Az innovációs modellek, innovációs folyamat, termékoktato.econ.unideb.hu/domician/Downloads/MK/Bemutato02_Innova… · •Az újra-szervezés az üzleti, vállalati folyamatok

Az innovációs modellek, innovációs folyamat, termék fejlesztés stb.

Máté Domicián

Tartalom

• Innovációs modellek

• Innovációs folyamat

• Szervezeti innováció

• Technológiai innováció

• Termékinnováció

• Termékfejlesztés

Innovációs modellek

• Az innovációval kapcsolatba kerülő szakembereket régóta foglalkoztatja az innováció értelmezése, megjelenési formája és működési mechanizmusa.

• Ez utóbbl kutatása során több modell került kidolgozásra.

• Az ismert modellek alapvetően két csoportba sorolhatok.

• Mindkét modell családon belül számos működési leíró látott már napvilágot.

• Itt csupán a legjelentősebbek bemutatására vállalkozunk.

Innovációs modellek

• A horizontális modellek közös jellemzője, hogy a vállalat különböző tevékenységeinek (szervezeti egységeinek), együttműködésé és kapcsolati rendszer szempontjából vizsgáljak az innováció megvalósulását.

Innovációs modellek

• A vertikális modellek ezzel szemben a piacot (marketinget), a kutatás-fejlesztést, valamint a termelést vizsgálják, mint az innováció gerjesztőjét.

• Ezek domináns tényezők határozzak meg az innováció mozgásteret, preferenciáit, kapcsolódásait és időbeliséget.

• A modellben jelentős szerepük van a politikai és gazdasági alrendszereknek, valamint az ezekhez kötődő intézményi háttérnek, így például az oktatási, pénzügyi, jogi, infrastrukturális és egyéb alrendszereknek.

• A vertikális modellek tehát nem az innováció folyamatát írjak le, hanem az innováció kereteit befolyásoló tényezőket vizsgálják.

• Ezen tényezők által meghatározott keretek között nyílik mód a horizontális modell konkrét vállalati adaptációjára.

Vertikális modellek

• Keretfeltételek

Vertikális modellek

• A Keretfeltételek között vesszük számba azokat a politikai és gazdasági alrend- szereket, amelyek meghatározzák az innováció mozgásterét.

• A Tudományos és tervezői alap részeként tartjuk nyilván az oktatást, amely tényező a keretfeltételekkel is átfedésben van. Ezen túlmenően ide tartoznak a tudományos és technológiai intézetek által folytatott alap- és alkalmazott kutatások, szakképzések, valamint szaktanácsadási tevékenységek.

Vertikális modellek

• A Közvetítők a Tudományos és tervezői alap segítségével a tanulási folyamaton keresztül juttatják el a vállalatokhoz az innovációt segítő ismereteket. ők tehát az ismeretek felfrissítésében, a kommunikációban, valamint a tanulási folyamat elősegítésében töltenek be fontos szerepet.

• A Közvetítők között tartjuk számon:• a vállalatok közötti kül- és belföldi kapcsolatrendszereket,

• a szakértői csoportok tevékenységeit,

• a szaklapokat és licenciákat,

• a gazdasági mobilitást stb.

A közvetítés egyik igen fontos eszköze a diffúzió, amely nem más, mint a hi-vatalos forma nélküli technológia-átvétel, az innováció spontán terjedése.

Vertikális modellek

• Az Innovációs dinamó a horizontális modellek terének tekinthető. Lényege a Tudás. Ezenkívül fontos a vállalat stratégiája, versenytársaihoz való viszonya, belsö környezete, így például pénzügyi politikája, felszereltsége vagy szervezt felépítése. Ezek határozzák meg a vállalat stabilitását és újdonságok iránti nyitottságát.

Lineáris modellek

• Az innováció törvényszerűségeit elsóként a lineáris modell írta le. Ebben a megközelítésben a műszaki szempontok domináltak.

• Eszerint a rendszer közös cél érdekében egy meghatározott koncepció alapján működik (ábra).

• A modell szerint az új ismeretek műszakilag használható ötleteket generálnak. Ezek új termékekben és eljárásokban öltenek testet.

• A modell feltételez hogy a tudományos ismeretek termékké, majd technológiává válása egyértelmű gazdasági növekedést eredményez.

Lineáris modellek

• A modell szerint az újítások automatikusan jönnek létre a kutatóközpontokban, majd kerülnek kereskedelmi forgalomba.

• Ez a megközelítés versenykörnyezetben nem tekinthető elegendőnek.

• A modell gyengéje a részfolyamatok közötti egyoldalú kapcsolat, amely korlátozza az információk áramlását, valamint hiányoznak a visszacsatolások korrekciós mechanizmusok.

Lineáris modellek

Láncszem Modell

• A modellben - mint az ötödik generációs modellekben általában - már jelentős egyszerűsítések tükröződnek.

• A modellben jól érzékelhető a környezeti és a belső vállalati ismeretek, adottságok egymásra való hatása.

• A modellben újraértékelésre került a kutatás-fejlesztés szerepe. Ebben a felfogásban a kutatás nem az innovatív gondolatok forrása, hanem a problémamegoldást támogató és az egész folyamatot végig kísérő tudás, amely a kutatási eredményekből és gyakorlati tapasztalatokból tevődik össze. A kutatás komplex, dif- ferenciált tevékenységeket magába foglaló folyamat.

Láncszem Modell

• A kutatás foglalkozik azokkal a nehézségekkel, melyek a meglevö ismeretek alapján nem oldhatók meg. A kutatás így nem egyetlen fázis sajátja, hanem a tevékenységek széles korét magába foglalja.

• A felsorolt tevékenységek eredménye bizonytalan. Ebből adódóan nem jelölhető ki jól definiált és meghatározott sorrendet bemutató előrehaladás. Több esetben is vissza kell lépni egy-egy korábbi fázishoz a problémamegoldás elősegítése és a kockázat csökkentésé érdekében. Tehát a lépések között aktív visszacsatolás van. Amennyiben ezt a vállalaton belül nem sikerül megvalósítani, a modell adaptációja eleve kudarcra van ítélve.

• Az ábrán nem látható se input, se pedig output. Ebben az a tapasztalat tükröződik, miszerint az innovációs igények számos területről érkezhetnek.

Láncszem Modell

Innováció folyamata• Az innováció mint vállalati funkció napjainkban többnyire igen tudatos tevékenység:

meglehetősen szúk tér nyílik a véletlen, spontán tudományos eredményeknek és főleg ezek piaci sikerének.

• Magában az innovációs folyamatban természetesen számos véletlen elem található, ezek azonban nem változtatják meg az alapképletet: a tudatos innovációs stratégiára tudatosan szervezett innovációs folyamat épül.

• Ennek a folyamatnak van egy, az innováció konkrét tárgyától független elvi kerete - ennek a vázlata az (ábrán) található.

• A folyamat azzal kezdődik, hogy kielégítetlen igényt vagy felhasználatlan technikai lehetőséget azonosítunk az így keletkezett feszültség feloldására vannak, vagy előbb-utóbb lesznek ötletek.

• A rendelkezésre álló információkra és keresési-kísérletezési-számítási tevékenységre támasz-kodva keressük az ötletek megvalósíthatóságának módját.

• Lehet, hogy találkozunk adaptálható megoldással, le- het, hogy nem - ez utóbbi esetben új találmányra van szükség.

• A két eset bármelyikéről is legyen szó, a talált megoldást felhasználásra alkalmassá kell tenni, majd be.

Innováció folyamata• Az innováció mint vállalati funkció napjainkban többnyire igen

tudatos tevékenység: meglehetősen szúk tér nyílik a véletlen, spontán tudományos eredményeknek és főleg ezek piaci sikerének.

• Magában az innovációs folyamatban természetesen számos véletlen elem található, ezek azonban nem változtatják meg az alapképletet: a tudatos innovációs stratégiára tudatosan szervezett innovációs folyamat épül.

• Ennek a folyamatnak van egy, az innováció konkrét tárgyától független elvi kerete - ennek a vázlata az (ábrán) található.

Innováció folyamata• A folyamat azzal kezdődik, hogy kielégítetlen igényt vagy felhasználatlan

technikai lehetőséget azonosítunk az így keletkezett feszültség feloldására vannak, vagy előbb-utóbb lesznek ötletek.

• A rendelkezésre álló információkra és keresési-kísérletezési-számítási tevékenységre támaszkodva keressük az ötletek megvalósíthatóságának módját.

• Lehet, hogy találkozunk adaptálható megoldással, le- het, hogy nem - ez utóbbi esetben új találmányra van szükség.

• A két eset bármelyikéről is legyen szó, a talált megoldást felhasználásra alkalmassá kell tenni, majd be keli vezetni, s ezután kerülhet sor a folyamatos használatra.

Innováció folyamata• Ha nincs megoldás (régi nem adaptálható, új találmányra nem kerül sor, esetleg többszöri

visszacsatolás, próbálkozás után sem), akkor az innováció kudarcot vallott.

• Minthogy kudarcot vall akkor is, ha megengedhetetlenül túllépi a költségvetést - az ábra kizárólag a műszaki folyamatokat elemzik, de nyilvánvaló, hogy az innováció pénzbe kerül, s a költésnek korlátja is van.

• Az előzőekben vázolt folyamat általánosítható az innováció mindhárom formájára, a termék, a technológia és a szervezet innovációjára is.

• Az azonos alapelvek mögött azonban számos igen fontos különbség található - most ezekkel fogunk foglalkozni.

A szervezeti innováció• A szervezeti innováció kiindulópontja is az, hogy hatékonyság béli eltérés

alakul ki az alkalmazott szervezeti megoldás és a szervezeti jellemzők között, szervezeti változásra van szükség: megbomlott az az összhang, amely a kontingencia-elméleti modellben a környezet-stratégia- magatartás elemek harmóniáját biztosítaná a szervezetben.

• Egyetlen olyan szervezeti innovációt emelünk ki amely az utóbbi évtizedben a fejlett világ nagy részén végig söpört, s jelentős befolyása van a funkcionális tevekénységek megvalósítására is.

• Ez az innováció az üzleti folyamatok ujjászervezésé (Business ProcessReengineering, BPR),

•

A szervezeti innováció• Az újra-szervezés az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és

radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából szerkezetek olyan lényeges teljesítmény mutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság (Hammer-Champy, 1996,42. oldal).

• Az újra-szervezés konkrét gyakorlata a vállalati műkodő elemekre bontását, a tevékenységek racionalitásának elemzését és az elemek új módon történő összerakását jelenti.

• Az újjászervezések között voltak sikeresek s sikertelenek is, mindenesetre ez ma a szervezeti innovációt megvalósító uralkodó megközelítés.

•

A technológiai innováció• A technológia innovációja számszerűleg a legtöbb esetben együtt jár a

termékinnovációval, annak következménye. Természetesen nem kevés olyan eset van, amik ónálló életet él.

• A technológia kifejezést itt most általánosan úgy értelmezzük, mint azon eljárások rendszeré amelyek során fogyasztói igénykielégítésre alkalmas te mék/szolgáltatás jön létre.

• A technológiai innováció a technológiai stratégia talajt jön létre,

A technológiai innováció• A technológiai stratégiának a következő főbb lényeges elemeit:

• a technológia kiválasztása, a specializálódás mértéke, beágyazódás a vállalati folyamatokba

• a technológia lényegében való elmélyülés, a technológia beépülése a vállalat tudományágába (mennyi törekednek a fejlesztésére?)

• a technológia forrásai (honnan szerezzük be?)

• időütemezés (próbáljunk vezetők lenni, illetve miyen késést engedjünk meg magunknak a következőben?)

• K+F befektetés nagysága

• K+F szervezet és politikája.

•

A termék innováció• A termékinnováció folyamatának logikáját egy olyan modellen keresztül

mutatjuk be, amely feltételezi e folyamat lényegében determinisztikus jellegét - azt, hogy egy megtervezett és szervezetileg stabil körülmények között végre hajtott folyamatról van szó.

• Ez a folyamat a következő számú ábrán található, amelynek logikája jól Iáthatóan megfelel az innovációs folyamathoz adott általános ábránknak.

•

Köszönöm a figyelmet