AZ ÉRMELLÉK MADÁRVILÁGA Dr. Andrássy Ernő (Yalea lui Älikai—Érmihályfalva) Az Ér ,.folyó" Szopornál ered több kis patak összefolyásából és Pocsaj- nál ömlik a Berettyóba. 3—12 km széles, lapos, mocsaras völgyben kanyarog, félszigeteket, szigeteket képezve. Száraz nyáron kiszárad, de tavasszal, hirtelen olvadáskor medrét egészen kitöltve hömpölyög. Egyik-másik mélyebb, tószerű alakulatánál ősnádas maradt, fűz- és rekettyebokrok, fűz- és nyárfák sűrűsége. A folyó középső részét nevezik Érmeiléknek. Termékeny, sűrűn lakott halomvidék Bihar és Szilágy megyében. Az Ér bal partján, Szilágypértől Székelyhíd felé húzódó dom- bokon szőlők, gyümölcsösök vannak, a jobbparti alacsonyabb dombokon pedig szántóföldek. Ezek Érmihályfalva magasságában átmennek a geológiáikig már a „Nyírséghez" tartozó homokbuckás vidékbe. Mivel Érmihályfalva volt az Érmeilék közigazgatási központja, az itt levő öt falu is az Érmellékhez tartozott. Ezt a nevük is mutatja: Ér- (Érsemjén stb.). 1904-ben (10 éves koromban) kezdtem feljegyezni, hogy milyen mada- rakat láttam, vagy milyeneket sikerült zsákmányolnom kis Flaubert- puskámmal. Szalacson laktunk. Ekkor láttam ott először és utoljára gödényt és kanalasgémet. 1911 óta Érmihály falván lakom. A vidék arculata azóta nagyon megváltozott. Kivágták a 400 holdas csererdőt, majd 1929-ben a 80 holdas öreg tölgyest, a „Sasok erdejét". Igaz ugyan, hogy az utóbbi 15 évben itt is a homokon kb. ezer hold akácerdőt telepí- tettek. Székelyhíd alatt volt egy gémtelep, de a tank-árok leszívta vizét és lakói elköltöztek. Nincsenek öreg fák, a nagy ragadozó- és az odulakó madarak megritkultak. Az utóbbi száraz évek kiapasztották a vizeket. Megszűnt a dankasirályok és kormos szerkők telepe. Került ugyan új jövevény is: 1942-ben tűnt fel a balkáni kacagó gerle, 1951-ben fészkelt a gyurgyalag és 1954 nyarán láttam az első balkáni fakopáncs-párt. Itt közlöm az Érmelléken fészkelő fajok névsorát. Fészkelésüket bizonyítják gyűjteményben szereplő tojásaik. Ezeken a specieseken felül a tavaszi és őszi vonulásokkor természetesen más fajok is előfordul- nak az Érmeiléken, de ezeknek ugyancsak következőkben közölt név- sora a teljességre már csak azért sem tarthat számot, mert diákkoromban az említett évszakokban nem tartózkodtam otthon. Az átvonulókra vonatkozó adatokat csak az 1920. év óta jegyzem fel, a redelkezésre álló szabadidőmhöz mérten. 173
4
Embed
AZ ÉRMELLÉK MADÁRVILÁGA - epa.oszk.huepa.oszk.hu/01600/01603/00053/pdf/Aquila_EPA-01603_1956-1957_173... · having been removed too, the birds disappeared, but in 1934 they nested
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
A Z É R M E L L É K M A D Á R V I L Á G A
Dr. Andrássy Ernő
(Yalea lui Älikai—Érmihályfalva)
A z Ér , . f o l y ó " Szopornál e red t ö b b k i s p a t a k összefolyásából és P o c s a j -nál ömlik a Bere t tyóba . 3—12 k m széles, l apos , mocsaras v ö l g y b e n k a n y a r o g , félszigeteket, sz ige teke t képezve . Száraz nyáron kiszárad, de t a v a s s z a l , h i r t e l e n o lvadáskor medrét egészen k i tö l tve h ö m p ö l y ö g . Egyik-másik mé lyebb , tószerű alakulatánál ősnádas m a r a d t , fűz- és r e k e t t y e b o k r o k , fűz- és nyárfák sűrűsége. A fo lyó középső részét n e v e z i k Érmei léknek. Termékeny , sűrűn l a k o t t ha lomvidék B i h a r és Szilágy megyében . A z Ér b a l partján, Szi lágypértől Székelyhíd felé húzódó d o m b o k o n szőlők, gyümölcsösök v a n n a k , a j o b b p a r t i a l a c s o n y a b b d o m b o k o n p e d i g szántóföldek. E z e k Érmihályfalva magasságában átmennek a geológiáikig már a „ N y í r s é g h e z " tar tozó h o m o k b u c k á s v idékbe . M i v e l Érmihályfalva v o l t az Érmeilék közigazgatási központ ja , az i t t levő ö t f a l u is az Érmel lékhez t a r t o z o t t . E z t a nevük is m u t a t j a : Ér- (Érsemjén s tb . ) .
1904-ben (10 éves k o r o m b a n ) k e z d t e m fe l j egyezn i , h o g y m i l y e n m a d a r a k a t lát tam, v a g y m i l y e n e k e t sikerült z sákmányo lnom k i s F l a u b e r t -puskámmal . S z a l a c s o n l a k t u n k . E k k o r lá t tam o t t először és utoljára g ö d é n y t és kanalasgémet. 1911 óta Érmihály falván l a k o m . A vidék a r c u l a t a azóta n a g y o n megvá l tozo t t . K ivág ták a 400 ho ldas csererdőt , m a j d 1929-ben a 80 ho ldas öreg tölgyest , a „Sasok erdejé t" . Igaz u g y a n , h o g y az u tóbb i 15 évben i t t is a h o m o k o n k b . ezer h o l d akácerdőt telepít e t t ek . Székelyhíd a l a t t v o l t egy gémtelep , de a tank-árok leszívta vizét és lakói e lköl töztek. N i n c s e n e k öreg fák, a n a g y ragadozó- és az odulakó m a d a r a k m e g r i t k u l t a k . A z u tóbbi száraz évek kiapasztot ták a v i z e k e t . Megszűnt a dankasirályok és k o r m o s szerkők te lepe. Kerül t u g y a n új j ö v e v é n y i s : 1942-ben tűnt fel a balkáni kacagó gerle , 1951-ben fészkelt a g y u r g y a l a g és 1954 nyarán lát tam az első balkáni fakopáncs-párt .
I t t köz löm az Érmel léken fészkelő fajok névsorát . Fészkelésüket b izonyí t ják gyű j t eményben szereplő tojásaik. E z e k e n a specieseken felül a t a v a s z i és őszi vonulásokkor természetesen más fajok is előforduln a k az Érmei léken, de ezeknek u g y a n c s a k köve tkezőkben közöl t névsora a teljességre már csak azért sem t a r t h a t számot , mer t d iákkoromban az emlí tet t évszakokban n e m ta r tózkodtam o t t h o n . A z á tvonulókra v o n a t k o z ó a d a t o k a t csak az 1920. év óta j e g y z e m fe l , a redelkezésre álló szabad időmhöz mérten.
173
K I M U T A T Á S
a z Éi m e l l e k e n f é s z k e l ő m a u á r f a j t á k r ó i
A m e l y e k csak ri tkán fészkelnek i t t , a z o k neve után , , F L " - t í r tam. — ( B r e e d i n g b i r d s , w i t h ( R . ) the rares) .
A fen t i fajok költéséhez a köve tkező megjegyzéseket k e l l hozzáfűznöm :
1. A h a m v a s rétihéja tojását 1 9 2 4 . V . 9-én gyűj tö t tük . A z öreg madár o t t k ó v á l y g o t t a fészek körül . A tojások mérete i : 4 5 X 3 6 , 46 x 3 4 , 47 X 3 6 , 47 x 3 6 m m . Gyű j tö t t em még egy s o k k a l k i s e b b méretű fészekaljat i s , m e l y Dobay g y ű j t e m é n y é b e került.
2 . A vöröskánya Érmihályfa lván a „ S a s o k e rde jében" évek ó ta fészkel, néha 1—1 évre el tűnik. L e g g y a k r a b b a n a régi fészkeibe jön v i s s z a , m e l y e k ritkán álló, öreg, n a g y tö lgyfákon állanak. Sa jnos , m a már a l i g m a r a d t ezekből a fákból , de azért a m a d a r a t még 1 9 5 4 . nyarán a f a lu felett körözni lá t tam.
3 . A darázsölyv az érmihályfalvi határban, a m a g y a r határ m e l l e t t , a F u r k ó " erdőben fészkelt 4 éven át 1 párban. 1 9 3 2 - b e n t e l epede t t meg . N e m bán to t t am, v igyáz tunk reá. 1 9 3 3 - b a n V . 28-án v o l t 1 tojása. 4 n a p múlva még 1 tojás. A k k o r k i v e t t e m az e g y i k e t . Pár n a p múlva ismét 1 tojás, a z t is e lvet tük és V I . 9-én t o j t a a n e g y e d i k tojását. M i k o r ezt is k i v e t l e m , e l távoztak , de 1 9 3 4 - b e n ismét o t t fészkeltek.
4 . A nagy őrgébics n i n c s m i n d e n évben . Xéha 2 — 3 évben egymás után visszajön, valószínűleg u g y a n a z a pár, me r t egy b i z o n y o s f ac sopor t nál fészkel. így a . . D i e n e s i " legelő szélén levő akácfasorban gyű j tö t t em 1 9 3 2 . V . 2-án tojásait .
171
5. Kenderike gyakori nálunk. Fészkét az erdők szélén kökénybokorban leltem többször is.
Az Érmelléken télen mutatkozó ragy vonuláskor előforduló madarak névjegyzéke — (Visitors)
The river Ér takes its origin at Szopor from the meeting of some small creeks and i t later meanders on in a wide, fiat and buggy valley, forming peninsidas and islets here and there. In dry summers i t dries up, but in spring-time, when thaw-weather comes suddenly, its bed is thoroughly fiiled. Further on, where i t becomes deeper, forming occasionally small ponds, primeval reeds can be found as well as thicknesses of broom, willow-shrubs and poplars. The middle part of the river is called „Érmellék", a fertile, densely populated h i l ly land, in the districts of Bihar and Szilágy. On the left river-side, where hills spread from Szilágypér as far as Székelyhid, there are orchards and vineyards, whereas on the hills of the right riverside the arable land Stretches. On the hights of Érmihályfalva ( = Valea-lui-Minai) these hills change into a sanddune region, which geologically already belongs to the Nyírség. Érmihályfalva having been administration's centre of the Érmeilék, the five villages in the neighbourhood al l belonged to the Érmellék. This is proved by their names too: Érsemjén etc. In 1904, when I was ten years old, I began to record a l l the birds I observed, or I shot. In these years, when we lived at Szalac, I saw Pelicans and Spoonbills for the first and only time. Since 1911,1 l iveat Érmihályfalva. The eoun-try-side has changed very much since: the oak-forest of an extension of 400 acres has been cleared, as well as the SO acre-wide forest of the same kind, the so-callcd Eagle's Fores t in 1929 too. However, about the same time acacia-trees were plantcd on some 1000 acres. Below Érmihályfalva there was a heronry, but the water having been absorbed by the tank-trench, the herons moved on. Old trees having not been left, the birds of prey and the hollow-breeders became rare. Dur ing the droughts of the last years the soil dried up and so the colonies of Blaok-Headed Gu l ly and Common Terns have disappeared. New-comers, on the other hand, could be registered: the Indian Ring-Dove (1942), the Bee-Eater (nesting for the first time in 1951) and in the summer of 1954, the first Syrian Wood-Pccker.
In the following I give a list of birds, the nesting of wich I can prove by the eggs collected. Besides these birds some other species occurred too during migration i n spring and autumn, the list of wich can not yet be regarded as complete, because I was not at home during these months in my early life. Data on migratory birds are recorded since the year of 1920, as far as I had the free time at my disposal to carry on observations.
For the list of species see the Hungarian Text.
175
The following remarks are made to the breeding of the species listed above: 1. Wo have collected the eggs of the Montagu's Harr ier on 9th M a y 1924. The
aduit female circled above the nest. The measurements of the eggs are: 4 5 x 3 6 , 46 X 34, 47 X 36 and 47 X 36 mm. I found some nest wi th smaller clutches too, these were given to the collection of Dobay.
2. The K i t e has been nesting in the so-called Eagle's Forest for years, but occa-sionally disappeared forr a year's period. They mostly occupied their previous nest which were built on Single old oaks. Unfortunatoly only a few remained of these trees, nevertheless I observed the birds circling above the village i n the year 1954.
3. One pair of the Honey-Buzzard was nesting during four years in the surroundings of Érmihályfalva in the Furkó Forest, near the Hungarian boundary. I t settled in 1932. It was not disturbed. On the 28th of May there was one egg i n the nest, after four days the next one. Then I took the clutch. After a few days another egg was laid, this was collected too. On 9th of June the fourth egg was laid, this one having been removed too, the birds disappeared, but in 1934 they nested again.
4. The Great Grey Shrike is not to be seen every year. Sometimes i t is coming back for 2—3 year successively, probably the same pair, because i t is always nesting in the same group of trees. So I have collected its eggs i n a row of acacias-trees on the verge of the Dienes-pasture on the 2nd of May 1932.
5. The Linnét is frequent in some places, I have repeatedly found its nest on the forest's border in a haw-thom bush.