-
A közvagyonnal eredményesengazdálkodó állami erdészetitársaságok
idén elôször ebbena formában is számot adnaktevékenységükrôl a
széles nyil-vánosság elôtt. Ez az összeállí-tás képet kíván
nyújtani az ál-lami erdészeti társaságok el-múlt évi
tevékenységérôl, azerdôvel való felelôs törôdéssokrétûségérôl.
Az erdô sokszínûségét sem leír-ni, sem megmutatni nem lehet
amaga teljességében, hiszen az er-dô minden érzékszervünkre hat.Ha
nyitott lélekkel járatjuk végigtekintetünket Magyarországon,örömmel
láthatjuk, hogy a hoz-záértô erdôgazdálkodás úgy tud-ja biztosítani
a természetes anya-gok felhasználásának lehetôsé-gét, hogy közben
megteremti ésfenntartja az erdei életközösségegészségét,
erejét.
Hazánkban 1,2 millió hektár er-dô állami tulajdonban lévô
nem-zeti kincs, és tartósan 100%-banállami tulajdonban vannak az
eztkezelô társaságok is. Kivételeshivatás az erdészeké. Az
erdôbenés az erdôért dolgoznak: szere-tik, és büszkék rá. Büszkék
arrais, hogy Magyarország területé-nek 20%-a erdô, s hogy ez az
er-dôterület az elmúlt 80 évben 1millió hektárral, 500 ezer
futball-pályányi területtel nôtt, és folya-matosan nô.
Az erdô Földünk, s a rajta élôemberek egyik életforrása, a
ter-mészeti tényezôktôl és emberibeavatkozásoktól függô
életkö-zösség és élôhely. Éppen emiattválik egyre fontosabbá az
egyénszámára is. Ez az a legfejlettebbszárazföldi életközösség,
amelymagában foglalja a talajban élômikroorganizmusokat, a
földfel-színen élô mohákat, gombákat,
lágy és fás szárú növényeket, abenne élô rovar-, madárvilágotés
vadállományt.
Magyarország erdôterületeaz elmúlt mintegy 80 évben tö-retlen
ütemben gyarapodott.
Az erdész szakemberek irá-nyításával megvalósult nagyará-nyú
erdôtelepítések és fásításokeredményeként az 1921-ben mégalig több
mint 1 millió hektár er-dôterületünk ma már meghaladjaa 2 millió
hektárt. Nemcsak eu-rópai viszonylatban, de a világonis egyedülálló
ez a változás.Mindez a tradicionális, a fenn-tartható, tartamos
erdôgazdálko-dás mellett elkötelezett erdôke-zelô szakembereknek —
nevez-zük nevén — az erdészeknek, er-dômérnököknek köszönhetô.
Az erdôk hármas — környe-zetvédelmi, közjóléti és gazdasá-gi —
rendeltetését az 1972-esErdészeti Világkongresszus ma-
gyar szakemberek javaslatára fo-galmazta meg. A 2006-ban élet-be
lépett Nemzeti Erdôprogramalapján a jövôben is folytatódnak
majd az erdôtelepítések, így er-dôsültségünk a
közeljövôbenmeghaladja majd az ország terü-letének 25%-át.
Erdei gazdagságAligha szeretne bárki is egy szintetikus világban
élni, ahol mû-anyagból van a parketta, az asztal és a szék. Talán
nincs is olyannép, akinek monda- és hiedelemvilágából kimaradt
volna az erdôtitokzatos világa. Az áthatolhatatlan, rejtelmes erdô
mélyén sejtetteaz ember az élet titkos forrásait. A mai kor embere
pedig már az er-dô mérhetetlen gazdagságára csodálkozik rá. A
természetjárónakaz erdôrôl a tiszta levegô, a madárdal jut eszébe.
De a kérdésre,hogy mi az erdô, a természettudós válasza is jól
követhetô. „Az er-dô fás és lágy szárú növények alkotta, többszintû
növényi társulá-sokból álló közösség, amelyben a növény- és
állatvilág szoros köl-csönhatásban él egymással és környezetével.”A
Nemzeti Erdôstratégia és Erdôprogram éppen ezért az alábbiakszerint
foglalja össze az erdôgazdálkodás stratégiai elemeit, és
fôbbterületeit: ● Az erdô szerepe a globális szénháztartásban és a
klímaváltozás
enyhítésében● Biológiai sokféleség, biotóp és fajvédelem, talaj-
és levegôvé-
delem és az erdô egyéb védelmi hatásai● Az erdô, mint a pihenés
és felüdülés színhelye és infrastruktu-
rális szolgáltatásai● Az erdô, mint a környezetbarát
nyersanyagok szolgáltatója● Tartamos erdôgazdálkodás a fenntartható
fejlôdés részeként és
érdekében.
A J Á N L ÓAz erdészeti társaságok mérlege éseredménykimutatása
(6. oldal)
Az ÁPV Zrt.-hez tartozó 19 erdészeti társaság 2006-ban is
sikeresen teljesítette feladatait,kötelezettségeit
Szépség, érték az erdô fáiban (7. oldal)Hosszú távon biztos az
állami erdôk jövôje Magyarországon
Magyarország túlnyomórészt az európai lombhul-lató erdôk, az
Alföld egyes részei az erdôs sztyeppzónájába tartoznak, de hazánk
területének csak9%-án maradt fenn az eredeti növénytakaró, azemberi
tevékenység következtében. Növényfajok-ban való gazdagsága viszont
a Föld átlagánakcsaknem tizenötszöröse.
A területének nagyobb hányadát elfoglaló al-földi térségre kevés
csapadék és szélsôséges hô-mérsékleti viszonyok jellemzôek. A
nyugat-du-nántúli régió, valamint középhegységeink, a 400
métert meghaladó tengerszint feletti magasságúterületeink a
természetesen erdôsült tájaink, aholaz évi csapadék általában
meghaladja az erdôk el-tartásához szükséges 600 mm-t. Az alföldi
tájakonzárt erdô természetes körülmények között csak ak-kor
jelenhetett meg, ha a kevés csapadékot vala-milyen más vízforrás
kiegészítette. Ilyen a fagyö-kerek számára elérhetô közelségû, de
nem túl ma-gas talajvíztükör, vagy a folyók mentén az ismét-lôdô
vízkiöntéseknek a talajokat vízkapacitásigfeltöltô vízkészlete.
Az állami erdôk MagyarországonJelentés az állami erdészeti
társaságok 2006. évi tevékenységérôl
Növekedés, felelôs törôdésAz állami erdôk jó kezekben
Természetes növénytakaró
Hamarosan elérhetô: www.erdô.huAz utóbbi évtized egyik
legszembetûnôbb változása, hogy az információk és élmények
összegyûjtésé-ben az internet vette át a vezetô szerepet. Erre a —
szakkifejezéssel élve: médiahasználati — sajátosság-ra reagálva
hamarosan az állami erdôk is „elérhetôk és felfedezhetôk” lesznek a
világháló segítsé-gével. A magyar állami erdôgazdálkodás hivatalos
portálja a www.erdô.hu (igen, így ékezettel írva azinternetes oldal
címét) gazdag és széles keresztmetszetet kínáló tudásbankként,
interaktív közvetítôkéntés hírforrásként szolgál majd minden
érdeklôdôt.
Az adatokkal, térképekkel, képgalériákkal színesített
összeállításban kiemelt szerepet kap az erdô ésaz ember
kapcsolatának, és az erdôk természeti értékeinek bemutatása.
Az elôkészületben lévô internetes oldal szerkezete híven követi
majd az erdô és erdôgazdálkodáshármas, gazdasági, környezetvédelmi
és rekreációs szerepét.
-
Az állami erdôk Magyarországon2
Sopron az erdészeti oktatás-ku-tatás magyarországi fellegvára.Az
egyetlen hazai felsôfokú er-dészképzés jelenleg a
Nyugat-Magyarországi Egyetem kerete-in belül az Erdômérnöki
Karonfolyik. A kar ôse a III. Károly ál-tal 1735-ben Selmecbányán
ala-pított Bányatisztképzô iskola,melyet Mária Terézia
1770-benakadémiai rangra emelt. Az ön-álló erdészképzés az
intézmény-ben 1808-ban indult meg és máraz elsô világháború elôtt —
Ma-gyar Királyi Bányászati és Erdé-szeti Fôiskola néven — húsz
jólfelszerelt tanszékkel mûködött.
A világháborút követôenSelmecbánya az újonnan
alakulóCsehszlovákiához került, ezértaz iskola 1919-ben Sopronba
te-lepült át. Abban, hogy a béke-szerzôdéssel Sopront nem
csa-tolták el Magyarországtól, nagyszerepet játszott az idekerült
fô-iskolások fegyveres ellenállása(Ágfalvi csata), s a szavazás
so-rán tanúsított magatartása. Ettôlkezdve a hét karral
rendelkezôNyugat-Magyarországi Egye-tem 2000. január 1-i
megalapítá-sáig az oktatás számos szerveze-ti és tartalmi
változáson ment át.A szakma szempontjából a leg-jelentôsebbek
között említendôa Faipari Mérnöki Kar 1957. évi,
a Székesfehérváron mûködôFöldmérési és Földrendezôi Fô-iskolai
Kar (ma GeoinformatikaiFôiskolai Kar) 1972. évi meg-alapítása, a
Róth Gyula Gyakor-ló Szakközépiskola és Kollégi-um egyetemi
fenntartásba kerü-lése (1999), továbbá a Nyugat-Magyarországi
Egyetem szel-lemiségének a „zöld egyetem”szlogennel történô
meghatározá-sa. Utóbbi annyit tesz, hogy ter-mészeti, társadalmi,
emberi kör-nyezetét az életminôség megôr-zése és javítása
érdekébenigyekszik alakítani, karait a kör-nyezettudatos
gondolkodásmódjellemzi. Ma az Erdômérnöki
Karon erdômérnöki, környezet-mérnöki,
környezettudományi,vadgazdamérnöki, természetvé-delmi mérnöki
szakokon folyikfelsôfokú képzés. Az oktatástbotanikuskert,
informatikai la-boratórium, jól felszerelt könyv-tár, valamint
erdészeti, faipari ésföldméréstörténeti gyûjtemény(múzeum)
segíti.
Az egyetemtôl szervezetilegfüggetlen gazdasági társaság-ként
ugyan, de közcélú feladataiközött elsô helyen a gyakorlatioktatás
és a kutatás segítésétszerepeltetve mûködik a soproniszékhelyû, a
TAEG TanulmányiErdôgazdaság Zrt.
Az Országos Erdészeti Egyesület az erdészeti ágazat legrégebbi
éslegnagyobb tagsággal rendelkezô szakmai érdekképviseleti
civil-szervezete, 1866-ban alapították. Az Egyesületben 35 helyi
cso-port, 23 szakmai szakosztály, 4300 fô egyéni és 77 jogi tag
végzi amunkát. Az Egyesület életében meghatározó szerepet töltenek
beaz állami erdészeti társaságok. Az Egyesület tagságának több
mintkétharmadát az erdészeti társaságoknál aktív munkát végzôk
vagymár nyugállományba vonult munkatársai adják.
Az Egyesület a 2006. évben 287 rendezvényt szervezett, melye-ken
16 685 fô vett részt, nagyobbrészt a társaságok közremûködé-sével.
A legnagyobb szabású éves rendezvény a Vándorgyûlés, me-lyen
hagyományosan mintegy 700 erdész vesz részt.
Erdeink jelenlegi területe, álla-pota a több évszázados
emberitevékenység során alakult ki. Azerdô által nyújtott
termékekre,szolgáltatásokra hosszú távoncsak akkor számíthatunk,
haszakszerûen kezeljük erdeinket,megóvjuk ôket a káros hatások-tól,
a túlzott használattól ésigénybevételtôl. Biztosítjuk anövény- és
állatvilág sokfélesé-gét, az erdei életközösség dina-mikus
egységét. Az erdô fenn-tartása és védelme az egész tár-sadalom
érdeke, jóléti szolgálta-tásai minden embert megillet-nek, ezért az
erdôvel csak a köz-érdekkel összhangban, szabá-lyozott módon lehet
gazdálkod-ni. Ennek a célnak a megvalósí-tását szolgálják az
erdôrôl és azerdô védelmérôl szóló 1996. éviLIV. törvényben
(erdôtörvény)megfogalmazott elôírások, gaz-dálkodási szabályok. Az
államitulajdonban lévô erdôkkel szem-ben törvényi szinten
megfogal-mazódik a közérdekû feladatokfokozottabb ellátása, ami az
er-dôk védelmi (környezetvéde-lem, természetvédelem),
egész-ségügyi-szociális, turisztikai,oktatási-kutatási
szolgáltatásai-nak biztosítását jelenti.
Mindezen feladatok megva-lósulásának az alapja, hogy azerdôkben
a gazdálkodás az erdé-szeti szakigazgatás által jóváha-gyott — a
körzeti erdôtervekreépülô — tízéves üzemtervek
alapján folyik. Az üzemtervek-ben szereplô feladatokat
éveserdôgazdálkodási szakaszokrakell lebontani, melyeket az
er-dészeti szakigazgatás illetékesszerve hagy jóvá, és
ellenôrziannak végrehajtását. Az üzem-tervi elôírásoktól eltérni
csak ki-vételesen indokolt, engedélye-zett esetekben, például
elemikár esetén lehet.
Magyarországon az erdészetiszakigazgatás hagyományosanaz
agrárigazgatáshoz, a Földmû-velésügyi és
VidékfejlesztésiMinisztériumhoz kötôdik. Az er-dôtörvény az
erdészeti igazgatáshárom szintjét különíti el. A hie-rarchia
legfelsô szintjén a mi-niszter, középsô szintjén az or-szágos
erdészeti hatóság — aminisztérium illetékes fôosztá-lya —, legalsó
szintjén pedig azországos erdészeti hatóság terü-leti szerve, az
Állami ErdészetiSzolgálat áll. Az erdészetiszakhatóság feladatai
egyrésztszervezési, másrészt hatóságijellegûek. Ezek közül a
legfon-tosabbak az erdôvagyon változá-
sát leíró adatok gyûjtése, a fenn-tartható erdôgazdálkodást
bizto-sító körzeti erdôtervek elkészíté-se, az országos és körzeti
ho-zamszabályozás elkészítése, azerdôvagyont leíró naturális
ada-tok elemzése, az erdôvagyonrólés annak változásáról szóló
tájé-koztatás, az erdôgazdálkodástervszerûségének biztosítása
azüzemterveken és az éves erdô-
gazdálkodási terveken keresztül,az erdôgazdálkodás
jogszabály-ban meghatározott ellenôrzése,az erdôgazdálkodók
nyilvántar-tása, az erdészeti szakszemély-zet nyilvántartása, az
erdôgaz-dálkodással kapcsolatos államitámogatások odaítélése és
fel-használásuk ellenôrzése.
A szigorú gazdálkodás tulaj-dontól függetlenül minden
Ma-gyarországon található erdôre,fásításra, valamint
erdôtelepí-tésre kijelölt területre egyfor-mán érvényes. Nagyrészt
ennekköszönhetô, hogy a szakszerû éstartamos erdôgazdálkodás
vo-natkozásában hazánk világvi-szonylatban is élen jár.
Nem középiskolás fokon
Évente félszáz jól képzett erdômérnök hagyja el a nagy
múltúsoproni egyetemet
ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVÔ ERDÔK
Kezelôi vagyon tulajdonlás
Erdôkezelés
Az erdô tulajdonosijogainak gyakorlása
Természetvédelmiterületeken
Természetvédelemmel nemérintett területeken
Állami Privatizációsés Vagyonkezelô Zrt.
HonvédelmiMinisztérium
Erdôgazdasági zrt.-k(19 társaság)
Erdôgazdasági zrt.-k(3 társaság)
A Pénzügyminisztériumnevében eljáró
Kincstári VagyoniIgazgatóság
A Földmûvelésügyi ésVidékfejlesztésiMinisztériumnevében
eljáró
Nemzeti Földalap
vagy
onke
zelé
si s
zerz
ôdés
vagyonkezelési szerzôdés
Az állami erdészeti irányításszervezete
Generációk tudásavigyázza az erdôt
Az erdészek minden évben szakmai találkozókon bôvítik
ismereteiket
A törvény szigorával védve
Alkalmazott tudományAz erdészeti kutatások döntô többsége
alkalmazott jellegû, így azeredmények kutatási jelentések,
szakértôi anyagok, szaktanácsa-dás, valamint továbbképzés
formájában állnak a gyakorlat rendel-kezésére.
Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) szervezeti egységei-nek
(tudományos osztályok, kísérleti állomások) tevékenysége
akövetkezô: erdei ökoszisztémák víz- és
szervesanyag-forgalmánakvizsgálata; az ökológiai potenciál és a
fatermôképesség közötti ösz-szefüggés pontosítása, termôhely
térképezés; a természetszerû er-dôk erdômûvelési kérdéseinek
tisztázása; gyorsan növô fafajok ter-mesztéstechnológiájának a
fejlesztése; energetikai ültetvényekökológiai megalapozása, nagy
hozamú szaporítóanyag elôállítása;egészségi állapot-monitoring
mûködtetése, erdôvédelmi technoló-giák kidolgozása; új ellenálló
fafajták elôállítása és az ôshonos fa-állományaink genetikai
erôforrásainak fenntartásához szükségesirányelvek kidolgozása; a
természetvédelmi korlátozások hatás-elemzése és jövedelmezôségi
vizsgálatok.
-
Az állami erdôk Magyarországon 3
Az ember a természet erôforrásai-ból biztosítja a megélhetését,
ésennek érdekében gazdálkodik akörnyezetében és a környezeté-vel. A
jelenlegi ismeretek szerintaz egyetlen
újratermelhetônyersanyagforrás a növényzet,így az erdô is, aminek
termeszté-sével az emberiség biztosítja táp-lálékát, kielégíti
nyersanyag- ésenergiaigényét. A megújuló, kör-nyezetkímélô
energiaforrásokközött a fás szárú növények fon-tos helyet foglalnak
el. A szük-ségletei kielégítése érdekében azember évszázadok óta
használja,gazdálkodik az erdôvel.
A mai kor erdészének legfon-tosabb feladata, hogy a
meglévôfavagyonnal hosszú távra elôre-látva tartamosan úgy
gazdálkod-jon, hogy a társadalom erdô irán-ti igényeinek mind
magasabb fo-kú kielégítése mellett a favagyon
sem mennyiségben, sem érték-ben ne csökkenjen, és a gazdál-kodás
lehetôsége a jövô nemze-dékei számára is fenntarthatómaradjon.
Az erdészek, erdôgazdálko-dók célja a folyamatosan fenn-tartható
fejlôdés biztosítása azerdô javainak használata során.Jelenleg a
magyarországi erdôk350 millió m3 fakészlete évente11 millió m3-rel
gyarapszik a fáknövekedése révén, a fakitermeléspedig 7–8 millió
m3. Ennek közela fele az állami erdôkbôl, s közela fele a
magánerdôkbôl kerül ki,ez utóbbi folyamatosan gyarap-szik.
A természet védelme a kör-nyezetvédelem alapvetô eleme,nemcsak
egy ország társadalma,hanem az egész emberiség jólfelfogott érdeke.
A természetvé-delemben az erdészek úttörô sze-
repet játszottak, és tevékenysé-gük ma is meghatározó. A
termé-szetvédelem alapjait a szakszerû-en gazdálkodó erdész rakta
le, ésaz erdô folyamatos gondozásá-val szinten tartja. Az
erdész-szakma, az erdészek által alkal-mazott erdôkezelési
technológi-ák folyamatosan fejlôdnek — azerdôket alkotó fajok
várható élet-korát áttekintve ez néha ember-öltôkkel mérhetô —,
figyelembevéve a társadalmi igények és ér-dekek változását. Fontos
kérdés-sé és feladattá vált, hogy a termé-szetközeli erdôkben
természet-közeli erdôgazdálkodás valósul-jon meg, ami a természeti
folya-matokat mintázó, azokat optimá-lisan felhasználó, a
biológiaisokféleséget biztosító gazdálko-dási mód.
Ezek a termelési módokigénylik az erdei úthálózat bôví-tését, és
a gyakori kis volumenûtermelést, mely tényezôk a költ-ségek
növekedését okozzák.
Az erdôk hozama hagyomá-nyos vágásos üzemmód mellettis alacsony
tôkearányos jövedel-met biztosít, ennek ellenére
másagrárágazatokhoz viszonyítvaegyre csökkenô mértékben
tá-mogatott.
Az erdészeti társaságok az ál-lami erdôket, az ország
erdeinek56%-át kezelik, szakmailag elhi-vatott, hozzáértô
szakemberek-kel. A magyar jogrendszer törvé-nyi szinten — több
uniós országelismerését is kivívva — garan-tálja az
erdôgazdálkodást. Az er-dészeti társaságok is ezen törvé-
nyek alapján, az erdészeti ható-ságok által — védett
területekesetében a természetvédelmi ha-tóságok engedélyével —
kiadott10 éves üzemterv, és az abból, agazdálkodók által évente
készí-tett, és a hatóság által engedélye-zett erdôgazdálkodási terv
sze-rint végzik munkájukat.
Védett területeken a termé-szetvédelmi szakma részérôl
aszükségesnél lényegesen na-gyobb a korlátozás —, mint a
vá-gáskorok emelése, a fakitermelé-sek mennyiségi, idôbeni és
tér-beli korlátozásai, az elôírt fafaj-cserék, munkarendszerek,
vegy-szerhasználati korlátozások — afakitermelések
mennyiségénekcsökkenését, a faanyag minôsé-gének romlását, és
többletköltsé-geket okoznak. Ezekkel a költsé-gekkel számolunk,
gazdálkodá-sunk részét képezik.
Az állami erdészeti társasá-gok. ahol ez lehetséges, az
öko-lógiai érdekeket is szolgáló, és
ökonómiai szempontokat is fi-gyelembe vevô
természetközeligazdálkodási munkamódszerek-kel dolgoznak. Ilyen az
állandóerdôborítás, szálalás, természe-tes (csoportos, vonalas)
felújító-vágások, ôshonos fafajokra valóerdô-átalakítás (pl.
fenyveseketbükkösökké). A termôhely, a klí-ma adottságait
figyelembe vévea természetes, természetközelierdôgazdálkodási
módszerekmaximális kiterjesztésére törek-szenek.
Az állami tulajdonú társasá-gok kezelésében lévô erdôknagysága
teszi lehetôvé, hogy akülönbözô minôségû és adottsá-gú
erdôterületek jövedelmeit, il-letve veszteségeit kiegyenlítve,a
rossz minôségû, gyenge ter-môhelyen álló erdôterületekfenntartását
és a bevétellel nemfedezett közcélú, közjóléti szol-gáltatásokat is
biztosítani tudja ajobb termôképességû erdôk ho-zamából.
ErdôtanúsításAz FSC erdôtanúsítási bizonyítvánnyal rendelkezô
er-dôgazdálkodók olyan — világviszonylatban rögzítettés elfogadott
— gazdálkodási feltételeknek felelnek meg, amelyek tel-jesülése
bárki számára igazolja, hogy a gazdálkodó a tartamosság,
ter-mészetszerûség, jogszerûség elveit betartva, szakmailag
megalapozotttervek iránymutatásaival, a biológiai sokféleség
(biodiverzitás) fenn-tartásának követelményeit maximálisan betartva
végzi munkáját.
Az ember felelôssége megnôtt atermészeti folyamatok
megérté-sében, mûködôképességénekmegôrzésében és a
környezetiállapot javításának és fenntartá-sának terén.
Az erdô olyan ökoszisztéma,amelynek szerves része a termô-hely,
az erdô természetes nö-vény- és állatvilága — a faállo-mánnyal és a
vadállománnyalegyütt —, valamint az erdôhöztartozó egyéb természeti
és kör-nyezeti értékek, ezért ezek egy-ségként kezelhetôk. Mint a
leg-kevésbé háborított élôhely, biz-tosítékot nyújt az élôvilág
fenn-maradásához, védi a talajt, a vi-zeket, tisztítja a levegôt,
pihe-nést biztosít az ember számára,tájalkotó elem, a kultúra
egyikszínhelye és anyagi-természetialapja, ugyanakkor
megújíthatóanyagi-társadalmi javakat isszolgáltat.
A természetközeli erdôgaz-dálkodást akkor lehet
legjobbanmegvalósítani, ha a természetfolyamatait, és az erdôre
gyako-rolt hatásait megismerjük, és azerdô kezelése során a
természet-
ben végbemenô folyamatokkedvezô hatásait alkalmazzuk.
A hosszú távon kialakulótermészetes folyamatok megis-merése
érdekében 72 erdôrezer-vátum került kijelölésre 3800hektár
magterülettel, és a hozzátartozó 9600 hektár védôzóná-val az ország
különbözô, arra al-kalmas helyein.
Erdôrezervátumnak nevezzükaz olyan jogszabályi oltalomalatt álló
erdôterületet, ahol azerdônek az emberi beavatkozásnélküli
természetes fejlôdési fo-lyamatait ismerjük meg hosszútávú
megfigyelések eredménye-ként. Az erdôrezervátum egy ki-emelkedô
természetvédelmi ér-téket jelentô erdei ökoszisztémamegóvása, ahol
a kutatáson kí-vül semminemû emberi tevé-kenység nem történik.
A társaságok a jóváhagyottéves erdôgazdálkodási tervek-ben a
természetvédelmi hatósá-gok által meghatározott elôírá-sok,
gazdálkodást korlátozó in-tézkedések végrehajtásábanszorosan
együttmûködnek azérintett nemzeti parkok szakem-bereivel.
A természetvédelmi szem-pontok fokozott elôtérbe helye-zését
szolgálja a Madárvédelmiés az Élôhelyvédelmi céllal kije-lölt
Natura 2000 területe, melyhazánk területének közel 21%-án
megtörtént. Az eredeti védettterületeink csaknem mindegyi-ke
bekerült a hálózatba.
Tudja-e...◆ hogy a vegetáció, ezen belül az erdôtakaró jelentôs
szerepet
játszik a klíma stabilizálásában;◆ hogy a magyarországi erdôkben
tárolt szén mintegy
380 millió tonnára becsülhetô;◆ hogy ez a tárolt szén 1,3
milliárd tonna légköri szén-dioxidnak
felel meg;◆ hogy egy hektár erdô több mint 10 tonna
szén-dioxidot von ki
a légkörbôl, a magyarországi erdôk 6,9 millió tonnát
mindenévben;
◆ hogy egy hektár erdô 10 tonna oxigént termel minden évben,ami
57 ember szükséglete;
◆ hogy egyetlen fa évente hat zsák port szûr ki a levegôbôl,
egyhektár erdô pedig 60 tonnát;
◆ hogy egyetlen fa által kibocsátott vízpára megtöltene
egygyermekfürösztô kádat;
◆ hogy a 2007. évben az év fája a szelídgesztenye, az év madaraa
mezei veréb;
◆ hogy az ibolya magvait a hangyák terjesztik;◆ 3
másodpercenként 1 bruttó köbméterrel növekszik az élôfa-
készlet Magyarországon?
Természetközeli gazdálkodás
Természetvédelmi szolgáltatások,erdôrezervátumok
„Erdô” helyén „erdô” „Erdô” alatt „erdô”
-
Az állami erdôk Magyarországon4
Tudja-e...◆ hogy Magyarország erdôterületébôl 60% az állami
erdôk
területaránya;Minden egyes magyar állampolgárra több mint 1000
m2
(0,1 ha) állami erdô jut;◆ hogy Magyarország legintenzívebben
visszaerdôsülô területe
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol az éveserdôtelepítéseknek
közel 20%-a történik. Egyben e megyébena legalacsonyabb az állami
erdôk aránya, mely csupán 29,8%;
◆ hogy Magyarország összterületének 8,9%-a országosjelentôségû
védett terület;Hazánk összterületének mintegy 21%-a a Natura
2000hálózathoz tartozó védett terület.Magyarországon ma 73 kijelölt
erdôrezervátum található,melyek közül 70 az állami erdészeti
társaságok kezelésében áll;
◆ hogy Magyarországon 260 km hosszúságú erdei vasútvonalmûködik.
Ezeken a vonalakon évente 1 millió kirándulóutazik;
◆ hogy Magyarországon 30 jegyzett erdészeti erdei
iskolatalálható;Ezek közül 22-t az állami erdészeti társaságok
üzemeltetnek és tartanak fenn saját költségükön;
◆ hogy aki az összes erdôben lévô, vagy erdôt nagyobbmértékben
érintô jelölt turistaútvonalon végighalad, az kb.annyit kell hogy
gyalogoljon, mintha Magyarországot ahatárvonalán nyolcszor
körbejárná?
Az erdô és az erdôgazdálkodáselválaszthatatlan
mindennapja-inktól. Az erdô nemcsak a tisztakörnyezetet, a
természetközeliélményt, vagy a jó levegôt je-lenti, hanem nagyon
sok emberszámára a munkát, a minden-napi kenyeret is biztosítja.
Sokezerre tehetô azoknak a csalá-doknak a száma, akik részben,vagy
— például egyes hegyvi-déki területeken — kizárólag
azerdôgazdálkodásból szerzett jö-vedelembôl élnek. A
síkvidékierdôgazdálkodásból élôk meg-élhetésüket ki tudják
egészítenihagyományos mezôgazdaságitevékenységekbôl is.
Az állami erdômûvelési köz-munkaprogramok nemcsak
azállástalanoknak jelentenek 3–9hónapra munkalehetôséget, ha-nem
ennek nyomán az erdészetitársaságok is munkaerôhöz jut-nak
erdôápolási feladatok el-végzésére, közjóléti létesítmé-nyek
karbantartására. Az elsôerdei közmunkaprogram 1997-ben indult,
akkor még csak 3, azÁPV Zrt. erdészeti portfóliójá-hoz tartozó
társaság részvételé-vel. 2004-ben 8, 2006-ban pedig17 erdészet élt
a felajánlott lehe-tôséggel. Az idei közmunka-programban több mint
400 tele-pülésrôl már átlagosan 2100 re-gisztrált állástalan
dolgozik,1,713 milliárd forintos projekt-költséggel. A költségek
80%-áta Szociális és Munkaügyi Mi-nisztérium, és a tulajdonos
ÁPVZrt. biztosította. Új elem, hogy amunkanélküliek egy része
szak-képzésben is részesül. A foglal-koztatott munkanélküliek és
a
tavaly például több mint 4000érintett család anyagi helyzeté-nek
javításán túl a közmunka-program jelentôsen hozzájárulta hazai
erdôvagyon minôségi ésmennyiségi gyarapításához.Összességében az
erdei köz-munka az azonnal jelentkezô éskézzelfogható eredményein
fe-lül anyagiakban ki nem fejezhe-tô társadalmi és környezeti
ér-tékteremtô erôvel bír.
Nagy kihívást jelent az álla-mi erdôvagyonnak a megóvásais. Az
illegális fakitermelés egy-egy térségben már nemcsak azún.
megélhetési bûnözés és en-gedély nélküli gallyszedés,
tûzi-fagyûjtés kategóriáját meríti ki,hanem kifejezetten
erdôirtássáfajult, ezzel az egyik legsúlyo-
sabb természetkárosítást okoz-va. A közmunkaprogramokban abéren
kívüli juttatásként alkal-mazott illetményfa segítségetjelenthet az
engedély nélküli fa-kitermelés visszaszorításában is.
Az erdészmunka sokak szá-mára nemcsak hivatás, haneméletforma,
sôt létforma is. Nem-ritkán generációkon keresztülöröklôdik a
mesterség, apák afiúknak adják át ismereteiket.Az erdôkezelési
feladatok ellá-tásának a szokványos nyolcórásmunkaidô-beosztással
elegettenni nem lehet. Ma, amikor egyerdészkerület átlagos
nagysága800–1200 hektár, az erdészszinte napi 24 órás
szolgálatbanvan.
Munkahelyeket teremt az erdôAz erdészeti közmunkaprogram a
legkiterjedtebbMagyarországon
Az erdei közmunkaprogramok anyagiakban ki nem fejezhetô
értéketteremtenek
Értékteremtô gazdálkodás a fávalEgy fejlett társadalomban az egy
fôre jutó faanyag-felhasználás fo-lyamatosan növekszik. Az emberek
szeretnek a szûkebb és tágabbkörnyezetük alakításához természetes
anyagokat használni. Hazánkfából, fatermékekbôl importra szorul,
ezért különösen fontos az itt-hon megtermelt fa minél magasabb
színvonalú hasznosítása, a ma-gyar faipar fenntartása és
fejlesztése.
Közgazdasági megközelítésbôl sem mindegy, hogy egy adotttermék
hozzáadott értékét mennyire lehet emelni, hiszen a piacon amagas
készültségû, jó minôségû termékek a jól értékesíthetôk. Azállami
erdészeti társaságok élen járnak a fa, a faanyag hasznosítá-sában.
A társaságok több mint fele mûködtet fûrészüzemet, a ma-gyar
parkettatermelés 55%-át a három állami tulajdonban lévô
par-kettagyár (Gyöngyös, Csurgó, Zalahaláp) adja. Több társaság
fog-lalkozik rakodólap és csomagolóanyag elôállításával, sôt a
Tanul-mányi Erdôgazdasági Zrt. kész faházakat is gyárt. A faanyag
magasszínvonalú feldolgozása nem csak azért fontos, mert a
dédapáinkáltal ültetett, nemzedékek során nevelt, esetenként
100–150 éveskorban kitermelt fa megérdemli a tiszteletet,
megbecsülést, hanemazért is, mert a fafeldolgozás árbevétele
kiegyenlíti az erdôgazdál-kodás szezonális jellegét, valamint az
üzemek munkahelyeket tar-tanak fenn, és nem utolsósorban jövedelmet
termelnek. Az erdô-gazdálkodás a fa kitermeléséig ökológiai
alapokon nyugvó biológi-ai rendszer, a fa felhasználása,
hasznosítása viszont már egyértel-mûen a közgazdasági szabályozók
által determinált folyamat, a pi-aci verseny része.
A fafeldolgozók az utóbbi három évben — tulajdonosi
támoga-tással — több mint négymilliárd forintot fordítottak faipari
fejlesz-tésekre, ami elengedhetetlenül szükséges volt a
versenyképességmegtartásához. A hazai fából készült szárított,
gôzölt fûrészáru, aszalagparketta és a hagyományos svédpadló, a
rakodólapok és szá-mos más fatermék zöme az állami erdészeti
társaságok üzemeibôlkerülnek a hazai és a külföldi
felhasználókhoz.
A fa — mint ahogy az „Erdô fohásza” azt csodálatosan
megfo-galmazza — a bölcsôtôl a sírig végigkíséri az ember életét,
szolgál-ja igényeit, ezért óvjuk, védjük az erdôt, és kezelését
bízzuk a hoz-záértô erdészre.
Házépítésre is alkalmasak a hazai erdôk fái
-
Az állami erdôk Magyarországon 5
Világrekordok diktálta követel-mények mellett is megmaradni
atermészetes viszonyok között —talán így foglalható össze a
hazaivadgazdálkodás jövôje. Az álla-mi tulajdonú erdészeti
társasá-gok e kijelentés mindkét felébeneddig is komoly szerepet
vállal-tak. Munkájuk eredményességéta közeli múltban is
világrekor-dok jelzik, a természetes viszo-nyok fenntartása pedig
az általukkezelt erdôk hosszú távú meg-maradásának záloga.
Az erdôkben a vadgazdálko-dás legfôbb feladata, hogy az er-dôk
természetes tûrôképességé-nek megfelelô, azonban minô-ségben kiváló
vadállományt tart-son fenn. Az állami erdészetekkezében a vadászat
és a vadgaz-dálkodás az aktív természetvéde-lem fontos eszközévé
vált. Az el-múlt évszázadok során az emberaz erdôk területét
jelentôsencsökkentette, a nagyobb erdô-tömböket szétaprózta. A
mezô-gazdasági, ipari és lakott terüle-tek növekedése, az utak
építéseközvetlenül hozzájárult a nagy-
ragadozók (medve, farkas, hiúz)élôhelyének megszûnéséhez.
A nagyobb testû növényevôvadfajok, mint a szarvas, ôz és
avaddisznó állománya így kike-rült természetes ellenségeik ál-landó
felügyelete alól. Elszapo-
rodásuknak csak a táplálékmennyisége, a különbözô beteg-ségek,
és az ember szab határt.Az ember szabályozó szerepenélkül ez a
jelenség akár az er-dôk területének jelentôs csökke-nését is maga
után vonhatná,ugyanis a túlszaporodott vadállo-mány kártétele
megakadályoz-hatná az erdô természetes ésmesterséges felújítását
is. Az1996. évi vadászati törvényugyanakkor a vadat
természetikincsként — a jövô nemzedékekszámára megôrzendô
esztétikai,tudományos, kulturális és geneti-kai értékek
hordozójaként — je-löli meg. Mindemiatt fontos,hogy az egységes
szervezetbendolgozó, de az ország csupánmintegy 10%-án
vadgazdálkodóállami erdészetek szakembergár-dája az erdô és a vad
ökológiaiegyensúlyának megteremtésénélirányt mutató szerepet
töltsön be.
A fenntartható erdôgazdálkodásés vadgazdálkodás
egységességeelsôsorban az erdészeti társasá-gok területén tud
megvalósulniúgy, hogy az üzletág egyúttal jö-vedelmezô vállalkozás
is.
A vadászat régen az emberélelemszerzô tevékenyégénekképezte
fontos részét. NapjainkEurópájában a vadászat elsôsor-ban az
egészséges természetikörnyezet fenntartásának eszkö-ze. Emellett
százezrek számárajelent aktív kikapcsolódást. AMagyarországról
származó tró-feák évtizedek óta a világranglis-ták elsô helyein
szerepelnek. Eza tény, illetve a Magyarországonkialakult magas
vadászati kultú-ra, továbbá az itt elérhetô bizton-ságos vadászat
külföldön is ked-veltté tette vadászterületeinket.
A magyar vadgazdálkodásnemzetközi jó hírnevét — mely-nek
jelentôs idegenforgalmi von-z-ereje is van — nagyobbrészt
azerdészeti társaságok területén lé-vô vadállomány alapozza
meg.Napjainkban a különbözô bevá-sárló-, fürdô-, bor- stb.
turizmu-sok között a „vadászturizmus”már önálló fogalomként
jelenikmeg. Az erdészeti részvénytársa-ságok a vadállomány
ésszerûhasznosításával, a vadászati lehe-
tôségek biztosításával jelentôs te-ret ölelnek fel a magyar
vadkeres-kedelmi piacon. Tevékenységükszigorúan a természet
védelmétés megôrzését szolgálja, deugyanakkor nyereségorientált
is.A lôtt vad húsa ma már korszerûés az EU normák szerinti
vadfel-dolgozó üzemeken keresztül jutel a fogyasztókig. A nagy
áruház-láncolatok hûtôpultjain a messzi-rôl jött tengeri halak és
egyébínyenc-ségek mellett a magyarvadhús mindenhol megtalálható.E
jó minôségû árualap jelentôsrésze szintén az erdészeti
rész-vénytársaságok által kezelt va-dászterületeken képzôdik, (a
ha-zai felvásárlás 40%-a köthetôhozzájuk). Termékeik a hazai
pia-cokon túl, Nyugat-Európa számosélelmiszerpiacára is
eljutnak.
Az állami kezelésben lévônagyvadas vadászterületek
igazivédjegyét a róluk származó világ-rekord trófeák jelentik.
Egy-egyvilágelsô gímbikát nevelt a zalaiés a gemenci erdô, és
összesenhat világbajnok lapátost produ-kált a két leghíresebb
dámvadasterület, Gyulaj (4) és Guth (2). Je-lenleg is világrekord a
2002-benelejtett guthi dámbika trófeája, ésa 2003-ban Budakeszin
terítékrehozott vadkan agyara.
Erdészeti gépkereskedelem, vad-gyümölcsök gyûjtése,
vadász-bolt-mûködtetés — az erdészetitársaságok több lábon állása
amai kor alapvetô követelménye.A szakembergárda és a rendelke-zésre
álló technika segítségévelaz állami társaságok jelentôsrészt
vállalnak a hazai erdôk te-
rületének növelésében, az autó-pályák környékének fásításábanés
a magánerdôk kezelésében is.
Az állami tulajdonú erdészetitársaságok egyre több
magáner-dô-tulajdonos erdôkezelési fel-adatait végzik el. A
szerzôdéseskapcsolat alapján újabb erdôterü-letek szakszerû
kezelése válik
így biztosítottá. Az erdészetekmeglévô piaci kapcsolatai
segítikaz erdôbôl kikerülô faanyag leg-jobb áron történô
értékesítését.Az erdôfelújítások során elôny-ben részesítik a
nagyobb biológi-ai sokféleséget eredményezô ter-mészetes felújítási
módokat.
A társaságok — a tulajdonosÁPV Zrt. elvárásainak megfele-lôen —
fontos stratégiai feladat-nak tekintik az országos erdôte-lepítési
programban való aktívrészvételt. Az uniós pénzforrá-sok hatására az
elmúlt három év-ben jelentôsen megnôtt az eddigmezôgazdaságilag
hasznosítottterületeken végzett erdôtelepítésnagysága. A 2006 ôszén
Ópusz-taszeren végzett erdôtelepítésselhazánk erdôterületének
nagysá-ga elérte a kétmillió hektárt. Mi-vel általában nem
rendelkeznekszabad földterülettel, az államitársaságok szerzôdés
alapján,
magántulajdonú területeken vég-zik az erdôsítéseket.
Tôkeerôsvállalatokként a támogatásokátutalásáig meghitelezik a
telepí-tési költségeket.
A társaságok az erdôgazdál-kodási alaptevékenységen felül,ahhoz
kapcsolódó egyéb üzletitevékenységet is folytatnak. Van,
ahol vadfeldolgozó üzemet mû-ködtetnek, vagy faházak
építésé-vel, forgalmazásával foglalkoz-nak. Ezek a kiegészítô
tevékeny-ségek a cégek több lábon állásá-nak biztosításán felül új
munka-helyeket teremtenek, és hozzájá-rulnak a hazai fogyasztói
igé-nyek kielégítéséhez.
Vadregényes tájak MagyarországonVilágrekordok — természetesen
hazánkban!
Sokoldalú erdôgazdaság
Magánerdôben is dolgoznak az erdôgazdaságok korszerû
gépeiFolyamatosan gyarapodnak a közjóléti létesítmények, szépülnek
azarborétumok
A gímszarvas a magyar erdôk koronás királya
Szigorúan óvják a vadászati hagyományokat Sok vadász álma: erôs
muflonkos
-
Az állami erdôk Magyarországon6
Felelôs, gondos tulajdonos az államAz erdészeti társaságok
mindegyike önálló piaci szereplô. Az ÁPV Zrt.-hez tartozó 19
erdészeti társasághagyományosan nagyüzem és 14 év óta
részvénytársaságokként mûködnek. 970 ezer hektár, több mint1000
milliárd Ft értékû állami erdôt kezelnek, 57 milliárd Ft saját
vagyonnal. A kezelt erdôterület közel40%-án olyan különleges
természetvédelmi szolgáltatásokat végeznek, valamint rendszeres
közjóléti fel-adatokat látnak el a köz javára — mint például az
erdei iskolák, erdei vasutak, pihenôparkok, sétautak,kilátók és
berendezések stb. üzemeltetése —, amely mögött bevétel alig van, a
költségek pedig jelentô-sek. A közjóléti, a közhasznú feladatok
ellátására külön ellentételezés nélkül a 2006. évben mintegy
2,4milliárd forintot fordítottak. Mindezt a társaságok úgy
biztosítják, hogy közben az erdôvagyon tartamoskezelése, védelme,
gyarapítása és a fenntartható fejlôdése, valamint az erdô biológiai
egyensúlyánakfenntartása mindenképpen megvalósuljon. Az ilyen
sokrétû, különleges, a köz javára végzett, üzleti ala-pú
vállalkozáson túli feladatok elvégzéséhez szükséges, hogy a
cégcsoport pénzügyileg tartósan stabilanés jövedelmezôen mûködjön.
Az ÁPV Zrt. a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében az
elvégzendôfeladatok közhasznúsága miatt évek óta és a 2006. év után
sem vont el osztalékot, azt visszahagyja azerdôvagyon-kezelési
feladatok színvonalasabb végzésére. Ezzel együtt a társaságok 2006.
évi költségve-tési befizetései 4,2 milliárd forinttal haladják meg
a költségvetési támogatások összegét. Az elmúlt év-ben az erdészeti
társaságok közel 6000 fônek adtak közvetlenül munkát, továbbá 10
ezer vállalkozásnakés 40 ezer családnak biztosítottak közvetve
megélhetést.
Az állami erdôk kezelésében fokozottan teret kap a
természetközeli technológiák alkalmazása, a fa-kitermelések során a
természetes úton való erdôfelújítás, és különösen a város környéki
erdôkben a fo-lyamatos erdôállapotot biztosító módszerek
elterjesztése. Folytatódtak a 9,5 millió, erdôtulajdonnal
nemrendelkezô lakosság érdekében történô ökoturisztikai
fejlesztések. A 2006. évi dunai és tiszai árvíz utá-ni
helyreállítási munkák az erdôsítésekben és erdei infrastruktúrában
nagyrészt befejezôdtek, ezzel a kö-zel 1,5 milliárd forintnyi kár
helyreállítása valósult meg.
Mindezek a folyamatok is visszaigazolják, hogy az állami erdôk
jó kezekben vannak. Az ÁPV Zrt.erdészeti társaságai az állami erdôk
vagyonkezelése során eleget tettek a magas szintû szakmai
elvárá-soknak, a fenntartható fejlôdés alapelveinek és a társadalom
közhasznú, közcélú igényeinek. Ezt úgy tet-ték, hogy gazdálkodásuk
tartósan eredményes volt, ezzel az agrárszektor egyetlen jelentôs
költségvetésibefizetôi maradtak. Ezek az eszközök további
természetvédelmi és közcélú feladatok
finanszírozásáhozbiztosíthatnak forrást. Az erdészeti szakhatóság a
szakmai munkát a 2006. évben is társaságonként jó-nak, illetve
kiválónak minôsítette.
A jól teljesítô erdészeti társaságok a 2006. évben 61,1 milliárd
forint nettó árbevételt, 1,4 milliárd forintüzemi eredményt és 1,8
milliárd forint adózás elôtti eredményt értek el. Az elmúlt évben
minden erdé-szeti társaság nyereségesen gazdálkodott. A saját
tôkearányos jövedelmezôség mértéke a bázis idôszaki1,8%-ról a 2006.
évben 3,2%-ra nôtt.
Az ágazatok eltérô súllyal és hatékonysággal járultak hozzá a
társaságok teljesítményéhez. Az árbe-vétel 57,7%-át a fakitermelés
adta az ágazatok közötti legnagyobb jövedelmezôség mellett. Ezt
követisorrendben a fafeldolgozás, majd a vadgazdálkodás ágazat. A
fafeldolgozás technológiája javult, ami-ben a tulajdonosi
tôkeemelések hatása is fontos szerepet játszott. Az intenzív
vadgazdálkodás fejleszté-sének eredményeképpen érzékelhetô a
jövedelmezôség javulása. Ma már nem elhanyagolhatóak az olyanegyéb
vállalkozás típusú tevékenységek sem mint az autópálya-fásítás,
erdôtelepítési szolgáltatás, fa-anyag felvásárlás, egyéb
kereskedelmi tevékenység, valamint ökoturisztikai szolgáltatás.
Az erdészeti társaságok csoportszinten 7,9 milliárd forint
beruházást valósítottak meg tavaly, 31,0%-kal többet, mint
2005-ben. A beruházások 55,6%-át saját forrásból, és 31,6%-át
tulajdonosi tôkeemelés-bôl és támogatásból valósították meg.
A beruházások döntôen a meglévô fafeldolgozó kapacitások piaci
igényekre alapozott technológiaikorszerûsítését, bôvítését,
valamint a természetvédelem igényeit kielégítô fakitermelési
technológiák ésaz erdôgazdálkodás termékkörének, szolgáltatásainak
bôvítését, azok piacra jutását elôsegítô fejlesztése-ket
biztosították. Kiemelt fejlesztések történtek az informatika —
ügyviteli informatika, vezetôi informá-ciós rendszer, szakmai és
térinformatika, terepi adatrögzítés — területén, és az erdô
közcélú, közjólétifeladatainak ellátásával kapcsolatos
szolgáltatások érdekében.
Állami erdészeti társaságokmérlege (ezer forintban)
Megnevezés Erdôcsoport 2005. év tény 2006. év tény
Eszközök (aktívák) összesen 69 897 746 77 033 009A Befektetett
eszközök 39 857 034 44 584 807
I. Immateriális javak 277 245 335 951II. Tárgyi eszközök 36 914
967 41 409 595
III. Befektetett pénzügyi eszközök 2 664 822 2 839 261B
Forgóeszközök 28 772 646 31 080 880
I. Készletek 7 578 450 7 281 340II. Követelések 10 839 982 9 779
268III. Értékpapírok 3 800 383 4 119 257IV. Pénzeszközök 6 553 831
9 901 015
C Aktív idôbeli elhatárolások 1 268 066 1 367 322Források
(passzívák) összesen 69 897 746 77 033 009D Saját tôke 53 069 325
56 933 015
I. Jegyzett tôke 21 768 710 22 915 710II. Jegyzett, de még be
nem fizetett tôke (–) 0 0
III. Tôketartalék 19 399 807 20 677 463IV. Eredménytartalék 10
488 123 10 961 181V. Lekötött tartalék 617 128 778 185
VI. Értékelési tartalék 0 0VII. Mérleg szerinti eredmény 795 557
1 600 476
E Céltartalékok 304 741 397 256F Kötelezettségek 12 468 629 13
646 363
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek 3 481 428 2 579 050
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 8 987 201 11 067 313G
Passzív idôbeli elhatárolások 4 055 051 6 056 375
Forrás: ÁPV Zrt.
Állami erdészeti társaságokeredménykimutatása (ezer
forintban)
Megnevezés Erdôcsoport2005. év tény 2006. év tény
I. Értékesítés nettó árbevétele 54 772 384 61 098 489II.
Aktivált saját teljesítmények értéke 1 629 090 1 494 529
III. Egyéb bevételek (A) 7 211 911 7 724 098Egyéb bevételekbôl
12 004 21 816visszaírt értékvesztés
IV. Anyagjellegû ráfordítások 36 865 686 40 655 993V. Személyi
jellegû ráfordítások 17 545 806 19 863 826
VI. Értékcsökkenési leírás 2 908 316 3 123 155VII. Egyéb
ráfordítások (A) 5 458 014 5 295 022
Egyéb ráfordításokból: értékvesztés 530 665 503 950A Üzemi
(üzleti) tev. eredménye 835 561 1 379 120VIII. Pénzügyi mûveletek
bevételei 670 834 1 153 153IX. Pénzügyi mûveletek ráfordításai 557
588 755 045B Pénzügyi mûveletek eredménye 113 246 398 108C Szokásos
vállalkozási eredmény 948 807 1 777 228X. Rendkívüli bevételek 160
637 95 781
XI. Rendkívüli ráfordítások 149 459 73 367D Rendkívüli eredmény
11 178 22 414E Adózás elôtti eredmény 959 985 1 799 642XII.
Adófizetési kötelezettség 164 428 199 166F Adózott eredmény 795 557
1 600 476
Forrás: ÁPV Zrt.
-
Az állami erdôk Magyarországon 7
Bakonyerdô Erdészeti ésFaipari Zrt.89-513-136, 135, 100;
89-513-120, 8500 Pápa, Jókai u. [email protected]
Délalföldi ErdészetiZrt.62-425-510, 62-551-340, 62-551-341, 6721
Szeged, Zsótér u. 4/[email protected]Ô Erdészeti
Zrt.36-801-501, 36-801-5073300 Eger, Kossuth L. u.
[email protected]ÉSZAKERDÔ ErdôgazdaságiZrt.46-501-507,
46-501-5053525 Miskolc, Deák tér [email protected] Erdô-
és VadgazdaságZrt.79-321-049, 79-326-387, 79-324-1816500 Baja,
Szent Imre tér [email protected] Erdészeti és
VadászatiZrt.74-573-940, 74-473-9857090 Tamási, Szabadság u.
[email protected] ERDÔ Zrt.35-300-769, 35-301-4242660
Balassagyarmat,Bajcsy-Zsilinszky u.
[email protected]öldi Erdôgazdaság Zrt.96-529-451,
96-526-5869023, Gyôr, Corvin u. [email protected] Kiskunsági
Erdészetiés Faipari Zrt.76-510-400, 412, 76-328-3186000 Kecskemét,
József A. u. [email protected] Erdészeti Zrt.72-508-212, 200;
72-508-2107623 Pécs, Rét u. [email protected] Nagykunsági
Erdészetiés Faipari Zrt.56-512-111,110,121;56-512-121,1205000
Szolnok, József A. út 34. [email protected]ÍRERDÔ Nyírségi
ErdészetiZrt.42-598-456, 42-598-450, 42-598-4584400 Nyíregyháza,
Kótaji u. [email protected] Parkerdô Zrt.26-598-050,051;
26-397-401; 26-398-2292025 Visegrád, Mátyás kir. út
[email protected] Erdészeti és FaipariZrt.82-505-102,103;
82-505-1017400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u.
[email protected] Erdészeti Zrt.94-329-974,
94-329-9739700 Szombathely, Zanati u.
[email protected] TanulmányiErdôgazdaság
Zrt.99-506-830, 810; 99-506-8479400 Sopron, Honvéd út
[email protected] Mezôföldi Erdô- ésVadgazdálkodási
Zrt.22-510-501, 22-327-5258000 Székesfehérvár, Tolnai u.
[email protected]értesi Erdészeti és FaipariZrt.34-310-967,
34-316-2262800 Tatabánya II., Dózsakert út
[email protected]ô Erdészeti Zrt.93-500-201,200;
93-500-2518800 Nagykanizsa, Múzeum tér
[email protected]
Az erdôk egyre szélesebb kör-ben ismertté vált sokrétû
jelen-tôségének és hasznosságánakmegôrzése és bôvítése
mindenfelelôsségteljesen gondolkodómagyar állampolgár alapvetô
ér-deke. Az állami erdôgazdálko-dás jövôbeni feladatai tehát
vál-tozatlanok: olyan, szakszerû er-dôgazdálkodást kell
folytatni,amely nem veszélyezteti az erdôfennmaradását, és lehetôvé
tesziaz erdei haszonvételeket — ezenbelül elsôsorban a fa, mint
meg-újuló nyersanyag és energiafor-rás kinyerését, a
vadgazdálko-dást —, a természetvédelmi ér-tékek és egyéb hasznos
hatások,például a szén-dioxid megkötés;talaj-, víz-, levegôvédelem
éstisztítóhatás; egészség- és népes-ségmegôrzô képesség
sérülésenélkül.
Az állami erdôvagyon akincstári vagyonnak egy sajátos,sokrétû
funkcióval bíró szeletétképezi. A természetvédelmi ol-talom alatt
álló, vagyonkezelterdôterület mintegy 40%-ra te-hetô része esetében
a KincstáriVagyoni Igazgatóság, míg a töb-bi, nem védett terület
felett aNemzeti Földalap gyakorolja atulajdonosi jogokat. Az
erdôketkezelô részvénytársaságok tulaj-donosai az ÁPV Zrt., illetve
ki-sebb hányadban a HonvédelmiMinisztérium. Talán ennyi iselegendô
annak érzékeltetésére,
hogy ez a bonyolult tulajdonosiviszonyrendszer a XXI. század-ban
nem tartható fenn. Szakmaivélemények szerint a kezelt és akezelôi
vagyonnak egy államivagyonkezelô szervezetben kel-lene
összpontosulnia, hiszen azállami erdôgazdálkodás rend-szere akkor a
leghatékonyabb,ha egyszerû és áttekinthetô.
A kincstári erdôvagyonnalvaló gazdálkodás törvényességé-nek
letéteményese a rendkívülszerteágazó szakhatósági fel-ügyelet —
mezôgazdasági szak-igazgatási hivatalok erdészetiigazgatóságai,
valamint a kör-nyezetvédelmi, vízügyi és ter-mészetvédelmi
igazgatóságok—, amelyek csakúgy, mint a tá-volabbi múltban, az
erdészetitársaságok 14 éves mûködésemellett is kiválóan látta el
funk-cióit. Az állami erdôterületekfolyamatosan javuló állapota
ér-zékelteti a jelenlegi rendszermegôrizhetôségét.
Az állami erdészeti társasá-goknál hosszú évek során
felhal-mozódott szellemi tôke, szakér-telem és a természeti
értékekreépítô tradíciók hosszú távon in-dokolttá teszik az állami
erdôkkezelésében való szerepvállalá-suk fenntartását. Sôt, az e
szer-vezetekben koncentrálódó tôkeés nagy értékû
termelôeszköz-állomány alkalmassá teszi ôketarra is, hogy a
jelenleg rendezet-
len vagy kifogásolható módonkezelt területek is jövôbeni
fel-adatukat képezze.
Az Európai Unió tagállamai-hoz hasonlóan, hazánkban isegyre
erôsödik a társadalmiigény, hogy az erdô ne pusztán atársadalom
faanyagszükségleteelôteremtésének színhelyéülszolgáljon, hanem
aktív pihenés-
re, a szabadidô eltöltésére is le-hessen használni, beleértve a
tú-rázást, a gombagyûjtést, a gyü-mölcsszedést és az
élôvilágmegfigyelését is. Az állami erdôbôvülô közcélú feladatainak
el-látását önálló mûködésre alkal-mas, gazdasági szempontbólhosszú
távon stabil, tôkeerejébôladódóan életképes szervezet tud-ja
biztosítani, ami Magyarorszá-gon hagyományosan az
államierdôgazdálkodás intézmény-rendszere.
Az állami erdôgazdálkodókönfenntartó módon vigyázzák
ésgyarapítják a rájuk bízott erdô-vagyont úgy, hogy a
fakiterme-lésük során kevesebb fatömegettermelnek ki, mint
amennyimegterem, ezért az állami erdôkélôfakészlete évrôl évre
bôvül.A gondos gazdálkodás jelentô-sége az iparosodással
sajnálato-san együtt járó környezet-szennyezési problémák
tükrébenfelbecsülhetetlen.
A fosszilis energiahordozók (kô-olaj, szén) rohamosan
növekvôfelhasználásával felborult az atermészetes egyensúly,
amelybiztosította a szén körforgását alégkör-bioszféra-földkéreg
kö-zött. A viszonylag gyorsan lég-körbe került többlet
szén-dioxidüvegházhatást idéz elô, ami bi-zonyítottan összefügg a
Föld klí-
májának megváltozásával. Azerdô szerepe a globális
szénház-tartásban és a klíma alakulásá-ban rendkívüli. Az
óceánokplanktonállománya után az er-dôk a Föld légkörének
leghaté-konyabb szén-dioxid megkötôi.Az erdôterületek növelése,
meg-ôrzése a globális szénforgalomszinten tartásához nagymérték-ben
hozzájárul.
A hazai erdôkben lekötöttösszes szén mennyisége mintegy400
millió tonna. Mivel a kibo-csátás országosan 16 millió ton-na/év,
az erdôállományok mint-egy 25 év kibocsátását tárolják.A Földön
naponta 375 négyzet-kilométer erdôterület — ez éven-te Görögország
nagyságának fe-lel meg — csökkenés következikbe. Magyarországon és
az Euró-pai Unióban azonban az erdôte-rület folyamatosan növekszik.
Ahazai állami erdôgazdálkodás te-hát folyamatosan javítja a
szén-mérleget.
Szépség, érték az erdô fáibanHosszú távon biztos az állami erdôk
jövôje Magyarországon
Tudja-e...◆ hogy a csalán egészen fiatal levelei összezúzva
állatoknak takarmány, fôzve teaként iható, a szárának rostjait meg
lehet szôni mint a
kenderét, gyökerei konyhasóval vegyítve szép sárga festékül
szolgálnak; ◆ hogy az erdészek 1 ha területre 10 000 tölgycsemetét
ültetnek, melybôl 200–250 db éri meg a vágásérett kort;◆ hogy a
tiszafa egyetlen nem mérgezô része a magot körülvevô vörös húsos
magköpeny;◆ hogy a „farkas” elônevû növények mérgezôek, pl:
farkasalma, farkaskutyatej, farkasszôlô, farkasölô sisakvirág,
farkasboroszlán stb.;◆ hogy az „útilaput köt a talpa alá”
szólásmondás arra ad magyarázatot, hogy a hosszú úton a cipô
feltörése ellen gyulladáscsökkentôként
alkalmazták;◆ hogy a mindenki által ismert kékvirágú mezei
katángból készítik a pótkávét, azaz a cikóriakávét, a gyerekeknek
koffeinmentes
tejeskávéként adják;◆ hogy a becenéven emlegetett „suszterbogár”
nem bogár, a kaszáspók nem pók, az övesbagoly nem madár, a
fülbemászó pedig nem
mászik az ember fülébe;◆ hogy a Mecsek-teát az erdôben található
nagylevelû méhfûbôl fôzik;◆ hogy a kökény virágzata teaként
hashajtó, viszont a termésébôl készült lekvár hasfogó;◆ hogy a
fekete bodza szárított virágai meghûléses betegségek esetén
izzasztószerként nagyobb mennyiségben fogyasztva hatásosak?
Friss hajtása nagyon erôs hashajtó. Bogyójából C vitaminban dús,
finom lekvár készíthetô;◆ hogy az erdei mályva, más néven
papsajtmályva száraz lomblevelei a száj, torok, gyomor és a
bélrendszer gyulladásainak enyhítésére
használhatók és a gyulladás okozta fájdalom csillapítására?
-
Élmények, felejthetetlen pillana-tok, órák a gyermekkorból,
me-lyek a felnôttkorba is elkísérnek.Ôszi lomb, csigaház, érdekes
ka-vics vagy szép naplemente, me-lyek valós vagy jelképes
hátizsá-kunkba kerülnek. Hol van ez acsodálatos, pazarlóan
jótékonyhely? Itt van körülöttünk, hiszenez a magyar erdô! És
hogyan le-het ebbe a csodálatos világba el-jutni? Ebben segítenek
az erdô-gazdaságok. Közhely, hogy aXXI. század embere leterhelt,
ro-han és kevés az ideje. Ezért kí-nálják az állami tulajdonú
erdôkaz aktív pihenés, a természetrevaló rácsodálkozás
megnyugtatólehetôségét. Az erdôbôl pedigüres kézzel, üres lélekkel
nem le-het hazatérni.
Normafa, Dobogókô, Csóvá-nyos, Szalajka-völgy — éventemilliók
által látogatott kiránduló-helyek. Kevesen gondolnak rá,de a
kirándulások, erdei élmé-nyek legnagyobb részének az ál-lami erdôk
adnak otthont. Az ideiesztendô a zöld turizmus éve,ezért különösen
a figyelem kö-zéppontjába került az erdôk köz-jóléti szerepe. Az
egész társadal-mat megcélozza a kitûzött cél: azév végére a
lakásból kilépve mi-nél többen tudják, hogy merrekell indulni a
legközelebbi erdeipihenôhely, természeti látványos-ság felé.
Az erdôk közjóléti szerepé-nek kihangsúlyozása a magyarerdészet
egyik legjelentôsebbhozzájárulása a nemzetközi erdé-szeti politika
modernizálásához.A közjóléti szerep elôtérbe helye-zése nagyban
köszönhetô az1969-ben létrehozott, a fôvároskörnyéki erdôket
kezelô, PilisiÁllami Parkerdôgazdaság gya-korlati tapasztalataiból
levont kö-vetkeztetéseknek.
Napjainkban egyre nô az ér-deklôdés a szabadban eltölthetô,
egészséges életmódhoz kapcso-lódó szabadidôs tevékenységekiránt.
Ezek legfontosabb színtereaz erdô. Csak a fôváros
tágabbkörnyezetének parkerdeibenévente 10 millió
látogatónapotregisztrálnak. A látogatási szoká-sok átalakulóban
vannak. A vá-roshoz közel egyre több a napirendszerességgel futó,
sétáló, ba-bakocsit toló városi polgár. A la-kott területektôl
távolabb esô er-dôket pedig hagyományosan abakancsos turisták
keresik fel.
Az állami erdôk gondozóisokszor történelmi, 100–150 évesmúltra
visszatekintô parkerdeiinfrastruktúrát tartanak fenn. Er-dészeti
kezelésben van számtalankilátó, több ezer kilométer
jelzettturistaút, kerékpárút és sétaút,tanösvények, természeti és
kultu-rális értékeket bemutató kiállító-helyek. A Zempléntôl
Gemencig,Zalától Nyírségig, a Vértestôl aMecsekig számos helyen
kiépí-
tett erdei kisvasutak nemcsak va-súttörténeti ritkaságok,
hanemvonzó turisztikai célpontot is je-lentenek.
A köz javát szolgáló erdôkfenntartása sok gonddal jár. Mi-közben
az erdôgazdaságok a maitársadalmi elvárásoknak megfe-lelôen
alakítják át gazdálkodásimódszereiket, a létrehozott érté-keket
semmibe véve a társadalomegy része továbbra is szemétlera-kóként
használja az erdôket.Ilyen szempontból legterhelteb-bek a
parkerdôként funkcionálóés településközeli erdôtömbök.Például a
Budapest környékiparkerdôkbôl évente 9000 köb-
méter hulladékot gyûjtenek összeaz erdészet munkatársai. Az
or-szágosan, évrôl évre erre fordítotttöbb százmillió forint az
erdeijátszóterek, kilátók, egyéb beren-dezések fenntartásától
ellopottpénz. Szintén városokhoz közelierdôk problémája a
hajléktalante-lepek megjelenése. Az utóbbiidôben már nem csak a
budapesti
erdôkben, hanem például a deb-receni Nagyerdôben is
találunkhajléktalanokat. A megoldásugyanúgy társadalmi szándék
ésfelelôs szerepvállalás kérdése,mint például a védett
erdôterüle-ten való terepmotorozás megaka-dályozása. E problémák
kezelé-sére az erdôgazdálkodó mindenjóakarata — és pénze —
kevés.
A gyümölcs azonban talánhamarosan beérik. Hiszen Ma-gyarországon
az állami erdôgaz-dálkodókhoz köthetô az erdei is-kolák
népszerûségének megte-remtése. A környezeti tudatfor-málás a Föld
jövôjének záloga.Az örömtelien töretlen érdeklô-dés következtében
az erdészetierdei iskolák kapacitásuk felsôhatáráig fogadnak
csoportokat. Apedagógusokat segítô erdészszakemberek jelenléte
biztosítjaaz oktatás magas színvonalát. Ahelyben lévô tudás
felhasználásakedvezô árak kialakítására ad le-hetôséget. Így a
korszerû ismere-tek mindenki számára elérhetôek.
Hazánkban az erdôterület szaba-don látogatható. Csak
rajtunkmúlik, megismerkedünk-e rejté-lyeivel, magunkba szívjuk-e
fris-sítô levegôjét. Azonban sétáink,önfeledt játékunk, hosszú
túráinksorán se feledkezzünk meg arróla tömérdek munkáról és
törôdés-rôl, amely megteremti számunkraa felüdülés lehetôségét.
Az állami erdôk Magyarországon8
Az állami erdôk MagyarországonKiadják az ÁPV Zrt. erdészeti
társaságai
Felelôs kiadó: Koleszár István ügyvezetô igazgatóA
szerkesztôbizottság vezetôi: Gémesi József ügyvezetô
igazgatóhelyettes és Káldy József vezérigazgató
A szerkesztésben közremûködtek az állami erdészeti
részvénytársaságokFotók: Az erdészeti részvénytársaságok archívuma,
Németh János, Gyarmati Csaba, Körtvélyesi László
Kivitelezés: Ferling PR & Communications Kft. ü Nyomdai
munkák: V-TESA, PécsváradMegjelent: 160 ezer példányban ü 2007.
június
Megnyugodni az erdô ölénHívogató élményt, kalandokat ígérnek az
erdei kirándulások
Egy csepp MecsextrémKülönleges erdei park PécsettVan egy hely az
országban, amely az aktív kikapcsolódás szerel-meseinek különleges
élményeket kínál: a Mecsextrém Park. APécs melletti vadon kellôs
közepén, mégis modern környezetbenlévô Park koncepciója
Európa-szinten is párját ritkítja. A játékele-mek elrendezésénél
elsôdleges szempont volt, hogy az „extrém”szórakozásra vágyók és a
családok számára is igazi vonzerôt te-remtsenek. Az alapötlet
olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy apark 2006-os megnyitása óta
folyamatosan bôvül.
Az adrenalinbombáról a szédítô iramban robogó quadok, a
há-romdimenziós élményt nyújtózorb, gokart- és hegyikerékpár-pályák
gondoskodnak; az izmo-kat kötélpálya, mászófal dol-goztatja meg. A
játékos kedvûe-ket csúszdák és a játszóházemeletei várják, a
természetba-rátokat pedig kirándulások ka-lauzolják a vadonba.
Vérpezs-dítô különlegesség a legújabb„szerzemény”, az erdei
bob.
Számtalan kilátó van erdészeti kezelésben