BIATORBÁGY KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETE, CIVIL SZERVEZETEI 8. FEJEZET BIATORBÁGY VÁROS 1192–1966–2007
BIATORBÁGY
KULTURÁLIS ÉS SPORTÉLETE,
CIVIL SZERVEZETEI
8. FEJEZET
BIATORBÁGY VÁROS 1192–1966–2007
BIATORBÁGY SZELLEMI, KULTURÁLIS, SPORTÉLETE,
TÁRSADALMI SZERVEZETTSÉGE,
A CIVIL SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE,
MINDEZEK KIHATÁSA A TÉRSÉGRE
8.1.Biatorbágy kulturális,szellemi örökségeBiatorbágy közmûvelõdésének múltja kutatásá-ból kiderül, hogy rendkívül sokrétû hagyomány-ból gazdálkodhat. A szokások, ünnepek, társa-dalmi csoportok, egyesületek és intézményeimellett az örökség része a gazdag mûemléki kör-nyezet, és mindazok a régészeti lelõhelyek, me-lyek a feltárások és felmérések alapján a községközigazgatási területén találhatók. Bia és Torbágyszámos itt született, vagy itt élõ, munkálkodó ne-vezetes, híres emberrel dicsekedhet. Fõképpközmûvelõdési szempontból említhetõ a 16.században verselõ Biai Gáspár, a településünkönkastélyt és kápolnát, Balatonfüreden fürdõházatépítõ Szily József, Pest vármegye alispánja. Aka-démikusok sorába tartozott a vegyész, nyelvtu-dós Szily Kálmán, a jogász Vladár Gábor és a tör-ténész Juhász Gyula. A Sándor család birtoka ajobbágyfelszabadítást követõen mintagazdaság-ként mûködött, itt dolgoztak a legjobb szakem-berek. Bia bírája és költõje volt Karikó János. Tor-bágy egyik kántortanítója, Rosenbach János gyûj-tötte össze és adta ki németül a faluban énekeltegyházi énekeket. Zugor István biai lelkész azelsõ holland–magyar, magyar–holland szótárösszeállítója. Neves tanítók, papok, mûvészek,tudósok születtek és éltek Biatorbágyon.
A civil szervezetek aktivitása, az önkormány-zat támogatása és az itt élõ neves személyiségekkészséges hozzáállása olyan összefogást eredmé-nyezett, mely által a közösség meg tudja õrizni,és tovább tudja vinni elõdei kulturális hagya-tékát.
8.2. Kulturális egyesületek,alapítványok
8.2.1. Biatorbágy Kultúrájáért AlapítványA településen mûködõ legjelentõsebb, 1991-ben alapított, közhasznú kulturális célú alapít-vány. Önként vállalt feladatköre igen széles, ado-mányokat gyûjt helyben, országosan és nemzet-közi szinten, régi és új kulturális értékeketgondoz, újít fel, pl. Szily család Szent Vendel-kápolnája, I. világháborús emlékmû, biai Szent-háromság-szobor.
A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítványt 1991-ben magánszemélyek alapították. Célja a községkulturális életének javítása, fellendítése, kiemel-ten Biatorbágy tárgyi és szellemi értékeinek meg-õrzése, mûemlékvédelem és könyvkiadás – mástevékenységek mellett.
A kiadott könyvek sorát 1999-ben Adam Sa-ger imakönyvének hasonmás kötete nyitotta,majd a település egykori bírójának, Karikó Jánosfölmûves népköltõ verseinek kötete következett
94
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
Juhász GyulaKarikó János Zugor István Vladár Gábor Szily KálmánRitsmann Pál Rosenbach János
2001-ben, szintén hasonmás kiadásban. A Hely-történeti olvasókönyv-sorozat kötetei – Biator-bágy „ezer” éve (2002), Beszélõ nevek (2006) –átfogó képet adnak Biatorbágy múltbeli és jelenértékeirõl. Elõkészületben van a következõ hely-történeti kötet is, mely Biatorbágy sportjának100 évét taglalja.
1993 óta tevékenykednek a Szily-kápolnamegmentéséért. A kezdeti figyelemfelhívásokután 1997-tõl folyamatosan tényleges építõmun-kát is végeztek. Napjainkra szinte teljesen elké-szült e mûemlék épület.
2001-tõl dolgoztak a biai Szentháromság-oszlop helyreállításában az önkormányzattalegyüttmûködve. Közel 8 millió forintos munká-val sikerült megmenteni, és a település egyikmeghatározó látványosságává tenni.
Az I. világháború áldozatainak emlékmûvétaz önkormányzat, magánszemélyek és vállalko-zók segítségével újították meg, megszépítve akörnyezõ kis teret is.
Munkájukat megnyert pályázatok fémjelzik,Pest Megye Önkormányzata 2005-ben a Kultu-rált települési környezet díjjal is jutalmazta aszervezetet. A díjjal járó jutalmat mûemlékekhelyreállítására fordították.
A Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány alapve-tõen nem folytat rendezvényszervezõ tevékeny-séget, de évente megrendezi a Szent Vendel-tú-
rát a Szily-kápolnához, illetve onnan helytörté-neti sétát tesznek a település nevezetes helyeire.Céljuk, hogy Biatorbágy természeti szépségét,mûemlékeit a nagyközönség is megismerje.
Az alapítvány jótékonysági elõadásokat, kiál-lításokat is szervez, a település rendszeres támo-gatását élvezi.
8.2.2. Biatorbágyi Ifjúsági Fúvószenekarértés Füzes Táncegyüttesért Alapítvány20 éve, 1986-ban alakult meg a német nemzeti-ségi és a valaha Biatorbágyon virágzó, de addigraszinte elfeledett fúvószenekari és táncos hagyo-mányok ápolására.
1992-ben a zenekar két ezüst és egy aranyfokozatot ért el az Országos Fúvószenei Szövet-ség által kiírt minõsítésen. 1995-ben a zenekartBudafokon két kategóriában minõsítették, egyarany és egy kiemelt arany diplomával. Ugyan-ebben az évben a Kárpáti Németek Találkozó-ján, Késmárkon Magyarországot a BiatorbágyiIfjúsági Fúvószenekar és a Füzes Néptáncegyüt-tes képviselte. Veszprémben, az Európai Kisebb-ségek III. fesztiválján, Gyomaendrõdön és Száz-halombattán szakmai találkozón vettek részt.
1996-ban a zenekar Herbrechtingenben iskiváló minõsítést szerzett. Itt kötöttek ismeret-séget a német Monfort együttessel, akik nagysikerrel szerepeltek a Faluházban, és így kapott
95
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
az együttes szereplési lehetõséget a Bodeni-tópartján.
1998-ban jutottak el elõször – a francia-országi Rennes-ben tartott – Europead fesztiválra,melyen évtizedek óta a különbözõ népek, régiókkultúráját, hagyományait, viseleteit mutathatjákbe a résztvevõk. Második alkalommal is meghí-vást kaptak ugyanerre a találkozóra Bayreuthba.
2000-ben az elsõ fellépésük a bécsi város-házán adott jótékonysági koncerten volt. Ez évjúliusában, a Dániában rendezett Europeadon isa meghívottak között voltak. A kasztíliai Zamorá-ban rendezett Europeadon a spanyol aréna kö-zönségét hódították meg. Második alkalommalkérték õket, hogy szerepeljenek az Európa-bálon, melyre csak a legjobbakat hívják.Az önkormányzat támogatja.
8.2.3. Szakály Mátyás Férfikórus EgyesületBiatorbágy legrégebben, 1959-ben alakult kultu-rális egyesülete. A felekezetek és a feloszlatottiparos körök dalosai alakították meg. Ma fõként atelepülési rendezvényeken lép fel, taglétszámamintegy 30 fõ, a kórust az önkormányzat rend-
szeresen támogatja. A KÓTA 2005-ben a kórusteljesítményét ezüst diplomával jutalmazta2006-ban néhai, szeretett karnagyuk emlékérevették fel a Szakály Mátyás nevet. (Legutóbb,már 2007-ben arany minõsítést szereztek.)
8.2.4. Pászti Miklós Vegyes Kórus1992-ben, Biatorbágy fennállásának 800 évesünnepségére alakult Falukórus néven.
Hagyományt teremtve 1993 tavasza óta – azeneiskolával közösen – megemlékeznek Pászti
Miklósról. A Pászti Emlékhangversenyekre rend-szeresen hívnak vendégkórust szerepelni.
Az énekkar 1994-ben – a falu két katolikustemplomában – adta elsõ nagysikerû karácsonyikoncertjét, melyet azóta minden évben megis-mételnek. Rendszeresen koncertet adnak adventnegyedik vasárnapján a katolikus templomban,illetve a szomszéd településekben, Budapestenés a testvértelepüléseken.
1997-ben volt a Falukórus országos minõsítõhangversenye, melyen a zsûritõl arany fokozatúminõsítést kaptak. Ettõl kezdve az énekkar – aPászti család beleegyezésével – felvette PásztiMiklós nevét. A kórus 2004-tõl Fesztiválkórusminõsítésû, karnagya a helyi mûvészeti iskolaalapító igazgatója.
A Pászti-kórus méltó képviselõje és folytatójaa falubeli kórushagyományoknak, és hû maradtmúltjához, az ökumenikus egyházzenéhez. Re-pertoárjukban egyházzenei mûvek, népzeneifeldolgozások, többszólamú kórusmûvek szere-pelnek. A mûvészeti iskola mellett a kórus ismegkapja a Pászti Miklós Alapítvány erkölcsi ésanyagi támogatását.
Megalakulásuk óta megha-tározó szerepet töltenek be aközség zenei életében, számtalanrendezvényen, jótékonysági koncerten neves mû-vészekkel együtt léptek fel. Jó kapcsolatokat ápol-nak a környezõ települések kórusaival, de megye-határon, országhatáron túl is méltóképpen öregbí-tik Biatorbágy hírnevét.
A kórus több bemutatókazettát és -cédét je-lentetett meg, valamint 2005-ben a Kereszt címûkorongjukat.
96
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
8.2.5. Iharos Népmûvészeti EgyesületBiatorbágyi székhellyel mûködõ, regionális szer-vezettségû egyesület (Tárnoktól Tökig). Mûfajaik:fazekasság, szövés, bútorfestés, gyöngyfûzés, ne-mezelés, játékkészítés. Tanítanak gyerekeket, ki-állításokat szerveznek, kistérségi rendezvényekenbemutatkoznak, kézmûves tábort szerveznek,megjelennek a budai Várnegyedben a Mestersé-gek ünnepén, szakmailag támogatják a csökkentmunkaképességûeket. Vezetõjük több népmûvé-szeti témájú könyvet adott ki.
8.2.6. Ládafia Mûhely2001-ben alakult kulturális, szórakoztató vállal-kozás, mely a Ládafia bábszínház elõadásaitszervezi, évente 100–150 elõ-adást tartanak az ország egészterületén, valamint a határontúli magyar nyelvterületeken is.Az elõadásokat saját készítésûdíszletek és népi játékok, tradi-cionális játszóházak színesítik.Az önkormányzat rendszeresentámogatja az együttes tevékeny-ségét.
8.2.7. Prospero BábegyüttesJogelõdeivel 27 éves együttes1986 óta viseli a Prospero ne-vet. Számos díjat nyert, köztük aNemzetközi Bábmûvészeti Szö-vetség (UNIMA) legrangosabbelismerését. Báboktatással foglalkozik a helyimûvészeti iskolában is, regionális és országos to-vábbképzéseket tart, fellépett többször a tévé-ben, a bábegyüttes nemzetközileg is ismert. Azönkormányzat támogatja.
8.2.8. Biatorbágyi Hagyományõrzõ EgyesületAz egyesület 1998 januárjában alakult, 15 alapí-tó taggal. A szervezet célja Biatorbágy és környé-ke örökségeinek kutatása, ápolása, a népszoká-sok hagyományainak felelevenítése, elhunyt ésélõ nagyjai munkájának gyûjtése, ápolása, publi-kálása. A faluban és a környéken folytatott kéz-mûves-mesterségek emlékeinek kutatása és is-mertetése.
Az egyesületnek az elmúlt 5 év alatt kialakultállandó programja: a farsangi Nõsember-bál, má-jusfaállítás és -döntés, óvodások rajzpályázatánakmeghirdetése, hagyományos fúvószenekari éstánctalálkozó, õszi közös kirándulás az ország másvidékeire, falu karácsonyfája állítás az óvodásokdíszeivel, jótékonysági koncertek szervezése.
Az egyesület részt vesz más szervezetek általrendezett ünnepségeken is, kitelepítési évfordu-ló, Márton-napi lámpás felvonulás, májusfaülte-tés, tollfosztás, betlehemállítás, adventi gyertya-gyújtás, Hõsök napja.
Az egyesület keretében alakult a Hagyo-mányõrzõ Tánccsoport is, akik 2001-ben kivál-tak az egyesületbõl és önállósultak.
Jelenleg a csoportnak többmint 30 tagja van.
8.2.9. Biatorbágyi NémetNemzetiségi Baráti Kör1994-ben alakult meg, jelenleg30 tagja van. Célja a nemzetiségikultúra, régi hagyományok ésszokások õrzése, ápolása. A ba-ráti kör elsõ rendezvénye a szep-temberi Mária-napi nagybúcsúünnepének megrendezése volt,különbözõ kulturális mûsorok-kal, amit késõbb átvett a NémetKisebbségi Önkormányzat.
Más egyesületek segítségé-vel minden évben egy sátor fel-
állításával részt vesznek az úrnapi körmenetben,községi ünnepeken, rendezvényeken. Májuselején májusfát, karácsonykor pedig mindenkikarácsonyfáját állítják fel a Fõ utcai patakparton.
Minden évben közös kirándulást szerveznek.2000-ben részt vettek Herbrechtingenben a ha-gyományosan megtartott Mária-napi búcsún.2000-ben kõburkolattal látták el, és tették rendbea német katonai emlékmûvet. 2001-ben a torbá-gyi temetõben lévõ világháborús emlékmûvet újí-tották fel. 2002-ben márványtáblákra vésették akét világháború hõsi halottainak nevét, egy már-ványtáblára pedig a civil áldozatok nevét.
A torbágyi temetõben új kálváriát állítottakfel a község számos polgárának támogatásával.
97
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
8.2.10. „Biatorbágyi Tiefe Wurzeln” – MélyGyökerek AlapítványAz alapítványt Biatorbágy Nagyközség NémetKisebbségi Önkormányzata hozta létre 1999decemberében, a Biatorbágyon élõ németkisebbség anyanyelvének szellemi és anyagi kul-túrájának megõrzésére.
Az alapítvány mûködéséhez az anyagi fede-zetet a Biatorbágyon és környékén mûködõ cé-gek és vállalatok adományaiból, a tagozatos ta-nulók szülõi adományaiból, valamint a személyijövedelemadó 1%-ból szerzi.
Az alapítvány tervei között szerepel a Fõ ut-cában egy tájház létrehozásában való közremû-ködés, melynek felújításához a 2006. novembe-rében megrendezett jótékonysági rendezvénybevételével hozzájárulnak.
8.2.11. Biatorbágyi Ökumenikus MûvelõdésiEgyesület (BÖME)1994 júniusában alakult az egyesület. Célja,hogy Biatorbágy lakosságát a teljes körû egyete-mes mûveltség minél több elemének megisme-résében és a közélet dolgaiban való eligazodás-ban keresztény értékrend alapján segítse – ren-dezvények szervezése, kiadványok megismer-tetése, állásfoglalások kialakítása és dokumentá-lása útján.
Egymás mellett, szimultán több tevékenysé-get folytat, irodalmi kört, sakkszakkört, versenye-ket szervez, novemberenként változó kistérségihelyszíneken versmondó találkozókat rendez,színjátszó köre is volt. Az önkormányzat rendsze-resen támogatja.
8.2.12. Pászti Miklós AlapítványA zenei élet mûködésének támogatására 1998-ban létrejött közhasznú alapítvány, az önkor-mányzat is támogatja.
8.2.13. Székely Kulturális EgyesületA közhasznú egyesület a Gyergyóremetévelfennálló kapcsolathoz kötõdve jött létre, székely-találkozókat szervez, ismeretterjesztést végez, ki-rándulásokat szervez, ápolja a testvértelepülésikapcsolatot. Az önkormányzat rendszeresen tá-mogatja.
8.2.14. Biatorbágyi NépdalkörA hajdani „Röpülj Páva”-mozgalom és -körökutóda, asszonykórus citera kísérettel, rendszere-sen fellép a települési ünnepségeken.
8.2.15. TûzzománcszakkörA Faluház védnöksége alatt mûködik, 5 éve ala-kult, tanít és kiállításokat rendez, az önkormány-zat támogatja.
98
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
8.2.16. Turwaller StammtischNémet Nemzetiségi Kultúráért Egyesület2005. április 11-én alakult 102 alapító taggal. Azegyesület célkitûzése, hogy a német nemzetiségikultúra tovább öröklõdjön a felnövekvõ nemze-déknek. Az egyesület fõ feladata a helyi németkisebbség történelmi hagyományainak, nyelvé-nek ápolása, fejlesztése, tárgyi és szellemi kultú-rájának megõrzése, gyarapítása. Az egyesület ke-retein belül német nemzetiségi ének-, zenei- éstánchagyományokat õrzõ kulturális csoportokatmûködtet (Rozmaring Tanzgruppe, TurwallerMusikanten, Glockenklang Chor).
8.2.17. Bia-Veritas Biatorbágy Borkultúra ésTájvédõ EgyesületCéljuk a mûködési területükön – Biatorbágy éskörnyezete, a történelmi budai borvidék területén– a táj- és természetvédelem, a borkultúra fejlesz-tése, történelmi értékeinek felkutatása, megõrzé-se és védelme, az ökológiai gazdálkodás elterjesz-tése, valamint az ezzel kapcsolatos ismeretterjesz-tés. Mindezekkel, s az értékek felmutatásával atérség vonzerejét, a borturizmust kívánják növel-ni. Az egyesület önálló szervezet, a Levegõ Mun-kacsoport tagszervezete, és együtt kíván mûködnia Buda környéki Borkultúra Egyesülettel.
8.2.18. Összefoglalás:Megállapítható, hogy Biatorbágy kulturális-szel-lemi élete rendkívül gazdag, sokrétû. Jellegét márcsak kisebb mértékben befolyásolja a településagrármúltja, ugyanakkor színesíti azt a településtörténetébõl fakadó számos körülmény, mint akitelepített németekkel tartott kapcsolat felélesz-tése, az elszakított országrészekbõl betelepítet-tek szellemisége. Ezzel együtt a helyi kulturálisélet – a fenti bemutatásból kiolvashatóan – máregyértelmûen városias karakterû.
8.3. Testvérvárosi kapcsolatok
A közmûvelõdési tevékenységhez illeszkednek apartnertelepülési kapcsolatok, melyek során kul-turális mûsorokat, megemlékezéseket, avatáso-kat, ökumenikus istentiszteleteket, sportesemé-nyeket rendeznek meg. Biatorbágy a németHerbrechtingen, az erdélyi Gyergyóremete és a
ciprusi Kiti településekkel áll szerzõdéssel is alá-támasztott testvérvárosi kapcsolatban.
Az 1946-ban Torbágyról, Biáról kitelepítettnémetek (svábok) nem egy helyre telepedtek le,így hamar felmerült az igény arra, hogy találkoz-zanak egymással. Még a kitelepítés évében agiengeni tornacsarnokban, majd a rákövetkezõévben ugyanott zajlottak a nagyobb szabású ta-lálkozók, de egyházi zarándoklatokon, házépí-tésnél, és sokféle egyéb módon tartottak egymás-sal kapcsolatot. Ilyen találkozási alkalom volt atorbágyi búcsú vasárnapja. 1959-ben néhányankezdeményezték, hogy 1960-tól a torbágyi bú-csúnapon a találkozókat Herbrechtingenbenrendezzék meg, s egyben megalakították a torbá-gyi búcsú ünneplésének bizottságát. Az elhatáro-zást és tettekre váltását mindkét település kezde-tektõl szolgalmazta, 1984-ben Herbrechtingenpolgármestere Biatorbágy fölött védnökséget vál-lalt, majd 1989-ben megkötötték a partnerkap-csolatról szóló szerzõdést is. A települések közöt-
99
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
KO
INO
TIKO
YMBOY
IOK
ITIOY
1 9 6 2
ti külkapcsolatokat illetõen egyike volt az elsõk-nek, mely az elmúlt években fokozatosan moz-galmassá és sokrétûvé vált. Azóta kapcsolatukrendszeres, évente kölcsönösen megrendezik atöbbnapos testvérvárosi rendezvényeket.
Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testületeaz 1997–1998-as kapcsolatfelvételi kísérletekután 1999-ben határozta el egy második partner-kapcsolat kialakítását, a mai torbágyiak számot-tevõ részének származási helyével, a székelyföldiGyergyóremetével. Torbágyra az 1940-es évek
közepétõl települtek székelyek Remetérõl. Aközség a nagyobb gyergyói települések közé tar-tozik, bár a 20. sz. közepétõl folyamatosan meg-figyelhetõ el- és kivándorlás. A kapcsolatfelvétel-re néhány korábbi hamvába holt kísérlet, nemhivatalos sporttalálkozó, a Biatorbágy SzékelyKulturális Egyesület 1998-as megalakulása után1999 májusában került sor. A kapcsolat korábbifelvételét akadályozta, hogy a román kormány-zat hosszú ideig szigorú engedélyekhez kötötte atestvérvárosi kapcsolatok létesítését.
Kitivel, a kikötõvel és repülõtérrel rendelke-zõ Larnaka melletti ciprusi településsel a telepü-
lés egyik polgárának görög családi kapcsolatai ré-vén, az õ közvetítésével került kapcsolatba. Köl-csönös tájékozódó látogatások után 2004-benkötötték meg a szerzõdést.
8.4. Egyházak
Az egyházak, gyülekezetek, templomok mûködé-se magán viseli a két falu egyesülésébõl keletke-zett település sajátosságát, mindkét volt település-magban mûködik katolikus egyházközség és re-formátus gyülekezet egyaránt. Biatorbágyon négytemplom áll, 1-1 katolikus, 1-1 református a biai,illetve a torbágyi részen. A torbágyi reformátustemplom új épület, 2000-ben vette át a gyüleke-zet. A kisebb létszámú evangélikusok istentisztele-tei számára a Faluházban biztosítanak helyet.
A településben hivatalosan mûködõ egyház-községek és gyülekezetek:
Biai Katolikus EgyházközségBiai Református GyülekezetTorbágyi Katolikus EgyházközségTorbágyi Református GyülekezetKeresztyén TestvérgyülekezetMagyar BelmisszióA 2001-es népszámláláskor felmért 8393 fõs
népességbõl 1732-en (20,6%) nyilatkoztak úgy,hogy nem tartoznak felekezethez, illetve nem kí-vántak, vagy nem tudtak válaszolni a vonatkozókérdésekre. A 6661 fõ, akiknek hovatartozásáróla népszámlálás során érdemi adatot lehetett be-gyûjteni, az alábbi felekezethez tartozik:
100
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
katolikus: 4284 fõ (64,3%), ebbõl 90 fõ gö-rög katolikus
református: 2036 fõ (30,6%)evangélikus: 117 fõ (1,8%)A további vallásokhoz, felekezetekhez tarto-
zók összes száma 118 fõ, döntõ többségük vala-mely protestáns gyülekezethez tartozónak valljamagát.
Az önkormányzat egyházakkal való kapcsola-ta mintaszerû, az egyházak az önkormányzattólszükség szerint jelentõs támogatásokat kapnak.
8.5. Sportélet, egyesületek,rendezvények, tömegsport
A spontán létrejött sportolásban igen jelentõs he-lyet foglalt el az erre a célra felfedezett Iharos,ahol a kirándulóhelyhez települt vendéglõ szom-szédságában 1903-tól folyamatosan futballoztak.A sportolás részben és korábban öntevékenyszervezéssel, részben az 1921. évi LIII. törvényszerint létrehozott leventeintézmény kereteinbelül indult meg Bián és Torbágyon egyaránt.Bián, a Sóskúti út melletti „Nagy-gyöp”-ön, Tor-bágyon a temetõ melletti sík terepen folyt az ala-ki és harcászati kiképzés. Mivel az egész ország-ban egymás után jöttek létre a leventemozgalomkeretein belüli sportágak, elõbb Torbágyon,majd Bián is lehetõséget kaptak a fiatalok. Min-denekelõtt az iharosi labdarúgópálya kialakításá-ra fordítottak idõt. Ettõl az északkeleti iránybakanyarodó völgyben 1930-ban leventelõtér is lé-tesült. A szükséges anyagi eszközök elõteremté-séhez bálokat rendeztek, színdarabokat mutat-tak be, és az ünnepekrõl való megemlékezés is aLevente Egyesületre hárult.
Bián a sporttelep hiánya már a második vi-lágháború utáni években érzõdött. Napról napranõttek fel a jobbnál jobb labdarúgók, akiknek atávolabb esõ iharosi pályán kellett osztozkodniuka torbágyiakkal. 1947-ben kezdtek hozzá a Ko-lozsvári utcában egy új sporttelep létesítéséhez.A helyi tanács adta a területet, a sportolók és pár-toló tagok határtalan lelkesedése valósította mega pályát. Megalakították a Biai Sport Egyesületet,ezen belül önálló gazdálkodást vezettek be. Né-hány lelkes, a falu sportját szeretõ ember hozzá-
fogott a pályaépítéshez, de a Budai Járási HivatalTestnevelési és Sportfelügyelõségétõl nem kap-ták meg a remélt anyagi támogatást. A lelkes csa-pat a pálya korszerûsítéséhez szükséges anyagiforrás egy részét itt is színielõadások rendezésé-bõl szerezte meg.
Torbágyon hasonló volt a helyzet: az anyagigondok állandósultak. Megfelelõ anyagi háttérhiányában se a biai, se a torbágyi sportegyesületnem tudta fenntartani magát. A politikai és köz-igazgatási szervek döntésére 1962-ben össze-vonták a két sportkört, amely Biatorbágyi SportEgyesület – BSE – néven mûködött tovább. Fel-merült járási szintû atlétikai sportcentrum létre-hozása a biai sporttelepen, ezért a labdarúgó-já-tékteret futópályával vették körül, kézilabdázásraalkalmas pályát is kialakítottak. A labdarúgócsa-pat az Iharosban játszotta mérkõzéseit. 1965-ben a sportegyesület nevét Viadukt Sport Clubraváltoztatták. Ezzel egyidejûleg megkezdték aziharosi pálya korszerûsítését is.
A két sportpálya ma az önkormányzat tulaj-donában van, az ún. iharosi, amelyhez kiszolgálólétesítmények is csatlakoznak; továbbá a Kolozs-vári utcai, amelynek öltözõjét és szertárát a Bia-
101
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
torbágyi Tanács bérlakássá nyilvánította, így asportpályától le kellett választani, késõbb lebon-tották. Az iharosi sportpálya szép fekvésû, de aszabványnak nem megfelelõ, és nagymértékbenkorlátozza használhatóságát, hogy a lelátó és asportpálya között a munkásõrök számára építettburkolt út szolgálja a környékbeli ingatlantulaj-donosok közlekedését – akár a mérkõzések idejealatt is. A Kolozsvári utcai sportpályán az atlétikaiés labdarúgó pálya méretei a szabványoknakmegfelelõek, de hiányoztak a kiszolgáló létesít-mények, amelyek közül a labdajátékpályák és aközönségfogadó elkészült, 2007-ben kész lesz asportolók öltözõje, majd következhet a lelátó ésaz atlétikai pálya. A képviselõ-testület a ViaduktSportegyesület használatába adta az iharosisporttelepet, míg a Kolozsvári utcai sportpályátsaját kezelésben tartja a község. Nagyobb cso-portok, iskolák, más sportágak mûvelõi, tömeg-sportot ûzõk számára biztosítja a sportpálya in-gyenes használatát. A Kolozsvári utcai sportpályaatlétikai versenyek rendezésére is alkalmassá te-hetõ, ha a kiépítése, rendbetétele befejezõdik. AZsámbéki- és a Budaörsi-medence oktatási in-tézményei és sportolói számára biztosíthatja asportolási lehetõségeket ezzel, Biatorbágy köz-ponti szerepkörét tovább növelheti.
Több fõvárosi, regionális vagy országos sport-egyesület keresi fel rendszeresen Biatorbágyot,hogy itt rendezze sportversenyeit. A táji adottsá-gok, a megközelíthetõség kívánatossá teszi a tele-pülést a különbözõ tájfutó- és teljesítménytúra-versenyek megtartására. Ezek többségét mind er-kölcsileg, mind a díjak szponzorálásával segíti azönkormányzat.
Évek óta az Iharosban rendezi a FutapestKlub országos krosszfutó-versenyének egyik állo-mását. Az iharosi erdõben kijelölt pályán két tá-von (5,8 km és 10,5 km) és két korcsoportban(14 év alattiak és 14 év felettiek) mérettetnekmeg a sportolók.
A sportjellegû természetjárás népszerûsítéseérdekében a Cserhát Baráti Társaság és a Biator-bágyi Természetbarát és Kerékpáros Egyesületévek óta visszatérõen rendezi teljesítménytúrájátBiatorbágyon. A 25 km-es táv és a 700 m szintkü-lönbség leküzdése teszi próbára a jelentkezõket.
Emellett számos túrát indítanak természetjá-rók és egyesületek, melyek Biatorbágy természe-ti értékeit és mûemlékeit keresik fel. Ezek egyikea Szent Vendel napjához kötõdõ túra, melyetévente rendez meg a helyi Biatorbágy Kultúrájá-ért Alapítvány. A túra nemcsak az egészségeséletmódot segíti elõ, hanem egyben helytörténe-ti kurzus is, hiszen a túravezetõk az egyes állomá-sokon helytörténeti ismertetést tartanak az adottnevezetességekrõl.
Biatorbágy képviselõ-testülete a sportegye-sületek munkáját, illetve az ifjúsági korosztályokszabadidõ sportját kétféle módon tudja támogat-ni. A testnevelés és sport infrastruktúráját, létesít-ményeit fejlesztve, illetve azok fejlesztéséhezhozzájárulva, valamint a sportegyesületek mûkö-dését támogatva.
Biatorbágy Nagyközség Képviselõ-testülete45/2001. (03. 29.) Öh. számú határozatában fo-gadta el a testi nevelés és sport biatorbágyi lehe-tõségeire vonatkozó koncepciót. A tervezet céljaBiatorbágy testi nevelésének és sportéleténekfejlesztésére, felvirágoztatására feladatterv össze-állítása volt.
A testület célja, hogy minden korosztály szá-mára alkalmas módokon sokrétû testnevelési-,sport- és játéklehetõségeket biztosítson a köz-ségben. A koncepció, illetve feladatterv mód-szereként a fokozatosan korosztályok szerintfelmenõ rendszerben történõ fejlesztést jelöltékmeg, a meglévõ sportágakra alapozva, majd fo-lyamatosan kiegészítve más, a településen jóadottságokkal és lehetõségekkel rendelkezõsportágakkal.
Biatorbágy a versenysport támogatása mel-lett nagyobb hangsúlyt helyez a lakosság egészsé-gesebb életét segítõ amatõr sportolás, szabad-idõ-eltöltés feltételeinek biztosítására.
Sportkörök, sportolás célú és a sportot támo-gató szervezetek:
– Biatorbágyi Sport Egyesület1980 óta mûködõ, 1993-tól önálló egyesü-
let. Célja a gyermekek egészséges neveléséneksegítése a testnevelés eszközeivel. 10–15 fõsnyári sporttáborokat szervez, az önkormányzattámogatja.
102
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
– Viadukt Sport EgyesületTevékenységét jogelõdjei tevékenysége által
1903-ig visszavezetõ, labdarúgó-szakosztályt mû-ködtetõ egyesület. A labdarúgó-szakosztály csa-patai: serdülõ, ifjúsági, felnõtt, öregfiú. Székhelyeaz iharosi sporttelep, amelyet megállapodás alap-ján használ. Egyeztetés mellett joga van a koráb-ban általa ingyenesen használt Kolozsvári utcaisportpályán is edzést és mérkõzéseket tartani.
A pártoló tagokkal együtt az egyesületnek
mintegy 120 tagja van. Az egyesület újabban te-nisz, valamint judoszakosztályt is mûködtet.
– Foci-Tanoda Alapítvány2001-ben alakult, célja az utánpótlás-neve-
lés a Viadukt SE és az Etyek SE számára. Résztvesz a Bozsik 2. programban, az önkormányzattámogatja.
– Biatorbágyi Kinizsi Kispályás FCA kispályás labdarúgás folytatására alakult.
Alakulása idején a Viadukt SE öregfiúk csapatá-nak tagjaiból jött létre 1987-ben, kispályás baj-nokságokon és tornákon vesznek részt, és ilyetszerveznek Biatorbágyon is. Saját pályájuk nincs,az iharosi sporttelepet vagy közterületeinkethasználják fel tornáik megrendezésére.
– Biatorbágyi Természetbarát és Kerékpá-ros Egyesület
Természetjárásra és túrakerékpározásra ala-kították. Külön sportlétesítményt nem igénylõegyesület, tevékenységét Biatorbágyon kívülnagy arányban ûzi az ország más területein is.
– Biatorbágyi Lovas Baráti Kör1996-ban alakult, lovaglás oktatásával, lovasterá-piával, az iharosi lovaspályán díjugrató és fogat-hajtó verseny szervezésével foglalkozik.
– Pecató Sporthorgász EgyesületEgy horgásztó létrehozására tömörültek szer-
vezetbe a biatorbágyi horgászok. 1955-ben kap-ták meg az engedélyt a tó létesítésére. A Ben-ta-patak felduzzasztásával létrehozott tó a hor-gászközösség társadalmi összefogásával jött létre1956-ban. Az egyesület rengeteg energiát fekte-tett a tó kialakítására, környezetének rendezésére,majd azóta a folyamatos karbantartásra, gondos-kodnak a folyamatos haltelepítésrõl, a verseny-sport és utánpótlás-nevelés területén is jelentõseredményeketértek el. AMOHOSZ ju-bileumi ifjúsá-gi versenyénelsõ helyezéstértek el, mely-nek elismeré-seképpen egyOrszágos NõiEgyéni Hor-gászbajnoksá-got rendez-hettek.
103
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
8.6. Civil szervezetek tevékenysége,ezek térbeli kihatása
– Érdekvédelmi és karitatív szervezetek:Biatorbágyon igen nagy számú ilyen szerve-
zet mûködik, többségüket a település önkor-mányzata a kulturális- és sportszervezetekhezhasonlóan támogatja. A 2005. évi támogatásegyüttes összege több mint 15 millió forint volt.Többségüknél a támogatást a szervezetek pályá-zat alapján nyerhetik el, négy szervezet esetébena támogatást együttmûködési megállapodásalapján biztosítják.
– Biatorbágy és Környéke Mozgáskorláto-zottak Egyesülete
Jóval korábbi elõzmények után 2000-benalapított közhasznú szervezet. A helyi mozgás-korlátozott, fogyatékkal élõ, károsult, sérült em-berek rehabilitációját, beilleszkedését segíti,szorgalmazza az akadálymentesítést, klubnapo-kat, elõadásokat szervez. Biatorbágy mellett Her-ceghalom, Zsámbék, Páty területére terjed ki te-vékenységük. Az önkormányzat megállapodásalapján támogatja.
– COLUM-BIA AlapítványMagánszemélyek és intézmények hozták lét-
re 1993-ban, melynek teljes neve: COLUM-BIAAlapítvány az egészséges gyermekekért. Alapvetõcéljai oktatás, gyógyítás, kutatás, és ezt elsõsorbanaz óvodás- és iskoláskorú gyermekek védelmébenfejti ki. A biatorbágyi gyermekek mozgásszerviszûrõvizsgálata mellett az óvodák, iskolák dolgo-zói, a gyermekek és érdeklõdõ szüleik részesülnekfelvilágosításban.
– Dr. Vass Miklós AlapítványA Dr. Vass Miklós Alapítvány kiemelten köz-
hasznú alapítvány a megváltozott fejlõdésmene-tû gyermekek fejlesztéséért jött létre, 2002-ben.Munkájuk tárgyi feltételeit alapítványi keretekbõlfinanszírozzák, és fõleg társadalmi munkábanvégzik.
A korai felismeréssel megelõzik a fejlesztéstigénylõ állapotok kialakulását. Többek között vízimozgásfejlesztés, a vakok és gyengén látók segí-tése a feladata. A Dr. Vass Miklós Alapítvány azutóbbi években teljes elismertség mellett mûkö-dött Biatorbágyon. Elismerte a szakma – több ne-
ves konferenciát tartottak itt a témában –, többszáz gyermeket hoztak hozzájuk a szülõk, a kör-nyezõ településekrõl is. Biatorbágy önkormány-zata anyagilag is támogatta munkájukat.
– Boldog Gizella AlapítványAz alapítvány célja, hogy a Biatorbágyon és
környékén élõ, vagy letelepedni szándékozóidõs, beteg embereknek méltó, emberi, öregsé-güknek, betegségüknek megfelelõ körülményekálljanak rendelkezésre.
A Boldog Gizella Alapítvány 2001. január3-án alakult. Tevékenysége során olyan közfel-adatot lát el, amelyrõl törvény, vagy törvény fel-hatalmazása alapján más jogszabály rendelkezé-se szerint valamely állami szervnek, vagy a helyiönkormányzatnak kell gondoskodnia, ezért kie-
melten közhasznú szervezetként mûködik.Az alapítvány fõ tevékenysége az idõskorúak
átmeneti és tartós bentlakásos ellátása.Az alapítvány további tevékenységei:– A rászoruló idõskorúak szociális ellátásá-
nak javítása.– Az idõskorúak emberi méltóságának megõr-
zéséhez szükséges körülmények megteremtése.– Betegszállítás, családsegítés, ezen belül
házi betegellátás, ápolás segítése elsõsorban aBiatorbágy területén élõ állampolgárok érdeké-ben.
– Egészséges Biatorbágyért KözhasznúEgyesület
2001-ben létrejött szervezet, amely egész-ségvédõ programokat támogat, így a teljes körûszûrõvizsgálatok bevezetését. Fizikoterápiás la-bor kiépítéséhez, gyógytornász-eszközök vásár-lásához járul hozzá.
104
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
– Biatorbágyi Nagycsaládosok Egyesülete1995-tõl mûködik egyesületként az országos
szintû szervezet részeként, feladata a közösségé-pítés, önsegítõ formában a nagycsaládosok segí-tése, védelme, családi napok szervezése, a „ba-ba-mama”-klub mûködtetése.
– Fiatalok a Fiatalokért Biatorbágyi Köz-hasznú Egyesület
Megalakulását és a tagok átlagéletkorát te-kintve egyik legfiatalabb egyesületünk. 2006-bannagy sikerrel rendezte meg az Ez a Te Napod(ETNA) rendezvényét.
A Fiatalok a Fiatalokért Biatorbágyi Közhasz-nú Egyesület (Fifike) – a Családsegítõ Központtalegyüttmûködve – 2007-ben is tervezi és szervezie kulturális és sportprogramokat sûrítõ, az önkor-mányzat által is támogatott, immár kétnapos ese-ményt.
– Állatvédõ, -mentõ alapítványok– Biatorbágy és Vidéke Állatvédõ Egyesület:
Az állatvédelem területén minden tevékenységetvégez. Az önkormányzat támogatja.
– MANCS-RANCS Állatmentõ Alapítvány
– Oktatás-támogató alapítványok– Biatorbágyi Diákokért Közalapítvány: A te-
lepülés kiemelt jelentõségû alapítványa. Felsõfo-kú oktatásban résztvevõ biatorbágyi diákok szá-mára ösztöndíjpályázatokat ír ki, egyrészt – azOM-mel együttmûködve – Bursa Hungarica pá-lyázatot, másrészt önállóan, a kiemelten tehetsé-ges helyi diákok támogatására.
– Biatorbágyi Általános Iskola SzülõiAlapítvány
A közhasznú alapítványt az iskola tanulói-nak szülei hozták létre 1998-ban. Feladata éstevékenysége az iskolai oktatás támogatása ésaz iskolai rendezvények szervezése, részbeni fi-nanszírozása. Az önkormányzat rendszeresentámogatja.
– Örökmozgó AlapítványA Biatorbágyi Napközi Otthonos Óvoda hát-
terében 2001 októbere óta mûködik, célja, hogyolyan más lehetõségeket biztosítsanak az óvodá-
sok számára, melyek nem szerepelnek a megha-tározott óvodai feladatokban, a kötelezõ óvodainevelésben.
Az elmúlt évek során támogatóinak köszön-hetõen szabadtéri fajátékokat szereltek fel a Baj-csy-Zsilinszky utcai óvoda udvarán, a helyi tájvé-dõkkel közösen végzett munkával vízparti pihe-nõhelyet építettek a Biai-halastó partján, a Köl-csey Ferenc utcában.
Speciális óvodai jármûveket, sporteszközö-ket vásároltak az óvoda számára, és hozzájárul-tak az óvodai kirándulások útiköltségének téríté-séhez.
Forrásaik nagyobb részét a helyi és „külsõ”felhívásokra benyújtott, eredményes pályázatokrévén tudják elõteremteni.
Terveik közt szerepel „közlekedési nap”szervezése (ügyességi játékok, jármûbemutató,utcai bicikliverseny nagycsoportosoknak), szülõkszámára gyermeknevelési elõadássorozat szerve-zése meghívott elõadókkal.
105
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
– Közbiztonságot támogató alapítványA Biatorbágy Közbiztonságáért Alapítványt helyivállalkozások, magánszemélyek és az önkor-mányzat segítségével hozták létre 1995-ben,amely lehetõvé tette, hogy adományokból támo-gatva javítsanak a helyi bûnmegelõzéssel foglal-kozók eszközellátottságán. Az önkormányzat2006-ban jelentõs összeggel, 2 millió forinttal tá-mogatta az alapítványt.
Az alapítvány felvállalja a bel- és külterületiközrend és közbiztonság javítására, a bûnmeg-elõzésre, polgárõrszervezet létrehozására és mû-ködtetésére, a gyermek- és ifjúságvédelemre vo-natkozó tevékenységek támogatását.
– Önkéntes Tûzoltó EgyesületAz önkormányzat által is támogatott egyesület,amely tûz esetén 24 órás elérhetõséget biztosít.Emellett rendezvények biztosítását látja el, résztvesz azok (pl. búcsúk) lebonyolításában, térfel-ügyeletet végez.
– Gazdasági civil szervezet– Biatorbágyi Gazdakör
– Nemzetiségi alapítvány– A Biatorbágyi Német Nemzetiségi Baráti
Kör 1995-ben létrejött közcélú szervezet, amelya német nemzetiségi léttel összefüggõ rendezvé-nyeket szervez, így a torbágyi búcsú világi vigas-ságait is rendezi. Fontos tevékenysége volt a kál-vária felépítése.
– Vallási alapítványok– Torbágyi Református Templom és Gyüle-
kezetért Alapítvány– Szent Anna Karitatív Alapítvány (Biai Kato-
likus Egyházközség)– Ohmüllner Márton Alapítvány (Torbágyi
Katolikus Egyházközség)
– Tájvédelmi egyesület– A Biatorbágyi Tájvédõ Kör 1989-ben alakult
egyesület. Feladata a helyi természet- és tájvéde-lem segítése, ezeken belül különösen a madárvé-delmet, a hagyomány- és örökségvédelmet, a te-lepülés szépítését is támogatja, helyi kutatásokatés ismeretterjesztést végez, kapcsolatot tart a kis-térségi, regionális és országos szervezetekkel.
– Területi érdekvédõ egyesületek– Katalin-hegyi Ingatlantulajdonosok Egye-
sülete– Kutya-hegy Fejlesztõ és Környezetvédõ
Közhasznú Egyesület– Pecatavi Ingatlantulajdonosok Érdekvédel-
mi Szervezete– Szarvas-hegyi Kertbarátok Egyesülete– Ürge-hegyi KertbarátokAz említett szervezeteket a kertségek, koráb-
bi zártkertek, a kialakuló üdülõterületek tulajdo-nosai alapították területeik fejlesztésével, infra-struktúrával való ellátásukkal, és egyéb speciálishelyi kérdésekkel összefüggõ érdekeik képvisele-tére. E szervezetekkel a település rendszerespartneri kapcsolatot épített ki, számukra azon-ban nem nyújt támogatást.
8.9. Biatorbágy ünnepei
A település életében fontos közösségteremtõ té-nyezõ az ünnep. Az önkormányzat feladatánaktekinti az ünnepek kultúrájának gondozását, fej-lesztését, az együtt ünneplés alkalmainak megte-remtését. Az állami, egyházi, közösségi, kulturá-lis ünnepek színvonalas megtartása a településminél szélesebb körének bevonásával történik. Aképviselõ-testület az évi munkatervében rögzítiaz évente hagyományosan megrendezendõ és
106
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
az évfordulók alkalmával sorra kerülõ ünnepekütemezését.
A képviselõ-testület többféle módon és esz-közzel is segíti a kiemelt, több éves hagyo-mánnyal rendelkezõ helyi rendezvények minélszínvonalasabb fenntartását, létrehozását.
Az ünnepek nemcsak a településrõl, hanema távolabbi régiókból a testvérvárosi rendezvé-nyek kapcsán az országhatáron túlról is vonzzáka látogatókat
Évente megrendezésre kerülõ ünnepek:Állami ünnepek:– Március 15. – Községi ünnepség– Szent István-nap – Községi ünnepség, Biator-bágy Nagyközségért kitüntetés átadása– Október 23. Nemzeti ünnep, községi ünnepség
Egyházi ünnepek:– Pünkösd – Hõsök napja csendes megemlékezés– Torbágyi Sarlós Boldogasszony-napi búcsú– Biai Szent Anna-napi búcsú– Torbágyi „nagybúcsú” a Mária Szent Ne-ve-templomban– A reformáció emléknapja– Halottak napja koszorúzás, megemlékezés Bia-torbágy halottairól, illetve a Biatorbágyon el-hunytakról– Szent Erzsébet napja– Adventi gyertyagyújtás– Betlehem- és karácsonyfa-állítás– Karácsony
Közösségi ünnepek:– A kitelepítési emléktábla megkoszorúzása –Német Kisebbségi Önkormányzat, Német Nem-
zetiségi Baráti Kör, a Faluház és a Hagyományõr-zõ Egyesület közös megemlékezése az 1946-osnémet kitelepítésrõl.– A magyar sport napja, Önkormányzati Sport-nap (tavaszi) – a Kolozsvári utcai sportpályánévente a sportegyesületek az általános iskola és afaluház szervezésében megrendezésre kerülõsport verseny sorozat.– Gyermeknap, a Füzes-patak partján rendezettmajális és az „Örülünk, hogy megszülettél” em-lékplakett átadása.– Nevelõk napja: pedagógusok köszöntése, „Tö-rök Henrik Pedagógusdíj” kitüntetés átadása– Köztisztviselõk napja– Semmelweis-nap – egészségügyi dolgozók kö-szöntése– Népmûvelõk napja– Ez a Te napod – önkormányzati ifjúsági nap Fõtéren – a Családsegítõ Központ és GyermekjólétiSzolgálat által kerül évente megrendezésre.– Egészségnap– Önkormányzati Sportnap (õszi, az Önkor-mányzati naphoz kapcsolódóan)– Önkormányzati nap– Idõsek világnapja– Szociális munka napja – Családsegítõ Központ ésGyermekjóléti Szolgálat dolgozóinak köszöntése.– Örülünk, hogy megszülettél plakettek átadása.
Kulturális rendezvények:– Nõsember-bál, a Hagyományõrzõ Egyesületrendezésében minden évben sorra kerülõ vidámfarsangi mulatság– Májusfa-állítás és -döntés a HagyományõrzõEgyesület rendezésében.
107
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET
– Pászti Miklós-napok – kétnapos rendezvény,melynek rendezõje a Pászti Miklós Alapítvány, aPászti-kórus vendégkórusokkal együtt ad ko-molyzenei koncerteket.– Biatorbágyi Testvérvárosi Napok – június utolsóhétvégéjén– Herbrechtingeni Városi Ünnep – az önkor-mányzat, az egyházak, egyesületek által delegáltküldöttség vesz részt a testvérvárosban megren-dezett Stadtfest-en.– Gyergyóremetei Falunapok – az önkormány-zat, az egyházak, egyesületek képviselõ vesznekrészt a partnertelepülésen megrendezett kétna-pos ünnepségsorozaton.– Kiti Falunap – az önkormányzat, az egyházak,egyesületek által delegált küldöttség vesz részt atestvértelepülésen egyházi és állami ünnephezkapcsolódó ünnepségen.
– Zenei Világnap– Biatorbágyi Napok Szent István-naptól (au-gusztus 20.), Mária neve (szeptember 12.), illetveSzent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.)ünnepéig. A település kulturális életének egyikmeghatározó rendezvénye a programsorozat,melynek alkalmával lovasbemutatókat, a biator-bágyi mûvészek zsûrizett alkotásaiból képzõ- ésiparmûvészeti kiállításokat rendeznek, komoly-és könnyûzenei koncertek, illetve táncprodukci-ók várják az érdeklõdõket.– Márton-napi lámpás felvonulás – évente a Né-met Kisebbségi Önkormányzat rendezi, a felvo-nulást libavacsora és az újbor kóstolója követi.– Mikulás-nap.– Ifjúsági Fúvószenekar és Füzes Táncegyüttesévzáró koncertje.– Karácsonyi kórushangversenyek.
108
Biatorbágy város 1192–1966–2007 8. FEJEZET