1 A RANY J ÁNOS Ó VODA AZ ARANY JÁNOS ÓVODA EGYBESZERKESZTETT HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018
1
A R A N Y J Á N O S Ó V O D A
AZ ARANY JÁNOS ÓVODA
EGYBESZERKESZTETT
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2018
2
TARTALOM
AZ ARANY JÁNOS ÓVODA EGYBESZERKESZTETT HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018 ...................................................................................................................................... 1
1. BEVEZETŐ ........................................................................................................................ 5
„SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL, TISZTESSÉGGEL” .................................................... 13
1. AJÁNLÁS .......................................................................................................................... 14
2. PREAMBULUM ............................................................................................................... 15
3. HELYZETKÉP .................................................................................................................. 16
3.1. Az óvoda működési területe ..................................................................................... 16
3.2. Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai ....................... 16
3.3. Személyi feltételek ................................................................................................... 17
3.4. Tradíciók, büszkeségeink ......................................................................................... 17
4. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK ............................................................................................... 17
4.1. Alapelveink ............................................................................................................... 17
4.2. Céljaink ..................................................................................................................... 18
5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................ 18
5.1. Óvodai jogviszony létesítése .................................................................................... 19
5.2. Munkaidő beosztás ................................................................................................... 19
5.3. Az óvoda nyitvatartási rendje ................................................................................... 19
5.4. Óvodai napirend ....................................................................................................... 19
5.5. A nevelőmunka tervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok ................ 20
6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI - Az óvodai nevelés általános feladatai .............. 21
6. 1. Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés .................................. 21
6. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés ............................... 22
6.3. Értelmi fejlesztés ...................................................................................................... 24
6.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció........................................................................ 25
7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI................................................................... 26
7.1. Játék .......................................................................................................................... 26
7.2. Vers, mese ................................................................................................................ 27
7.3. Ének, zene, énekes játék, tánc .................................................................................. 29
7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ..................................................................... 30
7.5. Mozgás ..................................................................................................................... 31
7.6. A külső világ tevékeny megismerése ....................................................................... 33
7.7. Munka jellegű tevékenységek .................................................................................. 34
3
7.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................. 36
8. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ....................................................................................... 37
9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE .................................................... 38
10. GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................... 40
11. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI ....................................................................... 41
12. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................... 42
12.1. Jókai telephely ........................................................................................................ 42
12.2. A család .................................................................................................................. 42
12.3. Szülői szervezet ...................................................................................................... 43
12.4. Pedagógiai szakszolgálat intézményei.................................................................... 43
12.5. Iskola ...................................................................................................................... 43
12.6. Bölcsőde ................................................................................................................. 44
12.7. Fenntartó ................................................................................................................. 44
12.8. Közművelődési intézmények .................................................................................. 45
12.8. Egészségügyi szervek ............................................................................................. 45
12.9. Társintézmények ..................................................................................................... 45
13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ......................................................................................... 45
„JÁTÉK, MESE, MOZGÁS” ................................................................................................. 49
1. BEVEZETŐ ...................................................................................................................... 50
2. BEMUTATKOZÁS ............................................................................................................ 50
2.1. Az óvoda tárgyi feltételei ........................................................................................ 51
2.2. Az óvoda személyi feltételei ................................................................................... 51
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ............................................................................ 52
3.1. Csoportszerkezet .................................................................................................... 52
3.2. A nevelőmunka tervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok ........ 53
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI – az óvodai nevelés általános feladatai .............. 54
4.1. Az egészséges életmód alakítása ........................................................................... 55
4.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés, az értékorientált közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása ................................................................................................ 57
4.3. Értelmi fejlesztés ..................................................................................................... 60
4.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció ...................................................................... 61
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ................................................................ 62
5.1. Játék .......................................................................................................................... 62
5.2. Vers, mese ................................................................................................................ 64
6.3. Ének, zene, énekes játék, tánc ................................................................................ 65
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................................... 67
5.5. Mozgás ..................................................................................................................... 68
4
5.6. A külső világ tevékeny megismerése ..................................................................... 69
5.7. A szlovák nyelv megismertetése ............................................................................ 71
5.8. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................ 71
6. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ................................................. 73
7. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS ....................................................................................... 74
8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN ........................................................................... 77
9. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI ......................................................................... 78
10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ........................................................................................... 79
10.1 Óvoda- székhely intézmény .................................................................................. 79
10.2. Óvoda – család ....................................................................................................... 79
10.3. Óvoda – iskola ....................................................................................................... 80
10.4. Pedagógiai Szakszolgálat ...................................................................................... 80
10.5. Fenntartó ............................................................................................................... 81
10.6. Közművelődési intézmények ............................................................................... 81
10.7. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat ..................................................................... 81
10. 8. Külhoni magyar óvodák ...................................................................................... 81
10.9. Egészségügyi szervek ........................................................................................... 81
10.10. Szakmai szervezetek .......................................................................................... 82
11. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ............................................. 82
11.1. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése...................................................... 82
12. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ............................ 84
FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................... 85
5
1. BEVEZETŐ
Történeti áttekintés
Az Arany János Óvoda 1973. október 1-én nyitotta meg kapuit, öt csoporttal. A
demográfiai csúcs idején 1980-ban két csoporttal bővült, majd a létszám csökkenésével
egy csoport megszűnt.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 144/1999.(VI.17.) k.gy-i
határozatában szerkezetileg megváltoztatta a város óvodáit. 1999. szeptember 1-től
összevontan működtette az Arany János, Az Erőmű-telepi valamint a Jókai Óvodát. A
három óvodából egy alapító okirattal és egy vezetővel rendelkező óvoda lett.
A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a gyermeklétszám csökkenése miatt
az 58/8/2004. (III.18.) közgyűlési határozatában az erőműi telephelyet megszűntette.
A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az 55/20/2009.(III.26.) közgyűlési
határozatában Arany János Óvodát megszűntette és létrehozta a Bánhidai Szlovák
Általános Művelődési Központot a 196.42/2009.(VIII.27) közgyűlési határozatával. Az
ÁMK-ban három intézményegység működött. A Jókai Mór Általános Iskola, az Arany
János Óvoda és telephelye valamint a Puskin Művelődési Ház.
A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a 147/2012.(VIII.29.) közgyűlési
határozatában megszűntette a Bánhidai Szlovák Általános Művelődési Központot. Újra
létrehozta az Arany János Óvodát és telephelyét a 150/2012.(VIII.29.) határozatával.
2012 szeptemberétől életbe lépett az új Köznevelési Törvény
A nevelési programunkat ennek megfelelően módosítottuk.
20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet előírásainak megfelelően a nevelési
programunkat 2013. szeptember 1-től módosítottuk.
A 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 2018. július 25-i változásainak megfelelően
2018. szeptember 01-től módosítottuk.
6
Preambulum
Az óvoda neve:
Arany János Óvoda
Működési helyek:
Székhely:
Arany János Óvoda
címe: 2800 Tatabánya, Vadász út 22.
Telephelye:
Jókai Mór Óvoda telephely
címe: 2800 Tatabánya, Jókai út 62/a
Az intézmény működési köre:
Tatabánya Megyei Jogú Város közigazgatási területe
Az óvoda alapítója és fenntartója:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 6.
Az óvoda felügyeleti szerve:
Tatabánya Megyei Jogú Város
Az alapítás időpontja:
2012. augusztus 31.
Az alapító okirat száma, kelte:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 108.8/2012.(V.24.) kgy. sz.
határozata
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 150/2012.(VII.29.) kgy. sz.
határozata
Az óvoda gazdálkodási jogköre:
Részben önállóan működő, pénzügyi-gazdasági feladatait a GAMESZ látja
el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik.
Az óvoda jogállása:
Önálló jogi személy
Az óvoda vezetője:
Sztán Józsefné
Az intézmény jogszabályban meghatározott feladata:
Óvodai nevelés a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011 évi CXC tv. szerint.
7
Az intézmény alaptevékenysége:
- Óvodai nevelés
- Alapfeladatait, az intézmény működésével kapcsolatos feladatait
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
költségvetési rendeletben biztosított előirányzataiból látja el.
- Óvodai intézményi közétkeztetés
Helyi feladatok:
- Prevenció érdekében a 4-5éves gyermekek szűrése mozgás, beszéd és
értelmi fejlettség szempontjából szakemberek bevonásával.
- Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, továbbá óvodai
fejlesztő foglalkozások szervezése
Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám:
- Székhely intézmény: 158 fő
- Jókai telephely: 45 fő
- Összesen: 203 fő
Csoportok száma:
- Székhely intézmény: 6
- Jókai telephely: 2
Közalkalmazottak száma:
- Székhely intézmény: 21 fő
- Jókai telephely: 7 fő
A feladat ellátását szolgáló ingatlan vagyon:
- Arany János Óvoda, helyrajzi száma: 8056
- Jókai Mór Óvoda, helyrajzi száma: 4468/1
8
Bemutatkozás
Óvodánk egy olyan nevelési intézmény, amely két működési területen található. Nyolc
csoporttal és 203 fő engedélyezett gyermeklétszámmal működünk.
Alapelveink, nevelési filozófiánk azonos. Hirdetjük a családias, meleg, stressz mentes,
szeretetteljes óvodai légkör fontosságát. A gyermeki jogok tiszteletben tartását. A gyermek
egyéni fejlődési üteméhez szabott türelmes fejlesztést. A természet szeretetére való
nevelés, az egészséges életmód (kiemelten a mozgás) hangsúlyosságát.
Programunk a gyermek legalapvetőbb tevékenységére, a játékra épít.
Arany János Óvoda: „Szép szóval, meleg szívvel, tisztességgel”
A székhely intézmény 1973-ban nyitotta meg kapuit. Hat csoportban, 21 dolgozóval nevel
158 gyermeket.
Jellegzetesen lakótelepi óvoda, ligetszerű, kellemes környezetben, forgalmas utaktól távol
található. Az épület belső terei esztétikusak, célszerűek, gondoskodásról árulkodnak.
Nevelési gyakorlatára a gyermekközpontúság, az óvoda nyitottsága, az óvónők
módszertani szabadsága a jellemző. Az óvoda hangulata vidám, kiegyensúlyozott.
A gyermekek életében a játék a legfontosabb tevékenység, erre megfelelő időkereteket,
helyet, eszközt és élményt biztosítanak.
A természet szeretetére nevelés, a komplex látásmód, az egészséges életmód, a mozgás
kiemelten kezelt területek. A fejlesztés mindig a gyermek fejlődési üteméhez igazodva,
játékosan történik.
Jókai telephely: „Játék, mese, mozgás”
Az óvoda 1943-ban épült Bánhidán, a város egyik legrégebben lakott, családi házas
övezetében. Ez a városrész napjainkban újra fejlődésnek indult, sok a kisgyermek. Az
óvodában nyugodt, biztonságos, szeretetteljes, családias légkörben tevékenykedhetnek. A
gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a
játékidő ne csorbuljon, hogy a szülők felé is közvetítsék ennek fontosságát.
9
Óvodapedagógiánk jellemzői
Szeretetteljes, családias, esztétikailag is igényes, biztonságot adó vidám, óvodai élet
biztosítása.
Alapvető emberi értékek közvetítése
A gyermeket önmagához képest fejlesztjük, apró lépésekben, türelmesen, építve
természetes kíváncsiságára.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek legalapvetőbb és legfejlesztőbb tevékenysége a
J Á T É K.
Gyermekképünk
A gyermek önálló személyiség, állandó változásban lévő, önálló vágyakkal és
képességekkel rendelkező ember. Még nincs kialakult énképe, az őt körülvevő emberek
visszajelzéseiből tudja, hogy hol a helye a világban, és most kezdi megtapasztalni, hogy
milyen is ez a világ. Hihetetlenül fontos, hogy mit és hogyan mutatunk meg neki először.
Pedagógusképünk
Az óvoda pedagógusaira a humánum, a pedagógiai optimizmus, az elfogadás, a másság
tolerálása a jellemző. A pedagógusi attitűd meleg, megengedő
Fontos az állandó, egy életen át tartó tanulás, az önképzés és továbbképzés igénye.
A nevelőtestület magasan képzett tenni vágyó. Képes az együttműködésre, egymás
megbecsülésére, tiszteletére. A légkör nyugodt, derűs. A pedagógusok élnek törvény adta
pedagógiai szabadságukkal, de nem élnek vissza vele. Felelősségteljes, tudatos szakmai
munkát végeznek.
Mindkét telephely a helyi sajátságokhoz igazodva építi fel saját profilját.
10
Személyi feltételek
MEGNEVEZÉS ARANY
/fő/
JÓKAI
/fő/ ÖSSZ.
PEDAGÓGUSOK SZÁMA
Magasabb vezető 1 - 1
Telephely vezető - 1 1
Óvodapedagógus 12 3 15
PEDAGÓGUS. ÖSSZ. 13 4 17
NEVELÉST SEGÍTŐK.
Pedagógiai asszisztens 1 1 2
Dajka 6 2 8
KISEGÍTŐ DOLGOZÓK
Óvodatitkár 1 - 1
KÖZALK. SZÁMA 21 7 28
A nevelőtestület képzettségi mutatói
Minden pedagógus felsőfokú óvónőképzőt, vagy főiskolát végzett.
A hétévenkénti kötelező továbbképzésen minden pedagógus részt vett.
Szakvizsgával rendelkezik: 5 fő
Programunk megvalósításához a személyi ellátottság megfelelő.
Esélyegyenlőség az óvodában
A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és
időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze
meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei
meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek
alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei,
kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés
nélkül – rendkívül fejleszthetőek.
A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív
fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki
fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési
nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai
pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni
tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó
lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai
11
szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen
ellensúlyozhatók.
A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és
nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az
óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük
van.
Alapelvek:
- Minden gyermek sikeressége legyen biztosított.
- A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga.
- A partnerközpontú működés továbberősítése.
- A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása.
Sikerkritériumok:
- A gyerekek szeretnek óvodába járni.
- A HHH és a HH gyerekek óvodai hiányzása csökken, az iskolakezdést az
óvoda-iskola átmenet kezelése sikeres, az átlépő gyerekek többségénél
kudarcmentes iskolakezdést eredményeznek.
- Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését.
- Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel.
- Innovatív nevelőtestület.
Sikerfeltételek:
A partneri kapcsolatok erősítése:
- A család és az óvoda értékrendje közeledik.
- Az óvoda- iskola közötti átmenet tervszerű pedagógiai kezelése programszerűen
megvalósul.
- A fenntartóval való együttműködés az esélyhátrányok csökkentése érdekében
intenzív.
- Az összes érintett partner közötti kapcsolattartás megfelelő színvonalú.
Az óvoda tárgyi feltételei
A tárgyi feltételek bemutatása telephelyenként történik.
Kidolgoztuk az óvodára a minimális eszközjegyzék előírásainak megfelelően a
szükségleteket. A beszerzéseket ütemeztük, ill. az anyagi erők függvényében folyamatos a
beszerzés. A minimális eszköz jegyzék az intézményben megtalálható.
12
A program megvalósításához a tárgyi feltételek pillanatnyilag megfelelőek, a törvényi
előírások betartásához a fejlesztés szükséges.
A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése
Célja: a pedagógiai gyakorlat fejlesztése és segítése.
Területei:
- dokumentumok ellenőrzése, elemzése
- a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése
- a pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése
- a helyi nevelési program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.
Az ellenőrzés elsősorban a magasabb vezető feladata. A vezetők feladatait, a
feladatmegosztásokat, a kapcsolattartás, az információs csatornák rendszerét és szabályait
az SZMSZ-ben rögzítettük.
A helyi nevelési program ellenőrzése, értékelése
A program sikerkritériumát a cél és feladatrendszer, valamint a „Fejlődés várható
eredménye az óvodáskor végén” címmel kiemelt programelem jelenti.
A program ellenőrzésében és értékelésében valamennyi óvónő részt vesz.
A bevezetést követő első év végén átfogó értékelés.
A bevezetést követően háromévenként a nevelési folyamat vizsgálata. Az értékelés
a sikerkritériumok figyelembevételével történik
Mindkét működési terület helyi sajátosságait figyelembe véve végzi munkáját. A
szakmai kérdések a működési területeken külön, külön kerültek kidolgozásra.
13
„SZÉP SZÓVAL, MELEG SZÍVVEL,
TISZTESSÉGGEL”
Az Arany János Óvoda
(székhely intézmény)
Pedagógiai Programja
2018
14
1. AJÁNLÁS
Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
„Íme, az én törvényeim gyűjteménye:
Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam
el.
Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább.
Íme, amit tanultam:
Ossz meg mindent másokkal!
Ne csalj a játékban!
Ne bánts másokat!
Mindent oda tégy vissza, ahonnan elvetted!
Rakj rendet magad után!
Ne vedd el másét!
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál!
Evés előtt moss kezet!
Élj mértékkel! Minden nap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj,
játssz, és dolgozz egy keveset!
Délutánonként szundíts egyet!
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne
szakadjatok el egymástól!
Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban.
Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehéregerek, még a magocska is a
műanyagpohárban - mind meghalnak egyszer. Mi is.
Emlékezz a Dick és Jane könyvekre és az első szóra, amit megtanultál - a
legfontosabbikra – NÉZD!
Minden fontos dolog bennünk foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az
ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet.
Válaszd ki bármelyik pontot, fordítsd le bölcs felnőtt szavakra és alkalmazd
családodra, kormányodra, munkádra, egész életedre – meglátod bölcsnek és igaznak fogod
találni.
Gondold csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója süteményt és tejet
uzsonnázna minden délután három órakor, aztán pedig fogná a plédjét és szunyókálna
keveset. És milyen jó volna, ha az összes kormány oda tenne vissza mindent, ahonnét
elvette, és rendet rakna maga után. És akárhány éves is vagy, még mindig érvényes a
szabály:
A nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól.”
Robert Fulghum
15
2. PREAMBULUM
Az óvoda hivatalos elnevezése:
Arany János Óvoda
Az óvoda telephelye, posta címe:
2800 Tatabánya, Vadász utca 22.
Az óvoda működési területe:
Tatabánya
Az óvoda fenntartója:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
Az óvoda alapító okiratának száma:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata
hatályos:
Az alapítás éve: 1973
Az óvoda felügyeleti szerve:
Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
Jegyzője
Az óvoda gazdálkodási jogköre:
Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv
Jogállása: Önálló jogi személy
Az óvoda vezetője:
Sztán Józsefné
16
3. HELYZETKÉP
3.1. Az óvoda működési területe
Városunk a Vértes és a Gerecse hegység lábainál fekszik, szép természeti környezetben.
Óvodánk jellegzetesen lakótelepi intézmény, a Dózsakerti lakótelep szívében központi
helyen, mégis forgalmas utaktól távol, ligetszerű környezetben épült.
Az óvodát igénybevevő családok többnyire bérből és fizetésből élők. Programunk
készítése előtt kikértük véleményüket. Alapvető céljaink, a nevelésről alkotott
véleményünk egybecseng. A gyerekek többsége gondos nevelésben részesül.
3.2. Az óvodai csoportok száma, megoszlása, alakításának szempontjai
A csoportok száma: 6
Engedélyezett létszám: 158 fő
A kihasználtság évek óta 100% körül mozog
Óvodánkban 3 vegyes és 3 homogén életkorú csoport működik.
Miért döntöttünk úgy hogy mindkét formát alkalmazzuk?
Az óvodába jelentkező gyermekek életkori megoszlása vegyes csoport indítását
tette indokolttá
Élve a pedagógiai szabadságukkal, a pedagógusok egy része a vegyes szervezési
formát találta alkalmasabbnak az eredményesebb nevelés érdekében.
A szülők véleménye igen megoszló volt, a testvérek egy csoportban való nevelését
örömmel vették.
Összehasonlítottuk a vegyes és tiszta életkorú csoportokban folyó munkát.
Tapasztalataink:
Az a tény, hogy mindkét szervezési forma megtalálható az óvodában, nem okozott
problémákat. Jól kezelhető mindkét forma. Az egységes arculatot nem zavarja, inkább
színesíti. A szülők elvárásainak is jobban eleget tudunk tenni, hiszen van választási
lehetőségük.
17
3.3. Személyi feltételek
A nevelőmunkát az óvoda nyitva tartása alatt óvodapedagógusok végzik.
Személyük minta a nevelésben. A testületre jellemző a természet-, az egészséges életmód-,
a sport szeretet és a kreativitás. A nevelő testület tagjai hatékonyan tudnak együtt dolgozni.
Magatartásukat az elfogadás, a tolerancia és a kezdeményezőkészség jellemzi.
Az elmúlt években a továbbképzési terveket a kiemelt feladatainkra koncentrálva állítottuk
össze.
Az alkalmazottak száma: 21 fő
Az alkalmazottak megoszlása:
Óvodavezető 1 fő
Óvodapedagógus 12 fő
Pedagógiai asszisztens 1 fő
Dajka 6 fő
Óvodatitkár 1 fő
3.4. Tradíciók, büszkeségeink
Az óvodánkból kikerülő gyermekek képességeikhez mérten fejlettek, nyitottak, az
ismeretszerzéshez való viszonyuk pozitív
Sok tehetséges, kreatív ember indult el az óvodánkból
Nagyon sok az élményt nyújtó program
Erdei tábor szervezése
A rendezvények magas színvonala
Az emeltszintű testnevelés oktatást biztosító iskola előzetes felmérésein a
gyermekeink évről évre nagy számban megfelelnek a követelményeknek
Óvónői bábcsoport működése
Család-óvoda jó kapcsolata, együttműködése
Pályázatokon való sikeres részvétel
4. NEVELÉSI FILOZÓFIÁNK
4.1. Alapelveink
Az óvodás gyermek érzelem vezérelt, ezért fontosnak tartjuk az érzelmi
biztonságot, az állandó értékrendet és a szeretetteljes légkört.
18
Az óvodáskorú gyermek fő tevékenysége a játék
A gyermek nevelésének elsődleges színterének a családot tartjuk , az óvoda segítő,
kiegészítő szerepet tölt be
Alapvető emberi értékeket közvetítünk.
A gyermek jogait, fejlődő személyiségét tiszteletben tartjuk.
Pedagógiai munkánkkal segítjük az óvoda-iskola átmenet eredményességét
4.2. Céljaink
Céljaink megfogalmazásakor az az elv vezérelt bennünket, hogy a gyermek olyan
közegben élhessen, melyben megtapasztalja, hogy milyen fontos ő, hisz egyszeri és
megismételhetetlen, és milyen fontos dolog, hogy közösségben él, a közösség együtt
milyen sokra képes.
A világot a gyermeki látásmódnak megfelelően a maga komplexitásában igyekszünk a
gyermek elé tárni, építve kíváncsiságára, aktivitására.
Legfontosabb pedagógiai célkitűzéseink:
Családias, befogadó, lehetőleg stressz-mentes, élménydús, vidám, kiegyensúlyozott
óvodai légkör biztosítása
Testben és lélekben egészségesebb gyermekek nevelése
Differenciált, a gyermek egyéni fejlődési üteméhez, készségeihez, képességeihez
igazodó fejlesztés
Minden gyermek az egyéni képességeihez mérten váljon éretté az óvodáskor végére
A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése, a másság elfogadása
5. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a
feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek
tervezésével, szervezésével. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a
gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A
rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
Napirendünket folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Figyeltünk a tevékenységek közötti
harmonikus arányok kialakítására, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A kötelező
foglalkozások időtartama legfeljebb 30 perc kehet. A napi- és heti rendet a gyermekcsoport
19
óvodapedagógusai alakították ki, az itt leírtak, csak az általános érvényű időkereteket
szabják meg.
Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a
gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti
önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.
Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a
fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az
óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvoda
teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét
óvodapedagógus irányítja.
5.1. Óvodai jogviszony létesítése
Az óvoda 3-7, egyes esetekben 8 éves korig nevel egészséges gyermekeket. Integrált
nevelés csak abban az esetben lehetséges, ha megfelelő tárgyi és személyi feltételeket
tudunk biztosítani.
5.2. Munkaidő beosztás
A csoportban az óvónők váltásban dolgoznak. Általában 2 hétig délelőtt, 2 hétig délután.
Ez a szabály rugalmas, ha a csoport folyamatos tevékenysége megkívánja, módosulhat a
beosztás. Az óvodapedagógusok munkaidejének kezdete és vége lépcsőzetes.
5.3. Az óvoda nyitvatartási rendje
Az óvoda 5.30-16.30-ig tart nyitva, az óvodahasználók igényei alapján a fenntartó
egyetértésével módosítható.
5.4. Óvodai napirend
5.30-6.30 Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék
6.30-8.30 Játék, ráhangolódás az óvodai életre, reggeli
8.30-11.30 Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában)
ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés,
mozgásos játékok
11.30-15.00 Ebéd, pihenés, uzsonna
15.00-16.30 Játék a szülők érkezéséig
20
A napirend egyszerre stabil és rugalmas. Szolgálja a gyermek számára megnyugtató
ritmust, de a csoportok napi tevékenysége változatos, színes. A játékos foglalkozások
szervezése indulhat a gyermek és a pedagógus kezdeményezéséből és történhet kötött
formában is. A pihenés ideje a gyermek szükségleteihez igazodik, és nem jelent alvási
kötelezettséget.
5.5. A nevelőmunka tervezése, a csoportok munkáját segítő dokumentumok
a) Éves terv
Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását. A pedagógus a gyermekek
szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az
évszakok köré csoportosítva.
b) Csoportnapló
Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési
éven belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett
programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az
értékeléseket.
c) Mulasztási napló
d) Anamnézislapok
A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki.
e) Az egyéni fejlettség mutatói
Vezetése folyamatos 3-7 éves korig
f) Tájékozódó vizsgálat
Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni”
című könyv alapján.
g) Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor
végén.
h) Egyéni fejlesztési terv Az óvodapedagógus az általános pedagógiai célrendszer
figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.
A gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott
adatokból kiindulva készíti el a fejlesztésre vonatkozó terveket és szükség esetén
módosítja.
21
6. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI - Az óvodai nevelés általános feladatai
Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot
jelölik. A gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések
mutatkozhatnak.
6. 1. Egészségfejlesztési program, egészséges életmódra nevelés
Cél:
A gyermek testi, lelki fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód szokásainak,
igényének megalapozása
Feladatok:
Helyes életritmus kialakítása (rugalmas heti és napirend)
Biztonságos, tiszta környezet biztosítása az udvaron és az épületben
A gyermek egészségének óvása, edzése, védelme, megőrzése
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a
betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a magas cukor,
só és telítetlen zsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek,
gyümölcsök, tejtermékek fogyasztásának ösztönzése
A fogmosás helyes technikájának elsajátítása
Baleset megelőzés, a baleset biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartásformák
kialakítása
A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása
Testi képességek fejlődésének hatékony biztosítása. A mozgásigény kielégítése,
harmonikus mozgás fejlesztése
A családtól hozott szokások, a különböző fejlődési ütem tolerálása, szükség szerint
kompenzálás
Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési
feladatok ellátása.
1. Nevelési év elején konzultáció az óvoda orvosával a nevelési nehézségek
hátterében húzódó esetleges egészségügyi problémák kiszűrése érdekében
2. Fogorvosi szűrés évente két alkalommal
3. Védőnővel való rendszeres kapcsolattartás
22
4. Egészséghét szervezése mentálhigiénés szakemberek bevonásával
A tisztaság, a rend iránti igény kialakítása. A játék szabadsága ne sérüljön ennek
jegyében, de meghatározott helyzetekben tudjon a gyermek vigyázni saját és
környezete tisztaságára, épségére
Várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:
Tisztálkodásban: Helyesen és szükség szerint használja a tisztálkodó eszközöket
(szappan, körömkefe, fésű, fogkefe)
Ismeri a WC használat szabályait, a helyes orrfújás technikáját
Öltözködésben: Tud helyes sorrendben öltözködni, gombolni, cipőt fűzni, kötni
Igényes külső megjelenésére
Étkezésben: Ismeri a kulturált étkezés szabályait, csukott szájjal rág, ügyel az asztal
rendjére
Megfelelően használja az evőeszközöket
Képes az önkiszolgálásra, naposi munkára
Rendszeretetben: Ügyel környezete rendjére, tisztaságára
Segít a rendteremtés folyamatában
Önállóan hajtogatja és rakja helyére a ruháit, takaróját
Használat után helyre teszi a játékokat, eszközöket
Használja a lábtörlőt
Edzettség terén: Alkalmazkodik az időjárás változásaihoz
Kitartó, jól terhelhető
Egyre ellenállóbb a betegségekkel szemben
Izomzata jól fejlett, testtartása szabályos, légzéstechnikája jó
6. 2. Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés
Célok:
A gyermek biztonságban érezze magát, szeretetteljes, elfogadó légkör, érzelmi
biztonság vegye körül, szeressen óvodába járni. A társas kapcsolatait pozitív
érzelmi töltése érdekében a pedagógus tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés
változatos módszereit. Meleg, megengedő pedagógusi attitűd
Az újonnan óvodába kerülő gyermek részére fokozatos átmenet biztosításával a
beilleszkedés maximális segítése. Végtelen türelem, szeretet a gyermek felé,
23
elegendő idő adása az új környezet, a társak megismerésére
A migráns családokból érkező gyerekek szeretetteljes befogadása
Modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodapedagógus és az
óvoda többi dolgozója részéről
Önálló konfliktusmegoldás támogatása
Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz és családhoz való
kötődés, a hazaszeretet, a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek
alapja
Tudjon rácsodálkozni a természet és az emberi környezet szépségeire, tudja
megbecsülni azokat
Feladatok:
A gyermek szociális érzékenységének, én tudata fejlődésének, az önkifejező és
önérvényesítő törekvéseinek segítése
A másság elfogadására, tiszteletére nevelés
Biztonságos, nyitott légkör biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek
közötti, valamint a gyermek és a felnőttek közötti minél gyakoribb érzelmeket
erősítő helyzetek teremtése
A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása
Demokratikus csoportirányítás. Toleráns magatartás, a gyermek értékelésekor a
pozitív megerősítés, és nem az elmarasztalás
Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait,
igényeit, véleményét, mint ahogy a gyerektől is elvárja a szokások, szabályok
betartását
Inkluzív nevelés. A különleges bánásmódot igénylő, nehezebben fejlődő, hátrányos
helyzetű, vagy épp kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekre fokozottabban
figyeljen, segítse fejlődését, beilleszkedését, szükség esetén kérje szakember
pszichológus, logopédus vagy gyógypedagógus segítségét
A fejlődés várható eredményei:
A gyermek a közös tevékenységekben aktívan részt vesz
Az eddigi kialakult szokások a gyermek igényévé válnak
Együttműködik a közös cél elérésében, örül a csoport közös sikerének
Ismeri és érti az óvónő metakommunikatív jelzéseit /elismerés, nemtetszés, öröm,
bíztatás, szomorúság/
Önálló véleményalkotásra is vállalkozik. Választ - dönt bizonyos megszokott
24
helyzetekben
Képes elfogadni a másságot
Ismerős környezetben /az óvodában/ biztonságosan mozog
Nyitott, szívesen teremt kapcsolatot a felnőttekkel és a gyermekekkel egyaránt
Ismeri és alkalmazza az alapvető udvariassági normákat, a kulturált viselkedés
szabályait a társadalmi és a természeti környezetben is
Rendelkezik az iskoláskorba lépés pszichikus feltételeivel
6.3. Értelmi fejlesztés
Célok:
Változatos tevékenységek biztosítása, hogy élményeket, tapasztalatokat szerezzen
az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről
A gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése,
különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az
értelmi képességek és a kreativitás fejlesztése
A játékban rejlő lehetőségek tudatos felhasználása az értelmi nevelés érdekében
A gyermekek ismeretszerzéshez való viszonya pozitív maradjon
A gyermekek a cselekvő-szemléletes gondolkodásmódtól jussanak el az alakuló
fogalmi gondolkodásig
Feladatok:
Tudatosan szervezett, a gyermekre komplexen ható, élmény dús óvodai élet,
elsősorban a játék feltételeinek megteremtése
A tapasztalatszerzés pozitív érzelmi töltésének megéreztetése és megtartása, ami az
értelmi nevelés alapja
Olyan helyzetek teremtése, amelyben fejlődik a gyermeknek azon képessége, hogy
bizonyos tárgyat másikkal helyettesítsen, tervezzen és képes legyen elképzelni
magában a cselekvést és annak eredményeit. Így a gyermek gondolkodása
rugalmassá válik, ismereteit változó szituációkban is képes alkalmazni
A gyermek érdeklődési területének ismeretében, arra építve motiváljuk a különböző
tevékenységekre
Szabály- és feladattudat fejlesztése
25
A fejlesztés várható eredményei:
Figyelmüket tudják összpontosítani
Megbízható emlékezettel rendelkeznek
Feladattudatuk kialakult
Türelem és kitartás jellemzi őket
Gondolkodásuk problémamegoldó, kreatív
Elemi ok- okozati összefüggéseket felismernek
Kialakulnak képességeik, készségeik, melynek révén eljutnak a cselekvő
gondolkodás szintjéről a fogalmi gondolkodásig
6.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció
Célok:
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés elsősorban magyar
irodalmi műveken keresztül
A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása,
ösztönzése, ehhez megfelelő nyugodt kommunikációs tér biztosítása
Olyan hangulat megteremtése, amelyben a gyermekek egymás közötti
kommunikációja erősödhet, elmondhatják élményeiket és bátran kérdezhetnek.
Mintaadás a felnőttek helyes beszédkultúrájával
Feladatok:
Irodalmi élmények nyújtása
Nyelvművelő, beszéd- és légzéstechnikai játékok
Gondolkodtató, emlékeztető, absztraháló kérdések
Találós kérdések, barkohba, mondókák
Mesék, bábjáték, dramatizálás
Szókincsbővítés
Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek fejlesztése egyéni bánásmóddal,
beszéltetéssel, párbeszéddel
Hallási, beszédhallási figyelem, észlelés fejlesztése
A beszédhibás gyerekek szakemberhez juttatása
A fejlesztés várható eredményei:
Szívesen beszélnek, beszélgetést kezdeményeznek
Választékosan fejezik ki magukat
Türelemmel végig hallgatják mások mondanivalóját
26
Ismerik és használják a metakommunikációs jeleket
Érzelmeiket, gondolataikat ki tudják fejezni
Képesek a hangok észlelésére, helyes képzésére, a szavak megfogalmazására,
mondatok alkotásra
7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI
Játék
Vers, mese
Ének, zene énekes játék, tánc
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
Munka jellegű tevékenységek
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
7.1. Játék
Az óvodáskorú gyermek legfontosabb, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő,
élményt adó tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze.
Kiemelt jelentősége a napirendben is mutatkozik. A játék a gyermek önként választott
szabad tevékenysége.
Célok:
A szabad játék túlsúlyának érvényesülése
Az óvodapedagógus tudatos jelenléte, természetes óvónői magatartás, indirekt
játékirányítás
Folyamatosan sok-sok lehetőség biztosítása a gyermekeknek arra, hogy a
számukra érdekes és szabadon választott tevékenységek közben gyakorolhassák
azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik
Feladatok:
Megfelelő élmények biztosítása a különböző játékformákhoz
Nyugodt légkör biztosítása, az együttlét alapvető szabályainak, szokásainak
kialakítása, hogy kapkodás nélkül, elmélyülten játszhassanak
Megfelelő időkeretek biztosítása. A napirendben a játékra kell a legtöbb időt
fordítani
27
Megfelelő hely biztosítása a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Legyenek
állandó játszóhelyek, de legyen lehetőség a változtatásra is
Az életkornak megfelelő eszközök biztosítása
A fejlődés várható eredménye:
Alkalmazkodnak a játékszabályokhoz
Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait
Képesek játékhelyzeteket létrehozni
Önállóan tudnak szervezni, szerepet osztani és az eszközöket megválasztani vagy
létrehozni
Szoros baráti kapcsolatok alakulnak ki
7.2. Vers, mese
A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő
kombinálása az önkifejezés egyik módja.
A vers, a mese az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra, megfelelő
viselkedésformákra tanít, segíti a világ megismerését.
Az irodalmi anyag legjelentősebb részét magyar népi mondókák, ringatók, népmesék
alkotják.
Célok:
A mesélő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolaton keresztül érzelmi
biztonság nyújtása
A mesék hallgatásával, kijátszásával a szorongás oldása
Az anyanyelvi kódok helyes elsajátításának segítése
A beszéd eszközként való használatának fejlesztése, szókincsfejlesztés
A beszédkedv felkeltése, megerősítése
A sorrendi /szeriális/ felfogás és kivitelezés erősítése
Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése
A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód
elsajátíttatása
Feladatok:
A meghitt légkör megteremtése
Mindennapos verselés és mondókázás a magyar gyermekköltészetre és a dajkai
hagyományokra építve
Hetente legalább egy kötelező mesét tervezünk a délelőtt folyamán, amelyet
28
minden gyermek közösen hallgat meg
A hangulatot - harsány eljárások nélkül, mesehallgatásra utaló, ismétlődő -
szokásokkal kell a mesélőnek megteremtenie /pl. Mesesarok használata vagy
meseházikóban a gyertya lángja hívogat stb./
A mondókát, verset többnyire cselekvés, mozgás, játék közben az adott
tevékenységhez kapcsolódóan ismertetjük meg a gyermekkel. A természet
változásai, az állatok megfigyelése, az udvari játék megfelelő alkalom lehet rá
Szükséges, hogy az óvónő verskészlete megfelelő legyen
Nem a megtanítás, hanem az élményadás a cél
Élő mesemondással közvetítjük a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveket
Elősegítjük a gyerekek önálló elképzeléseinek megvalósítását, hogy megfelelő
eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsző meséket
Lehetővé tesszük, hogy mese vagy más élményeiket dramatizálással, bábozással,
vagy rajzban bármikor kifejezhessék. Ehhez biztosítunk többféle anyagot,
maskarát, állandó helyen tartva, bármikor elérhetően
Színházi, bábszínházi élményeket biztosítunk
A fejlesztés várható jellemzői óvodás kor végére:
Várják, kérik a mesemondást, maguk is szívesen segítenek a mesemondás –
hallgatás feltételeinek megteremtésében illetve kialakításában
Figyelmesen, érdeklődéssel végighallgatják a mesét, miközben tekintetükön,
arckifejezésükön láthatóvá válik, hogy belső képzeleti képek segítségével követik a
mese fonalát
A folytatásos versek, mesék szálait össze tudják kötni
Képesek koruknak megfelelő színházi előadás cselekményének követésére
Szívesen beszélgetnek - mondják el élményeiket - nevezik meg kedvenc meséik
szereplői
Ismernek néhány mondókát, mesét, verset
Spontán módon is szívesen mondogatnak ritmikus vidám szövegeket, versikéket,
ismert vagy kitalált meséket
Meseélményeiket beleviszik játékukba - ismert mesemotívumok, szereplők
felhasználásával báboznak, dramatizálnak mesét
A megismert szavak jelentését ismerik, átemelik az aktív szókincsükbe
Igényük van a hallott irodalmi művek újrahallgatására, vagy újabbak
megismerésére
29
Szeretik, óvják a könyveket - tudnak bánni velük
7.3. Ének, zene, énekes játék, tánc
Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a
dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a
gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik.
Célok:
Az éneklés, zenélés tevékenységeinek megszerettetése
A gyermek zenei élményhez juttatása az óvónő és a gyermek egyéni, társas
vokális illetve hangszeres zenélésén keresztül
Társas együttlét fontossága, közösségi élménynyújtás
Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése/ mint ritmusérzék, zenei
hallás, zenei emlékezet, kreatív zenei kedv/
Mozgás - testtartás dalhelyzethez való igazításának megalapozása /kiemelten
egyensúlyérzék!/
Zenei élményen keresztül a magyar nyelv ritmikájának, dallamának,
hangsúlyainak megéreztetése
A magyar népi kultúrához / népi játékok, néptánc/ illetve a hagyományokhoz
kapcsolódó dalok, a szomszéd és más népek dalai, valamint műzenei, igényesen
válogatott kortárs művészeti alkotások megismertetése
Ünnepekhez kapcsolódó szokások, dalok megismertetése, a hagyományok
ápolására való törekvés
A készségek komplex fejlesztésén keresztül a gyermek esztétikai érzékének
fejlesztése
Feladatok:
3 - 4 éves korban legfontosabb az éneklés hangulatának, az együttesség
örömének megéreztetése / saját testén, mozgásán keresztül/ és megszerettetése, a
készségek csiszolása mindennapi, spontán formában
5 - 7 éves korban szükséges a zenei képességek / kiemelten a ritmusérzék és
hozzá kapcsolódó egyensúlyérzék illetve zenei hallás/ rendszeres és következetes
fejlesztése, melynek formái egyéni, páros, kis csoportban történő vagy egész
csoportot átölelő is lehet
Változatos térformákkal való ismerkedés, a néptánc alapjainak elsajátítása
30
Magyar hagyományok, szokások felelevenítése, dalanyag bemutatása
Ünnepekhez kapcsolódó népdalok, műdalok, játékok megismertetése
Tevékenységekben, játékban adódó spontán helyzetek kihasználása
A fejlesztés várható eredményei:
Tudjon természetes tempóban járni, tempót tartani
Érezze az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát és fejezze ki cselekvéssel is /taps,
ritmushangszerek/
Különböztesse meg és reprodukálja a halk-hangos, gyors-lassú, magas-mély
fogalom párokat
Ismerje fel a dallammotívum alapján a hallott dalt, zenei és zörej hangokat,
hangszerek hangját
Törekedjen a tiszta éneklésre
Énekeljen vissza dallamokat
Énekeljen felelgetős dalt társaival vagy a csoporttal
Próbálkozzon dallamrögtönzésekkel, találjon ki játékot, mozgást dallamokhoz
Tudjon egyszerű, táncos mozgásokat végezni helyes testtartással
Ismerjen néhány térforma alakítási lehetőséget /kör, csigavonal, kapu/
Hallgassa figyelmesen a bemutatott zenét
Tudjon az ünnepi alkalmakhoz és a hagyományokhoz kapcsolódó dalokat,
játékokat
7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Az ábrázolás különböző formái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az
esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség
fejlődésének. Alaptevékenység, mint a játék. A tárgyi világ megismerésén, feldolgozásán,
újra alkotásán keresztül alakul ki a gyermek sajátos vizuális kifejezésmódja, a vizuális
közlő nyelv.
Célok:
Belső képek gazdagítása, képi gondolkodás fejlesztése
Népi kismesterségekkel való ismerkedés
Kreativitás fejlesztése
Változatos technikák és eszközök megismertetése
Az érzékszervek aktivizálásán keresztül megismerő folyamatok fejlesztése
Szenzoros koordináció tökéletesítése
31
Esztétikai érzékük, igényességük, szép iránti igényük kialakítása
Feladatok:
Nyugodt légkör biztosítása, az ábrázoló tevékenység állandó helyének
megteremtése
Több technikai lehetőséget kínáló eszköz tárolása nyitott polcon a mindennapi
ábrázoláshoz
Tudatosan tervezett, komplex foglalkozások keretein belül is motiválunk az
ábrázolásra, időnként témaadással segítjük a vizuális látásmód alakulását
Ünnepkörökhöz kapcsolódó, szülőket is bevonó játszóházak szervezése
Többféle anyaggal való megismertetés
Eszközök használatának megismertetése
Technikai alapok megismertetése
Szokások kialakítása
Élménynyújtás
A gyerekek spontán alkotásainak figyelemmel kísérése, amely a további tervezés
alapja
A gyermeki alkotások közösségi rendezvényeken való bemutatása
A tehetségek bátorítása
A fejlesztés várható eredményei:
Ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére örömmel, bátran, biztonsággal
használják az ábrázolás eszközeit
Vizuális kifejezésmódjuk változatos
Tudnak kiemelni megkülönböztető jegyeket
Ismerik és használják a különböző technikákat
A megismert technikák és eszközök alkalmazásával kreatívan tudnak a
játékukhoz kiegészítő elemeket készíteni
7.5. Mozgás
A 3 - 7 éves korosztály, mozgás - és szellemi fejlődése szoros kölcsönhatásban áll
egymással. Ezért a gyermekek egészséges, harmonikus fejlődéséhez hangsúlyosan fontos a
mozgásfejlesztés, ami az óvodánkban kiemelten kezelt feladat.
Célok:
A spontán mozgáslehetőségek és a szervezett mozgásformák biztosítása
32
A mozgásöröm felkeltése, a kevésbé ügyes bátortalan gyermek számára is
A mozgásigény kielégítése
A testi képességek fejlesztése / pl.: erő, ügyesség, állóképesség /
Alapvető mozgásformák elsajátíttatása / járás, futás, rendgyakorlatok, gimnasztika,
egyensúlyozás, ugrás, labdagyakorlatok/
Mozgáskoordináció alakítása
Testséma, téri orientáció fejlesztése
Egészséges testi növekedés elősegítése
Erkölcsi, akarati élet fejlesztése
Lehetőség szerint a nagycsoportos gyermekek vízhez szoktatása
Felvállaljuk a mozgásszervi problémák /bokasüllyedés, hanyag tartás,
gerincferdülés/ prevencióját, a tehetséges gyermekek gondozását
Feladatok:
Lehetőség szerint minden nap szabad levegőn való tartózkodás, s ott spontán
mozgáslehetőség biztosítása a gyermekeknek. A KRESZ pálya és a műfüves pálya
adta lehetőségek kihasználása
A gyermek spontán mozgásait egészíti ki az irányított mindennapi testnevelés
Az óvónő a csoport napirendjéhez igazodva dönti el, hogy ennek idejét testnevelési
játékokkal vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával tölti ki.
Célzott feladatadást és intenzívebb mozgást tartalmasabb, a korcsoporttól függően
heti egy alkalommal, 20 - 40 percre szervezett testnevelés foglalkozások az óvoda
tornatermében vagy az udvaron. Kötött formában, bontott vagy bontatlan
csoportban.
A természetes mozgások szabadban, változatos terepen való alkalmazásának
biztosítása az óvoda udvarán és kirándulásokon / dombra, emelkedőre felmászás,
lejtőn leereszkedés, lefutás, egyenetlen terepen való járás stb.
Alkalmanként egyéb mozgásformák lehetőségének biztosítása, korcsolyázás,
lovaglás, vízhez szoktatás, stb.
A fejlesztés várható eredményei:
A gyermek sajátjává válnak a természetes mozgások / járás, futás, állás, ülés,
csúszás, kúszás, mászás, dobás/
Ezeket harmonikusan, összerendezetten végzi
Ismeri az alapvető testnevelési vezényszavakat
Ismer sok testnevelési játékot / futó, fogó, küzdő, szabályjáték/.
33
Képes szabályok betartására, követésére, társra figyelésre
Ismeri saját testét, a jobb és bal oldalt, a téri irányokat
7.6. A külső világ tevékeny megismerése
Célok:
A gyermeket körülvevő világ tevékeny módon való megtapasztalása, megismerése,
ebben az egyén helyének megélése
A környezettudatos magatartás iránti érdeklődés felkeltése, tapasztalatszerzés
elősegítése, az ember természettel szembeni felelősségének megéreztetése
A gyermek „én képének” alakítása, testséma fejlesztése
A természeti környezet szépségének megláttatása, emocionális kötődés kialakítása
A társadalmi környezet, szorosabban vett emberi életünk színhelyeivel való
megismerkedés, az ott használatos magatartásformák, udvariassági szabályok
megtapasztalása, a társadalmi élet normáinak alapozása
Megismertetni és megszerettetni a szülőföld, az itt élő emberek, a hazai táj, a helyi
hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit
A környező világgal való ismerkedés során a különbségek, azonosságok
megláttatása, a tárgyi világ tulajdonságainak, mennyiségi viszonyainak, formáinak,
téri elhelyezkedésének megtapasztalása, ítélőképesség, logikus gondolkodás
fejlesztése
Feladatok:
Az óvónő segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek
fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában
Természeti és társadalmi környezetünk minél sokoldalúbb megtapasztalásához
biztosítson helyszíneket, törekedjen az ott megtapasztalható élmények
kiaknázására, felfedeztetésére a gyerekek kíváncsiságára alapozva
Az élmények csoportszobai feldolgozásakor a megtapasztalt dolgok közti
összefüggés, ok - okozati viszonyok megláttatása, a gyermekek egyéni fejlődési
szintjéhez mért differenciált feladatadással
A tapasztalatszerzések közben óvónői feladat a matematikai viszonyok, relációk,
mennyiségek megláttatása, fogalmak kialakítása
A matematikai kíváncsiság, érdeklődés felkeltése játékos formában
Az iskolai élet megkezdéséhez szükséges tapasztalatok megszerzése kötelező vagy
kötetlen foglalkoztatási formában
34
A fejlesztés várható eredményei:
Tisztában van saját teste, személye és az őt körülvevő világ alapvető emberi, tárgyi
viszonyaival, térbeli relációival
Konkrét megtapasztalás révén ismeri a társadalmi és természeti környezet alapvető
viszonyait
Természeti és társadalmi környezetre nyitott, azt érdeklődéssel szemléli, érzékeny a
körülötte történő dolgokra, mer kérdezni, arról véleményt formálni
Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a környezettudatos magatartás alapjait
Tisztában van a matematikai fogalmakkal, mennyiségekkel
Alapvető matematikai műveletek elvégzésére képes (hozzáadás, elvétel,
kiegészítés)
7.7. Munka jellegű tevékenységek
Az élet és közösségi élet egyik mindennapi jelensége, hogy ahhoz hogy élni, létezni,
működni tudjunk, bizonyos feltételeket létre kell hoznunk. Ehhez kell a munka, amely az
élet velejárója már óvodás korban is.
Cél:
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok
kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,
kötelességteljesítését, saját és mások elismerésére nevel.
Feladatok:
A játékos tevékenységek által fejlődjenek ki a gyermekek azon készségei, melyek
során tudják önmagukat kiszolgálni.
Közös tevékenységek, a munka során társas kapcsolatok, a csoportra jellemző
erkölcsi szabályok, normák alakítása.
Jusson el a saját személyiségével kapcsolatos munkakészség kialakulása után a
közösség érdekében végzett munkáig.
Munka jellegű tevékenységek formái:
a) önkiszolgáló munka,
b) mindennapi élettel kapcsolatos munka,
c) környezethez kapcsolódó munka.
Az önkiszolgáló munkával kapcsolatos feladatok:
megfelelő idő biztosítása, hogy a fokozatosság elve alapján saját ütemében
fejlődjön az étkezés, öltözködés, testápolás területén
35
ösztönzés az egyre önállóbb feladatvégzésre
kialakítani az igényt az esztétikus, tiszta, rendezett, külső és környezet iránt.
A mindennapi élettel kapcsolatos feladatok:
játszóhely, terem, udvar rendbetétele
étkezés alkalmával esztétikus terítés, majd az edények leszedése, rendteremtés
naposi feladatok
öltöző, mosdó, folyamatos rendbetétele /csap elzárása, ruházatok helyretétele/
A környezeti ciklushoz kapcsolódó munkák:
ünnepi készülődés, valóságos sütés, főzés, ajándékkészítés, a csoportszoba
takarítása, teremdíszítés
tanulással kapcsolatos feladatok: gyűjtés, feldolgozás
udvarrendezés, tisztántartás (levélgereblyézés, állatok etetése, gondozása)
a szerszámokkal, eszközökkel kapcsolatos balesetvédelmi és higiéniai szabályok
ismertetése
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:
a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan, szívesen végzik
figyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére
a munka jellegű tevékenységek gyakorisága által bizonyos cselekvések szokássá
válnak
a szemét és a hulladékkezelés szokásukká válik
megtanulják a legszükségesebb eszközök szerszámok célszerű használatát
miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek munkaszervezésről, a célszerű
sorrendjéről
elismerik a segítségadás lehetőségeit
munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik
önbizalmuk, felelősségérzetük
hozzászoknak saját tevékenységük ellenőrzéséhez, egymás megoldását kölcsönös
megértéssel és segítőkészséggel értékelik
a közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek
örömeihez, átéléséhez
a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti a gyermekekben a munka
játéktól eltérő jegyeit
kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó
ember iránti tisztelet
36
7.8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás
Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység,
amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja
Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Az
óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek
előzetes tapasztalataira, ismereteire.
A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét
foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
A korai tanulás első nagy időszaka a mozgás és a beszéd fejlődésében a leg-
nyilvánvalóbb. Kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos az észlelés - érzékelés
/percepció/ fejlődése. Nem túlzás azt mondanunk, hogy a mozgás és a percepció alapozza
meg az értelmi fejlődés és a szocializáció valamennyi funkcióját. Ezeknek a céloknak az
érdekében a mindennapi tevékenységekbe építve alkalmazzuk a „MOZGÁSKOTTA”
módszert is, ami minden érzékszervre és agyi funkcióra kihat.
A mozgás és a játék a korosztály alapvető két tevékenysége, melyben a játék úgy
foglal helyet, hogy keretét adja és tartalommal tölti meg a kisgyermek önálló
tevékenységeit. Ez mutatója a fejlődés menetének, és ezért is kap hangsúlyos szerepet
programunkban ez a hármas egység.
A gyermeki látásmód a gondolkodás kialakulásának kezdetén egocentrikus. Fontos,
hogy az „én”-nel kapcsolatos tapasztalatok rendeződjenek el először, stabilizálódjon az én
tudat, ekkor kezdődhet az ismeretek hálójának kialakulása, azaz a negyedik, ötödik életév
betöltése körül.
A korai tapasztalások halmaza akkor rendeződik el biztonsággal, ha a kisgyermek
sokszor találkozik az információkkal. Helyzetmegoldó próbálkozásokkal kell megmérnie
az ismeretek használhatóságát mindig más és más összefüggésekben.
A környezet tevékeny megismerésében, a játéktevékenységben az a legfontosabb,
hogy észrevétlenül tanulja meg alkalmazni az információszerző stratégiákat és rendezni a
tapasztalatokat. Közben alkalmazza a gondolkodási műveleteket. Keresi az azonosságokat,
különbözőségeket, csoportosít, konkretizál, általánosít. Ezek segítik a későbbiekben oly
fontossá váló absztrakció kialakulását.
Ahogy tökéletesedik az észlelés a gyermek számára mind érthetőbbé válik a világ.
Cselekvéses, képi és szimbolikus úton rendeződik az egészé, gondolkodássá, viselkedéssé.
37
Célok:
Az ismeretszerzéshez való viszony pozitív maradjon. Így a gyermek a tanulás
folyamatában motivált marad, és a későbbi tanulási nehézségek és a beilleszkedési
zavarok is megelőzhetőbbekké válnak.
A gyermekek legyenek nyitottak, érdeklődők, az ismereteket örömmel fogadják be
Növekedjen állóképességük, erőfeszítésekre is képesek legyenek
Ismerjék meg, és gyakran éljék át a teljesítmény örömét
A gyerekek alkalmassá váljanak, iskolai tanulmányaik megkezdésére
Testileg, lelkileg egészséges, érdeklődő, a világ megismerésére törekvő,
kooperációra képes, kreatív, érzelem gazdag személyiség alakítása
A célok megvalósítása programunk előző fejezeteiben részletesen szerepel
A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez megfelelő eszköz és a szabad
választás lehetőségének biztosítása
8. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS
Célok:
Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés
Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív
diszkrimináció nélkül
A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé
teszik, hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az
óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket,
kijelölje a fejlődés irányát
Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő
képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen
Az óvónő feladatai:
Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit
Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés
Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog
Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás
Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte
Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét
Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a
tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/
38
azok színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés
A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek
tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív,
különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az
észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az
edzettség teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is
biztosan elindulhat.
Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű
tehetséges gyermeknek lenni!
9. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az
iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az
állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor
figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális
érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első
alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan
fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a
mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei
kielégítését szándékosan irányítani képes.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével
készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek.
Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés
fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a
térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett
megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés
mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
39
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a
figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára
érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden
szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a
magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések
lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,
szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a
gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő
növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás
összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a
magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet
megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A
szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító
elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre
felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a
feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,
munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat
célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének
elősegítése.
A BTM-es gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével
végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a
befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
40
10. GYERMEKVÉDELEM
Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre
hangsúlyosabb az esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus,
biztonságérzetet nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség
szabad kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó
attitűdje.
A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata.
Célok:
A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség
érdekében nyújtott segítség
A gyermekek érdekeinek érvényesítése és jogainak védelme.
Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése, az esélyegyenlőség
megteremtése
A hátrányos helyzetű gyermekek családjával szorosabb együttműködés
A hátrányos helyzetből adódó lemaradások sikeres ellensúlyozása.
Feladatok:
Felderítő munka, részletes anamnézis óvodába lépéskor
A pedagógusok és az óvoda dolgozói szeretettel, tisztelettel és értőn kezelik a
gyermekek problémáit.
A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése, a gyermek irántifelelősség
ébrentartása
A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése, megsegítése
A gyermek fejlődésének nyomon követése.
Rendszeres tájékoztatás a gyermek fejlődéséről.
Szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny szemlélettel és módszerekkel
partnerré tenni a szülőt.
Tapintatos, személyes kapcsolat kialakítása a családokkal, különös tekintettel
azokra, akik segítségre szorulnak.
A veszélyeztetettként nyilvántartott gyermekekre fokozottan figyelni, annak
érdekében, hogy azonnali intézkedésre kerülhessen sor, ha a család helyzetében
olyan változás következik be, ami a gyermek helyzetét, testi épségét
veszélyeztetné.
Kapcsolattartás a tanácsadói és szakirányú területekkel.
41
A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el, aki a
nevelőtestület tagja.
11. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI
Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és jeles napok az óvodai élet vezérfonalát
jelentik. Egy-egy ünnep sajátos hangulata, a hozzákötődő hagyományok, hiedelmek,
szokások felelevenítése óvodai nevelőmunkánk fontos része.
Egy-egy ünnepre a gyerekekkel, hetekkel előtte készülődünk, egyre fokozva a
várakozást, a hangulatot.
Az ünnep hangsúlyos része a meghitt együttlét, közös játék, a nyugalom, az
összetartozás élménye.
A csoportok külön készülnek, de az eseménytől függően csoportban, két csoport, vagy
az egész óvoda együtt ünnepel, erősítve ezzel a „Mi óvodánk” érzését.
Az ünnep gyakori résztvevői a szülők. Esetenként az előkészítő szakaszban / közös
játék illetve díszítő elemek készítése, süteménysütés/, vagy az ünnep „vendégeiként".
Az ünnepkörökön belül kiaknázzuk a fejlesztési és az ismeretszerzési lehetőségeket.
Ezek fő területei:
- természeti - társadalmi nevelés
- művészeti nevelés területei
- testi nevelés.
Ünnepeink egy részében a gyermekeket állítjuk a központba: pl.: születésnap, gyermeknap,
farsang.
Máskor a gyermek, mint ajándékozó szerepel, megismerve az adni akarás, adni tudás
örömét.
Hagyományos ünnepeink:
A keresztény kultúra ünnepei: Karácsony, Húsvét.
A néphagyományokhoz, hiedelmekhez kötődő ünnepek: pl.: Mihály nap,
Márton nap, szüreti mulatság, Lucázás
Újabb kori ünnepek: pl.: Föld napja, Anyák napja, Gyermeknap,
Társadalmi ünnepek pl.: március 15.
A családok bevonását több szempontból is fontosnak tartjuk. Szeretnénk a közvetlen
környezetünkben sugározni egy olyan fajta értékrendet, melyben nem az anyagi javak
nagysága az ünnep legfontosabb tényezője, hanem a szeretet, az egymásra figyelés, a
42
gondok félretevése, az öröm, az életigenlés érzésének hangsúlyozása a fontos.
12. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
12.1. Jókai telephely
Az együttműködés területei: szakmai és gazdálkodási ügyek
Formái:
- vezetői megbeszélések havi rendszerességgel illetve szükség szerint
- továbbképzéseken, közös programokon való részvétel
- szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel
- esetleges helyettesítések
- ügyeletek
12.2. A család
Arra törekszünk, hogy a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük,
szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a
családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós
gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük a nevelői felfogásunkat,
programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a
családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Törekszünk arra, hogy összhangban
legyen a családi és az óvodai nevelés.
A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak
tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató
segítséget.
Óvodánk nyitott. A szülők igényeinek megfelelően lehetőséget adunk arra, hogy
előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe.
Évente egy alkalommal nyílt napokat is szervezünk. A családdal történő nyílt, őszinte
együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek
tapasztalniuk kell, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt
példamutatók vagyunk.
A kapcsolattartás formái:
Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele.
Összevont- és csoport szülői értekezletek. Egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai
43
előadásokat szervezünk olyan témákban, amelyek kapcsolódnak a nevelési
értekezleteink témáihoz.
Családlátogatások: családi nevelési szokások megismerése.
Fogadóórák
Egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően, előzetes időpont
egyeztetés után.
Közös ünneplések, az ünnep előkészítő szakaszában közös játszóházak, ahol a
szülőkkel közösen készítünk ajándékokat, díszítő elemeket.
Családi hétvége, kirándulási, sportolási lehetőségek felkínálása.
12.3. Szülői szervezet
A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a gyermeki és szülői jogok
érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Az óvoda vezetőjétől joguk van
tájékoztatást kérni a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben. Képviselőjük
tanácskozási és véleményezési joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.
12.4. Pedagógiai szakszolgálat intézményei
Nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújtanak a gyermekek
számára. A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző
részképesség zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését
speciális szakismeretekkel segítik. Középső csoport végén vagy nagycsoport elején szűrik
azokat a gyerekeket, akiknél tanulási nehézség jósolható. A csoportokban dolgozó óvónők
a fejlődésükben megrekedt vagy elmaradt gyerekeket fejlesztő foglalkozásaikra küldik
vagy útmutatásaik alapján, fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi
vizsgálatokat az óvodában a szülők és az óvónők együttes kérése és javaslata alapján
végzik el azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolára való alkalmassága bizonytalan.
12.5. Iskola
Az óvoda - iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskolák megismerjék azt a
szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és
fejlesztjük, hogy a környezetünkben jól eligazodjanak, együttműködők, kapcsolatteremtők
legyenek, és legyenek képesek az iskolai tanulmányok megkezdésére.
Fontosnak tartjuk, hogy az átmenetet minél zökkenő mentesebbé tegyük. Ennek
44
érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő - és megtartó kapcsolatra
törekszünk. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt.
Az együttműködés formái:
Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok, folyamatok folyamatos
ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt
Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején
meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelőknek, pedig lehetőséget adunk,
hogy a leendő iskolásokat meglátogassák az óvodában
Szülői értekezleten: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába
készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről
A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek az iskolai környezettel.
Közös rendezvények, az iskolások ajándékműsorral kedveskednek az óvodásoknak
Az iskola uszodájában, igény és lehetőség szerint vízhez szoktatás, melyen a
nagycsoportosok vesznek részt
Folyamatos kapcsolattartás az alsó tagozatos tanítókkal
12.6. Bölcsőde
Óvodába lépés előtt, a tavaszi nyílt napok keretében a bölcsődéseknek lehetőséget
biztosítunk, hogy ellátogassanak az óvodába, megismerkedhessenek leendő csoportjukkal,
óvó nénijükkel. Az óvoda „Csalafinta” bábcsoportja előadással kedveskedik a kicsiknek.
A gondozónőkkel lehetőségünk van egy - egy gyerek személyiségéről beszélgetni,
feljegyzéseikbe bepillantani. A bölcsőde, mint az óvodába lépés előtti intézményes nevelés
színtere, sok információt adhat a gyermek fejlődéséről.
12.7. Fenntartó
Kapcsolatunk részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. Problémáink
megoldását, együttműködés jellemzi.
Formái:
az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat humán irodájának
vezetőjével, oktatási referensével
az óvodavezető kapcsolata az óvodai életet érintő témákban a szakirodákkal
Így közvetlen az óvoda képviselete és az információáramlás
45
12.8. Közművelődési intézmények
Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat
szervezünk.
Formái:
színházlátogatások, kiállítások látogatása
gyermekműsorok
könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások
12.8. Egészségügyi szervek
Védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat
Formái:
alkalmanként esetmegbeszélések
tájékoztató előadások szervezése a szülőknek
tanköteles korú gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálata
évente fogászati szűrés
12.9. Társintézmények
Formái:
Városi óvodákkal
A kistérség óvodáival
Külhoni magyar óvodával
- kapcsolatépítésre való törekvés
- lehetőség szerint szakmai kapcsolattartás
13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS
Az óvodában a nevelő-oktató munka – a helyi nevelési program szellemében
elkészített – szakmai munkaterv szerint történik.
A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység
hatékonyságának mérése.
A szakmai munkaterv alapján összeállított éves feladatok határozzák meg a belső
ellenőrzés rendjét.
46
Az ellenőrzési tervet – a telephelyvezető helyettes és a szakmai munkaközösség javaslatai
alapján – az óvodavezető készíti el.
Az ellenőrzési tervet az óvodában minden év szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni.
Az ellenőrzés kiterjed:
A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének minőségére, módjára
A munkafegyelemmel kapcsolatos kérdésekre.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda-vezető dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
Telephelyvezető helyettes, vezető helyettes
Szakmai munkaközösség-vezető
Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli
a nevelési év során.
Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja a telephelyvezető helyettest, a
szakmai munkaközösség vezetőjét.
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki írásban
észrevételt tehet.
Módja:
Foglalkozások látogatása
Írásbeli munka ellenőrzése
Beszámoló: Írásban vagy szóban.
A nevelési záró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének
eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges
hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
Az ellenőrzés területei:
tanügy igazgatási
munkáltatói
gazdasági, vagyonvédelmi
munka- és tűzvédelmi
a gyermekek egészségével összefüggő
telephelyre irányuló
47
Az ellenőrzés lehet: állandó, időszakos, kiemelt, speciális
Az ellenőrzés tervezett formái:
megfigyelés
írásos dokumentumok elemzése
vizsgálat
szemrevételezés
beszámoltatás
Ellenőrzést végezhetnek:
intézményvezető
óvodavezető helyettes
telephelyvezető
munkaközösség vezetők
gyermekvédelmi felelős
Pedagógiai ellenőrzés:
Beszoktatási folyamatok ellenőrzése
Ünnepek, hagyományok ellenőrzése
Munkaközösség vezetők ellenőrzése
Szülői értekezletek, felkészülés, témaválasztás, kommunikáció ellenőrzése
Iskolakészültség ellenőrzése
Tematikus ellenőrzések
Kapcsolattartás ellenőrzése
Tanügy-igazgatási ellenőrzés
Naplók ellenőrzése, fejlődési lapok vezetésének ellenőrzése
Statisztika
Munkáltatói ellenőrzés
Munkaidő betartásának ellenőrzése
Technikai dolgozók munkavégzésének ellenőrzése
Gazdasági ellenőrzés:
pénzkezelés szabályainak betartása
leltárkészlet, készletkezelés szabályainak betartása.
térítési díj fizetés szabályainak betartása.
eszköznyilvántartások
leltár
karbantartás
48
Munka- és tűzvédelmi ellenőrzés
Gyermekvédelmi és a gyermekek egészségével kapcsolatos ellenőrzések:
A gyermekvédelmi felelős munkája
A gyermekorvos feladatai, a védőnői hálózattal való kommunikáció milyensége
Az étkeztetés területén a minőség és a mennyiség ellenőrzése.
49
„JÁTÉK, MESE, MOZGÁS”
AZ ARANY JÁNOS ÓVODA JÓKAI TELEPHELYÉNEK
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
50
1. BEVEZETŐ
Programunk a Nemzeti Köznevelési Törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az
Országos Óvodai Alapprogram alapján a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
szellemiségében készült.
2. BEMUTATKOZÁS
Óvodánk Bánhidán, családi házas övezetben, a Jókai Mór Általános Iskola közvetlen
szomszédságában helyezkedik el. 1943-ban óvodai célra építették és két részben osztott
csoporttal működött. Jelenleg két vegyes csoportunk van.
1999 szeptembere óta az Arany János Óvoda telephelyeként működünk.
Az óvoda épületén a Jókai Mór Általános Iskolával osztozunk (kb. az épület 50%-át
használják: iskolai ebédlő, WC, mosdó van kialakítva), közös használatú a melegítőkonyha.
Gyermekeink elsősorban Új-Bánhida és Paradicsomkert területéről, valamint a város egyéb
részéről járnak óvodánkba. Többségük a Jókai Mór Általános Iskolában kezdi meg
tanulmányait.
Célunk a gyermek teljes személyiségfejlesztése egész nap folyamán, ahol a gyermek fő és
sérthetetlen tevékenysége a játék.
Kicsi óvodánk nagy előnye az a meghitt, családias légkör, ahol az összenyitható
csoportszobák, a közösen használt helyiségek, az udvar már maguk kínálják, hogy mindenki
ismerje egymást, együtt játszhasson a kicsi a naggyal, tanuljanak egymástól, segítsenek
egymásnak.
A családok többsége átlagos lakáskörülmények között, átlagos életszínvonalon él. Otthonuk
tiszta és rendezett. A gyermekek megfelelő játékkal rendelkeznek, tiszták és ápoltak. A szülők
érdeklődnek az óvoda munkája iránt, tőlük telhetően segítik azt. Gyakran kérik az
óvodapedagógusok véleményét és segítségét nevelési kérdésekben, tanácsaikat megfogadják.
A szülő-óvodapedagógus kapcsolatra a kölcsönös tisztelet, a megbecsülés és a bizalom
jellemző. Megfelelő partnereink a gyermekek nevelésében.
51
2.1. Az óvoda tárgyi feltételei
Engedélyezett gyermeklétszám: 45 fő
Csoportszobák száma: 2
Csoportszobák nagysága: 56 m2 és 31 m
2
Udvar (homokozó, fa- és fém játszószerekkel): 760 m2
Egyéb helyiségek:
csoportszoba típusú helyiség (jelenleg tornaszoba 1 db – 32 m
melegítőkonyha: 1 db – 36 m2
(iskolával közös használatú)
gyermek mosdó: 1 db – 9 m2
gyermek WC: 1 db – 9 m2
folyosó, gyerekek öltözője: 1 db
vezetői iroda, öltöző: 1 db – 8 m2
Ahhoz, hogy a helyi pedagógiai programunk megvalósulhasson, az óvodánknak rendelkeznie
kell a szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek
használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell
elhelyezni. Egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak,
teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.
Az óvodaépület és az udvar - a helyi adottságokat figyelembe véve – megfelelően szolgálják a
gyermekek egészséges és biztonságos óvodai életét.
Az óvodapedagógusok, a dajkák és a szülők lelkes segítségükkel nagyban hozzájárulnak az
óvoda szépítéséhez, a tárgyi feltételek javításához. A nevelőtestület folyamatosan
figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, lehetőségeket.
A gyermek fejlődő személyiség, testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeket körülvevő
személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Nem ad helyet semmiféle előítélet
kibontakozásának.
2.2. Az óvoda személyi feltételei - Alkalmazottak száma 7 fő
- Telephelyvezető 1 fő
- Felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok 3 fő
- Pedagógiai asszisztens 1 fő
- Szakképzett dajkák 2 fő
52
Az óvodánkban a nevelőmunka kulcs-szereplői az óvodapedagógusok. Szakmai
felkészültségük jó, munkájukat a hívatás és gyermekszeretet jellemzi.
Nevelőtestületünk stabil, mindannyian több évi gyakorlattal rendelkezünk. Fontosnak tartjuk a
mai kor elvárásainak megfelelő önképzést, továbbképzést. Munkánkat szakképzett, ügyes
dajkák, valamint 1 fő gyermekszerető pedagógia asszisztens segítik.
3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
3.1. Csoportszerkezet
Óvodánk két vegyes csoporttal működik. A 4-5 éves gyermekek csoportba osztása az
óvónőkkel és a szülőkkel egyeztetve fejlettség alapján történik. A csoportszerkezet a
gyermeklétszám és az életkori összetétel alapján változhat. A vegyes csoportokban fontosnak
tartjuk a csoportlégkör, és a gyerekek közötti együttműködés kialakítását. Ennek alapja az a fő
elv, hogy a gyermekeket a csoportban azonos jogok és kötelességek illetik meg. Nem
zavarhatják egymást, nem lehetnek egymás terhére.
A nagyobbak, ha akarnak, segíthetnek a kisebbeknek - s hogy akarjanak, erre mi
óvodapedagógusok motiváljuk őket - ugyanakkor a segítség nem kötelező számukra és nem
jelenti a kisebbek kiszolgálását. Óvó, védő szeretet, az összetartozás érzését erősítjük a
gyermekekben.
Óvodai napirend:
5.30-6.30 Összevont csoportban gyülekező, szükség szerint pihenés, játék
6.30-8.30 Játék, ráhangolódás az óvodai életre, reggeli
8.30-11.30 Játék, játékos foglalkozások, (kötött, kötetlen formában)
ismerkedés a szűkebb és tágabb környezettel. Levegőzés,
mozgásos játékok
11.30-15.00 Ebéd, pihenés, uzsonna
15.00-16.30 Játék a szülők érkezéséig
A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a
feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált
tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő,
53
növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével
valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni
szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.
A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változik a körülmények,
az évszakok, a váratlan események hatására.
A gyerekek folyamatosan, 9 óráig érkezhetnek az óvodába. A reggelizés folyamatosan
történik 7-9 óráig.
Ez az étkeztetési forma jól bevált, rugalmasan alkalmazkodik a családokban kialakult
életritmushoz, ugyanakkor folyamatossá teszi és megnöveli a játékidőt. Nagyon fontos a
tevékenységek közötti harmonikus arányok biztosítása szem előtt tartva a játék kitüntetett
szerepét.
A heti rend elkészítésének javasolt szempontjai:
- segítse elő a folyamatosságot, a rendszerességet és a nyugalmat a csoportokban,
- verselés-mesélés és a mindennapra tervezett mozgás.
Az óvodai élet megszervezésében nagy gondot fordítunk a gondozásra, mivel az
óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait. Segíti a gyerekek
önállóságának a fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatársával.
Az óvodai nevelésünk tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, és
fejlődésük nyomon követését, különböző kötelező és – nem kötelező - az óvodapedagógusok
által vezetett dokumentumok segítik.
Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes
óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus
feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
3.2. A nevelőmunka tervezése, szervezése, a csoportok munkáját segítő
dokumentumok
Éves terv
Segíti az óvodai nevelés gyakorlati megvalósítását. A pedagógus a gyermekek
szükségleteinek megfelelően, módszertani szabadságával élve készíti el, a tanév elején, az
évszakok köré csoportosítva.
Csoportnapló
Vezetése papír alapon, vagy elektronikus úton is lehetséges. Tartalmazza a nevelési éven
54
belüli feladatokat, a heti és napirend szerint megvalósuló tevékenységeket, a tervezett
programokat, azok időpontját, a gyermekek fejlődését elősegítő tartalmakat, az értékeléseket.
Mulasztási napló
Anamnézislapok
A gyermek óvodába kerülésekor, a szülővel való beszélgetés alapján az óvónő tölti ki.
Az egyéni fejlettség mutatói
Vezetése folyamatos 3-7 éves korig
Tájékozódó vizsgálat
Nagycsoport év elején végzik el az óvónők, az „Amit az óvónőnek észre kell venni” című
könyv alapján.
Tájékoztató a tanköteles gyermekek egyéni fejlettségéről, a szülő részére óvodáskor
végén.
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI – az óvodai nevelés általános
feladatai
Nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve 3 éves kortól az iskolába lépésig
elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség
kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkor és az egyéni sajátosságok és az eltérő
fejlődési ütem figyelembe vételével, ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is.
Alapelveink:
nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör kialakítása,
központban a gyermek és nevelése áll,
a gyermek fő tevékenysége: a játék,
a gyermek jogainak és szabadságának tiszteletben tartása,
különbözőségek elfogadása és tiszteletben tartása,
alapvető emberi értékek közvetítése
Feladataink:
az egészséges életmód alakítása
az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés
az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
55
Mottónk:
„Szomjassá tenni a gyermeket
…..amennyire csak lehet.
Teremtsünk hozzá megfelelő körülményeket.
Szülessen meg benne a belső hívó hang a kívánatos táplálékhoz.
Akkor fel fognak csillanni a szemek, ki fognak nyílni a
szájak, meg fognak mozdulni az izmok.
Csak olyan módszer lehet helyes, amelyik a tudáshoz
étvágyat gerjeszt…”
/Freinet: Máté mondásai/
Meggyőződésünk, hogy „Jót és jól játszani – ez a gyerek dolga az óvodában.”
Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési
folyamaton belül valósul meg. A gyermek fejlesztése a nevelési folyamat egészén belül
történik.
Keretei:
az önálló, irányított tapasztalatszerzés
komplex foglalkozások (kötelező vagy kötetlen szervezési formában)
Az egyes fejezetek végén található várható fejlettségi szintek az optimális állapotot jelölik. A
gyerekek egyéni képességeitől függően változó mértékű eltérések mutatkozhatnak.
Nevelésünk alapvető feladata a gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
az egészséges életmód alakítása
az érzelmi, az erkölcsi nevelés, a szocializáció és az értékorientált közösségi
nevelés
értelmi fejlesztés
az anyanyelvi nevelés, kommunikáció
4.1. Az egészséges életmód alakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt
jelentőségű.
Nevelésünk feladata: a gyermek testi fejlődésének elősegítése.
56
Feladataink:
a helyes óvodai életritmus kialakítása és ennek összehangolása a családi neveléssel,
a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,
a gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése,
a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú
ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának
csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának
ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és
az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos
környezet, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás megalapozása:
megfelelő szakemberek bevonásával, a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi-lelki nevelési
feladatok ellátása.
Az óvodába lépés pillanatától szoktatjuk gyermekeinket az óvodai életritmushoz
Óvodánk épülete, a gyermekek által használt helyiségek, azok berendezése és felszerelése
alkalmas a kisgyermekek egészséges nevelésére.
Az egészség megvédésére, fejlesztésére a gyermekeket kiskoruktól kezdve kell nevelni.
Megtanítja az egészség megvédéséhez, megerősítéséhez vezető tevékenységeket.
Az egészségfejlesztési program tartalma:
az egészséges táplálkozás
a mindennapos testmozgás
a testi és lelki egészség fejlesztése
a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának
megelőzése
a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése
a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás
a személyi higiéné területei
az esélyegyenlőség kifejezésre juttatása
57
Lehetséges módszerek:
szülői fórum szakember bevonásával
szűrővizsgálat
kirándulások, szabadidős programok
környezetvédelmi tevékenységek
rendszeres testedzés
mérések
heti egy „zöldnap” és „gyümölcsnap”
közös programok óvoda partnereinek bevonásával
Fejlődés várható jellemzői:
a gyermek a tisztálkodásban, az öltözködésben, étkezésben és egyéb
szükségleteinek kielégítésében önállóbb lesz.
megfelelően használja az evőeszközöket, az óvoda egyéb eszközeit és helyiségeit,
tud cipőt fűzni és kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni,
ismeri a kulturált étkezés szokásait, ruházatának rendben tartási lehetőségeit, a
rendetlenség megszüntetésének módját,
segít a környezete tisztántartásában, a rendteremtésben,
szereti és igényli a mozgást,
mozgása ügyesebbé, összerendezettebbé válik,
sokoldalú mozgástapasztalatokat szerez.
Prevenció érdekében elvégezzük a gyermekek mozgásfejlettségének szűrését és szükség
esetén a szakember segítségét igénybe vesszük. A gyermekek fejlesztését az egyéni
adottságok és képességek figyelembevételével végezzük.
4.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés, az értékorientált közösségi nevelés és a
szocializáció biztosítása
Az érzelmi nevelésünk célja, hogy a családi nevelésre építve a gyermeket olyan irányba
fejlesszük, hogy a későbbiekben hozzásegítsük őt a zökkenőmentes emberi kapcsolatok
kialakításához és a társadalomba való beilleszkedéshez.
58
Célunk:
Az erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése (figyelmesség, egymás
szeretete és segítése, fegyelmezettség, illemtudó viselkedés, együttműködés,
együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabálykövetés, stb.)
Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődésének alapja
Feladataink:
érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör
kialakítása
egymás iránti bizalom kiépítése, az óvodapedagógus-gyermek, pedagógiai
asszisztens-gyermek, gyermek-dajka, gyermek – gyermek és az óvodai
alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének
fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező és önérvényesítő
törekvéseinek;
egymás iránti tolerancia alakítása,
az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes
társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.
Fontosnak tartjuk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a
gyermekeket. Elengedhetetlen az új gyermekek előzetes meglátogatása az óvodapedagógussal
való személyes kapcsolat, az ismerkedés érdekében. A szülőknek is lehetőségük van, hogy
még a gyermek óvodába kerülése előtt bármikor bejöhessenek az óvodába „ismerkedni”
Az új gyermekek beszoktatása folyamatosan, a szülőkkel történik. Az „újakat” mindig kiemelt
figyelemmel, nagy türelemmel és szeretettel vesszük körül.
Nevelésünknek – a családi nevelés mellett – nagy szerepe van az elsődleges szocializáció
során.
Tudatosan alakítjuk, építjük és kombináljuk azokat a nevelő hatásokat, amelyek a társas
érintkezéshez, az együttműködéshez szükségesek. A gyermekek családból hozott értékeit
tiszteletben tartjuk. A gyermekeinket arra neveljük, hogy bizalommal, tisztelettel és szeretettel
legyenek a felnőttek és egymás iránt. Legyenek egymáshoz tapintatosak, figyelmesek,
türelmesek, segítsék egymást és fogadják el a különbözőséget. A gyermeki magatartás
alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak
kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Olyan közös élményekre épülő közös
tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyek elősegítik a gyermek erkölcsi
59
tulajdonságainak (segítőkészség, önzetlenség, együttérzés és figyelmesség) és a gyermeki
akarat (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat- és szabálytudat) fejlődését, szokás- és
normarendszer megalapozását.
A társas és közösségi tevékenység a teljes nevelési folyamatot átfogja (társas kapcsolatok,
közös munka, együttjátszás, közös élmények, ünnepek, komplex foglalkozások).
A gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a
természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje
azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény
kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja. A kiemelt
figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb
fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű,
halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek
nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő
szakemberek (pszichológus, logopédus gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.
Fejlődés várható jellemzői:
A gyermek:
kapcsolatokat tud teremteni (köszönés, kérés, köszönet nyilvánítás, válaszolás,
megszólítás),
véleményt nyilvánít,
önállóan dönt, választ,
önállóan elvégzi vállalt feladatait,
viselkedése tisztelettudó,
képes a belátásra,
törekszik az igazmondásra,
közös cél érdekében együttműködik,
örül a közös sikernek,
szívesen felajánlja segítségét társainak, a felnőttnek,
érdeklődik társai és a felnőttek iránt,
képes az egyéni érdekeit a csoport érdekeinek alárendelni,
legalább egy társkapcsolattal rendelkezik a csoporton belül.
60
4.3. Értelmi fejlesztés
Az óvodai nevelésünk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra, a
meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos
tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt
körülvevő természeti és társadalmi környezetről.. A tanulás az egész óvodai nap folyamán
adódó helyzetekben, a különféle tevékenységeken keresztül, valamint az óvodapedagógus
által kezdeményezett komplex foglalkozásokon valósul meg.
Célunk:
kialakítani bennük azokat a jártasságokat és készségeket, amelyek az iskola
megkezdésére alkalmassá teszik és az életre való felkészítést szolgálják.
Feladataink:
érdeklődés, kíváncsiság felkeltése a környező világ iránt,
testi, szellemi egészség fejlesztése, megőrzése,
az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,
gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése és ezen képességek fejlődését elősegítő
ösztönző környezet biztosítása
a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek
rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való
gyakorlása
sokoldalú, közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása, azok
rendszerezése,
differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés,
„énkép” fejlesztése, testséma kialakulásának segítése,
önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése
formaérzékletek, formaészlelések fejlesztése,
figyelemkoncentráció fejlesztése,
prevenció érdekében a gyermekek értelmi fejlettségének szűrése.
megfelelő feltételeket (idő, hely, eszköz, ötlet) biztosítani minél változatosabb,
többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához.
a tevékenységek megszervezésében támaszkodni kell a gyermekek tapasztalataira,
aktuális élményvilágára.
61
élmények nyújtásával elősegíteni a sokrétű tevékenységformák kialakulását a
csoportban.
Fejlődés várható jellemzői:
A gyermek:
részt vesz a különféle tevékenységekben,
tudja figyelmét rövid ideig ugyanarra összpontosítani,
rendelkezik problémafelismerő és megoldó képességekkel,
törekszik a tevékenységek összefüggéseinek felfedezésére,
próbálja kifejezni a változások tartalmát szóban, rajzban,
segítséggel javítja tévedéseit, ellenőrzi saját tevékenységét,
ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban is,
törekszik az önértékelésre.
4.4. Anyanyelvi nevelés, kommunikáció
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk.
Szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének,
önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik
biztonságérzete, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti
esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. Meghatározó az otthoni
nyelvi környezet.
Célja:
Az érthető kifejező beszéd készségének kialakítása.
A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal a
biztonságos önkifejezés megalapozása.
Az anyanyelv fejlesztése, a kommunikáció különböző formáinak alakítása a beszélő
környezettel, helyes mintaadással és a szabálykövetéssel (a javítgatás elkerülésével) az
óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.
Feladataink:
Az egész nap folyamán olyan nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, ahol a
gyermek bátran megnyilatkozhat, kérdezhet, válaszol, elmondhatja véleményét,
megosztja élményeit.
62
Az anyanyelv ismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos
tevékenységeken keresztül (verselés, mesélés, bábjáték, dramatizálás, szituációs játék)
a valós élet szerepköreinek elsajátítása játékos formában.
Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben figyelmet kell
fordítanunk a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására,
ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a
válaszok igénylésére egyaránt.
Fejlődés várható jellemzői:
megtanulja a hangok észlelését, helyes képzését, majd a szavak értését,
kedvezően gyarapodik szókincse, lehetősége nyílik a választékos beszédre.
5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI
1. Játék
2. Vers, mese
3. Ének, zene, énekes játék, tánc
4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
5. Mozgás
6. A külső világ tevékeny megismerése
7. A szlovák nyelv megismertetése
8. Munka jellegű tevékenységek
9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
5.1. Játék
Játék a világ megismerése, az élet gyakorlása.
Általa észrevétlenül tanul a gyermek, kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja
az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Megoldási módokat kaphat bizonyos
élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, újraélheti kellemes
élményeit.
A játékot olyan komplex tevékenységformának tekintjük, amelyet nekünk,
óvodapedagógusoknak tudatosan kell felhasználnunk nevelési céljaink eléréséhez.
Elvünk, hogy minél többet és minél elmélyültebben játszhasson a gyermek. Ezért is tartjuk
fontosnak, hogy rugalmas időkeretet biztosítsunk annak érdekében, hogy a játéktémák
mélységükben és tartalmukban kiteljesedjenek. A gyerekek bátran alakíthatják át a
63
környezetüket is, ha a játéktéma úgy kívánja (kuckók, asztalok alatt, szekrény mögött, stb.)
Így válik a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész
személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.
Célunk:
hogy a spontán játékot tudatosan használjuk fel a gyermek fejlesztése érdekében és indirekt
módon befolyásoljuk azt, ha szükséges.
A játék által ügyesedik, okosodik a gyermek, fejleszti manuális készségét, itt ismerkedik az
anyagok és tárgyak tulajdonságaival, egymáshoz való viszonyával, azt is próbálgatja, hogy
ezeken milyen változtatásokat képes létrehozni. A cselekvések által olyan problémákat old
meg, amelyek későbbi problémamegoldó gondolkodás alapjai lesznek.
Ezért fontos számunkra, hogy a direkt irányítás helyett a folyamatos megfigyelést, az indirekt
módon való segítést tartsuk megfelelő és alkalmas módszernek, mert az óvodapedagógus
jelenléte biztosítja ennek a felelősségét. Kiemelkedőnek tartjuk a szabad játék túlsúlyának az
érvényesülését.
Lényeges, hogy ismerjük a gyermekek életét, élményeit és építsünk ezekre a nevelőmunkánk
tervezésekor.
Az otthonról hozott élményekre odafigyelve, kedvenc játékeszközeik bekapcsolásával az
óvodai játékba, a család és az óvoda kapcsolata is szorosabbá válik, és erre törekszünk.
Feladataink:
A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. (nyugodt légkör, megfelelő hely, idő,
eszköz, élményszerző lehetőségek), a különböző játékformákhoz: gyakorló játékok,
szimbolikus szerepjátékok, konstruáló és szabályjátékok.
Egyéni élményeken túl közös élményszerzési lehetőségek biztosítása.
Gyermeki kommunikáció fejlesztése a játékban.
Felkészítés a közösségi életre.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának segítése a játék
eszközeivel.
Játékfajták tartalmának, minőségének javítása a gyermekek egyéni sajátosságaihoz
alkalmazkodva.
Fejlődés várható jellemzői:
A játék fejlődési szakaszait végigjárva eljutnak a társakkal való együttjátszásig,
szerepek vállalásáig, a szabályok betartásáig.
64
Társas kapcsolataikban megjelennek az óvoda által képviselt szabályok, gesztusok,
beszédbeli kifejezésformák.
Kitartóan tudnak több napon keresztül egy játék-témában együttműködni.
Segítségével gazdagodnak a gyermek tapasztalatai, szerepet kapnak egyéni ötletei,
kezdeményezései.
Kreatív módon hoznak létre a rendelkezésükre álló tárgyakból a játékhoz szükséges
eszközöket, építményeket.
Kedvelik a szabályjátékokat és képesek a szabályok betartására.
5.2. Vers, mese
Célja, hogy a gyermek szívesen hallgassa a mondókákat, verset, mesét, váljon az irodalmi
élmények érzékeny, aktív befogadójává. Változatos irodalmi élmények nyújtásával a vágy
felébresztése a könyv, a színház, a múzeum értékei iránt.
Távlati cél: váljék a gyermekből lelkes olvasó, színház és múzeumlátogató, az esztétikai
élményekre érzékeny, művelt ember.
Feladataink:
a családok művészeti, irodalmi érdeklődésének megismerése, gyermekek otthonról
hozott irodalmi élményeinek, beszédértés fokának megismerése,
olyan biztonságot adó légkör teremtése, ahol a gyermek bátran kezdeményezi az
óvodapedagógus vagy a szülő által hallott irodalmi élmény átadását,
a verselés, mesélés „élő és hiteles” legyen,
az irodalmi foglalkozásokat szükséges kötetlen és kötött formában is szervezni,
építeni a gyerekek által kialakított spontán helyzetekre, de magunk által is
kezdeményezni,
az irodalmi anyag átgondolt válogatása és tudatos időrendi ütemezése,
legyen mesélés, verselés mindennap, többször is,
legyen lehetőség az irodalmi élmények feldolgozására, bábozásra, dramatizálásra.
A vers és a mese a gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfaj, élmény számára,
örömforrás. Olyan közlésforma, melynek segítségével szót válthatunk arról, ami őt legjobban
foglalkoztatja.
A mondókák, a dúdolók, a versek a ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a
gyermeknek érzéki – érzelmi élményt adnak. A mindennapos mondókázásra és verselésre a
magyar népköltészet és gyermekköltészet, a népi dajkai hagyományok sokrétű, gazdag
65
alkalmat kínálnak. A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással és/ vagy
ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
A mese a gyermek érzelmi – értelmi és etikai fejlődésének, fejlesztésének legfőbb segítője.
Tájékoztatja a gyermeket – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás
eszközeivel – a külvilág és az emberi belső legfőbb érzelmi viszonylatairól, a lehetséges
megfelelő viselkedésformákról. A szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus
világképe, a csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus
realitásokra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
A mindennapos mesélés, mondókázás a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan
eleme. Választékát a népi - népmesék, népi mondókák, rigmusok, a mondavilág elemei,
meséi-, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek egyaránt kínálják.
Fejlődés várható jellemzői:
szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat,
várják is igénylik a mesehallgatást,
szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a kicsiknek és maguk
szórakoztatására,
tudnak meséket, történeteket kitalálni.
Az óvoda kötelessége, hogy visszaadja a gyerekeknek a nagy mese és őszinte szép vers
élményét.
6.3. Ének, zene, énekes játék, tánc
Célja:
a zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.
a közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, amely fejleszti zenei ízlését és
esztétikai fogékonyságát.
zenei élményekhez juttatás.
Feladataink:
készségek fejlesztése a mozgás -hang-szöveg összekapcsolásával,
zenei élmények nyújtása, az éneklés ösztönzése,
a zene lüktetését követő ritmikus mozgások, tánclépések, a metrum érzék fejlesztése,
a felhasznált zenei anyagok igényes, az életkornak és az adott csoport
képességszintjének megfelelő válogatása,
a tevékenység szervezeti formáinak biztosítása,
66
nyelvi képességek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei
készségfejlesztő játékokkal.
Az ének, a mondóka állandóan jelen van óvodánk életében, így sok alkalom van a kötetlen
éneklésre, rigmusok mondogatására, zenei feladatok megvalósítására. Napközben bármikor
adódik lehetőség az éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására: játék közben, más
foglalkozások alkalmával, séták és kirándulások során. Az óvodapedagógus spontán
utánzásával az éneklés és zenélés a gyermek mindennapi életének részévé válik. A komplex
foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit és alkalmat adnak a
képességek fejlesztésére.
Az óvodánkban a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok,
az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik
zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
A magyar népdalok, énekes népi játékok, mondókák, gyermekdalok, a kortárs művészeti
alkotások fontos eszközök a gyermek zenei képességeinek és kreativitásának formálásában.
Kodály Zoltán útmutatásai alapján a Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei
nevelés alapjaira épülő fejlesztés nevelőmunkánkon belül továbbra is hatékonyan
megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a
néphagyományőrzés.
A magyar zenei nevelés alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi
örökséget. Olyan szavakkal is találkozik a gyermek, amelyeket a hétköznapi beszédünkben
már nem fedezhet fel, ezek megértését játékszituációkban segítjük. A zenehallgatási anyagunk
megválasztásánál figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a
gyermekek hovatartozását is.
Fejlesztés tartalma:
A korosztálynak megfelelően dalanyagokból, zenei képességfejlesztésből (magas-mély
hangok megkülönböztetése, dallam-ritmus visszaéneklése, lassú-gyors és halk-hangos
fogalompár megkülönböztetése, egyenletes lüktetés, dallam- és ritmusmotívumok, az
ütemhangsúly kiemelése játékos mozgással és tánclépésekkel, az ütemérzék fejlesztése) és
zenehallgatási anyagból áll. A zenehallgatásnak fontos szerepe van. Meggyőződésünk, hogy
az emberi hangnál nincs szebb zene a világon.
Az óvodapedagógusok élményszerű előadása utánzásra ösztönzi a gyermekeket. Ösztönöz a
tiszta hangképzésre, egyenletességre, tempó, dinamika, hangerő változásaira, zenei
hangsúlyok kiemelésére.
67
Fejlődés várható jellemzői:
a gyerekek élvezettel játszanak énekes játékokat,
gátlások nélkül egyedül is tudnak énekelni,
tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra,
tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni,
érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát,
esztétikusan formált járásuk, mozgásuk, testtartásuk.
5.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A megismerés fő forrása a vizualitás. Ebben az életkorban nem a tevékenység eredménye,
hanem maga a tevékenység fontos.
Az ábrázoló tevékenységek (gyurmázás, mintázás, festés, rajzolás, vágás, ragasztás, varrás,
barkácsolás, építés, képalakítás, a kézi munka), a műalkotásokkal, szokásokkal,
hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi
környezettel való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A tárgyi
világ megismerését, feldolgozását és újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.
Célja: a gyermek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése, alkotásaik a belső
képük gazdagítására épül. A gyermekek tér – forma – szín képzetének gazdagítása, esztétikai
érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk és igényességük alakítása.
Feladataink:
vizuális tapasztalatok nyújtása, szín és formaérzék gazdagítása,
érdeklődés felkeltése az ábrázolási tevékenységek iránt, kézmozgások finomítása,
alkotás örömének megtapasztalása, képi gondolkodás fejlesztése,
térbeli tájékozódó képesség fejlesztése,
kreatív önkifejezés fejlesztése
az íráshoz szükséges mozgáskoordinációk alakítása,
a szépség észrevétele képességének alakítása, belső képek gazadagítása
a gondolkodás formálása, érzelemvilág gazdagítása, esztétikai értékrend finomítása és
formálása.
a gyermeki alkotások kiállítása, közösségi rendezvényeken való bemutatása.
tehetséggondozás
A tevékenységet kötetlen formában szervezzük, építve a gyermekek érdeklődésére és
tevékenységi vágyára. E tevékenység a hét minden napján, egész nap biztosított a gyerekek
68
számára. Fontos feladata az óvodapedagógusoknak, hogy kialakuljon az igény a
gyermekekben az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai
élmények befogadására.
Az alkotáshoz, a nyugodt munkához az óvodapedagógusnak biztosítani kell: a megfelelő
helyet, az ábrázolási anyagokat és eszközöket, valamint a gyermekeket megismertetni ezen
eszközök használatával, és a különböző technikák alapelemeivel és eljárásaival.
Fejlődés várható jellemzői:
a gyerekek használják a képi kifejezés eszközeit,
alkotásaikban hangsúlyozzák a jellemző jegyeket, formákat,
képet alkotnak élmény, emlékezet alapján,
megfelelően használják az eszközöket,
a technikai eljárásokat mintakövetéssel alkalmazni tudja,
véleménye van saját és társai művéről, a műalkotásokról,
koordinált szem és kézmozgással rendelkezik,
élvezi az alkotás örömét.
5.5. Mozgás A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás,
támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Fejlesztik a testi képességeket, mint: az erő, ügyesség,
gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet
növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük
van az egészség megőrzésében és megóvásában. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett,
fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához.
Mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a
döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.
A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó
mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,
formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató
és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív
fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló
gyakorlati formákkal, játékkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak
a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez.
69
Célja:
A gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás megszerettetése, játékos
formában a testi képességek fejlesztése.
Az irányított mozgástevékenységek különböző mozgásformákat ismertetnek meg a
gyermekekkel, ezzel felkeltve érdeklődésüket a kipróbálásukra.
Zavartalan kipróbálási lehetőség a szabadidős tevékenység alatt nyílik.
Minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani, az egyéni szükségleteket és
képességeket figyelembe véve. (kooperatív mozgásos játékok)
A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek
teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett
formában az óvodai nevelés minden napján - az egyéni szükségleteket és képességeket
figyelembe véve - minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítanunk.
Óvodánkba járó gyermekek számára az otthoni körülmények nagyobb mozgásteret, mozgásra
alkalmas lehetőséget biztosítanak (udvar, kerékpározási lehetőség, közeli kirándulásra
alkalmas helyek, közeli jégpálya), s ez által mozgásfejlettségük magasabb szinten áll.
A mindennapos testnevelések során, a foglalkozások kiegészítéseként speciális gyakorlatok
beiktatásával alkalmat teremtünk a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat
erősítése, gerinctorna).
A jéghez szoktatást már több éve eredményesen végezzük.
A gyermekek fejlesztését – az eltérő egyéni képességeket figyelembe véve – differenciáltan
végezzük.
Fejlődés várható jellemzői:
Az óvodáskor végére mozgásuk összerendezetté, ügyessé, megfelelő ritmusúvá válik.
Szeretik, igénylik a mozgást, tapasztalatokkal rendelkeznek, betartják a szabályokat.
Kitartóak, fejlődik térérzékelésük, tájékozódó képességük.
Ütemesen járnak, figyelnek a vezényszavakra.
5.6. A külső világ tevékeny megismerése
Célja: hogy a gyermekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi
környezetről olyan tapasztalatokat szerezzenek, amelyek az életkoruknak megfelelő
biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz vezetnek. Ismerjék meg a szülőföld, az itt élő
emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez
70
való tartozás élményét, a nemzeti, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, tanulják meg ezek
szeretetét, védelmét is.
A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyuk alakuljon a természethez, az emberi
alkotásokhoz, tanulják azok védelmét, az értékek megőrzését.
Feladataink:
a gyermek számára lehetővé tenni a környezet tevékeny megismerését.
alkalmat, időt, helyet és eszközöket biztosítani a szervezett és spontán tapasztalat és
ismeretszerzésre. Ennek során a matematikai tartalmú tapasztalatoknak,
ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza.
A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy
részük beépül beszédükbe.
Segítsük elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését,
a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában
Az óvodánkba járó gyermekek szinte valamennyien közvetlen, élő kapcsolatban állnak a
természettel. Kertes, családi házban laknak, a családokra jellemző a kertészkedés.
Óvodánk szűkebb környezetében találhatók: kiserdő, park, rét, Csónakázó tó, kertészet, s ezek
megfelelő színterei a környezet tevékeny megismerésének.
Egyik célkitűzésünk: a Csónakázó-tó növény- és állatvilágának évszakonkénti figyelemmel
kísérése.
Több lehetőségünk kínálkozik a társadalmi környezet megismerésére is, hiszen a közelben
iskola, múzeum, Művelődési Otthon, benzinkút és üzletek, vasút találhatók.
A külső világ tevékeny megismerésének tartalma lehet bármi, ami a gyerekek érdeklődését
felkelti, illetve ajánlott témák lehetnek: az óvodai élet, a családi életforma, a közlekedés, az
idő, a napszakok. A természeti környezet megismerése alapvető lehetősége az évszakok
megfigyelésén keresztül kínálkozik. Az időjárás, a természet jellemzői és változásai, a színek,
a fények, a formák szépségei alapvető biológiai, ökológiai, fizikai, kémiai tapasztalatokra
adnak lehetőséget.
Nevelőmunkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a környezetvédelmi nevelésre (óvoda
környékének rendbetétele, papírgyűjtés, közös kirándulások a szülőkkel a természet
megismerése ). Gyermekeinket a természet szeretetére, védelmére és környezettudatos
magatartásra neveljük.
71
Környezeti nevelésünk kiemelkedő napjai:
Állatok világnapja X. 4.
Víz világnapja III. 33.
Föld napja IV.22.
Madarak, fák napja V. 10.
Fejlődés várható jellemzői:
Óvodáskor végére kialakulnak a gyermek alapvető személyiségjegyei: a környezet
felfedezése, a rácsodálkozás, a természet szeretete, gondozása és védelme.
A gyermek a környezetéből szerzett ismereteit játékában felhasználja, átéli,
folyamatosan gyakorolja, egyéb tevékenységeiben is alkalmazza.
Tudnak tízig számolni, tudnak összehasonlítani szín, forma, nagyság szerint;
Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége,
fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.
Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik és helyesen használják a névutókat.
5.7. A szlovák nyelv megismertetése
Óvodánkban több éves hagyománya van a szlovák nemzetiségi nyelvi kultúra ápolásának.
Ebben a rendkívül fogékony időszakban játékos formában ismerkednek a gyermekek a
nyelvvel.
Célunk: megismertetni, megszerettetni a nyelvet, az irodalmat, a dalokat, hogy a gyermekek
majd az iskolában bátran válasszák idegen nyelvnek a szlovákot. Ezáltal a gyermekek korán
hozzászoknak egy idegen nyelv (a szlovák) közelségéhez. A szláv nyelv dallamvilágát,
ritmusát hamar elsajátítják a kicsik, ritmikus mondókák, kiszámolók, dalos játékok
segítségével. A gyermekdalok hangkészlete megfelel a magyar gyermekdalokénak. A
környezet megismerése során is alkalmazzuk az idegen nyelvet (családtagok, erdei állatok,
háziállatok, virágok, gyümölcsök, évszakok, stb.)
5.8. Munka jellegű tevékenységek
A személyiségfejlesztés fontos eszköze számunkra a játékkal és a cselekvő
tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka
jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más
felnőttnek, az alkalmi megbízatások teljesítése, az elvállalt naposi munka, a környezet-, a
72
növény- és állatgondozás) fontos eszköze a személyiségfejlesztésnek és az életre való
felkészítést szolgálja.
A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges
attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a
felelősség, céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.
A közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások
elismerésére nevelés egyik formája.
Célja
a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok
kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát,
kötelességteljesítését.
Feladat:
lehetőséget biztosítani, hogy minden gyermek önként, önállóan, kedve és képessége
szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a
társai érdekében végzett munkatevékenységet.
Óvodánkban az alábbi munkatevékenységet végzik a gyerekek:
önkiszolgáló munka
naposi munka
mindennapi élettel kapcsolatos munka
környezeti ciklushoz tartozó munka
Önkiszolgáló munka:
a gyermek saját magával kapcsolatos tevékenysége. A fokozatosság elve alapján
elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd az önállóságot mindenkitől saját fejlődési
ütemében és tempójában (öltözködés, étkezés, tisztálkodás). Igyekszünk kialakítani a
gyermekekben az esztétikus, tiszta, rendezett külső és környezet iránti igényt.
Naposi munka:
a déli étkezés alkalmával az esztétikus terítés, tálalás, az asztalok leszedése és
rendbetétele,
növények gondozása,
foglalkozások, egyéb tevékenységek alkalmával segítés az óvónőnek (eszközök
elhelyezése, összeszedése, csoportszoba átrendezése).
Mindennapi élettel kapcsolatos munka:
játszóhely, terem, udvar rendbetétele
73
öltöző, mosdó folyamatos rendbetétele
Környezeti ciklushoz tartozó munka:
ünnepi készülődés, ajándékkészítés, teremdíszítés, stb.
tanuláshoz kapcsolódó feladatok: gyűjtés, feldolgozás
Fejlődés várható jellemzői:
a rájuk bízott feladatot önállóan, szívesen végzik,
ügyelnek saját maguk és környezetük rendezettségére,
a munkatevékenységek gyakorisága által bizonyos tevékenységek szokássá válnak,
hulladékkezelés szokásukká válik,
felismerik a segítségadás lehetőségét,
kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük,
saját tevékenységüket ellenőrzik, egymás megoldását megértéssel, segítőkészséggel
értékelik,
a közösen végzett munka segíti a társas kapcsolatok alakulását, az örömteli átélést,
a tevékenységek gyakorisága, annak hatása megerősíti bennük a munka játéktól eltérő
jegyeit,
kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága, a dolgozó ember
iránti tisztelet.
6. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS
Az óvodában a kisgyermekek tanulása folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán
tevékenység, amely a teljes személyiségük fejlődését, fejlesztését szolgálja. Nem szűkül le az
ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált
környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi
formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az
óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése. Mi óvodapedagógusok a tanulást támogató
környezet megteremtése során építünk a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A
gyermekek tanulásának mozgató eleme a cselekvő aktivitásuk, a közvetlen, minden
érzékszervüket foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása,
kreativitásuknak erősítése.
74
A tanulás lehetséges formái az óvodában:
az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások
alakítása). Ezért elengedhetetlenül fontos a példaértékű magatartás a felnőttek részéről
a spontán játékos tapasztalatszerzés;
a cselekvéses tanulás;
a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;
a gyakorlati problémamegoldás.
Az óvodapedagógusok feladata a tanulás irányítása során, hogy személyre szabottan,
folyamatos pozitív értékeléssel segítse a gyermekek személyiségének kibontakozását.
7. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS
Célok:
Differenciált, a gyermek fejlődési üteméhez igazodó fejlesztés
Felzárkóztatás és a tehetséggondozás az egész óvodai élet során pozitív és negatív
diszkrimináció nélkül
A játékba ágyazott, vagy mikro csoportban szervezett foglalkozások lehetővé teszik,
hogy minden gyermek képességeinek megfelelő feladatot kapjon. Az
óvodapedagógus arra figyel, hogy éppen „lábujjhegyre" állítsa a gyermeket, kijelölje
a fejlődés irányát
Egyéni fejlesztés esetén, mindig a gyermek aktuális állapotát figyeljük, az ő
képességeihez, készségeihez igazodva fejlesztünk apró lépésekben, türelmesen
Az óvónő feladatai:
Ismerje meg a gyermek családi körülményeit, készségeit, képességeit
Térképezze fel, hogy mely területeken szükséges intenzív fejlesztés
Mindig arról a fejlődési szakaszról indítsa újra, ahol még biztosan mozog
Az értékelés módja a pozitív megerősítés és nem az elmarasztalás
Vegye észre a legkisebb fejlődést, és dicsérje meg érte
Ha az elmaradás jelentős, kérje szakember segítségét
Tehetséggondozás esetén próbálja összegyűjteni azokat a jeleket, melyek a
tehetségre utalnak. Ezek elsősorban a gyermek alkotásai, /építmény, rajz, játék/ azok
75
színvonala és az „alkotás” ideje alatti viselkedés
A verbális megnyilvánulások, tesztek nem mérvadók óvodáskorban. Ha a gyermek
tehetséget mutat szükségtelen, sőt néha káros kisgyermekkorban valamilyen intenzív,
különleges fejlesztés. Az ingerben dús környezet, a sokszínű tevékenységek lehetősége, az
észlelés, érzékelés fejlesztése, a felesleges korlátok helyett távlatok biztosítása, az edzettség
teremtik meg azokat az alapokat, melyen a tehetséges gyermek fejlődése is biztosan
elindulhat.
Fontos a családdal való együttműködés és a szocializáció, hiszen ma sem könnyű
tehetséges gyermeknek lenni!
A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:
- A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat
eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az
iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az
állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor
figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
- Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális
érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.
- A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első
alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan
fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a
mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei
kielégítését szándékosan irányítani képes.
- A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével
készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az
iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös
jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak,
a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A
lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
76
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik
a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre
nagyobb szerepet kap a felidézés,
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a
figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára
érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden
szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a
magán- és mássalhangzókat (a fogváltással összefüggő egyéni eltérések lehetségesek);
végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,
- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét,
szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a
gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő
növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás
összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a
magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet
megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.
- Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A
szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító
elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre
felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek:
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a
feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának,
munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
77
- A 3 éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja,
feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek
segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi
szint.
- A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó
intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN
Óvodánk az óvó-védő funkciójából, a gyermekek és családok összetételéből adódóan kiemelt
feladatnak tekinti a gyermekvédelmet.
Gyermekvédelmi tervünkben az évenkénti felmérést az alábbi szempontok szerint
készítjük:
óvodások száma
ebből veszélyeztetett gyermekek száma
ebből hátrányos helyzetű gyermekek száma
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
3 vagy többgyermekes családban élők
tartósan beteg gyermekek
egy szülős családban nevelkedők
étkezési kedvezményben részesülők száma
Az alábbi tevékenységeket végezzük:
családlátogatások (szükség szerinti gyakorisággal),
étkező gyermekek segélyezése,
kapcsolatfelvétel a gyermekvédelmi szakemberekkel (Gyermekjóléti- és Családsegítő
Szolgálat óvodai gyermekvédelmi koordinátora),
a család szerepének erősítése, egyéni fejlesztés, felzárkóztatás, Pedagógiai Szakszolgálat
igénybevétele,
kapcsolattartás a védőnővel,
veszélyeztetett gyermekek nyilvántartásba vétele
A gyermekvédelem minden óvodapedagógus feladata.
Programunk célja: a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és a
veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás.
78
Mindezek érdekében feladatunk, hogy felismerjük a problémákat, keressük az okokat,
nyújtsunk segítséget, illetve jelezzük a Gyermekjóléti Szolgálat óvodai gyermekvédelmi
koordinátorának.
Fontosnak tartjuk – kis óvodánkban ez jól megvalósul – a naprakész tájékozottságot és
információcserét.
Kötelességünk a gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és jogainak
védelme.
Az óvodai életben kiemelkedő szerepet kapott a gyermekvédelem, és egyre hangsúlyosabb az
esélyegyenlőség megteremtése is. Elengedhetetlen feladat a harmonikus, biztonságérzetet
nyújtó légkör kialakítása, a társas kapcsolatokat formáló, a személyiség szabad
kibontakozását elősegítő inkluzív nevelés, az óvodapedagógusok befogadó attitűdje.
9. AZ ÓVODA ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI
Nevelőmunkánk során kulcsfontosságú szerepet kapnak az óvodai hagyományok és ünnepek.
Fontosnak tartjuk az ünnepek „előkészítését”, hiszen ezek jó alkalmat adnak a közösségi érzés
alakítására és a gyermekek közötti együttműködésre. A közösségi tevékenységeket a
gyermekek a csoport – és az óvodai ünnepek alkalmával gyakorolják a legteljesebben.
Egyre gyakrabban ünneplünk együtt a szülőkkel, a közösen átélt élmények még színesebbé
teszik azokat, s mély nyomokat hagynak a gyermekekben.
Csoportünnepek:
a gyermekek születésnapja
Anyák napja
évzáró
ballagás
egyéb alkalmi ünnepek
Óvodai ünnepek:
Mikulás
Karácsony
Farsang
Húsvét
Gyermeknap
„Szöszmötölők”
Környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepek
79
10. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI
A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, és a szükségletekhez. A
kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
10.1 Óvoda- székhely intézmény
Az együttműködés területei: szakmai és gazdálkodási ügyek
Formái:
- vezetői megbeszélések havi rendszerességgel illetve szükség szerint
- továbbképzéseken, közös programokon való részvétel
- szakmai munkaközösségekben való aktív részvétel
10.2. Óvoda – család
Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.
A szülőket nevelő partnereknek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat,
programunk célját, feladatát. Minden alkalmat felhasználunk, hogy a család nevelési
szokásait, módszereit megismerjük. Együtt működésünk során figyelembe vesszük a családok
sajátosságait, érvényesítjük az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás családhoz illesztett
megoldásait.
Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekek egyéni fejlődéséről, ők is igénylik az
őszinte tájékoztatást.
Óvodánk nyitott a szülők felé, igényeiknek megfelelően bármikor betekintést nyerhetnek
gyermekeik óvodai életébe.
Együttműködésünk alapelvei:
az óvodapedagógus támasza és segítőtársa a szülőnek gyermeke nevelésében,
nyitott a szülők egyéni és közös kéréseire, javaslataira, azok teljesítését komolyan
veszi, mérlegeli,
az óvodapedagógus minden egyes családdal külön is együttműködik, keresi a
kapcsolatépítés hatékony módszereit,
az óvodapedagógus tiszteletben tartja a szülőket a nevelési eljárásaik finomításában.
Kapcsolattartás formái:
Alkalomszerűen:
beszoktatás alkalmával
80
napi találkozáskor
óvodai rendezvényeken, kirándulásokon
kifüggesztett információkon keresztül
nyilvános ünnepélyeken
Tervszerűen:
családlátogatásokon
szülői értekezleteken
nyílt napokon
fogadóórákon
SZM közösségével és képviselőjével
10.3. Óvoda – iskola
Kapcsolattartás során arra törekszünk, hogy az iskola megismerje nevelési szokásainkat, azt a
szándékunkat, hogy a gyermeket egyéni képességeinek megfelelően úgy neveljük és
fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek
legyenek és az iskolai tanulmányok megkezdésére legyenek képesek.
Fontosnak tartjuk, hogy az átmenet minél zökkenő-mentesebb legyen.
Kapcsolatunk alapja egymás tisztelete, egymás munkájának megbecsülése.
Kapcsolattartás formái:
Tanév elején meglátogatjuk az 1. osztályosokat az iskolában,
nyílt napokra meghívjuk a leendő 1. osztályos nevelőt és az alsó tagozatos nevelőket,
a nagycsoportosok ellátogatnak az iskolába, ismerkednek az iskolai környezettel,
a leendő 1. osztályos nevelő szülői értekezleten vesz részt, tájékoztatja a szülőket az iskola
pedagógiai munkájáról, az iskolába lépés teendőiről,
az iskola által szervezett ünnepélyekre általában meghívást kapnak az óvodások is
az óvodásaink részt vesznek a rendszeresen szervezett „iskolakóstolgató” foglalkozásokon
az iskolában.
10.4. Pedagógiai Szakszolgálat
A Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést nyújt a gyermekek
számára.
A szolgálat pszichológusai, gyógypedagógusai, logopédusai a különböző részképesség
zavarokkal küzdő, beszédhibás, magatartászavaros gyermekek nevelését segítik. A prevenció
81
érdekében elvégzik a gyermekek értelmi fejlettségének szűrését és a fejlődésben elmaradott
gyermekeket fejlesztő foglalkozásaikra küldik vagy útmutatásaik alapján az
óvodapedagógusok fejlesztő foglalkozásokat tartanak. Az iskolaérettségi vizsgálatokat az
óvodában az óvodapedagógusok és a szülők együttes kérése és javaslata alapján végzik el
azoknál a gyerekeknél, akiknek iskolaválasztása, iskolaérettsége bizonytalan.
10.5. Fenntartó
Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató, segítő jellegű. Problémáink megoldását az
együttműködés jellemzi.
Formái:
az óvodavezető folyamatos napi kapcsolata az önkormányzat humán irodájának
vezetőjével
az óvodavezető részvétele az óvodai életet érintő kérdésekben a képviselőtestületi
üléseken (képviselet, információáramlás).
hatékony, egymást segítő kapcsolat fenntartása a terület önkormányzati képviselőivel
10.6. Közművelődési intézmények
Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk.
Formái:
színházlátogatások, kiállítások látogatása, gyermek műsorok , ünnepeken való
részvétel (Puskin Művelődési Ház, Jászai Mari Színház, Agóra, Szlovák Ház. )
10.7. Szlovák Kisebbségi Önkormányzat
A kapcsolattartást leginkább egymás kölcsönös segítése jellemzi.
10. 8. Külhoni magyar óvodák
Kapcsolatépítés és – lehetőség szerint – kapcsolattartás Kárpát-medencei, elsősorban magyar
nyelvű szlovák óvodákkal
10.9. Egészségügyi szervek
Védőnő, fogorvos, gyermekjóléti szolgálat, CSÁO, GYÁO.
Formái:
alkalmanként esetmegbeszélések,
82
védőnő által végzett tisztasági szűrés,
tájékoztató előadások szervezése szülőknek,
évenként fogászati szűrés.
10.10. Szakmai szervezetek
Óvodavezetők munkaközössége
A kapcsolattartás formái: havi rendszerességgel munkaközösségi megbeszélések
11. AZ ÓVODA ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
11.1. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése
Célja:
a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.
Területei:
dokumentumok ellenőrzése, elemzése,
a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése,
pedagógiai gyakorlat elemzése, értékelése,
helyi pedagógiai program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.
Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, az ellenőrzés és értékelés
elsősorban az ő feladata. Az ezzel kapcsolatos feladatokat azonban leoszthatja a
munkaközösség-vezetők és a vezető-helyettesek körében.
A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása,
a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.
Pedagógiai gyakorlat ellenőrzése két szinten történik:
A gyermek fejlettségének értékelése, és a gyermekcsoport fejlettségének értékelése
az egyéni megfigyelések eredményeinek és az egyéni munkák áttekintése után
közös konzultációval történik.
Az óvodapedagógusok ellenőrzése a nevelési év folyamán előre ütemezetten
történik, és az óvoda éves munka terve tartalmazza.
Év végén összegző értékelés készül. Kiemelt jelentőségű a kimenet, az iskolába
lépés szorosabb ellenőrzése, értékelése.
Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével kapcsolatos szabályok:
83
A gyermekek fejlődésének, egyéni sajátosságainak, képességszintjének mérési módszere: a
folyamatos megfigyelés, s annak írásban történő rögzítése. Az óvodás gyermek fejlődéséről a
szülőt folyamatosan tájékoztatjuk.
Az óvodapedagógus korai felismerése az időben végzett szűréssel kiemelkedő jelentőségű a
pedagógiai prevenciós illetve korrekciós munka elkezdéséhez. Elengedhetetlen feltétele a
jelző tüneteknek az ismerete, felismerése, így a fejlesztéssel megelőzhető a probléma (tanulási
zavarok) kialakulása.
Óvodánkban intézményes keretek között, csoportos formában biztosítjuk minden gyermek
egyéni fejlődését, ezért a tünetek felismerése és a problémák megelőzése is csoportos keretek
között zajlik. Erre a preventív, játékos, de módszertanilag megalapozott, tudatos, a napi
tevékenységformákba beépíthető fejlesztő tevékenységre kell felkészülnünk.
Eltérő szociokulturális közegből és eltérő képesség-profillal érkeznek a gyermekek az óvodai
csoportokba. Fontos feladatunk, hogy a háttér és a probléma ismerete mellett, a szülők
együttműködési fokának és a saját kompetenciájának határait figyelembe véve elfogadjuk a
gyermeket, és segítséget nyújtsunk számukra.
A tudatos játékválasztás nem tanítás, nem gyakoroltatás és nem megterhelő. A gyermek sose
érezze, hogy ő más, vagy kisebb értékű, mint társai.
Mérések, szűrések:
A gyermekek értelmi, beszéd, hallás, látás és mozgás fejlettségének szűrése: óvónők
végzik folyamatos megfigyeléssel, meghatározott szempontok alapján. Rögzítése
szükség szerint, de legalább félévente történik.
Testi fejlettség mérése (magasság, súly): az óvodapedagógusok végzik, évente két
alkalommal, tanév elején és végén.
Társas kapcsolatok (szociometria) alakulása.
A tanköteles gyermekek egyéni fejlettségének mérése, rögzítése.
Egyéni fejlesztések végzése.
Fogászati szűrés: fogorvos végzi évenként egy alkalommal.
Logopédiai szűrés: logopédus végzi évenként egy alkalommal nevelési év elején.
MSSST-szűrés - az óvodapedagógus javaslatára, a szülők beleegyezésével - a
Pedagógiai Szakszolgálat végzi tanév elején (problémák esetén lehetőség van a
fejlesztő foglalkozásaik igénybevételére).
Iskolaérettségi vizsgálatok: Pedagógiai Szakszolgálat végzi.
84
12. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE
A program ellenőrzésében és értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi
óvodapedagógus részt vesz:
bevezetés előtt a feltételrendszer vizsgálata
bevezetést követő első nevelési év végén
Szempontok:
milyen eredményeket hozott a program
mit mutatnak a szülők visszajelzései
nevelőtestületet hogyan befolyásolta a program
Bevezetést követően 3 évenként a nevelési folyamat vizsgálata a kimenet oldaláról:
Szempontok:
mennyire sikeres az óvoda munkája.
85
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Szalai Anett-Horváth Judit-Horváthné Csapucha Klára-Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az
óvónőnek észre kell venni Flaccus kiadó Budapest 2005.
2. dr. Benkes Istvánné: Természetszerető ember – környezetbarát program Óvodai Nevelés
1998/2.
3. Balázsné Szűcs Judit: Miből lett a cserebogár SZORT BT, Budapest 2001
4. Bihariné dr.Krekó Ilona – Kanczler Gyuláné dr. Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai
nevelési programhoz Természet-társadalom-ember Fabula Miskolc 1998.
5. B.Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Tankönyvkiadó Budapest 1982.
6. B.Méhes Vera: Montessori és a játék Óvodai Nevelés 1994/1.
7. C. Neményi Eszter – Lili Jánosné: Tanulásjáték Óvodai Nevelés 1993/1.
8. Dobosné Csobánczi Ilona: Anyanyelvi fejlesztő játékok Óvodai Nevelés 1995/4.
9. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Fabula Miskolc 1998.
10. Fábián Katalin: Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programhoz -
Tervezés, ünnepek, ünnepélyek Fabula Miskolc 1998.
11. Dr.Hermann Alice: Emberré nevelés Tankönyvkiadó Budapest 1980.
12. Kanczler Gyuláné dr.: A környezet megismerésére nevelés Óvodai Nevelés 1992/1.
13. Katona Kálmánné: Közös felelősséggel a boldog gyermekévekért Óvodai Nevelés
1997/3.
14. dr.Kárpáti Andrea: Rajzfejlődés iskoláskorig Óvodai Nevelés 1994/12.
15. Kovács István: Óvjuk a természetet Tankönyvkiadó Budapest 1975.
16. Mérei Ferenc – V.Binet Ágnes: Gyermeklélektan Gondolat Kiadó Budapest 1970.
17. Mongyik Béláné: Mint jó mama egy nagycsaládban Óvodai Nevelés 1995/1.
18. Nagy Balázsné – Szarka Júlia: Óvoda és a hangképzés Óvodai Nevelés 1997/3.
19. Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? OKI Budapest 1997.
20. Nagy Jenőné-Ranschburg Jenő-Szakács Mihályné-Tárnokiné Joó Ildikó: Óvónők
kincsestára RAABE 2004. november
21. Nyelvi kommunikációs nevelés az óvodában Hajdúböszörményi Óvóképző Intézet
kiadványa 1992.
22. Óvoda az ezredfordulón Budapest 1998.
23. Óvodai nevelés országos alapprogramja 2018
24. dr.Páli Judit: Játék, tanulás, játékos tanulás Óvodai Nevelés 1990/6.
25. Pápai Istvánné: Empátia Óvodai Nevelés 1997/7.
26. Pereszlényi Éva – Porkolábné dr.Balogh Katalin: Játék Mozgás Kommunikáció óvodai
program Budapest 1997.
27. Petőné Gulyás Márta: Az óvodai zenehallgatás Óvodai Nevelés 1995/10.
28. Porkolábné dr.Balogh Katalin – Dr.Páli Judit: Komplex prevenciós óvodai program
Budapest 1996.
29. dr.Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia Gondolat Kiadó Budapest 1984.
30. Radicsné Fuvó Ágnes: Mozgásfejlesztő helyi program Óvodai Nevelés 1997/8.
31. Stöckert Károlyné: A felnőttek és gyermeki játék Óvodai Nevelés 1997/7.
32. Stöckert Károlyné: Tanulás a játékban Óvodai Nevelés 1994/4.
33. Strauszné Simonyi Erzsébet: Az iskolai gyermekvédelem helye a gyermekvédelem
rendszerében Fővárosi Pedagógiai Intézet Budapest 1998.
34. Szarkáné Horváth Valéria: Az ismeretszerzés útja az óvodai ének-zenei nevelésben
Óvóképzők Tudományos Közleménye 1971.
86
35. Szigetváriné Kurta Jolán: Az óvoda szociális anyaöl Óvodai Nevelés 1997/5-6.
36. Szigetváriné Kurta Jolán: Saját programkészítés, talán így! Óvodai Nevelés 1997/10.
37. dr.Takács Bernadett: Játék, játék, játék… avagy mégsem? Óvodai Nevelés 1997/3.
38. Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel. Óvónők Kézikönyve 1993.
39. dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Calibra Kiadó Budapest
1995.
40. Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első iskolai évek a pszichológus szemével
Tankönyvkiadó Budapest 1989.
41. Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – dr.Ráczné Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal,
mesével Szorobán Kiadó Budapest 1994.
42. Zsámbóki Károlyné dr.: Születés – Újjászületés Óvodai Nevelés 1996/9.