SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG – és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ÜZEMTANI TANSZEK TDK Dolgozat A MS OFFICE HASZNÁLATA A TEJELŐ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN Ms Office in dairy cattle husbandry Konzulens: Kovács Attila egyetemi tanársegéd Ph.D hallgató Készítette: Beloszohov Ilja GTK V / 3-as cs.
57
Embed
Bevezetés · Web viewSZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG – és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ÜZEMTANI TANSZEK TDK Dolgozat A MS OFFICE HASZNÁLATA A TEJELŐ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
SZENT ISTVÁN EGYETEMGAZDASÁG – és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
ÜZEMTANI TANSZEK
TDK Dolgozat
A MS OFFICE HASZNÁLATA A TEJELŐ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN
Ms Office in dairy cattle husbandry
Konzulens: Kovács Attila egyetemi tanársegéd
Ph.D hallgatóKészítette: Beloszohov Ilja
GTK V / 3-as cs.
GÖDÖLLŐ
2001
Bevezetés 2Irodalom áttekintés 3
Információs rendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak 3Az adatmodellek elemei 3A relációs adatbázis felépítése 4A táblázatkezelés főbb fogalmai 4
A szarvasmarha gazdasági szerepe és a tejtermelés jelenlegi helyzete 6A tejtermelés helyzete 7A termelők és a feldolgozók kapcsolata 9A tej termékpálya kormányzati szabályozása 10A tejtermelés szerepe a külkereskedelemben 11A tejfogyasztás 12
A tervezés alapfogalmai 13Döntés támogató rendszerek (DSS) 16
A kitűzött célok 18A felhasznált eszközök bemutatása 19
Az adatbázis kezelő rendszer 19A MS Access 20A MS Access alapelemei 21
Az alkalmazás kialakítása 23Adatbázis fejlesztése 23
Táblák kialakítása 24A tervezési alrendszer 26
Az adatátvitel megszervezése 26A tervezési rendszer felépítése 27Az állományváltozási terv 27A termelési és értékesítési terv 29A rációnok tervezése 29A takarmányozási terv 30Költség terv 31Eredmény terv 31
Összefoglalás 32Irodalom jegyzék 33
2
Bevezetés
Nap mint nap a világ gyorsított ütemben változik és új követelményeket állítja fel
magunk elé. A gyorsulás legjelentősebb kifejezője a megsokszorozódott
információáram. Az emberiség mindennapi tevékenységében már képtelen
operálni az információtömeggel hagyományos módszereket használva. Ezért a
mindennapi életünk és tevékenységünk elképzelhetetlen a számítógépek segítsége
nélkül. A mai gazdasági élet változása, a világ növekvő népessége, a globálizació
és eredményei igénylik a mezőgazdasági termelés fejlődését és lépéstartását a
változásokkal szemben. A mezőgazdasági termelés és azzal kapcsolatos
tevékenységek is igénylik a tudomány és technika által kidolgozott új módszerek
és eljárások bevezetését, sőt mindennapi használatát.
Biztos vagyok abban, hogy az információs rendszerek bevezetése és használata
nem csak a bankok és multinacionális vállalatok szükségszerűsége és joga, hanem
a mezőgazdaság sikeres és eredményes jövőjének egyik alappillére.
Ennek jegyében igyekeztem felmérni a magyarországi helyzetet a tejtermeléssel
foglalkozó vállalkozások esetében, ill. saját információs rendszeremen keresztül
igyekszem bemutatni azokat a követelményeket, melyeket figyelembe kell venni
egy ilyen rendszer kialakításakor.
3
Irodalom áttekintés
Információs rendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak
Mivel a dolgozatom célja egy, tervezést is segítő, tejelő szarvasmarha
nyilvántartását végző információs rendszer kidolgozása, először tisztázni szeretnék
néhány alapfogalmat, amelyek használatára később kerül sor.
Adat: olyan tény vagy ismeret, amelynek egyedül a megléte nem határozza meg a
jelentőségét, használhatóságát.
Információ: olyan adat, amelyiket a vele rendelkező kapcsolatba hozhatja más
adatokkal és így értelmezheti.
Ezekből az következik, hogy nem minden adat tekinthető információnak az adott
személy vagy szervezet számára. Itt felvetődik az információs rendszerek egyik
kritikus pontja, amely szerint köteles tárolni és hozzáférhetővé tenni minél
nagyobb adattömeget, akkor is, ha a nagyobbik része nem is tekinthető
információnak.
Az adatmodellek elemei
Egyed: konkrét dolgok valamilyen nézőpontból tekintett, adott tulajdonságokkal
rendelkező halmaza.
Tulajdonság: Az egyedek jellemzőinek halmaza.
Adatkapcsolat: Egyedek és tulajdonságok közti viszony.
Adatmodell: Egyedek, tulajdonságaik és a közöttük lévő kapcsolatok sémája.
Az adatmodellek típusai:
Hálós adatmodell, az adatmodellt egy gráf segítségével adjuk meg,
amelyben csomópontok jelentik az egyedeket, a vonalak ábrázolják a
kapcsolatokat.
Hierarchikus adatmodell, egy gráf írja le a modellt alá- és fölérendeltségi
viszonyokat figyelembe véve.
4
Relációs adatmodell: Az adatmodellt matematikai értelemben vett relációk
segítségével írják le. A relációs adatmodellt E. F. Codd alkotta meg 1970-
ben. Az adatok tárolása táblázatokban történik, amelynek egy sora az egyed
egy konkrét előfordulásának attribútumait tartalmazza, és így a tábla egyes
oszlopai relációt alkotnak.
A tábla sorait rekordoknak, az oszlopait mezőknek is nevezik.
Adatbázis: Az adatmodell fizikai megvalósítása. Rendszerezett adatok valamely
logikai séma alapján történő tárolása olyan formában, hogy lehetővé tegye az
adatok időszérűsítését és egyszerű visszakeresését.
Adatbázis kezelő rendszer: Integrált programcsomag, amely lehetővé teszi
adatbázisok létrehozását, karbantartását, az adatok kezelését és a szükséges
információk visszakeresését.
A relációs adatbázis felépítése
Egy relációs adatbázis tartalmazza az adatmodellek valamennyi elemét: egyedeket,
tulajdonságokat és kapcsolatokat. Az egyedek és tulajdonságai egy táblázatban
rendezve kerülnek tárolásra. Kétfele kapcsolatról beszélhetünk a relációs adatbázist
említve: tulajdonságok között és táblázatok között.
Tulajdonságok közötti kapcsolatról már volt szó, a táblák közötti kapcsolatok
kapcsolómezőkkel jönnek létre.
Egyedi kulcs: egy vagy több tulajdonság, amely egyértelműen azonosít az
egyedhalmaz egy elemét.
Elsődleges kulcs: a tábla egy sorának egyedi azonosítója.
Idegen kulcs: kapcsolómező, amely egy másik tábla elsődleges kulcsára
vonatkozik.
A táblázatkezelés főbb fogalmai
Cella: a táblázat legkisebb része, a legelemibb egysége. Azonosítása a megfelelő
oszlop és sorcímkékkel történik.
5
Tartomány: a munkalap egy része, amelynek azonosítása általában a bal felső ill.
jobb alsó sarkában lévő cellákkal történik.
Táblázat: olyan tartomány, amelyben egymással összetartozó adatok vannak.
Munkalap: a tulajdonképpeni számolótáblák, amelyeknek 256 oszlopa és 65536
sora van.
Munkafüzet: több munkalapból álló fájl.
6
A szarvasmarha gazdasági szerepe és a tejtermelés jelenlegi helyzete
A tejelő szarvasmarha jelentősége az alábbi felsorolással jellemezhető: A megtermelt tej, mint az ágazat főterméke, továbbá az iker és mellék
termékek folyamatos árbevételt biztosítanak a vállalkozás számára és ezáltal
a vállalkozás likviditása javul, önfinanszírozásra képes lehet,
a technikai hatékonyság szintjén a szarvasmarha takarmány értékesítő
képessége a tejtermelésben messze meghaladja a többi állatfaj eredményeit
(a takarmány energia és fehérje tartalmát 36- ill. 43 %-os hatékonysággal
áttranszformálja a tej energia és fehérje tartalmává, 1. képlet szerint), így a
tejfehérje az egyik legolcsóbban előállítható fehérje (lásd 1. táblázat),
a friss tej és tejtermékek fontos emberi táplálékok,
a friss tej és tejtermékek a külkereskedelem fontos elemei,
a tejtermelés folyamatosságánál fogva fontos szerepe lehet a
foglalkoztatásban,
a nagy mennyiségben megtermelt szerves trágya jól használható a talaj
termőképességének fenntartásában és javításában.
1. képlet.
Energia értékesülési % =Állati termék energiája, MJ*100%
Elfogyasztott takarmány energiája MJ
1. táblázat: A takarmányok transzformációjának hatásfoka.
nélkül támogató megoldások. Egyik legfontosabb jellemzőjük, választ tudnak adni
a „mi lenne, ha” típusú kérdésekre, amely kérdések a vezetői döntési folyamatban
állandóan felmerülnek.
18
A kitűzött célok
A dolgozatomban szeretnék bemutatni egy számítógépes alkalmazás
kifejlesztésének a tapasztalatait. Semmiféléképpen nem mondhatom, hogy a
bemutatásra kerülő alkalmazás egy kész, teljes körű információs rendszerrel
egyenrangú program. Itt elsősorban egy ilyen rendszer létrehozásának lehetőségeit
és alappilléreit szeretném bemutatni.
Végső célom egy olyan számítógépes rendszer létrehozása, melynek segítségével a
felhasználó gyakorlatilag bármilyen tömegű adatot képes nyilvántartásba venni, azt
tárolni és visszanyerni tetszőleges részletességgel. Bármilyen bonyolultságú
dokumentumot el tud készíteni segítségével, ill. rövid távú terveket is készíthet
anélkül, hogy rendelkezne a felhasználói szintnél magasabb számítástechnikai
ismeretekkel.
A fejlesztés alatt álló alkalmazás egy tejelő szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó
üzem információs rendszereként is képes majd működni, mert kielégítheti annak
információs igényeit és lehetőséget ad az üzemméretű tervek kialakítására.
19
A felhasznált eszközök bemutatása
Az adatbázis kezelő rendszer
Egy relációs adatbázis-kezelő rendszer alkalmazását feltételeztem a kitűzött célok
elérésének érdekében. Ennek alátámasztására annak az alábbi előnyeit szeretnék
felsorolni:
1. A tervezési folyamatok szempontjából fontos információk nyilvántartását
legegyszerűbben egy relációs adatbázissal lehetséges megoldani,
2. egy információs rendszer által adta lehetőségek kihasználása mellett, a tárolt
adatok zömét a tervezési alrendszer is igényelheti, így nem szükséges a
többszöri adatbevitel,
3. a tervezési alrendszer „terméke” így legegyszerűbb és legtermészetesebb
módon kialakíthatja az információs rendszer ún. kontrolling funkciójának a
megvalósítási alapját (legegyszerűbb esetben a terv-tény összehasonlítás),
4. a relációs adatbázist kezelő programcsomag választéka óriási (MS Office-tól
Oracle-ig választhatunk),
5. SQL, mint relációs adatbázisokból való irányítható információnyerés
standardizált eszköze: egyszerű, nem igényel drága szakértelmet.
A következő lépésben tehát egy olyan adatbázis-kezelő rendszert kellett találni,
amely megfelel a felmerült és a várható igények kielégítésére:
Bármilyen mennyiségű, formátumú adat tárolására alkalmas,
Nem igényli különleges és drága hardver platformot,
Adatok visszanyerésének irányíthatósága (egyedi igényeket is kielégíthető
lekérdezések végrehajthatósága),
Beépített adatvédelmi eszközök,
Terjedtsége, ára,
Kezelése egyszerű (átlagos felhasználó is kezelhet) legyen,
20
Adjon lehetőségét a nagyszámú, bonyolultabb kalkulációk elvégzésére, ill.
tartalmazzon erre alkalmas eszközöket.
Különben a fejlesztési eszköz megválasztása saját elképzelésékre és preferenciákra
alapozódik. Az alkalmazásom fejlesztéséhez a MS Office programcsomagot
választottam. A fenti kritériumokat figyelembe véve elmondható, hogy:
MS Access, mint a csomag része kitűnően alkalmas a kitűzött céloknak
megfelelő feladatok megoldására,
Kiterjedtsége óriási,
Átlagos felhasználó is könnyen kezelheti,
MS Excel kitűnő eszközként alkalmazható a tervezési alrendszer
kifejlesztésére,
A programcsomag összefüggő, egymás adatait is könnyen felhasználható
részprogramokból áll, így adatátadás-átvitel az alkalmazások között könnyen
megvalósítható.
A MS Access
A MS Windows, és az Office programcsomag elterjedése nagyon gyorsan történt.
Nagy előnye ezeknek, hogy használatuk nem igényel magas tudást, és számos
probléma megoldására alkalmasak. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen
pedig használhatóságuk egyre szélesebb. A MS Office programcsomag tagjaiként
legtöbben a MS Word-t, mint szövegszerkesztő programot, továbbra a MS Excel,
mint táblázat kezelőt ismerik. A MS Access kisebb mértékben ismert részprogram,
amit egyrészt a magasabb ár, másrészt pedig a program különösebb képességei
(amelyeket a mindennapi életünkben nem nagyon használjuk), határozzak meg.
Míg a MS Excel egy táblázatkezelő rendszerként (elsősorban a bonyolultabb
matematikai és statisztikai kalkulációk elvégzésére), a MS Access pedig egy
relációs adatbázis-kezelő rendszer, mely elsősorban az adattárolásra, megőrzésre,
visszanyerésre fejlesztették ki. Ennek megfelelően kezelése lényegesen magasabb
felkészültséget igényel olyan értelemben, hogy pl. egy megfelelő felhasználói
21
interfésszel rendelkező adatbázis létrehozása sokkal nagyobb és sokrétűbb
feladatként fogható fel. De ez egyáltalán nem jelenti a már meglévő adatbázis
mindennapi használatának különösebb nehézséget, mivel a felhasználói interfész
kialakításával leegyszerűsíthetjük a felhasználó életét, levezetve a rendszer
felhasználását a már megszokott Windows felhasználói interfészhez. Szerintem
mindezek a lehetőségek felhasználásával elkészíthetők olyan alkalmazások,
amelyek kielégíthetik a legtöbb kis- és közép vállalkozás információ feldolgozás
igényeit különös tekintettel a mezőgazdasági vállalkozásokra, amelyek nem
mindig képesek megszerezni egy komoly információs rendszert.
A MS Access alapelemei
Itt szükségesnek tartom bemutatni a MS Access alapelemeit, mivel ezek alapján
épül fel minden adatbázis. A fontosabb elemek a következők:
1. Tábla: az adattárolást végző elem. Ide kerülnek rögzítésre a nyilvántartandó
adatok. Egy tábla mezőkből, rekordokból és ezek tulajdonságainak ill.
formátumának leírásából épül fel. Egy tábla meghatározásához a címe szolgál,
ami nem ismétlődhet egy adatbázison belül. A mezők is el vannak látva saját
címekkel, amelyeknek szintén különbözniük kell egy táblán belül. A tábla
mindegyik mezőre meghatározhatunk a tárolandó adattípust, formátumát ill.
kötelező szereplését, továbbra tilthatjuk, hogy egy mezőn belül azonos adat
jelenjen meg. Ez az egyik eszköz az adatbevitel helyességének ellenőrzésére,
amely eléggé hatékonyan kiszűrheti a lehetséges hibákat. Az elsődleges kulcs
meghatározásával a tábla minden rekordját azonosíthatóvá tegyünk.
2. Lekérdezések: az adatbázisban tárolt adatok irányítható visszanyerésének
eszköze. A lekérdezések mindig a betárolt adatokra támaszkodnak és
megjeleníthetik azokat az előre meghatározott feltételek szerint. A táblák
összekapcsolásával összetettebb lekérdezéseket tervezhetünk, ami több táblából
való információ visszanyerésének lehetőségét adja. Így a MS Access adta
lehetőségeivel élve szinte bármilyen mélységű, bonyolultságú és részletességű
22
információt kaphatunk. A lekérdezések tervezésére több mód áll
rendelkezésünkre: Tervező mód, SQL mód, Lekérdezés Varázsló stb.
3. Űrlapok: egy alkalmazás felhasználói felületet meghatározó elemek. Ezeken
keresztül a felhasználó kommunikálja az adatbázisával az adatbázis-kezelő
rendszer közreműködésével. Itt jeleníthetők meg a különböző vezérlő elemek,
amelyek segítségével történik majd az adatbázis irányítása. A felhasználói
felület tetszés szerint kialakítható, ez a fejlesztő saját elképzelésein múlik csak.
4. Jelentések: előre elkészített dokumentum keretek, amelyek hozzákapcsolhatók
táblákhoz vagy lekérdezésekhez. Jelentőségük az, hogy meghatározhatjuk a
későbbiekben sokszor nyomtatandó dokumentumok megjelenítési formáját, és
ezzel megkönnyíthetjük a felhasználó munkáját.
5. Makrók: a MS Access beépített utasítások. Ezeket felhasználva
automatizálhatjuk az adatbázisunk működését ill. összekapcsolhatjuk az
adatbázis egyes elemeit. Egy fejlesztő számára szinte nélkülözhetetlen a
felhasználásuk, mert ezek segítségével teheti életképessé az adatbázisát.
Utasítássorozatként felhasználva szinte nagyon sok műveletautomatizmust
beépíthetjük az alkalmazásunkba.
6. Modulok: Visual Basic for Application programozási nyelv, amely beépített
formában jelen van a MS Office-ben. Olyan utasítások és műveletek
szerkeszthetők felhasználásával, amelyeket lehetetlen megvalósítani makrókat
használva. Használatuk feltételezi bizonyos programozási ismereteket de ezzel
az alkalmazásunk nagyobb funkcionalitását érhetünk el.
23
Az alkalmazás kialakítása
Adatbázis fejlesztése
Az alkalmazás kifejlesztése előtt fel kellett mérnem a tevékenység folytatásakor
felmerülhető adatok milyenségét, lényegét, származását és a közöttük meglévő
vagy létrejöhető kapcsolatok összességét. Ezt a feladatot az eddigi tanulmányaim
során és a nyári gyakorlatok folyamán megszerzett ismeretekre alapozva oldottam
meg. Itt szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az egész alkalmazás
pusztán a meglévő állattenyésztési, vállalatgazdaságtani és számítástechnikai
ismereteimre alapozódik és sajnálatos módon jelenleg még nem kerültem hozzá
olyan adatokhoz amelyek nagy segítségét nyújthatnak az alkalmazás teszteléséhez
és továbbfejlesztéséhez ( elsősorban a telep mindennapi tevékenysége során
keletkező adattömeget értem ezalatt). A Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaságban
2000 óta történik folyamatosan ilyen jellegű információgyűjtés, de az adattömeg
még nem elegendő mennyiségű a teszteléshez.
Így az első lépésem az volt, hogy megszerkesztem az ún. infológikus modellt,
amelyben kifejezésre kerültek a tejelő szarvasmarha tenyésztése és tartása során
felmerülhető adatok, adattípusok és a közöttük fennálló kapcsolatok.
Infológikus adatmodell „egyed-kapcsolat”: egy olyan adatmodell, amely a leírandó
tevékenység vagy jelenség vizsgálatával jöhet létre, amely során meghatározzuk
annak alapelemeit: egyedeket, azok tulajdonságait és a közöttük lévő
kapcsolatokat.
Ezt követően rendelkezésemre állt a tejelő szarvasmarha telep adatmodellje,
amelyet alapul véve hozzákezdhettem az adatbázis kialakításához.
24
Táblák kialakítása
Az előzőekben megtett lépések során nyert információk alapjául szolgáltak a
táblák és a közöttük fennálló kapcsolatrendszerének a kialakítására. Az összes
táblát Tervező nézetet használva alakítottam ki. Ekkor meghatároztam egy-egy
tábla mezőinek számát, címét, a bennük tárolásra kerülendő adatok formátumát és
a mező kötelező jellegét (szükség esetén). További lépésként kerültek
meghatározásra a rekordokra vonatkozó előírások: indexelési kötelezettség és
azonosság megengedése ill. tiltása. Az indexek használata ugyanis meggyorsítja a
lekérdezések végrehajtását, de lassíthatja a mezők frissítését. A rekordok
azonosságának megtiltásával pedig elkerülhető egy adat többszörös
előfordulásának a lehetősége. Egy tábla kialakításának végső lépéseként
meghatározásra kerültek az elsődleges kulcsot kialakító mező(k). Az elsődleges
kulcs meghatározásával egy tábla összes rekordja azonosíthatóvá és egyértelműen
meghatározhatóvá tehető, ami lehetőséget ad az adat visszanyerésének hibátlan
végrehajtására. Végső lépésként megadjuk a kialakított tábla címét, ami
egyértelműen meghatározhatóvá teszi a táblát az adatbázisban, mivel az adatbázis-
kezelő megtiltja az azonos táblacímeket. Ez a tulajdonság rendkívül fontos a táblák
összekapcsolásának és összetett lekérdezések szempontjából.
A táblák létrehozását követő lépés az azok közötti kapcsolatrendszer kialakítása
volt. Ugyanis egy adatbázis nem képzelhető el, mint egyetlen táblából álló
alkalmazás. A táblák közötti kapcsolatrendszer létrehozása két szempontból is
előnyös:
Egyetlen táblában is tudjuk tárolni az összes adatot, de ilyen módon
megszervezett adatbázis sok felesleges adatot is fog tárolni (az ún. redundanciát
tartalmazó), ami egyrészt igényelné a nagyobb kapacitásokat, másrészt az
adatok hibátlan visszanyerése elképzelhetetlenné válna,
Az ún. adatintegritás megőrzése elképzelhetetlenné válna, ami többszörös
adatbevitelt és ebből következő hibákat idézne elő. Adatintegritás: az adatok
25
érvényességét jelenti. Ez magában foglalja az adatok hitelességét,
megbízhatóságát, pontosságát, időszerűségét és ellentmondás-mentességét. Ha
megsértjük az adatintegritást belső inkonzisztenciát okozunk, ami viszont téves
információt eredményezhet.
A kapcsolatrendszer létrehozása után rendelkezésemre állt egy üres adatbázis,
amely már használható eszköz volt az adatbevitelre, adat visszanyerésre,
adatmegőrzésre és módosításra. A létrehozott adatbázis a 6. mellékletben látható.
Az adatbázis további fejlesztésének elsődleges feladataként a felhasználói interfész
létrehozását említeném meg. A felhasználói interfész jelentőségét az alábbiakban
próbálom kifejezni:
Egyrészt megkönnyíti a felhasználó kommunikációját az adatbázissal azáltal,
hogy leegyszerűsíti az alkalmazás futtatását az egyszerű kiválasztásos
feladatokra,
Másik oldalról elrejti a felhasználótól az alkalmazás tényleges felépítését és
nem hagyja beavatkozni az adatbázis működésébe, ami a megfelelő tudás
hiányában megzavarná az alkalmazás futtatását, vagy romboló jellegű
következményekhez is vezethet,
Színesebbé, kényelmesebbé és komfortosabbá teszi az alkalmazást.
Itt még egyszer felhívom a figyelmet arra, hogy a valóságos adatok hiányában csak
konceptuális adatmodellre épülő adatbázist tudtam létrehozni, továbbá nem vettem
be a számvitel alrendszerét, bár az alkalmazás nyitottságának köszönhetően erre a
későbbi fejlesztésekben kerülhet sor. Így az adatbázis lényegének kialakítása után
igazából nem tudtam semmiféle továbbfejlesztéshez hozzákezdeni, mert nem állt
rendelkezésemre sem az adatbázis feltöltéséhez szükséges adat, sem az adat
lekérdezések szembeni igények. Hiába voltak elképzeléseim a felhasználói
interfész lehetséges logikai és formai kialakításáról, a valóságos igények nélkül ez
időpazarlásnak tekinthető. A fentiek miatt hozzákezdtem a tervezői rendszer
létrehozásához.
26
A tervezési alrendszer
Az adatátvitel megszervezése
A kitűzött céloknak megfelelően létrehoztam egy üzemméretű tejelő szarvasmarha
tervező rendszert. A fő szempont az volt, hogy egy összefüggő alrendszerként
működjön, felhasználva a tervezési feladatok megoldására a MS Access program
segítségével kifejlesztett adatbázis adatait. Ilyen szereposztást azért alkalmaztam,
mert így szerintem mind a két program a jellegüknek legjobban megfelelő
feladatkört tudja ellátni: a MS Access futtatja az adatbázist , MS Excel végzi a
bonyolultabb számításokat, amelyek előfordulhatnak a tervezés során.
Természetesen van lehetőség arra, hogy a tervezést a MS Access környezetében
megszervezzük, bár ehhez nagyon magas szintű programozási ismeretekkel kell
rendelkezni. MS Excel pedig pont ilyen feladatok megoldására kifejlesztett
program, amely mind felépítésének, mind a beépített függvénytárnak, mind a
makrók szerkesztési és rögzítési lehetőségeinek köszönhetően kitűnően és eléggé
könnyen alkalmazható.
Az adatátvitelt több módon is végrehajthatjuk:
Felhasználhatjuk a MS Access beépített adatexportálási lehetőséget,
DAO (Data Access Object), lehetővé teszi egy programozási nyelv használatát
a helyi vagy távoli adatbázis adataihoz történő hozzáféréshez, valamint az
adatbázis és annak objektumai és szerkezete kezelésére,
MS Excelt beindítva, a MS Query adta lehetőségekkel élve elvégezhetjük az
adatimportálást előre megtervezett lekérdezésekkel.
Az adatátvitel elvégzésére a harmadik módszert alkalmaztam oly módón, hogy
makrórögzítést futtatva elvégeztem néhány lekérdezést, importálva a tervezéshez
szükséges adatokat. Ezt követően kiterjesztettem a rögzített makrók felhasználási
lehetőségeit, pl. a mai dátumtól visszaszámítva csak meghatározott dátum-
intervalumba eső adatokat importálunk. Így rendelkezésemre álltak bármilyen
pillanatban frissített adatokat importáló makrók, amelyeket beépítettem a tervező
27
rendszerbe hozzáfűzve azokat a vezérlő elemekhez. Ezzel megkönnyítettem a
lehetséges felhasználó feladatát, hiszen bármikor és bárki könnyen végezheti majd
az adatimportálást. A 3. mellékletben látható egy ilyen makró kódja.
A tervezési rendszer felépítése
A tervezési rendszert elsősorban a logikai következtetésekre alapozva, ill. rendszer
szimuláció eszközeit felhasználva alakítottam ki. A tervezési rendszer főbb elemei:
Állományváltozási terv: év eleji állatlétszám takarmányozási csoportként (a
jelenlegi laktáció fázisát is figyelembe vesszük),
Termelési és értékesítési terv: a tervezett állomány rotációt és jelenlegi
termelési szintet vesszük figyelembe,
Takarmányozási technológiák megtervezése: különböző élősúlyú, tejtermelési
szintű anyatehenek takarmányozási technológiájának megtervezése,
Takarmányozási terv: az állományváltozási, termelési terveket és a
megtervezett rációnokat figyelembe véve az év különböző időszakaiban
megtervezzük a különböző takarmányok szükségletét az egész tejtermelő
állatállományt figyelembe véve,
Termelési költségek terve: a fenti terveket figyelembe véve előkalkuláljuk a
változó és állandó költségeket az év különböző időszakáira,
Eredmény kiszámítása: a fenti adatokat figyelembe véve meghatározhatjuk a
várható TÉ-, FH ill. jövedelem alakulását. Majd lehetőségünk lesz a likviditási
terv kiszámítására.
Az állományváltozási terv
Az 7. mellékletben láthatjuk a tervezés kiinduló munkalapját, amely tartalmazza a
tervezés kiinduló adatait, az adatimportálást irányító vezérlő elemeket és a kiinduló
adatok kiszámítását irányító vezérlő elemeket. Itt a felhasználó eldöntheti, hogy
28
milyen változatú tervet készít majd, ill. megadhatja a kiinduló adatokat (mi lenne,
ha…, típusú tervezés).
A kiinduló adatok a következők:
Átlagos éves tehénlétszám,
Tehén selejtezési százalék,
Tehén elhullási százalék,
Két ellés közötti idő,
Ellési százalék,
Vemhesítési százalék,
Borjú selejtezési százalék,
Borjú elhullási százalék,
Üsző selejtezési százalék,
Üsző elhullási százalék.
Ezenkívül megadandó adat az üszők tenyésztésbe vételének kora, ami a további
számításokhoz nélkülözhetetlen. Az alapadatok kétféle módon határozhatóak meg:
magunk megadhatunk, ill. kiszámíthatók az adatbázisból importált adatok alapján.
Szerintem mind a két lehetőség, ill. ezek kombinációja hasznos lehet a tervezés
folyamán, ill. a tervváltozatok összehasonlításban. Az alapadatok kiszámítását
makrók megírásával oldottam meg, a 4. mellékletben látható pl. a két ellés közötti
időt kiszámító makró. Megadva, vagy kiszámítva a kiinduló adatok értékeit tovább
léphetünk az állományváltozási tervhez. Az állományváltozási tervet két
változatban kalkulálhatjuk: éves és három éves időszakra. Az éves
állományváltozási terv rövid távú tervként szerepel és havi bontásban,
részletesebben kalkulál várható állományforgást. A három éves terv inkább közép
távú tervként szerepel, és negyedéves bontásban, kisebb részletességgel kalkulál
várható állományforgást. A 8. melléklet bemutatja az éves állományváltozási terv
megjelenítését.
Az éves állományváltozási tervben kiszámíthatjuk az időszak egyes hónapjaiban
várható állomány létszámát korcsoportonként, ill. a laktáció időszakonként. Erre a
29
későbbi tervek kialakításakor lesz szükség. Itt az egyes adatokat a kiinduló
adatokból számíthatjuk ki: pl. tehenészet db számát és a várható selejtezések
számát. Az adatok másik csoportját: pl. a laktációs időszakokat és a születendő
borjak számát az importált adatokból makrókat használva számíthatjuk ki. Például
a májusban születendő borjak számát kiszámító makró kódját a 5. mellékletben
mutatom be.
A termelési és értékesítési terv
A termelési és értékesítési terv alapjául az állományváltózási tervet és a jelenlegi
termelési szintét veszzük figyelembe. A termelést hónapokra bontott időszak
egészére tervezhetjük. Itt arra is van lehetőségünk, hogy figyelembe vegyük az
egyes hónapokban felmerülhető értékesítési korlátokat. Természetesen ilyen
jellegű adatokat csak maga a felhasználó adhat meg, és akkor is csak egyéni
elképzelések alapján. De akkor is hasznos lehet ilyen típusú adatok megadása, mert
így vizsgálható pl. az üzem kockázatviselő képessége. A termelési és értékesítési
terv megjelenítési formáját a 9. mellékletben tekinthetünk meg. Itt is az adatok egy
részét az importált adatokból nyerjük ki. A másik részét közvetlenül számítjuk ki a
rendelkezésre álló információkból.
A rációnok tervezése
A rációnok tervezésére alkalmas eszközök összessége egy külön rendszerként is
fogható fel, mert a takarmányozási rendszer az állattenyésztés különösen fontos
eleme. Igaz, hogy egy tapasztalt szakember legtöbb esetben maga is ki tudja
számítani az egyes állatcsoportoknak szükséges takarmányok összetételét és
mennyiségét, de a számítógép segítsége ebben az esetben vitathatatlan. A rációnok
tervezésére szolgáló rész a megadott élősúlyú és tejtermelési szintű állatcsoport
számára a takarmány-adatbázisra támaszkodva elsősorban az adatátszámításokban
nyújt segítségét, ami viszont megkönnyítheti a végső rációnok meghatározását.
Természetesen lehetőség van a takarmány adatbázisának a kibővítésére és a már
30
megtervezett rációnok mentésre, ami viszont a takarmányozási terv kialakításakor
használható adatforrássá teszi azokat.
A takarmányozási terv
A takarmányozási tervben az állományváltozási, termelési terveket és a
megtervezett rációnokat figyelembe véve az év különböző időszakaira
megtervezzük a felhasznált takarmányok szükségletét az egész tejtermelő
állatállományt figyelembe véve. Külön-külön megtervezzük a tejtermelés és az
életfenntartás takarmány szükségleteket, mert így elvileg elkülöníthetők a
termelési költségek. A takarmányozási költségek az állattenyésztés sajátosságaként
két csoportra oszthatók:
az életfenntartó takarmányszükségletek állandó költségként vehetők figyelembe
(akkor is felmerülnek, ha nem termelünk),
a tejtermelés takarmányszükségletei pedig mindenképpen változó költségek
részeként jelennek meg: eltekintve a tejtermelő képesség genetikailag való
behatároltságától elmondható, hogy a tejtermelési színvonal egyenesen arányos
összefüggésben áll a feletetett takarmány mennyiségével és beltartalmi
értékével.
A különböző takarmányok szükségleteit mennyiségben és értékben is
megjelenítjük. Ilyen osztás alapot ad a későbbiekben ismertetendő költségterv
kialakításához. A takarmányozási terv megjelenítési formája a 10. mellékletben
tekinthető meg. Mivel még nem jutottam a hizlalás takarmányszükségleteinek
megtervezéséig, itt csak a tejtermelő állatállomány takarmányozásakor felmerülő
takarmány mennyiségeket veszem figyelembe.
Költség terv
A fenti tervezési lépéseket végigcsinálva hozzákezdhetjük a költség terv
kialakításához. Ez a terv egyrészt az előzőekben kalkulált adatokra épül, másrészt
felhasználja az adatbázisból importált és előzetesen feldolgozott adatokat. A
31
költség terv kialakításakor az irányadó gondolatom az volt, hogy az itt kiszámított
értékek különösebb átalakítás és átszámítás nélkül használhatóak legyenek az
eredmény kalkulációkor. Így nem törődtem sokat a különböző
költségcsoportosítások ( pl. költséghely, költségnem ill. költségviselő szerinti
csoportosítás) figyelembe vételével, és egyszerűen a változó ill. állandó költségek
kiszámításának szükségességet vettem alapul. Viszont megpróbáltam figyelembe
venni a költségfajtákat, és azok meghatározásából indulva eljutni a TKv ill. TKá
meghatározásához. Másik oldalról mind a költségek, mind az eredmény
kiszámításának helyességet csak konceptuálisan tudtam biztosítani, mivel nem
rendelkeztem tényleges termelési adatokkal. A költség terv megjelenítési formája a
11. mellékletben tekinthető meg.
Eredmény terv
Az eredmény terv inkább összesítő részletként fogható fel, mert kialakításakor
nincs szükség komolyabb kalkulációkra. Mint a 12. mellékletben látható csak a
legfontosabb bevétel-költség kategóriákat tartalmazza. De ilyen felépítésben is
lehetőséget ad a kialakított tervváltozatok értékelésére, és nem csak gazdasági
eredményt levezető összesítésként fogható fel, hanem bizonyos mértékben
lehetőséget ad egy vállalkozás likviditásának elemzésére is, hiszen bizonyos
egyszerűsítéseket elfogadva éves likviditási tervként is értelmezhető.
32
Összefoglalás
Sajnos nem volt lehetőségem befejezni az alkalmazás fejlesztését, egyrészről a
tényleges adatok hiányában, másik részről azért, mert túl sok elképzelésem van a
rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban, és túl nagy a feladatkör. Így igazából a
kialakítható alkalmazásnak csak egy alapmodelljét sikerült eddig meghatároznom,
és ebből egy jelentős részt megvalósítanom. Rengeteg elképzelésem van a rendszer
továbbfejlesztésével kapcsolatban, ezért itt csak a legfontosabbakat szeretnék
bemutatni:
Adatbázis rendszer felhasználói interfész kialakítása,
tényleges adatokra támaszkodó tesztelés végrehajtása,
optimalizáló eljárás(ok) beépítése a tervező alrendszerbe,
a tervezés során nyert információk az adatbázisba való visszacsatolási
mechanizmusának a kifejlesztése.
33
Irodalom jegyzék
1. Buzás Gyula – Nemessályi Zsolt – Székely Csaba (2000): Mezőgazdasági üzemtan I. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
2. Csikós Miklósné – Dezső Ottó (2001): Számítástechnika II, Egyetemi jegyzet, Gödöllő
3. Dobos Károly (1995): Az állattenyésztési ágazatok szervezése és ökonómiája, Egyetemi jegyzet, Gödöllő
4. Dobay Péter (1997): Vállalati információ-menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
5. Fogarassy Csaba (2001): Agrárgazdasági praktikum II, Kézirat, Gödöllő6. Hetyei József (1999): Vállalat-irányítási információs rendszerek
Magyarországon. Computer Books, Budapest7. Kalmár-Keszi (2000): A szarvasmarha gazdasági szerepe. Gazdálkodás,
XLV.évf./4. sz.8. Pitlik László (1997): Gazdasági informatika, Kézirat, Gödöllő9. Kovács Attila (2000): „Döntéstámogató rendszer állattenyésztésre alapozott
kisvállalkozások esetében” előadás anyaga10.Kovács Árpád Endre (2000): Vállalati menedzsment információs rendszerek.
Egyetemi jegyzet, Gödöllő11.KSH jelentés (2000)12.Magda Sándor (1998): Mezőgazdasági vállalkozások szervezése és ökonómiája,
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest13.Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv (1998)14.Podmaniczky László – Illés B. Csaba (1997): A számítógépes tervezés
lehetőségei a mezőgazdaságban, Gazdasági Szaktanácsok, 1997/ 12 sz., Gödöllő
15.Székely Csaba – Somogyi Sándor (1996): Vállalatgazdaságtan III, Egyetemi jegyzet, Gödöllő
16.Szénay László – Villányi László (2000): Agrárgazdaságtan. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest
17.Szilvássy Erika (1999):Üzletembereknek. A tájékozottságról. QUALIKA Külkereskedelmi Szaktanácsadó Bt.
18.Takácsné György Katalin (1999): Vállalati eszközgazdálkodás, Egyetemi jegyzet, Gödöllő
34
19.Teér György – Fekete Lajos (1989): Takarmányozátani gyakorlatok I, II. Egyetemi jegyzet, Gödöllő