Az árvízvédekezés Az árvízvédekezés folyamata, folyamata, a dinamikus árvíz a dinamikus árvíz védekezés feladatai védekezés feladatai PV kirendeltség-vezetők szakmai PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója találkozója 2011. március 17. 2011. március 17. Szentiványi Árpád Szentiványi Árpád Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Igazgatóság
26
Embed
Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai
Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés feladatai. PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója 2011. március 17. Szentiványi Árpád Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Az árvízi helyzet meghatározó körülményei. Heves vízjárású rendszerek: - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Az árvízvédekezés folyamata,Az árvízvédekezés folyamata, a dinamikus árvíz védekezés a dinamikus árvíz védekezés
feladataifeladatai
PV kirendeltség-vezetők szakmai találkozójaPV kirendeltség-vezetők szakmai találkozója2011. március 17.2011. március 17.
Szentiványi ÁrpádSzentiványi ÁrpádVízügyi és Környezetvédelmi Központi IgazgatóságVízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság
Az árvízi helyzet meghatározó Az árvízi helyzet meghatározó körülményeikörülményei
Heves vízjárású rendszerek: 28-36 órával a nagy csapadék után 8-10 m vízszint emelkedés a határon
Árvíz tartósság:
5-20 nap
25-100 nap
Alvízi országként felszíni vízkészle-teink 96 %-a és az árvizek is az országhatáron kívül keletkeznek
Magyarország nagyobb folyóiMagyarország nagyobb folyói
Valamennyi szomszédunkkal kétoldalú határvízi egyezmény, Helsinki és Szófiai Konvenció
Magyarország árterei és védvonalaiMagyarország árterei és védvonalai
Elsőrendű védvonalak hossza 4200 km, mentesített ártér 21200 km2, az ország területének 23%-a, Európában szinte egyedülálló
Magyarország árterei és védvonalaiMagyarország árterei és védvonalai
Az árvízi szükségtározókAz árvízi szükségtározók
Teljes kapacitás: 580 Mm3
Vízkárok gyakorisága Magyarországon
Árvizek: kisebbek átl. 2-3 évente
jelentősebbek átl. 5-6 évente
rendkívüliek átl. 10-12 évente
Belvizek átl. 2-3 évente
Aszály átl. 3-5 évente
Árvízvédekezés fejlődése Árvízvédekezés fejlődése 1. Időszak1. Időszak A középkor előtti időszakban az árvizek nem A középkor előtti időszakban az árvizek nem
jelentettek általános érvényű természeti katasztrófát. jelentettek általános érvényű természeti katasztrófát. Ártéri gazdálkodás, hadászati, védelmi feladatokÁrtéri gazdálkodás, hadászati, védelmi feladatok
2. Időszak2. Időszak 1846-ig 800km gát épült1846-ig 800km gát épült3. Időszak 3. Időszak 1876-ig Tisza-völgyi árvizek szabályozása1876-ig Tisza-völgyi árvizek szabályozása4. Időszak4. Időszak 1945-ig katasztrofális árvizek (1879 Szeged )1945-ig katasztrofális árvizek (1879 Szeged )
gát méretek egységes meghatározásagát méretek egységes meghatározása5. Időszak 5. Időszak 1945 után az árvizek magasság és tartósság 1945 után az árvizek magasság és tartósság
tekintetében túlhaladták az eddigi észlelt értékeket. tekintetében túlhaladták az eddigi észlelt értékeket. Összetett teljes körű árvízvédekezés megszervezése Összetett teljes körű árvízvédekezés megszervezése (hidrológiai előrejelzés, talajmechanikai vizsgálatok, (hidrológiai előrejelzés, talajmechanikai vizsgálatok, kockázatelemzés, közgazdasági szemlélet). kockázatelemzés, közgazdasági szemlélet).
1954-ben négy esetben, 1956-ban 52 esetben, 1992-ben egy 1954-ben négy esetben, 1956-ban 52 esetben, 1992-ben egy esetben okozott gátszakadást a dunai árvíz.esetben okozott gátszakadást a dunai árvíz.
1970-ben három esetben okozott gátszakadást a szamosi árvíz1970-ben három esetben okozott gátszakadást a szamosi árvíz 1980-ban egy esetben okozott gátszakadást a Körösök árvize1980-ban egy esetben okozott gátszakadást a Körösök árvize 2001-ben két esetben okozott gátszakadást a tiszai árvíz2001-ben két esetben okozott gátszakadást a tiszai árvíz
Magyarország árvízi veszélyeztetettségeMagyarország árvízi veszélyeztetettsége
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 16. §-a
szabályozza a vizek kártételei elleni védelem és védekezés feladatait, megelőzésben, elhárításában érdekeltek körét és azok
kötelezettségeit.
A Vgtv. 16.§ (2) és (4) bekezdése szerint:
a vízügyi igazgatási szervezet feladata a kettőnél több települést védő vízkárelhárítási létesítmények (árvízvédelmi fővédvonalak, vízkárelhárítási célú tározók stb.) építése, valamint az állami tulajdonban levő védőművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása,
a helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védőművek létesítése, fenntartása és azokon a védekezés ellátása.
Az árvizek elleni védelemAz árvizek elleni védelemaz államaz állama helyi önkormányzatok ésa helyi önkormányzatok ésaz érdekeltek feladataaz érdekeltek feladata
Az árvízvédekezés két jellemző tevékenység csoportja:A védekezés vízügyi-műszaki feladatainak szervezése, irányítása és végrehajtása beleértve
•a hidrometeorológiai észleléseket, megfigyeléseket, a hidrometeorológiai észleléseket, megfigyeléseket, előrejelzést, riasztástelőrejelzést, riasztást•a védművek ellenőrzését, megfigyeléséta védművek ellenőrzését, megfigyelését, , •a védművek védőképességének megőrzését, a védművek védőképességének megőrzését, fokozását (magassági és védőképességi hiányok fokozását (magassági és védőképességi hiányok ideiglenes pótlása nyúlgátalással, megtámasztással, ideiglenes pótlása nyúlgátalással, megtámasztással, buzgárok elleni védekezés, stb.)buzgárok elleni védekezés, stb.)
a védekezés államigazgatási tevékenységeinek szervezése, irányítása és végrehajtása• a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében a védekezés műszaki feladatainak ellátása érdekében
szükséges, az ezen feladatok ellátására létrehozott szükséges, az ezen feladatok ellátására létrehozott szervezetek személyi és anyagi-technikai szervezetek személyi és anyagi-technikai felszereltségét felszereltségét meghaladómeghaladó munkaerő, anyag, eszköz, munkaerő, anyag, eszköz, gép és szállítóeszköz igényfolyamatosgép és szállítóeszköz igényfolyamatos kielégítése,kielégítése,
• Veszélyhelyzet kezelésVeszélyhelyzet kezeléso a veszélyeztetett lakosság és javak szükség esetén történő a veszélyeztetett lakosság és javak szükség esetén történő
biztonságba helyezésebiztonságba helyezése,, mentés, kimenekítés, befogadásmentés, kimenekítés, befogadáso a lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátásaa lakosság és a védekező erők egészségügyi ellátása, , o járványok megelőzése és elhárításajárványok megelőzése és elhárításao rendfenntartásrendfenntartáso keletkezett károk felmérése, helyreállításakeletkezett károk felmérése, helyreállítása
Tisza rövidülése a szabályozás Tisza rövidülése a szabályozás következtébenkövetkeztében
Példák az átvágásokraPéldák az átvágásokra
Töltések elTöltések előőírás szerinti írás szerinti méreteiméretei
MÁSZ1,0 m
III. fok
II. fok
I. fok
I. fokú árvízvédelmi készültség:nappali figyelő szolgálat, kétszeri vízmérce leolvasás
II. fokú árvízvédelmi készültség: éjjel-nappali figyelő szolgálat, négyszeri vízmérce leolvasás
III. fokú árvízvédelmi készültség: vészőrök és éjjel-nappali figyelő szolgálat, kétóránkénti
vízmérce leolvasás
az Európai Parlament és a Tanács az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz.”Irányelv az 2007/60/EK sz.”Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről”-ben foglaltak teljesítése. kezeléséről”-ben foglaltak teljesítése.
Magyarország vízkár-elhárítási Magyarország vízkár-elhárítási stratégiájának a megváltozott társadalmi-stratégiájának a megváltozott társadalmi-gazdasági elvárásoknak megfelelő gazdasági elvárásoknak megfelelő átdolgozása.átdolgozása.
Az EU Árvizi Irányelve és Az EU Árvizi Irányelve és annak végrehajtásaannak végrehajtása
Fő „termékek” (EU Fő „termékek” (EU elvárások)elvárások)
VeszélytérképekVeszélytérképek Kockázati térképekKockázati térképek Általános kockázatkezelési tervekÁltalános kockázatkezelési tervek
Mellék „termékek”Mellék „termékek”
Nagyvízi mederkezelési tervekNagyvízi mederkezelési tervek Védekezési tervek korszerűsítésének Védekezési tervek korszerűsítésének
megkezdésemegkezdése A Vízügyi Adattár vízkár-elhárítási A Vízügyi Adattár vízkár-elhárítási
adatainak feltöltéseadatainak feltöltése Az ÁKIR kifejlesztéseAz ÁKIR kifejlesztése
A MEGVALÓSÍTÁS A MEGVALÓSÍTÁS LÉPÉSEILÉPÉSEI
Metodikai elemek kidolgozásaMetodikai elemek kidolgozása Informatikai infrastruktúra kialakításaInformatikai infrastruktúra kialakítása Előzetes földrajzi lehatárolásElőzetes földrajzi lehatárolás Adat előállításAdat előállítás Elöntési veszélytérképek előállításaElöntési veszélytérképek előállítása Elöntési kockázati térképek előállításaElöntési kockázati térképek előállítása Nagyvízi meder kezelési tervek előállításaNagyvízi meder kezelési tervek előállítása Egyéb speciális veszély- és kockázatkezelési Egyéb speciális veszély- és kockázatkezelési
tervek korszerűsítésetervek korszerűsítése Általános kockázatkezelési tervek előállításaÁltalános kockázatkezelési tervek előállítása
Jelenleg a metodika kidolgozása Jelenleg a metodika kidolgozása történt meg.történt meg.