Az angol polgári forradalom - Sulinet · a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a kereskedelmi monopóliumokat→nőtteka

Az angol polgári forradalom

I. Előzmény: Stuart abszolutizmus

1. I. (Stuart) Jakab uralkodása (1603-25)

Az abszolutizmus korlátlan királyi hatalmon alapuló

kormányzati rendszer a kora újkori (XVI-XVIII. századi)

Európában. Az uralkodó a tőle függő hivatalnoki hálózatra,

az állandó hadseregre és a bírói szervezetre támaszkodva

irányítja az országot a rendi gyűlés mellőzésével.

radikálisak

a) gazdaságpolitikája: fő célja, hogy növelje bevételeit→-új adókat és vámokat vezetett be, eladta a

kereskedelmi monopóliumokat→ nőttek a társadalmi feszültségek

b) egyházpolitikája:

-üldözte vallási és politikai ellenzékét, az angol kálvinistákat =puritánokat→ sokan É-Amerikába

emigráltak (1620-tól)

-a puritánok (a név a latin purus =tiszta szóból származik) célja az egyház megtisztítása a katolikus vonásoktól,

visszatérés a bibliai alapelvekhez, értéknek tekintették a tisztességes munkát, a szorgalmat, a tudást, elvetették a

szórakozást. Legfőbb politikai törekvéseik a polgári szabadságjogok kivívása, a választójog kiterjesztése,

parlamenti demokrácia megteremtése, vallásszabadság bevezetése.

Több irányzatuk volt:

-a presbiteriánusok (mérsékeltek), akik függetlenedni akartak az államhatalomtól, a gyülekezetek élén

választott tagokból (=presbiterekből) álló testületet akartak.

-independensek(=függetlenek), (radikálisak), a gyülekezetek függetleníteni akarták az államhatalomtól és

egymástól is (elvetették az egyházi hierarchiát), szerintük nincs szükség papságra, minden hívő pap.

c) a kis- és középpolgárság körében két irányzat terjedt el, a levellerek és a

diggerek.

A levellerek a Lordok Házának és a király hatalmának megszüntetését,

általános választójogot és törvény előtti egyenlőséget követeltek,

a diggerek kommunisztikus törekvésekkel léptek fel.

2. I. (Stuart) Károly (1625-1649) uralkodása

a) - 1628-ban a spanyolok és franciák elleni háborúban kimerült kincstár, a birodalom

változó ereje nem adott lehetőséget arra, hogy a király függetlenítse magát a parlamenttől, a

magyar rendi gyűléshez hasonlóan ugyanis ez az intézmény tartotta kézben az újoncok és az

adó megszavazásának jogát. Ennek eredménye volt, hogy 1628-ban az uralkodó aláírta a

soha be nem tartott Jog kérvényét, és végső soron ez vezetett odáig, hogy 1640-ben, 11

évnyi abszolutisztikus kísérletezgetés után úgy döntött, ismét összehívja az országgyűlést.

b) - 1640-ben az anglikán egyház egységesítése miatt fellázadó skótok jelentettek problémát

– a Stuartok ugyanis ennek az országnak a koronáját is birtokolták –, akik három esztendővel

korábban indított felkelésük során már Anglia északi területeit is uralmuk alá hajtották. A

pénzszűkében álló Károlynak nem volt más lehetősége, mint összehívni a parlamentet,

mely 1628-hoz hasonlóan ismét megpróbálta kikényszeríteni sérelmeinek orvoslását a

királytól, ám ezúttal már a kijátszása ellen is lépéseket akart tenni, így például

kinyilvánította, hogy csak önmagát oszlathatja fel. A politikai játszma képlete egyértelmű

volt, Károly abszolút hatalmat akart, a parlament pedig korlátozni akarta őt, ez az ellentét

pedig 1642 januárjában, az uralkodó Londonból való elmenekülése után háborúba

torkollott.

II. Az angol polgári forradalom

1. parlamenti szakasz 1640–42

2. polgárháborús szakasz 1642–49

3. köztársaság szakasz 1649–60

4. restauráció időszaka 1660–88

5. dicsőséges forradalom időszaka 1688–89

1660

1. Parlamenti szakasz (1640-42)

a) a parlament főleg a saját sérelmeivel foglalkozott→ a király 3 hét után feloszlatta, ez volt a

„rövid parlament”, ősszel kénytelen volt újra összehívni őket, 1653-ig üléseztek „hosszú

parlament”

b) a képviselők nem rendekbe, hanem pártokba tömörültek:

-a király híveit gavalléroknak hívták, ők a felsőházban, a Lordok Házában voltak többségben

-a király ellenzékét kerekfejűeknek, ők az alsóházban, a Közösségek Házában voltak

többségben, céljaik: szabad kereskedelem bevezetése, felelős kormány, presbiteriánus egyház

c) a parlament megszavazta, hogy csak saját hozzájárulásával lehet feloszlatni, a király nem

üldözheti a puritánokat és nem szólhat bele a gazdaságba→

d) 1641-ben az írek is felkelést robbantottak ki→a király le akarta tartóztatni ellenzékének

vezetőit→ fegyveres harc tört ki a gavallérok és a kerekfejűek között

2. Polgárháború kora (1642-48)

-1642-44-ben a gavallérok voltak fölényben, 1644-től kezdve a kerekfejűek, gazdaságilag

erősebbek (London és a DK-i területek támogatták őket), a skótok is melléjük álltak

- Oliver Cromwell parlamenti képviselő új típusú hadsereget hozott létre, neve

„vasbordájúak” (a vértjük miatt) (New Model Army),tagjai elsősorban independens

önkéntesek voltak, jómódú parasztok, iparosok,

- jelszavuk: „Bízzál Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”→ vallási buzgóság fűtötte őket

- sikereik: 1644-ben Marston Moornál, 1645-ben Nasebynél legyőzték a király csapatait

-1646-ban Károly a skótok fogságába került, akik kiadták Cromwellnek

-1647-ben a hadsereg elfoglalta Londont→ a politikai hatalom az independensek kezébe

került→ elűzték a parlamentből a presbiteriánusokat, akik az alkotmányos monarchia

híveiként megegyezésre törekedtek volna a királlyal→ az így létrejött „csonka

parlament”önmagát legfelsőbb államhatalmi szervvé nyilvánította →eltörölték a királyságot és

a felsőházat, I. Károlyt halálra ítélték, 1649. jan.-ban lefejezték→óriási felháborodást váltott

ki Európában, hogy egy Isten akaratából uralkodó királlyal ezt tették→ Anglia külpolitikailag

elszigetelődött

3. Köztársaság v. protektorátus kora (1649-60)

a)1653-tól Cromwell felvette a Lord Protector címet (=az állam védnöke, régi angol

méltóságnév, a király helyett kormányzó személy neve volt)

b) jogköre: a had-, a kül-, a pénzügyek irányítása, igazságszolgáltatás, rendeletek kiadása

-intézkedései: feloszlatta a parlamentet, helyette összehívta a „szentek parlamentjét”, amely

puritán egyházi vezetőkből állt→ puritán diktatúrát vezettek be:

-tiltották a szórakozást, bálokat, versenyeket→ Cromwell népszerűtlen lett

c) külpolitikája: az írek szövetkeztek a gavallérokkal, kegyetlenül leverte őket, majdnem kiirtotta

az ír lakosság felét, elkobozta földjeiket (1649-ben, droghedai mészárlás)

-a skótok királlyá választották a kivégzett I. Károly fiát (aki II. Károly néven később angol király

is lesz)→ Cromwell büntetőhadjáratot indított ellenük, a skót király Franciao.-ba menekült→

-1651-től Skóciát és Írországot kényszerítette, hogy unióra lépjenek Angliával

-1651-től új hajózási törvényt vezetett be: Angliába v. Angliából csak angol hajók, vagy a

gyártó országok hajói szállíthattak: ez főleg a hollandok érdekeit sértette, akik közvetítő-

kereskedelmet folytattak, emiatt háború robbant ki, Anglia győzött

d) utódlás: 1658-ban Cromwell meghalt, utódja a fia lett: a politikai zűrzavar miatta nép rendre

vágyott→ visszahívták a trónra a Stuartokat

4. A restauráció (=a királyság vissza-, helyreállításának) kora (1660-88)

II. (Stuart) Károly uralkodása (1660-85)

-abszolutizmust akart bevezetni francia mintára (XIV. Lajos udvarában élt korábban)

-az anglikán egyház megerősítésére törekedett, politikájával kiváltotta a parlament

ellenállását

-a toryk: királyhűek, mérsékeltek, konzervatívok, anglikán vallásúak

-a whigek: királyellenesek, radikálisak, puritánok

-1665-66: nagy pestisjárvány pusztított Londonban

-1666: londoni tűzvész, utána szinte az egész várost újjáépítették; utóda öccse

II. (Stuart) Jakab uralkodása (1685-88):

-a katolikus vallást akarta visszaállítani→ az egész ország ellene fordult, mert „megszegte az

ország alaptörvényeit”→Jakab lányának a férjét, Orániai Vilmost, a protestáns vallású

holland helytartót hívták meg az angol trónra, a hatalomátvétel gyors és vértelen volt