Top Banner
BIATORBÁGY KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETE, CIVIL SZERVEZETEI 8. FEJEZET BIATORBÁGY VÁROS 1192–1966–2007
16

BIATORBÁGY KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETE, CIVIL SZERVEZETEI · biatorbÁgy kulturÁlis És sportÉlete, civil szervezetei 8. fejezet biatorbÁgy vÁros 1192–1966–2007

Oct 21, 2020

Download

Documents

dariahiddleston
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
  • BIATORBÁGY

    KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETE,

    CIVIL SZERVEZETEI

    8. FEJEZET

    BIATORBÁGY VÁROS 1192–1966–2007

  • BIATORBÁGY SZELLEMI, KULTURÁLIS, SPORTÉLETE,

    TÁRSADALMI SZERVEZETTSÉGE,

    A CIVIL SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE,

    MINDEZEK KIHATÁSA A TÉRSÉGRE

    8.1.Biatorbágy kulturális,szellemi örökségeBiatorbágy közmûvelõdésének múltja kutatásá-ból kiderül, hogy rendkívül sokrétû hagyomány-ból gazdálkodhat. A szokások, ünnepek, társa-dalmi csoportok, egyesületek és intézményeimellett az örökség része a gazdag mûemléki kör-nyezet, és mindazok a régészeti lelõhelyek, me-lyek a feltárások és felmérések alapján a községközigazgatási területén találhatók. Bia és Torbágyszámos itt született, vagy itt élõ, munkálkodó ne-vezetes, híres emberrel dicsekedhet. Fõképpközmûvelõdési szempontból említhetõ a 16.században verselõ Biai Gáspár, a településünkönkastélyt és kápolnát, Balatonfüreden fürdõházatépítõ Szily József, Pest vármegye alispánja. Aka-démikusok sorába tartozott a vegyész, nyelvtu-dós Szily Kálmán, a jogász Vladár Gábor és a tör-ténész Juhász Gyula. A Sándor család birtoka ajobbágyfelszabadítást követõen mintagazdaság-ként mûködött, itt dolgoztak a legjobb szakem-berek. Bia bírája és költõje volt Karikó János. Tor-bágy egyik kántortanítója, Rosenbach János gyûj-tötte össze és adta ki németül a faluban énekeltegyházi énekeket. Zugor István biai lelkész azelsõ holland–magyar, magyar–holland szótárösszeállítója. Neves tanítók, papok, mûvészek,tudósok születtek és éltek Biatorbágyon.

    A civil szervezetek aktivitása, az önkormány-zat támogatása és az itt élõ neves személyiségekkészséges hozzáállása olyan összefogást eredmé-nyezett, mely által a közösség meg tudja õrizni,és tovább tudja vinni elõdei kulturális hagya-tékát.

    8.2. Kulturális egyesületek,alapítványok

    8.2.1. Biatorbágy Kultúrájáért AlapítványA településen mûködõ legjelentõsebb, 1991-ben alapított, közhasznú kulturális célú alapít-vány. Önként vállalt feladatköre igen széles, ado-mányokat gyûjt helyben, országosan és nemzet-közi szinten, régi és új kulturális értékeketgondoz, újít fel, pl. Szily család Szent Vendel-kápolnája, I. világháborús emlékmû, biai Szent-háromság-szobor.

    A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítványt 1991-ben magánszemélyek alapították. Célja a községkulturális életének javítása, fellendítése, kiemel-ten Biatorbágy tárgyi és szellemi értékeinek meg-õrzése, mûemlékvédelem és könyvkiadás – mástevékenységek mellett.

    A kiadott könyvek sorát 1999-ben Adam Sa-ger imakönyvének hasonmás kötete nyitotta,majd a település egykori bírójának, Karikó Jánosfölmûves népköltõ verseinek kötete következett

    94

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

    Juhász GyulaKarikó János Zugor István Vladár Gábor Szily KálmánRitsmann Pál Rosenbach János

  • 2001-ben, szintén hasonmás kiadásban. A Hely-történeti olvasókönyv-sorozat kötetei – Biator-bágy „ezer” éve (2002), Beszélõ nevek (2006) –átfogó képet adnak Biatorbágy múltbeli és jelenértékeirõl. Elõkészületben van a következõ hely-történeti kötet is, mely Biatorbágy sportjának100 évét taglalja.

    1993 óta tevékenykednek a Szily-kápolnamegmentéséért. A kezdeti figyelemfelhívásokután 1997-tõl folyamatosan tényleges építõmun-kát is végeztek. Napjainkra szinte teljesen elké-szült e mûemlék épület.

    2001-tõl dolgoztak a biai Szentháromság-oszlop helyreállításában az önkormányzattalegyüttmûködve. Közel 8 millió forintos munká-val sikerült megmenteni, és a település egyikmeghatározó látványosságává tenni.

    Az I. világháború áldozatainak emlékmûvétaz önkormányzat, magánszemélyek és vállalko-zók segítségével újították meg, megszépítve akörnyezõ kis teret is.

    Munkájukat megnyert pályázatok fémjelzik,Pest Megye Önkormányzata 2005-ben a Kultu-rált települési környezet díjjal is jutalmazta aszervezetet. A díjjal járó jutalmat mûemlékekhelyreállítására fordították.

    A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány alapve-tõen nem folytat rendezvényszervezõ tevékeny-séget, de évente megrendezi a Szent Vendel-tú-

    rát a Szily-kápolnához, illetve onnan helytörté-neti sétát tesznek a település nevezetes helyeire.Céljuk, hogy Biatorbágy természeti szépségét,mûemlékeit a nagyközönség is megismerje.

    Az alapítvány jótékonysági elõadásokat, kiál-lításokat is szervez, a település rendszeres támo-gatását élvezi.

    8.2.2. Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekarértés Füzes Táncegyüttesért Alapítvány20 éve, 1986-ban alakult meg a német nemzeti-ségi és a valaha Biatorbágyon virágzó, de addigraszinte elfeledett fúvószenekari és táncos hagyo-mányok ápolására.

    1992-ben a zenekar két ezüst és egy aranyfokozatot ért el az Országos Fúvószenei Szövet-ség által kiírt minõsítésen. 1995-ben a zenekartBudafokon két kategóriában minõsítették, egyarany és egy kiemelt arany diplomával. Ugyan-ebben az évben a Kárpáti Németek Találkozó-ján, Késmárkon Magyarországot a BiatorbágyiIfjúsági Fúvószenekar és a Füzes Néptáncegyüt-tes képviselte. Veszprémben, az Európai Kisebb-ségek III. fesztiválján, Gyomaendrõdön és Száz-halombattán szakmai találkozón vettek részt.

    1996-ban a zenekar Herbrechtingenben iskiváló minõsítést szerzett. Itt kötöttek ismeret-séget a német Monfort együttessel, akik nagysikerrel szerepeltek a Faluházban, és így kapott

    95

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • az együttes szereplési lehetõséget a Bodeni-tópartján.

    1998-ban jutottak el elõször – a francia-országi Rennes-ben tartott – Europead fesztiválra,melyen évtizedek óta a különbözõ népek, régiókkultúráját, hagyományait, viseleteit mutathatjákbe a résztvevõk. Második alkalommal is meghí-vást kaptak ugyanerre a találkozóra Bayreuthba.

    2000-ben az elsõ fellépésük a bécsi város-házán adott jótékonysági koncerten volt. Ez évjúliusában, a Dániában rendezett Europeadon isa meghívottak között voltak. A kasztíliai Zamorá-ban rendezett Europeadon a spanyol aréna kö-zönségét hódították meg. Második alkalommalkérték õket, hogy szerepeljenek az Európa-bálon, melyre csak a legjobbakat hívják.Az önkormányzat támogatja.

    8.2.3. Szakály Mátyás Férfikórus EgyesületBiatorbágy legrégebben, 1959-ben alakult kultu-rális egyesülete. A felekezetek és a feloszlatottiparos körök dalosai alakították meg. Ma fõként atelepülési rendezvényeken lép fel, taglétszámamintegy 30 fõ, a kórust az önkormányzat rend-

    szeresen támogatja. A KÓTA 2005-ben a kórusteljesítményét ezüst diplomával jutalmazta2006-ban néhai, szeretett karnagyuk emlékérevették fel a Szakály Mátyás nevet. (Legutóbb,már 2007-ben arany minõsítést szereztek.)

    8.2.4. Pászti Miklós Vegyes Kórus1992-ben, Biatorbágy fennállásának 800 évesünnepségére alakult Falukórus néven.

    Hagyományt teremtve 1993 tavasza óta – azeneiskolával közösen – megemlékeznek Pászti

    Miklósról. A Pászti Emlékhangversenyekre rend-szeresen hívnak vendégkórust szerepelni.

    Az énekkar 1994-ben – a falu két katolikustemplomában – adta elsõ nagysikerû karácsonyikoncertjét, melyet azóta minden évben megis-mételnek. Rendszeresen koncertet adnak adventnegyedik vasárnapján a katolikus templomban,illetve a szomszéd településekben, Budapestenés a testvértelepüléseken.

    1997-ben volt a Falukórus országos minõsítõhangversenye, melyen a zsûritõl arany fokozatúminõsítést kaptak. Ettõl kezdve az énekkar – aPászti család beleegyezésével – felvette PásztiMiklós nevét. A kórus 2004-tõl Fesztiválkórusminõsítésû, karnagya a helyi mûvészeti iskolaalapító igazgatója.

    A Pászti-kórus méltó képviselõje és folytatójaa falubeli kórushagyományoknak, és hû maradtmúltjához, az ökumenikus egyházzenéhez. Re-pertoárjukban egyházzenei mûvek, népzeneifeldolgozások, többszólamú kórusmûvek szere-pelnek. A mûvészeti iskola mellett a kórus ismegkapja a Pászti Miklós Alapítvány erkölcsi ésanyagi támogatását.

    Megalakulásuk óta megha-tározó szerepet töltenek be aközség zenei életében, számtalanrendezvényen, jótékonysági koncerten neves mû-vészekkel együtt léptek fel. Jó kapcsolatokat ápol-nak a környezõ települések kórusaival, de megye-határon, országhatáron túl is méltóképpen öregbí-tik Biatorbágy hírnevét.

    A kórus több bemutatókazettát és -cédét je-lentetett meg, valamint 2005-ben a Kereszt címûkorongjukat.

    96

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • 8.2.5. Iharos Népmûvészeti EgyesületBiatorbágyi székhellyel mûködõ, regionális szer-vezettségû egyesület (Tárnoktól Tökig). Mûfajaik:fazekasság, szövés, bútorfestés, gyöngyfûzés, ne-mezelés, játékkészítés. Tanítanak gyerekeket, ki-állításokat szerveznek, kistérségi rendezvényekenbemutatkoznak, kézmûves tábort szerveznek,megjelennek a budai Várnegyedben a Mestersé-gek ünnepén, szakmailag támogatják a csökkentmunkaképességûeket. Vezetõjük több népmûvé-szeti témájú könyvet adott ki.

    8.2.6. Ládafia Mûhely2001-ben alakult kulturális, szórakoztató vállal-kozás, mely a Ládafia bábszínház elõadásaitszervezi, évente 100–150 elõ-adást tartanak az ország egészterületén, valamint a határontúli magyar nyelvterületeken is.Az elõadásokat saját készítésûdíszletek és népi játékok, tradi-cionális játszóházak színesítik.Az önkormányzat rendszeresentámogatja az együttes tevékeny-ségét.

    8.2.7. Prospero BábegyüttesJogelõdeivel 27 éves együttes1986 óta viseli a Prospero ne-vet. Számos díjat nyert, köztük aNemzetközi Bábmûvészeti Szö-vetség (UNIMA) legrangosabbelismerését. Báboktatással foglalkozik a helyimûvészeti iskolában is, regionális és országos to-vábbképzéseket tart, fellépett többször a tévé-ben, a bábegyüttes nemzetközileg is ismert. Azönkormányzat támogatja.

    8.2.8. Biatorbágyi Hagyományõrzõ EgyesületAz egyesület 1998 januárjában alakult, 15 alapí-tó taggal. A szervezet célja Biatorbágy és környé-ke örökségeinek kutatása, ápolása, a népszoká-sok hagyományainak felelevenítése, elhunyt ésélõ nagyjai munkájának gyûjtése, ápolása, publi-kálása. A faluban és a környéken folytatott kéz-mûves-mesterségek emlékeinek kutatása és is-mertetése.

    Az egyesületnek az elmúlt 5 év alatt kialakultállandó programja: a farsangi Nõsember-bál, má-jusfaállítás és -döntés, óvodások rajzpályázatánakmeghirdetése, hagyományos fúvószenekari éstánctalálkozó, õszi közös kirándulás az ország másvidékeire, falu karácsonyfája állítás az óvodásokdíszeivel, jótékonysági koncertek szervezése.

    Az egyesület részt vesz más szervezetek általrendezett ünnepségeken is, kitelepítési évfordu-ló, Márton-napi lámpás felvonulás, májusfaülte-tés, tollfosztás, betlehemállítás, adventi gyertya-gyújtás, Hõsök napja.

    Az egyesület keretében alakult a Hagyo-mányõrzõ Tánccsoport is, akik 2001-ben kivál-tak az egyesületbõl és önállósultak.

    Jelenleg a csoportnak többmint 30 tagja van.

    8.2.9. Biatorbágyi NémetNemzetiségi Baráti Kör1994-ben alakult meg, jelenleg30 tagja van. Célja a nemzetiségikultúra, régi hagyományok ésszokások õrzése, ápolása. A ba-ráti kör elsõ rendezvénye a szep-temberi Mária-napi nagybúcsúünnepének megrendezése volt,különbözõ kulturális mûsorok-kal, amit késõbb átvett a NémetKisebbségi Önkormányzat.

    Más egyesületek segítségé-vel minden évben egy sátor fel-

    állításával részt vesznek az úrnapi körmenetben,községi ünnepeken, rendezvényeken. Májuselején májusfát, karácsonykor pedig mindenkikarácsonyfáját állítják fel a Fõ utcai patakparton.

    Minden évben közös kirándulást szerveznek.2000-ben részt vettek Herbrechtingenben a ha-gyományosan megtartott Mária-napi búcsún.2000-ben kõburkolattal látták el, és tették rendbea német katonai emlékmûvet. 2001-ben a torbá-gyi temetõben lévõ világháborús emlékmûvet újí-tották fel. 2002-ben márványtáblákra vésették akét világháború hõsi halottainak nevét, egy már-ványtáblára pedig a civil áldozatok nevét.

    A torbágyi temetõben új kálváriát állítottakfel a község számos polgárának támogatásával.

    97

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • 8.2.10. „Biatorbágyi Tiefe Wurzeln” – MélyGyökerek AlapítványAz alapítványt Biatorbágy Nagyközség NémetKisebbségi Önkormányzata hozta létre 1999decemberében, a Biatorbágyon élõ németkisebbség anyanyelvének szellemi és anyagi kul-túrájának megõrzésére.

    Az alapítvány mûködéséhez az anyagi fede-zetet a Biatorbágyon és környékén mûködõ cé-gek és vállalatok adományaiból, a tagozatos ta-nulók szülõi adományaiból, valamint a személyijövedelemadó 1%-ból szerzi.

    Az alapítvány tervei között szerepel a Fõ ut-cában egy tájház létrehozásában való közremû-ködés, melynek felújításához a 2006. novembe-rében megrendezett jótékonysági rendezvénybevételével hozzájárulnak.

    8.2.11. Biatorbágyi Ökumenikus MûvelõdésiEgyesület (BÖME)1994 júniusában alakult az egyesület. Célja,hogy Biatorbágy lakosságát a teljes körû egyete-mes mûveltség minél több elemének megisme-résében és a közélet dolgaiban való eligazodás-ban keresztény értékrend alapján segítse – ren-dezvények szervezése, kiadványok megismer-tetése, állásfoglalások kialakítása és dokumentá-lása útján.

    Egymás mellett, szimultán több tevékenysé-get folytat, irodalmi kört, sakkszakkört, versenye-ket szervez, novemberenként változó kistérségihelyszíneken versmondó találkozókat rendez,színjátszó köre is volt. Az önkormányzat rendsze-resen támogatja.

    8.2.12. Pászti Miklós AlapítványA zenei élet mûködésének támogatására 1998-ban létrejött közhasznú alapítvány, az önkor-mányzat is támogatja.

    8.2.13. Székely Kulturális EgyesületA közhasznú egyesület a Gyergyóremetévelfennálló kapcsolathoz kötõdve jött létre, székely-találkozókat szervez, ismeretterjesztést végez, ki-rándulásokat szervez, ápolja a testvértelepülésikapcsolatot. Az önkormányzat rendszeresen tá-mogatja.

    8.2.14. Biatorbágyi NépdalkörA hajdani „Röpülj Páva”-mozgalom és -körökutóda, asszonykórus citera kísérettel, rendszere-sen fellép a települési ünnepségeken.

    8.2.15. TûzzománcszakkörA Faluház védnöksége alatt mûködik, 5 éve ala-kult, tanít és kiállításokat rendez, az önkormány-zat támogatja.

    98

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • 8.2.16. Turwaller StammtischNémet Nemzetiségi Kultúráért Egyesület2005. április 11-én alakult 102 alapító taggal. Azegyesület célkitûzése, hogy a német nemzetiségikultúra tovább öröklõdjön a felnövekvõ nemze-déknek. Az egyesület fõ feladata a helyi németkisebbség történelmi hagyományainak, nyelvé-nek ápolása, fejlesztése, tárgyi és szellemi kultú-rájának megõrzése, gyarapítása. Az egyesület ke-retein belül német nemzetiségi ének-, zenei- éstánchagyományokat õrzõ kulturális csoportokatmûködtet (Rozmaring Tanzgruppe, TurwallerMusikanten, Glockenklang Chor).

    8.2.17. Bia-Veritas Biatorbágy Borkultúra ésTájvédõ EgyesületCéljuk a mûködési területükön – Biatorbágy éskörnyezete, a történelmi budai borvidék területén– a táj- és természetvédelem, a borkultúra fejlesz-tése, történelmi értékeinek felkutatása, megõrzé-se és védelme, az ökológiai gazdálkodás elterjesz-tése, valamint az ezzel kapcsolatos ismeretterjesz-tés. Mindezekkel, s az értékek felmutatásával atérség vonzerejét, a borturizmust kívánják növel-ni. Az egyesület önálló szervezet, a Levegõ Mun-kacsoport tagszervezete, és együtt kíván mûködnia Buda környéki Borkultúra Egyesülettel.

    8.2.18. Összefoglalás:Megállapítható, hogy Biatorbágy kulturális-szel-lemi élete rendkívül gazdag, sokrétû. Jellegét márcsak kisebb mértékben befolyásolja a településagrármúltja, ugyanakkor színesíti azt a településtörténetébõl fakadó számos körülmény, mint akitelepített németekkel tartott kapcsolat felélesz-tése, az elszakított országrészekbõl betelepítet-tek szellemisége. Ezzel együtt a helyi kulturálisélet – a fenti bemutatásból kiolvashatóan – máregyértelmûen városias karakterû.

    8.3. Testvérvárosi kapcsolatok

    A közmûvelõdési tevékenységhez illeszkednek apartnertelepülési kapcsolatok, melyek során kul-turális mûsorokat, megemlékezéseket, avatáso-kat, ökumenikus istentiszteleteket, sportesemé-nyeket rendeznek meg. Biatorbágy a németHerbrechtingen, az erdélyi Gyergyóremete és a

    ciprusi Kiti településekkel áll szerzõdéssel is alá-támasztott testvérvárosi kapcsolatban.

    Az 1946-ban Torbágyról, Biáról kitelepítettnémetek (svábok) nem egy helyre telepedtek le,így hamar felmerült az igény arra, hogy találkoz-zanak egymással. Még a kitelepítés évében agiengeni tornacsarnokban, majd a rákövetkezõévben ugyanott zajlottak a nagyobb szabású ta-lálkozók, de egyházi zarándoklatokon, házépí-tésnél, és sokféle egyéb módon tartottak egymás-sal kapcsolatot. Ilyen találkozási alkalom volt atorbágyi búcsú vasárnapja. 1959-ben néhányankezdeményezték, hogy 1960-tól a torbágyi bú-csúnapon a találkozókat Herbrechtingenbenrendezzék meg, s egyben megalakították a torbá-gyi búcsú ünneplésének bizottságát. Az elhatáro-zást és tettekre váltását mindkét település kezde-tektõl szolgalmazta, 1984-ben Herbrechtingenpolgármestere Biatorbágy fölött védnökséget vál-lalt, majd 1989-ben megkötötték a partnerkap-csolatról szóló szerzõdést is. A települések közöt-

    99

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

    KO

    INO

    TIKO

    YMBOY

    IOK

    ITIOY

    1 9 6 2

  • ti külkapcsolatokat illetõen egyike volt az elsõk-nek, mely az elmúlt években fokozatosan moz-galmassá és sokrétûvé vált. Azóta kapcsolatukrendszeres, évente kölcsönösen megrendezik atöbbnapos testvérvárosi rendezvényeket.

    Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testületeaz 1997–1998-as kapcsolatfelvételi kísérletekután 1999-ben határozta el egy második partner-kapcsolat kialakítását, a mai torbágyiak számot-tevõ részének származási helyével, a székelyföldiGyergyóremetével. Torbágyra az 1940-es évek

    közepétõl települtek székelyek Remetérõl. Aközség a nagyobb gyergyói települések közé tar-tozik, bár a 20. sz. közepétõl folyamatosan meg-figyelhetõ el- és kivándorlás. A kapcsolatfelvétel-re néhány korábbi hamvába holt kísérlet, nemhivatalos sporttalálkozó, a Biatorbágy SzékelyKulturális Egyesület 1998-as megalakulása után1999 májusában került sor. A kapcsolat korábbifelvételét akadályozta, hogy a román kormány-zat hosszú ideig szigorú engedélyekhez kötötte atestvérvárosi kapcsolatok létesítését.

    Kitivel, a kikötõvel és repülõtérrel rendelke-zõ Larnaka melletti ciprusi településsel a telepü-

    lés egyik polgárának görög családi kapcsolatai ré-vén, az õ közvetítésével került kapcsolatba. Köl-csönös tájékozódó látogatások után 2004-benkötötték meg a szerzõdést.

    8.4. Egyházak

    Az egyházak, gyülekezetek, templomok mûködé-se magán viseli a két falu egyesülésébõl keletke-zett település sajátosságát, mindkét volt település-magban mûködik katolikus egyházközség és re-formátus gyülekezet egyaránt. Biatorbágyon négytemplom áll, 1-1 katolikus, 1-1 református a biai,illetve a torbágyi részen. A torbágyi reformátustemplom új épület, 2000-ben vette át a gyüleke-zet. A kisebb létszámú evangélikusok istentisztele-tei számára a Faluházban biztosítanak helyet.

    A településben hivatalosan mûködõ egyház-községek és gyülekezetek:

    Biai Katolikus EgyházközségBiai Református GyülekezetTorbágyi Katolikus EgyházközségTorbágyi Református GyülekezetKeresztyén TestvérgyülekezetMagyar BelmisszióA 2001-es népszámláláskor felmért 8393 fõs

    népességbõl 1732-en (20,6%) nyilatkoztak úgy,hogy nem tartoznak felekezethez, illetve nem kí-vántak, vagy nem tudtak válaszolni a vonatkozókérdésekre. A 6661 fõ, akiknek hovatartozásáróla népszámlálás során érdemi adatot lehetett be-gyûjteni, az alábbi felekezethez tartozik:

    100

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • katolikus: 4284 fõ (64,3%), ebbõl 90 fõ gö-rög katolikus

    református: 2036 fõ (30,6%)evangélikus: 117 fõ (1,8%)A további vallásokhoz, felekezetekhez tarto-

    zók összes száma 118 fõ, döntõ többségük vala-mely protestáns gyülekezethez tartozónak valljamagát.

    Az önkormányzat egyházakkal való kapcsola-ta mintaszerû, az egyházak az önkormányzattólszükség szerint jelentõs támogatásokat kapnak.

    8.5. Sportélet, egyesületek,rendezvények, tömegsport

    A spontán létrejött sportolásban igen jelentõs he-lyet foglalt el az erre a célra felfedezett Iharos,ahol a kirándulóhelyhez települt vendéglõ szom-szédságában 1903-tól folyamatosan futballoztak.A sportolás részben és korábban öntevékenyszervezéssel, részben az 1921. évi LIII. törvényszerint létrehozott leventeintézmény kereteinbelül indult meg Bián és Torbágyon egyaránt.Bián, a Sóskúti út melletti „Nagy-gyöp”-ön, Tor-bágyon a temetõ melletti sík terepen folyt az ala-ki és harcászati kiképzés. Mivel az egész ország-ban egymás után jöttek létre a leventemozgalomkeretein belüli sportágak, elõbb Torbágyon,majd Bián is lehetõséget kaptak a fiatalok. Min-denekelõtt az iharosi labdarúgópálya kialakításá-ra fordítottak idõt. Ettõl az északkeleti iránybakanyarodó völgyben 1930-ban leventelõtér is lé-tesült. A szükséges anyagi eszközök elõteremté-séhez bálokat rendeztek, színdarabokat mutat-tak be, és az ünnepekrõl való megemlékezés is aLevente Egyesületre hárult.

    Bián a sporttelep hiánya már a második vi-lágháború utáni években érzõdött. Napról napranõttek fel a jobbnál jobb labdarúgók, akiknek atávolabb esõ iharosi pályán kellett osztozkodniuka torbágyiakkal. 1947-ben kezdtek hozzá a Ko-lozsvári utcában egy új sporttelep létesítéséhez.A helyi tanács adta a területet, a sportolók és pár-toló tagok határtalan lelkesedése valósította mega pályát. Megalakították a Biai Sport Egyesületet,ezen belül önálló gazdálkodást vezettek be. Né-hány lelkes, a falu sportját szeretõ ember hozzá-

    fogott a pályaépítéshez, de a Budai Járási HivatalTestnevelési és Sportfelügyelõségétõl nem kap-ták meg a remélt anyagi támogatást. A lelkes csa-pat a pálya korszerûsítéséhez szükséges anyagiforrás egy részét itt is színielõadások rendezésé-bõl szerezte meg.

    Torbágyon hasonló volt a helyzet: az anyagigondok állandósultak. Megfelelõ anyagi háttérhiányában se a biai, se a torbágyi sportegyesületnem tudta fenntartani magát. A politikai és köz-igazgatási szervek döntésére 1962-ben össze-vonták a két sportkört, amely Biatorbágyi SportEgyesület – BSE – néven mûködött tovább. Fel-merült járási szintû atlétikai sportcentrum létre-hozása a biai sporttelepen, ezért a labdarúgó-já-tékteret futópályával vették körül, kézilabdázásraalkalmas pályát is kialakítottak. A labdarúgócsa-pat az Iharosban játszotta mérkõzéseit. 1965-ben a sportegyesület nevét Viadukt Sport Clubraváltoztatták. Ezzel egyidejûleg megkezdték aziharosi pálya korszerûsítését is.

    A két sportpálya ma az önkormányzat tulaj-donában van, az ún. iharosi, amelyhez kiszolgálólétesítmények is csatlakoznak; továbbá a Kolozs-vári utcai, amelynek öltözõjét és szertárát a Bia-

    101

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • torbágyi Tanács bérlakássá nyilvánította, így asportpályától le kellett választani, késõbb lebon-tották. Az iharosi sportpálya szép fekvésû, de aszabványnak nem megfelelõ, és nagymértékbenkorlátozza használhatóságát, hogy a lelátó és asportpálya között a munkásõrök számára építettburkolt út szolgálja a környékbeli ingatlantulaj-donosok közlekedését – akár a mérkõzések idejealatt is. A Kolozsvári utcai sportpályán az atlétikaiés labdarúgó pálya méretei a szabványoknakmegfelelõek, de hiányoztak a kiszolgáló létesít-mények, amelyek közül a labdajátékpályák és aközönségfogadó elkészült, 2007-ben kész lesz asportolók öltözõje, majd következhet a lelátó ésaz atlétikai pálya. A képviselõ-testület a ViaduktSportegyesület használatába adta az iharosisporttelepet, míg a Kolozsvári utcai sportpályátsaját kezelésben tartja a község. Nagyobb cso-portok, iskolák, más sportágak mûvelõi, tömeg-sportot ûzõk számára biztosítja a sportpálya in-gyenes használatát. A Kolozsvári utcai sportpályaatlétikai versenyek rendezésére is alkalmassá te-hetõ, ha a kiépítése, rendbetétele befejezõdik. AZsámbéki- és a Budaörsi-medence oktatási in-tézményei és sportolói számára biztosíthatja asportolási lehetõségeket ezzel, Biatorbágy köz-ponti szerepkörét tovább növelheti.

    Több fõvárosi, regionális vagy országos sport-egyesület keresi fel rendszeresen Biatorbágyot,hogy itt rendezze sportversenyeit. A táji adottsá-gok, a megközelíthetõség kívánatossá teszi a tele-pülést a különbözõ tájfutó- és teljesítménytúra-versenyek megtartására. Ezek többségét mind er-kölcsileg, mind a díjak szponzorálásával segíti azönkormányzat.

    Évek óta az Iharosban rendezi a FutapestKlub országos krosszfutó-versenyének egyik állo-mását. Az iharosi erdõben kijelölt pályán két tá-von (5,8 km és 10,5 km) és két korcsoportban(14 év alattiak és 14 év felettiek) mérettetnekmeg a sportolók.

    A sportjellegû természetjárás népszerûsítéseérdekében a Cserhát Baráti Társaság és a Biator-bágyi Természetbarát és Kerékpáros Egyesületévek óta visszatérõen rendezi teljesítménytúrájátBiatorbágyon. A 25 km-es táv és a 700 m szintkü-lönbség leküzdése teszi próbára a jelentkezõket.

    Emellett számos túrát indítanak természetjá-rók és egyesületek, melyek Biatorbágy természe-ti értékeit és mûemlékeit keresik fel. Ezek egyikea Szent Vendel napjához kötõdõ túra, melyetévente rendez meg a helyi Biatorbágy Kultúrájá-ért Alapítvány. A túra nemcsak az egészségeséletmódot segíti elõ, hanem egyben helytörténe-ti kurzus is, hiszen a túravezetõk az egyes állomá-sokon helytörténeti ismertetést tartanak az adottnevezetességekrõl.

    Biatorbágy képviselõ-testülete a sportegye-sületek munkáját, illetve az ifjúsági korosztályokszabadidõ sportját kétféle módon tudja támogat-ni. A testnevelés és sport infrastruktúráját, létesít-ményeit fejlesztve, illetve azok fejlesztéséhezhozzájárulva, valamint a sportegyesületek mûkö-dését támogatva.

    Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testülete45/2001. (03. 29.) Öh. számú határozatában fo-gadta el a testi nevelés és sport biatorbágyi lehe-tõségeire vonatkozó koncepciót. A tervezet céljaBiatorbágy testi nevelésének és sportéleténekfejlesztésére, felvirágoztatására feladatterv össze-állítása volt.

    A testület célja, hogy minden korosztály szá-mára alkalmas módokon sokrétû testnevelési-,sport- és játéklehetõségeket biztosítson a köz-ségben. A koncepció, illetve feladatterv mód-szereként a fokozatosan korosztályok szerintfelmenõ rendszerben történõ fejlesztést jelöltékmeg, a meglévõ sportágakra alapozva, majd fo-lyamatosan kiegészítve más, a településen jóadottságokkal és lehetõségekkel rendelkezõsportágakkal.

    Biatorbágy a versenysport támogatása mel-lett nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság egészsé-gesebb életét segítõ amatõr sportolás, szabad-idõ-eltöltés feltételeinek biztosítására.

    Sportkörök, sportolás célú és a sportot támo-gató szervezetek:

    – Biatorbágyi Sport Egyesület1980 óta mûködõ, 1993-tól önálló egyesü-

    let. Célja a gyermekek egészséges neveléséneksegítése a testnevelés eszközeivel. 10–15 fõsnyári sporttáborokat szervez, az önkormányzattámogatja.

    102

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • – Viadukt Sport EgyesületTevékenységét jogelõdjei tevékenysége által

    1903-ig visszavezetõ, labdarúgó-szakosztályt mû-ködtetõ egyesület. A labdarúgó-szakosztály csa-patai: serdülõ, ifjúsági, felnõtt, öregfiú. Székhelyeaz iharosi sporttelep, amelyet megállapodás alap-ján használ. Egyeztetés mellett joga van a koráb-ban általa ingyenesen használt Kolozsvári utcaisportpályán is edzést és mérkõzéseket tartani.

    A pártoló tagokkal együtt az egyesületnek

    mintegy 120 tagja van. Az egyesület újabban te-nisz, valamint judoszakosztályt is mûködtet.

    – Foci-Tanoda Alapítvány2001-ben alakult, célja az utánpótlás-neve-

    lés a Viadukt SE és az Etyek SE számára. Résztvesz a Bozsik 2. programban, az önkormányzattámogatja.

    – Biatorbágyi Kinizsi Kispályás FCA kispályás labdarúgás folytatására alakult.

    Alakulása idején a Viadukt SE öregfiúk csapatá-nak tagjaiból jött létre 1987-ben, kispályás baj-nokságokon és tornákon vesznek részt, és ilyetszerveznek Biatorbágyon is. Saját pályájuk nincs,az iharosi sporttelepet vagy közterületeinkethasználják fel tornáik megrendezésére.

    – Biatorbágyi Természetbarát és Kerékpá-ros Egyesület

    Természetjárásra és túrakerékpározásra ala-kították. Külön sportlétesítményt nem igénylõegyesület, tevékenységét Biatorbágyon kívülnagy arányban ûzi az ország más területein is.

    – Biatorbágyi Lovas Baráti Kör1996-ban alakult, lovaglás oktatásával, lovasterá-piával, az iharosi lovaspályán díjugrató és fogat-hajtó verseny szervezésével foglalkozik.

    – Pecató Sporthorgász EgyesületEgy horgásztó létrehozására tömörültek szer-

    vezetbe a biatorbágyi horgászok. 1955-ben kap-ták meg az engedélyt a tó létesítésére. A Ben-ta-patak felduzzasztásával létrehozott tó a hor-gászközösség társadalmi összefogásával jött létre1956-ban. Az egyesület rengeteg energiát fekte-tett a tó kialakítására, környezetének rendezésére,majd azóta a folyamatos karbantartásra, gondos-kodnak a folyamatos haltelepítésrõl, a verseny-sport és utánpótlás-nevelés területén is jelentõseredményeketértek el. AMOHOSZ ju-bileumi ifjúsá-gi versenyénelsõ helyezéstértek el, mely-nek elismeré-seképpen egyOrszágos NõiEgyéni Hor-gászbajnoksá-got rendez-hettek.

    103

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • 8.6. Civil szervezetek tevékenysége,ezek térbeli kihatása

    – Érdekvédelmi és karitatív szervezetek:Biatorbágyon igen nagy számú ilyen szerve-

    zet mûködik, többségüket a település önkor-mányzata a kulturális- és sportszervezetekhezhasonlóan támogatja. A 2005. évi támogatásegyüttes összege több mint 15 millió forint volt.Többségüknél a támogatást a szervezetek pályá-zat alapján nyerhetik el, négy szervezet esetébena támogatást együttmûködési megállapodásalapján biztosítják.

    – Biatorbágy és Környéke Mozgáskorláto-zottak Egyesülete

    Jóval korábbi elõzmények után 2000-benalapított közhasznú szervezet. A helyi mozgás-korlátozott, fogyatékkal élõ, károsult, sérült em-berek rehabilitációját, beilleszkedését segíti,szorgalmazza az akadálymentesítést, klubnapo-kat, elõadásokat szervez. Biatorbágy mellett Her-ceghalom, Zsámbék, Páty területére terjed ki te-vékenységük. Az önkormányzat megállapodásalapján támogatja.

    – COLUM-BIA AlapítványMagánszemélyek és intézmények hozták lét-

    re 1993-ban, melynek teljes neve: COLUM-BIAAlapítvány az egészséges gyermekekért. Alapvetõcéljai oktatás, gyógyítás, kutatás, és ezt elsõsorbanaz óvodás- és iskoláskorú gyermekek védelmébenfejti ki. A biatorbágyi gyermekek mozgásszerviszûrõvizsgálata mellett az óvodák, iskolák dolgo-zói, a gyermekek és érdeklõdõ szüleik részesülnekfelvilágosításban.

    – Dr. Vass Miklós AlapítványA Dr. Vass Miklós Alapítvány kiemelten köz-

    hasznú alapítvány a megváltozott fejlõdésmene-tû gyermekek fejlesztéséért jött létre, 2002-ben.Munkájuk tárgyi feltételeit alapítványi keretekbõlfinanszírozzák, és fõleg társadalmi munkábanvégzik.

    A korai felismeréssel megelõzik a fejlesztéstigénylõ állapotok kialakulását. Többek között vízimozgásfejlesztés, a vakok és gyengén látók segí-tése a feladata. A Dr. Vass Miklós Alapítvány azutóbbi években teljes elismertség mellett mûkö-dött Biatorbágyon. Elismerte a szakma – több ne-

    ves konferenciát tartottak itt a témában –, többszáz gyermeket hoztak hozzájuk a szülõk, a kör-nyezõ településekrõl is. Biatorbágy önkormány-zata anyagilag is támogatta munkájukat.

    – Boldog Gizella AlapítványAz alapítvány célja, hogy a Biatorbágyon és

    környékén élõ, vagy letelepedni szándékozóidõs, beteg embereknek méltó, emberi, öregsé-güknek, betegségüknek megfelelõ körülményekálljanak rendelkezésre.

    A Boldog Gizella Alapítvány 2001. január3-án alakult. Tevékenysége során olyan közfel-adatot lát el, amelyrõl törvény, vagy törvény fel-hatalmazása alapján más jogszabály rendelkezé-se szerint valamely állami szervnek, vagy a helyiönkormányzatnak kell gondoskodnia, ezért kie-

    melten közhasznú szervezetként mûködik.Az alapítvány fõ tevékenysége az idõskorúak

    átmeneti és tartós bentlakásos ellátása.Az alapítvány további tevékenységei:– A rászoruló idõskorúak szociális ellátásá-

    nak javítása.– Az idõskorúak emberi méltóságának megõr-

    zéséhez szükséges körülmények megteremtése.– Betegszállítás, családsegítés, ezen belül

    házi betegellátás, ápolás segítése elsõsorban aBiatorbágy területén élõ állampolgárok érdeké-ben.

    – Egészséges Biatorbágyért KözhasznúEgyesület

    2001-ben létrejött szervezet, amely egész-ségvédõ programokat támogat, így a teljes körûszûrõvizsgálatok bevezetését. Fizikoterápiás la-bor kiépítéséhez, gyógytornász-eszközök vásár-lásához járul hozzá.

    104

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • – Biatorbágyi Nagycsaládosok Egyesülete1995-tõl mûködik egyesületként az országos

    szintû szervezet részeként, feladata a közösségé-pítés, önsegítõ formában a nagycsaládosok segí-tése, védelme, családi napok szervezése, a „ba-ba-mama”-klub mûködtetése.

    – Fiatalok a Fiatalokért Biatorbágyi Köz-hasznú Egyesület

    Megalakulását és a tagok átlagéletkorát te-kintve egyik legfiatalabb egyesületünk. 2006-bannagy sikerrel rendezte meg az Ez a Te Napod(ETNA) rendezvényét.

    A Fiatalok a Fiatalokért Biatorbágyi Közhasz-nú Egyesület (Fifike) – a Családsegítõ Központtalegyüttmûködve – 2007-ben is tervezi és szervezie kulturális és sportprogramokat sûrítõ, az önkor-mányzat által is támogatott, immár kétnapos ese-ményt.

    – Állatvédõ, -mentõ alapítványok– Biatorbágy és Vidéke Állatvédõ Egyesület:

    Az állatvédelem területén minden tevékenységetvégez. Az önkormányzat támogatja.

    – MANCS-RANCS Állatmentõ Alapítvány

    – Oktatás-támogató alapítványok– Biatorbágyi Diákokért Közalapítvány: A te-

    lepülés kiemelt jelentõségû alapítványa. Felsõfo-kú oktatásban résztvevõ biatorbágyi diákok szá-mára ösztöndíjpályázatokat ír ki, egyrészt – azOM-mel együttmûködve – Bursa Hungarica pá-lyázatot, másrészt önállóan, a kiemelten tehetsé-ges helyi diákok támogatására.

    – Biatorbágyi Általános Iskola SzülõiAlapítvány

    A közhasznú alapítványt az iskola tanulói-nak szülei hozták létre 1998-ban. Feladata éstevékenysége az iskolai oktatás támogatása ésaz iskolai rendezvények szervezése, részbeni fi-nanszírozása. Az önkormányzat rendszeresentámogatja.

    – Örökmozgó AlapítványA Biatorbágyi Napközi Otthonos Óvoda hát-

    terében 2001 októbere óta mûködik, célja, hogyolyan más lehetõségeket biztosítsanak az óvodá-

    sok számára, melyek nem szerepelnek a megha-tározott óvodai feladatokban, a kötelezõ óvodainevelésben.

    Az elmúlt évek során támogatóinak köszön-hetõen szabadtéri fajátékokat szereltek fel a Baj-csy-Zsilinszky utcai óvoda udvarán, a helyi tájvé-dõkkel közösen végzett munkával vízparti pihe-nõhelyet építettek a Biai-halastó partján, a Köl-csey Ferenc utcában.

    Speciális óvodai jármûveket, sporteszközö-ket vásároltak az óvoda számára, és hozzájárul-tak az óvodai kirándulások útiköltségének téríté-séhez.

    Forrásaik nagyobb részét a helyi és „külsõ”felhívásokra benyújtott, eredményes pályázatokrévén tudják elõteremteni.

    Terveik közt szerepel „közlekedési nap”szervezése (ügyességi játékok, jármûbemutató,utcai bicikliverseny nagycsoportosoknak), szülõkszámára gyermeknevelési elõadássorozat szerve-zése meghívott elõadókkal.

    105

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • – Közbiztonságot támogató alapítványA Biatorbágy Közbiztonságáért Alapítványt helyivállalkozások, magánszemélyek és az önkor-mányzat segítségével hozták létre 1995-ben,amely lehetõvé tette, hogy adományokból támo-gatva javítsanak a helyi bûnmegelõzéssel foglal-kozók eszközellátottságán. Az önkormányzat2006-ban jelentõs összeggel, 2 millió forinttal tá-mogatta az alapítványt.

    Az alapítvány felvállalja a bel- és külterületiközrend és közbiztonság javítására, a bûnmeg-elõzésre, polgárõrszervezet létrehozására és mû-ködtetésére, a gyermek- és ifjúságvédelemre vo-natkozó tevékenységek támogatását.

    – Önkéntes Tûzoltó EgyesületAz önkormányzat által is támogatott egyesület,amely tûz esetén 24 órás elérhetõséget biztosít.Emellett rendezvények biztosítását látja el, résztvesz azok (pl. búcsúk) lebonyolításában, térfel-ügyeletet végez.

    – Gazdasági civil szervezet– Biatorbágyi Gazdakör

    – Nemzetiségi alapítvány– A Biatorbágyi Német Nemzetiségi Baráti

    Kör 1995-ben létrejött közcélú szervezet, amelya német nemzetiségi léttel összefüggõ rendezvé-nyeket szervez, így a torbágyi búcsú világi vigas-ságait is rendezi. Fontos tevékenysége volt a kál-vária felépítése.

    – Vallási alapítványok– Torbágyi Református Templom és Gyüle-

    kezetért Alapítvány– Szent Anna Karitatív Alapítvány (Biai Kato-

    likus Egyházközség)– Ohmüllner Márton Alapítvány (Torbágyi

    Katolikus Egyházközség)

    – Tájvédelmi egyesület– A Biatorbágyi Tájvédõ Kör 1989-ben alakult

    egyesület. Feladata a helyi természet- és tájvéde-lem segítése, ezeken belül különösen a madárvé-delmet, a hagyomány- és örökségvédelmet, a te-lepülés szépítését is támogatja, helyi kutatásokatés ismeretterjesztést végez, kapcsolatot tart a kis-térségi, regionális és országos szervezetekkel.

    – Területi érdekvédõ egyesületek– Katalin-hegyi Ingatlantulajdonosok Egye-

    sülete– Kutya-hegy Fejlesztõ és Környezetvédõ

    Közhasznú Egyesület– Pecatavi Ingatlantulajdonosok Érdekvédel-

    mi Szervezete– Szarvas-hegyi Kertbarátok Egyesülete– Ürge-hegyi KertbarátokAz említett szervezeteket a kertségek, koráb-

    bi zártkertek, a kialakuló üdülõterületek tulajdo-nosai alapították területeik fejlesztésével, infra-struktúrával való ellátásukkal, és egyéb speciálishelyi kérdésekkel összefüggõ érdekeik képvisele-tére. E szervezetekkel a település rendszerespartneri kapcsolatot épített ki, számukra azon-ban nem nyújt támogatást.

    8.9. Biatorbágy ünnepei

    A település életében fontos közösségteremtõ té-nyezõ az ünnep. Az önkormányzat feladatánaktekinti az ünnepek kultúrájának gondozását, fej-lesztését, az együtt ünneplés alkalmainak megte-remtését. Az állami, egyházi, közösségi, kulturá-lis ünnepek színvonalas megtartása a településminél szélesebb körének bevonásával történik. Aképviselõ-testület az évi munkatervében rögzítiaz évente hagyományosan megrendezendõ és

    106

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • az évfordulók alkalmával sorra kerülõ ünnepekütemezését.

    A képviselõ-testület többféle módon és esz-közzel is segíti a kiemelt, több éves hagyo-mánnyal rendelkezõ helyi rendezvények minélszínvonalasabb fenntartását, létrehozását.

    Az ünnepek nemcsak a településrõl, hanema távolabbi régiókból a testvérvárosi rendezvé-nyek kapcsán az országhatáron túlról is vonzzáka látogatókat

    Évente megrendezésre kerülõ ünnepek:Állami ünnepek:– Március 15. – Községi ünnepség– Szent István-nap – Községi ünnepség, Biator-bágy Nagyközségért kitüntetés átadása– Október 23. Nemzeti ünnep, községi ünnepség

    Egyházi ünnepek:– Pünkösd – Hõsök napja csendes megemlékezés– Torbágyi Sarlós Boldogasszony-napi búcsú– Biai Szent Anna-napi búcsú– Torbágyi „nagybúcsú” a Mária Szent Ne-ve-templomban– A reformáció emléknapja– Halottak napja koszorúzás, megemlékezés Bia-torbágy halottairól, illetve a Biatorbágyon el-hunytakról– Szent Erzsébet napja– Adventi gyertyagyújtás– Betlehem- és karácsonyfa-állítás– Karácsony

    Közösségi ünnepek:– A kitelepítési emléktábla megkoszorúzása –Német Kisebbségi Önkormányzat, Német Nem-

    zetiségi Baráti Kör, a Faluház és a Hagyományõr-zõ Egyesület közös megemlékezése az 1946-osnémet kitelepítésrõl.– A magyar sport napja, Önkormányzati Sport-nap (tavaszi) – a Kolozsvári utcai sportpályánévente a sportegyesületek az általános iskola és afaluház szervezésében megrendezésre kerülõsport verseny sorozat.– Gyermeknap, a Füzes-patak partján rendezettmajális és az „Örülünk, hogy megszülettél” em-lékplakett átadása.– Nevelõk napja: pedagógusok köszöntése, „Tö-rök Henrik Pedagógusdíj” kitüntetés átadása– Köztisztviselõk napja– Semmelweis-nap – egészségügyi dolgozók kö-szöntése– Népmûvelõk napja– Ez a Te napod – önkormányzati ifjúsági nap Fõtéren – a Családsegítõ Központ és GyermekjólétiSzolgálat által kerül évente megrendezésre.– Egészségnap– Önkormányzati Sportnap (õszi, az Önkor-mányzati naphoz kapcsolódóan)– Önkormányzati nap– Idõsek világnapja– Szociális munka napja – Családsegítõ Központ ésGyermekjóléti Szolgálat dolgozóinak köszöntése.– Örülünk, hogy megszülettél plakettek átadása.

    Kulturális rendezvények:– Nõsember-bál, a Hagyományõrzõ Egyesületrendezésében minden évben sorra kerülõ vidámfarsangi mulatság– Májusfa-állítás és -döntés a HagyományõrzõEgyesület rendezésében.

    107

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET

  • – Pászti Miklós-napok – kétnapos rendezvény,melynek rendezõje a Pászti Miklós Alapítvány, aPászti-kórus vendégkórusokkal együtt ad ko-molyzenei koncerteket.– Biatorbágyi Testvérvárosi Napok – június utolsóhétvégéjén– Herbrechtingeni Városi Ünnep – az önkor-mányzat, az egyházak, egyesületek által delegáltküldöttség vesz részt a testvérvárosban megren-dezett Stadtfest-en.– Gyergyóremetei Falunapok – az önkormány-zat, az egyházak, egyesületek képviselõ vesznekrészt a partnertelepülésen megrendezett kétna-pos ünnepségsorozaton.– Kiti Falunap – az önkormányzat, az egyházak,egyesületek által delegált küldöttség vesz részt atestvértelepülésen egyházi és állami ünnephezkapcsolódó ünnepségen.

    – Zenei Világnap– Biatorbágyi Napok Szent István-naptól (au-gusztus 20.), Mária neve (szeptember 12.), illetveSzent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.)ünnepéig. A település kulturális életének egyikmeghatározó rendezvénye a programsorozat,melynek alkalmával lovasbemutatókat, a biator-bágyi mûvészek zsûrizett alkotásaiból képzõ- ésiparmûvészeti kiállításokat rendeznek, komoly-és könnyûzenei koncertek, illetve táncprodukci-ók várják az érdeklõdõket.– Márton-napi lámpás felvonulás – évente a Né-met Kisebbségi Önkormányzat rendezi, a felvo-nulást libavacsora és az újbor kóstolója követi.– Mikulás-nap.– Ifjúsági Fúvószenekar és Füzes Táncegyüttesévzáró koncertje.– Karácsonyi kórushangversenyek.

    108

    Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET