AZ ENGAME AKADÉMIA KUTATÁSA A KÖZOKTATÁSRÓL, Az ... · dobogóra pedig a korábbiaktól távol eső zumba oktató került, amit a social media gyakornok követ. ... problémamegoldás,

AZ ENGAME AKADÉMIA

KUTATÁSA A

KÖZOKTATÁSRÓL, AZ

ORIENTÁCIÓRÓL ÉS A

TOVÁBBTANULÁSRÓL 2016. március 22.

További információ: MÉHES Zsófia

Engame Akadémia – Kommunikációs Manager [email protected]

+36-30-596-4960

Nem újdonság, hogy a magyar középiskolások egynegyede tervezi, hogy külföldön folytatja tanulmányait. Az sem meglepetés, hogy Anglia, Németország és az USA a

fő célpontok. Az Engame Akadémia a közelmúltban végzett kutatása azonban rávilágít arra is, miért akarnak a diákok elmenni, mi alapján választanak szakot és

mi az, ami a hazai oktatásból hiányzik, ám tőlünk nyugatabbra megvan?

AZ ENGAME AKADÉMIÁRÓL

Az Engame Akadémia 2010 óta motivált középiskolásokat és egyetemistákat támogat abban, hogy

megtalálják helyüket a világban: felfedezzék tehetségüket, amit aztán mentorainkkal közösen

kibontakoztatnak, és megtalálják azt a külföldi egyetemi képzést, ami számukra a leginspirálóbb

jövőképpel kecsegtet.

KUTATÁSMÓDSZERTAN

Az idén márciusban készített, nem reprezentatív kutatás során ötszáz 14-20 éves középiskolai diákot

és ötszáz 35-60 év közötti szülőt kérdeztünk online kérdőívekben arról, mit gondolnak a magyar

közoktatásról és a továbbtanulásról. Hasonló kérdésekről, szintén nem reprezentatív, ún. hólabda

módszerrel, online kérdőívek segítségével száz középiskolai tanár véleményét is kikértük. A fentieken

túl a Neticle Technologies médiafigyelő-, és elemző cég magyar internet elemzéseit vettük igénybe. A

háttéranyagban számos nemzetközi és hazai kutatási eredménnyel egészítjük ki saját kutatásunkat,

hogy minél tágabb kontextusban lehessen értelmezni az eredményeket.

ÁLTALÁNOS TÉMÁK

A megkérdezett diákok fele szeret iskolába járni, a fele nem A diákoknak csak 15 százaléka mondja magáról, hogy kifejezetten szeret iskolába járni, 41%-uk is inkább szívesen jár iskolába. Azonban 44% inkább nem, vagy kifejezetten nem szeret bejárni az iskolába, ahol tanul.

A megkérdezett diákok, szülők és tanárok közel 90%-a soknak tartja az iskolai tananyagot A három megkérdezett csoport válaszai közel azonos eloszlást mutatnak. Nagyjából 50 százalékuk kifejezetten soknak, 30-40 százalékuk inkább soknak és 5-10 százalékuk éppen elegendőnek tartja a tananyagot. Érdekesség, hogy az 500 diák közül csupán egy, az 500 szülő közül csupán öt és a 100 tanár közül csupán egy vélte úgy, hogy kifejezetten kevésnek tartja a tananyagot.

A megkérdezett diákok és szülők több mint 80%-a soknak tartja a heti óraszámot A megkérdezett diákok 59 százaléka kifejezetten soknak tartja a heti tanóraszámot, 86 százaléka pedig kifejezetten vagy inkább soknak. A szülőknél hasonló az arány. Mindössze 2 százalékuk tartja úgy, hogy kifejezetten kevés vagy inkább kevés a heti tanóra szám. Több mint felük kifejezetten soknak tartja, 86 százalékuk kifejezetten soknak vagy inkább soknak a tanórák számát.

ORIENTÁCIÓ

1.) Továbbtanulási tervek a középiskolások körében A megkérdezett diákok szinte kivétel nélkül tovább szeretnének tanulni középiskola után, egynegyedük leginkább külföldön. Terveiket biztosnak érzik, legtöbben gazdasági területen szeretnének továbbtanulni. A megkérdezett diákok többsége elsősorban Magyarországon szeretne továbbtanulni, 25 százalék elsősorban vagy kizárólag külföldön. Csupán 4 százalék jelezte, hogy egyáltalán nem szerepel a tervei között a továbbtanulás. A szülők gyermekeikről hasonlóképpen vélekednek, mint ahogy a diákok magukról, azonban a szülők biztosabbak abban, hogy gyermekük Magyarországon tervezi el további tanulmányait.

A diákok több mint fele biztosan vagy nagyjából tudja, hogy mit szeretne tanulni a későbbiekben. A szülők szerint ennél is jobb az arány, 60 százalékuk látja úgy, hogy gyermekük biztosan vagy nagyjából tudja, hogy milyen területen szeretne továbbtanulni. A későbbi fejezetekből azonban egyértelműen látszik, hogy a diákok pályaválasztással kapcsolatos magabiztossága sok esetben nem elég megalapozott. A diákok nagyon kevés orientációs segítséget kapnak, valamint Magyarországon kiemelkedően nagy a felsőoktatási lemorzsolódás aránya. A megkérdezett diákok 17%-a gazdasági pályát képzel el magának, meglepően sok az orvosira vágyó (14%), a művészetire szintén (13%), majd következik a bölcsészet és a mérnöki terület. A szülők a gazdasági területen való továbbtanulás tekintetében közel egy véleményen vannak a diákokkal (17-18%), azonban jóval több mérnöki pályára szánt diák van, mint ahogy az a megkérdezett diákok céljaiból következne (18%), a művészeti pálya a szülők körében is népszerű (13%), az orvosi viszont kevésbé (9%). De hasonló a bölcsészet és a természettudományi vagy társadalomtudományi tanulmányokat gyermekének viziónáló szülő is.

2.) Óriási lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban

Az OECD statisztikái alapján a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémája a diákok képzésben tartása és diplomázásuk elősegítése. Magyarországon a fiatalok 54%-a kezd bele valamilyen felsőoktatásbeli képzésbe, ez a szám alig marad el az OECD átlagtól, ami 58%. Ami viszont elgondolkodtató, hogy csak 23%-uk fejezi be a képzést, ami jócskán elmarad a 39%-os OECD átlagtól. 2010 óta egyébként 9 százalékpontot romlott ez a mutatónk, de már az akkori 32% is jóval az átlag alatt volt.

3.) Pályaorientáció a középiskolások körében A megkérdezett diákok nagy része semmilyen orientációs segítséget nem kapott az elmúlt két év során, ezt a szülők és a tanárok válaszai is megerősítik. A szakválasztásban leginkább a vélt jövőbeli fizetés és a kedvenc középiskolai tantárgyuk befolyásolja őket. A diákok 42 százaléka nem kapott semmiféle orientációs segítséget az elmúlt 2 évben, 8 százalék pedig nem tudja, hogy kapott-e. Mindemellett a diákok csupán egy negyede kapott orientációs segítséget a középiskola keretein belül. A szülők szerint egy kicsit kevesebben részesültek bármiféle orientációban (45%). A többi arány nagyon hasonló.

A középiskolás diákok leginkább a várható jövőbeli fizetést és a kedvenc tantárgyat tartják a pályaválasztásukat befolyásoló tényezőnek. Az előzőekkel együtt érdekes látni, hogy a diákok legkevésbé a középiskolai orientációt tartják relevánsnak a pályaválasztásukat befolyásoló tényezők közül. A barátok véleményére saját bevallásuk szerint szintén alig adnak ezen a téren. A szülők szerint, ami befolyásolja gyermeküket az elsősorban a család, a barátok a kedvenc tantárgy és a várható fizetés.

4.) Változó munkaerőpiaci trendek

Az amerikai munkavállalók közel fele elvesztheti az állását a növekvő automatizáció miatt

Dr. Carl Frey és Dr Michael Osborne, az Oxford Egyetem kutatóinak 2014-es, ‘”The Future of Employment: How susceptible are jobs to computerisation?” című cikke alapján az amerikai munkavállalók közel fele elvesztheti az állását az automatizálódás következtében a következő két évtizedben. A kutatók munkájukban kitérnek a felmerülő kihívásokra és lehetőségekre is anyagukban. http://www.oxfordmartin.ox.ac.uk/downloads/academic/The_Future_of_Employment.pdf A legnépszerűbb 10 pozícióból 8 öt éve még nem is létezett A LinkedIn 2014-es elemzése során 259 millió felhasználójának profilját elemezve vizsgálta meg, hogy mi az a 10 legnépszerűbb pozíció, ami öt évvel korábban még nem is létezett. A listát a mobilfejlesztők vezetik, első helyen az ios fejlesztő, másodikon pedig az android fejlesztő szerepelt. A dobogóra pedig a korábbiaktól távol eső zumba oktató került, amit a social media gyakornok követ. https://business.linkedin.com/talent-solutions/blog/2014/01/top-10-job-titles-that-didnt-exist-5-years-ago-infographic

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

1.) A két ismerettípus észlelt aránya és az "ideális világ"

A fenti ábráról is leolvasható, hogy a diákok, a tanárok és a szülők egyaránt 70-75%-ra teszik a jelenlegi oktatási rendszerben a lexikális tananyag arányát a készségfejlesztés 25-30%-ával szemben. Arra a kérdésre, hogy szerintük milyen arány lenne az ideális, mind a három csoport nagyon hasonló válaszokat adott, miszerint radikális változásokra lenne szükség: a készségfejlesztés arányát körülbelül 55%-ra kellene növelni.

2.) Mi hiányzik a tananyagból? Kérdővünkben nyitott kérdésben érdeklődtünk arról, hogy a megkérdezettek meglátása szerint vannak-e olyan ismeretek, amelyek oktatása kimarad a jelenlegi középiskolai oktatásból, pedig fontosak lennének. A beérkezett válaszokat a Neticle tartalomelemző algoritmusával vizsgáltuk meg, amely azonosítja a gyakran említett témákat, szempontokat. A diákok, a tanárok, valamint a szülők is legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadásának, a pénzügyi tudatosságra nevelésnek hiányát említették. Ebbe a kategóriába tartozik az adózással, adóbevallással kapcsolatos információ, illetve a számlanyitás és számlavezetés is. Sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnák, hogy mire kell figyelni hitel felvételekor, vagy csekkek befizetésekor. “Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál.”

Egy megkérdezett diák Hasonlóképpen mindhárom megkérdezett csoport szerint érdemelne kiemelt hangsúlyt a gyakorlati ismeretek oktatása, vagyis minden “ami az életben felhasználható”. Ide tartozik több olyan készség, amelyet későbbi, zárt kérdéseinkben külön-külön is vizsgáltunk, például a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a prezentáció vagy a csapatmunka. “(Fontos lenne) Az összes, az alábbi kérdésben felsorolt készségek fejlesztése: kritikus gondolkodás, problémamegoldás, kreativitás, prezentációs készség, vitakészség, csapatmunka, szociális érzékenység, valamint konfliktuskezelés (Bár nehéz a prezentációs készséget fejleszteni középiskolában, mikor előre retteg a gyerek, hogy mikor hívják ki a táblához)”

Egy megkérdezett szülő

Szülők

A fent felsoroltakon túl több szülő is értékelné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a kommunikációs készségek fejlesztésére mind magyar, mind idegen nyelven. Szerintük az iskolában a diákok nem tanulják meg hatékonyan kifejezni magukat. Ezen felül a szülők említették meg leggyakrabban azon praktikus ismeretek hiányát a tanrendben, amelyek segítségével a diákok (felsőfokú tanulmányaik elvégzése előtt vagy után) beindíthatnák saját vállalkozásukat. “a mindennapi életre felkészítő ismeretek (pl. mit jelent a "vállalkozás"), Európa-tanulmányok”

Egy megkérdezett szülő a hiányzó ismeretekről

Diákok A diákok túlnyomó többsége a már kifejtett pénzügyekkel, pénzügyi tudatossággal kapcsolatos készségek fejlesztésének hiányát tartja a legfontosabb problémának. A tanrendből hiányzó, gyakorlatban felhasználható, praktikus készségek felsorolásakor gyakran említik a háztartással kapcsolatos (például főzés), illetve az egészséggel összefüggő információkat (például a helyes táplálkozás).

“Hogyan boldogoljunk az életben? Hogyan fizessük a rezsit mikor már egyedül élünk? Hogyan vigyázzunk magunkra, az egészségünkre? Mit csináljunk egyeb nagyobb akadály esetén?”

Egy megkérdezett diák a tanítandó ismeretekről

Tanárok

A tanárok mindezeken túl gyakran emelték ki, hogy az iskolában nincs, vagy csak nagy vonalakban van szó fogyasztói-, illetve állampolgári jogokról. Többen közülük fontosnak látták, hogy a diákok az iskolát elhagyva pontosan tisztában legyenek ezekkel az információkkal, ne pedig informális csatornákon keresztül szedjék össze ezeket, hiszen így gyakran juthatnak hamis információkhoz is. “ön- és emberismeret, fogyasztói és állampolgári ismeretek, gazdasági ismeretek, változásmenedzsment, rendszerszemlélet, mediáció és egyéb nemkonfrontatív vitarendezési módszerek”

Egy megkérdezett tanár a tanítandó ismeretekről

4.) Mennyire vannak jelen az egyes készségek a középiskolai oktatásban? Kutatásunkban több, általunk kiemelten fontosnak tartott készségről kérdeztük meg a diákokat, szülőket és tanárokat, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire vannak jelen a középiskolai tananyagban a tapasztalataik szerint.

Kritikus gondolkodás

Az általunk megkérdezett diákok több mint 50 százaléka ítéli meg úgy, hogy egyáltalán nem vagy alig van jelen, és mindössze 3 százalék nyilatkozik úgy, hogy teljes mértékben jelen van. A tanárok ennél még kevésbé elégedettek: esetükben ez az arány rendre 68 illetve 0 százalék.

Problémamegoldás

A diákok a problémamegoldás képességének fejlesztését hasonló mértékben tartják jelenlévőnek, mint a kritikus gondolkodást: 57 százalék érzi úgy, hogy egyáltalán nem, vagy alig jelenik meg. 2 százalék gondolja teljes mértékben jelenlévő fejlesztett képességnek a középiskolai oktatás során. A megkérdezett szülők borúsabban látják a helyzetet: 64 százalékuk egyáltalán nem vagy alig jelenlévő fejlesztett kompetenciaként látja és csupán 1 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben megjelenik.

Prezentáció

A megkérdezett diákok körében a prezentációs képesség fejlesztésének megjelenéséről alkotott vélemény a legjobb az eddigiek közül, hiszen 37 százalék ítéli meg úgy, hogy inkább igen vagy teljes mértékben megjelenik ennek a készségenek a fejlesztése a középsikolában, míg csak 35% látja úgy, hogy alig vagy egyáltalán nem. A kitöltő tanárok sokkal kevésbé látják jónak a szituációt, esetükben 53% látja úgy, hogy alig, vagy egyáltalán nem szerepel a prezentációs készségek fejlesztése a tanrendben. A szülők véleménye a kérdésben, ahogy a vizsgált készségek nagyrészében, úgy itt is a tanárok és a diákoké között, 47 százalékon áll.

Vitakészség

A megkérdezett diákok 55 százaléka ítéli meg úgy, hogy alig vagy egyáltalán nem jelenik meg a vitakészség fejlesztése és mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben. A tanárok ezt a készséget látják a vizsgáltak közül a legkevésbé megjelenőnek, háromnegyed részük szerint egyáltalán nem jelenik meg a tanrendben, és a megkérdezettek mindössze négy százaléka adott négyes, vagy ötös osztályzatot.

Csapatmunka

Ennél a készségnél viszonylag jobb a helyzet: a diákok 28 százaléka véli úgy, hogy inkább megjelenik vagy teljes mértékben megjelenik ennek a fejlesztése, 36 százalék pedig alig vagy egyáltalán nem érzi ennek megjelenését. A szülők itt is kritikusabbak: csak 18 százalék véli úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben megjelenik, míg 50 százalék az alig vagy egyáltalán nem kategóriát jelölte meg, a tanárokhoz nagyon hasonlóan.

Szociális érzékenység

A diákok 54 százaléka ítéli meg úgy, hogy alig vagy egyáltalán nem folyik szociális érzékenyítés a középiskolában. Itt a legnagyobb az aránya azoknak, akik az egyáltalán nemet jelölték meg: 27 százalék. Mindössze 16 százalék jelölt meg pozitív kategóriákat. A tanárok esetében is ez a kategória az, ami a legkevésbé képviselteti magát a tanrendben, holtversenyben a vitakészséggel. Általában elmondható, hogy ugyan mind a három csoport túlnyomó többsége szerint a fent említett készségek csak nagyon kis mértékben jelennek meg az oktatásban, a diákok sokkal kevésbé égetőnek érzik a vitakészség, a csapatmunka, a prezentációs készség, vagy éppen a digitális írástudás fejlesztésének hiányát. A tanárok minden készség felmérésekor borúlátóbbak a diákoknál, a legnagyobb különbség a digitális írástudás és a vitakészség esetében tapasztaltuk. A szülők álláspontja jellemzően a tanárok és a diákok véleménye között helyezkedik el.

*Hiányzó skillnek azt nevezzük, ahol az 1-5-ig skálán 1-et, vagy 2-őt jelöltek meg a megkérdezettek

KÜLFÖLDI TOVÁBBTANULÁS

Kutatásunkban vizsgáltuk a középiskolás diákok külföldi továbbtanulási terveit, és az eredményeket összevetettük a jelenleg külföldön tanuló magyar egyetemisták elérhető adataival, és véleményeikkel. Három fő kérdés rajzolódik ki: a miért? a mit? és a hol?

1.) Miért külföld?

A megkérdezett diákokat elsősorban a várhatóan magasabb fizetés, és a könnyebb elhelyezkedés reménye, vagyis a diploma utáni jobb karrierlehetőségek motiválják abban, hogy külföldön tanuljanak tovább. A tanárok hasonlóan gondolkoznak. A szülők ezzel szemben a tanulmányok magasabb színvonalában és a kiszámíthatóbb, átláthatóbb rendszerben, vagyis a tanulmányok minőségében látják a legfőbb motivációs erőt. A Times Higher Education World University Rankings 2015-2016 szerint a legmagasabban rangsorolt magyar egyetem (SOTE) az 500-as mezőnyben lelhető fel, a többi magyar vezető egyetem, (Szeged, Debrecen, Pécs, ELTE és a BME) a 600-800 közötti sávban találhatók a világranglistán. Az itthon jellemzően legmagasabb bekerülési pontszámot kívánó Corvinus nincs a top 800-ban. Jelenleg nincs magyar egyetem Európa legjobb 200 egyeteme között!

Trendek a nemzetközi felsőoktatásban A felsőfokú tanulmányokra nemzetközi viszonylatban egyre inkább befektetésként tekintenek: nő a tandíjas felsőoktatást választók aránya az ingyenes állami felsőoktatással szemben. Világszinten minden harmadik diák privát (fizetős) felsőoktatásban vesz részt, Nyugat Európában ez az arány egy a héthez, de határozottan nő (The Economist, 2016. március 19.). Általánosan jellemző az állami felsőoktatásra a nagy létszámú évfolyamok, az egyéni odafigyelés hiánya, a csökkent motiváció, aminek következtében a diákok jelentős százaléka kiesik a rendszerből. Ezzel szemben a tandíjas képzések gyakran sokkal jobb minőséget jelentenek, kisebb létszámokat, odafigyelést, magasabb egyéni motivációs és elégedettségi szintet. Gyakoriak az úgynevezett duális képzések, melyek keretében az ipari és üzleti kapcsolatok kihasználásával a diákok direkt tartalmas szakmai gyakorlatot szereznek képzésük részeként, a szakterületük konkrét alkalmazhatóságát első kézből tapasztalják meg. Ezzel végzés után hatalmas előnnyel lépnek a munkaerő piacra.

Képzésstruktúra Sok helyen - sajnos itthon is - a képzési struktúra és a gondolkozás a múltban gyökeredzik, amikor a cégek passzív befogadóként felvették az oktatási rendszerből kikerült embereket. Az itthoni egyetemek javarészt nagyon hasonló szakokat kínálnak, amelyeket az elmúlt 10-20 évben is. (http://www.felvi.hu) A technológiai fejlődés, a robotika miatt munkahelyek szűnnek meg, munkakörök jelentősen átalakulnak. Csökkenés várható az adminisztratív, az összeszerelőipar területen és nőni fog az informatikai, tervezői területek által foglalkoztatottak száma. A professzionális szolgáltatások is egy fontos jövőbeni terület lesz. A mai kisiskolások kétharmada olyan területen fog dolgozni, ami ma még nem is létezik. A tudás egyre gyorsulóbb ütemben avul el, így fontossá válik a rugalmasság, a fejleszthetőség, a tudás más kontextusában való alkalmazásának képessége. A rendszerszerű gondolkodás, a holisztikus problémamegoldás, a digitális képességek, és az ún. soft skillek, készségek válnak a jövő zálogává. http://www3.weforum.org/docs/WEF_Future_of_Jobs.pdf A nyugat-európai egyetemeken olyan vonzó és izgalmas szakokra jelentkezhetnek a diákok, mint pl. Kreatív digitális technológia, Business pszichológia, Divatmenedzsment és marketing, App-fejlesztés és digitális business, Környezeti veszélyek és katasztrófa menedzsment, vagy Kiberbiztonság és törvényszéki komputer tudományok.

2.) Mit tanulnak a külföldre jelentkező diákok? Megnézve az utóbbi 11 év összesítésében az Egyesült Királyságban tanuló magyar diákok szakválasztásait, az alábbi kép rajzolódik ki: a gazdasági és a művészi képzéseken nagyjából ugyanolyan arányban tanultak/tanulnak kint, mint a most megkérdezett középiskolás diákok érdekődése (orientáció, 2. ábra). Ugyanakkor jelentős eltéréseket találunk más területeken mindkét irányban. A bölcsészetet tanulók arányaiban másfélszerese, a természettudományokat tanulók kétszerese, míg a társadalomtudományokat külföldön tanulók közel háromszorosa, arányaiban, a most megkérdezett középiskolások terveihez képest. Ugyanakkor megemlítendő, hogy orvosi, egészségügyi képzésben elhanyagolható a külföldön tanulók aránya.

3.) Hol tanulnak a magyar diákok?

Az Egyesült Királyság a legvonzóbb célország Kutatásunk szerint azon válaszadó diákok között, akik külföldön terveznek továbbtanulni, az Egyesült Királyság a legnépszerűbb. Ezt követi az Egyesült Államok, Németország és Ausztria. A szülők is hasonlóan értékelik a lehetőségeket, kivéve, hogy az Egyesült Királyság után Ausztriát preferálják második helyen, és az Egyesült Államok, mint célország, a harmadik helyre csúszik

AZ UNESCO 2015-ös adatai alapján jelenleg Ausztriában tanul a legtöbb külföldön tanuló magyar diák (1700). Ezt követi Németország és az Egyesült Királyság 1600-1600 magyar diákkal. Az USA egyetemeit 720 honfitársunk látogatja, népszerű célországnak számít továbbá Franciaország, Hollandia, Olaszország és Svájc is.

Külföldön tanuló volt diákjaink visszajelzései Összességében elmondható, hogy a magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt nem lankad, sőt évről évre nő. A megkérdezettek a képzés szinvonalát, a tanulmányok minőségét a

munkalehetőségek elősegitését, a jövőbeli karrier épitését fogalmazzák meg. Korábbi, már kint tanuló diákjaink válaszai a következő kérdésre: Milyen elvárásaid voltak a külföldi egyetemi tanulmányok iránt? Ezek mennyiben teljesültek? "Gyakorlatias oktatás, nagy szabadság a modulválasztásban, magasszínvonalú felszereltség. Illetve, hogy ne a “ne bukjak meg” mentalitás legyen az uralkodó. Szerencsére a legtöbben firstért vagy secondért küzdenek. Teljesen elégedett vagyok, rengeteg segítséget kapunk az egyetemtől a beilleszkedéshez és a mindennapi élethez, mind a munkakeresésben, és a diploma utáni élet tervezésében. A szakom érdekes, az előadások sokszínűek, és tényleg profi előadók tartják, a University of Exeter talán az egyik legjobb dolog, ami valaha történt velem.”

Rebeka, University of Exeter, Business Management szakmai gyakorlattal "Úgy képzeltem el, hogy személyes, barátságos lesz a kapcsolat a tanárokkal, diáktársakkal, önállóan tanulhatok majd, és izgalmasak, aktívak lesznek az órák. Ezek mind teljesültek, rengeteg a kihívás, de pozitív értelemben."

Patricia, University of Southampton, Modern nyelvek szak "Nagyon sok segitséget kapunk az egyetemtől. A szakommal is teljesen elegedett vagyok. Különösen szeretem azt, hogy részt vehetünk kutatásokban, így a gyakorlatban megtapasztalhatjuk azt, amirol tanulunk.”

Lili, University of Birmingham, Pszichológia szak “Azt szerettem volna, hogy amit tanulok, azt a hétköznapokra kivetítve lássam és használjam, ne csak információkat tanuljak, amiknek nem látom gyakorlati értelmét. Ezek teljes mértékben teljesültek, illetve teljesülnek. Ez egy modern, fiatalos egyetem, tele extra lehetőségekkel, programokkal, segítséggel. Rengeteget segítenek a tanárok, a diákok, egy fiatalos, vidám, pörgős környezetben tanulok, amit élvezek akkor is, ha vizsgaidőszak van, mert érdekel és egyben motivál is az, amit csinálok.”

Kriszti, University of the West of England, Pszichológia szal