Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja
Cím
Verzió
Finanszírozó operatív program:
Érintett földrajzi terület:
Az ITP teljes 7 éves forráskerete
ITP felelős szervezet:
ITP felelős szervezet kapcsolattartó:
ITP felelős szervezet címe:
Bács-Kiskun 2020
Kiskun Megye Integrált Területi Programja2014-2020
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja
3.0
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
Bács-Kiskun megye
63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Kicsiny László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
[email protected], 30/2154244
s szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
Kecskemét, 2016. szeptember
Kiskun Megye Integrált Területi Programja
egye Integrált Területi Programja
Településfejlesztési Operatív Program
Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.
2154244
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
2
Tartalom
1. BEVEZETÉS ........................................................................................................................ 3
2. A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK ...................................................................................................................... 6
2.1. AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK ............................................... 6 2.2. SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK ........................................... 8
3. AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA ..................................................... 13
3.1. AZ ITP CÉLKIT ŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ ... 13 3.2. AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA ......... 17
4. AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA ................................................................................. 25
4.1. A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA ................................................................. 32 4.2. A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ
EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL .......................................................................................... 34 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére ........... 39 4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés .................................. 42 4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken .................................................................................................................. 44 4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ...................................................................................................................... 46 4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés .......................................................................................... 48
5. AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ..................... ......................................................... 51
5.1. A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI ................................................................................ 51 5.2. AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA ..................................................................... 53
6. AZ ITP ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................... 54
7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 57
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
3
1. Bevezetés
2014-2020 között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok:
• 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
• 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról
• 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól
• 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról
• 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról
• 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól
• 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról
• 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól
• 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről
• 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a „Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program” megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról
• 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről
• 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról
• A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a 2014–2020 közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
4
városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a 2014–2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról.
• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata
• „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, 2015. február 2.)
• 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.
Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők:
Elfogadott dokumentum Közgyűlési
határozatszám
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – I. Helyzetelemzési fázis
60/2013. (XI.29.) Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója – II. Javaslattevő fázis
60/2013. (XI.29.) Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja 54/2014. (IX.26.)
Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata
56/2014. (IX.26.) Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata
55/2014. (IX.26.) Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0
57/2014. (IX.26.) Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata
17/2015. (III.27.) Kgy.
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el)
25/2015. (IV.30.) Kgy.
Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai:
• Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása
A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
5
A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt.
• Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia – energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el. A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
6
2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a 2014-2020 költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57.§ (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások.
2.1. Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok
Sorszám Kritérium
megnevezése Tartalmi magyarázat
I.1. Illeszkedés a TOP céljaihoz
A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás.
I.2. Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság
A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv.
I.3. Megalapozottság
A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan.
I.4. Kockázatok A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz.
I.5. Projekt komplexitása
A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.
I.6. Hatás A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását.
I.7. Integrált megközelítés
Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való illeszkedése, szinergikus hatása.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
7
I.8. Fenntarthatóság
Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforrás-hatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje, lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek.
I.9. Esélyegyenlőség A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára sem.
I.10. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett.
I.11. Eredményesség A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
8
2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok
Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat
II.1.
Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz
A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás.
Alaphelyzet:
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját.
Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
9
Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat
II.3. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez
A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni.
Alaphelyzet:
Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók – a megyén belüli helyzettől függően – is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében „kedvezményezettnek” számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások „komplex programmal fejlesztendőnek”, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások „fejlesztendőnek” minősülnek.
Illeszkedő megyei program célok:
Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3)
II.6. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez
A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja.
Alaphelyzet:
Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak.
Illeszkedő megyei program célok:
A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél)
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
10
Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat
Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2)
II.7.
Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez
A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez.
Alaphelyzet:
A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul – a prognózisok szerint – a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog.
A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek.
Illeszkedő megyei program célok:
Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1)
II.8.
Egyéb:
Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához
Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések.
Alaphelyzet:
Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést.
Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
11
Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat
paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével.
Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz.
Illeszkedő megyei program célok:
A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
12
Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat
(Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5)
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2.0
13
3. Az ITP célrendszere és integráltsága
3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz
1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével” tematikus cél megvalósulását szolgálják „A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” a „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” valamint a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása”. Részben ide, részben pedig az „Élhető és életképes vidék” célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az „Élhető és életképes vidék” valamint a „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése” célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
14
2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere
Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint:
A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése
Az emberek és a környezet
harmonikus együttélésének megteremtése
A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése
Egészséges és megújuló
társadalom
Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével
Élhető és életképes vidék
Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése
A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések
A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra
A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések
A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések
Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása
Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok
Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése
Települési közszolgáltatások fejlesztése
Leromlott városi területek rehabilitációja
Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása
Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása
Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés
Helyi identitás és kohézió erősítése
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
15
ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése
A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyi-térségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog – elsősorban – a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása
A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás arányát. ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása
A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
16
A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálási akciók.
ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés
A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja
A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is.
ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése
A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
17
ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.
3.2. Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok
• Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) • Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) • Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) • Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) • Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) • Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) • Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme
(TC7)
(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)
TC1 � � � �
TC2 � �
TC3 � �
TC4 � �
TC5 � � � � �
TC6 � �
TC7 � �
SC1 �
SC2 � � �
SC3 � � � � �
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
18
(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)
SC4 � �
SC5 � � � �
SC6 �
Specifikus célok
• Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) • A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) • Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) • Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) • Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) • Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6)
Bács-Kiskun 2020 ITP célok
• Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) • Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) • Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3)
• Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) • Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) • Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) • Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) • Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8)
ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 – ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 – ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket. ITP1 – ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
19
fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 – ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 – ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 – ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 – ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
20
3. ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer EU 2020 Bács-Kiskun 2020
KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok
fejlesztése
Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése
Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés
A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése
Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása
Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása
Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése
Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása
Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése
Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása
Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése
EU 2020 Fenntartható növekedés
Intelligens növekedés
Inkluzív növekedés
Bács-Kiskun 2020 ITP Nemzeti fejlesztés 2030
Értékteremtő, foglalkoztatást
biztosító gazdasági fejlődés
Népesedési fordulat,
egészséges és megújuló
társadalom
Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme
Térségi potenciálokra
alapozott, fenntartható térszerkezet
Versenyképes, innovatív gazdaság
Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság
Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás
Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I
Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom
Jó állam: szolgáltató állam és biztonság
Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme
Az ország makroregionális szerepének erősítése
A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat
Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése
Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés
Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása
Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése
Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása
Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása
Települési közszolgáltatások fejlesztése
Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés
Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése
Helyi identitás és kohézió erősítése
Leromlott városi területek rehabilitációja
Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
21
Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai:
- A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1)
- Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom
kialakításának elősegítése (ITPc4)
ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8
ITPc1 X X X X X
ITPc2 X X
ITPc3 X X
ITPc4 X X X
A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése.
Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival
Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Duna-stratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye „Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése” (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye
Bács-Kiskun Megye
ITP céljai:
KMJV településfejlesztési céljai
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
22
esetében a „Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése” (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász-Nagykun-Szolnok megye „Térségi turizmusfejlesztés” (JNSZM2), Bács-Kiskun megye „Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása” (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye „Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben” (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács-Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az „Elérhetőség és mobilitás javítása”, Tolna megyében a „Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés”, Fejér megyében a „Helyi és térségi gazdaságfejlesztés” célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata:
Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat
Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja
(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)
Csongrád megye
T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka
városhálózati csomópont felépítése
T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a
Homokhátságon és a Tisza térségben
T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi
megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon
S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a
tudásrégió felépítése
S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra
épülő megerősítése
S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció
alapjainak kiszélesítése
S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre
épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl .
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
23
Megyék ITP céljai Bács-Kiskun megye ITP célja
(ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8)
Jász-Nagykun-Szolnok megye
JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése
JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés
JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet
JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok
JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom Pest megye
Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében
Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése
Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése
A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság
életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja
Fejér megye
Helyi és térségi gazdaságfejlesztés
A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a
települési környezet fenntartható megújítása
Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának
elősegítése
A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a
népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében
A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és
közösségi programok révén
Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása Tolna megye
Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés
Közlekedésfejlesztés
A környezeti fenntarthatóság elősegítése
Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások)
színvonalának növelése
Élhető települések
Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése Baranya megye
Helyi gazdaságok fejlesztése
Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése
Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés
Társadalmi felzárkózás elősegítése
Stratégiai erőforrások fenntartható használata
Elérhetőség és mobilitás javítása
Nagytérségi csomóponttá válás
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
24
Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul.
A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program
prioritása ITP kapcsolódás
A környezet védelme és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment
Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik legfontosabb eleme a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége.
A fenntartható közlekedés támogatása és a közinfrastruktúra fejlesztése
A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban.
A turizmus és a kulturális, természeti örökség erősítése
Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a kulturális, illetve természeti értékek vannak.
Az üzleti környezet versenyképességének erősítése, kis- és középvállalkozások, kereskedelem és befektetések fejlesztése
Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
25
4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti.
4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere
A következő táblázatban az intézkedések és a prioritások közötti, saját igényeken alapuló, évek közötti bontásban szereplő forrásmegosztást láthatjuk.
Bác
s-K
isku
n M
eg
ye I
nte
grál
t Ter
ület
i Pro
gram
ja 3
.0
26
TO
P p
riorit
áso
k
1.
Tér
ségi
ga
zdas
ági k
örn
yeze
t fe
jlesz
tése
a
fogl
alko
ztat
ás e
lőse
gíté
sére
2.
Vál
lalk
ozá
sbar
át,
nép
essé
gm
egt
artó
te
lep
ülé
sfej
lesz
tés
3.
Ala
cso
ny
szén
dio
xid
ki
bo
csát
ású
ga
zdas
ágr
a va
ló
átté
rés
kie
mel
ten
a
váro
si t
erü
lete
ken
4.
A h
elyi
kö
zöss
égi
szo
lgál
tatá
sok
fej
lesz
tése
és
a tá
rsad
alm
i eg
yütt
műkö
dés
erősí
tése
5. M
egye
i és
hel
yi e
mb
eri
erőfo
rrás
fej
lesz
tése
k,
fogl
alko
ztat
ás-ö
sztö
nzé
s é
s tá
rsad
alm
i eg
yütt
műkö
dés
TO
P p
riorit
áso
k in
tézk
edés
ei
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
és az életminőség javítása családbarát, munkába állást
segítő intézmények, közszolgáltatások
2.1. Gazdaságélénkít ő és népességmegtartó településfejlesztés
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a
megújuló energia-felhasználás arányának
növelése
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások
infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi
foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését
szolgáló helyi szintű komplex programok
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Elle
nőrz
és
Fo
rrás
t b
izto
sító
S
tru
ktu
rális
Ala
p
meg
nev
ezés
e
ER
FA
E
RF
A
ER
FA
E
RF
A
ER
FA
E
RF
A
ER
FA
E
RF
A
ER
FA
E
RF
A
ES
ZA
E
SZ
A
ES
ZA
T
OP
prio
ritás
ok
közö
tti
forr
ásm
ego
sztá
s (M
rd F
t)
29
8,45
0 1
47,
785
20
0,98
6 6
1,7
69
89
,691
7
98,
68
A m
egye
fo
rrás
kere
tén
ek
meg
osz
lása
TO
P
prio
ritás
ok
közö
tt
(Mrd
Ft)
23
,626
1
1,6
99
15
,910
4
,89
0 7
,10
0 6
3,2
3
Bác
s-K
isku
n M
eg
ye I
nte
grál
t Ter
ület
i Pro
gram
ja 3
.0
27
TO
P p
riorit
áso
k
1.
Tér
ségi
ga
zdas
ági k
örn
yeze
t fe
jlesz
tése
a
fogl
alko
ztat
ás e
lőse
gíté
sére
2.
Vál
lalk
ozá
sbar
át,
nép
essé
gm
egt
artó
te
lep
ülé
sfej
lesz
tés
3.
Ala
cso
ny
szén
dio
xid
ki
bo
csát
ású
ga
zdas
ágr
a va
ló
átté
rés
kie
mel
ten
a
váro
si t
erü
lete
ken
4.
A h
elyi
kö
zöss
égi
szo
lgál
tatá
sok
fej
lesz
tése
és
a tá
rsad
alm
i eg
yütt
műkö
dés
erősí
tése
5. M
egye
i és
hel
yi e
mb
eri
erőfo
rrás
fej
lesz
tése
k,
fogl
alko
ztat
ás-ö
sztö
nzé
s é
s tá
rsad
alm
i eg
yütt
műkö
dés
TO
P p
riorit
áso
k in
tézk
edés
ei
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
és az életminőség javítása családbarát, munkába állást
segítő intézmények, közszolgáltatások
2.1. Gazdaságélénkít ő és népességmegtartó településfejlesztés
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a
megújuló energia-felhasználás arányának
növelése
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások
infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi
foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését
szolgáló helyi szintű komplex programok
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
Elle
nőrz
és
Az
egye
s T
OP
p
riorit
áso
kon
bel
üli
inté
zked
ések
kö
zött
i fo
rrás
meg
osz
lás
(Mrd
Ft)
11
4,35
4 7
1,3
28
51
,126
6
1,6
42
14
7,78
5 7
5,2
76
12
5,71
0
21
,510
1
7,0
89
23
,170
6
6,2
71
8,6
22
14
,798
79
8,68
A m
egye
TO
P
forr
áske
reté
nek
m
ego
sztá
sa
prio
ritás
on
kén
t és
in
tézk
edés
enké
nt
a T
OP
bel
ső a
rán
yok
szer
int
(M
rd F
t)
9,0
53
5,6
46
4,0
47
4,8
80
11
,699
5
,95
9 9
,95
1 1
,70
3 1
,35
3 1
,83
4 5
,24
6 0
,68
3 1
,17
1 6
3,2
3
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
28
TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése
a foglalkoztatás elősegítésére
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású
gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés erősítése
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,
foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
TOP prioritások intézkedései
1.1
. H
elyi
gaz
das
ági
infr
astr
ukt
úra
fej
lesz
tése
1.2
. T
ársa
dal
mi é
s kö
rnye
zeti
szem
po
ntb
ól f
enn
tart
hat
ó
turiz
mu
sfej
lesz
tés
1.3
. A
gaz
das
ágfe
jlesz
tést
és
a m
un
kaerő
mob
ilitá
s ö
sztö
nzé
sét
szo
lgál
ó
közl
eked
ésfe
jlesz
tés
és
az
élet
minő
ség
javí
tása
cs
alád
bar
át,
mu
nká
ba
állá
st
seg
ítő in
tézm
énye
k,
közs
zolg
álta
táso
k
2.1
. G
azd
aság
élén
kít
ő é
s n
épes
ség
meg
tart
ó
tele
pü
lésf
ejle
szté
s
3.1
. F
enn
tart
hat
ó t
elep
ülé
si
közl
eked
ésfe
jlesz
tés
3.2
. Ö
nko
rmán
yzat
ok
ener
gia
hat
ékon
yság
ának
és
a m
egú
juló
en
ergi
a-fe
lhas
znál
ás a
rán
yán
ak
nö
velé
se
4.1
. E
gés
zség
üg
yi a
lap
ellá
tás
infr
astr
ukt
urá
lis f
ejle
szté
se
4.2
. A
szo
ciál
is
alap
szo
lgál
tatá
sok
infr
astr
ukt
úrá
ján
ak bő
víté
se,
fejle
szté
se
4.3
. L
ero
mlo
tt v
áro
si
terü
lete
k re
hab
ilitá
ció
ja
5.1
. F
og
lalk
ozt
atás-
növe
lést
cé
lzó
meg
yei é
s h
elyi
fo
gla
lko
ztat
ási
együ
ttműkö
dés
ek (
pak
tum
ok)
5.2
. A
tár
sad
alm
i eg
yüttműkö
dés
erős
ítés
ét
szo
lgál
ó h
elyi
szi
ntű ko
mp
lex
pro
gra
mo
k
5.3
. H
elyi
kö
zöss
égi
pro
gra
mo
k m
egva
lósí
tása
Ellenőrzés
Az egyes TOP prioritások közötti
saját igényeken alapuló
forrásmegoszlás (Mrd Ft)
23,611 11,699 15,848 5,057 7,011 63,23
Az egyes TOP prioritásokon belül
az intézkedések közötti saját
igényeken alapuló forrásmegoszlás
(Mrd Ft)
9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23
2015-ben meghirdetett
források (Mrd Ft)
2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
29
TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése
a foglalkoztatás elősegítésére
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású
gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés erősítése
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,
foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
TOP prioritások intézkedései
1.1
. H
elyi
gaz
das
ági
infr
astr
ukt
úra
fej
lesz
tése
1.2
. T
ársa
dal
mi é
s kö
rnye
zeti
szem
po
ntb
ól f
enn
tart
hat
ó
turiz
mu
sfej
lesz
tés
1.3
. A
gaz
das
ágfe
jlesz
tést
és
a m
un
kaerő
mob
ilitá
s ö
sztö
nzé
sét
szo
lgál
ó
közl
eked
ésfe
jlesz
tés
és
az
élet
minő
ség
javí
tása
cs
alád
bar
át,
mu
nká
ba
állá
st
seg
ítő in
tézm
énye
k,
közs
zolg
álta
táso
k
2.1
. G
azd
aság
élén
kít
ő é
s n
épes
ség
meg
tart
ó
tele
pü
lésf
ejle
szté
s
3.1
. F
enn
tart
hat
ó t
elep
ülé
si
közl
eked
ésfe
jlesz
tés
3.2
. Ö
nko
rmán
yzat
ok
ener
gia
hat
ékon
yság
ának
és
a m
egú
juló
en
ergi
a-fe
lhas
znál
ás a
rán
yán
ak
nö
velé
se
4.1
. E
gés
zség
üg
yi a
lap
ellá
tás
infr
astr
ukt
urá
lis f
ejle
szté
se
4.2
. A
szo
ciál
is
alap
szo
lgál
tatá
sok
infr
astr
ukt
úrá
ján
ak bő
víté
se,
fejle
szté
se
4.3
. L
ero
mlo
tt v
áro
si
terü
lete
k re
hab
ilitá
ció
ja
5.1
. F
og
lalk
ozt
atás-
növe
lést
cé
lzó
meg
yei é
s h
elyi
fo
gla
lko
ztat
ási
együ
ttműkö
dés
ek (
pak
tum
ok)
5.2
. A
tár
sad
alm
i eg
yüttműkö
dés
erős
ítés
ét
szo
lgál
ó h
elyi
szi
ntű ko
mp
lex
pro
gra
mo
k
5.3
. H
elyi
kö
zöss
égi
pro
gra
mo
k m
egva
lósí
tása
Ellenőrzés
2016-ban meghirdetésre kerülő források
(Mrd Ft)
6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003
2017-ben meghirdetésre kerülő források
(Mrd Ft)
0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
Ellenőrzés 9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226
0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
30
A forrásallokációt befolyásolta, hogy az előzetes igényfelmérés szerint a települések többsége szeretne az energiahatékonyság terén fejleszteni, mert annak rövid távon is pozitív hatása van a települési feladatok működtetésére. Ezért prioritáson belül a 3.2. intézkedés keretének megnövelését javasoltuk közel 1 Mrd Ft-al a 3.1. keretének terhére. A forrásarányos keretek és az ITP-ben szereplő keretek eltérésének okait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Intézkedések Eltérés magyarázata
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
Települési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás átcsoportosítást kértünk.
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló
közlekedésfejlesztés
-
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások
fejlesztésével
-
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
-
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Ezen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló
energia-felhasználás arányának növelése
A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében intézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
31
Intézkedések Eltérés magyarázata
kiemelt az önkormányzatok körében.
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának b ővítése, fejlesztése
A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás, ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
-
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések
(paktumok)
Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
-
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
-
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
32
4.1. A megyei keret tematikus felosztása
TOP intézkedés Megyei keret (Mrd Ft)
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
5,666
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
4,047
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
4,880
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 11,699
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4,894
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
10,954
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1,794
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
1,429
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 1,834
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
5,157
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok
0,683
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1,171
Mindösszesen 63,23
Bács
5. ábra:
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
. ábra: A megyei keretek felosztása a TOP és a megyei igények szerint
33
Bács-Kiskun
6. ábra: Bács-Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként
4.2. A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül Az „Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához”(2.1. verzió)támogatási keretet a következőkedvezményezettekhez:
• a megye kiemelt fejlesztési célterületének kereteprogramjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetintézkedésekre eső forráskeretek terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérfüggően.
• a megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keretprogramjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthethanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentjellemző módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehet
Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként
A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az egyes intézkedéseken belül
„Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és (2.1. verzió) című dokumentum szerint a megye a rendelkezésére álló
következő négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a
a megye kiemelt fejlesztési célterületének kerete: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési célterületeket. Az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes
ő forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi) terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai célterület. A célterületek természetesen eltérőek lehetnek az intézkedések témáit
megye kiemelt fejlesztési céljaira fordított keret: a megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten fontos fejlesztési témákat is, amelyek nem köthetők egy adott földrajzi terühanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentő
módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehető
34
Kiskun megye TOP forrásainak saját igények szerinti megoszlása prioritásonként
A megyei TOP forráskeret felhasználási módok szerinti megosztása az
„Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és szerint a megye a rendelkezésére álló
négy forrás felhasználási mód segítségével juttathatja el a
megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten
őség van az egyes egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési (földrajzi)
terület beavatkozásaira fordítani. Ilyen lehet egy vagy több nevesített turisztikai ek lehetnek az intézkedések témáitól
megye területfejlesztési programjában az egyes ágazati fejlesztések esetében kijelölt /kijelölhetett kiemelten
k egy adott földrajzi területhez, hanem horizontálisan a megye különféle pontjain nyernek jelentőséget a megyére
módon. A megyének tehát az ITP tervezésekor lehetőség van az egyes
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
35
intézkedésekre eső forráskeretek egy részét egy (vagy több) ilyen fejlesztési célra /tematikára fordítani.
• kiemelt kedvezményezetti csoportra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül a megye előnyben részesíthet bizonyos helyi szereplői csoportokat egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport.
• megyei önkormányzat saját projektjei: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok a megyei önkormányzat által megvalósítani tervezett fejlesztések, amelyek már az ITP tervezés / felülvizsgálat szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Ide tartoznak az önkormányzat, hivatala és saját tulajdonában álló szervezeti által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, ahol konzorciumvezetőként vesz részt.
• egyéb, megyei szereplők által felhasználható keret: Minden más, az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető keretösszeg. Ez a forrás felhasználási mód mindenképpen megjelenik az egyes intézkedéseken belül, hiszen az intézkedések forrásai alapvetően minden jogosult szereplő számára nyitva állnak és még az is előfordulhat, hogy csak ez a felhasználási mód kapcsolódik egy adott intézkedéshez.
Az utolsó, hagyományos pályáztatási módszer működtetése kötelező. Bács-Kiskun megye esetében két kiemelt fejlesztési célterület javasolt, melyek a megye területfejlesztési programjában is megtalálhatók. Az egyik a Homokhátság, a másik a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet szerinti szabad vállalkozói zónába tartozó települések.
1. térkép: A Homokhátság területe
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
36
Homokhátság Bács-Kiskun megyei települései: Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér. A szabad vállalkozási zónák Bács-Kiskun megyei települései: Apostag, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Borota, Csikéria, Csólyospálos, Dunaegyháza, Dunavecse, Jánoshalma, Jászszentlászló, Katymár, Kéleshalom, Kiskunmajsa, Kömpöc, Kunadacs, Kunbaja, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Madaras, Mátételke, Mélykút, Móricgát, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Tass, Tataháza, Rém
2. térkép: A szabad vállalkozói zónák területe
A két földrajzi célterületre összesen 5 milliárd Ft támogatási keretet tervez a megye az általánosan, minden településről pályázható támogatásokon felül, és amelyet a két földrajzi
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
37
területen belül nem kíván tovább megosztani. A földrajzi célterületeken az elsődleges cél a gazdaságfejlesztés kiemelt segítése, így a javasolt külön keretek a gazdaságfejlesztéssel összefüggő intézkedéseknél jelennek meg. Az ITP 4 milliárd Ft ERFA (1.1. intézkedés 1 Mrd Ft, 1.2. intézkedés 1,5 Mrd Ft, 1.3. intézkedés 1,5 Mrd Ft), valamint 1 milliárd Ft ESZA típusú támogatást (5.1. foglalkoztatási együttműködés) irányzott elő erre a célra. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (illetve szervezetei) három intézkedés keretében saját projektet kíván megvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások (paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten létrejött többszereplős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat legjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac fellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik összesen 108 millió forint értékben. A támogatásból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat egyrészt a tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani. (A TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése konstrukció keretében került benyújtásra a Bajai Nemzetiségi Központ épületének energetikai felújítását célzó pályázat.) A tervezett fejlesztés magába foglalja a Nemzetiségi Központ épületének homlokzati és födémszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, az épület teljes akadálymentesítését, és a jelenlegi elavult fűtési rendszer korszerűsítését. Az épület utca felőli homlokzata (keleti oldal) helyi védettség alá esik, ezért a helyi szabályozási terv alapján került kidolgozásra a felújítás módszere; fa nyílászárók kerülnek beépítésre, valamint az utcai (keleti) homlokzaton hőszigetelés helyett 3 rétegű speciális hőszigetelő festés lett tervezve. A beruházás tervezett összköltsége: bruttó 68 millió Ft.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
38
A 3.2. intézkedés keretében megvalósítandó másik projekt során a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kunadacs Község Önkormányzata, Szentkirály Községi Önkormányzat és Bátya Község Önkormányzata települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A dokumentumok elkészítése során felmérésre kerülnek a települési energiahatékonysági lehetőségek és a megújuló energia potenciál. A felmérés alapot szolgáltat a jövőbeni energetikai beruházásoknak és megkönnyíti az önkormányzati döntéseket, emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok eléréséhez. A kidolgozásra kerülő SEAP/SECAP által a projektben résztvevők számára lehetővé válik, hogy részletesen feltérképezzék saját intézményeik, tömegközlekedésük, a településen működő vállalkozások, illetve a lakosság energia gazdálkodását és a különböző energia megtakarítási lehetőségeket. A dokumentumok segítik azon energetikai projekteket előkészítését és megvalósítását, melyek a fenntarthatóságot, a racionális energiagazdálkodást szolgálják. Stratégiák mellett meghatározásra kerülnek a kritikus beavatkozási pontok, és feltárásra kerülnek az újszerű megoldások a jó gyakorlatok figyelembe vételével. A projekt tervezett összköltsége: bruttó 40 millió Ft. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására készül támogatási kérelem. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltár-adatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
39
összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást. Bács-Kiskun megyében kiemelt fejlesztési célokra vonatkozó keretek nem kerülnek meghatározásra a megyei ITP-ben. A források zömét pályázati rendszer keretében tervezzük a kedvezményezetteknek odaítélni. Kiemelt kedvezményezettként pedig kizárólag a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat jelenik meg a fent említett TOP-5.1.1 felhívás kapcsán, mint konzorciumvezető szervezet.
4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a
foglalkoztatás elősegítésére
1.1. Helyi gazdasági
infrastruktúra
fejlesztése
1.2. Társadalmi és
környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesz
tést és a munkaerő mobilitás
ösztönzését szolgáló
közlekedésfejlesztés
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség
javítása családbarát,
munkába állást segítő
intézmények, közszolgáltat
ások fejlesztésével
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft) 9,018 5,666 4,047 4,880
Forráskeret
felhasználási módok
Megyei Önkormányzat saját projekt
0,000 0,200 0,000 0,000
Bács-Kiskun
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a
foglalkoztatás elősegítésére
Földrajzi célterület
Fejlesztési cél
Kedvezményezetti csoport
Minden megyén belüli
jogosult számára
igényelhető
1. táblázat: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
7. ábra: „Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás el
Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
1.1. Helyi gazdasági
infrastruktúra
fejlesztése
1.2. Társadalmi és
környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesz
tést és a munkaerő mobilitás
ösztönzését szolgáló
közlekedésfejlesztés
1,000 1,500 1,500
0,000 0,000 0,000
0,000 0,000 0,000
8,018 3,966 2,547
Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítéséreintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)
Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére” prioritás intézkedéseinek
40
gazdaságfejlesz
munkaerő mobilitás
ösztönzését
közlekedésfejle
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség
javítása családbarát,
munkába állást segítő
intézmények, közszolgáltat
ások fejlesztésével
0,000
0,000
0,000
4,880
ősegítésére” prioritás (Mrd Ft)
prioritás intézkedéseinek
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
41
felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%) Forráskeret felhasználási módok közül földrajzi célterületként a Homokhátság és a szabad vállalkozási zóna területek kerültek kiemelésre. Bács-Kiskun megyében a tanyás térség általánosan jellemző, azonban a Homokhátság területén a tanyák sokkal intenzívebben vannak jelen. A Homokhátságon zajló gazdasági folyamatok átalakulásából látható, hogy az éghajlatváltozás miatt a magas kertészeti kultúrával rendelkező térségek az ipar és mezőgazdasági termékfeldolgozás irányában mozdult. A Homokhátság földrajzi kiemelésével ezen folyamatokat, valamint a magasabb hozzáadott értéket képviselő feldolgozást célzó beruházásokat kívánjuk támogatni. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítés mellett egyben a terület elnéptelenedéséhez vezető elvándorlás csökkentésének is eszköze. A Homokhátság gazdaságának diverzifikációjában a táji és környezeti örökség hasznosítása fontos szerepet kap. A hasznosítás elsődlegesen a turisztikai célú fejlesztéseken keresztül valósulhat meg. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés szerint a Kormány a leghátrányosabb helyzetű térségekben található településeket szabad vállalkozási zónává nyilvánítja, valamint a (3) bekezdés szerint a terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további településeket nyilváníthat szabad vállalkozási zónává. A kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet 1. § e) pontja alapján a települések társadalmi-gazdasági szempontok alapján is kedvezményezetté válhatnak. Fentiek alapján látható, hogy a szabad vállalkozási zóna és a kedvezményezett település rangsorolásánál jelentős súlyt kap a gazdaság fejlettségének és tömegének hiánya. Tekintettel a TOP gazdaságfejlesztési célú elsődleges prioritására a szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztésének növelése érdekében jelöltük meg földrajzi célterületként. Bács-Kiskun megyében a szabad vállalkozói zóna címet viselő települések a megye déli területén, a határ mentén helyezkednek el. A megyei operatív program korábbi adatgyűjtésénél a határ menti települések részéről jelentős turisztikai fejlesztések fogalmazódtak meg. A turizmus fejlesztése szintén hozzájárulhat a szabad vállalkozási zónában lévő települések gazdaságának pozitív irányban történő elmozdításához. A 1.2 intézkedésben (Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés) 200 millió forint összegben a térség turisztikai termékcsomagjainak kialakítására a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat saját pályázatot tervez benyújtani. A projekt célja a megyei turizmus koordinált fejlesztése, a turisztikai attrakciók és szolgáltatások termékcsomagjainak létrehozása, a térség turisztikai arculatának kialakítása. A turizmus fejlesztése kiemelt szerepet játszik Bács-Kiskun megye fejlesztési prioritásai és céljai között. Alapvető cél a megye turisztikai versenyképességének és vonzerejének növelése. A megye, adottságait kihasználva képes lehet a megyei, térségi turisztikai értékek tudatos megjelenítésére, komplex turisztikai programok kialakítására és egyedi turisztikai termékek létrehozására a turisztikai
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
42
marketing adta lehetőségek és eszközök maximális kihasználásával, ezért a turizmusirányításban betöltött szerepe kiemelkedően fontos. A Bács-Kiskun megyei turisztikai projekt megvalósítása elősegítheti a megyében rejlő turisztikai potenciál erősítését. Létre kell hozni Bács-Kiskun megye turisztikai vonzerőleltár-adatbázisát, melynek folyamatos frissítéséről gondoskodni kell. A megye turisztikai honlapjának felhasználó barát fejlesztése, a turisztikai célközönség számára fontos, naprakész információkkal való feltöltése a professzionális turizmusfogadás alapfeltétele. A megye egész területét lehatároló innovatív informatikai alkalmazások, élményelemeket jelentő technikai fejlesztések, applikációk, interaktív játékok bevezetése kiugrási lehetőséget jelenthet más desztinációkkal szemben. Turisztikai kereslet-kínálat elemzést, piackutatást kell végezni, hogy Bács-Kiskun megye megfelelően tudja magát definiálni, majd pozíciónálni a turizmus piacán. A turisztikai piacon való megjelenéshez szükséges a turisztikai logó, az egyedi arculat és a szlogen, hívószó megtervezése. A hosszútávú, fenntartható, versenyképes turizmus megteremtéséhez elengedhetetlen a megye turisztikai szereplőinek egymáshoz való közelebb hozása, a belső kommunikáció megteremtése, turisztikai célú együttműködések létrehozása, melyet elsősorban workshop-ok, műhelymunkák, rendezvények, konferenciák, study-tour-ok szervezésével sikerülhet előmozdítani. A turisztikai együttműködések kiszélesítése történhet különböző programok, látnivalók, kikapcsolódási lehetőségek összekapcsolásával, csomagokba foglalásával és kiajánlásával. A termékcsomagok a kulturális és örökségi helyszínek, a rendezvények, az ökoturisztikai valamint az aktív turizmushoz (kerékpáros, természetes fürdőhelyek, viziturizmus, horgászturizmus) kapcsolódóan jönnek létre. A megyén belüli turisztikai helyszíneket összekötő, egy tematikára épülő turisztikai élményutak kerülnek kialakításra és fejlesztésre. A tematikus utak egyes helyszínein található vonzerőkhöz kapcsolódóan a szükséges infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, a turistafogadás feltételeinek megfelelő minőségben való rendelkezésre állása kialakításra kerül. A tematikus útvonalak bemutatására táblarendszerek kerülnek kihelyezésre, kiadványok, könyvek, applikációk segítik a turisták útbaigazítását az adott területen. A megyére jellemző vonzerők, szolgáltatások, rendezvények vizsgálata, értékelése alapján, néhány sajátos turisztikai termék kifejlesztése, a megfelelő partnerek bevonásával „vezető termék” létrehozása lenne a cél. A keresleti trendeket figyelembe véve egyedi, innovatív termékfejlesztés, ezek intenzív promóciós tevékenységgel, infokommunikációs eszközökkel hazai, majd a nemzetközi piacra történő bevezetése szükséges. A keresleti trendeknek megfelelő unikális, táji (természeti, kultur) értékre épülő turisztikai termékek kialakítása valósul meg. A megyei termékmárkázás, a megyéhez köthető turisztikai vonzerők, szolgáltatások, rendezvények megjelölése, megkülönböztetése, megye védjegy kialakítása biztosítja a sikeres piacra jutást.
4.2.2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés A forráskeret felhasználási módok közül a klasszikus pályázatási rendszert választotta a megye, mert a tervezési fázisban nem merültek fel olyan körülmények, mely során bármely potenciális pályázó vagy pályázati területet ki kellett volna emelni. Hasonlóan a fejlesztési célok szűkítése sem volt indokolt.
Bács-Kiskun
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejle
Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)
Forráskeret felhasználási módok
Megyei Önkormányzat saját
Kedvezményezetti csoport
Minden megyén belüli jogosult számára igényelhet
2. táblázat: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti
8. ábra: „Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási
Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
2.1. Gazdaságélénkítnépességmegtartó településfejlesztés
Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)
11,699
Megyei Önkormányzat saját projekt
0,000
Földrajzi célterület 0,000
Fejlesztési cél 0,000
Kedvezményezetti csoport 0,000
Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető
11,699
„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)
„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)
43
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
11,699
0,000
0,000
0,000
0,000
11,699
„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek
„Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés” prioritás intézkedéseinek felhasználási
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
44
4.2.3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A prioritáson belüli intézkedésekre a megyében nagy érdeklődés mutatkozott a területfejlesztési tervezés során, kiemelkedően az energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedésekre. Ezért földrajzi korlátozásokat nem szerettünk volna bevezetni a forráselosztásnál. A TOP határozottan kimondja, hogy milyen tulajdonviszonyok között lehet igénybe venni majd a támogatást, ez egyben megfelelően fókuszálja a potenciális kedvezményezett kört is. A Bács-Kiskun Megyei ITP forrásallokációjának tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy azokat a területeket emeljük ki, melyek felzárkóztatása pótlólagos forrást igényel. Így esett a választás több prioritásnál is a szabad vállalkozói zónákra, illetve a Homokhátságra. Jelen prioritás esetében azonban ennek a kiemelésnek nincs létjogosultsága, hiszen az üvegház hatású gázok kibocsátásában elért csökkenés nem lokális szinten fejti ki hatását, globális szinten tesz hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a
városi területeken
3.1. Fenntartható
települési közlekedés-
fejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás
arányának növelése
Prioritáson belüli intézkedésenkénti forrásmegosztás (Mrd Ft)
4,894 10,954
Forráskeret felhasználási
módok
Megyei Önkormányzat saját
projekt 0,000 0,108
Földrajzi célterület 0,000 0,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000
Kedvezményezetti csoport
0,000 0,000
Minden megyén belüli jogosult
számára igényelhető 4,894 10,846
3. táblázat: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken”
prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
45
A másik két kiemelt forrás-felhasználási mód ellen szóló érv, hogy a 3. prioritás esetében a forrásfelhasználás hatékonysága, vagyis a minél nagyobb CO2-kibocsátás csökkenés elérése a rendelkezésre álló forrásokból csak a megfontolt projektszintű tervezéssel, az egyedi projektek gondos előkészítésével, összehangolásával, az egymásra hatások maximális figyelembevételével biztosítható, kedvezményezettől és fejlesztési céltól függetlenül. A 3.2. intézkedés (Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése) keretében energetikai korszerűsítésre és SEAP, valamint SECAP elkészítésére pályázik összesen 108 millió forint értékben. A támogatásból a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat egyrészt a tulajdonában lévő 575 m2-es ingatlan közigazgatási funkciót szolgáló hivatali intézmény energetikai korszerűsítését kívánja megvalósítani. (A TOP-3.2.1-15 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése konstrukció keretében került benyújtásra a Bajai Nemzetiségi Központ épületének energetikai felújítását célzó pályázat.) A tervezett fejlesztés magába foglalja a Nemzetiségi Központ épületének homlokzati és födémszigetelését, a külső nyílászárók cseréjét, az épület teljes akadálymentesítését, és a jelenlegi elavult fűtési rendszer korszerűsítését. Az épület utca felőli homlokzata (keleti oldal) helyi védettség alá esik, ezért a helyi szabályozási terv alapján került kidolgozásra a felújítás módszere; fa nyílászárók kerülnek beépítésre, valamint az utcai (keleti) homlokzaton hőszigetelés helyett 3 rétegű speciális hőszigetelő festés lett tervezve. A beruházás tervezett összköltsége: bruttó 68 millió Ft. A 3.2. intézkedés keretében megvalósítandó másik projekt során a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kunadacs Község Önkormányzata, Szentkirály Községi Önkormányzat és Bátya Község Önkormányzata települési SEAP-ok és megyei SECAP elkészítését tervezi. A dokumentumok elkészítése során felmérésre kerülnek a települési energiahatékonysági lehetőségek és a megújuló energia potenciál. A felmérés alapot szolgáltat a jövőbeni energetikai beruházásoknak és megkönnyíti az önkormányzati döntéseket, emellett hozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentési célok eléréséhez. A kidolgozásra kerülő SEAP/SECAP által a projektben résztvevők számára lehetővé válik, hogy részletesen feltérképezzék saját intézményeik, tömegközlekedésük, a településen működő vállalkozások, illetve a lakosság energia gazdálkodását és a különböző energia megtakarítási lehetőségeket. A dokumentumok segítik azon energetikai projekteket előkészítését és megvalósítását, melyek a fenntarthatóságot, a racionális energiagazdálkodást szolgálják. Stratégiák mellett meghatározásra kerülnek a kritikus beavatkozási pontok, és feltárásra kerülnek az újszerű megoldások a jó gyakorlatok figyelembe vételével. A projekt tervezett összköltsége: bruttó 40 millió Ft.
Bács-Kiskun
9. ábra: „Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
4.2.4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttmerősítése
A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bácsigényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetföldrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azokindokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhetforrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. szolgáltatásokat illetően a megyén belül nincs korreláció a hátelepülés kategória valamint a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön kategorizálhatók, földrajzi célte
A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendpályázatban végezhető tevékenységek fogják a automatikusan elvégezni.
Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
„Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttm
A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztését Bács-Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetföldrajzi területhez. A TOP a fejlesztési célokat jól lehatárolja, így azok szűindokoltnak. A minden kedvezményezett számára elérhető pályázati rendszer az rugalmas forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket.
ően a megyén belül nincs korreláció a hátrányos helyzeta szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési
igény a megyében szórtan jelenik, az érintett települések külön földrajzi területként nem rizálhatók, földrajzi célterületként nem különíthetők el.
A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő tevékenységek fogják a potenciális kedvezményezettek
46
„Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)
A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés
Kiskun megye nagyon sok településén igényként fogalmazták meg. Ezek olyan önkormányzati feladatok, melyek nem köthetők
szűkítését nem tartjuk pályázati rendszer az rugalmas
forrás felhasználási mód, mely biztosíthatja a hatékony fejlesztéseket. A közösségi trányos helyzetű térség, illetve
a szolgáltatás ellátottság között. A szolgáltatások iránti fejlesztési földrajzi területként nem
A leromlott városi területek rehabilitációjánál az akcióterület lehatárolása és a leendő potenciális kedvezményezettek szűkítést
Bács-Kiskun
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés erősítése
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft)
Forráskeret felhasználási
módok
Megyei Önkormányzat saját projekt
Földrajzi célterület
Fejlesztési cél
Kedvezményezetti csoport
Minden megyén belüli jogosult
számára igényelhető
4. táblázat: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttmintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
10. ábra: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttmintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
lgáltatások fejlesztése és a űködés
4.1. Egészségügyi alapellátás
infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások
infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
forrásmegosztás (Mrd Ft) 1,794 1,429
Önkormányzat saját projekt
0,000 0,000
Földrajzi célterület
0,000 0,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000
Kedvezményezetti 0,000 0,000
Minden megyén belüli jogosult
igényelhető
1,794 1,429
helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés er
intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erőintézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
47
4.2. A szociális alapszolgáltatások
infrastruktúrájának vítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
1,834
0,000
0,000
0,000
0,000
1,834
űködés erősítése” prioritás
űködés erősítése” prioritás
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
48
4.2.5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,
foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó
megyei és helyi foglalkoztatási
együttműködések (paktumok)
5.2. A társadalmi
együttműködés erősítését
szolgáló helyi szintű komplex
programok
5.3. Helyi közösségi
programok megvalósítása
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft) 5,157 0,683 1,171
Forráskeret felhasználási
módok
Megyei Önkormányzat saját projekt
0 0,000 0,000
Földrajzi célterület
1,000 0,000 0,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000
Kedvezményezetti csoport
2,500 0,000 0,000
Minden, megyén belüli jogosult
számára igényelhető
1,657 0,683 1,171
5. táblázat: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés” prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (Mrd Ft)
Bács-Kiskun
11. ábra: „Megyei és helyi emberi erőprioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása
A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elfejezetben feltártuk, a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhinfrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévfellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erfejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesföldrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatásegyüttműködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek. A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedmely stratégia kidolgozását a megyei szintmegvalósítani. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtottmegye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttmforint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. legjobb gyakorlatként számon tartott megállapodások (paktumok) a lehetlétrejött többszereplős együttműfellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatásmegteremtette azt a platformot, amelyelegjobban ismerő szereplői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil szféra képviselői egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös mederbe terelhetik és multiplfellendítése érdekében. A Bács
0,000
1,000
2,000
3,000
4,000
5,000
6,000
5.1. Foglalkoztatás-
növelést célzó megyei
és helyi foglalkoztatási
együttműködések
(paktumok)
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
„Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttm
prioritás intézkedéseinek felhasználási mód szerinti forrásmegoszlása (%)
A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elő
a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhinfrastrukturális elemek létrehozásában, vagy a meglévő eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erfejlesztése is, ezért tartjuk szükségesnek, hogy a gazdaságfejlesztés tekintetében kiemelt földrajzi célterületek az 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási
ködések (paktumok) intézkedés mentén is kiemelést nyerjenek.
A földrajzi célterületek tekintetében a gazdaságfejlesztésre egyedi stratégiát kell alkalmazni, mely stratégia kidolgozását a megyei szintű együttműködés keretében tervezzük
Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási ködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet a
megye gazdasági és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében. A BácsÖnkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási együttműködés) keretében 2,5 milliárd forint összegben nyújtott be támogatási kérelmet. Az Európai Unióban már évtizedek óta legjobb gyakorlatként számon tartott területi foglalkoztatási-
(paktumok) a lehető leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten ős együttműködések. Ezek elsődleges célja az adott térség gazdaságának
fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. Magyarországon a foglalkoztatás-gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása megteremtette azt a platformot, amelyen a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat
ői, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil i egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös
mederbe terelhetik és multiplikálhatják erőfeszítéseiket a gazdaság és a munkaerfellendítése érdekében. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat – mint az ország legnagyobb
5.3. Helyi közösségi
programok
megvalósítása
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
Minden, megyén belüli jogosult számára
igényelhető
Kedvezményezetti csoport
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
49
ösztönzés és társadalmi együttműködés” (%)
A 4.2.1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című a Homokhátság és szabad vállalkozási zónák gazdaságfejlesztését célzó
fejlesztési prioritást a forráskeret felhasználásának tekintetében miért kívánjuk földrajzi célterületként kiemelni. A gazdaság fejlesztése azonban nem merülhet ki a hiányzó
eszközök fejlesztésében. A gazdaság fellendüléséhez és a gazdaság fejlesztésének sikeréhez szükséges a humán erőforrás
ztés tekintetében kiemelt növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási
i stratégiát kell alkalmazni, ködés keretében tervezzük
Kiskun Megyei Önkormányzat az 5.1. intézkedés (foglalkoztatási be támogatási kérelmet a
A Bács-Kiskun Megyei ködés) keretében 2,5 milliárd
z Európai Unióban már évtizedek óta -gazdaságfejlesztési
leghatékonyabb eredményeket biztosító, helyi szinten dleges célja az adott térség gazdaságának
fellendítése, foglalkoztatási szintjének növelése és a lakosság életszínvonalának növelése. gazdaságfejlesztési kezdeményezések létrehozása
n a gazdasági élet helyi, a térségi viszonyokat i, az állam, az önkormányzat, a vállalkozások, valamint a civil
i egyeztethetik, összhangba hozhatják stratégiai céljaikat, ezáltal közös feszítéseiket a gazdaság és a munkaerő-piac
mint az ország legnagyobb
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
Minden, megyén belüli jogosult számára
Kedvezményezetti csoport
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
50
megyéjének terület- és településfejlesztési irányítója és szervezője – a térség 118 települési önkormányzatának aktív közreműködésével fogalmazta meg Integrált Területi Programját (ITP). A Program tartalmazza azokat, a megye szempontjából releváns beavatkozási területeket és intézkedéseket mely, a megye gazdaságának élénkítéséhez, a foglalkoztatási szint növeléséhez, a hátrányos helyzetű települések népességének megtartásához, a vállalkozásbarát környezet kialakításához és fenntartásához, az életminőség és a társadalmi összetartozás erősítéséhez szükséges. A TOP-5.1.1 felhívás konzorciumi formában lehetővé teszi, hogy a megyei foglalkoztatási- és gazdaságfejlesztési stratégia mentén képzési és foglalkoztatási programjainkat megvalósíthassuk. A projekt feladatai közé azok a tevékenység kerülnek, melyek munkaerő-piacunk bővítéséhez, célcsoportjaink képzéséhez, elhelyezkedéséhez és a szereplők együttműködésének erősítéséhez szükségesek.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
51
5. Az ITP indikátorvállalásai
5.1. A megye indikátorvállalásai
TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP
Célértéke (2018)
Forrásarányos célérték (2018)
A megye által
vállalt célérték (2018)
TOP Célértéke
(2023)
Forrásarányos célérték (2023)
A megye által vállalt
célérték (2023)
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a
foglalkoztatás elősegítésére
A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és
ipari parkok területe ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28
A felújított vagy korszerűsített utak teljes
hossza km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00
Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését
biztosító férőhelyek száma db 2500 198 198 12500 990 990
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
Városi területeken létrehozott vagy
helyreállított nyitott terek m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00
3. Alacsony széndioxid kibocsátású
gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
Kialakított kerékpárforgalmi
létesítmények hossza km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60
Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése
tonna CO2 egyenérték
37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
52
TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége TOP
Célértéke (2018)
Forrásarányos célérték (2018)
A megye által
vállalt célérték (2018)
TOP Célértéke
(2023)
Forrásarányos célérték (2023)
A megye által vállalt
célérték (2023)
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés
erősítése
Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne:
háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi,
védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti
ellátás, iskola-egészségügyi ellátás)
száma
db 185 16 29 925 78 78
Helyreállított lakóegységek városi
területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92
5. Megyei és helyi emberi erőforrás
fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi
együttműködés
A foglalkoztatási paktumok keretében
munkaerőpiaci programokban résztvevők
száma
fő 8580 668 708 42900 3339 3339
Helyi társadalmi akciókban résztvevők
száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
53
5.2. Az indikátorvállalások indoklása Az indikátorvállalásokat a járási területfejlesztési munkacsoportok segítségével elvégzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezt a felmérést a területfejlesztési programozás során készítettük a partnerségi tervünknek megfelelően. A TOP EU általi elfogadását követően a felmérésünket frissítettük, mert a különböző támogatható területek változtak időközben. A potenciális pályázói kör azonosításakor figyelembe vettük a járásközpontoknál készülő városfejlesztési stratégiákat, valamint a demográfiai előrejelzéseket (pl. óvodai, bölcsődei kapacitások bővítése). Indikátorvállalásainkat befolyásolták a korábbi pályázati tapasztalatok is (pl. energetika, utak, kerékpárutak költségei, vállalkozók által igényelt telephelynagyságok az iparterületeknél, stb.). A TOP jelenleg az eredményességi indikátorok tesz vállalást, melyek a megyei keret forrásaival arányos. Az eredményességi, de a többi indikátor esetében is nagy jelentősége van a leendő pályázati kiírásnak és a TOP keretekhez kapcsolódó intézményrendszernek. A jól kialakított és működtetett pályázati, projektmenedzsment és monitoring rendszer lehet a garancia a hatékony működtetésre.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
54
6. Az ITP ütemezése Az ütemezés tervezésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe:
• A kötelezettségvállalás várható időpontját, azaz a támogatói döntés várható idejét terveztük az adott időszakra.
• Egy intézkedésnél maximum évi egy felhívással terveztünk.
• A felhívások időbeli megoszlását úgy alakítottuk ki, hogy a potenciális pályázókat egyenletesen terhelje, ne legyenek pályázati csúcsidőszakok.
• Feltételeztük, hogy a projektek előkészítését is támogató intézményrendszer a pályázati kiírások idejére kiépítésre kerül és megfelelő ütemezéssel segíteni tudja a potenciális pályázókat.
• 2020-ig a teljes program megvalósulásával számolunk, ami feltételezi, hogy az utolsó kötelezettségvállalások is megtörténnek legkésőbb 2017-ben.
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
55
2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023
Prioritás Intézkedések intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né
1 fé 2.fé
1 fé 2.fé
1 fé 2.fé Össz
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése
a foglalkoztatás elősegítésére
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 9,018 2,028 6,99
9,018
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
5,666 3,026 2,64
5,666
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 4,047
4,047
4,047
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 4,880
3,304 1,576
4,88
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
11,699
9,394 2,305
11,699
3. Alacsony széndioxid kibocsátású
gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 4,894
1,394 3,5 4,894
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 10,954
5,1 5,854
10,954
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés
erősítése
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1,794
0,978 0,816 1,794
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 1,429
0,935 0,494
1,429
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
1,834 1,834
1,834
5. Megyei és helyi emberi erőforrás
fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi
együttműködés
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5,157
2,5 2,657
5,157
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 0,683
0,683
0,683
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
56
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
1,171 1,171
1,171
63,226 0 0 0 0 0 0 23,995 11,228 1,171 18,673 8,159 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63,226
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0
57
7. Mellékletek
• ITP számítások excel táblái (forrásallokáció, támogatási konstrukciók, indikátorok, ütemezések)
Megye neve:
Megyei ITP neve:
A megye
forráskeretét az
1702/2014. (XII. 3.)
Kormányhatározat
alapján, 2
tizedesjegyig kérjük
megadni!
Megye forráskerete
(Mrd Ft):63,23
Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata
TOP prioritások 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztéseTelepülési önkormányzatok üzleti környezet fejlesztési elképzelései nem haladták
meg a forrásarányos kalkulációt, ezért kértük a különbözet átcsoportosítását.
TOP prioritások intézkedései 1.1. Helyi gazdasági
infrastruktúra fejlesztése
1.2. Társadalmi és környezeti
szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
1.4. A foglalkoztatás segítése és az
életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények,
közszolgáltatások fejlesztésével
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
3.1. Fenntartható települési
közlekedésfejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán
ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
4.1. Egészségügyi alapellátás
infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának
bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó
megyei és helyi foglalkoztatási
együttműködések (paktumok)
5.2. A társadalmi együttműködés
erősítését szolgáló helyi szintű
komplex programok
5.3. Helyi közösségi programok
megvalósítása
Ellenőrzés 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Ezen intézkedés segíti a települési önkormányzatok turisztikai célú kerékpárhálózat
fejlesztéseit. Megyei kerékpárhálózat komplex és átfogó fejlesztéséhez forrás
átcsoportosítást kértünk.
Forrást biztosító Strukturális
Alap megnevezéseERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló
közlekedésfejlesztés-
TOP prioritások közötti
forrásmegosztás (Mrd Ft) 147,785 798,68
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát,
munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével-
A megye forráskeretének
megoszlása TOP prioritások
között (Mrd Ft) 11,699 63,23
2. Vállalkozásbarát,
népességmegtartó
településfejlesztés
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés -
Az egyes TOP prioritásokon
belüli intézkedések közötti
forrásmegoszlás (Mrd Ft) 114,354 71,328 51,126 61,642 147,785 75,276 125,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14,798 798,68
3. Alacsony széndioxid
kibocsátású gazdaságra
való áttérés kiemelten a
városi területeken
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztésEzen intézkedés keretében megvalósítható fejlesztések kevesebb forrásból is
megvalósíthatónak tűnnek, ezért kértük a forrás egy részének átcsoportosítását.
A megye TOP forráskeretének
megosztása prioritásonként és
intézkedésenként a TOP belső
arányok szerint (Mrd Ft)
9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,233.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-
felhasználás arányának növelése
A települési önkormányzatok az önkormányzati feladatainak ellátása érdekében
inzézményeket üzemeltetnek. Az épületek energetikai korszerűsítése szinte azonnali
hatással van az önkormányzatok költségvetésére, ezért ezen intézkedés kiemelt az
önkormányzatok körében.
Az egyes TOP prioritások
közötti saját igényeken alapuló
forrásmegoszlás
(Mrd Ft)
11,699 63,23
4. A helyi közösségi
szolgáltatások
fejlesztése és a
társadalmi
együttműködés
erősítése
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Az egészségügyi alapellátás önkormányzati feladatként jelentkezik. A
népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú ellátás, ezért
lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.
A forrásokat 3
tizedesjegyig kérjük
megadni!
Az egyes TOP prioritásokon
belül az intézkedések közötti
saját igényeken alapuló
forrásmegoszlás
(Mrd Ft)
9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171 63,23 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
A szociális alapszolgáltatások önkormányzati feladatként jelentkezik. A
népességmegtartás egyik kiemelt eleme az elérhető és magas színvonalú szolgáltatás,
ezért lehetőség szerint forrásátcsoportosítást kértünk.
2015-ben meghirdetett
források
(Mrd Ft)2,028 3,026 4,047 3,304 9,394 1,394 5,100 0,978 0,935 1,834 2,500 0,683 0,000 35,223 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja -
2016-ban meghirdetésre kerülő
források
(Mrd Ft)6,990 2,640 0,000 1,576 2,305 3,500 5,854 0,816 0,494 0,000 2,657 0,000 1,171 28,003
5. Megyei és helyi
emberi erőforrás
fejlesztések,
foglalkoztatás ösztönzés
és társadalmi
együttműködés
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási
együttműködések (paktumok)
Tekintettel arra, hogy az üzleti környezet fejlesztésére alacsonyabb igény
mutatkozott, mint amit az arányosított forrásallokáció előirányozott, indokolt volt
ezen intézkedés forrásainak arányos csökkentése.
2017-ben meghirdetésre kerülő
források
(Mrd Ft)0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
programok -
9,018 Ft 5,666 Ft 4,047 Ft 4,880 Ft 11,699 Ft 4,894 Ft 10,954 Ft 1,794 Ft 1,429 Ft 1,834 Ft 5,157 Ft 0,683 Ft 1,171 Ft 63,226 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása -
0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0,000 Ft 0
TOP prioritások intézkedései
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra
fejlesztése
1.2. Társadalmi és környezeti
szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
1.4. A foglalkoztatás segítése és az
életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények,
közszolgáltatások fejlesztésével
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
3.1. Fenntartható települési
közlekedésfejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságán
ak és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése
4.1. Egészségügyi alapellátás
infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának
bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó
megyei és helyi foglalkoztatási
együttműködések (paktumok)
5.2. A társadalmi együttműködés
erősítését szolgáló helyi szintű
komplex programok
5.3. Helyi közösségi programok
megvalósítása
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a
foglalkoztatás elősegítésére
23,611
FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi
területeken
Ellenőrzés
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a fogla lkoztatás el ősegítésére
200,986
15,91023,626
1. Térségi gazdasági
környezet fejlesztése a
foglalkoztatás
elősegítésére
Bács-Kiskun megye
298,450 61,769
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi
Programja
4,890 7,100
89,691
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése é s a társadalmi együttm űködés er ősítése
5. Megyei és helyi emberi er őforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi
együttm űködés
A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)
23,611 15,848 5,057 7,011
A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása
prioritásonként (Mrd Ft)
1. oldal, összesen: 1
TOP szerint 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
11,699
Saját igények szerint 9,018 5,666 4,047 4,880 11,699 4,894 10,954 1,794 1,429 1,834 5,157 0,683 1,171
3. Alacsony széndioxid kibocsátású
gazdaságra való áttérés kiemelten a városi
területeken
15,848
4. A helyi közösségi szolgáltatások
fejlesztése és a társadalmi
együttműködés erősítése
5,057
5. Megyei és helyi emberi erőforrás
fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és
társadalmi együttműködés
7,011
0,000
2,000
4,000
6,000
8,000
10,000
12,000
A területi szereplő forrásának megoszlása a TOP belső arányok, valamint a saját igények alapján (Mrd Ft)
TOP szerint
Saját igények szerint
37%
19%
25%
8%
11%
A területi szereplő forrásának saját igényeken alapuló megoszlása prioritásonként (Mrd Ft)
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás
elősegítésére
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés
kiemelten a városi területeken
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés erősítése
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések,
foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
1. oldal, összesen: 1
Megye neve:
Megyei ITP neve:
Megye forráskerete
(Mrd Ft):63,23
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból
fenntartható turizmusfejlesztés
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása
családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások
Ellenőrzés
FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 2.
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a
foglalkoztatás elősegítésére10,000
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft)
turizmusfejlesztés közlekedésfejlesztés közszolgáltatások fejlesztésével
9,018 5,666 4,047 4,880 23,611
Megyei Önkormányzat
saját projekt0,000 0,200 0,000 0,000 0,200
Földrajzi célterület 1,000 1,500 1,500 0,000 4,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
Kedvezményezetti
csoport0,000 0,000 0,000 0,000 0,000
Minden megyén belüli
jogosult számára
igényelhető
8,018 3,966 2,547 4,880 19,411
Ellenőrzés: 9,018 5,666 4,047 4,880 23,611
1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft)
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
Intézkedés kódszáma
Forráskeret felhasználási
módok 0,000
1,000
2,000
3,000
4,000
5,000
6,000
7,000
8,000
9,000
1.1. Helyi gazdasági
infrastruktúra
fejlesztése
1.2. Társadalmi és
környezeti
szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
1.3. A
gazdaságfejlesztést
és a munkaerő mobilitás
ösztönzését szolgáló
közlekedésfejlesztés
1.4. A foglalkoztatás
segítése és az
életminőség javítása családbarát,
munkába állást
segítő intézmények,
közszolgáltatások
fejlesztésével
Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető
Kedvezményezetti csoport
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
1.1. 1.2. 1.3. 1.4.
A megye területi fejlettsége
jelentős különbségeket
mutat településenként,
járásonként is. E fejlettség
kiegyenlítése érdekében 1
milliárd forintot kívánunk a
szabad vállalkoási zóna ás a
homokhátság
településeinek biztosítani.
A forrás maradék része
mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A Bács-Kiskun Megyei
Önkormányzat a térség
turisztikai
termékcsomagjainak
kialakítására 200 millió
forint összegű saját
fejlesztést tervez. A
forrásokból 1,5 milliárd
forintot a Homokhátság és
a szabad vállalkozási zónák
célterületen kívánja
hasznosítani. A forrás
maradék része mindenki
számára igényelhető, aki a
TOP jogosultsági
feltételeknek eleget tesz.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forráskeret felhasználási módok részletezése
Intézkedés kódszáma
1. oldal, összesen: 8
2. oldal, összesen: 82. oldal, összesen: 8
Bács-Kiskun megye
esetében két kiemelt
fejlesztési célterület létezik,
melyek a megye
területfejlesztési
programjában is
megtalálhatók. Az egyik a
Homokhátság, a másik a
27/2013. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti szabad
vállalkozói zónába tartozó
települések. A
forrásfelhasználási módok a
megye települései közötti
A megyében nem létezik
térségi TDM szervezet, aki a
szolgáltatásokat és az
attrakciókat hálózatba,
csomagba szervezné. A
BKMÖ 100%-os nonprofit
cége vállalta fel azt a
hiánypótló feladatot,
melynek során egységes
turisztikai arculatot alakít ki a
térségnek, az egyes
vonzerőket rendszerbe
szervezi, ez
együttműködések körét
szélesíti. Bács-Kiskun megye
esetében két kiemelt
fejlesztési célterület létezik,
melyek a megye
területfejlesztési
programjában is
megtalálhatók. Az egyik a
Homokhátság, a másik a
27/2013. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti szabad
vállalkozói zónába tartozó
települések. A
forrásfelhasználási módok a
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
Kérjük, a fenti táblával összhangban
sorolja fel a konkrét
célterületet/célt/kedvezményezetti
csoportot és választását indokolja
is!
A forráskeret felhasználási módok indoklása
3. oldal, összesen: 8
megye települései közötti
egyenlőtlenségek
csökkentését szolgálják.
forrásfelhasználási módok a
megye települései közötti
egyenlőtlenségek
csökkentését szolgálják.
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés
11,699
Megyei Önkormányzat
saját projekt0,000
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfej lesztés
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft)
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
8,000
10,000
12,000
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető
Kedvezményezetti csoport
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület 0,000
Fejlesztési cél 0,000
Kedvezményezetti
csoport0,000
Minden megyén belüli
jogosult számára
igényelhető
11,699
Elenőrzés 11,699
2.1.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forráskeret felhasználási módok részletezése
Kérjük, a fenti táblával összhangban
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
Intézkedés kódszáma
Forráskeret felhasználási
módok
0,000
2,000
4,000
6,000
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó
településfejlesztés
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
eleget tesz.
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
3.1. Fenntartható települési közlekedés-fejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának
növelése
Ellenőrzés
A forráskeret felhasználási módok indoklása
Kérjük, a fenti táblával összhangban
sorolja fel a konkrét
célterületet/célt/kedvezményezetti
csoportot és választását indokolja
is!
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
3. oldal, összesen: 8
4. oldal, összesen: 84. oldal, összesen: 8
4,894 10,954 15,848
Megyei Önkormányzat
saját projekt0,000 0,104 0,104
Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000
Kedvezményezetti
csoport0,000 0,000 0,000
Minden megyén belüli
jogosult számára
igényelhető
4,894 10,850 15,744
Ellenőrzés: 4,894 10,954 15,848
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft)
Forráskeret felhasználási
módok
0,000
2,000
4,000
6,000
8,000
10,000
12,000
3.1. Fenntartható települési
közlekedés-fejlesztés
3.2. Önkormányzatok
energiahatékonyságának és a
megújuló energia-felhasználás arányának növelése
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető
Kedvezményezetti csoport
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
Ellenőrzés: 4,894 10,954 15,848
3.1. 3.2.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
A Bács-Kiskun Megyei
Önkormányzat 1/1
tulajdonában lévő 575 nm-
es ingatlan közigazgatási
funkciót szolgáló hivatali
intézmény energetikai
korszerűsítését kívánja
megvalósítani, illetve
konzorciumvezetőként
települési SEAP-ok és
megyei SECAP elkészítését
tervezi. A BKMÖ
projektjeire elkülönített
forrás 104 millió forint. A
forrás maradék része
mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
Kérjük, a fenti táblával összhangban
sorolja fel a konkrét
célterületet/célt/kedvezményezetti
csoportot és választását indokolja
is!
Intézkedés kódszáma
A forráskeret felhasználási módok részletezése
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
Az ingatlan
tulajdonosaként
kizárólagos jogosult az
önkormányzat. A
SEAP/SECAP pályázatok
keretében
konzorciumvezetőként
kizárólagos pályázó lehet a
megyei önkormányzat.
4.1. Egészségügyi alapellátás
infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának
bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
Ellenőrzés
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
A forráskeret felhasználási módok indoklása
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttm űködés er ősítése
2,000
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
1,794 1,429 1,834 5,057
Megyei Önkormányzat
saját projekt0,000 0,000 0,000 0,000
Földrajzi célterület 0,000 0,000 0,000 0,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000
Kedvezményezetti
csoport0,000 0,000 0,000 0,000
Minden megyén belüli
jogosult számára
igényelhető
1,794 1,429 1,834 5,057
Ellenőrzés: 1,794 1,429 1,834 5,057
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft)
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
Forráskeret felhasználási
módok
0,000
0,200
0,400
0,600
0,800
1,000
1,200
1,400
1,600
1,800
2,000
4.1. Egészségügyi
alapellátás
infrastrukturális fejlesztése
4.2. A szociális
alapszolgáltatások
infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
4.3. Leromlott városi
területek
rehabilitációja
Minden megyén belüli jogosult számára igényelhető
Kedvezményezetti csoport
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
5. oldal, összesen: 8
6. oldal, összesen: 86. oldal, összesen: 8
4.1. 4.2. 4.3.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
A területi
egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél,
célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
5.1. Foglalkoztatás-növelést
célzó megyei és helyi
foglalkoztatási
együttműködések (paktumok)
5.2. A társadalmi
együttműködés erősítését
szolgáló helyi szintű komplex
programok
5.3. Helyi közösségi programok
megvalósításaEllenőrzés
Kérjük, a fenti táblával összhangban
sorolja fel a konkrét
célterületet/célt/kedvezményezetti
csoportot és választását indokolja
is! A forráskeret felhasználási módok indoklása
Intézkedés kódszáma
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
5. Megyei és helyi emberi er őforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi
együttm űködés
A forráskeret felhasználási módok részletezése
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ftegyüttműködések (paktumok)
5,157 0,683 1,171 7,011
Megyei Önkormányzat
saját projekt0,000 0,000 0,000 0,000
Földrajzi célterület 1,000 0,000 0,000 1,000
Fejlesztési cél 0,000 0,000 0,000 0,000
Kedvezményezetti
csoport2,500 0,000 0,000 2,500
Minden, megyén belüli
jogosult számára
igényelhető
1,657 0,683 1,171 3,511
Ellenőrzés: 5,157 0,683 1,171 7,011
5.1. 5.2. 5.3.
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
Intézkedés kódszáma
Prioritáson belüli intézkedésenkénti
forrásmegosztás (Mrd Ft)
Forráskeret felhasználási
módok 0,000
1,000
2,000
3,000
4,000
5,000
6,000
5.1. Foglalkoztatás-
növelést célzó megyei és
helyi foglalkoztatási együttműködések
(paktumok)
5.2. A társadalmi
együttműködés erősítését
szolgáló helyi szintű komplex programok
5.3. Helyi közösségi
programok megvalósítása
Forráskeret felhasználási módok megoszlásának bemutatása (Mrd Ft
Minden, megyén belüli jogosult számára igényelhető
Kedvezményezetti csoport
Fejlesztési cél
Földrajzi célterület
Megyei Önkormányzat saját projekt
5.1. 5.2. 5.3.
A BKMÖ a megyei
foglalkoztatási paktum
létrehozására 2,5 milliárd
forintot különít el saját
felhasználásra. A megye
területi fejlettsége jelentős
különbségeket mutat
településenként,
járásonként is. E fejlettség
kiegyenlítése érdekében 1
milliárd forintot kívánunk a
szabad vállalkoási zóna ás a
homokhátság
településeinek biztosítani.
A forrás maradék része
mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
A forrás mindenki számára
igényelhető, aki a TOP
jogosultsági feltételeknek
eleget tesz.
Bács-Kiskun megye
esetében két kiemelt
fejlesztési célterület létezik,
Kérjük, a fenti táblával összhangban
sorolja fel a konkrét
célterületet/célt/kedvezményezetti
csoportot és választását indokolja
is!
A forráskeret felhasználási módok részletezése
Intézkedés kódszáma
fejlesztési célterület létezik,
melyek a megye
területfejlesztési
programjában is
megtalálhatók. Az egyik a
Homokhátság, a másik a
27/2013. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti szabad
vállalkozói zónába tartozó
települések. A
forrásfelhasználási módok a
megye települései közötti
egyenlőtlenségek
csökkentését szolgálják.
A területi
egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél,
célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
A területi egyenlőtlenségek
kiegyenlítése érdekében a
forrás felhasználási módját
nem kívánjuk cél, célterület,
kedvezményezett szint
megbontani.
A forráskeret felhasználási módok indoklása
7. oldal, összesen: 8
8. oldal, összesen: 88. oldal, összesen: 8
3.) Megye_ITP_4. fejezet
INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK INDIKÁTOR VÁLLALÁSOK
Megye neve: Bács-Kiskun megyeMegye neve: Bács-Kiskun megyeMegye neve:
Megyei ITP neve: Bács-Kiskun Megye Integrált
Megyei ITP neve: Bács-Kiskun Megye Integrált
Területi ProgramjaMegyei ITP neve:
Területi Programja
Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23Megye forráskerete (Mrd Ft): 63,23
Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23Saját keretösszeg (Mrd Ft): 63,23
Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd Teljes TOP keretösszeg (megyék együtt) (Mrd
Ft)798,68
Ft)798,68
Részesedés aránya: 7,92%Részesedés aránya: 7,92%
A megye által A megye által TOP prioritás Kimeneti indikátor neve Mértékegysége
TOP Célértéke Forrásarányos A megye által
vállalt célérték TOP Célértéke Forrásarányos
A megye által
vállalt célérték MegjegyzésTOP prioritás Kimeneti indikátor neve MértékegységeTOP Célértéke
(2018)
Forrásarányos
célérték (2018)vállalt célérték
TOP Célértéke
(2023)
Forrásarányos
célérték (2023)vállalt célérték Megjegyzés
(2018) célérték (2018)(2018)
(2023) célérték (2023)(2023)(2018) (2023)
A fejlesztett vagy újonnan létesített ha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28
A fejlesztett vagy újonnan létesített
iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 22,00 1373 108,28 108,28
iparterületek és ipari parkok területe1. Térségi gazdasági környezet
A felújított vagy korszerűsített utak teljes
1. Térségi gazdasági környezet
fejlesztése a foglalkoztatás A felújított vagy korszerűsített utak teljes km 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00
fejlesztése a foglalkoztatás
elősegítésére hosszakm 68 5,39 6,00 340 26,92 27,00elősegítésére
Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését
biztosító férőhelyek számadb 2500 198 198 12500 990 990
biztosító férőhelyek számadb 2500 198 198 12500 990 990
2. Vállalkozásbarát, Városi területeken létrehozott vagy
2. Vállalkozásbarát,
népességmegtartó Városi területeken létrehozott vagy
helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00népességmegtartó
településfejlesztéshelyreállított nyitott terek
m2 279000 22086,29 22500,00 1395000 110431,41 110432,00
településfejlesztés
Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények km 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60
3. Alacsony széndioxid Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények
hosszakm 240 15,61 19,00 686 44,60 44,60
3. Alacsony széndioxid
kibocsátású gazdaságra való hossza
tonna CO
kibocsátású gazdaságra való
áttérés kiemelten a városi Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése
tonna CO2
egyenérték37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00
áttérés kiemelten a városi
területekenÜvegházhatású gázok becsült éves csökkenése
egyenérték37631,877 3279,14 3279,24 376318,77 32791,32 32792,00
területeken
Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást
nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi 4. A helyi közösségi
nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi
gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és db 185 16 29 925 78 784. A helyi közösségi
szolgáltatások fejlesztése és a gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és
kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi
db 185 16 29 925 78 78szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi
ellátás) számatársadalmi együttműködés
ellátás) számatársadalmi együttműködés
erősítése
Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92
erősítése
Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 20 1160 92 92
A foglalkoztatási paktumok keretében A foglalkoztatási paktumok keretében
munkaerőpiaci programokban résztvevők fő 8580 668 708 42900 3339 3339munkaerőpiaci programokban résztvevők
száma
fő 8580 668 708 42900 3339 3339
5. Megyei és helyi emberi száma
5. Megyei és helyi emberi
erőforrás fejlesztések, erőforrás fejlesztések,
foglalkoztatás-ösztönzés és foglalkoztatás-ösztönzés és
társadalmi együttműködés
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525
társadalmi együttműködés
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 26600 2105 2105 133000 10525 10525
1. oldal, összesen: 4
3.) Megye_ITP_4. fejezet
Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek Az alábbi tábla tájékoztató jelleggel készült. Célja, hogy a területi szereplők igényeinek megfelelő forrásallokáció vonatkozásában ismertesse a TOP indikátor célértékeinek
forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!forrásarányos alakulását. A tábla nem része a területi szereplő ITP-jének!
Arány a megye Arány a megye
intézkedé-intézkedé-
senkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke TOP forrás-
Forrásarányos Kimeneti indikátor neve Mértékegysége
senkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke TOP forrás-
arányos Forrásarányos
TOP
Kimeneti indikátor neve Mértékegységeválasztott (2018) célérték (2018) (2023)
arányos
indkátorértékek célérték (2023)
TOP
prioritás/egyedi célkitűzés
választott
forráskeretei
(2018) célérték (2018) (2023)indkátorértékek
célérték (2023)
prioritás/egyedi célkitűzésforráskeretei
alapján alapján
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 8189 649 646Támogatásban részesülő vállalkozások száma db 8189 649 646
Vissza nem térítendő támogatásban részesülő Vissza nem térítendő támogatásban részesülő db 189 15 15
vállalkozások számadb 189 15 15
vállalkozások száma
A nem pénzügyi támogatásban részesülő db 8000 634 6311.A 7,89%
vállalkozások számadb 8000 634 6311.A 7,89%
vállalkozások száma
A fejlesztett vagy újonnan létesített A fejlesztett vagy újonnan létesített
iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 1373 108,69 108,28
iparterületek és ipari parkok területeha 275 21,69 1373 108,69 108,28
A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 504 39,90 39,75
A természeti és a kulturális örökségnek, illetve A természeti és a kulturális örökségnek, illetve
látványosságnak minősülő támogatott 1.B
látványosságnak minősülő támogatott
helyszíneken tett látogatások várható látogatás/év 7,94% 1116000 88345 886511.B
helyszíneken tett látogatások várható látogatás/év 7,94% 1116000 88345 88651
számának növekedéseszámának növekedése
1.CA felújított vagy korszerűsített utak teljes
km 7,92% 68 5,39 340 26,92 26,921.CA felújított vagy korszerűsített utak teljes
hosszakm 7,92% 68 5,39 340 26,92 26,92
hossza
Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését db 2500 198 12500 990 990
Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését
biztosító férőhelyek számadb 2500 198 12500 990 990
biztosító férőhelyek száma
Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek
elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 11000 871 871
elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 11000 871 871
Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek 1.D 7,92%
Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek
elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 2000 159 159
1.D 7,92%
elhelyezését biztosító férőhelyek számadb 2000 159 159
Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését
biztosító férőhelyek számadb 14750 1168 1168
biztosító férőhelyek számadb 14750 1168 1168
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
Városi területeken létrehozott vagy Városi területeken létrehozott vagy
helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 1395000 110430,67 110431,41
helyreállított nyitott terekm2 279000 22086,29 1395000 110430,67 110431,41
Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont személy 1240000 98161 98162
Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont
területek lakosságaszemély 1240000 98161 98162
területek lakossága
Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények
hosszam 558000 44172,27 44172,57
hosszam 558000 44172,27 44172,57
7,92%2.A
A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 19 1,51 1,51
7,92%2.A
A rehabilitált talaj összkiterjedése ha 19 1,51 1,51
2. oldal, összesen: 4
3.) Megye_ITP_4. fejezet
Arány a megye Arány a megye
intézkedé-intézkedé-TOP forrás-
Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke
TOP forrás-
arányos Forrásarányos
TOP
Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti
választott
TOP Célértéke
(2018)
Forrásarányos
célérték (2018)
TOP Célértéke
(2023)arányos
indkátorértékek
Forrásarányos
célérték (2023)TOP
prioritás/egyedi célkitűzés
választott
forráskeretei
(2018) célérték (2018) (2023)indkátorértékek
célérték (2023)
prioritás/egyedi célkitűzésforráskeretei
alapján alapján
Városi területeken épített vagy renovált köz- m2 168000 13299,18 13299,27
Városi területeken épített vagy renovált köz-
vagy kereskedelmi épületekm2 168000 13299,18 13299,27
vagy kereskedelmi épületek
Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület m2 1468000 116209,48 116210,26
Megújult vagy újonnan kialakított zöldfelület
nagyságam2 1468000 116209,48 116210,26
nagysága
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
Kialakított kerékpárosbarát települések vagy Kialakított kerékpárosbarát települések vagy
településrészek számadb 21 2 2
településrészek számadb 21 2 2
Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított
települések számadb 80 7 6
települések számadb 80 7 6
6,50%3.AKialakított új, forgalomcsillapított övezetek
6,50%3.AKialakított új, forgalomcsillapított övezetek
számadb 29 3 2
számadb 29 3 2
Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények
hosszakm 240 15,61 686 54 44,60
hosszakm 240 15,61 686 54 44,60
A középületek éves primerenergia-A középületek éves primerenergia-
fogyasztásának csökkenésekWh/év 25178763,14 1993195,41 2194003,44
fogyasztásának csökkenésekWh/év 25178763,14 1993195,41 2194003,44
A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW 329,861 26,12 28,75A megújulóenergia-termelés további kapacitása MW 329,861 26,12 28,75
Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésetonna CO2 37631,877 3279,14 376318,77 29790,06 32791,328,71%3.B Üvegházhatású gázok becsült éves csökkenésetonna CO2
egyenérték37631,877 3279,14 376318,77 29790,06 32791,328,71%3.B egyenérték
Energiahatékonysági fejlesztések által elért PJ/év 0,63 0,05 0,06
Energiahatékonysági fejlesztések által elért
primer energia felhasználás csökkenésPJ/év 0,63 0,05 0,06
primer energia felhasználás csökkenés
A megújuló energiaforrásból előállított PJ/év 3,12 0,25 0,28
A megújuló energiaforrásból előállított
energiamennyiségPJ/év 3,12 0,25 0,28
energiamennyiség
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő
lakosságfő 370000 29290 30860
lakosságfő 370000 29290 30860
Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást
nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi
gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és db 185 16 925 74 788,34%gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és
kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi
db 185 16 925 74 788,34%
kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi
ellátás) száma4.A ellátás) száma4.A
Újonnan épített vagy felújított rendelők, db 617 49 52
Újonnan épített vagy felújított rendelők,
tanácsadók számadb 617 49 52
tanácsadók száma
A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális
alapszolgáltatások számadb 8,36% 244 20 21
alapszolgáltatások számadb 8,36% 244 20 21
3. oldal, összesen: 4
3.) Megye_ITP_4. fejezet
Arány a megye Arány a megye
intézkedé-intézkedé-TOP forrás-
Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti TOP Célértéke Forrásarányos TOP Célértéke
TOP forrás-
arányos Forrásarányos
TOP
Kimeneti indikátor neve Mértékegységesenkénti
választott
TOP Célértéke
(2018)
Forrásarányos
célérték (2018)
TOP Célértéke
(2023)arányos
indkátorértékek
Forrásarányos
célérték (2023)TOP
prioritás/egyedi célkitűzés
választott
forráskeretei
(2018) célérték (2018) (2023)indkátorértékek
célérték (2023)
prioritás/egyedi célkitűzésforráskeretei
alapján alapján
Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 1160 92 92Helyreállított lakóegységek városi területeken lakóegység 232 19 1160 92 92
Városi területeken épített vagy renovált köz- m2 9000 712,46 712,39
Városi területeken épített vagy renovált köz-
vagy kereskedelmi épületekm2 9000 712,46 712,39
vagy kereskedelmi épületek
Városi területeken létrehozott vagy 7,92%4.B Városi területeken létrehozott vagy
helyreállított nyitott terekm2 139000 11003,49 11002,42
7,92%4.Bhelyreállított nyitott terek
m 139000 11003,49 11002,42
Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont fő 1564000 123810 123797
Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont
területek lakosságafő 1564000 123810 123797
területek lakossága
Szociális célú városrehabilitációval érintett fő 267000 21137 21135
Szociális célú városrehabilitációval érintett
akcióterületen élő lakosság számafő 267000 21137 21135
akcióterületen élő lakosság száma
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés
A foglalkoztatási paktumok keretében
5.A
A foglalkoztatási paktumok keretében
munkaerőpiaci programokban résztvevők szám 7,78% 8580 668 42900 3397 33395.A munkaerőpiaci programokban résztvevők
száma
szám 7,78% 8580 668 42900 3397 3339
száma
Szociális városrehabilitációs programmal elért fő 7,92% 106800 8455 8461
Szociális városrehabilitációs programmal elért
hátrányos helyzetű lakosság számafő 7,92% 106800 8455 8461
hátrányos helyzetű lakosság száma
5.B/5.C5.B/5.C
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 7,91% 26600 2105 133000 10529 10525Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma fő 7,91% 26600 2105 133000 10529 10525
4. oldal, összesen: 4
Megye neve:
Megyei ITP neve:
Megye forráskerete
(Mrd Ft):63,23
Minden adat automatikusan
megjelenik az 1. munkalapról
Prioritás intézkedésre eső összeg 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1né 2.né 3.né 4.né 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé 1 fé 2.fé
9,018 2,028 6,999,018 0,000
5,666 3,026 2,645,666 0,000
4,0474,047
4,047 0,000
4,880
3,304 1,576
4,88 0,000
2. Vállalkozásbarát,
népességmegtartó
településfejlesztés 11,699
9,394 2,305
11,699 0,000
4,8941,394 3,5
4,894 0,000
10,954
5,1 5,854
10,954 0,000
1,7940,978 0,816
1,794 0,000
1,4290,935 0,494
1,429 0,000
1,8341,834
1,834 0,000
5,1572,5 2,657
5,157 0,000
0,6830,683
0,683 0,000
1,171
1,171
1,171 0,000
63,226 0 0 0 0 0 0 23,995 11,228 1,171 18,673 8,159 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 63,226 0,000
5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása
3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
2017 2018
5. Megyei és helyi emberi
erőforrás fejlesztések,
foglalkoztatás-ösztönzés és
társadalmi együttműködés
4. A helyi közösségi
szolgáltatások fejlesztése és a
társadalmi együttműködés
erősítése
1. Térségi gazdasági környezet
fejlesztése a foglalkoztatás
elősegítésére
3. Alacsony széndioxid
kibocsátású gazdaságra való
áttérés kiemelten a városi
területeken
4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának
bővítése, fejlesztése
2015
5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi
szintű komplex programok
Intékedések
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja
ÜTEMEZÉS
1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja
5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi
foglalkoztatási együttműködések (paktumok)
1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása
családbarát, munkába állást segítő intézmények,
közszolgáltatások fejlesztésével
2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó
településfejlesztés
3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a
megújuló energia-felhasználás arányának növelése
Összes
forrásEll.
1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás
ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés
2019 2020 2021 2022 20232016
1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése
1. oldal, összesen: 1