Teljesen befejezõdött a budapesti Várkert Bazár felújítása, az új hajókikötõ és a villamosmegállók is üzemelnek. L. Simon László kor- mánybiztos az avatóün- nepségen felidézte: április 2-án, Ybl Miklós születésé- nek 200. évfordulóján ké- szültek el a rekonstrukció elsõ ütemével, mostanra pedig elkészültek az új épületrészek, a liftek és a mozgólépcsõk mellett a királyi kertek felújítása, a mélygarázs és rendez- vényterem is. A Világörökséghez tarto- zó épületegyüttes 1996 óta a világ száz legveszélyezte- tettebb mûemlékének egyi- ke volt. A fejlesztés célja nem csupán a mûemléki re- konstrukció: a Várkert Ba- zár révén új kulturális prog- ramokkal is gazdagszik a fõváros. A Várbazár felújítá- sa után évi 250 ezer látoga- tóra számítanak. A nyitóünnepségek kö- zött hat kiállítás, parknyitó mûvészeti promenád és a Nemzeti Táncszínház szer- vezésében táncelõadások várták a látogatókat. A ba- zár környékén új burkola- tot kaptak az utcák, korsze- rûsítették a közvilágítást, kerékpársávokat, új villa- mosmegállókat és szökõ- kutakat alakítottak ki, nö- velték a zöldterületeket. 12. oldal – – 36. szám – 2014. szeptember 6. KALEIDOSZKÓP A rendezvény a New York-i magyar fõkonzulá- tus által szervezett ünne- pélyes állampolgársági es- küvel indult, ahol dr. Bencsik Zita vezetõ kon- zul jelenlétében 33 új ma- gyar állampolgárt avattak. A konferencia idején kon- zuli ügyintézésre is lehe- tõsége nyílt a rendezvény résztvevõi és a vonzáskör- zetbõl érkezõ magyarok számára a konzuli kabin- ban. „Együtt a szétszórtság- ban” – ez volt a program idei vezérgondolata, amelynek keretében Er- dély jelenét, kultúráját te- kintették át. A délelõtti órákban elõadássorozat zajlott a magyar kultúrá- ról, történelemrõl, amely- lyel párhuzamosan gyer- mekprogramok és angol nyelvû foglalkozások is folytak. A közös ebéd után strandolni, csónakázni, tú- rázni mentek a táborlakók. A délutáni konferenciaso- rozat után zenés, verses, szórakoztató produkciók következtek, majd az estét közös beszélgetések és nó- tázások zártak. Az erdélyi vendégelõ- adók között volt Cseke Pé- ter professzor, Tussay Szi- lárd, az IKE képviselõje és Sebestyén Aba, a marosvá- sárhelyi Yorick Studió szí- nész-rendezõje. A New York-i Balassi Intézet ré- szérõl Romsics Gergely és Vadász Zita erdélyi témájú fotókiállítás anyagát mu- tatta be. A találkozón áttekintet- ték a Magyar Baráti Kö- zösség elmúlt esztendei tevékenységét, és – mint dr. Kovalszki Péter gond- nok elmondta – a további- akban is folytatják közös- ségépítõ, szervezeti és ki- adói munkájukat; folytat- ják testvérközösségi kap- csolataik építését mind Amerikában, mind a Kár- pát-medencében; támo- gatják a Kárpát-medencei magyarság autonómia tö- rekvéseit. A Magyar Baráti Közösség 43. alkalommal tartotta meg az Itt-Ott találkozót az Ohio állambeli Remény- ség tavánál. A 183 résztvevõ egy hétig ápolhatta és fejleszthette a magyar kultúrával, nyelvvel kapcsola- tos ismereteit a Lake Hope State Parkban. 43. Itt-Ott-találkozó a magyar összefogás jegyében Sorskérdések a Reménység tavánál Államalapító Szent Ist- ván napját ünnepelték a Nanaimói Magyar Egyesü- let piknikén, ahol Simon József, az egyesület elnö- ke köszöntette az egybe- gyûlteket, majd dr. Csoba András rövid történelmi visszatekintéssel szolgált az augusztus 20-i ünnep kapcsán. Ezután Nt. Fábi- án Lajos, a Vancouveri Magyar Református Egy- ház lelkésze tartotta meg ünnepi beszédét, és áldot- ta meg a nemzeti színû szalaggal átkötött új ke- nyeret. Felesége, Fábián Erzsébet két mûsorszámmal is ked- veskedett a közönségnek, majd Bölecz Piroska és Pintér László szavalatai csaltak so- kak szemébe könnyeket, ahogyan dr. Csoba András és Czékmán Balázs zenés mû- sora is, amely során a közön- séget is megénekeltették. Az ünnepség rendha- gyó momentuma volt Ma- gyarnak lenni címmel a Duha László erdélyi nép- mûvészeti fafaragásait be- mutató kiállítás, ahol a marosvásárhelyi mûvészt fia, Duha Kristóf képvisel- te, aki a kiállítás megnyi- tóján a magyarság és ma- gyar értékek megõrzésé- nek fontosságára hívta fel a figyelmet. A tárlat, vándorkiállítás- ként a következõ hetek- ben Kelownában, Vancou- verben és Victoriaban is látható lesz. Cz. B. Az államalapítást ünnepelték Nanaimóban Piknik Szent István tiszteletére Az Itt-Ott-találkozó résztvevõinek egy csoportja A templomhoz 300 ma- gyar és amerikai család tartozik, vasárnaponként három misét tartanak, ez keleti parti magyarság utolsó bástyája: New Yorkban évek óta nincs magyar katolikus pap, New Brunswickban meg- szûnt az önálló magyar plébánia, bár káplánként van magyar pap, Wa- shingtonban csak havonta van magyar nyelvû mise. A XIX-XX. századfordu- ló nagy bevándorlásai óta Passaicban és környékén egyre több magyar telepe- dett le. Nem csak temp- lom, plébánia, hanem is- kola is épült, amely azóta is töretlenül (szombati is- kolaként) mûködik. Szükség is van rá, hi- szen az egyházközségnek vannak olyan hívei, akik csak egy-két évre jöttek ki Amerikába, de akad olyan – hibátlanul beszélõ – hívõ is, aki már a negyedik ge- neráció tagja. Ha nem len- ne a templom, nem lenne a magyar ima, akkor a ma- gyar identitás, a magyar nyelv is hamarosan eltûn- ne a kontinensrõl. Ezért van, aki vasárna- ponként 2-3 órát utazik, hogy odaérjen. Nagy ese- ménynek számítanak a nemzeti ünnepek, mint Szent István király napja is, amelyet ünnepi szent- misével tisztelt meg a ma- gyar közösség. Beszédében Vas László atya hangsúlyozta: napja- ink identitászavarban küszködõ magyarjainak és talajt vesztett kereszté- nyeinek Szent István ki- rály ünnepén igen-igen aktuális üzenetet közvetít az evangélium. „Az identitás latin szó, magyarul azonosságot, önazonosságot, öntudatot jelent, és az önmagát kere- sõ – csak ritkán megtaláló – emberekre szoktuk al- kalmazni. Általában azért nem találják meg önma- gunkat, mert nem ott ke- resik, ahol van. Ez a nap nem a légi parádé és a tû- zijáték ünnepe, de nem is a kenyéré. Ez a nap or- szágalapító Szent István királyunk ünnepe, aposto- li királyunké, aki megszi- lárdította a kereszténysé- get hazánkban. A mai történelmi hely- zet egyenes következmé- nye az Istent és szeretetet vesztett emberiségnek. A Szentírás sok önmagát ke- reszténynek mondott em- ber polcán is csak, mint porfogó díszeleg, békés egymás mellett élésben a herendi porcelánkutyával és a lovát ugrató csikóssal. Pedig a Biblia Szent Ist- ván király mindennapi ol- vasmánya volt. Fiának, Imre hercegnek legfonto- sabb feladatként jelölte meg ezt híres Intelmei- ben. A Szentírás használa- ti utasítás az életre. Sza- badságában áll mindenki- nek, hogy ne olvassa el, de utána ne panaszkodjék senki, hogy nem mûködik az élete! Magyarország sem mûködik Szentírást olvasó vezetõk és polgá- rok nélkül. Magyarország nem mûködik Isten nél- kül! Számunkra az a gesz- tus, amellyel Szent István király a halála elõtt a koro- nát, újonnan létrejött ki- rályságát, felajánlotta Szûz Máriának, azt fejezi ki, hogy nem politikai té- nyezõkben, földi szövet- ségeseiben bízott, hanem volt bátorsága ráhagyat- kozni az isteni gondvise- lésre és a Szûzanya pártfo- gására. Családnak tekin- tette a Kárpát-medence népeit, amelynek édes- anyára van szüksége, és ezzel a szó legmélyebb ér- telmében volt reálpoliti- kus. Adjunk hálát minden nap Istennek, hogy ilyen gyönyörû hazát, nyelvet adott nekünk. Ez a nemzet hihetetlen szenvedéseken ment át és ma is áll. Nem tudtak kiir- tani bennünket tatárok, törökök, oroszok. Ne fél- jünk! Van Szent Istvá- nunk, van Szent Koro- nánk, Mennyei Édes- anyánk, Nagyboldog- asszonyunk, van Iste- nünk. Mondjunk áldást Is- tennek, hogy ma kereszté- nyek és magyarok lehe- tünk, Szent István és a Magyarok Nagyasszonya pártfogása alatt.” A templom szeptember 20-án ünnepli felszentelé- sének 110. évfordulóját, amikor is az ünnepi szent- misét Arthur Joseph Serratelli, a patersoni egy- házmegye (amelynek terü- letén található a Szent Ist- ván templom) mutatja be. Dudás Róbert Gyula Az Egyesült Államok keleti partján az egyetlen önál- ló magyar plébánia a New Jersey állambeli Passaicban található. A templom 110 éves történeté- ben folyamatosan magyar pap – jelenleg Vas László atya – szolgál az egyházközségnél. Szent István király napját ünnepelték Passaicban Adjunk hálát hazánkért, nyelvünkért! Méltó szerepet kap a Világörökséghez tartozó mûemlék Megújult a Várkert Bazár A kanadai Hamilton Gallery múzeumban állít- hatják ki jövõre a Munkácsy-trilógia két, nem magyar állami tulajdonban levõ darabját, a Krisz- tus Pilátus elõtt és a Golgota címû monumentális festményeket. A múzeum igazgatója közölte: a náluk levõ képet eladnák a magyar államnak, de jelenleg nem folynak errõl tárgyalások. Sem a Hamilton Galleryvel, sem Pákh Imré- vel nem tárgyal a kormány a Munkácsy-trilógia náluk levõ darabajainak megvásárlásáról – tud- ta meg a Napi.hu. Értesülésüket megerõsítette Louise Dompierre, a kanadai múzeum igazgató- ja, Pákh Imre azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. A Hamilton Gallery tulajdonában levõ Krisztus Pilátus elõtt címû képet megegyezés híján már visszaszállították a juharleveles or- szágba, és elõfordulhat, hogy elhagyja a deb- receni Déri Múzeumot a Pákh Imre tulajdoná- ban levõ Golgota címû alkotás is. A múzeum igazgatója kifejtette, hogy a visszaszállított Munkácsy-kép jelenleg nem lát- ható az épületben, de tárgyalt már Pákh Imré- vel a trilógia kétharmadának bemutatásáról. A kép vételárát nem közölte, de lapértesülés sze- rint egy általuk kért értékbecslés 10 millió dol- lárban határozta meg a kép értékét. Hozzátette: a múzeum csak azért válna meg a híres fest- ménytõl, mert tudják, milyen fontos a magyar nép számára. A kormány felkért három hazai mûkeres- kedõt, de az általuk készített becslések még nem készültek el. Lapinformációk szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetése a 30 milliárd forintos keretösszeggel rendelkezõ Értéktár programból tudná megvenni a két képet, de mindeddig errõl sem született döntés. A kanadai galéria újabb Munkácsy-képet is bemutatna Külföldre kerülhet a Golgota is