Az Uniós jog jellege – A négy alapszabadság · a gazdasági integráció további mélyítése a már megszokott keretrendszeren (Európai Közösségek) belül > a tagállamok

2

ÜÜZLETI JOGZLETI JOG I.I. 2013/142013/1410. el10. előőadadááss

Az UniAz Unióós jog jellege s jog jellege –– A nA néégy gy alapszabadsalapszabadsáágg

3

ÁÁttekintttekintéés:s:

I. AZ EU INTÉZMÉNYEI

I.1 Az Európai BizottságA.) Fogalma, jellegeB.) KinevezéseC.) Feladatai - áttekintésD.) Javaslattevő funkció – végrehajtás és kötségvetésE.) A „szerződések őre” – az EU nemzetközi képviseleteF.) Belső szervezeteG.) VezetéseH.) A magyar biztos

I.2 Az Európai ParlamentA.) A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogköreiB.) Választása, munkarendjeC.) Az EP magyar képviselőiD.) Az EP hatásköreiI.3 A BíróságA.) FogalmaB.) FeladataiC.) Tagjai

I.4 Az intézményi rendszer további lényeges elemeiA.) SzámvevőszékB.) A Gazdasági és Szociális BizottságC.) Régiók BizottságaD.) Európai Beruházási BankE.) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank

I.5 Az EU költségvetése

II. A hatáskörök megosztása az Európai Unióban

II.1 Hatáskörök és politikákA.) Az alapvető helyzet Lisszabon utánB.) Az európai együttműködés „három pillére” és a politikák

II.2 Hatáskörök az EUMSz-benA.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikkB.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikkC.) Támogató, összehangoló, kiegészítő intézkedések megtételének joga, EUMSZ 2. cikk (5), 6.

III. A közösségi döntéshozatal és jogalkotás

III.1 AlakulásaA.) A Bizottság - Tanács - Parlament közti döntéshozatali együttműködésB.) A Lisszaboni Szerződés hozta változások

III.2 Döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés utánA.) Az alapvető változásB.) A rendes jogalkotási eljárásC.) Első olvasatD.) Második olvasatE.) Egyeztetés és harmadik olvasat

III.3 A Bizottság jogalkotási és végrehajtó funkciója

III. Az uniós jog jellemzői

III.1 Az uniós jog az európai jog rendszerébenA.) A közösségi/Uniós jog létrehozásának okaiB.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog

III.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze A.) A közösségi/Uniós jog létrehozásának okaiB.) Az uniós jog alapvető jellemzőiC.) Az uniós jog tematikus felosztása

III.3 Az uniós jog jellegeA.) A közösségi jog legfontosabb alapelveiB.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése

4

I. A hatI. A hatáásksköörröök megosztk megosztáása az sa az EurEuróópai Unipai Unióóbanban

5

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozásA.) A gazdasági integráció formái, szakaszai

- A gazdasági integráció formái és szakaszai: preferenciális övezet: laza együttműködési forma, az övezeten belüli

országok egymásnak bizonyos kedvezményeket nyújtanak szabad kereskedelmi övezet: csak a külkereskedelemre vonatkozó

együttműködési forma, az övezeten belül a részes országok eltörlik a mennyiségi korlátozásokat és vámokat (európai példa: EFTA, /a közép-kelet európai országok között a csatlakozásig terjedő időszakra/ a CEFTA)

vámunió: „befelé” szabadkereskedelmi övezet, „kifelé” közös külsővámtarifa-rendszer és közös külkereskedelem-politika

közös piac: a vámunión kívül magában foglalja~ az áruk, szolgáltatások szabad áramlásának biztosítását~ a termelési tényezők (tőke, munkaerő) szabad mozgását

egységes piac: a közös piachoz képest többlet: nem vámjellegű(technikai, gazdaságpolitikai) korlátozások elbontása (az EK-ben: 1992-ig fejeződött be)

gazdasági és pénzügyi unió: a gazdaság- és pénzügypolitikák fokozatos koordinálását, harmonizálását is magában foglalja

6

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozás

B.) A gazdasági integráció követelményének megjelenése a Szerződésekben

- Az EGK a Római Szerződésben lefektetett, alapvető célja:

a tagállamok közös piacának (common market) megalakítása (az Egységes Okmány óta: belső piac, internal market)

olyan terület, ahol az áruk szolgáltatások, a tőke és a munkaerőszabadon, korlátozás nélkül áramolhat

- Az Egységes Okmány programja (1986-tól)

a négy alapszabadság megvalósítása

a fizikai, pénzügyi, technikai akadályok elbontásán keresztül

tagállami deregulációs intézkedések

300 új közösségi jogszabály

7

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.1 Gazdasági integráció és jogi szabályozásC.) Átfogó európai jogi keretszabályozás

- A négy tényező (áruk, szolgáltatások, személyek és tőke) szabad áramlása biztosíthatóságát átfogó közösségi (ma: Európai Úniós) jogi keret szolgálja

úgy a Szerződés, mint a másodlagos jogalkotás elsődlegesen az egységes piac hatékony működésének megvalósítására koncentrál

integráció:

~ negatív: a szabad áramlást akadályozó

tényezők elbontása

~ pozitív: közös szabályozás és politikák

> MA IS TARTÓ FOLYAMAT

8

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.2 Hatáskörök és politikákA.) Az alapvető helyzet Lisszabon után

- A politikák alapvető elkülönítése a hatáskörmegosztás alapján:

ahol az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik: közös politikák

ahol a hatáskör a tagállamokkal megosztott: közösségi politikák

9

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.2 Hatáskörök és politikákB.) Az európai együttműködés „három pillére” és a politikák

- Az Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés kettős célja:

a gazdasági integráció további mélyítése a már megszokott keretrendszeren (Európai Közösségek) belül > a tagállamok viszonylagos gazdaságpolitikai függetlenségének feladása, közös valuta bevezetése

a tagállamok politikai (külpolitikai és védelmi) önállóságának megtartása, a politikai integrációkormányközi alapon történő megvalósítása

> AZ UNIÓ „HÁROM PILLÉRES” SZERKEZETÉNEK KIALAKÍTÁSA

10

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.3 Hatáskörök az EUMSz-benA.) Kizárólagos hatáskör, EUMSZ 2. cikk (1), 3. cikk

- Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben

~ őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ~ ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása.

- Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az

euro d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika

- Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére

ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a

közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.

11

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.3 Hatáskörök és politikákB.) A megosztott hatáskör jelentése, EUMSZ 2. cikk (2), 4. cikk

- Ha egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen

mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat

- Ezek a hatáskörök:

a) belső piac, b) a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai, c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió, d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését, e) környezetvédelem, f) fogyasztóvédelem, g) közlekedés, h) transzeurópai hálózatok, i) energiaügy j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e

szerződésben meghatározott vonatkozásai valamint:

~ a kutatás, a technológiafejlesztés és az űrkutatás területe~ fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás

12

I. A hatáskörök megosztása az Európai UnióbanI.3 Hatáskörök és politikákC.) Támogató, összehangoló, kiegészítő intézkedések megtételének joga, EUMSZ 2. cikk (5), 6. cikk

- Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit. az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejű jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját.

- Ezek a területek: a) az emberi egészség védelme és javítása, b) ipar, c) kultúra, d) idegenforgalom, e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport, f) polgári védelem, g) igazgatási együttműködés.

13

IIII. Az uni. Az unióós jog jellemzs jog jellemzőőii

14

II. Az uniós jog jellemzői II.1 Az uniós jog az európai jog rendszerébenA.) Az európai jog megközelítési lehetőségei

15

II. Az uniós jog jellemzői II.1 Az uniós jog az európai jog rendszerébenB.) Az uniós jogrend és a nemzetközi jog

- Az EK-jog új jogrendet hozott létre, amely: különbözik a nemzetközi jogtól különbözik az államok belső jogrendjétől

- A nemzetközi joggal ellentétben: nem elsődlegesen államközi viszonyokat szabályoz jogalanyai

~ a tagállamok~ magán- és jogi személyek

a szerződések mellett döntő szereppel bírnak a Közösségek saját aktusai

- A Lisszaboni Szerződés után > uniós jog

16

II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze A.) A közösségi/Uniós jog létrehozásának okai

- Az Európai Közösség(ek) létrehozásának céljai:

a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése

magas szintű foglalkoztatási, szociális védelem

nők és férfiak közötti esélyegyenlőség

fenntartható és stabil növekedés

a gazdasági teljesítmény magas fokú versenyképessége és konvergenciája

életszínvonal és életminőség emelése

gazdasági, szociális kohézió, tagállamok közötti szolidaritás

- E célok eléréshez három kiemelten fontos feladat megvalósítása vezetett:

1.) közös piac felállítása

2.) gazdasági és monetáris unió

3.) közös politikák, tevékenységek folytatása

E FELADATOKAT KIKÉNYSZERÍTŐ JELLEGŰ JOG NÉLKÜL NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI > AZ EU MŰKÖDÉSÉNEK ALAPJA > a JOGON KERESZTÜL VALÓSUL MEG

17

II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze B.) Az uniós jog alapvető jellemzői

- Alapvonalát:

a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának biztosítása adja

ezt a

~ másodlagos jog (kodifikáció)

~ bírói jogalkalmazás

> eszköze: a jog harmonizációja a jogközelítést funkcionálissá tette, az integrációs gazdasági igényekhez igazította

- Jellege: regionális (európai) joganyag, amely:

az integráció tárgya (az integrálódó európai államok és nemzetek szellemi, kulturális, társadalmi valóságának része)

eszköze a közös piac/ belső piac megvalósulásának előmozdítása

bontja ki

II. Az uniós jog jellemzői II.2 Az uniós jog: a politikák megvalósításának eszköze C.) Az uniós jog tematikus felosztása

II. Az uniós jog jellemzői II.3 Az uniós jog jellegeA.) A közösségi jog legfontosabb alapelvei

A közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága:~ az európai közösségi jogot a tagállamok területén közvetlen módon kell alkalmazni~ azaz: a közösségi jogot a tagállamokban a címzetteknek végre kell hajtani

A közösségi jog elsőbbsége:~ a közösségi jog és a nemzeti jog összeütközése esetén a közösségi jogot kell alkalmazni~ nemzeti jogalkotó nem változtathatja meg, nem hatálytalaníthatja

szubszidiaritás elve egyenlőség diszkrimináció tilalma verseny torzításának tilalma equity

20

II. Az uniós jog jellemzői II.3 Az uniós jog jellegeB.) Szupranacionalitás, az uniós jog és a nemzeti szabályok ütközése

- Szupranacionalitás:

az Unió hatáskörei (a szerződések révén ráruházott) hatáskörök

melyek gyakorlásakor céljainak megfelelően jár el

- Az uniós (közösségi) és nemzeti jog viszonya:

ha az uniós jog összeütközésben áll a tagállam egyes jogszabályával, az előzőt kell alkalmazni

az elsőbbség nem csak a korábban, de későbben született jogszabályokra is vonatkozik

21

III. A nIII. A néégy alapszabadsgy alapszabadsáágg

22

III. A négy alapszabadságIII.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunióA.) Fogalma

- A vám alapvető funkciója: a nemzeti kereskedelem védelme > az első számú olyan kereskedelmi jellegű akadálynak számított, amelyet az EK-alapszerződés el kívánt törölni

- Vámunió:

a közösségen belüli vámok és az azokkal azonos hatású díjak megszületése ill.

a nem-tagállamokkal szembeni közös vámtarifán alapuló kereskedelempolitika folytatása

> a tilalom érvényesülésének előfeltétele, hogy az a nemzeti bíróságok előtt is érvényesíthető legyen

III. A négy alapszabadságIII.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunióB.) Hatóköre

- Kiterjed: a tagállamokban előállított árukra

harmadik országban előállított árukra, ha valamely tagállamban

~ eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek

~ a fizetendő vámot, ill. azzal azonos hatásúdíjat beszedték

~ és azt sem részben, sem egészben nem térítették vissza

III. A négy alapszabadságIII.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunióC.) A vámok illetve azzal azonos hatású díjak tilalma

- EUMSZ 30. (EKSZ 25.) cikk:a tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy

kiviteli vám és azzal azonos hatású díj> ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.

- Tilos tehát: vámok vámmal azonos hatású díjakalkalmazása

III. A négy alapszabadságIII.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunióD.) A közös vámtarifák rendszere – a vámszabályok egységesítése

- A közös vámtarifa (common external tariff): minden, az Unióba kívülről importált árura vonatkozik, a külső

országokkal való kereskedelem szabályozásának fő eszköze egységes vámsorompó, minden tagállamra nézve kötelezően

alkalmazandó rendelkezések

- Lényege: a Közösség bármely országába a közösségen kívülről érkező

adott termékre a belépés helyétől függetlenül ugyanakkora vámot kell fizetni

ha a vámot ily módon megfizették, a Közösségen belül a termékek szabadon átvihetők

a vám nem az adott (beszedő) tagállamot, hanem a Közösségi Költségvetést illeti 25%-át tarthatja vissza adminisztrációs költségeire

III. A négy alapszabadságIII.1 Az áruk szabad mozgása: a vámunióE.) A vámtarifák megállapítása

- A vámtarifákat rendelet állapítja meg (2658/87/EGK rendelet és módosításai) a közös vámtarifa-rendszer alapja az egységes

a vám- és statisztikai nomenklatúra

az egyes kereskedelempolitikai intézkedéseket (pl. mennyiségi korlátozások, piaci védintézkedések) is tartalmazza

> a vámtételeket a Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel fogadja el

III. A négy alapszabadságIII.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalmaA.) Viszonyítás a hasonló hazai termékhez

- Minden olyan tagállami jogszabály a közösségi jogba ütközik, amely külföldi termékek tekintetében megkülönböztető jellegű vagy a hazai

terméket előnyben részesíti

- Az EUMSZ 110-111. (EKSZ 90-91.) cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire sem közvetlenül, sem közvetve nem vethetnek ki a hasonló jellegű hazai

termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belsőadót

~ nem jelenti azt, hogy az importterméket bármilyen kedvezményben kellene részesíteni

~ az EB gyakorlata szerint minden olyan adófajtát magában foglal, amelyet ténylegesen vagy külön meghatározott módon rónak ki a termék előállításának bármilyen korai szakasza tekintetében

~ „hasonló jelleg”: egy adófajta akkor is a 110. cikk körébe tartozhat, ha nem azonos terméket érint

~ a hasonló jellegű, de objektív kritériumok alapján történő megkülönböztetés (nem a termék hazai és külföldi volta, hanem a termék bizonyos sajátosságai) viszont összeegyeztethető lehet (a természetes édesborra kirótt alacsonyabb adó, 196/85. ügy, Bizottság v. Franciaország)

III. A négy alapszabadságIII.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalmaB.) Más termékek közvetett védelme

- Az EUMSZ 110-111. cikke: a tagállamok más tagállamok termékeire

nem vethetnek ki továbbá olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálja

~ az importtermékkel versenyben lévő hazai termék közvetett védelmének tilalma (pl. csúszó adósávok)

~ az EB a tilalomba ütközőnek minősítette:> a kisebb (hagyományosan német) sörfőzdékre

megállapított eltérő adószabályokat (127/75, Bobie v. Aachen-Nord)

> a 16 lóerőnél kisebb autókat gyártó Franciaországban az ennél erősebb motorral rendelkező gépkocsikra kivetett progresszív adót (112/84., Humboldt v. Directeurdes Services Fiscaux)

III. A négy alapszabadságIII.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalmaC.) A tilalom megfogalmazása

- A mennyiségi korlátozásokra és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozószabályok az EUMSZ-ben: tilos a tagállamok között a behozatalra ill. a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi

korlátozás és azzal hasonló hatású intézkedés (EUMSZ 34-35. /EKSZ 28-29./ cikk) a behozatal, a kivitel vagy a tranzitáruk esetében megengedettek

~ a közerkölcs~ közrend~ közbiztonság~ emberek, állatok, növények egészségének és életének védelme~ művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme~ az ipari, kereskedelmi tulajdon védelme

érdekében fenntartott korlátozások> feltéve, hogy ezek nem az önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásánakeszközei (EUMSZ 36. /EKSZ 30./ cikk)

tilos a tagállamok állampolgárai között a tagállamok a kereskedelmi jellegű állami monopóliumok árubeszerzési- és értékesítési feltételei tekintetében valómegkülönböztetés (EUMSZ 37. /EKSZ 31./ cikk)

III. A négy alapszabadságIII.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalmaD.) A Dasonville-formula

- A 70/50/EGK irányelv: azokat a nemzeti intézkedéseket tiltotta, amelyek nem egyforma kereteket teremtettek a hazai és importált termékekre, ill. nehezebbé /költségesebbé teszik az importot

- Dassonville-formula: (EB 8/74) egységes, és a 70/50/EGK irányelvnél szélesebb értelmezés

kialakítása az ítélet értelmezése: mennyiségi korlátozással azonos hatású

intézkedés~ minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás~ amely képes

> közvetve vagy közvetlenül> ténylegesen vagy potenciálisan

akadályozni a közösségen belüli kereskedelmet

III. A négy alapszabadságIII.2 Az áruk szabad mozgása: a megkülönböztető belföldi adózás tilalmaE.) Cassis de Dijon

- Cassis de Dijon: (EB 120/78) ha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak

az egyes tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösségi egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni (EGYENÉRTÉKŰSÉG ELVE)

a nemzeti korlátozó szabályok, az áruk szabad mozgása korlátozható, ha azok:

~ a pénzügyi ellenőrzéssel~ közegészségüggyel~ kereskedelmi ügyletek tisztaságával~ fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos KÉNYSZERÍTŐ KÖVETELMÉNYEK érvényesítésére hivatottak.

III. A négy alapszabadságIII.3 A személyek szabad mozgásaA.) A szabad mozgás joga és gazdasági tevékenység más tagállamban -áttekintés

- Gazdasági tevékenység más tagállamokban: a vonatkozó szabadságok munkavállalók (mások által foglalkoztatott)

munkaerő szabad mozgása

önálló foglalkoztatottak (önálló tevékenységet folytatók) letelepedés szabadsága

szolgáltatást nyújtók szolgáltatások szabad áramlása

> AZONOS ALAPELV: A DISZKRIMINÁCIÓTILALMA

III. A négy alapszabadságIII.3 A személyek szabad mozgásaB.) Jogok tartalma

- A jogok tartalma: munkavállalók szabad mozgása: az állampolgárság

alapján történő diszkrimináció tilalma letelepedés szabadsága: magán- és jogi személyek egy

másik államban abból a célból telepedhessenek le, hogy ott gazdasági tevékenységet folytassanak

szolgáltatásnyújtás szabadsága: valamely tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező személyek egy másik tagállamban nyújthassanak szolgáltatásokat

- E jogok: nem korlátlanok azt jelentik, hogy a tagállamok a más tagállamokban

honos természetes vagy jogi személyeket a sajátjaikkal hasonlóan kezelik

III. A négy alapszabadságIII.3 A személyek szabad mozgásaC.) Az EUMSZ 45. (az EKSZ 39.) cikke

- EUMSZ 45. cikk: a Közösségen belül biztosítani kell a

munkavállalók szabad mozgását a munkavállalók szabad mozgása magában

foglalja az állampolgárság alapján történőminden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a

~ a foglalkoztatás~ javadalmazás~ egyéb munka- és foglalkoztatási

feltételektekintetében

III. A négy alapszabadságIII.4 A letelepedés szabadságaA.) Az EUMSZ a letelepedés jogára vonatkozó rendelkezései - áttekintés

- EKSZ 43-48. cikkek: főszabály: tilos valamely tagállam állampolgárainak egy másik

tagállam területén történő bármely korlátozás > az EKSZ-benmegállapított keretek között érvényesül!

a szabadságjog tartalma:~ bármely tagállamban tevékenység megkezdése,

folytatása~ vállalat alapítása és igazgatása

kivételek~ közérdek~ közbiztonság~ közegészség~ hiv. hatáskör

> szigorúan a céllal arányban élhetnek a tagállamok korlátozásokkalés csak megfelelően indokolt esetben

III. A négy alapszabadságIII.4 A letelepedés szabadságaB.) A letelepedés fogalmi elemei, fajtái

- Letelepedés: az a határozatlan ideig tartó gazdasági tevékenység, amit annak végzője a saját tagállamától eltérő területen végez egy helyhez kötött létesítmény (fixed establishment) útján

> C-221/89. sz. ügy, Factortame

- A gazdasági tevékenység > EUSZ 3. cikk (nem értelmezés: alapkövetelmény); jelenthet munkaviszony keretében történő foglalkoztatást, önszolgáltatást vagy

más vállalkozói tevékenységet, amit azonban mindenképpen jövedelem ellenében folytatnak az állampolgár vagy jogi személy részt vesz a saját tagállamától eltérő

állam gazdasági életében, profitál abból e részvétel tartós, stabil és folyamatos önálló tevékenységet folytatók: szabadfoglalkozásúak (orvos, ügyvéd,

építész), vállalkozók (természetes és jogi személyek)

III. A négy alapszabadságIII.4 A letelepedés szabadságaC.) A határokon átnyúló elem követelménye

- Határokat átlépő jelleg: a letelepedés szabadságára vonatkozó

rendelkezések nem alkalmazhatók a kizárólag egy tagállamot érintő esetekre

a másik tagállam területen szerzett, a közösségi jog alapján elismert szakképesítésből adódó előnyöktől azonban a polgárt a saját tagállamában nem lehet megfosztani

a származás szerinti tagállam nem hátráltathatja saját polgárai v. a saját joga szerint bejegyzett társaságok más tagállam területén történőletelepedését

III. A négy alapszabadságIII.5 Szolgáltatások szabad nyújtásaA.) A szolgáltatások értelmezése

- Szolgáltatatásnak minősül különösen ipari, kereskedelmi, kézműipari, szabadfoglalkozású tevékenység közlekedés (erre az EUMSZ a közlekedésről szóló cikkének

rendelkezései érvényesek) pénzintézeti tevékenység egyes elemei

- Ellenszolgáltatás: közvetett közvetlen> magánforrásból kell származnia

DE NEM MINŐSÜL SZOLGÁLTATÁSNAK A KÖZÖSSÉGI JOG SZEMPONTJÁBÓL A TAGÁLLAMOK SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI TERÜLETEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGE, HA AZT NEM GAZDASÁGI TERMÉSZETŰ ELLENSZOLGÁLTATÁS FEJÉBEN VÉGZIK (98/48/EK irányelv, /19/ Preamb.)

III. A négy alapszabadságIII.5 Szolgáltatások szabad nyújtásaB.) Az EUMSZ rendelkezései

- Az EUMSZ 56-62. (EKSZ 49-55.) cikkei szabályozzák, de alkalmazni kell a letelepedés szabadságára vonatkozó előírások egy részét (62. cikk) is

- Alapelv: a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás tilos a Közösség azon állampolgárai tekintetébe, akik

a Közösség másik tagállamában laknak mint az a személy, akinek a szolgáltatást nyújtják

- MÁSIK TAGÁLLAMBAN HONOSNAK TÖRTÉNŐSZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS „HATÁRON ÁTNYÚLÓ” TOVÁBBI JELLEMZŐ:

IDŐLEGESSÉG A JELENLÉTBEN, AZ IDŐSZAKOSSÁGA SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÓJÁNAK ALAPVETŐEN EGY MÁSIK TAGÁLLAMHOZ KELL KÖTŐDNIE

HA MAGÁT A VÁLLALKOZÁST HELYZI ÁT A MÁSIK TAGÁLLAMBA A LETELEPEDÉS SZABADSÁGÁRA VONATKOZÓSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK

III. A négy alapszabadságIII.6 A tőke szabad áramlásaA.) A tőkeáramlás korlátozásának tilalma

- Az EUMSZ 63. (EKSZ 56.) cikkében foglalt tilalom: a tőkebefektetésekkel kapcsolatos szabályozás

területén a nemzeti elbánás elvét teszi meg alapelvnek

ennek megfelelően tiltja~ mind a közvetlen~ mind a közvetett

megkülönböztetést

> azaz minden olyan nemzeti intézkedést, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet

III. A négy alapszabadságIII.6 A tőke szabad áramlásaB.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége

- A tagállam olyan intézkedései, amelyekalkalmasak arra, hogy visszatartsák az érintetteket

hitel felvételétől vagy beruházástól egy másik tagállambana tőke szabad mozgásának korlátját képezik

> csakúgy, mint azok az intézkedések, melyek a közvetlen külföldi befektetést előzetes engedélyhez kötik

III. A négy alapszabadságIII.6 A tőke szabad áramlásaC.) A korlátozó rendelkezések értelmezése, megengedhetősége

- A szabadságjog korlátozhatóságának négyes követelményrendszere az EB esetjoga szerint: az intézkedés nem alkalmazhat megkülönböztetést a közérdeket szolgáló feltételen követelménynek kell

indokolnia alkalmasnak kell lennie az elérni kívánt cél

megvalósítására nem lépi túl a cél elérése érdekében szükséges mértéket

> nem vetheti alá az (alapvető) gazdasági jogokat a közigazgatási hatóságok diszkréciójának