelyen is lejegyeztekmajorszántót.SzécsénybenmindKoháryIstvánnak,mindpedigKoháryFarkasfiainak volt majorföldje kétnyomásban. Amikor jobbágyaik nem vetették be aszántót,akkorbérbeadtákheteddézsmaellenében.RimóconaDrásdópartjafelévoltegy30kilaőszivetésalávalómajorszántóföld.Amikoralakosokbevettettékamajorszántót,akkordézsmátadtakutána,mintatöbbiházhelyután.Atemp-lomhozközelisvoltegy15kilavetésalávalómajorszántó,amelyföldbirtokjogi-lagközösvoltSzemereGyörgynéével.Azosztatlanmajorszántóbevetéseutánalakosok dézsmát szoktak adni mindkét birtokosnak. AKoháry István kizárólagos birtokában lévő zsélyi uradalomhoz tartozóBa-

lassagyarmaton a kétnyomásbanműveltmajorszántó50kila alá való területenhúzódott, a csábi ispánság járásából szokták bevetni, és 1716-ban 50 keresztbúza termett rajta. Zahoránugyancsak kétnyomásbanművelt 14 kila vetés alávalómajorföld,„melyeket ők maguk szoktak megszántani, bevetni, és feltakarí-tani.”Azsélyimajorföldetheteddézsmafejébenadtákbérbeajobbágyoknak.Aszklabonyai „majorság földeket másokkal együtt szokták szántani úgy, mint az óváriak, avagy ahonnét hajtanak segítséget melléjük.”Abussaimajorszántóföld30kilavetésalávalóméretűvolt,háromnyomásbanművelték,detöbbetazurbá-riumalapjánnemtudunkmegróla.KoháryIstvánfülekiuradalmánakközpontjábantöbbhelyenisvoltmajorszán-

tóföldjeaföldesúrnak.Egy25kilavetésalávalómajorszántóthasználtapilisiútmelletakenderföldekvégében,aKapitány-kútjánál.60kilavetésalávalómajor-szántóvoltazEgres-félenaKurtány-puszta„határára reggel járó”, a fülekkovácsi útmellet.24kilavetésalávalótjegyeztekleazzalamegjegyzéssel,hogy„másik vetőre vagyon a Homok úti, a Királyrétjére véggel lejáró” résznél. Másik darabban asávolyiútnál,aVámosföldjéneknevezettrészen40kilavetésalávaló.Fülekentehátösszesen149kilaalávalóterületenhúzódtakmajorszántók,deSzentfalvapusztánisviszonylagnagy,240kilaalávalómajorszántótműveltek.50kilavetésalávalószántóvoltapusztánahajdaniszőlőkalatt,további60ahosszúföldnél.1716-banbevoltvetve15kilaalávalóaképnél,15kilaalávalóapüspökiútnál,40kilányiaszentfalvierdőnél,10kilaazelőzővégében,20kilaapüspökihídnálaSikérbenés30kilaapüspökihatárnálahosszúmezsgyemellett.Sávolybanmindaháromnyomásbanvoltmajorszántó,ezekközül7kilavetésalávalóvoltbevet-veaNagytóésazAsszonyföldeterületén.KoháryIstvánnagydarócibirtokrészén92 kila vetés alá való majorszántó volt: a Tormáson 10 kila, a kender szerben 8 kila, a nagy rétre járó résznél 2 kila, a másik nyomásban a Bene Albert kútjánál 15 kila,aTornyicskán20kila,aTóthútalatt4kila,aharmadiknyomásbanaPiroska

141


kútjánál20kila,azerdőrejáróföldekközöttpedig13kila.NagydaróconKoháryFarkasfiainakiséppenannyimajorszántójavolt,mintKoháryIstvánnak,csakazországbírónakapapgátjánálésBeneAlbertkútjánálnagyobbmajorszántójártazanyai rész miatt.Amagyarmajorságokcsiráia14.századignyúlnakvissza.Aföldesúrnakettől

fogvabiztosítottakmindenfalubanakkoraszántót,kaszálótéskertet,amekkorátegy-egyhelybelijobbágycsaládhasznált.16InneneredamajorföldeknekaKoháry-birtokokon ismegfigyelhető szétszórt jellege, amajorszántók azonban kivételnélkül Nógrád vármegyében terültek el.

1. táblázat:AmajorszántókterületeaKoháryak-birtokain(1716,1718)

település/ kila Koháry családé Koháry Istváné Koháry farkas fiaié

Szécsény ? ?

Rimóc 45

Balassagyarmat 50

Zahora 14

Zsély ?

Szklabonya ?

Bussa 30

Fülek 149

Szentfalvapuszta 240

Sávoly ?

Nagydaróc 92 ?

AKohárycsaládközösbirtokánaz1716-banés1718-banfelvettúrbériösszeírá-sokalapján45kilaszántótírtakösszeRimóconazurbáriumkészítői.NohaSzé-csényközöscsaládibirtokvolt,amajorszántótKoháryIstvánésKoháryFarkasfiaikülönkezelték.KoháryFarkasfiairészbirtokánaszécsényiésnagydarócima-jorszántóterületétnemjegyeztékle.KoháryIstvánországbírónaktíztelepülésenisvoltmajorszántója,amelytelepülésekközülhatesetébentudjukamajorszántópontoskiterjedését,ami575kilavolt.Mindeközbenaháromösszeírtbirtokona907gazdának2887,5kilaszántójutott.Ahiányosadatokbólisazonbanjól lát-

16 ziMáNyi, 1985. 320.

142


szik,hogyKoháryIstvánrészbirtokánamajorszántóarányalegalább21%volt,amiazösszesszántóttekintvehasonlítottakorábbanismertetett1728-banmértNógrádvármegyeiátlaghoz(19%),deattólmagasabbvolt.1726és1731közöttcsakamegtermeltmajorgabonamennyiségétismerhetjük

mega számadásokalapján.EkkorKoháry István részbirtokán,amely1731-benKoháryAndrástulajdonábakerült,Fülekenés(Karancs)Ságonlehetettkimutatnimajorszántókat.Mindakéthelyenbúzát,árpátészabot termeltek,azonbelülis általábana legtöbbetbúzából.A termésmennyiségakétmajorbanévenkéntjelentősen ingadozott.

2. táblázat:KoháryIstvánfülekiés(karancs)ságimajorszántóinakterméseredménye

(1726—1731)

év/kila füleki major

(karancs)sági major

búza árpa zab búza árpa zab

1726 370,5 23(+121majorésdézsma)

813,5 230 49 91

1727 604 144 80 455 150 342

1730 503 37 813,5 508,5 56 206

1731 318 75 365 290 124 345

KoháryAndrásszámadásában1727-benföljegyeztékamajorésadézsmaere-detűgabonát,amely74,75kilabúzából,4,33kilaárpábólés7kilazabbólállt.AmajorgabonátacsaládközösbirtokárólkaptaKoháryAndrás.UgyancsakKoháryAndrás részbirtokán 1729-ben a majorszántókról 132,5 búzát és 45 kila zabot gyűjtöttekössze.TöbbinformációnnincsaközösbirtokésKoháryAndrásma-jorszántójáról. Asárospatakiuradalommajorságábanisleginkábbabúzatettszertnagyobbje-

lentőségre.17Ámnemcsupánabúzátésakétszeresttekintettekenyérgabonánakazuradalomlakosságamásországrészeken,példáulapápa-ugod-devecseriura-dalomterületénélők,akikakenyérfélékkészítéséreelsősorbanrozst,kisebbmér-tékbenkétszerest, s legkevésbébúzát használtak föl.18 A divényi uradalomban szinténagabonatermesztésszámáralegkedvezőtlenebbtelepüléseken„abelova,

17 ravasz, 1938. 86—87. 18 fülöP, 1994. 237.

143


lentvora, Buda-lehota, Madacska, Polichna, Prága helységekben, s a málna-pa-taki hegykörnyéken zabkenyéren élnek”.19AKoháryakelemzettbirtokaiazonbanagabona,azonbelülisabúzatermelésérealkalmasvolt,ezértisjellemezhetjükinkábbbúzatermesztésselaKoháryakmajorszántóit.Megkellazonbanjegyeznünk,hogyaföldműveléssajátosságaazegyadottte-

rületrőlbegyűjtöttgabonaváltozómennyiségeisazidőjáráskedvező,vagyked-vezőtlenviszonyaivalszorosanösszefüggve.20 Az 1720-as évek második felében igenszárazidőjárásúévekkövettékegymást,amiaZichyekközelidivényiuradal-mánakszámadáskönyveibőlkitűnik.21 A jelenség azonban az ország más részén is jelentkezett. „1726-ban nagy hiány volt gabonában a felette nagy szárazság mi-att, ami pedig megérett, ismeretlen füvekkel keveredve, ízetlen kenyeret adott és olyan ártalmasat, hogy akik az új kenyérből ettek, megtébolyodva őrjöngtek és láncokkal kellett őket megkötözni, nehogy maguknak vagy másoknak ártsanak” − írtaBélMátyásaTolnavármegyeiBonyhádról.22

AzuradalmigabonakészletösszetételébőlazonbannagybankövetkeztethetünkezekbenazévekbenamajorságkiemeltszerepéreKoháryIstvánésKoháryAnd-rásrészbirtokain.Amajorszántókontermettbúza,árpaészabmennyiségeáltalá-banjóvalmeghaladtaadézsmábólbefolytgabonamennyiségét.

3. 1–2. táblázat:AbúzakészleteredeteKoháryIstván(KI)ésKoháryAndrás(KA)birtokain

(1726—1731)

19 féNyes, 1847. 198.20 wellMaNN, 1979. 128.21 szirácsik, 2005. 97—99.22 Bél, 1979. 351.

év/kila összesen előző évről közös birtokról dézsma malom major major és dézsma1726KI 12774,00 11539,00 88,50 271,50 201,50 673,501727KA 121,25 20,00 22,00 4,50 74,751727KI 5203,00 2928,00 819,00 397,00 1059,001729KI 313,63 128,00 36,13 17,00 132,501730KI 9501,25 7177,50 176,75 987,50 148,00 1011,501731KI 10482,75 8947,50 112,50 577,00 237,75 608,00

év/kila összesen előző évről közös birtokról dézsma malom major major és dézsma1726Kl 100% 90% 1% 2% 2% 5% 0%1727KA 100% 16% 18% 0% 4% 0% 62%1727Kl 100% 56% 0% 16% 8% 20% 0%1729Kl 100% 41% 12% 5% 0% 42% 0%1730Kl 100% 76% 2% 10% 2% 11% 0%1731KA 100% 85% 1% 6% 2% 6% 0%

144


4. 1–2. táblázat:AzárpakészleteredeteKoháryIstván(KI)ésKoháryAndrás(KA)birtokain

(1726—1731)

5. 1–2. táblázat:AzabkészleteredeteKoháryIstván(KI)ésKoháryAndrás(KA)birtokain

(1726—1731)

Amajorságszerepéhezképestaföldművelésrealigfordítottakpénzt.1720és1731közöttcsaknéhánykiadásjelentkezett.AKohárycsaládosztatlanbirtokai-nakszámadásábólkiolvasható,hogy1720-banekérevettek„szántó vasat és cso-roszlyát”.1721-ben5kilaárpavetőmagotvásároltak.Amajorszántókméretéhezésjelentőségéhezképestkevésmunkaerőnekfizet-

tek.KoháryIstvánbirtokán1720.szeptember21-eésdecembervégeközöttfogad-tak fel béreseket. 1721-ben megemlékeztek az „őreg béres”-rőlés„kisebbbéres”-ről.Afeladataikrólnemtudunksemmitafennmaradtforrásokalapján.Máshol

év/kila összesen előző évről közös birtokról dézsma malom major major és dézsma1726Kl 1177,00 984,00 193,001727KA 4,33 4,331727Kl 664,50 313,00 57,50 294,001729Kl 37,33 37,331730Kl 287,50 184,50 10,00 93,001731KA 390,25 160,00 2,50 28,50 199,25


év/kila összesen előző évről közös birtokról dézsma malom major major és dézsma1726Kl 1672,25 1487,75 93,50 91,001727KA 80,50 9,50 71,001727Kl 2553,50 982,50 363,00 52,50 1155,501729Kl 102,25 52,25 5,00 45,001730Kl 1939,50 1606,50 47,00 286,001731KA 3355,17 2113,50 27,42 266,50 237,75 710,00


145


− példáulIkladon− a béresek szántottak, vetettek, s alkalmi aratóbandák végez-ték az aratást.23KoháryIstvánbirtokánvalószínűenazaratásmiattalkalmazták1720-banabéreseket,mígakövetkezőévbenateljesmezőgazdaságiciklusbaisbekapcsolódhattak.Majorostmár1726-tólemlítettekKoháryIstvánrészbirtokán,akielsősorbanazállatokkalfoglalkozhatott,nempedigaföldműveléssel.Az allódiumművelésénél fokozottan támaszkodhattak a jobbágyok 1514 óta

törvényilegbiztosítottrobotkötelezettségre.24AKoháry-birtokokonazurbáriumalapjánazonbanamajorszántókatgyakortaolyanmódonművelték,amitúlmutatarobotfelhasználásán.Azországbanmára17.századbankimutatható,hogyajobbágyokjáradékmér-

séklésért, vagy attól valómentességért földesúri kezelésű földeket vetettek beurukszámára.Amajorsági földhasználat legkezdetlegesebbfokánaktekinthetőmindez,amirepéldahozhatóa17.századigörgényi,kőváriuradalmakból,aholahegyvidékirészekenajobbágyokaföldesuruknakvetettekgabonát„a falu földjé-be”.25UgyanezajelenségmutathatókiaBalassaImreNógrádvármegyeidivényiuradalmának 1660. évi urbáriumából, majd még 1736-ban is, amikor a divényi uradalomaZichyekévolt. 1736-banamajorterületeket azokaházaszsellérek-ből,vagy1/8telkesjobbágyokbólszabadosokkáváltemberekművelték,akikamunkájukért cserébe járadékmentességet élveztek.26Hasonlójelenségfigyelhetőmeg más korabeli uradalmakban. Például a diósgyőri koronauradalom területén a majorföldeketnagyobbrésztbérbeadtákaparasztságnak,ésezeketaterületeketnemszámítottákamajorföldterületekhez.27

AKoháry-birtokokon isamajorszántót tehátelsősorbannemuradalmialkal-mazottakművelték,hanemamajorszántóta jobbágyokművelésre felvállalták,esetlegbérbevették.Természetesenmindezekmellettarobotszerepesemlehe-tettelhanyagolható,bárarobotfelhasználáskimutatásávalnemrendelkezünk.AKoháryIstvántulajdonábanlévőrészbirtokonamajorszántóazértlehetettolyankiterjedt,mert a jobbágyokművelésre felvállalták, vagy bérbe vették azt. Ez aformaajobbágyokszámáratalánmégkedvezőislehetett,hiszenmígatelkiállo-mányutánpénzfizetéssel,természetbeniekadásávalésrobottaltartoztak,addigafelvállalt,vagybérbevettföldekutáncsakdézsmakötelezettségükvolt.Aföl-desúrérdekeitúgyszolgálhattaezaművelésimód,hogyszintesemmilyen,vagynagyonminimálisköltséggeljárt.Ezazarchaikuselemeketkonzerválótermelésimódtehátmeglepőeneredmé-

nyesnekbizonyult,amitjólérzékeltethetünkazuradalmigabonakészletettekint-veazzal,hogyadézsmáhozképestáltalábannagyobbvoltamajorgabonameny-

24 szaBó, 1948. 161—165., 176.25 Makkai, 1957. 4.27 szirácsik, 2005. 101—102.28 veres, 1977. 41.

146


nyisége.Feltűnőazonban,hogymajdnemmindenévbenateljesgabonakészlettöbbmintafelétfélretettékakövetkezőesztendőre.Anagymértékűgabonama-radványannakvoltköszönhető,hogyazuradalmiésföldesúriszükségletkielégí-téséntúlmegmaradtgabonaértékesítésekismértékűvolt.

A majorsági gabonát mindezek miatt vermekben tárolták a dézsmából és a mal-mokutánjárógabonával.(KoháryIstvánbirtokánpéldául1726-banatermészet-beniszámadásalapjánazelőzőévigabonát79füleki,21litkei,2ságújfalusi,9ipolygalsai,több,mint38karancsságiésismeretlenszámúszécsényiverembentárolták.)A gabonavermekenhelyezték el a gabonát egyébként a korabeliMa-gyarországonmásholis,példáulazérdimajorban.28AZichyekdivényiuradalmá-nakmagtáraazonbanadivényikastélybanvolt,aholegyütttároltákamajorságiésaparasztieredetűgabonátagabonatárolóládákban.29

A MAJORSZőLő

AKoháryakbirtokainamajorszőlőnemlehetettjelentősavizsgáltkorszakban,saművelésévelisszámosgondvolt.AKoháryak1716és1718folyamánfelvetturbáriumábanisemlítettekmajorszőlőt.Nógrád vármegyében azurbáriumkészítői kizárólagBalassagyarmaton talál-

tak két helyen összesen 35 kapásmajorszőlőt, amely terméséből 5½ akó bort készítettek.Megjegyeztékazonban,hogyaszőlőtelhagytákpusztulni.Abalas-sagyarmatimajorszőlőtabussaiakazahoraiakkal,zsélyiekkel,szklabonyaikkal,kisújfalusiakkal, óváriakkal és kiszellőiekkel együtt szoktákművelni.Heves ésKülső-SzolnokvármegyébenGyöngyösönésGyöngyöstarjánbanvoltmégmajor-szőlő.Gyöngyösönafölsőszurdokon9kapásszőlőtartozottKoháryIstvánma-jorságához,mígafölsőkertmögött40kapásszőlő,amelyen„minthogy rosszul dolgoztak, illendősebb parlag szőlőnek mondani, mint majorságnak”.Gyöngyös-tarjánbanaKoháry családnak az „alsó Ujmallyon” 12kapásmajorszőleje volt,„eddigaszőlőlassúmunkábanvolt”,1716-ban6akóbortermett.„Ezen majorság-szőlőt a lakosok szokták dolgozni”. Összesentehát96kapásmajorszőlőtjegyeztekleazösszeírók,ami15%-avolta

hiányosanösszeírtföldesúriésparasztikezelésűvalamennyiszőlőnek.Összeha-sonlításkéntelmondható,hogyaRákócziakecsedibirtokánamajorszőlőaránya30–40%közöttmozgott,amelyértékátlagosbortermővidékreutal.30

28 Dóka, 1987. 197.29 szirácsik, 2005. 105.30 ulrich, 2007. 396.

147


6. táblázat:AmajorszőlőterületeaKoháryak-birtokain(1716,1718)

település/ kapás Koháry családé Koháry Istváné Koháry farkas fiaié

Gyöngyös 49

Gyöngyöstarján 12

Balassagyarmat 35

AHevesésKülső-SzolnokvármegyehíresszőlővidékénelterülőGyöngyöspa-tán1720-ban12forintotköltöttekacsaládosztatlankezelésébenlévőszőlőműve-léséreaszámadásszerint.Agyöngyöspataizálogbirtokrész1724-benvisszakerültaForgáchcsaládhoz,eztkövetőenmeglepőmódonFülekenindultelmérsékeltsikerrel a majorsági szőlőtermesztés. KoháryIstvánparancsára1730.április21-énSárközyGyörgyörököseinekfüleki

szőlejétkezdtékelmajorságikeretekközöttművelni.Április27-énmetszettékaszőlőt,amelyakésőbbiekbenmégsemtermett.Eztkövetően9–9kapáskapáltaa szőlőtkétalkalommal. Június30-ána szőlőben„zöld munkabéli tisztításért, és békötésséirt, minthogy jobbágyok hozzá nem tudnak, 15 személynek” fizettek személyenként2rénesdénárt,valamintavincellér iskapott1 forintot.KoháryAndrás1731-benmegörökölteemajorszőlőt.Amintírták:ekkorezvoltKoháryIstván füleki „gyarló szőlőcskéje, melyen ez idén semmi sem termett”. 1731-ben 4 személynek metszésért adtak fejenként 20 rénes dénárt. Május 8-án 9 személyt fizettekszőlőkapálásért, július15-énpedigkétkaróverő fejenként20rénesdé-nártkapott.Amásodikkapálást12személyvégezteel20rénesdénárért,illetve5−5polturátadtak9kötőnek.1731-ben2kilabúzáértőriztékafülekiszőlőt.Anapszámosokilletményébőlnyomonkövethetőekamunkafázisok,amelyekgya-korlatilagmegegyeztekaBélMátyásáltalaz1730-asévektájánleírtakkal.31Amíganemtermőfülekiszőlőre1730-banmajdnem33forintotköltöttek,addigakö-vetkező évben még 7 forintot sem. Amajorságiszőlőketnemtudtákjólrobottalművelni,mivelaszőlőgondozása

nagyszakértelmetigényelt,ezértazuradalmakmásholisnapszámosokatfogad-takföl.AfejlettszőlőkultúrávalrendelkezőTokajtérségébenisezeketamunka-fázisokat bérmunkások alkalmazásával végeztették, ugyanakkor a szüretelők már jobbára robotosok voltak.32AZichyekdivényiuradalmánakterületénishasonlólehetettahelyzet,hiszennemfizettekaszüretelőknek,aMáriaTerézia-féleúrbér-

31 Bél, 1984. 404—407.32 orosz, 1995. 90.

148


rendezésidejénpedigszámosuradalmitelepülés,köztükpéldáulVeres,Süllye,Alsóprébely,Balassagyarmattartozottszüretkorduplarobottal.Adivényiurada-lom egyébként 1734−1743között91−124forintotköltöttéventeszőlőművelésre.33 A regéci uradalom majorszőlejét 2 000−4000forintközöttiösszegértműveltették,ámnemcsakabortermelésrealapozottregéci,hanemmégazalsólendvaiurada-lombanistöbbet,évente100−230 forintot adtak ki ugyanerre a célra.34 Mindezek melletteltörpültaKoháryakmajorszőlejérefordítottnéhányforint.

A MAJORKERT

MajorkertcsakKoháryIstvánrészbirtokánvolttalálhatóatárgyaltkorszakban.KoháryIstvánrészbirtokánakszámadása1725-bőlarróltanúskodik,hogyazura-dalmikasszábóláprilis5-énnémikertbevetnivalómagotvásároltak.Az1730.évi számadásban „az itt való gyarló kertész”fizetéseegypárcsizmavolt,amitakövetkezőévbenazelhunytföldesúrbirtokátöröklőKoháryAndrásisbiztosított.A kevés számú utalásból is kiderül, hogy a majorkert nem volt jelentősnek

mondható.AkertművelésennéljóvalnagyobbszerepetkapottaZichyekdivényiuradalmában, ahol a divényimajorkertben hajdinától kezdve hüvelyeseken ésgyümölcsönátakomlóigszámosuradalmifogyasztásra-felhasználásraszántnö-vényt termesztettek.35KoháryIstvánmajorkertjeráadásulazuradalomszükség-leteitsembiztosíthatta,amitazisjelez,hogy1725-benKoháryIstvántiszttartójavöröshagymátésfokhagymátvásároltaföldesúrikonyhára.

A MAJORSáGI RÉTEK ÉS LEGELőK

Azállatállományellátásábanatakarmánynövényekhiányamiattamajorrétek-rőlbegyűjtöttszénanélkülözhetetlenvolt,atakarmánynövényekmagyarországielterjedéseugyanis csakkésőbbi időpontra tehető.TessedikSámuelmég1768-banisazttapasztalta,hogyMáriaTeréziatakarmányfüvekrőlszólórendeletétaparasztok„nem értették meg.” „az egyszerű ember azt hitte, hogy a lóherét apróra vágva kell bevetni... tagadta, hogy a fűnek magva van.”VámosiGyörgyuradal-miispánBécsbőlSzarvasrahozatottmagvakat,amitelvetettek,„innen az egész országban való terjedése.”36Aszénatehátazuradalmiállatállományszámáraki-

33 szirácsik, 2005. 106.34 ravasz, 1938. 70., csaPoDy, 1933. 42.35 szirácsik, 2005. 107—108. 36 tesseDik, 1938. 145.

149


emelkedő jelentőséggelbírt akorszakban, a szarvasmarháknakezt adták, és ajuhok,kecskék„takarmánya ugyancsak: kinn fű, az akolban széna” volt.37

Majorrétjevolt1716-banSzécsénybenKoháryIstvánnakésKoháryFarkasfiai-nak.HanemkaszáltattákmegaKoháryföldesurakasajátrészüket,akkorbérbeadtákazt.AKohárycsaládközöstulajdonábanlévőszécsényiuradalomterületénazonbanTrázsban,LóconésSipekenistaláltakekkormajorrétetazösszeírók.Atrázsimajorságrétnégydarabból álltösszesen20−22 kaszás területen. Amikor vízkárnemértea réteket, akkor10−11 rénes forintértadtákbérbeúgy,hogyabefolytösszegenarányosanosztoztakaKohárycsaládtagjai.Alócimajorrétabü-döskútnálvolt,amelyet1rénesforintértszoktakbérbeadni.Asipekimajorság-rétet,amelyötszekérszénáttermettáltalában,szinténbérbeadták2–3forintért.AKoháryIstvánbirtokábanlévőzsélyiuradalombanaRákóczi-szabadságharc

utánkészültúrbériösszeírásalapjánakétdarabbanlévő100kaszásmajorságiréten25ölszénatermettáltalában.Zahoránavízkármentesévekben4szekérszé-nát szoktak „lekaszálni és feltakarítani”ahelyiek,mígZsélyben20szekérszénát.A szklabonyai majorságrétről 12 szekér szénát vártak, amit a lakosok „maguk tar-toznak lekaszálni, feltakarítani, és zsélybe hordani.”Abussaihárommajorrétenmindösszesen7−8 szekér széna szokott teremni.AzugyancsakaKoháryIstván-félefülekiuradalomhoztartozóSzentfalvapusz-

tánjelentősmajorréthúzódott:anagyréten40szekérszénáttermőrét,aszőlőkalatt,amajorföldvégében7−8szekérszénáttermő,illetveaSárkánycsapásalatt3,avízközöttvalóréteken4,afülekihatárnállévőFüveskertben6,azAkasztófa-dombon 40, a Királyrétje végében 6 szekér szénát adó rétek álltak rendelkezésre. Agarábimajorrétetahelyizsellérekszoktákbérbevennialkuszerintféltallérért.IpolynyitránaZávozaljarétvoltamajorrét,amelyáltalában6szekérszénátter-mett,amikor„avízelnemrontja”,bérbeszoktákadnialkuszerinthozzávetően6forintért. Nagydarócon 9 szekér szénát termő majorrétet találtak: 4 szekér szénát termőt a Cserniczben, 2−2szekérszénáravalótapapgátjábanésafűzfákalattésegyet az Andóban. „Ezen réteket, minthogy nem volt kinek eladni az idén, csak ottveszett a füve”-kesergettaz1716.éviurbáriumkészítője.

7. táblázat:Amajorságirétéslegelő(1716,1718)

település/ szekér Koháry családé Koháry Istváné Koháry farkas fiaié

Szécsény ? ?

Trázs 20−22

37 Bél, 1984. 87—88.

150


település/ szekér Koháry családé Koháry Istváné Koháry farkas fiaié

Lóc ?

Sipek 5

Zahora 4

Zsély 20

Szklabonya 12

Bussa 7−8

Szentfalvapuszta 106−107

Garáb ?

(Ipoly)nyitra 6

Nagydaróc 9

Akésőbbiidőszakbannemmértékfölamajorságirétekéslegelőkterületét.Aszámadásokalapjánviszontjóllátszik,hogyaKoháryakmindháromuradalmaarétek,legelőkhasználatátakörnyékbeliparasztságnakgyakortaátengedte,amiakorszakban nem volt egyedülálló jelenség.38 Az egyes területeket általában ugyan-azok bérelték. A rétek bérléséért és a nyári legeltetéséért az uradalmi kasszákba befizetettösszegekgyakorlatilagmindenévbenjelentkeztek.39

38 Például: orosz, 1995. 96.39 Kisalmáspusztán megyeriek, bárkányiak fizettek rétbérlésért és nyári legeltetésért. A súnypusz-

tai rét bérlése és nyári legeltetés miatt géciek és lóciak adtak ki pénzt. Bátkapusztán rét bér-beadása 1721-ben jelentkezett, rimóciak és sipekiek nyári legeltetésért fizettek. Farkasalmás-pusztát szécsényiek rét bérlése, nyári legeltetés címén használhatták. Drajpusztán varbóiak és tarcsaiak rétet béreltek, nyári legeltetésért fizettek, miközben Patvarcpusztán balassagyarma-tiak rétek bérléséért, nyári legeltetésért, juhaik legeltetéséért. Keresztúr-puszta után az uradal-mi kasszába fizettek rét bérbeadásért (1720), ilinyiek és marcaliak nyári legeltetésért. Varsányi és szécsényi majorréteket adtak bérbe (1721). Zavozi rétekért nyitraiak és bolyki Ferenc István (1725) bérletet fizetett. Telkipuszta rét bérléért a pilisiektől, vilkeiektől szedtek pénzt.

A Kecskemét melletti Vacsipuszta után 1727. március 26-án árendát szedett a tiszttartó Koháry Andrásnak 1729-ben. (Vacsipuszta is a Koháry-birtok része volt ekkor, de nem tartozott a vizs-gált birtokok közé.) Darócipusztán is rétet béreltek. Halászi 2 puszta házhely árendája 1727-ben került kifizetésre. Nagydaróci házhely utáni füvet adott el a tiszttartó 1727-ben és 1729-ben. Feketőerdőpusztán pilinyiek legeltettek 1726-ban, tőrincsiek rétárendát fizettek 1727-ben, valamint 1727 április 12-én 13½ öl szénát vettek meg, ludányiak nyári legeltetésért adtak ki pénzt 1730-ban.

151


Aszénabevételés -kiadásalakulásátcsaknéhányszámadásbantartottákrög-zítésreméltónak.KoháryIstván,valamintKoháryAndrásrészbirtokainak1726–1731közöttkészültszámadásaiarróltanúskodnak,hogyazországbírójavainakszénahozama(97−164öl)jóvalmeghaladtaunokaöccséét(8−17öl),igazazutol-sóesztendőbenKoháryAndrásélettazévfolyamánelhunytKoháryIstvánszé-nája is. AKoháryIstván-félebirtokróltudjuk,hogyaszénátfüleki,persi,galsai,tőrincsi,

(karancs)sági,litkeiésapátfalvirétekrőlgyűjtöttékössze.1730-banKoháryIstvánföldjét„árvizek elrontották, szaporodott híjános [hiányos] szénával”,mégakövet-kezőévbenisúgyemlegetik,hogy„híjanos, csak nem semmirevaló”.

A szénát az uradalmak állatállománya fogyasztotta. A széna eladása nem volt jelentős,csakritkánéskismennyiségbenfordultelő.KoháryIstvánrészbirtokán1727-benközel14ölgalsaiszénátcsakazértadtakel,„mivel gyarló vala”, vala-mint1731-ben37ölszénáértkapottpénztazakkorraKoháryAndráshozkerülturadalmikassza.Értékesítéshelyettamaradékotinkábbakövetkezőévreraktákfélre. 1726-banKoháryIstvánszénájátjanuárelsejeésjúniusvégeközöttlovainakés

szarvasmarháinakadták,júliuselsejeésdecembervégeközöttpedig„német szeke-res” lovainak, július 25-től „más Ex[cellentiá]d lovai, szarvasmarhái” részére, illetve Csábrágból(Karancs)Ságrahajtottjuhainak.Akövetkezőévbenjanuárelsejeésáp-rilisvégeközöttszinténajuhaifogyasztottakszénát,januárelsejeésaugusztusvégeközöttKoháry„német szekeres lovai”, szeptember20-aésdecembervégeközött,„más lovak”,továbbájúniusésaugusztusközöttaföldesúrszamaraiésszarvasmar-

A nagykotrocói rét után és a közeli Mikótelkipusztáért gyakorta adtak árendát, éppígy Szent-falvapusztáért fizettek bénaiak, 1729-ben osgyániak nyári legeltetésért, pusztabérért, bénai ember irtvány rétecskéje árendájáért (1725), bolyki Ferencz János jobbágy irtvány rét bér-letéért 1729-ben. Nyitrai rétekért fizettek 1729-ben. 1730. május 27-én csákányházi jobbágyok bérelték Koháry István füleki pusztán lévő rétecskéjét. Bucsonypuszta erdeiben sávolyiak és bolgáromiak legeltetésért rendszeresen fizettek.

Szamotercspusztát tekintve málnapatakiak, uhorszkaiak, kornaiak, hradistyaiak nyári legelte-tésért fizettek pusztabért, míg a málnapataki Kupecz Jakab egy rétért (1724, 1727), ugyanő rétek bérléséért (1727), málnapatakiak a pusztán termett gabona dézsmáját megvették (1726), málnapatakiak legeltetésért, rétbérletést “urbáriam szerint” 1729-ben. Veselénypusztán osgyá-niak adtak pénzt nyári legeltetésért, nyitraiak rétekért, bolyki Ferenc János jobbágy rétbérletért (1727), bolykiak rétecskéken termett fűért (1731). Galambapusztán csákányháziak rendszere-sen nyári legeltetésért fizettek.

Szalatnyapuszta után bért fizettek losoncapátfalusiak, bolykiak, Borovszky István (1726—1727, 1730—1731), losonciak és pinciek legeltetésért adtak pénzt, a garábiak irtvány rétek árendája és puszta házhely árendája (1726) után, bár 1730-ban az árendát “le nem tettek, minthogy az viz el rontotta”.

152


hái,„mivel kevés szalma volt, s az is szaporátlan”.1730-banszénátadtakKoháryIstvánlovai,szarvasmarhái,szamarai,megszállóuraklovaiszámára.1731-ben–mégazországbíróéletében–januárelsejeésáprilisvégeközött6szekereslova,4paripájafogyasztottaaszénát,továbbá17szamár,szarvasmarhaésborjúis,KoháryIstvánhalálátkövetőenpedigabirtokotöröklőKoháryAndrástiszttartójánakésvendégei-neklovaihozkerültnémiszéna.KoháryAndrásrészbirtokánegyébkéntkorábbanaszénaaföldesúrlovainakellátásátszolgáltakimutathatóan1727-ben,illetve8lováét1729. március 12-től május végéig.

AZ URADALMI ERDőK HASZNOSíTáSA

AsertésekmakkoltatásaakorszakunkbannemcsakaDélvidéken,hanemaFel-vidékenisegyformánelterjedtvoltagazdagtermésűtölgy-ésbükkerdőkben.40 Az erdők Nógrád vármegye számos területén alkalmasak voltak makkoltatásra. Bél Mátyásismegjegyezteakorabeliviszonyokról,hogyamakkoltatásigengyakorijelenségvoltaNógrádvármegyeierdőkben,determészetesencsupánakkor,hajónak bizonyult a makktermés.41

Azelőzőekismeretébennemmeglepőtehát,hogyaz1716és1718folyamánké-szült urbáriumok aKoháry-birtokok kiterjedtmakkos erdeiről adnak számot.Abátkapusztaierdőrőlpéldáulaztállítottákazösszeíróknak,hogyott2500sertés„meghízhatna, ha ugyan a makk jól megteremne”.Szamotercspusztaesetében2000sertéstemlegettek.Lóconahelyieksertéseinkívül500−600sertésttudtakhajtaniazerdőbehizlalni.Sipekenjótermőévben500sertésthajthattakazerdőbe,miköz-benCsákányházán400-at,Gyöngyöstarjánban300-at,Uhorszkán200-at,Ecsegen,Szakálon,Zsélyen,Szklabonyán150-et,Zahorán,Nagydarócon,Kisújfalun,Siden100-at,deGalambapusztánis50-et,Galsánpedig30-at.Megjegyezték,hogyKesze-genkörülbelül80sertésttudellátniamakkoserdő,amikorviszontatölgymakkésacsermakkisjólterem,akkor1000sertéstis.KivételnekszámítottBalassagyar-mat,aholnemvoltmakkoserdő,ígyasajátsertéseiketismáshováhajtották.Azuradalomforrásaijóformánkizárólagarrólszólnak,hogyabirtokokerdeibe

viszonylagközeli települések lakóihajtották sertéseiket. Feltételezhetjük,hogytávolabbról is érkeztek makkolni állatok.42

40 éBer, 1961. 103.41 Bél, 1735. 33.42 A Zichyek közeli divényi uradalmának területén makkoltatók egyébként elsősorban az urada-

lom területéhez tartozó települések lakói voltak, de sokszor Nógrád vármegye más településeiről is jöttek makkoltatni. A vármegyétől északabbra elterülő Zólyom vármegyéből gyakorta hajtot-tak sertéseket az uradalom erdeibe. Pestről, Pilisről, sőt az Alföldről is érkeztek olykor sertések. Néha nemesek, más uradalmak is fizettek makkoltatásért. (szirácsik, 2005. 110.)

153


Aháromuradalmikasszaszámáramindenévbenkisebb-nagyobbbevételtje-lentettamakkoserdőkhasznosítása.Amakkotértékesítették,vagyazerdőbehaj-tottállatokutándézsmát,vagyváltópénztszedtek.43

Azuradalmierdőkbengazdagvadállománylehetett,hiszenazerdőkaföldes-úrivadásztatásszínhelyeiisvoltak.Azuradalmikiadásokutalnakavadászésamindenbizonnyalvadászebekkeldolgozópecéreklétére.Akorabelivadászokraegyébként jellemző volt, hogy lóval és kutyákkal vadásztak.44 Az erdők vadjai közülelsősorbanőzekkerülhettekpuskavégre,végülpedigaföldesúriasztalra.Sikeresvadászatutánpedignemmaradhatottelazáldomássem.Atiszttartómég1720-banKoháryAndrásparancsáraa„peczéinek”vettegypár

nadrágot,aavadásznak(„jagernak”)pedigegypárcsizmát.1730.február18-ánegypárőzetküldöttKoháryIstvánnak,amitaföldbirtokosparancsáraapuskásoklőttek. 1731. november 20-án a tiszttartó vadásztatottKoháryAndrás számára,ezért 2 font puskaport vett, november 25-én pedig, amikor a puskások 3 őzetlőttek,szokásszerintáldomásuladott5iccepálinkát,december19-énmásodszoradott a vadászoknak „ital pénzt”, 5 icce bort. Ugyanezen esztendő március 10-én KoháryAndrásJosephnevűvadászánaktöbbmint3Rft-otfizetett,akiEgerből

43 A Koháry család osztatlan birtokainak 1721. évi számadása azt tanúsítja, hogy keresztúri, súnyi, almási, bátki pusztákon némi hulladék makkért fizettek rimóciak és hollókőiek. A csákányhá-ziak 1724-ben és 1726-ban galambapusztai makkért (“mak bért”) fizettek, a többi esztendőben a pénz fele illette a Koháryakat, míg a másik fele a Vécsey birtokos családé lett. 1727-ben szintén a csákányháziaktól kevés galambapusztai hulladék makkért szedtek be pénzt. Szalma-tercspuszta erdei után málnapatakiak 1724-ben és 1726-ban fizettek némi hulladék makkért, hradistyaiak pedig 1726—1727 folyamán. Ugyancsak 1726-ban és 1727-ben a nagydaróci erdőre bocsátott 266 sertés váltópénze („váltója”) minden „eöreg” sertés után 35 rénes dénár volt. Az uhorszkai erdőn telelt sertésekért 1726—1727 folyamán fizettek.

Koháry István részbirtokának számadásából tudjuk, hogy 1726-ban a Telkipusztán termett kev-és makkot eladták a garábiaknak. 1727. december 7-én sági, tőrincsi erdőn hízott sertésékért adtak váltópénzt, miközben a Feketeerdőpusztán termett makkért 100 Rft járt. Ekkor jelent-kezett a Szalatnyapusztára hajtott 378 sertés (darabja 35 Rd) váltópénze is, valamint hullott makkot adtak el Bucsonypusztán. Feketeerdőpusztán makkot értékesítettek etesieknek 14 Rft-ért, amely összeg fele Koháry Istvánt illette. Koháry István részbirtokán a tiszttartó 1730-ban eladta a makkot a fülekieknek 50 Rft-ért, illetve a (karancs)sági kevés, hiányos makkra hajtott 200 sertés váltópénze („váltója”) 1—1 máriás volt, mert “azon kevés makkot az dér el rontotta”.

Koháry András részbirtokának számadása 1729-ből arra világít rá, hogy füleki bükkmakkon (“bik makocskán”) tartottak 1423 sertést, amely után eladtak 80 dézsmasertést, továbbá 623 ser-tésért váltópénzt szedtek be. Amikor Koháry András megörökölte Koháry István birtokrészét 1731-ben, akkor Szamotercspusztán “cseres fán valami kevés cser mak” termett, amit a tiszttartó eladott a kálai Balognak.

44 Bél, 1984. 305—327.

154


elevenfácánmadarakkalérkezett.1721.december15-énés19-énKoháryAndrásparancsára11császármadaratvettatiszttartóSzentantalraismeretlenhelyről.A vadászmegjelenése az 1720-as években viszonylag korainakmondható.A

Zichyekdivényiuradalmábanpéldáulelőször1731-benfizettekazuradalomva-dászának,akiazonbanfeltehetőlegnemaZichyhitbizományterületén,hanemPozsonyban vadászott, majd 1735-től fogva egy divényi és egy balassagyarmati vadászt foglalkoztattak.45 A vadászok megjelenése a sárospataki uradalombanisaz1730-asévekretehető,deazerdőgazdálkodásegyikuradalombansemvolttervszerű.Asárospatakiuradalomanyagilagmegbecsültvadászaiavadállományvédői,azuradalmivadszükségletkielégítőivoltak,safaállományőrzését isel-látták.46AKoháry-birtokokvadászaiesetébencsakavadászásttudjukkimutatnifeladatként.AzerdőkbenegyébkéntalakosságaRákóczi-szabadságharcotkövetőévekben

mégvadászhatott,ugyanisaföldesúrnakatelepülésekőzzelésvaddisznóvalistartoztak,bárpénzbenmegválthattákekötelezettségüket.Aparasztságvadásza-táranincstöbbutalás,defegyverhelyetthurokkalisvadászhattak.47 Az 1720-tól fennmaradtszámadásokviszontmárkizárólagcsakváltópénzről tesznekemlí-tést. Akorszakravonatkozóanazonbanafakitermelésnemkövethetőúgy,minta

makkoltatás és a vadászat. A birtokon kitermelt fáról nem vezettek számadást, legalábbisnemmaradtfennilyenjellegűirat.Ajobbágyokerdőhasználatárólsemtudunkbeszámolniaforrásokalapján.Mindezekellenérejóokkalfeltételezhet-jük,hogyafábanisgazdagerdőkjobbárakielégíthettékatűzifaésépületfaszük-ségletet.

Az erdők azonban nemcsak vadakban bővelkedtek.1721-ben a tiszttartó „szőmőrcse és peszérke gombát”,vagyiskucsmagombát,avagyszentgyörgygombátküldöttSzentantalraa földesúrikonyhára.Az ízleteskucsmagomba(Morchella esculenta)finom,fűszeresillatúgomba.EgészEurópábanelterjedtfajta,Magyar-országon az erdőkben, erdőszéleken, füves területeken, de kertekben is nő. A kucsmagombafélékjellemzőentavasszal,április-májusbanteremnek,amikorke-vésmásgombafajszedhető.

45 szirácsik, 205. 110.46 ravasz, 1938. 74—75.47 PaláDi-kovács, 2006. 29—30.

155


AZ URADALMI víZHASZNáLAT Ahalászati jogszempontjábólavizekháromosztályátkülönböztettékmega

korabeliMagyarországon.Azelsőrangúvizek,a legértékesebbhal- ésvizafogóhelyekegyrészefüggetlenvoltapartibirtokosoktól,másikrészétellenbenaföl-desúr tilosaiként tartottákszámon,sezekenahelyekenahalászazőszámárafoghattakiahalakat.A jobbágyokhalásztákviszontamásodrangúvizeket,deakifogotthalegyrészeaföldesuratillette.Aharmadrangúvizekhalászatábaaföldesúrnemszóltbele.48

Noha a Koháryak egyes települései a Nógrád vármegyét átszelő Ipoly folyó-hoz közel terültek el, ennek ellenére az uradalom vízhasználatáról, illetve an-nakszabályozásárólafennmaradturadalmiforrásoknemadnakszámot.Néhányalkalommala földesúri igényekkiszolgálásáraa tiszttartóugyanhalatvásárolt,vagyteknősbékát,deamikormegjegyeztékaszármazásihelyet,akkoraKoháry-birtokokonkívülhömpölygőTisza folyóra tettekutalást.Például1721.március29-énKoháryAndráskonyhájáravettekésküldtek„tiszabéli friss posar halat”. Posárhalnakakortársakegyébkéntapontyotnevezték.49 Ugyanebben az eszten-dőben a tiszttartó augusztus 18-ánKoháry szentantali konyhájára elküldött 16teknősbékát(„tekenős békát”),amelynekszármazásihelyérenemtettekutalást.

A MAJORSáGI GAZDáLKODáS JELLEGE

AKoháryakNógrádvármegyeiközpontúhárombirtokánkimutathatómajor-ságokközül aKoháry Istváné volt a legjelentősebb aRákóczi-szabadságharcotkövetőidőszakban.Arészbirtokánlévőmajorságiszántók,rétekéslegelőkkiter-jedtebbekvoltakaKoháryakközöscsaládibirtokáhozésKoháryFarkasfiainakrészbirtokáhozképest.Majorságiszőlőskertekcsakaközösbirtokonvoltak,illet-veKoháryIstvánbirtokán,ezutóbbiaklehettekanagyobbak.CsakKoháryIstvánbirtokánvoltmajorkert,hanagyonszerényis.A kezdetben több településen is kimutathatómajorszántók esetébenKoháry

Istvánmajorságábanmegfigyelhetővoltakoncentráció,aszántókidővelFülek-re és Karancsságra korlátozódtak. A szántók esetében kimutatható archaikustermelési mód a majorszántót felvállaló jobbágyok számára járadékmérséklést, a földesúrnak kiadáscsökkentést eredményezett. Mindez a szántógazdálkodásjelentőségétnövelteamajortermelésben,sazországostendenciákhozképestisviszonylagkoránamajorszántókkiterjesztéséhezvezetett,nohaapiacikeresletnemösztönözteatermelést.

48 aNDrásfalvy, 1973. 25.49 Draveczky, 2001. 71.

156


A szőlőtermelésre alkalmas vidékek zálogból való kikerülésével Füleken indult eligenmérsékeltsikerrelabortermelés.Szőlőművelésreszintealigköltöttek.Amajorságirétekéslegelőknemcsupánamajorállatoktáplálásátszolgálták.A

környezőfalvakbanlakójobbágyokigengyakranbérbevettékezeketaterületeketmindhárombirtokon.Koháry István fülekimajorságában lovakat, szamarakat, szarvasmarhákat és

méhekettartottak.KoháryAndrásrészbirtokáncsakalóéssertésvoltkimutatha-tó,mígaközösbirtokoncsakegyévbenfizettek–egyébkéntKoháryIstvánbirto-kándolgozó–lovászokat.Amajorságokbantermesztettnövényekésazott tartottállatokelsősorbanaz

uradalmiönellátástszolgálták.Aműködésiköltségreésaföldesúrijövedelemrefordítottmajorsági termékek arányaiban általában nem voltakmeghatározóak.Nemvolt jellemző amajorsági termékek értékesítése.Mindezekmiatt jelentőskészletekhalmozódtakfelkülönösenagabonából.Azuradalmierdőkbenvadásztattakésgombátszedtekaföldesuraknak.Amak-

koserdőkbehajtottsertésekutánazuradalompénzt,vagydézsmátszedettbe.Azuradalmivízhasználatellenbenaligmutathatóki.

IRODALOMJEGYZÉK:

Andrásfalvy Bertalan: ASárközésakörnyeződunamentiterületekősiártérigazdál-

kodásaésvízhasználataaszabályozáselőtt.Bp.,1973. AsztalosIstván: Határhasználat Ikladon a XVIII. század közepén. In: Studia

Comitatensia 23. Szentendre, 1994.

BélMátyás: NotitiaHungariaenovaehistoricogeographicadivisainpartesquatuor... 1. Comitat. Neograd. Bécs, 1735.

BélMátyás: Tolnavármegyeleírása.In.K.BaloghJános(szerk.):Tanulmá-nyokTolnamegyetörténetébőlIX.Szekszárd,1979.

BélMátyás: Magyarországnépénekélete1730táján.Bp.,1984.

CsapodyCsaba: Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása aXVIII.századelsőfelében.Bp.,1933.

DókaKlára: Az érdi parasztság a 18−19. században. Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987.

157


DraveczkyBalázs:Bagolytüdőésarticsóka.Bp.,2001.

ÉberErnő: Amagyarállattenyésztésfejlődése.Bp.,1961.

FényesElek: Magyarországleírása.Pest,1847.

FülöpÉvaMária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezéseés gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Kubinyi András (főszerk.):TanulmányokPápavárostörténetébőlakezdetek-től1970-ig.Pápa,1994.

GaálLászló: Amagyarállattenyésztésmúltja.Bp.,1966.

JármayEdit–BakácsIstván: A Regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században. Bp.,

1930.

KosáryDomokos: Újjáépítéséspolgárosodás1711−1867.Bp.,2001.

MakkaiLászló: ParasztiésmajorságimezőgazdaságitermelésaXVII.század-ban.Bp.–Gödöllő,1957.

NagyLajos: AdalékokaFejérmegyeijobbágyságtörténetéhez(1543–1768).In:AlbaRegia.AzIstvánKirályMúzeumÉvkönyve1.Székes-fehérvár,1960.

oroszIstván: Azuradalmi és paraszti gazdálkodásTokajban a 16−17. szá-zadban.In:BencsikJános–oroszIstván(szerk.):Tokaj.Város-történetitanulmányokI.Tokaj,1995.

Paládi-KovácsAttila:ABarkóságésnépe.Miskolc,2006.

PálmányBéla: Nógrádvármegyeújratelepítése,benépesüléseésazagrárter-melésfellendüléseatörökkiűzéseután(1683−1728).In:Nóg-rádMegyeiMúzeumokÉvkönyveXIV.Salgótarján,1988.

RavaszJános: AsárospatakiuradalomgazdálkodásaaXVIII.századelsőfelé-ben.Bp.,1938.

SzabóIstván: Tanulmányokamagyarparasztságtörténetéből.Bp.,1948.

158


SzirácsikÉva: Adivényi uradalomgazdálkodása aZichyhitbizomány elsőszázévében(1687—1787).Salgótarján,2005.

SzirácsikÉva: AKohárycsaládNógrádésHevesvármegyeibirtokainakurbá-riumai(1716,1718).Salgótarján,2007.

Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek, azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája(ford.dr.NádorJenő).Bp.,1938.

UlrichAttila: Azecsediuradalommajorságigazdálkodásaésjobbágyiszol-gálatirendszereaRákóczi-családbirtoklásaidején.In:ANyír-egyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 49. Nyíregyháza,2007.

VeresLászló: Majorságibirtokokadiósgyőrikoronauradalombanajobbágy-felszabadításidőszakában.In:AMiskolciHermanottóMúze-umKözleményei16.Miskolc,1977.

WellmannImre: AparasztnépsorsaPestmegyébenkétszázévvelezelőtttulaj-don vallomásaik tükrében.Mezőgazdaságtörténeti Tanulmá-nyok3.Budapest,1967.

WellmannImre: AmagyarmezőgazdaságaXVIII.századbanBp.,1979.

WellmannImre: 18.századiagrártörténelem.VálogatásWellmannImreagrár-éstársadalomtörténetitanulmányaiból.officinaMusei9.Mis-kolc, 1999.

ZimányiVera: Gazdasági és társadalmi fejlődésMohácstól a16. századvé-géig. In:R.VárkonyiÁgnes(szerk.):Magyarországtörténete1526—1686.3/1.köt.Bp.,1985.

Manorial Production on the Nógrád County-centred Estatesof the Koháry family after the Rákóczi freedom fight

by Éva Szirácsik

IntheperiodaftertheRákócziFreedomFightontheKohárys’Nógrád-centredthreeestatesthemostsignificantmanorwasownedbyIstvánKoháry.onhislandtheploughlands,meadowsandpasturelandsweremoreextensive thanon thecommonfamilypossessionandthelandsbelongingtoKoháryFarkas’sons.only

159


theundividedlandedpropertyandIstvánKoháry’sestatehadmanorialvineyardsprobably the latterbeing thebiggerones.And only IstvánKoháryhadaverymodest manorial garden. In István Koháry’s manor in Fülek (Filakovo) horses, donkeys, cattle and

beeswerekept.As forAndrásKoháry’s land sources indicateonlyhorsesandpigs,whileforthecommonfamilylandonlyinoneyearpaidhorsegroomsarementioned,originallyemployedonIstvánKoháry’sland.Intheestateforestshuntingwascarriedoutandmushroomwascollectedfor

thelandlords.Feesortenthwereimposedonpigsfedonacornintheseforests.Waterusageoftheestates,however,canhardlybefoundindocuments.

161


PARASZTI TáRSADALOM 18. SZáZADBANA MáRIA TERÉZIA-fÉLE úRBÉRRENDEZÉSIG

A18.századbanaparasztságjogilagkétcsoportbólállt,azörökösésszabad-menetelűjobbágyokból,akikközöttafőkülönbségaszakirodalomszerintaköl-tözés szabadságában volt, de a korszak elején a szolgáltatások tekintetében ismegnyilvánult.Mára17.századbanlétezettaszabadköltözésűjobbágyokjogikategóriája,decsakaz1715.éviországgyűlésszámoltdejureaszabadköltözésűrusticusok létezésével.2Mígaszabadmenetelűektöbbnyirepénzjáradékot(taksátvagyárendát)fizettek,amelynekösszegea18.századelejénévi1forinttól10−12 forintig terjedt,3addigazörökösjobbágyokahagyományosföldesúrijáradékok-kaltartoztak(kilenced,ajándék,robot,füstpénz,egyházitizedstb.).Amagyartörténetírásegységesálláspontjaszerint4 a 18. század második felétől a jobbágy-sághelyzeteromlanikezdett,aszabadmenetelűjobbágyokéis.Aterheknőttekésaföldesurak,elmúlvánazégetőmunkaerőszükség,ismétkorlátoznipróbáltákaszabadköltözést.Azországegyesterületeiközöttkülönbségekvoltakajogállásésaterhektekintetébenis,avolthódoltságiterületenváltozatlanulkevésbéterheltékajobbágyokat,ittabetelepítésekellenéreanépsűrűségmégmindigalacsonyabbvolt.VargaJánosszerintaszázadmásodikfelétőlegyrekevesebbkülönbségmu-tatkozik a szolgáltatások tekintetében az örökös jobbágy és a szabadmenetelűközött,egyfajtakiegyenlítődésjöttlétreközöttükaszabadmenetelűekkárára.Az1760-as évekre, szintén Varga becslése nyomán a jobbágyság összlétszámából30−40%-ottehettekkiaszabadmenetelűek.5Aparasztsághelyzeténekromlását

A PARASZTSáG HELYZETE BORSOD MEGYÉBENAZ úRBÉRRENDEZÉS IDEJÉN1

HoRVÁTHZITA

1 A tanulmány az OTKA K 100955 számú pályázatának támogatásával készült.2 acsáDy, 1908. 341.3 ifj. Barta, 1996. 71.4 Az irodalom részletezésétől ezúttal eltekintek, erről lásd: horváth, 2003. 137—157.; horváth,

2009. 1063—1104.5 varga, 1969.

162


jelzikazuralkodóhozegyregyakrabbanbeérkezőpanaszok.6 Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy a panaszokokanemelsősorban azúrbéres terheknö-vekedésevolt,hanemakülönbözőföldesúrivisszaélésekésaz,hogyaparasztpanaszáraseholsemnyertjogorvoslást.7Különösenaztsérelmezték,hogyaföl-desúrvisszaélelővételi jogával, túlgyakrankellhosszúfuvarramenniükésősi,szerzettjogaikatérisérelem.Az1945utánitörténetírásaterheknövekedésénekokátelsősorbanaföldesúrimajorságokkiterjesztésébenlátta,ésenneknyománabban,hogyaföldesúrkihasználtaakedvezőpiacilehetőségeketésanagyobbprofitérdekébentöbbetrobotoltatottajobbággyal.Erreazértvoltszűksége,mertaföldesúriüzemtechnikaiszínvonalanemnagyonhaladtamegajobbágygazda-ságétésatöbbletetegyedülamunkafokozásávaltudtaelérni.Azújabbkutatásokmárcáfoltákamajorságokilyenmértékűkiterjesztésétésazt,hogyezfeltétlenülajobbágytelekrovásáratörténtvolna,sokkalinkábbazirtásokraterjedtki,vagyesetlegaközösenhasznált területekre.8Amarxista történetírásugyan túlhang-súlyoztaaföldesúrnépnyúzópolitikáját,deazt,hogyaparasztokelégedetlenekvoltaksorsukkal,ténykéntkellelfogadnunk,különösenajobbágypanaszokisme-retének fényében.9

Már III. Károly korában felmerült az állami jobbágyvédelem szükségessége (1715.101.tc.9.&és1723.18.tc.4.&),dekonkrétintézkedésekrecsakafelvilá-gosultabszolutizmuskorában,MáriaTeréziaésII.Józsefuralkodásaalattkerültsor.Aparasztságmáraz1750-esévektőlkezdveegyregyakrabbanfordultpana-szávalazuralkodónőhöz,tőlevártahelyzetejobbítását.EzértMáriaTeréziaúgydöntött,hogyajobbágyokfellebbezésifórumaakirályitáblahelyettaHelytartó-tanács lesz. Ezen intézkedése, csakúgy, mint az úrbérrendezés nem aratott osz-tatlansikertanemességkörébenésarendezéstismindeneszközzelmegakartákakadályozni.10AHabsburg-udvara földesúriszolgáltatásokmaximumánakésajobbágytelekminimumánakmegállapításáthelyeztearendezésközéppontjába.„a mezőgazdaság kezdetleges módszerei következtében a 18. századi Magyaror-szágon még mindig kilenc embernek kellett gazdálkodnia ahhoz, hogy a tizediket el tudja látni élelemmel.”11Tehátazországnépességének93−95%-amezőgazda-sággal foglalkozott, ezek 93−95%-ajobbágysorbanélt,földesúrijoghatóság(jurisdictio)alatt.Aparasztitársadaloma18.századbansemvoltegységes.Akülönb-ségekfüggtekaföldesúrszemélyétől,afaluvagymezővárosföldrajzifekvésétől,ahelyi,sokszorévtizedesvagyévszázadosszokásoktól,apiaciviszonyoktólstb.

6 száNtó, 1954.; h. Balázs, 1951.7 szekfű, 1935. 539. 8 Pl. ifj. Barta, 1996. 70.; NieDerhauser, 1999. 136.; kaPosi, 1996. 195.9 Lásd erre: szaBó, 1933. 48—98.; száNtó, 1954.; h. Balázs, 1951.10 szaBó, 1934.11 ifj. Barta, 2000. 56.

163


Abetelepítettésbetelepülőjobbágyok,avoltvégvárikatonák,amezővárosipa-rasztok(őket többnyirezsellérnekhívjákakorabeliadóösszeírások),azországsűrűbben lakott részeibőlagyéren lakott területekreköltözők tartoztak inkábba szabadmenetelű jobbágyokközé,míg a régóta egyhelyben lakókat tartottákörökösjobbágynak.Különbségvoltmégatekintetbenisajobbágyokközött,hogymi szerint adóztak. Volt-e urbáriumuk, vagy kontraktusuk vagy szokás (usus)szerintrótták lekötelezettségüket.A történetírásegységesálláspontjaszerintaszabadmenetelűjobbágyokkontraktusalapjánadóztak,azörökösjobbágyokur-báriumvagyszokásalapján.12 Kutatásaim ezt a kérdést árnyalták, amennyiben kiderült,hogytalálunkpéldákatszokásalapjánadózószabadmenetelűéskont-raktusalapjánadózóörökös jobbágyokra,ésazurbárium iselőfordulmindkétjobbágyi kategóriánál.13

A18.századbansemismerteeltörvényaszabadköltözésijogot,az1723.éviországgyűlés62. tc. azt ismegtiltottaa földesuraknak,hogysaját,demásme-gyebelibirtokaikraköltöztesséksajátjobbágyaikat,hahelyettenemtudnakmásjobbágyotállítani.14Az1715.éviországgyűlés–amintfentmáremlítettem–101.tc.közvetveismerteelaszabadmenetelűjobbágyikategóriát.15 A Mária Terézia által1767-benkiadottúrbérirendeletszerintazszámítottörökösjobbágynak,akilegalább32éveélegyhelyen,vagyisajövevények,akiknemrégenköltöztekazadotthelységbeszámítanakszabadmenetelűjobbágynak.

Mária Terézia 1767. január 23-án adta ki az úrbéri rendeletet. Az úrbérrendezést általábanpozitívanszoktukértékelni,azonbananegatívelemeketislátnikell.Aszolgáltatások mérséklése, amely egyik fontos argumentációja volt az uralkodó-nakarendezésmegindításakor,nemmindenüttvalósultmeg.Azokonaterüle-teken,–ez leginkábbavolthódoltságterületévelazonos,demajdlátni fogjuk,hogysokszoratörökuralomalattsohanemálltterületekjobbágyainakisnőttekaterheiazúrbérirendeletetkövetően–aholazúrbérrendezéstmegelőzőenmér-sékeltebbterhekkelterheltettekaparasztok,ottazurbáriumnövekvőszolgáltatá-sokkaljártegyütt.PéldakéntemlíthetnéméppenaBorsodmegyeiSajószentpétermezővárost,aholazúrbérrendezéstmegelőzőena lakosokélni tudtakamező-városistátuszbólfakadóprivilégiumokkal,ésaföldesúréppenazúrbérrendezésutánéltvagyéltvisszaaföldesúrijogokkal.16Aszabadmenetelűjobbágyokat,akikaparasztságjelentősrészéttettékki,arendeletteljesenfigyelmenkívülhagyta.Ugyanakkor azurbárium lehetőséget biztosított arra, hogymegmaradhassanakkorábbiszerződésüknél,haeznemjelentettnagyobbterheketazurbáriumban

12 Pl. csaPoDi, 1991. 357—358.13 horváth, 2008. 235—247.; horváth, 2009. 1063—1104.14 www.1000ev.hu; ifj. Barta, 2000. 59.15 www.1000ev.hu 16 horváth, 2010. 166—179.

164


foglaltaknál.Hangsúlyoznikellazonban,éstalánezalegfontosabb,hogykétség-bevonhatatlannátetteajobbágyhasználatijogátmegállapítottúrbéresföldjén,ajobbágytelek elidegeníthetetlenné vált. Azokon a területeken, ahol ténylegesenelviselhetetlenkörülményekközöttéltek1767előttajobbágyok,ottazurbáriumenyhülésthozott.Amagyartörténelembenelőszörfordultelő,hogyazuralkodó–leszámítvaIII.Károlyilyenirányúkísérleteit–aparasztságérdekébenszóltbelea földesúr–jobbágy, eddigmagán jellegűviszonyába, azúrbériségkérdését fel-emelteamagánjogrólaközjogszintjéreésegységesviszonyokatteremtett,méghahatásáttekintveeznemismindenholjelentettténylegesjavulást.Atulajdon-viszonyokatérintetlenülhagyta,deennekmegváltoztatásanem is szerepelt azudvarcéljaiközött.Azurbáriumjogilagszétválasztottaazúrbéresésazuraságiföldeket.Ugyanakkoraparasztságezutánmárcsakirtásfölddel,szőlő-felvállalás-sal,parasztibérlettelésaremanenciálisfölddelbővíthettebirtokát.17 Az úrbérren-dezést az 1790−91.éviországgyűlésbecikkelyezte.

„EzEN hELyséGNEK LaKosai öröKös joBBáGyoK-é, vaGy NEm?”18

– öröKös és szaBaDmENETELű joBBáGyoK

Azeddigiekbenrövidenösszefoglaltamvázlatosanmindazt,amitaparasztság18. századi viszonyairól és az úrbérrendezésről tudunk. Ennek ismeretében vá-likérdekessémindaz,amia forrásokbólkiderül,megerősítvevagymegcáfolva,esetleg kiegészítvemindazt, amit a kérdésről tudunk.AMáriaTerézia-kori úr-bérrendezéskilenckérdőpontosvizsgálatainakadataitfelhasználvanéztemvégigBorsod megye jobbágyainak sorsát. A kilenc kérdőpont utolsó pontjában kellett arról vallaniuk a parasztoknak,

hogyörökösvagyszabadmenetelűjobbágyoknaktartják-emagukatvagyőketföl-desuruk.Önmagábanmárazisérdekes,hogyegymegyeterületénmilyenarány-banéltekörökös-ésszabadmenetelűjobbágyok,különösen,haeztösszevetjüka szakirodalombanmeggyökeresedett adattal, ami 35−40%-os szabadmenetelűaránytmutat.Borsodmegye162településeközöttmindössze13helységbenél-tekörökösjobbágyok,64helységbenszabadmenetelűekés83helyenvegyesenfordultelőakétjobbágyikategória,deezekközöttcsak16esetbenhaladtamegazörökösjobbágyokszámaaszabadmenetelűekét.Érdekesugyanakkoraz,hogyamegyeparasztjaimitértettekazörökös-ésszabadmenetelűjobbágyikategóriaalatt.Mindenegyeshelységnélnemmagyarázzákmegabevallásban,hogyők

17 1767: kb. 600 ezer úrbéres családfő kb. 6 millió hold körüli földdel rendelkezett. A parasztok kezén lévő mezőgazdaságilag hasznosított terület 1767—1848 között nagyjából megduplázó-dott, az agrárnépesség növekedésének üteme ennél lassúbb volt. (kaPosi, 1996. 190.)

18 horváth, 2001. 50. A 9. kérdése a paraszti vallomásoknak.

165


miértazegyikvagymásikkategóriáhozsoroltákmagukat,ittugyanisazővéle-ményük,tudásuk(?)amérvadó,nempedigaz,aminekőketföldesuruktartotta.Borsodmegyébenerrőlakövetkezőképpenvallanakaparasztok:„Minthogy hely-ségünk lakossai többnyire jobbágyok lévén, másuva lakásunk ez ideig meg nem engedtetett. De vadnak szabad el menetű taxások is közöttünk.” (Alsóvadna); „a kik jobbágysággal nem kötelesek, ha egyszer adóját le is teszi, szabad ki menetele vagyon, hanem akik jobbágyoknak neveztetnek, azoknak el menni nem szabad.” (Alsózsolca); „Mindnyájjan taxások és szabad el menetelűek vagyunk.” (Árok-tő); „az selléreken kívül az lakosok mind örökös jobbágyok vagyunk.” (Bánfalva); „Ezen hellységben mind taxások, mind jobbágyok vannak, a taxások szabad el-menetelűek.” (Boldva); „Mink ugyan örökös jobbágyok nem vagyunk, ha nem a méltóságos uraság által szabad el menésünk meg gátoltatik.” (Cserépváralja).19 Azittfelsoroltnéhánypéldábólislátszik,hogyaborsodijobbágyokazsellére-ket, a taxásokat tartották szabadmenetelűeknek, akik szabadon költözhettek,mígajobbágynévalattegyértelműenörökösjobbágyotértettek.Sőt,amintaztacserépváraljipéldamutatja,voltakolyan,magukatszabadmenetelűnektartójob-bágyok,akikjogistátusukellenéresemköltözhettek.

A BORSODI JOBBáGYOK HELYZETE JOGáLLáS

ÉS A SZOLGáLTATáSOK TEKINTETÉBEN

A jobbágyokszolgáltatásaikaturbárium,kontraktusésusus (szokás)alapjánteljesítették.Ezideigaztgondoltuk,hogyakontraktuselsősorbanaszabadmene-telű,újonnantelepített,árendásvagytaxásjobbágyokadózásiformájavolt,mígurbárium,vagyszokásalapjáninkábbazörökösjobbágyokadóztak.Aztisgon-doltuk,hogyazörökösjobbágyokmagasabbadókkalterheltettek,főkénttermé-szetbenadóztak,mígaszabadmenetelűekelsősorbanárendálták,azazpénzbenváltottákmegterheiket.Érdekesmegvizsgálni,hogyajobbágyiterhekmikéntala-kultakazörökösjobbágyokésaszabadmenetelűekközött,éseztbefolyásolta-eaz,hogyurbárium,szokásvagykontraktusszerintadóztak,illetveajogistátusbefolyásolta-e ez utóbbit.Ahol azonbankisebb birtokosok voltak a földesurakvagyegytelepülésenegyidejűlegtöbbföldesúrisbirtokolt,nagyonváltozatosaszolgáltatások rendszere, sokszor a jogi státus is.

Borsod megyébena162közölttelepülésközül13helységbenkizárólagörökösjobbágyokéltek,65helyenszabadmenetelűek.Alegtöbbtelepülésen,83helyen,vegyesenéltekörökösésszabadmenetelűjobbágyok,deezekközülmindössze16helyenhaladtamegazörökösjobbágyokszámaaszabadmenetelűekét.1telepü-lésenaparasztokmagukatszabadmenetelűeknekvallották,deföldesurukörökös

19 tóth, 1991. 2, 8, 11, 17, 21, 33, 57.

166


jobbágynak tartotta őket: „Mi ugyan midnyájan szabad el menetelűeknek tarta-nánk magunkat, kik ládi lakosok vagyunk, eddig meg is mutattuk volna, ha el bo-csájtattunk volna, de az convent jobbágyoknak tartván, kénteleníttetünk lakni.”

Az örökös jobbágyokadózása:2helyenadóztakurbárium,11helyenbevettszo-kásalapján.Akéturbáriumalapjánadózóhelységjobbágyai(Királd,Sajómercse)aztvallották,hogy:„Ez előtt mint egy 17 esztendővel publicáltatott ugyan bizo-nyos urbarium helységünknek minden lakossai előtt, de az ólta kezünkben nem adatott.”(Sajómercse)Sajómercsénafalu40rajnaiforintotfizetettföldesurának,robotoltak: „… a kik ottan kaszálnak és gyűjtönek két vagy három nap, magunk határában lévő majorság őszi és tavaszi termésnek le aratására minden gazda ad 4 aratót, öll fát télben, nyárban, a midőn parancsoltatik, Egerben hordunk, ezen kívül a Hegy alá szüretre gyalogul, szekérrel is, úgy másüvé is, a hová az uraság parancsolja, megyünk.” Emellett ajándékot, kilencedet és tizedet adtak. A 11 be-vettszokásszerintadózóörökösjobbágyoklaktafaluadóiközötthasonlóságokéseltérésekisvannak.8helyenadtakkilencedet,6helyenakilencedmellettti-zedet,2helyennyolcadot,3helyenhetedetés1helyenatermésötödét.Minda11 településen teljesítettek robotot, 3helyenelőfordult,hogya lakosokegy ré-szepénzbenmegváltottaazt.Készpénzt6településenadtak,azösszegekközöttazonban jelentőskülönbségekvoltak.51krajcártólegészen40 forintig terjedaskála,attólfüggően,hogycsakházbértadtakegyenkéntvagyközösenfizetettafalu, vagy bizonyos természetbeni adókat váltottak meg.

A szabadmenetelű jobbágyokadózása:A66településközül10helyenurbárium,34helyenbevettszokás,17helyenkontraktus,2helyenurbáriumésszokás,1helyenkontraktusésszokásalapjánadóztak.Miskolcotnemsoroltambeegyikkategóriábasem,ittakövetkezőképpenvallanakalakosok:

„Jóllehet a nagyságos és méltóságos kamarai elnök úr az adófizető jószágoknak az 1755. eszetendőben történt visszaváltása alkalmával az e tárgyban kiadott szer-ződés szerint évi 1500 rénes forint megfizetésére kötelezte kegyelmesen a szegény lakosságot, eleddig még semmi jobbágyi szolgáltatást nem követeltek a parasztok-tól. Ez előtt a szerződés előtt penig nem volt semmilyen urbárium, mivel az adófi-zetők közül mindenki zálog címén birtokolja jószágait.”Emellettazuradalomnakborbólésgabonábólkilencedetadtak,apüspökség-

nekpedigtizedet.Szakácsifalubanalakosságkétfélemódonadózott,egyrészükkontraktus, másik részük bevett szokásalapján.Mindakontraktus,mindabevettszokásalapjánadózók robotoltak,amiszántást,vetést,betakarítást, trágyahor-dást,szőlőkaró-vágást,szállítástjelentett,nagyjából30napotévente;a„gyalogok”14napotrobotoltak.Egészhelyesgazdákévente3forintotfizettek,aféltelkesekfelényit,azsellérekkészpénzbennemadóztak.Kilenceddeltartoztakföldesuruk-nak, ajándékkal nem. A jobbágyok a teher növekedéséről vallottak: „Előbbeni kontraktussuk is ugyan ezeket tartotta, hanem az taxa pénz és az szántás, ve-tés kevessebb volt.”Tehátnemvoltkülönbségafalubevettszokáséskontraktus

167


alapjánadózójobbágyaiközött.FelsőzsolcánésTiszaszederkénybena lakosokegy része urbárium, másik része szokás szerint adózott. Felsőzsolcán függetle-nülattól,hogyurbáriumvagyszokásalapjánadóztak,minden”marhás”gazda2 forint taxát fizetett, robotolt,a „gyalogok”pedig–mivel taxátnemfizettek– háromnappaltöbbetkellettrobotolniuk,azsellérekpedig20napotrobotoltak.Később,amintazaVI.kérdőpontbólkiderül,„most minden meg határozás nél-kül a mi némü szüksége adta magát a földes uraknak, szekérrel az marhás, két kezi munkával az gyalog minden felé hajtogattatott…”Különbségösszesenannyi,hogya jobbágyokegyik része tizedetadott,másik részenyolcadotésegycsir-két,denemderülki,hogymelyiketadjákszokásésmelyiketurbáriumszerint.Tiszaszederkénybenvoltkülönbségazurbáriumésaszokásalapjánadózójobbá-gyokterheiközött.Azurbáriumszerint18napigyalogésigásrobottaltartoztak,azsellérek9napotrobotoltak,ezenkívülamarhávalbírókkétnapbúzáthordtak.Aszokásalapjánadózók,amikorkellett,dolgoznimentek–számátpontosannemtudják.Apénzbeliadózástekintetébennemvoltkülönbségköztük,azegésztel-kes4forintot,aféltelkes2forintot,azsellérpedig30krajcártfizetett.Azurbáriumszerint adózók tizedet, a bevett szokás szerint adózók kilencedet adtak.10helyenurbáriumalapjánadóztakaszabadmenetelűjobbágyok,terheikha-

sonlóságotmutatnak,devannakkülönbségekis.8helyenkészpénztisfizettek,volt,aholazegész településegyösszegbenrótta le terheit,deazösszegekkö-zöttjelentőskülönbségettalálunk,36forinttólegészen280forintigterjedhetettamértékük.Másesetbenatelekmérettőlvagyazállatokszámátólfüggött,hogymennyit fizettek.Az egészhelyesek 2−3 forint taxát, félhelyesek ennek a felét,házas zsellérek 51 krajcárt vagy 1 forintot, házatlan zsellérek 24 krajcár körü-li összeget fizettek.A legtöbbhelyen adtakkilencedet és/vagy tizedet, de voltaholnyolcadot,ahelységekfelébenajándékotisadtak.Jellemzőamunkajáradék,többhelyenvallottak„terhesrobotról”,dearobotnapokszámátritkánadtákmeg.Aholmegadták,abbólaztűnikki,hogyalattamaradtáltalábanannak,amitazegységes 1767. évi urbárium megszabott, vagyis nem érte el az évi 104 kézi vagy 52napigásrobotot.Voltolyantelepülés,aholarróltudósítanakaparasztok,hogyazurbáriumótateljesítikaz52naposrobotot.Tardonvallottákaztaparasztok,hogy„E mellett 1767 és 1768-dik esztendőben az urbarium regulatio el mellőzésé-vel a méltóságos földes uraság bennünket hajtott, úgy hogy az urbariumon felül némellyek 10, némellyek 20, 25 napokkal is fellyebb szolgáltunk …” 17településenkontraktusszerintadóztakaszabadmenetelűjobbágyok.Aleg-

többhelységbenaterhekzömét–mikéntazakontraktualista,szabadmenetelűjobbágyoknálvárható is–készpénzbenváltottákmeg,ami–mint láttuk–Pestmegyében egyáltalán nem volt általános. Mezőcsáton évi 2000 forint, Mezőke-resztesen1500forint,Mezőkövesden900forintcensustfizettekamezővárosila-kosok, továbbá 2500 forintot a kilenced és a tized, valamint a robot megváltásáért, egyébadótsemmibőlsemadtak.Afalvakegyrészében200–500forintkészpénzt

168


fizettek,demellettekilenceddel,nyolcaddalvagy tizeddel is tartoztak,néhányhelyenkevésrobototisteljesítettek(fátvágtak,szénáthordtak).Voltolyantele-pülés,aholnemegyösszegbenfizettékalakosokataxát,hanemegyenként,telek-arányosan.PéldáulBorsodszirákonegyegészházhelyesgazdaévente13forintotfizetett,voltaholegynégymarhávalrendelkezőgazdaévi3forint30krajcárt,egykétmarhávalbírópedig1forint45krajcárt.Anégymarhásgazdának52napotkellett volna robotolni, de azt 12 forint 36 krajcárral megváltották, és az ajándékot szinténpénzbenváltottákmeg.Néhányhelyenazajándékottermészetbenadták.A legtöbb településena szabadmenetelűekbevett szokásszerintadóztak (33

település).Alegváltozatosabbezekbenahelységekbenvoltajobbágyokadózása.Néhány helyen fordul csak elő, hogy a jobbágyok egyáltalán nem adtak kész-pénzt, csak kilencedet vagy tizedet, és robotoltak, esetleg ajándékot adtak. Arobotszintemindenütt jellemzővolt,általábanaztvallottáka jobbágyok,hogyamikorszükségvoltrájuk,mentek,dearobotnapokszámátpontosannemtud-ják megmondani. 2−3helyenvagynemkellettrobotolnivagymegváltották:„… nem tractáltatnak különös adózással.”(Center),adézsmátésarobototismeg-váltották, „a két zsellér pedig valamely munkával segíti maga gazdáját a szállás adásért.”Atermészetbeniadók–ajándék,kilenced,tized,robot–mellettazegészházhelyes gazdák 1−2 forint censust fizettek, a zsellérek 40−50 krajcárt. Többhelyenúgynyilatkoztakaparasztok,hogykorábbancsaktizedetadtak,csakazurbáriumhoztabeakilenced-adást.Borsodmegye legtöbb településén vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű

jobbágyok(83).Mindössze5helyenadóztakurbárium,12helyenkontraktus,8helyenkontraktusésszokás,alegtöbbhelyen(60település)bevettszokásalap-ján.UrbáriumszerintDiósgyőr,Kisgyőr,Ónod,RadostyánésSajóbábonyhelysé-gekbenadóztak.Robototnemegyformamértékbenugyan,demindaz5helység-benteljesítettek,főkéntfátvágtakéshordtak.Diósgyőrben,Kisgyőrbennyolcadotadtak, Sajóbábonyban nyolcadot, de később tizedet, Ónodon és Radostyánban tizedet,ittkésőbbnyolcadot.Ónodonalakosokegyenkéntfizettékataxát,atöbbihelységben„summásan”,azazközösen.Radostyánban220forintot,Sajóbábony-ban 350 forintot, Kisgyőrban 500 forintot, Diósgyőrben 1100 forintot. 12helyenkontraktusszerintadóztakavegyeskötöttségűjobbágyoklaktahely-

ségekben.Minden helységben adóztak kilenceddel vagy tizeddel. Egy helységkivételével–Kistokajban,aholatizedenkívülcsakkészpénzt(évi100forint)fi-zettek–mindenüttvoltmunkajáradék.Volt,aholcsakévi13−16napotdolgoztak,volt,aholaszámátnemtudtákmegmondani,volt,aholazörökösjobbágyoknemfizetteksemmit,viszontheti2napigásvagy3napgyalogrobototteljesítettek.Ataxások,akikfélhelyesekvoltak,heti1napigásvagy2napgyalogrobototszol-gáltak,azsellérekévi12napotrobotoltak(Abod).Alegtöbbhelyenazonbannemderülki,hogymiakülönbségazörökösésszabadmenetelűjobbágyokadóikö-zött,szerencséreTornaszentjakabonerrőlisnyilatkoztakajobbágyok:

169


„Hat örökös jobbágy lévén közöttünk, ez előtt két esztendővel, két gazda össze fogva szám nélkül négy marhával szolgálatot tettek. Hanem két esztendőtül fog-vást minden héten ki, ki maga erejével két napi szolgálatot teszen vonó marhával. a szabad el menetelűek a fent írt fizetéssen kívül, ez előtt össze fogva két gazda nyolcz nap, ez után tizen két nap, három esztendőtül fogva pedig ki, ki maga ere-jével s marhájával tizen két nap, gyalogul is tizen két nap szolgálunk. az zsellyérek esztendő által négy napi munkát tésznek.” Emellettazebbenahelységbenlakótaxások3forintotfizettekéventeésadtak

tizedet.Azörökösjobbágyokatizedmellettajándékkaliskedveskedtekföldes-uruknak,igaz,avallomásidejénmárhároméveneméltekötelezettségük.Ke-véshelyenadtakakontraktualistajobbágyokajándékot,viszontmindenüttvoltcensus.Sajószentpéteren,aholavárosösszesen1000forintárendávaltartozott,eztazösszegetalakosoktólolymódonszedtékbe,hogyazegészházhelyes6fo-rint20dénárt,afélhelyesekennekafelét,aházatlanzsellérek2máriástfizettek.Emellettmindentaxásheti1napotrobotolt,aszőlőkutánpedigtizedetadtak.Avárosbancsakkevésörökösjobbágyélt.Általában1−3forinttaxátfizettekazegészházhelyesekésmellettetermészetbenadóztak–ezviszonylaggyakorivolt,vagyemellettazegyébterheketegyösszegbenmegváltották.Szirmánpéldáulanégyéskétökörrelbírógazdaegyaránt1forint30krajcártfizetett,azsellérek45krajcárt.160forintotfizettekközösenarobotváltságért,deennekellenérekevésmunkátisvégeztek.Gabonábóléshagymábóltizedetadtak,atöbbiterméstize-dét 30 forinttal megváltották.Alegtöbbtelepülésenbevett szokásalapjánadóztakajobbágyok.Kevéskivétel-

lelmindenüttrobotoltak,ugyanakkorsokhelyencsakamunkatípusaitsoroltákfel,denemadtákmegarobotnapokszámát:„Se egyik, sem más tekintetes földes urak részekről meg nem lehet határozni, hány napi robotára ment légyen szolgá-latunk, hanem valamire hajtattunk, marhával és gyalog szüntelen szolgáltunk.” Jellemzőakilenced-,atized-vagyanyolcad-adás,leggyakoribbatized.ÖsszefoglalvaaBorsodmegyébentapasztaltakatelmondható,hogyaszabad-

menetelűjobbágyokszámalényegesenmeghaladtaazörökösjobbágyokszámát,mintahogyaziselmondható,hogyleggyakrabbanbevettszokásalapjánadóztakajobbágyok.Kevéshelyenadóztakcsakkészpénzben,általábanakészpénzmel-lettkilencedetvagytizedetisadtak,éssokhelyenrobotoltakis,méghakontrak-tusszerintadózó,szabadmenetelű jobbágyokról isvoltszó.Általábanatermé-szetbeniadókszélespalettájajellemzőamegyére.Néhányhelyenpanaszkodtakajobbágyok,hogyterhükemelkedett,deseholsemszóltakarról,hogyelviselhe-tetlenlettvolna,ésalegtöbbhelyenmégapanaszokellenéreisalattamaradtaszolgáltatások mértéke az 1767. évi urbáriumban foglaltaknál.Érdemesazonban–Zalamegyéhezhasonlóan–egybirtokostelepüléseitmeg-

vizsgálni.Adiósgyőrikoronauradalmatválasztottam,amelyhez12településtar-tozott(3mezővárosés9falu).Az1750-esévekmásodikfelébenkerültadiósgyőri

170


uradalomaKamarafennhatóságaalá,ekkorkaptakahelységekurbáriumotvagykontraktust. 8helységben (Miskolc,Mezőkövesd,Hejőcsaba, Ládháza, Parasz-nya,Sajókápolna,Sajópetri,Varbó)szabadmenetelűjobbágyokéltek,4helyenve-gyesenörökösésszabadmenetelűjobbágyok(Diósgyőr,Kisgyőr,Radostyán,Sa-jóbábony).Aszabadmenetelűekközül3helységbenkontraktusszerintadóztak(Mezőkövesd,Parasznya,Sajópetri), 3helységbenurbárium alapján (Ládháza,Sajókápolna,Sajópetri),1helyen,Miskolconzálogot fizettekés1helyenbevettszokásszerintadóztak(Hejőcsaba).Függetlenülattól,hogyszabadmenetelűekvagyörökösjobbágyokvoltak(avegyeskötöttségűhelységekbenmindakétka-tegóriaelőfordult),illetve,hogykontraktus,urbáriumvagybevettszokásalapjánadóztak, a földesúr azonosságamiatt alig volt eltérés adóikban.Mindenütt vi-szonylagnagyösszegűkészpénztfizettek,170forinttólkezdveegészen2500fo-rintig.Mezőkövesdenkontraktusukértelmében2500forintotfizettekakilenced,atized és a robot megváltásáért. Emellett fuvaroztak és: „Kézi munkásokat is adunk azonban, de nem kötelezettségből, hanem csak az uradalom iránti jószándékból.” Miskolconminden terhet 1500 forintértmegváltottak,de adtakkilencedet és apüspökségnektizedetzálogszerződésükértelmében.Diósgyőrbenurbáriumsze-rint1100forintértváltottákmegterheiket,aszőlőutánnyolcadotadtak.Atöbbitelepülésen,falvaklévénalacsonyabblakosságszámmal,szinténpénzben,deke-vesebbösszeggelváltottákmegaterhekegyrészét,demellettenémimunkátisvégeztek,ezáltalábanfavágás-éshordás,ésegyéb,azuradalomszámáravégzettmunkavolt.Szépenvisszaadjaeztaládháziakvallomása:

„az marhás gazda ki, ki hány napot szolgált, száma nem levén, kinek hány marhája vagyon, annyival szolgált; követ hordani, trágyát hordani, szénát hor-dani, jeget hordani, zsindelyt hordani, egy szóval a hova szükséges, mindenfelé hajtatott. az gyalogok hasonlóképpen száma nélkül szolgálnak: kaszálni, ortani, kazalt rakni, tapasztani, épületet náddal kötni szorgalmaztattak, hajtattak.” Hejőcsabán bevett szokás alapján adózó szabadmenetelűek éltek, 48 forint

készpénzt fizettek,3öl fátvágtak,ezenkívülmástnemadtak.6helyen–szin-ténfüggetlenülajogistátustólésattól,hogymiszerintadóztak–nyolcadotad-tak,Miskolconkilencedetéstizedet,atöbbihelységbenpénzbenváltottákmegadézsmát.Parasznyán,Radostyánban,Sajóbábonyban,Sajókápolnán,Sajópet-riben,Kisgyőrben,LádházánésVarbónmégafavágásmennyiségeismajdnemmegegyezett(108−128ölközöttmozgott).Kisebbbirtokosokesetén, illetveak-kor,haegytelepülésnektöbbföldesuraisvolt,sokkalváltozatosabbaképazadóktekintetében.20

20 tóth, 1991. 205, 207, 154, 225, 91, 246, 53, 264, 214—216, 236—238, 254, 145, 130.

171


öSSZEGZÉS

Borsodmegye162helységébőlmindössze13helyenéltekcsakörökösjobbá-gyok,66helyenszabadmenetelűekés83helyenegymásmellettéltakétjobbágyikategória,deittismeghaladtaaszabadmenetelűekszámaazörökösjobbágyokét.17helyenfordultcsakelőurbáriumutánvalóadózás,megtalálhatóakontraktusis,deameghatározóaszokásszerintvalóadózásvolt,vagyisa18.századmá-sodikfelébenismégazírásbannemrögzítettszokás(jog)voltameghatározóaparaszti közösségekben.Az örökös jobbágyok által lakott 13 helység közül 11helyenszokás,2helyenurbáriumszabtamegajobbágyokterheit.A66szabad-menetelűhelységből10helyenurbárium,34helyenszokás,17helyenkontrak-tus,2helyenegyidejűlegurbáriumésszokás,1helyenkontraktusésszokásáltalterheltettekaparasztok.Tehátaszabadmenetelűjobbágyoknemcsakkontraktusszerintróttákleterheiket.Azadózásraáltalábanakészpénzfizetésésatermészetbeniadózás,főkéntaro-

botegyüttéléseajellemző.Alegtöbbhelyenaszabadmenetelűkontraktualistákisadóztaktermészetbenazárendamellett.Haösszevetjükamegyeúrbérrendezéselőttiadóinakmennyiségétazzal,amitazegységesurbáriumelőírt,aztláthatjuk,hogya legtöbbhelyenkevesebbetadóztakkorábban,vagylényegesennemha-ladta meg az adó mértéke az 1767-es urbáriumban foglaltakat. Egyébként kevés helyenolvashatjukaparasztivallomásokban,hogya jobbágyokemelkedő job-bágyterhekrőlpanaszkodtakvolna.

IRODALOMJEGYZÉK

AcsádyIgnác: Amagyarjobbágyságtörténete.Bp.,1908.

ifj.BartaJános: Atizennyolcadikszázadtörténete.Bp.,2000.

ifj.BartaJános: Magyarországmezőgazdaságánakregenerálódása1711—1790.In:orosz István—FürLajos—RományPál (szerk:):Magyaror-szágagrártörténete.Bp.,1996.33—79.

CsapodiCsaba: Afaluélete.In:Magyarművelődéstörténet.Barokkésfelvilá-gosodás.(Reprint)Szekszárd,1991.357—358.

H.BalázsÉva: Jobbágylevelek.Bp.,1951.

HorváthZita: Aföldesúr-jobbágyviszonyaMáriaTeréziakoriúrbérrende-zés paraszti vallomásai alapján Borsod, Pest és Zala várme-

172


gyékben.In:Parasztokéspolgárok.TanulmányokTóthZoltán65.születésnapjára.Bp.,2008.228—250.

HorváthZita: AMáriaTerézia-féleúrbérrendezéshistoriográfiájaésforrásai.In:Forrásokéstörténetírás.StudiaMiskolcinensia4.Miskolc,2003.137—157.

HorváthZita: Örökösésszabadmenetelűjobbágyoka18.századiMagyaror-szágon.In:Századok,143.(2009)5.sz.,1063—1104.

HorváthZita: ParasztivallomásokZalábanI.AMáriaTerézia-koriúrbérren-dezéskilenckérdőpontosvizsgálataZalamegyeháromjárásá-ban.(ZalaiGyűjtemény51.)Zalaegerszeg,2001.

HorváthZita: ÚrbérrendezésSajószentpéteren.In:TóthPéter−HorváthZita(szerk.):SajószentpétertörténeteII.1526—1848.Sajószentpé-ter,2010.166—179.

KaposiZoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700—1848. In:Honvári Já-nos(szerk.):Magyarországgazdaságtörténeteahonfoglalástóla20.századközepéig.Bp.,1996.173—261.

NiederhauserEmil: Akelet-európaiagrártörténetvázlataajobbágyfelszabadításig.

In:KovácsÁgnes(szerk.):EmlékkönyvRáczIstván70.szüle-tésnapjára.Debrecen,1999.133—138.

SzabóDezső: AmagyarországiúrbérrendezéstörténeteMáriaTeréziakorá-ban1.Bp.,1933.48—98.

Szabó Dezső: A megyék ellenállása Mária Terézia rendeleteivel szemben. Bp.,1934.

SzántóImre: AparasztságkisajátításaésmozgalmaiagrófFesteticsekkeszt-

helyiágánakbirtokain1711—1850.Bp.,1954.

SzekfűGyula: MagyartörténetIV.,Atizennyolcadikszázad.In:HómanBá-lint−SzekfűGyula:MagyartörténetI—V.1935.IV.kötet.

TóthPéter: AMáriaTerézia-koriúrbérrendezéskilenckérdőpontosvizs-gálatai. Borsod megye. 1770. Miskolc, 1991.

173


VargaJános: Jobbágyrendszeramagyarországifeudalizmuskéseiszázada-iban1567—1767.Bp.,1969.

www.1000ev.hu(AMagyarTörvénytárinternetesváltozata.)

The Situation of Peasantry in Borsod County in the Periodof Socage Regulations

by Zita Horváth

Thepapergivesabriefsummaryofthecharacteristicsofpeasantryinthe18thcenturyuptothesocageregulationswithspecialregardtolegalstatus.Thestudyshortlyevaluatessocageregulations, followedbyananalysisofserfs’ situationin Borsod county using the sources of socage regulations with emphasis onpeasants’declarations.Itexaminesinwhatproportionperpetualserfsandfree-statuspeasants lived in the county,what services theyhad toperform for thelandlords,whethertheformsofobligationswereinfluencedbytheirlegalstatus,whether taxpayingwas determinedbyurbarium, custom, or contract, and theamountoftheduties.Finally,thepeasants’situationoftheroyaldemesneinDi-ósgyőrisexaminedbasedontheabovementionedaspects.Theconclusionisthatperpetualserfslivedonlyin13outofthe162settlements

ofBorsodCounty,freepeasantsin66,andin83placesbothcategorieslivedsidebysidebuteventherefreemenoutnumberedperpetualserfs.onlyin17villageswastaxpayingbasedonurbarysurveywhilecontractcanalsobefound,butthedeterminant factor was custom-based taxpaying, which means, in the secondhalfofthe18thcenturystillunwrittencommonlawruleswerepredominantinpeasants’ communities.out of the 13 settlements inhabitedbyperpetual serfsin11placesserfs’burdenswerebasedoncustomandin2localitiesonurbarysurvey.ofthe66free-statuscommunitiessocagewasregulatedbyurbarysurveyin10settlements,bycustomin34,bycontractsin17,byurbaryandcustomatthesametimein2villages,andbycontractandcustomin1place.Sofreepeasantsfulfilledtheirdutiesnotonlyaccordingtocontract.The general characteristic of taxpaying is the co-existence of paying in cash

and in kind,mainly robot (labour service). Inmost places the free contractedpeasantsbesidespayingtheleasealsopaidtaxinkind.Comparingtheamountoftaxespaidinthecountybeforetheurbaryreformandtheamountdefinedbytheunifiedurbarium,wecanseethatinmostplaceslesstaxhadbeenpaid,oritsextenthadnotexceededsignificantlytheratecontainedintheurbaryof1767.Nevertheless, complaints because of increasing burdens only in few peasants’declarations are mentioned.

175


FesteticsGyörgyarcképe(VasárnapiÚjság,1899)

1. úT A BIRTOK vEZETÉSÉIG (1755−1782)

FesteticsGyörgy a befolyásos főúr, Festetics Pál első fiaként született Ságon,1755.december31-én.MáriaTeréziamagyar-ügyekkelkapcsolatoslegfontosabbtanácsadójakéntapjarengeteghivatalielfoglaltságamiattédesanyja,BossányiJu-liannafelügyeltelegidősebbfianeveltetését.AbécsiTheresianumban1768−1775 között tanult, itt ismertemegkésőbbisógorát,SzéchényiFerencet.Apjaakara-

fESTETICS GYöRGY,A TUDATOS BIRTOKGYARAPíTó

LUKÁCSGÁBoR–TÓTHÉVA

176


tánakmegfelelőenanémetésmagyartörvényeketiselsajátította,tanáraivoltakÜrményi Józsefkancelláriai tanácsosésMajláth Józsefkésőbbiállamminiszteris.Amagyarnyelvtökéletesismeretemellettkitűnőenmegtanultlatinul,franci-áulésnémetülis.ATheresianumelvégzéseután–apainyomásra–hivatalnokipályáralépett,1776-banapestipénzügyiigazgatósághozkerült,aMagyarKama-ránálpedigközigazgatásiismereteitbővítette,majd1777áprilisábanszámfölöttitanácsosikinevezéstkapottahorvátkirályitanácsnál.Agyakorlatmegszerzéseután–szüleiakaratánakmegfelelően–magasrangúállamihivataltkellettvolnaszereznie,denemvonzottaahivatalnokélet.Aküszöbönállóbajorörökösödésiháborúmiatt1778-banúgydöntött:belépaseregbe,aháborúbangyorselőrelé-pésreszámított.1779-benfőhadnagylett,ésMáriaTeréziakamarásnaknevezteki.Aharcokgyorslezárultátkövetőenáthelyezésétkérte,Galíciábanmásodkapi-tánykéntszolgált,deállomáshelyétnemkedvelte,ezértátvezénylésétkértemásikezredbe.Akatonaiszolgálatbansemhanyagoltaelakultúrátésműveltséget,Szé-chényiFerencnekírtleveletanúságaszerintmárgyűjtöttea„vegyes”könyvtárát.Édesapja,FesteticsPálnembővítetteolyannagyterületekkelabirtokot,mint

apja,FesteticsKristóf,illetvenagyapja,ennekokanyilvánabécsimunkamellettaz,hogycsupán1768−1782közöttálltabirtokélén.FesteticsKristófakastélybővítésemellettkórházat,gyógyszertáratalapítottésnagyterületekkelbővítetteazuradalmait.Fia,FesteticsPálcsupánnéhánykisebbtelepülésenvásároltbir-tokrészeket,illetveKeszthelyenvásárolttelkeket.AFesteticsKristófáltalmegvá-sároltKeszthelyttovábbfejlesztette(plébánia-templomfőoltára,Szentháromságszobor),mesteremberekettelepítettide,támogattaabalatonihajózást,bővítetteakastélyt(többekközöttlevéltárral),ésazoktatásügybenismaradandótalkotottakeszthelyigimnázium1772-esalapításával.Végakarataazvolt,hogyamajorátustfelkellosztanifiaiközött,végrendeletébenkiemelte,hogynemabirtoknagysá-gátnövelte,hanemannakjövedelmeitbővítette,amikétharmaddalnagyobbvolt,mint amikor átvette őket.1

FesteticsGyörgy örökségéről így vallott apósának: „édesapám sok ellenségek közt árván hagyott, jószágaim mind az rossz gazdaság miatt, mivel magam ele-gendőképen nem értem és odahaza nem lakhatom, mind pedig a török által és az nagy adósságok terhe alatt veszendőbe fognak menni. (…) olyan ínségben vagyok, hogy végső romlásomra sietni fogok, hacsak nem találok olyan igaz barátot, aki biztos tanácsaival igazítson s jószágomban az tolvaj, pazarló cselédeimet zabolá-ban vezérelje.”2

1 szaBó, 1928. 193.2 szaBó, 1928. 218.

177


2. A BIRTOKvEZETő KATONA (1782−1791)

FesteticsGyörgy atyja végakarata ellenére ragaszkodott amajorátus fenntar-tásához,elméletimunkátiskészített:„Magyarázata annak a kérdésnek, vajjon fenntartható-e és milyen módon a mi családunkban a majorátus?”címmel,mely-benkifejtetteamajorátusfenntartásának,illetvefelosztásánakkövetkezményeit,ésolyannyirafontosnakítélteabirtokegykézbentartását,hogyvalamelyiköccsejavárahajlandólettvolnalemondaniazelsőszülöttséggeljárójogairólis.Végülátvetteabirtokvezetését,1782-benmegegyeztek,vállalja,hogytestvéreitkifizeti.1783februárjábanfeleségülvetteSallérJuditot(akivelmárapjaissürgetteahá-

zasságát–sőtannakmeghiúsulásaesetérefiakitagadásátiskilátásbahelyezte).Anásszaltekintélyeshozományjárt.Festeticsanyagihelyzeterosszvolt,hatalmasadósságokatörökölt,ésbirtokánakinspektorameghalt,ezértprogramotkészítetta birtokain folyó gazdálkodásmegjavításánakmenetéről.A javítást azonban aközelgőtörökháborúmiattnemvezényelhettele,1783elejétőlhadszíntérentar-tózkodottazezredével,deaháborúnemtörtki.EkkorátszeretettvolnakerülniaMagyarNemesiTestőrséghez,melyhezSzéchényiFerenc segítségét is kérte.1786-banőrnagy lett, áthelyezték aTestőrséghez ésBécsbeköltözött feleségé-vel, majd 1787 szeptemberében a Graeven-huszárokhoz került. A török ellen1788-banindítottháborúbanahadszínterekentartózkodott,azévnovemberébenalezredessé léptettékelő.Abirtok- és a családügyeitnem tudta intézni, ezértSzéchényiFerencrebíztacsaládját,mígabirtokátöccse,FesteticsJánosvezette.ÉletébenkomolyfordulatothozottaII.Józsefhalálautánösszehívottországgyű-lés,ahováfőrendkéntkapottmeghívót,ésezredétBudárarendeltékaközbizton-ságfelügyelésére.AzországgyűléseléaSzerbiábanállomásozómagyarezredekfőtisztjeifolyamodványtterjesztettek,melybenkövetelték,hogyamagyarsere-geknekkülönhaditanácsaésvezérletelegyen,békébenmindigazországbanál-lomásozhassanak,azidegentiszteketküldjékel.Hasonlótartalmúkérelmetad-takbeaGraeven-huszárezredtisztjeiis,amitFesteticsátdolgozottésa„tekintetesrendek”eléterjesztett(azaláírókköztszerepelttöbbekközöttLaczkovicsJánosis).AzországgyűléshezintézettfolyamodványmindenrészletéértvádatemeltekFesteticsellen,akitII.LipótBécsberendelt(aholatitkosrendőrségmegérkezé-sétőlfogvafigyelte,desemmigyanúsatsemtapasztaltviselkedésében).Akihall-gatások során katonaként és nem Budára idézett nemesként kezelték, a beadvá-nyátfegyelemsértéskéntésnemtervszerűpolitikaicselekedetkéntfogtákfel.Abüntetőeljárásvégénakövetkezőhatározatszületett:„Festetics alezredest 14 napi fogsággal kell büntetni és ennek kitöltése után erőteljes és határozott rosszallást kell neki kapnia szolgálat-és rendellenes viselkedéséért, a parancsnokság alól pe-dig fel kell menteni”.Azországgyűléskomolyfelháborodássalvettetudomásuladöntést,akirályhozintéztekfeliratot,hogyafolyamodványtaláírótiszteketneérhessebántódás.Festeticsgrófa14naposfogságtöbbszörimeghosszabbítása

178


utánabeadványmiattfogvatartotttöbbitiszttelegyüttszabadult,majdmegren-dült egészségi állapotára hivatkozva kérte, hogy hazatérhessenMagyarország-ra,deehheznemjárultakhozzá,Brüsszelberendelték,ahol1790karácsonyátólállomásozott.A francia forradalom„közelsége”miattnemnézték jó szemmel,ezért 1791 februárjában Bécsbe rendelték szabadságra, de mire a császárvárosba érkezett,máramilánóidragonyosokhozvezényelték.Felettesekedvezőjelenté-seketküldöttviselkedéséről,ésFestetics,valamintfeleségeiskérelmetadottbealeszereléseérdekében,amitengedélyeztek,így1791májusábanhazatérhetettMagyarországra.

3. A BIRTOKvEZETő MECÉNáS (1791−1819)

3. 1. a birtok gazdasági fejlesztése1791májusábanFesteticsGyörgyaz„ekevaséscsoroszlya”mellévonultvissza,

birtokainakközpontiuradalmába,Keszthelyreköltözött.Az1791.éviXXXII.tör-vénykimondta:II.Józsefprivilégiumaicsakakkorérvényesek,haazokatLipótismegerősíti.FesteticsImreésJánosugyanbiztosakvoltakabban,hogyItáliábólhazatértbátyjukmárkérvényezteazuralkodótólahitbizománymegerősítését,dekezdeményezték a birtokok felosztását. 1791. június 30-án visszavonták az 1782-es egyezséghez való hozzájárulásukat,mondván: akkor fiatalságukmiatt nemláttákbeacselekedetükfontosságát.Anyjukhozzájárulásátismegszerezték,akiszabadkezetadottgyermekeinek,deazttanácsoltafiainak,hogyazügyetválasz-tottbíróeléterjesszék,őkazonbanakirályhozfolyamodtak,ésarrakérték:neerősítsemegamajorátust.Meglepetésselértesültekakancellária1791.augusztus4-énkeltválaszábólarról,hogybátyjukmégnemiskérteahitbizománymegerő-sítését.Aperesúthosszúságamiattanyjuknaksikerültatestvéreketmegegyezés-rebírni.Az1792.február22-énkeltmegállapodásszerintFesteticsJánosésImrevisszavontákakirályitáblánindítottpert,cserébenbátyjukamárkifizetettössze-sen400000forintonkívültovábbi300000forintot,illetőlegannak5százalékoskamatátfizetitestvéreinek;átengedteImrénekaSomogymegyeiSimonyifalut,melynekértékebeleszámítottafentiösszegbe.Afentiszerződésazonbannemlé-pettéletbe,mertpárhónappalkésőbbújabbtervmerültfel.FesteticsGyörgyaké-résekhatásárakésznekmutatkozottarra,hogy2840000forintlefizetéseeseténtestvérei javára lemondjon a majorátusi birtokokról, mivel „igen jó alkalma volna a földvásárlásra”.Atestvéreknemelégedtekmegezzelamegoldással,ismétpertindítottak,melyvéglegesdöntésthozottazelhúzódóügyben.Azegyezségamárkifizetett 200 000−200 000 forinton felül ismét újabb 15 000−150 000 forint fize-tésérekötelezteFesteticsGyörgyöt,ésa lánytestvérek járandóságát is felemelte40 000−40 000 forintra. A nemesi ellenzék oldalán álló gróf adósságai ekkoriban már 1 662 ezer forintra rúgtak.

179


FesteticsGyörgy1782−1790között–apjáhozhasonlóan–kisebbvásárlásokkalgyarapítottabirtokait,többekközöttSármelléken,Parragon,Kemenden,Csurgón,Ságon,Sopronban,Vasváron,Egregyen.Életénektalánkétlegmozgalmasabbévé-ben(1790−1791)kétrendkívülfontosvásárlássalgyarapítottaamajorátust:Csák-tornyát1607413FrtésSzalkszentmártont294654Frt-értvettemeg.Pestentöbbházatvásárolt,1794-benvettékfelavárospolgáraiközé.1812-ből származikazakimutatás,amelybenösszegeztékaFestetics-vagyon

gyarapítását:vásárlás: 4 003 566 Frt,ebből birtokvétel: 2 344 403 Frt, jobbításokra: 190564Frt, meglévőjogokkiegészítése: 1294267Frt.3

Akirálytól1813-banmegerősítéstkértöröklöttbirtokaiban,amit1817-benka-pottmeg.Abirtokterületénekbővülésetermelésiszempontbólazallodiálisvetésterület

ésabetakarítotttermésmennyiségváltozásávalszemléltethető(1.táblázat).

1. táblázat:AFestetics-birtokallodiálisvetésterületeésbetakarítottterménymennyisége

Év Allodiális vetésterület (hold) Termés mennyiség (köböl)

1785 8405 58 749

1790 10 410 69 010

1794 13 180 88 798

1797 11 091 80 601

1801 10 373 84 737

1807 10 789 65 610

1813 12 564 99 175

(Forrás: MOl FCsl. P 235/147. I-XIX. füzet.)

A jelentősvetésterületbővülésbenkiemelt szerepet játszottCsáktornya, aholnagyságrendileg 2300 hold allodiális területen vetettek, illetve az 1200 holdasszalkszentmártoni terület is mérvadó volt.Abirtok állattenyésztése szintén jelentős fejlődésnek indult FesteticsGyörgy

idején(2.táblázat).Ötesztendőadataitmegfigyelvelátható:azállatállományon

3 szaBó, 1928. 299.

180


belülaszarvasmarhákszámanemváltozottlényegesenazegészbirtokon,ugyan-akkorakétújuradalombanjelentősenbővült.Asertésekszámajelentősencsök-kent,mígajuhokétöbbmintduplájáranőtt.AlovakszámaSzalkszentmártonbancsökkent,mígateljesbirtokonésCsáktornyánisnövekedett.

2. táblázat:A Festetics-birtok állatállományának változása

Év Szarvas-marha Sertés Juh Ló

Szalkszent-márton

1790 114 71 1690 86

1797 210 0 4140 5

1805 78 0 5980 2

1813−14 246 0 7584 6

Csáktornya

1791 397 183 4850 8

1797 259 27 4247 19

1805 202 0 5814 14

1813−14 521 0 10 680 51

Teljes birtok

1785 2485 3047 24 960 229

1797 2188 2155 32 288 217

1805 3079 709 54 925 351

1813−14 2412 776 66 572 485

(Forrás: MOl FCsl. P 235/147. I-XIX. füzet.)

Fontosmegemlíteni,hogyaszalkszentmártoniuradalomban100egészhelyesjobbágylakott,345házvoltmegtalálható,azallódiumonévesszintentöbb,mint12000naprobotmunkavoltfelhasználható.Csáktornyán545egészhelyesjob-bágy,1868ház,éscsaknem75000robotnapothasználhattakfel.Abővítéselőttabirtokonösszesen1096egészhelyesjobbágy,2944házbanéltés136000naprobot felhasználásáravolt lehetőség.Abővítés ebből a szempontból isnagyonfontosvolt(1770egészhelyesjobbágy,5404házés229213naprobot).Abirtokterületénekgyarapításamellettannakgazdálkodásátismegújították.FesteticsGyörgyabirtokánakgazdálkodásáról1782-benkészítettmunkájábana

birtokvezetőjérőlszólvakiemelte,hogyagazdálkodástovábbvitelénésmegjaví-tásánfelüligyekezzékokoséscélszerűjavításokattenniajövedelemszaporításá-ra,pontosanszámoljonelagazdatisztekkel.Sokáignemtaláltmegfelelővezetőt,

181


viszontamikora„A’SzorgalmatosMezeiGazda”tiszteletpéldányátkézhezvette,azt „hévvel olvasta át s mire a végére ért, addigi jószágigazgatója kegyvesztett is lett előtte. azonnal meghívta Nagyváthyt a fényes állásba. Szeszélyes, hirtelen lel-kesedésében krőzusi szerződéssel kínálta meg”.4 A szerződés anyagi részleteiről érdemesmegjegyezni,hogya„Director”fizetésemagasabbvoltavilághírű,Ester-házyaknálszolgálóHaydn„Kappelmeister”évijárandóságánál.FesteticsGyörgy1792. július 1-én kiadta „a gazdaságnak közönséges igazgatására Keszthelyen fel-állíttatott Oeconomica Directionak rajzolatja”munkáját,melyalapjánalakultmegaközpontibirtokigazgatásiszerv,aDirectio.5 Az új szerv első ülésén 1792. július 6-ánmegjelent„NagyváthyDirectorúr”,akimárvalószínűlegírtakövetkezője-lentősművét,„Közönséges Instructio a Mltgos tolnai Gróf Festetits György Kirá-lyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl” címmel.6 A jószágkormányzó gazdatisztjeinek szánta továbbképző művét, azüzemszervezés hazai történetében elsőként,mivel helyesen felfedezte, hogy ajárhatóútabirtokgazdálkodásának,vezetésiés számviteli rendszerének teljesmegreformálásavolt.Gazdaságszervezőiésvezetőitevékenységesoránalapnakakormezőgazdaságitermelésiszínvonalánakmaximáliskihasználását,afeudálisjáradékok racionális felhasználását tekintette.Rendkívül fontosnakvélte a „ter-melés hatékonyságának növelésében (…) a szakmunkások, majorosok és béres-gazdák képzését”.7Külföldönszerzetttapasztalatai,amodernszakirodalombanszerzettolvasottságaalapjánrájöttarra,amit„világhírű kortársa a német thaer albert rendszeresen fejtett ki, hogy a robotszolgáltatásokra felépített, hagyomá-nyos gazdálkodású, hűbéres eredetű nagybirtok sem vonhatja ki magát a teret foglaló pénzgazdálkodás hatása alól, s akarva nem akarva kénytelen kapitalista vállalattá alakulni”.8

A korábbi gyakorlattól merőben eltérő módszerek, eljárások eredményes al-kalmazásaérdekében–arendszeresszámadás,afegyelmezettéspontosgazdál-kodás,atervszerűvezetésitevékenységmegvalósításáért–átkellettképeznieabirtokrégigazdatisztjeit.Apálcáshajdúkésajobbágynyúzóbotosispánoknemtudták a reformotmegvalósítani, ezértNagyváthymeggyőzte Festeticset arról,hogy az uradalom tisztjeinek képzésére agrártanintézetet alapítson – ilyen té-renaleghíresebbalkotásaa„Georgicon” volt. Az intézmény jól mutatja Festetics Györgytörekvését–olyanfejlesztésekbengondolkozott,amelybirtokainakésamagyarságnak egyaránt jó szolgálatot tesznek.

4 Borotvás Nagy, 1942. 41—42.5 iváNyi, 1946. 186.6 vörös, 1961. 375. 7 für, 1985. 442. 8 Borotvás Nagy, 1942. 43.

182


3. 2. oktatási fejlesztések a birtokonEurópaelsőrendszeresenoktatófelsőfokúmezőgazdaságifőiskoláját1797-ben

alapítottákKeszthelyen.Nagyváthyszerepenagyonkérdésesazalapításban,deszellemihatásavitathatatlan,mivelakorábbimunkáibanrendszeresenkifejtetteszakiskoláklétrehozásánakszükségességét,ígyvalószínű,hogyőadtaatanácsotaGeorgikonalapítására.ATudományosGyűjteményszerint„ezen két nagy lelkek (Nagyváthy és Festetics) egyesült erővel (…) tiszteket nevelő intézetről kezdének gondoskodni”.9 Az 1840-es évekbenúgy tartották, hogy az intézmény „első el-rendezője a derék Nagyváthy volt”10, az 1870-es évek végén már „az alapító gróf Festetics György után, legközvetlenebb tényezője”- ként tartották számon, „az ura-dalmak főigazgatásával együtt Nagyváthy volt ezen tanintézetnek is igazgatója”11, aXIX.századutolsóévtizedénekszerzőjeszerint„9 hónapig volt igazgatója e tan-intézetnek”.12NagyváthyKálmánhivatkozottNagyváthyönéletrajzára is,mely-benszerepelt,hogy„ő, Nagyváthy János adta Festetichnek a tanácsot a Georgikon felállítására, miután nem bizonyult elegendőnek (…) Instructio és Circularé utján való tanitása. tehát a Georgikon szellemi alapítója Nagyváthy volt”.13Borotvás–Nagy szerint „Nagyváthy rábeszélésére tehát 1797-ben minden más európai ál-lamot megelőzve nyitotta meg Festetich gróf a keszthelyi Georgicont, földrészünk első rendszeres gazdasági szakiskoláját”.14Azintézménybenhivatalosannemis-merték elNagyváthy szerepét az alapításban,de1801-tőlhaláláig aGeorgikon„assessora”volt.AGeorgikonKarjelenlegifőépületénekelőcsarnokában,azala-pítógrófszobrátóljobbra,Nagyváthyemlékére1955-benállítottemléktáblánazáll,hogyőjavasoltaazintézményalapításátagrófnak.Nagyváthy közreműködésével alapította az első somogyi „oskolát” – a refor-

mátusgimnáziumot–CsurgónFesteticsGyörgy.Azintézményalapkőletételére1795.április30-ánkerültsor,majdalíceum1798-bannyitottamegkapuját.15 Az intézményésakisváros történetében is fontosszerepet játszottNagyváthy,hi-szenKeszthelyrőlCsurgóraköltözött,aholcsaknemnegyedszázadonátfigyelem-melkísérteazintézményműködését,ésreformátustemplomépítésétiskezde-ményezte,mely1796-bankészültel.Nagyváthyagimnázium„világiinspektora”volt,azintézményműködésifeltételeitbiztosította,ésellenőrzőszerepeisvolt.Kapcsolatbakerültakornagyköltőjével,azotttanítóCsokonaiVitézMihállyal

9 Tudományos gyűjtemény, 1824. XII. sz. 67.10 Magyar gazda, 1842. 759.11 galgóczy, 1879. 62.12 Nagyváthy, 1891. 23—24.13 Nagyváthy, 1891. 20.14 Borotvás Nagy, 1942. 46.15 fehér—kurucz—zsiDi , 1996. 71.

183


(nevétmaareformátusgimnáziumviseli),akivelmeglehetősenhűvösviszony-ban volt.16

A gazdasági sikerekkel párhuzamosan kettejük korábbi bizalmas barátságaazonban megromlott.17Néhányforrásagróftermészetévelmagyarázzaviszonyukmegromlását,másokkettejüktársadalmihelyzetének,nézeteiknek,éselveiknekkülönbözőségét hozzák fel annak okául – valószínűleg minden véleménybenlehet igazság.Lázár szerint a származásukkülönbözőségemiatt„egyre jobban kiszélesedett az osztályhelyzet teremtette szakadék. a gróf a Martinovics-féle moz-galom után mindinkább elhidegült a plebejusi Nagyváthytól; egy jelentéktelennek tűnő incidens után összeszólalkoztak és ennek folyományaként Nagyváthy szerző-désének letelte után Csurgóra költözött”.18

Azországospolitikaiszíntérenkomolyváltozásokkövetkeztekbe,ezekissze-repetjátszhattakFesteticsdöntésében.Az1790-esévekközepénazegykorijozefi-nistaértelmiségtagjaiamagyarpolgárinemzetkialakulását,társadalmiátalakulásreformjátpróbáltákkialakítani;miközbenmagyarcsapatoka francia forradalomellenharcoltak.Az1794nyarátólkezdődőkihallgatásokbantöbbszörfelmerültagrófneveis,deperbefogásáhoznemvoltelegendőok.AletartóztatásokrólszólóhírekrereagáltZalavármegyeis,alázatoshangú,deamagyarnemesijogotsértőeljárásellentiltakozófeliratotküldöttanádornak,melynekvéglegesformábaön-tésébenFesteticsGyörgyrésztvett.A franciaseregek1796-ossikereiutánegyrevalószínűbbneklátszott,hogyazországnyugatirészehadszíntérréválik,ezértazországgyűléselrendelteanemesifelkelést.Akirályiparancsot1797áprilisábanol-vastákfelZalamegyeközgyűléseelőtt.TöbbekközöttFesteticsgrófisazonavéle-ményenvolt,hogyafelkelésmegkésett:ugyanisharegulárisseregekkelsemtudtákmegállítaniafranciákat,akkoragyakorlatlanfelkelőkkelsemtudják,ígyfeleslegesvérontásnakéspusztításnakítéltékmegafelhívást.Amegyevéleményétújraagróffogalmaztameg,melyszerintakért1000lovasés1000gyalogoshelyett200−200 lovastésgyalogostszavazottmeg,ezzelismétösszeütközésbekerültabécsiud-varral,aholaztsértőnektalálták,abesúgókjelentéseiésajegyzőkönyvekalapjánvizsgálatot rendeltek el. Az uralkodó, I. Ferenc a grófot okolta mindenért, az ügyet jelentésekalapjánnovemberbentárgyalták.1798áprilisábankeltkirályileiratsze-rint a főispánt leváltották, a táblabírák sorából sokakat eltávolítottak, Festeticsetpedigmegfosztottákkamarásiminőségétől,éskitiltottákBécsből.TalánemiattiskapórajöttFesteticsnek,hogyanemesiellenállásésamagyarnemzetésnyelv,amezőgazdaságügyénekegyikfelkarolója,NagyváthyelhagytaKeszthelyt.Abirtoka „Közönséges Instructio”ésNagyváthyreformjaihatásáragazdaságilagmegfelelő-enműködött,ígyFesteticsgrófiskönnyebbszívveldönthetettazújszerződéstől

16 horváth, 1992.17 Nagyváthy, 1891. 16.18 lázár, 1955. 253—254.

184


valóelállásról,ésbőkezűenláttaeltávozófőtisztjét.Nagyváthy40holdföldet,12holdrétetkapottegytagban,emellettévente12ölfátiskiutaltakszámára,éshá-zatiskapott;ésmégaztiselőírták,hogyaházelsőszobájánakpadlójátdeszká-valkellettellátni,ésatelketbekellettkeríteni.AGeorgikonbicentenáriumiköteteszerint „a szabadkőműves Nagyváthy, számos röpirat szerzőjének jelenléte Keszthe-lyen több hátránnyal, mint előnnyel járhatott volna Festetics kultúrpolitikai vállal-kozásai szempontjából”.19AkönyvelőszavaszerintNagyváthy-t„Festetics György jószágkormányzónak hívott meg birtokaira, akinek tanácsára, tessedik Sámuel út-mutatásait figyelembe véve alapította meg a Georgikont”.20 A gazdasági szakiskola létrehozásamellettNagyváthy-nakelévülhetetlenérdemeivoltakabirtokgazdálko-dásmegújításában,„távozása után a grófi uradalmakban sok ideig azon kezelési rendszer, azon tiszti utasítás volt érvénybe, melyet ő alapított meg, s a számadási és számonvételi módozat félszázadnál túlélte „alapjaiban” távozása idejét”.21

FesteticsGyörgyNagyváthytávozásautánisfolytattaamagyarkultúraoktatá-sonkeresztültörténőfejlesztését.Keszthelyen,majdSopronbanállítfelnemesikonviktust.Agróf1799-bentámogattaakirálypénztkövetelőfelhívását,ésabirtokainát-

vonulóseregeketiselláttaélelemmel,ezért1800-banbüntetésébőltöröltékazud-varban való megjelenés tilalmát. Amikor a császár 1802-ben újabb katonákat kért amagyaroktól,azországgyűlésenismételőkerültamagyarvezényletinyelvésamagyarseregkérdése,ámevitátólakorábbitapasztalataimiattFesteticstávoltar-tottamagát,és30000forintotajánlottfelkatonaiakadémiaalapításánakcéljára,majd1807-benaLudovikaAkadémiafelállításáraingatlanaijövedelménekhato-dát,ésingóságainakszázadátajánlottafel;azintézményegyévmúlvalétreisjött.Festetics György számára a nemesi ellenzék oldalán történt szerepvállalása

miattazországospolitikaicselekvéstérbeszűkült,azonbanfelkaroltaamagyarnyelv „kiművelésének” ügyét, Széchényi gróffal karöltve támogatta a „Hadi és Más Nevezetes történetek”címűlapot,illetveannakfolytatásáta„Bécsi Magyar Hírmondót”. A „Magyar Játék Színi társaság” részéresógorával,SzéchényiFe-rencceltöbbalapítványttett.KármánJózseflapját,az„Urániát” támogatta, ő volt alapbanemlített„ismeretlenhazafi”,akiNagyváthyJánosközvetítésévelanyagi-lagtámogattaalapelindítását.AMagyarMinervasorozatotistámogattaanyagi-lag,ésPetheFerenclapját,az1814-beninduló„Nemzeti Gazdát”azelőfizetésidíjtöbbszörösévelsegítette.Akésőbbiekbenisszívénviselteamagyarkultúraügyét,iskolákatalapított.1801-benelköltözöttKeszthelyrőlfelesége,ekkortólcsakabirtokaiigazgatásá-

nak,ésazáltalaalapítottintézményekfelvirágoztatásánakélt.Többolyankölt-

19 fehér—kurucz—zsiDi, 1996. 75.20 fehér—kurucz—zsiDi, 1996. 7.21 Nagyváthy, 1891. 19.

185


ségesberuházástisvégrehajtott,amelyeknemcsaksajátjövedelmétnövelték,ha-nemaköz„hasznát”isszolgálták.Ezekközétartozottaz1797nyaránaBalatonrabocsátott3000mázsasúlytelbíróhajó,melynekközvetlenhasznaakorabeliúj-ságokszerintaBalatonmenténasószállításiidejénekésáránakcsökkenésevolt.1798-banaBalatonmellettimocsarakfelszámolására12000akóvizetlecsapolóhollandiszélmalmotállítottfel.országos hírű gyógyfürdővé kezdte tenniHévízt, 1801-es újságokban hirdet-

ték először „Gutten József, orvosdoktor” Hévízfürdőjét. A tó balatoni lefolyójaekkoribanhárommalmothajtott,aminélgyorsabblefolyásésazeliszaposodásmeggátlásánakérdekébencsatornáztatta.Akastélyfőépületétátépíttette,ésmeg-hosszabbítattaazzalaszárnnyal,amibenmaakönyvtárvan.Akönyvtárberende-zésétőmagakészíttetteel,egy1802-benmegjelentfolyóirat8000kötetrebecsültekönyvtáránaknagyságát.1809-benakastélyelőttirégiplébánia-templomotlebontották,ésaferencrendi

templomottettékplébániává.AkastélybanekkorkápolnátépíttetettSzentZsófiatiszteletére;aveszprémipüspök1812augusztusábanadottengedélytamisézésre.AnagylelkűmecénásutolsójelentőskulturáliscselekedeteaHelikoniünnep-

ségekmegszervezéseéslebonyolításavolt.1816-tólazuralkodónévnapjánama-gyarirodalmiéletkiválóságaiKeszthelyentalálkoztak.Abécsiudvargyanakvá-sánakleszerelésére időzítettékazuralkodónévnapjáraa fesztivált.Akulturáliséletnagyságainaktalálkozójaarraiskitűnőalkalmatadott,hogyszámoskortársmegbékélhetett az addig különcnek, és ellentmondásos személyiségűnek tar-tottgróffal.AzelsőHelikonutánírtaBerzsenyiDánielKazinczynak:„Midőn egy olyan ember, kinek jövedelme 3 millió körül van, egy ily ünnepre 30 000 forintot költ, az semmi, de nem semmi az, midőn az ősz Festetics a szegény Berzsenyinek az utcára kalap nélkül eléje szalad. Oly népnél, ahol a nyelvet és a poétát lenézik, Festetics nagy ember, vagy ami még több, jó ember.”Anyelvújítás„apostolának”,Kazinczy Ferencnek a viszonya Festeticcsel korábban nagyon megromlott, azon-banakortársai(HorvátÁdám,Berzsenyi,stb.)általaHelikonróleléfestettképmiattaztírtaRumyKárolyGyörgynek:nemszeretnemeghalni,„míg Keszthelyt és az ottani apollót” nem látta.Európaelsőagrár-felsőoktatási intézményének,az időközbenországos intéz-

ménnyé szerveződött Georgikon alapítójának különös értékkel bírt a költők-től származó elismerés. Az 1797-ben furcsa körülmények között elbocsájtottNagyváthyJánossalistalánekkorbékéltmegagróf.Nagyváthytöbbelőadásttar-tottaHelikoniünnepségeken(ígyaperuiésa„VirginiaijóillatúDohánytermesz-téséről”), és érdekes tény,hogy azutolsó, 1819. éviHelikoniünnepélyt „végülNagyváthy Jánosnak„a magyar földes- és zászlósurak eredetéről és mivoltáról” szóló felolvasása zárta be”.22

22 szaBó, 1928. 293.

186


„a Hazai és Külföldi tudósítások” 1819.március 10-i száma arról adott hírt,hogyFesteticsgrófa„guta ütés által tellyes elgyengülése miatt ágyban fekvő beteg lett”,ahalál1819.április2-ánvetettvégetaszenvedéseinek.Egyesforrásoksze-rintahaláloságyán,megannyikönyveközüléppenNagyváthy„a Szorgalmatos Mezei Gazda”címűművéthozattaelő,ésadtafia,Lászlókezébe,hogyazazok-banleírtakszerintkormányozzauradalmait.23 Más vélemény szerint a gazdasági felügyelőjének ajánlotta a gróf: „bőv tudományáról és nagy érdemeiről világszerte esmeretes Festetics már az alkonyodó napjaiban a’ könyvtárából ezt kihozatván, a’ Gazdasági tudományokban egyéberánt is igen jártas és derék Inspectorának kü-lönösen ajánlotta”.24

4. öSSZEGZÉS

FesteticsGyörgymunkásságaareformkoridejéniskiemelkedőlettvolna;cse-lekedeteivel jóval megelőzte korát. Festetics a birtokai felvirágoztatása mellett a „közjóért”isképesvoltcselekedni,iskolákatalapított,támogattaaművészeket.Festetics György a birtokait szisztematikus munkával, gazdasági és kulturálisszempontbólegyaránttudatosanfejlesztette.Családjatörténeténeknemővolta„legbefolyásosabb”tagja;katonaiéspolitikaipályánsemértelolyansikereket,mintősei,ámígyisőacsaládlegkiemelkedőbbszemélyisége.Kortársa,aköltőBerzsenyi Dániel véleménye a grófról jól jellemzi nagyságát „mert olly dicső épü-letnek rakta le talpköveit, mellyet csak a Haza omladéka temethet el”.Azéletpá-lyájaaztmutatja:afelvilágosodásésareformkorhatáránisvoltakmárnagyszerű,amagyarnemzet,anyelvésakultúra,valamintahazagazdálkodásánakfejlesz-téséértélni-halniképesszemélyiségek.

IRODALOMJEGYZÉK

Ifj.BartaJános: MezőgazdaságiirodalmunkaXVIII.században.Bp.,1973.

Ifj.BartaJános: Atizennyolcadikszázadtörténete.Bp.,2000.

Borotvás Nagy Sándor: Nagy magyar gazdák. Szeged, 1942.

23 Nagyváthy, 1891. 57.24 Tudományos gyűjtemény, 1824. XII. sz. 66.

187


FehérGyörgy—KuruczGyörgy—ZsidiVilmos: Georgikon200.EmlékkönyvaGeorgikonalapításának200.év-

fordulójára.Keszthely,1996.

FürLajos: NagyváthyJános.In.:Agrártörténetiéletrajzok.1985.437—442.

GalgóczyKároly: NagyvátiJános.In:AzországosMagyarGazdaságiEgyesületEmlékkönyve.Bp.,1879.59—63.

HorváthJózsef: Nagyváthyemlékezete.Csurgó,1992.

IványiBéla: AFestetich-uradalomrégigeometrái.In:TérképtudományiTa-nulmányok.1946.271—282.

KállayIstván: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711—1848. Bp.,1980.

KaposiZoltán: Uradalmigazdaságéstársadaloma18−19.században.Bp.,2000.

KosáryDomokos: NagyváthyJános.In:ÉletésTudomány,8.(1953)12.sz.359—361.

KuruczGyörgy: Adósság,hitel,törlesztés:FesteticsGyörgypénzügyihelyzete1782és1818között.539−565.In:Századok,140.(2006)3.sz.,539—565.

KuruczGyörgy: Kényszer és szolgálat: Portrévázlat Festetics Györgyről. In:Századok,140.(2006)6.sz.,1341—1375.

KuthyFerenc: NagyváthyJános,ahaladókisgazda.Csurgó,1943.

LázárVilmos: Nagyváthy János emlékezete.MTAAgrártudományiosztályKözleményei.Bp.,1955.3—4.

MagyarGazda.Buda,1842.759—760.,1860.26.sz.

NagyváthyJános: ASzorgalmatosMezeiGazda.Pest,1791.

NagyváthyJános: „KözönségesInstructioaMltgosTolnaiGrófFestetitsGyörgyKirályi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaság-nakrendjénkeresztöl”.Kézirat.Keszthely,1795.

188


SágiKároly: Adatok Festetics György munkássága értékeléséhez. Vesz-prém,1967.

SzabóDezső: AHerczegFestetics-családtörténete.Bp.,1928.

TudományosGyűjtemény.1824.XII.kötet,65—69.(NagyváthyJánoséleterövidleírása)

NagyváthyKálmán:NagyváthyJánosélete.Pozsony,1891.

VasárnapiÚjság,46.(1899)38.sz.,634.

VörösKároly: FejezetekNagyváthyJánoséletéből.In:AgrártörténetiSzemle,(1961)9—31.,371—408.

WellmannImre: AmagyarmezőgazdaságaXVIII.században.Bp.,1979.

György festetics the self-conscious estate developerby Gábor Lukács – Éva Tóth

In our studywe examine the life ofGyörgyFestetics, howhedevelopedhisestatesbetween1782-1819. First of allwe show the changes in the sizeof themanor inaquarterofacentury(1782—1807),butwedonotonlyexaminethegrowthof thenumber, functionsandincomeof theestatesandchangesof theagriculturalproductsbutwealsoshowtheeducationalandculturalinnovationsandtheirinfluences.

189


Azalábbiakbanazegyiklegnagyobbhazaihitbizomány,mégpedigagróf,majdhg.Batthyány-famíliakezébenlévőhitbizománycsaknemkétszázévestörténe-ténekterületiésgazdaságiváltozásaitpróbáljukbemutatni.Írásunkapropójaegyérdekesnek tűnő jelenség. Az említett hitbizománymagalapításakor, 1746-banmintegy 80 000 hold volt, ám amikormegszűntműködni (1945-ben), akkor ahitbizományikötöttségbenlévőterületmárcsak14000holdattettki.1 Tanulmá-nyunkban arra keressük a választ, hogy egy „mozdíthatatlannak vélt” hitbizo-mányterülete200évalattmiértéshogyancsökkentle.

A HITBIZOMáNY LÉTREHOZáSA

ABatthyány-família tagjaia17−18. században fontos tényezőivoltakahazaipolitikaiésgazdaságifolyamatoknak.Asokatkatonáskodófamíliatagjaia17.szá-zadsoránegyrenagyobbföldeketszereztek.AtöbbágonleszármazófamíliábólfőlegBatthyányII.Ádámésfelesége,StrattmannEleonóravásároltfölnagyonsokuradalmatavolthódoltsági területen.Amikor II.Ádámgróf1702-benmeghalt,akkormárazegyiklegnagyobbmagyarországiföldbirtokosnakszámított.FöldjeidöntőrészbenaDunántúlonfeküdtek,dehorvátországiésszlavóniaiterületekenis jelentős uradalmakkal rendelkezett. De nemcsak a vérzivataros idők adtak le-hetőségetaföldekszerzésére,alkalmasvolterrea18.századidőszakais.Külö-nösennagyszerepjutottebbenafolyamatbanII.ÁdámkétfiaközülLajosnakésKárolynak. BatthyányLajosgróf1696-banszületett.Apjáthatéveskorábanelvesztette,a

továbbiakbananyjanevelte,akinemházasodottújra.2Lajosgrófhivatalipályafu-tásaalattszintemindenfontospozíciótelérta18.századközepiMagyarországon.Akamarás,valóságosbelsőtitkostanácsos,főpohárnokmester,azAranygyapjas-RendvitézeésaSzentIstvánRendnagykeresztesecímetszerzőgróftízévigZala

A HITBIZOMáNYI MűKöDÉS NEHÉZSÉGEIA PIACOSODáS KORáBAN

KAPoSIZoLTÁN

1 Minden területi egységet katasztrális holdban adunk meg. (1 kat. hold = 1600 négyszögöl)2 zsáMBéky, 2006. 716.

190


vármegyefőispánihelyettese,13évenkeresztülpedigaHétszemélyesTáblarend-kívülivizsgálójavolt.1732−46közöttkancellár,majdpedig1751–1766között(azutolsóválasztottnemzeti)nádorvolt.3

Lajosgrófkiemelkedéséttöbbekközöttazöröklöttföldjeibőlfakadójövedelmeésvagyonahatároztameg.Anyjahalálaután1742-benosztozottmegtestvérével,Károlygróffal azörökség szétosztásáról.Lajosé lett aVasmegyeikörmendi ésintai(kemenesaljai),valamintaDrávántúliludbregibirtok.4Ezekhezazuradal-makhozvettemeg1743-banakincstártól145000forintértakanizsaiuradalmat,majdpedig két évvel később aKanizsamelletti homokkomáromiuradalmat ismegvásárolta.Utóbbikétnagybirtokotegybevonvaegy31000holdaslatifundiu-motalakítottki.5 1747-ben a Baranya megyei sellyei uradalmat vette meg, a csalá-donbelülpedigBatthyányZsigmonddalésImrévelcsereszerződéstkötött,amelyrévénarohonc-szalónakiuradalomisatulajdonábakerült.6 1752-ben vette meg ErdődyLajostólSzőkeföldét31840 forintért.7 1757−59között220000 forintértjutottakisbériuradalomhoz.Az1746. június26-ánkeltkirálynőiengedéllyelakanizsai,azintai,akörmendiésaludbregiuradalombólésKarlovácból,illetveabécsiésbudaiBatthyánypalotábólmajorátust,vagyiselsőszülöttihitbizománytalapított.8 A hitbizomány területét – későbbi adatok alapján – alapján 80000holdra becsülhetjük. 1772 utánKároly herceg révén a hitbizományba bekerülta Strattmann-ágról származó, Ausztriában fekvő trautmannsdorfi birtok is, s a famíliaatovábbiakbanaBatthyány-Strattmannnevethasználta.9

Amajorátusiföldeketafamíliameghatározottöröklésirendszerinthasználhat-ta:ahitbizományalapítólevelepontosanelőírtaazöröklésrendjét.10Azelőírás-

3 A hitbizomány alapítójáról lásd: ziMáNyi, 1962.; kaPosi, 2009.; Mórocz, 2005.4 Károlyé lett a Baranyában lévő sellyei, a bólyi, az üszögi (utóbbiban benne volt a Somogyban

található mozsgói és somodori) uradalom.5 MOL. P 1313. Fasc. 36. Lad. 13. No. 18. Nem egészen egy évvel később a Vasvári Káptalan

előtt beje-gyezték az ügyletet: MOL. P 1313. Fasc. 36. Lad. 13. No. 23.6 Mórocz, 2005. 19. 7 Bakács, 1965. 87.8 MOL. P 1313. Fasc. 139. No. 692—693. 9 Strattmann Eleonóra fiútestvére révén került a Batthyányakhoz a birtok, mivel Strattmann

Viktornak nem volt örököse, így végrendeletében vagyonát lánytestvére, Eleonóra gyermekeire hagyta.

10 MOL. P 1313. Fasc. 139. No. 863. „Halálom után első szülött fiam Ádám következik, vagy ha ő előtte elhal, de fiú utódokat hagy hátra, az ő első szülött fia, aztán annak első szülött fia következik a majorátus birtokában éspedig úgy, hogy míg Ádám elsőszülöttének ágán fiú utódok vannak, ad-dig a többiek a majorátus birtokába ne jussanak; csak ha az egyik ágon nem volnának fiú utódok, háramoljék át a majorátus a másik legközelebbi ágra, mindig azonban az elsőszülöttre. Ha pedig Ádám fiú utód nélkül maradna, örökébe lép második fiam József, ha ennek nem volnának fiú utó-

191


naknagyvoltajelentősége,hiszenazidőksorántöbbesetbenelőfordult,hogynemvoltatulajdonosnakegyeneságifiúörököse,ígyatestvérekágán,vagymégtávolibblévőágonöröklődötttovábbabirtok.Azalapítólevél–némilegszokatla-nul–aztiselőírta,hogyhaahitbizománymindenkoribirtokosanemmegfelelőengondoznáavagyont,akkoravárományosokzárgondnokságotrendelhetnekki.11 Azalapítólevélszerintmindentulajdonosváltáskorpontosleltártkellkészíteni,amelyben a birtokkal kapcsolatos ingóságok növekményét vagy állandóságátrészletesen fel kell tüntetni.12Akezdeti időkbenazapáról fiúraháramlásmiattnemnagyonleltároztak,az1860-asévekbenviszontmártörvényírtaelő,ígyazelső nagy átfogó leltárt 1864−66 között tartották. 1871-ben BatthyányGusztáv1871-benmáregypontosnyilvántartásmellettvehetteátabirtokokat.13

A hitbizomány korántsem ölelte fel Lajos gróf összes földjét. A nagy birtok-szerzőnekszámosolyanuradalmaisvolt,amelyethalálautánfiaifeloszthattak,nemisbeszélveazokrólapénzügyiaktívákról,amelyekakölcsönadottösszegekkötelezvényeibőlálltak.Anégyfiú,vagyisádám, József, tódor és Fülöp 1765 után 2372000 forintra becsült birtokvagyonon, valamint 1468000 forintos kötelez-vényen osztozott meg.14Ahatalmassummátbirtokbanéspénzbenisegyenlőenpróbálták felosztani, deha valakinek földbenkevesebb jutott, akkor aktívábankompenzálták.ALajos gróftól örökölhető vagyonhoz később testvére, az utódnélkülmeghaltKárolyhercegvagyonaishozzácsapódott.Lajosgyerekeiháromuradalmat örököltek tőle, 1440000 forintos összegben.ádám kapta a hercegiranggal együtt Siklóst, Fülöp Bólyt, tódorpedigÜszögöt,mígJózsef birtok nélkül 360000forintot,amitamásikháromtestvéranekikjuttatottföldekutánvoltkö-teles kifizetni neki.15

dai, harmadik fiam Tivadar, ennek is, ha fiú utód nélkül maradna, negyedik fiam Fülöp, vagy az ő utódaik, de mindig az elsőszülöttségi jog figyelemben tartásával. Ha pedig az én ágamból az összes fiú utódok kihalnának, ez esetben kedves testvéremnek: Károly grófnak fi ivadékaira szálljon át a majorátus. Ha pedig ez az ág is kihalna fi utódok nélkül: akkor a majorátus a maga egészében a legközelebbi seniorra s az ő törvényes fiú utódaira szálljon, mindig azonban az elsőszülöttségi jog szemmel tartásával.”

11 kállay, 1979. 83.12 Lásd például: MOL. P 1330. Fasc. 6. No. 585—586.13 MOL. P 1313. Fasc.139. No. 692—693.14 Bakács, 1965. 88.15 Bakács, 1965. 88.

192


A HITBIZOMáNY GAZDASáGI áLLAPOTA A 18. SZáZAD MáSODIK fELÉBEN Kérdéspersze,hogymilyenisvolta18.századmásodikfelébenanégyhitbizo-

mányiuradalom?Haránézünkabirtokoktermészet-ésgazdaságföldrajziadott-ságaira,akkorelégsiralmasképetláthatunk.AzigazgatásiközpontKörmend,ésamellettelévőtelepüléseknagyonkivoltaktéveaRábamindenkoriáradásainak,amelyévrőlévrejelentősföldeketöntöttel;a19.századelejijelentésekszerintafolyómellettakár150000holdisvízalákerülhetett.16LegalábbennyirerosszvoltaDrávaalattlévőterületenfekvőludbregiuradalomhelyzete,hiszenottészakrólegyrésztasokáigszabályozatlanDráva,másrésztazuradalomközpontjánátfolyóBednya, s az északi területeket fenyegető Plitvica volt az árvizek okozója.17 Né-milegmásvoltahelyzeteKanizsánaksamellettelévőtelepüléseknek,aholakétvárosrészköztihatalmasmocsár,–amelynekokozójaazészakrólbefolyóKanizsapatak volt – okozott állandónehézséget.18 Ennekkövetkeztébenazuradalmak-naknagyerőtkellettlecsapolásokra,gátaképítésére,vízelvezetésrefordítani.A18.századközepefeléaháromemlítetturadalombanazösszterületharmadánálnembecsülhetjüknagyobbraazonföldeket,amelyekenvalamilyenmezőgazda-sági termelést lehetett folytatni.JobbvoltahelyzetaSághegyalattfekvőintaiuradalomban,aholnagyrésztárvízmentesmezőkálltakrendelkezésre,ámezazuradalomvoltalegkisebb.Egy18.századvégileírásszerintIntának„…gyönyörű a vidéke, előtte vagyon a Sági hegy, körülötte rétek, szántó földek, szöllős dombok, az Uraságnak alkalmatos kastélyával diszesíttetik”.19

Aföldterületszélesítésemellettszükségvoltamunkáskezekszaporításárais.A 18. század elején az uradalmak lakossága nagyon alacsony volt. A két nagyobb uradalmiköz-pont,KanizsaésKörmendmellettaprófalvasszerkezetalakultkimindenhol.Eztkövetőenazonban jelentős telepítésekkezdődtek, s felgyorsultaspontánbetelepedésis,aminekered-ményeképpenalakosságszámagyorsannőtt.KülönösenKanizsáé,ahol1784-benmármintegy6000-enéltek,mígKör-mendmezővárosmintegy 2500 fős népességgel rendelkezett.20 Ami a különle-gességétadtaa folyamatnak,azanépesebbtelepülésekszabadalmas jogavolt.KanizsaésKörmendcontractualistamezővárosvolt, ami azt jelentette,hogyaföldesúrralkötöttszerződésértelmébenévikétszerialkalommaladóztak,ugyan-akkoraföldesúrivérhatalommegmaradásamellettbelsőügyeikbenszabaddávál-tak,vagyismegindulhatottahelyiönkormányzatifejlődés.21Szinténspecifikuma

16 Ehhez lásd: varga, 1992. 17 ihrig, 1973. 273.; illetve VML. BLHI. Fasc. 19. 1901. év. Vázlatrajz Ludbregről.18 kaPosi, 2011. 122.19 vályi, 1796. 2. kötet. 222.20 Lásd: DaNyi—DáviD 1960.21 A 18. századi kanizsai önkormányzati fejlődésre lásd: kaPosi, 2009. 365—408.

193


nagyobbtelepülésekrebetelepülőzsidóság,ígypéldáulKanizsán1767−71közöttmegháromszorozódottazsidócsaládokszáma.22

A18.századközepénaközpontilagirányítotthitbizománymindegyikuradal-mábankiszélesítettékazallodiálisgazdálkodást.Nőttamajorságigabonaterme-lés:búzát,rozst,zabotésárpátmindenholtermeltek.Aludbregiuradalombanazottaninépességáltalkedvelthajdinátéskölestistermesztették.Afőzeléknövé-nyekközöttbab,borsóéslencsemindenholvolt.23 Mindegyik uradalomban jelen volt a kukorica termelése, újdonságként Kanizsán volt már egy „lóheres mező” is.24 Foglalkoztak kender, len termelésével is. Gyorsan nőtt az állatállomány. A szarvasmarhatartásmindaszántóföldi,mindahúsértékesítésifunkciókatellát-ta.Kanizsánvoltegytejtermelősvájcériais;aludbregiuradalombankb.50−55 szarvasmarhaálltrendelkezésre,Körmendenmégennélisnagyobbszámúszol-gáltaagazdaságot.Elindultajuhtartáskarrierjeis.A18.századközepénKani-zsán933,Körmenden654darabosállományvolt.25Azállomány is javulhatott:Kanizsahatárábantartott300ún.németbirkátahomokkomáromiésszepetnekihatárbantartott633magyarjuhtólelkülönítvetartották.26 A majorátus birtokain foglalkoztaksertéstartássalis,aminekfontosokalehetett,hogyKanizsaatérségsertéskereskedelménekközpontjaisvolt,KörmendésIntaelérésepedigasopro-nisertéskereskedőkneknemvoltprobléma.Kanizsán1747-ben362,Körmenden234 darabos állományról tudunk,27 ennél jóval kisebb volt a ludbregi állomány. Abaromfitartásismegjelent,devélhetőencsakháziszükségleteketoldottmeg.Egyrefontosabbáváltaszőlő-ésbortermelésazuradalmakban.Aszaporodó

népességtőldézsmaéshegyvámkéntelsajátítottbormellettkisebbmajorságisző-lőmindenholvolt.Ludbregen1765-ben933akóhegyvámosbormellett524ma-jorságiborkészletvolt;ezzelszembenakanizsaiuradalombanabor90%-ahegy-vámból származott.28 A központi irányításnak volt annyi eredménye, hogy azuradalmakközöttmunkamegosztásalakultki.Ígypéldául1752-benLudbregbőlvitettekKanizsáraahelyiborfeljavítására250akónyit.29 Fontos jellemzője volt a majorságoknakakülönbözőiparosokalkalmazása,amifőlegaszaporodóépít-kezéseket, valamint a mezőgazdasági termelést szolgálta ki. Mindegyik urada-lomban találunk kádárt, téglást, alkalomszerűen foglalkoztattak kőműveseket,

22 kaPosi, 2009. 259.23 VML. BLHI. Fasc. 41. Körmendi uradalom. 1765. Fundus instructus. 24 kaPosi, 2009. 72.25 VML. BLHI. Fasc. 41. Körmendi uradalom. 1765. Fundus instructus.; illetve MOL. P 1313.

Fasc. 38. 75/23. 1758. évi szerződés. 26 MOL. P 1313. Fasc. 38. Lad.15. No. 80H.27 MOL. P 1330. Fasc. 3. No. 60.; VML. BLHI. Fasc. 41. 1765. Fundus instructus.28 MOL. P 1330. Fasc. 3. No. 124. 29 MOL. P 1313. Fasc. 37. No. 514—520.

194


ácsokat, tóásókat, mészégetőket. A nagyobb településeken lévő malmokat ki-árendálták.Agazdálkodáseredményességéreutalugyanakkor,hogyabécsiésakörmendifőpénztárikimutatásokszerintjelentősjövedelmettermeltekahercegiuradalmak a 18. század második felében.30

Ahitbizomány-alapítóéletevégefelé,1760-bana„Kanizsai és Homokkomáromi Dominiumoknak haszonvételét…öregebb fiának”,Batthyány(III.)ÁdámVencelgrófnak átengedte.31Lajosgróf1765.évihalálautánővoltazelsőolyancsaládtag,akinélahitbizományésahercegicímmáregyütt jelentmeg.BatthyányÁdám(1722−1787)hercegVasvármegyefőispánja,bánihelytartóésegymagyarezredtábornoka volt. 1753−55közöttnagybátyja,Károlyhorvátbánbánihelytartójavolt.Életealapvetőenkatonaivagyközigazgatásitevékenységgeltelt.Agrófnakaz1767.éviúrbériösszeírásokadataiszerintaDunántúlonösszesen24934holdúrbéres területe volt.32Ahercegegyáltalánnemvoltjógazda.Márfiatalkorábaneladósodott,amelyadósságotazötvenesévekben119000forintosösszegbenapjaváltott meg. De később is folytatódott az eladósodás: 1777-ben már 494 390 forint tartozásthalmozottfel.33Nemvéletlen,hogyazeladósodotthercegahitbizománykezelését1777-benátadtafiának,grófBatthyány(II.)Lajosnak.34Tegyükhozzá,hogyebbenakorbanaleszármazottakkéseibirtokhozjutásaafamíliánbelülálta-lánosjellemzővolt:Lajosgróf45évesenvehetteátanyjátólaföldeket,ÁdámVen-cel43évesenjutotthozzáörökségéhezstb.Eztöbbesetbenokozottfeszültségetacsaládtagokközött.Lajoshercegazonbanhamar,már31évesenhozzájutottahit-bizományiföldjeihez,bővenvolttehátidejejelentősebbbirtokfejlesztőlépésekre.Hg.BatthyányLajos(1756−1806)tábornokéskamarásagazdálkodásésame-

zőgazdászat iránt érdeklődő nagybirtokos volt.35Bécsipalotájamellettegyretöbbidőttöltöttkörmendikastélyában,aholaz1780-asévekbenszínházatisműködte-tett. Felvilágosult szellemben gondolkodott, családtagjaival magyarul levelezett.36 Lajoshercegrőlismert,hogya18.századvégefelésokatfoglalkozotturadalma-ival,sfigyelemmelkísérteazottanigazdálkodást.Jelentősszerepevoltamajor-ságigazdálkodáskiszélesítésében.37Ezzelkapcsolatbanazegyikproblémaabir-

30 Lásd: Bakács, 1965. Táblázatok.31 MOL. P 1317. Fasc. 30. 86. No. 18—19. Ezt bizonyítja Lajos grófnak a halála előtti megjegyzése:

„Hol vagy Gróf Batthyány Ádám generális és főipán kedves elsőszülött fiam! Be nehezen várlak már harmad napjátúl fogva. Jőj fel siet-séggel Kanizsárul, állj beteg ágyam mellé…” Idézi: Nagy, 2007. 19.

32 eMBer, 1989. 33. Ehhez hozzá kell adnunk azoknak a településeknek is az adatait, ahol nem hajtották végre az úrbérrendezést (ilyen volt például a contractualista Nagykanizsa).

33 A hitelezők listáját lásd: Bakács, 1965. 134.34 MOL. P 1313. Fasc. 139. No. 692—693.35 Róla még Vas Gereben is igen pozitívan emlékezett meg egyik művében. Lásd: vas, 1929. 36 Nagy, 2007. 26.37 MOL. P 1330. Fasc. 6. No. 585—586.

195


tokok termelési lehetőségeinek javításavolt.Ne felejtsükel,hogyLajosherceghitbizományi kezelésének egyik időszaka a napóleoni konjunktúra korszakáraesett,amikorlényegébenmindenféleagrárterméketegyremagasabbáronlehetettértékesíteni.RáadásulKanizsa,KörmendésLudbregisegyrefontosabbpiacköz-ponttávált.38Ezekamezővárosokországoséshetivásároktartásárarendelkeztekengedéllyel,amit25éventemegkellettújítani.Azegyesuradalmakáltalelőál-lított terméket helyben lehetett eladni, főleg az erősödő zsidó nagykereskedőkáltal. Fontos volt ugyanakkor, hogy amajorságok egyre több földhöz jussanakhozzá.Ennekegyiklehetségesmódjavoltazárvízjártaterületekésamocsarakcsatornázása,kiszárítása,termővététele.Aterületiátalakításnehézségeitjólmutatjaakanizsaimocsárlecsapolásának

50 éves folyamata.Már az 1760-as években, Batthyány III. Ádám alatt próbál-koztak ennekmegoldásával, készítettek is terveket, s el is indultak amunkák.1767–68-banmásfélévalattaKanizsátólészakralévőZsigárdimajorhatárábanépítettektöltést.Lajoshercegalattafolyamatfelgyorsult.Akanizsaimocsárlecsa-polásanemcsakakétvárosrészközöttiberekeltüntetésérőlszólt,hanemaföld-hözvalóhozzájutásrólis.Avárosnépességeugyanúgyigényttartottaberek2700holdjára,mint a földesúr, ezért amegyeés akirályi intézményekelőtthosszúpereskedésindultatulajdonjogért.39LajoshercegtestvérebirtokárólhívtamegahíresérsekújváriWieserföldmérőtamocsárlecsapolásánakmegtervezésére.40 A munkák1798-bangyorsultakföl,amikorisfelmértékaberekterületét,s1802-igfolyamatosanárkoltakéstöltéseketépítetteknemkisköltséggel.41 Mintegy 6000 uradalmirobotosmunkájávalmegástákaföldesúriterületekenlévőcsatornákat.42 Amunkáhozfelhasználtákamegyeáltalkirendelt„berek-metsző”napszámoso-kat és katonákat is.43Aföldesúrimunkákrévénavárosiskényszerhelyzetbeke-rült,mivelavárosiföldekamocsáralsórészénfeküdtek,ígyakanalizálásrévénbefolyópatakfelgyorsultvizemiattfolyamatoselöntésekrekellettszámítaniuk.Ezért1802.augusztus3-ánkollektíven,avárosapraja-nagyjakivonult,smegástákacsatornánakakiskanizsaihatárbanlévőrészét.Acsatornajavítgatása,kisebb-nagyobbkanálisokkalvalókiegészítésevégigkísértea19.századot.45

38 kaPosi, 2009. 232.39 kaPosi, 2011. 124.40 kuNics, 1824. 141. Köszönetet mondok Tilcsik Györgynek, aki az eredeti német nyelvű alkotás

digitalizált változatát rendelkezésemre bocsájtotta.41 VML. BLHI. Fasc. 43. A földesurak által végrehajtott földjavítások összeírása 1777—1863

között. A forrás tételesen sorolja fel azokat a munkákat, amelyekre pénzt áldoztak. 42 kuNics, 1824. 141.43 VML. BLHI. Fasc. 43. A földesurak által végrehajtott földjavítások összeírása 1777—1863 között.44 BarBarits, 1929. 37.45 Kaposi, 2011. 119—130.

196


A HITBIZOMáNY GAZDASáGI fEJLőDÉSEBATTHYáNY füLöP KORSZAKáBAN (1806−1870)

Lajosherceghalálautánidősebbfia,Fülöp(1781−1870)kezébekerültahitbi-zomány(1806),aki66évenkeresztülélvezhetteahitbizományanyagielőnyeit.Fülöpfiatalonrésztvettafranciaháborúban,aholamagyarországiharcokutánezredesirangotkapott.Ahercegnagymecénásvolt:számosolyankezdeménye-zést támogatott, amely igen sokat változtatott a reformkori Magyarországon. Szé-chenyiIstvánutánamásodiklegnagyobbösszeggeltámogattaaTudósTársaság,vagyisazMTA létrejöttét.1830-banelrendelte,hogyuradalmaibanagazdaságiügyvitelnyelveamagyarlegyen,ehhezegyévvelkésőbbegymagyar-németnyel-vűgazdaságiszótártadatottki.Azerősakaratúföldesúrhíresvoltjótéteménye-iről,karitatívtevékenységéről,alapításairól.Azuradalmaibanélőkgyakranszá-míthattakpatriarchálisjótéteményeire.46

Az 1830−40-esévekbenahitbizománygazdaságajelentősenfellendült.Ennektöbbvetülete isvolt.Azegyik,hogya földesúrkövetkezetesen törekedettarra,hogyamezővá-rosaiközpontjábantelkeketésépületeketszerezzenmegazotta-nitulajdonosoktól,sígyolyanépületekhezjutotthozzá,amitagyorsanfejlődővárosokbanbérbe lehetett adni, s amivelhosszú távon jelentős jövedelmekhezjutotthozzá.Aztsemszabadelfelejtenünk,hogyezekkelavásárlásokkalerőtelje-senbefolyásoltaavárosközpontokmilyenségét.Anagyobbmezővárosaibanszá- mosházatépített,sezekáltalábanolyanokvoltak,amelyekapiacközelébenhe-lyezkedtekel,sbérbelehetettadniőket.MindKörmenden,mindKanizsánna-gyonsokattettapiactérkiépítésére.47Kanizsánpéldáulaz1830-asévekközepénmegnagyobbítattaés felújítattaazún.Vasemberházat,amelyben17kereskedőtelepedhetettbe.48

A reformkori gazdasági konjunktúra időszakában a négy uradalomban jelentős méretűmajorságotalakítottakki.Aszázadfordulónapjaáltalelkezdettgazdálko-dásiújításokmostteljesedtekki.A31000holdaskanizsaiuradalombanmintegy3000holdonfoglalkoztakmajorságinövénytermeléssel.Az1830–40-esévekbengyorsanbővítettékaszántófölditermelést,főlegabúzatermelésterületenöveke-dettmeg.Egyrenagyobbterületreterjedtkiatakarmánynövények,illetvearepcetermelése.Dehasonlóangyorsannőttazállattartás,főlegajuhtartásszélesedett.Bár a reformkorbana gyapjúpiaci áranémileg csökkent az1820-as éveknagykonjunktúrájáhozképest,mégmindigigenjólellehetettadni.Nemvéletlente-hát,hogyakanizsaiuradalombanaz1840-esévekbenaszéleslegelőkönmintegy9100−9500birkáttartottak,mígakörmendiuradalombankb.4−5000körüljárta

46 BarBarits, 1929. 44.47 Körmendre lásd: Topographiai leírás, 1840.; Kanizsára: kaPosi, 2009.48 ZML. Nagykanizsa város levéltára. Fasc. 3. 1849. évi bérleti szerződés.

197


számuk.49Ajuhokmellettnövekedettaszarvasmarhákszámais:az1806.éviésaz1870.évifundusinstructusok(tehátahitbizományátvételekorésátadásakorkészítettleltárokat)összevetésealapjánmondhatjuk,hogyazállománymegdup-lázódott.Legalábbennyirefontos,hogyalakosságszaporodásávalegyrenagyobbigénytámadtszőlőhegyekkialakítására,amibőlaföldesúrnakszépbevételevolt.Azintaiuradalmatleszámítvaamásikhárombirtokonmindenholfelfutottabor-termelés,sígyahegyvámkéntvagydézsmakéntelsajátíthatómennyiségisgyor-sannőtt.KörmendenésKanizsánis4−5000 akós bevétel volt a forradalom előtti időkben.50

Ahatalmasterméktömegforgalmazásaahelybelizsidókereskedőkönkeresztültör-tént, amipersze egybena városnak is jelentőspiaci bevételthozott.51 Nem véletlen,hogyFülöphercegműködéseeredményeképpenareformkorbanKani-zsaaDélnyugat-Dunántúllegfontosabbpiacközpontjávávált,deKörmendisigenelőkelőhelyenálltapiacközpontokrangsorában.52 Nagy jelentősége volt annak is, hogyuradalmaiban jelentősen támogatta a zsidóság letelepedését, smindigmegvédteőketavárosiakesetlegestámadásaitól.Körmen-den1840-benazottélő3000főbőlcsaknem700voltizraelita(23%),mígKanizsán1848-banamintegy10000lakosból1700-an(17%)voltakazizraeliták.Fülöphercegabetelepülőzsi-dóknak a két városban telkeket méretett ki, engedélyezte a szabad vallásgyakorla-tot,azsinagógaépítésétstb.53

Az1848.évipolgáritörvényeklétrehozásaahitbizományokatugyanúgybefo-lyásolták,mintmáshazainagybirtokokat.A jobbágyfelszabadítási törvénynek,illetveaz1850-esévekelejénmeghozottcsászáripátensnekmegfelelőenkimér-ték a volt úrbéresek földtulajdonát, s elrendezték az ún. közös földek (erdők,legelők)kérdését.54Aközösföldekszétválasztásaeredményeképpenamajorátusnégyuradalmánakterületealaposanlecsökkent.Akorábbi80000holdból29435holdmaradt,amiviszontmárpolgáritulajdonvolt,bárazörökítésiésműködte-tésikötöttségektovábbraismegmaradtak.

49 MOL. P 1330. Fasc. 1. 1843. No. 94—95.; No. 107—108.; No. 123—124; illetve Topographiai leírás, 1840.

50 MOL. P 1330. Fasc. 1. 1843. No. 32.; illetve Topographiai leírás, 1840.51 kaPosi, 2009. 228.52 Bácskai, 1988. 21—23. 53 Körmendre: Topographiai leírás, 1840.; Kanizsára: ZML. IV. 102/c. Nagykanizsa, Kiskanizsa,

1848. 54 Lásd részletesen: kaPosi, 2009.

198


A herceg Batthyány-Strattmann hitbizomány területe 1870-ben55

Az uradalom Bel

ső te

lek

Szán

tó

Rét

Lege

lő

Erdő

Szől

ő

Nem

has

znál

t

öss

zese

n

Körmend 178 2919 1549 848 3860 - 12 9368

Inta 36 1350 262 200 1634 - 64 3548

Kanizsa 113 1806 1648 569 5555 14 183 9891

Ludbreg 56 1714 536 607 3131 11 570 6628

Hazai uradal-makösszesen

383 7789 3995 2224 14 180 25 829 29 435

Trautmansdorf 92 1067 488 197 296 7 1127 3238

Hitbizomány összesen

476 8858 4484 2417 15 275 34 - 32 675

Mindezaztjelenti,hogyakorábbihitbizományiföldeknekmintegy65−70%-aelve-szett.Azislátható,hogyahazaiuradalmakterületénekművelésiágaksze-rintimegoszlásameglehetősenaránytalanvolt,hiszenaföldektöbbmintafelétazalacsonyjövedelmezőségűerdőktettékki,mígaszántókcsak26%-otfoglaltakel.Ahitbizományföldjeiperszenemcsakazúrbériilletményésaközösföldekmiattfogytak.Kisebb-nagyobbbirtokkorrekciókmindigelőfordultak.Ígypéldáulaz1850-esévekvégénésaz1860-asévekközepénavasútépítésekorföldetenged-tekát,illetveadtakelaDéliVasútTársaságnak.1859-benaNagy-ésKiskanizsátösszekötőútmellettiföldesúriföldeketadtakelGőzmalomTársaságnak.56 Az el-veszítettúrbériállományutána földesúrnak járta földtehermentesítési járulékösszege,amitahercegértékpapírbankapott,samitermészetesenahitbizományvagyonátképezte.

55 MOL. P 1313. Fasc. 136. No.14. Átalakítva.56 MOL. P 1322. Fasc. 116. No. 328—336.

199


A hitbizomány uradalmaiban elveszített úrbéri földek után kapottföldtehermentesítési kötvények értéke 1870-ben57

Az uradalom neve A kötvények értéke (forint)

Kanizsa 207 540

Körmend 183 264

Ludbreg 133 009

Inta 69 811

Tegyükhozzá,hogyFülöphercegnekolyanföldjeiisvoltak,amelyeknemtar-toztakamajorátushoz.Ahitbizományonkívüliföldjeimintegy72000holdattet-tekki; ahalálautánkészült felvétel szerintörököseire (unokahúgaira)hagyottsajátföldjeiésegyébingatlanaimintegy7millióezüstforintotértek.58

Az1850-esévekben,amegváltozottpolitikaikörülményekközöttmódosultahitbi-zományok irányítása is.Magyarországon 1854-ben bevezették az osztrákpolgáriperrendtartást.Apolgáritörvénykönyv22.§értelmébenahazaihitbizo-mányokatörzsvagyonmegőrzéseérdekébenacsászáriéskirályitörvényszékekfelügyeletealákerültek,kinevezetthitbizományigondnokésutógondnokvédte,valamintképviselteazörökösökjogait.59 Egy 1868. évi igazságügyi rendelet sze-rintatöbbmegyérekiterjedőhitbizományokesetébenmindigannakamegyénekatörvényszékevoltazilletékeseljáróbíróság,amelybenahitbizományközpontjaelhelyezkedett.EsetünkbenaközpontKörmendenvolt,ígyaszombathelyibíró-ságnakkellettdönteniamajorátusügyeirőlmégakkoris,haazokvégrehajtásaZalavagyVarasdmegyékterületéhezkapcsolódott.60

Az1850–60-asévekbenahitbizományuradalmailassanáttértekatőkésgazdál-kodásra.Azátalakulássoránszámosnehézséggelkellettmegküzdeni.Jólmutat-jaeztakörmendiuradalomműködése,amely1848előttmintegy36000holdattettki,samibőlamajorságibirtok15700holdvolt.61 Az 1850-es évektől a régi majorsági termelés számos eleme tovább élt, de mellette már megjelentek az új módszerekis.Aszabadságharcutániidőkbenazuradalomföldjeiközülazokat,amelyekaközponttóltávolabbestek,bérbeadták,deemellettkisbérletbeadtakszámoskisebbföldetis.Azonbanazttapasztalták,hogyezekviszonylaggyengénjövedelmeznek,ezértahatévesbérletiidőszaklejártautánújraházikezelésbe

57 MOL. P 1313. Fasc. 139. No. 260—291.58 BML. Batthyány-Montenuovo uradalmi levéltár. Fasc. 457. 1871. június 1. 59 BáN, 2003. 437.60 MOL. P 1313. Fasc. 139. No. 95.61 Topographiai leírás, 1840.

200


vettékazokat.Nehézvoltaz1850-esévekbenmegbízhatómunkaerőttalálni,azaratáshozéscsépléshezpéldáulafelső-stájerországividékekrőlérkeztekrészesmunkások.Akörmendiuradalomfőtermékeagabonavolt,aholaRábabalpartiterületeinmárvetésforgótishasználtak,deatöbbihelyenmégaháromnyomá-sosrendszerdívott.Agazdaságtechnikaieszközellátottságaisjavult,az1850-esévekközepénmárhasználtakvasekéket,vasfogúboronákat,illetvehengereket.62 Különlegességevoltazuradalomnakmárekkorisaszarvasmarha-tartás,sezenbelülabivalytenyésztés.Azállattartással – akárcsakakanizsaiuradalomban–döntőennemamezővárosiközpontkörül,hanematávolabblévőgazdaságike-rületekben foglalkoztak.63

A HITBIZOMáNY A GAZDASáGI MODERNIZáCIó KORáBAN

MivelBatthyányFülöphercegneknemvoltakgyermekei,ígyhalálautánahitbi-zományibirtokokhaszonélvezeteésahercegicímvisszaszálltamajorátustlétre-hozóBatthyányLajosnádorfiaiközülTódorágára.Ennekmegfelelően1871–1883közöttBatthyányGusztáv(1808−1883)viselteahercegicímetsbirtokoltaama-jorátust.BatthyányGusztávigenidősenkaptamegabirtokokat.Aherceg1833ótaneméltMagyarországon;előbbMilánóba,későbbpedigAngliábakerült,ahollótenyésztéssel és lóversenyzéssel foglalkozott.64 Gusztáv herceg tevékenységevalóságoskatasztrófátjelentettacsaládivagyonszempontjából,hiszenanemahitbizományhoztartozóhazaiföldjeinagyrészételadogatta(abbólfinanszíroztaangliaiéletét).Nagykanizsasemvoltvelekibékülve,hiszenatársadalmiközgon-dolkodástéserkölcsi életérzést is erősen irritáltaahercegéletmódja.Az1883.április25-énbekövetkezetthalálautánegykanizsaiújságbanmegjelentcikkbenmeg isemlítették,hogy„…reméljük, hogy egy régi óhajunk fog végre teljesülni, miszerint hercegünket hazánkban fogjuk üdvözölhetni, és hogy a körmendi szép, ősi várkastély újra tanyája lesz a régi fényes herczegi udvarnak.65Jellemző,hogyahercegetanewmarket-ilóversenypályánérteahalál.BatthyányGusztávazura-dalmakközpontjábanlévőingóságokatakörmendikastélybavitette.66

Ahitbizományhoztartozóuradalmaivalnemsokatfoglalkozott,azokat(azer-dőterületeknélkül)1871-ben25évrebérbeadtaKarczagBélánakésIstvánnak,

62 galgóczy, 1855. 372—375.63 kaPosi, 2009. 127—128.64 Nagy, 2007. 28—29.; rákossy, 2006. 182.65 Zalai Közlöny, 1883. május 3.66 MOL. P 1320. Fasc. 7.y. No 114. Gusztáv gróf eladta a mozsgói és az üszögi uradalmakat, ame-

lyek a bécsi bankár és nagykereskedő Biedermann-família kezébe kerültek. Lásd még: MOL. P 1313. Fasc. 139. No 268.

201


valamintNádosy Istvánnak ésKálmánnak.Akét testvérpár együtt bérelte ki anégy uradalmat.67AközösbérletpárévutánaKarczag-testvérekhezkerült,akikNagykanizsáraköltöztek,saholegyreinkábbbekapcsolódtakavárostársadalmiéletébeis;mígaNádosyakaDél-Dunántúlonvállaltakbérletet.68 Az 1871. évi bér-beadás alkalmával a bérlők 263 934 forint értékben vettek át ingóságokat, amiből végülis220303forintnyitmegvásároltak.Azértekapottbevételahitbizománytőkéjétszaporította.Anagybérletirendszerkialakításamiattalapvetőenátkellettalakítaniahitbi-

zományigazdálkodásés irányítás rendszerét.1871utánmárnemvolt szükségakorábbi tiszttartói irányításra,hiszen amezőgazdasági termeléstmostmár abérlőkszerveztékmeg.Azkétségtelen,hogyarégiuradalmitisztekközültöbbenkaptakmunkátabérlőkuradalmaiban.Uradalmikézbencsakazerdőkmaradtakmeg,ígyasajátkézenlévőterületekirányításátésazottanigazdálkodástatováb-biakbanazekkorkialakítotturadalmierdőhivatalokláttákel.Azerdőhivatalokvezetőivoltakfelelősekatovábbiakbanazuradalmakatérintőgazdaságidönté-sekért;azerdőhivatalintézteazuradalommindenügyét,képviselteaföldesurat.Kezdetbenegykörmendierdőhivatalivezetőláttaelmindanégyuradalomirá-nyítását,deaz1880-asévektőlkezdveezatarthatatlanhelyzetdecentralizációtigényelt,ígyazekkorkialakítottnagykanizsaierdőhivatalvezetőjeönállósult,segybenelláttaaludbregiuradalmierdészetirányításátis.Azerdőhivatalokéléreszakképzetterdőmérnökökkerültek,ígypéldáulanagykanizsaierdőhivatalveze-tője Pálfy Alajos lett, aki az erdészeti akadémiát Selmecbányán végezte el, majd 1885-től a nagykanizsai főerdész és uradalmi kezelő lett, de mellette tagja volt a vármegyeibizottságnak,sbiztosaahelyiGazdaságiTakarékpénztárnak.69 Az er-dőhivatalkialakításábanperszeaz1879.évierdőtörvénynekisnagyszerepevolt,hiszenatörvénybirtokméretekszerintelőírtaazerdőkezeléséserdőgazdálkodásszabályait,sígyköte-lezővétetteazuradalomnakisasajáterdőhivatallétreho-zását.70Azuradalmi erdőhivatalokkialakítása fölöslegessé tette a fölöttük lévőjószágkormányzóságokatis.(Akétvilágháborúközöttikorszakbanazerdőhiva-talokvezetőimárközvetlenülérintkeztekaherceggelKörmenden,sbeszámoltaknekiagazdaságiváltozásokról.)Szervezetilegfölöttükmárcsakamárcsakahit-bizományi jószágigazgató állt.71

67 A két családot házassági kapcsolat is egybefűzte, Karczag Béla felesége Nádosy Katinka, a bérlőtárs testvére volt. Lásd: Zalai Közlöny, 1897. június 23.; illetve: BalDlauf, 1926. 30.

68 roMváry, 2010. 2. kötet. 11. A család esetében egy pesti posztókereskedő leszármazottairól van szó. Kálmán kora híres mezőgazdasági szakembere, több agráregyesület vezetője volt.

69 Magyarország és Külföld, 2. (1898) 9—10—11. sz., 18.70 1000 év törvényei, 1879. XXXVI. tc.71 Mindez tökéletesen látszik a herceg naplójából. Lásd: karDos, 1987.

202


Az uradalmi gazdálkodásban a bérleti rendszer bevezetése után a mezőgazdasá-gitermelés(szántóföldigazdálkodás,kertművelés,szőlészet,állattenyésztésstb.)ésazerdő-gazdálkodáselváltegymástól.AmikorGusztávhercegátvetteazura-dalmat,akkorahitbi-zományiföldeknekcsaknemafeleerdővolt.72 A majorátus vezetéseúgyhatározott,hogyerdőirtástkellvégrehajtaniazuradalmakban,mivelaránytalanazerdőésaszántóaránya.Ezperszeegyteljesenracionálislépésvolt,hiszenaGründerzeitkorábangyorsmezőgazdaságiáremelkedésmentvégbe.Epiaci folyamatkihasználásáhozmindenképpenszükségvoltaszántókterületé-neknövelésére.Az1871.évibérletiszerződébenelőírtákazerdőirtáselvégzését.Akétévalattvéghezvitterdőirtásoksorán3000holddalnőttamezőgazdaságilaghasználhatóterületmérete.Azirtásoksoránkitermeltfáteladták,azértekapottösszegethozzácsaptákahitbizományivagyonhoz.73Erdőmégígyismaradtbő-ven:ahitbizományierdőkarányameszeamagyarországiátlagfölöttvolt.74

ProblémakéntjelentmegGusztávhercegszámáraelődjeáltalaz1840-esévek-benamezővárosaibankimérttelkekeladása,miveleztúgyértelmezte,hogyazokahitbizományterületétcsökkentették,sehhezFülöpneknemvoltjoga.Aföldekvisszaszerzéseérdekébenbírósághoz fordult.Ezekena telkeken40évalattke-reskedő-éspolgárházak, ipari létesítményekstb.épültek,amiketbajoslettvol-namostlebontani.Gusztávhercegkeresetébenazszerepelt,hogyaföldazövé,saz ingatlanok tulajdonosaiperesútonFülöphercegmagánvagyonábólkárpó-toljákmagukat (amelyBatthyányJúlia lányai révénahercegMontenuovoésaDraskovich-családokhozkerült).75Abíróságvégülelutasítottaazindítványt.76

Abirtokracionalizációmásterületekreiskiterjedt.Egyrésztértékesítenikíván-tákazuradalmakbanmegmaradtún.kisebbkirályihaszonvételiobjektumokat.Idetartoztakazuradalmivendéglők¸acsapszékek,apálinkamérésijog,asörhá-zak,egyáltalánasörfőzésiéskimérésijogok,akorcsmákstb.Nemkisösszegrőlvanszó:anégyuradalombanezenregáléktőkésítettértékét1880-banösszesen707 594 forintra számolták.77Értelemszerűen:az5%-oskamatot jövedelemkéntfelfogvaazéveshitbizományi jövedelemezenregálékműködtetésébőlmintegy3500forintlehetett.Azátalakításmásikgondolataanemhasznosíthatóföldek-től való megszabadulás volt. Az uradalmak területén nagyon sok olyan egy-két holdas,vagymégannáliskisebbtelekrészvolt,amelyekakorábbiúrbériszerző-désekalkalmával,vagyaközösföldekfelosztásánálparlagonmaradtak.Ezekrea

72 MOL. P 1313. Fasc. 136. NO14. Átalakítva.73 MOL. P 1313. Fasc. 139. NO 96. 74 Lásd: galgóczy, 1877. 75 MOL. P 1313. Fasc.138. NO 207—208.76 MOL. P 1313. Fasc.138. NO199. 77 MOL. P 1313. Fasc.139. NO 102—138. I. fejezet. Kanizsa: 380 217, Körmend: 285 073, Lud-

breg: 35 137, Inta: 7167 forint.

203


földdarabokrasemmiszükségnemvolt,ígycélszerűnektűnteladniazokat.Ezekközött voltak malmok a hozzá kapcsolódó telekkel, romos vágóhíd, egyszerűpusztatelek,temetőföldek,erdőszéliföldek,berkirétdarabok,kisszőlőhegyiföl-dekstb.Ezekértékesítésejelentősegyszeribevételthozhatottvolna,ígypéldáulanagykanizsai uradalomban 64 173 forinttal számoltak.78

1883-banmeghaltGusztávherceg, így ahitbizomány fiára,BatthyányÖdön-re(1827−1914)szállt.Ödönmégapjaitáliaiidőszakábanszületett,ám1840-benhazaküldtékMagyarországra, aholnagybátyja,Kázmér grófnevelte.A szabad-ságharcbannemzetőrkéntszolgált.KésőbbvisszakerültAngliába,aholkövetségititkárkéntműködött.Ödön56éveskorábanörökölteahitbizományt.Korábbanhosszúpereskedéstfolytatottapjaellen,hiszenaGusztáváltaleladotthazaibir-tokokbólnekiisjártvolnavalamennyi.1866-banhazatért,sRohonconlakott.Itt-honbekapcsolódottapolitikaiéletbe,aSzabadelvűPárt,segybenafőrendiháztagjakéntpolitizált.Valóságosbelsőtitkostanácsos,császáriéskirályikamarásvolt.1883utánváltakozvaBécsben,BudapestenvagyKörmendenélt.Ismertvoltkaritatívtevékenységéről,amelysoránazuradalmaibanlakószegényeketgyámo-lította.Körmendenrenováltattaavárkastélyt,deKanizsávalisjóviszonyttáplált,ígypéldáulhozzájárult,hogyavárosFőterénlévő,alátványtelcsúfítóún.cso-portházakatvégrelebontsák,segyegészségesebbvárosközpontotépítsenekki.79 Amígapjaa lótenyésztéstésa lóversenyeket,addigÖdönavitorlásversenyeketkedvelte:aBalatononmeghonosítottaavitorlásversenyzést,megalakítottaaBala-toniYachtEgyletet(1867),smagaistöbbversenytnyertitthonéskülföldön.Ödönhercegnek1883utánapjaangliaiözvegyévelismegkellettküzdenieazot-

taniörökségért.Azözvegy,AnnieSmith,egyangolladyvolt,akinekapjaazangolparlamentképviselőjevolt,vagyisigenbefolyásoscsaládrólvanszó.Gusztávhercegangliaimagánvagyonát(londoniház,mezeijószág,nagyértékűistállók,versenylo-vakstb.)1880.augusztus6-ánkeltvégrendeletébenahölgyrehagyta.Egyesforrásokszerintmégazisfelmerült,hogyAnnieSmithigénytformáltvolnaGusztávhercegmagyarországihitbizományárais,mondvánahercegmárrégótaAngliábanélt,sígynemvonatkoztakráahitbizományikötöttségek.80Azangliaiörökségért1886.április8-ánpereskedéskezdődött.Ödönügyvédeiaztpróbáltákmegbizonyítani,hogymi-velGusztávhercegahitbizománytelhanyagolta,sabbanmintegy1,5millióforintoskárkeletkezett(vagyishűtlenülbántavagyonnal),akárokatalondonihagyatékbólkellmegtéríteni(aminekösszegenagyjábólmegegyezettalondonihagyatékértéké-vel).Ugyanakkorazalperesavédekezéstarraépítette,hogyahitbizományileltáraknemhitelesek,mivelazokösszeállításánálabíróiszemleelmaradt.81 Nem ismerjük

78 MOL. P 1313. Fasc.139. No.102—138. II fejezet. 79 rikli, 1999. 55.80 rákossy, 2006. 184.81 A per leírása: Pesti Hírlap, 1886. április 27.; illetve röviden Mikszáth, 1978. 277—279.

204


avégsőítéletet,deazbiztos,hogyÖdönémaradtminden,amiahitbizományhoztartozott,sazisbiztos,hogyAnnieSmithalondonihagyatékotakésőbbiekbenér-tékesítette.82AperbefejeződéseutánÖdönhercegnek„csak”amagyarországiésazausztriaihitbizományaimaradtak:1885-benazaddigra28337holdrafogyotthazaiuradalmakattöbbmint1,5millióforintrabecsülték. A földek becsértéke és a terület nagysága a hitbizomány uradalmaiban 1885-ben83

Az uradalom neve Területe (kat. holdban) A föld becsült értéke (forintban)

Kanizsa 9910 640 710

Körmend 9389 407 352

Ludbreg 6758 328 596

Inta 2280 147 840

Összesen 28 337 1 524 498

Aszabadversenykörülményeiközöttahitbizományiuradalmaknakisszembe-sülniekellettazzal,hogyjelentősbevételitöbbletrecsakisaráfordításoknövelé-sévellehetszámítani.84Afejlesztéseketahitbizományikötöttségekmiattnehéz-kesenlehetettcsakvégrehajtani,ráadásulazuradalmakbérlőkkezénvoltak.Azisproblémavolt,hogyazuradalommindenkoritulajdonosaazáltalamegszerzettbevételeketfejlesztésekre,beruházásokracsakisahitbizományibíróságengedé-lyévelhasználhattafel.Agyakorlatbanezannyitjelentett,hogyhaahercegeset-legegyújistállótkívántépíttetni,akkoraztabíróságnakengedélyeznikellett.85 Nagykülönbségvoltezaszabadhasználatúpolgáritulajdonhozképest,hiszenottegytulajdonosszabadondönthetettbármilyenberuházásról, fejlesztésről;ahitbizományokesetében - a vagyonmegőrzésemiatt - be volt építve egybíró-sági engedélyezési szint. A fejlesztések általában hitelekből valósultakmeg.Ahitbizomány uradalmai 1888−1914 között összesen 1 518 182 korona kölcsöntvettekfel,amitugyanakkorszigorúellenőrzésmellettfolyamatosantörlesztettek;ugyanezen időszakban a másfél millióból 773 113 koronát vissza is fizettek. A kölcsönökközöttkiemelkedikaz1893-banfelvett1128000koronásún.„nagy beruházási kölcsön”összege.Összesen21alkalommalvettekfölhitelt.Ezektöbb-

82 Erre lásd: rákossy, 2006. 184.; illetve a 186. oldalon az 55. sz. lábjegyzet magyarázata.83 MOL. P. 1313. Fasc. 139. No 260—291. adatai alapján.84 kaPosi, 2002. 237.85 Ez igen bürokratikussá tette a fejlesztéseket. A hitbizományi gondnoknak kellett a tulajdonos

jóváha-gyásával az ügyet görgetni, ő terjesztette a bíróság elé az igényeket.

205


sége1000koronánálkisebbösszegűhitelfelvételvolt.Akisebbkölcsönökcéljaáltalábanvalamilyenrendkívülikiadás finanszírozása, ígypéldáulaviharkárokutáni javítás, ledőltpajtákújjáépítése,hidakrenoválása,egy-kétcselédlakását-alakításastb.volt.86

Ahitbizományegyiklegnagyobbberuházása1897−1905közöttvalósultmeg.87 Helyeaszepetnekigazdaságikerületvolt,aholafejlesztésakanizsaiuradalom-hoztartozóún.gyótaierdőkiirtásarévénjöhetettlétre.Acélegyértelmű:egynemtúljóállapotú,smárkorábbankiirtásraítélterdőhelyénegykomplettújmajortkívántak létrehozni. Igensoképületről vanszó: egy tiszti lakás, egykovácsésegybognárlak,kétcselédlakásistállókkal,kétszarvasmarhaistálló,egylóésegyököristálló,egymagtár,egykocsiszerszámszín,egyszénapajta,kétkukoricásgóré és két, cselédek számára rendelkezésre álló disznóólból állt a terv.88 A beru-házásraamegbízástaZalábanjólismertRomanMorandiniépítészcégnyerteel.Érdekesafinanszírozás:úgyszámolták,hogyagyótai,mintegy1187holdterü-letkiirtásakorképződőfamennyiségeladásábólteljesegészébenfinanszírozhatóleszamajorkiépítése.Agyótaierdőirtássalegyüttaludbregiuradalomterületénisvégeztekirtást,ígyCzelek,Rapnicok,SigetecésDolincseknevűerdőketirtottákkiésértékesítettékafaanyagot.89

A nagybérleti rendszert az 1890-es évek közepétől némilegmegváltoztatták.Láthattukkorábban:1871−96közöttanégyuradalmategyüttadtákbérbe.Anagykeresletmiatt azonban előnyösebbnek tűnt, hamost a négy uradalmat külön-különadjákbérbe, sőtmégakár azegyesuradalmakat is szétbontjákmajorokszerint.Így1896-banakörmendiuradalmatötrészben,akanizsaiésaludbregiuradalmat két-két részben,míg az intai birtokot egyben adták ki. A négy ura-dalomból 230 000 forint éves bevétellel számolt a hitbizományi gondnok, amijócskánmeghaladtaaz1871.évi125000forintot.90 A legnagyobb bevételt egyér-telműenakanizsaiuradalomszolgáltatta.Az eddigiekből is kiderülhetett, hogy abérbe adotthitbizományi gazdaság a

19–20.századfordulójánviszonylagjólműködött.Mindegyikuradalombansza-porodtakamajorok,de leginkábbanagyobbhatárral rendelkezőnagykanizsaiéskörmendiuradalmakbanvoltlehetőségfejlesztésre.Az1914.évileltárszerintanagykanizsaiuradalombanmár tízkülönállómajort írtakössze.Átalakult agazdálkodás szerkezete is. Szemben az 1870−80-as évek gabonakonjunktúrájával, a század vége felé a gabonatermékekre már nem volt akkora kereslet, s az ára is csökkent,ígyaháborúelőttiévtizedekbenazállattartásfeléfordultafigyelem.

86 A kölcsönökhöz lásd a kimutatást: MOL. P 1320. Fasc. 8. No 715—727. 87 MOL. P 1313. Fasc. 148. No 153—424.88 VML. BLHI. Fasc. 17. 1898. év. 89 VML. BLHI. Fasc. 17. 1907. március 3. 90 MOL. P 1313. Fasc. 139. No 535—549.

206


Szövegesésstatisztikaiforrásainkisazterősítikmeg,hogyaszarvasmarha-állo-mánybangyorsanterjedtekamodernszimentálifajták.Akörmendiuradalombanmuraközitájfajúésnehézigáslovakatistenyésztettek,mellettefoglalkoztakkis-jenői ésyorkshire-i sertéstenyésztéssel.91 A birkatartás viszont lassan befejező-döttanyugat-magyarországiterületeken.Azállattartáserősödésévelalegelőkisfölértékelődtek:agazdálkodóknakjóminőségűlegelőkrevoltszüksége.Atakar-mánytermelésebbenakorbanelsődlegesenakukoricaésapillangósnövényektermelését jelentette.Abérlők cukorrépa-termesztést a szántók16%-án folytat-hattakcsak.

A HERCEGI HITBIZOMáNY A HáBORú, A fORRADALMAKÉS A STABILIZáCIó KORSZAKáBAN

BatthyányÖdönherceg1914 végéig irányíthatta ahitbizományt.Halálautánunokaöccse,Batthyány-StrattmannLászlóvetteátamajorátust,sviselteahercegicímet.BatthyányLászló1870-benszületettacsaládgrófiágából.ÖrökölteazapjaáltalazEsterházy-hitbizománybólmegvásároltéskibővített,mintegy6000holdasköpcsényiuradalmat;92HevesmegyeHorttelepülésénegy2000holdasbirtokot,valamintaBánátbanlévő8000holdasoroszlámost.orvosidiplomátszerzett,sKöpcsénybenberendezettegykórházat.AháborúutánaKommünelőlBécsbe,majd Svájcbamenekült, ahol kezdetben filléres gondjai is voltak. 1920–21-benépítetteátakörmendikastélyt,sköltözöttodacsaládjávalegyütt.ottrendeztebemásodikkórházát.93Ahercegicímésahitbizománymegszerzésévelmárjóvalna-gyobbanyagiforrásokbirtokábantevékenykedhetett.Lászlóherceg,amikor1914-benátvetteahitbizományt,végiglátogattauradalmait,későbbazonbanezzelmárnem fárasztottamagát; viszont azegyesuradalmakvezetői, illetveaz igazgatórendszeresenutaztakKörmendre,aholbeszámoltakagazdálkodásról.Körmend-ről irányították a hercegmagánvagyonát képező köpcsényi és az oroszlámosibirtokot is. Főleg azutóbbi volt gazdaságilag jelentős, hiszen kiváló talajjal ésadottságokkalrendelkezett,sjóljövedelmezett.Batthyányhercegahitbizománybevételeinekjókorarészétakörmendikórházánakműködtetésérefordította,aholaszegényeketingyengyógyította.95

Azelsővilágháborúkitöréséveltöbbkülsőhatásalaposankikezdteahazaiag-rár-nagyüzemekműködését.Azelsőavilágháborúalattigazdaságinehézségek

91 Borovszky, 1898. 423.92 Lásd: BáN, 2003. 437—444.93 SiMoN, 2006. 369.94 Zalai Közlöny, 1931. január 25.95 Ennek igen széles irodalma van. Lásd például: karDos, 1987.

207


voltak.Ahitbizományproblémáirészbenazinflációmiattireáljövedelem-csökke-nésbőlfakadtak,hiszenazerdészetibevételekésaházbérekiscsaklassancsor-dogáltak,sjelentőskintlévőségekhalmozódtakföl.Ráadásulazerdőgazdaságokmunkaerejénekegy részétbehívtákkatonának,amitahadifoglyokérkezéseésmunkaerőkéntvalóhasználatacsakrészbenkompenzált.A6−8 állandó dolgozó-valműködőkörmendiéskanizsaierdőgazdaságokbanpáremberkieséseismű-ködésiproblémákatvetettfel.Ígypéldáulegy1917.évijelentésbőltudjuk,hogyNagykanizsánazegyikkörvadásztbehívtákkatonának,akocsiseltörtealábát,skiesettamunkából,smárcsakegyorosz fogolymaradtarra,hogykisöpörjeazirodátésbefűtsön,ígyaztánegyhivatalszolgautánkellettnézni.96(Bármelyuradalomban akár egyetlen új ember alkalmazása a főtitkár beleegyezését feltéte-lezte.)Amunkaerőhiányamezőgazdaságimunkákatisakadályozta,ígypéldául1917-benaszőlőkalánemtudtaktrágyáthordani;a fuvarosokésazállathiánymiattafavágásésfahordáskésettstb.97

Az isproblémavolt,hogyahitbizományazemelkedőmezőgazdaságiárakataligtudtakihasználni,hiszenazuradalmakmajorságaibérletbevoltakadva,ígyabevételeknövekedésenematulajdonost,hanemabérlőketgazdagította.Azál-lamifelvásárlásokmiattazélelmiszertermelésfelértékelődött,ígyaháborúalatt,1916-ban lejáró 10−20évesbérletekesetébenjoggalreménykedhetettatulajdonosadíjakemelhetőségében.Ebbennemiscsalatkoztak:amikorpéldául1916-banaludbregiuradalmatRiedlJenővállalkozónakbérbeadták,akkorakorábbi48000koronásbérletidíjatsikerült80000koronárafeltornázni.98 Természetesen nem lehetetttudni,hogyazinflációnövekedésévelatöbblethamarelfogolvadni.Akötelezőbeszolgáltatásmiattisjelentősveszteségérteazuradalmat,mivelhaazaligműködőszabadpiaconértékesíthettekvolna,sokkaljobbanjártvolnaatulaj-donos.99Nagyreményekettápláltakebbenazidőbenahadikölcsönkötvényekvá-sárlásairánt,amiavagyonosabbrétegtőlelvártvolt.Batthyányherceg3600000koronáértvásároltállampapírt.100Akötvényekenkésőbbkomolyveszteségekelet-kezett.AhercegmegpróbáltaugyanamagyarkötvényeketAusztriábannosztri-fikáltatni(mondván:ahercegosztrákbirtokokkalrendelkezett),ámabécsitör-vényszékelutasítottaarravalóhivatkozással,hogyahercegmagyarállampolgár,hiábavanAusztriábanbirtoka,BécsbenésKöpcsénybenházastb.101

96 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1917. november 23.97 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1917. november 23.98 VML. BLHI. Fasc. 26. P1019/1916. 1916. május 15. A ludbregi uradalom bérleti szerződése. 99 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1917. október 28. 100 Mosonvármyegye, 1917. június 17.101 Az erről szóló híradás: Zalai Közlöny, 1922. január 11.

208


Aháborúperszenemakadályozhattameg teljesenanormálisműködést, ígya vezetésnekmaradt energiája néhány fejlesztő lépésre, például kisebb szőlőkfelújítására.102Érdekesugyanakkor,hogyahitbizományméganehézidőkbenispontosanteljesítettevállaltkötelezettségeit,ígypéldáulaszegényeknekaháborúelőttésalattisjuttatotttérítésmentesentűzifát.Aháborúalattnagyonmegnehe-zültaforgalmazás,miveljelentősebbtömegűmezőgazdaságicikketcsakkülönaminisztérium engedélyével lehetett elszállítani.103 Jellemző eset erre, amikor1918.elejénakétdéliuradalombólaköpcsényikórházbetegeitáplálásátszolgálósertésekhízlalásáhozszükséges40mázsakukoricát akartákelszállítani,különigazolólevelekrevoltszükségarról,hogyaküldeménybiztosaneztacéltfogjaszolgálni.104

Akiadásokataháborúalattnagyonvisszakellettfogni,ígypéldáulaziselőfor-dult,hogyamegkezdettépületektatarozásánakfelfüggesztésétjavasoltaagaz-daság vezetője.105Természetesena tulajdonosagazdaságműködéseérdekébenmesszemenőenkihasználtainformáliskapcsolataitaközpontikormányszervek-nél.ErrejópéldaPálffyfőerdészlevele,amelybenarrakériafőtitkárt,hogymivelKaánKárolyminiszteritanácsosKanizsárajönkétnapra,engedjékátnekiazura-sági szobákat, „Evvel némileg viszonozva lesz az a sok szívesség, melyet miniszteri tanácsos Úr a földművelésügyi minisztériumban hathatós befolyással az uradalom érdekeit sokszor támogatni szíveskedik”.106Azzalisszembekellettnézni,hogyanagyobb bérletek mellett mindig maradnak olyan kisebb területek, amelyekkel nemtudnakmitkezdeni.ErretekintettelPálfy1918áprilisábanösszeírtaazokataludbregiéskanizsaiuradalmifalvakbanlévőkisebbföldeket,telkeket,amelyeketszerinteelkelleneadni,hiszenbérbevalókiadásuknemnagyonlehetséges.Úgyszámolta,hogyezzelmintegy145000koronabevételrelehetneszerttenni.107

Legalábbekkoramegpróbáltatásokathozottakommüngazdaságpolitikája.Az1919.április3-irendeletértelmébenaközép-ésnagybirtokokatállamitulajdon-ba vették. Az uradalmak területén termelőszövetkezetek alakultakmeg. Ezek-bena szövetkezetekbenakorábbiuradalmibérlőkmaradhattakaz intézők,azüzemvezetők.Abérlőkállatállománya,eszközeiatermelőszövetkezetektulajdo-nátképezte.Aszövetkezetekfölészerveztekegyátfogóintézményt,ígypéldáulNagykanizsána„volt”uradalombólalakulttermelőszövetkezetekfőintézőségét.Azújhatalomazerdőketésazerdőhivataltmegkímélte,sőt,mégkülönszámlá-ja isvoltazuradalmierdőhivatalnak,deazon2000koronánál többetnemvolt

102 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1917. november 20. 103 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1918. október 2. 104 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Gazdatiszti számadások, 1875—1918. 1918. január 31. 105 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1918. május 1. 106 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1918. március 26.107 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1918. április 17.

209


szabadtartani.A földesúri jövedelmekforrásaiazonbanbedugultak, ígycsakisafolyószámlaterhéretudottfennmaradniazerdőgazdaság.Akommunistaha-talomnemvetteigénybeahercegFőútiházátsem,smegúsztaabajcsaimalom,az uradalmi borkészlet is a rekvirálást.108Körmenden–mivelottnemvoltolyanmunkásbázis,mintNagykanizsán–nemalakultmegtermelőszövetkezet,báragi-táció folyt ennek érdekében.109

Atrianonielcsatolásokmiattibekövetkezőbirtokvesztésekpróbáratettékaha-zainagybirtokosokatis.Ahercegtulajdonábanlévőköpcsényiuradalomnagyré-szeCsehszlovákiához,mígakastélyésnémiföldAusztriához;atrautmannsdorfiuradalompedigteljesegészébenAusztriáhozkerült.1918végeutánaDrávántúli,horvátterületekenfekvőludbregiuradalomazújonnanmegalakultdélszlávki-rályságterületéntaláltamagát,sígynagyrésztkikerültaBatthyányakfennhatósá-gaalól.Errevonatkozóanafőtitkár1919.július8-ibeszámolójábanaztírta,hogy„a ludbregi uradalom horvát állami kezelésbe került és sorsa bizonytalan”. Az ottanikörvadásznakmagyarhonosságamiattmenekülniekellett,azuraságsze-rencséjéreazottlévőkészpénztmégkitudtákmenekíteni.110 Az 1920-as évek első felébenahitbizományadminisztrációjakomolylépeseketpróbálttenniaDrávántúli birtokok eladása érdekében, de ez nemment könnyen. Végül is 1926 felékezdettkörvonalazódniLudbregeladása,amitaztánAmonRukavinabárómeg-vásárolt.Avételárakésőbbiörökségi tárgyalásokadataibólsejthetően123000dollárlehetett.Avilággazdaságiválságalattazonbanrosszulműködöttaludbregigazdaság, így azt azúj tulajdonos továbbadta a zágrábiBerger-cégnek, amelypediga2.világháborúelőttparcelláztattaavoltBatthyány-birtokot.Nagyérvágástjelentettahitbizománynakaz1920.éviföldreformvégrehajtása,

illetveavelepárhuzamosanfutóvagyonváltságrólszólórendelkezés.Az1920.36.tc.ahitbizományokatúgytekintette,mintamelyektermészetespolgáritulajdontképeznek,vagyisazelőírt földek leadásaszámukra iskötelezővolt.A törvénypontosanelőírtanagybirtokokutánfizetendőadót,de lehetővétetteszámukra,hogytulajdonosaiktermészetbentudjáklekötelezettségüket.111 Az uradalmi veze-tésmegpróbáltaminimálisveszteséggeltúlélniavagyonváltságot,deígyisföldje-inek19%-átfelkellettfelajánlania.Jólmutatjaeztanagykanizsaiuradalomesete,aholaföldleadásiterveket–Pálfyerdőmesterbetegeskedésemiatt–márBarthosGyulaerdőmesterkészítette.112 A vagyonváltság előtt az uradalom területe 9701

108 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1919. július 8. 109 STIPKOVITS, 1994. 261.110 BLA. AB. LFA. HAK. Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915—21. 1919. július 8. 111 Nagy, é.n.112 Barthos Gyulát a herceg az 1919. február 12-i leiratával nevezte ki uradalmi erdőtisztté. Lásd:

Erdészeti Lapok, 234. (1999) 12. sz. (1999. december), 376.

210


volt.Ebből6396holdálltmezőgazdaságiművelésalatt,míg3304holdvoltazerdők kiterjedése.113

A nagykanizsai uradalom mezőgazdasági ingatlanjainak területi változásai114

Település földreformcéljára lead-

va

Eladásra vagy

kisajátítva

vitézi telkekszámára

végleges állapot

(maradék uradalmi terület)

Nagykanizsa 684 55 - 1202

Bajcsa 64 - - 163

Fityeháza 104 - 15 165

Szepetnek 663 6 15 1813

Eszteregnye 60 - - -

Homok-komárom

153 2 15 686

Sormás 148 - - 529

Obornok - - - -

Hosszúvölgy - - - -

összesen 1875 63 45 4560

Azuradalomaföldreformmiattösszesen1875holdatvesztettel,amikomolyérvágásvolta jövedelmekszempontjából.Megpróbáltákmegmentenia legjobbföldeket, így például a sánc-újmajori gazdaságot, amelynek területe 780 holdvolt, s helyette a régi Kanizsa-majori gazdaságból javasoltak földet leadni. Ahomokkomáromikerületben,aholahercegnek2276holdföldjevolt,azottaniföld-bőlkaptakahelyilakosokmellettafűzvölgyi,azobornaki,amagyarszerdahelyiésalangvíziszegények,földtelenekis.Mindennekeredményeképpenanagyka-nizsaiuradalomterületeakorábbi9701holdról7866holdracsökkent.Ahercegkezében4560holdmezőgazdaságitermőterületés3281holderdőmaradt.115 Az uradalombanhárom,deamásikkéthitbizományinagybirtokonméghétmásik,vagyisösszesen10vitézitelketaherceg–akormányzórendeletére–ajánlottaföl.

113 MOL. P 1322. Fasc. 100. No 678.114 VML. BLHI. Fasc. 68. No 46. A táblázat adatai az uradalom erdőterületeit nem tartalmazzák. 115 VML. BLHI. Fasc. 68. No 46.

211


1921-bennagyünnepségekkelbeisiktattákatelkekbeavitézeket.116 Még Nagy-kanizsaváros is igényelt500holdatahercegi földekből.117Tegyükhozzá,hogyaföldreformsoránegyesfalvakbanigennagyvoltaföldveszteség.Ígypéldáulakörmendiuradalomhorvátnádaljaibirtokánakorábbi916holdbólcsak572hold-nyi maradt.118Tegyükhozzá,hogyakiosztottföldekértamindaparasztságnak,mindavárosnak fizetnikelletta földesúrnak.A földválságmegfizetéseviszontegyrekésett,apolgármesterahercegtőlkértéskapotthaladékot.119

Az1920-asévekfolyamataimindegyikhitbizományiuradalmatérintették.En-nekkövetkeztébenahitbizományterületealaposanlecsökkent:az1870.évi28500holdhozképest65évvelkésőbbmárcsak18318holdattettkiamajorátusföldállománya.120Ebbőlaterületből9437holdatadtakbérbe.Abérbeadottföldek80%-aszántóterület,15%-arétvolt.Azerdőkmindenholházikezelésbenmarad-tak,területük8337holdattettki.Statisztikaiadatainkszerintakétvilágháborúközöttiidőbenezamodellegybeesettahazaihitbizomány-kezelésigyakorlattal,amitjólmutat,hogyegy1925.évikimutatásszerintazakkor58darab500hold-nálnagyobbhazaihitbizományesetébenahaszonbérbeadott területekből254970holdvoltszántó,scsak27098holdazerdő.AváltozásokellenéreBatthyányhercegnekmaradtmégnémiföldje:1925-benaBatthyány-majorátusa14.legna-gyobbhazaihitbizományvolt,121deezenkívülövévoltmégHortfalubanis1900holdnyiterületis.

A HITBIZOMáNYI URADALMAK AZ 1930-AS ÉvEKBEN

Batthyány-StrattmannLászló1931-benmeghalt,Németújvárontemettékel.Ahercegicímetésahitbizománytfia,ifjabbLászlóörökölte(1904−1966).1935-benvettefeleségülAntoinetteWindischgrätzhercegnőt,akésőbbiekbennégyfiaszü-letett. 1945-ben családjával együtt menekülni kényszerült.Azörökséggelperszemostisvoltakbajok,sezekaproblémákfőlegatrianoni

békemiattelvesztettludbregiuradalomértkapottösszeghezkapcsolódtak.Aher-cegértelmezéseszerintazösszegahitbizományvagyonáhoztartozott.Ahitbi-zományoldalágivárományosa,BatthyányLudovika(Lujza)képviselője122 szerint

116 Lásd: Zalai Közlöny, január 20.; illetve 1921. november 8. 117 Zalai Közlöny, 1921. november 16. 118 MOL. P 1320. Fasc. 9. dd. Batthyány László. No 96.119 MOL. P 1320. Fasc. 9. dd. Batthyány László. No 75.120 Gazdacímtár, 1935. 121 Gazdacímtár, 1925. 53.122 A hagyatéki tárgyaláson Batthyány Ludovika képviselője anyja, Batthyány Zsigmondné, egy-

házszecsődi birtokos és lakos volt.

212


viszontazzal,hogyLudbregJugoszláviáhozkerült,egybenmegszűntahitbizo-mányikötöttség,ígyazsajátfölddévált,sebbőlkövetkezőenörökíthetővé,ezértabbólnemcsakaherceggyermekei,hanemmásoldalágirokonokisrészesülhet-tek.Mivelegyezségnemszületett,ígyaszombathelyikirályitörvényszékelévit-ték az ügyet.123AmásikvagyoniproblémaaHevesmegyébenfekvőHortfaluvolt,amelybőlaföldreformelvitt162holdat,sígyalaposanlecsökkentaterületeésazértéke:1931-benamaradékhortibirtokot673424pengőrebecsülték.124 Kiesett mégahitbizományterületébőlakörmenditerületenisnémiföldésvagyontárgy.Az1916.évivégrendeletmódosításakéntkészült1927.évitestamentumszerint

ifj.Lászlókaptamegaköpcsényikastélyt,saveleegyüttjárókevésföldet(hiszennagyrészétacsehszlovákállamerőszakosságamiattakorábbi,helybelibérlőnekelkellettadni).Ugyanakkor,amikorifj.Lászlóátvetteahitbizományt,sKörmend-reköltözött,lekellettmondaniaazallodiálisbirtokokrólésKittsee-rőlis,amelyföldeketasorbankövetkező fiúkapottmeg.125A testamentumkitértazözvegyjogairaéstartásdíjára(évi12000pengő).Atöbbivagyonelemetegyenlőenkellettfelosztani az örökösökközött, de kikötötték, hogy amíg a gyerekeknagykorú-aknemlesznek,addigazözvegygondoskodikavagyonról.126Azörökhagyóúgyvélte,hogycélszerűtovábbraisbérbeadniahitbizományibirtokot,gondnoknaknagybátyját,grófBatthyányIvántkértefölavégrendeletben.127

Aközeg,amelybenahitbizományiuradalmakaz1930-asévekbenműködhet-tek,egyáltalánnemvoltkedvezőatulajdonosszámára.Aproblémákkéttényezőkörüljelentkeztek.Azelsőavilággazdaságiválságbólkövetkezett.Mivelatársa-dalomjövedelmeigyorsancsökkentek,ezértahitbizományműködésében igenfontosbérletidíjak(uradalmak,házbérekstb.)befizetésénéljelentőshátralékokhalmozódtakföl.Aföldbérletekesetébenaszerződésekbenugyanpróbáltákki-védeni a korábban, az első világháború alattmegtapasztalt inflációs hatásokatúgy,hogyamindenkoribudapestitőzsdeiáraknakmegfelelőenhatároztákmegabérletidíjat,ámmivelaválságalattagabonaáramajdnemegyharmadárazuhant,ígyabevételekisgyorsancsökkentek.Aválságalattimásikgondarészvényekárfolyamánakzuhanásáhozkapcsoló-

dott. A korábban megszerzett tőke nagyobb része feküdt részvényekben és egyéb

123 MOL. P 1320. Fasc. 9. Batthyány László. No 48—59.124 MOL. P 1320. Fasc. 9. Batthyány László. No 48—59.125 MOL. P 1320. Fasc.9. gg. Batthyány László iratai. No 129.126 Az 1927. évi végrendelet e téren eltér a herceg naplójában 1926. július 27-i bejegyzéstől. Ez

utóbbiban még úgy vélekedett, hogy nincs értelme egyformán testálni, hiszen egy-két gyerek esetében (Laló, Ivi és Franci) oldalági örökítés révén már úgyis nagyobb juttatás áll fenn, vala-mint Lilike is gazdagabb lesz Zsigmond gróf révén. Ezzel szemben a végrendelet már egyenlő osztásról ír.

127 MOL. P 1320. Fasc.9. gg. Batthyány László iratai. No130.

213


értékpapírokban,ígypéldáulaLudbregértkapottpénztisértékpapírokbafektet-ték.Ezabbanakorszakbanmegszokottvolt,hiszenavagyont jövedelmeztetnikellett,saz1920-asévekemelkedőárfolyamaijelentősvagyonnövekedéstered-ményeztek.Egykimutatásszerint1931-benösszesen130000dollárésemellett100000frankértékűrészvényvoltahercegtulajdonában.Azértékpapír-csomag12részvénytársaságösszesen341darabrészvényébőlállt.Aszelvényeklejáratiesedékességeéventeegyszerivagykétszerivolt;kibocsátóinémet,amerikai,chi-leistb.társaságokvagypénzintézetekvoltak.ŐrzésükBostonbanésNewYork-bantörtént.128Erősagyanúnk,hogyarészvényeknagyrészétaválságelértékte-lenítette.Amásiknagykérdésapolitikaáltalgerjesztetthitbizomány-elleneshangulat-

hozkapcsolódik.Aföldkérdésmegoldásárólszólógazdaságiéspolitikaivitákaz1930-asévekbenfelerősödtek.Nefelejtsükel,hogyebbenazidőbenmégmindigamezőgazdaságvoltalegjelentősebbhazaiágazat,amitmindafoglalkoztatási,mindakibocsátásiadatokalátámasztanak.Jelentősvoltugyanakkoratörpe-éskisbirtokosokaránya,nemisbeszélveaföldtulajdonnalnemrendelkezőuradal-mi cselédek és béresek tömegéről, ami együttesen igen komoly társadalmi fe-szültségeket gerjesztett.129Érzékelteeztahitbizományvezetéseis,nemvéletlen,aválságéveialattrészbenhumanitárius,devalószínűleganyagiokokmiattisföl-deketengedtekátkisgazdáknakparcellázásra.130Aparcellázáseredményeképpenahitbizományterülete919holddalcsökkent.131Akorabeliszaksajtóésbirtokpoli-tikaiszakirodalomisegyértelműenakorábbihitbizományokpiacosításáttartottaüdvözítőnek. S végülne felejtsük el, hogy jelentősnyomásthozott a földesúritulajdonra az 1930-as évekbeli szélsőjobboldal megjelenése, amely nem nagyon szimpatizálta latifundiumoktulajdonosaival,elsődlegesenperszefőlegazsidóbérlőkéstulajdonosokzavartákezenintoleránscsoportot.Gömböskormányzataidejénújraelővettékahitbizományokkérdését,aminek

megváltoztatásátösszekívántákkapcsolniegyföldosztó–telepítésiakcióval.Az1936.éviXI.tc.újraszabályoztaahitbizományiörökösödésirendszert.Meghatá-roztákaztalimitet(30000aranykoronakataszteritisztajövedelemnekmegfelelőterület),amelyreakötöttségektovábbraisvonatkoztak,ugyanakkorahitbizomá-nyibirtokoshalálautánatöbbiföldetazörökösökközöttfellehetettosztani.132 Azerdő,anádas,aföldadóalánemtartozóföldeknemszámítottakbelea30000aranykoronásterületbe.Magyarországon1935-ben823324holdnyihitbizomány

128MOL. P 1320. Fasc. 9. gg. Batthyány László iratai. Értékpapírállomány-kimutatási füzet. 129 Utóbbi adathoz: VML. BLHI. Fasc. 79. 1938. évi összeírás.130 Így például a Szepetneki Takarékpénztár vásárolt birtokot a hercegtől, amit kisgazdák számára

parcellázott. 131 VML. BLHI. Fasc. 79. 1938. augusztus 10. 1321000 év törvényei, 1938. XI. tc.

214


volt,amiből463636holdvoltamezőgazdaságilaghasználtterület.Ebbőlmint-egy230000holdszabadultfelazaddigiszigorúkötöttségekalól.133 A felszabadu-lóföldek12évigtovábbraiskötöttségalattmaradtak:azokataddigsemeladni,semterhelninemlehetett.Afelszabadítottföldekharmadátbirtokpolitikaicélok-raigénybelehetettvenni.A törvényvégrehajtása előtt aBatthyány-Strattmannhitbizomány területe 18

249holdvolt.Aháromuradalomközülanagykanizsai7885,akörmendi7265,mígazintai3100holdattettki.134Ahitbizományikötöttségekalólatörvényhatá-sára–amiazerdőketnemérintette–4311holdatszabadítottakföl,aminek80%-aszántó volt.135Ennekeredményeképpenatradicionálisjogikötöttségekatovábbi-akbanmárcsak13937holdravonatkoztak,amelyenbelülazerdők8339holdjá-valszembenmárcsak3493holdszántóvolt.Mivelalegnagyobbegységnyiföldrejutójövedelemaszántóbólszármazott,ezújabbérvágásvoltahitbizománytulaj-donosának.AtörvényértelmébenafelszabadítottföldekisBatthyányhercegheztartoztak,deapotenciálishalálautánazokavárományosokhozkerültekvolna.

A bérleti modell az 1930-as években sem változott. 1916 után, amikor az addigi 20évesbérleteklejártak,márcsak10—12évesbérletekethirdettekmeg,sáltalá-ban majoronként adták ki az uradalmakat. Érdekes módon még a világgazdasági válságfolyamataisemroppantottákmegavállalkozóikedvetahitbizományura-dalmai iránt.Változottugyanakkorabérlőkösszetétele:mígazelsőkétbérletiidőszak(1871−96;1896−1916)esetébenazuradalmaknagytőkeerővelbírókülsővállalkozókkezébekerültek,addigakétvilágháborúközöttmárinkábbahelyigazdák,iparosok,kereskedőkváltakbérlővé.Sazistény,hogyakétvilágháborúközöttiidőbenazsidóbérlőklassanelmaradtakabirtokokról.Voltaföldbérlőkközöttnéhány ismertszemélyiség is, ígypéldáulNovákJánosnagyfakosi föld-birtokos (1896—1931) és korábbanországgyűlési képviselő,136 vagy Zala megye főispánja,GyömöreyGyörgy,aki feleségével,KárolyRózávalbéreltekiaz intaiuradalomerdőkönkívüli1675holdját.137Az1936körülmegkötöttbérleteknyil-vánvalóanahosszútávústabilitástsugallják,hiszenekkormégegyáltalánnemlátszódottaháborúelőszele.Egy 1930. évi, a nagykanizsai uradalomra vonatkozóösszeírás alapjánképet

kaphatunkarról,mibőlisálltakegyuradalombevételeiéskiadásai.Azuradalombevételeiháromnagyobbtételbőlálltak.Egyrésztasajátkezelésbenlévőerdőbir-tokból,amelybőlegyévre45712pengőfolytbeapénztárba.Másrésztabérbe

133 Nagy, é.n.134 VML. BLHI. Fasc. 79. No 167—168. alapján, egész holdra kerekített értékek.135 VML. BLHI. Fasc. 79. No 168—169.136 VML. BLHI. Fasc. 30. P 2952/1925. Zalai Közlöny, 1931. szeptember 27. Lásd még:

Országgyűlési Almanach, 1910.; VML. BLHI. Fasc. 30. P 2756/1936.137 VML. BLHI. Fasc. 33. No 2005/1935.

215


adottföldbirtokból,amiértösszesen(beleértvevadászati,szőlőkutániésegyébjogcímeketis)76049pengőtszedtekbe.Harmadrésztavárosbanlévőházakutá-nibérletidíjakból,amelyeknekösszege97694pengővolt.138Azösszegekaránya-ibóllátható,hogybeérettahajdaniFülöphercegnekazonelképzelése,miszerintaföldekúgyisfogynak,ezértinkábbabérletibevételekrekellalapozniakanizsaiuradalomjövedelmeit.Az1830−40-es években még csak 15−20%-ottettkiabér-letekbőlszármazóbevétel,ezzelszembenszázévvelkésőbbazösszesbevételnek(218383pengő)már79%-aszármazottakülönbözőbérletekből.Érdekesakiadásokszerkezeteis,aminekháromjelentőstételevolt.Egyrészt

azuradalomműködtetése43505pengőbekerült(ebbebeletarozottaszemélyzetfizetése,abudapestijószágigazgatófizetése,azerdeimagvakbeszerezése,afa-csemetéknevelésénekköltsége,erdősítések,árkolások,utakfenntartása,rönk-éstűzifatermelés,aKörmendretörténőszállítások,a lótartás, irodafenntartásésarendkívülikiadások,nemisbeszélvenéhányembernyugdíjáról).Látható,hogyaz erdőhivatal,mint uradalmi irányító szervezetműködése gyakorlatilag kijöttaz erdőgazdaság bevételéből. A másik nagyobb tétel az uradalom által fizetett adóvolt.Ezekközött azegyenes, a jövedelmiés avagyonadó, az iskolaadó, aZala-Somogyhatárcsatornadíjaésegyebekszerepeltek.Azadókösszege1930-ban48327pengővolt,deebbőlabérlőkrehárultmintegy18000pengő,ígyazuradalmat30272pengőterhelte.Aharmadiknagyobbkiadásakegyúrifunkciókteljesítése,egyébépületekfenntartásaésacsatornázásköltsége,ezek18607pen-gőttettekki.Látható,hogy218383pengősbevételt95109pengőkiadásterhelte,vagyisatisztajövedelem123274pengővolt.139Mivelakanizsaiuradalomahit-bizományterületének42%-átadta,ígytalánnemjárunkmesszeavalóságtól,haaztfeltételezzük,hogyahitbizományiföldekutánjárótisztajövedelemmintegy250000pengőkörüllehetett.AhercegBatthyány-Strattmannhitbizományuradalmaiaz1930-asévekmáso-

dikfelébenviszonylagjólműködtek.Ajavulóértékesítésilehetőségek,valamintaháborúskészülődésbiztospiacokatteremtettamezőgazdaságinagyüzemekszá-mára.Amásodikvilágháborúebbeazorganikusfejlődésébeszóltbele.1945-benatulajdonoscsaládjávalelmenekültazországból.Akörmendikastélybaaszovjethadseregcsapataiköltöztekbe,hatalmasrombolástvégezve.140Amegváltozottha-talmiviszonyokés társadalmiközhangulatmiatt1945márciusábanmegindultaföldreform,vagyisamagánkézbenlévőnagybirtokokfelosztása.Azuradalminagy-

138 MOL. P. 1322. Fasc. 100. No 675.139 A bevételek és kiadások kiszámolásánál eltértünk a korabeli számviteli gyakorlattól, ezért sem

a bevételi, sem a kiadási adatok nem egyeznek a forrás adataival. Ennek legfontosabb oka, hogy abban a korban az ún. jövedelmek (valójában bevételek) között szerepeltették az átfolyó és az áthárított összegeket is.

140 Lásd: ziMáNyi, 1994.

216


bérleteklényegébenmaguktólmegszűntek.Aföldeknélkülihitbizományoknakva-lójábanvégevolt,dejogilagcsakaz1949.VII.tc.alapjánkerültsoracsaládihitbi-zományok megszüntetésére is.141Mindenesetreavizsgáltesetaztbizonyítja,hogyahitbizománysokatváltozottavizsgált200évalatt,sbárgazdaságilagáltalábanjólműködött,sorsaigazábólahazaipolitikaiváltozásokmiattpecsételődöttmeg.

IRODALOMJEGYZÉK

1000évtörvényei. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7315

BakácsIstván: Amagyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVII—XVIII.században.KSH.TörténetiStatisztikaiKötetek,Bp.,1965.

BaldaufGusztáv: A Pécsi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története keletkezésétől1917-ig. Pécs, 1926.

BarbaritsLajos: Nagykanizsa.In:BarbaritsLajos(szerk.):Magyarvárosokmo-nográfiája.Bp.,1929.

BácskaiVera: Városok és városi társadalomMagyarországon a 19. századelején.AkadémiaiKiadó,Bp.,1988.

BánPéter: Esterházy hercegi központból Batthyány grófi központ. Aköpcsényi uradalom 1867 előtt és után. In: Mayer László−TilcsikGyörgy(szerk.):EgyemberöltőKőszegszabadkirályiváros levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születés-napjára.Szombathely,2003.437—444.

BorovszkySamu(szerk.): Magyarországvármegyéiésvárosai.Vasvármegye.Bp.,1898.

Danyi Dezső−Dávid Zoltán: Azelsőmagyarországinépszámlálás.(1784—85)Bp.,1960.

Ember Győző: Magyarország lakossága a 18. században. II. rész. In: Kanyar József(szerk.):Somogymegyemúltjából20.Kaposvár,1989.33—68.SML.

141 1000 év törvényei, 1949. VII. tc.

217


GalgóczyKároly: AzerdőségekésabefásításfontosságaMagyarországonéghaj-latiésnemzetgazdaságitekintetben.Bp.,1877.

GalgóczyKároly: Magyarország,aSzerbVajdaságésaTemesiBánságmezőgaz-dasági statisztikája. Pest, 1855.

IhrigDénes(szerk.):Amagyarországivízszabályozástörténete.Bp.,1973.

KaposiZoltán: Kanizsagazdaságistruktúrájánakváltozásai1743—1848.CzupiKiadó, Nagykanizsa, 2009.

KaposiZoltán: Magyarországgazdaságtörténete1700—2000.DialógCampusKiadó,Bp.—Pécs,2002.

KaposiZoltán: Tájátalakításésvárosfejlődés.Akanizsaibereklecsapolásánakszerepeamezőváros18—19.századifejlődésében.In:KázmérMiklós (szerk.):Környezettörténet 2.Környezeti eseményeka honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományiforrásoktükrében.Bp.,2011.119—130.

KardosKlára(szerk.): A szegények orvosa: Batthyány-Strattmann László. Prugg

Verlag,Eisenstadt,1987.

KállayIstván: AcsaládihitbizományokMagyarországon.In:LevéltáriKözle-mények,1.(1979)1.sz.,69—91.

Kunics,Michael: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarnund seiner einverleibten Provinzen. Pest, 1824.

Magyarországföldbirtokosaiésföldbérlői.Bp.,1925.KSH. Magyarországföldbirtokosaiésföldbérlői.Bp.,1937.KSH.

MikszáthKálmán:Cikkek, karcolatok. XXII. kötet, 1886. január – június. Bp.,1978.

MóroczPéter: BatthyányLajos(1696—1765).Körmend,2005.

NagyJózsef: HitbizományokMagyarországona20.században. www.tortenelem.ektf.hu

218


NagyZoltán: A Batthyányak nemzetsége Vas vármegyében 1452—1966. Körmend,2007.

országgyűlésiAlmanach.Internetesváltozata: http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al910_15/374.htm

RákossyAnna: BatthyányGusztáv, a hitbizomány birtokosa 1870—1883 kö-zött.In:NagyZoltán(szerk.):ABatthyányakévszázadai.Kör-mend-Szombathely,2006.181—186.

RikliFerenc(szerk.):KanizsaiEnciklopédia,1999.Nagykanizsa,1999.

RomváryFerenc(szerk.): PécsLexikon.Pécs,2010.1—2.kötet

SimonAnna: AkörmendiBatthyánykastélyutolsófénykora.In:NagyZol-tán (szerk.): A Batthyányak évszázadai. Körmend-Szombat-hely,2006.369—380.

StipkovitsFerenc: Társadalmiéspolitikaiviszonyok1918—1948között.In:SzabóLászló(szerk.):Körmendtörténete.Körmend,1994.

Topographiai öszveírása Körmendi Uradalomnak 1840-dikévben.In:NyelvtörténetiritkaságokaBatthyányakkörmendiuradalmából.Körmend,2003.74—138.

VargaJ.János: Akörmendiuradalomésa19.századiRába-szabályozás.In:Vasi honismeretei és helytörténeti közlemények. Szombat-hely,1992.71—82.

VasGereben: Nagyidők,nagyemberek.Bp.,1929.

VályiAndrás: Magyarországnakleírása….Buda,1796—99.1—3.kötet.

ZimányiVera: ABatthyánycsaládhercegiágánaklevéltára.In:SzabóLászló(szerk.):Körmendtörténete.Körmend,1994.415—433.

ZimányiVera: Ahg.Batthyány-családlevéltára.Bp.,1962. ZsámbékyMónika:ABatthyányhercegekősanyja,StrattmannEleonóra.In:Vasi

Szemle,60.(2006)6.sz.713—722.

219


fELHASZNáLT SAJTóANYAGOK

ErdészetiLapokMagyarországésKülföld,2.(1898)9—10—11.sz.,18.

MosonvármegyePestiHírlapZalaiKözlöny

LEvÉLTáRI RövIDíTÉSEK

MoL=MagyarországosLevéltárZML=ZalaMegyeiLevéltár

VMLBLHI=VasMegyeiLevéltár.GrófBatthyányLajoshitbizományiiratai.BML=BaranyaMegyeiLevéltár

BLAABLFAHAK=BurgenlandischesLandesarchiv.AbteilungBatthyány:Landesforschungsarchiv.HerrscahftsarchivKittsee.

Problems of fideicommissum in the Age of Growing Market Systemby Zoltán Kaposi

Inthepresentpaperouraimis to introducethearealandeconomicchangesofthealmost200-year-oldfideicommissum,oneofthebiggestfideicommissainHungary,belongingtotheCount/laterDuke/Batthyányfamily.Theunderlyingreasonforthisworkisaninterestingphenomenon.Whenthefideicommissumwas founded in 1746, its areawas 80000hold (arpent) butwhen it ceased toexistin1945theareainvolvedinfideicommissumwasonly14000hold(arpent).Thestudyseeksanswerstothequestionshowandwhytheareaofasupposedly’immovable’fideicommissumgotreducedinthecourseof200years.

221


Afeudális jogszolgáltatásmeghatározóelemea földesúrbírósága,azúriszékvolt.Jelentőségétfennállásánakutolsópillanatáigmegőrizte,majdszerepét1848-banátadtaaszolgabíróknakésavármegyeitörvényszékeknek.Azúriszékekalsófokúbíróifórumakéntműködtekafalusi,mezővárosi,hegy-

községibírák.A„falu füstjé”-nekfogalmátEckhardtFerencpublikáltaelőször.1 A falusiönkormányzatok feladatainak, jogainakkialakulásával, azokváltozásávalEckhartmellett ImrehIstván,SzabóIstván,SápiVilmos,WellmannImre,BollaIlonaésHorváthPál,KállayIstván,NagyJankaTeodórafoglalkoztak.2

Afalusibíróságoktörténeteegyidősafalvakéval.A„termelési és igazságszolgál-tatási egységként”3működőtelepülésekéletébenabírókezdettőlfogvajelentősszerepettöltöttbe.A„falufüstinek”hatásköreazévszázadoksoránjelentősválto-zásokonesettát,aföldesurakáltalbiztosítottjogköresetenkéntéskorszakonkéntváltozott.A19.századelsőfelében–agazdaságifeladatokontúl–afalubelsőerkölcsi,társadalminormáinakőrzésemellettlegfontosabbdolga,csekélybírás-kodásijogokkal,anemesibirtokhatékonyműködésénekbiztosításavolt.Tanulmányunkbana gödöllőiGrassalkovichuradalombíráinak, esküdtjeinek

ésafalusijegyzőknekjogszolgáltatásifeladataitmutatjukbeazuradalomtöredé-kesen fennmaradt, 1815−1848közöttiidőszakravonatkozóúriszékiirataialapján.AziratokataGödöllőiVárosiMúzeumbanésaPestMegyeiLevéltárbanőrzik.4

A fALUSI ELöLJáRóK SZEREPEA fEUDáLIS JOGSZOLGáLTATáSBAN

CZEGLÉDINoÉMI

1 eckhart, 1952.2 eckhart, 1954.; iMreh, 1947.; iMreh , 1973.; iMreh , 1983.; szaBó, 1948.; sáPi, 1966.; Bolla—

horváth, 1977.; kállay, 1985.; wellMaNN, 1999. és Nagy, 2002.3 eckhart, 1952. 258.4 A Gödöllői Városi Múzeum Levéltára 3/f. A Grassalkovich uradalom (Gödöllő-Hatvan)

úriszékének és szóbeli bíráskodásának iratai, Úriszéki és szóbíráskodási vegyes iratok 1795—1848 (továbbiakban GVM Levéltár 3/f.). PML IV. Megyei Törvényhatóságok K 87. b. Úriszéki iratok levéltári Gyűjteménye, Gödöllői Grassalkovich Uradalom (továbbiakban PML IV. K. 87. b.). A nagybirtok településeihez köthető irattárak nem maradtak fenn, ezért a falusi bírók működéséről az úriszéki peres eljárások során keletkezett dokumentumok szolgálnak adatok-kal.

222


Abírót általában évenként választották a földesúr tisztjének jelenlétében.5 A XVIII. századból ismerünk olyan példákat, ahol egy évnél rövidebb időszakraszóltamegbízatás.Gyakorivoltazis,hogyabíróújrajelölésselnéhányeszten-deigviseltehivatalát.6Aválasztástörténhetettaközösségháromjelöltjeközül,kiketazuradalomisjóváhagyott,deaXIX.századbanaföldesúrvagyképviselőjekandidált,sabirtokosmegbízotttisztjénekjelenlétébenzajlottaválasztás.Aföl-desúrijelöléspéldájaaceglédiuradalombólisismert,aholaválasztásokonmeg-jelenőföldesúritisztekválasztottakháromszemélyt,anépésatanácsközülükválaszthattaafőbírót.7Abíró(főbíró)helyetteseatörvénybíró(másodbíró)volt.8 Agödöllőiuradalomközségeibenbíróválasztáskorakerületikasznárvoltjelen,azeseményről„tudósítást”készített.1837-ben–rendkívüli,denemegyedülállómódon9–Dányonacommunitashéthangadóparasztvezetésévelsajátjelöltje-iketakartabíróvá, törvénybíróváésesküdttéválasztani. Ittadomíniumháromjelöltjeráadásulnemabíróra,hanemateljesközségielöljáróságravonatkozott.Ilymódonaszabadválasztásjelképesenseméltatelepülésen.10

5 Az évenkénti választás az Árpád-kori királyi birtokokról terjedhetett el, ahol ezt megkövetelték. (Bolla—horváth, 1977. 20.) A bíró, az esküdtek és a jegyző választásáról Mária Terézia (1769. évi rendelet 9. 1.§.) és az 1836. 9. tc. rendelkezik. A főbírót mindkettő értelmében a földesúr három jelöltje közül választja a település, esküdteket és jegyzőt pedig szabadon választhat.

6 Például a Kelemen István által vizsgált Sopron vármegyei településeken a megválasztott bíró általában egy vagy két évig töltötte be tisztét, de a bírák későbbi újraválasztása is gyakori jelen-ség volt. (keleMeN, 2007. 177—194.; horváth, 2007. 196—198.)

7 szaBó, 1985.8 Kovács Ágnes az alföldi Károlyi uradalomhoz tartozó mezővárosokban a törvénybíró szemé-

lyében jelöli meg a birtokos emberét. (kovács, 1977. 49.)9 A XVII. századból, a földesúri jogszolgáltatás fénykorából is van adat a birtokos által kinevezett

bíró el nem fogadására. 1604-ben a petőházi (Sopron megye) birtok földesasszonya újra kinevezte a település bíráját, kit a közösség nem fogadott el. (DoMiNkovits, 1996. 222.)

10 Az 1837. november 3-án történt községi bíróválasztás részletei az isaszegi kasznár jelentéséből derülnek ki. A lakosok a bíróságra kandidált három személyt „lázítás által el nem vállalták”. Szabó Pállal – pedig a kasznár szerint jó bíró volt – „már régi bíróval be elégedettek, hogy próbál-lya más is”. Sós András többször volt bírát öregségéért, Molnár Mihály régi esküdtet „magok sem tudják miért, hanem hogy ők választottak már maguknak” indoklással utasították el. Azt kiabálták: „Nem kell nekünk ebbül egy sem, van jussunk választunk magunknak, aki testszik.” A kalodát elvitték az általuk választott Baglyas István háza elé, majd kérték a kasznártól a bíró pálcát. Ő - mint írja - törvénytelenül választottnak nem adhatta át, hanem mivel misére ha-rangoztak, odaküldte őket, hogy ott térjenek jobb belátásra. Ez nem történhetett meg, mert utasítást kér a törvényes választáshoz. A hangadókat már másnap a kormányszék elé idézték. Mind elmentek s vitték a helyi jobbágyok levelét a bíróválasztásról. A beidézetteket letartóztat-ták. A végeredmény: Molnár Mihály lett a bíró, tehát az uradalom a közösség által legkevésbé

223


Apolgárokat–mezővárosokbantizenkettőt,posessiokbanhármatvagynégyet–aközösségjelöltjeiközülválasztották,deelőfordult,hogymagaabíróneveztemeg őket.11Azesküdtelnevezésgyakoribb,magukatisígynevezik,mivelabíró-valésajegyzővelegyütteskütételikötelezettségükvolt.Agödöllőiuradalomfal-vaibanabíróésatörvénybírómellettaz1830-asévekbenhárom-négy,az1840-esévtizedben egy, esetleg kettő esküdtet találunk.12

Ajegyzővoltazelöljáróságazontagja,kiazírásbeliségésazalapszintűjogiis-meretekképviselőjevoltafaluban,kinevezéséhezaföldesúrjóváhagyásakellett.AXIX.századelejénanagyobbfalvakmindrendelkeztek jegyzővel.Avizsgálttelepülésekiratai issajátjegyzőmeglétérőltanúskodnak.Szükségevoltrájukatelepüléseknekazegymásköztiésazuradalomfelétörténőügyintézésben.Őkkészítettékelazadósleveleket,kezességvállalásokat,különfélekérelmeket,mivelazesküdtekéslegtöbbesetbenabírókisírástudatlanokvoltak.13

Abírófokozatosanveszítettaközösségvédőszerepéből,helyetteaföldesúriér-dekekkiszolgálója lett.Tisztét gyakran sajáthasznára is fordította,hatalmánálfogvafizetségemellettsokszorszerzettegyébjövedelmetmagának.14 Ennek leg-gyakoribbmódjaabeszedettadókegyrészénekmegtartásavolt,máraXVII.szá-zadbantöbbhelyensanyargattaarábízottfalulakóit.15AvisszaélésreXIX.századigödöllőipéldákatistalálunk.Azelöljáróhasznáratörvénytelenülkiadottmunkátaparasztoktiltakozásként

nemmegfelelőenvagyegyáltalánnemvégeztékel.Ígykerültekafelekagödöllői

kifogásolt személyt jelölte. Az idős Sós András maradt a törvénybíró. Viszont három esküdtet választottak, az először bírónak kandidált Szabó Pál közöttük sincsen. Az uradalom tehát engedett egy keveset, hogy a falut lecsillapítsa. Az új elöljárósággal érdekei nem csorbultak. A hangadók ellen erélyesen fellépett. Az 1837. november 5-én kelt kezességvállalási kérelmet az új testület készítette a communitas nevében, ebben kérték a börtönben lévő személyek szaba-don bocsátását. Az elöljáróság igyekszik a falu jóindulatát elnyerni. A „bíró választókat” az 1838. évi január 8-án tartott úriszékre küldte be Molnár Mihály. (ML IV. K. 87. b. 1. 1838. No 34. (A fennmaradt jegyzőkönyvek nem tartalmazzák az esetet.)

11 sáPi, 1966. 467.12 A gödöllői domínium településeinek elöljáróira vonatkozó részletes archontológiai kutatást

nem végeztünk. 13 Szalabéri Horváth Imre jegyző írt levelet az uradalmi ügyvédnek Kafka József és Márton örké-

nyi pincérek nevében azok peres úton lévő adósságával kapcsolatban. GVM Levéltár 3/f. 1846. Apc mezővárosa kezességet vállalt az uradalom börtönében raboskodó lakosaiért. A kezes-levelet „Feljegyzette Cselényi Mihály Helybéli Hites Jegyző” GVM Levéltár 3/f. 1847. A saját jegyzővel rendelkező falvakat és mezővárosokat az 1871. évi községi törvény (1871. 18. tc.) nagyközségekké fogja minősíteni.

14 A helyi elöljárók javadalmazására vonatkozóan más uradalomban lásd pl.: varga, 2000. 287. 15 eckhart, 1954. 18.

224


úriszékelé.1838-bantöbbdányilegény,kik„rossz és esős”időbenszénáthordtakabírónak,abírótávollétébenezellentiltakozvánbetörtekasashalmikapun,le-hánytákaszénátéshazamentek.Fejenként25pálcáraésazázásmiattkeletkezettkár(108forint)megfizetéséreköteleztékőket.16

Avisszaéléssúlyosabbesetealopásvolt,amikormásterményétmagánakvagyelöljárótársánakhordattabeabíró.Például1847-benasződibíróbehordáskoraplébánosszalmásgabonájátajegyzőszérűskertjébevitette.17AfőbíróvávégülmegnemválasztottdányiSzabóPálellenfelhozott indokokisvisszaélésről ta-núskodnak.18

Acommunitaselöljárójávalvalóelégedetlenséget legtöbbszörabíróval,minthivatalosszeméllyelvalószembeszegülésjelzi.Aparasztokelégedetlenségeleg-gyakrabban tettlegességben, káromkodásban, becsületsértésben nyilvánult meg. DobronyovszkyMihály,amácsaikasznárjelentéseszerintafentemlítettvétsé-gekmindegyikételkövetteahivatalosanintézkedőbíróellen.Azelöljárókmégiskezességetvállaltakérte,avádlottatakövetkezőúriszékigkiisengedték.19TóthBenkeIstvándányilakoskezetemeltbírójára,okátnemismerjük.20 A megbecs-telenítésbőségestárházábanazújbíróválasztásávalvalófenyegetésisszerepel,ami választás idején bujtogatásnak minősült.21

Rendre felbukkan az engedetlenség ősi formája „bírói pecsét vagy tekéntet meg-vetése”.Ezhatástalaneszközevoltajobbágynak,káraisszármazottbelőle,mi-velaközségibíróazidézőlevélenírásbanrögzítette,hogyazérintettszemélytértesítette.Ígyőtszámonkérninemlehetett,abeidézettjobbágytávolmaradásátviszontabüntetéskiszabásakorsúlyosbítókörülménynektekintették.

16 GVM Levéltár 3/f. 1838.17 GVM Levéltár 3/f. 1847.18 A helység rétjének kaszálásakor a jegyzővel és a törvénybíróval együtt maguknak foglalták le a

jó füvet, az uradalomtól árendába vett kaszálóért 6 forint helyett 7 forintot szedtek. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No 34.)

19 A fenyítő iratok közül fennmaradt a vádlott tanúvallomása, a kasznár jelentése és a kezeslevél. Öreg Dobronyovszky Mihály zsidói (Zsidó ma Vácegres) félhelyes gazda, kaszálásra fiát küld-te maga helyett, míg ő a saját kaszálóján dolgozott. A bíró személyesen ment érte, mivel a munkában megzavarta kidobta a saját rétjéről. A kasznár jelentése szerint ellenállt, „mam-lasznak nevezte és mivelte Teremtését”, a kaszát a bíróra fogta és megütötte. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No 40.) „Öregsége tekéntetéből” (51 éves) 1 heti fogságot kapott. (PML IV. K. IV. 87. b. 1. 1838. jkv.)

20 A bíró elleni vétségért és két másik személy megveréséért 24 pálcát kapott. (PML IV. K. 87. b. 1. 1839. jkv.)

21 Hlucska Pál hévizgyörki lakos „kutyának parancsolsz, majd teszünk mi más bírót” szavakkal il-lette a bírót. (PML IV. K. 87. b. 3. 1843. jkv.)

225


Afalusibírónaksajátsérelmét,másjobbágyokhozhasonlómódonkellettbizo-nyítania,elégtelenpróba(bizonyíték)eseténavádlottakatfelmentették.22Aföl-desúráltalafőbíróknakbiztosítottvédelemebbenakorbanmárnemélt,azelöljá-rónak a communitas nevében vállalt anyagi, jogi felelőssége azonban megmaradt.Afalunevébenírtkezeslevelek,illetveajelentéstételikötelezettségazigazság-

szolgáltatásterületénmegmaradtkollektívfelelősségrőlárulkodnak.23

Aközösfelelősségésaföldesúrköztikapocsabíróvolt,akiönmagábanisfele-lősséggeltartozottaközségügyeitilletően.Atelepüléslakóivalszembenieszkö-zeabelsőrendfenntartásáraazalsófokúítélkezésmeghagyottrészevolt,amitgyakorolhatott.Ahelyibírákországosanáltalában1forintnyibírságotróhattakki,használtáka

testifenyítéstis.Abírságpénzfelét,harmadátabírókaptameg.Azösszeget1789-ben 3 forintra, 1836-ban 12 forintra emelték. Mária Terézia úrbérrendezésében pénzbüntetéshelyettmunkát,szükségeseténbototjavasolt.Fenyítőeszközkéntakalodaésabotálltrendelkezésére,12botütéslehetettatestifenyítésfelsőhatára.Horváth Józsefverekedő,kihallgatási jegyzőkönyve szerint,korábbanakartalibírákáltalmár10korbácsütésselvoltbüntetve.LangóCsirkeAndrásegyszervere-kedésért12bototkapott.Megesett,hogyabíróamegengedettnéltöbbbototmérta verekedőkre. Őt ezért nem büntették meg, a 18 ütést a vádlottaknak a jogtalan eljárásmiattazonbanítélethozatalkorazúriszékbeszámította.24 Kalodába zárás melletttaláltunkolyanesetetis,mikorabíróamészárszékhezköttetteaveleper-lekedőasszonyt,vagyvasraverveállítottákkiagarázdajobbágyot.25

Akiróhatóbüntetésnagyságánkívülösszesíthetőeka falubíróságán tárgyaltpertípusok.Főbenjáróügyekbencsakazúriszékítélkezhetett.Aforumdominale(úriszék)fénykorábankisebblopásokéstestisértések,becsületsértés,pénzköve-telés,örökléstárgyábantartottaktörvénynapokat.Ahelyzet,abiztosítottjogkör-

22 A bagi bíró megbecstelenítése és megpofozása miatt indított keresetét elegendő bizonyíték hiányában megszüntették. A bírót bővebb próbák megszerzésére utasították. (PML IV. K. 87. b. 3. 1843. jkv.)

23 A sófuvarban az ökröket tilosban legeltető legényeket az uradalmi fogházból a falu kezességvál-lalása mellett engedték ki. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No 33.)

24 Garai István, Imre és Janek István mácsai lakosokat Mahris Márton szolgalegény „érzékenyebb megverése” miatt fogták el. A mácsai ispán tudósítása és a rabok vallomása szerint rögtön kap-tak 18 pálcát. A szék döntésének értelmében a bíró „túlment a törvény tartásán”, ezért a rabokat az elszenvedett bot, az elszenvedett 2 heti áristom mellett 55 forint megfizetésére kötelezték. Az összeg tartalmazott 30 forintot a fájdalomdíjra és a kiesett munkabérre, 25 forintot pedig orvosi költségekre. (PML IV. K. 87. b. 2. 1842. jkv.)

25 Kukoricadézsma szedésekor ifjabb Aszódi János a bírót részegen káromolta, civakodott. Ezért a bírák őt vasra verték, de ő „vassal együtt megszökni és hazamenni nem általván”. Az elöljárókkal szembeni engedetlenség miatt a fenyítő szék 20 pálcára ítélte. (PML IV. K. 87. b. 3. 1845. jkv.)

226


hözhasonlóan,uradalmankénteltérőlehetett,eza19.századbanismegmaradt.Agödöllőiuradalomszóbíróságánakfelállásautánapénzkövetelésekésazosztá-lyosügyekvalószínűsíthetőenelsőfokonaszóbíróelékerültek.Gödöllőnugyan-isfeltűnikazúriszékenésaszóbíróságontárgyaltproblémamentes,egyszerűenlezárható(azaznincsadósság,családivita,árva)osztályosügyekgyakorisága.

A másodfokon az úriszék elé került „falu füstjén tárgyalt”esetekbíróitúlkapá-sokrólés–azuradalomérdekeiszerint–megfelelőmértékűalsófokúítéletekrőlegyaránt szólnak.26CzerokJózsefnekapja„káromkodások között történt” meg-becstelenítésemiatt25[!]pálcátjavasoltabíró.Eztazúriszékjóváhagyta,snemfigyelmeztettehatásköretúllépésemiatt.27 Amikor egy kocsmai verekedés során azurasághajdújátmegverőkondásokatabírákmegfenyítették,éscsakavissza-eső, „vérengző”NovákGyörgyötküldtékaszékelé,asedesdominalisabírókatmegdorgálta.28

Voltolyaneset,amikoratelepüléssajátkezébekérteabíráskodást.PestiGyörgyés társai ügyében, kik kocsmai verekedés, káromkodás, istenkáromlás miatt ültek abörtönben,afaluazértkériszabadonbocsátásukat,hogymagukítélkezhesse-nekavádlottakfelett.Kérésüketa faluszíneelőttipéldamutatással indokolták.(Akezeslevélutal a falugyűlésmeglévő szokására is.)29 Máskor a communitas azegyiklegsúlyosabbítélet–akitiltás–meghozatalátkérteazúriszéktől.30 Ösz-szességébenelmondható,hogyazuradalommindenesetbenakonkrétügykö-rülményeit figyelembevéveviszonyulta falusielöljárókhoz jogkörükesetlegestúllépésévelkapcsolatban.Abírószavánaksúlyavolt,aszükségesbizonyítékokhíján(tanúvallomások,orvosilátlelet,tisztijelentés)önmagábanishatástgyako-roltaföldesúriítélkezésre.Avádlottjelleméről,magaviseletérőlgyakrankértek,kaptakhivatalosvéleményt.AzelöljáróságtekintélyéreaGrassalkovichbirtokon

26 A bírói túlkapás gyakoriságáról más domíniumokban lásd vajDa, 2006. 318.27 PML IV. K. 87. b. 1. 1838. jkv.28 PML IV. K. 87. b. 1. 1839. jkv29 PML IV. K. 87. b. 1. 1839. No 19.30 Sümegi Mihály tatárszentgyörgyi házas zsellér, takácslegény mindig rossz magaviseletű volt

- írja a falu elöljárósága. Anyósát késsel meg akarta ölni, feleségét „meg puskázni” és késsel megölni; füleit és orrát levágni. Számos garázdálkodást követett el, minden nap Istent káro-molja. Mráz János tiszttartó jelentése kiegészíti azzal, hogy gyakran ittas, feleségét állandóan kínozza, vagyonát – ami főleg felesége hozományából áll – elherdálja, ráadásul gyújtogatással is fenyegetőzött. A helyi tiszt és a szolgabíró is megintette, a fogházban is ült már, de minden eset után egyre vadabb lett. Ezért kérik a kormányszéktől a kitiltását: „… rossz sem Istent, sem embert esmérő Embertűl bennünket kegyessen méltóztatva megszabadítani és ollyan helyre által […] a honnét soha többé semmi Hírt, az Eő viselettyérűl sem a Tiszti Chara, sem pedig a Helység nem hallana.” Kezelhetetlenségére utal, hogy „vasban” küldik Gödöllőre. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No 111.)

227


isvigyáztak,deamikorazuradalomnakszándékosanokoztakkárt,atöbbijob-bágyhozhasonlóanmegbüntettéktagjait.Abírójóváhagyástésfeddéstegyarántkaphatottilletékességéntúlmutatóítélethozatalesetén.Eztviszontazúriszékte-kintélyehatároztameg.Azelöljárókazalsófokúbíráskodásnáljóvalnagyobbszerepetkaptakazúri-

székipereseljáráslebonyolításasorán.Abírákkötelességevoltatudomásukrajutottbüntetendőcselekménytakerületikasznárnak,ispánnakvagyközvetlenülaközpontikormányszéknektovábbítani.Amennyibenavádlottatatelepülésenelfogták,őta legrövidebbidőnbelülGödöllőrekellettküldeni,beküldésiggon-doskodnibiztonságosőrzéséről,nehogymegszökjön.Eznehézfeladatvolt,mertajobbágyfalvakközülegyedülMácsán(Galgamácsa)épültszállásahajdúkszá-mára,aholfelügyelhettékafogvatartottat.31Másholarabotabíróházánakgaz-daságiépületébe,zárhatókamrábavagyhasználatonkívülijobbágyházbazárták.Azuradalmitömlöcbenülőrabokértgyakranvállaltakkezességetafaluegésze

vagy amaguknevében.Ha a vádlott családja kezeskedett hozzátartozójáért, ajegyzőésazesküdtekhitelesítettékaziratot.Akezességvállalásintézményeazigazságszolgáltatásmeneténeklassúsága,aföldesúrésajobbágyanyagiérdekeimiattválhatottáltalánosgyakorlattá.Célja,hogyavádlotta tárgyalásig isaktívmunkaerő maradjon. Azügyészihivatalidézésétabírókaptameg,neki–vagyakadályoztatásaese-

ténelöljárótársának–kellettazalperestszóbanbeidézni,ésgondoskodniaszé-ken,szóbíróságonvalómegjelenéséről.32Avisszaküldöttidézésreafalusibíróaszóbelikihirdetésmegtörténtétfeljegyezte.Haazalpereskeresetleveletiskapott,azt az idézéskor részletes magyarázat mellett át kellett neki adni.33Atárgyaláshozésazítéletvégrehajtásáhozszükségesiratokegyrészétazelöljáróságkészítetteel.Ezlehetettahozományrólírtbizonyítvány,személyleírás,aperesfelekmeg-egyezésétvagyafelpereskielégítésétigazolóirat,árveréskihirdetésénekigazolá-sa.34Esetleírásokatisküldtekaközpontiszékhez,amelyekavádlott(vádlottak)

31 Delienationes Aedificiorum Dominii Gedellő Anno 1813. Assumptae T. I. KÖH Tervtár F. 134.32 „… panaszlottakat folyó év hó Április 27-én reggel 8 órára gedellői tiszti lakásomhoz tartozásainak

szóbéli per utján leendő tárgyalása végett bírói személyem elejbe személyesen idézze meg kegy-elmed.” A szóbíró az idézést visszakérte, két napon belül megkapta a kihirdetés igazolásával. (GVM Levéltár 3/f. 1846.)

A bíró távolléte miatt a törvénybíró és a hites jegyző idézték meg Kerek Örzsébet lőrinci lakost 1847. július 30. Az idézés aznap délutánra szólt. (GVM Levéltár 3/f. 1847.)

33 A kézbesítést szintén igazolták. „Hogy ezen kereset levél mását a fentért Rédl Józsefnek mai napon személyesen kézbesítettem ezennel bizonyítom. Gedellőn, nov. 3-n. 1847. Fődi István Bíró. (GVM Levéltár 3/f. 1847.)

34 GVM Levéltár 3/f. 1846. A személyleírásra, mint személyazonosságot igazoló bizonyítványra azért volt szükség, mert a településen többen éltek ugyanazzal a névvel. (GVM Levéltár 3/f. 1847.)

228


jellemzésemellettafaluszemszögébőlmesélikelatörténteket.Szerencséseset-bena faluvéleményeösszevethetőa tiszttartóhivatalos tudósításával.35 Ezeket általábanpolgáriéskisebbbüntetőperekhezcsatolták.Nagyobbbűneseteknél,azorvosilátleletmellett,írásbantanúsítottákfelperes

sérüléseineksúlyosságátésmunkaképtelenségénekidőtartamát.Beidézéseseténeztazúriszékenismegerősítették.Abüntetéskiszabásakoraziratokatbizonyí-tékként figyelembe vették. Főbenjáró esetekben,mint például a gyilkosság, azelöljárókrésztvettekahelyszíniszemlén.36Deazegyházilletékességébetartozógödöllőitemetőbentörténtsírrabláshelyszínéreisavárosibíró,akántorésata-nítómentkiahelyisegédlelkésszel.37

Bizonyítékvoltabecslevélis,amituradalmitisztekmellett,utasításraahelyibírákállítottakki.38Abecslevélkiállítójaanyagifelelősséggeltartozottaziratbanfoglalt értékekért.Abírókésazesküdtek,mint törvényesbizonyságokszerepeltekazuradalmi

tisztek által helyben lefolytatott kihallgatásokon, valamint a szóbíróságokon.39 Bonyolultabb,nehezebbenkideríthetőügyekbenazúriszéktanúkéntidéztemegafalusibírókat.Azügyészberendelhetteőketakkoris,amikoratanúkésavád-lottakkihallgatásacsakaszékelőtt történtmeg,korábbannem. Ilyenkor résztvettekakihallgatáson.40

35 Egy szövevényes kocsmai verekedés során az isaszegi jáger Lemmera János súlyosan meg-sérült, ezért fordult az úriszékhez. A tanúvallomások alapján – igaz, csak egyetlen józan tanú van – a verekedés kezdeményezője nem ismert, mert Lemmerát lerészegedni ugyan látták, mást azonban nem tudtak róla. Vizér János bíró leveléből viszont kiderül, hogy a jáger gyakran részegeskedik, mindig bajt okoz. (Valóban többször állt az úriszék előtt vádlottként adóssági és más ügyekben, mégsem bocsátották el.) (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 25.)

36 Lásd még vajDa, 2006. 294—297. 37 1846- ban a 3 évvel korábban eltemetett néhai Ádám Károly, volt pesti kereskedő sírját dúlták

fel. A sírkövet a sírhely mellé döntötték, a holttestet a koporsóval együtt elvitték. (Váci Püspöki és Káptalani Levéltár A. Váci Püspöki Levéltár I. Püspöki Levéltár 1. A Püspöki Hivatal Iratai d, Acta Parochiarum Gödöllő, I. 1755—1940.)

38 A cseresznyefalopással vádolt hévizgyörki Harányi Mihály és a gödöllői Maródy Lukács lopáshoz használt szekereinek értékbecslését a györki, illetve a gödöllői bírákkal végeztette el az uradalom. Mindkét irat kiemeli, hogy a becslést lelkiismeretesen végezték el. (PML IV. K. 87. b. 1. 1839. No 41.)

39 Lipták Katalin vallomását Kuliffay János mácsai kasznár vette fel a zsidói bírák jelenlétében. (PML IV. K. 87. b. 1. 1838. No. 38.)

40 „Megvéreztetéssel” járó kocsmai verekedés tanúkihallgatásán a kartali bíráknak személyesen jelen kell lenniük. (GVM Levéltár 3/f. 1846.)

229


Afelsoroltpéldákaztmutatják,hogyaközségielöljárókaGrassalkovichurada-lomvérhatalmúúriszékénekműködésételvégzőtisztikarkisegítőivéváltak.Jo-gaikszűkülésévelpárhuzamosanfeladatuknemcsökkent,hanemmegváltozott.Abirtokigazgatásirendszer–aXIX.századbanisnövekvő–írásbeliségetmegkö-vetelteazuradalomvalamennyitisztjétől.Ajegyzőazírásbeliségáltalánossává-lásaésjogiismereteimiattlettnélkülözhetetlenatelepülésszámára.Nemállunkmesszeazigazságtól,hafeladataikattekintveaválasztottbírákatisanagybirtokotműködtetőtisztekközésoroljuk.Társadalmitagozódásalapjáneztermészetesennem igaz, aközségibíró és esküdt elöljáróként is a földesúrúrbéres jobbágyamaradt.

IRODALOMJEGYZÉK

BollaIlona—HorváthPál: Aközépkorifaluközösség,mintafeudálisbíráskodásésadóz-

tatáseszköze. In:Bolla Ilona(szerk.):Tanulmányoka falusiközösségekről.Pécs,1977.5—33.

DominkovitsPéter:Források a Sopronmegyei birtokos nemesség XVII. századiúriszékibíráskodásához.AZekecsaládpetőházibirtokánle-folytatottúriszékiperekésvizsgálatokiratai(1604—1630).In:Arrabona,35.(1996)1—2.sz.219—248.

EckhartFerenc: A falu füstje (jogtörténeti adalékokabüntetőeljáráshoz). In:JogtudományiKözlöny,7.(1952)6.sz.,258—264.

EckhartFerenc: AföldesúribüntetőbíráskodásaXVI—XVII.században.Bp.,1954.

HorváthLászló: Kísérletegykisebbtelepüléstisztségviselőiarchontológiájánakösszeállítására.In:Arrabona,45.(2007)2.sz.195—204.

ImrehIstván: Arendtartószékelyfalu.Bukarest,1973.

ImrehIstván: Atörvényhozószékelyfalu.Bukarest,1983.

ImrehIstván: Székelyfalutörvények.Kolozsvár,1947.

KállayIstván: ÚriszékibíráskodásaXVIII—XIX.században.Bp.,1985.

230


KelemenIstván: Bíró-archontológia a Széchenyiek Sopron vármegyei falva-iból ésmezővárosaiból (AXVII. századelejétől1848-ig). In:Arrabona,45.(2007)2.sz.175—194.

KovácsÁgnes: Amezővárosiönkormányzatésaföldesúrijoghatóságadél-al-földiKárolyi-uradalmakban(1722—1848).In:SzendreiIstván(szerk.):MagyarTörténeti TanulmányokX.Debrecen, 1977.47—91.

NagyJankaTeodóra: Atradicionálisnépiönkormányzatokjogtörténetivizsgálataa

Dél-Dunántúlon. Szekszárd, 2002.

SápiVilmos: Községi bíráskodásunk a feudalizmus utolsó évszázadában.In:JogtudományiKözlöny,21.(1966)8—9.sz.,466—472.

SzabóAttila: Aceglédialapítványiuradalomgazdálkodása1782—1867.Bp.,1985.

SzabóIstván: Aparasztfaluönkormányzatánakválságaazújkorban.In:Sza-bó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből.Bp.,1948.265—310.

VajdaMária: Bűnök, bűnösök, büntetések a székelyhídi uradalom úri-székének irataiban. In:MagyariMárta (szerk.):AdebreceniDéri Múzeum Évkönyve. Annales Musei Debreceniensis deFridericoDérinominati.2005.Debrecen,2006.285—321.

VargaGyula: Gróf Csáky Albert siteri uradalma 1836-ban. In: Sz. MáthéMárta-Selmeczi László (szerk.): A debreceni Déri MúzeumÉvkönyve. Annales Musei Debreceniensis de Friderico Dérinominati.1999.Debrecen,2000.273—292.

WellmannImre: Közösségirendésegyénitörekvéseka18.századifaluéleté-ben. In: 18. századi agrártörténet.VálogatásWellmann Imreagrár-éstársadalomtörténetitanulmányaiból.Miskolc,1999.

231


The Role of village Stewards in feudal Jurisdictionby Noémi Czeglédi

A significant component of feudal jurisdiction was the landowner’s court(sedes dominalis). Village courts served as courts of first instance. The stew-ard(villicus)playedanimportantrolefromthebeginninginthelifeofvillagesbeingunitsofproductionand jurisdiction. In the firsthalfof the19thcenturybesidesprotectingorderinvillageshismaintaskwastheefficientmanagementof the landlord’sestate.Weanalysed the judiciary tasksof thestewards, juratiassessores, and notaries of the Grassalkovich Estate in Gödöllő for the periodbetween1815and1848basedontherecordsofsedesdominalis.Thestewardsofsettlementsperformedtheirrolesinaccordancewiththerequirementstogetherwithsupervisingestateadministration.

233


Ahagyományosszékelytársadalom,valamintazahhozkapcsolódóún.„meg-tartó”életmód1 ésszékely intézményrendszer–amelynekalapjaazörököska-tonaiszolgálatésacsaládiönellátóföldművelőgazdálkodásvolt–aXIX.századközepénnagyátalakulásonmentkeresztülamodernizációéspolgáriátalakuláshatására.Asajátosfeudálistársadalombanegységesülésiésújfajtamegosztódá-sifolyamatoktörténtekpárhuzamosan,miközbenelevenenéltmégatársadalmiegyenlőség és a régi szabadságjogok emléke. A változás társadalmi feszültséggel és az agrárszegénység felduzzadásával járt, a nagyarányú Romániába irányuló kivándorlás és munkavállalás pedig a térség gazdasági, társadalmi és erkölcsiválságát tükrözte.AsokrétűproblémákaXIX.századvégén–XX.századelejéncsúcsosodtakki,mertaz1848.évipolgáriforradalom,–ajobbágyfelszabadítás,a rendikiváltságokeltörlése–utatnyitottugyanapolgári fejlődésnek,denemváltottkiolyannagymértékűgazdaságiés társadalmiváltozást,mintazerdélyimegyékben.Amegyei területekenugyanisakapitalizálódónagybirtoksiettetteabirtokrendezést(tagosítás,arányosítás),amelya tulajdonviszonyokhozalkal-mazkodó szabad gazdálkodás, az ún. változó rendszer és a vele járó modernizáció gyorsulóüteműterjedéséteredményezte.Székelyföldhelyzetéthátrányosanérin-tette,hogynagyobbvárosokhiányábannemrendelkezetttőkeerőspolgársággal,éssajátostörténelmifejlődésénekkövetkeztébennagybirtokosrétegsemalakultki.ÍgynemvoltSzékelyföldönolyantársadalmiréteg,amelyagazdaságifejlődéstfinanszíroznivagyérdembenelőmozdítanitudtavolna.Ígymígaz1867.évikiegyezéstkövetőenapolgárosulóMagyarországaddigsoha

nemlátottgazdaságiéstársadalmifejlődésenmentkeresztül,addig–különösenamostoha termé-szetiésarchaikusabb társadalmiviszonyokkal jellemezhető–Székelyföld fokozatos lemaradása tapasztalható, amely pár évtized alatt olyanmértékűvévált,hogyaproblémákkezeléseazállamelkerülhetetlenbeavatkozá-sát,azún.székelysegélyakcióelindításátigényelte.2

A fEUDáLIS SZÉKELY TáRSADALOM váLTOZáSAIA POLGáRI áTALAKULáS KORáBAN

BALAToNPETRA

1 A XIX—XX. század fordulóján a tartalmas és megtartó székely életmód jelentőségét Tamási Áron ismerte fel Farkaslaka modellje alapján. (taMási, 1976. 159.)

2 A leszakadó régiók állami fejlesztési programját részletesebben ld.: BalatoN, 2004.

234


A SZÉKELY TáRSADALOM AZ 1848-AS fORRADALOM ELőESTÉJÉN

Imreh István falutörvény kutatásai3 és Egyed Ákos agrártörténeti kutatásai4 alapjánaszékelytársadalomaXIX.századközepénkétfajtatársadalmiformáció,afeudálisésaszabadkatonatársadalomegybeolvadásáttükrözte.Asajátoséské-sőbbifeudálisfejlődésselmagyarázható,hogyalakosságtöbbmintfelétaszabadszékely, illetőlegahatárőrkatonaicsaládoktettékki:1844-ben25757családot(köztükszámosnagycsaládot),amely205000főt jelentett,szembenajobbágyés zsellér kategóriák 38−39%-osarányával.Atársadalmistruktúraakésőfeuda-lizmuskoriállapothozképestaligváltozott,amelyetaBethlenGábor-féle1614-esforrásisbizonyít.

Év főember egytelkes szabad jobbágy zsellér egyéb

16145 1,94 - 53,41 25,10 14,85 4,70

1844/476 - 6,30 52,18 22,37 15,92 3,23

(Forrás:iMreh,1999.196.)

Aszabadrétegeknagyszámábóladódóanerőséstevékenyfaluközösségirend-szer (communitas) volt jellemzőmég1848előtt is, bár annak funkcióvesztésea növekvő állami beavatkozás és homogenizáló tendencia következtében 1750után felerősödött.Acommunitasazéletnekkeretetnyújtott,agazdálkodásnak

3 iMreh, 1983.; iMreh, 1987;, iMreh, 1979.4 A székelyföldi társadalmi viszonyokat e tanulmányok alapján foglalom össze: egyeD, 1975.;

egyeD, 1986.; egyeD, 2004.5 A fejedelemségkori összeírások között a Bethlen Gábor-féle 1614. évi összeírás a legteljesebb. A

hadi szemlék (mustra) alkalmával időszakonként összeírt családfők számát az ún. lustrák tar-talmazzák. 1614-ben a fejedelem elrendelte a székelyföldi családfők első általános összeírását, amely 380 településen (Aranyosszék, Marosvásárhely és Csíkszereda hiányoznak) 20 196 családfőt talált. Egyed Ákos falvanként közölt adatsorai Imreh István adatainál (38,51%) kisebb arányban (37,8%) állapította meg a jobbágy- és zsellércsaládok számát: 5287 jobbágy-családot (24,10%) és 3000 zsellércsaládot (13,7) összeszámolva. (Vö. Pál, 2003. 126—127.; egyeD, 1986. 105—116.)

6 Jelen dolgozat kereteit túlfeszíti a számítások közötti különbségek kifejtése, de a kutatók között számottevő eltérések vannak az 1848 előtti székely társadalom jobbágy- és zsellérré-tegek arányát tekintve is. Míg Imreh István számításai alapján az 1844/1847. évi adóösszeírás szerint a 311 000 fős társadalomban a jobbágyok és zsellérek aránya 38% volt. Egyed Ákos az 1848 eleji adótabellák alapján a zsellérek és jobbágyok arányát 36,83%-ban állapította meg: 14 200 jobbágy- (25,97%) és 5899 zsellércsaládot (10,86%). (Vö.: egyeD, 1986. 102—147.)

235


ésazigazgatásnakszervezettformákatbiztosított,afalulakóitegybefogta,teháttelepülésforma,életkeret,vagyonközösség,normaalkotó,törvénykezésifórumésa gazdálkodás szervezője volt.7 1848utána faluközösségekörökségénosztozóalakulatokközülaközbirtokosságokváltakalegjelentősebbekké.Az erős faluközösségi rendszer hozzájárult a székely örökség (siculica

haereditas)ésörökösödésirendszermegőrzéséhez,amelyazonbanakülönbözőrétegekbirtokábanmármás-másjogistátusztkapott1848-ra.Aszékelyszabadságönigazgatásirendszerébenolyfontosszereppelbírószékelyörökségolyansajátosbirtoktulajdonvolt,amelyetacsaládaközföldekbőlfoglaltelafaluközösségésahadszervezetbeleegyezéséveláltalábanerdőirtássalésahadiszolgálatalapjátké-pezte.8Azöröklésáltalmagántulajdonnáváltcsaládibirtokörökösödésimódjátaszokásjog,1451-tőlmártörvényszabályozta:amarosvásárhelyinemzetgyűlésa32éveháborítatlanbírtterületetacsaládfiúágonörökíthetőmagántulajdonánakismerteel(alánytestvérekkiházasításánakkötelezettségével);fiúutódhiányábanazörökösaleánygyermekvolt(fiú-leányintézmény),annakhiányábanpedigavérrokonság.Aszékelyörökségsajátosságáhoztartozottavételésazeladásjogaa vérrokonok elsőbbségi jogával.9Az1555.éviudvarhelyinemzetgyűlésértelmé-benméghűtlenségésacsaládkihalásaeseténsemszálltaföldakirályra,hanemavérségirokonságra.Aszékelyörökségjogállásakövetkeztébenakirálybirtok-adományozásijogaSzékelyföldrenemterjedtki.ÍgySzékelyföldautonómiájánakalapvető joga volt a földbirtoklás szabályozása, amely akadályt jelentett a feu-dalizmusbehatolásának.Aszékelyörökségtulajdonformánakvelejárójavoltazadómentesség:azököradón(„ökörsütés”)kívülmásadónemterhelhette.Aszékelyörökségharmonikusegységetalkototta faluközösségiújraosztásos

ésaközösenhasználtbirtoktulajdonokkal.Abelsőtelekből,valamintazannakarányában (1848előttmárvégnapjait élőnyilasosztással)nagyságrakimért, ahelyi(2,illetve3nyomásos)határhasználatiszokásoknakalárendeltszántóbólésazigásállatoktélitakarmányozásátlehetővétevőkaszálóból(rétből)állószékely

7 Imreh István a falutörvények és rendtartások kiváló ismerője a feudalizmuskori rendtartó székely falu életét műveiben már alaposan bemutatta. A legtöbb írásos szokásjogi falutörvény a székely székek területén maradt fenn, a legkorábbi a zaláni és gyergyóalfalusi falutörvények (1581). A szokásjogi szabályok és törvények a paraszti önrendelkezés alapján születtek a teljes falu jelenlétében, bár a communitasnak a birtokosok (posessorok) nem voltak a tagjai, de a törvények betartása rájuk is vonatkozott, amit erősített a hegyvidéi lakók egymásrautaltsága, a szolidaritás, a kalákaszellem, a veszélyek elleni közös fellépés. A faluközösségen belül a külön- álló egységek (jobbágy, zsellér, szabad székely, armalista, katona rétegek (gyalog, huszár) érdekközösségeket is jelentettek. (iMreh, 1983.)

8 egyeD, 2007.; takács, 2009.9 A hagyományos székely örökösödési rend szerint az örökség, a vagyon a legidősebb fiút illette,

míg az apai telket – a szülőkkel legtovább együtt élő és gondjukat viselő – legkisebb fiú kapta.

236


örökséghez10elválaszthatatlanulhozzátartozottaközségivagyszékiközföldek(ilyenekvoltakazugaronkívülilegelők,erdők,vizek,gyakrantöbbtelepülésáltalközösenbirtokoltmagasabbfekvésű,zordéghajlatúközöskaszálónakhasználthavasok)haszonvételei,amellyelmindenlakosszabadonvagystátuszaarányá-ban élhetett. Így amegélhetés és az élethez szükséges javak előteremtésében–kezdveaszénanyeréstőlaháztartásienergiabiztosításáig–fontosszerepevoltafaizásnak,aszabadhalászatnakésvadászatnak,azerdőélésarchaikusszokásai-nak,valamintaföldesúrihaszonvételek,aregálékszabadságánakésaszékelyeksójárandóságának.A szabad legeltetés joga a székelyörökségtől függetlenvoltésmindenszékelyföldilakosszabadalmavolt,amiazállattartás1850-esévekigjellemző dominanciája mellett igen fontos tényező volt. A székely ősi birtokviszo-nyokígylehetővétettéka3−4holdasmagánbirtokkalrendelkezőkmegélhetésétis. Aszékelytársadalomésegyénisors,vagyonihelyzet1848-igelválaszthatatlan

volt a katonavolttól.11Anemzetségi-vérségialaponszervezett,szokásjogiegyenlő-ségetbíró,katonaialaponszervezetttársadalomvagyonidifferenciálódásaazsák-mányszerzésselésatársadalomöntörvényűmozgásánakeredményeképpena15.századtólfelgyorsult,demára14.századelsőfelébenkialakultaháromszékelyrend.ElőszörMátyáskirályfoglaltaírásbaaszékelykiváltságokat1473-banagya-logokéslófők(primipili/lovonharcolószékely)regisztrálásamellett,dealófőkközülkiemelkedőelőkelők(primorok/seniores,akiklegalábbharmadmagukkalszálltakhadbaés felszerelésükrőlésellátásukrólmaguknakkellettgondoskod-ni)ellenmársokvoltapanasz.Aszabadszékelyekszámaajobbágyosodásésanemesítéskövetkeztébencsökkent.A1562.éviszékelyfelkelésleveréseután,–amelynekokaaközszékelyekadóztatásánakbevezetésevolt,–asegesvárior-szággyűlésbevezettea iusregiumot:hűtlenségesetébenafej-és jószágvesztésbüntetését, valamint az uralkodó birtokadományozási jogát. A társadalom leg-alábbkétharmadátkitevőközszékelyektöbbségétfejedelmifüggőségbevetették,majdafejedelem1566-tólnagyobbrészüketföldesúrijobbágynakeladományoz-ta.Aprimorirendnemesiosztállyáváltalófőkkisszámúmódosrétegével,akikfe-jedelmimegerősítéstkértekörököltföldjeikreis,decsakakirályiadománybirtokváltautomatikusanúrbérifölddé.UgyancsakkikerültekaszékelyjoghatályaalólMarosvásáhelykirályivárosmellettataxásvárosokésacímereslevelesnemesek.

10 A történetkutatás már megállapította, hogy a nyílföldet csak használatra kapták a családok: a lovas katonai szolgálatot teljesítő lófőnek kétszer több föld jutott, mint a gyalog katonának, a primor pedig, akinek nagyobb készlettel kellett hadba szállnia, a lófőnél is nagyobb földet kapott. A nemzetségi közös határhasználattal szemben a XV. századra meghonosodott az in-gatlanok családi birtoklása, amely feltételezte a letelepedést és a szántóvető gazdálkodás fon-tosságát.

11 A székely társadalom differenciálódásának folyamatára ld. takács, 2009. 266—276.

237


A székely társadalmatmegtelepedése óta ekkor érte a legnagyobb strukturálisváltozásésafeudalizálódásvármegyeimintáraelkezdődött.Azerdélyifejedelmihatalomnakazonbanszükségevoltazingyenkatonáskodószékelységre,ezértaközszékelyekből és a régi gyalogrend jobbágysorbavetetett rétegébőlmegszer-veztékadarabont,vagypuskásgyalog(pixidarius)katonairendet.Az„új székely szabadság”értelmébenaszékelyörökségcsakahűségésakatonaiszolgálattel-jesítésefejébenjelentettadó-ésszolgálatmentességet.Aközszékelyektársadalmicsoportjatehátrészbendarabontvagylibertinusi(szabadszékely)renddé,illetvejobbágyirenddéesettszét.Atisztaszékelyörökségáltalábanaszabadkatonákésföldművelőkkezénvolt,közülükcsakegyvékonyrétegváltjobbágy-,észsel-lértartóvá.A jobbágyokészsellérekaránya–azadóösszeírásokösszehasonlítóvizsgálata alapján – a16−19. század folyamán sohasemhaladtamega40%-ot,mert a fejedelmek a katonai szükséglet miatt igyekeztek meggátolni a székelység eljobbágyosodását.Aszűk(2−3%körülmozgó)nemesirétegetaszékelyprimoréslófőcsaládokmellettakirályiadományozáskövetkeztébenmegjelentvárme-gyeinemesség jelentette, anéhány százholdasközépbirtokos családmellett atöbbségeta2−3jobbágyottartókisnemesiréteg,valaminta6–7%-otiskitevőegy-házasnemességjelentette.Atársadalom1%-átsemkitevővárosipolgárságalap-vetőenMarosvásárhelyenésataksásvárosokbantömörült.Bár a székelység általános hadkötelezettsége 1711-ben megszűnt, a székely

örökségésörökösödésirendszer–azolysokatátkozott–székelyhatárőrségfelál-lításával(1762−1764)megőrződött.Aszabadtársadalmirétegekbőlverbuváltkétgyalog-ésegylovas(huszár)határőrezredetSzékelyföld164településén(Csík-Gyergyó-KászonszékekésHáromszékterületén,Udvarhely,Bardócfiúszéknek9ésAranyosszék6településén)szerveztékmeg;Marosszéketteljesen,UdvarhelyésAranyosszékeknagyrészétkihagytákaszervezésből.A8 tisztánhatárőrökáltal lakott települést leszámítva ahatárőrkatonák156 társadalmilagvegyes te-lepülésenéltekkettős (székiéshatárőr) igazgatásalatt;12 amindennapokbanahatárőradminisztrációbizonyulterősebbnek.Ahatárőrkatonacsaládokalapve-tőenföldművelőközösségekvoltak,gazdálkodásukattovábbraisafaluközösséghatároztameg,deahadiregulaalapjánaföldetcsakatisztengedélyévellehetettelidegeníteni.ANagyszebenbenszékelőGeneralCommandotörvényeiacsalá-dokapárólfiúraöröklődőhelyzetétnagymértékben–aszolgálatot,aházasodást,azöltözetet,aszórakozástis–meghatározták,éppenezértahatárőrökegyénisé-relmeiishozzájárulhattak,hogy1848-bananemzetimozgalomhozcsatlakoztak.Ahatárőrszolgálattólmentesterületekenakatonailagszervezetttársadalomtu-

datimaradványafennmaradtugyan,dekialakultaközösrendicsoportöntudattal

12 Egyed Ákos falutípus kutatásaira ld: egyeD, 2002. 16—48. A 156 határőrszervezetbe bevont település regionális megoszlása a következő volt: Csíkszéken 49, Háromszéken 90, Udvarhely széken 9 és Aranyosszéken 8 település.

238


rendelkező szabad székelység társadalmi rétege az egykori lófő- és gyalogrétegek összeolvadásából, amitelősegítettmindkét rétegadókötelezettsége (1703).Ma-ros,UdvarhelyésAranyosszékektelepüléseinacsaládiháztartásszükségleteiretermelő, állattenyésztésen alapuló gazdaságok rendszere lett ameghatározó; aszabad,deönmagábafordulófalvakvilágátakapitalizmusaligérintette.Ateljesönellátóéletmód (lakás,öltözködés, táplálkozás, szórakozás terén) fenntartásatettecsaklehetővéasokgyermekesszékelycsaládokmegélhetését.

A székelység katonai funkciójának elvesztése után a feudális függőségben élő zsellér-ésjobbágykategóriákaránya–aregionáliskülönbségekellenére–atár-sadalmon belül alig változott,13 de a vagyoni differenciálódás mértékét, valamint akülönbözőtársadalmicsoportok(házas,házatlan,majorságizsellérek)aránya-inakpontosmeghatározásátazösszeírásoknemtesziklehetővé.Atársadalmiésgazdaságisokszínűségazúrbérrendezéshiányábóladódott,bárkialakultakszé-kelyföldiadózásisajátosságok(általában2naprobot,kilencedhiánya,földesúrihaszonvételekközössége).Azúrbéres(adományozott)földönésaszékelyörök-ségenülőjobbágyokészsellérekmegállapításáhozazún.Cziráky-féleösszeírásadtávpontot,amely1820−21-ben a szabad királyi és taksás városok kivételével mindentelepülésenszámbavetteaszolgálónéppelbíróföldesurakat,azokszol-gálónépeitésazáltalukhasználtkülsőésbelsőtelkeket.Azötszékelyszékterü-letéről438településszámsoraitésparasztvallomásaitismerjük.14

A „SZÉKELYKÉRDÉS” A SZáZADfORDULóN,A GAZDASáGI ÉS TáRSADALMI váLTOZáSOK OKAI

ApolgáriforradalomutánjelentősgazdaságiéstársadalmiátalakulásindultelSzékelyföldönis.Az1848-astörvényeknyománkibontakozóintézkedések,vala-mintazipariforradalomtársadalmiésjogiváltozásaikikezdtékaszékelyősijogokésintézmények,kiváltságokrendszerét.Aproblémákatösszefoglalóanmegraga-dó„székelykérdés”aszázadfordulópublicisztikájánakvisszatérőtémájalett.15 A régiógazdasági,társadalmiéserkölcsijellegűválságát,különösenatermelési-ér-tékesítésistagnálástésahagyományoséletmódbeszűkülését,nagyhangsúllyalaliberálisgazdaságpolitikaintézkedéseinek(aszékely-földiviszonyokranehezenalkalmazhatóbirtokrendezésitörvények,különösenazerdőtörvény,tagosításésarányosítás)hatásaialapoztákmeg.AközvéleményaRomániába,majdaXX.szá-

13 Vö. egyeD, 1986. 104—116.14 A Cziráky-féle úrbérrendezési kísérlet forrásanyagát sajtó alá rendezte és a bevezetést írta:

takács, 2001.; takács, 2002.; takács, 2003.16 A székelykérdés irodalmát részletesebben ld.: BalatoN, 2010.

239


zad elejétől Észak-Amerikába irányuló nagyarányú székely kivándorlás és mun-kavállaláskapcsánfigyeltfelatérségmegoldatlanproblémáira.Agazdaságiéstársadalmiváltozásokellenéreakatonaiszolgálattalösszekap-

csolódó társadalmi egyenlőség emlékét őrző régi szabadságjogok majdnem érin-tetlenülmaradtak.BartalisÁgostcsíkiszolgabíróCsíkménasághelyzetekapcsánakövetkezőketírta1901-ben:az1848-banbekövetkezett„nagy közgazdasági át-alakulás a népet teljesen készületlenül és fegyvertelenül találta. a büszke, szabad, nemes katonanemzet nem tudott a változott új viszonyokhoz alkalmazkodni, sőt azokkal nem is törődött. Élt úgy, mint azelőtt századokon át ősapái. lehetett tőle akármiféle változás a világban, ő azokkal nem törődött, megmaradt a maga moz-dulatlan konzervativizmusában ... Megmaradt a földművelés és állattenyésztés mellett … a föld nem nőtt, a gazdálkodás jövedelmezőbbé nem lett, a lakosság szaporodott, kenyér több kell és a kiadások ijesztő mérvben felszaporodtak a nél-kül, hogy a jövedelmek szaporodtak volna. Mi lett ennek a következménye?: »az eladósodás.«”16

AZ áLLAM GAZDASáGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEINEK HATáSA

Székelyföld szociális válságáhoznagymértékbenhozzájárult a jobbágyfelsza-badításelhúzódótörvényiszabályozása,amelyelszegényedést,azagrárszegény-ség felduzzadását,ésa térség többévtizedes lemaradásáteredményezte.Atör-vényekugyaniscsakazúrbérikategóriákraírtákelőatársadalmifelszabadítástállamikárpótlásmellett,ésazúrbériségnekelismert telketés földet tekintettékparaszti tulajdonnak. Az úrbérrendezés hiányából adódóan a rendkívül kuszaésbizonytalanföldesúr-jobbágyviszonytSzékelyföldönfokoztaaszékelyörök-ség tisztázatlanfogalma.Erremutat,hogya törvényhozáshol tágabb,holszű-kebbfogalomkörthasznált:az1846−47-esdiéta(III.törvénycikk4.paragrafusa)általábanbeszéltaszékelyörökségről(leszögezte,hogy„a majorságföldek és a székely örökségek… úrbéri szabályozása tárgyai nem lehetnek”.),mígaz1848-asjobbágyfelszabadítótörvény(1848:IV.törvénycikk6.paragrafusa)csakatisztaszékelyörökségetemlítettemajorságitermészetűnek,megkülönböztetvekétféleszabadparasztihelyzetűjobbágytartót(Maros,UdvarhelyésAranyosszékekadó-zójobbágytartóitaCsík,HáromszékésBardóckatonáskodójobágytartóitól(„az adófizető és fegyvert viselő.. többnyire tiszta székely örökségek”.)Ajobbágytartónemesirétegektörekvésemindenesetre1847-tőlazlett,hogymindenjobbágyké-zen található földet székelyörökségneknyilvánítsanak, a tendenciakülönösenHáromszék területén volt nagymértékű.Az 1854-es úrbéri rendelet véglegesenkétkategóriátkülönböztetettmeg:azúrbéresekszámáraazállambiztosítottaa

16 Bartalis, 1901. 7. és újabb kiadása: Bartalis, 2001. 128—129.

240


megváltásiösszeget, anemmajorsági és székelyörökséges jellegűparasztokatviszontazönerőbőlvalómegváltásraítélte.Aszékelyörökségsajátosértelmezé-sénekköszönhetőenavármegyeijobbágyokkalegyenlőfeltételekmellett,államikárpótlással felszabadult jobbágyokészsellérekszámaigencsekélylett.EgyedÁkoskutatásaialapjánafüggőségbenélőcsaládoknakcsak12,85%-a(2584csa-lád)szabadultfel1863-ig,amaradék88%(14000család)pedigazönmegváltásrakényszerült.17AzelhúzódóésköltségesjobbágyfelszabadításSzékelyföldönnemvoltkonfliktusmentes,amitakérvényektömege,valamintaközel4000bíróieljá-rásisbizonyít.Aváltságdíjelőteremtésenehézfeladateléállítottaajobbágyokat,ezért–aháromszékiadatokalapjánáltalánosnaktekinthetőtendencia lehetett,–nemazegészföldetváltottákmeg,hanem„visszahagytak”földet,illetvesokanazállatállományukatvoltakkénytelenekeladni.Ennekkövetkeztébenaszékelyörökségesjobbágyirétegproletarizációjakövetkezettbe,illetve1848utánmárke-vesebbföldterületetvettekbirtokba,mintamennyitazelőtthasználtak.Azorszá-goskérdéssékinövőszékelyjobbágyfelszabadításügye1867utánkerültújrana-pirendre,ésaz1871:LIII.törvénycikkaz1848-astörvényhezvisszatérvecsak„a tiszta majorság természetével bíró székely örökségeket” nem tekintette úrbéresnek, vagyis a volt közszékelyek birtokait. A volt jobbágytartó földesurak ennek kö-szönhetőenjelentős–megnemhatározhatónagyságú–összegettudtakfelvennikártalanításiösszegcímén.Aszékelyörökségenlakózsellérekisönmegváltásrakényszerültek(1868,1873:XXII.,1896:XXV.törvénycikkek),ésmárfelszabadulá-sukpillanatábanagrárproletárok(napszámosok,cselédek)lettek.Az őstermelésből élők arányát tovább növelte, hogy 1851-ben feloszlatták a

székelyhatárőrséget, és ahatárőr-huszárok törzsménesét is árubabocsátották.Aföldművelőkatonacsaládokmindenfélekárpótlásnélkülazagrárszférábanma-radtak.Azelszegényedéstésbirtokaprózódástfokozta,hogy1854-beneltöröltékaszékelyörökösödésijogot,ettőlkezdveabirtokokatannyirészreosztották,ahányfiú-ésleánygyermekevoltacsaládnak,azadásvételkorlátaipedigmegszűntek.Akortársakisfelismerték,hogyazárutermelőparasztgazdaságok,valaminta

versenyképességbiztosításaérdekébenamodernizációésabelterjesváltógazdál-kodásSzékelyföldönismegköveteliabirokrendezést.Azegészországrakiterjedőbirtokrendezési18törvényekazonbannemvettékfigyelembearegionáliskülönb-ségeket,ígyaszékelyközbirtokosságtulajdonjogijelentőségét,ésmegszüntettékazaddigközösenésosztatlanulhasználtkülsőségek,azazerdőséslegelősköz-határokhagyományosrendszerét.19

17 A jobbágy- és zsellérfelszabadítás története: EgyeD, 1986. 128—147.18 kozMa, 1879. 154.; vitos, 1894—1901. 310.19 Az arányosítás, vagyis a közföldek (erdők és legelők) jogi elkülönítését a szűk értelemben vett

Magyarországra kiterjedő területi hatállyal az 1836. évi VI. tc. lehetővé tette a földesurak és a jobbágyok között. Az 1848: IX. tc. pedig úgy rendelkezett, hogy ahol az elkülönítést nem

241


Azarányosítás,vagyisaközföldek(erdőkéslegelők)jogielkülönítésétlehetővétevőtörvény(1871:LV.tc.)aközösbirtokbólamégelnembirtokolt(32évnélnemrégebbenhasznált)területekfelosztását,egyénitulajdonbaadásátrendelteel.Azarányosítás „kulcsát” (módját ésmértékét) községen belül, közmegegyezésselkellettmegállapítani,ellenkezőesetbenbíróságiítéletdöntött.Afelosztásegyeshelyekenakorábbigyakorlatnakmegfelelőhasználatirendet jelentette,másholateherviselésarányában,dealegtöbbhelyenamagántulajdonbanlévőkülsőésa háromszorosan számított belső birtokok arányában.A törvény értelmében aszántóföldek,rétek,kaszálókéslegelőkesetébennemvoltfeltételabirtokrészektermészetbenvalókiadására,erdőkesetébena100katasztrálisholdat(57,55ha)elkellettérni,vagyisa100holdalattibirtokosokállandóközösségbenmaradhat-tak.Atöbbközségáltalközösenbírterdőségekfelosztásátközségenkéntkellettelvégezni,mégakkor is,haaközségre jutóerdőterületnagyságanemérteela100kat.holdat.Az így felosztott területekösszeshaszonvételeimárcsaka tu-lajdonostillették.Ahavasokésnádasokfelosztásánakmegindításáhozelegendővolt az arányrész-tulajdonosok többségénekkérelme.Ahavas a székelynyelv-használatbanazonbannemcsakafelsőerdőhatárfelettifüves,majdköves-sziklásterületet jelentette,hanemazerdőtis. Ígyatörvényerdőkrevonatkozóterületikorlátozásátmeglehetettkerülni,ezvezetettahírhedt(erdő)arányosításokhoz.Azarányosítástés/vagyatermészetbenvalóelkülönítéstbármelyközbirtokos

kérelmérevégrekelletthajtani,vagyazta törvényhatálybalépésétkövető3évutánabírósághivatalbólvégrehajtotta.Acsakközségicélokrahasználtközségivagyontazarányosításalólatörvénykivonta.Különrendelkezettalelkészeketéstanítókatmegilletőerdő-éslegelőjárandóságról.20Azarányosítástésaközbirtokesetlegesfelosztásátatagosítássalegyidejűlegisvégrelehetetthajtani.Atagosításközigazgatásiésbíróirészbőlállóeljárásvolt,amelynekeredményekéntaszét-aprózottbirtoktestekhelyettazazokkalazonosvagyoniértékűegy(vagyminélkevesebb)tagbólállóbirtokokjötteklétre.21Székelyföldönazelsőtagosításokaz1860-asévekbenkezdődtekel,de1879-igalignéhányközségkapcsolódottbeamunkálatokba.22Atagosításelrendeléseholdarányszerinttörtént,ígyaföldel-helyezkedésénekmegválasztásijogaavagyonosabbbirtokosokatillettemeg.„a

lehetett végrehajtani, ott a régi gyakorlatot kell folytatni; az 1854. évi úrbéri pátens – bár a földesurak kártalanítását célozták – szintén lehetőséget biztosított az elkülönítések folyta-tásához. Az úrbéreseknek tulajdonba helyezésével azonban nem változott meg a nyomásos gazdálkodás, az erdők és legelők közössége a továbbiakban is fennmaradt.

20 Az egész közös birtokból kellett kiadni a lelkészek számára az egy birtokosra eső átlagrészt, tanítóknak ennek fele járt, kivéve, ha ettől eltérő tartalmú szerződés más járandóságot állapí-tott meg számukra.

21 fazekas, 1941. 19—20.22 KozMa, 1879. 157—158.

242


Székelyföldön ugyanis egyesek érdekeinek megsértése nélkül, csak a legnagyobb lelkiismeretességgel és odaadással lehet tagosítást végezni, mert a hegyes vidéken a szántók és a rétek kis határokon belül is egymástól lényegesen elütöttek, az itteni tagosítási munkálatokat a mérnökök nem maguk végezték, hanem segédeiknek alvállalatba adták ki. a felelőtlen és megbízhatatlan munka végül is anyagi lerom-láshoz és a telekkönyvi adatok kuszáltságához vezetett.”23Atagosítómérnököketmegvesztegethetőségükmiatt„négyszemköztiuraknak”hívták.24 A birtokviszo-nyokrendezésétnehezítette,hogyakincstárazösszesköltségekalig10%-átfe-dezte.Tagosításraakkorkerültsor,haabirtokosokbirtokarányos1/3részeeztkívánta,25majdaz1880.éviXLV.törvényértelmébenatagosítástazkérhette,aki-nekbirtokaa tagosítandóközség–adókataszterenalapuló– területének1/4-ételérte.Atagosítástközségenkéntkellettvégrehajtani,éssenkisemvoltkötelez-hető,hogybirtokáértmásközséghatáránkapjonújterületet.26 A munkálatokban csakaminősítettmérnökökvehettek részt, és ahitelesítéstmásmérnököknekkellettvégezniük,azosztályozástésbecsléstpedigegyszakértőibizottságfoly-tatta le.Azarányosítástbármelybirtokos feltételnélkülkérhette szántóföldek,rétek, kaszálók, nádasok és olyan legelők esetében, amelyek legalább felerészben szántásraalkalmasak;azerdőkbőléshavasokbólavoltföldesuraksajátegyéniésvoltúrbéreseikösszilletményérenézvemindentovábbifeltételnélkül,másrészespedigcsakakkor,hasajátilletményea100kat.holdatmeghaladta.AzarányosításfolyamataSzékelyföldönaz1880-asévekbenfelgyorsult,közben

a törvényekhiányosságaimiattavisszaélések, túlkapásokelszaporodtak.27 Pél-dáulgyakorivolt,hogyegyesbirtokosokolyanbirtokok(főleganagykiterjedésűerdőségek)utánisrészesedtekaközföldekhasználatábólakisbirtokosságkárára,amelyekutánnemjártvolna.Előfordult,hogyegy-egynagyobbbirtokosaköz-helybenvalórészétatörvényszerűarányosításelőttkiszakította,vagyakésőbbfoganatosítottarányosításalkalmávalújbólmegszereztebelbirtokánakaközhely-benvalórészesedését,ésígymásodszorvagytöbbszörösenisrészesedettaköz-

23 Beier, 1943. 13.24 iNcze, 1901.; Bartalis, 1901. 18—19.; BözöDi, 1988. 137.25 Nem estek a tagosítás hatálya alá az erdők, a szőlők, a gyümölcsös- és komlókertek, a tanyás

puszták, a belső telkek és az azzal összefüggő külsőségek, illetve egyes bányák, bányatelepek és ásványvízforrások.

26 Nem lehetett a tagosítás tárgya a belső telek és az azzal egybefüggő külbirtok, a tanyás pusz-ták, a szőlők, a faültetvények, a gyümölcsös- és komlókertek, egyes bányák, a bányatelepek, az ásványvízforrások, a gyártelepek, a malmok, a rév- és vámhelyek. Általában az erdők sem lehettek a kicserélés tárgyai, és csak akkor lehetett az erdőbirtokos hozzájárulása nélkül mégis kicserélni, ha a csekély értékű erdők érintetlenül hagyása a célszerű tagosítást megakadályozta volna (csak hasonló minőségű erdőtalajjal cserélhetők fel).

27 Vö. Koós Mihály összefoglalóját az arányosításról: BalatoN, 2004. 257—259.

243


ből.Gyakoriakvoltakatömegesarányrész-átruházásokésszínlegesadásvételek,különösen,amikormárarészesedésarányátmegállapítottákésazélelmesvevőatanulatlanszékellyelszembentudatábanvoltaközhelybenőtilletőarányrészterjedelmének.Sokeladósodottgazdaúgypróbáltgyorsanpénzhezjutni,hogyolcsóneladtaarányrészeit,ígyviszontakorábbiszabadlegeltetéstőléserdőhasz-nálattól–mintamegélhetésfontoséstermészetesjövedelem-kiegészítőitől–esettel.Apotomáronösszevásárolterdőarányrészeketmagasabbáronadtáktovább;azüzérkedőkfeletteshatóságokatvesztegettekmeg,hogyminélhamarabbbir-tokbavehessékanagyerdőségeket.Agyakorikihasításoktermészetesenaközségésaköznéprohamoselszegényedéséteredményezték.Bárafelosztásalegtöbbesetbencsakhasználatijogotjelentett,afakitermeléshezaziselegendővolt,ígyazerdőfelújítássalésaletaroltterülethasznosításávalnemtörődöttsenki.Problé-mátjelentett,hogyazarányosításokatazadókataszteradataialapjánkészítették,ésnemvettékfigyelembeatelekkönyveket,aterületfelméréshelyettinkábbbecs-lésalapjánállapítottákmegaterületeknagyságát.Az1890-esévekbengyakoribbáváltakazújraarányosításokésújratagosítások,

amelyekrőlakorabelitörvényeknemrendelkeztek.Atagosításimunkálatoklelas-sulásaaz1893.évi356.számúrendelethezkötődött,amelybenazigazságügyimi-niszteramunkálatokműszakirészétösszhangbahoztaakataszterrel,hogyezzelatagosításpontosságátbiztosítsa.Abirtokrendezéstatelekkönyvezésselegyüttvégezték,viszonta telekkönyvi állapotok rendezetlensége továbbnehezítetteafolyamatotésegybenajelzáloghitelfelvételéneknagyakadályátisjelentette.ÍgyvoltezkülönösenCsíkmegyében,aholaténylegesésatelekkönyvibirtokosoksokesetbenmásokvoltak,ésezaszínlegesadásvételekésmegterheléseksoroza-tátindítottael.Gyergyóremeténekpéldául4000telekkönyveközülnemvolt50,amelya ténylegesbirtoklásnakmegfeleltvolna,Gyergyószentmiklósonpedigatelekkönyviéskataszteriadatok6000holdközhellyelkevesebbettüntettekfel.28

Azerdőjogokkalvalóüzérkedésnyomángombamódraelszaporodtakafakeres-kedőcégek,fűrészüzemekéspillanatokalatterdőterületektűntekel,tarvágásokjelentekmeg Székelyföldön.29 A székelyföldi arányosítások kapcsán elkövetettvisszaélések és azok gazdasági, szociális hatása előbb-utóbb feltűnt amegyei,majd az országoshatóságoknak.30Néhánypéldaértékűkúriai döntés próbált ahelyzetensegíteni,31de1902végéreazarányosításSzékelyföld229községében

28 seBess, 1903. 28—30.29 seBess, 1902. 30—31.30 Az újraarányosítások azonnali beszüntetését elsők között Udvarhely megye nyugalmazott

főispánja, Török Albert sürgette 1900-ban, aki több példán keresztül bemutatta, hogyan kerül-tek erdőspekulánsok kezére a székely erdők. (török, 1903.)

31 Például a marosvásárhelyi királyi tábla egyik 1901. évi határozata kimondta, hogy a közbirto-kokból a magánosok részére eszközlendő kihasítások költségeit a kérvényező fizeti; 1903-ban

244


203293kat.holdonmárbefejeződött.32Többesetbenakisbirtokosokellenállásamiatt a katonaságot és a csendőrséget is bevetették az ingatlanok birtokbaadásá-nál.33

Aszékelyföldiújraarányosítások,valamintatagosításegységesszabályozásátaz1908.éviVII.ésXXXIX.törvénycikkekrendezték:haagyakorlatvagyateher-viselésalapjánazarányosításnemvoltmegállapítható,akkorcsakabelsőséggelrendelkezők részesülhettek illetményben, a telepítvényesek nem. Az erdőket,ahavasokatésaművelésalattállókaszálókatés legelőketszinténkihagytákaszámításból.Atörvényatagosítástakkor ismegengedte,haa földművelésügyiminiszteregyecélrafelállítottbizottságvéleményealapjánatagosítástaközség-renézvehasznosnakésmegvalósíthatónakmondtaki,ésatagosítástkívánókaközségterületéneklegalább¼-étbírták.34Atörvényfinomítottaarészlegestago-sításeljárásátis:ebbenazesetbencsakatagosítandóterület¼-ét vagy ½-ét kell bírniaatagosítástkérőknek.Azosztatlanközöstulajdontképezőközlegelőkcsakaföldművelésügyiminiszterengedélyévelvoltakfeloszthatókvagymásalkalmasésmegfelelőértékűterülettelkicserélhetők,afelmerülőköltségekatagosítótter-helték.Azonközségekben,aholnincsvagynemelegendőaközlegelő,aztata-gosítandóterületekbőlkikelletthasítanivagyegészíteniatagosítandóterület5%-áig.35Atagosítástcsakminősítettmérnökök,1908-tólcsakazeljárásrajogosítottföldmérővégezhette.T.NagyImre,mintatagosításhíve,kénytelenvoltbevallani,

azt, hogy a különálló vagy külső birtokok tulajdonjoga nem jogosít a közösben való részese-désre; egy másik ítélet pedig megtiltotta az újraarányosítást, valamint kimondták, hogy a befe-jezett arányosítás után a természetbeni elkülönítést az érdekelt költségére végzik el. (MolNár, 1902.; BaraBás, 1904. 47.)

32 Munkaterv: SZA (2004). 260.33 1902 januárjában Alsóidecs (Maros-Torda megye) községben történt lázadás, a határtagosítás

alkalmával az amúgy békés szász birtokosság megtámadta a hivatalos küldötteket és a tagosító bírót, kiűzték őket a községházából; ellenük a csendőrséget vetették be. A zendülés eredménye egy halott és 13 sebesült. MT, 3. (1902) 4:5. (jan. 22.); MT, 3. (1902) 6:4. (febr. 5.); 1904 őszén a mezőpaniti tagosítás alkalmával is forrongott a helyi lakosság. MT, 5. (1904) 42:2. (okt. 13.)

34 Ha ezt nem mondta ki, akkor a tagosítást kívánók legalább ½-ét bírják a község területének, ilyen esetben viszont a tagosítást nem kívánók birtokához számítandó „az állami, törvény-hatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek, az árvák és gondokság alatt levők birtoka, úrbéri haszonvételekkel terhelt oly erdők, legelők és nádasok, valamint arányosítás alá tartozó oly közös használatú területek, amelyeknek rendezése még befejezve nincs”.

35 A közlegelő szükségességéről, nagyságáról és helyéről szakbizottsági javaslatra a miniszter döntött. A kihasított vagy kiegészített közlegelőnek a tagosított birtokok területének arányában lettek osztatlan közös tulajdonosai a birtokosok, használatát legelő-szabályrendelettel kellett megállapítani, lehetőleg a kisbirtokosok igényeinek figyelembevételével.

245


hogy„Csíkban ez idő szerint folyamatban és bevégzés stádiumában lévő néhány tagosítás befejezésével még csak példát sem lehet statuálni, mert azokat már mind megtámadta a rendszeresen ellenálló tömeg, a bevégzett egy-két tagosítás pedig a bírálaton aluli eredmények miatt csak elrettentő példákat mutat.”36

Székelyföldterületénekcsaknemfeleerdő(46%)volt,amelynek55−60%-átaszékelyközösségek(közbirtokosságokésközségek)birtokolták.Azerdősterü-letek jövedelmea faizásonkívülelsősorbana legeltetésbenérvényesült.Azer-dőtörvények(1879:XXXI.tc.,1898:XIX.tc.)azerdőkállamiellenőrzésétéskeze-lésétírtákelő,kitiltvaazállatokatakorábbanlegeltetésrehasználtterületekből.A székelymegyei hatóságok az 1880-as évekmásodik felétől állami kezelésbeadtákközösségitulajdonbanlevőerdőiket,deazokszerűgazdálkodásmagvalósí-tását akadályozták a folyamatban levő birtokrendezési eljárások. Az erdőkezelési költségjárulékok(9,1−14,8f/hold)azországmásvidékeihezképestolcsókvoltak(egyharmadátsemtettékki),azerdőkjövedelméhezviszonyítvadrágánakszá-mítottak.Azerdőtörvényekakorábbankiterjedterdeilegeltetéstszűkkorlátokközészo-

rították:nemcsakavéderdőkbenvolttilosalegeltetés,hanemakitermelésreke-rülőerdőkben30évig;azegyéb,leromlotttalajúésfaállományúerdőkbenpedigazüzemtervielőírásoktiltottákazt.Azelsőkataszterifelvételekidején,az1850-esévekben felületesen mérték fel az erdő- és legelőterületeket, és a kisebb adózás ér-dekében–tekintetnélkülaterep-éstalajviszonyokra–erdőterületeknekmondtákalegelőket,viszontlegelőnekminősítettékaleégettvagyfelnemújulterdőket,amelyek legeltetésre nem is voltak alkalmasak.Alegelőterületekbeszűküléseóriásigátja lettazállattenyésztésfejlődésének,

ezértaFöldmívelésügyiMinisztériumelsősorbanazerdősterületekfelszabadítá-sával és az ún. legelőerdők37kijelölésévelpróbáltnagyobbterületetbiztosítanialegeltetésnek.38Akedvezőéghajlatiéstermészetiadottságokkalrendelkezőállat-tenyésztés1848utánvisszafejlődöttakülterjesállattartásmiatt,azistállózásésatrágyázáshiányában,valamintazállatfajtákésazeljárásokrosszmegválasztásaésazelhanyagoltlegelőgazdálkodáskövetkeztében.39

36 Nagy, 1911. 80—81.37 A legelőerdő eszméjét először Bedő Albert országos főerdőmester vetette fel az 1885. évi aka-

démiai székfoglalójában. A legelőerdő értelmezése sokszor felvetődött, ideális állapot szerint a 0,2—0,6 zárlatú, fával egyenletesen borított területet jelentette.

38 Alispáni jelentés (U), 1904. 62.; UH, 6. (1903) 17:4. (ápr. 26.) Az 1901—1902-ben megejtett er-dészeti–gazdasági bizottsági bejárás során 147 erdőbirtokosság erdejében 34 572 k. hold legelőerdőt engedélyeztek. Maros-Torda megyében 33 erdőbirtokosság erdejében 2977 k. holdat, Csík megyében 20 erdőbirtokosság erdejében 7055 k. holdat, Udvarhely megyében 36 erdőbirtokosság erdejében 7035 k. holdat, Háromszék megyében 58 erdőbirtokosság erdejében 17 505 k. holdat.

39 Pálffy, 1902.

246


Abirtokrendezési-ésazerdőtörvényekkövetkeztébenazeladósodás,avagyonisüllyedés,azagrárproletárrétegekfelduzzadása,valamintazállattenyésztésvál-ságaadualizmuskoránakállandósultgazdaságiésszociálisproblémáiváváltak.Sokközséga teljeseladósodás sorsára jutott,különösena5holdalatti, arány-részeiket elkótyavetyélő székelyekmegélhetése került veszélybe.A közlegelőkésközerdőkaránya lecsökkent, a visszaélések és spekulációkkövetkeztébenakisbirtokosokkevesebbközföldetkaptak.Azösszesgazdaságmintegyfelekiszo-rultaközbirtokhasználatából,ésezzelacsaládikisgazdaságfőtámasza,azál-lattenyésztéskerültmélyválságba.Különösenahavasaljiközségekhelyzeteváltsúlyossá, ahol a szántó és akaszáló jövedelmébőlmarhalegeltetésnélkülnemlehetettmegélni,azerdőterületbőségemiattafapiaciértékepedigcsekélyvolt.Aszékelykérdésvoltaképpenennekaszegényrendűszékelységnekaválságosrafordulthelyzetébőladódott.ErrőltanúskodikaháromszékiPapolcközségbead-ványaaz1902.évitusnádiszékelykongresszushoz:„a folyamatban lévő arányo-sítás és tagosítás folytán Papolc községe közbirtokossága a pusztulás szélén áll, és ha a Kongresszus az elébe tűzött tárgysorozatában a mi sérelmes ügyünket tárgyal-ni és azt jegyzőkönyvbe venni nem kegyeskedik, szeretett hazánkra nézve mint adózó polgárok megszűnünk számot tenni s minden habozás nélkül kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ezután meg nem élhetés miatt ki kell vándorolnunk.”40

Molnár Józsiás ellenzéki országgyűlési képviselő 1901 szeptemberében első-kénttártafelabirtokrendezéskapcsánaszékelykérdéslényegét,ésazarányosí-tási-ésazerdőtörvényekvégrehajtásainakkövetkezményeire,azelszegényedésreésazelvándorlásrafigyelmeztetett.1902júniusábanmárabirtokrendezésleállítá-sát,sőtazősijogokvisszaállításátsürgette.Afüggetlenségisajtóaszázadelejétőlaz ő érvelését vette át.41

AXX.századelejérenyilvánvalólett,hogyaföldnélküliés1−2holdastörpebir-tokosréteganyagisüllyedésemegállíthatatlannávált,helyzetükreménytelensé-gétahatóságokisfelismerték.Ugyanakkorabirtokrendezésekkövetkeztébenazegytagbankiszakítottnagykiterjedésűmodernerdő-éslegelőközbirtokosságoklehetővétettékazárutermeléstfolytatógazdáknakaváltógazdaságésabelterjesgazdálkodás bevezetését.

40 Székely Kongresszus, 224–225.41 KN 1896–1901, XXXVII. 727. országos ülés, 8–16. Molnár interpellációja: az 1871. évi arányo-

sítási törvénynek a székely érdekeket sértő intézkedései tárgyában, az igazságügyi miniszterhez; az 1879:XXXI. tc. végrehajtásából a székelyekre háruló károsodás tárgyában, a földmívelésü-gyi, kereskedelemügyi és belügyminiszterhez. Az interpelláció megismétlése: KN 1901—1906. VII. 126. országos ülés, 333—337.

247


A korabeli közgazdasági irodalom általában lesújtó képet festett Székelyföldmezőgazdaságirendszeréről:egyoldalúésönellátóföldművelésirendszer,42 két- ésháromnyomásosgazdálkodáskövetkeztébenkiterjedtugarolásirendszer(kü-lönösenazállattartástfolytatóterületeken,példáulCsíkmegyében43,5%volt).Abelvizekállandósága,afolyókésapatakokszabályozatlanságamiattamező-gazdaságiterületek1/5-ecsaknemhasználhatatlanvolt.Azelavultföldművelésitechnikakövetkeztébenhiányoztakvagycsakkevésséhasználatosakvoltakata-lajműveléshez,avetéshez,aterménytisztításhozszükségesgazdaságieszközök.Aszékelygazdákhagyományosanszintemindentfából,házimunkávalállítottakelő.43

terület szántó kert rét legelő erdő

Csík megye 14,5 1 22,4 21 39

Háromszék megye 22,7 1,5 9,6 4,3 59

Maros-Torda megye 27,7 2,2 11 9,3 46,5

Udvarhely megye 25 1,6 18,2 14,38,5 38,5

székelyföld 22 1,5 15,5 12,4 46

Magyarország 42,8 1,3 10,2 13 26,6

(Forrás:1895.évimezőgazdaságistatisztika)

Anaturális gazdálkodásimód, az extenzív állattenyésztés válságamellett tő-keszegénység,gazdaságiérzéketlenségésazújításokirántibizalmatlanságvoltjellemző.44AzarchaikusgazdálkodásklasszikusterületénekCsíkmegyeszámí-tott, ahol a különböző háziiparok elevenen éltek, akár az erdőhöz és a havasiterületekhezkötődőarchaikusmesterségek,gyűjtögetés,orvvadászat,famunka,pásztorkodás.UdvarhelymegyébenaHargitavölgyeibenépülthavasaljiközsé-

42 A kizárólagos mezőgazdasági foglalkoztatottság (1900-ban 76,5%) volt a jellemző, miközben a földművelésre használható földterület, a szántó aránya jóval alatta maradt (22%, de Csík megyében csak 14,55% volt) az országos átlagnak (43%). A termelési ágak helytelen megválasz-tása (a gabonaneműek (59,55%) és a kapásnövények (37,02%) dominanciája a kedvezőbb ter-méseredményt produkáló ipari növények helyett. A kereskedelmi növények termelése a cukor-répára és a lenre szorítkozott, kendert pedig csak házi szükségletre termesztettek.

43 kozMa, 1879. 134—211.; BaraBás, 1907. 50.; egyeD, 1975. 61—131. Például 1907-ben Maros-Torda megyében a szekereknek 96,3%-a fatengelyes volt

44 A mezőgazdasági adatok forrása: Mezőgazdasági statisztika, Ipari akció, 7—54. Az alábbiak-ban külön nem hivatkozom ezekre a művekre.

248


gek–földrajzielzártságukokán–aCsíki-medencéhezhasonlóanarchaikusabbgazdálkodástűztek,mintaközéphegységgévagydombokkászelídült,jóvalnyi-tottabbhelyzetűtelepülések(keresztúriésoklándijárásban).Háromszékmegye–különösenaterületdélifele,amelytermészetiadottságánálésjobbpiaciviszo-nyainálfogvagazdagabbvolt–Székelyföldlegpolgárosultabbvidékevolt,alegna-gyobbterületűkapitalistamagánbirtokokatisitttaláljuk.Maros-TordamegyébenamoderngazdálkodásravalóáttérésmáraXIX.századvégéremegtörtént.Azal-földiviszonyokhozhasonlómezőségirészekenaszemtermelésvoltjövedelmező,az állattenyésztés csak nagyobb befektetés árán, mesterséges takarmánytermelés-selésistállózássalvoltfokozható.Bárakisipar,háziiparéskiskereskedelemfejlettvolt,aznemvoltelegendőa

nagyipar,anagyobbvolumenűkereskedelemésvállalkozásmeghonosításához.AziparosodáskibontakozásátSzékelyföldföldrajzielszigeteltsége,amodernköz-lekedéshiánya,atőke-ésszakemberhiány,afogyasztópiacszűkösségeésakül-földi,valamintagyáriparitermékekversenyeakadályozta.Legnagyobbproblémaaközlekedésiviszonyokkezdetlegességéből(aközvetlenvasútiösszeköttetésésakedvezővasúti szállítási tarifákhiányából)45, valamint a Romániával fennálló vámviszony rendezetlenségéből adódott.46Akorabeliszékelyértelmiségiekésha-tóságokSzékelyföldgazdaságihelyzeténekjavításátazönállómagyarvámterületfelállításábanlátták.47

45 A XX vasúthálózat későn, csak az 1880-as évek végén hálózta be a térséget, de a század elején a székelyföldi vasúthálózat csupán 1,98%-át jelentette az országos hálózatnak.

46 A román vámháború összefoglalását ld. szász, 1986. A román fejedelemségek az erdélyi ipar kedvező értékesítési területei voltak, a modern román állam kiépülésével azonban a beviteli vá-mok folyamatosan növekedtek, emellett az 1870-es évektől a hagyományos székely kézműiparnak szembe kellett néznie az osztrák–cseh ipar termékeivel és a Kárpátokon túl a vízi szállítás révén megjelenő angol és francia áruk konkurenciájával. A román piac az erdélyi iparosok számára jelentősen beszűkült. A kisipar krízisét enyhítette az erdélyi iparos és kereskedő körök nyo-mására 1875-ben 10 évre kötött szabadkereskedelmi egyezmény Romániával. A „brassói” néven emlegetett székelyföldi áruk között elsősorban a ruházati és háztartási cikkeknek, a szíjgyártó és faipari készítményeknek volt nagy keletje, Romániából pedig főként élőállatok érkeztek Erdély-be. 1885-ben Németország a keleti marhavész behurcolása elől elzárta határait a magyar marha előtt, amire Magyarország a román határ lezárásával reagált. Románia retorzióval élve nem hosszabbította meg a kereskedelmi szerződést, és a vámszerződés megkötése iránti tárgyalások is meghiúsultak, így 1886. június 1-jével szerződés nélküli állapot lépett életbe. A vámháború fel- gyorsította egyes régi iparágak pusztulását, a kisiparosok nagy része tönkrement vagy kivándorolt, sokan eladósodtak. Az 1893-ban létrejött új kereskedelmi szerződés rendezte ugyan a kereske-delmi kapcsolatokat, de csak az osztrák gyáriparnak és néhány minőségi terméket előállító dél-erdélyi szász textilipari középüzemnek sikerült visszanyernie korábbi romániai pozícióit.

47 A székelyföldi ipar helyzetére és az iparosításra részletesebben: BalatoN—reisz, 2006.

249


Anövekvőköztartozások,nevezetesenazönmegváltás,azarányosításéstago-sításköltségeia lakosságeladósodásáhozvezetett.Aszékelységmégaszázad-fordulónisfizetteadézsmaszolgáltatással,apapitizeddelegyformatermészetűszolgáltatástvallásfelekezettőlfüggetlenülapapnak,kántornakéskántortanító-nak. Az „epének nevezett kepét”az1848:XIII. törvény(erdélyi1848:V.,XX.tc.)mármindenholeltörölte,csakSzékelyföldönragaszkodottmégaklérusehhezamegélhetésialapforrásához.48

Báratérségben137pénzintézetműködött,mégismegoldatlanvoltahitelkérdés,amelytovábbnehezítetteagazdaságistruktúraátalakításáhozszükségesberuhá-zásokat.Akisbirtokosságajelzáloghiteltnélkülözteleginkább,mertahelyitaka-rékpénztárak – kevés kivétellel – nem foglalkoztak jelzálogüzletekkel, nagyobbpénzintézetekpedigmesszevoltakSzékelyföldtől.A telekkönyvezésimunkála-tok1916-ig történő rendezéséig azállapotokbizonytalanságaakadályoztaa jel-záloghitelfelvételét.Emiattakisbirtokosokatakarékpénztárakváltókölcsöneire,kötvény-ésmagánkölcsönökre,valamintadrága(azegyébköltségekkelegyütt15−20%kamatotiselérő)személyikölcsönökrevoltakutalva.Atérségbenjellem-zővoltakezességiuzsorais,amikorajótállókezesmegfizettettenevealáírásátakölcsönfelvételekorésaváltómindenmegújításakor.Ahitelszervezetproblémáitkihasználva, román és szásznemzetiségi pénzintézetek jelentekmeg, amelyekrugalmas,gyorséskedvezőtörlesztésesjelzáloghitelnyújtásávalhozzájárultakamagyar földbirtokfokozatosapadásához.49Ahitelviszonyokrendezése,különö-senaszékelybirtokosokmagaskamatúésalegnagyobbrészbenidegenpénzin-tézeteknél levő adósságainak a konvertálása az egyik legsürgősebb feladat volt.Aszékelyagrártársadalomválságanemhagytaérintetlenülahagyományosélet-

módot,köz-ésvalláserkölcsöt.Az1890-esévektőlapolgárikultúratérhódításá-val,aműveltségterjedésévelazigényeknőttek(kávé-ésteafogyasztás,„úrizálás”az öltözködésben) és a paraszti életmódhagyomány eszköztára kezdett kicse-rélődni.Aszázadfordulótmáranépiéspolgárikultúraegyüttélésejellemezte;a néprajzkutatók észrevételei szerint a kapitalista világ termékei egyre inkábbkiszorítottákahagyományos tárgyivilágot.ErreutalT.Nagy ImreCsíkmegyealispánjánakésközgazdászánakkimutatása,amelyszerintegy10holdasgazdaéveskiadásai1860és1900közöttmegnégyszereződött(115,50koronáról513,30

48 A kepét utoljára az 1804. évi Mitrowsky-féle szabályrendelet határozta meg: évente az a székely családfő, akinek 12 kalongya (1 kalongya = 26 kéve) őszi gabonája termett, 3—3 kalongya őszi és tavaszi búzát fizetett. Akinek 6–12 kalongyája termett, annak ½—½ kalongya őszi és tavaszi búzával kellett hozzájárulnia az egyházi személyzet ellátásához. (siMóN, 1903. 78—79.)

49 seBess, 1902. 40—44.; A román földvásárlásra ld.: tokaji, 1913.; BethleN, 1912.; rácz, 1906.; Szf, 23. (1904) 88:2. (nov. 3.)

250


koronára),miközbenbevétele(503korona)nemváltozott.50Véleményeszerintarégiolcsó,önellátóéletmódegyensúlyánakfelbomlásanagybanhozzájárultaszékelységelvándorlásához.Akivándorlásfőokátazonbanacsaládokviszony-lagos túlnépesedése(1880−1900között22,1%)ésazurbanizációsszintmegre-kedéseokozta.Ahagyományos székely gazdálkodási rendszernemvolt képeselegendőélelmetelőállítaniamegnövekedettnépességnek,pontosabbaname-zőgazdaságitermékeknagyrészételkellettadniafelduzzadtpénzbelikiadásokfedezésemiatt.Anagyontakarékos,hagyományőrzőelégtelennéptáplálkozás51 mellettakortársaka férfiakéletmódjánakelengedhetetlen részének tekintettékakocsmajárást,amitaregálémegváltás(1888:XXXVI.tc.),aháziszabadszeszfő-zéseltiltásatovábbnövelt.„Korcsmák népesedése versenyre kelt a szentegyházi-akéval… S mindezekből a hitéleti, családi, társadalmi és hazafiúi erények olyan hanyatlása észlelhető, aminek feltartóztatására és orvoslására minden hivatott té-nyezőnek összetett erővel kell hozzálátni.”52Arégiszokásrendszereltűnéseazon-banhosszabbidőtvettigénybe,ésakölcsönössegélyezéskülönbözőformáinak(kalákarendszer) fennmaradásanemcsakgazdasági jelentőséggelbírt,hanemaközösségekfenntartásáhozishozzájárult.

A SZÉKELY AGRáRTáRSADALOMAZ 1895. ÉvI MEZőGAZDASáGI STATISZTIKA TüKRÉBEN

Székelyföld agrártársadalmanagy változásokonment keresztül a neoabszolu-tizmus,majdadualizmus liberális törvényeinekhatására,amitamodernizáció,aziparosodástovábbfokozott.Aszékelyfölditársadalomegyiksúlyosproblémájamaradtaföldkérdés,amitaz1895.évimezőgazdaságistatisztikatükröz.53

Aparasztság alatt a volt jobbágyok és zsellérekmellett a régi szabadparasz-tok,határőrkatonák,kisnemesek;aparasztföldfogalmaalatta100kat.holdalat-tiakértendőek.Minőségiváltozásteredményezett,hogyaszékelyörökségnégy- szögölre kimért, telekkönyvezett, szabad rendelkezésű individuális tulajdonnávált.Azösszesgazdaságnakcsupán0,88%-átjelentő100holdonfelüligazdaságok

50 Nagy: A székely kisgazda. M, 3. (1902) 17:10. (jan. 19.) Az alispán a megnövekedett kiadások miatt különösen a nőket okolta, akik a divat és az “úrhatnámság” miatt sokat költöttek ruház-kodásukra.

51 KeMéNyfi, 1900.52 Idézi: egyeD, 2004. 201.53 A mezőgazdasági statisztika a magántulajdonban levő gazdaságok számát, nagyságkategóriáit,

földbirtokviszonyait, az állatállomány és a felszerelés megoszlását tartalmazza megyei szinten, de a legelő- és erdőgazdaságok, valamint a testületek, községek és közbirtokosságok erdő- és legelőbirtokait nem.

251


aművelésalattállómagántulajdonúföldnek33,21%-átalkották.Abirtokstruktúráttehátaparasztikisbirtokdominanciájahatároztameg,kivételt csakHáromszéknagy földesúrierdőbirtokai,valamintMaros-Tordamegyemezőségi területeinekgabonatermelő kapitalista nagygazdaságai jelentették. A közföldek legnagyobbmértékben–ahajdanikatonaihatárőrintézménnyelösszefüggésben–ahegyvi-dékiterületekenmaradtakfenn,aholszűkösenálltrendelkezésreszántóbirtok,ésalakosságegyiklegfontosabblétfeltételétképezteaközöserdő-éslegelőbirtok.

terület A gazdaságok összes számá-ból 100 holdon felüli gazdaság aránya

magántulajdonú földbirtok terüle-téből 100 holdon felüli gazdaság aránya

összes földterü-letből községi, közbirtokossági föld aránya

Csík megye 0,73 23,93 44,26

Háromszék megye 1,00 42,48 45,76

Maros-Torda megye 1,09 48,96 19,27

Udvarhely megye 0,73 17,48 14,57

székelyföld 0,88 33,21 30,96

Ahagyományosföldbirtoklási,örökösödésirendszer,valamintanépszaporulatazamúgyiskisterjedelműparasztbirtokoktovábbiszétforgácsolódásáhozveze-tett:abirtokosok99%-a20holdnálkevesebbfölddelrendelkezett.Nemvoltkivé-teleseset,hogyegy3—4holdasgazda10—20földdarabotműveltmeg.Aszétfor-gácsolódottbirtoktestekneksokesetbenmásvoltatényleges,mintatelekkönyvitulajdonosa.54

Azagrárnépességmegoszlásatársadalmikategóriákszerint1895-ben:

Birtokkategóriák Székelyföldgazdaságok

aránya

Székelyföldterületének

aránya

törpebirtokos(5holdalatti) 49,2 6,24

kisparaszt(5—20hold) 37,5 27,9

középparaszt(20—50hold) 10,6 22,04

54 UH, 5. (1902) 31:1. (aug. 3.); siMóN, 1903. 65.

252


Birtokkategóriák Székelyföldgazdaságok

aránya

Székelyföldterületének

aránya

gazdagparaszt(50—100hold) 1,76 8,3

100holdonfelüli„úri”birtokos 0,82 14,2

1000holdonfelüli„úri”birtokos 0,082 21,7

Az agrárszegénységet a jobbágyfelszabadítás, valamint az erdő- és legelőará-nyosításkorvéghezvittspekulációduzzasztottafel:abirtoktalanok(33%-osará-nya1900-ban)mellettaszékelyföldigazdaságoktöbbmintfeleolyanminimálismagántulajdonú birtokkal rendelkezett, amely a családmegélhetését nembiz-tosította.55Székelyföldön1895-ben112246gazdaságközül10389(9,25%)egyholdon aluli, szántófölddel egyáltalán nem rendelkező és 11 380 (10,14%) egyholdonaluli,szántófölddelisrendelkezőgazdaságotírtakössze.Az5holdalattitörpebirtokosréteg(49,2%)olyankétlakinépességvolt,amelynekanaturálisgaz-dálkodásmellettkiegészítőfoglalkozást,elsősorbannapszámos-éscselédmunkátkellettvállalniaamegélhetéselőteremtéséhez.Abirtoktalanésazagrárproletárrétegeknekahagyomány,amegszokás,valamintaföldrajziközelségmiattaro-mániai munkavállalás és kivándorlás56jelentettlehetőséget.Az agrártársadalommásik végletét a 100hold feletti úri birtokosok 1%alatti

arányajelentette:Maros-Tordamegyébenvoltalegkedvezőbbahelyzet(0,89%,többségükazegykoriMarosszékterületénélt);azutánHáromszékben(0,71%,atöbbségKézdivásárhelyen,Sepsiszentgyörgyönélt,alegrosszabbhelyzetazegy-koriKézdiszékenvolt).Udvarhelymegyébenvalamiveltöbbmint0,5%volta100holdasokaránya(0,59%,legtöbbjükazegykoriKeresztúrszékterületénélt),Csík-banmégeztsemérteel(0,44%,különösenKászonvidékénvoltakisbirtokosokarányamagas).57 Maros-Torda megye Maros menti és mezőségi részein, valamint Háromszékmegye területén,ahol jóformánmindenközségbenvoltbirtokos,aföldművesnépisjobbangazdálkodott.A100és1000holdfelettibirtokokkiter-jedterdő-éslegelőbirtokokvoltak,ugyanakkoraföldterületjelentősrészét(36%)birtokolták.

55 egyeD, 2004. 196—197.56 A székely kivándorlás bőséges szakirodalma, a kora¬beli publicisztika és a statisztikai adatok

alapján 1880—1913 között mintegy 60 000 kivándorló hagyta el legálisan Székelyföldet, a csúc-séveket az 1904—1907 és az 1912—1913 közötti évek jelen¬tették. Az illegálisan távozók száma ennél is nagyobb lehetett.

57 Gazdacímtár, 1897.

253


Akorabeliközgazdászokszerintegyöttagúcsaládlétfenntartásátegy7—10hol-dasközepesminőségűföldbiztosította.Ígyaz5—20holdaskisbirtokosság(37,9%)alsó(6—10holdas)vagyonihelyzetűcsoportjaönellátógazdálkodástfolytatott,deanyagihelyzetüklabilisvolt,bevételeikmégakiadásokatsemfedezték,ígyazel-adósodásveszélyeállandóanfennállt.A10—20holdasréteg(17,8%)megélhetésebiztosabbalapokonnyugodott:acsaládmunkaerejetartottafennagazdaságot,akiadásokatfedeznitudták,derendkívülieseményeseténbefektetésremárnemfutotta.Azárutermelésbebekapcsolódó,bérmunkásokat isalkalmazó,befekte-téseketeszközlő,életerősrétegeta20—50holdasközépparasztság(10,6%)ésaz50—100holdasgazdagparasztságvékonyrétege(1,76%)jelentette.A parasztságnakmintegy 30%-át kitevő családi gazdálkodást folytató, áruter-

melésbebekapcsolódó,korszerűsítéseketiseszközlőrétegarégiszegényneme-sirend,aszabadföldművelő,lófő,gyalogosésvagyonosabbjobbágyrétegekbőlalakultkiaXIX.századmásodikfelében.Életerejükhözkétségkívülhozzájárultaszékelyörökségjellegűmagántulajdonraépülő,deaközbirtokraistámaszkodócsaládigazdálkodásimódésazahhozkapcsolódóún.megtartóéletformaegészenaz1960-asévekig.Ennekarétegnekatöbbségea20.századelejérefelismerteagazdaságikorszerűsítés szükségességét ahagyományosgazdálkodást fenntartóromantikusszemlélethelyett.Akorközgazdászaiéspolitikusaiiselsősorbanen-nekakis-ésközépparasztirétegnekamegmentésétésmegszilárdításáttartottákfontosnak.Székelyföldállamigazdaságfejlesztőprogramja,azún.székelyakciófőképpeneztatársadalmirétegetcéloztameg.Ajobbmódúésértelmesebbgaz-dák,falvanként40–50főalkottaagazdakörök,szövetkezetekmagját,akikvállal-kozásikedvéstőkebirtokábanmertekújítani,tenyészállatokatvásárolni,gazda-ságigépekbefinanszírozni.Azátfogóésegységessegélyakciót–aliberálisgazdaságpolitikaértékeitfigye-

lembevéve–DarányiIgnác(1895—1903és1906—1910közötti)földművelésügyiminiszterindítottaaleszakadó,gazdaságilagelmaradotttérségekközpontierőfor-rásból,államitámogatással,deazönsegélyezésen,abelsőkezdeményező-ésvál-lalkozókedven,valamintasajátmunkánalapulófejlesztésére.AFöldmívelésügyiMinisztérium ezen egységes felfogásának és koncepciójának jegyében előbb1897-tőlKárpátalján,1902-benSzékelyföldön,majd–akétműködőkirendeltségsikereiáltalisösztönözve–1908-tólFelvidékenésErdélyben,1913-tólBánátbanismegszervezték a miniszteri kirendeltségeket. A mezőgazdaság fejlesztését célzó székelyakcióhosszútávonhozzájárultafejlettebbgazdaságikultúraelterjedésé-hez,aszékelyföldiközönyésidegenkedésleküzdéséhez,valamintahelyilakos-ságszemléletváltozásához.

254


IRODALOMJEGYZÉK

AlispánijelentésUdvarhelyvármegyeközigazgatásiállapotá-rólaz1904.évben.Székelyudvarhely,1905.

A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. Amagyarmezőgazdaságistatisztikafejlődésesaz1895.VIII.évi törvényczikkalapjánvégrehajtottösszeírásfőbberedmé-nyei községenként. In:Magyar StatisztikaiKözlemények,Újfolyam,15.Bp.,1897.

A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Második kötet:Gazdaczimtár. (szerk.:MagyarKir. KözpontiStatisztikaiHivatal).Bp.,1897.

A székely kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalá-saiéshatározatai.Csíkszereda,2001.

BalatonPetra: Aszékelyakciótörténete.I/1.Munkatervéskirendeltségije-lentések.Bp.,2004.

BalatonPetra—ReiszT.Csaba: A székelyföldi ipari akció. In: Levéltári Közlemények, 77.

(2006)2.sz.,55—122.

BalatonPetra: Aszékelytársadalomönszerveződése:aszékelytársaságok(Tö-rekvésekSzékelyföldaXX.századelején).I.rész.In:Korunk,3.(2010)1.sz.,78—85.;II.rész.In:Korunk,3.(2010)2sz.,71—78.

BarabásEndre: Maros-TordamegyeésMarosvásárhelyvárosközgazdaságile-írása.Bp.,1907.

BarabásEndre: Udvarhelymegyeközgazdaságileírása.Bp.,1904.

BartalisÁgost: Segítsünkaszékelyeken.Csík-Ménaságszékelyei.Bp.,1901.

Beier Sándor: A gyergyói medence gazdasági fejlesztésének kérdései. Ko-lozsvár, 1943.

BethlenIstván: AzoláhokföldvásárlásaiMagyarországonazutolsóötévben.Bp.,1912.

255


BözödiGyörgy: Székelybánja.Bp.,1988.

EgyedÁkos: AparasztságErdélybenaszázadfordulón.Bukarest,1975.

EgyedÁkos: ASzékelyföldközgazdaságiéstársadalmihelyzeteaz1902-esSzékely Kongresszus tükrében. In: Az erdélyi magyar gazdasá-gigondolkodásmúltjából.II.köt.Kolozsvár,2004.187—209.

EgyedÁkos: Az1902-esSzékelykongresszusszázév távlatából. In:Való-ság,46.(2003)3.sz.,86—97.

EgyedÁkos: Egy sajátos földtulajdon: a székely örökség. In: Korunk, 7.(2007)3.sz.,48—54.

EgyedÁkos: Falu,város,civilizáció.Bukarest,1986.

EgyedÁkos: Falu,város,civilizáció.FejezetekErdélygazdaságiéstársadal-mitörténetéből,1848—1914.Második javítottkiadás.Kolozs-vár, 2002.

FazekasEndre: Tagosításésegyébbirtokrendezésiismeretekkézikönyve.Bp.,1941.

ImrehIstván: Atörvényhozószékelyfalu.I.Aszékelyfalutörvényekvilága.II.Székelyfalutörvények,rendtartások1581—1847.Bukarest,1983.

ImrehIstván: Erdélyieleinkemlékezete.Kolozsvár,1999.

ImrehIstván: Erdélyihétköznapok1750—1850.Bukarest,1979.

ImrehIstván: Székelyekmúlóidőben.Bp.,1987.

Incze István: A székely kivándorlás. Emlékirat. Ajánlva az igazságügyi s az összkormányfigyelmébe.Sepsiszentgyörgy,1901.

IpariakcióaSzékelyföldön.JavaslatokaziparnakaSzékely-földönvalófejlesztéséhez.Bp.,1905.

JelentésvizekiTalliánBélav.b. t. t.m.kir. földmívelésimi-niszter őméltóságához a tusnádi székely kongresszusnak a

256


földművelésügyiminisztériumügykörétérintőhatározatairólés a székelyföldi földművelőnépgazdasági felsegítésére irá-nyulójavaslatok.In:BalatonPetra:Aszékelyakciótörténete.I/1.Munkatervéskirendeltségijelentések.Bp.,2004.

Keményfi Katinka, E.: AKibédvidékiszékelyköznéptáplálkozásaésa táplálkozás

befolyásaaközegészségügyre.Megindultfalu.1900.81—110.

KépviselőháziNap lóAz1896.évinovemberhó23-árahir-detettországgyűlésKépviselőházánakNaplója.I—XVIII.köt.,Bp.,1896—1901.

KépviselőháziNaplóAz1901.évioktóberhó24-érehirdetettországgyűlés Képviselőházának Naplója. I—XXXI. köt. Bp.,1901—1906.

KozmaFerenc: A Székelyföld közgazdasági és közművelődési állapota. Bp.,1879.

MolnárJózsiás: Aszékelyföldiarányosítás.Bp.,1902.91—307.

MolnárJózsiás: Interpellatioaszékelységügyében.Bp.,1901.

NagyImre,T.: Csíkvármegyeközgazdaságiállapotáról.Csíkszereda,1911.

PálJudit: VárosfejlődésaSzékelyföldön1750—1914.Csíkszereda,2003.

PálffyGyula: Aszékelységállattenyésztése.Marosvásárhely,1902.

RáczGyörgy: Amagyarföldbirtokosságanyagipusztulása.Bp.,1906.

SebessDénes: Aszékelyfölditagosításésarányosítás.Marosvásárhely,1903.

SebessDénes: Aszékelységpusztulása.Marosvásárhely,1902.

SebessDénes: Atelekkönyvijogrendszerésreformja.Bp.,1911.(Klny.aJog-államból)

SimónPéter: A székely kivándorlás, kivált vallási és közgazdasági szem-pontból.Bp.,1903.

257


SzászZoltán: Gazdaságés társadalomakapitalistaátalakuláskorában. In:SzászZoltán(szerk.):ErdélytörténeteI—III.Bp.,1986.III.kö-tet.

TakácsPéter: Gondolatoka„székelyörökségről”.In:TakácsPéter(szerk.):Csabakirályfielárvultnépe.SzékelyKonferencia.Debrecen,2009.10.02—03.Akonferenciátrendezte:AzErdély-történetiAlapítvány.Debrecen,2009.263—266.

TakácsPéter(szerk.): Udvarhelyszék parasztvallomásai 1820-ból. In: Források Er-

délyTörténetéhezsorozat,1.Debrecen,2001.

TakácsPéter(szerk.): Marosszék parasztvallomásai 1820-ból.A-B. In: ForrásokEr-

délyTörténetéhezsorozat,2.Debrecen,2001.

TakácsPéter(szerk.): Háromszék parasztvallomásai 1820-ból. In: Források Erdély

Történetéhezsorozat,3.Debrecen,2002.

TakácsPéter(szerk.): Csík-,Gyergyó-,KászonszékésAranyosszékparasztvallomá-

sai1820-ból.In:ForrásokErdélyTörténetéhezsorozat,4.Deb-recen, 2002.

TakácsPéter(szerk.): FöldesurakésszolgálónépeiSzékelyföldön1920-ban.In:For-

rásokErdélyTörténetéhezsorozat,5.Debrecen,2003.

TamásiÁron: Bölcsőéskörnyéke.Bukarest,1976.

TokajiLászló: Eladóország.Kolozsvár,1913.

TörökAlbert: Aszékelyföldiarányosításokról.Székelyudvarhely,1903.

VitosMózes: Csíkmegyeifüzetek.Csíkszereda,1894—1901.

258


fOLYóIRATOK

MT Maros-TordaM MagyarságSzf SzékelyföldUH UdvarhelyiHíradó

Changes of the feudal Székely Society in the Period of Bourgeois Transitionby Petra Balaton

ThefeudalSzekelysocietyandsystemofinstitutionswentthroughconsiderablechanges due to the influence ofmodernization and bourgeois transition.As aresultof thestagnationofmanifacturingandsales in theregionandthedecayofconventional lifestyle, the financialdeclineof the landlessandsmallholdinggroupswasunstoppable.Theeconomistsandpoliticiansof theageconsideredimportantthestrengtheningoftheroughly30%ofpeasantry,whichdealtwithfamilyfarming, joinedgoodsproductionandcarriedoutmodernization.Itwasformedfromoldpoornobility,freefarmers,primipili,peditesandpropertiedserfsinthesecondhalfofthe19thcentury.

Birtokosok és birtokok - mek.oszk.humek.oszk.hu/13100/13191/13191.pdf9 Discussiones Neogradienses 12. Bocskai István, Bocskai Miklós fia, a nagymúltú család utolsó férfitagja

Documents