Az EU vidékfejlesztési politikája – Ma és 2013 után

Az EU vidékfejlesztési politikája –Ma és 2013 után

Loretta Dormal-MarinoKonzisztens vidékfejlesztés

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság

Európai Bizottság

Tartalom• Néhány szó a vidéki térségekről• Miért van szükség EU-szintű vidékfejlesztési politikára?• Vidékfejlesztési politika 2007-2013 – szerkezet,

költségvetés, eredmények• A vidéki területek előtt álló kihívások, Európa 2020

stratégia • Célkitűzések és prioritások• Más alapokkal való kapcsolatok, szerkezet• Eszközös (intézkedések)– kulcs területek• Végrehajtás

Miért van szükség EU-szintű vidékfejlesztési politikára?

Egy politika …• Mert a vidéki területek olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyeket

a piaci mechanizmusok magukban nem fognak megoldani

Egy közös politika …• Mert a kihívások nem nemzeti szinten jelentkeznek/oldódnak meg

(klímaváltozás!)

Egy EU politika…• Hogy kimondottan az EU-ra jellemző problémákra találjunk

megoldást

Központban a hozzáadott érték/értéknövelés!

Jelentősen eltérő adottságokkal rendelkező vidéki területek

• Némely vidéki régió rossz gazdasági helyzetben; mások jó növekedési/foglalkoztatási rátákat mutatnak a városi térségekhez képest

• Növekedés és foglalkoztatás szempontjából nincs „tipikus vidéki régió”: különböző típusú „vidékiességről” beszélhetünk, melyeket adott régióban található „funkciók összessége” határoz meg, és nem egyetlen gazdasági tevékenység

Vidékfejlesztési politika a jelenlegi időszakban

• Az egyetlen integrált politika, amely lefedi a vidéki területek minden dimenzióját: gazdasági, környezeti, társadalmi

• Világos célkitűzések• Előre meghatározott intézkedések a kitűzött

célok elérését és EU-szintű hozzáadott érték előállítását biztosítandó

• Végrehajtási rendszer: stratégiai megközelítés, rugalmasság a tagállamok számára

• Monitoring és értékelési rendszer

Kulcskérdések a 2013-at követő időszakra

• Továbbra is fennálló kihívások a vidéki térségekben

• Az EU2020 átfogó céljai – átfogó politikai környezet

• Más EU politikákkal való kapcsolat• Szerkezet• Intézkedések• Végrehajtási mechanizmusok

7

Továbbra is fennálló kihívások a vidéki térségekben

Gazdasági-társadalmi kihívások

Környezeti kihívások Területi kihívások

•Jövedelem különbségek•Áringadozás, kockázat menedzsment•Lemaradó vidéki térségek

•Üvegházhatást okozó gázok kibocsátása•Termőtalaj kimerülése•Víz-, és levegőminőség•Élőhelyek és biodiverzitás

•Vidéki térségek életképessége•Az EU mezőgazdaságának sokszínűsége

Szinergia és kiegészítő jelleg az I. pillérrel és a strukturális alapokkal

Hozzájárulás az Európa 2020 stratégiához

Élelmezésbiztonság

Európa 2020 és a vidékfejlesztési politika: egyértelműen közös alapok!

Vidékfejlesztés

Intelligens fejlődés:•Az innováció, készségek, zöld technológiák és a kutatások támogatása•Társadalmi innovációt ösztönző intézkedések hozása

Inkluzív növekedés:•Helyi erőforrások mozgósítása, vidéki gazdaságok diverzifikálása és helyi piacok és munkahelyek fejlesztése•A mezőgazdasági szerkezetátalakítással párhuzamosan alternatív megélhetési lehetőségek bevezetése

Fenntartható növekedés:•Erőforrás hatékonyság és a közjavak előállításának növelése•Kibocsátáscsökkentés, szénmegkötés növelése és bioenergia előállítás•Fenntartható földhasználat biztosítása és a biodiverzitás csökkenésének megállítása

9

A vidékfejlesztési politika céljai és prioritásai - áttekintés

Mezőgazdaság versenyképessége

Fenntartható természeti erőforrás-

gazdálkodás

Kiegyensúlyozott területi fejlődés

Hosszú távú stratégiai célkitűzések

Az Európa 2020 keretében megfogalmazva:

Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés

Operatív prioritások vonatkozóan a:

•beavatkozási területekre;

•jobb célindikátorokra

Minden tagállam/régió alkalmazza ezeket az elveket a vidékfejlesztési programokban

Helyes prioritások megválasztása (1)

1. Tudás transzfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban

• (Horizontális prioritás)• Humán erőforrás és tudatos hálózatépítés a mezőgazdaságban és az

erdőgazdálkodásban• Innováció, tudásalap a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban• Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás közötti kapcsolatok erősítése/

kutatás+fejlesztés

2. Mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége• A jelentős strukturális problémákkal küszködő üzemek

szerkezetátalakítása• Generációváltás a mezőgazdasági ágazatban

Helyes prioritások megválasztása (2)3. Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a

mezőgazdaságban• Nyersanyagtermelők integrálása az élelmiszerláncba• Mezőgazdasági kockázatkezelés támogatása

4. A mezőgazdaságtól és erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése és javítása

Tekintettel: • biodiverzitás/ tájkép• vízgazdálkodás• talajkezelés• szénmegkötés

Helyes prioritások megválasztása (3)

5. Erőforrás hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban

• Középpontban a víz és az energia• (Alapanyag-) termelés megújuló energia előállításra az agrár-

erdészeti ágazatban• A mezőgazdasági eredetű nitrogénoxid- és metánkibocsátás

csökkentése6. A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési

lehetőségeinek kiaknázása• Diverzifikáció és munkahelyteremtés• Társadalmi integráció és a szegénység csökkentése• Helyi fejlesztések a vidéki térségekben

13

Hogyan kapcsolódnak össze az alkotórészek?

Közös Stratégiai Keret (KSK) – az Európa 2020-nak megfelelően

Nemzeti keretrendszerek– A KSK-nak megfelelően

Vidékfejlesztési politika Egyéb EU politikák (kohéziós politika, halászat)

Vidékfejlesztési programok:

Célkitűzések/ prioritásokCélok

Intézkedések összessége

14

Milyen intézkedésekre lesz szükség?Jelenlegi intézkedések

(2007-2013)

Intézkedések rendszerének

kiigazítása

Feltételek, lefedettség adaptálása az új körülményekhez

Új intézkedések?

Intézkedések – néhány kulcsterület (1)

Tudástranszfer• Szakmai képzés, tanácsadó szolgálat, új technológiák

bemutatásaEgyüttműködés: technológiai• Technológia-, eljárás-, termékfejlesztés/alkalmazásEgyüttműködés: gazdasági• Pl. rövid ellátó láncok, erőforrás-megosztásEgyüttműködés: környezeti• Jobb eredmények érdekében közös cselekvés (pl. nagyobb

területek, nagyobb projektek)

Intézkedések – néhány kulcsterület (2)

Vállalkozásfejlesztés• Fiatal gazdák bevonása

Kockázatkezelés• Új intézkedésrendszer

Leader• Alulról induló kezdeményezések és a stratégiai

szemlélet erősítése• Lehetőség a más alapokból történő közös

finanszírozásra

Végrehajtási mechanizmusok: kulcselemek

• A stratégiai megközelítés és az ex-ante értékelés erősítése

• Mennyiségi célszintek szemben a közös indikátorokkal („célindikátorok”) minden prioritás tekintetében

• Tengely alapú rendszer eltörlése• Alkalmazott intézkedések: rugalmasabb

kombinálhatóság• Szabályozás harmonizálása más alapokkal

18

A KAP 2013 után – menetrend

TársadalmiKonzultáció

Konferencia

Közlemény a 2013-at követőKAP-ra vonatkozóan

2010 (n-4) 2011 (n-3) 2012 (n-2) 2013 (n-1) 2014 (n)

Az ú

j pol

itika

vég

reha

jtásaJogszabály-

tervezetekKözzététele

Megkezdődneka tárgyalások az EP-vel és aTanáccsal

A jogszabály-tervezetek tárgyalása az EP-velés a Tanáccsal

Programoktervezése

19

További információért lásd:• CAP Health Check http://ec.europa.eu/agriculture/healthcheck/index_en.htm

• EU agriculture and CAP reformhttp://ec.europa.eu/agriculture/index_en.htm

• EU rural development policy 2007-2013http://ec.europa.eu/agriculture/rurdev/index_en.htm

• Agricultural Policy Analysis and Perspectiveshttp://ec.europa.eu/agriculture/analysis/perspec/index_en.htm

20

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!