Az ókori Róma
Jan 02, 2016
Az Appenini-félsziget természeti viszonyai
• éghajlata az Alpok északi hegyláncainak köszönhetően védett volt a hideg áramlatoktól;
• a dombok között elnyúló medencék (az ókorban Etruria, Latium, Campania néven ismertek) nagyon jó termőfölddel rendelkeztek,
• A dombvidékes területei alkalmasak voltak a legeltető állattartásra
• Ásványi kincsekben szegény (kivétel Elba-szigete, ahol vasérc, márvány)
• Nincsenek akadályai a közlekedésnek – könnyű a kapcsolattartás a távoli vidékek között is,
Az Appenini-félsziget népei
• A félsziget a neolitikum korától lakott,
• A Kr. e. 2. évezred végén számos nép – mint például az italikuszok, etruszkok, szabinok, szamniszok és a latinok – települt meg Itáliában, délen pedig görögök.
Az etruszkok
• Első nyomaik kr. e. 9. századtól• Eredetüket illetően 3 teória: (keleti szármázás,
északi, ősi – itáliai eredet),• Nyelvük: már az ókorban is holt nyelv, ma már el
tudják olvasni és megértik (de a szűk az ismert szókincs – sírfeliratok, vallási fogadalmak), máig nincs besorolva (indoeurópai ???)
• írásuk: megfejtve, 26 betűs abc, a görögöktől átvéve,
Az etruszkok politikai élete
• Etruria: fejlett mezőgazdaság, Elbának köszönhetően gazdag nyersanyagkincsek,
• 12 városi királyság (Caere, Vei, Tarquini, Clusium, Volsinii stb.), amelyek élén az uralkodó (lucum).
• A 12 város szövetséget alkotott• Társadalmukról keveset tudunk: volt arisztokrata
rétegük és rabszolgáik is. • A 6. Századtól terjeszkedő politika: a Pó és dél
felé (Latium meghódítása)
Az ókori Róma történelmének korszakai
• Róma alapítása – kr. e. 753
(a latinok mellett a szabinok vesznek részt benne)
• A királyság kora – kr. e. 753 – 510
• A köztársaság kora – kr. e 510 – 27
• A császárság kora – kr. e. 27 – Kr. u. 476
Róma alapítása
• A város helye már a 10. századtól lakott
• Főként pásztorcsoportok lakják, latinok, szabinok, etruszkok
• A helyszín fontos átkelőhely a Tiberisen
• Róma több kisebb település összeolvadásából jön létre folyamatos harcok során
• A 753. történetileg is elfogadható
A királyság társadalma
• A társadalom meghatározó szervezőereje a nemzetségekhez (gens) való tartozás
• Az eredeti nemzetségekbe tartozók: patríciusok és a cliensek, akiket a hűség (fides) köti a patríciushoz.(politikai jogok és részesedés az ager publicusból vagyis a közföldekből csak a Popolus románus tagjait, vagy is a római népet illetik meg)gens – curia – tribus – popolus romanus
• Plebejusok nem részei a popolus romanusnak: nemzetségeken kívüliek
• Kis számú rabszolga
A királyság politikai rendszere• Király: - a legenda szerint 7, de több
volt,- méltóságjelvényei (bíbor tóga, fasces,
trónszék) etruszk eredetűek,- Választott méltóság, nem örökíthető• szenátus: a nemzetségek vezetői, 100
majd 300 fő, tanácsadó testület,• Népgyűlés (comitium): a popolus
romanus felnőtt férfi tagjai, • Servius Tulius reformja: származás
helyett lakóhely szerinti 4 tribus, amelyen belül vagyon szerinti 5 classis (a plebejusok is), A classisokon belül századok (centuria – összesen 193) – csak a köztársaságban valósul meg teljesen)