az online kutatások és a reprezentativitás

Kabai ImreZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI

KUTATÓKÖZPONTSZAKMAI KLUB III. 2010. MÁRCIUS 17.

AZ ONLINE KUTATÁSOK ÉS A REPREZENTATIVITÁS

A REPREZENTATIVITÁS ÉS A MINTA DILEMMÁI

„Történelmi előzmények”: Gallup – Literary Digest

„Lesz-ami-lesz” – csak, kérjük, ne közölje! Mi is az a „reprezentativitás” – és hogy

valósítható meg: kvóta - véletlen minta? Lehet egyáltalán önkitöltős kérdőívekkel

reprezentatív vizsgálatot csinálni… Egy minimális program: a „minta-tervező

mátrix”. Egy maximális program: a „háromfázisú,

kombinált adatfelvétel”. Talán lehet önkitöltős kérdőívvel reprezentatív

vizsgálatot csinálni…

A KUTATÁS-SOROZAT INDÍTÁSÁNAK PLAKÁTJA

A VIZSGÁLAT ONLINE KÉRDŐÍVE (RÉSZLET)

A „MINTA-TERVEZŐ MÁTRIX” (RÉSZLET)

A POPULÁCIÓ ÉS A MINTÁK ÖSSZEVETÉSE (TAGOZAT, ÉVFOLYAM, NEM)

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

A VÉLEMÉNYEK ELTÉRÉSEI (TAGOZAT, ÉVFOLYAM, NEM)

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

A POPULÁCIÓ ÉS A MINTÁK ÖSSZEVETÉSE (SZAK)

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

A VÉLEMÉNYEK ELTÉRÉSEI (SZAK)

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK MINTÁNKÉNT

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL”

Ha több független (magyarázó) változót vizsgálunk egyszerre, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezek kölcsönhatásban vannak egymással. Hogy kiszűrjük ezeket a torzító tényezőket, úgy is elvégezhetjük a számításokat – egy speciális algoritmus segítségével – , hogy az egyik magyarázó változó értékeit rögzítjük, és így nézzük meg a többi hatását. Minden független változó értékeire ugyanezt a számítást elvégezve megkaphatjuk a magyarázó változók „vegytiszta hatásait” (azaz kiszűrjük pl. azt az összefüggést, hogy a levelező tagozatosak idősebbek). Ezt az eljárást nevezzük „teljes faktoriális modellnek”, amelyben az Éta értékek mutatják az eredeti – a kölcsönhatások kiszűrése előtti – „magyarázó erőt”, míg a Béta értékek a „vegytiszta” hatásokat (lásd a táblázatot). Az egyes magyarázó változók kategóriái szerinti átlageltérések hasonló módon kétféleképpen számíthatók, így megkaphatjuk a csoportonkénti „eredeti” és „adjusztált” értékeket is az eljárás során (lásd a következő ábrát). A modellbe bevont magyarázó változók együttes magyarázó erejét az R2 érték fejezi ki.

„MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK” F-próba Éta BétaNem 0,075 ,055 ,054

Életkor 0,010 ,162 ,088

Lakóhely és körülmények 0,001 ,147 ,099

Gazdasági aktivitás 0,037 ,158 ,102

Szint és évfolyam 0,001 ,319 ,312

Tagozat 0,005 ,151 ,080

Intézet 0,474 ,031 ,041

(A modell szignifikáns: P = 0,000 ; magyarázó ereje: R2 = 15,5 %)

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

A „TELJES FAKTORIÁLIS MODELL”

Forrás: „Hallgatói elégedettség-vizsgálatok, ZSKF 2009.” ZSKF TKK 2009. december (N=925)

A ZSKF TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONTJA

www.zskf.hu

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!