5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek , a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás,
5. Téma : Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk . Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142-. - PowerPoint PPT Presentation
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil
közösségekheztk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári
ismeretek 142-
Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek , a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia
Az állam fogalma
• Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer
• Erőszak-szervezet amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)
Az állam feladataiKlasszikus állami funkciók • Belső: rend védelme• Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak
megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés • Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása • Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása
Modern állam funkciók • Szervező - pl. tömegközlekedés• Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait
mérsékli• Szociális : szegénység elleni küzdelem)• Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást• Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó• az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása• környezetvédelem
Az állam típusaiI. Ókori
a)Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai)
– despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó)
- A föld közös tulajdona (faluközösségek)
a)Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság)
- Poliszpolgár kettős földtulajdona: magántulajdon+ társtulajdonosa a közös földnek
- Klasszikus rabszolgaság- Poliszpolgárok szabadsága – Athén: közvetlen
demokrácia,Róma: választott hivatalnokok
II. Feudális államA földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja- a jobbágy használja a földesúr tulajdonát képező
telekbirtokot – egyénileg érdekelta) Patrimoniális állam„Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és
az állam földje felett való tulajdonon alapszik- a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a
földbirtok- a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik- a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a
feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam
b) Rendi monarchia- az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek
közösen gyakorolják a hatalmat- rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú,
gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja
- az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak
c) Abszolút monarchia- az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz- eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő
abszolutizmusokKözös:- az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására
(felfedezések, gyarmatok, monopóliumok)- nincs rendi gyűlés- zsoldos hadsereg- királytól függő hivatalnoki réteg- Az abszolutizmus vége:- felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő,
politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél
- a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés
- változás: Anglia : alkotmányos monarchia- Franciaország: forradalom
III. Polgári államAz európai történelmi fejlődés eredménye:
Tudati előkészítője a felvilágosodás volt:•az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke)•társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta az állam kialakulását, az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani•a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu)népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau)
• angol alkotmányos monarchia (1689)• az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789)• francia forradalom (1789)
IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.)A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre.
1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége
2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése
3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van
4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése
5. kisebbségi jogok védelme
A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása→ jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika
V. Diktatúraa modern kori diktatúrák önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek
1. autoritárius cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása- a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó)- nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekébenpl. Horthy-rendszer, mai arab államok
2. Totális diktatúrákA kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)
Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus.
- ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom)- egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció- a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik,- nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig- kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat- titkosrendőrség hegemóniája(Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, 1948-63-ig az 1956-os forradalom megszakításával)
I. feladatA forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre!„A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak)•Mi a közvetlen demokrácia lényege?•A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára?•Mi ennek az oka?•Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája?•Hol és mikor volt erre példa a történelemben?•Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon?•Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokráciaintézményének helyi vagy regionális szinten?•Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?
Közvetett és közvetlen demokrácia
Közvetlen demokrácia- ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések
vonatkoznak- modern formája : népszavazás = referendum
Közvetett demokrácia- a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki
akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása
II. Feladat A népszavazás
• Alkotmányunk a jogi alapot tekintve két fajtáját ismeri az országos népszavazásnak: kötelezően elrendelendő, illetve fakultatív (mérlegelés alapján elrendelt). …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés).
• …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés).
• A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 válas ztópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyil vánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést.Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G2qj5f6
IV. FeladatHogyan indokolja Robespierre a terror szükségességét? ( Francia foor., jakobinus diktatúra, 1784)
A forradalmi kormány eszméje éppen annyira új, mint maga a forradalom, amely megalkotta. Hiába keressük a politikai írók könyveiben – ők nem látták előre ezt a forradalmat – vagy a zsarnokok törvényeiben. Mivel ez utóbbiak elégedettek voltak azzal, hogy visszaélhetnek hatalmukkal, csak igen kis mértékben kutatták ennek törvényes eredetét. Az arisztokrácia ezt a két szót a terror fogalmával azonosítja, vagy éppen rágalmazza. A zsarnokok csak botránkozni tudnak nevének hallatára, de még jó szándékú emberek számára is talányt jelent. Ebből az következik, hogy meg kell magyarázni mindenkinek a forradalmi kormány fogalmát, hogy legalább a jó polgárok magukévá tegyék a közérdeket szolgáló alapelveket.A kormánynak az a funkciója, hogy a nemzet erkölcsi és fizikai erőit a forradalmi kormány létrehozására irányítsa.Az alkotmányos kormány célja a Köztársaság fenntartása, a forradalmi kormányé pedig annak megalapítása.
III. PéldaMi a demokrácia lényege Arisztotelész szerint?A demokrácia milyen formáit különböztette meg?Mi a legnagyobb veszély a demokráciában Arisztotelész írása szerint?
„Mert ha feltételezzük, hogy szabadság elsősorban a demokráciában van, mint némelyek állítják, és egyenlőség is, akkor ez úgy valósul meg a legjobban, ha mindenki egyformán részt vesz a kormányzásban.Minthogy azonban a nép többségben van, s viszont a többség akarata dönt, akkor az szükségszerűen demokrácia. Egyik fajtája tehát a demokráciának a következő: a vezető tisztségek cenzushoz [csak meghatározott vagyonnal rendelkezők tölthetik be a hivatalt] vannak kötve, ez azonban alacsony, s aki ezt megszerzi, az a kormányzásban részt vehet, aki elveszti, az nem vehet részt; egy másik formája a demokráciának, mikor mindenki, akinek polgársága nem vonható kétségbe, részt vesz az államügyek intézésében, de a hatalom a törvényé, megint más formája az, mikor mindenki, aki polgár, jogosult a vezető tisztségekre, a hatalom azonban itt is a törvény. Ismét más fajtájú demokrácia az, amely egyébként olyan, mint az előbbiek,de a hatalom birtokosa a nép, nem pedig a törvény. Más szóval ez az, mikormindenben a népszavazás dönt, nem pedig a törvény. Ezt a helyzetet a demagógok teremtik meg. Egy oly demokratikus államban, mely a törvényen nyugszik, nem támadhat népvezér, mert ott a polgárok legjelesebbjei foglalják el az első helyet; ahol azonban nem a törvény az uralkodó, ott felbukkannak a népvezérek. Mintegy egyeduralkodóvá válik a köznép, sok egyes emberből tevődve össze, a tömeg nem egyénként, hanem együttesen gyakorolja a hatalmat.” (Arisztotelész)
A forradalmi kormánynak rendkívüli tetterőt kell tanúsítania, éppen azért, mert háborút visel. Kevésbé kötik pontosan körvonalazott és szigorú előírások, mert a körülmények viharosak és gyorsan változók; főként azért, mert állandóan új erőforrásokat kell felkutatnia és gyorsan felhasználnia a megújuló és szorongató veszélyekkel szemben.Az alkotmányos kormány elsősorban az egyén szabadságával törődik, ezzel szemben a forradalmi kormány a közszabadság biztosításával. Az alkotmányos rendszerben majdhogynem elegendő, ha az egyént megvédelmezik a közhatalom túlkapásaival szemben. A forradalmi rendszerben viszont maga a közhatalom kénytelen védekezni az ellene irányuló lázadás ellen. A forradalmi kormány a jó polgároknak tartozik azzal, hogy biztosítsa számukra a nemzet teljes támogatását. A nép ellenségeinek csak a halállal tartozik.Ezek a fogalmak kielégítő magyarázatot adnak azoknak a törvényeknek az eredetéről, amelyeket forradalminak nevezünk. Csak ostoba vagy romlott szofisták mondják önkényesnek és zsarnokinak ezeket a törvényeket, olyanok, akik ellentétes fogalmakat kevernek össze: egy és ugyanazon rendszerben akarják megvalósítani a háborút és a békét, az egészséget és a betegséget, vagy helyesebben szólva ők a zsarnokság visszaállítását, a haza pusztulását kívánják. Amikor az alkotmány elveinek betű szerinti végrehajtását követelik, csak azért teszik, hogy büntetlenül áthághassák azokat. Hitvány gyilkosok ők, kockázat nélkül szeretnék megfojtani bölcsőjében a Köztársaságot, ezért minden erejükkel arra törekednek, hogy gúzsba kössék, és ily módon saját magukat szabaddá tegyék.A francia forradalom dokumentumai, 157-158. old.