1 Az idegműködés zavarainak kórélettani alapjai Az idegműködés zavarainak kórélettani alapjai Állatorvosi kórélettan Állatorvosi kórélettan Hallgatói előadások, 5. szemeszter Hallgatói előadások, 5. szemeszter Belgyógyászati Tanszék és Klinika, Kórélettani Osztály Állatorvos-tudományi Kar Szent István Egyetem A KI működészavaraira vezető anyagcserezavarok (extraneuralis, a KI morfológiai változásával primer módon nem járó károsodások) Az agy a testtömeg 2%-át teszi ki, és a vér-átáramlás (perctérfogat) 20%-át igényli Cerebral blood flow (CBF) = 50 ml / 100 g agyszövet / perc CBF = CPP / CVR (cerebral perfusion pressure=CPP, cerebrovascular resistance=CVR) cerebral blood flow (CBF) cerebral blood volume (CBV) cerebral energy metabolism (CEM) measured as cerebral metabolic rate of oxygen (CMRO2) glucose (CMRglu) szükeállomány > fehérállomány P art : 60 - 160 mmHg között a CBF állandó Agyi vérkeringés 1. Metabolikus kontroll (pH, pCO 2 , adenozin, glikolitikus köztianyagok, K + ) 2. Nyomásbeli autoregulatio 3. Kémiai kontroll (pCO 2 , pO 2 ) 4. Idegi kontroll (neuropeptide-Y, NE, ACh, VIP, substance-P) Szabályozása CBF megszűnése: 10 s – ájulás!!!
21
Embed
Az idegm űködés zavarainak kórélettani alapjai ...A központi idegrendszer sematikus ábrázolása. A FMN-ből származó motoros pályák a sejtb ől a gerincvel őben futnak
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
1
Az idegműködés zavarainak kórélettani alapjaiAz idegműködés zavarainak kórélettani alapjai
Fontos: az agyi hyperoxia is káros lehet (oxigén-maszk, inkubátor)
Retinopathia, vakság tiszta oxigén Retinopathia, vakság tiszta oxigén belélegezetése miattbelélegezetése miatt Hyperaemia, cerebralis oedema - vízforgalmi zavarok
Ok: keringési elégtelenségvíz, elektrolit és protein-metabolizmus helyi vagy általános zavaramegnövekedett intracranialis nyomás, kapilláris-permeabilitás
Alsó és fels ő (motoros) neuronokAlsó és fels ő (motoros) neuronok
Minden gerincvelői idegben fut egy dorsalis (érző) és egy ventralis (mozgató) rost. Az „AMN” elnevezés téves, nemcsak „mozgatásról” van szó!
1. Efferens, motoros neuronok: a központi idegrendszert az izmokkal és a mirigyekkel kapcsolják össze, tehát elhagyják a KI-t.A multipoláris sejtek minden gerincvelő szegmentum szürkeállományának intermedialis és ventralis szarvában, valamint az agyidegek agytörzsi magvaiban találhatók.
myotom: egy ideg által beidegzett izom vagy izomcsoport
2. Afferens, érz ő neuronok: a bőrrel, zsigerekkel kötik össze a KI-t. Az idegsejtek a gerincvelő dorsalis gyökereinek ganglionjaiban és néhány agyideg ganglionjában (kivétel: szaglás, látás, hallás, egyensúlyérzet) találhatók.
dermatom: egy ideg által beidegzett bőrterület
Alsó (motoros) neuronok (AMN) fogalmaAlsó (motoros) neuronok (AMN) fogalma
6
A központi idegrendszer sematikus ábrázolása. A FMN-ből származó motoros pályák a sejtből a gerincvelőben futnak le. Szinapszisokon keresztül elérik az AMN sejteket a szürkeállományban. Az AMN sejtjek a brachialis és a lumbalis gerincvelői duzzanatban találhatók. (Robinson and Huxtable, 1988). Ép működésükhöz az érző idegek/pályák is szükségesek
b)
brachial
lumbosacral
LMN: a kivitelez őLMN: a kivitelez ő
b)
brachial
lumbosacral
1. Motoros neuronok funkciója: a nyugalmi izomtónus, a testtartás (propriocepcio) bizosítása (akarattól független), a központi idegrendszerből a leszálló motoros neuronokon, gerincvelői idegpályákon keresztül érvényesült akaratlagos mozgások kivitelezése.Az idegrendszer motoros aktivitása végső soron az AMN-en keresztül érvényesül.
Az AMN működése és károsodása 1.
NEUROMUSCULAR JUNCTION LMN signs only (Often diffuse and generalized)
VENTRAL NERVE ROOT
- LMN signs only - NO corresponding sensory deficit
- may be Horner's in CT area
SENSORY NERVE ENDING
VENTRAL HORN GREY MATTER
- LMN signs and
- Ipsilateral UMN signs below the level of lesion
Károsodás hatásai: „AMN” jelek
a. A myotaticus reflexív megszakadása miatt az izom nyugalmi tónusának elvesztése (izomgyengeség, reflexválasz-romlás, rendellenes testtartás).
b. Az izmok akaratlagos mozgatásának elvesztése, hiába ép a felső motoros neuron.
Az AMN működése és károsodása – folyt.
7
� Az AMN motoros ága károsodásának jelei:• Hypotonia → petyhüdt, gyenge izmok (hypotoniás, petyhüdt
paresis/paralysis, más néven perifériás p.)
• Hyporeflexia/areflexia → reflex-csökkenés
• Izomatrophia• EMG (elektromiográfiai) változások 5-7 nap után
• Izomfibrosis és -zsugorodás hetekkel később
Ha az érző ág ép, van tudatosuló (mély), de látszólag nincs lokális (felületes) fájdalomérzet
Az AMN működése és károsodása – folyt.
„AMN” jelet okoz a neuro„AMN” jelet okoz a neuro--muscularis muscularis synapsis vagy/és a beidegzett izom synapsis vagy/és a beidegzett izom
károsodása is! károsodása is!
2. Érző neuronok funkciója : a bőr, a zsigerek érzékenységének, a testtartásról tájékoztató proprioceptív információknak a biztosítása
A fájdalomkiesés vonatkozik a felületes és a mély (tudatosuló) fájdalomérzetre is
Az AMN működése és károsodása 2. – folyt.
8
Felső motoros neuron (FMN)Felső motoros neuron (FMN)
Felső (motoros) neuronok (FMN) fogalmaEz is rossz elnevezés! Nemcsak motoros funkciót lát nak el.
Főleg mozgató rendszereket képeznek a KI-n belül, azt nem hagyják el.
Az idegsejtek az agykéregben (a frontális lebeny posterior részében, a „motoros cortex”-ben) és az agytörzs bazális magvaiban találhatók.
FMN további részei: pyramidalis és extrapyramidalis mozgató pályák, a rendszerhez tartozó felszálló érző pályák is.
Felső (motoros) neuronok (FMN) fogalmaExtrapyramidalis rendszer:
Az idegsejtek többszörösen kapcsolódnak egymással (multiszinaptikus).
Funkciója: akaratlagos mozgások alapja; durvább, nagyobb izomkötegekhez kötött funkciókat irányítja.
Pyramidalis (corticospinalis) rendszer:Monoszinaptikus rendszer; az axonok közvetlenül a nyúltvelő piramis-rendszerén keresztül futnak le a gerincvelőbe.
Funkciója: finom, begyakorlott mozgások irányítása
Az AMN-funkciót gátló és koordináló FMN-hatások meghatározzák az extensor izomtónust a végtagokban(gátló pályák: tractus reticulospinalis, tractus rubrospinalis)
1, GörcsrohamokMulandó rohamok; rendszerint kóros somaticus és visceralis motoros aktivitás és gyakran tudatvesztés jellemzi. Hirtelen jelentkeznek, spontán megszűnnek, és gyakran ismétlődnek.
Származhatnak az agykéregnek, a diencephalonnak vagy az agytörzs formatio reticularisának idegsejtjeiből, kapcsolódhatnak szervi elváltozásokhoz (neoplasmák, szívelégtelenség, tályog), vagy indukálhatják anyagcserezavarok (NH3-mérgezés, hypoglycaemia)Fázisai: prodromalis szakasz, aura, ictus, postictus (interictus: a rohamok közti idő)
Széles körben ismert formája: epilepsziás roham, vagy narcolepsia.
Részleteket l. belgyógyászati diagnosztikában.
Epilepszia Epilepszia -- lóló
13
NarcolepsiaNarcolepsia
Emberben gyakori, de kutyákban is ismert alvásroham.
Alvás :
Hypothalamus speciális sejtjei által termelt orexin (peptid-mediátor)
↓↓↓↓Hypothalamus más sejtjeinek fehérje-receptoraihoz kapcsolódik
↓↓↓↓
Másodlagos folyamatokat indukálva az ébrenlétért és az étvágy fokozásáért felelős
Emberben : hiányos orexin-képződés (étvágyérzetért is felelős)
2, Mozgászavarok görcs nélkül
A test mozgásának irányítását, az akaratlagos mozgásokat a KI részei bonyolult interakciókon át végzik (cerebrum /„motoros cortex”/, középagy, agytörzs, cerebellum, vestibularis rendszer, gerincvelő). A corticalis károsodás következményei:
– tanult mozgások ↓– ataxia, mozgáskoordináció zavarai (pl. bizonytalan, nem egyforma
hosszúságú lépések = dysmetria) CEREBRALIS ATAXIA– izomgyengeség– kényszermozgások (körmozgás nagy ívben)– nincs fejoldaltartás
Corticalis eredet ű motoros funkciózavarok 2.
1. Csökkent szaglás, látás, hallás, fájdalomérzékelés (és proprioceptio) -esetenként lokalizálhatók
2. Viselkedési/magatartási zavarok (sokszor együtt a thalamus károsodásával – thalamocortex!)
• izgatottság agresszivitás, hiperszexualitás
• tanult szokások elfelejtése (pl. szobatisztaság)
2. A thalamus m űködésének zavarai (funkciók váltó centruma)• érzőfunkciók contralateralis hiánya: látás, proprioceptio,
fájdalomérzés• motoros működészavarok (thalamus közvetíti a motoros
információkat a cerebellumból és az extrapyramidalis nucleusoktól a cortex felé (thalamocortex): contralateralis dysmetria (egyenetlen lépéshossz, tartási zavarok)
• tudatzavarok (a thalamus része a felszálló reticularis aktiváló rendszernek, ARAS ): tudatvesztés, görcsrohamok
• viselkedés megváltozása (a thalamus kapcsolódik a limbicus rendszerhez): érzelmi és viselkedési rendellenességek (thalamocortex!)
Felszálló retikuláris aktiváló Felszálló retikuláris aktiváló rendszer rendszer -- ARASARAS
A diencephalon m űködésének zavarai 2.
2. A thalamus m űködésének zavarai (funkciók váltó centruma)• érzőfunkciók contralateralis hiánya: látás, proprioceptio,
fájdalomérzés• motoros működészavarok (thalamus közvetíti a motoros
információkat a cerebellumból és az extrapyramidalis nucleusoktól a cortex felé (thalamocortex): contralateralis dysmetria (egyenetlen lépéshossz, tartási zavarok)
• tudatzavarok (a thalamus része a felszálló reticularis aktiváló rendszernek, ARAS ): tudatvesztés, görcsrohamok
• viselkedés megváltozása (a thalamus kapcsolódik a limbicus rendszerhez): érzelmi és viselkedési rendellenességek (thalamocortex!)
Agytörzs rostralis része
Dienceph.Thal.Hypothal., hypocampus, amygdala
Cortexövkéregszeptum
15
1. ARAS működésének zavarai
károsodás hatásai: tudatzavar, aluszékonyság, comatosus és semicomatosus állapot
2. Nucleus (nervus) oculomotorius (AMN) működészavarai; (kapcsolatban a pons és a medulla oblongata formatio reticularisával)
A középagy (mesencephalon) működésének A középagy (mesencephalon) működésének zavaraizavarai
Középagy zavara:
Súlyos károsodás alakulhat ki, amikor az intracranialis nyomás emelkedik és öntudatlanságot, opisthotonust, ventrolateralis kancsalságot (“sunset eyes”, fix, tág pupillákkal) okoz.
Csekélyebb károsodás enyhébb FMN jelei: spasticus tetra- vagy hemiparesis, pupillák aszimmetrikusan vagy bilaterálisan miotikusak (szűkültek).
Ezen területek leszálló motoros neuronjainak sérülése FMN - típusú zavarokat okoz (ataxia, spasticus paresis, hyperreflexia). Bilateráliskárosodás mind a négy végtagra hatással lesz (tetraparesis).
Ipsilateralis tünet (pl. jobb oldali hemiparesis) alakul ki, ha jobb oldalisérülés van.
Az itt kilépő cranialis mozgató idegek (V.-XII.) AMN típusúak � petyhüdt bénulás az érintett izmokban
A nyúltagy és a híd területei irányítják a légzést, vérnyomást, szívműködést, ARAS-t.Károsodás következményei: életveszély!!!
A híd és a nyúltagyvel ő (metencephalon és myelencephalon) m űködésének zavarai A híd és a nyúltvelőA híd és a nyúltvelő
BSE-vizsgálathoz beküldendőagyvelőrászlet
16
CerebellumCerebellumA cerebellum szabályozza az akaratlagos mozgásokat a KI különböző részeiből jövő (testhelyzetre és mozgásra vonatkozó) információkat.A vestibularis rendszer centrális részéhez tartozik (+ nyúltvelő vestibularis magvai, Deiters-mag)
A különböz ő cerebellaris régiók károsodása miatt kialakuló tün etek:Vermis károsodás: súlyos ataxia, kényszerforgásFrontalis lebeny sérülése: mozgáskoordinációs zavar, szétterpesztett lábbal állásHátulsó (occipitalis) lebeny sérülés: tremor (intentiós tremor)
A kisagy m űködésének zavarai
Az agyvel ői idegpárok m űködési Az agyvel ői idegpárok m űködési zavaraizavarai
Lásd Beldiagnosztika
17
I. (Nervus olfactorius)Az ideg károsodásakor szaglászavar
II. (Nervus opticus)Pupillareflex és látás
Sérülésekor:
→ nincs fenyegetési (menace) reflexválasz (élettani esetben a látható veszély esetén pislogás és a fej elfordítása/elkapása figyelhető meg)
→ nincs közvetett és közvetlen pupillareflex (fény hatására élettani esetben a pupilla szűkül (miosis) a III. agyideg parasympathicus rostjai miatt)
Az agyidegek m űködési zavarai 1.
III. (Nervus oculomotorius)
1. pupilla szűküléséért felelős parasympathicus motoros rostokSérülése: → tág pupilla (mydriasis)2. szemmozgató izmokhoz térő somaticus efferens rostok- m. rectus dorsalis, medialis, ventralis és m. obliquus ventralis- m. levator palpebrae dorsalis beidegzéseSérülése: → fix ventrolateralis strabismus (kancsalság), szemhéjlógás (ptosis)
IV. (Nervus trochlearis)- m. obliquus dorsalis beidegzéseSérülése: → befelé és lefelé irányuló strabismus
Az agyidegek m űködési zavarai 2.Az agyidegek m űködési zavarai 2.
Az agyidegek m űködési zavarai 3.Az agyidegek m űködési zavarai 3.V. (Nervus trigeminus)1. motoros idegek károsodása:m. masseter, m. temporalis, m. digastricus (elülső hasa), m. pterygoideus, és m. mylohyoideus beidegzéséért felel→ lógó állkapocs, nyálcsorgás, takarmány/eleség felvételének és a rágás zavarai
2. érző idegek károsodása:a, n. ophtalmicus sérülése:→ palpebralis reflex (pislogási reflex, szemhéjreflex) hiánya (n. ciliaris longa s.
sensitiva) (medialis canthus érintésére pislogás nem váltható ki)→ nincs cornea reflexb, n. maxillaris sérülése:→ palpebralis reflex hiánya (n. zygomaticofacialis) (lateralis canthus érintésére
pislogás nem váltható kic, n. mandibularis sérülése:
→ érzéskiesés az állkapocs- és a pofatájékon
VI. (Nervus abducens)- m. rectus lateralis és m. retractor bulbi beidegzése Sérülése:
Az agyidegek m űködési zavarai 7.Az agyidegek m űködési zavarai 7.
19
XI. (Nervus accesorius)
A nyakizomzat bénulása. M. trapesius, m. sternocephalicus, m. brachiocephalicus működési zavara - nincsenek tipikus jelek. Járászavarok keletkezhetnek.
XII (Nervus hypoglossus)
Nyelvizmok bénulása Egyoldali bénulás: a nyelv az egészséges oldal felé térKétoldali bénulás: a nyelv kilóg a szájból- paralysis, atrophia
Az agyidegek m űködési zavarai 8.Az agyidegek m űködési zavarai 8.
A gerincvel ő működészavaraiA gerincvel ő működészavarai
Felső cervicalis zóna(C1 - C4 szegmentum)
A sérülés következményei:Mind a négy végtagon FMN-jelekataxia, hypertonia, hyperreflexia, gyengeség (spasztikus tetraparesis), redukált tudatos proprioceptio, légzési zavarok(ataxia jellegzetesebb a hátulsó végtagokon: tántorgás, wobbler-jelenség, cervical vertebral instability (CVI , főleg dobermann, dán dog)
A gerincvel ő működészavarai 1.(szegmentumok szerint részletezve)
Cervicothoracalis zóna(C5 - T2 szegmentum, a plexus brachialis kilépési helye)
A sérülés következményei:AMN - típusú zavarok a mellső, FMN - típusú a hátulsó végtagokon. Fájdalomérzés csökkenése.
A gerincvel ő működészavarai 1. – folyt.(szegmentumok szerint részletezve)
20
A gerincvel ő működészavarai 1. - folytatás
Thoracolumbaris zóna(T3 - L3 szegmentum)
A sérülés következményei:FMN - típusú zavarok a hátsó végtagokon, fájdalomérzet hiánya(a mellső végtagokat elvileg nem érinti) (de: Schiff-Sherrington jelenség!)
d, fájdalom-kisugárzás ( az egyes hyperaestesiás területekhez adott hasűri régiók elváltozása tartozik - Head-féle zónák)Sir Henry Head: angol neurológus 1861-1940