A sino-tibeti nyelvek Bartos Huba http://budling.nytud.hu/~bartos/kurzus/kinai.html
A sino-tibeti nyelvcsalád
� a második legnagyobb nyelvcsalád (beszélők száma szerint, IE után)
� kb. 350–400 nyelv (9-nek van >1millió beszélője)
� hosszabb írásbeliség: kínai (kb. 3000 év), tibeti (kb. 1300 év), burmai (kb. 900 év)
� sok a bizonytalanság a besorolásban (← kevés nyelvnek van írásbelisége, azok egy része sem hangjelölő + genetikus vs. areális hatások)
A sino-tibeti nyelvcsalád
� a legnagyobb ST-nyelvek:– kínai: 1,3 milliárd– burmai: 42 millió– lolo / yi: 7 millió– tibeti: 6 millió– karen: 5 millió– dzongkha (bhutáni): 1,5 millió– bodo: 1,5 millió– naga: 1,2 millió– csingpo: 1 millió
Kezdeti tévutak
� John Leyden (1808): indo-kínai nyelvcsalád –az India és Kína közti régió, Kína, és a „keleti tengerek” népeinek nyelvei
� Max Müller (1855): turáni elmélet (ural-altaji+ dravida ( + kaukázusi?) nyelvek ( + kínai?) ( + japán?)) – főleg tipológiai jegyek alapján (nem komparatív alapokon)– (turáni = ’resztli’: eurázsiai nyelvek = sémi
(afroázsiai) + árja (indo-európai) + turáni)
Korai sejtések a helyes irányról � Julius Heinrich Klaproth (Asia Polyglotta,
1823): a tibeti és a kínai közeli rokonok, de a vietnami és a thai nem tartoznak ebbe a rokonsági körbe
� egy nehézség: a kínai írás nem hangjelölő� és ami ebből következik: nem tudunk meg
belőle semmit az ókínai és a proto-kínaimorfológiai rendszeréről, komplexitásáról
� → nehéz a rokonítás alátámasztása a tibeto-burmai nyelvekkel
Korai sejtések a helyes irányról � DE mégis:� C. R. Lepsius (1861): az ókínaiban lehettek
olyan morfológiai mozzanatok (affixumok) melyek történetileg eltűntek (és pl. a tónusok eredeteként azonosíthatók)
� Wilhelm Grube (1881): az ókínaiban lehettek affixumok
→ a tibeti-kínai rokonítás lehetősége
Tibeto-burmai
� Nathan Brown (1854): a karen nyelv rokon a tibetivel, a burmaival, a csingpóval (Jinghpaw), és további himalájai nyelvekkel
� James R. Logan (1859): tibeto-burmainyelvcsalád (a karen is bennefoglaltatik)
Indo-kínai →→→→ sino-tibeti
� August Conrady (1896): indo-kínai = tibeto-burmai + kínai + kadai – nyelvtani tulajdonságokkal igyekezett
alátámasztani a hipotézist
� Jean Przyluski (1924): „sino-tibétain”(az „indo-kínai” fr. fordítása)– a hmong-mien nyelvek is belekerülnek (a
kadai ágon)
Indo-kínai →→→→ sino-tibeti
� → „sino-tibeti” = átcímkézett és pontosított „indo-kínai” (?)
indo-kínai=
sino-tibeti
sino-thai (v. sino-dai)
tibeto-burmai(karen nélkül)
kínai tai-kadai(benne: hmong-mien)
Robert Shafer (1893-1973?)
� a UC Berkeley sino-tibeti filológia projektjében (1935-1941) dolgozott
� nem volt szakképzett komparativista, de hatalmas munkával óriási adattömeget rendszerezett a tibeto-burmai nyelvekről
Robert Shafer
� Shafer (1966–1974): ingadozó vélemény az elsődleges tagozódásról, valamint a kadai nyelvek esetleges idetartozásáról
sino-tibeti
kínai dai bodikus burmai barikus karen
Robert Shafer
� Shafer (1966–1974): ingadozó vélemény az elsődleges tagozódásról, valamint a kadai nyelvek esetleges idetartozásáról
sino-tibeti
tibeto-burmaikínai dai
Robert Shafer
Ókínai Írott tibeti Írott burmai jelentés*ngag 我 nga Na 'én'*s´m 三 gsum sum 'három'*ngag 五 lnga Na 'öt'*mj´k 目 mig mjak 'szem'*ngjag 鱼 nya Na 'hal'*khwin 犬 khyi khwe 'kutya'*srat 杀 bsat sat 'megöl'*sjin 薪 shing sac '(tűzi)fa'*mjing 名 ming ´-man) 'név'*khag 苦 kha kha 'keserű'
A rokonszavakon túl: szerkezeti hasonlóságok
– sok a tonális nyelv (pl. kínai, tibeti, burmai)– tipikus a monoszillabikusság és az analitikus
(izoláló) jelleg– gyakori a számlálószavak használata– SVO (kínai, karen, paj) vs. SOV (a többi
tibeto-burmai nyelv)� DE: mennyi ebből az arealitás?� ÉS: miért nincsenek kellően rendszeres
hangmegfeleltetések?
Indoszféra ~ sinoszféra
� a TB-ág tipológiai és kulturális felosztása: indoszféravs. sinoszféra (az indo-árja ill. a kínai nyelv/kultúra domináns hatása)
indoszféra sinoszféra
� szintetikus/agglutináló� poliszillabikus� nem tonális
� analitikus/izoláló� monoszillabikus� tonális
Shafer „öröksége”
� Paul K. Benedict(1941/1972, 1976): ST = kínai + tibeto-burmai/tibeto-karen– kadai nyelvek száműzése
a ST-ből; a családfa (Stammbaum) reprezentáció problémái
– a jelenleg legszélesebb körben ismert és elfoga-dott hipotézis alapja
sino-tibeti
kínaitibeto-karen
tibeto-burmai karen
Shafer „öröksége”
� Paul K. Benedict(1941/1972, 1976): ST = kínai + tibeto-burmai/tibeto-karen– kadai nyelvek száműzése
a ST-ből; a családfa (Stammbaum) reprezentáció problémái
– a jelenleg legszélesebb körben ismert és elfoga-dott hipotézis alapja
sino-tibeti
kínaitibeto-burmai
A sino-tibeti hipotézis „nagy summázata”: Matisoff / STEDT
� James A. Matisoff (2003)� proto-sino-tibeti őshaza: a himalájai
fennsíkon, a nagy folyók (Sárga-folyó, Jangce, Mekong, Brahmaputra, Salween, Irrawaddy) forrásvidékénél, i.e. 4000 körülig
� STEDT projekt:� http://stedt.berkeley.edu/index.html
A STEDT és a nagy változások kora
� kínai rekonstrukció: a karlgreni rendszer felülvizsgálata (Pulleyblank, Jaxontov, Li Fang-Kuei, Coblin, Baxter, …)
� proto-ST-morfológia feltárása (Sagart, Baxter)
� a TB-oldalon: terepmunkák → jelentős mennyiségű új adat, új nyelvleírások
A STEDT és a nagy változások kora
→ Benedict rendszerének globális felülvizsgálata: lehetséges és szükséges
� és ami még más tudományágak hozadéka ill. befolyása: régészet, genetika
→ teljesen új komplex interdiszciplináris szemlélet
Későbbi módosítási javaslatok� Nicholas Bodman (1980): a tibeti közelebbi
rokonságban áll a kínaival, mint a himalájai és burmai nyelvekkel → sino-himalájai hipotézis
sino-himalájai
sino-tibeti tibeto-burmai(himalájai)
kínai tibeti
Későbbi módosítási javaslatok
� Szergej A. Sztarosztyin (1994): a kínai legközelebbi rokonai a TB-n belül a kiranti (bódikus stb.) nyelvek → sino-kiranti hipotézis
sino-tibeti
sino-kiranti tibeto-burmai
kínai kiranti
Későbbi módosítási javaslatok� Sztarosztyin redux (2005): a nosztratikus
elméletek hatása alatt – sino-dene-kaukázusihipotézis
Variációk a sino-bodikushipotézisre: Van Driem
� legfőbb alapja: a rekonstruált ókínai és a leírt TB morfológiai viselkedésminták (Van Driem 1997)
� lexikostatisztikai, régészeti és genetikai evidenciákat is keresnek hozzá (Van Driem 1999)
Variációk a sino-bodikushipotézisre: Van Driem
� proto-TB őshaza: a mai Szecsuan területén, i.e. 10.000 körülig
PTB
nyugati TB keleti TB
északi TB déli TB
ÉNy-TB ÉK-TB
Macsiajao neolit k. Jangsao neolit k.
bodikus kínai
indiai keleti neolit k.
lolo-burmai, karen, csiangkeveredés
Ausztroázs. (munda?)
Sagart: Sino-ausztronéz
� Laurent Sagart (1993, 1995, 2005): rokonság keresése az ausztronéz nyelvekkel – v1.0: sino-ausztronéz + távoli/kérdéses
kínai ~ TB kapcsolat– v1.5: sino – tibeto-burmai – ausztronéz– v2.0: ‘tibeto-burmo – ausztronéz’ (?)
Sagart: Sino-ausztronéz
Proto-Ausztronéz
Ókínai Tibeto-Burmai Jelentés
*punuq *nuk 脑 (s-)nuk ’agy’
*qiCeluR *c´-lo(r?) 卵 twiy ’tojás’
*-kut *m-khut 掘 kot (csingpo) ’ás’
*nunux *nok 乳 nuw ’emlő’
*uRung *k-rok 角 rung ’szarv’
*kurung *k´-rong 笼 krungH ’ketrec’
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
ST
TBlolo-burmai
bodikus
sal
kuki-csin-naga
rung
karen
(egyéb)
Sinitikusészaki
középső
déli
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� bodikus (Tibet, Bhután):– bod:
� tibeti nyelvváltozatok:– klasszikus tibeti– modern centrális (lhaszai, shigatsei, …)– nyugati (ladakhi, lahul, …)– déli (amdói, szikkimi, khams, dzongkha, …)
� tamang-gurung-thakali
– takpa– tshangla
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� bodikus (Tibet, Bhután):– ’bod’: az eredeti tibeti népnévből– mind SOV– közös innováció: *-s abl/erg N-szuffixum– a bod nyelvek jórészt tonálisak, a többi
nem– lhaszai tibeti: standard, a régió ’lingua
franca’-ja
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� lolo-burmai:– burmai ág (Burma/Myanmar):
� burmai, maru, acsang, atszi, …
– lolo/yi (彝) ág (Kína, Burma, Laosz):� északi: noszu, naszu, niszu, …� középső: lahu, liszu, …� déli: akha, hani, …
� a lolo ágon a noszu a kiemelt presztízsű változat, saját szillabikus-logografikus írással (yi írás)
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� lolo-burmai:– SOV-nyelvek– közös innováció: proto-LB tónus– a mon-khmer nyelvek nagyon szoros
közelsége → erős egymásrahatások– burmai: tonálisak, jórészt
monoszillabikusak– lolo: ma már csak egy részük tonális
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� sal nyelvek:– bodo-garo-kocs (ÉK. India):
� bodo, tiva, garo, …
– konyak (India-Burma határvidék):� konyak, tangsza, jungli, …
– csingpó (Jingphaw (景颇)) (É. Burma)
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� sal nyelvek:– közös lexikai innováció: sal ’nap’ – egyéb tekintetben nagyon heterogén
csoport (nem mind szigorú SOV, nem mind tonális stb.)
– a csingpót sokszor LB-nyelvnek sorolják (beszélői, a kacsinok, tipikusan kétnyelvűek: csingpó + atszi)
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� kuki-csin-naga nyelvek (ÉK. India/Burma
határvidék):– alig-alig leírt, nagyon változatos nyelvek– a csoport belső struktúrája lényegében
meghatározhatatlan– “a large dialect area [where] adjacent languages
share some characteristics but where distant languages are no more alike than any two randomly chosen Tibeto-Burman languages” (Th&LaP: 188–189)
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� kuki-csin-naga nyelvek:– ao: ao-csungli, szangtam, …– angami-pocsuri: angami, pocsuri, csokri, …– zeme: zeme, liangmaj, zsungmej, …– tangkhul: tangkhul, maring– mizo-kuki-csin:
� kuki: kom, aimol, bete, …� csin: thado, mizo, lai, daai, …
– karbi/mikir– meithei
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� rung:– közös innovációk:
� személyjelölő rendszer� *-si refl/mediális szuffixum
– rendkívül heterogén csoport– földrajzilag is diffúz– egyik alcsoportját (qiang) mások önálló
ágként tekintik
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� rung:– rGyalrong (ÉK-Szecsuán):
� rGyalrong (嘉戎), situ, japhug, …� lavrung, horpa, …
– kiranti (K-Nepál): athpare, dumi, …– nyugat-himalájai– csiang (ÉK-Szecsuán): csiang, pumi,
muja, tangut(?), …– kinauri (Ny-Tibet): kinauri, pattani, …– …
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� rung:– rGyalrong, csiang: nagyon erős kínai
befolyás nyomai– kiranti: nepáli hatások alatt
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� karen (burmai-thai határvidék):– bizonyított összetartozás, DE– bizonytalan külső rokonítás– csupa tonális, SVO-nyelv(!)– erős tai és mon kontakthatás?
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� karen:– északi: pao– középső: kajah li, bwe, …– déli: pwo karen, sgaw
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� … és a maradék:– paj (白语) (Jünnan):
� vitatott hovatartozás (TB vagy sinitikus?)� tonális, SVO� viszonylag jól leírt; nyelvjárások
– tucsia (土家语) (Hunan/Kujcsou határv.):� vitatott hovatartozás: LB vagy csiang csop.?� tonális, SOV
A mai „mainstream”:Thurgood & LaPolla 2006
� … és a maradék:– serdukpen-bugun-lispa-szulung– tani– idu-digaru– hrusz– …
És a teljes tagadás:
� Ch. Beckwith: – a kínai egyáltalán nem rokona a TB-
nyelveknek– a szisztematikus hangmegfelelések teljesen
hiányoznak– nem rekonstruálható érdemi közös
morfológiai rendszer– a látszólagos rokonszavak valójában
kölcsönzések (kínai → TB)
Irodalom
� Beckwith, Ch. 2002. The Sino-Tibetan problem, in: Beckwith, Ch. Medieval Tibeto-Burman languages, Brill, Leiden, pp. 113–158
� Benedict, P.K. 1972. Sino-Tibetan: A Conspectus (Cambridge UP, Cambridge, UK)� van Driem, G. 1997. Sino-Bodic. Bulletin of the SOAS 60: 455-488.� van Driem, G. 1999. A new theory on the origin of Chinese. Indo-Pacific Prehistory
Association Bulletin 18: 43-58.� van Driem, G. 2011. The Trans-Himalayan Phylum and its Implications for Population
Prehistory. Communication on Contemporary Anthropology, 2011, 5, 135-142/ e20� Li Fang-Kuei 1973. 'Languages and Dialects of China'. Journal of Chinese Linguistics
1: 1-13� Ma Xueliang 1991. A General Introduction to Sino-Tibetan Languages. (Beijing
University Press, Beijing)� Matisoff, J.A. 2003. Handbook of Proto-Tibeto-Burman (Univ. of California Press, L.A.)� Shafer, R. 1966-1974. Introduction to Sino-Tibetan I-IV. (Harrassowitz, Wiesbaden)� Sagart, L. 1993. Chinese and Austronesian: Evidence for a genetic relationship.
Journal of Chinese Linguistics, 21(1): 1–62.� Sagart, L. 2005. Sino-Tibetan-Austronesian: an updated and improved argument. In:
L. Sagart, R.M. Blench and A. Sanchez-Mazas (szerk.) The Peopling of EastAsia:Putting Together Archaeology, Linguistics and Genetics (RoutledgeCurzon, London)
� Thurgood, G. & R. LaPolla (eds.) 2006. The Sino-Tibetan Languages. (Routledge, London)