Az Árnyas Óvoda nevelési programja - szolnokiovodak.hu · 3 Az Árnyas óvoda helyi nevelési programja Óvodánk jellemző adatai Szolnok Városi Óvodák Igazgatósága 5000

Az Árnyas Óvoda nevelési programja

„Aki korán rákap a jóra, azon később sem fog már a rossz.”

/Kodály Zoltán/

Szolnok

2010

2

Az Árnyas Óvoda nevelési programja

„Aki korán rákap a jóra, azon később sem fog már a rossz.”

/Kodály Zoltán/

Tartalomjegyzék

Óvodánk jellemző adatai 3 1. Helyzetelemzés 4 2. Sajátos pedagógiai arculat érték- és célrendszer4 2.1. Értékazonosság és előnyös különbözőség az óvodai csoportokban 4 2.1.1. Közös értékek óvodánkban / Sikerkritériumok 4 2.2.Vonatkozó alapelvek 5 2.3. Küldetésnyilatkozat, jövőkép 9 3. A mi óvodásaink, gyermekkép 9 4. A mi óvodánk, óvodakép 9 5. Az óvodai nevelés feltételei 10 5.1 SZVO-HOP–ra vonatkozóan 11 5.2 Sajátos pedagógiai arculatra vonatkozóan 11 5.2.1. Napirend 12 5.2.2. Hetirend 13 6. A megvalósítás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői 14 6.1. Érzelmi nevelés és szocializáció 15 6.2. Játék, játékba integrált tanulás 18 6.2.1. Játék, játékba integrált tanulás 21 6.3. Egészséges életmódra nevelés 23 7. Sajátos pedagógiai arculat óvodai tevékenységformái, feladatai 25 7. 1. Közlekedésre nevelés 25 7.2. Mozgás, mozgásos játék, Mozgáskotta 28 7.2.3. Tehetséggondozás 30 8. Sajátos egyéni arculathoz kapcsolódó fejlődés nyomon követése 42 9. Saját hagyományok, szokások, ünnepek 43 9.1. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei 44 10. Dokumentálás 45 11. Együttműködések 46 11. 1 Óvoda és a család kapcsolata 46 11.1.2.Egyéb partnerkapcsolatok 47 12.A program megvalósításához szükséges eszközök 49

3

Az Árnyas óvoda helyi nevelési programja

Óvodánk jellemző adatai

Szolnok Városi Óvodák Igazgatósága

5000 Szolnok, Baross u. 10-12.

+36-20/277-99-90

Óvodánk neve, címe, telefonszáma

Árnyas Óvoda

5000 Szolnok, Temető út 13. sz.

+36-20/27-90-103

Intézményünk fenntartója, címe, telefonszáma

Szolnok megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Humán Közszolgáltatások Főosztálya

Művelődési, Oktatási és Sport Osztály

5000 Szolnok, Kossuth tér 9.

06-56/420-901, 56/374-111

Óvodai csoportok száma:

4

A programot benyújtja

Óvodánk nevelőtestülete.

4


1. Helyzetelemzés Szolnok város külső területén, jól megközelíthető helyen, kertes, családi házak között

működik óvodán, mely 103 gyermek befogadására alkalmas. Az óvoda udvara fákkal teli,

szép, gondozott: napos és árnyékos nagy tér áll a gyerekek rendelkezésére. Gazdag

tapasztalatszerzési lehetőséget kínálunk a környezet, természet megismerésére, a természetes

mozgások gyakorlására, mozgásigény kielégítésére, közös élményszerzésre minden

évszakban. Folyamatosan bővülő mozgásfejlesztő eszközeink lehetővé teszik a fejlesztési

folyamatainknak egymásra épülését.

2.Sajátos pedagógiai arculat érték- és célrendszer A szocio - kulturálisan eltérő, jellemzően hátrányos helyzetű és etnikai kisebbséghez tartozó

gyermekek megsegítése érdekében a szakmai munkánkat az egészséges életmódra nevelés,

közlekedés pedagógia, mozgásfejlesztés módszertanára és eszköztárára alapozzuk. Hatékony

segítséget tud nyújtani a MAGYAR MOZGÁSKOTTA módszer, mely során a gyermekek

meg tudják élni, hogy valamiben értékesek, fontosak, felfedezik a másság értékeit,

kibontakoztatják rejtett képességeket.

5


2.1. Értékazonosság és előnyös különbözőség az óvodai csoportokban Közös értékek óvodánkban / Sikerkritériumok

Gyermekeink érkezéskor és távozáskor természetes módon köszönjenek a felnőtteknek és a gyerekeknek.

Ügyeletes szobában fogadjuk az érkező gyermekeket (halk zene, hangulatfény, pihe-puha kuckó, mesélés, bábozás)

Napindító beszélgetéssel kezdődik a csoportok napi tevékenysége Csoportbáb része a mindennapi életünknek Beszélgető kör témái.

- napi események összegzése, további tevékenységek tervezése, - szocializációs játékok - tematikus bábjátékok - problémahelyzet, illemszabályok megbeszélése

Életkornak megfelelő önállóság, eszközök biztosítása: - önkiszolgálás(kiscsoport) - asztalterítés, szalvéta, tízórai-uzsonna készítés, öntés, naposi munka (középső

csoport ) - ebédnél önálló szedés, kés-villa használat, sepregetés, asztal törlés

(nagycsoport) - teremrendezés, egyéni megbízatások teljesítése

Pihenés , meghitt mesehallgatás(illatmécses, hangulatfény, egyéni szükségletnek megfelelő alvás, ébredés

Viselkedési normák, szabályok - A csoportba járó gyermekekre nem jellemző az árulkodás - A csoportba járó gyermekekre nem jellemző a verekedés, agresszív viselkedés,

a csúnya beszéd - A nagyobbak segítik a kisebbeket, figyelmesek a mosdóban - A játékeszközök kölcsönös használatánál a gyermekek alkalmazzák a „kérem-

köszönöm” illemszavakat A gyermekek mosdóhasználatnál feltűrik a ruhájuk ujját

- kézmosás szokása kialakult (étkezés előtt és után ,WC használat során ) - vizuális jellel megerősítjük a higiénés szokásokat

Étkezésnél a gyerekek megköszönik a kapott ételt ,és használják a szalvétát A mindennapos közös mozgás biztosított A játék-teremrendezés - csoport egységes felhívó jelére történik - a gyermekek ügyelnek a csoportszoba rendjére,

- a nem használt játékot a helyére teszik Az udvari játék során a gyerekek figyelnek egymásra

- játékeszközök használatának szabályait betartják (kerékpár, labda, csúszda ,mozgatható játékok)

- rendeltetés szerűen használják az eszközöket - délben, délután segítenek a játékok elpakolásában - ügyelnek az udvar tisztaságára, annak rendezésében részt vesznek ( ősz-

tavasz kerti munka)

6


2.2 Vonatkozó alapelvek

Célja:

o A 3-7 éves, többségében hátrányos helyzetű gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a

gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése.

o Szeretetteljes, gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben, különös tekintettel az

életkori, egyéni sajátosságokra és az eltérő fejlődési ütemre.

o A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, lelki, szociális képesség kibontakoztatása

játékon és mozgáson keresztül.

Feladata:

o Az egészségügyi hátrányok leküzdése, fokozott gondozási feladatok mindennapi ellátása.

o Gyermekeinknek mindennap biztosítjuk a spontán és szervezett mozgást, elsősorban a

szabadban. Arra törekszünk, hogy váljon belső igénnyé.

o A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki pozitív érzéseket,

alakítsák a társakkal való kapcsolatokat, viselkedési szokásokat, nyelvi kifejező készséget.

Pedagógiai alapelveink:

- A gyermeki személyiség megismerése, tisztelete, szeretete, megbecsülése.

- Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör kialakítása.

- Másság elfogadására nevelés.

- Egészséges életmód igényének kialakítása.

- Élmény gazdag mindennapok megteremtése.

- Életkori fejlődésükben eltérő gyerekek felzárkóztatása.

- A játék elsődleges szerepe a fejlesztésben.

- Változatos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása.

- Közlekedésre nevelés.

- Egyéni képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás.

- Családdal való együttműködés a nevelésben.

7


A nevelőtestület:

Az óvoda nyitvatartási ideje alatt a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi.

A párban dolgozó óvónők kialakításakor figyelembe vesszük érdeklődési körüket, beállítottságukat,

nevelési stílusukat, életkorukat, hogy a párok képesek legyenek együtt tervezni, feladatokat

megoldani, tevékenykedni. Óvodánkban a pályakezdő óvónőt egy tapasztaltabb kolléga segíti a

gyakorlati munka során.

Nevelőtestületünkben a nevelők felkészültsége különböző szintű. A különbözőségeket elfogadjuk, az

egyéni értékek pozitív irányú megközelítését erősítjük. Az önálló kezdeményezésre lehetőséget

biztosítunk. Testületünk szakmai felkészültségét, munkáját szakmai team segíti, amely a nevelőtestület

javaslata alapján tűzi ki feladatait és készít munkatervet, időközönként csoportlátogatásokat szervez.

A közösség tagjaiként az óvónők felelősséget vállalnak a kitűzött célokért, azok megvalósításáért,

képességeik szerint.

A nevelőtestület a nevelési év elején közösen átgondolja és meghatározza, hogy az adott évben mikor,

milyen formában tartja az ünnepeket, megemlékezéseket.

A város kulturális életébe való bekapcsolódás egyben nyitás a környezetünk felé.

Nevelőmunkát segítő dolgozóink

Programunk eredményes megvalósításához szükséges a dajka és az óvónő összehangoltabb munkája,

tevékenysége. Szeretnénk, hogy a dajka valóban tevékenyen vegyen részt a csoport mindennapjaiban,

ezért arra van szükség, hogy a csoportban dolgozó óvónők megfelelően tájékoztassák nevelési

elképzeléseikről, módszereiről. A jó együttműködés, különösen a szakképzett dajkák esetében

megsokszorozza a nevelő hatást. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az

óvodapedagógus magatartásával, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a gyermekekre.

Az egészséges életmódra nevelés, az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységek, pl. vitaminsaláta

készítés, szendvics-, tízórai készítés, befőzések, sütés, elengedhetetlenné teszik, hogy a konyhai

dolgozókkal is jó legyen a kapcsolatunk. Segítenek az eszközök előkészítésében, alkalmanként az

egyes munkafázisokban és a befejező mozzanatokban, pl. kiszedik a tepsiből a kész süteményt vagy

sült tököt, segítik a gyerekeket az apróbb megbízatások teljesítésében.

8


Az udvaron található fákkal, bokrokkal, élőlényekkel, homokkal való ismerkedés és az udvari, kerti

munka vagy a csoportszobai barkácsolás során nagy segítségünkre van a karbantartó-kertész.

A fiúknak, lányoknak férfi modell.

Munkánkat akkor segíti eredményesen, ha:

- Rendelkezik empatikus képességgel.

- Türelmes.

- Udvarias.

- Aktívan vesz részt a csoport udvari, kerti munkájában, a rendezvények előkészületeiben.

- Épületen belül és az udvaron segít a mozgáshoz szükséges hordozható eszközök

elhelyezésében.

- Jelzi, és lehetőségeihez képest megelőzi, illetve elhárítja a balesetveszélyt az épületen belül és

az udvaron.

9


2.3 Küldetésnyilatkozat, jövőkép „Aki korán rákap a jóra,

azon később sem fog már a rossz.”

Az Árnyas Óvodában családias, szeretetteljes, a másságot elfogadó, vidám légkörben

dolgozunk.

Célunk az óvodáskorú, többségében hátrányos helyzetű, eltérő egészségügyi szokásokkal

rendelkező gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése.

Nevelőmunkánk alapja:

- A gyermekek örömteli játéktevékenysége.

- Közös élmények megszerzése, a családdal való együttműködés kialakítása és

fejlesztése.

- Egészségügyi szokások alakítása.

- A mozgás megszerettetése.

Szép, tágas, parkos udvarunkon, télen-, nyáron, nap mint nap felszabadultan mozognak és

szívesen tevékenykednek a hozzánk járó gyermekek.

3. A mi óvodásaink, gyermekkép A mi óvodásaink szeretnek óvodába járni, pozitív emberi kapcsolatokat építenek;

önmagukat, másokat képesek elfogadni. Környezetükben jól eligazodnak, természetet tisztelő,

szerető gyermekek. Önállóak, nyitottak és érdeklődőek, van szabály és feladattudatuk,

ismereteik és képességeik alkalmassá teszi őket az iskolai éltre.

4. A mi óvodánk, óvodakép Óvodánkban kölcsönös bizalomra, tiszteletre, együttműködésre épülő légkört teremtünk,

ahol azonos pedagógiai alapelveket vallva, nagy tudatossággal és szakmai igényességgel

végezzük a gyermekek óvodai nevelését. Az előítélettől mentes másság elfogadása, a

tolerancia, a segíteni akarás a példamutató magatartás az, ami jellemzi az óvodapedagógusok

és a nevelőmunkát segítő dolgozók hozzáállását. Kommunikációs kapcsolatokban érvényesül

a tisztelet, az illem és a viselkedéskultúrát meghatározó egyéb értékek.

10


5. Az óvodai nevelés feltételei

Az óvoda személyi feltételei

Megnevezés Jelenlegi létszám

Felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónők száma

4

Főiskolát végzett óvónők száma

4

Óvodapedagógusok szakirányú végzettsége:

Mozgásfejlesztő-, mozgásjavító pedagógus

Tehetségfejlesztési szakértő

Szociálpedagógus, ”C” kategóriás bábelőadó

Fejlesztőpedagógus

1

1

1

1

Pedagógiai munkát segítő szakképzett dajkák száma

6

Udvaros-karbantartó 1

Az óvoda összes alkalmazottainak száma:

15

11


Tárgyi feltétel:

Az óvodai férőhely: 103

A csoportok száma: 4

Óvodánk épületei kielégítően szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét.

A csoportszobák tágasak, világosak, méretük egy csoportszoba kivételével megfelel a

törvényileg előírt létszámnak. A gyermekmosdók, az illemhely, és a folyosók közös használatúak.

A felnőtt öltöző helyiségek kicsik, a bútorok régiek. A melegítőkonyha felszerelése folyamatosan

felújításra szorul. Az óvoda udvarát szép, nagy árnyas fák, füves, betonos részek és mozgásra

alkalmas terek tagolják. Van KRESZ-parkunk, veteményes és virágos kertünk. Mozgásfejlesztő

játékaink, tornaszereink sokoldalú mozgásfejlesztési lehetőséget biztosítanak a gyermekek

számára. Ez nagymértékben elősegíti azt a célunkat, hogy az együttműködés és kommunikáció

gyakorlása az egész nap folyamán megvalósuljon. Tárgyi felszerelésünk hiányos, mindent

megteszünk a már meglévők megóvására, karbantartására. A program megvalósításához szükséges

alapvető tárgyi feltételek adottak, célszerű bővítésükre fokozatosan, folyamatosan törekszünk.

5.1 SZVO-HOP–ra vonatkozóan Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus, belfogadó ,segítő,

támogató attitűdje modellt , mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodában dolgozóknak

feladatuk : Olyan pedagógiai, támogató környezet kialakítása, ahol a hátrányos helyzetű -,

sajátos nevelési igényű gyermekeink, nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók számára, a

pedagógiai s tárgyi feltételrendszer megteremtésével, az összehangolt munkarend

kialakításával, személyiségük, mentális, optimális fejlődését szolgálja, ahol a másság

elfogadása mindenki számára természetessé válik..

Nevelőtestületünkben törekszünk az együttélési esélyeket hordozó lehetőségeket

biztosítani a kulturális értékek egyenrangú megjelenítésével, az önazonosság

megőrzésével

Korszerű óvodapedagógiai módszerekkel, a szülőkkel való partnerei együttműködéssel

kívánjuk az eredményes együttműködést megvalósítani a halmozottan hátrányos helyzetű

gyermekeink hatékony nevelése érdekében .(részletezően lsd. IPR programban)

12


5.2 Sajátos pedagógiai arculatra vonatkozóan 5.2.1. Napirend

Időtartam A tevékenység megnevezése

6.00-7.00

J

Á

T

É

K

Gyermekek fogadása, gyertyafény,

Halk zene, pihe-puha kuckó

Mese hallgatás.

7.00-12.00

J

Á

T

É

K

Napindító beszélgetés Játék, játékba integrált tanulás

Képességfejlesztések Testápolás, folyamatos tízórai

Munkajellegű tevékenység Beszélgető kör

Mindennapos együttmozgás Öltözködés, szabad mozgás, ,játék

Séták, megfigyelések a szabadban

12.00-15.30

Testápolás Munkajellegű tevékeny

Ebéd

Pihenés, mesehallgatás

Folyamatos ébredés ,uzsonna

15. 30- 17. 00

J

Á

T

É

K

Szabad játék, teremben, udvaron

Folyamatos távozás

13


5.2.2. Hetirend

A heti ritmus megtervezésében segít az alábbi hetirend-minta.

A hét napjai Kötelező tevékenység

Domináns tevékenység

Spontán tevékenység

Hétfő Testnevelés

Mozgás

Kedd Mese-vers

Szerda A külső világ tevékeny

megismerése

Matematikai tapasztalatszerzés

Csütörtök Ének, zene

Péntek Rajzolás, mintázás, kézimunka

Játék

Munka jellegű tevékenység

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Ének, zene

A külső világ tevékeny megismerése

Matematikai tapasztalatszerzés

14


6. A megvalósítás megkülönböztető kritériumai, döntő tényezői

6.1. Érzelmi nevelés és szocializáció

Célja:

o A gyerekek szívesen jöjjenek az óvodába és érezzék jól magukat.

o A hátrányos helyzetű és tehetséges gyermekeknél fokozottan figyelünk a tartós, stabil

napirend és jó kapcsolat kiépítésére.

Feladata:

o Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a beszoktatástól

az óvodás kor végéig.

o A beszoktatás megkezdése előtt lehetőség szerint családlátogatáson való részvétel, szülői

értekezlet szervezése, óvodánkkal való előzetes ismerkedés felkínálása.

o A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása.

Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és fenntartó képességek formálása, erősítése, a társas

kapcsolatok fejlesztése érdekében.

o Közös élményekre épülő tevékenységek biztosítása.

15


Ismerkedési szakasz

Célja:

o A gyermek az új környezetben minél rövidebb idő alatt szerezzen olyan biztonságérzetet,

amely meghatározza további szociális viselkedésének alakulását.

Feladata:

o Az óvodapedagógus lehetőség szerint a gyermek óvodába lépése előtt ismerkedik, kapcsolatot

teremt a családdal, a partneri viszony kialakulását segíti elő (A szociokulturális

benyomásokról a családlátogatás után készít feljegyzéseket).

o Ismerkedő, játszó napot szervez a családok, és a bölcsődéből érkező gyermekek számára.

o Az ismerkedés időszakában mindkét óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.

o Felajánlja az „anyával együtt” történő ismerkedés lehetőségét.

o A csoportban levő gyerekeket az új társ elfogadására hangolja.

o Biztosítja a szülőknek az óvodai nevelőmunkába történő betekintést.

A fokozatos és folyamatos ismerkedést megelőzi a családoknál tett látogatás, ahol tájékozódunk a

gyermekek otthoni körülményeiről, szokásokról, életvitelről. Elegendő időt adunk az ismerkedésre, de

minden gyermek esetében egyénileg a szülővel közösen döntünk, és lehetővé tesszük a szülővel

együtt történő beszoktatást is.

Az óvodához szoktatás kezdeti időszakában mindkét óvónő egész nap a csoportban tartózkodik.

Szeretetteljes magatartással, az egyes szülőhöz, gyerekhez elfogadó odafordulással segítenek az

“átállás” nehéz folyamatában. (A gyermeknek sokat segít, ha a szülő is elfogadja az óvónőt). Az

óvónők az érzelmi kötődések mielőbbi létrejöttéhez hitelesen alkalmazzák a megerősítés, a dicséret

személyre szóló formáit. Ez a régebben járó gyerekekre is ösztönzően hat, az új társakkal való törődést

utánzással ők is gyakorolják.

A gyermekek kedvenc játékszereiket behozhatják az óvodába az ismerkedés ideje alatt. Az óvoda

nyitottsága az óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést

(hagyományok megteremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek) segítségével tovább növeljük.

Az óvónő az évközben érkező gyerekek fogadásában is körültekintő. A program az ismerkedési

időszakot tekinti a családdal való együttnevelés kiindulópontjának.

16


Szociális tanulás

Az ismerkedési időszakában szerzett pozitív érzelmi benyomások segítik a gyermeket a

szociális tanulás folyamatában.

Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs

fejlettsége. A gyermek az egymás mellett játszástól az együttjátszásig, majd az együttjátszás és

tevékenykedés során a “mintha” helyzetekben viselkedést gyakorol, tapasztalatokat szerez, alakul

szociális készsége. A viselkedést megerősítő jelzések segítik a gyermeket a kommunikációban és

abban, hogy megtanulja értékelni saját és mások cselekedeteit, megtalálja helyét a csoportban.

Az óvónő az ismerkedési időszakban megteremtett bensőséges kapcsolatokat a mindennapok

tevékenységformáiban, a gyerek szocializációs fejlődése, fejlesztése érdekében segíti, követi. A

gyerekről szerzett benyomások segítik az egyéni bánásmódjának megválasztásában. A különleges

gondozást, bánásmódot igénylő gyerekeket elfogadó szeretettel, példát mutató figyelemmel segíti.

Lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerek gyakorolja azokat a viselkedési, udvariassági formulákat,

amelyek az emberi kapcsolattartáshoz, a csoportban éléshez nélkülözhetetlenek. A közös élményekkel

az összetartozás érzését erősíti. A csoportban kialakult biztonságot nyújtó szokásrenddel segít

elfogadtatni a gyerekkel a csoport viselkedési szabályait.

Hangneme, szeretetteljes kapcsolatteremtő stílusa, minta a gyerek, a szülő számára, a gyereket

utánzásra ösztönzi.

17


Óvodapedagógus a folyamatban:

o A gyermek egyéni fejlődési lapjához szükséges személyes adatok, gyermekkori fejlődési

adatok felvétele, bizalmas kezelése; az ismerkedés tapasztalatainak feljegyzése.

o Környezetszépítő munkájával hozzájárul a kellemes, biztonságot sugárzó légkör

kialakításához.

o Játszó délelőtt programjainak összeállítása, a bölcsődések és a szülők értesítése, meghívók

küldése, plakátok készítése.

o Szülők tájékoztatása az óvoda házirendjéről, szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények

időpontjáról.

o Otthonról hozott játékok tárolási helyének kialakítása.

o Állandó szokások, szabályok kialakítása, a szülőkkel történő megismertetése

(napirend, hetirend; öltözködés, étkezés, tisztálkodás, játék, pihenés, stb.).

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén

- Bátran, biztonságosan mozognak az őket körülvevő környezetben.

- Ragaszkodnak a gyermekekhez, a felnőttekhez, és ezt érzelmekben, szavakban, tettekben

fejezik ki.

- Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.

- Az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat tudják.

- Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják (másság).

Továbbiakban lsd. SZVO HOP szerint

18


6.2.. Játék, játékba integrált tanulás

Célja:

o Olyan boldog gyermekkor megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek

egyéni vágyai, ötletei kibontakozhatnak, komplex módon fejlődhetnek.

o Tanulási lehetőségek kihasználása tevékenységek által.

o A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása.

Feladata:

o A gyermekek veleszületett kíváncsiságának, érdeklődésének kielégítése, feltételek biztosítása,

gazdagítása.

o Lehetőségeket biztosítunk a játékban és a játékba integrált tanulás során, hogy kipróbálhassák

ötletgazdagságukat, türelmüket, társaikhoz és a szabályokhoz igazodó viselkedésüket,

kitartásukat az akadályok leküzdésében.

A gyermekek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, hangsúlyozva a játék önkéntességét,

a gyerek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. Arra törekszünk, hogy minél hasznosabb, és

zavartalanabb legyen a játékidő. A folyamatos napirend lehetővé teszi, hogy a gyermek elmélyülten

játszhasson, legyen elég ideje elképzelései megvalósítására. A játék jelentősége abban rejlik, hogy

kielégíti a gyermekek szereplési vágyát, fejleszti fantáziájukat, memóriájukat, ítélőképességüket,

kitartásukat. Tevékenység során játékos formában mélyíthetik el ismereteiket. Szabadon és

kreatívan használhatja a rendelkezésre álló eszközöket, lehetősége nyílik a játszótársak

kiválasztására, a problémahelyzetek és konfliktusok önálló megoldására, a társakkal való

egyezkedésre.

Óvodánkban a játék feltételeinek (légkör, hely, idő, eszköz, tapasztalatszerzés, élmény) biztosításával

szolgáljuk a gyermek szabad, kötetlen játékát.

19


Óvodai csoportjainkban jelen vannak a hagyományos játékfajták:

A gyakorlójáték, lehet mozgásos, manipulációs, verbális, mely a véletlen mozgásból, cselekvésből

fakadó siker ismétlésére készteti a gyermeket.

Az építő-konstruáló játék, mely során a gyermek átéli az alkotás örömét, fejlődik kreativitása,

elősegíti a finommotorika, szem-kéz koordináció, percepció fejlődését.

A szabályjáték (mozgásos-értelemfejlesztő) fejleszti az egymásért folytatott játék örömének

kialakulását. Fontos, hogy sok, mozgásos szabályjátékot ismertessünk meg a gyerekekkel.

A szerepjátékban sok egyedi vonás van, mely tükrözi a gyerek eddigi életét. Fejleszti

viselkedéskultúráját, alkalmazkodóképességét, szervezőkészségét, empátiáját. Megtanulja a társadalmi

együttélés szabályait, erkölcsi értékét.

Barkácsolás során segítjük, hogy a gyermekek aktívan bekapcsolódhassanak a javítási műveletekbe,

átérezve a munka örömét, eredményét. Az általunk készített eszközök a szerepjátszó-bábozó

tevékenység eszközeivé válnak.

A dramatizálás és bábozás fejleszti a pozitív szokáselemek tükröződését a cselekedetekben, a

konfliktus helyzetek megoldását, érzelmi hangulat kialakulását, kifejezőkészséget.

Óvoda udvarunk szintén alkalmas az örömteli, változatos tevékenységek biztosítására.

20


Játékirányításunk

A játékot a legfejlesztőbb tevékenységnek tartjuk, ahol a gyerek megfigyel, érzékel, tapasztal.

Segítségért, magyarázatért a felnőtthez fordul.

Játéksegítő módszereink:

- amikor csak szemléljük a játékot,

- amikor hagyjuk a gyermeket a problémák megoldásában,

- amikor segítségre van szükségük,

- amikor az együttes játékunk jelenti a legnagyobb örömet.

Fontosnak tartjuk a közös játszást, a gyermekek játékába való beleélést, együttérzést. Az óvónő

szerepét abban látjuk, hogy a gyermekek szívesen fordulnak hozzá problémáikkal, együttműködő,

segítőkész. Az együttjátszás nem korlátozza a gyermek önállóságát, hanem lehetőséget ad, hogy az

óvónő „belülről” segítse a saját elképzeléseinek megvalósítását. Az együttjátszás igénye fokozottabb

kiscsoportban, majd szabályjátékoknál nagycsoportban ismét erőteljesebb.


- a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása,

- napirendben belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára,

- a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása,

- nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése,

- egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése

érdekében,

- szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.

- az óvodás korban megjelenő játékfajták tartalmának, minőségének gazdagítása a gyermekek

egyéni sajátosságainak figyelembevételével,


- játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy együtt játszanak,

- igényükké válik a társakkal való együttműködés,

- képesek szerepet vállalni, megosztani, esetleg lemondani,

- alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat,

- viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok.

A továbbiakban a SZVO HOP szerint

21


6.1.2 Játék, játékba integrált tanulás

Célja:

o Összefüggések, tulajdonságok felfedezése, egyéni- és közös élményeken alapuló játékos

tapasztalatszerzés.

o Ismeretek elsajátítása, készségek, jártasságok kialakítása a tevékenységeken keresztül.

Feladata:

o Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyerek számára az önkéntelen tanulás

lehetősége az egész nap folyamán adott.

o Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyereket a kívánt viselkedés elsajátítására.

Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít.

o A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett tevékenységeket a gyerek

önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével szervezi.

o A mozgás, a közlekedés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a

spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.

o A családokkal való együttműködés során a szülőkkel elfogadtatja a gyermeki tanulás

sajátosságait.

A játék és tanulás összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy

ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb

felfedezéseket tesz. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert

benne minden tanulási tapasztalat, ismeret, jártasság készség megjelenik.

A gyermekek napjának nagy részét az általuk spontán módon kezdeményezett játékok töltik ki. Ezek a

játékok gazdagítják nagyon a személyiségüket, de nem minden gyermekét olyan sokoldalúan, hogy

önmagukban elegendő lehetőséget biztosítanának az egyes képességek fejlődésére, ezért van szüksége

a pedagógus által kezdeményezett és irányított fejlesztő játékra. A legalkalmasabb tevékenységi keret,

foglalkoztatási forma a kötetlenség.

22



- értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás),

- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése,

- lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, a hol megismerhetik a

felfedezés, a kutatás örömeit,

- a gyermekek érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása,

- a gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának

fejlesztése.


- vállalkoznak problémahelyzetek megoldására,

- alkalmazkodnak egymáshoz, betartják a játékszabályokat,

- megismerkednek az építőelemek tulajdonságaival (szín, forma, alak, nagyság) fejlődik

finommozgásuk,

- önbizalmuk, bátorságuk, életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően fejlett a

problémamegoldó képességük, kreativitásuk,

- kommunikációs és együttműködő képességeik fejlettsége segíti az iskolába való

beilleszkedést.

Tevékenységformák:

Mese-vers

Ének-zene, énekes játékok

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Mozgás

Külső világ tevékeny megismerése

Munka

Tanulás

Varázsceruza

A SZVO HOP elvárásai alapján

23


6.3. Egészséges életmódra nevelés

Célja:

o A családi szokásokat figyelembe véve a gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus

kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása.

Feladata:

o A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése.

o A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása.

o A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése.

A gyermekek óvodába lépése előtt lehetőség szerint családlátogatás alkalmával tájékozódunk az

otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy lemaradások tapasztalhatók.

Ez meghatározza a gyermekek gondozásaival kapcsolatos feladatainkat. Megismertetjük a gyerekekkel

a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. A szülők bevonásával fokozatosan kialakítjuk

a helyes öltözködési szokásokat; a réteges öltözködést hangsúlyozzuk.

Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást, a kulturált körülmények

biztosításával, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Az önkiszolgáló

feladatok végzése, többszöri gyakorlása lehetővé teszi a gyermekek önállóvá válását. Minden csoport

naponta egy alkalommal mos fogat. Az etnikai származású gyermekek többsége az óvodában

ismerkedik meg a WC használatával, a folyóvizes kézmosással. Az ő esetükben differenciált, egyéni

bánásmódot alkalmazunk a tisztálkodási szokások kialakítására.

A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítésére nagy hangsúlyt fektetünk. Az edzés

lehetőségét minden évszakban a szabad levegőn való tartózkodással használjuk ki. A természet

erőivel (napfény, víz, levegő) történő edzés kedvező hatását figyelembe vesszük.

24


A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése

Udvarunk nagy része füves terület, kisebb részét homok és beton borítja, amely sokféle játékhoz nyújt

lehetőséget (futójáték, fogójáték, ugró játékok, labdajátékok, rollerezés, kerékpározás, ugróiskola,

stb.). Van napos és árnyas rész, virágos és veteményes kertünk.

A gyerekek szabad mozgását, edzését, változatos mozgásfejlesztő tornaszerekkel biztosítjuk:

- fából készült mozgásfejlesztő rendszer: kombinált mászó állvány hintával és mászókötéllel;

egyensúlyozó rúd; hajó; egyensúlyozó rudakkal, csúszdával, mászókával kombinált kilátó,

- szerepjáték játszására alkalmas favonat, faautó,

- mozgatható sporteszközök (futballkapu, kosárpalánk),

- kerékpárok, rollerek.


Változatos mozgáslehetőséget kínáljon a gyermekeknek az óvoda épületén belül és az udvaron.

A gyermekek életkorának megfelelően az óvodán kívüli mozgáslehetőségeket is kínáljon a gyermekek

számára (futóverseny, sportvetélkedő, séták, kirándulás, játszótér, vízhez szoktatás).

A vitamin-napi tevékenységeket a gyermekek aktív részvételével szervezze meg.

Ötleteivel, programok szervezésével segítse elő a szülőkkel való jó kapcsolat fejlődését.


- A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat önállóan, felszólítás nélkül végzik.

- A tisztálkodási eszközöket megfelelően használják.

- Készség szintjén használják az evőeszközöket (kanál, villa), kialakulnak a kulturált étkezési

szokások.

- Önállóan, egyéni igényüknek megfelelően szedik a kellő mennyiségű ételt, öntik a folyadékot.

- Tudnak sorrendben öltözni (udvari nadrág, pulóver vagy udvari póló, cipő, kabát, sál, sapka,

kesztyű) vetkőzni (kesztyű, sapka, sál, kabát, cipő, udvari póló vagy pulóver, udvari nadrág)

- Ruhájukat ki- begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

- Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára.

Továbbiakban lsd. a SZVO HOP szerint.

25


7. Sajátos pedagógiai arculat óvodai tevékenységformái, feladatai

7. 1. Közlekedésre nevelés

Célunk:

o A gyerekek közlekedési veszélyeztetettségének csökkentése.

o Olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez jusson a gyermek, amelynek birtokában jól eligazodik a

környezetében.

o A biztonságos közlekedéshez szükséges képességek fejlesztése.

Feladatunk:

o A közlekedési környezet megismertetése évszakokhoz kapcsolódóan.

o A közlekedési tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségeinek megteremtése és biztosítása.

o A közlekedéshez szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása.

o Modell nyújtása.

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyerekek

az őket körülvevő szűkebb és tágabb természeti-társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat

szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz

nélkülözhetetlenek. Segíti a gyerekek irányítottan és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását.

Fejleszti megfigyelőképességüket, gondolkodásukat, emlékezetüket. A gyerekek a természeti és

társadalmi környezetükből szerzett ismereteiket játékukban felhasználják, folyamatosan gyakorolják,

munkatevékenységükben alkalmazzák.

Az óvodás korban megkezdett- illetve folytatott közlekedésre nevelésnek több szempontból is

létjogosultsága van a kisgyermek életében:

- A közlekedés része ő is, bár még segítségre van szüksége.

- Életkori, pszichofiziológiai adottságai révén egy-egy közlekedési helyzetben rosszabb

teljesítményt nyújt, mint egy felnőtt.

- Még nagy az eltérés a közlekedésnek a vele szemben támasztott követelményei és ezek

teljesítése között (így relatíve nagy a valószínűsége annak, hogy egy közlekedési helyzetben

rossz döntést hozhat).

26


Mindezen gyermeki „hiányosságok” felett nem hunyhatunk szemet, hiszen 6-7 éves korától- iskolába

kerülve- többnyire egyedül fog gyalogosan közlekedni és erre fel kell őt, készíteni!

Nincs „gyerek KRESZ”! Azonos közlekedési helyzet minden életkorban azonos döntést, cselekvést

kíván. A járművezetőket sem készítik fel arra, hogy mely életkorban általában mi jellemzi a

„gyermek-felnőtt” közlekedési érettségét. Marad az egyetlen követhető, egyben a biztonságot is

jelentő megoldás: a gyermek szerephelyzeteivel, érettségével összhangba hozott preventív

közlekedési képességfejlesztés, amelynek az a célja, hogy a gyermek részképességeit olyan magasabb

szintre hozza, amely segítségével a személyiség harmonikusabb módon képes a közlekedési jelek,

jelzések észlelésére, feldolgozására és a megfelelő válasz alkalmazására. Tehát ha jól végezzük az

egyes életkorokban a gyermek fejlesztését, akkor olyan képességek, készségek, attitűdök alakulnak ki,

a melyek a biztonságos, kulturált közlekedés megvalósítására is alkalmasak lesznek.

A tapasztalatszerzés módjai:

- alkalmi- és folyamatos megfigyelések,

- szerep- és szabály játékok,

- szimulációs játékok,

- szituációs gyakorlatok, valós helyzetek,

- kirándulás, séta,

- vizuális tevékenységek (pl.: barkácsolás).

a) A gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakorlása, melynek részei:

- közlekedési környezet megismertetése,

- lakás, óvoda környéke,

- séták útvonala,

- közúti jelzések,

- helyes viselkedési modell nyújtása,

- közlekedési készség, képesség fejlesztése.

b) Járművekről szerzett ismeretek, melynek részei:

- járművek sebességének, hangjának és mérete- összefüggésük felfedeztetése a

gyermekekkel (valós helyzetben szerzett tapasztalatok, „Világunk hangjai” c. kazetta

hallgatása, közlekedési park,),

- szituációs, szimulációs játékok (séta, közlekedési park, terepasztalon),

- valós helyzetek (autó-kiállítás, séta, átkelés zebrán),

- spontán alkalmak (séta, kirándulás, úttesten való átkelés, kerékpározás).

27


Óvodapedagógus feladata a folyamatban:

- Olyan feltételeket megteremtünk, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a

természetben.

- Tudatosan törekszünk az arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek a saját

természeti és társadalmi környezetükből.

- Biztosítunk minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való folyamatos

tevékenységhez.

- A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.

- Biztosítjuk a feltételeit, felnőtt segítségével az óvodában élősarok, virágoskert folyamatos

gondozását végezhessék a gyerekek. A madarak etetését télen rendszeresen végezhessék.

- A helyes viselkedés pozitív megerősítése.

A fejlődés várható eredményei óvodás kor végére:

- Tudja a születési adatait (hely, idő).

- A gyermek életkori sajátosságainak megfelelően tájékozódik és eligazodik a természeti,

társadalmi tágabb és szűkebb környezetben.

- Pozitív érzelmi viszonyulása megerősödik környezete iránt, megismeri a város

nevezetességeit, büszkeségeit.

- Különbséget tud tenni az évszakok között, ismeri jellemzőit.

- Ismer háziállatokat (kutya, macska, nyúl, kakas, disznó), vadállatokat (oroszlán, tigris, elefánt,

legjellemzőbb tulajdonságait.

- Értékeli a természet szépségeit, annak növény és állatvilágát.

- 8-as számkörben biztonságosan számlál, összehasonlít (több-kevesebb-ugyanannyi)

mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

- Ismeri az irányokat (balra, jobbra, le, föl) és alkalmazni tudják síkbeli, térbeli tevékenységek

során, beszélgetésekben.

- Helyesen használja a névutókat (alatt, fölött, mellett).

- Segítséggel közlekedik a gyalogos közlekedés szabályainak megfelelően.

- Rendelkezik a közlekedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel.

- Ismeri a járműveket, életkorának megfelelően a jelzőtáblákat, a rendőr munkáját.

28


7.2. Mozgás, mozgásos játék, Mozgáskotta

Célja:

o A mozgás megszerettetése, mozgásuk fejlesztése, a mozgásos tapasztalatok bővítése

gyakorlási lehetőségek biztosításával.

o Az óvodáskorú gyerekek szervezetének, testi képességeinek fejlesztése változatos

eszközhasználattal, sokféle mozgáshelyzet megteremtésével.

Feladata:

o A gyerekek mozgásigényének kielégítése, ezzel együtt harmonikus, összerendezett

mozgásfejlesztés.

o Motoros képességek fejlesztése.

Kondícionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség).

Koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódó képesség, reagáló képesség).

Kognitív képességek fejlesztése mozgáson keresztül.

o Kreativitás és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése az eszközök többféle módon való

felhasználhatósága, mozgáspályák alkotása és bejárása által.

o Eltérő egyéni különbségek figyelembevételével mozgásos élmények, tapasztalási lehetőségek

megszervezése csoportos, csoportközi és egyéni fejlesztés, gazdagító program formájában a

mozgásos feladatok változatos, differenciált tervezésével.

o Integráltan, komplex módon történő fejlesztés/ Mozgáskotta/

A mozgás sokoldalú tevékenység, jelen van a szervezett foglalkozásokon, a mindennapos szabad

mozgáson túl a játékban, a különböző nevelési területeken, valamint a gondozási és önkiszolgáló

tevékenységekben. A Mozgáskotta módszer beépülése a mindennapokba alkalmat ad a prevencióra,

illetve hatékony segítséget nyújt a gyermekek célzott (gondolkodás ,figyelem, emlékezet,

matematikai, zenei képességek) fejlesztésében.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végén:

- a gyermekek szeretnek mozogni, futni, mozgásos játékban kitartóak,

- a gyerekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyérzékelésük stabil, mozgásuk

összerendezetté válik,

29


- növekszik feladattartásuk, együttműködésük, szabálytudatuk,

- ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni.

A mozgásfejlesztés területei:

a. Testnevelés

b. Mindennapos szervezett- és szabad mozgás

c. Játékidőben történő mozgásfejlesztés

d. Mozgáskotta

A mozgásos feladatok, mozgásos játékok tervezésénél figyelembe vesszük a csoportok összetételét, a

gyerekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségi szintjét. A mozgást a nap folyamán bármikor és

bárhol biztosítjuk.

A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétika, talajtorna, szertorna, kéziszer gyakorlatokból és

különféle játékokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvetőnek tekintjük és alkalmazzuk a

testnevelésben. Előnyben részesítjük a kéziszerek gyakori használatát: labda, karika, szalag, kendő,

babzsák stb . Heti 1 alkalommal , majd nagycsoporttól 2 alkalommal. A Mozgáskotta minden

korcsoportban alkalmazott módszer, melyet korosztálynak megfelelően a testnevelés foglalkozásba

építünk bele.(lásd. Mozgáskotta melléklet)

Továbbiakban a testnevelés anyaga a SZVO HOP szerint.

30


7.3. JÁTÉK – VÁR Tehetséggondozó Program és Műhely

A tehetséggondozó terület meghatározása:

Logikai- matematikai, Testi-kinesztetikus, Nyelvi, Térbeli, Zenei, Interperszonális,

Intraperszonális, Környezeti.

Helyzetkép:

A „JÁTÉK – VÁR” elnevezésű program a 2008/2009-es nevelési évben indult el, mint Helyi Nevelési

Programot gazdagító innováció, amely Tehetséggondozó Programmá nőtte ki magát.

A fejlesztés Pirók Mónika óvodapedagógus, tehetségfejlesztési szakértő munkája. A mozgásos rész

kidolgozását Sárköziné Kardos Anita mozgásfejlesztő óvodapedagógus segítette. A fejlesztő

munkához a bátorítást, valamint hasznos tanácsokat Dr. habil Gyarmathy Éva nyújtotta, valamint

egyéb szakemberek (lásd részletesen JÁTÉK – VÁR Tehetséggondozó Program, „Kapcsolatok”).

A tehetséggondozó program az 5-7 éves, a „Gardneri modell” által jelölt intelligencia területek

bármelyikén kiemelkedő képességet, tehetséget mutató gyermekek gondozására, fejlesztésére

készült. Figyelembe veszi a szociokulturális hátránnyal küzdő, alulteljesítő, tanulási zavarokkal küzdő,

valamint atipikus idegrendszerű erős motivációval rendelkező, kiemelkedő képességű gyermekek

erősségeit és gyengeségeit is.

Alapelvek:

Részletesen megtalálható a JÁTÉK – VÁR Tehetséggondozó Programban, illetve irányadó a SZVO-

„Gyermekvilág” Tehetséggondozó Programban (mindennapi- és decentrumok).

31


A program cél- és feladatrendszere:

Játékos feladatok

Általános és speciális ismeretek

Téri tájékozódás sokoldalú tapasztalatokkal

Élményszerzés, társas készségek fejlesztése

Kreatív helyzetek, problémamegoldás

Választható mozgásos program

Álmok, vágyak és produktumok

Régi és modern eszközök, informatikai játékok

Rendelkezik elsődleges céllal, ez az egyensúlyi rendszer sokoldalú fejlesztése, ennek rendel alá

minden egyéb fejlesztést, valamint ezzel hozza kapcsolatba.

Célok:

* A 3-7 évig terjedő óvodai élet során a tehetségre utaló hajlamok jegyeinek felismerése, a

gyermek gondozása (a tehetséggel összefüggő erős-és gyenge képességek fejlesztése,

légkörjavítás, feltöltődés biztosítása). A szülő szakszerű támogatása, együttgondolkodás, jó

együttműködés kialakítása, fejlesztése.

Az egyensúlyi mozgásos modul elsődleges célja a szenzoros integráció fejlődésének támogatása

minden modalitás változatos, sokoldalú megtapasztalást segítő játékok- módszerek- eszközök

felhasználásával. A „választható mozgásos program” a Magyar Mozgáskotta Módszer, valamint az

Ayres és egyéb hagyományos eszközökkel kombinált mozgásfejlesztést foglalja magába. A választás

az óvodapedagógus és a gyermek közös interakcióján alapul. A speciális fejlesztés során, a program

mozgásos része is tartalmazza a „felfedezési szakaszt” (2-3 programban töltött alkalom), amikor a

gyermek kipróbálhatja magát és a módszert. A program további részében komplex mozgásos

fejlesztésben vesz részt a gyermek oly módon, hogy az Ayres- és hagyományos eszközök beépülnek a

mozgásos feladatsorokba. A gyermekek választhatnak olyan napokat, amikor ők dönthetik el, melyik

32


módszerből, eszközökből szeretnének többet kapni. A mozgásfejlesztő óvodapedagógus az

egységesség és adaptivitás elvének megfelelően, program céljai, feladatai, valamint a gyermekek

egyéni sajátosságai, képességeinek (erősségek- gyengeségek, személyiség, tanulási stílus)

ismeretében tervezi meg a további differenciált fejlesztés lehetőségeit, lehetőséget biztosítva az

öndifferenciálásra.

A gyermekek mindennapi játékába (dráma, dramatikus játék, építkezés, ének-zene, mesefeldolgozás,

torna, mozgásos játékok, együttmozgás, környezet felfedezése, matematikai tapasztalatszerzés,

érzékelő játékok) beépülnek, illetve beépíthetők a tehetséggondozó program elméleti- és gyakorlati

részei, ötlettárában található játékok és szintén szabadon bővíthetőek a korábban megjelölt részek.

A modulok cél- feladat- módszer- eszközrendszer részletes leírása megtalálható a JÁTÉK – VÁR

Tehetséggondozó Program Kézikönyveiben.

A program másodlagos célja a kognitív képességek fejlesztése 2-5 területeken, oly módon, hogy

megfelelő intellektuális kihívást jelentsen a gyermekek számára, ösztönözze őket a divergens

gondolkodásra, kreativitás fejlesztésének megvalósítása. Megnyilvánulhassanak a tehetség

különleges személyiségjegyei, sokféle területen és helyzetben kipróbálhassa magát őt elfogadó,

befogadó környezetben. Segítséget csak annyit adunk számára, amely elegendő újabb erőfeszítések

megtételére, továbbhaladásra ösztönzi.

Feladatok a mindennapokban:

* Az óvodapedagógusok feladatait részletesen a SZVO-HOP „Gyermekvilág Tehetséggondozó

Program” szabályozza (lásd Mindennapi és Speciális tehetséggondozás).

* Tájékoztatás nyújtása a szülőknek a tehetséggondozás formáiról, lehetőségeiről szülői

értekezleten. Fontos információk megjelenítése a faliújságon.

33

* A tehetségre utaló hajlam jegyeinek felismerését segítő módszerek megismerése, alkalmazása,

valamint az eredmények, tapasztalatok rögzítése adott gyermek személyiség lapjában.

Anamnézis felvétele. Fejlesztés tervezése, kivitelezése.

* Tájékoztatás nyújtása a szülő részére, együttgondolkodás, a kiemelkedő képességű gyermek

megsegítése érdekében. Javaslattétel a speciális programba való irányításra.

A gyermek fejlődésének nyomon követése, konzultáció a speciális programot vezető szakemberekkel

Speciális feladatok:

* A speciális programmal (JÁTÉK – VÁR) dolgozó óvodapedagógusok feladatait részletesen a

SZVO-HOP „Gyermekvilág Tehetséggondozó Program” szabályozza (lásd Mindennapi és

Speciális tehetséggondozás).

A program területei: Egyensúly- és mozgásfejlesztés. Komplex fejlesztő program, speciális

modulokkal:

1. egyensúly, mozgásfejlesztés; 2. téri tájékozódás, informatikai játékok és logikai fejlesztés;

3. kreativitás és problémamegoldó gondolkodás; 4. kommunikáció; 5. kiegészítő-feltöltő.

A megvalósítás feltételei:

Személyi feltételek

A tehetséggondozó óvodai program igényelhet a mindennapokban, illetve a speciális fejlesztésben

tehetségfejlesztési szakértő, pszichológus, valamint egyéb szakember bevonását.

* Sikeres alkalmazásának feltétele a mindennapi tehetséggondozásban: óvodapedagógusi

végzettség, lehetőség szerint 30 órás képzés elvégzése (tehetséggondozás, szenzoros

integráció, mozgásfejlesztés).

* Sikeres alkalmazása a speciális, csoportközi külön foglalkozásokat illetően: mozgásfejlesztő

óvodapedagógusi végzettség vagy mozgásterapeuta végzettség; 30 órás képzés

tehetséggondozásból; decentrum vezetéséhez lehetőség szerint 1 éves tehetségfejlesztő

óvodapedagógusi végzettség.

34


Tárgyi feltételek

Terület Többszörös

intelligencia

Eszköz

1.Téri

tájékozódás,

informatikai

játékok és logikai

fejlesztés

2.Kreativitás és

problémamegoldó

gondolkodás

Logikai-

matematikai

- Saját tervezésű képkártyák

- Saját tervezésű logikai szőnyeg 1.

- Saját tervezésű logikai szőnyeg 2.

- Saját tervezésű fejpánt

- Szivárvány kígyók kártya

- Logico

- AnimaLogic

- ZooLogic

- Feladatlapok (mit ábrázol, színezz a megadott

formák alapján, különbségek, irányok, stb)

- Finish the picture- Jegro, Holland termék

- Keresd a betörőt. Logikai játék.

- Számítógép

- Szoftverek

- Logikai készlet

3.Kommunikáció Nyelvi - Logofix

- Csapatalkotást segítő képkártyák, piktogramok,

testszalagok

- Fejbábok

- Ujj- és kesztyűbábok

- Otthonról hozott kedvenc tárgyak, gyűjtőmunka

- Textilek, ruhák, jelmezek, rajzeszközök

- Képolvasáshoz képek

- Képes történetek, sorrendiség

- Mesék, versek, történetek (képalkotás gondolatban,

vizuálisan kifejezve: rajz; verbálisan kifejezve

reprodukálással és /vagy saját történet, élmény,

mese, mesedarab megírása

4.Egyensúlyérzék-,

mozgásfejlesztés

*ami

alapszükséglet,

Testi-

kinesztetikus - Füles labda

- Rip szalag

- Tornapad

- Kerékpár

35

Melléklet - Színes karika

- Bilibo

- Egyensúlyozó tölcsér, lépegető

- Tornaszőnyeg

- Tárgyak (statikus egyensúly fejlesztéséhez)

- Babzsákok (fej egyensúly, kéz egyensúly, stb)

- Illatzsák

- Tapintó játék

- Súlyérzékelő játék

- Egyensúlyozó fakirakó

- Antal a manta társasjáték

- Zenei cd.

- Szalagbot.

- Jelmezek, fejbábok, kellékek.

- Rajzeszközök

- zenei cd és lejátszó

- tánchoz szükséges kellékek: karika, bot, labda,

szalag, pompon, szalagbot, kendő, stb.

2.Téri

tájékozódás,

informatikai


fejlesztés

3.Kreativitás és

problémamegoldó

gondolkodás

Térbeli - Állatlabirintus társasjáték

- Testszalag

- Kék és piros csuklópánt

- Fejpánt

- Színes karikák

- Lépőkö- készlet

- Kis- és nagyméretű fakocka

- Saját tervezésű szőnyeg képkártyákkal

- Számítógép

- Lego, Tangram (natur és színes)

- Logeo, Logico

- Irányítható versenyautó.

- Programozható eszköz (padlóteknőc)

- Térkép, labirintus játékok, rejtvények

- Térbeli labirintus kellékei

- Piktogramok

2.Téri

tájékozódás,

informatikai


fejlesztés

3.Kreativitás és

problémamegoldó

gondolkodás

Zenei - képkártyák

- színes metallofon

- Hangok világa kazetták, cd-k

- Zörejhangokat adó tárgyak

- Mágnes, mágneses tábla

- Füzetek, Színes gyurma, Rajzeszközök

- Egyéb hangszerek (csattogó, triangulum, ritmusfa,

cintányér, dob, csörgődob)

36

4.Kommunikáció Interperszonális Drámajátékok, dramatikus játékok, szituációs és

szimulációs eszközök kellékei: jelmezek, ruhák,

otthonról hozott játékok, eszközök, gyűjtőmunka

4.Kommunikáció

1-5. terület

Intraperszonális Egyéni feladatok eszközei: kirakó játék, számítógép,

feladatlap, kutató munka szakkönyvei; drámajáték

önismeretet fejlesztő játékai

5.Kiegészítő,

feltöltő

Környezeti Távcső, szakkönyvek, újságok, DVD, Hangok világa,

Sound’s társasjáték, nagyító, bogárnéző,

gyűjtőkosár, fényképezőgép. DVD-lejátszó.

Akvárium, terrárium. Madárodú, madáretető.

Kerti szerszámok, magok, növények. Locsolókanna.

A táblázat a jellemző összefüggéseket mutatja a Gardneri modellel. Természetesen ez ilyen élesen a

programban nem különül el. Több részterület is aktivizálódik egy-egy gardneri területen.

A tehetségre utaló hajlam jegyeinek felfedezése a programban

1A jövő tehetséggondozásának három állomása így alakul

A tehetség fejlesztése,

A tehetség azonosítása,

A tehetség meghatározás.

Az óvodai élet nagy előnye, hogy egy olyan természetes, érzelemgazdag közeg, amelyben

gyermekek különböző tevékenységben kaphatnak lehetőséget önmaguk kipróbálására, ezért sokféle

helyzetben, szerepben tudjuk őket megfigyelni, illetve fejleszteni. A JÁTÉK – VÁR tehetséggondozó

program foglalkozásain minden 5. életévét betöltött gyermek vehet részt. Korábbi életkorban is

bekerülhet a gyermek, szülői vagy óvónői ajánlásra, ha a figyelme kitartó és megfelelő motivációval

rendelkezik.

A tehetségazonosítás során a komplex információszerzés, a gyermekről többféle forrásból származó

információ nyújt segítséget. A programba való bekerülés jellemzően adott gyermek

óvodapedagógusának ajánlásával történik. A gyermek felvételét kérheti a szülő, valamint a

szakszolgálat szakemberei is. A Renzulli „Forgó ajtó modell” értelmében a tehetség felismerése

folyamatos. A program a „felfedezési szakasz” (2-3 programban töltött alkalom) után bármikor

elhagyható, illetve szabad helytől függően feltölthető, betölthető.

1 Dr. Gyarmathy Éva: A tehetség: Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása, 180. oldal, ELTE Eötvös Kiadó 2006

37


A speciális programba való beválogatás elvei, módszerei:

• A megfigyelések, mérések igazolták kiemelkedő képességét valamely speciális területen.

• Személyiségjegyei, tulajdonságai tehetségre utalnak (pl: jelentős kreativitás, motiváció-

természetesen a Czeizel- modell, Mönks-Renzulli, Piirto, Gardneri- modellek irányadóak).

• Egyensúlyi rendszer kiemelkedő működése.

• Disszinkrónia tapasztalható a személyiségen belül és / vagy szociális területen, a gyermek

megsegítése fokozottan indokolt.

• Komplex azonosítás szükséges.

• Elérhető pszichológusi- és egyéb szakmai segítség figyelembe vétele, kiket tud gondozni a

program.

• A csoport összeállításánál figyelembe kell venni, ki gondozható csoportban és ki egyénileg.

• Ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem gondozható a programban (fiatal életkor;

részképesség- zavar, egyéb speciális állapot, amely megakadályozná az együttműködését a

fejlesztővel, a gyermekekkel a szülőnek segítünk tanácsadással, megfelelő szakemberhez

irányítjuk, mentort javaslunk).

Előnyt élveznek:

a szociokulturálisan hátrányos helyzetű és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, akiknél

kimutatható a kiemelkedő képesség,

természettudományos területen kiemelkedő lányok,

kiemelkedő intellektussal rendelkező tanulási nehézséggel küzdő, alulteljesítő tehetségek,

olyan részképesség- zavarral küzdő gyermekek, akiknek a programban való részvételét

pszichológus is javasolja, kiemelkedő képességeik, komplex fejlesztésük, gondozásuk céljából.

A program gyakorlati megvalósítása a „Játszó szobában” történik, minimum heti egy alkalommal,

„A” és „B” hétre bontva a gazdagító munkát (kognitív: 2-5 modul; mozgásos: 1 modul), valamint

feltöltődést is biztosító helyszíni foglalkozások alkalmával. Egyéb feltöltődést segítő lehetőségek

megtalálhatóak a tehetséggondozó programban. A JÁTÉK – VÁR tehetséggondozó program filozófiája

Howard Gardner „Multiple Intelligences”, a Többszörös Intelligencia elméletére épül

(Logikai- matematikai…). Nyitott minden tehetség-típusra, sokféle tehetséget képes integrálni és

gondozni. Alapgondolata, hogy a „Renzulli Triád” modellnek megfelelően építi fel tehetséggondozó

gyakorlatát.

38


Az „explorációs” szint a mindennapi óvodai élet során valósul meg oly módon, hogy az óvodai

csoportokban szabadon beépíthető a program saját játékai, eszköztára (a program éves project terve,

munkaterve maga is követi a Renzulli Triád modell szakaszait: irány- eszköz- produktum). Ez a

gazdagítás, a lehetőségek és nézőpont kitágítása hatékonyabban mozgósítja a gyermekek motivációs-

energetikai bázisát. Megfigyelhető, adott gyermek mi iránt érdeklődik intenzíven, az intenzitás

mennyire tartós, milyen mértékű a bevonódás, elmélyülés.

Az óvodapedagógus megfigyeléseit a tehetségre utaló hajlam jegyeinek 2megfigyelési szempontjai, az

Érdeklődés térképe módszer megismerése segítik. Az Érdeklődés térképe módszer alkalmazása során

megismert eredmények függvényében hívhatók be a mindennapi és a speciális tehetséggondozásba

a program elemei (I. Elméleti kézikönyv, II. Gyakorlati kézikönyv (módszer és eszköztár), III. Ötlettár,

IV. Tehetségről szülőknek). A program elemeiből, kialakított modulrendszeréből elvenni nem lehet,

azonban a II. és III., IV. sz. kézikönyv szabad utat enged a nevelőtestület számára, hogy a saját

tapasztalataival, ötleteivel gazdagítsa azt. Óvodánk többségében hátrányos helyzetű, és etnikai

kisebbséghez tartozó gyermekeket nevel, ezért különösen nagy kihívást jelentet a tehetségre utaló

hajlam jegyeinek felfedezése, és kibontakozásuk segítése.

Munkaformák:

Egyéni- páros és csoportos feladatok, frontális munka.

Módszerek:

Differenciálás, bemutatás, példaadás, példaállítás, dicséret, buzdítás, ellenőrzés, értékelés,

magyarázat, hibajavítás, öndifferenciálás, beszélgetés, cselekedtetés, kísérlet, szimuláció.

A program további speciális eljárásokkal dolgozik:

- Project módszer,

- 3Gondolattérkép,

- Kooperatív technikák,

- Drámapedagógia eszközei,

- Zenei írás olvasás alapjai- Uwila- módszer alapján,

- Téri tájékozódás fejlesztése a Brigitte Sindelar programfüzetei alapján,

- Logikai- matematikai képességek fejlesztése speciális informatikai játékok segítségével,

2 2 Dr. habil Gyarmathy Éva: szempontsor, Érdeklődés térképe módszer, KPT 3 Dr. habil Gyarmathy Éva

39


- Speciális stratégiai gondolkodást fejlesztő játékok

- Saját tervezésű játékok és eszközök

- Kreativitás tréningek gyermekek számára

- Ayres- és Magyar Mozgáskotta Módszer eszközei

- Egyensúlyérzéket fejlesztő játékok

A tehetséggondozó program alkalmazásának várható eredményei:

Mindennapi tehetséggondozásban:

* Az egyensúlyérzékük, téri tájékozódásuk biztosabbá válik, valós- és szimulált helyzetekkel

sikeresen és ügyesen megküzdenek.

* A gyermekkor korai fázisában hatékony, sokoldalú fejlesztést kapnak a gyermekek, a

hátrányos helyzetű tehetségek nagyobb megsegítéssel sikeresen kezdik el az iskolát.

* Érettebb idegrendszer, szociálisan érzékenyebb, kreatívabb gyermekek, harmonikusabb

személyiség.

* Bővülnek ismereteik, sokféle módon jutnak sokféle tapasztalathoz.

* Motivációs- energetikai bázisaik aktiválódnak, ezáltal énképük, megküzdési stratégiáik, reális

önértékelésük is fejlődik, bátrabban hozzák be speciális érdeklődésüket.

* Nagyobb odafigyeléssel részesülhetnek érdeklődésük területén történő megsegítésben és a

tehetséggel összefüggő gyenge területek fejlesztésében.

* Kiemelkedő intellektussal rendelkező gyermekek esetében az alulteljesítés kialakulása

megelőzhető a megfelelő intellektuális kihívás biztosításával.

* A drámajátékok, komplex tervezés segíti az elfogadásukat, a beilleszkedésüket, képességeik

hasznosításának örömének megélését.

* Az óvodapedagógus tehetséggondozás területén megszerzett ismeretei segítik a

ráhangolódást a valamilyen területen tehetség hajlam jegyeit mutató gyermekekre, ezáltal

képesek lesznek jobban segíteni a gyermekeket abban, hogy agresszív energiáikat

konstruktívan és kreatívan használják fel, ne fordítsák ezt se önmaguk, se a környezetük

ellen. Megélhessék másságuk elfogadását.

* Kifejezhessék önmagukat a számukra megfelelő módon: mozgás, zene, vizuális technikák,

építés, barkácsolás, bábozás, dramatizálás, drámajátékok, szimulációs helyzetek…

40


Speciális tehetséggondozásban:

* Atipikus idegrendszerrel rendelkező gyermekek számára is sokoldalú fejlődési lehetőséget

biztosít.

* Egyensúlyi rendszernek adott sokféle inger hatására fejlődnek kognitív-, téri-, szociális

képességeik.

* Önértékelésük reálisabbá válik, fejlődik kapcsolatteremtő képességük, kommunikációjuk,

megküzdési stratégiáik

* Változik, reálisnak mondható határok közé kerül nonkonform magatartásuk.

* Kiemelkedő képességeik hasznosságát megélik, lemaradó képességeik fejlődnek.

* Teljesítmény-szorongásuk csökken.

* Kiemelkedő képességeik mellett gazdagodik gondolkodásuk, kreativitásuk. Mernek ötletelni.

* Megismernek új, ismeretfeldolgozó-módszert és képesek alkalmazni, együttműködni.

* Egyéniségüknek, képességeiknek megfelelően bekapcsolódnak „kutató munkába”, bevonják

családjukat is.

* Megfelelően kommunikálják kritikájukat.

* Képesek ’40-’60 percig változatos feladatokban tevékenykedni különböző munkaformákban.

* Örömmel vesznek részt.

* Fejlődik decentráló képességük, divergens gondolkodásuk.

A tehetséggondozó műhely jövőképe:

A tehetséggondozó program szemléletét átveszi a nevelőtestület.

A JÁTÉK – VÁR Tehetséggondozó Program hatékonyan segíti a tehetségekre utaló hajlam

jegyeinek felismerését.

A program kézikönyvei megfelelő segítséget nyújtanak az óvodai mindennapokban és a

speciális területen is. A kézikönyvek támogatják az óvodapedagógusokat és a szülőket az

önképzésben, érdeklődési területeiknek megfelelő elmélyülésben.

A programmal kapcsolatos empirikus alapkutatás „Egyensúlyérzék és tehetség”

(Pirók Mónika) várhatóan további fejlesztési lehetőségeket nyújt.

Hasonló érdeklődésű és gondolkodású óvodapedagógusokkal és a Mozgásos területen

dolgozó óvodapedagógusokkal városi és országos szinten is jó szakmai együttműködés alakul

ki. Szakemberekkel való kapcsolattartás folyamatos, illetve bővül.

Folyamatos és magas szakmai színvonalú segítséget, gondoskodást nyújt a gyermekek és

szüleik részére. Felkérésre, megkeresésre, mentori feladatokat képes vállalni a Szolnok Városi

41


Óvodák tagintézményeiben, illetve tanácsadást tud nyújtani a hozzánk forduló szülők

számára.

A program megvalósítása során alkalmazott megfigyelések, mérések dokumentumvizsgálat:

1. Tehetségazonosítás.

a. Korai fejlődés (anamnézis)

b. Szempontsor

c. Érdeklődés térképe módszer

d. Egyéb mérések (kognitív profil, egyensúlyi teljesítmény, KPT- absztrakció, személyiség

jellemzők, modalitás, énkép, szociokulturális háttér, nevelési légkör,

kapcsolatteremtés jellemzői)

2. Tehetséggondozás

a. Önellenőrzési szempontsor kialakítása a decentrumban dolgozó óvodapedagógus

kollégák számára a speciális területek és adott decentrum programjának

megfelelően.

3. Elégedettség- és igény mérése (minőségfejlesztési csoport dolgozza ki).

a. Szülők: interjú, kérdőív

b. Gyerekek: interjú

4. Eredményesség és hatékonyság vizsgálata (indikátorok meghatározása;

minőségfejlesztési munkacsoport dolgozza ki a „Gyermekvilág Tehetségpont”

regisztrációs lapja és az akkreditáció követelményeinek megfelelően egységesen,

elsősorban minden decentrumra vonatkozóan).

A program dokumentációs rendszere:

A decentrumokban dolgozó óvodapedagógusok munkájának megsegítése céljából egységesen kerül

kialakításra (lásd SZVO Tehetséggondozó Program; A JÁTÉK – VÁR program ezen felül saját rendszerét is

megtartja, illetve hozzá illeszti, csakúgy, mint az azonosításnál. Lásd részletesen JÁTÉK – VÁR

Tehetséggondozó Program).

A program kommunikálása, további feladatok lehetőségek:

- Konferenciákon való részvétel.

- Bemutatók szervezése.

- Médiában való megjelenés (írott sajtó, televízió).

- Saját honlap-, tájékoztató füzet készítése.

- Előadások megtartása.

- Konzultációk, „tréningek” szervezése szülők, kollégák részére.

42

- JNSZ Megyei Pedagógiai Intézet Tehetségfejlesztő Műhelyének munkájában való további

részvétel.

- Tehetségpontokkal való kapcsolatok kiépítése, ápolása, kölcsönös szakmai tapasztalatcsere

szervezése.

- Decentrumokban dolgozó óvodapedagógusokkal együttműködő, egymást kölcsönösen

támogató mentori rendszer kiépítése.

- Szakszolgálattal jó szakmai kommunikáció továbbfejlesztése.

43


8. Sajátos egyéni arculathoz kapcsolódó fejlődés nyomon követése A gyermekek fejlődésének nyomon követése: - bemeneti és kimeneti mérőlapok segítségével történik ,hozzácsatolva a személyiséglapokhoz

/a fejlődés várható eredményei megtalálhatók területenként/ - Közlekedésre nevelés - Mozgáskotta - Tehetséggondozás

44


9. Saját hagyományok, szokások, ünnepek

9.1 Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei

Az óvodai ünnepek jó kapcsolattartási lehetőséget teremtenek az óvoda és a család között, valamint

alkalmasak az egyéni arculat fejlesztésére, megmutatására. Az ünnepek lehetőséget adnak a

hétköznapokból való kilépésre, ezáltal kreativitásra ösztönöznek. Számunkra az előkészületek

éppolyan fontosak, mint maga az ünnep, mert számtalan jó ötlet kibontakozására, megvalósítására,

kapcsolatok fejlődésére ad lehetőséget.

Az óvodában ünnepelhető jeles napok köré, és élethelyzetekhez szerveződik, az óvoda nyitottságát

változatossá teszi.

Az óvoda hagyományos ünnepei:

Szüret: az óvoda 4 csoportja közösen rendezi.

Mikulás: csoportonként, a szülőkkel közösen várjuk az érkezését.

Karácsony: a karácsony hangulati előkészítése csoportonként

Farsang: szülőkkel közösen rendezzük.

Húsvét: hangulati előkészítés az ünnepre csoportonként

Anyák napja: csoportonként, meghitt ünnep, a gyermekek egyénileg köszöntik az anyukákat.

Évzáró: óvodai csoportonként

Nemzeti ünnepünk:

Életkoruknak megfelelő cselekvéseken, élményeken keresztül hozzuk közel a március 15.-ét a

gyermekekhez.

45


Alkalomhoz kapcsolódó rendezvényeink:

Egészségnevelés-egészséghét: egészségügyi vetélkedőt tartunk, egész héten az egészséges táplálkozás,

mozgás jegyében szervezzük tevékenységeinket (mozgásos játékok, szendvicskészítés, ivólé-,

vitaminsaláták készítése, találós kérdések, versek, mesék, stb.).

Közlekedési vetélkedő: lehetőség szerint (Városi Rendőrkapitányság, Tűzoltóság egyéb partnerek)

részvételével szervezzük meg.

Gyermeknapi kirándulás- lehetőségeink szerint május hónap végén vagy június elején szervezzük.

Közösen döntünk, hogy az adott évben milyen formában történik:

a) az óvoda dolgozói szervezik az összes csoportnak,

b) a szülők és/vagy az óvodapedagógusok szervezik meg a saját csoportjuknak.

Gyermeknap - szülőkkel közösen szervezzük és bonyolítjuk le.

Bábelőadás ünnepekhez kapcsolva (Mikulás, Gyermeknap).

Kiállítások szervezése, aktualitásokhoz igazodva (közlekedési vetélkedő, Víz napja; Föld napja).

Víz napja (március 20. ) – csoport szinten rendezzük meg.

Föld napja (április 22. ) – csoport szinten tartjuk.

Születésnap vagy névnap: a csoportban a születésnapját, névnapját a/ szülői értekezleten egyeztetett

módon / ünneplő gyermeket felköszöntjük és ajándékkal kedveskedünk neki.

10. Dokumentálás A SZVO HOP szempontjai szerint

46


11. Együttműködések

11. 1 Óvoda és a család kapcsolata

Célja:

o A szülők ismerjék meg óvodánk helyi programját, nevelési céljainkat, módszereinket.

o A családi nevelést kiegészítve, szokásaikat megismerve őszinte, jó kapcsolat kialakítása.

Feladata:

o A kapcsolat felvétele, folyamatos kapcsolattartás és továbbfejlesztés a mindennapi találkozás,

személyes percek, ünnepeink és rendezvényeink alkalmával.

A szülők kíváncsiak gyermekük örömeire, gondjaira, társas kapcsolatára. Érdeklődésüket fokozza, ha

megismerhetik az óvodai szokásokat, szabályokat, a gyerekek tevékenységeit, barátait, nevelőit.

Új kapcsolatok jönnek létre a csoportba járó gyermekek szülei között is. A családi és az óvodai

környezet összekapcsolása nagyon fontos a gyermek, a szülő és a nevelő számára is.

A kapcsolat felvétele

- ovi váró játszónap,

- beíratás,

- családlátogatások,

- szülőkkel közös beszoktatás,

- az óvoda nyitott programjain való részvétel.

47


Folyamatos kapcsolattartás

- szülői értekezletek,

- fogadó órák, egyéni beszélgetések,

- közös ünnepek, rendezvények, programok (Mikulás, játszóház, farsang, gyermeknap, játékos

vetélkedők, évzárók).

- beszélgető délutánok meghívott előadókkal,

- teadélutánok az aktualitásokról (szülői értekezlet vagy megbeszélés keretén belül).

Kapcsolat továbbfejlesztésének lehetőségei

- Óvodán kívüli közös programok (kirándulás).

- Kerti parti a szülőkkel.

Az óvoda- család kapcsolatának fejlesztésében, ápolásában fontos szerepe van az óvónőkkel és a

vezetőséggel partnerként együttműködni tudó szülői szervezet.

Együttműködés a feladatok megoldásában:

-Család.

-Mozgáskotta módszerrel dolgozó óvodákkal való közös tapasztalatcsere, bemutató

-Az IPR programban részt vevő óvodákkal folyamatos együttműködés

- Kisebbségi Önkormányzat

- SZVO HOP szerint

- Védőnő.

- Humán Szolgáltató Központ

- Polgármesteri Hivatal- Segélyezési Osztály.

- Gyámhatóság.

- Nevelési Tanácsadó.


- Legfontosabb feladatunk a megértésre alapozott prevenció és segítségnyújtás.

- A gyermekek családi, gyermekvédelmi helyzetének feltérképezése, a gyermekvédelmi felelős

tájékoztatása. A hatóság részére szükség esetén adatszolgáltatás, környezettanulmány

készítése.

48


11.2. Egyéb partnerkapcsolatok

Szolnok Városi Óvodák Igazgatósága

Kapcsolatunk napi, együttműködő.

Bölcsőde

A bölcsődével való kapcsolat a helyi adottságok tükrében alakul. A bölcsődei gondozónőkkel

folytatott tapasztalatcsere, az érkező gyerekek fogadását megkönnyíti. A gyermekekkel minden

évben ellátogatnak hozzánk egy játszó délelőttön, ahol óvodásainkkal számukra meglepetéssel

kedveskedünk.

Iskolák

Az általános iskolákkal való kapcsolattartás folyamatossága az együttműködés nélkülözhetetlen

eleme. A kölcsönös intézménylátogatás lehetőséget ad a programok megismerésére, jó esetben

összehangolására. Keressük a továbbéltető együttműködési formákat.

Közös programok, vetélkedők szervezése (sportprogramok, zenei nap, egészségügyi vetélkedő)

a kapcsolattartás formáiról, tartalmáról, a közös programokról minden év elején a nevelőtestület

dönt. A volt óvodások muzsikálása, az élő zene élményét még erősebbé teszi.

Közművelődési intézmények

A kapcsolattartás azokkal az intézményekkel alakul, ahol az óvodában folyó programhoz

ismereteket, gyakorlati tapasztalatokat szerez gyerek, szülő, óvónő.

Pedagógiai szakszolgálat

A gyerekek nevelése, fejlesztése során felmerülő problémákkal fordulunk az intézményekhez.

Szakmai kérdésekben bizalommal fordulunk a szakszolgálat szakembereihez.

Egészségügyi szakemberek

A kapcsolatok a gyerekek egészséges testi, lelki fejlődésének követése, segítése érdekében jönnek

létre, folyamatosan működnek a védőnővel, az óvoda gyermekorvosával, az óvodai fogorvossal.

49


12. A program megvalósításához szükséges eszközök

ESZKÖZLELTÁR

Sorsz. Megnevezés Db. Megjegyzés 1. Tini-Kondi 2 db Folyosón beszerelve 2. Ugrószekrény 5 részes 3. Zsámoly 1 db 4. Greiszwaldi kombinált mászóka 4 részes 5. Foci kapu 2 db 6. Kosárlabda palánk 2 db 7. Kerékpár 2 kerekű,pótkerekú 9 db 8. Kerékpár 3 kerekű 1 db 9. Mozgákotta készlet 50 db lap+tárló

10. Mozgáskotta babzsákok 39 db+ tároló 11. Arys tölcsér 1 db 12. Arys tányér 1 db 13. Arys lengő létra 1 db Fejlesztőszobában

felszerelve 14. Sziget/egyensúlyozó 5 db 15. Bilibó 2 db 16. Gerenda Wesco 2 db 17. Wesco táska 1 csomag 18. Guruló deszka/fa 1 db 19. Billenő rács 1 db 20. Billenő lap/zöld 2 db 21. Wesco ernyő/nagy 1 db 22. Wesco ernyő/kicsi 1db 23. Jakobs egyensúlyozó 1+2 cserélhető lap 24. Vizes terepasztal/piros 1 db 25. Play-Hut bujkáló 1 db+2 sátor 26. Vining-Toys Multiplay terepasztal

légi-vizi közlekedés 1 doboz

27. Jelzőltábla/Big-Sings-Mega-Set 1 doboz/6db tábla 28. JelzőlámpaTrafic-Ligh 2 db 29. Bólya 5 db

30. Kéz-láb tappancsok 31. Ugráló/füleslabda 6 db 32. Gumi egyensúlyozó/zöld mogyoró 1 db 33. Kenguru labda 1 db 34. Mese-video kazetta 18 db 35. Zenei-mese Cd-Dvd 30 db

50

36. Fejlesztő/társasjátékok 38 doboz 37. Évszak kirakó/fa 11 db 38. Finommotorika/írás előkészítő fa

játék 3 db

39. Emberi test/Ádám-Éva 2 db 40. Logico füzetek 20 csomag 41. Logico tábla 4 db 42. Cd-rádió magnó 2 db 43. Erősítő,hangfal szett 1 csomag 44. Alien 55cm.Tv 1 db 45. Airis Dvd lejátszó 1 db 46. Mesekönyvek 56 db 47. Szakkönyvek 14 db 48. Hangszerek:

Triangulum: Karcsörgő: Dob: Csattogó: Rumbatök Cintányér Xilofon

7db 5 db 5db 16 db 8 db 5 pár 2 db

49. Sony Video lejátszó 1 db 50. Számítógép+MonitorTFT 1 db 51. Libikóka/műanyag 1 db 52. Labda/torna 30db 53. Egyensúlyozó /félgömb-kötél 5 db 54. Körkötél 1 db 55. Kötél/hosszú 1 db 56. Lépegető 3 db 57. Távcső 11 db 58. Kapitány távcső 3 db 59. Érzékelő/tüsislabda-kicsi 11 db 60. Tangram játék 1 db 61. Set játék 1 db 62. Naber memori 1 db 63. Szivacs dominó/számlálós 3 csomag 64. Szivacs /forma dominó 1 db 65. Vízimalom 3 db 66. Szivacs ugráló iskola 1 csomag 67. Képcsomag-Játékvár 1 doboz 68. Textil/Zöld szőnyeg 1 db 69. Textil/narancs szőnyeg 1 db 70. Zsákos tapintó készlet 1 db 71. Fejbáb 10 db

51

72. Kesztyűbáb/plüss 21 db 73. Kesztyűbáb/termo 11 db 74. Báb paraván/nagy 1 db 75. Báb paraván/kicsi 4 db

52


Kerékpárok / leltár

1. Rózsaszín BMX kerékpár 2. Kék BMX kerékpár/ÚJ 3. Sárga Monten Bike/Pótkerekes 4. Piros Kerékpár/pótkerekes-ÚJ 5. Kék Monten Bike/Pótkerekes 6. V.rózsaszín kerékpár/pótkerekes –ÚJ 7. Rózsaszín Csepel kerékpár 8. V.zöld kerékpár ÚJ 9. Kék BMX kerékpár/Anita 10. 3 kerekű kerékpár/sárga-kék

53


JÁTÉK-VÁR eszköztára

Go roller GON-1038 1 db Gimnasztikai és rehabilitációs labda GIR-1001 Exercise Ball (45 cm-es sárga) 140-153 cm testmagassághoz

1 db

GIR-1004 Exercise Ball (75 cm-es kék) 1 db Mini Dynair Senso szett 20 cm-es (4db) 1 szett Szivárvány kígyók kártya (logika, stratégia, szociális képességek, összedolgozás)

1 db

Animalogic (matematikai logika, színek)

1 db

ZooLogic (matematikai logika, kombinatorika)

1 db

Finish the picture (Jegro-kreativitás, térészlelés, memóriafejlesztő játék)

1 db

„Labirintus testű” állat (kreativitás, térészlelés, szerialitás, pszichomotórium) (400 Ft)

4 db

Fejbábok (teknősbéka) 1 db Kétnézős bogárvizsgáló 1 db Összecsukható bogárnézőke (1.100 Ft) 2 db Nyeles nagyító, 6 cm átm. (690 Ft) 4 db

Az Árnyas Óvoda nevelési programja - szolnokiovodak.hu · 3 Az Árnyas óvoda helyi nevelési programja Óvodánk jellemző adatai Szolnok Városi Óvodák Igazgatósága 5000

Documents