Az üzemi tanács működése és jogosítványai

Az üzemi tanács működése és jogosítványai

dr. Lénárt Szilvia

VDSZ Országos Iroda

Balatonszemes

2009. május 19.

Bevezetés

Munka Törvénykönyve - 1992. évi XXII. törvény

5 rész: bevezető rendelkezések munkaügyi kapcsolatok munkaviszony munkaügyi vita vegyes és átmeneti rendelkezések

Bevezető rendelkezések

Jóhiszeműség, tisztesség, kölcsönös együttműködés

Rendeltetésszerű joggyakorlás minden olyan tényről,

körülményről, illetőleg ennek változásáról tájékoztatni, amely a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentős.

Üzemi tanács - bevezetés A munkafeltételek alakításában és

a vezetésben való részvétel joga a munkavállalók közösségét illeti meg.

Ezt az üzemi tanácson (ÜT) és az üzemi megbízotton keresztül (ÜM) gyakorolja.

Üzemi tanács - alapvető rendelkezések Minden munkáltatónál, önálló

telephelyen KELL választani. ÜT: 50 fő felett ÜM: 16 és 50 fő között önálló részleg, telephely:

munkáltató helyi vezetőjének jogai. 3 évre Új munkáltatónál: 3 hónapon belül

Üzemi tanács - alapvető rendelkezések KÜT: több ÜT, ÜM munkavállalói létszámmal arányos

delegálás Létszám: a) a száz főt nem haladja meg, három, b) a háromszáz főt nem haladja meg, öt, c) az ötszáz főt nem haladja meg, hét, d) az ezer főt nem haladja meg, kilenc, e) a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, f) a kétezer főt meghaladja, tizenhárom.

Üzemi tanács működése

Az ÜT a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül.

Az ÜT első ülésén tagjai közül elnököt választ. Az ÜT határozatait szótöbbséggel hozza. Az ÜT akkor határozatképes, ha ülésén a

tagoknak legalább fele részt vesz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az ÜT határozatához a jelen levő tagok legalább kétharmados többsége szükséges, ha az üzemi tanács együttdöntési jogát gyakorolja


Az ÜT üléseit szükség szerint tartja. Az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell

hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.

Az ÜT ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.

Az ÜT működésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg.

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse.


Az ÜT tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.

felhasználását az üzemi megállapodás e törvénytől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét.

A távolléti díj jár. Az ÜT tagjának munkajogi védelmére a

választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni,

A jogosultságot az ÜT gyakorolja.


ÜM esetében a jogosultságot a munkavállalók közössége gyakorolja.

Az egyetértésről a munkáltató tájékoztatását követő tizenöt napon belül a munkavállalók szavazással döntenek; a szavazás akkor érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.

A szavazásra egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően

alkalmazni azzal, hogy a szavazás elmaradását vagy érvénytelenségét az egyetértés megadásának kell tekinteni.


A munkáltató biztosítja az ÜT választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és az ÜT közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.

Az ÜT elnöke - az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el.

A díjazást a munkáltató biztosítja, - mértékét az ÜT a munkáltatóval egyetértésben állapítja meg.

A munkáltató az ÜT elnökének díjazást csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet. Kiv: 1000-nél több

Üzemi megállapodás.

Az Üt jogosítványai

Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú: pénzeszközök felhasználása,

illetve intézmények és ingatlanok

hasznosítása tekintetében.


A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a munkavállalók nagyobb csoportját érintő

munkáltatói intézkedések tervezetét, a személyügyi nyilvántartás rendszerének

kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, illetve a személyügyi tervet;

a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket;


a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;

az éves szabadságolási tervet; az új munkaszervezési módszerek és a

teljesítménykövetelmények bevezetését; a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső

szabályzatainak tervezetét; a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy

erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.


A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot: legalább félévente a munkáltató gazdasági

helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint a munkáltató tevékenységi körének jelentős

módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.


Az üzemi tanács a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatos álláspontját tizenöt napon belül közli a munkáltatóval. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az intézkedéssel egyetértene.

A tizenöt napos határidőt a tervezetnek az elnökhöz, illetve az üzemi tanács ügyrendjében megjelölt személyhez való érkezésétől kell számítani.

A jogosítványokat sértő munkáltatói intézkedés érvénytelen. Ennek megállapítása iránt az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz.


a munkáltatónak a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) felé fennálló tájékoztatási kötelezettsége: a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a munkaviszonnyal összefüggő, e törvényben meghatározott információk átadása, azok megismerését, megvizsgálását, azokkal kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon;

konzultáció: a szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.


Konzultáció: véleményezési és tájékoztatási jog körébe + megállapodás szerinti kérdésekre terjed ki.

célhoz kötötten és megfelelő időpontban - a megállapodás érdekében

a feleknek a konzultáció tárgyához szükséges szintű képviselete,

a közvetlen, személyes véleménycsere és párbeszéd,

a munkáltató tájékoztatásának és az üzemi tanács (üzemi megbízott) ezzel kapcsolatos

álláspontjának, véleményének érdemi megtárgyalása.


Tájékoztatás, információátadás időpontjától számított 15 napon belül.

Végrehajtás felfüggesztése: konzultáció ideje alatt, de legalább a kezdeményezés időpontjától számított 7 napig (munkavállalók nagyobb csoportja, új munkaszervezési módszerek)


jogosult a munkáltató nyilvántartásaiba betekinteni.

Tájékoztatást kérése: a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel, valamint az egyenlő bánásmód követelményének megtartásával kapcsolatos. A munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg.

Sztrájk: pártatlan magatartásra köteles. Sztrájkot nem szervezhet, illetve a sztrájkot nem támogathatja és nem akadályozhatja. Az ÜT sztrájkban részt vevő tagjának megbízatása a sztrájk idejére szünetel.

Az Üt jogosítványai Az ÜT nevében, vagy a ÜT érdekében meghatalmazás

alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben.

A ÜT, vagy a ÜT érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy a működése során tudomására jutott adatokat, tényeket csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a munkavállalók személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

határozatlan időre terheli.

Esélyegyenlőségi terv

Szakszervezet hiányában az ÜT és a munkáltató köti, meghatározott időre

A munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetének elemzése, esélyegyenlőségük biztosítására vonatkozó célok, eszközök (képzési, munkavédelmi programok)

Felügyelőbizottság (Gt.)

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma éves átlagban 200 főt meghaladja.

Ellenőrzésben való részvétel Eltérő megállapodás 1/3 Tájékoztat az ÜT-n keresztül ÜT jelöli, a szakszervezet

véleménye mellett

Felügyelőbizottság

Jelölés után a LFSZ köteles őket megválasztani kiv: kizáró okok

Azonos jogok, egyhangú eltérő vélemény - LFSZ

Munkajogi védelem Munkaviszony megszűnésével a

tagság is megszűnik A LFSZ csak az ÜT javaslatára

hívhatja vissza kiv: kizáró ok ellenére nem hívja vissza

Köszönöm a figyelmet!

Az üzemi tanács működése és jogosítványai

Documents