Nyíradony Város Képviselő-testületének 12/2014.(XI.13.) számú önkormányzati rendelete Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról egységes szerkezetben NYÍREADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2014.(XI.13.) SZÁMÚ r e n d e l e t e Nyíradony Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a az Alaptörvény 32. cikk 1. bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 42. §-a 1. és 2. pontjában foglalt felhatalmazása alapján Nyíradony Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint állapítja meg. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ /1./ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyíradony Város Önkormányzata. /2./ Az önkormányzat székhelye: 4254. Nyíradony, Árpád tér 1. /3./ Nyíradony Város Önkormányzata jogi személy. /4./ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő- testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá amennyiben abban az önkormányzat tagként részt vesz, az önkormányzati társulás biztosítják. /5./A Képviselő-testületet a város polgármestere képviseli. 2. § Az önkormányzat jelképei /1./ Nyíradony Város Önkormányzata címerrel és zászlóval rendelkezik, melynek leírását és használati rendjét a 10/1992.(VI.25.) önkormányzati rendelet tartalmazza. A város címerét az 1. számú melléklet tartalmazza. /2./ Az Önkormányzat pecsétje: kör alakú, 35 mm-es átmérőjű bélyegző, mely középen a város címerét, körülötte feliratként: Nyíradony Város Önkormányzata feliratot tartalmazza. Az önkormányzat bélyegzőjét az önkormányzat jegyzőkönyveinek, rendeleteinek hitelesítéséhez, a képviselő-testület kiadványaihoz, meghívóihoz lehet használni. /3./ Az önkormányzat pecsétjét a város polgármestere őrzi, s használásának rendjét belső szabályzatban állapítja meg. /4/ Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatának Preambulumát a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. /4./ Nyíradony város történetét a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Nyíradony Város Képviselő-testületének 12/2014.(XI.13.) számú önkormányzati
rendelete Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
egységes szerkezetben
NYÍREADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
12/2014.(XI.13.) SZÁMÚ
r e n d e l e t e
Nyíradony Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Nyíradony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a az Alaptörvény 32. cikk 1.
bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi
CLXXXIX. törvény 42. §-a 1. és 2. pontjában foglalt felhatalmazása alapján Nyíradony
Város Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint
állapítja meg.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
/1./ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyíradony Város Önkormányzata.
/2./ Az önkormányzat székhelye: 4254. Nyíradony, Árpád tér 1.
/3./ Nyíradony Város Önkormányzata jogi személy.
/4./ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az
önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-
testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá amennyiben abban az
önkormányzat tagként részt vesz, az önkormányzati társulás biztosítják.
/5./A Képviselő-testületet a város polgármestere képviseli.
2. §
Az önkormányzat jelképei
/1./ Nyíradony Város Önkormányzata címerrel és zászlóval rendelkezik, melynek leírását és
használati rendjét a 10/1992.(VI.25.) önkormányzati rendelet tartalmazza. A város címerét
az 1. számú melléklet tartalmazza.
/2./ Az Önkormányzat pecsétje: kör alakú, 35 mm-es átmérőjű bélyegző, mely középen a
város címerét, körülötte feliratként: Nyíradony Város Önkormányzata feliratot
tartalmazza. Az önkormányzat bélyegzőjét az önkormányzat jegyzőkönyveinek,
rendeleteinek hitelesítéséhez, a képviselő-testület kiadványaihoz, meghívóihoz lehet
használni.
/3./ Az önkormányzat pecsétjét a város polgármestere őrzi, s használásának rendjét belső
szabályzatban állapítja meg.
/4/ Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatának Preambulumát
a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.
/4./ Nyíradony város történetét a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke
tartalmazza.
3.§
Helyi ünnepek, kitüntetések
/1./ Nyíradony város helyi ünnepként minden év január hónapjának első szombatján ünnepi
műsorral emlékezik meg a település várossá válásának évfordulójáról.
/2./ A Dél-Nyírségi települések kulturális, művészeti hagyományainak megőrzése és ápolása
érdekében minden év júniusának utolsó vasárnapján ad otthont a város Dél-Nyírség
Ligetaljai Önkormányzatok Egyesülete által rendezett Ligetaljai Napok rendezvényének.
/3./ Az önkormányzat minden év májusában Európa Napot szervez az ország Európai
Unióhoz csatlakozásának megünneplésére.
/4./ Nyíradony Város Önkormányzata a település fejlesztésében, a közéletében, az
köznevelésben, a közművelődésében, hagyományainak megőrzésében kiemelkedő
szerepet vállaló polgárai részére: díszpolgári címet adományoz. A díszpolgári cím
megállapításának és adományozásának rendjét a 24/2013.(XII.19.) számú önkormányzati
rendelet tartalmazza.
/5./ Az önkormányzat a város fejlesztésében, hagyományainak megőrzésében, az itt élő
lakosság életkörülményeinek javításában kiemelkedő szerepet játszó személyek és
közösségek tevékenységének elismerésére „Pro Urbe” kitüntetést hozott létre. A kitüntetés
odaítélésének helyi szabályait a 9/2001.(III.29.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
4.§
Az önkormányzat együttműködésének formái,
hazai és nemzetközi kapcsolatai
/1./ Nyíradony Város Önkormányzata a Kisvárosok Országos Szövetségének és a Települési
Önkormányzatok Országos Szövetségének tagjaként együttműködik az ebben résztvevő
önkormányzatokkal, illetve együttműködésre törekszik az Európai Unió, a környező
országok településeinek önkormányzataival, valamint Magyarország-i településekkel.
/2./ Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött és székhely települése a Dél-
Nyírség Ligetalja Önkormányzatok Egyesületének. Az együttműködés formáit és módját,
valamint az önkormányzat képviseletét az egyesület alapszabálya tartalmazza.
/3/ Az Önkormányzat a közös fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében társulási
megállapodást kötött: az Önkormányzati Társulás Észak-alföldi Régió Ivóvízminőségének
Javításáért, a Kelet-Hajdúsági Ivóvízminőségjavító Társulással, valamint a Nyíradonyi
Szociális és Gyermekjóléti Társulással. Ez utóbbi két esetben gondoskodik a társulás
munkaszervezetével kapcsolatos feladatok ellátásáról is.
/4./ Az önkormányzat kinyilvánítja azon szándékát, hogy együttműködésre törekszik a
környékben lévő önkormányzatokkal. Ez főként a Nyíradonyi járás települések fejlesztési
elképzeléseinek összehangolására, a munkanélküliség kezelésére, egyes hatósági
közigazgatási feladatok igazgatási társulásban történő ellátására, az Európai Uniós
forrásokkal kapcsolatos közös pályázatok benyújtására, konferencia, üzleti, sport, horgász,
welness és vadászati túrizmus fejlesztésére, közös beruházások megvalósítására,
intézmények közös fenntartására irányul.
/5./ Az önkormányzat partner- és testvérvárosi kapcsolatok kiépítésére törekszik: az Európai
Unióhoz tartozó tagországok önkormányzataival, valamint horvátországi és ukrajnai
települések önkormányzataival.
II. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
Az önkormányzati jogok gyakorlása
5.§
/1./ Nyíradony Város Önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű
közügyekben önállóan jár el.
/2./ A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom
önkormányzati típusú gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi
feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
/3./ A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény keretei között – önállóan
szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe
tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag
jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
/4./ A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által vagy a helyi
népszavazás döntésével – önként vállalhat minden olyan helyi közügy önálló megoldását,
amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben
az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi
közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati
feladat- és hatáskör ellátását.
/5./ Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve
közszolgáltatási feladatok ellátása érdekében gazdasági társaságot hozhat létre, illetve
közvetlenül részt vehet ezekben. Vállalkozási tevékenysége alapfeladatai ellátását nem
veszélyeztetheti. Az önkormányzat alapvető feladatának tekinti: az önkormányzat helyi
politikájával, illetve annak eszközeivel olyan helyi gazdasági környezetet teremtsen, mely
lehetővé teszi a helyi vállalkozói réteg megerősödését, szerepvállalását a
foglalkoztatásban, új munkahelyek letelepedését.
/6/ Az Önkormányzat a kötelező alapfeladatai ellátása és a helyi közszolgáltatások
megszervezése érdekében Feladat ellátási szerződést kötött a 100 %-ban tulajdonát képező
Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft-vel. A gazdasági társaság irányításával és tulajdonosi
joggyakorlásával kapcsolatos feladatokat – a gazdasági társaságokról szóló törvényben
foglalt alapítói jogok kivételével – a város polgármestere gyakorolja.
(7) Az előzőekben foglalt feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági társaság igazgatója -
azokban az esetekben, amikor a Képviselő-testület kötelező alapfeladatellátással,
közszolgáltatással kapcsolatos feladatairól tárgyal – az érintett bizottság és a képviselő-
testület ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
/8./ Az önkormányzat véleményt nyilváníthat, és kezdeményezést tehet a feladat- és
hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. A helyi
önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban előírt határidőn belül érdemi
választ köteles adni.
/9./ A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét
illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján
és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való
közösségi jogokat.
10./ Önkormányzati döntést: a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület
bizottsága, a város polgármestere és helyi népszavazás hozhat.
/11/ A helyi közösség tagjai az Mötv. 8. §. (1) bekezdésében foglaltak alapján – mint a helyi
önkormányzás alanyai kötelesek:
a.)Öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és
lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösség feladatai ellátásához,
b.)betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait,
/12/ A Képviselő-testület rendeletében határozza meg a /11/ bekezdésben foglalt
kötelezettségek tartalmát, elmulasztásának jogkövetkezményeit.
6.§
Feladatok és hatáskörök
/1/ Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt
feladat- és hatásköröket. Ennek körét a Szervezeti és Működési Szabályzat 6. és 7. számú
melléklete tartalmazza.
/2./ A települési önkormányzat feladatai a helyi közügyek és közszolgáltatások ellátása
körében különösen:
- a településfejlesztés és településrendezés,
- településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, közvilágításról való
gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, helyi közutak és
tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek
kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása,
- közterületek, valamint önkormányzat tulajdonában álló közintézmények
elnevezése,
- egészségügyi alapellátás, és egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
- Környezet-egészségügy köztisztaság, települési környezet tisztaságának
biztosítása, rovar és rágcsálóirtás)
- óvodai ellátás
- az épített és természeti környezet védelme,
- a lakás és helyiséggazdálkodás,
- a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés,
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása,
filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása,, a kulturális örökség helyi
védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása
- szociális és gyermekjóléti szolgáltatások ellátások
- a helyi tömegközlekedés,
- a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, hulladékgazdálkodás
- a területén hajléktalanná váló személyek ellátásának, rehabilitációjának, valamint a
hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,,
- gondoskodás a helyi környezet és természetvédelemről,, vízgazdálkodás,
vízkárelhárítás
- honvédelem, polgári védelem, katasztrófa védelmi feladatok, helyi
közfoglalkoztatás,
- a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodás,
- helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása,
- a kistermelők, őstermelők számára – a jogszabályban meghatározott termékek-
értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is ,
- sport és ifjúsági ügyek,
- nemzetiségi ügyek,,
- közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
- helyi közösségi közlekedés biztosítása,
- hulladékgazdálkodás,
- távhőszolgáltatás,
- Viziközmű-szolgáltatás, amennyiben a viziközműszolgáltatásról szóló törvény
rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül,
/2./ Az önkormányzat önként vállalt feladataként az alábbi kiemelt célokat határozza meg:
- a helyi munkalehetőségek fejlesztése, új munkahelyek létrehozása,
- a település népesség megtartó képességének javítása,
- a letelepedni szándékozó fiatalok lakáshoz jutásának támogatása,
- a gimnáziumi oktatás fejlesztése,
- az Európai Unióban használt idegen nyelvek (főként az angol, német, francia)
oktatási feltételeinek fejlesztése,
- a tanyán élő emberek életkörülményeinek folyamatos javítása,
- a város kistérségi szerepkörének erősítése, a nyíradonyi járáshoz tartozó
önkormányzatokkal történő együttműködés fejlesztése,
- informatikai fejlesztések kiemelt támogatása,
- a közművelődési, tudományos, művészeti és sporttevékenység támogatása,
- a szabadidő és sportolás feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése,
valamint a térségi labdarúgó edzőképző bázishoz és utánpótlás nevelő és a térségi
atlétikai utánpótlás nevelő alközpont bázishoz szükséges feltételek megteremtése.
/3./ Az önkormányzat a feladatkörében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek
tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
A lakosság városban működő önszerveződő közösségeivel az önkormányzat ciklusra szóló
együttműködési megállapodásban rögzíti az együttműködés módját, formáit, az ellátandó
közös feladatokat. Az együttműködési megállapodást az önkormányzat nevében a város
polgármestere írja alá. A megállapodás érvényesülését a felek évente egy alkalommal
vizsgálják felül, s hajtják végre ebben a szükséges módosításokat.
Az önkormányzat képviselő-testületének és a bizottságainak ülésein a tevékenységi
körüket érintő napirendek tárgyalásakor tanácskozási joggal vehetnek részt az alábbi
szervek és önszerveződő közösségek képviselői:
- megyei önkormányzat képviselője, aki egyben a megyei közgyűlés alelnöke
- Magyarország Kormánya államtitkára, ki egyben a körzet országgyűlési
képviselője is.
- a városban működő egyházak képviselői,
- a képviselő-testületbe képviselőket bejuttató politikai pártok képviselői,
- a Nyíradony Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője,
- a Nyíradonyi Járási Hivatal vezetője,
- Ezüst Nyár Nyugdíjas Egyesület képviselője,
- a Nagycsaládosok Országos Egyesülete helyi szervezetének képviselője,
- az intézményekben működő szülői szervezetek képviselői,
- a városi polgárőrség képviselője,
- A KLIK járási szinten működő szervezetének igazgatója,,
- a városban működő alapítványok, egyesületek képviselői,
- a városban élő rétegek, társadalmi csoportok érdekei érvényesítésére létrejött
szervezetek képviselői,
- ifjúsági szervezetek képviselői,
- szabadidő és sport feladatok támogatására létrejött szervezetek képviselői,
- a helyi vállalkozók érdekvédelmével foglalkozó szervezetek képviselői,
- az önkormányzat által alapított, vagy részvételével működő gazdasági társaság
- ügyvezetői, akik a város kötelező vagy önként vállalt alapfeladatai ellátásában,
valamint az önkormányzat fejlesztési feladatai megvalósításában szerződéses
jogviszonyból eredő joguk alapján jogosultak részt venni
/4./ A /3./ bekezdésben foglaltak alapján a szervezetek képviselőinek meghívásának
kijelöléséről és a tanácskozási jog gyakorlásához szükséges előterjesztés megküldéséről a
polgármester, illetve az érintett bizottság elnöke jogosult dönteni a /3./ bekezdésben
foglalt szabályok szerint.
/5./ Önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-
testület bizottságai, a jegyző a képviselő-testület hivatala látják el.
/6./ A képviselő-testület az egyes hatáskörének átruházásáról a törvény végrehajtására, vagy a
helyi társadalmi viszonyok szabályozására készült helyi önkormányzati rendeleteiben
gondoskodik. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. A hatáskör átruházására
vonatkozó javaslatot a rendelet-tervezet megalkotójának indokolni kell.
/7./ A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása érdekében
önkormányzati intézményt, más szervezetet, alapíthat , kinevezi vezetőiket, gazdasági
vállalkozás céljára a képviselő-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet
alapítását kezdeményezheti.
/8/ A helyi közutakon, az önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt
közterületen, közforgalom elől el nem zárt magánterületeken, parkokban és egyéb
közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást az
önkormányzat, vagy a kizárólag ezen feladat ellátására alapított költségvetési szerve,
ennek hiányában a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. láthatja el.
/9/ A Képviselő-testület az Mötv. 17. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt helyi
közbiztonsággal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében együttműködik a Polgárőrség
Nyíradonyi Szervezetével. A szervezet tevékenységének ellátását támogatás biztosításával
is segíti.
7.§
/1./ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át :
- rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,
továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
- helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő
címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
- gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló
beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv
jóváhagyása, a képviselő-testület által a költségvetési rendeletében meghatározott
értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá közösségi célú
alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez
való csatlakozás,
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi
önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
- intézmény alapítása,
- közterület elnevezése, emlékmű állítása,
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
- a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása,
- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény étszervezéséről, megszüntetéséről,
ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat
álláspontjának kikérését írja elő,
- a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés a
33/A. § /2./ bekezdésének b. pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos
döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
- amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
/2./ A képviselő-testület önként vállalt feladatára vonatkozó javaslat előterjesztésénél a döntés
gazdasági hatásait is be kell mutatni. A testület a döntése során meghatározza az önként
vállalt feladat ellátásának módját és a megvalósításához szükséges forrásokat is.
/3./ A képviselő-testület a feladatai eredményes megvalósítása érdekében együttműködik a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Nyíradonyi Járási Hivatalával, a nyíradonyi járási hivatal területén működő decentralizált
szerveivel, a Hajdú-Bihar Önkormányzattal, az önkormányzatok érdekeit képviselő
megyei és regionális szerveivel.
/4./ Az önkormányzat közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, a helyi önkormányzat
gazdasági és adóztatási politikájával, telek- és ingatlan értékesítéssel, vállalkozásélénkítő
politikájával piac-barát helyi környezet létrehozására törekszik.
/5./ A képviselő-testület véleményt nyilváníthat, és kezdeményezéssel élhet a feladat- és
hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösség érdekeit érintő ügyekben. E jogával
különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a település fejlesztésével és üzemeltetéssel,
illetve lakossági közszolgáltatások fejlesztésével, átalakításával kapcsolatos. Ilyen
ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület a lakosság rétegét képviselő
érdekképviseleti, társadalmi szervezet véleményének meghallgatása után nyilvánít
véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
/6./ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve felhatalmazása
alapján bizottsága, helyi népszavazás, a város polgármestere és a helyi kisebbségi
önkormányzat hozhat.
/7/Az Mötv. 21. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján a járásszékhely városi rangjára
tekintettel az Önkormányzat olyan közszolgáltatási feladatokat is köteles ellátni, melyek
saját területén és vonzáskörzetén túlmutatnak és azok az egész járás területén
gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai előírásoknak megfelelően képes biztosítani.
/8/ A /7/. bekezdésben foglalt járási feladatok és közszolgáltatások biztosítása érdekében
az önkormányzat önkormányzati társulás, vagy az önkormányzatok által közösen
fenntartott, közszolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság létrehozására kell
törekednie. Az e körben ellátandó feladatok biztosítása érdekében a járásszékhely
önkormányzata a járási területi feladatok és fejlesztési elképzelések összehangolása
érdekében évente egy alkalommal koordinációs értekezletet tart. Az értekezletet a város
polgármestere hívja össze és képviseli az önkormányzatot.
IV. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
8.§
/1./ A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő. Az önkormányzati képviselők névsorát a
szervezeti és működési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.
/2./ A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tart ülést. A
képviselő-testületet a polgármester, tartós akadályoztatása esetén a polgármester
megbízásából az alpolgármester hívja össze és gondoskodik helyettesítéséről. A
képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal konferencia termében, vagy a
Galériában kell tartani. Ettől – a város polgármestere meghívóban az ülés helyének
megjelölésével – eltérhet, abban az esetben, ha az érdeklődők nagy száma, illetve a
tárgyalt napirendek témája azt indokolja.
/3./ A képviselő-testület munkaterv szerinti ülésein folytatott testületi tevékenysége nyári
időszakban július 01-től augusztus 20-ig szünetel.
/4./ A képviselő-testület ülésének összehívását a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatali
Hivatal vezetője az Mötv. 132. §-a (1) bekezdésének b. pontjában foglaltak alapján,
valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
/5./ Kisebbségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben az érintett közösség képviselői, illetve
a roma nemzetiségi önkormányzat döntésével is indítványozhatják a képviselő-testület
összehívását és javaslatot tehet az által megtárgyalásra javasolt napirendjére.
/6./ Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, illetve a képviselő-
testület bizottságának indítványára.
/7./ A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület
ülését. A polgármestert a határozatképesség megállapítása szempontjából képviselőnek
kell tekinteni, s a döntéshozatali eljárásban azonos jogok illetik meg, mint a települési
képviselőt. A polgármester tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívásáról és
vezetéséről az alpolgármester, akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő,
mint korelnök gondoskodik.
/8./ Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a települési képviselőknek, a tanácskozási
joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülést megelőzően
legalább 5 nappal megkapják. Az önkormányzatnak a Polgármesteri Hivatalban lévő
hirdető tábláján kell közzé tenni: a testületi ülés meghívóját, valamint azt, hogy a
napirendek anyaga a Polgármesteri hivatal titkárságán megtekinthetők.
/9./ A polgármester, illetve a /7./ bekezdésben foglaltak alapján az alpolgármester, illetve a
korelnök rendkívüli testületi ülést hív össze, ha a tárgyalt napirend fontossága és a
meghozandó döntés rendes ülés bevárásával nem hozható meg. Rendkívüli ülést kell
összehívni a települési képviselők legalább ¼-ének vagy a képviselő-testület
bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára. Ezen esetekben az ülést megelőző 24
órával is kiküldhető a meghívó, illetve a meghívó mellett bármely értesítési mód is
igénybe vehető. Ilyen esetekben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A sürgősség okát
azonban ebben az esetben is közölni szükséges.
/10./ A Megyei Kormányhivatali Hivatal vezetője is jogosult a képviselő-testület ülését
összehívni az Mötv. 132. §-a b. pontja alapján, ha a polgármester az ülés összehívására
vonatkozó indítványának 15 napon belül nem tesz eleget.
/11./ A képviselő-testület ülése nyilvános, azon az érdeklődő polgárok és szervezetek a
tanácskozás rendjének zavarása nélkül részt vehetnek.
/12./ A képviselő-testület zárt ülést tart:
- választás, kinevezés és felmentési ügyekben,
- vezetői megbízás adása, illetve visszavonása,
- fegyelmi büntetés kiszabása, és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az
érintett a nyilvános tárgyaláshoz nem járul hozzá,
- önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyben,
- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor,
/13./ A képviselő-testület zárt ülést tarthat:
- vagyonával való rendelkezés,
- általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sért.
- önkormányzati képviselővel, a város polgármesterével, vagy alpolgármesterével
kapcsolatos méltatlansági eljárás megindításakor, illetve tárgyalásakor
/14./ Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyzőkönyvvezetője, illetve
meghívása esetén a szakértő vesz részt.
/15./ A képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában nyílt szavazással
hozza. A testület döntése alapján titkos szavazást tarthat a (12) és (13) bekezdésben
foglalt ügyekben.
A Képviselő-testület alakuló ülése
9.§.
/1./ A polgármesterek és önkormányzati képviselők általános választásával létrejövő
képviselő-testület a megválasztását követő 15 napon belül köteles alakuló ülését
megtartani. Az alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti le.
/2/ A Helyi Választási Bizottság a megválasztott önkormányzati képviselőknek a választás
jogerős eredményének megállapítását követő 3 napon belül köteles átadni.
/3/ Az alakuló ülésena megválasztott képviselő-testület köteles megtárgyalni:
a.) A választások eredményéről szóló választási bizottsági tájékoztatót,
b.)ekkor kerül sor a polgármester és képviselők ünnepélyes eskütételére,
c.)az alpolgármester titkos szavazással történő megválasztására,
d.)a bizottságok létrehozását, elnökeinek és tagjainak megválasztására.
e.)Az alakuló ülésen kell a polgármester illetményét és költségtérítését, és az
alpolgármester illetményét, vagy tisztelet díját, valamint az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjára vonatkozó javaslatokat is megtárgyalni.
f.)Rendelkezni kell a hatályos szervezeti és működési szabályzat
felülvizsgálatának elrendeléséről is.
/4/ A Képviselő-testület alakuló ülését és annak napirendjeit a (3/ bekezdésben a-d.
pontokban foglalt felsorolás kivételével két egymást követő testületi ülésén is
megtárgyalhatja.
Munkaterv, munkaprogram, fejlesztési tervek, programok
10.§
/1./ A város megválasztott polgármestere az alakuló ülésen vagy az azt követő év május 31-ig
Önkormányzati Ciklus Programot terjeszt a megválasztott képviselő-testület elé. A ciklus
program a képviselő-testület megválasztásának időtartamáig határozza meg a
településfejlesztés, helyi közszolgáltatás szervezésének fő céljait, a város térségi
kapcsolatainak, és külkapcsolatainak feladatait, a lakosság életkörülményeinek javítását
célzó intézkedéseket, az intézményi hálózat fejlesztésének feladatait, a testület által
kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokat, a közügyekben és közszolgáltatásokban
szerepet vállaló önszerveződő közösségekkel való együttműködés formáit, lehetőségeit,
illetve a vállalkozások támogatásának lehetőségeit, formáit.
/2./ Az Önkormányzati Ciklus Programot a képviselő-testület fogadja el. Az Önkormányzati
Ciklus Program alapján készül el az önkormányzat Gazdasági Programja, mely az előző
ciklus fejlesztésének eredményeit, a település helyzetét, az intézményi hálózat jelenlegi
állapotát, fejlesztésének főbb irányait, a település környezeti és természeti állapotának
bemutatását, a városban élő lakosság demográfiai állapotát, szociális helyzetét,
munkalehetőségeit, SWOT analízist, a település marketing feladatait és a település
jövőképét, kitörési pontjait mutatja be. A Gazdasági Programot a képviselő-testület
fogadja el. A Gazdasági Programban meghatározott célok megvalósulását kétévente egy
alkalommal értékelni kell.
/3./ Az Önkormányzati Ciklus Program és a Gazdasági Program alapján készül el az
önkormányzat településfejlesztési koncepciója és az ehhez kapcsolódó műszaki tervek és
helyi építési szabályzat, valamint az önkormányzat éves költségvetései, illetve az egyes
ágazatok fejlesztését célzó fejlesztési koncepciók, közép- vagy hosszú távú tervek.
/4./ A képviselő-testület működésének alapja az Önkormányzati Ciklus Program végrehajtását
célzó féléves, vagy éves Munkaterv. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a
képviselő-testület elé. A képviselő-testület munkatervének elkészítésével egyidejűleg,
vagy azt megelőzően kerül sor a bizottságok féléves munkaterveinek elfogadására, melyet
a bizottságok jóváhagyó döntését követően a bizottságok elnökei terjesztik a képviselő-
testület elé. A polgármester irányításával a jegyző biztosítja, hogy a képviselő-testület és a
bizottságok munkatervei között az összhang biztosított legyen.
/5./ A képviselő-testület munkatervének tartalmaznia kell:
- a tárgyidőszak főbb feladatait, s azoknak az ügyeknek a felvázolását, melyben a
testület igényli lakosság fórumon a közreműködését,
- a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,
- azoknak a napirendeknek a megjelölését, melyben közmeghallgatást kell tartani,
- azoknak a napirendeknek a megjelölését, mely bizottsági véleménnyel vagy
javaslattal kerül a képviselő-testület elé,
- az előkészítésben részvevők felsorolását,
- a napirend előterjesztőinek (felelősöknek) a megjelölését,
- a bizottságok által benyújtandó tervezett előterjesztéseket,
- az előterjesztések elkészítésének határidejét,
- egyéb teendők rögzítését,
- a közmeghallgatás tervezett idejét és napirendjét,
- a lakossági fórumok, politikai fórumok tervezett idejét, témáját, ünnepi gyűlések,
évfordulók, megemlékezések tervezett időpontjait,
- a napirendek előkészítésének formáit, az előkészítéssel kapcsolatos bizottsági,
illetve hivatali feladatokat.
/6/ A Képviselő-testület a munkatervben szereplő tervezett üléseit a munkatervben
szereplő hónap utolsó csütörtöki napján, általában délelőtt 9,00 órótál tartja.
/7/ A 6. pontban foglalt főszabálytól a rendkívüli ülések tartása, vagy egyéb ok esetén el
lehet térni. Erről a város polgármestere dönt.
A képviselő-testület működése, ülései, az ülés vezetésének szabályai
11.§
/1./ A képviselő-testület nyilvános ülésein az érdeklődő választópolgárok, társadalmi szervek
képviselői, intézmények vezetői, dolgozói, pártok képviselői, illetve szervezett csoportban
18 éven aluli személyek is részt vehetnek az ülés rendjének zavarása nélkül. A
rendzavarás esetén a polgármester intézkedik a tanácskozás rendjének helyreállítására. A
sajtó képviselői a konferencia terem elkülönített helyén sajtóigazolvány felmutatásával
lehetnek jelen.
/2/ A Képviselő-testület zárt ülést tart: önkormányzati hatósági, az Mötv.37. §-ában foglalt
összeférhetetlenségi, valamint a 38. §-ában foglalt méltatlansági eljárás során, kitüntetési
ügy tárgyalásakor, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint
vagyonnyilatkozat-tételi eljárás során, zárt ülést tart az érintett kérésére: választás,
kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás
megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor, valamint zárt ülést
rendelhet el: a vagyonával való gazdálkodás esetén, továbbá az általa kiírt pályázat
feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az
önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
/3/ Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő-testület tagjai közül választott
alpolgármester, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal
szakmailag érintett irodavezetője, szükség esetén a szakügyintézője, valamint
amennyiben a napirend tárgyalása megkívánja szakértő vesz részt. A Roma Nemzetiségi
Önkormányzat elnöke csak az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor vesz
részt a zárt ülésen.
/4./ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Az ülés vezetése során az alábbi
feladatokat látja el:
i. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívta össze,
ii. megállapítja az ülés határozatképességét,
iii. tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok, önkormányzati döntések,
(rendeletek) végrehajtására tett intézkedésekről,
iv. tájékoztatást ad az előző testületi ülésen elhangzott bejelentések, interpellációk
nyomán tett intézkedésekről, azok hatásairól,
v. ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseit,
vi. tájékoztatást ad a képviselő-testület tevékenységét érintő fontosabb
eseményekről,
vii. előterjeszti az ülés napirendjét.
/5./ A képviselő-testület az ülés napirendjéről egyszerű szótöbbséggel, alakszerűen számozott
határozottnak nem minősülő döntéssel hoz döntést.
/6./ A képviselő-testület önálló napirendként tárgyalja a törvényességi észrevételeket és egyéb
felsőbb szintű vizsgálatok eredményeit.
/7/ A munkatervben nem szereplő napirendek megtárgyalására az irodavezetők a jegyző útján
tehetnek javaslatot, a napirend tárgyalása okának megjelölésével. A napirend testületi
ülésen történő megtárgyalásáról a jegyző indítványára a város polgármestere dönt.
/8/ A bizottságok elnökei – a bizottság állásfoglalása alapján – közvetlenül indítványozhatják
a város polgármesterének adott napirend megtárgyalását. Abban az esetben, amennyiben a
napirend megtárgyalását a polgármester nem indítványozza, a bizottság elnöke a bizottság
indítványát közvetlenül terjesztheti a képviselő-testület elé. A bizottsági indítvány
megtárgyalásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
12.§
Előterjesztések
/1./ Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy a bizottság által előzetesen javasolt
rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
/2./ A képviselő-testület ülésére az előterjesztést általában írásban, illetve kivételes esetben,
szóban kell benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell közölni, ha az
előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az
írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
/3./ Az előterjesztésnek az alábbi főbb tartalmi elemeket kell tartalmaznia:
- Az előterjesztés első részében meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, az
előterjesztés előadóját, az elkészítésében részvevő bizottságok és személyek nevét, az
előzményeit, jogszabályi hivatkozásokat.
- Tárgykört rendező jogszabályokat, helyi, előterjesztéssel kapcsolatos rendeleteket, helyi
szabályozásokat.
- Azokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést.
- A gazdasági hatású döntések esetén a döntés hatásait, több lehetséges döntés esetén
döntési alternatívákat.
- Az előterjesztés második részében: egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot
kell előterjeszteni a felelős(ök) és határidő megjelölésével.
- A rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésének szabályaira az önkormányzat
jogalkotási terve, valamint a jogalkotásról szóló . törvény vonatkozó rendelkezéseit kell
értelemszerűen alkalmazni.
- Az előterjesztés a határozati javaslatokkal együtt legfeljebb 10 oldal terjedelműek
lehetnek. Ez alól kivételt képeznek azok a rendelet-tervezetek, melyek a helyi szabályozás
tartalma miatt ennél nagyobb terjedelműek.
- Az előterjesztéseknek Fedlapot kell tartalmaznia, mely tartalmazza:
a.)az előterjesztés elkészítésében résztvevő szakreferens nevét,
b.)a szakreferens jogi, szakmai véleményét,
c.)az előterjesztés társadalmi, gazdasági hatásainak leírását,
d.)a jegyző előterjesztéssel kapcsolatos egyetértésének, vagy egyet nem értésének tényét
e.9Az előterjesztés Fedlapja az SZMSZ függeléke
13.§
Sürgősségi indítvány
/1./ Sürgősségi indítványt, az ülést megelőző nap 14,00 órájáig írásban lehet a város
polgármesterének benyújtani a sürgősség rövid indoklásával. Sürgősségi indítványt a
polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző és a roma nemzetiségi
önkormányzat - az általa hozott testületi döntésével – nyújthat be.
/2./ Ha a polgármester, illetve bármely képviselő ellenzi az indítvány azonnali tárgyalását,
akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása előtt vitára kell bocsátani. A napirend
tárgyalása során a polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az
indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
/3./ Ha a képviselő-testület – a sürgősség tárgyában hozott határozati döntésével – nem ismeri
el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a
polgármester indítványára a képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítványt a
testület ülésén hányadik napirendként tárgyalja a testület, illetve azt, hogy az indítvány
melyik testületi ülésen kerül megtárgyalásra.
14.§
A vita, szavazás szabályai
/1./ A polgármester, illetve az ülés levezető elnöke (alpolgármester, korelnök) a
napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
/2./ A képviselő ülésenként egy alkalommal napirend előtti felszólalást tehet, melyet az ülést
megelőző napon déli 12 óráig a polgármesternek kell bejelenteni.
/3./ A napirend tárgyalása során a napirend előadója a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.
/4./ A napirend előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők
kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó, illetve az előterjesztés elkészítésében részvevő
köteles választ adni.
/5./ A kérdésekre adott válasz lezárását követően a polgármester az előterjesztés fölött a vitát
megnyitja. A vita során a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A
felszólalás időtartama általában 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt
felszólalás 3 perc. Amennyiben az ismételt felszólalás idejét a hozzászóló túllépi, vagy
nem a napirendhez kapcsolódó hozzászólást tesz, indokolt esetben a polgármester
megvonhatja a szót.
/6./ A polgármester az ülés nyilvánosságának biztosítása, az önkormányzat tevékenységének
demokratikussá tétele érdekében a jelenlévő nem szavazati vagy tanácskozási joggal részt
vevő részére 5 perces időtartamú hozzászólást engedélyezhet, ha olyan napirend
tárgyalására kerül sor, mely a lakosság széles körét, közszolgáltatását, egészségügyi
ellátását, a településen élő gyermekek helyzetét alapvetően befolyásolja.
/7./ Az előterjesztések bizottsági tárgyalása esetén elsőként a bizottság elnökének vagy
elnökeinek kell megadni a hozzászólás lehetőségét a bizottság véleményének és
javaslatainak kifejtésére. A bizottság az előterjesztéshez és a módosító javaslatokat is
értékelő ajánlást is benyújthat a képviselő-testületnek.
/8./ Az előterjesztő a javaslatokat, illetve a települési képviselő és a bizottság a módosító
javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, illetve a szavazás megkezdéséig azt vissza is
vonhatja. Ha az előterjesztő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb
javaslatként kezeli, és szükség esetén átadja azt az érintett bizottságnak véleményezésre.
/9./ A vita lezárására és a hozzászólások idejének korlátozására a testület bármely tagja tehet
javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
/10./ A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
/11./ A vita lezárása során a határozathozatalt megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, ha a
javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
/12./ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő
indítványokról dönt a testület az elhangzásuk sorrendjében, majd az eredeti határozati
javaslatról.
/13./ A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen
szavazata szükséges. (Mötv. 47. §. (1).)- (2)
/14/ A képviselő-testület nyílt szavazással meghozott döntései során a jelenlévő, minősített
többségű döntést igénylő esetekben a megválasztott önkormányzati képviselők több mint
felének (szám szerint legalább 5 főnek) az egybehangzó szavazata szükséges. A döntés
során az önkormányzati képviselők a polgármester által feltett kérdésre kézfeltartással
szavaznak.
/15./Abban az esetben, amennyiben a szavazás eredménye nem egyértelmű, önkormányzati
képviselő indítványára egy alkalommal a szavazást meg kell ismételni.
/14./ A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját
az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles jelezni a személyes érintettségét.
A kizárásra más képviselő, vagy bizottság is tehet indítványt. A kizárásról az
indítványozó javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a
határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
/15/ A személyes érintettség bejelentésének szándékos elmulasztása esetén a Képviselő-
testület az érintett önkormányzati képviselőt határozatában figyelmeztetésben részesíti, s
az aktuális havi tiszteletdíja megvonására tesz intézkedést.
/15./ A testület döntése során kialakuló szavazategyenlőség esetén a vitát le kell zárni és a
testületi ülés végén ismételten szavazásra, kell bocsátani. Ha ez sem vezet eredményre, az
előterjesztést az előterjesztőnek mérlegelésre vissza kell adni. Az így újra átgondolt
előterjesztést a soron következő testületi ülésen kell ismételten megtárgyalni.
15.§
/1./ Minősített többség, azaz a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének
szavazata szükséges:
a.)Önkormányzati rendelet alkotásához, (Mötv.42.. § 1.. pontja)
b.)Az önkormányzat szervezetének kialakításához és működési rendjének
meghatározásához, Mötv. 42. § 2. pont, és a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás
adásához,
c.)Önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez
való csatlakozáshoz, Mötv. 42. § 5. pont
d.)Külföldi önkormányzattal való együttműködés rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi
önkormányzati szövetséghez való csatlakozáshoz, Mötv. 42. § 6. pont
e.)Intézmény alapításához, átszervezéséhez, ellátási területének megváltoztatásához,
(Mötv. 10. § g. pont)
f.)Közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása, (Mötv. 8. pont
g.)eljárás kezdeményezése Alkotmánybíróságnál (Mötv. 42. 9. pontja
h.)Állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási,
szolgáltatási körzetéről, ha a szolgáltatás a települést érinti, (Mötv. 42. 10. pont
i.)Bírósági népi ülnökök választásáról (Mötv. 42. 11. pont
j.)Települési képviselő, polgármester méltatlansági és vagyonnyilatkozattételi
eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntésnél ,
(Mötv. 24. § (12. pont
k.)Önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnéséről való döntés, ha a
képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésein, (Mötv.42.§ 13.
pont.
l.)Településfejlesztési eszközök és településszerkezeti terv jóváhagyása,(Mötv.42.
§ 14. pont
m.)területszervezési kezdeményezés (Mötv. 42§..14. pont
n.)A képviselő-testület megbízása előtti önfeloszlatásához, (ötv. 18. § (3.) bek.
o.)A polgármester elleni kereset benyújtásához, 33/B. (1.) bek.
p.)Bizottsági tag döntéshozatalból való kizárásához, (Ötv. 26. §)
r.)Alpolgármester választásához, (Ötv. 34. §)
q.)A település más megyéhez csatlakozásához (Ötv. 56. § (3.) bek
s.)A helyi kisebbségi önkormányzat Ötv. 102./c. §-a (4.) bekezdésében
meghatározott döntések meghozatalához,
t.)Más önkormányzattal közös fenntartású intézmény vagy gazdasági szervezet
létrehozásához. (Mötv. 42. §. 7. pontja
16.§
/1./ A képviselő-testület döntéseit – mely határozat vagy rendelet lehet – nyílt szavazással
hozza. (Mötv.48..§ (1.) bek.
/2./ Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, melyekben zárt ülés tartása kötelező,
illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás alkalmazása során az ülés vezetője
nyomatékosan felhívhatja a jelenlévők figyelmét a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az
azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
/3./ A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
/4./ Név szerinti szavazást kell elrendelni:
- önkormányzati képviselők ¼-ének indítványára
/5/ Név szerinti szavazást rendelhet el, ha:
- ha azt törvény előírja
- ha azt a képviselő-testület minősített többségű döntésével elhatározza,
- ha azt a polgármester és a bizottságok elnökeinek többsége kéri.
/6./ Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást elrendelni. Ugyanazon döntési
javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást kérni.
/7/ A név szerinti szavazás során a jegyző a jelenléti ív alapján felolvassa az önkormányzati
képviselők nevét és a jelenlévő képviselők igennel vagy nemmel, szavazhatnak.
/8./ Név szerinti szavazásról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni. A név szerinti szavazáshoz
használt hitelesített jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
/9./ A szavazatok összeszámolásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye
felől kétség merült fel, vagy ha azt valamely települési képviselő kéri, az elnök a
szavazást köteles megismételtetni.
17.§
A képviselő-testület döntései
/1./ A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok
rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására
önkormányzati rendeletet alkot. (Mötv. 51. § (1.))
/2./ Az önkormányzati rendeletet naptári évenként kezdődően folyamatos arab sorszámmal, a
meghozatala évszámával, zárójelben jelezve az elfogadásának hónapjának római és
napjának arab számával, valamint az önkormányzati rendeletre való Ö.r. rövidítéssel való
utalással. (Pl. 9/2013.(I.23.) Ö.r.. számú rendelet)
/3./ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A rendelet kihirdetéséről
a jegyző a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdető táblára történő kifüggesztéssel
gondoskodik. (Ötv. 16. § (3.))
A kihírdetett önkormányzati rendelet önkormányzat hon-lapján történő megjelentetéséről
a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodája útján gondoskodik.
/4/ A kihírdetett önkormányzati rendeletnek a Nemzeti Jogszabálytárba való feltöltését és a
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Vezetője részére történő megküldését 5 napon belül
a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodája útján biztosítja.
/5./ Az önkormányzati rendelet, illetve annak a lakosság széles körét érintő részeinek
kivonatos szövegét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a város közigazgatási
területén elhelyezett hirdető táblákon történő kifüggesztéssel is szükséges a lakosságot
tájékoztatni.
/6./ A lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekkel kapcsolatos teljes körű
tájékoztatás érdekében tájékoztató szórólapoknak valamennyi háztartáshoz történő
kiküldésével is biztosítani lehet a helyi rendelet tartalmának megismerését.
/7/ Amennyiben a kihirdetett önkormányzati rendelet szövege eltér a rendelet aláírt
szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi a rendelet eltérő szövegének
helyesbítését. A rendelet szövegének helyesbítésére a rendelet hatálybalépését
megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 6 munkanapon kerülhet sor. A
helyesbített szöveg közzétételére és feltöltésére a /3/-/6/ bekezdésben foglaltakat kell
értelemszerűen alkalmazni.
/6./ A képviselő-testület az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyekben határozati döntést
hoz.
/7./ A határozatokat év elejétől indulva folyamatos arab sorszámmal és a meghozatala évével,
valamint záró jelben a meghozatala hónapjának római, és napjának arab számokkal
történő jelölésével kell jelölni. Pl. 1/2003.(I.23.) határozat.
/8./ A határozatokról a végrehajtásra kötelezetteket, a jegyzőkönyv elkészítését követő 8
napon belül a határozat kivonatának tértivevényes kézbesítésével kell értesíteni. A
határozatok végrehajtásával és beszámolás elkészítésével kapcsolatos feladatokat a
város polgármestere a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodája útján látja el.
/9./ Az önkormányzat által hozott rendeletekről és határozatokról évenként a tárgyának és
számának jelölésével nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző a
titkársági iroda útján gondoskodik. A nyilvántartásban a határidőhöz kötött döntések
végrehajtásának határidejét, valamint a felelős személyét, valamint a végrehajtásról szóló
beszámolás időpontját is jelölni kell.
/10./ A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a, s a jegyző készíti elő és a
város polgármestere terjeszti i a képviselő-testület elé.
18.§
Önkormányzati rendelet készítése és előterjesztése
/1./ Önkormányzati rendelet-tervezetét csak bizottsági ülésen történő tárgyalással és a
bizottság javaslatának ismertetésével lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
/2./ A rendelet-tervezetét az szakmai ágazat szerint illetékes bizottság és a, Pénzügyi,
Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság a testületi ülést megelőzően
tárgyalja.
/3./ A (2.) bekezdésben foglaltaktól – a város polgármesterének hozzájárulásával – akkor lehet
eltérni, ha a helyi rendelet megalkotását jogszabály határidőhöz köti, s emiatt a
bizottságok összehívására nincs lehetőség. Ebben az esetben a bizottságok javaslataikat
utólag készítik el és terjesztik a képviselő-testület elé.
/4./ A bizottságok a javaslataik elkészítése során módosító javaslatokat is terjeszthetnek a
képviselő-testület elé, melyet az önkormányzati rendelet szövegébe be kell illeszteni. A
bizottság javaslatát – melyet a bizottság elnöke ismertet- és a rendelet-tervezetének
előterjesztője eltérő javaslata támogatása kérdésében a képviselő-testület dönt. Ez esetben
a képviselő-testület által támogatott javaslat kerül a rendelet-tervezetének szövegébe.
/5./ A rendelet-tervezeteket általában kétfordulós tárgyalás során kell elfogadni. Ez alól
kivételt képeznek azok az esetek, melyek az önkormányzat előző rendeleteinek
módosítására irányulnak, illetve ha azt a bizottságok elnökeinek többsége egyfordulós
elfogadásra indítványozza, illetve ha azt a város polgármestere vagy jegyzője indoklással
javasolja.
/6./ A rendeletben foglalt szabályozást rövid szöveges indoklással kell a képviselő-testület elé
terjeszteni. Ez történet szóban és írásban is.
/7./ Az önkormányzat gazdálkodását, vagyoni helyzetét érintő, vagy arra hatással levő
rendeletek-tervezeteihez gazdasági hatástanulmányt is szükséges mellékelni, illetve a
szöveges előterjesztésnél erről ismertetést tartani. A gazdasági hatástanulmány
elkészítésében az ágazatilag illetékes irod vezetője, mint szakreferens, ennek hiányában a
pénzügyi iroda vezetője köteles részt venni.
19.§
/1./ Az önkormányzat rendelet-alkotási tevékenységének tervszerűvé tétele érdekében a
munkaterv benyújtásával egyidejűleg, vagy az azt követő testületi ülésen helyi jogalkotási
tervet kell készíteni. A jogalkotási tervet a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület
elé.
/2./ A jogalkotási tervnek tartalmaznia kell a rendelet-tervezetek elkészítésével, bizottsági és
lakossági fórumokon történő ismertetésével, a végrehajtásának szervezésével kapcsolatos
feladatokat.
/3./ Rendelet-tervezetének elkészítéséről a jegyző irányításával, az irodavezetők
gondoskodnak. A rendelet-tervezetét a jegyző terjeszti a testület elé.
/4./ Rendelet-tervezet elkészítésével a képviselő-testület bizottsága, vagy kérelmére
önkormányzati képviselő is megbízható. Ez esetben a jegyző és az ágazatilag illetékes
iroda vezetője köteles a bizottságnak, illetve önkormányzati képviselőnek szakmai
segítséget nyújtani.
Határozat-tervezetek
20.§
/1./ A határozat-tervezet az előterjesztés melléklete, s azt az előterjesztő köteles a képviselő-
testület elé írásban előterjeszteni.
/2./ A határozat-tervezetnek tartalmaznia kell a képviselő-testület előterjesztéssel kapcsolatos
döntéseit, a végrehajtással kapcsolatos feladatokról való rendelkezést, a végrehajtás
határidejét, illetve a végrehajtásért felelős személy vagy személyek megjelölését.
/3./ Az előterjesztés vitája során elhangzott módosító indítvány, vagy javaslat – a képviselő-
testület támogatása esetén – módosítja a határozat-tervezetét, s ennek megfelelően ezt kell
a képviselő-testület elfogadott döntésének tekinteni és végrehajtani.
/4./ Több lehetséges döntés esetén döntési alternatívákat, több határozati javaslatot kell a
képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztésben, ez esetben a döntési alternatívák
különbségét és gazdasági hatásait is ismertetni kell.
21. §
Kérdés, interpelláció
/1./ A települési képviselő az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés
előkészítési ügyekben a város polgármesteréhez vagy jegyzőjéhez, illetve a Polgármesteri
Hivatal jelen lévő belső szervezeti egységének vezetőjéhez, vagy intézmény vezetőjéhez
kérdést tehet fel. A kérdés tényét az ülést megelőző nap déli 12 óráig a polgármesternek
kell bejelenteni a tárgy megjelölésével. A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület
ülésén szóban, illetve ha az nem lehetséges írásban 15 napon belül köteles választ adni. A
kérdésről a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdésre adott választ a
képviselő nem fogadja el.
/2./ Napirend előtti felszólalásnak olyan tény, adat közlése minősül, mely a képviselő-testület
tevékenységét, működését érdemben befolyásolja, vagy befolyásolhatja. A kérdésre adott
válasz, illetve a napirend előtti felszólalás 3-5 perces lehet.
/3./ A képviselő a napirendek lezárása után interpellálhat. Interpelláció során az
önkormányzati képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati
bizottságok elnökeitől, illetve a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet. Az
interpellációt írásban az ülést megelőző nap déli 12 óráig a polgármesternek kell eljuttatni.
Az interpellációra az ülésen, illetve ha ez nem lehetséges 15 napon belül írásban érdemi
választ kell adni.
/4./ Az interpelláció kivizsgálásába a képviselőt is be lehet vonni. A képviselő-testület ülésén
adott válaszra, illetve az írásban adott válaszra a polgármesteri tájékoztatót követően az
ülés elején először az interpelláló nyilatkozik annak elfogadásáról. Amennyiben az
interpelláló a választ nem fogadja el, úgy ebben a képviselő-testület vita nélkül dönt.
Amennyiben a választ a képviselő-testület nem fogadja el, úgy annak kivizsgálásába a
tárgya szerint illetékes bizottságot, ennek hiányában az ügyrendi bizottságot kell bevonni.
22. §
A tanácskozás rendjének fenntartása
/1./ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a.) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozás
tekintélyéhez nem illő sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetés
után megvonhatja a szót.
b.) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan
magatartást tanúsít,
c.) ismétlődő rendzavarás esetén – indítványozhatja a képviselő tiszteletdíjának
mérséklését.
/2./ A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent választópolgárok a számukra kijelölt
helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester a
rendzavarót rendre utasítja, ismétlődő magatartása esetén az érintettet a terem elhagyására
kötelezheti. Ismételt vagy súlyos rendbontás esetén a polgármester az ülés
felfüggesztésére tesz javaslatot, és karhatalom igénybevételére intézkedhet.
/3./ A polgármesternek a rend fenntartására tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.
23. §
A képviselő-testület jegyzőkönyve
/1./ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazz:
a.) a testületi ülés helyét,
b.) időpontját,
c.) megjelent önkormányzati képviselők nevét,
d.) meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
e.) javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,
f.) az előterjesztéseket,
g.) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk,
továbbá az ülésen elhangzottak lényegét,
h.) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
i.) a döntéshozatalban résztvevők számát,
j.) a döntésből kizárt képviselő nevét és a kizárás okát,
k.) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
l.) a szavazás számszerű eredményét,
m.) a meghozott döntéseket,
n.) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb, a jegyzőkönyv tartalmára
nézve fontosabb eseményeket, melyek a meghozott döntések tartalmát befolyásolhatták.
/2./ A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, valamint a képviselő-testület által az ülésen
megválasztott két jegyzőkönyvet hitelesítő települési képviselő írja alá. A jegyzőkönyv
három példányban készül.
/3./ A jegyzőkönyv előkészítéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodája útján
gondoskodik, s biztosítja, hogy a jegyzőkönyv egy példánya 15 napon belül a Hajdú-Bihar
Megyei Kormányhivatalhoz papír alapon beterjesztésre kerüljön, valamint annak teljes
dokumentációja a Nemzeti Jogszabálytárra feltöltésre kerüljön. . A jegyzőkönyv egy
példányát a jegyző kezeli, aki biztosítja, hogy minden év lezárt jegyzőkönyve beköttetésre
kerüljön. A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – a közművelődési
könyvtárban kell elhelyezni.
/4./ A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a
meghívót és mellékleteit, az előterjesztéseket, rendeletek tervezeteit, valamint a jelenléti
ívet. A képviselő kérelmére az általa írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz
kell mellékelni.
/5./ A jegyzőkönyvben lévő elfogadott önkormányzati rendeleteknek a Nemzeti
Jogszabálytárba történő feltöltésére – annak elfogadását követő 5 napon belül meg kell
történnie. A rendeletek helyben történő kihirdetéséről annak hirdetőtáblán való
megjelenttetésével, és – az Önkormányzat által megjelentetett Ligetaljai Hírmondó útján –
a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodája útján gondoskodik.
/6./ A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – ugyancsak a
jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
/7./ Az ülésekről hangfelvétel is készül, melyet a jegyzőkönyv hitelességéig meg kell őrizni.
Az elkészített jegyzőkönyvek anyaga a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett
számítógépek CD. adathordozóján is rögzíteni lehet.
24. §.
Az ülés időtartama a hat órát nem haladhatja meg. Ettől a képviselő-testület többségi
döntéssel eltérhet. Az ülés közben legalább kétóránként 10 perc szünetet kell elrendelni.
Amennyiben a napirendek, megtárgyalása azt indokolja egy órás ebédszünet is
elrendelhető.
25. §
A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület
előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell
készíteni. A zárt ülésen hozott döntéseket a nyilvános ülésen hozott határozatok között
kell megjelenteni, s tartalmukat közérdekből nyilvános adatnak kell tekinteni.
V. fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
26. §
/1./ A képviselő-testület a pénzügyi, gazdálkodási döntései előkészítésével, a végrehajtása
szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására …… főből álló Pénzügyi,
Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre, mely bizottság ellátja
a képviselő-testület elé kerülő rendeletek, előterjesztések jogi felülvizsgálatával, valamint
az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárásával kapcsolatos
feladatokat is.. A bizottság feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban:
Szmsz.) 4. számú melléklete tartalmazza.
/2./ A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 102. §-ban foglalt feladatok
megvalósítására, az önkormányzat köznevelési, közművelődési kulturális feladatainak
elősegítésére és döntéseinek szervezésére, az oktatási, közművelődési, kulturális
intézmények fejlesztési céljainak meghatározására, a városban működő oktatási,
kulturális, közművelődési célra létrejött alapítványok, szervezetek, tevékenységének
összehangolására, az ifjúsággal és gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok
koordinálására, a verseny és tömegsport szervezésével kapcsolatos feladatok szervezésére,
a meghozott döntések ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátására …… főből álló
Közművelődési, Köznevelési Ifjúsági és Sport Bizottságot hoz létre. A bizottság feladatait
az SzMSz 5. számú melléklet tartalmazza.
/3./ Az önkormányzat szociális, egészségügyi, gyermekjóléti feladatainak előkészítésére, a
bizottságra, a polgármesterre, a jegyzőre átruházott hatáskörök gyakorlásának segítésére,
az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti intézmények fejlesztésével, tevékenységük
ellenőrzésével, a testületi döntések előkészítésére és ellenőrzésére, az önkormányzat által
fenntartott egészségügyi, és szociális intézmények tevékenységének ellenérzésére és
segítésére, ….. főből álló Egészségügyi és Szociális Bizottságot hoz létre. A bizottság
feladatait az SzMSz. 8. számú melléklete tartalmazza.
/6./ A képviselő-testület egyes feladatok ellátására, meghatározott ellenőrzési feladat
végrehajtására ideiglenes (ad-hoc )bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság
létrehozásával egyidejűleg pontosan meg kell határozni az ellátandó feladatot, a bizottság
jogosítványait, az elvégzett feladatról történő beszámolás rendjét, működésének végső
határidejét. A bizottság megbízatása a feladat elvégzéséig, illetve az erről szóló beszámoló
elfogadásáig tart.
/7./ A képviselő-testület állandó bizottsága – szakmai tanácsadó szervként – albizottságot
alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a bizottság állapítja meg, mely nem
lehet ellentétes a bizottság működésével. Az albizottság létrehozására az Ötv. Vonatkozó
rendelkezéseit és az SzMSz. vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
/8./ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell
megválasztani. Személyükre a polgármester tesz javaslatot.
/9./ Nem lehet bizottság elnöke vagy tagja: a polgármester, alpolgármester, jegyző, a
polgármesteri hivatal köztisztviselője.
/10./ A bizottság határozatképességére, működési rendjére , döntéshozatali eljárására, az
összeférhetetlenségi ügyekre az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit és az önkormányzat
SzMSz-ben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.
/11./ A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadása előtt, vagy azt követően
március 31-ig – a képviselő-testület munkatervéhez illeszkedő munkatervet készít, melyet
a képviselő-testület hagy jóvá.
/12./ A bizottság zárt üléseinek tartására az Mötv. és az önkormányzat SzMSz-ben foglalt
rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
/13./ A bizottság működéséhez ügyrendet készít. A működésének rendjét a bizottság állapítja
meg.
/14./ A bizottság ülését az elnök, tartós távolléte esetén a helyettese, ennek akadályoztatása
esetén az általa kijelölt bizottsági tag, ennek hiányában a város polgármestere hívja össze.
/15./ A bizottságok szakmai tevékenységét a jegyző által kijelölt irodavezetők, mint
referensek segítik.
/16./ A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző a polgármesteri
hivatal kijelölt dolgozói útján készíti el. Az elkészült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-
testület jegyzőkönyvi tartalmát kell értelemszerűen alkalmazni, azzal, hogy a kérdések és
hozzászólások rövidített formában kell a jegyzőkönyvben szerepeltetni. A
jegyzőkönyveket 15 napon belül – mellékleteivel együtt- meg kell küldeni a Hajdú-Bihar
Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
27. §
/1./ A bizottságok tevékenységükről évente beszámolnak a képviselő-testületnek.
/2./ A bizottságok nem képviselő tagjai a bizottsági tevékenységük által megtudott szolgálati
és üzleti titkot kötelesek megtartani. Erről nyilatkozatot kell aláírniuk.
28. §
Lakossági fórumok
/1./ A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben előre
meghirdetett módon közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás fontosabb szabályai:
a.) a közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen működő
társadalmi szervezetek és egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű
ügyekben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, polgármesterhez,
alpolgármesterhez, vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű
javaslatot tehetnek.
b.) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, a tárgykörökről a városháza
hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, a helyi újság, illetve személyre szóló
meghívók kiküldésével kell tájékoztatni a választópolgárokat.
c.) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d.) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre értelemszerűen
vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok. A
jegyzőkönyv elkészíttetéséről és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz
történő megküldéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodája útján
gondoskodik.
e.) A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról a törvényben foglalt szabályok szerint
kell eljárni és a megvalósításukra intézkedéseket, tenni. Az érintettet tájékoztatni
kell ennek eredményéről.
/2./ A város polgármestere – a városban működő társadalmi szervezetekkel, önszerveződő
közösségekkel, a roma nemzetiségi önkormányzattal együttműködve – előre
meghatározott közérdekű tárgykörben – az állampolgárok, társadalmi szervezetek,
gazdálkodó egységek és szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából a jelentősebb
önkormányzati döntések meghozatala előtt lakossági fórumokat, rétegtalálkozókat hívhat
össze.
/3./ E fórumok lehetnek különösen: Tamásipuszta, Nyestekert, Aradványpuszta területén élő
választópolgárok részére tartott fórumok, vállalkozók, ifjúság részére tartott
rendezvények, a város közszolgálati és közalkalmazotti dolgozói részére tartott
tanácskozások.
/4./ A fórumok vezetésére és rendjének fenntartására a képviselő-testület ülései vezetésére
vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
VI. FEJEZET
A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
29. §
A polgármester
/1./ A város polgármestere megbízatását főállásban, főfoglalkoztatásos jogviszonyban látja el.
/2./ A polgármester megválasztását követően az alakuló ülésen köteles esküt tenni a
képviselő-testület előtt. (Mötv. 63. §)
/3./ A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a.) segíti az önkormányzati képviselők munkáját,
b.) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
c.) képviseli az önkormányzatot,
d.) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
e.) szervezi a település fejlesztését, és a közszolgáltatások ellátását, ,
f.) biztosítja a helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
g.) ellátja az önkormányzat menedzselésével, a település marketing biztosításával
kapcsolatos szervezési feladatokat.
/4./ A polgármester bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:
a.) indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását,
b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-
testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett
döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz. (Mötv. 61. § (2.) bek.)
c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a
bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti.
/5./ A polgármesteri hivatallal kapcsolatos főbb jogosítványai:
a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében irányítja a hivatalt,
b.) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az
önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és
végrehajtásában,
c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső
szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének
meghatározására,
e.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört az alpolgármester, és az önkormányzati
intézményvezetők tekintetében.
g.) gyakorolja a munkáltatói jogkört a jegyző esetében
/6./ A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja,
ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A
kezdeményezést, az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be. A képviselő-testület az
ügyben a benyújtástól számított 15 napon belül dönt.
/7./ A polgármester határozza meg a jegyző vonatkozásában a tevékenysége éves teljesítmény
céljait, és év végén értékeli e célok elérését.
/8/ Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség, vagy határozat hiánya miatt – két
egymást követő alkalommal ugyanabban az ügyben nem hozott döntést - a polgármester
az Mötv. 41 - 42. §-ában foglalt ügyek kivételével – döntést hozhat. Döntéséről a
Képviselő-testületet a soron következő ülésén köteles tájékoztatni.
/9/ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv. 41-42. §-ában
foglalt ügyek kivételével – halaszthatatlan esetekben dönthet a képviselő-testület két ülése
közötti időszakban a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
/10/A polgármester forrás felhasználási hatáskörének felső határát az önkormányzat éves
költségvetési rendeletében kell meghatározni.
30. §
Az alpolgármester
/1./ A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a
képviselő-testület megbízásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére,
munkájának segítésére 1 fő alpolgármestert választ. (Mötv. 74. §)
/2./ Az alpolgármester tevékenységét főállásos jogviszonyban látja el. Feladatait a város
polgármestere irányítja, s határozza meg az általa ellátandó feladatokat..
/3./ Az alpolgármester vonatkozásában a polgármesteri tisztségre vonatkozó szabályokat kell
értelemszerűen alkalmazni.
/4./ A polgármester és az alpolgármester az önkormányzati valamint államigazgatási feladatait
a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
31. §
Jegyző, aljegyző
/1./ A képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban meghatározott képesítési
követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
/2./ A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a
jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez
ki.
/3./ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. Ebben a körben:
a.) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői
tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői
megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott
körben – a polgármester egyetértése szükséges,
d.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
e.) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ruház át,
f.) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület
bizottságának ülésein, e körben észrevételeket tehet a szavazás előtt, illetve az
előterjesztés vitájában,
g.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
h.) az irodavezetők közreműködésével tájékoztatja a polgármestert, a bizottságokat, a
képviselő-testületet, a tevékenységüket érintő új jogszabályokról, illetve a
jogszabályi változásokról, a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés
helyzetéről.
/4./ A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha
döntésüknél jogszabálysértést észlel.
/5./ A (3.) bekezdés c. pontjában foglalt munkáltató jogkör magában foglalja a polgármesteri
hivatalnál közalkalmazotti vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó
munkavállalókkal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlását is.
/6./ Javaslatokat készít a polgármesteri hivatal hatósági tevékenységének egyszerűsítésére,
korszerűsítésére, valamint a polgármesteri hivatal minőségbiztosítási rendszerének
kialakítására.
/7./ A jegyző a képviselő-testület elé kerülő testületi előterjesztések, rendelet-tervezetek
elkészítését az ágazatilag illetékes iroda vezetője közreműködésével biztosítja.
VII. fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL
32. §
/1./ A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal
elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester, vagy jegyző
feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
/2./ A polgármesteri hivatal önálló gazdálkodási jogkörű helyi önkormányzati költségvetési
szervnek minősül. Az önkormányzat elkülönített költségvetésének kiemelt előirányzatai
határozzák meg a hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási
költségeket.
/3./ A Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei irodákra tagolódnak,
melynek élén irodavezetők állnak. Az irodavezetők a Kttv. szabályai szerint
osztályvezetőnek minősülnek. A Polgármesteri Hivatal az alábbi belső szervezeti
egységekre tagolódik:
a.) Hatósági Iroda,
b.) Pénzügyi Iroda,
c.) Városgazdálkodási Iroda,
d.) Titkársági Iroda
e.) Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodája.(a Hatósági Iroda belső
egységeként)
/4./ A polgármesteri hivatal önálló belső szervezeti egységeként működik:
- Kiemelt első fokú építési hatóság,
mely élén önálló kiadmányozási joggal rendelkező, irodavezető beosztású vezető áll, s
ellátja a Nyíradonyi járás közigazgatási területéhez tartozó önkormányzatok illetékességi
területén az I. fokú építési hatósági ügyeket.
/5./ Időszaki feladatok ellátására vagy meghatározott célú feladatokra - a képviselő-testület
hozzájárulásával – külön szervezeti egység hozható létre.
/6./ Az elkülönített belső szervezeti egységek vezetői – a jegyző által meghatározott körben –
kiadmányozási joggal rendelkeznek.
/7./ A Polgármesteri Hivatal munkarendje:
Hétfő, kedd és csütörtöki munkanapokon: 7.30 – 16.00 óráig,
Szerdai munkanapokon: 7.30 - 17.00 óráig,
Pénteki munkanapokon: 7.30 - 13.00 óráig tart.
/8./ A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait Nyíradony Város Polgármesteri
Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az ügyfélfogadás rendjét,
idejét, a polgármester és jegyző fogadóóráit a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és
Működési Szabályzata állapítja meg.
/9./ A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata az SzMSz. ….. számú
melléklete tartalmazza.
/10./ A hivatali szervezethez tartozó dolgozókat a tudomásukra jutott állami, szolgálati és
üzleti magántitok vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási
kötelezettség kiterjed – a személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezései szerint
– az ügyfél személyes adatainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatalt
betöltő személyek vonatkozásában a munkaviszonyuk megszűnése után is fennáll. A
hivatal dolgozói minden olyan tényt, körülményt, információt kötelesek a jegyző
tudomására hozni, mely az előbbi kötelezettségüket befolyásolhatja.
VIII. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
33. §
/1./ Az önkormányzati képviselőt az Mötv-ben, illetve az önkormányzat szervezeti és
működési szabályzatában meghatározott jogok illetik, meg és kötelezettségek
terhelik.
/2./ Az önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen
az Mötv. 32. §-ában meghatározottak szerint köteles esküt tenni.
/3./ Az önkormányzati képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.
/4./ A képviselő főbb jogai:
- a képviselő-testület ülésén, vagy bizottsági ülésen önálló indítványként
kezdeményezheti önkormányzati rendelet megalkotását, vagy határozat
meghozatalát,
- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk
szervezésében és ellenőrzésében,
- kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a
polgármesternek, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat testületének a
képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntéseit
(Mötv. 19. §. (2) c.)
- A képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges
tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,
- Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal vehet részt,
- Tevékenységéért önkormányzati rendeletben meghatározott költségtérítésre
és egyéb juttatásra jogosult,
- Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
- kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell
mellékelni,
- a képviselő-testület ülésén a polgármestestertől, a jegyzőtől, bizottság
elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az érintett
az ülésen, de legkésőbb 30 napon belül köteles választ adni,
- Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának
intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
- tanácskozási joggal részt vehet a bizottságok ülésein, javasolhatja a bizottság
feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a bizottság során
következő ülése elé kell terjeszteni.
/5./ Az önkormányzati képviselő kötelességei:
- Köteles részt venni a képviselő-testület ülésén és a bizottsági munkában.
- Köteles előzetesen jelezni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén a
megjelenésében akadályozva van.
- Köteles személyes, vagy közeli hozzátartozója tárgybani érintettségét, esetleges
összeférhetlenségét bejelenteni,
- Köteles a Kormányhivatal által kezdeményezett kötelező továbbképzésen
megjelenni,
- Köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal
- Köteles jogszabályban foglalt szabályok szerint és határidőben a vagyonnyilatkozat
tételi kötelezettségének eleget tenni. E kötelezettsége elmulasztásáig képviselői jogait
nem gyakorolhatja.
- Köteles a Képviselő-testület Péánzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi
Bizottsága felhívására a vagyonnyilatkozat vizsgálatával kapcsolatos eljárásban
tevékenyen közreműködni.
- Mint a képviselő-testület tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a
feladatainak ellátásához szükséges közbizalom megingatását eredményezné.
- Az Önkormányzati képviselő az Mötv. 37. §-a (1) – (3) bekezdésében foglaltak
alapnján köteles az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárásban a Pénzügyi,
Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsággal közreműködni, s az
összeférhetetlenség feloldására a szükséges intézkedéseket megtenni.
/6/ Az önkormányzati képviselő méltatlanságai eljárásával kapcsolatos ügyekben a
Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság jár el.
/6/ Az önkormányzati képviselő sz Mötv. 39. §-a (3) bekezdésében meghatározott
lemondó nyilatkozatát a Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi
Bizottsághoz nyújthatja be írásban.
34. §.
/1/ A Képviselő-testület bizottságának nem önkormányzati képviselő tagjaira a rendelet 32.§-a
szabályait kell értelemszerűen, az Mötv. 40. §-a (1) – (4) bekezdésében foglaltszabályok
figyelembe vételével kell alkalmazni.
IX. FEJEZET
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI
35. §.
/1/ Nyíradony Város Önkormányzata – a nyíradonyi járásban lévő önkormányzatok közös
feladatainak ellátása, a járás területének összehangolt fejlesztése érdekében, valamint a
lakosság közszolgáltatási feladatainak ellátására önkormányzati társulásokban vesz részt.
/2/ Az önkormányzati társulások társulási megállapodását a képviselő-testület minősített
többséggel hozott döntésével hagyja jóvá. A képviselő-testület jogosult a társulás
működéséhez szükséges költségek megállapításával kapcsolatban döntést hozni.
/3/ A társulásban az önkormányzatot – eltérő rendelkezések és döntések hiányában – a város
polgármestere képviseli.
/4/ A Nyíradony Város Önkormányzata által létrehozott, illetve tagságával működő
önkormányzati társulások Társulási Megállapodása a szervezeti és Működési Szabályzat
……. számú melléklete.
/5/ A társulás saját vagyonának önkormányzatot megillető részét Nyíradony Város
Önkormányzata vagyonaként kell kezelni és nyilvántartani.
X. FEJEZET
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
36. §
/1./ A képviselő-testület önálló rendeletében szabályozza a helyi népszavazás és népi
kezdeményezések rendjét.
/2./ A képviselő-testület az Mötv..ben foglaltakon túlmenően az alábbi ügyekben írhat ki
népszavazást:
a.) A törzsvagyona körébe tartozó – korlátozottan forgalomképes – vagyontárgya
gazdasági társaságba vitelé, elidegenítése vagy megterhelése tárgyában, ha annak
értéke a 100 millió Ft-ot meghaladja,
b.) Minden olyan képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, amelyben az Mötv.
46. §-a (4.) bekezdése nem zárja ki.
/3./ A (2.) bekezdésben foglaltak a helyi népszavazás, népi kezdeményezés tartalmi elemeit
jelentik.
/4./ Helyi népszavazást a választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 10 és
legfeljebb 20 %-ának kell kezdeményeznie.
/5./ Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy,
amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (Ötv. 49. §)
/6./ Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt
kezdeményezze valamely – a képviselő-testület hatáskörébe tartozó – ügy testületi
ülésen történő megtárgyalását. Több, azonos tartalmú beadvány együttesen is
előterjeszthető vagy tárgyalható.
/7./ A népi kezdeményezés tárgyalás nélkül akkor utasítható el, ha:
- olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a képviselő-testületnek nincs
hatásköre, vagy illetékessége,
- a megtárgyalása adat azonosíthatatlanság miatt (a beadvány olvashatatlansága,
adat azonosíthatatlanság, önellentmondás, aláírás hiánya, stb.) nem lehetséges.
/8./ A visszautasítás okát a beadvány előterjesztőivel írásban közölni kell. A képviselő-testület
népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.
XI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
37. §
/1./ Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára, a vagyonnal való rendelkezés szabályaira
az önkormányzat külön rendeletében foglalt szabályokat kell alkalmazni.
/2./ Az önkormányzat vagyonát: törzsvagyon, forgalomképtelen és korlátozottan
forgalomképes, valamint üzleti vagyoncsoportonként, az Államháztartás viteléről
szóló törvény és a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglalt
szabályok szerint kell nyilvántartani, kezelni, arra vagyonkezelői jogot létesíteni, és
elidegeníteni.
/3./ Az önkormányzat forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes
vagyontárgyainak elidegenítéséről, megterheléséről és vállalkozásba viteléről az
önkormányzat tárgyban hozott rendeletének szabályai figyelembe vételével, az
alábbi főbb szabályok szerint lehet rendelkezni:
a.) 10 millió Ft-os összeghatár fölötti vagyontárgyak elidegenítéséről,
vállalkozásba viteléről a képviselő-testület jogosult dönteni,
b.) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet
vállalkozásokban, illetve önállóan gazdasági társaságot hozhat létre. E
tevékenysége az alapfeladatai ellátását nem veszélyeztetheti.
c.) A város polgármestere saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy
tulajdonát érintő ügyekben 5 millió Ft-os értékhatárig, a képviselő-testület
felhatalmazása alapján annak terjedelméig köthet szerződéseket.
d.) Az Önkormányzat a 100 %-ban tulajdonát képező Nyíradonyi Vagyonkezelő
Kft-vel kötött Feladat-ellátási, Feladat átvállalási Szerződésben foglalt
kötelező és önként vállalt önkormányzat feladatai ellátása érdekében a
gazdasági társaság részére vagyonkezelői jogot biztosított.
e.) A Vagyonkezelői szerződés felülvizsgálatával kapcsolatos ügyekben – a
szerződésben foglalt szabályok szerint – a Képviselő-testület jogosult eljárni.
A szetződés felmondásának, módosításának, felülvizsgálatának úgy kell
megtörténnie, hogy az a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását ne
veszélyeztesse, s ne járjon az önkormányzat vagyonának, vagyoni értékének
csökkenésével.
f.) A vagyonkezelői jog átadását a vagyonkezelői szerződésben úgy kell
szabályozni, hogy az önkormányzat feladat ellátási kötelezettsége és a
vagyonkezelői szerződésben a vagyonkezelő által vállalt kötelezettségek
egyensúlya és jogi garanciái biztosítottak legyenek.
g.) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról, legalább a
vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékében
köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő összegű
tartalékot képezni.
h.) A vagyonkezelő beszámolási kötelezettségére a nemzeti vagyonról szóló
törvény és az Államháztartás viteléről szóló törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
/4./ A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-
testületet az önkormányzat költségvetési beszámolójának mellékleteként
Vagyonmérlegben, illetve önálló napirendként tájékoztatja a képviselő-testületet.
38. §
Az önkormányzat költségvetése
/1./ A képviselő-testület az önkormányzati rendeletét – a költségvetési koncepcióban
foglalt szabályok figyelembe vételével – önkormányzati rendeletben határozza meg.
/2./ A költségvetési rendelet elfogadása általában kétfordulós tárgyalásban történik.
/3./ A (2.) bekezdésben foglaltaktól abban az esetben el lehet térni, ha a költségvetés
tervezetét valamennyi önkormányzati bizottság tárgyalta, s a képviselő-testület az
egy fordulóban történő tárgyalást és elfogadást támogatja.
/4./ A rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-
testület elé. Az előterjesztés csak a Pénzügyi, Gazdasági, Ügyrendi és
Összeférhetetlenségi Bizottsággal történő előzetes megtárgyalását követően
terjeszthető a képviselő-testület elé.
/5./ A zárszámadási rendelet előterjesztésére az (1.)-(4.) bekezdésben foglaltakat kell
értelemszerűen alkalmazni.
/6./ A zárszámadási rendelettel egyidejűleg kell beszámolni a polgármesteri hivatal által
végzett pénzügyi, gazdasági ellenőrzések megállapításairól, valamint a Pénzügyi,
Gazdasági, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság által végzett ellenőrzésekről
is.
39. §
/1./ Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Nyíradonyi Polgármesteri Hivatal látja
el. E körben különösen:
- jogszabályban foglalt tartalommal és határidőre elkészíti a költségvetési
tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint havi pénzforgalmi
információkat és megküldi a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei
Igazgatósága . felé,
- beszedi és irányítja az önkormányzat helyi bevételeit, adóit és egyéb adók
módjára behajtandó köztartozásokat,
- gondoskodik az önkormányzati intézmények pénzellátásáról, - biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelét, ennek szabályszerű
vezetését, kialakítja saját, valamint intézményei számla rendjét,
- elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, biztosítja az önkormányzati vagyonkataszter
folyamatos vezetését.
/2./ Az önkormányzat által létrehozott és fenntartott intézmények önálló gazdálkodási
jogkörű, részben önállóan gazdálkodási jogkörű intézmények és részjogkörű, más
intézmény által ellátott költségvetési gazdálkodási feladatokat ellátó intézmény
egységek lehetnek.
/3./ A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület külső szakértő
gazdasági társasággal kötött Megbízási szerződésben foglaltak és a polgármesteri
hivatal belső ellenőrzései útján látja el.
/4/ Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás
szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
XI. FEJEZET
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KAPCSOLATA
40. §
/1./ A helyi roma nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét a kisebbségi
önkormányzat által elfogadott határozatuk tartalmazza.
/2./ Az önkormányzat a városban élő roma kisebbség helyzetének javításával, az
identitásuk megőrzésével, a társadalmi beilleszkedésük elősegítésével kapcsolatos
feladatok ellátására választási ciklusra szóló Együttműködési megállapodást köt a
kisebbségi önkormányzattal.
XII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
41. §
/1./ Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat 2014. november 28-én lép hatályba, s
hatályát veszti a Nyíradony Város Önkormányzata 9/2014. (X.22.) számú
önkormányzati rendelettel módosított 3/2007. (I.27.) számú önkormányzati rendelet.
/2./ /3./ Az SZMSZ Folyamatos kiegészítéséről és vezetéséről a Polgármesteri Hivatal
Titkársága útján a jegyző gondoskodik.
/3./ Az SZMSZ-t, annak megismerése érdekében a Polgármesteri Hivatal Titkárságán, a
Közművelődési Könyvtárban kell elhelyezni, és a város honlapján is nyilvánossá kell
tenni.
Nyíradony, 2014. november 13.
Kondásné Erdei Mária Benő János
polgármester jegyző
Kihirdetve:
2014. november 28.-én
Benő János
címzetes főjegyző
Nyíradony Város Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete
PREAMBULUM
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű demokratikus jogállam
kiépülésével egyidejűleg – követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait –
csatlakozva az Európai Önkormányzati Chartához létrehozta a demokratikusan létrejövő,
Alkotmányban és törvényekben garantált önállósággal rendelkező önkormányzatok
rendszerét.
A többször módosított és kiegészített 2011.. évi CLXXXIX.. törvény bevezető rendelkezései
több olyan kiemelkedően fontos alapjogot emel ki, mely lehetővé teszi, az önkormányzati
jogok kiteljesítését, a helyi önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, a nemzeti
együttműködés megerősítését, a települések önfenntartó képességének elősegítését, valamint
a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítését,
A helyi önállóságot anyagilag – jogilag – szervezetileg biztosító önkormányzatbarát
környezetben az önkormányzatok a rendszerváltás 21 éve alatt képessé váltak arra, hogy
helyben önfejlődő folyamatokat indítsanak el, a közösség megelégedésére, hatékonyan
igazodjanak a helyi sajátosságokhoz, az igények sokszínűségéhez. .
Az önkormányzati törvény eddigi változásai lehetővé teszik, hogy a helyi önkormányzatok
széles körű feladat- és hatáskörükben eljárva fejezzék ki a helyi közakaratot, megjelenítsék a
helyi érdekeket.
Helyi önkormányzati feladatai ellátása során: támogatja a lakosság önszervezeődő
közösségét, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű
állampolgári részvételt, erősíti a település önfenntart képességét, feltárja lehetőségeit és
hasznosítja saját erőforrásait, egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény
felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.
Az önkormányzati törvény az Európai Önkormányzati Chartának megfelelően jogot biztosít
az önkormányzatoknak arra, hogy önállóan szabályozhatja, illetve egyedileg igazgathatja a
helyi érdekű közügyeket.
Az önkormányzati törvény lényeges eleme, hogy a helyi közügyekben megteremti a
szükséges szervezeti, anyagi-pénzügyi alapfeltételeket, melyek figyelembe vételével a helyi
önkormányzatok a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi közhatalmi feladatok
megoldásában, a helyi társadalom és gazdaságszervező tevékenységben csak törtvénynek
alárendelve járnak el.
Az önkormányzatoknak joga és alapvető kötelessége is egyben, hogy mint a népfelség
elvének helyi megvalósítója demokratikus formában és módon széles körű nyilvánosságot
teremtve intézze a helyi közügyeket.
A választópolgárok helyi közösségeinek alapvető demokratikus joga, hogy a választásokon
alakíthatják képviselő-testületüket, választhatják meg a képviselő-testület tagjait és
polgármesterüket, meghatározott ügyekben helyi népszavazást kezdeményezhetnek.
Nyíradony Város Önkormányzata – Magyarország és a város demokratikus önkormányzati
hagyományaira építve – figyelemmel az Alaptörvény, a Magyarország helyi
önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok rendelkezéseire – szabadon és
demokratikus módon intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatások
ellátásáról, s a lakosság igényeire figyelemmel önként vállal helyi közügyeket annak
érdekében, hogy a település népessége a városban európai életkörülmények között élhessen.
Nyíradony Város Képviselő-testülete a fenti elvek és célkitűzésekkel összhangban a többször
módosított és kiegészített 2011. évi CLXXXIX.. törvény 42. §-a 1. és 2./ bekezdésében
foglalt felhatalmazása alapján Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési
Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg.
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
szóló 12/2014.(XI.13.) számú önkormányzati rendelet 2. számú melléklete
NYÍRADONY VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
2014-2019.
ÉVI
ÖNKORMÁNYZATI CIKLUSÁBAN MEGVÁLASZTOTT
ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK
NÉVSORA
1.) KONDÁSNÉ ERDEI MÁRIA POLGÁRMESTER
2.) SZTANCS TIBOR ALPOLGÁRMESTER
3.) MERCS GÁBORNÉ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
4.) MADAR JÓZSEF ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
5.) KOVÁCSNÉ FRANK MAGDOLNA ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
6.) MERCS GYÖRGY ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
7.) TREFÁN JÓZSEF ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
8.) DR. VÁRKULI ISTVÁN GYÖRGY ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
9.) TASI SÁNDOR ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
szóló 10/2014.(XI.13.) számú önkormányzati rendelet 3. számú melléklete
NYÍRADONY VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
BIZOTTSÁGAIRÓL ÉS AZOK ÖSSZETÉTELÉRŐL
PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI, ÜGYRENDI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI
BIZOTTSÁG
Elnöke : Mercs Gáborné önkormányzati képviselő ,
Helyettese: Madar József önkormányzati képviselő
Önkormányzati képviselő tagjai: Mercs György
Tasi Sándor
Nem önkormányzati képviselőként tagjainak:
Barna Gyuláné ,
Gondor György
Szilágyi Ferenc .
SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG:
Elnöke Trefán József önkormányzati képviselő ,
Helyettese: Dr. Várkuli István önkormányzati képviselő
Önkormányzati képviselő tagjai: Mercs Gáborné
Mercs György
Tasi Sándor
,
Nem önkormányzati képviselőként a bizottság tagjai:
Havattői Jánosné,
Nyúl Mihályné t,
Horváth József
Verdes Mihály
KÖZNEVELÉSI, KÖZMŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORTBIZOTTSÁG:
Elnöke: Kovácsné Frank Magdolna önkormányzati képviselő
,Helyettese: Madar József önkormányzati képviselő,
Önkormányzati képviselő tagjai: Dr. Várkuli István,
Mercs György,
Trefán József
Tasi Sándor ,
Mercs Gáborné
Nem önkormányzati képviselőként a bizottság tagjai:
Tasó János,
Gólya Györgyné,
Groholyné Bíró Zsuzsa
Tóthné Kaprinyák Judit
Lókodiné Pintye Mária
Nyíradony Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata
5. számú melléklete
FELADATELLÁTÁSI- FELADATÁTVÁLLALÁSI
SZERZŐDÉS
Mely létrejött egyrészről:
Nyíradony Város Önkormányzata, képviseletében: Tasó László polgármester
(4254.Nyíradony, Árpád tér 1.) mint kötelező önkormányzati alapfeladatokat átadó,
(továbbiakban: feladat átadó)
másrészről:
Nyíradonyi Vagyonkezelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviseletében: Dalanics
László ügyvezető (4254. Nyíradony, Hunyadi út 1.) mint kötelező önkormányzati
alapfeladatokat átvevő (továbbiakban feladat átvevő) között az alábbi feltételekkel:
Szerződő felek megállapítják, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX. Törvény 10-18. §-a alapján az önkormányzatnak olyan közszolgálati
alapfeladat ellátási kötelezettsége van, amelyhez a szükséges humán erőforrással, valamint
a tárgyi feltételekkel nem rendelkezik. Felek megállapítják, hogy a Feladat átvevő a
Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt átlátható szervezetnek minősül, így az
önkormányzati vagyon gazdálkodásával, működtetésével kapcsolatos feladatok átvételének
törtvényes akadálya nincs. Előzőekre tekintettel – figyelemmel arra, hogy a kötelező
önkormányzati alapfeladatokat átvevő gazdasági társaság a feladat átadó 100 %-os
tulajdonában van - felek az alábbiakban állapodnak meg:
I. FEJEZET
Kötelező önkormányzati feladatok ellátásának rendje
A kötelező alapfeladatokat átadó és azokat átvevő a feladatok ellátása tekintetében
egymással az alábbiak feltételekkel szerződik:
A.) Felek megállapítják, hogy a Feladat átadó kötelező alapfeladata a településfejlesztési
és településrendezési feladatok ellátása.
1.) E tekintetben a Feladat átadó törvényi kötelezettségének eleget téve gondoskodik a
település fejlesztésével kapcsolatos közép- és hosszú távú tervkészítési kötelezettségről, a
településfejlesztési eszközöknek megfelelő szabályozási és szerkezeti tervek elkészítéséről, a
általános rendezési terv elkészíttetéséről, a helyi építési szabályzat elkészíttetéséről és
hatályosulása érdekében a szükséges jogi eszközök érvényesítéséről. A feladatok ellátása
érdekében Felek együttműködnek abban, hogy a településen a Feladat átadó tulajdonában
lévő ingatlanok, épületek, építmények, közterületek, parkok, utak, árkok és belvíz elvezető
rendszerek, közüzemi művek, fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos
feladatokat a Feladat átvállaló látja el. A Feladat átadó ennek érdekében a feladat
ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet biztosítja, melyet a Feladat átvállalónak az általa
kibocsátott számla ellenében – a tevékenység elvégzését követően - teljesít a Feladat
átvevőnek. Felek megállapodnak abban is, hogy a Feladat átvállaló a településfejlesztési,
településrendezési feladatok ellátásában az önkormányzat által elnyert projektek,
beruházásokban a Feladat átadó igényei szerint vesz részt, melyről a Felek külön
szerződésben állapodnak meg. A feladatok ellátásához szükséges forrásokat a Feladat-átadó
az éves költségvetésében tervezi meg.
2.) Felek megállapodnak abban, hogy a Feladat átadó a köztemető fenntartásáról és
üzemeltetéséről a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalattal kötött feladat-ellátási
szerződés útján gondoskodik. E tekintetben Felek abban állapodnak meg, hogy a Feladat
átvállaló - a rendelkezésére álló technikai felszereléssel és személyi állománnyal a város
közigazgatási területén lévő lezárt felekezeti temetők, kegyeleti parkok és kegyeleti helyek
folyamatos tisztántartásáról, és gondozásáról gondoskodik. Az ehhez szükséges pénzügyi
feltételeket Feladat átadó a saját költségvetéséből, valamint a közfoglalkozatási programban
a foglalkoztatottak szükséges mértékű biztosítását vállalja magára. A feladat ellátásához
szükséges bevételeket és kiadásokat a Feladat átadó az éves költségvetésében tervezi meg.
3.) Felek megállapodnak továbbá abban is, hogy a helyi közutak fenntartásában,
fejlesztésében, tartozékainak kialakításában és fejlesztésében a Feladat átadó kötelező
feladat-ellátásának a Feladat-átvevő közreműködésével tesz eleget. A helyi közutak
karbantartására, a tartozékainak kialakítására és fenntartására a fedezetet a Feladat átadó az
éves költségvetésében biztosítja. Az utak és tartozékainak fejlesztésével kapcsolatos
feladatokat a Feladat átadó a Fejlesztési forrásai között tervezi meg az éves
költségvetésében. Felek megállapodnak abban is, hogy előző szabályok nem vonatkoznak
azokra az esetekre, amelyben közbeszerzési eljárást követően a közbeszerzési eljárásban
nyertes ajánlattevővel kell szerződést kötni a feladatok ellátására. Feladat átadó egyidejűleg
kinyilatkozza, hogy ebben az esetben arra törekszik, hogy a Feladat átvevő alvállalkozói
teljesítménnyel vegyen részt a projekt megvalósításában.
4.) Felek megállapodnak abban is, hogy a közparkok és egyéb közterületek kialakításában,
fenntartásában és fejlesztésében a feladatok ellátását a Feladat átadó a Feladat átvevőnek
adja át. E körben a parkok és zöldterületek éves fenntartásával kapcsolatos feladatokat a
Feladat átvevő akként teljesíti, hogy a közterületek rendszeres tisztítását, a zöldterületek
gondozását – bele értve a fű nyírását is - a Feladat átvevő az éves üzleti tervében szereplő
négyzetméterre vetített adatok alapján számolja el, s az abban rögzített és tervezett
felhasználási ütemezésben számlát bocsát ki a Feladat-átadó felé. A közterületek
tisztántartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok vonatkozásában felek elsődlegesen a
közfoglalkoztatásban rendelkezésre álló humán erőforrás felhasználásával, látják el
feladataikat. Felek kiemelt feladatként nevesítik a közterületek téli hómentesítését és
síktalanítását, a közterületek folyamatos tisztántartását. Feladat átadó a feladat ellátásához
szükséges forrásokat az éves költségvetésében tervezi, melynek alapját képezi az ellátott
feladatok számlázásának, s felek közötti elszámolásnak.
5.) Felek megállapodnak abban is, hogy a Feladat átadó kötelező alapfeladatát képezi a
gépjárművek parkolásának biztosítása. E feladat megvalósításában felek úgy működnek
együtt, hogy a Feladat átadó a közigazgatási, önkormányzati és egyéb közintézményi
feladatai ellátásához szükséges parkolási területet a település fejlesztésével kapcsolatos
projektjei megvalósításában tervezi meg, s a parkolók kialakítására a szükséges tervezési és
beruházási, ingatlanfejlesztési intézkedéseket megteszi. A Feladat átvevő biztosítja: a
meglévő parkolók tisztántartását, karbantartását, téli hómentesítését és síktalanítását, s
gazdasági számításokat végez a város központi belterületén a parkolók parkolási díjas
üzemeltetési rendszerének esetleges kialakítására, s bevezetése esetén a működtetésére a
szükséges intézkedéseket megteszi.
B.) Az egészségügyi alapellátás és egészséges életmódot célzó szolgáltatások területén
felek az együttműködésük feltételeit és a feladat ellátás módjában való közreműködést
az alábbiak szerint állapítják meg:
1.) Feladat átadó a házi gyermekorvosi ellátási kötelezettségének az Egészségügyi Központ
fenntartásával és vállalkozó háziorvosoknak történő bérbeadásával tesz eleget. Az épület
fenntartása – bele értve a szakszerű és előírt folyamatos tisztántartási feladatokat és a
veszélyes hulladékok kezelését és ártalmatlanítását - a Feladat átvevő feladatkörébe tartozik.
A rendelők használatával kapcsolatos díjak a Feladat átvevőt illetik, ugyanakkor a rendelők
üzemeltetésével kapcsolatos kiadások ugyancsak őt terhelik. Felek megállapodnak abban,
hogy a házi gyermekorvosi feladatok ellátását és a fogorvosi rendelők üzemeltetését ez
előzőekhez hasonló módon biztosítják. Az Egészségügyi Központ fejlesztése esetén a feladat
ellátásában bekövetkező változásokat felek külön megállapodásban rögzítik, mely jelen
szerződés mellékletét képezi.
2.) Az ügyeleti ellátással kapcsolatban – az esetlegesen bekövetkező jogszabályi változás
kivételével szükséges módosításokat – felek abban állapodnak meg, hogy az ügyeleti
ellátáshoz szükséges gépkocsit üzemeltetésre a Feladat átadó a Feladat átvevőnek átadja. A
gépjármú üzemeltetésével, elszámolások készítésével, a gépkocsivezetők biztosításával
kapcsolatos feladatok a Feladat átvevőt terhelik. Az ügyeleti ellátáshoz kapcsolódó szakmai
koordinációs feladatokat, - így az ügyeleti beosztás elkészítését, az ügyeleti ellátáshoz
szükséges gyógyszerek és egyéb anyagok beszerzését, valamint az ügyeleti díjak biztosítását
a Feladat átadó biztosítja saját költségvetése terhére. Az előzőekben felsorolt feladatok
ellátásához szükséges költségeket, - melynek ellátásáról a Feladat átvevő gondoskodik – a
Feladat átadó saját költségvetésében tervezi meg, s havonta számla kibocsátása ellenében
ellentételezi a Feladat átvevő által viselt költségeket.
3.) Az anya- és gyermekvédelmi tanácsadás és védőnői feladatok ellátása vonatkozásában:
felek abban állapodnak meg, hogy a tanácsadó helyiség (mely az Egészségügyi Központban
és a Aradványpusztán és Tamásipusztán található) fenntartásáról a Feladat átvevő
gondoskodik. A szakmai feladatok ellátásának koordinálásáról, a szakmai eszközök
beszerzéséről a Feladat átadónak kell gondoskodnia. A feladatok végrehajtásával
kapcsolatos elszámolási rendre a B/2. pontban foglaltak az irányadók.
C.) Környezet-egészségügyi feladatok ellátásában való közreműködés:
1.) Felek megállapodnak abban, hogy a köztisztasági feladatok ellátását és szolgáltatások
szervezését a város teljes közigazgatási területén a szervezett hulladékszállítási
közszolgáltatás leszerződésével és közszolgáltató kijelölésével a Feladat átadó biztosítja. A
Feladat átvevő feladata különösen e körben: az önkormányzat tulajdonában lévő
közterületek, önkormányzati ingatlanok tisztántartásának biztosítása, a szervezett
hulladékszállításba történő bekapcsolása, a lakossági panaszok intézésében történő
közreműködés, folyamatos koordináció a közszolgáltatóval, a város közigazgatási területén
található illegálisan lerakott és elhagyott hulladék gyűjtése és elszállíttatása, a Feladat átadó
által elrendelt tisztasági akciókban való közreműködés. A Feladat átvevő a feladat
ellátásához szükséges kiadásokat a költségvetésében tervezi meg, míg a hulladék kezelésével
kapcsolatos feladatok ellátásához a humán erőforrás a közfoglalkoztatási programban e célra
elnyer pályázataiban rendelkezésre álló humán erőforrással biztosítja.
2.) Felek megállapodnak abban, hogy a települési környezet tisztaságának biztosításában –
kiemelten a mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok gyommentesítésében, a parlagfű
mentesítésben, az illegális szeméttelepek felszámolásában a mezei őrzési szolgálat
működtetésével vesz részt a Feladat átvevő. A feladatok ellátásához szükséges jogi keretek,
valamint a mezőőri járulék beszedését , a támogatás igénylését és Feladat átvállalónak
történő átadását a Feladat átadó biztosítja. A feladat ellátással kapcsolatos kiadások
elszámolása felek között a Feladat átvállaló Üzleti tervében foglaltak szerint, a Feladat
átadó költségvetésében megtervezett mértékben történik.
3.) Felek megállapodnak abban, hogy a rovar- és rágcsáló irtással kapcsolatos feladatok
ellátása a fertőzöttség és jogszabályi előírások alapján történik. A közszolgáltatási feladatokat
ellátó intézmények tekintetében a közegészségügyi előírásoknak megfelelő feladat ellátást a
Feladat átvállalónak kell biztosítania.
4.) A természeti és épített környezet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásában felek
abban állapodnak meg, hogy a természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok
ellátásában a Feladat átadó e kötelezettsége teljesítését akként adja át, hogy a Feladat
átvevő által használt önkormányzati ingatlanok vonatkozásában e célok megvalósításában a
Feladat átvevő köteles közreműködni. A jogi keretek biztosítása, a településen az épített
környezet megóvásával kapcsolatos feladatok a Feladat átadót terhelik. A helyi védelem
alatt álló, vagy az alá helyezett ingatlanok vonatkozásában a védettséggel kapcsolatos
feladatokat a Feladat átvállalónak kell teljesítenie.
D. Óvodai ellátás:
Felek az óvodai ellátással kapcsolatos feladatok ellátásában a következőkben állapodnak meg:
1.) A Szivárvány Önkormányzati Óvoda intézményi működtetésével kapcsolatos szakmai,
jogi, pénzügyi, tervezési, könyvviteli, könyvvezetési feladatok ellátása a Feladat átadó
feladata. A Feladat átvevő feladata: az óvodai intézmény épületének fenntartásával, az
üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. A Feladat átvevő feladata –külön
Megállapodásban foglaltak alapján - az óvodai intézményi elhelyezésben részesülő
gyermekek intézményi étkeztetését, az intézményi dolgozók felnőtt étkeztetésének
biztosítását a Feladat átvevő biztosítja. Felek megállapodnak abban, hogy az étkeztetés
igénybevételével kapcsolatos elszámolások, az igénybevett ebéd, tízórai, uzsonna
adagokra vonatkozó nyilvántartások vezetésére, az élelmezési konyha vezetője felé
történő napi jelentés rendjére, az élelmezési konyha üzemeltésével kapcsolatos feladatok
ellátásának rendjével koordinációs feladatok ellátására a konyha üzemeltetésével
kapcsolatos belső szabályzatok, valamint a tárgyban kiadott jogszabályban foglaltak az
irányadóak. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos költségeket a Feladat átadó saját
költségvetésében tervezi meg, s az igénybe vett étkeztetés elszámolása felek között a
kibocsátott számla alapján történik, melyet az intézmény vezetője jegyez ellen.
2.) Felek megállapodnak továbbá abban is, hogy az előző pontban foglalt szabályok szerint
járnak el a Nyíradonyi Szivárvány Önkormányzati Óvoda aradványpusztai tagintézménye
vonatkozásában is.
E. Kulturális szolgáltatások vonatkozásában
1.) Felek a kulturális intézmények fenntartása tekintetében abban állapodnak meg, hogy a
Feladat átvevő feladata a kulturális intézmények fenntartásával és karbantartásával
kapcsolatos feladatok ellátása, így különösen: a Móricz Zsigmond Művelődési és Információs
Ház épületének fenntartása, az intézménynek átadott Fecskeház, Városi Mozi,
Aradványpusztai Faluház épületeinek fenntartása és működtetéséhez szükséges feltételek
biztosítása. Az épületfenntartás feladatainak költségeit a Feladat átadó a Feladat átvevőnek
a saját költségvetése terhére- intézménye útján - biztosítja.
2.) Felek megállapodnak továbbá abban is, hogy a kulturális örökség helyi védelme érdekében
a Feladat átvevő részt vesz a helyi védelem alá helyezett önkormányzati épületek
fenntartásában és karbantartásában, annak korhű állapotban történő helyreállításában, a népi
hagyományok és helyi értékek megőrzése érdekében gondoskodik a helyi néprajzi
gyűjtemények fenntartásáról is.
3.) Felek megállapodnak továbbá abban is, hogy a Feladat átadási-átvételi szerződés hatálya
kiterjed a Feladat átadó közművelődési tevékenység támogatására is, melyben a Feladat
átvevő úgy vesz részt, hogy közreműködik az általa üzemeltetett Harangi Imre
Rendezvénycsarnokban, valamint a Móricz Zsigmond Művelődési Házban tartott
rendezvények megszervezésében, az ehhez szükséges közösségi tér biztosításában, a
rendezvény ellátásához szükséges humán erőforrás biztosításában. Erről a Feladat átvevő
rendezvény terv készítésével, s annak elfogadását követően számla kibocsátásával számol el a
Feladat átadó felé. Kibocsátott számla kullaudálására a település polgármestere és az érintett
intézmény vezetője jogosult.
F. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások terén:
1.) felek kinyilatkozzák, hogy a Feladat átadó gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális
szolgáltatási feladatainak a Feladat átadó által létrehozott önkormányzati társulások útján
gondoskodik. E vonatkozásában Felek között létrejött szerződés hatálya a szociális és
gyermekjóléti intézmények fenntartásában való közreműködésre terjed ki. E feladatok
ellátását a Feladat átadó a társulások által elfogadott költségvetésében ervezi meg, s a
kibocsátott számla ellenében gondoskodik annak az ellátott feladatokkal arányos átadásáról.
G. A lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatban:
1.) Felek megállapítják, hogy az önkormányzati bér- és szükséglakások fölötti rendelkezési
jogot – a Feladat átadó által elfogadott helyi rendelet és a lakástörvény értelmében – a város
polgármestere gyakorolja. A Feladatok ellátását Felek az alábbiakban állapítják meg: a
lakások és helyiségek vagyonnyilvántartásával, a lakások és nem lakás célú helyiségek
bérbeadásával, a lakbér és helyiségbérleti díj megállapításával, a lakásigénylők
nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Feladat átadó látja el. A lakások és helyiségek
bérleti szerződéseinek megkötése, az ebből befolyó bevételek kezelése, a lakások
felújításával, karbantartásával, komfortosításával kapcsolatos feladatokat a Feladat átvevő
látja el. A lakások és helyiségek bérletéből, a nem lakás célú helyiségek bérletéből befolyó
bevételek a Feladat átvevőt illeték meg, azzal a kikötéssel, hogy az ebből származó
bevételeket csak a lakások és helyiségek fenntartásával, felújításával, korszerűsítésével, a
komfort fokozatának növelésével kapcsolatos kiadásokra fordíthatja. Az ezzel kapcsolatos
éves bevételeit és kiadásait az Üzleti tervében kell bemutatnia, melyet a Képviselő-testület
hagy jóvá.
2.) Felek megállapodnak abban is, hogy a lakások és nem lakás célú helyiségek
gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása során a Feladat átvevő köteles a Feladat átadó
helyi lakásrendeletében, valamint az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló
rendeletében foglaltak szerint eljárni, s ennek szabályait maradéktalanul érvényesíteni.
3.) Felek megállapodnak abban is, hogy a lakás- és helyiséggazdálkodási tevékenységgel
kapcsolatban a Feladat átvevőt terhelik azok a kötelezettségek, melyek a lakások és nem
lakás célú helyiségek bérbeadásával kapcsolatban a bérlővel vagy harmadik személlyel
szemben merülnek fel, s azáltal a Feladat átadónak e tevékenységgel kapcsolatban kártérítési
kötelezettsége keletkezne.
F. A város közigazgatási területén a hajléktalanná váló személyek ellátásának és
rehabilitációjának, valamint a hajléktalanság megelőzősével kapcsolatos feladatok
vonatkozásában:
1.) Felek közös feladatuknak tekintik a hajléktalan személyek ellátásával, a hajléktalanság
megelőzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek érdekében a Feladat átadót terhelik azok a
kötelezettségek, melyeket a szociális törvény és egyéb jogszabályok e körben az
önkormányzatok hatásköreként nevesítenek, vagy nevesíteni fognak. A Feladat átvevő a
hajléktalanság megelőzésével és kezelésével kapcsolatban: a hajléktalanság kialakulásában az
önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal, egészségügyi és szociális intézményekkel,
rendőrséggel, társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal e jelzőrendszer működtetésében
együttműködik, s a rendelkezésére álló lakásállományból a Képviselő-testület döntése esetén
legalább 1 db szükséglakást tart beköltözhető állapotban fenn annak érdekében, hogy a
hajléktalanná váló családok elhelyezését átmenetileg biztosítsa.
2.) Felek megállapodnak abban is, hogy a Nyíradony város szociális célú város rehabilitációs
projektjeként a Bokrétás úton megvalósuló közösségi házban működtetett mosoda, vizes
blokk, melegedő fenntartását magára vállalja a létesítmény műszaki átadását követően.
G. Helyi környezet- és természetvédelmi feladatok ellátása terén:
1.) A Feladat átadó a környezet védelmével kapcsolatos helyi szintű szabályozási, jogszabály
alkotási kötelezettségének, valamint a jegyzői és polgármesteri hivatali hatósági tevékenység
ellátását biztosítja. A A helyi környezetvédelmi feladatok ellátásában a Feladat átvevő a
mezei őrzési feladatok szervezésével, a mezei őrök környezetvédelmi feladatokkal való
megbízásával (természetkárosítás észlelése, jelzése, védett környezetvédelmi értékek
megőrzése, a külterületi ingatlanok parlag területeinek feltárása és jelzése, a nem megfelelően
végzett mezőgazdasági és erdészeti tevékenység észlelése és feltárása, jelzése, a védett erdei
területek, valamint a Natura 2000 védettségi kategóriájú területek, valamint a helyi
önkormányzati rendeletben, vagy egyéb módon védelem alá helyezett fák, növények, vagy
területek természetvédelmével kapcsolatos feladatok jelzésében működik közre. A Feladat
átadó a feladatok ellátásához szükséges költségvetési kiadásokat a C/2. pontban foglaltak
alapján saját költségvetésében tervezi meg. Ugyanakkor az erdők védelmével kapcsolatos
feladatok ellátása csak akkor tartozik a Feladat átvevő feladatai közé, ha a az erdő
tulajdonosával a Feladat átvevő az őrzési, védelmi feladatokban megállapodást kötött.
H. A Vízgazdálkodási és vízkárelhárítási feladatok ellátása tekintetében:
1.) Feladat átadót terhelik: a helyi vízkárelhárítási, vízrendezési tervek, koncepciók
elkészíttetése, az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának a kötelezettsége. Ugyancsak
a Feladat átadó kötelezettségét képezi a belvíz elvezetésével, a csapadékvíz elvezető rendszer
fejlesztésével kapcsolatos pályázatokon való részvétel, valamint a szükséges közbeszerzési
eljárások lebonyolítása, az ingatlan tulajdonosok feladatokba vonásával kapcsolatos feladatok
ellátása.
2).A Feladat átvevőt terheli: a kül- és belterületen lévő csatorna rendszerek és árkok , zárt
csatornarendszerek és az ezek működtetéséhez szükséges tisztításának és folyamatos
karbantartásának a kötelezettsége, melyben – amennyiben az ingatlan tulajdonossal szemben
hatósági intézkedést kell tenni – a polgármesteri hivatal szakreferensével működik együtt. A
Feladat átvevő kötelezettsége a belvíz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a
település közigazgatási területén a belvíz elleni védekezés szervezésében való közreműködés,
a Katasztrófavédelmi Igazgatóság Járási szervezetével, valamint a helyi tűzoltósággal való
koordinációs feladatok ellátása is.
3.)Előzőekben foglaltak alapján a Feladat átvevő kötelezettsége a megépült záportározó
működtetése, a rendeltetésszerű használatának biztosítása is.
I. Ivóvíz ellátás, szennyvíz elvezetés, ártalmatlanítás, (csatornaszolgáltatás) feladatainak
ellátása terén:
1.) Felek megállapodnak abban, hogy a település vezetékes ivóvízzel történő ellátását a város
közigazgatási területén jelenleg a Feladat átvevő közreműködésével, a vízmű ágazatban a
rendelkezésre álló szakmai személyzet és technikai feltételek biztosításával a Feladat átvevő
látja el. A közszolgáltatás biztosítására rendelkezésre álló rendszer a berendezési és
felszerelési tárgyakkal együtt a Feladat átadó tulajdonában van, míg a közüzemi szolgáltatói
feladatokat a Feladat átvevő látja el. Felek megállapodnak abban, hogy a bekövetkezett
jogszabályi változásra tekintettel a közszolgáltatási feladatokat Feladat átadó a Hajdú Bihari
Önkormányzatok Vízmű Zrt-n, mint közszolgáltatóval kívánja a jövőben elláttatni, azonban
azzal a feltétellel, hogy a város közigazgatási területén lévő rendszer üzemeltetésével
kapcsolatos feladatokat a jövőben is a Feladat átvevő látjael. Felek megállapodnak abban,
hogy a rendszer zavartalan működtetése érdekében, valamint a rendelkezésre álló
szakszemélyzet és technikai eszközök meglétére tekintettel arra törekednek, hogy a Feladat
átvevő ezen bázisára építve a Feladat átadó olyan közszolgáltatási szerződést köt, melyben a
város közigazgatási területén olyan üzemegység jön létre, mely a nyíradonyi járás területén
lévő önkormányzatok tulajdonában lévő ivóvíz rendszerek fenntartásában és működtetésében
szerepet tud vállalni.
2.) Az 1. pontban foglaltakra tekintettel felek megállapodnak abban, hogy a Feladat átadó a
jövőbeni közüzemi közszolgáltatóval olyan közüzemi szolgáltatási szerződést fog kötni, mely
alkalmas arra, hogy a közüzemi szolgáltatásból képződő üzemi nyereség későbbiekben
meghatározott hányadát a feladatok ellátására a Feladat átvevő rendelkezésére álljon.
3.) Felek megállapodnak abban is, hogy a Feladat átadó a továbbiakban is igényt tart a
tulajdonában lévő vezetékes ivóvíz rendszer karbantartásában, felújításában, fejlesztésében,
bővítésében, a lakossági bekötések, valamint meghibásodások kezelésében való
közreműködésére, melyhez szükséges pénzügyi fedezetet a megkötendő Üzemeltetési
szerződésben meghatározott bérleti üzemeltetési, vagy rendszerhasználati díjból kíván a
Feladat átadó leképezni.
4.) A szennyvíz rendszer üzemeltetése vonatkozásában felek – tekintettel arra, hogy a
vezetékes ivóvíz és szennyvíz rendszert, - mint egységes rendszert alkotó közművet - kíván a
jövőben hasznosítani a Feladat átadó, az 1-3. pontban foglaltak az irányadók.
5.) Felek a leendő közszolgáltatóval folytatott tárgyalásaik során vizsgálat tárgyává teszik a
szennyvíz tisztítómű – mint önálló mű – Feladat átvevő általi üzemeltetését. Ennek
érdekében koordinációs tárgyalásokat folytatnak közösen a leendő közszolgáltatóval.
6.) Felek megállapodnak abban is, hogy a településen képződő és közszolgáltatásként
működtetett folyékony tengelyen szállított szennyvíz üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat
a Feladat átvevő látja el. Ennek érdekében jogosult a lakossági díjak beszedésére, a
rendelkezésre álló szállító járművek üzemeltetésére.
J. A polgári védelmi feladatok ellátása vonatkozásában:
Felek akként állapodnak meg, hogy a Feladat átvevő köteles együttműködni és személyi
állományával és technikai felszereléseivel segíteni a város közigazgatási területén működő
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz tartozó tűzoltóság tevékenységét: a belvíz- és
csapadékvíz elleni védekezési, a tűzoltási, a város közigazgatási területén bekövetkező
tömegbalesetek és tömegkatasztrófák mentési feladatai ellátásában. Az így felmerülő
költségeit a Feladat átvevő számla kibocsátása ellenében a Feladat átadóval szemben
érvényesítheti.
K. A közfoglalkoztatási programok szervezésével kapcsolatos feladatok ellátása
vonatkozásában:
1.) Felek megállapodnak abban, hogy a Feladat átadó nyújtja be a közfoglalkoztatásra
vonatkozó pályázatokat azokban az esetekben, ha a foglalkoztatási program a települési
önkormányzati feladatok, valamint az intézményei működési feladatai ellátását szolgálja, s
tervezi meg ezek megvalósításához az éves költségvetésében a szükséges önerőt.
Ezen Szerződésben foglaltak alapján a Feladat átvevő a közfoglalkoztatási programok
végrehajtásának operatív irányítási feladataiban az alábbiak szerint vesz részt. Kijelöli a
foglalkoztatási programban résztvevők napi feladatait, irányítja és ellenőrzi napi
tevékenységüket, megteremti az adminisztratív feltételeit a napi jelenlét igazolásának, a
szabadság és munkahelyi távollét dokumentálásának, s együttműködik a Polgármesteri
Hivatal foglalkoztatáspolitikai referensével az előírt jelentések és elszámolások
elkészítésében. Felek együttműködése kiterjed az önkéntes munka, valamint a szabálysértési
bírságok közmunkában történő ledolgozásával kapcsolatos feladatok ellátására is.
2.) Felek megállapodnak abban is, hogy – amennyiben a foglalkoztatás célja, s a Munkaügyi
Központtal megkötött megállapodás vagy támogatási szerződés ezt lehetővé teszi – a Feladat
átvevő az Önkormányzat fejlesztési, beruházási projektjei megvalósításában a
közfoglalkoztatottak szervezetével alvállalkozóként is részt vehet. Erre vonatkozó
elszámolásaikat és szerződéseiket Felek a projekt vállalkozási szerződéséhez kapcsolódó
alvállalkozói szerződésekben rögzítik.
3.) Felek megállapodnak abban, hogy az 1.2 pontban foglaltak nem vonatkoznak azokra az
esetekre, amelyben a tényleges munkavégzés helye a Polgármesteri Hivatal közigazgatási,
vagy hatósági tevékenysége előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására vonatozik.
4.) Feladat átadó kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban foglalt feladatok ellátásához
szükséges önkormányzati saját forrást a költségvetésében tervezi meg, s a feladatok
ellátásával arányosan e forrásokat a Feladat átvevő rendelkezésére bocsátja. A
közfoglalkozatási programok tervezett bevételeit és kiadásait a Feladat átvevő az üzleti
tervében tervezi meg.
L. A helyi gazdasági fejlesztésével, szervezésével kapcsolatos feladatok ellátása terén:
1.) Felek kinyilvánítják, hogy a helyi gazdaság fejlesztésében a Feladat átadó biztosítja a
helyi gazdaság fejlesztéséhez szükséges jogi, településfejlesztési, adóztatási feltételeket, s
elősegíti a Kormány által létrehozott szabad vállalkozási övezetek kialakítását, a rendezési
tervben történő kijelölést. A Feladat átadó a rendezési terve szabályozásánál a vállalkozási
tevékenység végzésére alkalmas területek kialakítását, a beruházási projektjei megvalósítása
során a helyi vállalkozások helyzetbe hozását, alvállalkozóként történő bevonását biztosítja. A
Feladat átvevő a rendelkezésére álló, s önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek és
területek bérletre történő kiajánlásával, a tevékenysége ellátása során az általa nem végzett
szolgáltatások helyi vállalkozásoktól történő megrendelésével segíti.
M. Turizmussal, turisztikai, idegenforgalmi feladat ellátásával kapcsolatban:
1.) Feladat átadó kiemelt feladatának tekinti a sport. És vadászati turisztikai feladatok
ellátását és fejlesztését, a településen az idegenforgalom meghonosítását. Ennek érdekében
támogatja mindazon szervezetek tevékenységét, melyek az előzőekben megfogalmazott célok
megvalósítását szolgálják. Így támogatja: a népzenei találkozók, nemzetközi és hazai
táncversenyek szervezését, a külhoni magyarság népzenei hagyományainak megőrzését, a
település európai és világban történő megismerését, más településekkel való folyamatos
testvérvárosi együttműködésének a fejlesztését. Ennek érdekében az általa elfogadott
Rendezvénynaptárban foglaltak alapján biztosítja az előzőekben felsorolt tevékenység
megrendezésének tárgyi feltételeit, szükség esetén pénzbeni támogatást biztosít ezek
megvalósításához. A településre érkező turisták és látogatók fogadása és részükre szállás
biztosítása érdekében az által fenntartott és üzemeltetett kollégium nyári időszakban, valamint
hétvégi időszakban történő kiadásának a feltételeit biztosítja. Biztosítja továbbá a lakosság
szálláshely kialakítási kezdeményezéseit is.
2.) A Feladat átvevő az előzőekben foglalt tevékenységben az általa üzemeltetett Kollégium
szezonális kiadását, a Rendezvénynaptárban szereplő események technikai előkészítését, a
szükséges rendezői személyzet biztosítását, a Harangi Imre Rendezvénycsarnok, az Európa
Park, a Kollégium éttermi részének kiadását, a vendégek élelemmel történő ellátásában vállal
szerepet, melyet a Felek egymás között a Rendezvénynaptár, valamint a Feladat átadó
megrendelése alapján biztosít. Az e tevékenységben való közreműködést felek egymás között
a tevékenység ellátásáról, az étkeztetés biztosításáról szóló Megállapodás és ennek alapján
kibocsátott számla alapján biztosítják.
3.) Felek megállapodnak abban is, hogy a jelentősebb tömegeket mozgató rendezvények
megszervezésében, biztosításában zenei szolgáltatások megrendelésében a Feladat átvevő a
jelentkező igények alapján önállóan járhat el.
N. Kistermelői, őstermelői áruértékesítési lehetőségek biztosítása vonatkozásában:
1.) Feladat átadó a kistermelők és őstermelők áruértékesítési tevékenységének segítése és
fejlesztése érdekében a Feladat átadó a Városközpont funkció bővítő rehabilitációs
projektjében a Vásárcsarnok építésével és állandó elárusító helyek biztosításával, valamint a
közterületi elárusítás feltételeinek megteremtésével járul hozzá.
2.) A Feladat átvevő a tevékenység segítése és fejlesztése érdekében előnyben részesíti az
általa fenntartott és üzemeltetett gyermekétkeztetési konyhák nyersanyag beszerzésénél a
helyi kistermelőket és őstermelőket, valamint családi vállalkozókat, főként a zöldség- és
gyümölcsfélék, valamint a baromfi hús és származékai vonatkozásában, amennyiben az
megfelel a közegészségügyi és növény-egészségügyi jogszabályban foglalt feltételeknek.
Ugyanakkor kötelezettséget vállal arra is, hogy a megépülő vásárcsarnok, illetve városi piac
üzemeltetése esetén e tevékenységet végzőket előnyben részesíti.
O. A verseny- és tömegsport feladatainak ellátásával kapcsolatban:
1.) Feladat átadó kinyilvánítja, hogy kiemelt feladatának tekinti a verseny- és tömegsport
feladatainak ellátását, a tevékenység támogatását. Ennek érdekében tervszerű tevékenységével
arra törekszik, hogy a gyermekek az óvodás koruktól kezdődően folyamatosan naponkénti
testnevelésben részesüljenek. Ennek érdekében kiemelt feladatának tekinti a diáksport
fejlesztését, az általános iskolák diáksport egyesületeinek, szervezeteinek támogatását, a
Nyíradonyi Városi Sportegyesület tevékenységének, ezen belül is az utánpótlás nevelés
támogatását. Az előző feladatok és célok megvalósítása érdekében a sport tevékenység
támogatását a Feladat átadó saját éves költségvetésében tervezi meg.
2.)Ezen túlmenően segíti azoknak a civil szervezeteknek, alapítványoknak, egyesületeknek a
tevékenységét, melyek a településen élők testedzését, mozgását, egészséges életmódra
nevelését bármely formában alapfeladatukként látják el. A Feladat átadó kinyilatkozza, hogy
a verseny- és tömegsport alapvető feltételeinek megteremtése és garantálása érdekében
biztosítja a településen működő önkormányzati és egyházi köznevelési intézmények részére
a Harangi Imre Rendezvénycsarnokban működtetett Sportcsarnok igénybevételének a
lehetőségét, a versenysportban résztvevő sportolók részére a Városi Sportpálya és a
Sportcsarnok ingyenes igénybevételének a lehetőségét.
3.) A Feladat átvevő a 2. és 3. pontban foglalt feladatokban történő közreműködést magára
nézve kötelezőnek tekinti, s a sportcsarnok és városi sporttelep működtetése során a
településen élő felnőttek, fiatalok és gyermekek részére a testedzés, valamint a napi sportolás
feltételeit biztosítja. Feladat átvevő a Harangi Imre Rendezvénycsarnok, valamint a Városi
Sporttelep fenntartásának teljes költségét az Üzleti tervében tervezi meg.
4.) A Feladat átvevő az önkormányzati intézmények működtetése során a tornatermek
fenntartását és folyamatos működtetésének a feltételeit folyamatosan biztosítja.
5.) Felek megállapodnak abban, hogy a Rendezvénycsarnokban működtetett Uszoda valamint
a Sportcsarnok bevételei a Feladat átvevőt illetik meg, melyeket üzleti tervében tervez meg.
P. Közösségi tér biztosításával kapcsolatban:
1.) Felek megállapítják, hogy a város a közösségi tér biztosításához szükséges feltételekkel
megfelelően rendelkezik. A Harangi Imre Rendezvénycsarnok a jelentősebb
tömegrendezvények befogadására és színvonalas megszervezésére alkalmasak. A szabadtéri
tömegrendezvények megtartására az Európa Park ad megfelelő lehetőségeket, míg a kisebb
tömegek fogadását a Móricz Zsigmond Művelődési és Információs Ház, valamint alkalmi
jelleggel a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola biztosítja. A Feladat átadó az
előzőekben felsorolt létesítmények üzemeltetését és fenntartását a Feladat átvevőnek átadja. A
2.) Feladat átvevő a létesítmények működtetésének költségeit a saját költségvetésében tervezi
meg úgy, hogy a fenntartási kiadások megállapításánál a figyelembe kell vennie a
létesítmények működtetésével kapcsolatos bevételeket is.
3.) Feladat átvevő tudomásul veszi, hogy elsődleges feladata a településen felvetődő igények
kielégítése, s csak ezt követően van lehetősége a szabad kapacitások piaci alapon történő
értékesítésére.
4.) A Feladat átvevő a közösségi tér biztosításával kapcsolatos kiadásait és tervezett
bevételeit a Harangi Imre Rendezvénycsarnok, valamint az önkormányzati intézménye
működésével kapcsolatos feladat ellátásban tervezi meg.
Q. Önkormányzati vagyongazdálkodási feladatok ellátásával kapcsolatban:
1.) Felek megállapítják, hogy a Feladat átadó az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás
személyi és tárgyi feltételeivel nem rendelkezik. Ezért a Feladat átvevő rendelkezésére álló
személyi feltételek és technikai lehetőségek biztosításával vesz részt a feladatok ellátásában.
Felek megállapítják, hogy az önkormányzat vagyonával kapcsolatos feladatok ellátásában az
alábbiak szerint látják el a feladatokat:
a.) A Feladat átadó látja el az önkormányzati vagyon nyilvántartásával, a vagyon fölötti
rendelkezési jog gyakorlásával, az amortizáció képzésével, a vagyon fejlesztési
elképzelései megvalósításával és tervezésével, a vagyonelemek besorolásával, a
megterhelésével, elidegenítésével, vagyonkezelői jog létesítésével, fejlesztésével
kapcsolatos feladatokat a Feladat átadó látja el. Egyidejűleg meghatározza azon
vagyonelemek körét is, melyeket a Feladat átvevőnek apportként ad át, illetve kezelésébe,
vagy üzemeltetésébe ad.
b.) A Feladat átvevő látja el az önkormányzati vagyon működtetésével, üzemeltetésével
kapcsolatos feladatokat.
c.) Felek megállapodnak abban, hogy a vagyon kezelésével kapcsolatban a nemzeti
vagyonról szóló törvény, valamint Nyíradony Város Képviselő-testületének a
vagyongazdálkodásról szóló rendeletében foglalt szabályok szerint járnak el.
d.) Felek megállapodnak abban is, hogy az önkormányzat törzsvagyonát képező
forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a Feladat átvevő a a
vagyonrendeletben foglalt szabályok szerint jogosult hasznosítani.
e.) Felek megállapodnak továbbá abban, hogy az üzleti vagyon részét képező
vagyonelemeknek a Feladat átvevő részére történő átadásáról, a működtetésének,
megterhelésének rendjéről a Felek a vagyonrendelet, valamint a Feladat átvevő társasági
szerződésében foglalt szabályok szerint jogosult eljárni.
f.) Felek megállapodnak abban is, hogy az átadandó vagyonkörrel kapcsolatos, illetve az
egyes vagyonelemek átadásával kapcsolatos döntéseket a város képviselő-testülete jogosult
meghozni.
R.) Intézményi gyermekétkeztetési feladatok ellátása:
1.) Felek megállapodnak abban, hogy a város közigazgatási területén lévő gyermekétkeztetési
feladatok ellátását – a konyha üzemeltetésével, a feladat ellátásában közreműködő
munkavállalók alkalmazásával együtt a Feladat átvevő a 4254. Nyíradony, Temesvári út 26.
szám alatt lévő 1200 adagos, valamint a 4253. Aradványpuszta Szél út 2. szám alatt lévő 200
adagos konyha működtetésével biztosítja.
2.) A Feladat átadó látja el a térítési díj és nyersanyag norma megállapításával kapcsolatos
rendeletben meghatározott helyi szabályozási feladatait, valamint az intézményi étkeztetést
igénybevevők számának megfelelően a szolgáltató által kibocsátott számla alapján az
igénybevett szolgáltatás értékét havonta a Feladat átvevőnek megfizeti.
3.) Felek a konyha üzemeltetésével kapcsolatos feladataik ellátásában, a konyha működési
feltételeinek folyamatos biztosításában együttműködnek. Feladat átadó jogosult a kiszolgált
ételek mennyiségét és minőségét – erre felhatalmazott személy közreműködésével –
ellenőrizni.
4.) Az 1-3. pontban foglaltak az irányadó a Feladat átadó, illetve a társulása által megrendelt,
s a Feladat átvevő által biztosított szociális étkeztetési feladatok ellátására is.
5.) Felek megállapítják, hogy az intézményi étkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatban a
jogaikat és kötelezettségeiket külön Szolgáltatási szerződésben rögzítik, mely jelen szerződés
mellékletét képezi.
S. Törvényben foglalt egyéb kötelező alapfeladatok ellátása vonatkozásában:
1.) Felek megállapodnak abban, hogy jelen Feladat átadási – átvállalási szerződés 2013.
január 01-ei hatállyal lép hatályba, Nyíradony Város Önkormányzata 2013. évi költségvetése
mellékletét képezi. Felek megállapodnak abban is, hogy a jelen szerződést évente a
jogszabályi változásokban foglaltak hatálybalépését követően, de legkésőbb minden évben az
önkormányzat éves költségvetése elkészítésekor felülvizsgálják és a szükséges korrekciókat
ebben közös nyilatkozatukkal, vagy szerződés módosító okirattal egészítik ki.
2.) Felek megállapodnak továbbá abban is, hogy a Magyar Állammal kötött megállapodás,
vagy törvény felhatalmazása alapján megjelenő újabb kötelező önkormányzati feladat ellátás
esetében jelen megállapodás kiegészítésére a szükséges intézkedéseket megteszik,
amennyiben az a jelen szerződésben vállalt kötelezettséget, vagy megállapított jogaikat érinti.
II. FEJEZET
Önként vállalt feladatok ellátásának rendje
Felek a Feladat átadó által önként vállalt feladatok ellátásának rendjével kapcsolatban az
alábbiak szerint állapodnak meg:
A. Általános iskolai épületek és a kollégium épületének fenntartása, működtetése
1.) Felek megállapítják, hogy a Köznevelésről szóló, valamint az általános iskolai oktatásban
az Állam szerepvállalása következtében bekövetkezett jogszabályi változásokból eredően a
Feladat átadó önként vállalt feladataként jelenik meg az általános iskolai oktatással
kapcsolatos ingatlanok fenntartása, az épületek üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása.
Felek e tekintetben akként állapodnak meg, hogy a Feladat átadó az épületek fenntartásának
költségeit, valamint az intézmény működtetéséhez szükséges nem szakmai feladat ellátást
szolgáló foglalkoztatott létszámot 2013. január 01-ei hatállyal – a szerzett jogok érvényesítése
mellett – a Feladat átvevőnek adja át.
2.) Feladat átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a dolgozók foglalkoztatásába jogutód
munkáltatóként belép, s vállalja az átvett dolgozók foglalkoztatását.
3.) Feladat átvevő veszi át és működteti – a nem szakmai alkalmazotti létszám átvétele
mellett – a középfokú oktatási intézmény épületének (4254. Nyíradony, Jókai út 2.), valamint
a kollégiumi ellátással kapcsolatos helyiségeknek a fenntartásával és működtetésével
kapcsolatos feladatokat. Felek megállapodnak abban, hogy e körben – a középfokú nevelés és
kollégiumi elhelyezés zavarása nélkül – főként a szolgalmi időn kívüli és hétvégi időszakban
a Feladat átvevő jogosult a kollégiumi szobák eseti bérbeadására, s abban szálláshelyi
szolgáltatás nyújtására. Ennek érdekében jogosult a fenti helyen üzemelő melegítő konyha
igénybevételére is.
B. Felnőtt oktatással és képzéssel, átképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása terén:
Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi
Központtal s annak területi, illetve járási szervezeti egységeivel, valamint a Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Nyíradonyi Járási Tankerületével a felnőtt oktatással, felnőtt
képzésekkel és átképzésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában. Felek kiemelt feladatuknak
tekintik: a munkanélküliek, pályakezdő fiatalok átképzésének szervezését. Felek
megállapodnak abban, hogy a Feladat átvevő a KIK-kel történt egyeztetéseket követően e
körben – a köznevelési feladatok ellátásának sérelme nélkül – jogosult a köznevelési
intézmények egyes helyiségeit bérbe adni.
C. Művészeti oktatási intézmények tevékenységének támogatásával kapcsolatban:
Felek kinyilatkozzák, hogy együttműködnek a Valcer Alapfokú Művészeti Oktatási
Intézmény helyi szintű működési feltételei biztosításában. Ennek érdekében a Feladat átadó
hozzájáruló nyilatkozata alapján a Feladat átvevő biztosítja az intézmény működtetéséhez
szükséges tantermek, közösségi terek és helyiségek rendelkezésre bocsátását, gondoskodik az
intézmény által szervezett és a Feladat átadó által jóváhagyott rendezvények
megszervezésében, biztosítja az intézmény által használt helyiségek tisztántartását és
karbantartását. Felek a költségek viseléséről külön állapodnak meg.
D. A nyíradonyi járás területéhez tartozó önkormányzatokkal való együttműködés
feladatainak ellátása a közszolgáltatások tekintetében:
1.) Felek megállapítják, hogy a település járási székhely településként történő közigazgatási
besorolása és feladatellátása miatt olyan feladat ellátási és koordinációs tevékenységet kell
ellátnia, melynek feltételeit szerződő felek közösen tudják biztosítani. Erre alapozva Felek
megállapodnak abban, hogy az alábbi közszolgáltatási feladatok járási szintű ellátásában az
alábbiak szerint működnek együtt.
a.) A települési vízszolgáltatás, csatornamű üzemeltetési feladatok tekintetében felek
megállapítják, hogy a közüzemi szolgáltatási feladatok ellátását a Hajdú-Bihar Megyei
Önkormányzati Vízmű Zrt-el biztosítják. Ennek alapján a közszolgáltatási feladatok ellátására
a Feladat átadó olyan koordinációs tevékenységet vállal fel, mely lehetővé teszi azt, hogy a
Feladat átvevő a Nyíradony város közigazgatási területén működtetett önkormányzati
viziközmű vagyon működtetésén túlmenően – szabad kapacitása terhére – a közszolgáltatóval
kötött megállapodás alapján - járási szintű működtetési feladatot lát el a közszolgáltató
alvállalkozójaként. Ennek érdekében Feladat átadó az üzemeltetési szerződést megkötésével
kapcsolatos tárgyalások során a közszolgáltatónál a kistérségi üzemigazgatóság létrehozását
fogja kezdeményezni.
b.) Felek megállapodnak abban is, hogy a Feladat átadó a járási székhely települési
státuszára építve együttműködik a járás közigazgatási területén működő önkormányzatokkal a
köztisztasági feladatok ellátásának szervezésében. E körben a közszolgáltatatást konzorcium
létrehozásával szervezik, s koncessziós eljárás keretében jelölik ki a közszolgáltatót. A
Feladat átvevő a közszolgáltatási feladat ellátásában úgy működik közre, hogy a
közreműködésével történik a lakossági panaszok intézése, a közszolgáltató felé továbbítása,
valamint az intézményi hulladékok kezelése, és a tavaszi és őszi lomtalanítását akció
lebonyolítása.
c.) A megállapodó felek megállapodnak abban is, hogy járási szinten kívánják megvalósítani a
kóbor ebek befogásával, az állati hullák ártalmatlanításával kapcsolatos feladatok ellátását is,
mely közszolgáltatás járási szintű megszervezésére a későbbiekben kívánnak intézkedéseket
tenni.
E. A nyíradonyi járási hivatal és szakigazgatási szervei működéséhez szükséges
feltételek biztosítása, helyiségek üzemeltetése, az épületfenntartásban való
közreműködés biztosítása terén:
1.) Felek megállapítják, hogy a Feladat átadó a Magyar Államot képviselő KIM.
Képviselőjével, valamint a képviseletében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormánymegbízottal
együttműködési megállapodást kötött a településen kialakított járási hivatal elhelyezéséről.
Ennek megfelelően a Feladat átadó a Jókai út 2. szám alatt, a Kossuth út 2. szám alatt,
valamint az Árpád tér 1. szám alatt, a Polgármesteri Hivatal épületéhez kapcsolt olyan
épületszárnyat adott át, melynek a fenntartásával, a takarításával, őrzésével, a portai szolgálat
teljesítésével kapcsolatos feladatokat látja el. Erről a Feladat átvevő a Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatallal külön megállapodásban állapodik meg, s a feladat ellátásával kapcsolatban
felmerülő költségeit jogosult érvényesíteni.
2.) Felek megállapodnak abban is hogy az előzőekben foglalt szabályok vonatkoznak a
Kossuth út 2. szám alatti ingatlanon a jövőben megépülő , létesítménynek azon részeire is,
melyek a járási szintű feladat ellátást szolgálják.
F. A polgármesteri hivatal épületfenntartásával, közigazgatási feladatai ellátásával
kapcsolatos feladatok tekintetében:
1.) Felek megállapodnak abban, hogy a polgármesteri hivatal épületfenntartásával,
takarításával, a portási feladatok ellátásával, az ügyfelek és más szervez részére küldendő
küldemények helyben történő kézbesítésével, a hivatal működtetéséhez szükséges gépkocsi
üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a Feladat átvevő végzi. A hivatali
gépjárművek esetében 1 db gépkocsit gépkocsivezetővel, másik gépkocsit gépkocsivezető
nélkül biztosít a Feladat átadónak. Felek megállapodnak abban, hogy ezen gépjárművek
működéséhez szükséges hajtó- és kenőanyagok költségét a Feladat átadó viseli.
III. Fejezet
A feladatátadási- feladatátvállalási szerződésben foglaltak érvényesülése, a
feladat ellátásának tervezésével, a szerződés módosításával kapcsolatos eljárás rendje
1.) Felek Megállapodnak abban, hogy jelen szerződést Nyíradony Város Önkormányzata,
mint Feladat átadónak a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt mellékletként kezelik.
2.) Megállapodnak továbbá abban is, hogy a Szerződésben megfogalmazott együttműködés,
feladat ellátás költségeit a Feladat átadó az éves költségvetésében tervezi meg.
3.) Felek megállapodnak továbbá abban is, hogy a szerződés módosítását évente a
költségvetés elfogadásával egy időben végzik el.
4.) A Szerződésben foglalt feladatok ellátásában történő együttműködésüket felek további
Mellék - szerződésekben, vagy Megállapodásokban rögzítik, melyek e szerződés szerves
mellékletét képezik, s a feladatok ellátásának teljesítésében e szerződésben megfogalmazottak
szerint kötelesek eljárni, illetve további szabályokat megállapítani.
Nyíradony, 2013. március 1.
Tasó László Dalanics László
polgármester ügyvezető
NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK
7. SZÁMÚ MELLÉKLETE
A NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
ÁLTAL ELLÁTOTT
SZAKFELADATOKRÓL
Hatályos: 2013.január 01.
hatályosítva:2014.november 13-tól
599011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára
562913 Iskolai intézményi étkeztetés, konyha üzemeltetés
562917 Munkahelyi étkeztetés
856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás,
855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések,
855934 Megváltozott munkaképességűek rehabilitációs képzése,
855935 Szakmai továbbképzések,
855936 Kötelező felkészítő képzések,
811000 Építményüzemeltetés,
812100 Általános épület karbantartás,
841401 Önkormányzati közbeszerzési eljárások lebonyolítása,
841403 Város- és községgazdálkodás,
882113 Lakásfenntartási támogatás,
882114 Helyi lakásfenntartási támogatás,
882115 Ápolási díj
882117 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
882118 Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás,
882119 Óvodáztatási támogatás,
882121 Eseti helyi lakásfenntartási támogatás
882122 Átmeneti segély,
882123 Temetési segély,
882124 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
882129 Önkormányzati eseti pénzbeli ellátás,
882201 Adósságkezelési szolgáltatás,
882203 Köztemetés,
889942 Önkormányzati lakásfenntartás,
890216 Önkormányzati ifjúsági kezdeményezések,
890222 Idősügyi önkormányzati kezdeményezések,
890301 Civil szervezetek működési támogatása,
890302 Civil programok támogatása,
890303 Civil szféra megerősítése,
890411 Hátrányos helyzetű kistérségek komplex programjai,
890412 Telepszerű lakókörnyezet felszámolása,
890413 Rövid idejű közfoglalkoztatás,
890441 BPJ-ban részesülők hosszabb idejű foglalkoztatása,
890442 Egyéb közfoglalkoztatás,
890443 Környezetvédelmi csoportok tevékenységének támogatása,
890503 Nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi támogatása,
890506 Fogyatékosok iskolai diáksportjának támogatása,
960302 Lakóingatlanok bérbeadása,
581400 Nem lakóingatlanok bérbeadása,
Hatályos: 2014. november 3-től
Nyíradony, 2014.november 14
Kondásné Erdei Mária Benő János
Polgármester Címzetes főjegyző
NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 8. SZÁMÚ MELLÉKLETE
NYÍRADONY VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI, ÜGYRENDI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI
BIZOTTSÁGA FELADATAI
1. ) Az Önkormányzat és intézményei gazdálkodásával kapcsolatos feladatai:
- Véleményezi az önkormányzat éves költségvetési rendeletét, zárszámadási
rendeletét, költségvetési koncepcióját, féléves és III. negyedéves beszámolóját,
- Véleményezi az önkormányzat hitelfelvételét, egyetértő javaslata nélkül a
képviselő-testület hitel felvételéről nem dönthet,
- Javaslatot tesz és véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, középtávú
fejlesztési terveit,
- véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodásához kapcsolódó
előterjesztéseket,
- pénzügyi, gazdálkodási ellenőrzéseket végezhet a Polgármesteri Hivatalnál,
önkormányzati intézménynél,
2.) Az Önkormányzat szervezetével és működésével kapcsolatos feladatai:
- Véleményezi az Önkormányzat szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
rendelet-tervezetét,
- tárgyalja és véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő önkormányzati rendeletek
tervezetét, ezek módosítására irányuló rendeletek tervezeteit,
- Véleményezi a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
előterjesztést,
- Javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester illetményének és költségtérítésének
megállapítására,
- Végrehajtja az önkormányzati képviselők, és bizottságok nem önkormányzati
képviselő tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárásokat, s
döntési javaslatot tesz a Képviselő-testületnek ezen ügyekben,
- Kezeli, s szükséges esetben ellátja az előzőek vagyonnyilatkozatai vizsgálatával
kapcsolatos eljárást,
- Ellátja a titkos szavazások lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.
NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 9. SZÁMÚ MELLÉKLETE
NYÍRADONY VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS
BIZOTTSÁGA FELADATAI
1.) Az Önkormányzat és intézményei működésével kapcsolatos feladatai:
a.) Gyakorolja az Képviselő-testület által elfogadott szociális ellátásokról szóló
önkormányzati rendeletben és más önkormányzati a Képviselő-testület által
átruházott hatásköröket,
b.) Dönt a Bursa Hingarica ösztöndíj programban történő részvétellel kapcsolatban
benyújtott kérelmekről, megállapítja a támogatás összegét,
c.) dönt a város közigazgatási területén letelepedni szándékozó fiatal házasok
lakáshoz jutási támogatásának megállapításáról, annak összegéről,
d.) Véleményezi az Önkormányzat szociális ellátásokkal és egészségügyi ellátásokkal
kapcsolatos rendeleteinek tervezeteit, valamint az önkormányzat költségvetéséről
és zárszámadásáról szóló rendeleteinek tervezeteit,
e.) Véleményezi és javaslatot tesz szociális és egészségügyi intézmények
fejlesztésével kapcsolatos előterjesztésekről,
f.) Véleményezi és javaslatot tesz az önkormányzat közfoglalkoztatási programokban
történő részvételével kapcsolatos pályázatokat,
g.) Véleményez a város egészségügyi ellátásáról és szociális ellátások fejlesztéséről
szóló középtávú fejlesztési terveket, koncepciókat,
2.) Az Önkormányzat szervezetével és működésével kapcsolatos feladatai:
- Véleményezi az Önkormányzat szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
Rendelet-tervezetét,
- Elfogadja a bizottság ügyrendjét,
- Elfogadja a bizottság Munkatervét,
- A bizottság elnökén keresztül beszámol a Képviselő-testületnek évente egy
alkalommal a bizottság éves működéséről.
NYÍRADONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 10. SZÁMÚ MELLÉKLETE
NYÍRADONY VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
KÖZMŰVELŐDÉSI, KÖZNEVELÉSI, IFJÚSÁGI ÉS
SPORTBIZOTTSÁGA FELADATAI
1.) Az Önkormányzat és intézményei működésével kapcsolatos feladatai:
a.) Véleményezi az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló
önkormányzati rendelet tervezetét,
b.) Tárgyalja és véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő közművelődéssel,
közneveléssel, ifjúság helyzetével és a helyi sport és egészséges életmód
fejlesztésével kapcsolatos önkormányzati rendeletek tervezeteit,
c.) Véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendeletének tervezetét, a
zárszámadásról és évközi beszámolókról szóló rendeleteit,
d.) Véleményezi a közművelődési, köznevelési, ifjúsági és sport fejlesztésével
kapcsolatos fejlesztési programok, valamint beruházási programok tervezeteit,
e.) Véleményezi az szakág szerint hatáskörébe tartozó önkormányzati intézmények
munkaterveit, tevékenységükről szóló beszámolóit,
f.) Véleményezi a város éves rendezvényeinek tervét,
2.) Az Önkormányzat szervezetével és működésével kapcsolatos feladatai:
- Elfogadja a bizottság ügyrendjét,
- Elfogadja a bizottság Munkatervét,
- A bizottság elnökén keresztül beszámol a Képviselő-testületnek évente egy
alkalommal a bizottság éves működéséről.
Related Documents
