ATONIK FAGYHATáS ELLEN WWW.ARYSTA.HU Az elmúlt években gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok által oko- zott terméskiesés. Időjárásunk változásával a kitavaszodás egyre ko- rábbra esik, így gyümölcsöseinkben is hamarabb indul a vegetáció. Ez oda vezet, hogy a tavaszi fagyok bekövetkeztekor gyümölcsfáink már nem nyugalmi állapotban, hanem fejlődésükben előrehaladott állapotban, akár a virágzás és terméskötődés állapotában vannak. A károk elkerülése érdekében fel kell készülni erre a helyzetre is, különböző stratégiák kidolgozásával. A fagy okozta károsodás két mechanizmuson keresztül történhet meg. Az egyik mód, amikor a hirtelen bekövetkező hőmérsékletcsökkenés hatására a növényi sejt víztartalma fagy meg, és a kialakuló jégkristályok a sejt citoplazmáját közvetlenül, fizikai módon károsítják. Ez a folyamat visszafordítha- tatlan, a károsodott sejt elpusztul. Lassabb ütemű lehűlés során a sejtek vizet adnak le az őket körülvevő térbe. Ezáltal nő a növényi sejtben lévő oldott anyag koncentrációja, így az csak alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. A sejtközötti járatokban lévő víz megfa- gyásakor lényegesen kisebb mértékű a szövetek károsodása, a jégk- ristályok a növényi sejteken kívül alakulnak ki. A fagy elmúltával a sejt újra felveszi a leadott vizet. Hosszan tartó lehűlést követő gyors felmelegedés során azonban a magas fokú párologtatás ezt a sejtek közötti térben lévő vizet „elfogyasztja” a sejt elől, így az gyakorlati- lag kiszárad, elpusztul. A fagy által okozott károsodás sok tényezőtől függ, így a lehűlés mértékétől, időtartamától, a gyümölcs fajától, il- letve annak fenológiai állapotától. Alma Alma fenológiai állapota Ezüstrügy állapot Rügypatta- nás Egérfül állapot Zöldbimbós állapot Királyvirág - pirosbimbós állapot Pirosbimbós állapot Virágzás kezdete Teljes virágzás Szirom- hullás 10%-os pusztulás -9,4 -8,9 -3,9 -2,8 -2,8 -2,2 -2,2 -2,2 -1,7 90%-os pusztulás -16,7 -12,2 -5,4 -6,1 -4,4 -3,9 -3,9 -3,9 -2,2 Kritikus hőmérsékleti értékek: Az Atonik felhasználása a kora tavaszi fagyok elleni védekezési stratégiában.
3
Embed
Az Atonik felhasználása a kora tavaszi fagyok elleni ...arysta.hu/upload/files/Atonik fagy-BS prosiból.pdf · gyásakor lényegesen kisebb mértékű a szövetek károsodása,
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
atonik fagyhatás ellen
www.arysta.hu
Az elmúlt években gyakori jelenség a kora tavaszi fagyok által oko-zott terméskiesés. Időjárásunk változásával a kitavaszodás egyre ko-rábbra esik, így gyümölcsöseinkben is hamarabb indul a vegetáció. Ez oda vezet, hogy a tavaszi fagyok bekövetkeztekor gyümölcsfáink már nem nyugalmi állapotban, hanem fejlődésükben előrehaladott állapotban, akár a virágzás és terméskötődés állapotában vannak. A károk elkerülése érdekében fel kell készülni erre a helyzetre is, különböző stratégiák kidolgozásával. A fagy okozta károsodás két mechanizmuson keresztül történhet meg. Az egyik mód, amikor a hirtelen bekövetkező hőmérsékletcsökkenés hatására a növényi sejt víztartalma fagy meg, és a kialakuló jégkristályok a sejt citoplazmáját közvetlenül, fizikai módon károsítják. Ez a folyamat visszafordítha-
tatlan, a károsodott sejt elpusztul. Lassabb ütemű lehűlés során a sejtek vizet adnak le az őket körülvevő térbe. Ezáltal nő a növényi sejtben lévő oldott anyag koncentrációja, így az csak alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. A sejtközötti járatokban lévő víz megfa-gyásakor lényegesen kisebb mértékű a szövetek károsodása, a jégk-ristályok a növényi sejteken kívül alakulnak ki. A fagy elmúltával a sejt újra felveszi a leadott vizet. Hosszan tartó lehűlést követő gyors felmelegedés során azonban a magas fokú párologtatás ezt a sejtek közötti térben lévő vizet „elfogyasztja” a sejt elől, így az gyakorlati-lag kiszárad, elpusztul. A fagy által okozott károsodás sok tényezőtől függ, így a lehűlés mértékétől, időtartamától, a gyümölcs fajától, il-letve annak fenológiai állapotától.
Amennyiben a lehűlés mértéke nem ér el kritikus szintet, egyes, biológiailag aktív hatóanyagokat tartalmazó készítményekkel – a biostimulátorokkal – elősegíthetjük a károsodott sejtek regene-rációját. A védekezési stratégia állhat – előrejelzett fagy esetén – megelőző kezelésből, illetve – már bekövetkezett fagy esetén –utólagos kezelésből, vagy kezelésekből. Megelőző kezelésen alapuló védekezési stratégia esetén a kijutta-tott biostimulátorok a növények természetes védekezési reakcióiterősítik, így pl. gyorsan felvehető és szállítódó hatóanyagaik növe-lik a növényi sejtekben lévő oldott anyagok koncentrációját. Hatá-sukra alacsony hőmérsékleti környezetben megnő a növényben afagyhatás ellen védő fehérjék termelődése. Az utólagosan, a fagyhatás bekövetkezte utáni kezelés, vagy ke-zelések a növény életfolyamatainak (fotoszintézis, tápanyagfel-vétel, citoplazma-áramlás stb.) intenzívebbé tételén, valamint asejtek károsodását megelőző enzimrendszerek (peroxidáz, szupe-roxid-dizmutáz) aktiválásán keresztül fejtik ki hatásukat.
Az Atonik felhasználása a fagyhatás elleni védekezési stratégiákban:
A fagyhatást megelőző kijuttatás stratégiája:Amennyiben az előrejelzett fagy 1-3 napon következik be, az Ato-nik 0,6-1,0 l/ha-os dózisával szükséges elvégezni a kezelést, legké-sőbb a lehűlés előtt 12 órával, lehetőleg bórtartalmú készítmény-nyel (Borotek) együttesen. A fagy bekövetkezte után ellenőrizzük a fákat, történt-e károsodás, ha igen, milyen mértékben. Amennyi-ben kellő számban találunk életképes virágot, ismételjük meg az Atonik-kal történő kezelést a korábban is használt dózisban, 7-10 naponként, legalább 2 alkalommal.A fagyhatást követő kijuttatás stratégiája:Már bekövetkezett fagyhatás esetében, a lehűlést követő nap délután-ján történjen az első kezelés az Atonik 0,6 -1,0 l/ha dózisával. Ezt akkor is végezzük el, ha tartósabb, akár több napon keresztüli lehűlési periódus várható. A délutáni kijuttatás oka, hogy az éjszakai lehűlés által stresszelt szövetek a reggeli-délelőtti órákban még nem képesek a hatóanyag felvételére. Kellő számú épen maradt virág esetén ismételjük meg az Atonik kijuttatását 0,6 l/ha dózisban, legalább 2 alkalommal, 7-10 napos időközönként. A kezelések hatékonyságát javítja, ha az Atonik kijuttatá-sa bórtartalmú készítménnyel (Borotek) együttesen történik.