Bevezetés a pszichológiába

Bevezetés a pszichológiába

Általános és személyiségpszichológia

Személyészlelés

• Empátia

• Első benyomás

• Attribúció

• Kategorizáció (sztereotípia, előítélet).

• Attitűd (értelmi, érzelmi, viselkedéses oldal).

• Allport

Alaptudományok a pszichológiában

• Általános, vagy kísérleti pszichológia

• Fejlődéslélektan

• Személyiséglélektan

• Szociálpszichológia

• Kognitív pszichológia

Az alkalmazott tudományok között a pszichológiát a társadalmi gyakorlat minden területén értelmezhetjük, hiszen mindenhol szerepel az ember.

Így beszélhetünk orvosi, pedagógiai, sport, reklám, műszaki, gazdasági pszichológiáról, de lényegében a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk.

Nézőpontok a pszichológiában

Lipcse 1879. Wilhelm Wundt kísérleti laboratóriuma; Introspekciós pszichológia

Az objektivitásra való törekvés (1900-as évek eleje);

Fiziológiai pszichológia (Behtyerev, Pavlov (1849-1936))

Behaviorizmus (Watson (1878-1958), Skinner, Thorndike stb.)

A fiziológiai pszichológia fejlődése

A ’30-as évektől a pavlovi modell: a „huzagolt idegrendszer” az irányító központ.

A ’80-as évektől a neurotranszmitterek kerültek a középpontba.

Újabban a hármas rendszer – idegrendszer - neurotranszmitterek -pszichikus tényezők – interakcióját tekintjük meghatározónak.

Behaviorizmus -viselkedéslélektan

Inger (S) viselkedéses válasz (R)

Az a belső történés ami a viselkedésben nem nyilvánul meg, az a tudomány számára nem létezik.

Az inger – viselkedéses válasz – megerősítés – viselkedés rögzülése elvre – mint tanuláselméletre - nemcsak tanítási, hanem nevelési és terápiás módszer is épült.

black box

• Pszichoanalitikus megközelítés; Sigmund Freud (1856-1939)

• Humanisztikus pszichológia; Carl Rogers (1902-1987), Maslow (1908-1970)

• Pozitív pszichológia; Martin Seligman, Csíkszentmihályi Mihály

• Gestalt-pszichológia, alaklélektan (Wertheimer, Köhler, Koffka, Lewin). Kognitív pszichológia.

TUDATOS

TUDATALATTI

TUDATELŐTTES

ÜBER ICH

ICH

ES

STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELL

SIGMUND FREUD

EGO ÉN

SUPEREGO FELETTES ÉN

ID ÖSZTÖN ÉN

Az ösztönzés tan

A lelki élet a libidó energiájából származik.

Az energia-megmaradás elve.

A (nemi)vágy, kéjvágy a test különböző testtájakra települ és így szerveződik a felnőttkori szexualitás.

Az ösztönök az ösztön-énből erednek, ez az ereje az ösztön-énnek.

Ez az elmélet a pánszexualizmus.

Freud pszichoszexuális szakaszai

Hozzávetőleges életkor

Freud (pszichoszexuális)

Első év Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja.

Második év Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán.

Harmadik év Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek.

Hetedik évtől a pubertásig

Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak.

Serdülőkor Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

Életkor (év)

Köznapi elnevezés

Piaget Freud Erikson

0-1 Csecsemőkor Szenzomtoros intelligencia

Orális szakasz

Alapvető bizalom vs. Bizalmatlanság

1-2 Kisgyerekkor Műveletek előtti kor

Anális szakasz

Autonómia vs. szégyen és kétség2-3

3-6 Óvodáskor Fallikus szakasz

Kezdeményezés vs. bűntudat

6-12 Kisiskoláskor Konkrét műveletek kora

Latencia kora

Teljesítmény vs. kisebbrendűség

12-19 Serdülőkor Formális műveletek kora

Genitális szakasz

Identitás vs. szerepzavar

19-35 Fiatal felnőttkor

Bensőségesség vs. elszigetelődés

35-60 Középső felnőttkor

Alkotóképesség vs. megrekedés

60 felett Késő felnőttkor

Énteljesség vs. kétségbeesés

A humanisztikus pszichológia

o Maslow motivációs elméletében a legmagasabb rendű motiváció az önmegvalósításra való törekvés.

o Carl Rogers személyközpontú megközelítése:

feltétel nélküli elfogadáshitelességempátia

Önmegvalósítás.

Státusz, presztizs

Szeretet

Biztonság

Létfenntartás

Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.

A pozitív pszichológia megszületése

• 1998 Martin Seligman APA elnöki beszéde: Tegyük boldoggá a nemzetet! – A pozitív érzelmek, emberi erősségek és pozitív intézmények tanulmányozása feladata a pszichológiának.

• 2000 Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: a pozitív pszichológia elindítása, feladatmeghatározása.

A boldogság és a negatív érzelmek tanulmányozásának aránya a tudományos közlemények adatai alapján

• Szorongás 57800• Depresszió 70856• Düh 8072• Öröm 851• Boldogság 2958• Megelégedettség az élettel 5701

A negatív érzelmek tanulmányozása 14:1 arányban veri a pozitív érzelmek kutatását

A boldogság fogalma 1973-tól szerepel ún. index szóként a Psychological Abstract-ban

A megalapítók

Martin E. P. SeligmanCsíkszentmihályi Mihály

Paradigmaváltás kell

A boldogság pozitív pszichológiai keretben történő tanulmányozása két egyszerű

kérdéssel kezdődött

Mennyire boldogok az emberek?Kik a boldog emberek?(milyen személyiségvonásokhoz és milyen

körülményekhez kötődik a boldog élet)

A pozitív pszichológia feladata

• Fókuszváltás katalizátora legyen! • A pszichológia legalább annyira legyen az erő és

az emberi kiválóság tudománya, mint a gyógyításé.

• A pozitív humán működés megértése és bemutatása az evolúciós eredetektől a fiziológiai alapok feltárásán át a személyiségfunkcionálással, a társas magatartással és a közösségi léttel való összefüggésekig.

Témakörei• Optimális jóllét összetevői, kialakulásának

feltételei, előmozdítása• Flourish (Keyes, 2007; Seligman, 2011) –

virágzás állapotának vizsgálata• A múlt-jelen-jövő dimenzióban a flourish

feltételeinek elemzése• Protektív (védő, segítő), pozitív

személyiségjegyek keresése, működési- és hatásmechanizmusaik megismerése

A pozitív pszichológia lényeges előzményei(Pléh 2012)

• Humanisztikus pszichológiaMaslow – a kripliség tanulmányozása kriplipszichológiát

eredményezMaslow – önmegvalósítás mint humánspecifikus

motiváció (1943) Rogers – önaktualizáció, teljességgel működő személyiség

(1961)• Aktiváció szint és a teljesítmény – Hebb (1975)• Kompetencia White (1959)• A tudás öröme – Lowenstein (1949)• Salutogenikus szemlélet – Antonovsky (1987)

Csikszentmihályi Mihály: A flow (1998)

• Olyan észlelt kihívások vagy cselekvési lehetőségek, amelyek a meglévő készségekkel éppen teljesíthetők

• Optimális élmény tulajdonságai: – Kihívás és képesség magas szintje– Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra– Tevékenység és tudatosság összeolvadása– Összpontosítás a feladatra, a lényegtelen ingerek kitörlődnek a

tudatból – Kontroll-érzés– A kishitűség megszűnése, az Én határainak átlépése– Időérzékelés eltűnik– A tevékenység önmaga jutalmazó

Az autotelikus személyiség• Olyan képességei vannak, amelyek segítik az

áramlatba kerülést ill. az áramlat fenntartását (általános kiváncsiság, állhatatosság, nem énorientált alapállás)

• Az áramlat-élmény a self fejlődésével jár → az önbecsülésre is jótékony hatással van.

• Az áramlatot gátló tényezők:– Relaxáció preferálása– Munka-címke

• Az áramlatot segítő tényezők:– Autotelikus személyiség– Autotelikus (komplex) család

Az erények és erősségek (Seligman, 2002)

• Bölcsesség és tudás– 1. Kíváncsiság– 2. A tanulás szeretete– 3. Megítélés– 4. Hitelesség– 5. Szociális intelligencia– 6. Átlátás

• Bátorság– 7. Merészség– 8. Kitartás– 9. Eredetiség

• Emberség és szeretet– 10. Kedvesség– 11. Szeretet adása és elfogadása– 12. Igazságosság– 13. Polgárság– 14. Vezetés

• Mértékletesség– 15. Önuralom– 16. Körültekintés– 17. Alázat

• Transzcendencia– 18. A szépség értékelése– 19. Hála– 20. Remény– 21. Szellemiség– 22. Megbocsátás– 23. Humor– 24. Jókedv

A legújabb fogalom a „flourish” („virágzás”) – Seligman faktorai (2011)

Mi kell az energiával teli, tettrekész és boldog élethez?1. Pozitív érzelem.2. Értelemmel felruházott élet.3. Teljesítmény. 4. Pozitív emberi kapcsolatok.5. Elmélyülés.

Ne feledjük, hogy a sokat okolt és soktényezős környezet szerepe 10%-os, és 40% hatóerő a mi

kezünkben van. De kétségtelen, hogy a genetikus részt 50%-ra becsülik.

A „gestaltpsychologia” mint a kognitív pszichológia előkészítője

Érzékelés-észlelésAz észlelés „alakja” ami jelentéssel bír

o Dallam

o Csoportosítás

o „kínai” írásjelek, stb.Az elmélet általánosítása a „mezőelmélet”

Lewin

A megismerés hagyományos funkciói

Elemi megismerő folyamatok Érzékelés, észlelés Emlékezés, képzelet Figyelem (!?)Szimbolikus megismerés Nyelvi, verbális Logikai, (gondolkodás), stb.

A kognitív pszichológia

A kialakulás főbb okai:

• Informatika

• Kibernetika

• Mesterséges intelligencia, stb

Az emberi megismerés modellezése.

A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem

a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi.

A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép.

Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.

A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti.

Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.