Az ipari növekedés mai területi folyamatai

Az ipari növekedés mai területi folyamatai

Lőcsei HajnalkaELTE TTK FFI

Regionális Tudományi Tanszék

Az ipari növekedés területi folyamatai

• Kiindulási alap:– 1990-es évek második felétől újraiparosodás– új megyék, térségek jelentősége nőtt meg– konjunktúra az egykori ipari tengely nyugati

felén

• Eddigi eredmények:– a vidék gazdaság növekedésének egyik kulcsa

a (feldolgozó)ipari dinamika– az ipari alapú fejlődés veszélyeket hordoz

• Kérdés: – az ipari tengely keleti fele is „újrafényeződik”?– A folyamatok a kiegyenlítődés irányába

hatnak-e?

Hogyan vizsgálható az ipari növekedés?• Területi növekedés vizsgálatának

korlátai:– időtáv, térségi szint, módszerek– többnyire székhely szerint adatok– 1,5 – 2 éves csúszás, idősorokban

törés– térségi szinteken lefelé haladva az

adatok megbízhatósága csökken

Hogyan vizsgálható az ipari növekedés?

• Felhasznált adatok:– Ipari termelés volumenindexe, ipari

tevékenység termelési értéke, ipari alkalmazottak száma

– megyei szint, telephely szerint, 4 fő feletti ipari vállalkozások

– KSH megyei és regionális statisztikai évkönyvei, KSH tájékoztatási adatbázis

– 1965-től éves, 1999/2001/2003 óta negyedéves (!)

• Felhasznált módszerek– Láncindex, bázisindex, évi átlagos növekedési

ütem, szórás, rangsorok, kereszttábla, hatékonyság, tipizálás

– Grafikus és térképi ábrázolás

Hosszú távú ipari növekedés

• 1965-től éves növekedési adatok (láncindex)

• 4 szakasz

Az ipari növekedés hosszú távú folyamatai (1965-2006)

•60

•80

•100

•120

•140

•160

•180

•200

•1965 •1970 •1975 •1980 •1985 •1990 •1995 •2000 •2005

• lá

nc

ind

ex (

elő

ző é

v =

10

0%

)

Vas

Fejér

Gy-M-SK-E

Az ezredforduló ipari éllovasai: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér és Komárom-

Esztergom

60

80

100

120

140

160

180

200

1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

A követők: Pest, Somogy, Zala, és a kilógó

Tolna

60

80

100

120

140

1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

Tolna

Dinamika nélkül: egykori bányászati és nehézipari fellegvárak (Borsod-

Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém, Baranya), valamint Budapest

60

70

80

90

100

110

120

130

140

1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

Régen volt (sosem volt?) ipari dinamika az alföldi karakterű megyékben

60

70

80

90

100

110

120

130

140

1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

A 4. szakasz tovább bontható

• 1994-2001– dinamikus fejlődés

• 2001-2003. 1. negyedév– recesszió

• 2003-– fejlődés

Az utóbbi évek országos tendenciái az iparban

95

100

105

110

115

120

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

ipa

ri t

erm

elé

s v

olu

me

nin

de

xe

, elő

ző é

v =

10

0%

40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

az

eg

y la

ko

sra

jutó

ipa

ri é

rté

kte

rme

lés

szó

rás

a (

%)

ipari termelés volumenindexe

szórás

Ipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100%

40

60

80

100

120

140

160

180

200

1. Az „ipari boom” után és alatt

40

60

80

100

120

140

160

180

200

Komárom-Esztergom

Fejér

Vas

Győr-Moson-Sopron

2. Megtörő pályán

40

60

80

100

120

140

160

180

200

Somogy

Zala

3. Megcsillanó remény

40

60

80

100

120

140

160

180

200

Heves

Pest

J-N-Sz

B-A-Z

4. Stagnálás(Hajdú-B, Sz-Sz-B, Csongrád, Bács-Kk, Békés, Veszprém,

Budapest)

40

60

80

100

120

140

160

180

200

5. Apátiában…

40

60

80

100

120

140

160

180

200

Baranya TolnaNógrád

Az ipar térségi súlya, szerepe:

Egy lakosra jutó termelési érték, 2001

200% felett (3)100-200% (2)

75-100% (5)50-75% (8)

50% alatt (2)

Egy lakosra jutó termelési érték, 2006

200% felett (3)100-200% (3)

75-100% (4)50-75% (4)

50% alatt (6)

Az ipari termelés megoszlása, 2006

Budapest14,2%

Fejér11,0%

többi megye33,5%

Pest7,8% Borsod-

Abaúj-Zemplén

8,2%

Gyõr-Moson-Sopron10,7%

Komárom-Esztergom

14,6%

A megyék típusai a kiinduló helyzet és az ipari növekedési pálya alapján, 2003-2006

Egy lakosra jutó termelési érték,

orsz átlag = 100%, 2003

Évi átlagos növekedési ütem 2003-2006

kiugró (23,7%)

magas(10-20%)

közepes (5-10%)

csekély (0-5%)

csökken (-5-0%)

drasztikus csökkenés (-5% alatt)

kiugró (200% fölött) Komárom-E Fejér Győr-M-S

magas (145-165%) Vas Zala

közepes (75 - 100%) Borsod-A-Z, Jász-N-Sz, Heves

Veszprém Budapest, Pest

Somogy

csekély (60% alatt)Szabolcs-Sz-B, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-B, Tolna

Nógrád, Baranya, Békés

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1994-1997

20% felett (3)10 - 20% (1)

5 - 10% (4)0 - 5% (9)0% alatt (3)

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1997-2000

20% felett (4)10 - 20% (5)

5 - 10% (6)0 - 5% (5)0% alatt (0)

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2000-2003

20% felett (1)10 - 20% (2)

5 - 10% (6)0 - 5% (6)0% alatt (5)

Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2003-2006

20% felett (1)10 - 20% (4)

5 - 10% (2)0 - 5% (7)0% alatt (6)

Kérdések

• Elegendő-e az utóbbi néhány év ipari konjunktúrája ahhoz, hogy az egykori ipari tengely keleti felének újrafényeződéséről beszéljünk?

• Van-e különbség Somogy és Zala, valamint BAZ és Heves dinamizálódása között? (Bekövetkezhet-e egy nagyobb visszaesés az éppen dinamizálódó megyék esetében?)

• A konjunktúra lanyhulása várható?

Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 1. negyedév

20% felett (1)10 - 20% (5)

5 - 10% (3)0 - 5% (6)0% alatt (5)

Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 2. negyedév

20% felett (0)10 - 20% (6)

5 - 10% (3)0 - 5% (3)0% alatt (8)

Az egy alkalmazottra jutó ipari termelési érték alakulása, 2001 - 2006

0

50

100

150

200

250

Zala

Heves

Pest

Vas

Somog

y

Budap

est

Tolna

Baran

ya

ors

zág

os

átla

g =

100

%

2001

2006