BOROS SZILVIA- MONDOK ANITA- VÁRHELYI TAMÁS AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE Szolnoki Főiskola 2012
BOROS SZILVIA- MONDOK ANITA- VÁRHELYI TAMÁS
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS
SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE
Szolnoki Főiskola
2012
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS MENEDZSMENTJE
Szerkesztette: Dr.Kóródi Márta, tanszékvezető főiskolai tanár
Szerzők: Dr.Boros Szilvia, főiskolai docens
Mondok Anita, főiskolai tanársegéd
Dr.Várhelyi Tamás, főiskolai tanár
Lektorálta: Istók Csaba, szállodaigazgató, címzetes főiskolai docens
Kiadja a Szolnoki Főiskola.
ISBN: 978-963-89339-4-2
Felelős kiadó: Dr Túróczi Imre, rektor
© Szolnoki Főiskola, 2012.
Minden jog fenntartva. A könyv egészét, vagy részeit tilos bármilyen formában, illetve eszközzel
másolni, terjeszteni vagy közölni a Kiadó engedélye nélkül.
1
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS (DR.VÁRHELYI TAMÁS) .................................................................................................................. 8
I. RÉSZ (DR.VÁRHELYI TAMÁS) ....................................................................................................................... 12
1. A MODERN EGÉSZSÉGTURIZMUS ÉS MENEDZSMENTJE .............................................................. 12
1.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ALAPJAI......................................................................................................................... 12 1.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS HELYZETE SZÁMOKBAN ..................................................................................................... 13 1.3. AZ EGÉSZSÉGÜGY HELYZETE, SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI ............................................................................................ 16
2. FÜRDŐK A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 18
2.1. A VILÁG FÜRDŐINEK TÍPUSAI ÉS ARCULATUK ......................................................................................................... 18 2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők .......................................................................................... 18 2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők ............................................................................................... 19 2.1.3.Az arculat ............................................................................................................................................ 20
Gyógyfürdő ............................................................................................................................................................... 20 Wellness fürdő .......................................................................................................................................................... 20 Natural resort ........................................................................................................................................................... 21 Sport resort .............................................................................................................................................................. 22 Kulturfürdő ............................................................................................................................................................... 22 Általános üdülőhely .................................................................................................................................................. 23
2.2. EURÓPA LEGFONTOSABB FÜRDŐI, A FÜRDŐK ELOSZLÁSA ......................................................................................... 23 2.2.1.Fürdővárosok - a legjobb 25 SPA ........................................................................................................ 24 2.2.2. SPA hotelek – a top 25 európai spa-hotel .......................................................................................... 30
2.3. MAGYARORSZÁGI ÉS RÉGIÓS FÜRDŐK ................................................................................................................. 33 2.4. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FÜRDŐINEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ................................................ 34
2.4.1. Hajdúszoboszló .................................................................................................................................. 34 2.4.2. Debrecen ............................................................................................................................................ 34 2.4.3. Cserkeszőlő ........................................................................................................................................ 35 2.4.4.Nagyvárosi fürdők: Szolnok és Nyíregyháza-Sóstó. ............................................................................ 35
3. GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI TURIZMUS A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON.................. 36
3.1. A GYÓGYTURIZMUS ÉS ORVOSI HÁTTERE .............................................................................................................. 36 3.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI (ORVOSI) TURIZMUS ............................................................................................................... 39
3.2.1. Az EU-s betegjogok szabályozása ...................................................................................................... 40 3.3 AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS MARKETING SPECIÁLIS VONÁSAI ................................................................................ 41
3.3.1. Reklámpéldák, reklámtrendek ........................................................................................................... 42
4. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGJE ORSZÁGOS ÉS HELYI SZINTEN ............................. 44
4.1. A MARKETINGELVEK ÉS AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ..................................................................................................... 44 4.2. ORSZÁGMARKETING, STRATÉGIA ÉS GYAKORLAT .................................................................................................... 46
4.2.1. Nemzeti turizmus-marketing ............................................................................................................. 46 4.2.2. Nemzeti turizmus-fejlesztési stratégiák ............................................................................................. 47
4.3. A REGIONÁLIS TURISZTIKAI MARKETING, TDM ...................................................................................................... 48 4.3.1. Klaszterek, turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek .......................................................... 49
4.4. HELYI MARKETING ........................................................................................................................................... 51 4.5. TERMÉKMARKETING-PÉLDA: MODERN SPA TERMÉK- ÉS IMÁZS-ÉPÍTÉSE ...................................................................... 52
5. ONLINE MARKETING – AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK LEHETŐSÉGEI AZ
INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN ........................................................................................................... 55
5.1. A TURISZTIKAI CÉLÚ WEBLAPOK.......................................................................................................................... 59 5.1.1. A tartalomszolgáltatás és a tranzakciók ........................................................................................... 60 5.1.2. A turisztikai weblapok fajtái .............................................................................................................. 61
6. FEJLŐDÉSI IRÁNYVONALAK, JÖVŐBENI LEHETŐSÉGEK ............................................................ 63
6.1. SPECIÁLIS ADOTTSÁGOK, JAVASLATOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ......................................................................... 63 6.2. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ÖSSZEKAPCSOLÁSA ........................................................................... 65
2
6.3. LEHETŐSÉGEK A NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN ........................................................................................... 65
MELLÉKLET ..................................................................................................................................................... 67
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE ................................................................................................ 71
II. RÉSZ (DR.BOROS SZILVIA) ........................................................................................................................... 72
1.WELLNESS ...................................................................................................................................................... 72
1.1. A WELLNESS FOGALMA, HELYE ÉS SZEREPE KULTÚRÁNKBAN ..................................................................................... 72 1.2. A WELLNESS MODELL, AZ ELEMEK BEMUTATÁSA, ÚJ TRENDEK .................................................................................. 75
2. A WELLNESS KÍNÁLATI ELEMEK ÉS HATÁSUK AZ EMBERI SZERVEZETRE ......................... 80
2.1. FÜRDŐK VILÁGA ...................................................................................................................................... 80 2.1.1. A fürdés jelentősége ......................................................................................................................... 80 2.1.2. Úszás .................................................................................................................................................. 81 2.1.3. Pezsgőfürdőzés .................................................................................................................................. 82 2.1.4. Aromafürdő ....................................................................................................................................... 83 2.1.5. Élményfürdőzés .................................................................................................................................. 83
2.2. MASSZÁZS..................................................................................................................................................... 83 2.2.1. Klasszikus masszázs (más néven svéd masszázs, sport masszázs) .................................................... 84 2.2.2. Reflexzóna masszázs .......................................................................................................................... 86 2.2.3. Lávaköves masszázs........................................................................................................................... 87 2.2.4. Lomi-lomi masszázs ........................................................................................................................... 88 2.2.5. Aromamasszázs ................................................................................................................................. 88 2.2.6. Arcmasszázs ....................................................................................................................................... 91 2.2.7. Cellulit masszázs ................................................................................................................................ 92 2.2.8. Paprikakrémes masszázs ................................................................................................................... 92 2.2.9. Szárazkefe masszázs .......................................................................................................................... 92 2.2.10. Hangmasszázs ................................................................................................................................. 92
2.3. TÁVOL-KELETI MASSZÁZSOK .............................................................................................................................. 93 2.3.1. Akupresszúra ..................................................................................................................................... 93 2.3.2. Thai masszázs .................................................................................................................................... 94 2.3.3. Yumeiho masszázs ............................................................................................................................. 95 2.3.4. Shiatsu masszázs ............................................................................................................................... 96 2.3.5. Indiai fejmasszázs .............................................................................................................................. 96
2.4. SZÉPSÉGÁPOLÁS ............................................................................................................................................. 97 2.4.1. Peeling (scrubbing, bőrradírozás) ...................................................................................................... 97 2.4.2. Pakolás (tekercselés, wrap, pack, exfoliation) ................................................................................... 98 2.4.3. Testkezelés ......................................................................................................................................... 98 2.4.4. Thalassoterápia ................................................................................................................................. 99
3. BALNEO ÉS HIDROTERÁPIÁS KEZELÉSEK................................................................................... 99
3.1. A balneoterápiában alkalmazott fürdők ............................................................................................. 101 3.2. Szaunák .............................................................................................................................................. 102 3.3. Iszapterápia ....................................................................................................................................... 105 3.4. Parafangó .......................................................................................................................................... 108 3.5. Pakolások ............................................................................................................................................ 108 3.6. Kneipp terápia .................................................................................................................................... 108 3.7. Ivókúra ................................................................................................................................................ 109 3.8. Skót zuhany ......................................................................................................................................... 112 3.9. Méregtelenítő kúrák ........................................................................................................................... 112
4. KELETI ELJÁRÁSOK ................................................................................................................................ 115
5. EGYÉB KEZELÉSEK ................................................................................................................................. 119
5.1. Oxigénterápia ..................................................................................................................................... 120 5.2. Watsu ................................................................................................................................................. 120 5.3. Sóbarlang, sóinhaláció ........................................................................................................................ 120
3
5.4. Hidegterápia (kryoterápia) ................................................................................................................. 120 5.5. Flotáció (lebegés) ................................................................................................................................ 121
6. MEDICAL WELLNESS ÉS ANTI-AGING ............................................................................................... 121
7. AZ ÉTKEZÉS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN .................................................................. 123
8. A TESTMOZGÁS SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN ........................................................... 124
9. A RELAXÁCIÓ SZEREPE A WELLNESS FILOZÓFIÁBAN ............................................................... 125
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 126
III. RÉSZ (MONDOK ANITA) ................................................................................................................. 130
1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI HELYE, SZEREPE, KAPCSOLÓDÁSA .............................. 130
1.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS RENDSZERE .................................................................................................................. 130 1.2. POLITIKAI, JOGI KÖRNYEZET ............................................................................................................................ 130 1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET ................................................................................................................................ 131 1.4. GAZDASÁGI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 133 1.5. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS ÁGAZATI KAPCSOLÓDÁSA ........................................................................................ 135
1.5.1. Egészségügy ..................................................................................................................................... 136 1.5.2. Oktatás ............................................................................................................................................ 138
1.6. ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS - TURIZMUSMARKETING AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN .......................................................... 140
2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK PIACI HELYZETE, A SZOLGÁLTATÓK SZÁMA ÉS
SZOLGÁLTATÁSI KÖRÜK ILLETVE SZÍNVONALUK MAGYARORSZÁGON ............................... 142
2.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK .................................................................................................................. 142 2.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK KAPACITÁSADATAI ......................................................................................... 145 2.3. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA 2010-BEN ...................................................... 148
3. AZ ELMÚLT ÉVEK EGÉSZSÉGTURISZTIKAI FEJLESZTÉSEINEK JELLEMZŐI, HATÁSUK ÉS
EREDMÉNYESSÉGÜK ELEMZÉSE ............................................................................................................ 150
3.1. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK VÍZATTRAKCIÓHOZ KÖTŐDŐEN (1950-1990) ................................................................. 150 3.2. A SZÉCHENYI TERV ........................................................................................................................................ 151
3.2.1. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram céljai ................................................................. 151 3.2.2. A gyógy- és termálturizmus fejlesztési alprogram eszközei............................................................. 152
3.3. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT I.).............................................................................................................. 155 3.4. AZ NFT II., AZAZ AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (ÚMFT) ..................................................................... 156 3.5. ÚJ SZÉCHENYI TERV ...................................................................................................................................... 158
3.5.1. Rossz irányba fejlesztene a Széchenyi Terv? .................................................................................... 165 3.6. EGÉSZSÉGTURIZMUS STRATÉGIA ...................................................................................................................... 167
4. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK TÁRGYI FELTÉTELEI ................................ 168
4.1. FÜRDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK .................................................................................................................. 168 4.1.1. Közfürdők minimális létesítési és üzemeltetési feltételei ................................................................. 168 4.1.2. Fürdők minősítési kritériumai .......................................................................................................... 169
4.2. SPA LÉTESÍTMÉNYEK LÉTREHOZÁSÁNAK FOLYAMATA – AZ ÖTLETTŐL A KÉSZ ÉPÜLETIG ................................................. 170 4.2.1. Egy városi spa jellemző fő egységei ................................................................................................. 171
4.3. A FÜRDŐK TÁRGYI FELTÉTELEI .......................................................................................................................... 173 4.3.1. A fürdőmedencék csoportosítása .................................................................................................... 173
4.3.1.1. Sportcélú medencék ................................................................................................................................... 173 4.3.1.2. Magánmedencék ........................................................................................................................................ 176
4.3.2. A medencék anyagai ........................................................................................................................ 176 4.3.3. Élményelemek a fürdőkben ............................................................................................................. 176
4.3.3.1. Jellemző vízi attrakciók ............................................................................................................................. 177 4.3.3.3. Hullámmedencék ....................................................................................................................................... 182
4.4. A SPA DESIGN .............................................................................................................................................. 183 4.4.1. Japán onsen és ofuro ....................................................................................................................... 183 4.4.2. Török hamam .................................................................................................................................. 184 4.4.3. Skandináv fürdők ............................................................................................................................. 185
4
4.4.4. Ajurvedikus spa ................................................................................................................................ 185 4.4.5. A római fürdő ................................................................................................................................... 186
5. FÜRDŐ- ÉS USZODATECHNIKAI ISMERETEK ................................................................................. 187
5.1. A FÜRDŐK VÍZELLÁTÁSA ................................................................................................................................. 188 5.1.1. A fürdők vízellátása, mint a vízgazdálkodás része ........................................................................... 188
5.1.1.1. Vízbeszerzés .............................................................................................................................................. 188 5.1.1.2. Vízkezelés.................................................................................................................................................. 188 5.1.1.3. Vízhasznosítás ........................................................................................................................................... 190 5.1.1.4. Hulladékvíz-elhelyezés .............................................................................................................................. 190
5.1.2. A töltő-ürítő rendszerű medencék vízellátása ................................................................................. 190 5.1.3. A víz-visszaforgatásos medencék vízellátása ................................................................................... 191 5.1.4. A fürdők vízellátásának közegészségügyi feltételei ......................................................................... 192
5.2. A FÜRDŐVIZEK KEZELÉSE ................................................................................................................................ 193 5.2.1. A töltő-ürítő medencék vízkezelése ................................................................................................. 193 5.2.2. A víz-visszaforgatásos medencék vízkezelése .................................................................................. 193
5.3. A FÜRDŐMEDENCÉK VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉSE ......................................................................................... 194 5.3.1. A vízvisszaforgató berendezés technológiai elemei ......................................................................... 195
5.3.1.1. Durvaszűrés ............................................................................................................................................... 195 5.3.1.2. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 196 5.3.1.3. Szűrés ........................................................................................................................................................ 196 5.3.1.4. Szűrőöblítés ............................................................................................................................................... 198 5.3.1.5. A pH-beállítás ............................................................................................................................................ 199 5.3.1.6. Fertőtlenítés ............................................................................................................................................... 200 5.3.1.7. Algamentesítés........................................................................................................................................... 204 5.3.1.8. Aktív szén-por adagolása ........................................................................................................................... 205 5.3.1.9. Pótvíz-adagolás .......................................................................................................................................... 205 5.3.1.10. Hidraulika ................................................................................................................................................ 205 5.3.1.11. Hőtartás.................................................................................................................................................... 206
5.3.2. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének méretezése .................................................... 207 5.3.2.1. A vízvisszaforgató berendezés teljesítményének meghatározása .............................................................. 207 5.3.2.2. A vízvisszaforgató berendezés kapcsolása................................................................................................. 208 5.3.2.3. Durvaszűrés ............................................................................................................................................... 208 5.3.2.4. Pelyhesítés ................................................................................................................................................. 208 5.3.2.5. Szűrés ........................................................................................................................................................ 209 5.3.2.6. Nyílt gyorsszűrők méretezése .................................................................................................................... 209 5.3.2.7. Zárt, nyomás alatti gyorsszűrő méretezése ................................................................................................ 209 5.3.2.8. Ráiszapolós szűrő méretezése .................................................................................................................... 211 5.3.2.9. A szűrő öblítése ......................................................................................................................................... 211 5.3.2.10. A pH-beállítás .......................................................................................................................................... 213 5.3.2.11. Fertőtlenítés ............................................................................................................................................. 213 5.3.2.12. Algamentesítés......................................................................................................................................... 215 5.3.2.13. Aktív szén-por adagolása ......................................................................................................................... 215 5.3.2.14. Pótvíz adagolása ...................................................................................................................................... 215 5.3.2.15. Hidraulika ................................................................................................................................................ 215 5.3.2.16. Hőtartás.................................................................................................................................................... 218
5.3.3. A fürdőmedencék vízvisszaforgató berendezésének gépészeti elemei ............................................ 219 5.3.3.1. Durvaszűrő ................................................................................................................................................ 219 5.3.3.2. Forgatószivattyú ........................................................................................................................................ 220 5.3.3.3. Szűrő .......................................................................................................................................................... 221 5.3.3.4. A vegyszeradagolás berendezései .............................................................................................................. 223 5.3.3.5. Fertőtlenítőberendezések ........................................................................................................................... 225 5.3.3.6. Öblítőgépek ............................................................................................................................................... 226 5.3.3.7. Hőntartó berendezések ............................................................................................................................... 227 5.3.3.8. A medencék hidraulikája ........................................................................................................................... 227 5.3.3.9. A vízvisszaforgató berendezés csőszerelése .............................................................................................. 229 5.3.3.10. Kiegészítő berendezések .......................................................................................................................... 231
5.4. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉSEK TELEPÍTÉSE ................................................................................................ 238 5.5. A VÍZVISSZAFORGATÓ BERENDEZÉS ÜZEMVITELE ................................................................................................ 240 5.6. LÉGTECHNIKAI ISMERETEK............................................................................................................................... 242
5.6.1. Építészeti, épületfizikai szempontok ................................................................................................ 242
5
5.6.2. Határoló szerkezetek ...................................................................................................................... 244 5.6.3. Belső helyiségek kialakítása............................................................................................................. 244
5.6.3.1. Gépészeti terek kialakítása ......................................................................................................................... 245 5.6.4. Gépészeti szempontok ..................................................................................................................... 245
5.6.4.1. Hőmérsékletek ........................................................................................................................................... 245 5.6.4.3. Levegőáramok meghatározása ................................................................................................................... 248
5.6.5. Energiafelhasználás ......................................................................................................................... 248 5.6.5.1. Friss levegővel történő szellőztetés............................................................................................................ 248
5.6.6. Légvezetés ....................................................................................................................................... 251 5.7. RENDELETEK, SZABVÁNYOK ............................................................................................................................. 251
5.7.1. A fürdőket közvetlenül érintő jogszabályok ..................................................................................... 251 5.7.2. Műszaki szabványok, előírások ............................................................................................... 251 5.7.3. Veszélyes anyagok kezelése ............................................................................................................. 252
6. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK HÁTTERÉT ADÓ SZEMÉLYI
FELTÉTELEK .................................................................................................................................................. 253
6.1. WELLNESS SZOLGÁLTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK NAPJAINKBAN ................................................................ 254 6.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN MUNKÁT VÁLLALÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ...................................... 254 6.3. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA KÜLFÖLDÖN .................................................................................................. 255 6.4. A WELLNESS ISMERETEK OKTATÁSA HAZÁNKBAN ................................................................................................. 255 6.5. A KÉPZÉSEK TERÜLETÉN FELLELHETŐ HIÁNYOSSÁGOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK .............................................................. 256
6.5.1. Részletes fejlesztési elvárások ......................................................................................................... 257 6.5.2. Általános elvek a képzések fejlesztéséhez ....................................................................................... 259 6.5.3. Képzési szintek szerint fejlesztési javaslatok .................................................................................... 260
6.5.3.1. Szakképzések (OKJ-s képzések) ................................................................................................................ 260 6.5.3.2. Felnőttképzések (tanfolyami képzések) ..................................................................................................... 261 6.5.3.3. Felsőoktatás ............................................................................................................................................... 261
7. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK ÜZEMELTETÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI
ASPEKTUSAI ................................................................................................................................................... 265
7.1. AZ ÜZEMELTETÉS ADMINISZTRATÍV FELTÉTELEI .................................................................................................... 265 7.1.1. Az üzemeltetési szabályzat .............................................................................................................. 265 7.1.2. Az üzemnapló .................................................................................................................................. 265 7.1.3. A fürdő terhelhetősége .................................................................................................................... 266 7.1.4. A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások (37/1996. (X. 18.) NM rendelet alapján) ....................................................................................................................................... 267 7.1.5. Egyéb dokumentumok ..................................................................................................................... 268
7.2. A GAZDÁLKODÁS TERÜLETEI, A BEVÉTELEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK KÖRE ......................................................................... 269 7.3. AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁS KÉSZÍTÉSÉNEK NEMZETKÖZI GYAKORLATA A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁKBAN ................. 270 7.4. A SZEZONALITÁS PROBLÉMÁJA A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁKBAN .................................................................... 274
8. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK JOGI KÖRNYEZETE, A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS
ÉS A MAGÁN EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK KAPCSOLÓDÁSA A SZOLGÁLTATÓKHOZ, A
FINANSZÍROZÁS SPECIÁLIS KÉRDÉSEI ................................................................................................ 276
8.1. A TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSÉHEZ ÉS A MŰKÖDTETÉSHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK, FELTÉTELE ÉS AZ ELLENŐRZÉSEK KÖRE ... 276 8.2. A FÜRDŐSZOLGÁLTATÓ ÉS AZ OEP KÖZÖTTI SZERZŐDÉS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ FINANSZÍROZÁS ......................................... 281
8.2.1. A gyógyászati ellátások rendelésére jogosult orvosok köre ............................................................ 283 8.2.2. A gyógyászati ellátás rendelése ....................................................................................................... 283 8.2.3. Gyógyászati ellátás kúra keretében ................................................................................................. 283 8.2.4. A gyógyászati ellátás igénybevétele ................................................................................................ 284 8.2.5. Az ellátások igénybevételének ellenőrzése ...................................................................................... 285 8.2.6. Tapasztalatok a társadalombiztosított kezelések nyújtásával kapcsolatban .................................. 285
8.3. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAKKAL TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS ...................................................................................... 285 8.3.1. Jogszabályi háttér ............................................................................................................................ 286 8.3.2. Adómentes és adóköteles szolgáltatások köre ................................................................................ 287 8.3.3. Az érvényesíthető adókedvezmény .................................................................................................. 289
8.4. AZ ÜDÜLÉSI CSEKK ........................................................................................................................................ 289 8.5. SZÉCHENYI PIHENŐ KÁRTYA ............................................................................................................................ 290
6
9. A GYÓGY- ÉS WELLNESS TURISZTIKAI TERMÉK SAJÁTOSSÁGAI, A TERMÉK ELEMEI, A
TERMÉKFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS MÓDSZERE ....................................................................... 292
9.1. KOMPLEX TURISZTIKAI TERMÉK FEJLESZTÉSE ....................................................................................................... 292 9.2. A SPA LÉTESÍTMÉNYEK SPECIALIZÁCIÓJA – A CÉLCSOPORT IGÉNYEINEK MAXIMÁLIS KIELÉGÍTÉSÉNEK ZÁLOGA ..................... 293 9.3. TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN - WELLNESS SZOLGÁLTATÁSOK ÚJ CÉLCSOPORTOK SZÁMÁRA ................................ 294 9.4. TERMÉKFEJLESZTÉS A GYAKORLATBAN – A HELYI ÉRTÉKEK, MINT A SZOLGÁLTATÓK USP-JE........................................... 294 9.5. EGYEDI TERMÉK A MALDÍV-SZIGETEKEN - WELLNESS-KÖZPONT A TENGER MÉLYÉN ..................................................... 295 9.6. ÖNÁLLÓ SPA TERMÉKFEJLESZTÉS ...................................................................................................................... 296
9.6.1. A kereskedelmi márkás és az új saját márkás termékek összehasonlítása...................................... 297 9.6.2. Spa termékek létrehozásának főbb szempontjai ............................................................................. 298 9.6.3. Önálló termékfejlesztés a gyakorlatban .......................................................................................... 299 9.6.4. Példa a piacon sikeresen jelen lévő saját márkás termékre ............................................................ 301
10. AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK PIACI POZÍCIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSI MÓDJAI:
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI, SZAKMAI SZERVEZETEK, ÉRDEKKÉPVISELETI
SZERVEK, KLASZTEREK MAGYARORSZÁGON .................................................................................. 301
10.1. EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KLASZTEREK ................................................................................................................. 301 10.1.1. Mit értünk klaszterek alatt?........................................................................................................... 301 10.1.2. A klaszterek csoportosítása különböző szempontok szerint .......................................................... 302 10.1.3. Pannon Termál Klaszter (PANTERM) ............................................................................................. 303 10.1.4. Dél-alföldi Termálklaszter .............................................................................................................. 304 10.1.5. Észak-alföldi Termálklaszter .......................................................................................................... 306 10.1.6. Észak-magyarországi egészségturisztikai klaszter......................................................................... 307 10.1.7. Dél-dunántúli Termálklaszter ........................................................................................................ 307 10.1.8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület ............................................ 308
10.2. EURÓPAI SZERVEZETEK ................................................................................................................................. 308 10.2.1. Royal Spas of Europe (RSE) ............................................................................................................ 308 10.2.2. European Spa World (ESW) ........................................................................................................... 309 10.2.3. European Spas Association (ESPA) ................................................................................................. 309 10.2.4. International Spa and Fitness Association (ISPA)........................................................................... 310
10.3. HAZAI SZAKMAI SZERVEZETEK ........................................................................................................................ 310 10.3.1. Magyar Wellness Társaság ............................................................................................................ 310 10.3.2. Magyar Fürdőszövetség ................................................................................................................ 310
11. A MARKETING SPECIÁLIS KÉRDÉSEI A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÁST
NYÚJTÓK KÖRÉBEN. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK ÉRTÉKESÍTÉSI KAPCSOLATAI,
A PIACON JELEN LÉVŐ REZERVÁCIÓS RENDSZEREK FAJTÁI ÉS JELLEMZŐIK .................... 311
11.1. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK VENDÉGSZEGMENSEI ................................................................................... 311 11.2. A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZÁLLODÁK SZOLGÁLTATÁSAINAK ÉRTÉKESÍTÉSE ................................................................ 312
11.2.1. Az értékesítési szervezet ................................................................................................................ 312 11.2.2. A gyógy- és wellness szolgáltatások értékesítési egységei ............................................................ 312 11.2.3. Értékesítési csatornák .................................................................................................................... 313 11.2.4 Marketing-kommunikáció a gyógy- és wellness szolgáltatóknál ................................................... 315
11.2.4.1. A szolgáltatás ........................................................................................................................................... 315 11.2.4.2. A piacbefolyásolás ................................................................................................................................... 315
12. A GUEST RELATION A GYÓGY- ÉS WELLNESS SZOLGÁLTATÓKNÁL: PANASZKEZELÉS,
VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS. A SZÁLLÁSHELY ÉS A VENDÉG FELELŐSSÉGE ............... 323
12.1. A GUEST RELATION SZEREPE AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓKNÁL ............................................................. 323 12.2. A VENDÉGELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS ................................................................................................................... 324 12.3. A VENDÉGÉRTÉK ÉS ELÉGEDETTSÉG KAPCSOLATA ............................................................................................... 325 12.4. A VENDÉGPANASZOK HATÁSA ÉS KEZELÉSÉNEK MÓDJAI ....................................................................................... 325 12.5. A SZÁLLODA KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA AZ EU-BAN .................................................................................. 327 12.6. A SZÁLLODA KAPCSOLATAINAK SZABÁLYOZÁSA HAZÁNKBAN ................................................................................. 328
FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE .............................................................................................. 330
MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 333
7
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: OKJ-S ÉS AKKREDITÁLT KÉPZÉSEK LISTÁJA AZ
EGÉSZSÉGTURIZMUS TERÜLETÉN ........................................................................................................ 333
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÖRÖK FÜRDŐKULTÚRA ............................................................................ 341
3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A RÓMAI FÜRDŐKULTÚRA ......................................................................... 345
4. SZÁMÚ MELLÉKLET: DR. SOÓS PÉTER: FÜRDŐTÖRTÉNET: JELENBEN ÉLŐ MÚLT ......... 350
5. SZÁMÚ MELLÉKLET: HÁZIREND - MISKOLC-TAPOLCAI BARLANGFÜRDŐ**** ................ 357
FÜGGELÉK ...................................................................................................................................................... 363
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK - 5/2004. (XI. 19.) EÜM RENDELET AZ ORVOSI REHABILITÁCIÓ
CÉLJÁBÓL TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÁMOGATÁSSAL IGÉNYBE VEHETŐ GYÓGYÁSZATI
ELLÁTÁSOKRÓL ........................................................................................................................................... 363
2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: 74/1999. (XII. 25.) EÜM RENDELET A TERMÉSZETES
GYÓGYTÉNYEZŐKRŐL .............................................................................................................................. 376
8
Bevezetés (Dr.Várhelyi Tamás)
A turizmus korunk egyik jelentős ágazata. A turizmusban megfigyelhető fejlődési tendenciák
és a hazai adottságok alapján Magyarországon az egészségturizmus tekinthető a legfontosabb
turisztikai szegmensnek. Az egészségturizmusnak, angol terminológiával a spa iparágnak az
egészségre, az életmódra, illetve az ezekkel összefüggő termékekre gyakorolt hatása miatt a
turizmuson túlmutató jelentősége is van. Mindezek megértése, a korszerű fogalmak és a
világtrendeknek megfelelő ismeretek elsajátítása elengedhetetlen a turizmus-vendéglátás
szakon tanuló hallgatók, valamint a különböző képzéseken résztvevő gyakorló szakemberek
számára. A jegyzet célja az egészségturisztikai képzések színvonalának emelése, az oktatás
írott hátterének megteremtése, a követelmények standardizálása.
Az egészségturizmus gyógyvízre, hosszú kúrákra és egészségügyi kezelésekre alapozott
klasszikus formája Közép-Európában alakult ki a XIX. században, részben a Római
Birodalom fürdőkultúrájára támaszkodva. Tulajdonképpen a modern értelemben vett turizmus
is a magashegyi szanatóriumok és a fürdővárosok látogatásának divatjával vette kezdetét. A
fürdővárosok terén sok szempontból az Osztrák-Magyar Monarchia piacvezető volt. Abban az
időben ezek a kúrák több betegség, a TBC és a reuma esetén leghatékonyabb gyógymódjának
számítottak, de a fiatal nőknél a teherbe esés, a középkorúaknál és idősebbeknél a szellemi-
fizikai regeneráció is fontos motivációs szempontokká váltak.
A XX. században a tömegturizmus megjelenésével az egészségturizmus folyamatos fejlődése
ellenére egy időre vesztett részesedéséből, de mára részben eltérő tartalommal gyakorlatilag
visszanyerte turizmuson belüli vezető szerepét. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább értékké
vált az egészség, a test és a lélek jó karban tartása. A modern világban ez az érték
összekapcsolódik a sikeresség fogalmával is: sikeresebbek lehetünk a munkában, a
környezetünkben és a magánéletünkben is, ha egészségesek, ápoltak, fittek tudunk maradni. A
modern ember egyre többet hajlandó áldozni erre, és az évközben felgyűlt restanciáit
szabadsága alatt is hajlandó ledolgozni, hajlandó eltölteni egy hetet egészséges körülmények
között, sportos, aktív, de egyben relaxáló, egészséges körülmények között. A fentiek
magyarázzák az egészségturizmus növekvő sikerét a turizmus ágazaton belül.
Az egészségturizmus definíciója nemzetközileg sem egységes. A meghatározás hazánkban is
régóta vitatott kérdés mind a gyakorló szakma, mind pedig kutatók körében. Nyilvánvaló,
hogy az egészségturizmushoz többféle szolgáltatás is tartozik, de ezek pontos köréről, illetve
az egyes kapcsolódó termékek besorolásáról nincs egyetértés. A szolgáltatás specialitása
ugyanis az, hogy egyszerre minősülhet klasszikus turisztikai terméknek, emellett pedig az
egészségüggyel is szoros kapcsolatban áll. A továbbiakban kitérünk a nemzetközi
terminológiai gyakorlatra, de általában azt a meghatározást fogjuk alkalmazni, amelyet a
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia is alkalmaz, miszerint az egészségturizmus
összefoglaló néven tartalmaz minden, az egészséggel kapcsolatos utazási típust. Az
egészségturizmusban a turisták alapvető motivációja az egészségi állapot javítása (azaz
gyógyítása), illetve annak megőrzése (betegségek megelőzése). Az egészségturizmus tehát
olyan gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik mind az elsődlegesen gyógyászati célú, adott
szervrendszerre kúraszerű kezeléseket nyújtó gyógyturizmus, mind az élményorientált
turisztikai formákhoz jobban hasonlító, elsősorban a megelőzését szolgáló, az egészség
kérdését holisztikusan megközelítő wellness turizmus.
9
Az egészségturizmus fogalmát természetesen nemzetközi szinten is kell értelmeznünk. Ez
nem mindig egyszerű – már az iparág elnevezésével kapcsolatban is félreértések
keletkezhetnek. Angol terminológiában az egészségturizmus egyszerű fordítása (’health
tourism’) helyett a spa és wellness iparág megnevezést használják. Alternatív lehetőség az
egészségturizmus fogalmának fenntartása mellett, hogy a jövőben nálunk is spa és wellness
iparág fogalmát használják, ami a turizmusnál tágabb kategória, és a helyi lakosság spa
kezeléseket igénybe vevő trendje miatt pontosabb is.
A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában
meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások
igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. A tipikusan
természeti gyógytényezőre (például gyógyvíz, gyógybarlang, mikroklíma, gyógyiszap) épülő
gyógyászati és turisztikai szolgáltatások között a hangsúly a gyógytényezők igénybe vételén,
a gyógyászaton van, amelyeket inkább csak kiegészítenek az általánosabb turisztikai
szolgáltatások és vonzerők. A gyógyturizmusra az is jellemző, hogy a vendégek (magukat
gyakran inkább betegnek és nem turistáknak tartó személyek) orvosi rendelvényre veszik
igénybe az adott szolgáltatásokat.
A wellness turizmus turisztikai szolgáltatóhelyen, az egészségügy szabályai által kevésbé
kötött formában igénybe vehető egyedi és komplex szolgáltatások igénybe vételét jelenti. A
wellness az átfogóan értelmezett (mentális, fizikai, biológiai) egészség összhangjának
megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus (ideiglenes vagy tartósnak szánt)
megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. A wellness turizmus
szolgáltatásaival egyszerre célozza a fizikai állapot és állóképesség javítását, valamint a
kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség elérését, illetve megőrzését. A wellness turista
egyik legfontosabb jellemzője az, hogy általában önkéntesen válogatja és veszi igénybe a
szolgáltatásokat, amelyek széles körből származhatnak, hiszen találhatunk közöttük
tradicionális gyógyászati szolgáltatásokat éppúgy, mint spirituális programokat vagy
sporttevékenységeket. A wellness holisztikus értelmezéséből következően, aktív (például
sportok) és passzív (például szépségprogramok) tevékenységeket is magában foglal. A
wellness – ellentétben a gyógyturizmussal – csak a legritkábban részesül állami vagy
magánbiztosítói támogatásban.
A gyakorlatban megfigyelhető a két fő egészségturisztikai ág közötti konvergencia is: a
gyógyturizmusban is egyre fontosabb a komplexitás és a magas színvonal, a wellness-elemek,
és a wellness esetében is előtérbe kerülnek az egészségügyi vonatkozások, a tudományos
igényű megalapozottság. A különböző ágazatok együttes fejlesztése, illetve menedzselése
mellett szól az is, hogy előtérbe kerül a családi turizmus, és az eltérő korosztályok eltérő
igényeit is ki kell tudni szolgálni. Ez azonban nem vezethet a meghatározó arculat
kiválasztásának és domináns megvalósításának elmaradásához, és a különböző
egészségturisztikai formákat egy fürdőhelyen belül térben is megfelelően szeparálni kell.
A klasszikus felosztás elméletileg is megkérdőjelezhető. A wellness turizmuson belül a
medical wellness keretébe tartoznak olyan beavatkozások, amelyek gyakorlatilag gyógyító, és
nem megelőző jellegűek. Más oldalról a gyógyturizmus fő célcsoportját képező reumás,
ízületi kopásos betegek a kezelésektől nem fognak meggyógyulni, számukra ezek inkább az
állapotuk megtartását, a rosszabbodás megelőzését – azaz a wellnessre inkább jellemző
megelőzést szolgálnak. Emellett igaz, hogy a gyógyturizmusban általában egy konkrét
betegség bázisán veszik igénybe a szolgáltatásokat, a wellness turizmusban pedig általában
nincs ilyen, bár a medical wellness mellett erre más ellenpéldák is vannak, hiszen pl. magas
10
vérnyomású, súlyproblémákkal küzdő embereknek is kínálnak speciális wellness kúrákat. Az
utóbbi tény egyben arra is ellenpélda, hogy csak a gyógyturizmusra jellemző a kúraszerű
ellátás: valójában a gyógyfürdőket látogatók jelentős része kúráktól függetlenül teszi ezt, és a
társadalombiztosítási támogatás csökkenésével ez egyre inkább így lesz.
Az egészségügyi turizmus a fenti formáktól eltérően nem élményorientált, alapvető célja
konkrét orvosi beavatkozások, szolgáltatások lakóhelyen kívüli igénybe vétele. Tekintettel
arra, hogy az egészségügyi ellátásszervezés a progresszív betegellátás elve és gyakorlati
megvalósítása miatt szintén utazással jár, valójában a hivatásturizmushoz hasonlóan ez is a
turizmus körébe lenne sorolható.
A modern egészségturizmus legfőbb trendje az egészség szempontjainak felértékelődése és a
design növekvő jelentősége mellett a komplexitás, amely azt jelenti, hogy számos tényezőt
használnak a cél, az egészségesebb élet eléréséhez. Egyrészt ezek együttese vezet eredményre
(illetve ezek összességére van kereslet), másrészt több szolgáltatás együtt eredményez
üzletileg is sikeres működést. A profit meghatározó része nem a belépődíjakból, hanem a
kezelésekből származik, így az egyes tényezők kínálatba illesztése is a kereslet kielégítése
mellett a kezelések igénybevételének elősegítését szolgálják. Maguk a kezelések is
komplexebbé váltak, így egy egyszerű masszázshoz járulékos kezeléseket társítanak, és
ezeket a kezeléseket csomagokban, márkázva igyekeznek eladni. Ma már az iparág nem egy
fő tényezőre, a termálvízre épül, hanem a kezelésekre és egyéb szolgáltatásokra, és
központjait nemcsak a turisták, hanem egyre nagyobb számban a helyi lakosok is igénybe
veszik. Ez világtrend, amely Magyarországon is hatni fog, így erre fel kell készülni. Ehhez
kell igazítani az egészségturisztikai létesítmények fejlesztési tervei mellett azok marketingjét
és menedzsmentjét is.
Az egészségturizmus egészségügyi trendjei az egészségügyi aspektusok felértékelődését
jelentik. Ennek okai között identifikálhatjuk a kezelések rendszeres, lakóhelyen történő
igénybe vételének trendjét is: a rendszeresen igénybe vett kezelésektől már nem elsősorban
egzotikumot, kényeztetést várnak a páciensek, hanem valós, hosszú távon is érezhető hatást,
eredményt. Így az orvosilag is megalapozott, bizonyítékokon alapuló kezelések és kúrák
jelentősége, részaránya nő. Ezek alapján az egészségügyben elterjedt fogalom analógiájára a
bizonyítékokon alapuló wellness (evidence based wellness) fogalmának bevezetése is
felmerült.
Az egészségturizmusban az egészség felértékelődésének egyik meghatározó alapja, hogy a
világ fejlettebb államaiban az egészségtudatosság egyre inkább olyan érték, amely a
társadalomban általánosan elfogadott. Mindez nem korlátozódik az üdülés, pihenés, utazás
idejére, hanem egyértelmű igény jelentkezik arra is, hogy a wellness a mindennapoknak, a
családi életnek is a részévé váljon. Ennek a szemléletnek az elterjedésében óriási üzleti
potenciál van, mert gyakorlatilag mindenki megszólítható majd egy specializált
egészségturisztikai termékekkel.
A jóléti társadalomnak számos árnyoldala van, például az öregedő társadalmak, az
urbanizáció, a személytelenség és a stressz. Az egészségturizmusra nagy hatással van, hogy a
főként az európai és észak-amerikai emberek erre válaszul szellemi, lelki és testi
megújulásukat gyakran távoli tájakról, tisztábbnak vélt ősi civilizációkról származó
gyógymódoktól várják. Ezért a kilencvenes évektől egyre népszerűbbek lettek a Távol-
Keletről importált egészségmegőrző, gyógyító terápiák. Ezek között természetesen nagyok a
minőségi különbségek. Ma már egyértelmű trend, hogy a holisztikus szemléletű, egyes
11
elemeiben nem bizonyított hatású kezeléseknek létjogosultsága van, a tudomány által
szemfényvesztésnek minősíthető kezelések azonban kezdenek visszaszorulni.
Az egészségturizmus trendjeiből az is következik, hogy Magyarország valószínűleg nem lehet
újra az iparág egyik vezető hatalma, hiszen egyrészt a termálvizek szerepe drasztikusan
csökkent, másrészt a helyi lakosság kereslete nem mérhető a németek, franciák, olaszok helyi
keresletéhez. Az egészségturizmus ennek ellenére továbbra is Magyarország vezető turizmus
ága lehet, mivel az iparág világviszonylatban nő, és egy-egy kis szegmens is Magyarország
szintjén nemzetgazdaság szintű jelentőséggel bírhat. Ehhez a megfelelő szegmensek
kiválasztása, fejlesztése és ügyes piaci pozicionálása mellett még a hatékony működés
szükséges: ma az ország egészségturizmus létesítményeinek zöme nem termel jelentős üzleti
eredményt, és ha a fejlesztések értékét amortizációként figyelembe vesszük, akkor
kimondható, hogy az ágazat közvetlenül nem vagy alig termel nyereséget. Húzóágazat pedig
csak az lehet, amely nem állami támogatásokból fejleszt és reklámoz, hanem kiszámíthatóan
profitot termel.
Magyarország a számok alapján nincs az első tíz európai ország között, és mindenképpen
illúzió, hogy fürdő-nagyhatalom vagyunk, vagy akár lehetnénk. Ennek ellenére a
középmezőny nagy hagyományokkal és kifejezetten jelentős termálvízkészlettel rendelkező
tagjaként a jelenleginél sokkal eredményesek lehetünk, akár megkétszerezve a jelenlegi
bevételt, és jelentősen növelve a ma még elég szerény profitabilitást. Ez elegendő lenne
ahhoz, hogy az egészségturizmus ne csak az ország büszkesége, hanem az egész magyar
gazdaság egyik valódi húzóágazata lehessen.
A hallgatók számára elengedhetetlen, hogy értsék a modern spa iparág lényegét, az igénybe
vevők motivációit, és ez alapján tudják alkalmazni a marketing korábban tanult eszközeit.
Ugyancsak fontos a legsikeresebb fürdők, fürdővárosok, spa-hotelek ismerete, sikerük
hátterének megértése, marketing-munkájuk áttekintése. A kezelések előtérbe kerülésével
fontos ezek megismerése, a gyakorlati menedzselési feladatok miatt pedig a spa létesítmények
üzemeltetési kérdéseinek ismerete – a jegyzet így ezekre a területekre fókuszál.
12
I. rész (Dr.Várhelyi Tamás)
1. A modern egészségturizmus és menedzsmentje
1.1. Az egészségturizmus alapjai
Az egészségturizmus két legfontosabb része a tradicionális gyógyturizmus (betegeknek ill.
konkrét betegségek megelőzésére, döntően kúraszerűen) és a wellness-turizmus
(egészségeseknek, relaxáció és rekreáció, általános állapot és közérzet javítására). Általánosan
ide sorolják még a fittness-turizmust (amely a wellnessnél aktívabb, sportosabb
tevékenységek, hasonló céllal, így a wellness részének is tekinthető), a selfnesst (egészséges
én kép kialakítása), a soulnesst (szellemi-lelki regenerálódás), a medical wellnesst (wellness
szolgáltatások igénybe vétele orvosi felügyelettel és programozottsággal), valamint a
strandturizmust. Bár a hazai terminológiában még nem általánosan elfogadott, a fentieken túl
gyakorlatilag az egészségturizmus fogalmába kellene sorolni az egészségügyi turizmust is.
A turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első évtizedében a
turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják az egyik legdinamikusabb
fejlődést. Az egészség megőrzése, az egészséges környezetben történő relaxáció, a
szépségápolás, a test és a lélek „karbantartása” egyre fontosabb motivációvá válik, így a
wellness-turizmus iránti kereslet nő. A hagyományos gyógyturizmus esetén az európai
lakosság elöregedése növeli a keresletet. Az egészségturizmus egyébként is az egyik
legkívánatosabb turisztikai forma: kiszámítható, kicsi a szezonalitása, hosszú az átlagos
tartózkodási idő, nagy a vendégek fajlagos költése, és a fenntartható turizmus elveivel is
könnyen összhangba hozható.
A fejlett ipari társadalmak polgárai egyrészt a végletekig kizsákmányolták a természetet, és
ezzel a saját egészségükre is veszélyes környezetet hoztak létre, másrészt a modern
gazdaságokban jellemző munkahelyek, valamint szokások révén maguk is egészségtelen,
mozgásszegény életmódot folytatnak. Ennek ellentételezésére jövedelmük egyre nagyobb
hányadát hajlandóak egészségi állapotuk megőrzésére, javítására fordítani. Ez óriási lehetőség
az egészségturizmusnak, illetve helyesebben a tágabban értelmezett egészség-, és
szépségiparnak. Magyarország a jó ár/értékarányú egészségügyével, természetes módon
termelt mezőgazdasági termékeivel és fürdőivel, egészségturisztikai létesítményeivel
profitálhat ebből a jelenségből. Ezek közül kiemelhető a világviszonylatban is a
leggazdagabbak közé tartozó termálvízkészlet, illetve a nagyszámú fürdő, de azzal a
megszorítással, hogy az iparág modernizálása nélkül nem lehet számítani jelentős nemzetközi
piaci sikerekre.
Bár Magyarország fürdőkultúrája több mint 1000 éves, fürdőinek zöme csak a XX. században
keletkezett, illetve vált jelentőssé. Magyarországon, különösen az Alföldön a vékony
földkéreg és a kedvező földtani adottságok miatt különösen jelentős termálvízkészlet
található. A vizek egészségügyi jelentőségének korai felismerését jelzi, hogy az 1876-ban
kihirdetett közegészségügyi alaptörvény külön fejezetben foglalkozott a gyógyfürdőkkel és
ásványvizekkel.
Magyarországnak óriási az egészségturisztikai potenciálja, amit az itt található nagy
gyógyászati intenzitású termálvizek, a környező országok átlagánál fejlettebb, stabilabb
egészségügyi intézmények, valamint a javuló elérhetőség jelentenek. A sikerek, a közelmúlt
fejlődése mellett látni kell, hogy a Széchenyi-terv és befektetői aktivitás kapcsán az ország
13
féloldalasan fejlődött. Egyrészt az amúgy is fejlettebb Dunántúlon több nagy gyógyfürdő
profilú fedett létesítmény és wellness-szálló (pl. Sárvár, Győr, Tapolca, Zalakaros) épült,
másrészt a fejlesztések zöme turisztikai, és nem egészségügyi létesítményeket érintett. Utóbbi
nem csak azért problémás, mert ez féloldalas, azaz korlátokat jelentő fejlődés, hanem mert
félő, hogy az egészségügyi szakmaiság is csökken azáltal, hogy egyre több szálloda és fürdő
önállóan nyújt lényegében egészségügyi jellegű szolgáltatásokat. Ez a szakmai veszélyek
mellett természetesen az egészségügy potenciális bevételei szempontjából is kedvezőtlen.
Látható, hogy az Európához felzárkózó egészségturizmussal párhuzamosan a magyar
egészségügy helyzete ez elmúlt tíz évben folyamatosan romlott, így egyre kevésbé tekinthető
az egészségturizmus hátterének, a magyar egészségturizmus egyik versenyelőnyének. A
kívánatos az egészségturizmus és az egészségügy ehhez kapcsolódó részeinek – elsősorban a
rehabilitációs intézeteknek, balneológiának, fizioterápiás központoknak – az együttes
fejlesztése lenne.
A fejlesztésre került, illetve javasolható elemek közül érdemes kiemelni, hogy a fedett fürdők
elengedhetetlenek a szezonalitás csökkentéséhez, ami egyben megalapozza az épülő szállodák
gazdaságos működtetését. A fedett fürdők megléte egyben az utazásról döntők
bizonytalanságát is csökkenti, kevésbé számít az időjárás, azaz ezek a fürdők akkor is
hasznosak, ha jó idő esetén a fürdőzők inkább a kinti medencéket veszik is igénybe. Fontos az
egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése, amely egyrészt az arculatot pozitívan
befolyásoló elem, másrészt olyan nagy értékű szolgáltatás, amely a rendszerben magasabb
hozzáadott értéket jelent. Ezekhez a szolgáltatásokhoz is jelentős beruházásokra van szükség.
Végül kiemelendő, hogy az infrastruktúra fejlesztése mellett legalább annyira fontos a modern
spa termékfejlesztés, illetve az oktatás, képzés a gazdaságosabb, nemzetközi trendeknek
jobban megfelelő, szakmailag megalapozottabb működés érdekében.
1.2. Az egészségturizmus helyzete számokban
Az egészségturizmusra vonatkozó aktuális adatok a következők:
55 54 54
6259
82
90
107
62
55
31
45
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
110
120
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Gyógyszálló Welness szálloda
Működő egységek száma, 2005-2010.
Forrás: KSH, Itthon.hu
1. ábra: Működő egységek száma 2005-2010
Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
http://www.itthon.hu/
14
A kínálat számba vétele kapcsán, az ábrán a gyógyszállók számának stagnálása és a wellness
szállodák számának dinamikus növekedése látható.
1400114645
1424014953
9429
11689
13310
17749
16183
14014
5622
9021
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
18000
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Gyógyszálló Welness szálloda
Kiadható férőhelyek száma, 2005-2010.
Forrás: KSH, Itthon.hu
2. ábra: Kiadható férőhelyek száma 2005-2010
Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A férőhelyek a tényleges vendégfogadási kínálatot, illetve a bevétel-termelő képességet
mutatják. A tendenciák hasonlóak, de látható, hogy a wellness szállodák férőhelyei csak
2010-ben haladták meg a gyógyszállók férőhelyeit.
763 766
683
751
602
715 714
917
727 729
283
508
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Gyógyszálló Welness szálloda
Vendégek száma, 2005-2010.
Forrás: KSH, Itthon.hu
ezer fő
3. ábra: Vendégek száma 2005-2010
Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A kereslet vizsgálata során látható, hogy a gyógyszállók vendégeinek száma nagyjából
állandó, a wellness szállodák vendégeinek száma a 2009-es válságévet leszámítva
dinamikusan növekszik.
http://www.itthon.hu/http://www.itthon.hu/
15
2733 2695
24532571
1447
1660 1673
2212
27212653
702
1255
0
500
1000
1500
2000
2500
3000
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Gyógyszálló Welness szálloda
Vendégéjszakák száma, 2005-2010.
Forrás: KSH, Itthon.hu
ezer
4. ábra: Vendégéjszakák száma 2005-2010
Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
A vendégéjszakák számát vizsgálva látható, hogy még mindig a gyógyszállók teljesítenek
jobban, de fejlődés csak a wellness szállodákban figyelhető meg, és várhatóan hamarosan
meghaladják a gyógyszállók vendégéjszakáinak számát.
Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyeken tartózkodó vendégek közül majdnem
minden tizedik gyógyszállóban lakik. Igaz ugyanakkor az is, hogy nem minden
gyógyszállóban megszálló vendég érkezik gyógyászati vagy egészség motivációval. A
gyógyszállók vendégköre ugyanis nem ennyire homogén, és a vendégek között megtaláljuk az
üzleti, a sport vagy gyakran csak magasabb szolgáltatási színvonalat kereső vendégeket is. A
gyógyszállók ezen vendégeinek motiváció-alapon történő pontos megoszlása azonban nem
ismert.
3,6
3,5
3,6
3,4
2,4
2,3 2,3
2,4
2,7 2,7
2,6
2,5 2,5
2,8
2,7 2,7
2,6 2,6 2,6
3,7
3,6
2,5 2,5
2,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
2005 2006 2007 2008 2009 2010
Gyógyszálló Welness szálloda Szálloda Összesen
Vendégek átlagos tartózkodási ideje, 2005-2010.
Forrás: KSH, Itthon.hu
5. ábra: Vendégek átlagos tartózkodási ideje 2005-2010
Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
Az iparági jellegzetességeket és az előző adatokat ismerve nem meglepő, hogy a
gyógyszállókban messze a legmagasabb az átlagos tartózkodási idő, Megjegyezzük, hogy ez
http://www.itthon.hu/http://www.itthon.hu/
16
az érték még mindig viszonylag alacsonynak mondható, hiszen a gyógyturizmusra a
kúraszerű, akár több hétig tartó ellátás a jellemző, és pl. egy sikeres német gyógyhelyen, Bad
Sulza-ban még ma is a két-három hetes tartózkodás jellemző.
41,9
37,940,0
25,226,3
35,2
40,242,0
17,7
21,4
0
10
20
30
40
50
2006 2007 2008 2009 2010
Gyógyszálló Welness szálloda
Szálláshelyek összbevétele, 2006-2010.
Forrás: KSH, Itthon.hu
mdFt
6. ábra: Szálláshelyek összbevétele 2006-2010
Forrás: KSH, www.itthon.hu alapján saját szerkesztés
Bár a költségekről nincs megbízható adat, az ábrán látható, hogy csak a bevételeket tekintve
még mindig a gyógyszállók tekinthetők jelentősebbnek, de ez az érték a trendek alapján meg
fog fordulni.
1.3. Az egészségügy helyzete, szerepe és lehetőségei
Az egészségturizmust számos más turisztikai ág segíti – ez természetesen ezek számára is
fejlődési lehetőség. A hosszú tartózkodási idő miatt a vendégek alternatív programajánlatokat,
kirándulási lehetőségeket igényelnek. Így a fürdő-központok környéke, a környező,
programot vagy látnivalót kínálni tudó kistérségek is profitálhatnak a központ fejlődéséből.
Ugyancsak fontos kiegészítője az egészségturizmusnak a gasztronómia, különösen a bio-
táplálkozás. Az ország mezőgazdasági adottságai és agrár-innovációs kapacitása kiválóan
kihasználható ezen a területen, és a fejlődés később a teljes lakosság táplálkozásának
egészségesebbé válásához is hozzájárulhat.
Az egészségturizmus szolgáltatásainak rendszeres igénybe vétele a helyben, illetve a
vonzáskörzetben lakók egészségének megőrzéséhez is hozzájárul, és az idősek számára
különösen fontos. Az egészségturizmus bevételei hozzásegíthetik az egészségügyi rendszert
egy magasabb szintű, korszerűbb működés fenntartásához, egyes esetekben más egészségügyi
szolgáltatások értékesítéséhez.
Az egészségturizmusra jellemző szemlélet egyértelműen pozitív, és hatékonyan hozzájárul a
lakosság egészségtudatos magatartásának kialakulásához. Ez segít a kockázat-csökkentésben,
a rehabilitáció egyes műtéti beavatkozások hatékonyságának emelésében. A növekvő
ellenálló-képesség, a csökkenő táppénzes idők és rokkantsági arány hozzájárul a
foglalkoztatási, versenyképességi célok teljesüléséhez is. Egyes fejlesztett területek szükséges
http://www.itthon.hu/
17
magasabb működési finanszírozása részben a gazdaság majdani növekvő teherbíró-
képességéből, részben a jelenlegi aktív ellátási igény csökkenése révén előálló
megtakarításokból fedezhető. Ma egyébként is torz a finanszírozási rendszer, mert a
legdrágább ellátást nyújtó kórházakat a költséges aktív ellátás „felpörgetésében” teszi
érdekeltté.
Az egészségügy és a turizmus integrációját segítheti az egészségügyi turizmus fejlődése.
Ennek egyik útja a külföldi egészségbiztosítók betegeik itteni ellátását megengedő, illetve
akár bátorító magatartása. Már az ÚMFT-t előkészítő Egészségügyi Fejlesztési Koncepció is
megállapítja, hogy külföldi egészségbiztosítókkal való kapcsolat kialakításában a vállalati
szintű konstrukciók jelenthetnek igazán komoly piaci lehetőséget. Ezek a vállalati
javadalmazási és ösztönzési rendszerek képviselhetnek koncentráltabb keresletet például a
fürdők iránt. A magán egészségbiztosítók is abba az irányba mozdulnak el, hogy minél több
vállalati ügyfelük legyen, amelyek alkalmazottaik után átalánydíjat fizetnek. A vállalati szintű
konstrukciókon kívül, a magán egészségbiztosítás általában nem tekinthető tömegárunak,
egyéni fogyasztóként jellemzően inkább a társadalom felső szegmense veszi igénybe. Ebből
következően a szolgáltatásokra vonatkozó igényszint is az átlag fölötti. Ez pedig előrevetíti
azt a jelenleg folyó fejlesztések miatt remélhetőleg csak időszakos problémát, hogy a
magyarországi szolgáltatók nem tudnak megfelelni a nyugat-európai fogyasztók minőségi
elvárásainak. A biztosítók csak a legritkább esetben térítik az utazás és a tartózkodás
költségeit. Azaz a szolgáltatások esetlegesen kedvező árszintje kiegyenlítődhet a hosszabb és
költségesebb utazási feltételek miatt.
18
2. Fürdők a világon és Magyarországon
2.1. A világ fürdőinek típusai és arculatuk
A gyógyfürdő eredeti definíciója szerint hőforrás mellé települő, annak vizét gyógyításra
felhasználó hely. Ma nemzetközi használatban a spa és a fürdő fogalma hasonul egymáshoz,
és általánosan jelent kezeléseket is kínáló gyógy vagy relaxációs üdülőhelyet, mely nem
feltétlenül rendelkezik hévízforrással.
Európában, Amerikában és Japánban a spa kínálat változatos és igen sokszínű, így az
arculattervezés (image), a tudatos marketing és a turisztikai termékfejlesztés egyre fontosabb
szerepet játszik. A modern marketingnek nélkülözhetetlen eszköze az Internet. A világhálón
vagy World Wide Web-en megjelenő spa honlapok egyértelmű, határozott arculatot
sugároznak, és a tartalom, a grafikai kialakítás ezzel összhangban lett kialakítva. Az
alábbiakban egy korábbi internetes kutatás1 alapján a fürdők webes megjelenítését típusuk és
az ebből következő arculatuk alapján kategorizáltuk. Észre kell venni, hogy az új építésű (ill.
felújított) fürdők esetében az arculat és a webes megjelenítés kialakítása meglehetősen
tudatos, a design és szolgáltatás-design elemeit együttesen tartalmazó folyamat.
A munka alapja a témában vezetőnek számító országok és kultúrájuk ismeretén túl a turizmus
marketingjében ma már az első helyen álló Internet anyagainak vizsgálata. Ebből következően
az osztályozás alapja az, hogy a fürdők hogyan különböztetik meg, illetve hogyan adják el
magukat a turisztikai piacon. Az ezek alapján alkotott csoportok csak részben fednek át a
Magyarországon általánosan elfogadott gyógyturizmus – wellness – fitness kategóriákkal.
Saját közvetlen tapasztalat és a ráépülő kutatás mind azt bizonyítja, hogy a gyógyfürdők az
egész világon növekvő népszerűségnek örvendenek. Ezzel egyidejűleg megállapítható, hogy
bár Plinius szerint „Sunt Thermae Medicinae Optima Pars” (A fürdő a legjobb orvosság), a
balneológia (fürdőgyógyászat) jelentősége az orvostudományban csökken és elsősorban a
prevenció és a rehabilitáció területére korlátozódik2. Ennek megfelelően a legtöbb európai
országban csökken a fürdőkezelés biztosítási támogatottsága. Hogyan magyarázható ez az
ellentmondás? A világ turisztikai kereslete a primer gyógyturizmus felől egyre inkább az erre
ráépülő (alternatív gyógyászati, rekreációs, sport, vagy kulturális) szolgáltatások irányába
tolódik el, és a tudatos marketing, a turisztikai termékfejlesztés és arculattervezés egyre
nagyobb szerepet játszik. Ilyen megközelítésben mellékesnek mondható, hogy az
orvostudomány a termálvizek gyógyhatását bizonyítottként elismeri-e vagy sem, mivel az
évezredes hagyományok és a közvélemény egyértelműen támogatják a fürdőket. Így a
turisztikai kereslet nem az orvosi véleményeken alapszik, akkor érthetővé válik a látszólagos
ellentmondás háttere. Az alábbiakban elemezzük a termálfürdők lehetséges vonzástényezőit
és az ezek alapján kialakított főbb arculattípusokat.
2.1.1.Primer (adottság-típusú) vonzástényezők
Ezek olyan tényezők, amelyek a fürdő helyének adottságából következnek és nem (vagy csak
kis mértékben) változtathatóak.
− Termálvíz
1 Egerszalók fürdőfejlesztési stratégiájához, majd a Magyar Turizmus Rt. fejlesztési stratégiájához készült
kutatás. Kutatásvezető: dr. Várhelyi Tamás 2 Dr. Bálint Géza M.D., a Nemzetközi Reumatológiai és Pszichológiai Intézet igazgatójának szakértője
19
Vizsgálódásunk definíciójából következően alapvető adottság. A termálvíz
önmagában is vonzerő, a föld alól előtörő meleg víz ősidők óta kedvelt pihenőhelye
az emberiségnek. Gyógyító hatása is régről közismert (Európában a fürdők jó részét
vissza lehet vezetni a római korra – egyes országokban, így hazánkban a klinikailag
bizonyítottan gyógyító hatású vizeket gyógyvíznek nevezik), és az évezredek során
komoly tudományággá nőtte ki magát (balneológia). Érdemes azonban
megjegyezni, hogy sok „termálfürdő” melegíti a vizet, sőt, arra is van számos
nemzetközi példa, hogy egy sikeres „gyógyfürdő” nem is rendelkezik saját
gyógyvízforrással. (pl. Wellness spa, Fallbrook, USA). Míg egyfelől természetesen
erősen kérdéses, hogy mennyiben tekinthetjük az így kialakított turisztikai terméket
valódi gyógyfürdőnek, másfelől ezen üdülőhelyek nem ritka üzleti sikerei arra
figyelmeztetnek, hogy nem szabad a termálvíz szerepét a többi vonzástényező
rovására egyoldalúan túlbecsülni.
− Természeti környezet A pihenés, relaxálás és a kellemes természeti környezet mindig is összetartozott. A
fürdés élménye nagyban fokozható, ha a fürdő környezete attraktív. Természeti
attrakciókat építeni nem lehet, de a meglevőket ki lehet használni. Gyakran úgy
tűnik, hogy a természeti környezet megőrzése ellentétben áll a kihasználtsággal és
így az üzleti sikerrel, de számos példa bizonyítja, hogy ez az ellentét csak
látszólagos.
− Kulturális környezet „Kulturális környezet” alatt egyszerre értjük az épített környezet fizikai (pl.
építészeti környezet) és szellemi (pl. kulturális élet) jellemzőit. Bár ez nem olyan
értelemben adottság, mint a természeti környezet, hiszen emberkéz teremtette,
nyilvánvaló, hogy nem lehet sem római romokat építeni, sem pezsgő zenei életet
varázsolni egy zöldmezős beruházáshoz. A feladat itt is az adottságok gondos
felmérése és ennek alapján az arculat kialakításánál a lehetőségek kihasználása, a
pozitív folyamatok erősítése.
2.1.2. Szekunder (ráépített) vonzástényezők
Itt olyan tényezőket sorolunk fel, amelyek nem (vagy csak kis részben) függnek a hely
adottságaitól és a turisztikai termék arculatától függően szükség szerint kialakíthatóak.
Fontos, hogy ezek a tényezők egy irányba mutassanak, erősítsék az egységes arculatot.
− Fürdőszolgáltatások − Gyógyszolgáltatások