Azév lcrónikája - Eötvös Loránd Tudományegyetem · Az 1991-ben bevezetett szokás szerint egyetemünk alapítójára, ... és állandó erősítésével törekszik meglévő

.. .. , ,

EOTVOS LORAND TUDOMANYEGYETEM

,

A 2007. EV

Azév

lcrónikája Az Eötvös Loránd

Tudományegyetem

373. tanévét megnyitó

ünnepi közgyűlés (Fotó: P. Nagy Gabriella)

A Ginkgo biloba

a Füvészkertben

Az 50. évfordulóját

ünneplő ELTE Egyetemi

Néptáncegyüttes

•• •• ? ?

EOTVOS LORAND TUDOMANYEGYETEM

A 2007. év

Azév lcrónilcája

Felelős kiadó:

Felelős szerkesztő:

�ELTE EÖTVÖ} K, A o o www.eotvoskiado.hu

Az év krónikája• A 2007. év

dr. Hudecz Ferenc ELTE rektora

Zeibig Márton EL TE Rektori Titkárság vezetője

Megjelenik évente az EL TE Eötvös Kiadó Kft. gondozásában.

Készült 150 példányban a DELA Könyvkiadó Kft. nyomdaüzemében.

Tartalomjegyzél{

Előszó ................................................................ 5

A 2007. évi Pázmány-ünnepség alkalmából rendezett ünnepi közgyűlés (2007. május 11.) ...................................................... 7

A 2007. évi Pázmány Péter-előadás Identitáspolitika és történelem (Romsics Ignác) ....................... 9

A 2007. évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása ............... 15

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 373. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés (2007. szeptember 7.)

Hudecz Ferenc tanévnyitó beszéde .................................... 23 Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása ....................... 29

Hudecz Ferenc rektor beszéde a díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlésen (2007. október 26.) ..................................... 33

Díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlések (2007. október 25., 26. és 27.) ........................................... 35

Egyéb események Sakura-ünnep a Füvészkertben (2007. április 13.) ......................... 43 Az Idegennyelvi Továbbképző Központ 40 éve (2007. április 27.) ............ 44 Hudecz Ferenc az ELTE munkatársainak tiszteletére rendezett fogadáson

elhangzott beszéde (2007. június 21.) ................................ 45 Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat (2007. szeptember 30.) ....... 47 Lee Hsien Loong díszdoktori avatása (2007. október 9.) .................... 48 A Füvészkert a Pál utcai fiúk korában rendezvénysorozat

(2007. október 12-14.) ............................................ 53 El Hassan bin Talal herceg díszdoktori avatása (2007. november 9.) .......... 54 Beszámoló az Egyetemi Színpad jubileumi rendezvénysorozatáról

(2007. november 18-21.) .......................................... 56 A húsz legjobb között a világon az ELTE Konfuciusz Intézete

(2007. december 11-12.) .......................................... 58 Hudecz Ferenc rektor karácsonyi ünnepi beszéde (2007. december 16.) ....... 58 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkarának,

Egyetemi Koncertzenekarának és Egyetemi Táncegyüttesének hangversenyei a 2007. évben ....................................... 60

3

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóinak nemzetközi elismerései ......... 63 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatóinak hazai kitüntetései, elismerései .... 64 2007-ben megválasztott akadémikusok ..................................... 66 Egyetemi tanárok kinevezése ............................................. 66 2007-ben az ELTE-n habilitáltak ........................................... 67 2007-ben kötött vagy megújított együttműködési szerződések ................... 69

4

Előszó

A hagyományoknak megfelelően Az év krónikája című egyetemi kiadvány két félév, a 2007. évi tavaszi és őszi szemeszter jeles eseményeinek egy részét eleveníti fel, teszi hoz­záférhetővé az egyetem jelenlegi és volt polgárai, együttműködő partnereink és minden kedves érdeklődő számára.

Ez az év, hasonlóan a korábbiakhoz, bővelkedett kiemelkedő eseményekben. Díszdok­toraink között köszönthettük májusban Arató Mátyás, Louk Hagendoorn (Utrecht, Hol­landia), Günter Jerouschek (Jéna, Németország), Kucsman Árpád, Klaus Mattheier (Hei­delberg, Németország) és Michael Pilling (Leeds, Nagy-Britannia) professzorokat, és külön öröm volt számunkra, hogy az ősz folyamán Lee Hsien Loong miniszterelnök (Szingapúr) és El Hassan bin Talal herceg (Jordánia) egyetemünk díszdoktorai lettek.

Ünnepségsorozattal emlékeztünk a 60 éve megalakult és ma is m(íködő ELTE Bartók Béla Énekkarra és az 50 éves Egyetemi Táncegyüttesre.

Jeles tavaszi évfordulót ünnepeltünk, amikor az Idegennyelvi Továbbképző Központ 40. születésnapját köszöntöttük. Először, hagyományteremtő szándékkal kezdeményeztük azt a fogadást, amelyet az EL TE munkatársainak tiszteletére adtunk, valamint azt a rendez­vényt, amellyel a cseresznyefa-virágzást (Sakura) ünnepeltük a Füvészkertben.

Szeptemberben, az alma mater 373. tanévnyitó közgyűlésén áttekintettük a korábbi tan­év eredményeit és feladatainkat - többek között - az új többciklusú képzési rendszerre történő átállással, a gazdasági-pénzügyi folyamataink korszerűsítésével, az egyetem polgá­rainak nyújtott szolgáltatások fejlesztésével összefüggésben. Örömömre szolgál, hogy sor kerülhetett - nagy számban - állami és egyetemi kitüntetések átadására is.

A 2007. év jelentős egyetemi ünnepsége volt ezúttal is az arany-, gyémánt-, vas- és rubin­diplomák, díszoklevelek átadása alkalmából összehívott hat díszközgyűlés, amelyek kere­tében egyetemünk több évtizeddel ezelőtt végzett egykori hallgatóit köszöntöttük.

E krónika mellett örömmel tudatom, hogy az ELTE megújult internetes oldala (www.elte.hu) további segítséget nyújt ahhoz, hogy a tisztelt Olvasó megismerhesse az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem oktatói, kutatói, hallgatói és munkatársai által itthon és külföldön, a kutatásban és a képzésben 2007-ben elért eredményeket.

Budapest)

2007. december

dr. Hudecz Ferenc rektor

5

A 2007. évi Pázmány-ünnepség all{almából rendezett ünnepi l{Özgyűlés (2007. május 11.)

Az aulában 2007. május 11-én 10 órai kezdettel került sor a hagyományos Pázmány-ün­nepség megrendezésére.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem alapításának 372. évfordulója tiszteletére összehí­vott ünnepi közgyűlés alkalmából az egyetem Szenátusa nevében dr. Hudecz Ferenc rek­tor a hagyományokhoz hűen latinul köszöntötte a társegyetemek képviselőit, egyetemünk megjelent volt rektorait és díszdoktorait, oktatóit, hallgatóit, a Pázmány Péter Baráti Tár­saság tagjait.

Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke levélben köszöntötte az ünne­pi közgyűlést. A levelet Manherz Károly szakállamtitkár úr olvasta fel.

Az 1991-ben bevezetett szokás szerint egyetemünk alapítójára, Pázmány Péter bíboros­ra történő megemlékezés tudományos részét, a Pázmány Péter-előadást az egyetem egyik kiemelkedő eredményeket elért professzora tartja saját kutatási területéről.

A 2007. évi ünnepi előadást Romsics Ignác, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új- és Je­lenkori Magyar Történeti Tanszék professzora tartotta Identitáspolitika és történelem címmel.

Az egyetem vezetői (Fotó: P. Nagy Gabriella)

7

Ezt követően került sor a 2007. évi Pázmány-ünnepségen felavatandó tiszteletbeli doktor­és professzorjelöltek tudományos munkásságának méltatására és felavatására az előterjesz­tést tevő karok dékánja által. 2007-ben hatan részesültek egyetemünk legmagasabb kitün­tetésében:

• Az Informatikai Kar előterjesztése alapján Arató Mátyás professzor, a Debreceni Tudo­mányegyetem tanára elismert, fél évszázados kutatómunkájáért, magas szintű, isko­lateremtő tevékenységéért, valamint a szakterületén elért iránymutató eredményeiért.

• A Társadalomtudományi Kar előterjesztése alapján Louk Hagendoorn professzor, aUniversity of Utrecht tanára a csoportközi viszonyokkal, az etnikai és kisebbségi sztereo­típiákkal, az előítéletekkel és a nacionalizmus pszichológiai gyökereivel kapcsolatos,nemzetközileg is elismert kutatómunkájáért.

• Az Állam- és Jogtudományi Kar előterjesztése alapján Günter Jerouschek professzor,a jénai Friedrich-Schiller-Universitéit tanára a német és a magyar jogtörténet-tudomány,valamint a jénai és a budapesti fakultás együttműködésének szervezésében, a magyarhallgatók és PhD-hallgatók németországi tanulmányainak támogatásában, a magyarjogtörténet-tudomány németországi megjelenésének támogatásában szerzett elévülhe­tetlen érdemeiért.

• A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Kucsman Árpád professzor, azEötvös Loránd Tudományegyetem tanára 56 éven keresztül folyamatosan végzett magasszínvonalú, iskolateremtő oktató-nevelő tevékenységéért, kimagasló eredményeiért,valamint a kémiai doktori iskolában nyújtott munkásságáért.

• A Bölcsészettudományi Kar előterjesztése alapján Klaus Mattheier professzor, a hei­delbergi Ruprecht-Karls-Universitéit tanára, a germanisztikai nyelvészet egyik legrango­sabb képviselője mind a német nyelvterületen, mind a nemzetközi szakmai közösség­ben iskolateremtő egyéniség, akinek nevéhez fűződik a dialektológia, a nyelvtörténetés a szociolingvisztika területeinek módszertani ötvözése, kutatásaiért.

• A Természettudományi Kar előterjesztése alapján Michael Pilling, a School of ChemistryUniversity of Leeds tanára a reakciókinetika légkör kémiai és égéstechnikai alkalmazásai­nak eredményes fejlesztéseiért, aktív, iskolateremtő oktatói munkásságáért, nemzetkö­zileg kiemelkedő eredményeiért.

Az előterjesztést és a kézfogással történő avatást követően a tiszteletbeli doktor és profesz­szor cím tulajdonosai válaszbeszédben mondtak köszönetet egyetemünk eme legmaga­sabb kitüntetéséért.

Ezt követően dr. Hudecz Ferenc rektor átadta neves professzoraink részére egyetemünk 2004-ben alapított kitüntetését, az Eötvös-gyűrűt. Az egyetem statutuma szerint Eötvös­gyűrű adományozható kiemelkedő szakmai, tudományos életút elismeréseként. Az Eötvös-gyűrű az ELTE címerével ékesített aranygyűrű.

A kitüntetést Harmathy Attila egyetemi tanár, akadémikus, a magyar polgári jog tudo­mányának kiemelkedő és nemzetközileg széles körben elismert személyisége és Nagy Károly egyetemi tanár, akadémikus, professor emeritus, a fizika nemzetközileg elismert szaktekintélye, a hazai fizikaoktatás és -kutatás vezető személyisége vehette át.

Az alábbiakban közreadjuk a 2007-ben elhangzott Pázmány Péter-előadást, a díszdokto­rok tudományos munkásságának dékáni méltatását, illetve a válaszbeszédek szövegét.

8

A 2007. évi Pázmány Péter-előadás

Identitáspolitika és történelem

ROMSICS IGNÁC, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék

Korunk egyik leggyakrabban használt társadalomtudományi terminus technicusa az iden­titás, vagyis az önazonosság, illetve az önértelmezés. Valamilyen identitással minden tár­sadalmi szereplő- az egyének, a közösségek kisebb és nagyobb csoportjai, a nemek, a nem­zetek, sőt ma már a nemzetek felett vagy mellett kialakulóban lévő nagyobb gazdasági és politikai integrációk résztvevői is - rendelkeznek. Az egyén önmeghatározása elkezdődik a gyermekkorban. A folyamat első fokozata a szülőkhöz fűződő kapcsolatának a kialaku­lása, ami fokról fokra terjed ki környezetének egyre táguló köreire: a családra, a rokonság­ra, az ismerősökre, a szomszédokra, a lakóhelyre, az iskola-, majd munkatársakra, s végül a társadalom nagycsoportjaira, sőt magára a nemzetre és olyan régi vagy új szuprana­cionális szerveződésekre is, mint amilyenek az egyházak vagy az államok különböző szö­vetségei. A pszichológusok és a szociológusok - a magyarok közül hadd utaljak csak Hunyady György, Csepeli György és Pataki Ferenc nevére - egyetértenek abban, hogy minden identitás - az egyéneké és a különböző társadalmi csoportoké egyaránt - konst­ruált. A különböző identitásképző elemek akkor válnak az önértelmezés részévé és az em­berek viselkedését befolyásoló tényezővé, ha internalizálódnak, vagyis tudatos belső meg­győződéssé válnak. Ez a bensővé válás részben ösztönös, részben külső hatások eredmé­nye. Amennyiben ezeket a hatásokat az állam és a politika különböző intézményei fejtik ki, identitáspolitikáról beszélünk. Bizonyos értelemben természetesen minden politika identitáspolitika, ám az egyes politikák identitásteremtő szándéka és kapacitása különbö­ző. Identitáspolitikának általában ezért csak azt a politikát, illetve a politikának csak azt a részét nevezzük, amely az egyének és a közösségek önazonosságának tudatos alakításával és állandó erősítésével törekszik meglévő vagy elérendő hatalma legitimálására.1

Az identitáspolitikák forrásbázisa és hordozórendszere rendkívül változatos. Földrajzi, gazdasági, kulturális, politikai és társadalmi elemek egyaránt szerepet játszanak benne. Nem kétséges azonban, hogy minden identitáspolitika időbeli keretei visszanyúlnak a múltba. Vagyis minden identitáspolitika történelmileg szituált. A történelem és csak a tör­ténelem teszi lehetővé bármiféle identitás idó'ben folyamatos elgondolását. Az egyéni em­lékezet alapvető szervezőelve éppúgy a személyesen megélt események idó'beliségbe ágya­zása, mint a családi vagy generációs identitásé, s a társadalmi, politikai vagy nemzeti em­lékezeté. ,,A nemzet - írta ezzel kapcsolatban Ernest Renan, az identitás- és emlékezetku­tatók korai előfutára még a 19. század végén - lélek, szellemi alapelv. Ezt a lelket, ezt a

1 Az identitással foglalkozó könyvtárnyi irodalomból elsősorban Manuel Castells: Az identitás hatalma (Bp.,

Gondolat-lnfonia, 2006), valamint Csepeli György: A meghatározatlan állat. Szociálpszichológia kezdó'lmek és

haladóknak (Bp., 2005, Jószöveg Műhely Kiadó) és Gyáni Gábor: Relatív történelem (Bp., 2007, Typotex)

című munkáit használtuk.

9

szellemi princípiumot két dolog alkotja, amely azonban voltaképpen egy. Az első a múlt­ban gyökeredzik, a másik a jelenben. Az egyik: az emlékek gazdag örökségének közös bir­toldása, a másik: a jelenlegi megegyezés, vágy arra, hogy közösen éljünk, annak a szándé­ka, hogy a továbbiakban is kamatoztassuk az osztatlanul kapott örökséget. Az ember, uraim, nem rögtönözhető. A nemzet, akárcsak az egyén, múltbeli erőfeszítések, odaadás, áldozatok hosszú folyamatának az eredője. Valamennyi kultusz közül az ősök tisztelete a legjogosabb: ők alakítottak bennünket olyanná, amilyenek vagyunk. Hősi múlt, nagy fér­fiak, dicsőség (az igazi dicsőség) - íme, ez az a társadalmi tőke, amelyre föl lehet építeni a nemzeti elvet. Közös dicsőséggel rendelkezni a múltban, közös akarattal a jelenben, nagy közös tetteket véghezvinni a múltban, azt akarni, hogy a jövőben is nagy cselekedeteket hajtsunk végre - íme egy nép létének alapfeltételei. [ ... ] Megosztani a múlt dicsőségét és keserveit, hasonló programot megvalósítani a jövőben; annak tudatával rendelkezni, hogy egykor közösen szenvedtünk, örültünk, reménykedtünk - ez az örökség többet ér, mint a közös vám és a stratégiai követelményeknek megfelelő határok: ezt ugyanis a fajok és nyel­vek sokfélesége ellenére mindenki megérti. [ ... ] A nemzet tehát egyetlen roppant szolida­ritás, melynek lényeges alkotóelemét jelentik azok az áldozatok, amelyeket őseik hoztak és azok, amelyeket mi vagyunk készek a jövőben meghozni. Feltételezi a múltat, de a je­len foglalata, ama kézzelfogható tény következtében, hogy valamennyien világosan kife­jezzük szándékunkat: folytatni kívánjuk a közös életet. Egy nemzet léte (elnézést a meta­foráért) mindennapos népszavazás, mint ahogy az egyén léte az élet folytonos igenlése."2

Az identitáspolitikák történelmi tematizációjának origója az eredet, amely a helyre, az időre, valamint a reális és mitologikus ősökre egyaránt kiterjed. Az eredet-meghatározást az egymást követő kronologikus egységek követik: a vándorlás, a helykeresés, a letelepe­dés, az államalapítás, majd a felívelések, aranykorok, hanyatlások és bukások szakaszosan ismétlődő láncolata. Ezeket fordulópontként azonosított, és különleges jelentőséggel fel­ruházott időpontok, dátumok választják el egymástól. A fordulópontok mellett minden történelmi tematizáció kitüntetett fontosságú alkotóelemei a történelmi személyiségek. Ők azok, akik által megelevenedik a nemzeti történelem színpada, és akik által a múlt kö­zel kerül az identitáspolitikák célszemélyeihez.

A történelmi dátumokkal, korokkal és személyekkel összekötött identitásépítő tartal­makat változatos eszköztár közvetíti a jelen emberéhez. Ebben legnagyobb szerepe az is­kolának és azon belül az iskolai történelemoktatásnak van. A történelem örök időktől fogva „az élet tanítómestere" volt, de csak a tömegoktatás 18-19. századi elterjedése és a nemzeti nyelvek tanítási nyelvvé tétele révén válhatott a kulturális emlékezet átörökíté­sének kulcsfontosságú hordozójává, vagyis szűk elitek helyett egész társadalmak identitá­sának fontos kötőanyagává. Az identitás történeti dimenziójának rögzítésében és iskolás­kor utáni ébren tartásában a különböző jelképek, ünnepek és földrajzi helyek játszanak fontos szerepet. A vizuális jelképek közül kitüntetett jelentőséggel bír a nemzeti címer és a zászló, az auditív szimbólumuk közül pedig a nemzeti himnusz.

Míg a jelképek elsődlegesen érzelmi kötőanyagot szolgáltatnak, az ünnepek rituáléja és az ünnepi szónoklatok értelmezik is a múltat. Ez az értelmezés azonban alapvetően külön-

2 Ernest Renan: Mi a nemzet? ln Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Szerk. Bretter Zoltán, Deák Ágnes. Pécs, 1995., Tanulmány Kiadó. 185-86.

10

bözik a szakmáját professzionális módon művelő történészétől. A történész ugyanis min­dig kontextualizálja a múltat, azaz megkísérli az akkor és ott viszonyai között elhelyezni tárgyát, és ennek révén oksági magyarázatokkal ellátni azt. Az emlékező identitáspolitikus viszont mindig a jelen igényeihez igazítja a múltat. Ennek érdekében leegyszerűsít, időtle­nített általánosításokhoz és morális igazságokhoz jut el, vagyis mitizálja és instrumental­izálja a múltat. A történelem hús-vér alakjaiból így lesznek ördögök és angyalok, ellent­mondásos korszakokból pedig aranykorok és a romlás évszázadai. Valljuk be: identitáspo­litikusként az ünnepi szónokok mást nem is igen tehetnek, hiszen a történészek egyrészt bonyolult, másrészt többféle interpretációt megengedő elbeszélései nemigen alkalmasak az abszolút bizonyosságot kereső egyének és közösségek önazonosságának a felépítéséhez. Kicsit hasonló a helyzet az iskolákban is, hiszen a tankönyvekben megjelenő aktuális ká­nonnal és az azt közvetítő tanárral, aki az emlékezőhöz hasonlóan és a történésztől elté­rően ugyancsak nincs kitéve igazságpróbának, a diákok aligha tudnak érdemben vitába szállni.

Az identitásépítés számos más eszköze közül legnagyobb jelentősége évtizedek óta a te­levíziónak van. A megfelelő gyakorisággal és fogyasztható szinten sugárzott történelmi ismeretterjesztő műsorok erősíthetik és módosíthatják is az iskolában tanultakat, miáltal nagyon különböző történelemképekkel rendelkező identitásközösségek kialakulásához já­rulhatnak hozzá.3

Kiegyensúlyozott fejlődéssel, vagyis gyakran ismétlődő törések nélküli múltat maguk mögött tudó társadalmak szilárd identitásközösségekkel rendelkeznek. A külső vagy belső okokból újra és újra nagy megrázkódtatásokkal szembesülő társadalmakban azonban elke­rülhetetlenül identitásválságok lépnek fel. A magyar társadalom a nemzetek ez utóbbi cso­portjába tartozik. A magyarság csupán 20. századi történelme során 10 olyan éles politikai fordulatot élt át, amikor - mint nemrég elhunyt kollégánk, Litván György egy alkalommal megállapította - ,,a vesztes félnek nemcsak hatalma, hanem szabadsága vagy élete elveszté­sével is számolnia kellett kisebb vagy nagyobb mértékben".4 Ezek közül a fordulatok közül három volt olyan, amely tartós - legalább egy-két évtizedig érvényes - állapotokat teremt­ve a múlt teljes vagy részleges újraértelmezését is maga után vonta: az 1919-20-as, az 1945 és 1949 közötti, s végül az 1989 utáni. Előadásom további részében e három paradigmavál­tás néhány identitáspolitikai szempontból fontos jellegzetességével foglalkozom.

Az 1920 utáni identitáspolitikai diskurzus centrális történelmi témájává a történelmi Magyarország felbomlása, vagyis a trianoni békeszerződés vált. A 19. század utolsó harma­dában intézményesült professzionális magyar történetírás reprezentatív produktuma, a Szilágyi Sándor által szerkesztett és 1895 és 1898 között megjelent tízkötetes millenáris tör­ténet (A magyar nemzet története) a nemzeti múlt nagyságát dokumentálta, felhőtlen opti­mizmust sugárzott, és a magyar állam felbomlásának lehetőségét még csak nem is mérle­gelte. A „hivatásos identitáspolitikusok" még optimistábbak, azaz rövidlátóbbak voltak.

3 Vö. Izvetan Todorov: A rossz emlékezete és a jó kísértése. Mérlegen a XX. század. Bp., 2005, Napvilág Kiadó,

153-70. és Aleida Assmann: Der lange Schatten der Vergangenheit. Erinnerungskultur und Geschichtspolitik.

Müchen, 2006, Beck verlag 21-61.

4 Litván György: Történetírásunk és jelenkorunk. ln Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelem­

ben. Szerk.: Valuch Tibor. Bp., 1995, Osiris Kiadó, 1956-os Intézet, 39.

11

Egyikük, a fiatal Teleki Pál egyenesen a „hatszázmilliós turánság" szellemi és gazdasági ve­zérét látta a magyarságban. Ám politikai vetélytársa, a fiatal Jászi Oszkár is le tudott írni olyan mondatot a háború elején, hogy „Közép-Európa német hegemónia alatt, s a Balkán magyar vezetés alatt: ez a derengő új idők perspektívája".s

Az 1920 utáni magyarságnak ebből az álomból kellett felébrednie. Ez az ébredés azon­ban nem vagy csak részben sikerült. Nem csupán a konzervatív politikai elit és provinciá­lis szellemi holdudvara fogta fel interregnumként a trianoni rendezést, hanem az olyan művelt és világlátott intellektuelek is, mint amilyen Márai Sándor volt. Nem Apponyi Al­bert, Horthy Miklós vagy Teleki Pál valamelyik beszédében, hanem az ő „nemzetnevelés" ügyében kibocsátott 1942-es röpiratában olvashatjuk, hogy „nem él még egy nép a Duna­medencében, melynek történelmi arányérzéke oly fejlett, oly öntudatos lenne, mint ami­lyen mértékben a magyar rendelkezik a megmaradás törvényének a legfontosabb képessé­gével. S ezért a háború után - folytatta gondolatmenetét - két nemzetnek lesz rendkívül fontos szerepe az új minőségi verseny erkölcsi és anyagi katarzisában megújuló Európá­ban: a magyarnak Délkelet-Európában, s a franciának Nyugaton".6 Csodálkozhatunk-e hát azon, ha a magyar embereknek még 1946 elején is csak 25%-a gondolta azt, hogy az új bé­kében Magyarország ismét a trianoni határokat fogja kapni, miközben a Csallóköz és Ér­sekújvár, valamint az Arad-Nagyvárad-Szatmár sáv visszakerülésében a lakosság 75%-a, Kolozsváréban 56%-a, s még a Székelyföld és Marosvásárhely Magyarországhoz csatolásá­ban is 50%-a bízott.7

Az 1947 és 1949 közötti kommunista hatalomátvétel az 1920 utáninál is radikálisabb identitáspolitikai fordulattal járt. A nemzeti szempontú történelemértelmezést a marxiz­mus-leninizmus tantételeit követő osztályszempontú történelemfelfogás váltotta fel. En­nek alapján a magyar történelem valamennyi korszaka új megvilágításba került. A közép­kori magyar állam és társadalom korát a marxi formációelmélet (ősközösség-rabszolgaság­feudalizmus) sémáját alkalmazó új munkák és tankönyvek közvetítették. Szent István ál­lama, amelyet az addigi magyar történetírás különösen pozitív értékekkel ruházott fel, és a magyar kultúrfölény első nyilvánvaló jeleként értékelt, ezekben a munkákban olyan „osztályállammá" minősült, amely „az ország meghódított őslakosságának s a behurcolt rabszolgáknak a féken tartására jött létre", s amely a „magyar dolgozók osztályalávetésé­nek az eszköze volt".8

Az utolsó száz év és ezen belül a munkásmozgalom történetének kutatására különösen nagy gondot fordítottak. Az új történeti koncepció jegyében az 1867-es kiegyezés az ural­kodó elit elvtelen, a nemzeti érdekeket eláruló kompromisszumává, az 1919-es kommu­nista diktatúra a magyar történelem csúcspontjává, a két világháború közötti Horthy-kor­szak pedig Hitler és Mussolini rendszeréhez hasonlóan fasiszta diktatúrává stilizálódott.

5 Részletesebben lásd erre Romsics Ignác: Múltról a mának. Bp., 2004, Osiris. 105-109. és 140-46. Idézetek a

142. és 145. oldalon.

6 Márai Sándor: Röpirat a nemzetnevelés iigyében. Pozsony, 1993, Kalligram, 19. és 87.

7 Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés. Bp., 2006, Osiris, 144.

8 Részletesebben lásd erre: Romsics Ignác: Magyar történetírás a 20. században. ln Találkozások. Várszegi

Asztrik pannonhalmi főapát hatvanadik sziiletésnapjára. Pannonhalma, 2006, Pannonhalmi Főapátság.

271-74.

12

Közben sikeresen haladtunk a „nacionalizmus maradványainak" leküzdése és a „kizsák­mányoló osztályok" felszámolásának az „útján", sőt 1962-re „befejeződött a szocializmus alapjainak a lerakása", és ezzel a magyar nép „a szocializmus teljes felépítésének korszaká­ba lépett".9

Az 1989 utáni rendszerváltás két legfontosabb identitáspolitikai jelzője a demokratikus és a nemzeti volt. Mindhárom új rendszerváltó párt szerepeltette nevében a demokrata szó valamely változatát, s amikor az állampárt és társszervezeteinek képviselőivel leültek megtárgyalni a demokratikus átmenet kérdéseit, Nemzeti Kerekasztalnak nevezték magu­kat. Vagyis identitáspolitikai szempontból a nemzeti múlt demokratikus hagyományának folytatóiként határozták meg magukat. Hamarosan kiderült azonban, hogy ez alatt nem egészen ugyanazt értik. A magyar demokrata, kereszténydemokrata és kisgazda tagokból álló kormány - éles belső viták után - azt javasolta, hogy az új, a Harmadik Magyar Köz­társaság címere a történelmi folytonosságot - és kimondatlanul talán még mást is - szim­bolizáló két világháború közötti koronás kiscímer legyen. A szabad demokraták és a fiatal demokraták viszont az 1849-es függetlenségi hagyományra, az 1918-19-es demokratikus forradalomra és 1956-ra utaló ún. Kossuth-címer mellett törtek lándzsát. Miután egyik tá­bor sem tudta meggyőzni a másikat, az első szavazás eredménytelenül végződött. Hosszú viták és háttéregyeztetések után, melyek során még az is felmerült, hogy az országnak két címere legyen, a kormánynak végül sikerült biztosítania a kétharmados többséget. A bú­zakalászos, vörös csillagos és pajzsos Kádár-címert 1990. július 3-án így a koronás kiscímer váltotta fel.10

Az első szabadon választott magyar parlament másik fontos identitáspolitikai döntése a független magyar köztársaság állami ünnepének a kijelölése lett. A választást három kitün­tetett időpont közül kellett meghozni. Ezek a következők voltak: augusztus 20-a, mely na­pon államalapító királyunkat 1083-ban szentté avatták; március 15-e, amikor az 1848-as polgári forradalom kezdődött; s végül október 23-a, az 1956-os népfelkelés kezdő időpont­ja. A képviselők többsége ismét a tö1ténelmi folytonosságra utaló dátum, azaz augusztus 20-a mellett szavazott, miközben a másik kettő is piros betűs nemzeti ünnep maradt. Már­cius 21-e, április 4-e és november 7-e ezzel együtt kikerült az állami ünnepek sorából.11

A nemzeti himnusz viszont, amelynek a világ más himnuszaitól eltérően egyedülikéntalapmotívuma a bűntudat, nem változott.12

A már 1990-ben megmutatkozó identitás-, illetve történetpolitikai különbségek az el­múlt közel két évtizedben egyre markánsabbá váltak. Az újratemetések, szoborállítások, emléktábla-avatások - és legújabban: szobor- és sírgyalázások - mint a nemzeti múlt újbó­li birtokbavételének szimbolikus aktusai alapján markánsan körvonalazódott két egymás­sal vitázó identitáspolitika. Az évek során ilyen szempontból is profilt váltó Fidesz vezette jobboldal által konstruált virtuális nemzeti panteon kiemelkedő alakjai a történeti magyar állammal folytonosságot teremtő Szent István, a „fontolva haladást" jelképező Széchenyi

9 Az MSZMP VIII. (1962) kongresszusának határozatát közli Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914-1999.

II. köt. Szerk.: Romsics Ignác. Bp., 2000, Osiris, 261.

10 Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás ... Budapest, 2003, Rubicon, 267-68.

11 Gerő András: Képzelt történelem. Bp., 2004, PolgArt, 174-75.

12 Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák - Diagnózisok, Bp., 1983, Magvető, 348-51.

13

István, a történelmi Magyarország védelmében orvul meggyilkolt Tisza István, az 1919-es kommunista diktatúra után rendet és nyugalmat teremtő Horthy Miklós, az öngyilkossá­gával minden korábbi bűnét megváltó Teleki Pál, az 1946 utáni szovjetizációval bátran szembeforduló Mindszenty József, s a szovjet hatóságok által 1947-ben elhurcolt kisgazda politikus, Kovács Béla lettek. A jobboldali main stream mellett ugyanakkor megjelentek olyan periferiális történelemértelmezési ajánlatok is, mint például a Szent István-i beillesz­kedéssel és alkalmazkodással szembeállított ősmagyar vagy pogány magyar kultusz, a ma­gyarság eredeztetése a sumérektől vagy más „ősi" ázsiai néptől, s a legújabbkor vonatkozá­sában a két világháború közötti irredentizmus és fasiszta vagy félfasiszta szélsőjobboldali­ság eszméinek aktualizálása és jelképeinek demonstratív használata.

A baloldal történelmi identitása legalább ennyire bizonytalan, ha nem ennél is bizony­talanabb. A Magyar Szocialista Párt 1990-ben „a magyar szocialista mozgalom demokrati­kus hagyományainak folytatójaként" határozta meg magát. Ebbe a „százéves magyar szo­ciáldemokráciát'', a Galilei Kört, a „a népfront eszményét valló" két világháború közötti szocialistákat, a népi mozgalom balszárnyát, az 1945 utáni Szociáldemokrata Párt és Kom­munista Párt „demokratikus erőit", 1956 „szocialistáit", vagyis Nagy Imrét és társait, s vé­gül az 1960-as években kibontakozott „reformmozgalom" képviselőit is beleértette. Ugyan­akkor elhatárolódott minden olyan pártalakulattól, amelyek „különböző névvel a sztálini jellegű pártállami diktatúrában az állampárt szerepét töltötték be".13 Az e mögött meghú-

Romsics Ignác előadást tart a Pázmány-ünnepségen (Fotó: P. Nagy Gabriella)

13 Magyarország politikai évkönyve 1990. Bp., 1991, Ökonómia Alapítvány, 7565-766.

14

zódó bizonytalanságra vagy tudatos kétértelműségre élesen rávilágítottak Gyurcsány Fe­renc új pártelnök 2007. január-februári kísérletei e platform nevesítésére. A legnagyobb vi­tát érthetően Nagy Imre és Kádár János szembeállítása, illetve előbbi vállalása és utóbbi kirekesztése váltotta ki. A társadalom többsége ugyanis a közvélemény-kutatások szerint Kádárt értékeli többre, illetve érzi magához közelebb állónak.14

A szabad demokraták egykor - 1989-ben - 1848, 1918 és 1956, illetve nevesítve Széche­nyi István és Kossuth Lajos, Jászi Oszkár, Kéthly Anna, Bibó István, Szabó Zoltán és Nagy Imre örököseinek vallották magukat.15 Emlékezetes, hogy 1989-90-ben ezt éles antikom­munizmussal társították. Ez utóbbival - mutatott rá Lengyel László - máig ható példát mutattak arra, ,,hogyan kell ellenfelet kijelölni, saját önazonosságunkat az ördögi ellenség­gel szemben meghatározni. A sikeresség igazolta e politikát, ami ennek következtében a magyar politizálás szerves részévé vált".16 Némi malíciával ehhez legfeljebb annyit tehe­tünk hozzá, hogy a múlt fekete és fehér színekben történő ábrázolásában és szereplőinek jókra és gonoszokra való osztásában a tanítványok magukat a mestereket is felülmúlták.

A jobb- és baloldali múltképek identitásépítő versengése egy bizonyos pontig érthető. Nem érthető és nem elfogadható azonban, ha egymás diszkreditálására, kizárására, sőt megsemmi­sítésére törekszenek. Ennek tartós fennállása lehetetlenné teszi a köztársaság történelmi iden­titásának rögzítését, megfoszt a nemzeti múlt átélésének közös élményétől, hitelteleníti a tör­ténelemoktatást, s mindezek révén tartósan roncsolja a nemzet más, külső tényezó1< által is gyengített kohézióját. Ezért legfőbb ideje, hogy visszaforduljunk erró1 az útról.

A 2007. évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása

Arató Mátyás, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a KLTE Számolóközpontjának volt vezetője 1931-ben született Eleken. Alkalmazott matematikus, szűkebb szakterülete a számítástudomány, a matematikai statisztika és a valószínűségelmélet. 1971-ben szerezte meg a matematikai tudomány doktora fokozatot.

Arató Mátyás a számítástudomány, a matematikai statisztika és valószínűségelmélet nemzetközileg elismert kutatója, a magyar számítástudomány egyik vezető egyénisége, aki mind szakmai téren, mind a szakemberképzés és a magas szintű tudományszervezés terén nagyon sokat tett a hazai számítástudomány és alkalmazott matematika fejlesztéséért. Igen jelentős eredményeket ért el a matematikai statisztika területén, többek között a sztochasz­tikus folyamatok Kálmán-szűrése elméletében. Új módszerével megoldotta a racionális spektrálsűrűségű folyamatok Radon-Nikodym deriváltjának kiszámítását. Legújabb ered-

14 Romsics Ignác: Történelem és emlékezet. Heti Világgazdaság, 1999. júl. 10. 66-68.

15 A rendszerváltás programja. SZDSZ. Bp., 1989, Szabad Demokraták Szövetsége. 9-10.

16 Lengyel László: Szorongás és remény. Bp., 2004, Osiris, 174.

15

zódó bizonytalanságra vagy tudatos kétértelműségre élesen rávilágítottak Gyurcsány Fe­renc új pártelnök 2007. január-februári kísérletei e platform nevesítésére. A legnagyobb vi­tát érthetően Nagy Imre és Kádár János szembeállítása, illetve előbbi vállalása és utóbbi kirekesztése váltotta ki. A társadalom többsége ugyanis a közvélemény-kutatások szerint Kádárt értékeli többre, illetve érzi magához közelebb állónak.14

A szabad demokraták egykor - 1989-ben - 1848, 1918 és 1956, illetve nevesítve Széche­nyi István és Kossuth Lajos, Jászi Oszkár, Kéthly Anna, Bibó István, Szabó Zoltán és Nagy Imre örököseinek vallották magukat.15 Emlékezetes, hogy 1989-90-ben ezt éles antikom­munizmussal társították. Ez utóbbival - mutatott rá Lengyel László - máig ható példát mutattak arra, ,,hogyan kell ellenfelet kijelölni, saját önazonosságunkat az ördögi ellenség­gel szemben meghatározni. A sikeresség igazolta e politikát, ami ennek következtében a magyar politizálás szerves részévé vált".16 Némi malíciával ehhez legfeljebb annyit tehe­tünk hozzá, hogy a múlt fekete és fehér színekben történő ábrázolásában és szereplőinek jókra és gonoszokra való osztásában a tanítványok magukat a mestereket is felülmúlták.

A jobb- és baloldali múltképek identitásépítő versengése egy bizonyos pontig érthető. Nem é1thető és nem elfogadható azonban, ha egymás diszkreditálására, kizárására, sőt megsemmi­sítésére törekszenek. Ennek tartós fennállása lehetetlenné teszi a köztársaság történelmi iden­titásának rögzítését, megfoszt a nemzeti múlt átélésének közös élményétó1, hitelteleníti a tör­ténelemoktatást, s mindezek révén tartósan roncsolja a nemzet más, külső tényezők által is gyengített kohézióját. Ezért legfőbb ideje, hogy visszaforduljunk erről az útról.

A 2007. évi Pázmány-ünnepségen felavatott tiszteletbeli doktorok és professzorok tudományos munkásságának méltatása

Arató Mátyás, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, a KLTE Számolóközpontjának volt vezetője 1931-ben született Eleken. Alkalmazott matematikus, szűkebb szakterülete a számítástudomány, a matematikai statisztika és a valószínűségelmélet. 1971-ben szerezte meg a matematikai tudomány doktora fokozatot.

Arató Mátyás a számítástudomány, a matematikai statisztika és valószínűségelmélet nemzetközileg elismert kutatója, a magyar számítástudomány egyik vezető egyénisége, aki mind szakmai téren, mind a szakemberképzés és a magas szintű tudományszervezés terén nagyon sokat tett a hazai számítástudomány és alkalmazott matematika fejlesztéséért. Igen jelentős eredményeket é1t el a matematikai statisztika területén, többek között a sztochasz­tikus folyamatok Kálmán-szűrése elméletében. Új módszerével megoldotta a racionális spektrálsűrűségű folyamatok Radon-Nikodym deriváltjának kiszámítását. Legújabb ered-

14 Romsics Ignác: Történelem és emlékezet. Heti Világgazdaság, 1999. júl. 10. 66-68.

15 A rendszerváltás programja. SZDSZ. Bp., 1989, Szabad Demokraták Szövetsége. 9-10.

16 Lengyel László: Szorongás és remény. Bp., 2004, Osiris, 174.

15

ményei a közgazdasági modellek kidolgozásához kapcsolódnak. A matematikai statisztika számítástudományi indítású alkalmazásai a legújabb nemzetközi kutatások előterében áll­nak, és ezekből Arató Mátyás és munkatársai is jelentős részt vállaltak. Úttörőek a laptáro­lási eljárásokra, elhelyezési problémákra vonatkozó vizsgálatai. Az ő vezetésével indult meg a nagy rendszerek információ-visszakeresési és információszolgáltatási problémáinak vizs­gálata. Publikációi mellett ki kell emelni azokat az országos jelentőségű kísérleteket, ame­lyek az ő irányításával az egészségügy, valamint ipari vállalatok termelésirányításához szük­séges adatbankok területén valósultak meg. Számítástudományi eredményei közül kieme­lendőek az elrendezések matematikai tárgyalásában írt, nemzetközi folyóiratokban megje­lent cikkei, amelyek Riesz Frigyes eredményeit és a rendezett minták elméletét használják. Számítástudományi publikációinak nemzetközi visszhangját nemcsak a hivatkozások, ha­nem folyóirat-szerkesztői megbízásai is mutatják. Arató Mátyás egy jelentős eredmények­kel büszkélkedő tudományos iskola megteremtője, amelynek munkájában matematikuso­kon kívül mérnökök, közgazdászok is részt vesznek.

Megjelent tudományos publikációinak száma 90, ebből 58 idegen nyelvű; 6 jegyzetet írt, 11 konferenciakiadványt szerkesztett; népszerűsítő publikációinak száma 15; 3 könyvet, il­letve részletet írt. Eredményeire több mint 200 hivatkozás történt.

A Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya Matematikai Bizottságának 1970-től 1973-ig titkára, az osztály Számítástudományi Bizottságának elnöke volt 1986-ig. Tagja volt 1976-ig a varsói nemzetközi Banach Matematikai Felsőfokú Továbbképző Központ tudományos tanácsának. A szocialista országok akadémiáinak számítástudományi együtt­működési bizottságában a magyar szekció vezetője volt. Tagja a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek (ISI), a Bernoulli Társaságban a hazai nemzeti bizottság elnöke, az IFIP 7.3 munkacsoport tagja. Egy időben a TMB plénum tagja volt, azt megelőzően és jelenleg a Matematikai és a Számítástudományi Szakbizottság tagja.

Arató Mátyás a következő folyóiratok szerkesztó'bizottságainak tagja: Alkalmazott Mate­matikai Lapok, főszerkesztő-helyettes; Analysis Mathematica; Computers and Mathematics with Applications (Pergamon); Performance Evaluation (North-Holland); Foundations of Control Engineering (Lengyelország); Információ-Elektronika; Acta Cybernetica. Munkás­ságát több rendben ismerték el állami kitüntetésekkel, 1994-ben Széchenyi-díjat kapott.

Jelentős felsőoktatási tevékenységet fejt ki 1963 óta az Eötvös Loránd Tudományegyete­men főkollégiumok és speciálkollégiumok rendszeres tartásával, majd 1984 óta a KLTE egyetemi tanára, jelenleg professor emeritusa. Los Angelesben, Bloomingtonban is végzett sikeres oktatómunkát. Számos alkalommal vállalt opponensi tisztséget minősítő eljárások­ban. Tanítványai közül több mint 15 kandidátusi fokozatot nyert (ebből heten aspiráns­ként). Az ELTE Informatikai Karán évek óta eredményes és nagyon hasznos munkát végez külső tagként a kar Habilitációs Bizottságában és Doktori Tanácsában. Rendszeresen vállal feladatokat a kar különböző bírálóbizottságaiban is. Tanácsaival, szakmai tevékenységével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a 2003-ban létrehozott Informatikai Kar sikeresen beil­leszkedjen az Eötvös Loránd Tudományegyetem új struktúrájába.

Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a mai napon alkalmunk nyílik arra, hogy személyesen kö­szöntsük Louk Hagendoom professzor urat, akit itt és most az ELTE díszdoktorává avatunk.

Évtizedeket átfogó, páratlanul gazdag tudományos életút vezetett ehhez a naphoz. Hagendoorn professzor a Tilburgi Egyetemen 1962-63 között közgazdaságtant, majd 1963 és

16

68 között szociológiát hallgatott. Doktori tanulmányait a Nijmegeni Egyetemen végezte, ahol 1969 és 1990 között docensként tanított és kutatott, majd tanszékvezető professzorként foly­tatta munkáját az Utrechti Egyetemen. 1993 és 1995 között az Amszterdami Egyetem Társa­dalomtudományi Intézete tanácsának volt elnöke. Nevéhez fűződik a migrációval foglalkozó kutatások európai központjának megszervezése.

Kutatásai a csoportközi konfliktusokban kialakuló és működő érzések és feszültségek, különösképpen az idegengyűlölet, az etnikai ellenségeskedések feltárására és elemzésére irányulnak. Munkássága jelentős mértékben hozzájárult a szélsőséges nacionalizmus meg­ismeréséhez, s jelentős műveket alkotott a politikai pszichológia, a szociálpszichológia te­rületein, különös tekintettel a kulturális különbségek pszichológiai hatásaira.

Fontos európai kiadók és folyóiratok szerkesztőbizottságaiban végez aktív munkát. Munkássága több szempontból is közvetlenül érinti Közép- és Kelet-Európát, s azon belül

Magyarországot. A Nemzetközi Politikatudományi Társaság Politikai Nevelés és Szocializá­ció Kutatási Bizottságában szorosan együttműködött a régióban élő kutatókkal, közös kuta­tásokat és konferenciákat szervezett, melyek célja a rendszerváltozást követő társadalmi, po-1 itikai és kulturális változások pszichológiai hatásainak feltárása volt. Összehasonlító kutatá­sokat végzett a volt Szovjetunió területén létrejött helyi társadalmakban jelentkező kisebb­ség-többség viszonyokról. Egyetemünk nem ismeretlen számára, hiszen a 90-es években a Szociológiai Intézetben alapított Ethnic and Minority Studies Program keretében rendszere­sen tartott kurzusokat és szemináriumokat, konzultált hallgatókkal és tanárokkal. Louk l lagendoorn sokat tett annak érdekében, hogy a magyar-holland felsőoktatási és kutatási együttműködés a társadalomtudományok területén erősödjön, több kötetet szerkesztett, melyekben magyar és holland szociológusok, pszichológusok írásaikkal együtt szerepelnek.

Az ELTE olyan embert avat a mai napon díszdoktorává, aki a szociológia tudomány te­rületén kiemelkedőt alkotott. Tudósként új utakat nyitott a csoportközi viszonyok kutatá­sában, új módszereket alkalmazott a survey típusú szociológiai adatfelvételben, alapvető fontosságú műveket alkotott az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó migrá­ciókutatás, nemzeti identitás és kisebbség-többség kapcsolatok területein.

Tudományszervezőként mindig arra törekedett, hogy a tudományos teljesítmények szá­montartása, integrálása, a tudományos nyilvánosság fórumainak megteremtése során csak és kizárólag a magas szintű teljesítmény, a tudományos igazság kiderítésének szenvedélye számítson, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásra. Európaiként él és gondolkozik, s soha egy pillanatra sem rejtette el meggyőződését, hogy Közép- és Kelet-Európa része annak a történeti és politikai hagyománynak, melyre az Európai Unió megalakulása óta ad példát. Louk Hagendoorn sokat tett azért, hogy a magyar társadalomtudomány megjelenhetett az EU-ban. A legnehezebb feladat annak érzékeltetése, hogy mit jelent a hallgatók számára Louk Hagendoorn. Ezt csak az tudja, aki előadásait hallgatta, akinek doktori munkáját éveken át a legnagyobb gondossággal és lelkiismeretességgel irányította. Előadásait emel­kedettség, alaposság, színes példatár, gondolati gazdagság jellemzi.

A tudományos szerepek nem rejthetik el az embert. Louk Hagendoorn a világra nyitott, érzékeny, az igazságtalanságokkal szemben kíméletlen, az igazság keresésében fáradhatat­lan ember, akit nem felejt el senki, ha akár csak egyszer is találkozott vele. Reméljük, hogy szakmai kapcsolatunk a későbbiekben is gyümölcsözően alakul, ezért továbbra is dolgoz­zunk együtt az Európai Unió két országában. Remélem, sokan követik azon az úton, mely Utrechtből Budapestre vezetett.

17

Günter Jerouschelc professzor a büntetőjog, a büntető eljárásjog és a büntető jogtörté­net egyetemi tanára a Friedrich-Schiller-Universitat jogi karán, Jénában. Emellett 1992-től a büntetőjog és a büntető eljárásjog professzora a Martin-Luther-Universitaten, Halle/Wittenbergben. Miután történelmi, germanisztikai és pszichológiai végzettségre is szert tett Tübingenben és Freiburgban, működési területe szélesebb a jogtudományok­nál. Az egyetemi oktatás mellett elismert szakértője a pszichoanalízisnek, melyet elmé­leti területen legalább annyira hasznosít, mint az igazságügyi szakvéleményezésekben. Jogász diplomája mellett pszichológusi végzettségének következtében sajátos határterü­letét műveli a büntetőjognak és a pszichiátriának. A szakirodalmi munkássága figyelem­re méltó, eddig 17 kötet könyvet, monográfiát és közel 150 tanulmányt és recenziót tett közzé. Különleges megközelítésű elemzései a korábbi büntetőjogi felfogások izgalmas újragondolását serkentik. Kutatási területe az életvédelem és a terhességmegszakítás kul­túrtörténetét, a boszorkányüldözések processzuális vonatkozásait, a denunciáció törté­neti jogi és pszichológiai aspektusait, a pszichoterápia történeti jelenségeit érintik. Prof. dr. Günter Jerouschek elismert német jogtudós, a tudományos konferenciák rendszeres résztvevője.

Prof. dr. Günter J erouschek hosszú idő óta kapcsolatban áll az EL TE Állam- és J ogtu­dományi Karával, illetve a magyar tudományos élettel. A magyarországi nemzetközi jogtörténet-tudományi konferenciák szinte már szokásszerű szereplője. Az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karán több alkalommal hirdetett tanrend szerinti fakultatív kur­zusokat a német büntetőjog és a német büntetőjog történetének köréből. Évente vis­szatérő módon vendégelőadásokat tart a Magyar Tudományos Akadémia Jogtörténeti Albizottsága, illetve a kar szervezésében. Prof. J erouschek sokat tett hallgatóink német­országi tanulmányaiért. Tanszéke partnere lett az ERASMUS-hálózatban karunknak és ennek keretében évről évre négy-öt magyar hallgatót fogadott, s nem ritkán hallgatói közül budapesti tanulmányútra küldött tanulókat. Támogatja PhD-hallgatóink jénai tanulmányait, ösztöndíjakat szerez és pályáztatja hallgatóinkat. A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékkel közös kutatási programot dolgozott ki, melyet a DAAD-nál kö­zösen pályázat követett. A német és a magyar hallgatócsere jellegzetes változataként alakította ki a két tanszék azt a német nyelvű nyári hallgatói konferenciasorozatot, me­lyet idén hetedik alkalommal rendeznek meg, jelen esetben a rothenburgi Kriminal­museum támogatását élvezve. Rendszeressé vált nyári konferenciákon egyetemi okta­tók, PhD-hallgatók és tudományos diákkörös hallgatóink vitatkoznak előre meghatáro­zott témákban. Az elmúlt évtizedben ez hozzávetőlegesen 90 magyar hallgatónak adott lehetőséget a német szakkonferencia- és vitanyelv elsajátítására és gyakorlására. Nagy szerepe van abban, hogy magyar jogtörténészek német kollégáikkal egyetemben a Rothenburger Gesprache sorozatában tübingeni kiadásban publikálhatják kutatási eredményeiket. Prof. dr. Günter Jerouschek támogatja további más módokon is a né­metországi megjelenéseket, s vállalta a német jogtörténet-tudomány magyarországi képviseletét is a győri, a miskolci és a budapesti jogi kar által kiadott Jogtörténeti Szem­le szerkesztőségében.

Prof. dr. Günter Jerouscheknek fontos szerepe van a kar és a hazai jogtörténet nemzet­közi mozgásterének szélesítésében, fiatal oktatóink és hallgatóink külföldi kutatási és kép­zési lehetőségeinek megteremtésében. Kulcsszerepet játszik karunk és a jénai jogi kar együttműködésének kiszélesítésében.

18

Arató Mátyás, Louk Hagendoorn és Günter Jerouschek (Fotó: P. Nagy Gabriella)

Kucsman Árpád 1950 óta folytat magas színvonalú oktató-kutató tevékenységet az ELTE Szerves Kémiai Tanszékén, 1971-től egyetemi tanárként. 1970-93 között az EL TE Szerves Kémiai Tanszékének vezetője volt.

1971-ben Bruckner Győzőtől vette át a vegyészhallgatók számára tartott szerves kémia főkollégiumi alapozó előadásokat. A nyugati egyetemeken kialakult irányzatoknak meg­felelően átalakította az előadási tematikát, figyelembe véve egyúttal a Bruckner-iskola ha­gyományait is. Munkatársként közreműködött Bruckner Győző hatkötetes (4300 oldalas) Szerves kémia című tankönyvének megírásában, átdolgozásában és szerkesztésében. Előadásainak anyagát ötkötetes (1220 oldalas) egyetemi jegyzetben és hatkötetes (800 ol­dalas) ábragyűjteményben foglalta össze.

Kucsman Árpád 1952-96 közötti tudományos tevékenységét 124 dolgozat és 3 disszertá­ció foglalja össze. 84 idegen nyelvű „originális közlemény" nagy reputációjú nemzetközi folyóiratokban jelent meg. A 7 „review közlemény" közül kettő angol nyelven írt könyv­fejezet, amely külföldi kiadók felkérésére készült. Korán felismerte a nemzetközi tudomá­nyos kapcsolatok fontosságát. Már a 60-as években együttműködéseket épített ki több nyu­gati egyetem (torontói, oszakai, padovai, bécsi és müncheni egyetemek) kutatóival, nem­zetközi konferenciákat szervezett. Irányításával készítette egyetemi doktori dolgozatát szá­mos ma már neves kutató.

Számos egyetemi és akadémiai bizottság tagja volt, nyugdíjazását követően a TTK Emeritus Professzora lett. Több díjban és kitüntetésben részesült, ezek közül az MTA Aka-

19

démiai Díj (1975), a Zemplén Géza-fődíj (1987), a Széchenyi-díj (1996), az ELTE Emlék­érem (1997), a Bruckner Győző-díj (1998) és az Eötvös József Koszorú (2000) érdemelnek említést.

Kucsman Árpád kiváló és eredményes kutató, de fő feladatának egész pályafutása során az oktatást, a hallgatókkal való foglalkozást tekintette. Büszke arra, hogy „Szerves kémia" főkollégiumi előadása a 70-es és 80-as években igen népszerű volt, amit a hallgatók „kiváló oktató" minősítése jelez. 1998-2001 között a TTK Kémia Doktori Iskolájának alprogram­vezetője volt. 1998-2007 között rangos nemzetközi folyóiratokban (pl. J. Am. Chem. Soc.) 10 tudományos közleménye jelent meg. Ezeket a hallgatókkal közös publikációkat már ta­nári hivatástudata és segítőkészsége motiválta.

Közéleti tevékenysége is szerteágazó és látványos. 1993-2004 között a 19 kötetes Magyar Nagylexikon szerkesztőbizottságának főmunkatársa (-1300 szerves kémiai szócikk, vala­mint az összes magyar kémikus (673) életrajzi szócikkeinek szerzője) volt. 2004-ben jelent meg a Hetvenéves az ELTE Szerves Kémiai Tanszéke című könyve az ELTE Eötvös Kiadó és a PolgArt Kiadó gondozásában, majd 2006-ban az Egy kémikus a régi Eötvös Collegiumban című munkája a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványaként.

Klaus Mattheier professzor úr a németországi germanisztika elismert és rangos képviselő­je, aki 35 éven át vezette a Heidelbergi Egyetem Germanisztikai Intézetében a Szocioling­visztikai szemináriumot. Karán két ízben dékánként is tevékenykedett.

A Bonni és Bochumi Egyetemen végzett germanisztikai és történelemtudományi tanul­mányait követően dr. Werner Besch professzor mellett kezdte tudományos tevékenységét a Rajna-vidék nyelvhasználatának szinkrón és diakrón aspektusú kutatásával. Németor­szágban a 70-es évek elején az első szociolingvisztikai kutatási projekt az ő nevéhez fűződik, amelynek során az iparosodásnak és városiasodásnak a nyelvhasználatban tetten érhető ha­tásait vizsgálta. Ezzel nemcsak Németországban, hanem Közép-Európában is megalapozta az empirikus nyelvészetet, egyben meghonosította és az egyetemi curriculum részévé tette - elsőként a Heidelbergi Egyetemen - a szociolingvisztika című tantárgyat.

Pályafutását az a sajátos kutatási érdeklődés kíséri végig, amely három nyelvészeti szak­terület összefonódásának eredménye: a német nyelvjárás és szociolingvisztika, a nyelvi vál­tozás és a kora újkori és 19. századi német nyelvtörténet. Eme szakterületeket azzal a cél­lal kapcsolja össze, hogy a társadalmi változások nyelvhasználatra gyakorolt hatásait komplex nyelvészeti módszertannal vizsgálhassa, és azokat elméleti modellekkel ábrázol­hassa. Elméleti munkáit, a három szakterület összekapcsolásából eredő elméleti modell­jeit világszerte ismerik és használják. Példaként megemlítendő a nyelvszigetek vizsgálatá­ra kidolgozott „field manual" módszer.

Kutatásai mellett iskolateremtő tevékenysége is jelentős: 15 évig vezette az általa létreho­zott Heidelbergi Posztgraduális Nyelvészeti Iskolát (Graduiertenkolleg), amely iskolából az ő vezetésével számos jó nevű nyelvész került ki, többek között 3 budapesti volt hallgatónk is. Ő maga többször opponensi feladatokat látott el az ELTE nyelvészeti doktori iskolájában.

Jelentős a konferenciaszervező tevékenysége, kutatásai mellett aktív résztvevője nemzet­közi tudományos társaságoknak. A Nemzetközi Német Dialektológiai Társaság alapító tagja és elnökhelyettese, valamint a Német Nyelv Társasága elnökségi tagja. Szakértőként és tanácsadóként, pályázati bírálóként közreműködik több oktatásszervező intézmény, így például a DAAD és a DFG munkájában.

20

Pályája során számos külföldi vendégelőadást tartott, többször volt vendégprofesszor Finnországban, az USA-ban, Kínában és Európa számos országában, így Budapesten is, az ELTE Germanisztikai Intézetében.

Tudományos közleményeinek száma több mint kétszáz, számos monográfia és tan­könyv írója, rangos nyelvészeti könyvsorozatok szerkesztője.

Kötődése a budapesti germanisztikához a 80-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Mattheier professzor úr a Magyarországon honos német nyelvjárások és nyelvjárásszigetek kutatásával kezdett el foglalkozni Manherz Károly professzor úrral karöltve, amely mun­kában később sok más kolléga is közreműködött. Ebben az időben jött létre a máig is élő és nagyon termékeny egyetemközi kapcsolat Heidelberggel. A DAAD és egyéb ösztöndíjat elnyert hallgatóinkat lelkesen vállalta szakmai témavezetésre, tanulmányi és tudományos tevékenységüket messzemenően támogatta, több ízben az ő vezetésével írták diploma­munkájukat vagy doktori disszertációjukat.

A közös német nyelvjárási kutatásaink során két alkalommal nyertük el együtt a DAAD és MÖB ösztöndíját, amikor egy 8 főből álló német-magyar kutatócsoporttal 1998 és 1999-ben egy-egy hetes terepgyakorlatot és gyűjtőmunkát végeztünk a magyarországi német nyelvszigetek beszélőinek körében.

Míchael J. Píllíng professzor 1970-ig a Cambridge-i, majd 1980-ig az Oxfordi Egyetem ok­tatója volt, 1989 óta a Leedsi Egyetemen a fizikai kémia professzora, a Fizikai Kémia Tan­székének vezetője és a NERC Centres far Atmospheric Science (NCAS) Distributed Institute ror Atmospheric Composition kutatóhely-hálózat igazgatója. Kutatómunkája régóta a gáz-

Míchael j. Píllíng, Klaus Mattheier és Kucsman Árpád (Fotó: P. Nagy Gabriella)

21

reakciók kinetikájához kapcsolódik. Az utóbbi két évtizedben a brit légkörkémiai tanul­mányok vezető tudósa, a légkörkémiai és égéskinetikai kutatások világviszonylatban meg­határozó személyisége.

Kiemelkedő oktatói munkáját jól jellemzi az Oxford University Pressnél megjelent öt reakciókinetikai tárgyú tankönyve. Kutatásainak eredményeiről több mint 250 nemzetkö­zi közleményben számolt be, amelyekre 2500 fölött van a hivatkozások száma.

Számos tudományos közéleti funkciót tölt be, amelyek közül kiemelendő a Royal Society of Chemistry (RSC) Scientific Affairs Board tagsága. 2001 óta a UK Department of Environment, Food and Rural Affairs Air Quality Expert Group elnöke. Kitüntetései kö­zött szerepel az RSC 1992-es reakciókinetikai és 2000-es égési és szénhidrogén-oxidáció ku­tatási díja. A kétévente adományozott Polányi Érem egyfajta gázkinetikai Nobel-díjnak te­kinthető. Ezt a nemzetközi kutatói közösség által adományozott nagy presztízsű díjat 1993-ban Pilling professzor kapta meg.

Több amerikai és európai egyetemen volt meghívott előadó. A 2000. évben az ELTE Ké­miai Tanszékcsoportján tartott egyhetes intenzív Atmospheric Chemistry című kurzust.

A Reaction kinetics című egyetemi tankönyve jelenleg az egyik legkorszerűbb ilyen tár­gyú könyv.

Az ELTE Fizikai Kémia Tanszékének kutatói rendszeres munkakapcsolatban vannak Pilling professzor csoportjával, közös pályázataik vannak és számos közös közleményük je­lent meg.

22

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 373. tanévét megnyitó ünnepi l{özgyűlés(2007. szeptember 7.)

2007. szeptember 7-én 10 órakor kezdődött az aulában az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem 373. tanévét megnyitó ünnepi közgyűlés. Hudecz Ferenc rektor köszöntötte Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, Hiller István oktatási és kulturális mi­nisztert, Hámori József professzort, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét, Péterfalvi Attila országgyűlési biztost és Manherz Károly professzort, az Oktatási és Kul­turális Minisztérium szakállamtitkárát. Üdvözölte a társegyetemek és intézmények meg­jelent képviselőit, egyetemünk volt professzorait, vendégprofesszorait, oktatóit, dolgo­zóit és hallgatóit, közülük is elsősorban egyetemünk új polgárait, az elsőéveseket, vala­mint a Pázmány Péter Baráti Társaság képviselőit. Az üdvözlő szavak után szót adott Hiller István oktatási és kulturális miniszternek. Ezt követően Hudecz Ferenc megtartot­ta tanévnyitó beszédét.

Hudecz Ferenc tanévnyitó beszéde

Tisztelt Ünnepi Közgyűlés! Kedves Vendégeink!

Egyetemünk 373. tanévének megnyitása alkalmat ad a rektor számára, hogy számba vegye az eltelt év eredményeit és a most induló akadémiai év főbb célkitűzéseit.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az ELTE mindenkor büszke volt hagyományaira, az elődök eredményeire. Büszkék va­gyunk arra az öt hallgatónkra, akik az egyetem diákjai, sőt professzorai voltak és pályájuk egy későbbi szakaszában Nobel-díjasok lettek. Büszkék vagyunk arra is, hogy egyetemünk diákja volt Babits Mihály, Esterházy Péter, Kossuth Lajos és Neumann János, itt doktorált Kodály Zoltán és Rómer Flóris.

Büszkék lehetünk korunk egyetemére is. A mai ELTE oktatóinak, kutatóinak több mint 70%-a rendelkezik tudományos fokozattal és az országban a legtöbb PhD-oklevelet, az ösz­szes egyharmadát, az EL TE Doktori iskolája jegyzi. Az Alkotmánybíróság eddigi négy el­nöke közül hárman és az alkotmánybírók 70%-a kötődik professzorként egyetemünkhöz. Az ELTE a - jelentkezések alapján, az elmúlt évekhez hasonlóan - a legnépszerűbb egye­tem az országban.

2006 szeptemberében indult itthon és számos európai országban a Bologna típusú kép­zés, amely jelentős és mélyreható változást jelent. E háromlépcsős képzési szerkezet - re-

23

ményeink szerint - javítja Európa pozícióját a világban, friss és korszerű tudást, a koráb­binál versenyképesebb diplomát ad a hallgatóknak, egyúttal hatékonyan nyújt segítséget az élethosszig tartó tanulásban, a tudás megújításában. Az ELTE oktatói közösségének munkáját dicséri, hogy egyetemünk ebben az „első" tanévben a Magyarországon létesített 104 alapszak közül 34-ben indított képzést és ezzel a magyar felsőoktatásban egyedülálló­an széles választékot ajánlott a tanulni vágyóknak.

Az elmúlt tanévben megkezdődött a mesterszakok kidolgozása. Az ELTE Szenátusa ed­dig 117 mesterprogram létesítését hagyta jóvá. További 78 program vár elfogadásra. Ez­úton is köszönöm az Önök és munkatársaik elkötelezett munkáját. Biztos vagyok abban, hogy e mesterkurzusok nemcsak a magyar társadalom és a gazdaság igényeit elégítik ki, de vonzóak lesznek más országok diákjai számára is.

Fontosnak tartjuk, hogy hallgatóink az egyetemi évek alatt megismerjék más kultúrák értékeit, hogy pályájuk során az együttműködés, a megértés és a tolerancia szellemében te­vékenykedjenek. Ebben az évben is nőtt az EU Erasmus-programjában részt vevő, kiutazó diákok száma, amely továbbra is az országban az ELTE-n a legmagasabb. Egyetemünk, de elsősorban az ERASMUS-felelősök, oktatók és hallgatók munkáját dicséri, hogy elnyertük az „E-Quality" minőségi díjat. Külön kiemelést érdemel, hogy az Egyetemi Hallgatói Ön­kormányzat kezdeményezésére az ELTE kiegészítő támogatást ad a rászoruló diákok szá­mára, növelve az esélyegyenlőséget e fontos területen. A kiutazó létszám további növelé­sére nagy szükség van, hiszen nappali szakos hallgatóinknak így is alig 3%-a tölt partner­egyetemeken 1-2 szemesztert.

Az ELTE az ország egyik vezető kutatóegyeteme. Az alapkutatási pályázatokon munka­társaink kiemelkedő eredményt értek el: a nyertes programok az összes támogatás 15%-át szerezték meg. Ez az elmúlt S év legjobb eredménye, az egyetemek versenyében pedig az első helyet jelenti. Érdemes felfigyelni arra, hogy a hat legeredményesebb magyar kutató­egyetem és az MTA intézetei együttesen - évek óta - az alapkutatásra szánt összeg döntő részét, több mint 80%-át tudhatják magukénak. Ez jelentős szellemi kapacitást, hatalmas értéket és egyben nagy felelősséget jelent és rámutat arra, hogy értékelvű és megalapozott nemzeti érdek a kutatóegyetemek és az MTA kiemelt támogatása.

Ebben a tanévben döntött az MTA arról, hogy a következő S évben országosan - a 174 pályázat alapján - 79 közös egyetemi-akadémiai kutatócsoportot támogat. Örömmel je­lenthetem, hogy mind költségvetésben, mind számban a legtöbbet - 20 kutatócsoportot -az ELTE-n.

Új és örvendetes fejlemény, hogy egyetemünkön felértékelődik az innovációs kutatás. Az ELTE történetében soha eddig annyi (10) találmányi bejelentés nem történt, mint a 2006/2007-es tanévben. Ez év januárjában - nagy érdeklődés mellett - rendeztük meg az első ELTE Innovációs Napot, amikor ipari partnereink bepillantást nyerhettek az ELTE-n folyó, elsősorban informatikai és természettudományos kutatásokba. Tervezzük az Inno­vációs Nap tematikájának bővítését. A „humán innováció" fogalmának markáns megje­lenítésétől a programban azt várjuk, hogy a humán tudományok innovációs tevékenysé­ge láthatóvá válik. Megítélésem szerint igazán eredményes, nemzetközileg piac- és ver­senyképes műszaki-technikai típusú innovációs tevékenység csak magas szintű jogi, társa­dalmi, kommunikációs, idegen nyelvi és pszichológiai ismeretekkel rendelkező munkatár­sakkal valósulhat meg.

24

Tisztelt Vendégek, kedves Kollégák!

/\z ELTE nemzetközi elismerését jelzi és egyben - meggyőződésem szerint - hozzájárul a magyar felsőoktatás és kultúra nemzetközi pozíciójának erősítéséhez a Kelet-Közép-Euró­pában első Konfuciusz Intézet létrehozása tavaly decemberben. 2007 elején az indiai kor­mány támogatásával megszületett egyetemünkön a Rabindranáth Tagore Kutatási Ösz­töndíj, tavasszal pedig először ünnepeltük Magyarországon - az ELTE Botanikus Kert szervezésében - a Kelet-Ázsiai Tanszék és az Egyetemi Könyvtár közreműködésével a ja­pán kultúrában kiemelt szerepet játszó cseresznyevirágzást.

Az ELTE ebben a tanévben - 15 új megállapodással - megújította és bővítette kapcsola­tait francia, német, olasz és a legjobb koreai egyetemekkel. E kétoldalú kapcsolatok célja olyan feltételek megteremtése, amelyek segítik az ELTE oktatóit, kutatóit közös kutatások, konferenciák kezdeményezésében és segítik a hallgatókat abban, hogy külföldi egyeteme­ken bővítsék tudásukat, látókörüket. Közös PhD és mesterprogramok létesítése - az új fel­sőoktatási törvény szabályozásának köszönhetően - ma már egyetemi belügy, szenátusi hatáskör. Az előttünk álló tanév kiemelt feladata a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok fen­l i szellemű és stratégiai szempontú átalakítása.

Egyetemünk lépéseket tett helyzetének erősítésére a kelet-közép-európai régióban is. Ezek közül kiemelendő, hogy 14 év után újra megszerveztük- a Duna-menti Rektori Kon­rcrencia, valamint a Külügyminisztérium támogatásával - az érintett szervezet nemzetkö­zi kapcsolataival foglalkozó vezetőinek találkozóját.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

/\z ELTE gazdasági helyzete stabil, kötelezettségeinek határidőre eleget tesz. Az egyetem a belső gazdasági-műszaki működés színvonalának emelésére fontos - bár talán kevésbé látvá­nyos - lépéseket tett az év során. Elindult az alapvető gazdasági folyamatok korszerűsítése, az SAP fejlesztése. Újdonság, hogy elindult a kontrolling tevékenység, remekül működik a vezetői információs rendszer. Ennek köszönhetően ma már pontosabban, gyorsabban tud­juk gazdasági, pénzügyi folyamatainkat követni, és - a néha bizony kellemetlen - döntése­ket időben meghozni. Itt szeretném kiemelni és megköszönni az érintetteknek, hogy az EL­TE e tanévben kidolgozta és elfogadta hazánk legkorszerűbb informatikai és információbiz­tonsági szabályzatát, amely mintául szolgál más egyetemek számára.

A tanév kiemelkedő eseménye volt a Trefort-kerti PPP sikeres befejezése. Hallga­tóink, oktatóink a Trefort-kertben ma már felújított épületekben, könyvtárban folytat­hatják - immár e század követelményeit megközelítő színvonalon - a tanulást, oktatást és kutatást.

Örömmel mondom el azt is, hogy a XII. Kerületi Önkormányzat együttműködésével egye­temünk korszerű Gyakorló Óvodáját az uniós elvárásoknak megfelelő szintűvé fejlesztette, és e héten kezdődött a tanítás az ELTE első budai 12 évfolyamos Gyakorló Általános és Közép­

iskolájában. Ez az intézmény - terveink szerint - a megújuló magyar pedagógusképzés a 21. század igényeinek megfelelő műhelye lesz: felkészíti tanító és tanár szakos hallgatóinkat a két nyelven történő tanításra, a speciális igényű gyermekeket befogadó integratív pedagógiai módszerek alkalmazására, és ezáltal az ELTE magas szintű, értékes, Európában is hasznos tu­dást, versenyképes diplomát adhat hallgatóinak.

25

Az ELTE az oktatás fejlesztésében, a tudás átadásában, a tudományos kutatásban - a minőség jegyében és az értékteremtés érdekében - kész partnereivel együttm{íködni. Itt jegyzem meg, hogy az év egyik kiemelkedő eredménye volt a fenti elveket a gyakorlatban is megmutatni kívánó Intézményfejlesztési terv előkészítése és szenátusi elfogadása. Mind­annyiunk, a karok és az egyetem vezetésének közös érdeme, hogy a tervet a fennta1tó a legjobb minősítéssel fogadta el. Köszönöm a vitákban, a végleges változat kimunkálásában közreműködő összes egyetemi polgár munkáját!

Üdvözlöm, hogy a felsőoktatási törvény és a kapcsolódó rendelkezések - amelyek ala­kításában az ELTE aktív, konstruktív és egyben kritikai szerepet vállalt - vállalják a minőség elvének kimondását. Az új felvételi rendszer kialakítása és a jelentős nyomás el­lenében való végigvitele a jó irányba tett lépések. Az együttműködés jegyében szeretném az ELTE szellemi kapacitását felajánlani a folytatás kidolgozásához: elengedhetetlen, hogy a felsőoktatásra szánt pénz elosztása ne vegye figyelembe azt a különbséget, amely a kutató és a nem-kutató intézmények között van, elengedhetetlen, hogy a felsőoktatás­ra szánt pénz elosztása ne vegye figyelembe azt a különbséget, amely az elit, a kiváló mi­nőséget felmutató és a gyenge képzési teljesítményt nyújtó intézmények között van. A felsőoktatás tömegesedése szerte a világban arra intette a törvényhozókat, hogy a felső­oktatási rendszer szabályozását úgy alakítsák át, hogy a közpénz a minőséget szolgálja ha­tékonyabban. Ez nem könnyű, de német, ausztrál, kínai vagy amerikai példák azt mutat­ják, hogy lehetséges.

Egyetemünk kezdeményezően lépett fel a Nemzeti Fejlesztési terv előkészítése, az operatív programok kidolgozása során a kutatóegyetemek és az MTA pozícióinak javí­tása érdekében. A Tudapest kabinet bázisán létrejött együttműködésnek, az MTA elnö­kének, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségének, valamint a régió pólusprogramjá­ban érdekelt egyetemek rektorai koordinált fellépésének is köszönhető, hogy a kor­mányzat növelte a Közép-magyarországi Régióban - pályázat alapján - támogatandó Koordinációs, illetve Regionális tudásközpontok tervezett számát és a támogatásra szánt összeget.

Tisztelt ünnepi Közgyűlés, kedves Vendégeink!

Az egyetemekről, így a mi egyetemünkről alkotott kép a külvilágban, sőt sokszor saját magunk számára is bizony egyoldalú: az egyetem leggyakrabban az oktatók, kutatók és hallgatók világaként jelenik meg. Pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nélkü­lözhetetlen, de talán eddig kevéssé értékelt szerepet játszanak azok, akik mindennapi helytállásukkal segítik az oktatók, kutatók és hallgatók munkáját; meghatározó mérték­ben járulnak hozzá az ELTE itthon és külföldön is elismert jellegzetes arcának megte­remtéséhez.

Ezt a munkát és segítséget kívánta az egyetemvezetés - ebben az évben először, de hagy­ományteremtő szándékkal - megköszönni egy szerény, de méltó „ELTE-fogadás" kereté­ben a tanszékeken, az intézetekben, a karokon, az Egyetemi Könyvtárban, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon, a Főtitkárságon, az Oktatási Igazgatóságon, a Tudományszerve­zési, Pályázati és Innovációs Központban, a Rektori Titkárságon, az egyetem kollégiumai­ban, a gyakorló gimnáziumokban, az általános iskolákban vagy az óvodákban dolgozó munkatársaknak.

26

Tisztelt Vendégeink, kedves Egyetemi Polgárok!

Az előttünk álló tanévet úgy kezdjük, hogy elsőéveseink az új felvételi rendszer keretében hozzánk jelentkezve a minőséget választották. Tisztában voltak azzal, hogy egyetemi/főis­kolai felvételüket saját teljesítményük és olyan verseny dönti el, amely a minőséget prefe­rálja. Tudták, hogy az ELTE-re bekerülni nem lesz egyszerű, mégis - idén is - az egyete­münkre jelentkeztek a legtöbben. Ez számunkra nem csupán megtisztelő, de óriási felelős­séget ró ránk.

A képzés színvonalának emelése mellett jelentősen korszerűsíteni kell működésünket, előre kell lépnünk a minőségbiztosítás, valamint a minőséget és a teljesítményt segítő hallgatói igények színvonalas kielégítése terén. Mindezek fényében szeretném megemlíteni, hogy a 2007/2008-as tanév folyan1án egyetemünk Szenátusa elé kívánjuk terjeszteni a pedagóguskép­zésben elsősorban érdekelt karok szakmai együttműködésére és e tevékenység adminisztratív támogatásának átalakítására vonatkozó koncepciót, az ELTE új nemzetközi stratégiáját, vala­mint az egyetemi könyvtári hálózat átalakítására vonatkozó koncepciót és a tehetséggondozás­ra vonatkozó elképzeléseket. Januártól terveink szerint elkezdődik a humánerőforrás tevé­kenységet korszerűsítő számítógépes rendszer elindítása, és folytatódik az elektronikus iktatás - idén megkezdett - bevezetésének kiterjesztése a karokon. Létre kívánjuk hozni az Egyetemi1 lallgatói Karrierközpontot, és eló'készítjük az ELTE öregdiák-szervezet kiépítését.

Biztos vagyok abban, hogy e döntések előkészítése és az eredményes megvalósítás során számíthatok a Szenátus, a Gazdasági Tanács és minden egyetemi polgár felelősségteljes együttműködésére, támogatására.

Hudecz Ferenc megnyitja az ELTE 373. tanévét (Fotó: P. Nagy Gabriella)

27

Az EL TE mindent megtesz annak érdekében, hogy a felsőoktatás és az Akadémia ki­emelkedő, elit intézményeivel, a vállalkozói szféra elismert hazai és nemzetközi reprezen­tánsaival stratégiai szövetséget alakítson ki, a korszerű, minőségi oktatás, a hatékony tehet­séggondozás és az innovatív kutatás érdekében.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy befejezésül a Szenátus és a magam nevében köszönetet mondjak Önöknek, egyetemünk polgárainak és partnereinknek az államigazgatásban, a társegyete­meken, a Magyar Tudományos Akadémián, hogy segítik törekvéseinket.

Ez a közös munka - a minőség és a teljesítmény jegyében - biztosíthatja, hogy az egye­tem évszázados értékeit megőrizve igényes intézmény és igazodási pont legyen a hazai és nemzetközi felsőoktatásban.

Kedves Oktatóink és Hallgatóink, kedves Egyetemi Polgárok! Tisztelt Vendégeink!

Az egyetem 373. tanévét - az országban a legtöbb - 7361 elsőéves hallgató és közel 700 doktorjelölt kezdi meg az ELTE-n. Gratulálunk nekik, Önöknek a felvételhez és gratulá­lunk a választáshoz. Kívánok az egyetem összes hallgatójának és munkatársának eredmé­nyes és örömteli munkát! A tanévet ezennel megnyitom.

28

Miniszteri és egyetemi kitüntetések adományozása

Hiller István oktatási és kulturális miniszter fél évszázados kimagasló színvonalú zenepe­dagógusi munkássága elismeréseként miniszteri elismerésben részesítette a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Karon dr. Tímár Imre nyugalmazott főiskolai tanárt.

i\z egyetemünkön kialakult hagyomány szerint Hudecz Ferenc rektor a tanévnyitó köz­gyűlésen adta át azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Szenátus adományozott az egyetem oktatóinak, dolgozóinak és munkatársainak kiváló munkájuk elismeréseként. Idén először az ünnepi közgyűlés keretében kerültek átadásra a Professor Emeritus ok­levelek.

A „Professor Emeritus" címet kapta

az Állam- és Jogtudományi Karon: Dr. Harmathy Attila, egyetemi tanár

a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon: Dr. Csányi Yvonne, főiskolai tanár

a Bölcsészettudományi Karon: Dr. Kardos József, egyetemi tanár Dr. Nyomárkay István, egyetemi tanár Dr. Passuth Krisztina, egyetemi tanár Dr. Ritoók Zsigmond, egyetemi tanár Dr. Tarnói László, egyetemi tanár

a Pedagógiai és Pszichológiai Karon: Dr. Kulcsár Zsuzsanna, egyetemi tanár Dr. Szarka József, egyetemi tanár

a Természettudományi Karon: Dr. Sohár Pál, egyetemi tanár Dr. Vértes Attila, egyetemi tanár

Az „Eötvös-gyűrűt" kapta

a Természettudományi Karon: Dr. Ádám György, egyetemi tanár, professor emeritus

29

Az „ELTE Emlékérmet" kapta

a Pedagógiai és Pszichológiai Karon: Dr. Hunyady György, egyetemi tanár, a kar leköszönt dékánja

a Természettudományi Karon: Dr. Balázs Béla, nyugalmazott egyetemi tanár

a Trefort Gyakorlógimnáziumban: Palojtay Tamás, vezetőtanár, igazgatóhelyettes

Az ELTE Szenátusa - a rektor előterjesztésére - ,,ELTE Szenátusi Érdemérem" elnevezéssel új kitüntetést alapított. A kitüntetés azok számára adományozható, akik kimagasló egyé­ni teljesítményükkel hozzájárultak az egyetem fejlesztéséhez.

A kitüntetés első alkalommal került átadásra.

Az „ELTE Szenátusi Érdemérmet" kapta

Dr. Manherz Károly, egyetemi tanár, a Trefort-kerti PPP megvalósításában végzett munkájáért.

A „Pro Universitate Emlékérem arany fokozatát" kapta

a Bölcsészettudományi Karon: Dr. Kratochwill Ferencné, hivatalvezető

az Informatikai Karon: Dr. Fekete István, egyetemi docens Dr. Zentai László, egyetemi tanár

a Társadalomtudományi Karon: Dr. Józsa György, dékáni tanácsadó

a Természettudományi Karon: Dr. Haimann Ottó, tudományos tanácsadó

A „Pro Universitate Emle'lcérem ezüst fokozatát" kapta

az Állam- és Jogtudományi Karon: Dr. Fazekas Marianna, tanszékvezető egyetemi docens

30

a Bölcsészettudományi Karon: Dr. Kuzbeltné Tiba Judit, ügyvivő szakértő

az Informatikai Karon: Gomba Péterné, hivatalvezető

a Társadalomtudományi Karon: Tóth Ilona, tanulmányi előadó

a Természettudományi Karon: Benke Mária Magdolna, főtanácsos Ujvári Lászlóné, pénzügyi referens

a Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában: Becker Istvánné dr. Szécsi Ágnes, középiskolai tanár

A „Pro Universitate Emlékérem bronz fokozatát" kapta

a Társadalomtudományi Karon: Dukay Károlyné, főtanácsos

a Természettudományi Karon: Dr. Süvegh Károly, egyetemi docens

Az „Egyetemi Plakett" kitüntetést kapta

a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon: Forgács József, ügyvezető

A „ Trefort Ágoston Emléklap" kitüntetést kapta

az Állam- és Jogtudományi Karon: Pávó Gyuláné, könyvtáros

a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon: Schumacher József, gondnokságvezető Szekeres Szabolcs, adminisztrátor

a Bölcsészettudományi Karon: Bukta Gáborné, előadó Ormos Mihályné, ügyvivő szakértő Óvári Gyöngyi, tanulmányi ügyintéző

31

Őszné Matkó Andrea, ügyvivő szakértő Székelyné Muhr Szilvia, ügyvivő szakértő

a Természettudományi Karon: Bor Istvánné, technikus Kochis Andrea, ügyviteli alkalmazott Szabóné Tunyogi Helga, tanszéki technikus

a Radnóti Miklós Gyakorlóiskolából: Artner Erzsébet, tanár Etédi Emőke, vezetőtanár Győrffy Magdolna, tanító Láng György, vezetőtanár

a Főtitkárságról: Stefanidesz Istvánné, műszaki alkalmazott

a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságról: Havrán Andrásné, gazdasági ügyintéző Horváth Tamás, gazdasági ügyintéző Szakácsné Berta Katalin, gazdasági ügyintéző Vályi László, üzemviteli alkalmazott

Az ünnepség végén Hudecz Ferenc rektor alma materünk fennállásának 373. esztendejé­ben egyetemünk polgárainak, professzorainak, oktatóinak, munkatársainak és valameny­nyi hallgatójának sikeres tanévet kívánt, majd bejelentette, hogy az ünnepi közgyűlést kö­vetően az Egyetemi Tanács, a Hallgatói Önkormányzat és a Pázmány Péter Baráti Társa­ság képviselői megkoszorúzzák egyetemünk alapítójának emléktábláját és névadójának szobrát, ily módon is tisztelegve személyük és emlékük előtt.

32

Hudecz Ferenc rel<tor beszéde a díszol<levelel< adományozása all<almából tartott díszközgyűlésen (2007. október 26.)

Tisztelt Ünnepi Közgyűlés, kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

Egyetemünk 373. tanévének kiemelkedő eseménye a mai ünnepség. Az egyetem Szenátu­sa, a rektori vezetés, a karok vezetőinek nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önö­ket ezen a „diplomaosztó" ünnepi közgyűlésen.

Ma nem akármilyen, mondhatni különleges diplomák átadására kerül sor. Ezekben az okiratokban az egyetem az Önök 70, 65, 60 vagy 50 éves szolgálatát ismeri el, köszöni meg. Nagy öröm számomra, hogy a mai napon több mint 200 volt hallgatónkat van alkalmam köszönteni. Most a délelőtt folyamán adhatom át a Természettudományi Kar dékánjának javaslatára a rubin-, a vas-, a gyémánt- és az aranydiplomákat geológus, geofizikus, meteo­rológus, földrajz, biológus, vegyész, biológia-kémia szakos tanároknak. Külön szeretettel gratulálok rubindiplomásainknak, akik 1937-ben végeztek az akkori Bölcsészettudományi Karon. Abban az évben az akkori Pázmány Péter Tudományegyetemnek kevesebb mint 5000 hallgatója volt. Közülük több mint 2000-en jártak a Jogi és Államtudományi Karra, 11:,,. orvostanhallgatók 927-en voltak és a bölcsészek - a második legnagyobb karként - kö­zel 1600 diákot oktathattak. Nem lehettek könnyű egyetemi évei azoknak a mai vasdiplo­tnásoknak sem, akik 5 éwel késó'bb, 1942-ben, vagy azoknak a gyémántdiplomásoknak, ukik a második világháborút követően, 1947-ben, a felszabadulás után vették át a tanulmá-11yaik sikeres befejezését igazoló okiratot.

l949. május 16-án 22 tanszék, a fizika-kémiai és az embertani intézet, valamint a Bota-11ikus Kert a Pázmány Péter Tudományegyetemen belül önálló Természettudományi Kar­d alakult. Tanulmányaikat a ma aranydiplomásai már ezen a karon és az 1951 szeptem­herétó1 Eötvös Loránd, a világhírű fizikus és volt rektor nevét viselő tudományegyetemen kl:zdhették meg. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy az Önök, aranydiplomások szemé­lyében köszönthetem a második ELTE-s évfolyam tagjait. Érdemes megemlíteni azt is, ho� ili'. 1955/56-os tanévben egyetemünknek 6292, köztük közel 1000 végzős hallgatója volt. Er­dt.:kes adat tanúskodik az akkori diákok szorgalmáról: az Egyetemi Tanács 1953. május 17-1<11 tartott ülésén a rektor arról számolt be, hogy az órák látogatottsága 85-90%-os volt.

l 16lgyeim és Uraim, kedves ünneplő Közönség!

Engedjék meg, hogy néhány szóval beszámoljak most én is a mai ELTE-ről. Örömmel je­l ·nthetem, hogy 32 OOO hallgatóját, a képzés és a kutatás minőségét, nemzetközi kapcso­lnlrendszerét és presztízsét tekintve az ELTE az ország egyik meghatározó, elit állami fel­�(foktatási intézménye.

33

Megőrizve hagyományainkat az egyetem kínálja Magyarországon a szakok legszélesebb választékát. Az 1524 főt számláló oktatói kar szakmai minősége az országban egyedülálló: az oktatók közül 33-an tagjai a Magyar Tudományos Akadémiának, 71 % pedig PhD-fokozattal rendelkezik. A doktori képzésben az ELTE eredményessége kiemelkedő: az országban éven­te kiadott PhD-oklevelek 26%-a az ELTE-ről kerül ki. Az egyetemen 20 EL TE- MTA kutató­csoport működik. Botanikus Kertünk vagy az Egyetemi Könyvtár gyűjteménye Európában egyedülálló. Mindannyian büszkék lehetünk arra is, hogy az egyetem egykori oktatói és hall­gatói jelentős szerepet töltöttek és töltenek be az oktatásban, a tudományos, a szakmai, a po­litikai közéletben. Öt Nobel-díjasunk és két Wolf-díjas hallgatónk, professzorunk van.

Engedjék meg, hogy befejezésül a Szenátus és a magam nevében köszönetet mondjak Önöknek, hogy biológia-kémia vagy matematika-fizika szakos tanárként, matematikus­ként, fizikusként az iskolában, egyetemen, kutatóintézetben, iparban vagy az államigazga­tásban, tanácsokban, önkormányzatokban, itthon vagy külföldön helytálltak, és öreg­bítették egyetemünk hírnevét. Remélem, hogy az ELTE-n 70 vagy 50 évvel ezelőtt szerzett tudás - kiegészítve és megújítva - lehetőséget adott Önöknek, hogy hivatásuknak élve szép szakmai eredményeket mondhatnak magukénak.

Köszönöm, hogy az egyetem hallgatói voltak. Végezetül arra kérem Önöket, hogy észrevételeikkel, tanácsaikkal támogassák, segítsék

egyetemünket, a kart, ahol tanulmányaikat folytatták.

34

Várjuk Önöket, számítunk Önökre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

A díszoklevelek adományozása alkalmából összehívott 2007. évi díszközgyűlés (Fotó: P. Nagy Gabriella)

Díszol{levelel{ adományozása all{almából tartott díszl{özgyűlésel{ (2007. október 25., 26. és 27.)

2007-ben díszoklevelek adományozása alkalmából tartott díszközgyűlésre hat alkalommal került sor.

2007. október 25. 10 óra

A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Dezső Tamás dékán egyete­münk dísztermében az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet:

l?ubinoklevél: Antal Jánosné Péter Jenőné

Vasoklevél: Bíró László Egedy Irma Vilma Dr. Némethi Lászlóné Pinkert Ilona

Cyémántoklevél: Dr. Fenyvesi Margit Gerencsér Éva Győrög Mátyásné dr. Horváth Mária Hegedűs Jánosné Dr. Hölvényi György Hűvösvölgyi Ferenc Dr. Kárpáti Imréné dr. Dévai Sarolta Kovács Lászlóné dr. Vermes Stefánia Kun József Schopp Jánosné Solymosi Sándorné Dr. Szirmay Endre Szurmay Ernő

!\.ranyoklevél: Agócsné Magyar Márta Ágoston Lászlóné Balázsi Károlyné Dr. Bencze Lászlóné Békefy Lászlóné

Bodnár Lászlóné Ráduly Anna Boronkai Ivánné Bölcs István Dr. Budai László Csontos Béláné Dr. Csorba Sándor Farkas Iván Dr. Fehér Erzsébet Földháziné Kővári Erzsébet Gergely Ágnes Hargitai Lászlóné Hidas Ferencné Keller Ibolya Horányi Györgyné Ikrényi Imréné Dr. Kafer István Dr. I(afer Istvánné Kajla Béla Dr. Kapor Károlyné Karp Zoltán Katsányi Sándor Kárpáti Pál Kecskeméthy Károly Kecskeméthy Károlyné Kilián István Nagy-Czirok Zsuzsanna Nagy István Osztie Györgyné Pálvölgyi Endréné Polán Géza Dr. Rákóczi Katalin Reiter Jánosné

35

Dr. Simon Gyula Surányi Bálint Szabó Antal Szabó Pálné Szalay Istvánné Szögi Ferencné Tarnai Lászlóné Tiszavölgyi István Tiszavölgyi Istvánné

Dr. Tóth József Dr. Tóth Józsefné Tóth Tiborné Tunkli Lászlóné Ujváry István Varga Györgyné Veszprémy Pálné Dr. Vizkelety András Zimányi Lászlóné

2007. október 25. 13 óra

A Bölcsészettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Dezső Tamás dékán egyete­münk dísztermében az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet:

Aranyoklevél: Berencsi István Borsa József Bóta László Csép Attiláné Csomós Katalin Dáczer Éva Dr. Deák Gábor Dr. Dedinszky Gábor Dr. Erdei Mihály Dr. Erdős Konrád Ernőfy Lóránt Ernőfy Lórántné Fakász Tibor Forrai Miklós Gaál Odett Gémes Antal Dr. Gregor Ferenc Dr. Haffnerné Esztergályos Marianne Hegedüs Gyuláné Dr. Herczeg Ferenc Hetesi Lídia Hingyi László Homor Imréné Iszlai Zoltán Dr. Jóri János Dr. Kardos Jánosné Kas Sándor

36

Király Andrásné Kiss Emil Kiss György Leelőssy Lászlóné Zsámboki Margit Matus István Dr. Mike Jánosné Dr. Molnár István Munkácsy Lászlóné Muraközi Emilné Müller László Orosz Györgyné Orosz László Dr. Pintér Ernőné Dr. Pintér Zoltán Polgárdi Mihály Dr. Popoff Mihályné Dr. Radványi Tamás Dr. Ságody János Salek Frank Schmidt Gyula Dr. Somkuti Gabriella Spányi Balázsné Sprincz Emma Szalay Ilona Szalóky Károly Szalóky Károlyné Szoboszlay Béláné Szűts Pál

Tánczos Tibor Dr. Ternai Józsefné Dr. Tétényi Pálné Dr. Tiba Imréné Tihanyi Endre Tihanyi Endréné Tokodi Antalné Kiss Irén Tompa Vilmosné Torzsai Tamás

Török György Trogmayer Ottó Varga Mihály János Váriné dr. Szilágyi Ibolya Dr. Varsányi Lívia Váradi Lajosné Verseghi György Winkler Ibolya Zboznovits Ágostonné

2007. október 26. 10 óra

A Természettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Michaletzky György dékán egyetemünk dísztermében az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet:

Rubínoklevél: Dr. Móczár László Náray Miklósné Schág Mária Dr. Woynarovich Elek

Vasoklevél: Demeter Andorné Dr. Entz Béla Pásztor Ferencné Dr. Rusznák István Dr. Rusznák Istvánné

Cyémántoklevél: Dr. Császár Ákos Kiss Irén Salamon Istvánné Dr. Szatala Ödön Dr. Zombai Pál Ádám

A ranyoklevél: Adrigán Magdolna dr. Szőke Józsefné Dr. Andrási Andor Andrási Andorné Földes Márta Balázs László Barát József Flórián Barna Sándorné Dr. Boros Bálintné Ulrich Mária

Buzsi Mária Ozsváth Lászlóné Dr. Czelnai Rudolf Csathó István János Dr. Cserép György Csobay Miklós Dr. Dávid Aranka Nagy Lászlóné Dudar Tibor Dr. Dudich Endre Dr. Edelényi Judit Györgyi Sándorné Eng Miklósné Dr. Ernhaft József Farkas Lászlóné Takács Olga Fejes István Gelencsér Ilona dr. Pócs Tamásné Gergely István Dr. Grőbler András Dr. Györgyi Sándor Győző Gyula Dr. Harangozó Mária Kozma Gézáné Dr. Házman Istvánné Kuna Terézia Honti György Horváth Katalin dr. Vida Gáborné Kalácska László Dr. Kálmán Andorné Dr. Kapovits István Karas Gyula Keleti József Király Ernő

37

Dr. Kiss Árpádné Markó Magdolna Kiss János Klespitz János Knolmár Tibor Dr. Kocsisné Molnár Irma Éva Komáromi Mária Magdolna Kovács dr. Schneider Magdolna

Kovács Gézáné Kovács Pálné Kozák Béla Kozák Mátyás Kozma B. Imréné Radnai Katalin Kozmáné dr. Tóth Erzsébet Köves-Tapody Zsuzsanna Dr. Laczkovics József Lakatosné dr. Németh Ágnes Magyari Gábor Makra Irén Szabó Sándorné Martinovich Sándor Dr. Márton Péter Mendlyné Erdei Róza Menráth Miklós Dr. Mészáros Ernő Milák László Mohácsi Mária dr. Ambrózy Pálné Nánai Ferenc Navracsics Tibor Németh Piroska Czottner Sándorné Németh Tiborné

Pál Lászlóné Dr. Pócs Tamás Pongrácz Ferenc Dr. Ponyiné dr. Zánkai Eleonóra Dr. Puppi András Puskás László Rákócziné dr. Wágner Magdolna Dr. Rátóti Benő Rédly Lászlóné dr. Spellenberg

Marianna Ruby Annamária Annamarie

R. HamoriDr. Simon György Sipos Judit Horváth Lászlóné Somlai György Somlai Györgyné Dr. Szabó Ambrus Szalma János Szalma Jánosné Szucsák Valéria Klára Szerecz Ferenc Sziládi József Dr. Szilágyi Tiborné Tamás Zsuzsánna Karas Gyuláné Dr. Teplán István Tihanyi Kálmán Dr. Végh Antal Vissy Károly Zanati Tibor Zimányi István

2007. október 26. 13 óra

A Természettudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Michaletzky György dékán egyetemünk dísztermében az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet:

A ranyoklevél: Adler Ágnes Albert Mihály Dr. Almási Jánosné Almási Lajos Dr. Andrásfai Béla Bányai Mátyás Bárdos Géza

38

Barta Tamás Győző Békési Imréné Benkó József Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes Bors József Bors Károly Dr. Brájer László Dr. Csekő Géza

Csernus János Csóka Lajos Dárdai Pál Tiborné Dobrotka Gáborné Dobrotka György Dr. Donáth Judit Dr. Dömölki Bálint Dr. Farkas Győző Dr. Fáy Gyula Fazekas Lajos Fityka József Flór János Fölsz Attila Garai József Dr. Gede Lászlóné Vass Erzsébet Gellai Illés Dr. Gyapjas Ferencné Török Berta Győrffy László Halász Irma Hári József Háriné dr. Pomogáts Erzsébet Hegedüs Gyula Horváth Domonkos Horváth Erzsébet Simon Istvánné Dr. Horváth Jenő Horváth Lajosné Édes Mária Anna Horváth László Jakobi Gyula Jancsó Ferenc Jankovits György Dr. Jelinkó Borbála Jeszenszky László Dr. Kamarás Árpád Dr. Kanyó Sándor Karvasz Gyuláné Kádár László Kemény Endre Király Balázsné Bauer Judit Dr. Kirschner István Kisteleki Tibor Knapcsik Éva Knapp Ottó Koós Gézáné Várai Zsófia Dr. Korhecz Imre Korsós Ferencné

Kovács Ferenc Kővágó Istvánné Kránicz Zoltánné Özv. Kristóf Zoltánné Dr. Kroó Norbertné Kurcsics László Dr. Lakosi László Ligeti Mária Dr. Litz József Dr. Martini Krisztina Krisztel Imréné Dr. Marton Ádám Matus István Mayer Farkas Dr. Nagy Tibor Dr. Nagy Tiborné Árizs Júlia Németh Géza Németh László Némethné Szeletczky Anikó

Németh Endréné Oláh Judit Orosz Tamás Palócz Imréné Könyves Tóth Eleonóra Pap László Dr. Petrás István Petrikovits László Ráczi Sándor Dr. Rédling Elemér Rinagel József Dr. Rozgonyi Lászlóné Sáros Erzsébet Juhász Albertné Dr. Seres Zoltán Simon Ágnes Simon Istvánné Solymosi Lászlóné Somlai Ivánné Cserna Sarolta Dr. Srajber Benedek Stipkovits Simon Dr. Szabó Dániel Szabó Endre Dr. Szabóné Radits Erzsébet Szalai József Szász Zoltán Szathury Éva Tóthegyi Ferencné Szedlmajer László Szendrey Lajos Szentpéteri Szabolcsné dr.

39

Tisza Sándor Dr. Tompa Kálmán Tóth Endre Dr. Tőrös Róbert Urbán János Urbányi György Vadvári Tiborné Ludányi Gabriella

V ancsó Imréné Varga Etelka Farkas Jánosné Várnagy István Vígh István Vitális Dezsőné Takáts Éva Zoltai Jenőné Dr. Zsoldos Lehelné Ravasz Éva

2007. október 27. 10 óra

Az Állam- és Jogtudományi Kar Tanácsa határozata értelmében Dezső Márta dékán­helyettes egyetemünk dísztermében az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet:

Rubinoklevél: Dr. Gyenes Gábor Dr. Keresztes György Dr. Kovács Pál Dr. Mács Ödön Dr. Sziráki Szabó József

Vasoklevél: Dr. Bene Zoltán Dr. Domány Károly Dr. Ecsedy Tibor Dr. Gallatz János Dr. Horváth József Dr. Kiss László Dr. Michaletzky Vilmos Dr. Petőcz Miklós Dr. Pólya Károly Dr. Ruszkai Miklós Dr. Tóth József

Gyémántoklevél: Dr. Csegő János Dr. Csőre Pál Dr. Darabos Lajos Dr. Frivaldszky Andor Dr. Kőszeghy Gyula Dr. Lindner Gyula Dr. Magyary Károly Dr. Nagy Tibor Dr. Paksa Lajos Dr. Polgár György

40

Dr. Pucher Zoltán Dr. Vidor György Dr. Vincze László

Aranyoklevél: Dr. Antal József Dr. Ádám György Dr. Balogh Béla Dr. Berkes György Dr. Csárdás Gabriella Dr. Czike Imre Dr. Deák Ferenc Dr. Felkay András Dr. Földesi József Dr. Gyetván Mihály Dr. Gyürky István Dr. Heinz Ervin Dr. Kaba Tivadar Dr. Katzer Károly Dr. Meixner Sarolta

dr. Posgay Istvánné Dr. Misefay Tibor Dr. Mohácsy László Dr. Müller Erzsébet

dr. Károlyi Józsefné Dr. Németh Róbert Dr. Ódor Ervin (posztumusz) Dr. Rákos István Dr. Rőder Edit Dr. Sebők Judit

Dr. Szabó Mária dr. Gyürky Istvánné Dr. Tarlós György Dr. Tirpák Béla

Dr. Velkei László Dr. Völgyesi Miklós Dr. Zlinszky János

2007. október 27. 12 óra

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanácsa határozata értelmében Mikonya György dékán­helyettes egyetemünk dísztermében az alábbiaknak nyújtott át díszoklevelet:

Vasoklevél: Dr. Deák Benjaminné Schlötzer Klára

Cyémántoklevél: Koller Vilma

!\ranyoklevél: Gamauf Lajos Horváth Józsefné Kónya Irma Kelemen Endre Dr. Kiss Ferenc

Korom Zoltánné Ulrich Ilona Dr. Krasznavölgyi Tiborné

Hell Amália Mészáros Lajosné Mihaleczki Margit Molnár Józsefné Nagy Katalin Sófalvi Balázs Tímár Andrásné dr. Tapazdi Mária Varajti Károly Varajti Károlyné Kovács Edit Ilona Vas János

41

Egyéb eseményei{

Sakura-ünnep a Füvészkertben (2007. április 13.)

A Sakura-ünnepet idén először rendeztük meg, de hagyományt szeretnénk teremteni vele. A többhetes rendezvény nyitó eseménye a japán kultúra tradicionális Cseresznyevirágzás­ünnepe. A programot dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora és Nabekura Shinichi japán nagykövet úr nyitotta meg, majd kezdetét vette a hangulatos piknik a Füvészkert japánkert­jében. A vendégek padokra, leterített pokrócokra ülhettek, hogy megcsodálhassák a japán­cseresznyék és magnóliák virágait. A kastélyépületben botanikai témájú könyvekből, fotók­ból nyílt kiállítás. A rendezvénysorozat keretében az ELTE lágymányosi cseresznyéskertjé­ben (melynek Sakurái a japán állam ajándékai) az egyetem és a japán nagykövetség egy em­lékfát ültetett, mely emléket állít ezen eseménynek. A kert áprilisi látogatói sok kis cseresz­nyefát fogadtak örökbe, melyeket az egyetemi campuson ültettünk ki.

A programhoz kapcsolódóan az Egyetemi Könyvtárban Japán kultúra és hagyomány az !7LTE gyűjteményéből címmel kiállítás nyílt.

43

Az Idegennyelvi Továbbképző l{özpont 40 éve (2007. április 27.)

Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtítkár ünnepi beszédet mond (Fotó: P. Nagy Gabriella)

Az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központja szakmai ülés keretében 2007. április 27-én ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját. Az ülésen részt vett és beszédet mondott dr. Manherz Károly felsőoktatási és tudományos szakállamtitkár és dr. Bárdos Jenő, a Nyelv­vizsgát Akkreditáló Testület (NYAT) elnöke. Az egyetem részéről dr. Hudecz Ferenc rek­tor hivatalos távolléte miatt levélben üdvözölte a megjelenteket.

A nyelvoktatással és vizsgáztatással foglalkozó ITK 1967-ben kezdte meg működését mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem felügyelete alatt álló önálló intézmény. Ugyan­ebben az évben az állami nyelvvizsgák rendszerét szabályozó miniszteri rendelet hozta lét­re az Állami Nyelvvizsga Bizottságot (ÁNYB), melyet az ITK működtetett.

Az ITK tevékenysége kezdetben az oktatásra összpontosult, 5 nyelvből szerveztünk tan­folyamokat érettségivel rendelkező felnőtt hallgatók számára. A hallgatók száma a kilenc­venes évek elejére elérte, sőt meghaladta az ezer főt is, de a későbbiekben a hangsúly egy­re inkább áthelyeződött a nyelvvizsgáztatásra. 1967-ben még csak 5591 vizsgázót regisztrál­tunk 6 nyelvből, 1997-ben már 52 nyelvből lehetett vizsgát tenni, s a vizsgák száma elérte a 104 000-et. 2002-ben a vizsgaalkalmak száma 200 OOO fölé emelkedett. Ez a szám az el­múlt években csökkent, de az ITK-ban jelenleg is 30 nyelvből lehet vizsgát tenni. A nyelv­vizsga letételét ösztönző több rendelet ugyan már nem hatályos, de a diákok a mai napig is többletpontokhoz juthatnak az egyetemi, főiskolai jelentkezéseknél, illetve az előírt fo­kot letett nyelvvizsga (az emelt szintű nyelvi érettségi hiányában) feltétele az egyetemi képzési követelmények teljesítésének.

44

Intézményünk az évek során országos hálózatot alakított ki: a budapesti központon kí­vül megközelítőleg száz vizsgahellyel rendelkezünk, és mintegy ezer rendszeresen tovább­képzett vizsgáztató bevonásával oldjuk meg feladatainkat.

Az ITK elismerését jelzi az is, hogy az Európai Nyelvvizsgáztatók Szövetsége (ALTE) tag­jává fogadta vizsgaközpontunkat, és a szervezetben a magyar mint idegen nyelv egynyel­vű vizsgarendszerével egyedül mi képviseljük Magyarországot.

Az ITK megfelelő szervezeti átalakítás után 2005. január l-jén integrálódott az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetébe. Jelenleg a nyelvvizsgák szervezése és lebonyolí­tása mellett évente mintegy 600 hallgató általános nyelvi képzését végezzük. Az intézet más területeken is bekapcsolódott az egyetemen folyó munkába: szakismeretünket felajánlva részt veszünk az Idegennyelvű Képzést Koordináló Bizottság munkájában, és nyelvi előkészítő kurzusokat biztosítunk az egyetemen tanulni kívánó külföldi hallgatók számára.

Hudecz Ferenc az ELTE munkatársainak tiszteletére rendezett fogadáson elhangzott beszéde (2007. június 21.)

2007. június 21-én a Lágymányosi Campus Gömbaulájában került sor arra a hagyomány­teremtő fogadásra, mellyel az egyetem vezetése szerette volna elismerni és megköszönni azon ELTE-dolgozók munkáját, akik mindennapi helytállásukkal segítik az oktatók, kuta­tók és hallgatók tevékenységét, és ezzel meghatározó mértékben járulnak hozzá intézmé­nyünk jellegzetes, egyedi arcának megteremtéséhez.

Tisztelt Hölgyeim! Tisztelt Uraim, kedves Munkatársaink!

Egyetemünk 372. tanévének kiemelkedő eseménye a mai találkozó. Az egyetem 2006. au­gusztus l-jén hivatalba lépett új rektori vezetése nevében tisztelettel és szeretettel köszön­töm Önöket ezen a fogadáson. Köszöntöm a karok, az Egyetemi Központ, a továbbképző intézetek, a Kollégium, a szakkollégiumok, az Egyetemi Könyvtár, valamint gyakorló is­koláink vezetőit és minden munkatársukat. Egyetemi ünnepeink, rangos és méltán nép­szerű tudományos és oktatási rendezvényeink sorát ezzel, az Önök tiszteletére - hagyo­mányteremtő szándékkal - rendezett fogadással szeretnénk gazdagítani. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat!

Az egyetemekről, így a mi egyetemünkről alkotott kép a külvilágban, sőt sokszor saját magunk számára is egyoldalú: az egyetem leggyakrabban az oktatók, kutatók és hallgatók világaként jelenik meg. Pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nélkülözhetetlen, de talán eddig kevéssé értékelt szerepet játszanak Önök és mindazok, akik mindennapi helytállásukkal segítik az oktatók, kutatók és hallgatók munkáját; meghatározó mérték­ben járulnak hozzá az ELTE itthon és külföldön is elismert jellegzetes arcának megterem­téséhez.

45

Szeretném e rendezvény alkalmával megköszönni az Önök munkáját, segítségét. Higy­gyék el, az ELTE nem lehetne sikeres a tanszékeken, az intézetekben, a karokon, az Egye­temi Könyvtárban, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságon, a Főtitkárságon, az Oktatási Igazgatóságon, a TPIK-ben, a Rektori Hivatalban, az egyetem kollégiumaiban, a gyakorló­gimnáziumokban, az általános iskolákban vagy az óvodákban dolgozó munkatársak szín­vonalas tevékenysége nélkül.

Egyetemünk hallgatói létszámát, a képzés és a kutatás minőségét, nemzetközi kapcsolat­rendszerét és presztízsét tekintve Budapest és az ország egyik meghatározó, 1635 óta folya­matosan működő, elit állami felsőoktatási intézménye.

Mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy az egyetem egykori oktatói és hallgatói jelen­tős szerepet töltöttek és töltenek be a tudományos, a szakmai, a politikai közéletben. Az ELTE-n volt diák, majd professzor öt Nobel-díjas, de egyetemünk díszdoktorai között ta­lálhatjuk Arany Jánost, Jókai Mórt, Robert Bunsent, Goldmark Károlyt, Lord Kelvint vagy Kodály Zoltánt is.

Egyetemünk értékeit jól jellemzi, hogy napjainkban az ELTE kínálja a képzések legszé­lesebb választékát, a lehetséges 104 alapszakból 34-et kínálunk, ezzel egyetlen más fel­sőoktatási intézmény sem büszkélkedhet. Oktatóink, kutatóink 71 %-a PhD-fokozattal ren­delkezik, az országban évente kiadott PhD-oklevelek 33%-a az ELTE-ről kerül ki. Az ELTE ÁJTK adta az Alkotmánybíróság három elnökét, az alkotmánybírók 70%-a kötődik egye­temünkhöz. Az egyetemen működő 20 ELTE-MTA kutatócsoport teljesítménye vagy az Egyetemi Könyvtár egyedülálló gyűjteménye országosan kiemelkedő.

Egyetemünk az utóbbi években nagy változásokon ment át. 1905 és 1990 között hallga­tói létszámunk 6 és 9 ezer között mozgott. 1999-ben már 20 ezer, 2006-ban pedig több mint 30 ezer hallgató iratkozott be. Elindultunk az Egységes Tanulmányi Rendszer (ETR) bevezetésével. Az egyetem pályázati tevékenysége - ezen belül az EU-s kutatási programok száma - 2000-től robbanásszerűen nőtt, az elmúlt évben megjelentek az első szabadalmak. Diákjaink egyre nagyobb számban, már több mint 400-an utaznak az Erasmus-program keretében külföldre, és egyre több a hozzánk látogató oktató és diák is.

Ezek a változások nagy kihívást jelentettek és jelentenek mindannyiunk számára. A fel­adatok sikeres megoldása jelentős részben az Önök munkáját dicséri. Tudom, hogy nem lehetett volna a Bologna típusú képzésre vagy akár az ETR-re ilyen gyorsan és ilyen szín­vonalon átállni a tanulmányi ügyekkel foglalkozó munkatársak, informatikus kollégáink hatékony segítsége, egymás közötti együttműködése nélkül. Tudom, hogy milyen nehéz­ségeket jelent a megnövekedett számú pályázat eló1<észítése, és higgyék el, az EL TE veze­tése tisztában van azzal, hogy a pénzügyi, gazdasági elszámolások, jelentések elkészítése te­rén milyen hatalmas erőfeszítéseket tesznek Önök, hogy leküzdjék a szabályozásbeli, tech­nikai vagy éppen emberi viselkedésből adódó nehézségeket. Az SAP bevezetése mindany­nyiunkat próbára tett, de e program segítségével ma már pontosabban, gyorsabban tudjuk gazdasági, pénzügyi folyamatainkat követni, és a - néha bizony igen kellemetlen - dönté­seket időben meghozni. Itt köszönöm meg azt is, hogy az ELTE létrehozta hazánk legkor­szerűbb informatikai és információbiztonsági szabályzatát, amely mintául szolgál más egyetemek számára.

Örömmel érzékelem, hogy - pedagógia-pszichológia szakkollégium létrehozásával -minden tudományterületen lehetőség nyílik ambiciózus és tehetséges hallgatóink továbbfejlődésére. Önökre, akik közül nem kevesen a kollégiumokban és a szakkollégiu-

46

mokban dolgoznak, az Önök lelkes, odaadó és kritikus odafigyelésére a jövőben még na­gyobb szükség lesz, hiszen a következő években kerül sor kollégiumaink jelentős részének felújítására.

Köszönöm mindazoknak a munkáját, akik segítettek a Trefort-kerti PPP sikeres meg­valósításában és lehetővé tették, hogy a Trefort-kertben ma már felújított épületekben, könyvtárban folyhat - immár e század követelményeit megközelítő színvonalon - az ok­tatás és kutatás. Ugyancsak ebben a tanévben örülhettünk a Trefort Gimnázium új épület­részének, az új EL TE Gyakorló Óvoda - nem kis nehézségek árán történt - átadásának. En­nek kapcsán engedjék meg, hogy Önöknek és a karok vezetőinek is kifejezzem köszönete­met. Szeretném elmondani, hogy új feladatként tűztük ki az ELTE TÓFK Gyakorló Isko­lájának bővítését, 12 osztályossá alakítását, valamint a Pedagogikum és a Békésy György Tudásközpont keretében a gyógypedagógiai képzés, a modern pszichológia és rehabilitá­ciótudományi kutatások fejlesztését. Az elmúlt tanévben létrejött az ELTE-n a Konfuciusz Intézet; a Botanikus Kert, az Egyetemi Könyvtár és mások közreműködésével először ren­deztünk Gingko fa-, illetve Cseresznyevirág-ünnepséget.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy befejezésül a Szenátus és a magam nevében köszönetet mondjak Önöknek, hogy a tanulmányi hivatalokban, a gazdasági és műszaki osztályokon, az igaz­gatóságokon, a tanszékeken, intézetekben, karokon, a központban, a kollégiumokban, a gyakorlóiskolákban, a könyvtárban, a gondnokságokon helytállnak és öregbítik egyete­münk hírnevét.

Szeretném külön megköszönni a fogadás megszervezésében nyújtott segítséget Krompecher Jánosnak, az ELTE Lágymányosi Kongresszusi Központ vezetőjének, a Rek­tori Titkárság munkatársainak, Papp Andrásnénak és Madarász Szilviának, valamint a Rektori Titkárság vezetőjének, Zeibig Mártonnak.

Végezetül arra kérem Önöket, hogy munkájukkal, észrevételeikkel, tanácsaikkal támo­gassák, segítsék egyetemünket a továbbiakban is. Úgy vélem, hogy az eredményes közös munka biztosíthatja, hogy az ELTE évszázados értékeit megőrizve a 21. században is igé­nyes intézmény és igazodási pont legyen a hazai és nemzetközi felsőoktatásban. Számí­tunk Önökre.

Kérem, érezzék jól magukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat (2007. szeptember 30.)

Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat; a kitüntetést 2007. szeptember 30-án Só­lyom László köztársasági elnök adta át a Vígszínházban.

A Bolyai-díj interdiszciplináris, tudományterülethez nem kötött elismerés. Az Ala­pító Okiratban foglaltak alapján a Bolyai-díj azon magyar állampolgárságú, illetve ma­gyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi mércével is kimagasló

47

eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése terén. A Bolyai-díjat 2007-ben a Díjbizottság egyhangú döntéssel Lovász Lászlónak ítélte.

Lovász László Budapesten született 1948-ban. A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium első matematika tagozatos osztályába járt. Szinte minden matematikaversenyt megnyert (Ki miben tudós?, KöMaL, OKTV, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Schweitzer­verseny stb.). Az ELTE matematikus szakán végzett 1971-ben. Negyedéves egyetemista­ként megvédte a gráfok faktorairól írt kandidátusi disszertációját. Világhírű eredménye a perfekt gráfsejtés bizonyítása volt. 1979-ben megoldotta az információelmélet egyik legne­vezetesebb problémáját, a Shannon-problémát. Cikke az év publikációja lett az IEEE Transaction Information Theory című folyóiratban. 31 éves korában lett akadémikus. Az algoritmikus gondolkodásmód elterjesztésének úttörője, az elméleti számítógép-tudo­mány egyik vezéralakja. 1999-ben megkapta a matematikusok Nobel-díjának tartott Wolf­díjat. Az ELTE TTK Matematika Intézetének 2006 óta igazgatója.

Lee Hsien Loong díszdoktori avatása (2007. október 9.)

Dr. Hudecz Ferenc rektor felterjesztésére az egyetem Szenátusa október 9-i ünnepi köz­gyűlésén az ELTE díszdoktorává avatta Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnököt. Méltató beszédet mondott dr. Michaletzky György, az ELTE Természettudományi Kará­nak dékánja. Lee Hsien Loong miniszterelnökként a kutatás-fejlesztés és az oktatás terüle­tén is előremutató kezdeményezéseket indított el. Kiemelendő a szociális, gazdasági és vá­rosfejlesztési területeken végzett tevékenysége is. A miniszterelnök az avatási ünnepség után székfoglaló előadást tartott.

Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök tudományos munkásságának méltatása

Lee úr, Szingapúr miniszterelnöke azon jelentős és sikeres vezető politikusok napjainkban igen megfogyatkozó számú csoportjába tartozik, akinek példaértékűen indult tudományos pályafutása is.

Lee miniszterelnök úr 1974-ben, Cambridge-ben, a Trinity College diákjaként kapta meg kitüntetéses matematikusi diplomáját. A Trinity College mindig híres volt arról, hogy kényesen ügyel arra, hogy igen kiváló diákokat képezzen. Itt tanult Newton, Cayley, Hardy, Littlewood, Ramanujan, Russel és Wittgenstein is, hogy csak néhány - matemati­kusok és nem matematikusok számára is - fényesen csengő nevet soroljunk. Lee úr tanu­lópárja az az igen tehetséges Roger Heath Brown volt, aki évek óta tagja már az Angol Ki­rályi Természettudományi Akadémiának. Lee a vizsgákon nemcsak jól teljesített, hanem messze jobban, mint bárki más az elmúlt 40 évben. Minden jel arra mutatott, hogy Lee úr kiemelkedő matematikusi karrier előtt áll.

48

eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése terén. A Bolyai-díjat 2007-ben a Díjbizottság egyhangú döntéssel Lovász Lászlónak ítélte.

Lovász László Budapesten született 1948-ban. A Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium első matematika tagozatos osztályába járt. Szinte minden matematikaversenyt megnyert (Ki miben tudós?, KöMaL, OKTV, Nemzetközi Matematikai Diákolimpia, Schweitzer­verseny stb.). Az ELTE matematikus szakán végzett 1971-ben. Negyedéves egyetemista­ként megvédte a gráfok faktorairól írt kandidátusi disszertációját. Világhírű eredménye a perfekt gráfsejtés bizonyítása volt. 1979-ben megoldotta az információelmélet egyik legne­vezetesebb problémáját, a Shannon-problémát. Cikke az év publikációja lett az IEEE Transaction Information Theory című folyóiratban. 31 éves korában lett akadémikus. Az algoritmikus gondolkodásmód elterjesztésének úttörője, az elméleti számítógép-tudo­mány egyik vezéralakja. 1999-ben megkapta a matematikusok Nobel-díjának tartott Wolf­díjat. Az ELTE TTK Matematika Intézetének 2006 óta igazgatója.

Lee Hsien Loong díszdoktori avatása (2007. október 9.)

Dr. Hudecz Ferenc rektor felterjesztésére az egyetem Szenátusa október 9-i ünnepi köz­gyűlésén az ELTE díszdoktorává avatta Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnököt. Méltató beszédet mondott dr. Michaletzky György, az ELTE Természettudományi Kará­nak dékánja. Lee Hsien Loong miniszterelnökként a kutatás-fejlesztés és az oktatás terüle­tén is előremutató kezdeményezéseket indított el. Kiemelendő a szociális, gazdasági és vá­rosfejlesztési területeken végzett tevékenysége is. A miniszterelnök az avatási ünnepség után székfoglaló előadást tartott.

Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök tudományos munkásságának méltatása

Lee úr, Szingapúr miniszterelnöke azon jelentős és sikeres vezető politikusok napjainkban igen megfogyatkozó számú csoportjába tartozik, akinek példaértékűen indult tudományos pályafutása is.

Lee miniszterelnök úr 1974-ben, Cambridge-ben, a Trinity College diákjaként kapta meg kitüntetéses matematikusi diplomáját. A Trinity College mindig híres volt arról, hogy kényesen ügyel arra, hogy igen kiváló diákokat képezzen. Itt tanult Newton, Cayley, Hardy, Littlewood, Ramanujan, Russel és Wittgenstein is, hogy csak néhány - matemati­kusok és nem matematikusok számára is - fényesen csengő nevet soroljunk. Lee úr tanu­lópárja az az igen tehetséges Roger Heath Brown volt, aki évek óta tagja már az Angol Ki­rályi Természettudományi Akadémiának. Lee a vizsgákon nemcsak jól teljesített, hanem messze jobban, mint bárki más az elmúlt 40 évben. Minden jel arra mutatott, hogy Lee úr kiemelkedő matematikusi karrier előtt áll.

48

Azonban a sors és a körülmények más pályát jelöltek ki számára. Az immáron politikus Lee úr 2004-ben - számos magas kormányzati pozíció betöltését követően - vált az 1965-ben függetlenné vált Szingapúr miniszterelnökévé. Kormányzása idején Szingapúr a ko­rábbi kimagaslóan sikeres gazdaság- és kereskedelempolitikát folytatva és továbbfejlesztve a világ meghatározó gazdasági hatalmai közé tartozik.

Lee úr miniszterelnökként mind a kutatás-fejlesztés, mind az oktatás területén előre­mutató kezdeményezéseket indított el. Emellett kiemelendő a szociális, gazdasági és város­fejlesztési területeken végzett tevékenysége is.

Lee miniszterelnök úr számára továbbra is központi jelentőségű a tudomány és a kutatás. 2006 júliusában megalapította a Research Innovation and Enterprise Council-t (RIEC), mely­nek jelenleg elnöke. Ez az intézmény felügyeli a nemzeti kutatási és innovációs politikát és stratégiát, melynek célja, hogy Szingapúr gazdasága tudásalapú gazdasággá alakuljon át.

A RIEC három stratégiai területen kívánja Szingapúr kutatás-fejlesztési lehetőségeit ki­építeni. Ezek: orvosbiológiai tudományok, környezetvédelmi és vízügyi technológiák (be­leértve az ún. ,,tiszta energia" területet is) és az interaktív és digitális média.

A RIEC fontos feladatának tartja azt is, hogy Szingapúrban a tehetséges kutatók olyan koncentrációját érje el, mely hosszú távon is lehetővé teszi az intenzív kutatási tevékeny­ség megőrzését.

Lee úr a szó igazi értelmében iskolateremtő mester, aki a tudást nem a közvetlen okta­tással, új tudományos eredmények publikálásával terjeszti, hanem politikusként olyan környezet megteremtésével, ahol azok, akik számára megadatott az a lehetőség, hogy a tu­dományt alkotóként is műveljék, gyümölcsöző, eredményes munkát végezhessenek. Olyan példa ez, amelynek közvetlen gyümölcseit Szingapúr élvezi, azonban útmutatás­ként szolgálhat a világ többi országa politikusai számára is.

' i ,,:,� ":" ":'J. ..

t ··-,f�+- 05 EC1'0R -+1�1-1-t nalmaao:c��&tvnfiarwa í WapctiÍMlffl bt&lanbo eöl:;� ; ltciuriualuúm! i <wn t.lmi11u, �,lriMimut d hW1Un�mw,

; : •• t \ ,\ ... • •

! . #!te :. �_sim. ) ,� f -t.,,.- ·., t' �,,, { · · fum iiwt�tiganbi d a�i fal,orft.fumi iNfilufioMn publicam abmobum foucriL i: n,cnon pratdaram nau;u,críi opcram l in re&u, tocialibut cl o"onomicit ! coltnbarumqut ur&ium P.fOWfimbl'-; tunótm uirum boclittimum

i • OOCTORE'.\I llO�ORIS C: \l 'S.\•

: fll'O!IUnii.wiinuu{ 6ttt.muünut.mln ti ti con«-' Mlfttiun.� r ... ...,.u6� ! �dpr��c-.cruiitb<

"" aut b< contlld�int .... col."' !fk"1III fibnn ' f)oc�tlniumiútitnHinc+.)Rlllliimad

�noolritl'G4>omumn6ari� W.poiini.bi<....., nwnoit �WltMnul<tllMkpimo

lludecz Ferenc az ELTE díszdoktorává avatja Lee Hsien Loongot (Fotó: P. Nagy Gabriella)

49

Örömünkre szolgál, hogy olyan kiemelkedően tehetséges matematikust tüntethetünk ki, aki a matematikát az egyetemünkön végzett magyar tudóstól tanulta, és aki jelentős politikussá, nemzetének vezetőjévé vált.

A díszdoktorrá avatott Lee Hsien Loong székfoglaló előadása

SPEECH BY PRIME MINISTER LEE HSIEN LOONG AT THE HONORARY DOCTOR­ATE DEGREE CONFERMENT CEREMONY, EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY (ELTE), 9 OCTOBER 2007, BUDAPEST, HUNGARY

Professor Ferenc H udecz, Rector of EL TE, Faculty Deans and Distinguished members of the Senate, Excellencies and Distinguished Guests, Ladies and Gentlemen,

Introduction

Let me thank the Rector Professor Ferenc Hudecz, and the Dean of the Faculty of Science, Professor György Michaletzky for their generous introduction and warm remarks. I am hooured by EL TE's conferment of this honorary degree. Receiving this degree is also of persona! significance to me, as ELTE is the alma mater of my Mathematics supervisor in Cambridge, Professor Bela Bollabas. I am delighted that he and his wife Gabriella are here with us today.

Hungary and Asia

It is not just persona! ties that bring Hungary and Singapore together. Our two countries may be in different parts of the world - Hungary is in Central and Eastern Europe and a member of the European Union, while Singapore is in Southeast Asia and at the heart of Asia - but the opportunities to work together are considerable. ln fact, Hungary's links withAsia go back centuries. After farmer Prime Minister Peter Medgyessy introduced the NewAsia Policy in 2002, Hungary has re-established and deepened its connections with theregion, and this process has continued under Prime Minister Gyurcsány.

Hungary's engagement with Asia takes place at a time of vast changes and transformation in the continent. As recently as 1997, many Asian countries were engulfed by a severe financial crisis, reguiring a massive international bailout. A decade later, the affected economies have recovered, and the whole region is on the move. The driving force is the rapid emergence of both China and India.

China is experiencing one of the most extraordinary economic booms in world history. Within the last 20 years, the country has changed beyond recognition. The transformation is not just in the growth of the economy, but also in the mindsets of the people, the integration with the global system, and the openness to ideas and debate. As China continues to develop and open up, it will create many more opportunities for other Asian countries and indeed the rest of the world.

50

India is on the move too. Its focus on high-tech global services has energised other service industries, including trade and tourism. India's economy is growing by 9% per year, and its trade has grown even faster. India still has much catching up to do compared with China, and its transformation will be more difficult, but it will be yet another centre of prosperity and economic dynamism for Asia.

The Asian renaissance is not limited to just China and India. ln Northeast Asia, Japan has shaken off the decade of stagnation that followed the collapse of the bubble economy. South Korea has restructured its economy after the 1997 financial crisis, and has found success in new niches like media, entertainment, and IT.

Southeast Asia is also a significant part of Asia. lt is a strategic region with rich mineral and energy resources, and vital sea lines of communications. lts population of half a billion is half the size oflndia, and more than one third the size of China. lts combined GDP is the third largest in Asia. For countries which want to broaden their Asian exposure beyond China and India, Southeast Asia is the natural option.

Hungary-Singapore Cooperation

Within Southeast Asia, Singapore is a small but active country, cooperating with our neighbours and growing with the region. At the same time, we are reaching beyond Asia, and seeking opportunities further afield, including in central Europe. We do not believe that Asia's future lies in becoming a closed trading bloc. Instead, we seek to build an open framework of cooperation and link up with many partners all over the world.

Small as we are, we are acutely aware of our own limitations and vulnerabilities. We know that we have constantly to adapt and change with the world, or else become marginalised and irrelevant. Year after year, we have pursued change relentlessly. ln recent years, with globalisation, the pace has speeded up. Sustained over decades, the result has been a comprehensive remaking of our economy, our society, and indeed our nation. When we became independent ín 1965, poverty was rife, and unemployment high. Prospects were bleak. Many doubted that we would survive as a sovereign nation, let alone thrive and prosper. Today, we are a cosmopolitan metropolis at the crossroads of international trade, enterprise and talent. We are one significant node in the global economy, connected to many other nodes in Asia, Europe and America, creating value for others and so making a living for ourselves.

There is no magic formula behind our success. But we have pursued several strategies that have worked and deli vered results. Let me highlight three of them.

First, we have kept our economy open, both in trade and investment. This is not an easy policy to sustain, as there are always pressures to protect local players from foreign competition, or local companies from foreign acquisition. You know about this in Hungary, as seen from the current debate over "Lex Mol", the proposed legislation to shield key public companies from foreign takeovers. All countries will have legitimate security concerns, which have to be taken into account. But to the greatest extent possible, we have ende­avoured to keep the overall tenor of our economy and society geared towards the free flow of investments, talent, and ideas.

Second, we have grown by continuously upgrading ourselves and staying one step ahead of the competition. We differentiate ourselves from others by competing not just on cost

51

but also on quality, integrity and reliability. We seek to nurture a spirit of inquiry and experimentation - never satisfied with the status quo, always rethinking old approaches and searching for fresh possibilities. Internationally, we are building a trusted brand name. We do our utmost to ensure that whatever we do is done well, to deliver on what we promise, and to provide a high-quality business and living environment. This creates a virtuous cycle, enabling us to attract even more talent and business, and so generate prosperity and opportunities for our people.

Third, with no natural resources, we have invested heavily in our people, and in their education, so that they can make the most of their abilities and talents. We have built an open and meritocratic system, emphasising equality of opportunity and an egalitarian ethos, so that all Singaporeans have the maximum chances to move up through their own efforts.

Going forward, globalisation will bring many new opportunities, but also fresh challenges. Those with high ability and knowledge are in great demand and being rewarded for their skills. But some segments of the population are finding it more difficult to cope and fali ing behind. This stretching out of incomes is happening all over the world. We cannot stop or reverse the global trend. Our response is not to erect barriers in order to keep out competition. Instead we are doing more to equip Singaporeans with the skills and knowledge that they need to thrive in a knowledge economy.

One major policy to uplift all Singaporeans is education. We strive to ensure a high quality of education in all our schools, so that every child can receive a first class education suited to his ability and interests, and get the best possible start in life. With rising payoffs to education, this is the best way to tackle income inequality and raise the levei of our society.

Beyond the school system, we are also upgrading tertiary institutions to create more pathways to success, and provide diverse routes for our young to develop and grow. Our universities nurture an environment that embraces diversity and new ideas. New and varied institutions have set up in Singapore, including overseas universities from Europe and the US. Our universities retlect a truly cosmopolitan mix, with the professors, lecturers and students coming from nearly 100 different countries, including not a few from Hungary. Our own students benefit from this rich and diverse environment, as do the foreign ones. It gives them a broader range of experiences and enables them to see things from new perspectives.

Hence in our cooperation with Hungary, education is a key priority. I am glad that Singapore universities have established links and exchange programmes with their Hungarian counterparts, including with distinguished institutions like ELTE. We want to encourage more such exchanges, to build friendships and mutual understanding. This is why we are introducing a new Singapore International Graduate Award (or SINGA), for international students to do their PhD training in a multi-disciplinary environment in Singapore. 240 SINGA Awards will be given every year to top students from all over the world, including Hungary. I hope that this will enhance the close educational ties between our countries and will bring our young talents even closer together.

Singapore also has much to learn from Hungary in the area of R&D. Hungary has world-class expertise in research, and science and technology. There have been 19 Nobel Prize winners of Hungarian origin in medicine, physics, chemistry and economics. Many

52

inventions and discoveries which we take for granted in modern life were made by Hungarian-born scientists. These are remarkable contributions by Hungary to the world.

Hungary has played a part in Singapore's R&D efforts. Sir George Radda, a top Hungarian-born scientist, has contributed much to the success of our biomedical sciences initiative. As a member of our international advisory panel, he helped to grow the R&D links between our two countries, and between our universities and research agencies. These extensive ties have led to the signing of a Master Collaboration Agreement between Singapore's Agency for Science, Technology and Research (A*STAR), and Hungary's National Office for Research and Technology (NKTH) this morning. With this arrangement, I am confident that we can look forward to greater R&D cooperation, including joint scientific meetings, exchange programmes, industry research attachments and scientific collaborations.

Conclusion

Hungary and Singapore share many similarities. We are both small countries, placing strong emphasis on education and talent. We both need to protect our interests in an uncertain world, and we both appreciate the importance of working with other countries to maximise our influence and effectiveness. Our relationship is outward-directed, and aims to further our common interests through strong business ties, as well as a web of aca­demic, research and cultural programmes.

Singapore's strategic position in Asia is like Hungary's geographical location in Central and Eastern Europe. I hope Hungary will use Singapore as an entry point to venture into the region, and tap the abundant opportunities in a rising Asia. Your companies can lever­age on Singapore's position as a transportation and logistics centre in the region, and make use of our IT and telecommunications infrastructure. Similarly, Hungary can serve as a base for Singapore businessmen to launch their exports to Europe. There is great potential in our bilateral relationship which both sides are just beginning to realise.

As Singapore steps up its engagement with the Central and Eastern European countries, we see Hungary as an important and valuable partner. Let us find creative ways to partner each other, maximise our resources, and grow our relationship. Let us work together to benefit from each other's strengths, and so contribute to the prosperity and progress of both our peoples.

A Füvészlcert a Pál utcai fiúk. lcorában rendezvénysorozat (2007. október 12-14.)

Az ELTE Botanikus Kertben 3 napos rendezvénysorozattal ünnepeltük Molnár Ferenc regényének 100. évfordulóját. A kastélyépületben kiállítás volt látható A Füvészkert aPál utcaifiúk korában címmel, melyen korabeli fotók mutatták meg, hogyan nézett ki a Füvészkert a regény megírásának idején. A fotókat a Petőfi Irodalmi Múzeum segítsé­gével neves írók kertészeti témájú idézeteivel egészítettük ki. Mindhárom napon a re­gény korhű jelmezeibe öltözött fiatalok kalauzolták a látogatókat, megmutatva, milyen

53

volt a regény színtere hajdanán. A kastély földszintjén kihelyezett postahivatal műkö­dött; a Pál utcai fiúk-bélyegeket füvészkerti képeslapokra ragasztva, s csak erre a napra szóló alkalmi bélyegzővel lepecsételve adhatták postára a látogatók. A kisebbek játékos vetélkedőkön mérhették össze tudásukat. Ünnepélyesen kihirdettük az Ihlet szoborpá­lyázat nyerteseit, amelynek mottója ez volt: 100 éve Molnár Ferencet a regény megírá­sára ihlette a Füvészkert, vajon a mai művészeket mire ihleti? Fülöp Gábor szobrász­hallgató terve győzött, ő fogja kifaragni az általa megálmodott szobrot a kert vihartól sújtott tölgyfájából.

A meseíró pályázatot most hirdettük meg, amelyre általános iskolás gyerekek jelentke­zését várjuk. Feladatuk, hogy olyan mesét írjanak, amelyben szerepel a Füvészkert.

El Hassan bin Talal herceg díszdoktori avatása (2007. november 9.)

Az orientalisztika területén kifejtett tevékenysége jutalmául az egyetem Szenátusa 2007. november 9-i ünnepi közgyűlésén az ELTE díszdoktorává avatta Ő Királyi Fensége El Hassan bin Talal jordán herceget. Méltató beszédet mondott dr. Dezső Tamás, az EL TE Bölcsészettudományi Karának dékánja.

Hassan herceg kiemelkedő szerepet tölt be nemcsak hazája, hanem az egész arab és isz­lám világ, valamint Európa és Amerika kulturális, tudományos és politikai közéletében. Megszólalásaiban és írásaiban az élet tiszteletét, a jövő generációk iránt érzett, kultúrákon átívelő felelősséget és az emberi méltóság elismerését hangsúlyozza. Meggyőződése, hogy az iszlám világ vallása összeegyeztethető a világbéke elveivel, a judaizmusban és a keresz­ténységben vallott tételekkel.

El Hassan bín Talal herceg tudományos munkásságának méltatása

Ő Királyi Fensége El Hassan bin Talal herceg, a jordániai uralkodóház tagja 1947-ben szü­letett Ammanban a Hásimita családból, melynek eredete Mohamed prófétára vezethető vissza. Iskoláit Jordániában, valamint az angliai Harrow-ban és Oxfordban végezte. Itt szerzett tudományos fokozatot az orientalisztikai tanulmányok területén. E tanulmányok szűkebb szakmai keretein túllépve, széles körű társadalmi tevékenységével az elmúlt évti­zedek során kiemelkedő szerepet töltött be nemcsak hazája, hanem az egész arab és iszlám világ, valamint Európa és Amerika kulturális, tudományos és politikai közéletében.

Hassan herceg érdeklődése és aktivitása a következő területeken nyilvánul meg: kultúra és örökség, gazdasági és regionális együttélés és együttműködés, környezetvédelem, fejlődés és oktatás, emberi jogok és nemzetközi törvényesség, vallások közötti párbeszéd, tudomány és technológia, univerzalizáció és globalizáció, hátrányos helyzetű csoportok és a szegénység.

A fenti témákban írt cikkei, tanulmányai, a legkülönbözőbb nemzetközi fórumokon el­mondott beszédei jó alkalmat szolgáltattak számára, hogy véleményét kifejtse a számára erkölcsileg is oly fontos kérdésekben, mint a humanitarianizmus, az emberi szolidaritás

54

etikája, a multilateralizmus, a béke kultúrája, a kultúrák közötti párbeszéd, a tudás és az innováció fontossága.

Hassan hercegnek világunkról alkotott felfogásában a humanitarianizmusnak a követ­kező elveken kell alapulnia: az élet tisztelete, a jövő generációk iránt érzett felelősség, az emberi környezet védelme, a kölcsönös érdekek által táplált emberbarátság, az emberi méltóság elismerése. A jövő szempontjából különösen fontos, hogy kialakítsunk egy glo­bális békekultúrát az ifjúság körében, és ezáltal reményt adjunk az új nemzedék számára. Mindez csak akkor valósítható meg, ha a különböző kultúrák és vallások képviselői egy termékeny dialógust alakítanak ki, melynek segítségével meg tudnak szabadulni az alap­talan előítéletektől. Ez a törekvés csak akkor járhat sikerrel, ha a tudást és az annak meg­szerzéséhez szükséges oktatást minden egyén számára biztosítjuk.

A különböző kultúrák és vallások közötti jobb megértés elősegítése érdekében Hassan her­ceg több munkájában az iszlám kultúrát kívánja megismertetni muszlim szemszögbó1 a nem muszlim nagyközönséggel. Meggyőző erővel bizonyítja, hogy az iszlám világ vallása és kultú­rája összeegyeztethető a világbékével és az iszlám alapelvei sok szempontból hasonlatosal< a judaizmusban és a kereszténységben vallott tételekkel, tehát az iszlám nem az ellenség vallása.

Hassan herceg elnöke, illetve tagja számos nemzetközi bizottságnak és szervezetnek, mint például a Római Klub, Béke és Konfliktuskutató Központ, Oklahomai Egyetem (Center for Peace Studies and Conflict Resolutions, University of Oklahoma), Humanitá­rius Ügyek Független Irodája (Independent Bureau for Humanitarian Issues), Külkapcso­latok Tanácsának Nemzetközi Testülete (International Board of the Council on Foreign Relations), a Nukleáris Fenyegetés Igazgatótanácsa (Board of Directors of the Nuclear Threat Initiative, USA), a Nemzetközi Válságcsoport Végrehajtó Bizottsága (Executive Committee of the International Crisis Group), az UNESCO-hoz tartozó Kultúra és Fejlesz­tés Nemzetközi Bizottsága (UNESCO World Commission on Culture and Development),

...,._ .............. ........_ ........ q,irdo

,..i"l..,,,,� . _j ;_ .... ,ui,r

Hudecz Ferenc az ELTE díszdoktorává avatja El Hassan bin Talal herceget (Fotó: P. Nagy Gabriella)

55

valamint az ugyancsak az UNESCO-hoz tartozó Nemzetközi Vallásközi Tanácsadó Bizott­ság (Committee of UNESCO International Interreligious Advisory Committee) stb.

1982-ben megalapította a Forum Humanumot, mely a fiatalság problémáival foglalko­zik. 2002-ben létrehozta a Nemzetközi Kultúrák Alapítványát (International Cultures Foundation) a kultúrák közötti jobb megértés támogatására.

Hassan herceg tevékenységét számos egyetem ismerte el Amerikában, Angliában, Né­metországban, Törökországban, Pakisztánban díszdoktori címmel.

A herceget baráti szálak fűzik Magyarországhoz is. 1997-ben ő volt a fővédnöke Göncz Árpád akkori köztársasági elnökkel együtt az egyetemünk által rendezett nemzetközi orientalista kongresszusnak.

Beszámoló az Egyetemi Színpad jubileumi rendezvénysorozatáról (2007. november 18-21.)

Az Egyetemi Színpad megalakulásának 50. évfordulója alkalmából - az ELTE színjátszói és az EHÖK kezdeményezésére - 2007. november 18-tól 21-ig négynapos rendezvénysorozat valósult meg, amelynek fővédnöki tisztjét dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora vállalta.

Az Egyetemi Színpad működésének ,,felfüggesztése" óta (1999) nem volt mód az egyetemi színjátszás ilyen nagyszabású bemutatkozására. Az ELTE-n működő színjátszó csoportok az elmúlt 8 évben igen szűkös körülmények között, állandó próba- és játszóhely nélkül dolgoztak. Tantermi előadókban (TÓFK, TáTK) vagy külső helyszíneken találtak alkal­mankénti lehetőséget a fellépésre.

2007 júliusában a rektori vezetés a benyújtott rendezvénytervezetet támogatásra méltó­nak ítélte, így az Egyetemi Színpad körzetén felhalmozott maradványból, a BTK HÖK és az EHÖK anyagi támogatásával a szervezésre vállalkozó hallgatók (Formanek Csaba és Főző Ágnes) megvalósíthatták tervüket. Munkájukat a Rektori Titkárság két munkatársa (Horváth Judit és Horváth Ákosné) segítette.

A programsorozat Színváltások - Egyetemi Színpadok Jubileumi Szemléje címen 2007. november 18-tól 20-ig a Sirály pinceszínházában zajlott. Itt 8 előadáson mutatkoztak be az amatőr színjátszó társulatok (Tátika Drámaklub, Feleseló1c Színpad, Ars guadendi gratia, Radi­kális Szabadidő Színház, Hetényi/14) és felolvasóestet tartott a Célpont Irodalmi Alkotócsoport.

A délutáni programok előtt az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettől kapott dokumentumfilmből vetítettek részleteket, illetve megnézhették - a szintén az OSZMI ál­tal a rendelkezésünkre bocsátott -, Nánay István által összeállított, Színpad a kápolnában című, az Egyetemi Színpad 1968-as évadából készült kiállítást.

A fesztivál három napján valamennyi előadás telt házzal zajlott; előfordult, hogy a nézőtér állóhelyei is megteltek.

A Merlin Színházban november 21-én ünnepi műsorral emlékeztek az 50 éve alakult Egyetemi Színpadra. Ez alkalomból felléptek az ELTE-n működő együttesek is (a BTK Zenei Tanszékének Pro Musica Hungarica Vegyeskara, az „Eötvös" Művészeti Együttes Koncertze-

56

nekara és Néptáncegyüttese). A cél az volt, hogy egy-egy műsorszámmal reprezentálják az egyetemi kulturális élet sokszínűségét, s hogy egyúttal lehetősége nyíljon a társművésze­tek képviselőinek egymás jobb megismerésére.

Hudecz Ferenc és Jordán Tamás köszöntőjét követően az EHÖK által az ELTE hallgatói számára kiírt drámaíró pályázat eredményhirdetésére került sor. A beérkezett 22 mű közül a zsűri (Nánay István, Tarján Tamás és Főző Ágnes) Bognár Endre: Megálló (I. díj), Izsó Zita: Függés (II. díj) és Molnár Dániel: Kultúrház (III. díj) című munkáját ítélte a legjobbnak.

Az Egyetemi Színpad egy-egy korszakának meghatározó személye (Jordán Tamás, N ánay István, Vasy Géza, Puskás Tamás, Répássy András) és a jelen képviselője (Formanek Csaba) tanulságos, visszaemlékezés jellegű kerekasztal-beszélgetésen mondta el az egyete­mi színjátszással, kulturális élettel kapcsolatos gondolatait. A „nagy öregek" jelképesen át­adták a stafétát a fiataloknak, akik ezzel a rendezvénnyel is kinyilvánították szándékukat az egyetemi kultúra összefogott, rendszeressé váló megjelenítésére.

Az ELTE BTK Radikális Szabadidő Színházának Zsiráfivóhely című premierjével zárult a rendezvénysorozat, melyet a nagy érdeklődésre való tekintettel kétszer is előadtak az est végén.

A négynapos rendezvény valamennyi előadásáról készültek beszámolók, interjúk és kri­tikák a BTK kommunikáció szakos hallgatóinak (Lizanecz Judit, Saliga Réka, Szabó Ildikó, Takács Nóra, Tossenberger Tamás) jóvoltából.

Ezeket, és a szintén egyetemi hallgató (Bartha Máté) által készített fotókat a Radikális Szabadidő Színház vezetője, Formanek Csaba által szerkesztett blogon (www.egyetemiszin­pad.blogspot.com) láthatják az érdeklődők. A Sirályban az Ajtósi Dürer sori kollégiumban működő „Küklopsz" Művészeti és Filmes Egyesület tagja (Horkai Tamás) rögzítette, a Merlin­ben Nagy Ervin (az Eötvenhat operatőre) vette filmre az eseményeket. A felvételekből ké­szült összeállítást rövidesen láthatjuk az említett blogon és az erre lehetőséget adó EL TE-s honlapokon.

Összességében elmondható, hogy a jubileum alkalmából rendezett fesztivál bizonyí­totta: egyetemünkön jelentős igény van a színház, a zene, a tánc művelésére vagy né­zőként az élmény befogadására és az előadások után-között az erről való beszélgetések­re. A hallgatók bizonyították azt is, hogy képesek az összefogásra, időt-energiát nem kí­mélve megmutatták: egyetemünkön színvonalas művészi alkotómunkára is képes fiata­lok tanulnak.

A jövőről

Hosszú évek óta nem történt valódi kísérlet arra, hogy az egykor legendás Egyetemi Színpad újraéledjen. 2007 novemberében a Színváltások fesztivál azért jött létre, hogy az 50 éves jubi­leum egyúttal egy új időszámítás kezdete is legyen. Az összefogás szimbolikus is volt: az ELTE rektora, Hudecz Ferenc mellett védnökként Jordán Tamás is a kezdeményezés mögé állt.

2008 márciusában indul a második forduló: újabb három nap a Sirályban, amikor ki­próbáljuk, milyen lenne, ha létezne ma az Egyetemi Színpad. A háromnapos fesztiválon 6 színházi csoport, 3 filmes műhely, 3 zenekar, 2 irodalmi kör és 1 fotográfus mutatkozik be munkáival. A rendezvényt az ELTE EHÖK, az ELTE Rektori Hivatala és a Városi Szín­ház támogatja.

57

A húsz legjobb között a világon az EL TE l(onfuciusz Intézete (2007. december 11-12.)

2007. december 11-12. között rendezték meg Pekingben a kínai mint idegen nyelv tanítá­sára és a kínai kultúra terjesztésére alapított Konfuciusz Intézetek 2. nemzetközi konferen­ciáját. A Konfuciusz Intézetek száma világszerte meghaladja a kétszázat.

Az EL TE Konfuciusz Intézete tizenkilenc másik intézettel együtt megkapta a „Kiváló In­tézet" minősítést.

Az ELTE Konfuciusz Intézet (EKI) múlt év decemberében alakult meg. A konferencián az intézetet dr. Hudecz Ferenc, az ELTE rektora, dr. Dezső Tamás, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, Szörényi Zoltán, az EL TE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola igazgatója, dr. Ha­mar Imre, a Konfuciusz Intézet igazgatója és Guo Xiaojing, az Intézet igazgatóhelyettese képviselte.

A megnyitó ünnepségre a Nagy Népi Gyűlésben került sor, magas rangú kínai állami vezetó1< részvételével. Jelen volt többek között Chen Zhili, az Államtanács tagja és Zhou Ji oktatási miniszter.

A világ Konfuciusz Intézeteinek stratégiai és koncepcionális irányítását egy Programta­nács látja el, melybe kétéves időtartamra dr. Hudecz Ferenc rektort is taggá választották.

2007. december 10-én a Pekingi Idegennyelvi Egyetemen tartotta az ELTE Konfuciusz Intézet (EKI) Igazgatótanácsa az első ülését, amelyen áttekintették az intézet egyéves mű­ködését. Az Igazgatótanács megállapította, hogy az intézet eredményesen működött, a kulturális programok mellett kb. 300 diák tanult az EKI nyelvtanfolyamain. Külön ki­emelték, hogy az EKI-nek köszönhetően az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában ettől a tanévtől - Magyarországon először - a kínai választható második idegen nyelvként. A kí­nai partner közölte, hogy tavasszal nyári tábort szerveznek a kínaiul tanuló gyerekeknek, s erre a programra Magyarországról tíz gyereket várnak. A két fél megállapodott abban, hogy a következő évben Budapesten konferenciát rendeznek a Pekingi Idegennyelvi Egye­tem által működtetett tizenegy Konfuciusz Intézet vezetőinek, hogy ezzel is erősítsék az intézetek közti együttműködést.

Hudecz Ferenc rektor karácsonyi ünnepi beszéde (2007. december 16.)

Tisztelt ünneplő Közönség, kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim!

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket egyetemünk 373. tanévének kiemelkedő ese­ményén, a 2007. évi karácsonyi koncerten.

Külön tisztelettel köszöntöm egyetemünk korábbi rektorait, dr. Vékás Lajos professzor urat és dr. Klinghammer István professzor urat, valamint dr. Fazekas Marianna és dr. Zentai László rektorhelyetteseket.

58

Kiemelkedő ez az esemény, mert része az egyetem jubileumi koncertsorozatának, amelynek keretében ünnepeljük az ELTE Bartók Béla Énekkar alapításának 60., az Egye­temi Koncertzenekar létrejöttének 50. évfordulóját és méltatjuk dr. Baross Gábor művé­szeti vezető, Liszt Ferenc-díjas karnagy 60 éves egyetemi tevékenységét.

Kiemelkedő ez az esemény, hiszen ma 125 éve, 1882. december 16-án született Kodály Zoltán, a magyar zeneszerzés, zenepedagógia és népzenekutatás kiemelkedő jelentőségű személyisége.

Büszkék lehetünk arra, hogy Kodály Zoltánt és egyetemünket több szál is összeköti. Is­meretes, hogy Kodály galántai gyermekkorát és a nagyszombati érseki főgimnáziumban töltött diákéveit követően 1900 szeptemberében azzal a céllal érkezik Budapestre, hogy egyetemi tanulmányait a Zeneakadémián, s ezzel párhuzamosan a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem magyar-német szakos hallgatójaként kezdje meg. Kollégista lesz, az öt év­vel korábban báró Eötvös Loránd által alapított Eötvös József Collegium tagja. Nemcsak a Zeneakadémián, Hans Koessler zeneszerzés osztályában végez, hanem magyar-német sza­kos tanári diplomát is szerez.

Kodály Zoltán volt az első magyar muzsikus, aki zenei tanulmányaival egyidejűleg nyelv- és irodalomtudományi stúdiumokat folytatott. Kodály Zoltán életének négy évét (1900-1904) az Eötvös Collegiumban töltötte, a régi collegiumi épületben, a Csillag utca 2. szám alatt (ma Gönczy Pálné utca). Kevéssé ismert, de annál érdekesebb adat, hogy aCollegiumban magyar szakvezető tanára a nyelvész Gombocz Zoltán volt. Érdemes azt ismegjegyeznünk, hogy Gombocz Zoltán, akinek mellszobrát - munkásságának elismerése­ként - az egyetem e díszterme őrzi, nyelvmelodikai kutatásokra, a népdal - szöveg és dal­lam - összefüggéseinek vizsgálatára biztatta a fiatal Kodályt. A 24 éves kutató részben mársaját első gyűjtőútja (1905) alapján készíti el bölcsészdoktori disszertációját A magyar nép­dal strófaszerkezete címmel, amelyet 1906-ban véd meg.

Kodály Zoltán kollégiumi évei alatt született munkái közül A nagybácsit ekként hirdeti a Collegium Könyvtárában őrzött házi gyártmányú rajzos plakát: ,,A nagybácsi. Collegiumi szomoru játék 3 felvonásban. Régi emlékeiből összeszedte Bodnár Gyuszi. Ze­nét fütyül hozzá Kodály úr."

Kapcsolata a Collegiummal később sem szakadt meg. Többször tartott előadásokat a collegiumi felolvasóesteken: a magyar népzene őstörténetéről, a régi magyar tánczenéről, a magyar kiejtés romlásáról. Aláírását ott találjuk „Az Eötvös Collegium Volt Tagjainak Szövetsége" alapító közgyűlési jegyzó1<önyvében.

Életrajzírói szerint széles irodalmi, művészettörténeti, nyelvészeti, történettudományi érdeklődését az Eötvös Collegiumban alapozta meg, s az itt töltött évek meghatározó jelentőséggel bírtak későbbi tudományos pályájának, tudósi attitűdjének kibontakozásá­ban.

Az 1930-as évek történetéből is megemlítenék két kevéssé ismert mozzanatot: Kodály 1930-ban egyetemünkön zenefolklorisztikai és zeneelméleti szemináriumot indított, ame­lyet 1939-ig vezetett. Kodály tagja volt az 1939-től rendszeresen megrendezésre kerülő szép magyar kiejtési verseny bírálóbizottságának - többek között - Horváth Jánossal, Győrffy Istvánnal és Pais Dezsővel. A 200 pengővel járó első díjat az első alkalommal Lőrincze Lajos nyerte el.

Mint egykori Mártonhegyi úti ének-zenei általános iskolai kisdiák, akinek szerencséje volt Kodállyal és kiváló tanítványával, Szőnyi Erzsébettel találkozni, Kodály népdalfeldol-

59

gozásait kórustagként énekelni, szeretném megköszönni tanár úrnak, hogy megtanított kottát olvasni, furulyán játszani és közösen - örömmel - zenélni. Köszönöm - talán mind­annyiunk nevében - mindazt, amit a magyar zenepedagógia terén a fiatalok, szüleik és nagyszüleik zenei műveltségéért tett.

Hölgyeim és Uraim!

Ünnep ez a mai este, ünnepeljük Kodály Zoltánt, az ELTE diákját, majd tanárát és 1957 óta díszdoktorát.

Ünnepeljük az ELTE Bartók Béla Énekkarát és Egyetemi Koncertzenekarát és az együt­tes vezető karnagyát, Baross Gábor érdemes és kiváló művészt, akinek „A Magyar Művé­szetért Díj kuratóriuma" ez év márciusában Kodály Zoltán Emlékdíjat adományozott. És ünnepeljük a zenét, amelyről Kodály így írt:

„A zene lelki táplálék, ami semmi mással nem pótolható. Teljes lelki élet zene nélkül nincs, mert vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be."

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, szép estét és békés, boldog ünnepeket kívánok.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkarának, Egyetemi l(oncertzenekarának és Egyetemi Táncegyüttesének hangversenyei a 2007. évben

• 2007. március 1. Az Egyetemi Koncertzenekar J. S. Bach-estje.

• 2007. március 24. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Bartók Béla Énekkar és azEgyetemi Koncertzenekar önálló hangversenye a Mátyás-templomban.

• 2007. március 27. Az együttes művészeti vezetője, Baross Gábor a Magyar MűvészetértDíj Kuratóriumától Kodály Zoltán-emlékdíjat kapott.

• 2007. május 11. Az Ének-Zenekar ünnepi hangversenye az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem alapításának 372. évfordulója alkalmából, az Egyetemi templomban.

• 2007. június 8-tól június 10-ig Orbán György: Karácsonyi oratórium magyar nyelvencímű művének CD-felvétele.

• 2007. június 8. Az ELTE Egyetemi Néptáncegyüttes budapesti egyetemek és főiskoláknéptáncegyütteseivel közös estje Három a tánc címmel, a Fővárosi Művelődési Házban.

60

• 2007. június 23. Tánckarunk Dabason közreműködött Szörényi-Bródy István, a királycímű művének előadásában.

• 2007. június 27-től július l-ig XIV. Tiszazugi Zenei Fesztivál Kunszentmártonban. (AzEL TE Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara egyik alapítója és rendszeresrésztvevője e közben országossá vált rendezvénynek.)

• 2007. szeptember 16. Ének- és Zenekarunk ünnepi hangversenye a tihanyi apátság­ban.

• 2007. október 13. Az Egyetemi Néptáncegyüttes ünnepi műsora, fennállásának 50. év­fordulóján, a Pataky István Művelődési Központban.

• 2007. október 27. Az Egyetemi Koncertzenekar ünnepi hangversenye a 60 - 60 - 50 ju­bileumi sorozat első előadásaként. Megnyitotta prof. dr. Hudecz Ferenc rektor úr.

• 2007. november 4. Ének- és Zenekarunk közreműködése a Nemzeti Színházban meg­rendezésre kerülő egyetemi színpadi emlékesten.

• 2007. november 21. Zenekarunk és Tánckarunk közreműködik az ELTE HÖK által aMerlin Színházban rendezett egyetemi színpadi emlékműsorban.

• 2007. december 2. Dabason a június 23-i előadás ismétlése.

• 2007. december 13., 14. és 16. Tánckarunk a késő délutáni órákban betlehemes játé­kokat adott elő Budapesten, a Vörösmarty téren, az V. Kerületi Önkormányzat felké­résére.

• 2007. december 16. A jubileumi koncertsorozat (60, 60, 50), valamint Kodály Zoltánszületésének 125. évfordulója alkalmából ünnepi hangverseny az aulában.

(ti

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ol{tatóinal{ nemzetl{özi elismerései

Gráf László

Gráf László egyetemi tanárt a dél-afrikai Nelson Mandela Metropolitan University dísz­doktorává választotta.

Horváth Zoltán

2007 áprilisában, Zágrábban dr. Horváth Zoltán, az Informatikai Kar egyetemi tanára a HU-19 CEEPUS hálózat koordinátoraként megkapta a CEEPUS miniszteri díjat, amelyet a Joint Committee of Ministers ítélt oda. A díj hivatalos neve: ,,CEEPUS Minister's Prize of Excellence 2007."

A díjat minden évben a legjobb CEEPUS hálózat kapja meg. Ebben az évben 45 működő hálózat közül a Horváth Zoltán által koordinált bizonyult a legjobbnak.

l(atona Gyula

Katona Gyula e. egyetemi tanárt a Bolgár Tudományos Akadémia külső tagjává választotta.

Lovász László

Lovász Laszló egyetemi tanár, a Matematikai Intézet intézetvezetője a Svéd Királyi Akadé­mia külső tagja lett.

Nemes Nagy József

Tiszteletbeli professzorrá avatták Nemes Nagy József egyetemi tanárt a kolozsvári Babes­Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karán, aki a kilencvenes évek óta folyamatosan ven­dégtanára a földrajz szak magyar tagozatának, és az utóbbi években a közgazdasági szako­kon és a szociológia mesteri programján is tanított. A Romanian Review of Regional Studies szerkesztő tanácsának tagja.

63

Ungár Tamás

A 2007. augusztus 2-án, a Colorado Springsben (Egyesült Államok) megrendezett DXC-2007 konferencián, amely az egyik legrangosabb röntgendiffrakciós anyagvizsgálattal fog­lalkozó nemzetközi esemény, adták át Ungár Tamás egyetemi tanárnak (ELTE Fizikai In­tézet, Anyagfizikai Tanszék) a Hanawalt-díjat. Ezt a kitüntetést háromévenként adják a röntgen-pordiffrakció módszerrel kapcsolatban az utolsó öt éven belül publikált kiemelkedően jelentős új eredményért. Ungár professzor a díjat az anizotróp röntgen vo­nalszélesedés diszlokáció kontrasztfaktorokkal történő értelmezése terén kifejtett úttörő munkájáért kapta.

Ungár Tamás professzor elnyerte továbbá a Humboldt Alapítvány kutatási díját is 2007-ben, amelyet korábbi Humboldt-ösztöndíjas kutatók kapnak nemzetközileg kiemelkedő tudományos teljesítményük elismeréseként.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ol{tatóinal{ hazai l{itüntetései, elismerései

Lovász László - Bolyai-díj Szenthe János - Szentgyörgyi Albert-díj (OKM) Jordán Tibor - Erdős Pál-díj (MTA III. o.) Juttner Alpár, Csizmadia Zsolt - Farkas Gyula-emlékdíj (Bolyai Társaság) Pap Gyula, Szabó Jácint - Grunwald Géza-emlékdíj (Bolyai Társaság)

l(itüntetések, elismerések a BTl(-n

Prof. Dr. Adamik Tamás Ókortudományi Intézet Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat)

Dr. Bán Zsófia Angol-Amerikai Intézet Balassa Péter-díj

Bóna Judit Magyar Nyelvtudományi Junior Príma Díj és Finnugor Intézet

Dr. Faluba Kálmán Romanisztikai Intézet Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt

Dr. Földényi F. László Magyar Irodalom- és Széchenyi-díj Kultúratudományi Intézet

Prof. Dr. Kardos József Történeti Intézet Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

64

Prof. Dr. Kelemen János Filozófia Intézet

Dr. Keserű Katalin Művészettörténeti Intézet

Prof. Dr. Komoróczy Géza Ókortudományi Intézet

Prof. Dr. Nyomárkay István Szláv és Balti Filológiai

Dr. Pál Ferenc

Prof. Dr. Glatz Ferenc

Prof. Dr. Sipos Lajos

Prof. Dr. Szabó Miklós

Dr. Szkárosi Endre

Prof. Dr. Urbán Aladár

Prof. Dr. Varga János

Dr. Vasy Géza

Intézet

Romanisztikai Intézet

Történeti Intézet

Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Régészeti Intézet

Romanisztikai Intézet

Történeti Intézet

Történeti Intézet

Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

l(itüntetések, elismerések az 11(-n

(polgári tagozat)

Széchenyi-díj

Széchenyi-díj

Széchenyi-díj

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat)

Hieronymus-díj

Prima Primissima Díj

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)

József Attila-díj

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)

Magyar Írószövetség elnöke

Dr. Tejfel Máté Programozási Nyelvek és Kemény-díj Fordítóprogramok Tanszék

l(itüntetések, elismerések a PPl(-n

Dr. Kulcsár Zsuzsanna

Dr. Bábosik István

Dr. H. Nagy Anna

Pszichológiai Intézet

Neveléstudományi Intézet

Testnevelési és Sport Központ

Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

65

l(itüntetések, elismerések a TáTl(-n

Dr. Tausz Katalin

Haskó Katalin

Szociális Tanulmányok Intézete

Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete

Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett

2007-ben megválasztott al{adémil<usol<

Kiss Jenő (BTK) rendes

Kósa László (BTK) rendes

Márton Péter (TTK) rendes

Patkós András (TTK) rendes

Sohár Pál (TTK) rendes

Csépe Valéria (PPK) levelező

É. Kiss Katalin (BTK) levelező

Fehér M. István (BTK) levelező

R. Várkonyi Ágnes (BTK) levelező

Szathmáry Eörs (TTK) levelező

Sz(ícs András (TTK) levelező

Egyetemi tanárol< l<inevezése (2007. szeptember 1.)

Egyetemi tanár:

Gáspár Csaba IK Halász Gábor PPK Hetényi Zsuzsa BTK Horváth Zoltán IK Huoranszki Ferenc BTK

66

Jászay László BTK Juhász Dezső BTK Kállay Géza BTK Kardos Gábor ÁJK Majoros István BTK Poór János BTK Turányi Tamás TTK

Főiskolai tanár: Egyetemi magántanár:

Zám Mária BGGyFK Dr. Terestyéni Tamás PPK

Címzetes egyetemi tanár:

Dr. Falus Iván PPK

2007-ben az ELTE-n habilitáltak

Bártfainé Károly Krisztina Bátkai András

Bodnár István Boros Zsuzsanna Borsi Kálmán Béla Czirók András Csikós Balázs Csótó Attila Csuhaj Varjú Erzsébet Demeter Júlia Diósi Lajos Fábián Zsuzsanna Faragó-Szabó István Fazekas Marianna Fleck Zoltán Gellér Balázs Gerevich József Halász Gábor Han Anna Juhász József Juvancz Zoltán Kerezsi Klára Király Miklós

Kiss Gy. Csaba Kocziszky Éva Kurdi Imre Málnási-Csizmadia András Márton Mátyás

ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet EL TE TTK Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai

Tanszék ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék EL TE ÁJK Politikatudományi Intézet ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék ELTE TTK Biológiai Fizika Tanszék ELTE TTK Matematikai Intézet EL TE TTK Atomfizika Tanszék MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet ELTE BTK Magyar Irodalmi Intézet MTA KFKI RMKI ELTE BTK Olasz Tanszék ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék ELTE ÁJK Jogszociológiai Tanszék EL TE ÁJK Büntetőjogi Tanszék ELTE GYFK Országos Közoktatási Intézet ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék Budapesti Műszaki Főiskola ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék ELTE ÁJK Nemzetközi Magánjogi és Európai Gazdasági

Jogi Tanszék ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék Berzsenyi Dániel Főiskola ELTE BTK Germanisztikai Intézet EL TE TTK Biokémiai Tanszék ELTE TTK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

67

Máthé Gábor Menyhárd Attila Meszéna Géza Molnár Ferenc Nádasdy Ádám Nagy István Navracsics Judit Némethi András Nyitray László Pasinszki Tibor Rácz Lajos Schein Gábor Sik Endre Síklaki István Simon János Steiger Judit Szabó Csaba Széchenyi Ágnes Szijártó István Szkárosi Endre Tefner Zoltán Tóthné Litovkina Anna Tó1<éczki László Túri László Vámos Ágnes Vámos Péter Vass János Vellai Tibor Vig István Zsakó László

68

Budapesti Corvinus Egyetem ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék ELTE TTK Fizikai Intézet EL TE TTK Ásványtani Tanszék ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalomtudományi Tanszék Veszprémi Egyetem Rényi Alfréd Matematikai Kut. Intézet ELTE TTK Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék BMGE Szervetlen Kémia Tanszék ELTE ÁJK Egyetemes Állam- és Jogtörténet Tanszék EL TE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék EL TE TáTK Társadalmi Kapcsolatok Intézete ELTE TáTK Szociálpszichológia Tanszék Miskolci Egyetem Politikatudományi Tanszék EL TE ÁJK Közgazdasági és Statisztikai Tanszék ELTE TTK Algebra és Számelmélet Tanszék Esterházy Károly Főiskola EL TE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék ELTE BTK Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék EL TE TTK Kémiai Intézet ELTE PPK Neveléstudományi Intézet MTA Történettudományi Intézet ELTE ÁJK Agrárjog Tanszék ELTE TTK Biológiai Intézet Genetikai Tanszék ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszék

2007-ben l{ötött vagy megújított

együttműl{ödési szerződései{

EURÓPA Ország Egyetem Szerződés státusza

Franciaország L'Ecole pratique des Hautes études megújított szerződés en Sciences historiques et philologiques des Paris

Németország Humboldt-Universitat zu Berlin megújított szerződés

Németország Friedrich-Schiller-Universitat J ena megújított munkaterv

Olaszország Universita degli Studi di Firenze új szerződés

Spanyolország Xunta de Galícia megújított szerződés

Szlovénia Univerza v Novi Gorici új szerződés

AZSIA Ország Egyetem Szerződés státusza

Dél-Korea Hankuk University of Foreign Studies megújított szerződés

Dél-Korea Korea University új szerződés

Dél-Korea Korea Advanced Institute of Science új szerződés and Technology (KAIST)

Dél-Korea Korea University új szerződés

Kína Hong Kong Baptist University új szerződés

Kína City University of Hong Kong új szerződés

India Indian Council for Cultural Relations szándéknyilatkozat

Japán Otani Egyetem, Kyoto új szerződés

Kína Tianjin Normai University új szerződés

Szingapúr National University of Singapore új szerződés

69