Az EU aktuális kérdései

Az EU aktuális kérdései

Az EU mezőgazdasági politikája

Közös Agrárpolitika (CAP - Common Agricultural Policy)

• az Európai Gazdasági Közösség része

• kiépítése 1962-ben kezdődött és 1968-ra fejeződött be (Mansholt)

• a költségvetés maximum 50%-át teheti ki

• protekcionista gazdasági elem

• vitatott rendszer az EU-n belül és a WTO-ban is

Közös Agrárpolitika

• CAP szerepe és részesedése a költségvetésben (2000-2006 41-42%)

• EMOGA- EAGGF

• Részesedés a GDP-ből ~1,5 %, foglalkoztatásban ~ 5%

• EU mezőgazdasága a világban (gabona 17%, hús 14%, tej 35%, összforgalom 13%)

A CAP eredeti céljai

• mezőgazdasági termelékenység növelése• méltányos életszínvonal biztosítása a

mezőgazdasági dolgozóknak• agrárpiacok stabilizálás• ellátás biztosítása• kiegyensúlyozott termelői és fogyasztói árak• részvétel a világkereskedelemben

A CAP alapelvei

• közös piac megalkotása és működtetése

• közösségi termékek preferenciális rendszerének kialakítása és működtetése

• pénzügyi szolidaritás

A CAP pénzügyi alapja

• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) Garanciális része

• kiutalások a Zöld árfolyamon

A CAP eszközei

• vámok (és korábban lefölözések)

• behozatali mennyiségi kvóták

• termelési kvóták

• felvásárlási garantált ár

• kiviteli támogatások

A CAP korai eredményei

• termelékenységnövekedés és piacstabilitás

• termelők jövedelme nőtt

• árak nőttek

• csökkent az agrárfoglalkoztatottak száma

• mezőgazdasági termelés növekedett (túltermelés)

• konzerválta a családi gazdaságokat

A CAP negatív hatásai

• növelték a támogatásokat (500%)

• erősödött a bürokrácia

• a fogyasztói árszint a termelőinél is jobban nőtt

A CAP szabályozott területei• állategészségügy (betegségek behurcolásának

megakadályozása, egyedazonos állatnyilvántartás)

• állatvédelem (szállítás, kísérlet, levágás, tartás)

• növényegészségügy (élő növények, szaporító anyagok, termőföldet tartalmazó szállítmányok)

• élelmiszer minőség és higiénia (tájékoztatás, csomagolás, információ)

Támogatott termékek

• durumbúza, egyéb búza, kukorica, árpa, rozs, szemes cikória, hajdina, köles, madárköles, csemegekukorica, cukor

• rizs

• napraforgómag, olívaolaj, szójabab, káposztarepce, réparepce, borsó, lóbab, olajlen, édes csillagfürt, gyapot


• tej, vaj, sajt, túró, laktóz, laktóz szirup, tejalapú takarmány

• marhahús (bika)

• sertéshús

• juhhús

• paradicsom, őszibarack, vilmos és rocha körte, aszalt szilva, alma


• héjasgyümölcsűek, csemegeszőlő, nektarin, citrom, narancs

• asztali bor

• dohány

Közös Agrárpolitika sarokpontjai

• az agrárpiac központi szabályozóeleme az

ÁR• az EK-n belül közös árrendszert szükséges

kialakítani

• egységes piaci mechanizmus és beavatkozási rendszer épül ki


• az EK agrárárait – a belterjességből és a sajátos struktúrákból fakadó magasabb költségek miatt – a világpiaci árak szintje felett kell meghatározni

• kiterjedt importterheléseket és export visszatérítési rendszert alkalmazunk

• az agrárjövedelmek döntő része az árakon keresztül realizálódik, a szükséges támogatás az értékesítéshez kapcsolódik


• közös pénzügyi forrás megteremtéséhez minden tagország hozzájárul

• az agrárstruktúra javításával lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdaság szervesen illeszkedjék a nemzetgazdaság fejlődésének egészébe

• a piac egységessége a tagországok közötti kereskedelemben


• szoros kapcsolat szükséges az agrárstruktúra alakulása és a piacpolitika között

• fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményeit és versenyképességét

• a termékek szabad forgalma és a versenyfeltételek (mindenekelőtt intézményi árak) egységes szabályozása

A piacszabályozás legfontosabb eszközei

1. külső védelem: vámok alkalmazása import esetén

• exporttámogatások: a világpiaci átlagárnál drágábban termelt agráráruk exportját az EU támogatja (mértéke ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas)

• állandó exporttámogatás

• pályázatos támogatás


2. intervenciós állami felvásárlások

• célja: az átmeneti piaci zavarok kezelése

• ha a piacon az árak valamilyen oknál fogva a meghatározott szintnél alacsonyabbra esnek, akkor az EK felvásárlása lép életbe, s ez az árakat felhajtja a kívánt színvonalra


3. termelési támogatások

• bizonyos termékek esetében a termelőknek normatív támogatást adnak, amelyek mindig valamilyen mennyiségi kritériumhoz, például termelési kvótához kötődnek


4. feldolgozási támogatás• elsősorban kertészeti termékeknél

alkalmazzák• a feldolgozó közösségi támogatáshoz

juthat, amennyiben vállalja (az általában kvótával szabályozott) termékek minimális szintet meghaladó áron történő felvásárlását


5. jövedelempótló és kompenzációs támogatások

• az 1992. évi reformok során az adminisztratív árakat csökkentették

• (elsősorban a szántóföldi kultúrák és a kérődző állatok esetében)

• a termelőket ért veszteségeket közvetlen kifizetésekkel kompenzálták

• (fő célja a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése)


kompenzáció lényege:

• a termőterület (minimum) 20 %-ának, legalább 5 éves ugaron hagyása esetén jár

• csökken a hagyományos (termelésből következő) bevétel, ezt helyettesítik a központi átutalások

• jelentős adminisztrációval jár


6. közvetett termeléskorlátozó intézkedések • az 1992-ben megduplázott (10%)

területpihentetés (ugaroltatás)• a kínálat csökkentése érdekében bizonyos

termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák

• a legfontosabb kvótás termékek: a tej, a cukor és a dohány

Ugaroltatás (összesen)

• kötelező minimum 10%

• önkéntes területpihentetés további 28%

• büntető pihentetés (kompenzáció nélkül)

• ugaroltatás: január 15. - augusztus 31.

CAP eredményei

• növekvő mezőgazdasági termelékenység, ezzel párhuzamosan csökkenő agrárfoglalkoztatási arány

• bővülő agrártermelés, amit viszont nem követett az élelmiszer fogyasztás növekedése

CAP eredményei

• elkerülhetetlen következmény a nagymértékű önellátás lett

• ami mellett strukturális többletek alakultak ki a gabona, a cukor, a tej és tejtermékek, továbbá a marhahús esetében

• megvalósult a belső agrárpiac stabilizálása, a tagországok közötti agrárkereskedelem jelentősen nőtt

CAP eredményei

• a világpiacinál jóval magasabb belső árszínvonal következtében a mezőgazdasági termelők jövedelme közeledett más társadalmi csoportok jövedelem szintjéhez

• gazdag élelmiszerválaszték fejlődött ki, ezzel kizárva a szélsőséges ármozgásokat

A CAP reform

• a reform első szakasza (1983-1988)

• célzott támogatások rendszerével kívánja felváltani az eseti beavatkozás politikáját

• a központilag garantált árak befagyasztása, illetve csökkentése, a versenyképes gazdaságok támogatása - pénzügyi összeomlással végződött

A CAP reform

• a reform második szakasza (1988-1992)

• szociális és strukturális szempontrendszer bevezetése

• a piac kiegyenlítése a megművelt terület és az állatállomány csökkentésének, és az extenzív művelésre való áttérés premizálása révén

A CAP reform

• a reform harmadik szakasza a legradikálisabb az 1990-es évek elején

• a korrekciókat egyre inkább meghaladó reform irányában kifejtett nyomás egyfelől a közösségen belülről, másfelől a fő világgazdasági partnerek részéről érkezett

Az 1992 reform általános célkitűzései

• megfelelő számú gazdálkodó megőrzése a mezőgazdasági területeken

• a mezőgazdasági termelők környezetgazdálkodási szerepének erősítése

• vidékfejlesztés nemcsak az agrártermelés, hanem a multiszektorális megközelítés alapján


• a mezőgazdasági termelés ellenőrzése a piaci egyensúly megteremtése céljából

• a közös piaci szervezeteknek ösztönözniük kell a szükséges külterjesítést (extenzifikálást)

• a Közösségnek vállalnia kell a nemzetközi agrárkereskedelemben rá háruló felelősséget (mint e termékek legnagyobb importőre és második legnagyobb exportőre a világon)


• a közös piaci szervezetek alapelveit – egységes piac, közösségi preferencia, pénzügyi szolidaritás – az eredeti szándékoknak megfelelően szükséges érvényesíteni

• a termelők jövedelmét közvetlenül befolyásoló támogatási rendszer működésének kialakítása


• a mezőgazdasági költségvetésnek a korábbiaknál jobban kell szolgálnia a pénzügyi szolidaritást

• az arra leginkább rászorulók megsegítése, (a támogatások allokációjánál a gazdaságok nagyságát, jövedelmi helyzetét, továbbá regionális összefüggéseket egyaránt figyelembe kell venni)

A radikális reform mellett szóló belső érvek

• a magas intézményi árak és értékesítési garanciák szükségképpen a termelés növekedéséhez vezettek

• a növekvő trendet mutató termelési többletek a készletek növekedéséhez és/vagy növekvő szubvenciót igénylő exporthoz vezettek


• a nagyobb intenzitás beépített ösztönzői egyre inkább veszélyeztették a környezetet

• a növekvő költségvetési kiadások a gazdaságok elenyésző kisebbségéhez jutottak

• az egyre nagyobb kiadások nem oldották meg általában a mezőgazdasági jövedelmek problémáit


• mindez jelentős jóléti veszteségeket eredményezett elsősorban az EU fogyasztók és az adófizetők, illetve a harmadik országok exportőrei számára

• a mezőgazdaság politikai jelentőségének csökkenése

Agenda 2000

• „Ha a mezőgazdaság csak termelni tud, akkor ne számítson közpénzekből nyújtott közösségi kifizetésekre és támogatásokra!”

CAP vs CARPE

Strukturális átalakítás - CARPE• A mezőgazdaság szerepe megváltozik,

többfunkciós mezőgazdaság: Termelési funkció

• növekvő kereslet, növekvő árak, a támogatás csökkenthető a termelő közvetlen piacra tud termelni- világpiaci áron

Strukturális átalakítás - CARPEKörnyezetvédelmi funkció

• táj rendben tartása, igényeknek megfelelő élelmiszer előállítás, a föld, mint környezeti elem megóvásához nélkülözhetetlen

Társadalmi funkció

• munkahelyek, vidéki népesség, és vidéki infrastruktúra

Strukturális átalakítás - CARPE

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1996, 1998, 2002, 2008

A CAP és a CARPE elemei

Direkt, Kompenzációs, Átmeneti,Átalakítási támogatások

Piaci, Piacstabilizálásitámogatások

Agrárkörnyezeti, Környezeti éstájgazdálkodási támogatások

Strukturális, Vidékfejlesztésitámogatások

A CARPE jogi szabályozása

• TÁRGYA: halászati, növénytermesztési, állattenyésztés közvetlen eredményei, majd az ezekkel közvetlenül kapcsolatban álló feldolgozott termék (élelmiszeriparba nem avatkozik be)

• ALANYA az a termelő, aki jövedelmének 50%-a mezőgazdasági termék előállításából realizálja

Mariann Fischer Boel

Hogyan tovább?Egy új korszak

kezdete ez – az elfogadott reformokkal mindenki jól jár, a farmerek , a fogyasztók és a fejlődő országok is”

Franz Fishler

Mezőgazdasági kifizetések derogációja

• az új tagállamok a közvetlen kifizetések csak 25 %-át kapták 2004-ben, ez az arány 2011-re éri el a 100 %-ot

• addig a tagállamok saját költségvetésükből 30 %-nyi részt kifizethetnek

• (100 % fölé nem mehet az összkifizetés)

Egységes Területalapú Kifizetési Rendszer - SAPS

• Szlovénia, Ciprus, Málta nem ezt alkalmazza

• Magyarországon a direkt támogatás 2004-ben 70 €/ha

• szántóföld, vagy élőállat (húsmarha, anyatehén, juh) után

Magyar gazdák támogatása

• közvetlen jövedelemtámogatás

• 30 %-os nemzeti kiegészítés

• nemzeti társfinanszírozott vidékfejlesztési támogatás (75 % EU)

• piaci támogatások

Az EU aktuális kérdései

Documents