az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára

A tankönyv a Szlovák Köztársaság OktatásiMinisztériuma támogatásával készült.

TARTALOMI

A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTONA francia forradalom (1789–1799) / Bonaparte Napóleon és a napóleoni

háborúk / A cári Oroszország / A forradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49) / A nemzetállamok kialakulása –

Olaszország és Németország egyesítése / Az ígéret földje – Amerika / Az ipari forradalom és a modernizálás / Kultúra és művészet

IIA MODERN SZLOVÁK NEMZET

A szlovák nemzeti mozgalom / Anton Bernolák / A szláv kölcsönösség/ A Štúr-nemzedék / Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év /

A Memorandumtól a Matica slovenskáig / Mit tanultunk meg

IIIAZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA

Az osztrák-magyar kiegyezés és a szlovákok / A szlovákok önvédelmitörekvései / A szlovákok kivándorlása

IVAZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

A világháború előestéjén / Élet az 1. világháború (1914–1918) alatt /Szlovák katonák a frontokon / A szlovákok és a csehek ellenállása /

A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton / Milan RastislavŠtefánik és Tomáš Garrigue Masaryk/ Mit tanultunk meg

V Y DAVA T E Ľ S T VO M A T I C E S L OV E N S K E J

az alapiskola 8.és a nyolcosztályos gimnázium 3.osztálya számára

Történelem


ISBN 978-80-8115-046-3

VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

S z e r z ő i m u n k a k ö z ö s s é g :

PhDr. Marcela Bednárová, PhD.,

Mgr. Branislav Krasnovský, PhD.,

PaedDr. Barbora Ulrichová

S z a k é r t ő :

prof. PhDr. Róbert Letz, PhD.

88..33..

VYDAVATEĽSTVO MATICE SLOVENSKEJ

az alapiskola

és a nyolcosztályos gimnáziumosztálya számára

Történelem

4

TARTALOM

A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTON

A francia forradalom (1789–1799)

Bonaparte Napóleon és a napóleoni háborúk

A cári Oroszország

A forradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49)

A nemzetállamok kialakulása – Olaszország és Németország

egyesítése

Az ígéret földje – Amerika

Az ipari forradalom és a modernizálás

Kultúra és művészet

A MODERN SZLOVÁK NEMZET

A szlovák nemzeti mozgalom

Anton Bernolák

A szláv kölcsönösség

A Štúr-nemzedék

Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év

A Memorandumtól a Matica slovenskáig

Mit tanultunk meg

AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

Az osztrák–magyar kiegyezés és a szlovákok

A szlovákok önvédelmi törekvései

A szlovákok kivándorlása

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

A világháború előestéjén

Élet az 1. világháború (1914–1918) alatt

Szlovák katonák a frontokon

A szlovákok és a csehek ellenállása

A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton

Milan Rastislav Štefánik és Tomáš Garrigue Masaryk

Mit tanultunk meg

Földrajzi nevek jegyzéke

TÖRTÉNELEMaz alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára

DEJEPISpre 8. ročník základnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom

S z e r z ő k :PhDr. Marcela Bednárová, PhD. Mgr. Branislav Krasnovský, PhD.PaedDr. Mgr. Barbora Ulrichová

S z a k é r t ő : prof. PhDr. Róbert Letz, PhD.

L e k t o r á l t á k :PhDr. Margita MihálikováPhDr. Peter Mulík, PhD.

Az eredeti művet Dejepis pre 8. ročníkzákladnej školy a 3. ročník gymnázia s osemročným štúdiom fordította© Mgr. Lacza Tihamér

Jóváhagyta a Szlovák KöztársaságOktatási, Tudomány-, Kutatásügyi ésSport Minisztériuma 2011-12218//33804:6-919 számú rendeletével 2011szeptember 14-én mint történelem-könyvet a magyar tanítási nyelvű alapis-kola 8. és a nyolcosztályos gimnázium3. osztálya számára. A jóváhagyási bizonylat 5 évig érvényes.

A p r o j e k t m e n e d z s e r e : Mgr. Janka Smiešková

N ye l v i s z e r ke s z t ő : Magdaléna Karafová

G r a f i k a i e l r e n d e z é s :Peter Ďurík

T é r k é p e k :(13, 15, 21, 25, 38, 62, 63, 73, 74, 75,89 o. ) Ján Lomenčík

I l l u s z t r á c i ó k : a szerzők archívumábólVladimír Zjavka (fénykép 19 o.)TIC Revúva (fénykép 59 o.)Postai bélyeg – Poštová známka: R. W.Seton Watson reprodukció a Slovenskápošta a. s. engedélyévelISIFA (fénykép 79 o.)RNDr. Ján Lacika (fénykép 94 o.)

© Vydavateľstvo Matice slovenskej s. r. o.,2011Mudroňova 1, 036 52 [email protected]

Minden jog fenntartva.Ez a mű, sem bármely része nem repro-dukálható a jogtulajdonos jóváhagyásanélkül.

Első kiadás, 2011

N yo m d a : Neografia a. s., Martin

ISBN 978-80-8115-046-3

6

6

12

18

20

24

27

30

34

36

36

40

44

48

52

57

61

62

62

66

69

72

72

76

80

82

86

91

95

96

Kedves tanulók és pedagógusok!

Ennek a tankönyvnek a segítségével ismerhetitek meg azokat a tör-ténelmi folyamatokat, amelyek alapvető módon befolyásolták nemcsakelődeink, hanem a mi életünket is.

Kezdődött mindez az Amerikai Egyesült Államokban és Franciaor-szágban lezajlott forradalmakkal, amelyek a polgári és szabadságjogokúj gondolatát győzelemre vitték. A (nagy) francia forradalom, amely leg-inkább befolyásolta az európai történéseket, megmutatta az új társa-dalomszemlélet erényeit és gyengéit. Ezzel párhuzamosan erős nemze-ti mozgalmak és nemzetállamok alakulnak ki. A saját programjukkalszínre lépnek a szlovákok is, akik más kultúrnemzetekkel egyenrangú-aknak tekintik magukat. Nagy erőfeszítéseik ellenére nem találnakkellő támogatást követeléseikhez. Helyzetüket nehezíti a magyarosításés a kedvezőtlen gazdasági körülmények is.

A 19. századot az addig nem tapasztalt tudományos fejlődés jellemzi.Általában a gőz évszázadának nevezik, noha éppen abban az időbenkezdték használni a villamosságot és végeredményben a belső égésűmotorokat is. Óriási volt a fejlődés az orvostudomány, a kémia, a fizi-ka, a biológia és a csillagászat terén. A modernizálás a társada-lom minden területére kihatott. A nagy teljesítményű ipar új megélhe-tési forrásokat teremtett. Gyökeresen átalakult az életmód és ez magá-val hozta a népesség növekedését mind Európában, mind a világban.A legerősebb nagyhatalmak újabb igényeket fogalmaztak meg, de szín-re léptek azok is, akik szerettek volna felnőni melléjük. Nőtt a feszült-ség is, ami forradalmakba és háborúkba torkollt. A viharos fejlődésnekaz első világháború iszonyata vetett véget a 20. század elején. Ez a tényarra figyelmeztet bennünket, hogy fontosak a magasabb erkölcsi, kul-turális és emberi értékek is, amelyek a hatalom és az ismeretek meg-szerzéséért tülekedve mintha jelentéktelenekké váltak volna.

A tankönyv a művelődési sztenderddel összhangban tárgyalja atananyagot. De olyan fejezeteket is tartalmaz, amelyek túllépik a stan-dard tantervi keretet (a cári Oroszország, Az ígéret földje – Amerika). Anégy témakört két összefoglaló fejezet egészíti ki. A törzsszöveg melletta tankönyvben szakirodalomból, történelmi forrásokból vett szemelvé-nyek és képanyag is található. Korabeli karikatúrákkal is találkozhat-tok, amelyek színezik a korszak jellemzését és a történelmi megismerésérdekes forrásai. A tananyag jobb megértését szolgálják a forrásokelemzései, a problematikus kérdésekkel kapcsolatos feladatok ésminiprojektek.

Bizonyos fejezetek a fogalmi térképek segítségével folytatott tanuláskorszerű stratégiáját szemléltetik. A térképek a vizsgált probléma kéz-zel fogható képét kínálják, amelyhez bármikor visszatérhetünk, lehető-vé teszik a tananyag könnyebb és hatékonyabb megjegyzését és alkal-mazását. Minden tanuló létrehozhat magának saját fogalmi térképet,amely tükrözi korábbi ismereteit és azt, hogy mit ért belőlük most.

Reméljük, hogy a tankönyv hatékony és vonzó vezetőtök lesz amodern történelem megismerésében.

A S Z E R Z Ő K

5

prof. PhDr. Róbert Letz, PhD.Mgr. Branislav KrasnovTörténelemtudományi tanszékPedagógiai KarPozsonyi/Bratislava Komenský Egyetem

PhDr. Marcela Bednárová, PHD.Szlovák Tudományos AkadémiaTörténelemtudományi Intézete

PaedDr. Barbora Ulrichová1. MagángimnáziumBajkalská ul., Bratislava

6

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N1. A FRANCIA FORRADALOM 1789 –1799

1789 – a Bastille börtön elleni támadás, a francia forradalom kirobbanása– az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának, valamint az új

Alkotmánynak az elfogadása– az alkotmányos monarchia létrehozása

1792 – a királyság megdöntése és a köztársaság kikiáltása1799 – Napóleoni puccs

Forradalmi hangulat

A 18. század vége mozgalmas időszak volt Franciaországban. Az ország gazda-sági problémákkal küszködött, a lakosság helyzete romlott. Az elégedetlenségeta felvilágosult értelmiségiek is szították, akik a társadalom gyökeres átalakításátkövetelték. Az államadósságot XVI. Lajos francia uralkodó újabb adókkal kíván-ta ellensúlyozni. Ehhez azonban a Rendi Gyűlés jóváhagyására volt szükség,amely már 175 éve nem ülésezett Franciaországban.

1789 májusában Párizsban összeültek a három rend képviselői. A nemességés a papság privilegizált osztály volt, nem adózott és helyzetét féltékenyen őriz-te. Az adófizetés terhe elsősorban a polgárok vállát nyomta, akiknek ez a ténynem tetszett.

Első rend – nemesség (290 képviselő)Második rend – papság (270 képviselő)Harmadik rend – polgárság (589 képviselő)

Az egyes rendek képviselői között éles vitákra és összetűzésekre került sor. Ahelyzet odáig fajult, hogy a Harmadik rend képviselői kivonultak és Nemzetgyű-léssé (később Alkotmányozó gyűléssé) nyilvánították magukat. Kijelentették,hogy addig nem oszlanak szét, míg a helyzet nem változik meg és nem fogadnakel olyan törvényeket, beleértve az alkotmányt – az állam alaptörvényét, amelymindenkire vonatkozna. A Harmadik rend hívei a „szabadság” (franciául: liberté)– egyenlőség (fr. égalité) – testvériség (fr. fraternité)” jelszó alatt egyesültek.

A francia uralkodó mozgósította a hadsereget, amelynek a rend helyreállítá-sa és a lázadás elnyomása lett volna a feladata. Amikor a Harmadik rend híveihírét vették, hogy a királyi csapatok Párizs felé közelednek, megtámadták aBastille börtönt és 1789. július 14-én elfoglalták. Franciaországban kitört aforradalom.

A Nemzetgyűlés elfogadta a Jobbágyság Megszüntetéséről Szóló Nyilatko-zatot, valamint az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát.

A Nyilatkozatban törvénybe iktatták valamennyi nemesi kiváltság megszün-tetését, a jogegyenlőséget, a hivatalok és a tisztségek betöltésének a lehe-tőségét, a szólásszabadságot, a gyülekezési jogot és a vallásszabadságot,akárcsak a magántulajdon sérthetetlenségét és a vállalkozás szabadságát.

Az új alkotmány értelmében Franciaország alkotmányos monarchia lett(1789–1792). Az alkotmány korlátozta az uralkodó hatalmát. Elválasztották egy-mástól a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat. A törvényhozó szerv a Nemzet-gyűlés lett, amelynek csakis saját vagyonnal rendelkező polgárok lehettek atagjai. A környező államok azonban kelletlenül figyelték a franciaországi esemé-nyeket. A franciák elkezdték államosítani a nemesi birtokokat és börtönbe vetet-ték az arisztokratákat.

Ismételjük át:

✦ Kik voltak a felvilágosodásképviselői? ✦ Értékeljétek munkásságukhozadékát!

Megfejtjük a forrásokat:

❖ Vegyétek szemügyre a karikatúrát.Ki látható a képen? ❖ Milyen viszonyban vannak a képenlevő alakok? ❖ Milyen társadalmi jelenségre utal aszerző?

A korabeli karikatúra a harmadik rendnem örömteli helyzetét szemlélteti,amely a vállain cipelte a nemesség és apapság privilegizált rétegét.

A forradalom kíméletlenségével sok ellensé-get szerzett magának. A forradalom ellensé-gei elŒszeretettel mutattak rá karikatúrákkalis a forradalommal kapcsolatos erŒszakra.

7

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N

Sok franciának menekülnie kellett. A szomszédos országok (főleg Anglia, aHabsburg Birodalom és Poroszország) elhatározták, hogy fellépnek a forrada-lommal szemben. A franciák azonban megelőzték őket és hadat üzentek aHabsburgoknak.

A nem kielégítően felkészített francia alakulatoknak kezdetben semmiféleesélyük nem volt. Néhány vereséget követően az osztrák és a porosz seregekmár Párizst fenyegették. Franciaország minden részéből érkeztek önkénte-sek Párizs védelmére. Fontos szerepet játszottak közöttük a Marseille-ből jöttönkéntesek, akiknek a harci éneke, a Marseillaise lett a forradalom him-nusza (a mai francia himnusz).

A francia forradalom az abszolutizmus jelképének számító Bastille erŒd elleni támadással kezdŒdött. Abörtönben akkor csak heten raboskodtak. Az elfoglalt erŒdöt földig rombolták.

Georges Jacques Danton (1759–1794) – afrancia forradalom egyik vezetŒje. Mérsé-keltebb álláspontot képviselt. A radikálisforradalmárok – a jakobinusok – vezéreRobespierre, aki gyılölte Œt, keresztülvitte akivégzését. A vesztŒhelyen Danton állítólagezt kiáltotta: „Robespierre, a bitó vár téged… Jössz utánam.” Néhány hónappal késŒbbszavai beteljesedtek és a hóhér Robespierre-el is végzett.

Az 1789-es év forradalom elŒtti Párizsának hangulatát jellemzi a Rendi Gyılés tanácskozásáról készültfestmény. A harmadik rend számára ez jelzés volt arra, hogy önálló útra lépjen.

A francia katonák, akik hazájukat védték akülföldi seregek támadásaitól. A Marseillai-se-t – a forradalom dalát énekelve indultaka harcba. Ma ez a francia himnusz.

8

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O NA f o r r á s o k ü z e n e t e :

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

• Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadal-

mi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.

• Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak

megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással

szemben való ellenállás.

• Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testü-

let, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered.

• A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.

• A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van sze-

mélyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény mindenkire egyfor-

mán vonatkozik.

A köztársaság

A helyzet egyre feszültebb lett Franciaországban A köztársasági gondolathívei kerültek előtérbe. A király, XVI. Lajos életét féltve családjával szöknipróbált Franciaországból. Az uralkodót azonban menekülés közben elfogták éskivégezték – guillotine-nal lefejezték. Feleségét, Mária Terézia Habsburguralkodónő lányát, Mária Antoinette-t szintén kivégezték. Franciaország1792-ben köztársaság lett. Új választásokat tartottak, az újonnan megválasz-tott parlament felvette a Konvent nevet és a kezében egyesítette a törvényho-zó, a végrehajtó és a bírói hatalmat. A francia hadsereg számos súlyos veresé-get szenvedett, ismét rosszabbodott a lakosság gazdasági helyzete, amit ajakobinusok vezette baloldal hívei használtak ki és kormányra kerültek.

A jakobinus terror

A köztársaságpárti (republikánus) jakobinusok Maximilien Robespierre veze-tésével egy időre konszolidálták a helyzetet. Bevezették az általános hadkötele-zettséget. Elfogadtak egy alkotmányt, amely Jean Jaques Rosseau gondolata-in alapult; ez papíron minden alapvető jogot és szabadságot biztosított a polgá-roknak. A valóságban azonban ez az alkotmány sohasem lépett hatályba, mert ahatalmat a Közjóléti Bizottság és a Forradalmi Törvényszék vette át és dikta-túrát vezetett be Franciaországban. Elkezdődött a forradalmi rémuralom, min-dennapossá vált az ellenségnek kikiáltott polgárok meggyilkolása, még a gyerme-keket sem kímélték. Ennek az időszaknak csak Robespierre és híveinek letar-tóztatása és kivégzése vetett véget 1794. júliusában. Beigazolódott az egyikkésőbb kivégzett képviselő kijelentése, hogy a forradalom felfalja gyermekeit.

A francia forradalom a katolikus egyház ellen fordult. Kezdetben uralma aláakarta vonni, végül a jakobinusok vezetésével elhatározta a teljes megsemmisíté-sét. A jakobinusok a kereszténységet a Legfelső Lény kultuszával váltották fel.Bevezettek egy új naptárt is, amely a köztársaság kikiáltásával kezdődött.

Magyar jakobinusok

A franciaországi forradalom gondolataival a környező országokban és a Habs-burg birodalomban is sokan rokonszenveztek, a történelmi Magyarországotis beleértve. II. Ferenc császár azonban szigorú rendőrségi megfigyelést vezetettbe, üldözte és keményen megbüntette a radikálisan gondolkodó értelmiségi-eket. Ezért titokban szervezkedtek.

A legjelentősebb csoportot a magyar jakobinusok alkották. Gyökeresdemokratikus változásokra törekedtek. Terveik között szerepelt a történel-mi Magyarország nemzeti elven alapuló föderatív köztársasággá történő


❖ Olvassátok el a szemelvényt! ❖ A polgári nevelés órákon szerzettismeretek alapján értelmezzétek azegyes pontokat és fejtsétek ki, milyenjogokról és szabadságról van szó.

Maximilien Robespierre (1758–1794) – afrancia forradalom vezetŒ személyisége, ajakobinusok vezére. Hírhedt volt hajthatat-lanságáról az általa helyesnek vélt célokmegvalósításában. Mindenki csak „meg-vesztegethetetlen”-ként emlegette. Ã volt anagy forradalmi terror elindítója, amelynektöbb tízezer francia esett áldozatául. VégülŒ is a guillotine alatt végezte.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (fr.Déclaration des droits de l’homme et ducitoyen) az emberi jogokról szóló nyilatko-zat volt, amelyet az Alkotmányozó Nemzet-gyılés fogadott el 1789. 8. 26-án. Az volt acélja, hogy deklarálja az ember már létezŒés elidegeníthetetlen jogait és ezzel ponto-sabban kijelölni azokat a határokat, ame-lyeket az állam semmilyen esetben sem lép-het át. A forradalom vezérei azonban azEmberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát gyak-ran megsértették politikai döntéseikkel.

9


átalakítása. Szlovákia mint Slavonica Tartomány önálló közigazgatási egy-séget alkotott volna. Az emberek közötti egyenlőséget úgy szerették volnaelérni, hogy egyenjogúsították volna a közrendűeket és a nemeseket. 1794-ben a mozgalmat leleplezték, a főszervezőket kivégezték, a többieket sokévnyi börtönbüntetésre ítélték.

A direktóriumtól Napóleonig (1794–1799)

Robespierre és híveinek kivégzését követően nagy változások álltak be Francia-országban. Ismét új alkotmányt dolgoztak ki. Megváltozott a Nemzet Gyűlés is,amely ettől kezdve két kamarából állt (az 500-ak Tanácsa és az Öregek Tanácsa– 250 képviselő). A köztársaság élén 5 tagú Direktórium állt.

A magyar jakobinusok vezére MartinovicsIgnác József (1755–1795 ) volt. A lembergi(Lvov) egyetem oktatójaként ismerkedettmeg a felvilágosult filozófusok mıveivel.

A Vendée-i felkelŒk zászlaja jelképezi azo-kat az értékeket, amelyeket a felkelŒk megakartak védeni (monarchia – a királyi lilio-mok a zászló kék színı sarki mezŒiben – akereszt és Jézus szíve, a béke és a nyugal-mas munka utáni vágy – a zöld lombkoszo-rú).

Az emberek nem mindenütt üdvözöltékörömmel az új forradalmi rendet és nemakartak változtatni az életmódjukon. Ven-dée megye lakói fellázadtak a francia forra-dalom ellen és elhatározták, hogy védekez-ni fognak a terror ellen. Sokáig ellenálltak aforradalmi csapatoknak, végül azonbanvereséget szenvedtek.

A korabeli illusztráció a magyar jakobinu-sok kivégzését ábrázolja Budán.

10


A könnyılovasság – a huszárok csatája a 18. és a 19. század fordulóján. A könnyılovasság az ellen-ség elleni meglepetésszerı támadásokra szolgált, a csatatér „királya” azonban a gyalogság és a tüzér-ség volt (Bonaparte Napóleon tüzértiszt volt).

Tudjátok-e, hogy:

☛ A forradalom alatt megválto-zott Franciaország politikaitagolódása? Ún. départementek(megyék) jöttek létre, ezek élénaz önkormányzatok választottképviselői álltak.☛ A forradalom során államosí-tották az egyházi javakat, ame-lyeket aztán a forradalom leg-gazdagabb hívei kaptak meg?☛ Robespierre a forradalomszámos vezetőjét kivégeztette,köztük Dantont is?☛ Nem minden polgár vehetettrészt a választásokon (vagyonikorlát – a szükséges tulajdon-nal nem rendelkező, közvetlenadót nem fizető polgárok és anők nem szavazhattak)?

Kislexikon:

Rendi Gyűlés – valamennyi franciatartomány rendjeinek legfelsőbbgyűlése

Alkotmányozó Nemzetgyűlés –parlament

Alkotmányos monarchia – parla-mentáris királyság, a király a par-lamenttel együtt uralkodik

Direktórium – átmeneti kormány-bizottság

guillotine – (gijotin) nyaktiló, lefeje-zésre használt kivégző berendezés,amelyet feltalálójáról neveztek el

jakobinusok – radikális forradal-márok, akik a párizsi Szent Jakab--templomban gyülekeztek.

polgár – egy állam teljes jogú képvi-selője meghatározott jogokkal éskötelességekkel. Az ókori államok-ban a felnőtt szabad férfi lehetettpolgár, aki a polgárságát nemzet-ségi származása révén nyerhetteel. A feudalizmusban a polgársá-got a közrendű városlakók jelen-tették. Az amerikai szabadságharcés a francia forradalom az egyen-lőséget vezette be. Minden felnőttférfinak, később pedig a nőknek ismegadta a polgár státusát.

girondisták – mérsékelt köztársa-ságpártiak, akiknek a vezetőiGirond megyéből származtak.Szerették volna megakadályozni akirály kivégzését és lecsillapítani akedélyeket az országban.

thermidoriánusok – a francia for-radalom legradikálisabb erői, akik1794 júliusában megdöntöttékMaximilien Robespierre rémural-mát (a francia forradalmi naptárszerint termidor hónapban).

ÁLLAM-FORMA

ALKOTMÁNYOSMONARCHIA

király

AlkotmányozóNemzetgyűlés

KONZULSÁG

három konzul

első konzul –BonaparteNapóleon

CSÁSZÁRSÁG

császár

I. Napóleon

KÖZTÁRSASÁG

GirondistákKonvent

JakobinusokKözjóléti

Bizottság ésForradalmi Tör-

vényszék

direktórium

TermidorokDirektorok +

Konvent

A francia állam átalakulásai

A franciák azonban elégedetlenek voltak a Direktórium uralmával és gyak-ran lázadoztak. A Direktórium nem riadt vissza a fegyverek alkalmazásátólsem. Mindinkább a hadseregtől függött, amelyben egyre magasabbra emelke-dett a fiatal Bonaparte Napóleon tábornok. A Direktórium megbízta Napóleontaz 1799 novemberében kitört felkelés leverésével. Napóleon azonban állam-csínyt hajtott végre, és egy háromtagú konzuli testület vette át a hatalmat azországban. Az első konzul Bonaparte Napóleon lett.

11


Kérdések és feladatok. Gondolkozzunk.

1. Hogyan tagolódott a 18. század végén a francia társadalom?

2. Mi volt a Harmadik rend jelszava?

3. Az eseményekkel összefüggésben magyarázzátok meg az egyes szavak je-

lentését!

4. Soroljátok fel a francia forradalom kirobbanásához vezető okokat! Írjátok le

a forradalom kitörését!

5. Kik voltak a magyar jakobinusok és milyen változásokat javasoltak? Sike-

rült megvalósítaniuk a céljaikat?

6. Állapítsátok meg, milyen változásokat hozott az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata!

7. Hasonlítsátok össze a Nemzetgyűlés és a Konvent politikai feladatait!

MINIPROJEKT

Dolgozzatok ki egy tervezetet Mária Antoinette francia királynőről! Különbözőforrásokból gyűjtsetek érdekességeket a magánéletéről!

Kulcsszavaim:

szabadság – egyenlőség – testvériségEmberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Alkotmányos monarchiaköztársaságjakobinusokDirektórium

A hóhér bemutatja a tömegnek XVI. Lajoskirály fejét

A francia királyi pár – XVI. Lajos és Mária Antoinette. A mérsékelt forradalmárok kezdetben tole-rálták a monarchiát, de többen osztották a radikálisok véleményét, akik a régi rend jelképénektekintették.

A nyaktiló (fr. guillotine) a leggyakrabbanhasznált kivégzŒ eszköz a francia forrada-lom idején. A francia hóhérok nem gyŒztékolyan gyorsan kivégezni áldozataikat, mintamilyen gyorsasággal a forradalmi bíróságokelítélték Œket. A névadója dr. Joseph Guillo-tin volt. Az elítéltek fejét egy ferde élınehéz vasfejsze vágta le. A köztársaság radi-kális hívei dicsérték gyorsaságát és megbíz-hatóságát.

12

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N2. BONAPARTE NAPÓLEON

ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK

1792 – II. Ferenc a Habsburg Birodalom uralkodója lett1804 – Napóleont császárrá koronázzák1805 – az austerlizi/Slavkov csata (a „három császár csatája”

Slavkovnál)1809 – a napóleoni seregek Pozsonyt/Bratislava lövik1812 – Napóleon oroszországi hadjárata 1813 – a lipcsei csata („a népek csatája”) 1814–1815 – a bécsi kongresszus 1815 – a Waterloo-i csata, Napóleon uralmának vége

Napóleon szerencsés idŒszaka

1804-ben Bonaparte Napóleon teljhatalomra tett szert Franciaországban. Min-den francia császárává kiáltotta ki magát és megkoronáztatta magát. Bár Napó-leon felszámolta a köztársasági berendezkedést, számos forradalmi vívmánytmegtartott. Kiadta a Code Civil elnevezésű polgári törvénykönyvet, amelybenrögzítette a törvény előtti jogegyenlőséget, a polgári szabadságjogokat, a val-lásszabadságot, a magántulajdont, javított az állam pénzügyein. Támogatta amagánvállalkozást, tökéletesítette a közúthálózatot, de közben készült a nagyháborúra.

Napóleon számos sikeres hadjáratot vezetett az osztrákok, a poroszok, azangolok és az oroszok ellen. Híressé vált az Austerlitz (ma: Slavkov) melletti ún.három császár csatája 1805-ben. Fokozatosan szinte egész Nyugat- és Közép-Európát uralma alá vonta. Egyik legnagyobb ellenfele Anglia volt, amelyet gaz-daságilag is tönkre akart tenni. Kontinentális zárlatot rendelt el, azaz megtil-totta az angol áruk behozatalát a franciák által ellenőrzött területeken. Oroszor-szág azonban továbbra is kereskedett Angliával, ezért Napóleon 1812-ben elhatá-rozta Oroszország megtámadását.

Ismételjük át:

✦ Melyek voltak a legfontosabbpolitikai és nemzeti jogok, amelye-ket a forradalom hozott Franciaor-szágnak?✦ Írjátok le Napóleon hatalomrakerülését!

I. Napóleon császárnŒvé koronázza elsŒ feleségét, Jozefint.Korabeli karikatúra. Anglia és Franciaország– a két nagyhatalom osztozik a világ felett.

Bonaparte Napóleon (1769–1821) azemberiség történelmének egyik legnagyobbhadvezére és stratégája. Közel 15 évig tartóuralma során elhúzódó háborúkkal kimerí-tette Franciaországot és megtizedelte férfila-kosságát. Számızetésben halt meg a britSzent Ilona-szigetén. Nevét évek múlva issokan keserıséggel és gyılölettel emleget-ték.

13


A f o r r á s o k ü z e n e t e :Részlet a Polgári Törvénykönyvből (Code civil), 1804)

• 213. cikkely: A feleség köteles engedelmeskedni a férjének.

• 217. cikkely: A feleség semmit nem ajándékozhat, nem adhat el, és nem is sze-

rezhet (valamit), míg erre a férjétől engedélyt nem kap.

• 317. cikkely: A gyermek minden életkorban köteles tiszteletet és figyelmességet

tanúsítani a szülei iránt.

Az oroszországi hadjárat

1812 nyarán Napóleon egy hatalmas, közel 500 000 fős hadsereg élén elin-dult Oroszország felé. Kezdetben Napóleon győztes csatákat vívott, de győ-zelmei sok katonájának az életébe kerültek. Napóleon Moszkvában kívánt átte-lelni, a várost azonban az oroszok felgyújtották, ezzel Napóleon terve meghiúsult.A rettenetes orosz tél miatt Napóleonnak el kellett menekülnie Moszkvából. Ahideg tél, a kozákok és a helyi lakosság támadásai következtében a francia had-seregnek mindössze 50 000 katonája élte túl a hadjáratot.

Napóleon bukása

A sikertelen oroszországi hadjárat véglegesen leszámolt Napóleon verhetetlen-ségének nimbuszával. A császárt fokozatosan cserben hagyták a szövetsége-sei (a poroszok, az osztrákok, a svédek), és a franciaellenes táborhoz csatlakoz-tak. Végül a népek csatájában Lipcsénél 1813-ban legyőzték Napóleont. Bára franciák majdnem három napig ellenálltak a többszörös porosz, orosz ésosztrák túlerőnek, az ütközet a franciák vereségével végződött. A szövetségesseregek behatoltak Franciaországba.

Mihail Illarionovics Kutuzov (1747–1813).Orosz hadvezér, aki méltó ellenfele voltNapóleonnak. Tanácsait azonban II. Sándorcár figyelmen kívül hagyta, ezért Napóleontöbbször is legyŒzte az orosz és a szövetsé-ges osztrák sereget. Napóleon oroszországihadjárata alatt Kutuzov defenzív harcmodo-rával kifárasztotta Napóleon csapatait, ígyaztán a katasztrofális orosz tél segítségévelis az oroszok 1812-ben végül megvertékNapóleont és hadseregét felmorzsolták.

Európa a napóleoni háborúk idején


❖ Olvassatok el egy részletet a CodeCivil törvénykönyvből!❖ Magyarázzátok meg, hogyan értel-mezi a törvénykönyv a férfi és a nő,illetve a szülők és gyermekek kapcso-latát.❖ Mondjátok el véleményeteket azegyes cikkelyekről!

Az oroszok és a kegyetlen tél által megtize-delt francia hadsereg végül megsemmisültOroszországban. Csak a sereg töredékemenekült meg, az is nyomorult állapotbanlépte át Lengyelország határait és tért visszaKözép-Európába.

Jelenet a napóleoni háborúból. A hesseniekNapóleon szövetségesei közé tartoztak.

14


Napóleon megadta magát és száműzetésbe vonult Elba szigetére. Franciaor-szágban ismét a Bourbonok kerültek hatalomra, megújult a királyság. Azemberek azonban nem tudtak megbékélni az új hatalommal és az idegen meg-szállókkal. Napóleonnak sikerült megszöknie Elba szigetéről és hűséges csapataiélén elindult Párizs felé. Napóleon 100 napra megújította a császárságot, de1815. júniusában végérvényesen vereséget szenvedett Waterloo-nál, a maiBelgium területén. Az angolok ezt követően Szent Ilona-szigetére internálták,ahol hat évvel később, 1821-ben meghalt.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :• Amikor az angoloknak sikerült bekeríteniük Napóleon gárdájának egy részét,

megadásra szólították fel a franciákat. Ekkor mondta a francia tábornok az elhí-

resült szavakat: „A gárda meghal, de nem adja meg magát.” De Napóleon sere-

gének többsége, látva, hogyan szenvedett vereséget a hadsereg élcsapata,

pánikba esett és hátrálni kezdett. A visszavonulás azonban csakhamar rende-

zetlen menekülésbe csapott át.

• A menekülési útvonalakat szekérroncsok, eldobált puskák, emberi tetemek és

állati dögök borították. A katonák Charleroi felé futottak, Gennape városában

azonban utolérték őket a híres porosz Halott huszárok egységei (a jelük egy

koponya és két keresztbe fektetett csont volt), akik kegyelem nélkül legyilkolták

a franciákat, a sebesülteket sem kímélték…

• A Waterloo-i csata a napóleoni korszak végét jelentette. Carl von Clausewitz talá-

lóan jegyezte meg: „Bonaparte utolsó erőit mozgósította arra, hogy megfordítsa az

eseményeket, amikor már semmilyen fordulatra nem volt esély, az utolsó fillérig

mindent kifizetett, majd koldusként szaladt el a harctérről és a birodalomból.”

A Waterloo-i csata (különbözŒ források nyomán rövidítve és átdolgozva – A. Z. Manfred: Napóleon.Gondolat, Bp. 1981, 486–488. o.).

A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség

Napóleon vereségét követően a győztesek (Anglia, Oroszország, Ausztria ésPoroszország) elhatározták az európai viszonyok megváltoztatását. Az állam-fők Bécsben ültek össze tanácskozni, ahol tárgyalni kezdtek az új európaielrendezésről. Ezt az összejövetelt Bécsi kongresszusnak nevezik. Amikor Napó-leon ismét hatalomra került, a tárgyalásokat átmenetileg berekesztették.

A tanácskozás nyomott légkörben zajlott. Az egyezmények lassan és nehezen szü-lettek, végül azonban a nagyhatalmak mindenben megállapodtak. A tárgyalásoksorán fontos szerepet játszott egy osztrák politikus: Metternich herceg.

A Waterloo-i csata Napóleon 100-naposcsászárságának a végét jelentette. Napóleoncsapatai nem tudták megtörni a Wellingtontábornok vezette brit gyalogság ellenállását.Wellington a bulldogi taktika (belemarni éstartani) híveként a Napóleon fölött aratottgyŒzelmét követŒen a brit politikai színté-ren is fontos szerephez jutott.


❖ Olvassátok el a forrást. Hogyanreagált a francia hadsereg az angolbekerítésre?❖ Hogyan végződött ez a háború? Milett Napóleon sorsa?

Klemens Lothar Metternich herceg(1773–1859) külügyminiszter, késŒbb oszt-rák kancellár, a Habsburg Birodalom jelen-tŒs politikai személyisége. Az abszolutiz-mus, a szigorú rend híve volt. Nagy hatássalvolt a külpolitika irányára. Noha ki nem áll-hatta Napóleont, taktikai okokból azt taná-csolta uralkodójának, Ferenc császárnak,hogy lányát, Mária Lujzát adja nŒül Napó-leonhoz és legyen a szövetségese. Emellettmég a következŒ kijelentést is neki tulajdo-nítják: A diplomatának nem kell azt gondol-nia, amit mond, de gondolnia kell arra,hogy mit mond.

15

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O NMiről állapodtak meg 1815. június 9-én a bécsi kongresszuson:• politikai változások Európa térképén• Franciaország 1789 előtti határainak visszaállítása, a győzteseknek fize-

tendő francia jóvátétel mértéke.• A Német-Római Birodalmat felváltotta a Német Szövetség, ahol a befolyásért

Poroszország és Ausztria vetélkedett.• Oroszország megerősítette pozícióját. Birtokba vette a Varsói Nagyhercegsé-

get, amelyet Napóleon hozott létre (Lengyelország az 1772-es, 1793-as és1795-ös felosztások miatt megszűnt önálló államként létezni), ebből a LengyelKirályságot alakította ki, amellyel perszonálunióba lépett.

• Nagy-Britannia számos stratégiai fontosságú francia támaszpontot kapottaz Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben.

• A bécsi kongresszuson új nagyhatalmi szervezet is létrejött: a Szent Szövet-ség. Tagjai megállapodtak, hogy közös találkozókat és tanácskozásokatfognak tartani. Elsőrendű céljuk az volt, hogy közösen felügyeljenek a rendreés a békére Európában. Nemcsak a monarchiába vetett hit és a keresztényelvek kötötték össze őket, hanem a forradalmak, az erősödő nemzetimozgalmak és a liberalizmus elleni harc is.

Európa térképe a bécsi kongresszus után

Napóleon és a mai Szlovákia

A nagy francia forradalom idején lépett a Habsburg Birodalom trónjára II. Ferenc. Igen gyorsan véget vetett elődei felvilágosult reformjainak. A forrada-lomtól tartva alattvalóit szigorú rendőri megfigyelés alá helyezte. Franciaországnövekvő hatalma és Napóleon terjeszkedő politikája meggyengítette a HabsburgBirodalom helyzetét és megingatta Európa biztonságát. II. Ferenc az orosz cárral,az angol királlyal és más európai uralkodókkal együtt néhány katonai koalícióthozott létre, hogy meggyengítse az egyre sikeresebb francia hadvezér és császárhatalmát.

A háborús konfliktusokra közvetlenül a Habsburg Birodalom területén is sorkerült. A legismertebb ütközet az austerlitzi/Slavkov csata, amelyet „a háromcsászár csatájának” is neveznek. 1805. december 2-án a morvaországi Slavkovfalu közelében a francia sereg nehézség nélkül diadalmaskodott az orosz cár ésaz osztrák császár túlerőben lévő egyesült hadserege felett. A súlyos vereségetkövetően a Habsburg Birodalom és Franciaország Pozsonyban/Bratislava aláír-ta a békét, amely eredményeként a monarchia jelentős területeket vesztett.

II. Ferenc (1768–1835) Habsburg uralkodó.II. Ferencként lépett a trónra, mint a Német--Római Birodalom császára (1792–1806). Afrancia császárság létrejötte és a napóleoniháborúk következtében 1804-tŒl mint I. Ferenc osztrák császár uralkodott.

A napóleoni háborúkban résztvevŒ államokjelképei

Osztrák zászló

Angol zászló

Porosz zászló

Francia zászló

A cári Oroszország zászlaja

Kráľovstvo

16


A békés időszak a két ország között nem tartott sokáig. Nem egészen négyév múlva a Habsburg Birodalom ismét háborúba keveredett Napóleonnal.1809-ben a francia seregek megközelítették Pozsonyt/Bratislava és a Dunadéli partjáról néhány napig lőtték. Rommá lett a Dévény vára/hrad Devín is,amelyet a franciák a levegőbe röpítettek. Napóleon fokozatosan egész Európaura lett és Nagy Hadseregéről kialakult az a hiedelem, hogy legyőzhetetlen.

Ferenc császár – Napóleon szövetségese?

A számos vereség hatására II. Ferenc először vette fontolóra azt a lehető-séget, hogy szövetséget köt Napóleonnal. Ezt a változást Napóleon császár-nak az a meglepő ajánlata okozta, hogy feleségül venné II. Ferenc lányát,Mária Lujza osztrák hercegnőt. Ez azonban ingatag szövetség volt. A régieurópai hatalmak uralkodói csak arra a pillanatra vártak, amikor a franciaseregek nehéz helyzetbe kerülnek. Ez a pillanat 1812-ben jött el, amikorNapóleon elszenvedte első komoly hadi kudarcát Oroszországban. Ferenccsászár egy újabb koalícióba lépett Napóleon ellen és szövetségeseivellegyőzte vejét a lipcsei csatában, majd végérvényesen a Waterloo-i ütkö-zetben 1815-ben. A Habsburg Birodalom, Anglia és Oroszország megerősí-tette pozícióját Európában.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :A győztes austerlitzi/Slavkov csatát követően 1805-ben I. Napóleon

ezeket mondta katonáinak:

• Katonák! Elégedett vagyok veletek. „Az austerlitzi napon” teljesítették azt,

amit rendíthetetlen bátorságotoktól vártam. … Katonák! Amint elérjük

mindazt, amire szükségünk lesz hazánk boldogulásának és jólétének biz-

tosítására, visszavezetlek benneteket Franciaországba. Ott én leszek a ti

atyai gondoskodótok. Népem örömmel üdvözöl majd benneteket, és elég

lesz csak annyit mondanotok: „Austerlitznél harcoltam”, és ők azt vála-

szolják: „Ez egy hős!”

Az orosz cár az austerlitzi/Slavkov csata után ezt üzente Napóleonnak:

• Mondja meg az urának, hogy távozom. Mondja meg neki, hogy csodát

művelt…, hogy a csata megnövelte a csodálatomat iránta; olyan férfi, aki

az égiek kegyeltje, és az én hadseregemnek száz évig is eltart, amíg

egyenrangú lesz az övével.

Az 1805-ben lezajlott austerlitzi/Slavkov csata Napóleon legendás gyŒzelmét hozta.


❖ Hogyan szólt Napóleon a katonái-hoz? Mik a tervei?❖ Hogyan látja Napóleont az orosz cáraz austerlitzi ütközet után?

I. Napóleon és Ferenc császár találkozásaaz austerlitzi/Slavkov csata után.

A napóleoni csapatok Pozsonyt/Bratislavaágyúzzák 1809-ben. Pozsonynak/Bratislavaakkoriban mintegy 25 000 lakosa volt.

17



1. Soroljátok fel azokat a változásokat, amelyeket Napóleon polgári törvényköny-

ve, a Code Civil hozott!

2. Magyarázzátok el a kontinentális zárlat lényegét!

3. Állítsatok össze egy táblázatot a napóleoni háborúkról. Az 1805., az 1812., az

1813. és az 1815. évhez írjátok oda az ütközet helyét és eredményét!

4. Állapítsátok meg, miként kapcsolhatók össze a következő szigetek – Korzika,

Elba, Szent Ilona Napóleon életével!

5. Írjátok le Napóleon oroszországi hadjáratát! Mondjátok el, milyen stratégiát

választottak az oroszok!

6. Soroljátok fel a bécsi kongresszus határozatait! Használjátok a térképet!

7. Jellemezzétek a Szent Szövetséget!

8. Magyarázzátok meg Napóleon és Ferenc császár kapcsolatát!

9. Gondolkodjatok el Napóleon kijelentéséről: „Nem azoktól kell félni, akiknek

más a véleményük, hanem azoktól, akiknek ugyan más a véleményük, de túl

gyávák ahhoz, hogy ezt kimondják.”

MINIPROJEKT Készítsetek tervezetet Bonaparte Napóleonról. Elsősorban a magánéletére és

tetteire összpontosítsatok. Vázoljátok fel, hogy milyen hatással volt a franciaor-szági társadalmi és kulturális életre, hogyan viszonyult a pápához, a Habsbur-gokhoz, a művészetekhez…

Kulcsszavaim:napóleoni háborúk, 100-napos császárság,

bécsi kongresszus, Szent Szövetség

O l v a s s á t o k e l :

HRADSKÝ, Juraj: Napoleon a Bratislava 1805, 1809. Bratislava: PT 2005.TARLE: Napóleon, Gondolat, Bp. 1961, 147–171. o.

Sir Arthur Conan Doyle angol író, a híresSherlock Holms alakjának megteremtŒje e-gyebek mellett megírta a Gerard dandártábor-nok és a Gerard dandártábornok hŒstetteicímı könyvét is, amelyben leírja egy egysze-rı és nem túlságosan eszes, de bátor és hı, I. Napóleon császárt szeretŒ francia katonakalandjait. A könyv sok hívet szerzett magá-nak az egész világon. Olvassátok el a könyvetés beszéljetek róla osztálytársaitoknak.

Napóleon és Mária Lujza esküvŒi menete Franciaországban 1810-ben.

Kislexikon:

szövetség – aliancia, szövetségiszerződés

internálni – kijelölni a tartózko-dás helyét

liberalizmus – politikai irányzat,amely a politika és a gazdaságszabadságát, a toleranciát, azállam hatalmi befolyásánakkorlátozását, a magántulaj-dont hangsúlyozza

konzervativizmus – a hagyomá-nyos értékeken alapuló politi-kai és gazdasági mozgalom

jóvátétel – reparáció, a háborúskárok megtérítése, ezt a legyő-zött országnak kell fizetnie

Tudjátok-e, hogy:☛ Napóleon új művészeti stílustteremtett – az empire-t (császáristílus)? A pontos geometriai for-mák jellemzik, és a klassziciz-musból indul ki. Elsősorban alakáskultúrában és az öltözkö-désben jelentkezett.☛ Az austerlitzi/Slavkov csatanapra pontosan egy évvel aztkövetően zajlott, hogy I. NapóleonFranciaország császárává koro-náztatta magát (1804. decem-ber 2.)?☛ A morvaországi Slavkov köze-lében és Ligetfalun/Petržalkaminden évben eljátsszák a napóleoni csaták történelmirekonstrukcióját?

18

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N3. A CÁRI OROSZORSZÁG

1825 – a dekabristák felkelése1853–1856 – a krími háború

Oroszország hatalmi terjeszkedése

A 18. század végén Oroszország Nagy Katalin cárnő vezetésével jelentősen meg-erősödött. Mindezt az orosz területszerzések is igazolják, amelyekre az oroszokLengyelország felosztása során tettek szert. Oroszország jelentősége tovább nőttI. Sándor cár uralkodása alatt, aki a napóleoni háborúk idején ült a trónon. Azoroszok (elsősorban Szuvorov és Kutuzov tábornok) több súlyos vereséget mér-tek a franciákra és jelentős mértékben hozzájárultak a francia katonai hatalommegtöréséhez. Másrészt az orosz gazdaság nem volt a kellő szinten és Európa utánkullogott. A gazdasági gondok negatívan hatottak az orosz társadalom fejlődé-sére és ezek az okok a későbbi stagnáláshoz vezettek.

I. Miklós cár és kora

Amikor I. Sándor 1825-ben elhunyt, a fiatal orosz tisztek egy csoportja, akikcsodálták a francia forradalmat és Európát, államcsínyt szerveztek, amelyet a tör-ténelemkönyvek dekabrista felkelésként jegyeznek. Az új cár, I. Miklós leverte afelkelést és a legfőbb bűnösöket halálra vagy szibériai száműzetésre ítélték.

I. Miklós nagy ellensége volt a forradalomnak és a liberalizmusnak. „A forra-

dalom Oroszország küszöbén áll, de esküszöm, hogy amíg élek, ide be nem teszi a

lábát.” Ehhez az esküjéhez a haláláig hű maradt. 1830-ban leverte a lengyelekfelkelését és az oroszok ellen lázadozó lengyelektől, akik addig perszonálunióbanéltek az oroszokkal, minden jogot és privilégiumot megvont és a Varsói Nagyher-cegségből közönséges kormányzóságot hozott létre.

Az 1848/1849-es forradalmi években az ifjú I. Ferenc József Habsburg uralkodó-nak is segítséget nyújtott a Habsburg Birodalomban kitört forradalom leverésére. Azorosz túlerő legyőzte a magyar honvédsereget, amely 1849. augusztus 13-án Vilá-gosnál letette a fegyvert. Az orosz cár ezzel megmentette a Habsburgok koronáját.

A krími háború

I. Miklós cár uralkodásának utolsó évei a krími háború (1853 – 1856) jegyében tel-tek. A cár a törökök ellen indított háborút, akik akkoriban az egész Balkánt bir-tokolták. A törököket azonban az angolok támogatták, akik közömbösek voltak akeresztények szenvedései iránt és csak a saját hatalmi céljaikat követték: megerősí-teni befolyásukat a térségben. Az angolok vezetésével egy széles körű európai koalí-ció indított háborút Oroszország ellen. A szövetségesek a Krím-félszigeten szálltakpartra. A korszerűen felfegyverzett szövetséges csapatok legyőzték az oroszokat,annak ellenére, hogy szívósan ellenálltak. Oroszország ráfizetett műszaki és gazda-sági elmaradottságára – rosszabb felszerelés, utánpótlási nehézségek, pénztelenség.

Oroszország és az orosz reformkísérletek

Miklós cár nem érte meg a háború végét. Oroszország számára hátrányos békétmár utóda, II. Sándor (1855–1881) volt kénytelen megkötni Párizsban. Közbenazonban tudatosította a krími háborúban elszenvedett vereség okait. Arra töreke-dett, hogy javítsa Oroszország gazdasági helyzetét és modernizálja birodalmát.

I. Miklós orosz cár 1825-ben léptett trónra.A forradalom és a liberalizmus ellenségevolt. Leverte a dekabristák felkelését és alengyelországi (1830–1831) és a magyarforradalmat is (1849, Világos). Európa csend-Œrének is csúfolták Œt. Szerette volna meg-erŒsíteni Oroszország hatalmi helyzetét.Fáradhatatlan harcosa volt a törökök általelnyomott szlávok felszabadításának.

Az orosz dekabristák felkeltek az országukaturaló abszolutizmus ellen, de nem voltelegendŒ erejük és támogatásuk ahhoz,hogy eszméiket megvalósítsák. Így azabszolutizmus fennmaradt Oroszországban.

19


1861-ban felszámolta a jobbágyságot és reformokat hajtott végre az oktatás-ügyben, a hadseregben és az igazságszolgáltatásban. II. Sándor reformjainakköszönhetően Oroszország jelentősen megerősödött. Ugyanakkor számos belsőproblémával és főleg az erősödő baloldali forradalmi mozgalommal küzdött,amely gyengítette a helyzetét.


1. Jellemezzétek Oroszország helyzetét a 18. század végén.

2. Magyarázzátok meg Miklós cár következő kijelentését: „A forradalom Oroszor-

szág küszöbén áll, de esküszöm, hogy amíg élek, ide be nem teszi a lábát.”

3. Kik voltak a dekabristák? Mi volt a céljuk és mi történt velük?

4. Jellemezzétek Oroszország szerepét a Habsburg Birodalomban kitört 1848/49-

es forradalomban és szabadságharcban!

5. Vázlatosan rajzoljátok le a krími háborúban szembenálló feleket! Segítségül

használjátok a történelmi atlaszt! Hogyan végződött a háború Oroszország

szempontjából?

6. Keressétek meg a történelmi térképen Szevasztopol várost és a Krím-félszigetet!

7. Szerintetek milyen okok késztették II. Sándor cárt Oroszország modernizálására?

8. Soroljátok fel azokat a területeket, ahol reformokra került sor! Emlékeztek azok-

ra az uralkodókra, akik hasonló reformokat hajtottak végre nálunk?

Kulcsszavaim:

dekabristákkrími háború

Oroszország modernizálása

Kislexikon:

jobbágyság – az alattvalók föld-höz kötöttsége, a jobbágy és aföldbirtokos közötti viszony

perszonálunió – két vagy többönálló állam szövetsége egyközös uralkodó alatt

stagnálás – megtorpanás, leál-lás

A krími háború egyik résztvevŒje volt azismert orosz író, Lev Nyikolájevics Tolsztoj is.

A Romanov cári nemzetség címere. ARomanovok 1613–1917 között uralkodtakOroszországban.

Az orosz csapatok, noha hŒsiesen ellenálltak a bekerített Szevasztopolban, végül kapitulálni kénysze-rültek. A krími háborúban Oroszország szembe került Franciaországgal, Nagy-Britanniával, a SzárdKirálysággal és az Oszmán Birodalommal. Ezt a háborút tekintik a történelem elsŒ modern háborújá-nak. A háború végeztével Oroszország egy idŒre visszafogta külpolitikai aktivitását.

20

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N4. A FORRADALMAK ÉS A NACIONALIZMUS

FORGATAGÁBAN 1830–1848/49

1830 – forradalom Európában1848/49 – népek tavasza

Az 1830-as forradalom – a parázs, amelyet nem sikerült eloltani

A napóleoni háborúk után az európai országok politikai rendszerébenismét megjelent az abszolutizmus. Az egyes államok uralkodói – minde-nekelőtt a Szent Szövetség tagjai – elvetettek mindent, ami csak egy kicsitösszefüggött a francia forradalommal. Európa számos népe egy új alkot-mány elfogadását, a köztársasági államforma bevezetését, a nemzeti önren-delkezést és az egyesülést szorgalmazta. Ezeket a megnyilvánulásokat anacionalizmus fogalmával illették. A nacionalista törekvések elsősorbanItáliában, Németországban, Lengyelországban és a Balkánon jelentkez-tek egyre erőteljesebben.

1830 júliusában forradalom tört ki Franciaországban. Ezt X. Károlykirálynak az abszolutizmus megerősítését célzó törekvései váltották ki. Ahelyzet akkor éleződött ki, amikor az uralkodó elhatározta a parlament fel-oszlatását. Emellett korlátozta a sajtószabadságot és betiltotta a politikaiegyesületeket. Párizsban szinte egy éjszaka alatt barikádok emelkedtek ésa pánikba esett király elmenekült az országból. A forradalmi hangulat átter-jedt a további országokra is.

Népek tavasza – az 1848/49-es forradalmi évek

Több európai országot is érintő 1830-as forradalmat sikerült leverni, denem sikerült eloltani a parazsat. Csak idő kérdése volt, hogy a forradalmitűz mikor kap lángra valamelyik országban és terjed onnan tovább.

AZ EURÓPAI FORRADALMI GÓCOK 1830-ban

KI?

OLASZOK

NÉMETEK

LENGYELEK

BALKÁNI NEMZETEK

SZLÁVOK A HABSBURG

BIRODALOMBAN

FRANCIAORSZÁG

BELGIUM

TÖREKVÉSEK

megszabadulni az osztrák befolyástól, az egység vágya

Németország etnikai alapú egyesítése, az osztrák befolyás gyengítése

tiltakozás/harc az orosz hegemónia ellen

lerázni az oszmán uralmat

a szláv nemzettudat formálása, magyar nemzeti törekvések, libe-ralizmus

harc X. Károly király abszolutizmusa ellen

Elszakadás Hollandiától

A táblázat az európai forradalmi gócokat és azok törekvéseit szemlélteti

Ismételjük át:

✦ Mutassátok meg Európa térké-pén azokat a változásokat, amelye-ket a bécsi kongresszus hozott!

Lajos Fülöp

X. Károly

21


Franciaország

A forradalom Franciaországban robbant ki, ahol 1848-ban a lázadók meg-buktatták a királyt. Az ország ismét köztársaság lett és első elnökévé NapóleonLajost, az egykori francia császár, Bonaparte Napóleon unokatestvérét válasz-tották.

1851-ben azonban államcsínyt hajtott végre és visszaállította az országbana császárságot. III. Napóleonként kezdett uralkodni. Vezetésével FranciaországEurópa egyik legfontosabb állama lett. Hatalmának a porosz-francia háborúvetett véget 1870-ben, amely francia vereséggel fejeződött be.

A forradalom szelleme a nemzeti követelések és az abszolutizmus elleni harc formájában áthatottaszinte egész Európát.

Alfred Kandid von Windischgrätz tábornok(1787–1862) elnyomta a prágai forradalmimozgalmat.

Az 1830-as és az 1848-as forradalmak egészEurópát lángba borították. A forradalmi lelke-sedés megremegtette a monarchiákat éskezdte átalakítani Európa jellegét. A kép azt avárakozással teli hangulatot ábrázolja, ame-lyet a közeledŒ változások és a nemzetiállamok megalakulásának a vágya keltett.

Eugéne Delacroix: A szabadság vezeti anépet (1830)

FRANCIAORSZÁGPÁRIZS

NÉMET ÁLLAMOK BERLIN

APPENNIN-FÉLSZIGET

BÉCS

PEST-BUDA

PRÁGA

FORRADALOM

1848–1849

OR

A JOBBÁGYÁGMEGSZŰNTETÉSE

A FORRA-DALOM

LEVERÉSE

A JOBBÁGYSÁG MEGSZŰNTETÉS

A NÉMETEK ÉS AZOLASZOK

EGYESÍTÉSITÖREKVÉSEI

Fogalmi térkép: Népek tavasza Európában

22

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O NItália

Itália területén több állam is osztozott: a szabad Szárd-Piemonti Királyság, aHabsburgok uralta területek, a Pápai Állam és a spanyol Bourbonok fennható-sága alatti területek. Ebben az időben Giuseppe Mazzini volt az egyik legkie-melkedőbb olasz személyiség, aki 1830-ban megalapította az Ifjú Olaszországmozgalmat. Fel akarta szabadítani és köztársaságként egyesíteni Olaszországot.Az Ifjú Olaszország mozgalom azonban más, hasonló helyzetű országokban ishatással volt az elégedetlenkedőkre. Ifjú Európa néven nemzetközi mozgalommáterebélyesedett.

Károly Alber szárd-piemonti király kihasználta az 1848/49-es forradalmatHabsburg-ellenes és Bourbon-ellenes fellépésre. A Habsburg Birodalom hadse-rege azonban Radetzky marsall vezetésével legyőzte a piemonti seregeket.

Németország

Röviddel a franciaországi és az itáliai forrongásokat követően a német államok-ban is újabb megmozdulásokra került sor. A liberális gondolatok mellett anémet államok egyesítésének a szándéka is megjelent egy közös német biro-dalomban.

1848 tavaszán Maina-Frankfurtban összeült az „előparlament” (Vorparlament),amelynek az volt a feladata, hogy kidolgozza a leendő monarchia alkotmányát.

Az uralkodó IV. Frigyes Vilmos porosz király lett volna, ő azonban nem volthajlandó elfogadni a koronát a forradalmárok kezéből. Hasonlóan reagált a többinémet uralkodó is: ők sem akartak a nép akaratából uralkodni.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Az okok, amelyek miatt IV. Frigyes Vilmos porosz király elutasította a csá-

szári koronát (1849):

• Ez a korona valójában nem is korona. Az a korona, amelyet egy Hohenzoller

elfogadhat nem olyan, amelyet a forradalmi magból kikelt gyülekezet készített,

hanem olyan, amely magán viseli az isteni pecsétet… A korona, amelyet az

Ottók, a Staufok, a Habsburgok viseltek, egy évezred fényétől ragyog. De azt,

amelyről itt szó van, az 1848-as forradalom bűze szentségtelenítette meg. Elvég-

re egy ilyen ganajfoltokból összeragasztott képzeletbeli abroncsot nem tehet a

fejére egy Isten kegyelméből törvényes király…

A Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalomban bonyolult volt a helyzet. Ennek oka a monarchianemzetiségi megosztottsága volt – szlávok, németek, magyarok, románok éltekbenne és a számos közös érdek ellenére a négy nagy nemzeti közösség útjaimás-más irányba vezettek.

A magyarok egyenrangúak akartak lenne a monarchia osztrák részével és a tör-ténelmi Magyarországot egynemzetű magyar állammá akarták átalakítani.Követeléseik veszélyeztették a monarchia egységét, és ezek az osztrák Habsburgokszámára elfogadhatatlanok voltak. A szláv nemzetek (csehek, szlovákok, horvá-tok, lengyelek, szlovének, rutének, ukránok) képviselői is határozottan követeltéka jogaikat. A szlávok közül sokan rokonszenveztek a pánszláv eszmékkel és poli-tikailag Oroszország felé fordultak.

A Habsburg Birodalomban 1848 márciusában tört ki a forradalom. I. HabsburgFerdinánd császár a monarchia felbomlásától tartva és a Szent Szövetséghatározatainak szellemében az orosz cár segítségével legyőzte a magyar for-radalmi honvédsereget. Az osztrákok megőrizték befolyásukat Észak-Itáliában is.


❖ A forrás alapján mondjátok el,milyen okok miatt utasította vissza acsászári koronát IV.Frigyes Vilmos!

Az olasz nemzeti mozgalom jelentŒs sze-mélyisége volt Giuseppe Mazzini(1805–1872). A carbonarik titkos szerveze-tének volt a tagja, akik felesküdtek arra,hogy felszabadítják Itáliát az idegen uralomalól és akár életüket is feláldozzák Olaszor-szág szabadságáért és egyesítéséért. Sokcarbonari esett el a nemzeti-felszabadítóharcokban.

A forradalom megrengette az egész Habs-burg Birodalmat. Végül azonban a monar-chia túlélte a forradalmakat, a hadseregnekis köszönhetŒen. JJuulliiuuss JJaakkoobb vvoonn HHaayynnaauu(1786–1853) tábornok hírhedtté vált magyar-országi kegyetlenkedéseivel (közismert a ki-jelentése: „Természetesen majd amnesztiáthirdetünk, de elŒbb még akasztunk egyideig…”).

23

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O NA f o r r á s o k ü z e n e t e :A Habsburg Birodalom 1849 márciusi (ún. oktrojált) alkotmánya (válogatva,szerkesztve), amely sohasem lépett hatályba• Mi, I. Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország, Cseh-

ország … királya elrendeljük:

• A teljes vallásszabadságot és mindenki számára az otthon elvégzett vallásgya-

korlás jogát.

• A tudomány és oktatása szabad.

• Az általános nemzeti művelődésről a koronatartományi alkotmányok gondos-

kodnak … Az állam minden oktatási és nevelési ügyben a végső döntéshozó.

• Mindenkinek szabadon jogában áll szóban, írásban, nyomtatásban vagy képi-

leg kinyilvánítania a véleményét.

• A polgároknak jogukban áll gyülekezni és egyesületeket létrehozni.

• A személyi szabadság biztosított.

• A Közbiztonsági Hivatal köteles 48 órán belül minden letartóztatott személyt

szabadon engedni vagy átadni az illetékes törvényszéknek.

Kislexikon:

barikádok – ideiglenes, gyorsanfelépített akadályok, útelzárások

nacionalizmus – politikai irányzat,amely előtérbe helyezi a nemze-tet, a nemzeti érdekeket, a nem-zeti történelmet és egyedi voltát

pánszlávizmus – a szláv népekegyesülési törekvése Oroszországirányításával.


❖ Olvassátok el a forrást. Szerintetekaz oktrojált alkotmány mely pontjaikerültek be a mai Szlovákia alkotmá-nyába?

Tudjátok-e , hogy:

☛ az olasz forradalmárokat1820/21-ben karbonáriknaknevezték, mert a dél-olaszországihegyekben a faszénégetők (carbo –szén olaszul) között találkoztak☛ IX. Károly uralkodása idején afranciák megkezdték Algír ellenihadjáratukat, amely később fran-cia gyarmat lett.☛ a nacionalizmuson belül kétirányzat különült el? Az egyiket azelnyomott nemzetek képviselik éshangsúlyozzák nemzeti egyenran-gúságukat. A másik irányzatot azuralkodó nemzetek képviselik,amelyek meggyőződése, hogy másnemzetek fölött állnak és jogosanigázzák le a kisebb és gyengébbnemzeteket.


1. Soroljátok fel azokat az országokat, ahol a napóleoni háborúkat követően

nemzeti forradalmi akciókra került sor! Összpontosítsatok 1830-ra. Jellemez-

zétek az egyes forradalmi nemzetek törekvéseit!

2. Konkrét történelmi példákon magyarázzátok meg a nacionalizmus és a libe-

ralizmus fogalmát!

3. A „népek tavasza” fogalmi térkép alapján beszéljetek az egyes 1848/49-es

európai forradalmakról!

MINIPROJEKT

Állapítsátok meg, melyik zeneszerző írta Radetzky marsall katonai sikerei tisz-teletére a Radetzky-indulót! Készítsetek egy projektet a zeneszerző művészihozadékáról zenei szemelvényekkel!

Kulcsszavaim:abszolutizmusnacionalizmusliberalizmus

nemzetek egyesítése

Az osztrák Joseph Radetzky marsall(1766–1858) 1848-ban legyŒzte a szárd--piemonti király seregeit, amelyek szerettékvolna felszabadítani Lombardiát és Velencétaz osztrák fennhatóság alól. Ezért a „monar-chia megmentŒjeként” emlegették.

A magyar seregek leteszik a fegy-vert 1849 augusztusában Világos-nál. A magyar forradalmárok soká-ig ellenálltak az osztrák seregnek.Csak az orosz támadás nyománszenvedtek vereséget. Az oroszcsapatokat a fiatal I. Ferenc Józsefcsászár megsegítésére I. Miklós cárküldte (a Szent Szövetség által elfo-gadott elvek szellemében). Amagyar romantikus hagyományokszerint az utolsó ütközetben esettel az egyik legnagyobb magyarköltŒ, PetŒfi Sándor. Egyesek sze-rint azonban lehetséges, hogyorosz fogságba esett és Szibériábanszámızetésben halt meg.

24

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N5. A NEMZETÁLLAMOK KIALAKULÁSA

Olaszország és Németország egyesítése

1859 – a Solferino-i ütközet 1861 – az Olasz Királyság kikiáltása1866 – a porosz-osztrák háború 1870 – a porosz-francia háború, Sedan-i ütközet1871 – a Német Császárság megalakulása

Olaszország egyesítése

Olaszország egyesítésének folyamatában és az osztrákok elleni harcban két férfijátszott döntő szerepet. Az egyik a Szárd-Piemonti Királyság politikusa, CamilloCavour, a másik a forradalmár Giuseppe Garibaldi volt, akit az osztrákok távol-létében még halálra is ítéltek. Cavour meggyőzte a piemonti uralkodót, hogy poli-tikailag közeledjen III. Napóleonhoz.

Az osztrákok az őket fenyegető veszélyt az Appennin-félszigeten háborúval igye-keztek elhárítani. A piemontiak azonban Solferinónál francia segítséggel1859-ban egy véres csatában legyőzték őket. Az osztrákok ezt követően rövididő alatt elveszítették Lombardiát és Velencét is.

Giuseppe Garibaldi kihasználta a vereséget szenvedett Ausztria problémáit,elfoglalta Nápoly területét és hozzácsatolta az egyesült északi országrészhez.Olaszország végleges egyesítésére csak 1870-ben került sor, amikor Franciaor-szág elveszítette befolyását a Pápai Állam felett. A Pápai Állam területét Olaszor-szághoz csatolták. A pápa fennhatósága alatt csupán Róma egy része maradt – aVatikán. Olaszország alkotmányos monarchia lett.

Ismételjük át:

✦ Foglaljátok össze az egyesnépek egyesítési törekvéseit a 19.században.

A solferinói ütközet brutalitása és a hadseregek tehetetlensége a sebesültek ellátásában annyira sok-kolta a svájci Henri Dunant-t, hogy megalapította a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezésı szervezetet.Az 1864-es genfi konferencián minden állam elfogadta, hogy tiszteletben tartja a Vöröskereszt jelét ésnem támadnak a vörös kereszttel jelölt objektumokra.

Jean Henri Dunant (1828–1910)

Giuseppe Garibaldi (1807–1882). Olasznemzeti hŒs, tábornok, Olaszország egysé-gesítésének élharcosa, 1833-tól az IfjúOlaszország mozgalom tagja. Nagy érde-meket szerzett Olaszország egyesítésében.

25


Németország egyesítése

Olaszországhoz hasonlóan a 18. században Németországot is több tucatkisebb-nagyobb államra osztották. Ezeknek az államoknak a laza szövetsé-ge, amelyet Német-római Birodalomnak neveztek a napóleoni hadjáratokhatására a 19. század elején felbomlott. A német birodalom élén a Habs-burgok álltak. A napóleoni háborúkat követően létrejött Német Szövetség-ben ismét a Habsburgoké lett a döntő szerep.

Németországban a nemzeti mozgalom célja az egységes Németországlétrehozása volt. Ezek a Poroszország által is támogatott ambíciók aHabsburg Birodalom érdekeit sértették. Poroszország és Ausztria vetélke-dése a német államok feletti befolyásért egyre inkább kiéleződött.

Az egyesítés folyamatában fontos szerepet játszott Otto von Bismarckporosz kancellár. Elhatározta, hogy „vérrel és vassal” egyesíti az orszá-got. Háborút indított a Habsburg Birodalom ellen és a königgrätzi csatá-ban (a mai Hradec Králové mellett) 1866-ban legyőzte az osztrákokat. ANémet Szövetség megszűnt és Bismarck létrehozta a Poroszország vezetteÉszak-német Szövetséget, amelybe a német államok többsége tartozott.

A magabiztos Franciaország hagyta magát kiprovokálni és hadat üzentPoroszországnak. A korszerűen felszerelt porosz hadsereg legyőzte a fran-cia hadsereget a sedani ütközetben 1870-ben. Franciaország veresége III. Napóleon bukását okozta és a Harmadik Francia Köztársaság megszüle-téséhez vezetett. Ezzel párhuzamosan a dél-német és az észak-németállamok egységes német állammá szerveződtek. 1871-ben Versailles-banünnepélyesen kikiáltották a Német Császárságot, amelynek első uralko-dója I. Vilmos (Wilhelm) császár lett. Az egyesült Németország már megala-kulását követően egyre határozottabban lépett fel a nemzetközi színtéren.

Németország egyesítése

Egy jelenet a porosz-osztrák háború egyikcsatájából (1866, königgrätzi ütközet). AHalottak osztaga címı festmény alkotója acseh származású osztrák festŒ: Václav Sochor.August van der Groeben katona és osztagahŒsi és önfeláldozó harcát ábrázolja a porosztúlerŒvel szemben. Az osztrák hadsereg kép-telen volt ellenállni a korszerıen felfegyver-zett porosz seregeknek. A háború osztrákvereséggel ért véget. Ennek a háborúnak azegyik csatája Pozsony/Bratislava mellett zaj-lott. Meg tudjátok állapítani, Pozsony/Bratisla-va mely részén áll az ütközetben elesettektiszteletére emelt emlékmı?

Derniere Cartouche: A franciák vereségeSedannál 1870-ben

Otto von Bismarck és III. Napóleon a sedaniütközet után 1870-ben. A vaskancellárkéntis emlegetett Otto von Bismarck ezzel agyŒzelemmel betetŒzte közel 20 éves küz-delmét Németország egyesítéséért. Európatérképén megjelent egy nagy és erŒs újállam, amely erélyesen követelte a jogait.

26

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O NA f o r r á s o k ü z e n e t e :Henri Dunant: Solferino emlékezete.

Henri Dunant svájci orvos a harctéren látott borzalmak és szenvedé-

sek hatására megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet.

• „A castiglionei templom kőpadlóján mindenféle nemzetiségű sebesült

katonák feküdtek. Franciák és németek, szlávok, meg arabok is és a leg-

távolabbi zugokat is megtöltötték. Sokuknak már mozdulni sem volt ere-

jük. A jajgatás és a leírhatatlan kiáltozás átjárta a templom tereit… A

sebesültek körbepillantottak és segítséget vártak. Arcukat ellepték a le-

gyek, amelyek a nyílt sebeken telepedtek meg. Némelyik sebesültön a

kabát, az ing, a hús és a vér egyetlen kemény és szétválaszthatatlan a-

nyaggá állt össze. És nem volt senki, aki segített volna rajtuk.”

I. Ferenc József osztrák császár kiáltványa (Porosz-osztrák háború,

1866)

• Népeimhez

• A béke művét építve, amelyet elvállaltam, hogy lefektessem a hatalmas és

egységes birodalom szilárd alapjait… azt parancsolta Nekem az uralkodói

kötelesség, hogy egész hadseregemet fegyverbe szólítsam.

• Én semmilyen okot nem adtam a háborúra. A jótékony béke megőrzését

népeim számára – a mindenható Isten erre a tanúm – mindig az egyik

legszentebb uralkodói kötelességemnek tartottam és mindig híven akar-

tam teljesíteni.

• Az egyik ellenséges hatalom azonban minden ürügy nélkül el akarja

rabolni birodalmam egyes részeit és ez az oka a háborúnak…

• Minden szerencsétlenségért, amelyet ez a háború az embereknek, a csa-

ládoknak, az országnak okoz, azokat teszem felelőssé, és állítom őket a

történelem és a mindenható Isten ítélőszéke elé, akik felelősek érte.

• Mi kénytelenek voltunk fegyvert fogni. Nos tehát – ha megragadjuk, nem

tesszük le addig, amíg nem lesz Birodalmam és a német állam hatalmi

helyzete Európában ismét megerősítve.


1. Hasonlítsuk össze, milyen volt a helyzet Olaszországban és Németországban

az egyesítési folyamat előtt. Miben különbözött egymástól?

2. Magyarázzátok meg Bismarck kijelentését az egyesítés végrehajtásáról – „vér-

rel és vassal”.

3. Milyen hatással volt Franciaország veresége a poroszok elleni háborúban az

olasz egyesítési folyamatra?

4. A történelmi atlasz és a tankönyv segítségével szerkesszetek táblázatot Olasz-

ország és Németország egyesítéséről! Az egyes ütközetekhez – Solferino,

Königgrätz, Sedan – írjatok évet, győztest, vesztest és területi veszteséget.

Kulcsszavaim:

CavourGaribaldiBismarck

III. Napóleon


❖ A fenti részlet alapján foglaljátokössze, mi vezetett a Nemzetközi Vörös-kereszt megalakulásához.


❖ Mire és kit szólít fel I. Ferenc Józsefcsászár? Milyen okokat sorol fel?

Az Új Gulliver. Ez a francia gúnyrajz (HonoréDaumier karikatúrája) az 1866-ban kialakulthelyzetre reagál. A képen a porosz Gulliverlátható, aki az apró liliputikat szedegeti össze.Ismeritek Gulliver történetét? Ha nem, olvas-sátok el a kalandjairól szóló könyvet.

A német jövŒ címı gúnyrajz 1870-bŒl: Min-denki egy kalap alá kerül? A csúcsos sisakporosz jelkép volt. Egy évvel késŒbb létre-jött a Német Császárság.

27

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N6. AZ ÍGÉRET FÖLDJE – AMERIKA

1773 – bostoni teadélután1776 – az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat1783 – az amerikai függetlenségi háború vége1861–1865 – polgárháború (Észak Dél ellen)

A gyarmatosítók harca a függetlenségért – az USA megalakulása

Az új telepesek, akik Amerikába érkeztek, gyarmatokat (kolóniákat) hoztak létre,amelyek szorosan kötődtek az anyaországokhoz. Olyan területek jöttek létre, ame-lyeket főleg az angolok, a spanyolok, a hollandok és a franciák birtokoltak.

Amerika fejlődését nagyban meghatározta a Hétéves háború (1756–1763),amely Franciaország és Spanyolország hanyatlását és Anglia rendkívüli fejlődéséteredményezte. A gyarmatosoknak nem tetszettek a behozott árukra kivetett magasvámok, sem az illetékbélyegek, amelyek hatására jelentősen drágább lett az életAmerikában.

A konfliktus 1773-ban éleződött ki, amikor az angolok megemelték a teavámját. Bostonban a gyarmatosok indiánoknak öltözve megtámadták az angolhajókat és tearakományukat a tengerbe szórták. Ez az esemény bostoni teadélu-tánként vonult be történelembe. Hamarosan mind a 13 amerikai gyarmat bekap-csolódott az angolok elleni harcba.

1776. július 4-én az amerikaiak elfogadták az Amerikai Függetlenségi Nyi-latkozatot. Ennek szerzője Thomas Jefferson volt. Az angolok kezdetben fölény-ben voltak, mert jobb és tapasztaltabb hadseregük volt, végül 1783-ban mégis azamerikai felkelők győztek és a háború véget ért. Az angolok és az amerikaiakaláírták a békeszerződést és Anglia elismerte az Amerikai Egyesült Államok (USA)függetlenségét.

1788-ban hatályba lépett az USA alkotmánya, amely egyértelműen elválasztottaegymástól a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat, valamint az igazságszolgálta-tást. Ez a hatalommegosztás azt volt hivatva megakadályozni, hogy valaki a sajátkezében összpontosítson minden hatalmat.

Az első amerikai elnök George Washington, az angolok elleni függetlenségi harcegyik vezetője lett.

Ismételjük át:

✦ Ki és mikor fedezte fel Ameri-kát?✦ Milyen jelentősége volt ennek afelfedezésnek Európa szempont-jából?

Jelenet az amerikai függetlenségi háborúból. Az angolok (vörös egyenruhában) kezdetben többször is meg-verték a rosszabbul kiképzett amerikai alakulatokat, amelyek a hadvezetés európai szabályaihoz igyekez-tek igazodni. A helyzet megfordult, amikor az amerikaiak használni kezdték az amerikai trapperek ésvadászok tapasztalatait, akik kiválóan ismerték a terepet. A hátországból intéztek támadást az angolokellen, miközben hatalmas veszteségeket okoztak nekik. Az amerikai hadsereg gerincét az ún. „minutman”-ek, a percemberkék alkották, akik egy perc alatt harcképesek voltak és aztán eltıntek az erdŒk mélyén.

George Washington (1732–1799) az angolokfölött aratott gyŒzelmet (1789) követŒen az USAelsŒ elnöke lett. Az USA fŒvárosa az Œ nevétviseli. Híressé vált egyebek mellett a következŒkijelentése: Felkészülni a háborúra – ez a leg-hatásosabb módja a béke megŒrzésének.

Thomas Jefferson (1743–1826) társszerzŒjevolt a Függetlenségi Nyilatkozatnak. Azangolok egyik következetes ellenfele volt,csodálta a francia forradalmat. Ismertek akövetkezŒ kijelentései:• Ha tudatosítom, hogy az Isten igazságos,

félteni kezdem a hazámat.• Az az ember, aki soha nem olvas újságot,

jobban informált annál, aki olvassa, mertelméjét nem töltik meg a hazugságok ésa tévedések.

28

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O NA f o r r á s o k ü z e n e t e :Részlet az USA alkotmányából:

• Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót,

megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskod-

junk a közös védelemről, előmozdítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldá-

sait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egye-

sült Államok jelen alkotmányát.

• Az 1. § Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel az Egyesült Álla-

mok Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll.

• A 2. § A Képviselőház az egyes államok népe által minden második évben

választott tagokból áll és az egyes államok választói az állam számbelileg lege-

rősebb törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellé-

keknek kell, hogy megfeleljenek.

Észak Dél ellen

Az USA megalakulását követően az iparosodott Észak fejlettebb volt, mint amezőgazdasági jellegű Dél, ahol kiterjedt gyapotültetvények voltak. Az ültetvé-nyeken rabszolgák dolgoztak, akiket erőszakkal hurcoltak ide Afrikából.

Észak és Dél az állam jellegét illetően is eltérő véleményt képviselt. Észak azállam föderatív (szövetségi) államszerkezet híve volt. Délnek jobban megfelelt aszabadabb konföderatív elrendezés, amelyben az egyes államoknak nem kelllemondaniuk jogaikról.

Észak és Dél között akkor éleződtek ki az ellentétek, amikor az USA elnökévé arabszolgaság megszűntetésének hívét, Abraham Lincolnt választották. Ez a déliállamok ellenállását váltotta ki, amelyek elszakadtak az USA-tól. Polgárháborútört ki (1861–1865), amely Észak győzelmével végződött. Dél veresége a rabszolga-ság eltörlését hozta magával. A négerek ugyan polgárjogokat szereztek, de teljesegyenjogúságukért még a 20. században is küzdeniük kellett a fehérekkel szemben.Abraham Lincoln elnök azonban nem sokáig örülhetett a győzelemnek. Néhánynappal a békekötés után egy fanatikus konföderalista a színházban lelőtte.

A vörös férfi vége

A háború befejeztével elkezdődött az USA nagy gazdasági fejlődésének idő-szaka. Az országba, a jobb élet reményében egyre több bevándorló érkezett Euró-pából és Ázsiából. Amerika menedéke lett a szabadabb életre vágyó embereknekés a politikailag üldözött egyéneknek, akik új életet akartak kezdeni.

A bevándorlók behatoltak az indiánok által lakott területekre és elfoglalták a föld-jeiket. A nagy marhatenyésztők nemcsak a marhapásztorokat (a cowboyokat)fizették, hanem a vadászokat is, akik a bölényekre vadásztak, mert ezek akadá-lyozták a marhatartás fejlődését. A bölények kiirtásával az indiánok elveszítettéktermészetes megélhetési forrásukat. A földbirtokok miatt az indiánok a fehérekrészéről a jogtalanságok és a spekulációk áldozataivá váltak.

Az indiánok megpróbálták megvédeni az otthonaikat és az életmódjukat. Képte-lenek voltak azonban versenyezni a gazdaságilag és hatalmilag is erősebb civilizá-cióval. A helyzet még rosszabb lett, amikor az indián területeken aranylelőhelye-ket találtak. 1865–1900 között szinte teljesen kiirtották a sziúk törzsét az USAközépnyugati területein. Rendíthetetlen vezetőjük, Ülő Bika kénytelen volt megbé-kélni a rezervátumi élettel. Cirkuszi fellépésekkel egészítette ki a jövedelmét. A leg-tovább az apacsok álltak ellen a mexikói határvidék kietlen térségeiben. Hősiellenállásuk azonban az egyenlőtlen harcban elbukott.

A 19. század végén az USA már nagyhatalom volt, amely külföldön is egyrenagyobb befolyást szerzett. Az 1800-as évek végén elfoglalta Kubát, a Fülöp-szige-teket, karnyújtásra volt tőle Közép-Amerika és hatással volt Kínára és Japánra is.Politikailag egyre közelebb került Nagy-Britanniához. 1917-ben lépett be az 1.világháborúba Anglia és Franciaország szövetségeseként Németország ellen.


❖ Az alkotmány szerint milyen ahatalom megosztása az USA-ban?❖ Kinek van választójoga?

Buffalo Bill (1846–1917). Amerikai show-man és vállalkozó. Bölényvadászként és aPony Expres (a posta) lovasaként kezdte.Cirkuszának köszönhetŒen gazdagodottmeg, ahol kovbojok és indiánok léptek fel.A cirkusz turnéja során számos európaiországban is megfordult és elŒadásai rend-kívül népszerıek voltak.

Abraham Lincoln (1805–1865). Amerikaielnök és a feketék szabadságáért küzdŒfáradhatatlan harcos. Nem sokkal Észak Délellen aratott gyŒzelmét követŒen egy fanati-kus konföderalista meggyilkolta.

29


A f o r r á s o k ü z e n e t e :Néhány indián közmondás

• Vigyázz arra a férfira, aki nem beszél és arra a kutyára, amely nem ugat. (cse-

jen közmondás)

• Jobb, ha kevesebb mennydörgés van a szádban és több villám a kezedben.

(apacs közmondás)

• Azok, akik kutyák mellé fekszenek, bolhákkal kelnek fel. (a Holló indiánok köz-

mondása)

• Ne ítélkezz a barátodról, amíg két hónapig nem jártál a mokaszinjában. (csejen

közmondás)

• Ha a férfi okos mint a kígyó, megengedheti magának, hogy olyan szelíd legyen

mint a galamb.(komancs közmondás)


1. Jellemezzétek az amerikai telepesek és az angol kormány viszonyát a függet-

lenségi háború előtt! Magyarázzátok meg az említett háború okait!

2. Mit jelent a „bostoni teadélután” kifejezés?

3. Milyen okok vezettek az amerikai polgárháborúhoz? Soroljátok fel a polgárhá-

ború következményeit!

4. Jellemezzétek az indiánok helyzetét az USA-ban a 19. század második felében!

Kulcsszavaim:

függetlenségi nyilatkozatpolgárháború

Észak Dél ellenindiánok


❖ Olvassátok el az egyes közmon-dásokat és saját szavaitokkalpróbáljátok őket megmagyarázni.❖ Melyik közmondás tetszett nek-tek leginkább és miért?

Kislexikon:

vám – kötelező illeték, amelyet azországba érkező áruért kellfizetni

föderáció – több állami egységbőlálló állam

népirtás – genocídium, emberekcsoportjának etnikai vagy fajialapon történő meggyilkolása

kolónia – telep, gyarmatkolonista – telepes, gyarmatoskonföderáció – államok laza szö-

vetsége

Indiánok – bölényvadászat Az amerikaiaknak legtovább az apacsok és akomancsok törzsének harcosai álltak ellen(ennek nyomán kapták nevüket az USA harcihelikopterei). Geronimo apacs törzsfŒnökközel húsz éven át gerillaháborút folytatott azamerikai és a mexikói hadsereg ellen. Végülmegöregedve, a szüntelen harcokba belefá-radva megadta magát. Valószínı, hogy Gero-nimo inspirálta Karl May német írót az apa-csok törzsfŒnökérŒl, Winnetu-ról és németbarátjáról, Old Shatterhand-ról szóló regé-nyének a megírására. Ismeritek a történetü-ket?

30

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O N7. AZ IPARI FORRADALOM

ÉS A MODERNIZÁLÁS

Gazdaság

A 19. század második felét a tudomány és a technika rendkívüli fellendülése jel-lemezte.

Az új tudományos felfedezések pozitívan nyilvánultak meg az egyes államokgazdaságában. A fejletlen gazdasággal rendelkező államok potenciálisan lema-radtak azoktól, ahol a tudományos kutatást támogatták. Németországbanés az USA-ban volt a leggyorsabb a tudományos-műszaki haladás és fejlő-dés. A többi országban lassabban vezették be a termelésbe az új ismerete-ket. Németország gyors növekedését Franciaország és Nagy-Britannia is kel-letlenül figyelte.

Míg a 18. században az első ipari forradalom alapja a gőzgép alkalmazása volt,a második ipari forradalom a 19. század második felétől az elektromos áramfelhasználásával, a belsőégésű motorok feltalálásával és az új természettudomá-nyos felfedezésekkel függött össze. Nagy ütemben fejlődött a nehézipar is, amelyetazonban nem lehetett kiépíteni kellő tőke nélkül.

Emiatt az ipari körök és a banktőke között összefonódás alakult ki, amiképes volt finanszírozni a különböző ipari ágazatok kibontakozását. A vállalatoképítésében és az ország modernizálásában további tényezők is fontos szerepet ját-szottak – a közlekedési hálózat fejlesztése, az elegendő nyersanyag és nem kismértékben a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező, kellő számú munkaerőis, amelyet munkásoknak vagy proletariátusnak szokás nevezni.

A 19. században a munkások öntudatos harcot indítottak a jogaikért és a jobbéletkörülményekért a munkaadóikkal szemben. Megjelentek a korai szocializmusgondolatai, amelyek a liberalizmusra reagáltak. A szocializmus a szociális kü-lönbségek fokozatos és forradalmi felszámolását hirdette azzal a szándékkal, hogyszociálisan igazságos társadalmat hozzon létre. A szocializmus legismertebb kép-viselői közé tartozott Claude Saint-Simon, Pierre Proudhon, Marx Károly (Karl) ésEngels Frigyes (Friedrich). Marx eszméit hirdette Vlagyimir Iljics Lenin is. A szo-ciális változásokra a katolikus egyház is reagált. XIII. Leó pápa meghirdette azegyház szociális tanítását. Ez elutasította mind a liberalizmust, mind a szocia-lizmust és kereste a megegyezés lehetőségét a foglalkoztatottak és a munkaadókközött.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :A radikális forradalmárok közé tartoztak az anarchisták is. Egyik legis-

mertebb képviselőjük Mihail Alekszandrovics Bakunyin volt, aki Töredék

című munkájában ezt írta:

• „Ez a rabszolgaság minden lehetséges módon naponta megnyilvánul. A kelle-

metlenségek és a szerződés leigázó feltételei, amelyek a dolgozót alárendelt,

passzív és engedelmes szolgává változtatják, a munkáltatóból szinte teljhatal-

mú urat csinálnak. Emellett jól ismert, hogy nem létezik ipari vállalat, amelynek

tulajdonosa, olthatatlan nyereségvágyától vezérelve, abszolút hatalmának

tudatában és a dolgozók gazdasági függőségéből profitálva figyelembe venné a

szerződésben megfogalmazott feltételeket. Épp ellenkezőleg – szinte minden

esetben újabb és újabb engedményeket kényszerít ki a saját érdekében. A szer-

ződésben meghatározott munkaidőnél több munkával töltött órát követel, külön-

böző ürüggyel csökkenti a munkabért, mindenféle címen büntetéseket szab ki

vagy kegyetlenül, durván és szemtelenül bánik a munkásokkal.”

Ismételjük át:

✦ Milyen elven működött a manu-fakturális termelés?


❖ Olvassátok el a forrást.❖ Beszélgessetek arról, hogyanlátja Bakunyin a munkáltatót ésa dolgozót.❖ Állapítsátok meg, hogy a szerzőszerint, hogyan viselkedik a mun-kaadó a dolgozóval szemben.

Marx Károly (1818–1883)

Engels Frigyes (1820–1895)

A munkásmozgalom filozófusai, közgazdá-szai és ideológusai. Kidolgozták a történe-lemfelfogás materialista szemléletét, amely-ben a gazdasági törvények a meghatározók.A történelem mozgató ereje a forradalom –az uralkodó és az elnyomott osztály konflik-tusai. Ezek a konfliktusok vezettek volna elaz osztálynélküli, kommunista társadalomkialakulásához. Ez az ideológia a 20. szá-zadban sok millió ember halálát okozta. Akarikatúra bizonyítja, hogy az emberek mára 19. században tudatosították a kommu-nizmus veszélyeit.

31


Tudomány és technika

A tudomány fejlődése a 19. században számos új felfedezéssel járt, amelyekjelentősen befolyásolták a társadalmat. Főleg a természettudományos felfedezé-seknek köszönhetően gyorsult fel néhány állam tudományos-technikai ésgazdasági fejlődése.

A legfontosabb fizikai felfedezések közé tartoztak Michael Faraday angol fizi-kus (pl. az elektromágneses indukció törvénye), Georg Ohm (Ohm törvénye azáramerősség és a feszültség közötti összefüggésről) eredményei, a röntgensugár-zás felfedezése és az új atommodellek is (Rutherford, Bohr).

A biológiában több szakember korszakalkotó munkával jelentkezett, pl. RobertRemak (sejtosztódás), Georg Mendel (a genetika alapjai). A 19. században pub-likálta az élővilág fejlődésével kapcsolatos elképzeléseit Charles Darwin (az evo-lúció elmélete).

Óriási fejlődésen ment át a kémia is. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosztudós megszerkesztette az elemek periódusos táblázatát, Marie Curie Sklo-dowska férjével együtt felfedezte a rádiumot és a radioaktív sugárzást. Justusvon Liebig német vegyész az élelmiszeriparban kezdte alkalmazni a kémiát.

Javult az egészségügy színvonala is. William Morton brit orvos feltalálta az éte-res érzéstelenítést, Rudolf Wirchov német orvos megalapította a sejtpatológiát,kollégája Robert Koch azonosította a tuberkulózis kórokozóját, Emil Behringpedig felfedezte a torokgyík elleni szérumot. Rendkívül jelentősek voltak LouisPasteur francia vegyész felfedezései, aki élete nagy részét a veszélyes fertőzőbetegségek vizsgálatának szentelte.

A 19. században még számos európai országban általános volt a gyermekek foglalkoztatása. Létezett ez afalvakban és a városokban egyaránt, fárasztó és gyakran veszélyes volt (pl. a bányákban). Csak 1833-bantiltották meg az angol textiliparban a 9 évnél fiatalabb gyermekek dolgoztatását. Az idŒsebb gyerekek leg-feljebb 12 órát dolgozhattak naponta. Ennek ellenére feltételezhetŒ, hogy Angliában még 1860-ban is az5–15 év közötti angol gyerekeknek legalább a fele dolgozott embertelen körülmények között minimálisbérért. A 13 évnél fiatalabb gyerekek foglalkoztatásának teljes tilalmát csak 1933-ban vezették be.A nehéz munka, a nyomor, a hiányos táplálkozás, az egészségügy katasztrofális helyzete és a betegségekjelentŒs mértékben hozzájárultak a magas gyermekhalandósághoz. 1919-ben hozták létre a NemzetköziMunkaügyi Szervezetet, amely a gyermekmunkát a világban figyelŒ és szabályozó legfontosabb intéz-mény lett. Fokozatosan – de csak a 20. században – fogadták el a gyermekmunkával kapcsolatos egyez-ményeket, ezeket azonban jó néhány afrikai és ázsiai országban továbbra sem tartják be. A gyermekekdolgoztatását tájainkon részben megakadályozta a tankötelezettség, amelynek gyökerei Mária Terézia ésII. József reformjaiig nyúlnak vissza.

Marie Curie-Sklodowska (1867–1934) len-gyel tudósnŒ jelentŒs kémikus és fizikusvolt. 1903-ban férjével, Pierre Curie-velegyütt fizikai Nobel-díjat kapott a radioakti-vitás felfedezéséért, 1911-ben kémiaiNobel-díjjal tüntették ki, mert sikerült izo-lálnia a tiszta rádiumot és felfedeznie apolóniumot. Állapítsátok meg, miért nevez-te el az új elemet polóniumnak!

Tudjátok-e , hogy:

☛ a kötelező iskolalátogatás beve-zetése ellenére számos országbansok munkáscsalád gyermekeinem járhattak iskolába? Már fia-tal koruktól kezdve segítették acsalád megélhetését és ugyano-lyan hosszú volt a munkaidejük,mint a felnőtteké. Olykor naponta12 órát is dolgoztak.

XIII. Leó pápa (1878–1903) a 19. századmásodik felének mozgalmas idŒszakában állta katolikus egyház élén. ÉrdeklŒdésének kö-zéppontjában a teológiai kérdések mellett aszociális problémák álltak. Párbeszédet kez-deményezett az egyház és a modern társada-lom között. Szerepe volt a cirilli-metódihagyományok felélesztésében a római katoli-kus egyházban. A reformáció óta Œ volt azelsŒ pápa, aki a „különvált testvérekrŒl” kez-dett beszélni. Megnyitotta a vatikáni levéltárata történészek elŒtt. Korának legnagyobb dip-lomatái közé tartozott. Támogatta az államokés a népék békés együttélését.

32


A változások a közlekedést is érintették. Hermann Jacobi német tudós feltalál-ta a villanymotort. Karl Siemens, aki egyik feltalálója volt a dinamónak, megal-kotta az első villanymozdonyt is. Két német mérnök, Daimler a Benz megszer-kesztette a benzinüzemű motort és megtervezte az első benzinmeghajtású gépko-csit. Rudolf Diesel pedig a dízelmotor feltalálója lett. Ferdinand Zeppelin megal-kotta az első irányítható léghajót, a Wright testvérek pedig megszerkesztették azelső motoros repülőgépet, annak ellenére, hogy a Francia Akadémia a 19. századvégén „bebizonyította”, hogy a levegőnél nehezebb gépek nem képesek repülni.

A tudomány és az ipar fejlődése szempontjából rendkívül jelentősek voltak azinformációátvitel terén elért felfedezések. Az amerikai Samuel Morse az első táv-író megalkotója volt (Morse-ábécé), ugyancsak amerikaiak, Alexander GrahamBell és Elisha Gray készítették az első telefont, Thomas Alva Edison alkotta megaz első fonográfot és elektromos izzólámpát. A 19. és a 20. század fordulóján tevé-kenykedett Albert Einstein német-zsidó származású fizikus és matematikus,Guglielmo Marconi olasz feltaláló és Nikola Tesla szerb fizikus.

A mai Szlovákia területén is élt néhány kiemelkedő tudós. Štefan Banič az ejtő-ernyő egyik prototípusának a megalkotója volt. A szimői/Zemné születésű Jed-lik Ányos közreműködött az elektromotor feltalálásában. Jozef Murgaš a drót-nélküli távíró egyik úttörője volt. Eötvös Loránd fizikus torziós ingája fontoselméleti és gyakorlati felfedezéseket tett lehetővé. Jelentős csillagászként tartjákszámon Milan Rastislav Štefánikot.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Nikola Tesla elképzelése arról, hogyan lehetne a Niagara-vízesés energiá-

ját villanyáram előállítására hasznosítani:

• „… Egy esemény jól szemlélteti, milyen rendkívüli volt az életem… Ifjú koromban

elbűvölt, amikor a Niagara-vízesésről olvastam: képzeletemben megalkottam egy

nagy kereket, amelyet a hatalmas víztömeg hajtott volna. Azt mondtam a nagy-

bátyámnak, hogy elmegyek Amerikába és megvalósítom az elképzeléseimet.

Harminc évvel később már láthattam, a Niagara-vízesés hogyan hajtja meg a vil-

lanyerőmű kerekeit és elámultam az értelem kifürkészhetetlen rejtélyein.”

(Seifer, Marc: Nikola Tesla. Prága, 2007)

Nicola Tesla

Nicola Tesla (1856–1943) az emberiségegyik legjelentŒsebb feltalálója volt. Szerbszármazású amerikai fizikus, elektromosgépek és berendezések feltalálója és konst-ruktŒre volt. Az Œ tiszteletére nevezték el amágneses indukció mértékegységét teslá-nak. Tesla találmányai és elméleti munkáiformálták a 20. századi modern tudománytés elindították a második ipari forradalmat,amely végérvényesen megváltoztatta a világarculatát. Fiatalabb éveiben Magyarorszá-gon élt. Az egykori Csehszlovákiában az Œnevét viselte az elektronikus berendezéseketgyártó vállalat. Keressetek információkat aTesla Orava társaságról és termékeirŒl.

Rudolf Diesel a dízelmotor feltalálója lett.

Tudjátok-e , hogy:

☛ a halálbüntetés végrehajtásáraszolgáló váltóáramú villamosszéktalálmánya Tesla és Edison kon-kurenciaharcának az eredménye?Edison ezzel akarta bizonyítani,hogy milyen veszélyes a váltóáramaz emberre.

33


L. Pasteur munkatársaival a nyulak szárított gerincvelőjéből kifejlesztette

a veszettség elleni oltóanyagot. A következőkben Pasteur leírja, hogyan

határozta el, hogy bevezeti a veszettség elleni oltást:

• „Mivel a gyermek halála elkerülhetetlennek tűnik, mély és súlyos kételyek köze-

pette, ahogy azt mindenki jól el tudja képzelni, elhatároztam, hogy kipróbálom

Joseph Meisteren azt az eljárást, amely megbízhatóan működik a kutyák ese-

tében.”

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Anekdoták híres emberekről

Rudolf Virchow egy kérdést tett fel a hallgatónak a vizsgán. Hogyan segítene a

betegen, akit heves vesefájdalom kínoz?

• Először is a fájdalom csillapítására morfiumot adnék neki.”

• Remek. – helyeselt Virchow. – És mennyit?

• Úgy fél grammot.

• Azt mondja, hogy fél grammot. Hm. És aztán mit tenne a holttesttel?


1. Hasonlítsátok össze az első és a második ipari forradalmat! Miben különböztek?

2. Miben különbözött a manufaktúrákban és a gyárakban végzett termelő munka?

3. Soroljátok fel azokat a tényezőket, amelyek a vállalatok létrehozására és az

ország modernizálására hatottak.

4. Hasonlítsátok össze a kapitalizmus és a szocializmus alapelveit!

5. Miként vélekedtek a gyermekmunka következményeiről?

6. Állapítsátok meg, milyen felfedezésekhez kapcsolhatók a következő nevek: Sie-

mens, Daimler, Benz, Diesel, Zeppelin, Tesla, Einstein.

7. Soroljátok fel a korszak legfontosabb szlovákiai származású tudósait. Mivel

járultak hozzá a tudomány és a technika fejlődéséhez?

MINIPROJEKT

Készítsetek egy Felfedezések és találmányok elnevezésű tervezetet az osztály-ban! Alkossatok csoportokat az egyes tudományterületek szerint (fizika, kémia,biológia, elektrotechnika). Az interdiszciplináris kapcsolatok alapján készítsetekegy tervezetet az adott szakterületen elért jelentős felfedezésekről. Megállapításai-tokról számoljatok be osztálytársaitoknak.

Kulcsszavaim:modernizálás, szocializmus, kapitalizmus, felfedezések és találmányok

Kislexikon:

tőke – anyagi vagy nem anyagi for-rás (pénz, föld, műveltség…), atulajdonosnak szolgál a nyereségelérésére

kapitalizmus – a magántulajdo-non és az egyéni vállalkozásonalapuló gazdasági rendszer

ipari forradalom – műszaki ésgazdasági fordulat, amely agépek ipari alkalmazásával füg-gött össze

szocializmus – a társadalmiegyenlőségen és a termelőeszkö-zök közös birtoklásán alapulóelmélet

·tefan Baniã ejtŒernyŒjének rajzvázlata aszabadalmi leiratban

Alfred Nobel (1833–1896) svéd mérnök a 19.század legjelentŒsebb tudósai közé tartozott.Kémiai felfedezései (köztük a dinamit gyártá-sának kidolgozása) nagymértékben kitágítot-ták a tudomány határait. Végrendeletében lét-rehozta és anyagilag is biztosította a jelenleglegrangosabbnak számító elismerést – aNobel-díjat, amelyet a fizika, a kémia, azorvostudomány, az irodalom, a közgazdaság-tan területén, valamint a béke érdekébenkifejtett tevékenységért ítélnek oda. IsmertekNobel-díjasokat és tudjátok-e, hogy miértkapták a kitüntetést?

34

8. KULTÚRA ÉS MÙVÉSZET

A művészet tükrözte az adott korszak emberi társadalmának kísérő jelenségét,az általános instabilitást. Különböző, gyakran ellentmondásos áramlatok je-lentek meg benne. Megváltozott a művész és a művészet felfogása is. Míg a koráb-bi időszakokban a művészt mesterembernek tekintették, aki a klasszikus realis-ta műveket megrendelésre hozta létre, a 19. században az ókori görögök és római-ak hagyományait kezdték elvetni. Számos művész saját stílust és saját kritéri-umokat alakított ki.

A 19. század elsŒ felének mıvészete

A 19. század első felének művészetében megjelenik a klasszicizmus és az empi-re. Mindkét művészeti irányzatot az antik művészet ösztönözte. A klasszicizmus anapóleoni háborúk idején jutott a csúcsra. Európai elterjedéséhez BonaparteNapóleon is hozzájárult. A művészek az abszolút szépségen alapuló esztétikai ide-álra törekedtek, amelyben a formák világosságát, pontosságát, kiegyensúlyozott-ságát keresték.

Az empire a hatalmas épületekben nyilvánult meg, de az alkalmazott művészet-ben is jelentkezett. Az empire kispolgári változata a biedermeier volt, amely alakáskultúrában, a bútorgyártásban és a művészeti termelésben volt tetten érhe-tő. A festett porcelántárgyak és a miniatűrök jellemezték.

A romantika már elvetette a görög-római mintákat. Az egyént állította az előtér-be, az érzelmeit és a személyiségét. Az értelemmel szembeállították a szerelem ere-jét, a szenvedélyeket és az érzéseket. A romantikus művészek műveikben gyakranmenekültek a természet világába. A múltban vagy az egzotikumban is ösztönzéstkerestek. Az irodalomban gyakorta találkozunk a hősiesség, a boldogtalan szere-lem, a halál stb. témájával. A romantika gyakran összefonódott a hazafisággal.

A 19. század második felének mıvészete

A romantikát felváltotta a realizmus és az impresszionizmus. Ezek a művé-szeti irányzatok az élet reális ábrázolásához való visszatérést hirdették. Megjelen-nek bennük a történelmi és a vallásos témák is. A realisták a romantikusokkalösszehasonlítva az alkotás objektivitására törekedtek. A mindennapi élet jelene-teinek ábrázolásával plasztikusan kiegészítették a társadalom képét.

A 19. század 60-as éveiben elsősorban a képzőművészetben megjelentek olyanalkotások, amelyeket a társadalom eleinte elutasított. E művek alkotói beemeltéksaját műveikbe a bizonytalanságot, a kételyeket és a benyomásokat. Impresszio-nistáknak nevezték őket. Egy műkritikus jellemezte őket így azt követően, hogymeglátta Claude Monet francia festő Impresszió képét. Az impresszionisták úgyábrázolták a világot, ahogy azt szemünk egy bizonyos pillanatban látja, ebben azértelemben: a legigazibb az a pillanat, amely a legerősebb benyomást kelti ben-

nünk. Claude Monet mellett Edouard Manet is jelentős képviselője volt az imp-resszionizmusnak.

A 80-as években jelentkeztek a posztimpresszionisták, akiket elátkozottaknak

is neveztek, mert elutasították a bevett társadalmi szokásokat. Viharos életmód-juk következtében gyakran a nyomor szélén tengődtek és számos csalódás érteőket. Az egyik legismertebb posztimpresszionista festő Vincent van Gogh és PaulGaugin volt.

A 19. és a 20. század fordulóján a képzőművészetben, az építészetben, az öltöz-


Ismételjük át:

✦ A jellemző jegyek alapján jelle-mezzétek az általatok ismertművészeti irányzatokat!

A Varsói Nagyszínház. A klasszicizmus azantik és a reneszánsz szellemi hagyatékábólindult ki. Az építészetet az egyszerı díszítésjellemzi, az építményeknek háromszögletıhomlokzatuk van, kitınnek egyenes ésszabályos geometrikus vonalaikkal és azantik oszlopokat használják.

Biedermeier stílust a kispolgárság kedvelte.

35

I . A M O D E R N N E M Z E T E K H E Z V E Z E T Ã Ú T O Nködésben és az alkalmazott művészetben a szecesszió dominált. Az utolsó olyanirányzat volt, amely általánosan teret hódított. Felfoghatjuk az ipari társadalomraadott válaszként is, a mesterségek szépségéhez való visszatérés kísérleteként.Szívesen alkalmazott díszítő elemeket, ornamentumokat és tarka színeket. Aközép-európai szecesszió ismert képviselői közé tartozott az osztrák GustavKlimt, a cseh Alfons Mucha, a magyar Kós Károly és a szlovák Dušan Jurkovič.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Anekdoták híres emberekről:

• Paul Cézanne francia festő baráti körben szívesen beszélt arról, hogy kis

korában csodagyereknek tartották.

– Hogy értsük ezt? – kérdezték a barátai.

– Nos úgy, hogy valamennyi nevelőm már gyermekkoromtól fogva azt mond-

ta rólam, hogy csoda lesz, ha belőlem valami lesz!

• Giuseppe Verdi, ismert olasz zeneszerző egyszer egy eldugott falucská-

ban, Moncalierben egy házikót vásárolt magának, hogy nyugodt körülmé-

nyek között tudjon dolgozni. Barátja, aki egyszer meglátogatta, megállapí-

totta, hogy az egyik szoba tele van tangóharmonikával. Verdi ezt így magya-

rázta meg: – Amikor az utcai zenészek megtudták, hogy hol lakom, órákon

át az operáimból játszottak részleteket. Hogy nyugtom legyen tőlük, elhitet-

tem velük, hogy a hangszereik nagyon értékesek, és valamennyit megvásá-

roltam.

• Victor Hugo francia költőt egyszer megkérdezték: Mi a legfontosabb a

sikerhez: a pénz, a szorgalom vagy az ész? – Hugo salamoni módon kér-

déssel válaszolt: – Ha triciklin közlekednek, meg tudják mondani, hogy a

három kerék közül melyik a legfontosabb?


1. Egy konkrét példán szemléltessétek, hogy az emberi élet mely területein érvé-

nyesült leginkább a biedermeier.

2. Nevezzétek meg a klasszicizmus és az empire jellegzetes elemeit!

3. Milyen értékekre támaszkodik a romantika? Állapítsátok meg, miért nevezték

gyakran a romantikusokat elátkozottaknak!

4. Jellemezzétek a realizmust, mint művészeti irányzatot!

5. Állapítsátok meg az impresszionizmus festészeti technikájának a lényegét!

Nevezzétek meg a legjelentősebb képviselőit!

MINIPROJEKT

Válasszatok személyiséget az említett művészeti irányzatokból. Készítsetek pre-zentációt olyan művekből, amelyek alapján szemléltetitek az adott művészetiirányzat jellegzetes jegyeit (pl. van Gogh, Gaugin, Monet, Mucha, Jurkovič, Klimt,Kós Károly).

Kulcsszavaim:biedermeier

klasszicizmusempire, romantika

realizmusimpresszionizmus

Kislexikon:

impresszió – szószerinti fordí-tásban: napfelkelte

hazafiság – patriotizmus, a hazairánti szeretet és hűség

Giuseppe Verdi (1813–1901) olasz zene-szerzŒ a világ zeneirodalmának egyik leg-nagyobbika. Élete során számos nagyszerızenemıvet komponált, amelyeknek sok mil-lió rajongójuk van világszerte. Ismeritekvalamelyik mıvét? Készítsetek beszámolót,akár a zenetanár segítségével is.

Gustav Klimt: Adele Bloch-Bauer I. (1907)

Claude Oscar Monet (1840–1926) – jelentŒsfrancia festŒ, az impresszionizmusnak neve-zett mıvészeti irányzat megalapítójánaktekintik. Az elnevezés egy kép címébŒl ered:Impression soleil levant – A napkelte imp-ressziója. Az impresszionizmus az adott pil-lanat atmoszféráját igyekszik megragadni.

36

1. SZLOVÁK NEMZETI MOZGALOM

A 18. század 2. fele – a felvilágosult uralkodók kormányzása alatt lefek-tették a nemzeti nyelvek fejlesztésének alapjait

1780–1820 – Bernolák nemzedéke1820–1835 – Kollár nemzedéke1835–1848 – Štúr nemzedéke

Régi és új gondolatok

A felvilágosodás korát a racionalizmus, a tudományosság és a tárgyszerűséglégköre jellemezte. A társadalomban erősödött a nép művelésének, a tudományosismeretek terjesztésének és a tudományos-technikai haladás támogatásának azigénye. Ez volt az értelem kora.

A felvilágosodás korának végén, a 18. század utolsó évtizedében a gondolati lég-kör az egész világon kezdett fokozatosan átalakulni. Az emberek gondolkodásá-ban és véleményében egyre inkább előtérbe kerültek érzéseik és belső tartásuk.A 19. század első felében már annyira uralkodóvá váltak, hogy a romantika korá-ról beszélünk. És nemcsak a művészetben, hanem a társadalom egész életstílu-sában.

Ennek a két korszaknak – a felvilágosodásnak és a romantikának – a határátérzékelhetjük a szlovák nemzeti mozgalom kialakulásánál és fejlődésében is. Akezdetek még a felvilágosodás korának végére esnek, a kibontakozást és a kicsú-csosodást már jelentősen áthatotta a romantika légköre.

I I . A M O D E R N S Z L O V Á K N E M Z E T

Ismételjük át:

✦ Magyarázzátok meg a felvilágo-sodás fogalmát! ✦ Soroljátok fel ennek a kor-szaknak a legjelentősebb sze-mélyiségeit!✦ Idézzétek fel a felvilágosuláskorának reformjait és jelöljétekmeg azt, amely súlyt helyezett ahazai nyelvek használatára!

A felvilágosult ember kívülállóként tekintettmagára és a társadalomra, a tudomány és amegismerés szemüvegén át. Bizonyos felvi-lágosult teoretikusok egészen odáig elmen-tek, hogy az állatokat és az embereket csu-pán bonyolultabb gépeknek tekintették. Azábrán egy kacsa látható, amelynek testemechanikai alkatrészekbŒl, csövecskékbŒl,rugókból és kerekekbŒl áll.

Ezzel szemben a romantika embere belülrŒlszemlélte az embereket és a társadalmat is.Önmagába fordult – a saját lelki állapotával,vágyaival, érzéseivel és sejtéseivel foglalko-zott. A felvilágosult kor emberével szembena természetben a lélek megnyilvánulásátlátta, ezért úgy érezte, hogy összefonódottvele. A romantikus ember hitt az érzéseiben,sebezhetŒ volt, hangulatai uralták, elégedet-len volt az Œt körülvevŒ világgal. EbbŒlfakadt a jobbítás vágya is, amelyet nem egy-szer lázadás formájában és feltınŒ viselke-déssel is igyekezett kifejezni és elérni.

A romantika a mély érzések, az egyediség iránti vágy, a lelkesedés, de a lázadások és a tiltakozásokkora is volt. Felvirágzott a zenemıvészet és a költészet, az erkölcsök kifinomultabbakká váltak – ahölgyek naplót vezettek és sok mıvelt férfi is személyes feljegyzéseket készített. A felvilágosodás„aszályos” kora után az emberek mintha ismét felfedezték volna a szerelmet, a szenvedélyt és azátszellemülést.Caspar David Friedrich német festŒ NŒ a naplementében (1818) c. képe tökéletesen kifejezi a roman-tika hangulatát.

A nemzeti öntudatra ébredés kezdetei

A 18. század végétől kezdve egész Európában élénk vita folyt a nemzetekről.Ez a téma addig szinte ismeretlen volt, mivel a 18. századig a társadalomban min-denekelőtt a valamelyik rendhez vagy valláshoz való tartozás volt a meghatározó.Ebben a korban azonban a tudós elmék azt hirdették, hogy az emberek közöttolyan belső kötődések vannak, amelyek egészen különleges módon kapcsoljákőket össze. Ez a kötődés a nemzethez való tartozás. A világban megnőtt a nem-zeti öntudat – az a meggyőződés, hogy az ember annak a nemzetnek a termé-szetes tagja, amelybe beleszületett, vagy amelynek a nyelvét beszéli. A tudósokolyan kérdéseket tettek fel, hogy mi a nemzet, kikből áll és milyen jegyek alap-ján ismerhető meg. Azt hirdették, hogy a nemzet olyan, mint a család, amelyetösszekötnek az érzelmek és a közös nyelv. A nemzet legfontosabb jegyeinek anépi kultúrát (népművészet), a nemzeti hagyományokat, a szokásokat és főlega nyelvet tekintették.

Nemzetek és nemzetiségek a Habsburg Birodalomban

A Habsburg Birodalom soknemzetiségű állam volt, miközben minden etnikuma nemzeti fejlődés eltérő szintjén állt. A nemzeti fejlődés szempontjából kedvezőbbfeltételekkel rendelkeztek a vezető nemzetek – a németek és a magyarok, akik aziskolákban a saját nyelvükön oktattak, szépirodalmi műveket, újságokat adtak kiés kulturális intézményeket alapítottak. Bonyolultabb helyzetben voltak a szlo-vákok, a csehek, a horvátok, a rutének, a szerbek, a szlovének vagy a románok.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Nemcsak a Habsburg Birodalom, hanem a történelmi Magyarország is szá-

mos etnikum keveréke volt. Ezek a 19. század első felében követelni kezdték

a nemzeti jogaikat. A történelmi Magyarország nemzeteinek és nemzetisége-

inek sokféleségéről 1833-ban W. C. W. Blumenbach német geográfus is írt

egy művet, amelyben Ján Čaplovič szlovák tudós munkájára is hivatkozott.

• „...Ez a térkép a nemzetek szokatlan keverékét mutatja, ezért Čaplovič nem

éppen alaptalanul állítja, hogy Magyarország Európa kicsiben, miután itt szin-

te valamennyi európai törzs és nyelv megtelepedett, megtaláljuk itt szinte az

összes vallást, foglalkozást, a különböző kulturális szinteket, életmódokat, szo-

kásokat és hagyományokat. A négy legnagyobb nemzetiség a következő: a

magyarok, mint a fő nemzet, a szlávok, a németek és a románok.”

37



❖ Magyarázzátok meg J. Čaplovičszlovák tudós szavait. Miért mondtaa történelmi Magyarországról, hogy„Európa kicsiben”?

Johann Jakob Müller 1816-ban született Táj-kép a Szepesi Várral/Spi‰sk˘ hrad c. festmé-nye a romantikus festészet tipikus jegyeitviseli: kissé borongós, lehangoló környe-zet, a háttérben a vár romjaival.A romantikusok szívesen álmodoztak a távoliországokról és a régi idŒkrŒl. Vonzotta Œket anemzeti történelem, de elvarázsolta Œket aközépkori trubadúrok – a szerelem dalnokai-nak, a lovagoknak és az elŒkelŒ hölgyekneka világa is.

Ján âaploviã (1780 Horné Príbelce – 1847Bécs) sokszor beutazta a Habsburg Birodal-mat, honismereti mıveket írt a magyaror-szági szlávokról és foglalkozott szellemi és

anyagi kultúrájukkal. A szlovák néprajz(etnográfia) megalapítójának tartják.

A szlovákok számára sokáig nagy hátrány volt, hogy nem volt egységes irodalminyelvük. Különböző tájszólásban beszéltek és elválasztotta őket az istentiszteletnyelve is. A katolikus templomokban a szertartások latinul és a nép nyelvén foly-tak. A szlovák evangélikusok istentiszteleteiken már háromszáz éve a bibliai csehnyelvet használták és ezen a nyelven írtak is. Emiatt égető szükség volt az egységesirodalmi nyelv kialakítására, amely összekötötte volna a szlovákokat. A szlovák nem-zeti mozgalom egyben az egységes nyelv megteremtéséhez vezető utat is kijelölte.

A szlovák nemzetébresztŒk három nemzedéke

A szlovákok nemzeti mozgalma fokozatosan fejlődött. Kezdetben csak aművelt emberek körében talált követőkre, később a társadalom szélesebb réte-geiben is. A modern szlovák nemzet formálásában szerepet játszó legfontosabbszemélyiségek közé tartozott Anton Bernolák katolikus tudós, továbbá JánKollár és Ľudovít Štúr evangélikus értelmiségi. Munkatársak csoportosultakköréjük. Így a nemzetébresztők három nemzedéke jött létre; ők a szlovákokkulturális felemelkedését szorgalmazták és a nyelvi különbségek felszámolásátcélozták meg. Ezzel kapcsolatban beszélhetünk a szlovák nemzeti moz-galom három fázisáról is, amelyek között azonban nem volt éles határvonal,hanem együtt hatottak és kölcsönösen átfedték egymást.

38

I I . A M O D E R N S Z L O V Á K N E M Z E TEtnikumok a mai Szlovákia területén1796-ban

SZLOVÁKOK – világoskékMAGYAROK – pirosRUSZINOK – sárgaNÉMETEK – zöldHORVÁTOK – sötétkékLENGYELEK – narancssárga

Pozsonyban/Bratislava és környékén is soknemzet és nemzetiség élt. Az ábrán: szlová-kok, németek, magyarok és horvátok a 19.század derekán.

A nemzeti érzelmı értelmiségiek érdeklŒdé-sének elŒterében a népmıvészet állt. Ján Kol-lár ªudovít ·túrral és más nemzetébresztŒk-kel közösen az éneket és a népdalt a szlávlélek legszebb megnyilvánulásának tartotta:Szlovákia Magyarországon, úgymond egyfolytonos ének, egy látható Múzsa, és ha afájdalomtól vagy az örömtŒl bezárná a szá-ját, az talán a legnagyobb büntetés lenneszámára a földön… ahol nincs ének, ott min-den néma, ahová eljut a dal, ott kellemesenfelzengenek a mezŒk, a szŒlŒültetvények, akertek, a dombok és a völgyek, mintha a jelen-léte minden fának és bokornak élŒ nyelvetkölcsönözne…” (Ján Kollár: Nemzeti énekek– Národné spievanky)

A nemzeti érzésű művelt emberek első nemzedéke Bernolák köré tömörült. A fel-világosodás korának végén tevékenykedett, ezért felvilágosult nemzedéknek isnevezzük. Tevékenysége főképp az önképző egyesületek és a tudós társaságok létre-hozására, valamint a népművelésre és a kulturális felvilágosításra irányult. A legje-lentősebb képviselője Anton Bernolák volt, követői pedig katolikus értelmiségiek.

A nemzetébresztők második nemzedéke arra törekedett, hogy fejlessze azegyüttműködést más szláv nemzetekkel, elsősorban a csehekkel. A szláv esz-mékkel foglalkozott műveiben Ján Kollár költő és Pavol Jozef Šafárik tudós,akiknek a műveit a Habsburg Birodalom valamennyi szláv értelmiségije ismerte.

A nemzetébresztő értelmiségiek harmadik nemzedéke a kulturális-művelődésitörekvések mellett már politikai célokat is kitűzött. A korszak legjelentősebb sze-mélyisége, Ľudovít Štúr nyomán Štúr nemzedékének nevezzük. A szlovák nem-zeti mozgalom legnépesebb és legsikeresebb csoportja volt.

39


IDŐSZAK

SZEMÉLYISÉGEK (MOZGALOM)

LEGFONTOSABB GONDOLATOK

1. FÁZIS

1780–1820

BERNOLÁK HÍVEI

népművelés, irodalmi nyelv

2. FÁZIS

1820–1835

J. KOLLÁRP. J. ŠAFÁRIK

a szláv nemzetek együttműködése

3. FÁZIS

1835–1848

ŠTÚR NEMZEDÉKE

kulturális és politikaijogok, irodalmi nyelv

A szlovák nemzeti mozgalom fázisai

Kislexikon:

bibliai cseh nyelv – a csehnyelv szlovákosított változata,amelyben a Kralici Bibliátírták és nyomtatták a 16. szá-zadban; a múltban a szlovákevangélikusok istentiszteletinyelve volt.

etnikum – valamely nemzetiségvagy nemzet képviselői

etnográfia – néprajz ; történettu-domány, amely a nemzettel, anemzet kulturális, társadalmiés felekezeti viszonyaival fog-lalkozik

nemzet – ugyanazon a területenélő, közös történelmű, kultúrá-jú, életmódú emberek termé-szetes közössége

nemzeti mozgalom – a modernnemzet formálódásánakkülönböző fejlődési szakaszo-kon átmenő, hosszan tartó ésbonyolult folyamata

nemzetiség – a nemzethez valótartozás; kisebbségi nemzetvalamely államban

népművelés – a kultúra és aműveltség megszerzését célzótevékenység

Tudjátok-e, hogy:

☛ a 19. század első felében aszlovákok mellett más magyar-országi nemzeteknek is hasonlónyelvi problémáik voltak? Pl. ahorvát nyelv három fő nyelv-járásra osztódott, miközbenmindegyiknek megvolt a magatörténelmi hagyománya.☛ szinte minden európai nem-zet irodalmi nyelvét a 18. századvégétől a 19. század első feléigegységesítették?

Olvassátok el:

FEKETE Sándor: Haza és haladás. Areformküzdelmek kora. Madách, Bra-tislava 1969

HUČKO, Ján: Slovenská jar. Brati-slava: Mladé letá. 1994

GOETHE Johann Wolfgang: Wert-her szerelme és halála (fordította:Szabó Lőrinc), Bp. 1957


1. Hasonlítsátok össze a felvilágosodás és a romantika értékeit!

2. Saját szavaitokkal magyarázzátok meg a következő kifejezéseket: nemzet,

nemzeti tudat.

3. A térkép nyomán jellemezzétek a Habsburg Birodalom nemzetiségi összetéte-

lét! Elsősorban a szlovákokra és a magyarokra összpontosítsatok!

4. Szerkesszetek táblázatot a 18. század végi szlovák társadalomról. A katoliku-

sok és az evangélikusok mellett tüntessétek fel az abban az időben használt

istentiszteleti és irodalmi nyelvet.

5. A Szlovák nemzeti mozgalom fázisai táblázat segítségével jellemezzétek a szlo-

vák nemzeti mozgalom egyes fázisait!

MINIPROJEKT

Művészet- és irodalomtörténeti könyvekben keressetek különböző műalkotá-sokat a zene, a festészet, az irodalom területéről és válasszatok egy művészetiágat a romantika korából.

Kulcsszavaim:nemzet

szlovák nemzeti mozgaloma nemzetébresztők három nemzedéke

romantizmus

40

2. ANTON BERNOLÁK

1787 – Anton Bernolák munkatársaival kodifikálta az első irodalmi nyelvet1792 – a Szlovák Tudóstársaság létrehozása

A szlovák nyelvhez vezetŒ úton

A felvilágosult eszméket, valamint a műveltség, az erkölcs és a kultúra gya-rapításának a szükségét mindenekelőtt a katolikus papok és az értelmiségiekhirdették. Megismertették a szlovákokat a történelemmel, miközben a Nagymo-rávia/Veľká Morava korát és szent Cirill és Metód üzenetét hangsúlyozták.

A 18. század végén a nemzeti és a kulturális törekvések központja a maiNyugat-Szlovákiában fekvő két város: Pozsony/Bratislava és Nagyszom-bat/Trnava lett. II. József császár a pozsonyi várban hozta létre a katolikuspapok iskoláját, az ún. generális szemináriumot. A diákok között sok szlovákvolt az ország különböző vidékeiről, és mindegyikük a saját nyelvjárásábanbeszélt. A diákok egyike egy árvai születésű ifjú, Anton Bernolák volt.

1787-ben az akkor még csak 25 éves Bernolák munkatársaival egy nyelvtu-dományi művet adott ki, a címe: Nyelvtudományi-kritikai értekezés a szlo-vák betűkről. Ezzel a művel kodifikálták (iktatták törvénybe) először az iro-dalmi szlovák nyelvet. Később megjelent a Szlovák grammatika című nyelv-tankönyve és a szófejtéssel foglalkozó műve, A szláv szavak etimológiája. Je-lentős munkája a terjedelmes ötnyelvű szótára is: Slowár Slowenskí česko-la-ťinsko-ňemecko-uherskí (Szlovák-cseh-latin-német-magyar szótár). Berno-lák nyelvtana a fonetikai elven alapult: írd, ahogy hallod. Elsősorban a Nagy-szombat/Trnava környéki katolikus értelmiségiek nyelve érvényesült benne,hiszen korábban itt működött a Nagyszombati Egyetem, de más szlovák régióknyelvjárásának elemei is beépültek a könyvbe.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Bernoláknak abban az erőfeszítésében, hogy többnyelvű szótárt állítson

össze a kommunikációt és a gondolatok cseréjét hirdető felvilágosodás

lecsengő hatása figyelhető meg. Terjedelmes ötnyelvű szótára elsősorban a

megértést kívánta szolgálni, ahogy arra a szótárhoz írt Bevezetője is utal:

• „A szláv nyelvet nemcsak azért kell tisztelni és megtanulni, mert szavait illetően

finom, kifejezőerejű és gazdag, hanem ősisége okán, és azért is, mert általáno-

san elterjedt és számtalan ország nyelve tartalmazza, és az, aki ismeri, számos

nemzetséghez és nemzethez szólhat… Ezért, ahogy feltételezem, a társadalom

és az utódok is elismerik, és lekötelezettnek is érzik majd magukat irántunk,

hogy ebben a kedvezőtlen korban, amelyben a szlovák műveltség nagyon el volt

nyomva és el volt hanyagolva, elsőként kiadtam egy gondosan és előrelátóan

megszerkesztett szlovák szótárt, hogy nemcsak a szlovákoknak szolgáljon köny-

nyebben elsajátítani a cseh, a latin, a német és a magyar nyelvet, de a cse-

heknek, a latin nyelv híveinek, a németeknek és a magyaroknak is, hogy töké-

letesebben megértsék a szlovákokat…”

A Szlovák Tudóstársaság

Hogy az új irodalmi szlovák nyelv meggyökeresedjen és elterjedjen, Bernolákhívei 1792-ben Nagyszombatban/Trnava megalapították a Szlovák Tudóstár-saságot. Ez olyan egylet volt, amely az új nyelven könyveket akart kiadni,


Ismételjük át:

✦ Nevezzétek meg a magyarorszá-gi műveltség fejlesztését támogatóuralkodókat!

„A szlovák nyelv kimunkálásának útjára léptem,melyen előttem senki sem járt.”

(Anton Bernolák)

Az irodalmi szlovák nyelv létrehozására tettsikertelen kísérletnek tekinthetŒ Jozef IgnácBajza (1755 Predmier – 1886 Pozsony/Bra-tislava) 1783-ban megjelent regénye, a Renémládenca príhody a skúsenosti (Az ifjúRené esetei és tapasztalatai), mert annak anyelvnek, amelyben Bajza regénye íródott,hiányzott a szilárd grammatikai alapja.

A Pre‰purské noviny fejléce még azt megelŒ-zŒen, hogy Anton Bernolák kodifikálta az iro-dalmi nyelvet, 1783-ban kezdték kiadniPozsonyban/Bratislava a Pre‰purské novinyújságot, amelynek nyelvezete szlovákosítottcseh volt. Az újság oldalain arról is vitatkoz-tak, milyen nyelven (nyelvjárásban) kellenemegjelennie. Voltak olvasók, akik azt javasol-ták, hogy az újságban úgy írjanak, ahogyanPozsony/Bratislava, Szakolca/Skalica és Nagy-szombat/Trnava környékén beszélnek. A szer-kesztŒ erre azt válaszolta, hogy az újságotszlovákul fogják írni, mégpedig „a Biblia, aSzentírás mintájára” és nem „parasztosan”.


❖ Milyen okok vezették Bernolákot atöbbnyelvű szótár megalkotására?

növelni szerette volna a műveltséget és nevelni a nemzetet. A Szlovák Tudóstársa-ságnak több mint 400 tagja és különböző szlovákiai városokban, de Bécsben iskirendeltségei voltak. A Tudóstársaságot Anton Bernolák és Juraj Fándly irá-nyította. A Bernolák nemzedék legjelentősebb és legnagyobb egylete volt.

A 18. század végére az egylet tevékenysége egyre lanyhult, és a 19. század ele-jén a Tudóstársaság megszűnt. Az egylet aktivitásának csökkenéséhez főlegFerenc császár szigorú rendőri rendszere hatására a monarchiában kialakultkedvezőtlen társadalmi légkör járult hozzá.

A Bernolák nemzedék jelentŒsége

A bernoláki irodalmi nyelv végeredményben a szlovákokat nem egyesítette egyközös nyelvben. Habár a lakosság nagy része – főleg a katolikusok – számára elfo-gadható volt, a szlovák evangélikusok továbbra is a bibliai cseh nyelven írtak.Ebben az időben a két irányzat között az együttműködés még elég laza volt.Ennek ellenére a szlovák nyelv első kodifikálása és az egész bernoláki moz-galom rendkívül jelentős. Bernolák híveinek köszönhetően, akik a szlovákokatönálló nemzetnek tekintették, kedvező körülmények alakultak ki a teljesebbés szervezettebb nemzeti mozgás számára a következő időszakban.

41


Anton Bernolák (1762 Slanica – 1813 Érsek-újvár/Nové Zámky). Teológiai tanulmányaitbefejezve a pozsonyi generális szeminári-umban káplánként szolgált a mai Bernolá-kovo/Cseklész településen, késŒbb pedigÉrsekújvárt/Nové Zámky volt pap. Több ide-gen nyelven beszélt, széles körı történelmi,természettudományos és közgazdaságiismeretei voltak. A szlovák nyelv elsŒ kodi-fikátora és a Szlovák Tudóstársaság vezetŒszemélyisége volt. A nagy munkatempó, degyakori vitái Érsekújvár/Nové Zámky váro-sával és lakosaival is kimerítették Bernolá-kot és aláásták egészségét. 53 évesen hirte-len halt meg szívelégtelenségben.

Juraj Fándly (1750 âastá – 1811 Doºany).Mint tipikus felvilágosult tudós az új gondo-latok gyakorlati felhasználását hangsúlyoz-ta. Katolikus pap volt. A Nagyszombat/Trna-va melletti Naháãon a hívŒket az ésszerıgazdálkodásra és az egészséges életmódraoktatta. Számos munkája a gazdasági életjavításával foglalkozott. Eredményesen fog-lalkozott méhészettel, gyümölcstermesztés-sel és gyógyítással. Vallási mıveket és törté-nelmi témájú munkát is írt, amelyben kie-melte Nagy Moravia/Veºká Morava korát.Egyik alapítója volt a Szlovák Tudóstársaság-nak, amelynek titkára és pénztárosa volt.

A Szlovák Tudóstársaság megalapítása (Andrej Kováãik olajfestménye, 1934). Középen Anton Ber-nolák áll.

Fogalmi térkép – szlovák tudósok a 18. század végén

SZLOVÁK TUDÓSOK

KATOLIKUSOK

PozsonyBratislava

NagyszombatTrnava

GENERÁLIS SZEMINÁRIUM

SZLOVÁK TUDÓSTÁRSASÁG

EVANGÉLIKUSOK

42

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Juraj Fándly: Fűvészkönyv (részlet):

• Foltok, sömörök, szemölcsök és kiütések

A nyírfavíz eltávolítja a testről a foltokat, a szeplőket, a sömöröket és a sze-

mölcsöket, szépíti és finomítja a bőrt. Használható a szájgyulladás megszünte-

tésére is. Hasonló hatást ér el az, aki mézben elkevert szétmorzsolt babérlevél-

lel keni be az arcát. Ha szeplők vagy kiütések vannak az arcodon, próbáld ki

és meglátod, hogy igazam van-e.

A katolikus Bernolák hívek mellett az evangélikusok is tevékenykedtek,

akik ebben az időben nem hoztak létre szervezett mozgalmat. Bibliai cseh

nyelven írtak. Ma már kuriózumként hat Juraj Ribay (1754 – 1812) evan-

gélikus tudós kézikönyve az erkölcsökről és az udvariasságról, a fiatalok

egészségének megőrzéséről. A tipikusan felvilágosult jellegű kézikönyv

célja a társadalmilag elfogadható és művelt ember „nevelése” a 18. század

végén (rövidítve):

• „Üljetek egyenesen, könyökötöket sose tegyétek az asztalra, lábatokat nyugod-

tan tartsátok, hogy senkit se rugdossatok. Amikor esztek, csukjátok be a szá-

tokat és ne csámcsogjatok, mint az állatok. A kanalat ne töltsétek tele és ne cse-

pegtessétek le az abroszt. A villával ne csörögjetek, és ne vájjatok vele a fogai-

tok között. Ne krákogjatok és ne köpködjetek az asztalnál. Ne igyatok, ha vala-

mi van a szátokban. Ne beszéljetek étkezés közben olyan dolgokról, amelyek

undort keltenek. Ne akarjatok hiúk, gyönyörűek vagy beképzeltek lenni, és ne

gondoljátok, hogy jobbak vagytok másoknál, ne akarjatok kitűnni mások közül.

Senkit ne rágalmazzatok, de ha lehet, védelmezzétek barátotok becsületét.”



❖ Olvassátok el Juraj Ribay szövegét! ❖ Milyen illemszabályokat javasolbetartani? ❖ Ti is betartjátok ezeket?

A Szlovák Tudóstársaság jelentette meg1793-ban Juraj Fándly Zelinkár (Fıvész-könyv) címı könyvét. Fándly ebben a mun-kájában az olvasóknak azt tanácsolja,hogyan gyıjtsék és hasznosítsák a gyógynö-vényeket és recepteket is közöl a különbözŒtesti nyavalyák kezelésére.

Nagyszombat/Trnava a 18. század végén

Tudjátok-e , hogy:

☛ az első olyan mű, amelyet abernoláki nyelven jelentettek megJuraj Fándly Dúverná zmlúvamezi mňíchom a diáblom (Bizal-mas beszélgetés a szerzetes és azördög között) munkája volt. Akatolikus pap Fándly ebbentámogatta II. József felvilágosultreformjait, főleg a kolduló rendekfeloszlatását. Ezzel a könyvévelkiváltotta a legfőbb egyházi mél-tóságok bírálatát és 14 napig tartókolostori fogságra ítélték.☛ az első szlovák nyomtatott Bib-lia bernoláki nyelven jelent meg?Juraj Palkovič kanonok fordította,és 1829 és 1832-ben adta ki(Szent Írás).☛ a szlovák nyelv szótárát – Slo-wár Slowenskí česko-laťinsko--ňemecko-uherskí – Anton Berno-lák egész életén át írta? 30 000szót tartalmazott és hat kötetbenjelent meg 12 évvel Bernolák halá-la után.


1. Jellemezzétek a 18. század végi helyzetet a mai Szlovákia területén a nemzeti

és a kulturális törekvések szemszögéből. Használjátok a Szlovák tudósok fo-

galmi térképet.

2. Mi késztette a katolikus tudósokat az irodalmi nyelv kodifikálására?

3. Véleményetek szerint a szlovák tudósok milyen módon igyekeztek akkoriban

emelni a kultúra színvonalát. Vitassátok meg, hogyan lehetne ma elvégezni

ugyanezt!

4. Foglaljátok össze, mikor és hogyan történt az irodalmi szlovák nyelv kodifiká-

lása! Konkrét példán magyarázzátok el a fonetikus elv jelentését! Állapítsátok

meg, ki próbálkozott meg Bernolák előtt rendszerbe foglalni az irodalmi szlo-

vák nyelvet, és miért nem sikerült neki.

5. Milyen volt a Szlovák Tudóstársaság helyzete?

6. Olvassátok el a Bernolák-idézetet. Mi volt a célja a szótárral?

7. Kik voltak a bernoláki mozgalom fontos alakjai? Mivel járultak hozzá a szlo-

vák nemzet szellemi gyarapodásához?

Kulcsszavaim:

Bernolák híveiirodalmi szlovák nyelvSzlovák Tudóstársaság

43


A Szlovák Tudóstársaság kiadói tevékenysé-gének szabályai

Kislexikon:

dialektus – nyelvjárás, tájszóláskanonok – katolikus egyházi

méltóság, a lelkipásztori testü-let tagja a püspöki székesegy-házban

kodifikálás – a szabályok vagyelőírások összegyűjtése és egy-ségesítése, kötelező szabályok(normák) megalkotása, rend-szerbe foglalása

Olvassátok el:

SZALATNAI Rezső: A szlovák iroda-lom története. Gondolat, Bp. 1964

http://zlatyfond.sme.sk/autor/84/Juraj-Fandly

A tanító a parasztoknak magyaráz. Illusztráció Juraj Fándly Piln˘ domaj‰í a poºn˘ hospodár (Szorgal-mas házigazda és földmıves) mıvébŒl.

44

3. A SZLÁV KÖLCSÖNÖSSÉG

1824 – Ján Kollár megjelentette Slávy dcera (Szláva lánya)1836 – Ján Kollár publikált egy iratot a szláv törzsek és nyelvjárások irodalmi

kölcsönösségéről

A 19. század elején az uralkodó nemzetek képviselői az általuk általánosanhasznált nyelvet szerették volna hivatalossá nyilvánítani – a németek a néme-tet, a magyarok a magyart, nem egyszer más kisebb nemzetek rovására. Amagyar politikusok arra törekedtek, hogy a soknemzetiségű Magyarországotegyetlen nemzet országává alakítsák át. Mindenkinek tökéletesen ismerniekellett a hivatalos nyelvet – a magyart és magyar nemzetiségűnek kellett val-lania magát. Bizonyos polgárok és vagyonosabb lakosok valóban a politikailaguralkodó nemzet példáját követve kezdtek viselkedni és öltözködni, nevet vál-toztattak és a magyar nyelvtan szabályai szerint írták, abban a reményben,hogy ez a társadalmi életben előnyökkel jár majd számukra.

A kölcsönös megértés útján

Az erősödő magyarosodás hatékonyabb együttműködésre késztette a kato-likus és az evangélikus tudósokat. Mivel a bibliai cseh nyelv összekötötte azevangélikusokat a cseh környezettel, az evangélikus értelmiségiek – a Berno-lák nemzedéktől eltérően – a szlovákokat a csehszlovák törzs (nemzet) részé-nek tekintették. Mindkét csoport azonban hasonló célokat követett: a népműveltségi és kulturális szintjének az emelésére törekedtek, hangsúlyozták aszlávok történelmi gyökereit és a nagymorva hagyományokat.

A húszas években a két felekezethez tartozó nemzetébresztők szorosabbegyüttműködésre törekedtek. Egyleteket hoztak létre és egy közös évkönyvet(almanachot) jelentettek meg Zora (Hajnal) címmel, és ebben mindkét nyelven– a bernoláki szlovák és a bibliai cseh nyelven is – közöltek cikkeket. Akatolikus és az evangélikus értelmiségieket életművével összetartozásra ösztö-nözte a bernoláki mozgalom legjelentősebb költője, Ján Hollý.

A szlovák nemzeti mozgalom második fázisának központjává két magyarváros vált a Duna/Dunaj két partján – Buda és Pest. Budán Bernolák követőiés az evangélikus értelmiségiek között a Martin Hamuljak katolikus tudóskörül tömörülő csoport építette lelkesen a kapcsolatokat. Pesten szolgált JánKollár evangélikus pap és költő. Intenzíven együttműködött a katolikusokkal,de tevékenységi köre jóval tágabb volt. Mindenekelőtt a szlávokkal igyekezettkapcsolatot létesíteni. Sok pesti és bécsi diák látogatta őt – szlovákok, horvátok,csehek, szerbek, akik érdeklődtek művei iránt.

A Slávia nemzedék

Ján Kollár támogatta a szláv kölcsönösség (pánszlávizmus) eszméjét, azaz azösszes szláv nemzet közötti kapcsolat fejlesztését és megszilárdítását. Az értel-miségiek tudatosították, hogy a szláv nyelvek bizonyos fokig rokonságban állnak,ezért az egyetlen szláv nemzet tagjainak tartották magukat. A szlávok jellemétis eltérőnek tartották a németekétől vagy a franciákétól. Meg voltak győződvearról, hogy a szláv az emberiség történelmében fiatal nemzet, amely még csakezután teljesíti be a küldetését. A pánszláv egység szükségéről Kollár több művet


Ismételjük át:

✦ Jellemezzétek a szlovák nemzetimozgalom első fázisát!

Azok a szláv értelmiségiek, akiket fellelkesí-tett a szláv kölcsönösség (pánszlávizmus)gondolata, a szlávokra mint egységes nem-zetre tekintettek. A szlovan, szlavjan szó„szlávot” jelentett. A Slávia (vagy a Szláva)kifejezésnek két jelentése is volt: 1. így jelöl-ték a „szláv nemzet” „géniuszát” (szellemét).2. azt a területet jelentette, ahol szlávokéltek. Mivel a nemzetébresztŒk a nemzetetcsaládi közösségnek tekintették, gyakran úgyis beszéltek Sláviáról, mint a szlávok anyjá-ról – „Matka Sláva” (Szláva Anya) és „fivér-nek” és „nŒvérnek” szólították egymást.A Slávia (1908) c. képet a kiemelkedŒ csehfestŒ, Alfons Mucha festette.

„Mi vagy te? Orosz. És te? Szerb. Te mi vagy? Cseh. És te mi vagy?Én lengyel vagyok. Gyermekeim, összetartás!”

(Ján Kollár)

is írt. Mindenekelőtt a Slávy dcera (Szláva lánya) elbeszélő költeménye és a szlávtörzsek és nyelvjárások közötti irodalmi kölcsönösségről írt munkája tette őthíressé.

A szlovák nemzetébresztők második nemzedékének másik kiemelkedő szemé-lyisége Pavol Jozef Šafárik volt. Ján Kollárral ellentétben, aki elsősorban költőés a pánszláv mozgalom ideológusa volt, Šafárik jelentős tudós volt. Régészettelés a szlávok történelmével, irodalmával és kultúrájával foglalkozott.

Pavol Jozef Šafárik és Ján Kollár nemcsak a szlovákok számára jelentős. Műve-ik hatással voltak más szláv népek kibontakozására is.

A nagy szláv egység gondolata gyorsan terjedt. Ezt elősegítette az a tény is, hogya szlávok alkották a történelmi Magyarország lakosságának a többségét. Amagyar nemzeti mozgalom képviselőit azonban a pánszláv egységesítési törekvé-sek nyugtalanították. Feltételezték, hogy a nyelvi és kulturális együttműködéstkövetően politikai kapcsolatokra is törekedni fognak, megpróbálnak kiszakadniaz országból és saját államot akarnak majd létrehozni. Ezért az osztrák titkos-rendőrség is figyelte és gátolta a szláv egyesületek tevékenységét. Bécs és Pest szá-mára az jelentette a legnagyobb fenyegetést, hogy a Habsburg Birodalomban élőszlávok egyesülnek Oroszországgal. A pánszláv eszmét a monarchia egységeszempontjából veszélyesnek tartották, ezért híveit üldözték.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Az 1832-ben keletkezett irat az Európában élő szlávok lélekszámáról

beszél (részlet)

• „A szláv nemzet erejét akarod megbecsülni? Azt gondolom, hogy a legnépesebb

az Európában élő népek között. Olvasó, tekints csak Európa térképére és tanul-

mányozd, nehogy azt gondold, hogy hazugságokat állítok! Elvégre kik azok a

csehek, a morvák, a luzsicei szerbek vagy kik a horvátok, a bosnyákok és a bol-

gárok népe? Ki a szlavón, ki a dalmát vagy a szerb, az isztriai és az orosz is?

Micsoda a lengyel? Valamennyi származása ugyanaz.”

45


Prága 1820 körülA nagy, elsŒsorban egyetemi városok váltak a szláv értelmiségiek természetes központjaivá. Buda, Pestvagy a monarchia fŒvárosa, Bécs mellett kulturális központnak számított Prága is. A szlovák nemzetéb-resztŒket a csehekkel hasonló aggodalmak kötötték össze – míg a szlovákok az elmagyarosodást, a cse-hek a fokozódó németesítést igyekeztek kivédeni.

Ján Kollár (1793 Mo‰ovce – 1852 Bécs)Mint evangélikus pap Pesten együttmıködöttBernolák követŒivel, akiket szeretett volnamegnyerni a csehszlovák egység gondolatá-nak. A szláv világ különbözŒ személyiségei-vel állt kapcsolatban. A szlávok lakta vidé-keken utazva megfigyelte a táj különlegessé-geit és az ott élŒk jellemét. A szlávok jelle-mét idealizálta. Azt állította, hogy a szlávnemzet szívélyes, békeszeretŒ és daloskedvı, képes feláldozni magát az eszmékért.Jellegzetes szláv tulajdonságnak tartotta adolgosságot, a bŒkezıséget, a vendégszere-tetet és a vidámságot. Ezekkel a nézetekkelsok szláv azonosult. Szenvedélyesen támo-gatta a szlovákosított cseh nyelv használatát,ezért határozottan elutasította a ·túr körülcsoportosulók nyelvújító törekvéseit.


❖ Olvassátok el a következő részle-tet és állapítsátok meg, milyentényre utal.

Ilyen közlekedési eszközt használt Ján Kol-lár, amikor egyetemre járt Németországban.

46

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Ján Kollár a szláv törzsek és nyelvjárások irodalmi kölcsönösségéről

írt művében azt üzente a szlávoknak, hogy tanulják a szláv nyelve-

ket, tanulmányozzák a szláv irodalmat, és hogy minden szlávra úgy

tekintsenek, mintha a saját nemzetük része lenne (rövidítve):

• „A mai időkben nem elég jó orosznak, lelkes lengyelnek, tökéletes szerb-

nek, igen művelt csehnek lenni. A szláv népeknek ezek az egyoldalú

gyermekévei már eltűntek, a mai szlávság szelleme más, magasabb szin-

tű kötelességet rótt ránk, mégpedig úgy tekinteni minden szlávra, mint

egy nagy család testvéreire és olyan közös szláv irodalmat létrehozni,

amely azon az elven alapul, hogy szláv vagyok, semmilyen szláv nem ide-

gen számomra. Nem az, aki a szlávok között az első, a legnagyobb, a

legerősebb, hanem az, aki a kisebbeket és a gyengébbeket is a legjobban

tiszteli és becsüli, csak az érdemli ki tőlünk a dicséretet és az elismerést,

és a gyönyörű szláv elnevezést.


Pavol Jozef ·afárik (1795 Kobeliarovo –1861 Prága)Pavol Jozef ·afárik tudományos munkásságá-val a szlávok és a szlovákok nemzeti életé-nek jelentŒs személyiségei közé is beírtamagát. Kobeliarovo szlovák faluban született,de élete nagy részét Szerbiában és Csehor-szágban töltötte. Az újvidéki szerb gimnázi-um igazgatója volt és egyik alapító tagja letta jelentŒs szerb nemzeti intézménynek – aMatica Srbska szervezetnek. Prágában csehújságok szerkesztŒjeként, az EgyetemiKönyvtárban és egyetemi tanárként tevékeny-kedett. 1826-ban egy könyvet adott ki a szlávnemzetek kultúrájáról és irodalmáról – aSzláv nyelv és irodalom története címmel.·afárik Kollárral együtt a csehszlovák nyelviés irodalmi egyesítés híve volt.

Pavol Jozef ·afárik – A szlovák nyelv és iro-dalom története

Kollár kézírása a Szláva lánya szonettjébŒl

Ján Holl˘, a legjelentŒsebb bernoláki költŒ(1785 Borsk˘ Mikulá‰ – 1849 Dobrá Voda)Holl˘ élete nem a nagy központokban telt,hanem éppen ellenkezŒleg, a madunicei plébá-nia csendjében és nyugalmában, ahol katolikuspapként mıködött. Alkotó munkájának kedvelthelye volt a Mlieã liget. Ott, egy terebélyestölgyfa alatt írta verseit és eposzait, amelyeketmár születésük idején is gyöngyszemeknek tar-tottak. Elbıvölte Œt Nagymorávia/Veºká Moravatörténelme, amelyet a szlovákok legjelentŒsebbkorszakának tartott. Ã volt az elsŒ szlovákeposzok: a Svatopluk és a CyrilometodiádaszerzŒje. Mıfordítással is foglalkozott – a ber-noláki szlovák nyelvre fordította a nagy antikszerzŒk (pl. Homérosz, Vergilius és mások)munkáit. Mind a bernoláki nyelv, mind a bibliaicseh nyelv hívei nagyra tartották mıveit. Nagyvolt a hatása a ·túr nemzedék tagjaira is. Holl˘télete végén szerencsétlenség érte. A maduniceipaplakot tız pusztította el, amely során a költŒmegvakult. Élete hátra lévŒ részét barátjánál,a Dobrá Vodán szolgáló papnál töltötte.


❖ A forrás elemzése alapján foglaljá-tok össze Ján Kollár javaslatát a szlávkölcsönösség gondolatának terjeszté-sére.


1. Soroljátok fel a 19. századi Habsburg Birodalomban élt szláv népeket!

Milyen nemzetiségi elnyomásnak voltak kitéve?

2. Nevezzétek meg a szlovák nemzeti mozgalom 2. fázisának központjait!

Soroljátok fel a legjelentősebb tudósokat!

3. Véleményetek szerint, hogyan reagált a szlovák nemzeti mozgalom az

egyre terjedő magyarosodásra a 19 század derekán?

4. Fogalmazzátok meg a szláv kölcsönösség (pánszlávizmus) eszméjének a

lényegét! Miért zavarta ez az osztrák és a magyar politikát?

5. Magyarázzátok meg a Slávia kifejezést! Ismertek-e napjainkban olyan

szervezeteket, amelyek nevükben a Sláva, Slávia, Slovan kifejezést hasz-

nálják?

6. Véleményetek szerint miért adták a katolikus Bernolák-követők és az

evangélikus értelmiségiek a Zora (Hajnal) címet közös évkönyvüknek?

7. Kik voltak a pánszláv eszmék jeles képviselői és milyen volt a társadal-

mi hatásuk?

MINIPROJEKT

Próbáljátok meg összefoglalni a pánszláv eszméket! Készítsetek beszámolótJán Kollár Slávy dcera c. művéről!

Kulcsszavaim:pánszlávizmus

csehszlovák törzsZora évkönyv

Slávia

47


Kislexikon:

almanach – évkönyv, irodalmiművek gyűjteményes kötete

germanizálás – a nemzetek és anemzetiségek erőszakos elné-metesítése

ideológus – konkrét gondolatok,elméletek, világnézet alkotójavagy hirdetője

magyarosodás – a Magyarorszá-gon élő etnikumok erőszakoselmagyarosítása. Elsősorban amagyar nyelvnek a hivatalok-ban és az iskolákban történtbevezetésében nyilvánult meg.A 19. század második felébenvolt a legerőteljesebb.

Olvassátok el:

SZARKA László: A szlovákok törté-nete, Bp. 1994.

HUDEK, Adam: Slováci a Maďariočami cudzincov. Národy Uhorskaa zahraniční cestovatelia v rokoch1000-1848. In História. Revue o deji-nách a spoločnosti. 7. 2007 6. sz.33 – 35 o.

Holl˘ Cyrilometodiáda eposzának kézirata és címlapja

Tudjátok-e, hogy:

☛ Ján Herkeľ szlovák tudósmegpróbált egy közös nyelvetkialakítani valamennyi szlávszámára? Kidolgozott egy„pánszláv nyelvtant” és 1826-ban kiadott egy latinul írt köny-vet Az általános szláv nyelvalapjai címmel.☛ a szláv (slovan) kifejezés anemzetébresztők szerint a di-csőség (sláva) vagy a szó (slovo)szavak szláv formájából ered?☛ az összes szláv egységét hir-dető népszerű gondolat gyakrannem egyezett a művelt emberekelképzeléseivel? A hagyományo-san erős politikai ellentétektovábbra is fennálltak az oro-szok és a lengyelek között. Azorosz uralom elleni lengyel fel-kelés leverését követően 1831-ben I. Miklós orosz cár szigorúrendszert vezetett be. Lengyelor-szágot Oroszország elválasztha-tatlan részévé tette, a lengyelek-re rákényszerítették a pravo-szláv vallást és az oroszt, minthivatalos nyelvet.

48

4. A ·TÚR-NEMZEDÉK

1843 – megállapodás az új irodalmi szlovák nyelv létrehozásáról J. M. Hurban parókiáján Hlbokán

1844 – a Tatrín megalapítása Liptószentmiklóson/Liptovský Sv. Mikuláš1845–1848 – a Slovenské národné noviny megjelentetése az Orol tatranský

kiadónál1847 – Ľudovít Štúr a magyar országgyűlés képviselője lett

Az evangélikus líceum diákjai

A 19. század harmincas éveitől kezdve a szlovák nemzeti mozgalom központ-ja a pozsonyi/Bratislava evangélikus líceum lett. A különböző szlovák vidé-kekről származó ifjú diákok olvasóköröket hoztak létre, hogy a szláv történel-met és a nyelveket tanulmányozzák, támogatták az anyanyelven folyó irodalmitevékenységet és kapcsolatot teremtettek más szlávokkal is. Közülük olyannyi-ra kiemelkedett Ľudovít Štúr, hogy követőit Štúr-nemzedéknek nevezzük.Kiváló diák volt, később kedvelt tanára a nálánál alig fiatalabb diákjainak.

Ebben az időben a történelmi Magyarországon erősödött a magyarosodás.A magyar nemzeti mozgalom vezetője Kossuth Lajos lett, aki meggyőződésselhirdette az „egy nyelv – egy nemzet” elvet. A magyar nyelv oktatását következe-tesen bevezették az iskolákba is. A szlovák nemzetébresztők a fokozódó magyar-osodás miatt az uralkodónál is panaszt emeltek, de különösebb eredmény nél-kül. Ráadásul a hatóságok megtiltották Štúrnak, hogy továbbra is előadjon alíceumban. A döntés ellen a diákjai is fellázadtak, és néhányan tiltakozásukjeleként még a tanév vége előtt elhagyták a pozsonyi/Bratislava líceumot.Többségük a lőcsei/Levoča evangélikus líceumban fejezte be a tanulmányait.Nyilvános távozásukkor, 1844 tavaszán énekelték először a Nad Tatrou sablýska (Villámlik a Tátra felett…) kezdetű dalt, amelynek szövegét Štúr egyikdiákja, Janko Matúška írta. Ez lett később a szlovák himnusz.


Ismételjük át:

✦ Soroljátok fel és jellemezzétek amodern szlovák nemzet fejlődésé-nek az általatok már ismert sza-kaszait!✦ Ki és mikor kodifikálta előszöraz irodalmi szlovák nyelvet?

„A távoli ősök hittek abban, hogy az embernek, amikor megszületik, csillagakel fel az égen, amikor meghal, ez a csillag kialszik – ugyanez elmondható a

nemzetekről is.”(Ľudovít Štúr)

A szlovák nemzetébresztŒk hittek abban,hogy egyszer eljön még az a kor, amikor aszlávok a világtörténelem középpontjábanfognak állni. Jozef Miloslav Hurban ezért kijelentette, hogy fontos megkezdeni a felké-szülést erre a jövŒre. Ennek az egyik lehetŒ-sége szerinte az újfajta gondolkodásmód. Aszláv embernek nemcsak az eszével, hanema szívével is tanulnia kell. ErrŒl 1847-ben írtSlovenskje Pohladi na vedi, umeÀja a literatú-ru (Szlovák tudományos, mıvészeti és irodal-mi szemle) címı lapjának elsŒ számában. Afolyóirat – szünetekkel – mind a mai napigmegjelenik és ezzel a legrégebbi szlovák lap-nak számít.

A Slovenské národné noviny hetente kétszerjelent meg. Kéthetente egy alkalommal meg-jelent egy önálló melléklete – az Orol tatran-sk˘ (Tátrai sas), amelyben a ·túr-nemzedéktagjai az új szlovák nyelven írt elsŒ mıveketpublikálták. Az Orol tatransk˘ hasábjain adtaközre verseit és prózai munkáit pl. Janko Kráº,Ján Kalinãiak, Andrej Sládkoviã, Samo Boh-dan HroboÀ és mások.

Pre‰porok, Pozsony, Pressburg, Posonium Bratislava egykori nevei. A 19. században jelentŒs magyar-országi város volt, mıvészek, irodalmárok és tudósok tevékenykedtek itt.

A bernoláki és a bibliai cseh nyelvtŒl az új szlovák nyelvig

Abban az időben, amikor a magyar nyelv a magyarországi környezetben egyredominánsabb helyzetbe került, Ľudovít Štúr dolgozni kezdett a valamennyi szlo-vák számára elfogadható egységes nyelven. Megértette, hogy a bernoláki nyelv ésa bibliai cseh nyelv nem közeledhet egymáshoz. Úgy vélte, hogy a szlovákokatcsak egy élő, mindenki számára érthető nyelv képes egyesíteni. 1843-ban bará-taival és munkatársaival, Jozef Miloslav Hurbannal és Michal Miloslav Hodžá-val megállapodtak, hogy olyan irodalmi szlovák nyelvet hoznak létre, amelya legközelebb áll a népnyelvhez. Az új nyelvtan alapjául a közép-szlovákiai nyelv-járást választották, amelyet a legelterjedtebbnek és a legeredetibbnek találtak.1845-ben Ľudovít Štúr kiadott egy munkát, amelyben kifejtette, miért van szük-ség egy új nyelvre, és miért kell ezen a nyelven írni. Kidolgozta a szlovák nyelvtanszabályait is – Náuka reči slovenskej (A szlovák nyelv tudománya).

A szlovákok népmıvelŒ tevékenysége és politikai aktivitásuk kezdetei

1844-ben Štúr hívei megalapították a Tatrín elnevezésű országos kulturálisegyesületet, amely a műveltség és az új szlovák nyelv terjesztését volt hivatotttámogatni. Egy év múlva, 1845-ben Štúr engedélyt kapott a Slovenské národnénoviny (Szlovák Nemzeti Újság) kiadására. Ennek révén az új szlovák nyelv széle-sebb körű alkalmazáshoz jutott, és amikor Štúrt 1847-ben a magyar országgyű-lés képviselőjévé választották, a lap ismertette a szlovákok politikai programját.

Az újság révén, de az emberek között végzett munkával is segítették a Štúr-nem-zedék tagjai a nép műveltségi színvonalának az emelését. Vasárnapi iskolákat,kulturális és gazdasági egyesületeket alapítottak, mértékletességi egyletek lét-rehozásával harcoltak az alkoholizmus ellen. Az új változások fáradhatatlan ösz-tönzője Jozef Miloslav Hurban író, újságíró volt, aki evangélikus pap volt Hlbokán.

A Štúr-nemzedék aktív munkájához Bernolák követői is társultak. A Tatríntagjai lettek és egyetértettek a Štúr-féle szlovák nyelv használatával. A szlo-vákok azonban egyidejűleg három irodalmi nyelvet használtak: a bernoláki nyel-vet, a Štúr-féle nyelvet és a csehet. Kompromisszumot kellett találni. 1851–1852-ben a szlovák nemzetébresztők kidolgozták a nyelvtani szabályokat és kodifikál-ták az irodalmi nyelvet. A szlovák nyelv reformjában az eredetileg Bernolák köve-tő Martin Hattalának volt a legnagyobb érdeme. Hattala reformja a Štúr általbevezetett fonetikus helyesírás helyett az etimologikus helyesírást alkalmazta(az y használata stb.). A szlovák nyelvnek ez a formája a későbbi módosításokkalegyütt mindmáig használatban van.

49

I I . A M O D E R N S Z L O V Á K N E M Z E TNemzetiségek felvonulása a dévényi váralatt, a 19. század közepe.·túr és társai Dévényt/Devín összekapcsol-ták a szlovákok történelmével és a 9. száza-di Nagymoráviával/Veºkomoravská rí‰a. Ezta helyet egy rendkívüli, titkos akció meg-rendezésére is kiválasztották. 1836 áprilisá-ban ·túr és tizenhat közeli barátja találko-zott Dévényben/Devín, ahol ünnepélyesenmegfogadták, hogy minden erejükkel anemzetért fognak munkálkodni. Ezen azösszejövetelen ·túr azt javasolta, hogy min-den résztvevŒ válasszon magának nevet,amely mint a keresztség, új, szláv életükkezdetét fogja jelképezni. Jozef Hurban aMiloslav, ·túr a Velislav nevet választotta. A titoktartás ellenére a kirándulásról szólóhírek nyilvánosságra kerültek. A magyarújságok arról írtak, hogy ·túrék pogányszertartást végeztek Dévényben/Devín. Állí-tólag felébresztették hosszú álmából Nagy-morávia fejedelmét/Veºkomoravská rí‰a,Szvatoplukot, megtalálták a maradványait éselégették Œket. Ezután a pásztortız körültáncoltak, amelyen malacot sütöttek ésnemzeti dalt énekeltek. Az egész szertartásállítólag magyar nemesek arcképeinekelégetésével csúcsosodott ki. Az efféle hírekpersze nem segítették a nemzetek közöttimegértést.

A pozsonyi/Bratislava evangélikus líceum,ahonnan tiltakozásul ·túr 22 diákja távozott.

ªudovít ·túr (28. 10. 1815 Uhrovec – 12. 1.1856 Modra), dagerrotípia (korabeli felvétel)

50

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Ľudovít Štúr A szlovák nyelvjárásról c. írásában indokolta a bibliai cseh

nyelv elhagyásának és az új szlovák nyelven történő írás szükségét:

• „… Mi szlovákok egy törzs vagyunk, és mint törzsnek saját nyelvünk van, amely

eltérő és különböző a cseh nyelvtől… A cseh nyelv csak segítségünkre volt és

mi, mert nem volt sajátunk, rá voltunk utalva, de miután csak második nyelv,

életünket nem járta át…

Erősen és általános érvénnyel csak a saját nyelvén lehet hatni a népre, ez a

kulcs a szívéhez és az értelméhez, mert ő csak nyelvében képes lelkileg élni.”

Ezzel szemben Ján Kollár kitartóan védelmezte a csehszlovák nyelvi

egység gondolatát. Az új nyelv elleni tiltakozását egy iratban foglalta

össze, amelyben a csehek, a morvák és a szlovákok egységes irodalmi

nyelvének a szükségét hangoztatta. Éles kritikája volt ez a štúri szlo-

vák nyelvnek, amelyet a nyomorgók, a birkapásztorok nyelvének neve-

zett (rövidítve):

• „A szlovákok már régóta használják a Szent Írás cseh fordításait. A cseh és

a szlovák nyelv között nincs nagy és lényeges eltérés. A cseh irodalom már

a fejlettség magas fokán áll. A szlovák úgymond már a készbe érkezik, és

nem kényszerül arra, hogy rögtön utat törjön az első, legnehezebb szakaszon.

A mostani pozsonyi/Bratislava újság cikkírója a saját és követői nyelvét

dicsekedve az igazi szlovák nyelvnek mondja, ami ellen mi, többiek, született

szlovákok nyilvánosan tiltakozunk, hazugságnak nyilvánítjuk. Már az újság

elnevezése „Slovenskje novini” nem szlovák, elvégre ki beszél úgy Szlovákiá-

ban, ahogy ebben írnak? Ez csak valamelyik zugának és környékének a

nyelve; talán a zólyomi/Zvolen vagy a liptói/Liptov tájszólás, de nem a szlovák

nyelv, mert egész Szlovákia és más megyék nemcsak hogy semmit nem tudnak

róla, de ez a beszédmód nincs is kedvükre.”

A szlovák nyelv Štúr-i verziója csak Kollár halála után aratott végleges

győzelmet, amikor Hattala reformja révén módosították.


Michal Miloslav HodÏa (1811 Rak‰a – 1870Te‰ín, Lengyelország)HodÏa arcképét Jozef BoÏetech Klemensszlovák festŒ festette 1846-ban.

Amikor 1843 nyarán ·túr, Hurban és HodÏa döntött az új irodalmi nyelv mellett, felkeresték DobráVodán Ján Holl˘t, hogy tájékoztassák Œt szándékukról. Abban bíztak, hogy a legjelentŒsebb bernolákiköltŒ, akinek a munkásságát nagyra tartották, egyetértésével elŒsegíti az új szlovák nyelv szélesebbkörı elfogadását.


❖ Olvassátok el mindkét szövegetés elemezzétek őket!❖ Hogyan vélekedett a szlováknyelvről Štúr és Kollár? Milyenérvekkel indokolják állításaikat?

Jozef Miloslav Hurban (1817 Beckov –1888 Hlboké)


1. Milyen volt a diákok reakciója, amikor Ľ. Štúrnak betiltották a tevékenységét

az evangélikus líceumban?

2. Soroljátok fel a Štúr-nemzedék politikai és kulturális tevékenységét!

3. Foglaljátok össze az irodalmi szlovák nyelv kodifikálásával kapcsolatos ese-

ményeket!

4. Jellemezzétek az 1851 – 1852-es szlovák nyelvreformot! Kivolt a szerzője?

5. Készítsetek táblázatot a bernoláki és a štúri szlovák nyelvről! Mikor kodifikál-

ták, milyen nyelvjárás alapján?

6. Hogyan vélekedtek Štúr következő kijelentéséről: „Minden népnek megvan a

maga ideje az Isten ege alatt, a hárs virágzik, amikor a tölgy már régen elvi-

rágzott.” Gondoljatok a jelképekre: a hárs szláv, a tölgy germán szimbólum.

7. Készítsetek plakátot a Štúr-nemzedékről!

MINIPROJEKT

Osztálytársaitokkal dramatizáljátok Štúr és barátai emlékezetes látogatásáta Dévény várában/hrad Devín. Felhasználhatjátok Vladimíra Matula Devín,mily Devín c. könyvének adatait.

Kulcsszavaim:

A Štúr-nemzedékirodalmi szlovák nyelvŠtúr – Hurban – Hodža

evangélikus líceum

51


Kislexikon:

líceum – az általános középisko-la magasabb típusa, amely azegyetemi tanulmányokra készítfel (gimnázium)

magyar országgyűlés – diéta, alegfelsőbb törvényhozó szerv(parlament) Magyarországon.Választójoguk csak azoknak aférfiaknak volt, akik eleget tet-tek az előírt feltételeknek(nemesek, megfelelő műveltsé-gi szint stb.). Ľudovít Štúr nemvolt sem nemes, sem földbir-tokos, de polgárként indulha-tott a képviselőségért.

Olvassátok el:

Olvassátok el: ZÚBEK, Ľudo: JarAdely Ostrolúckej.

Bratislava: Mladé letá, 2004.KAČÍREK, Ľuboš: „My chytili sme sa

do služby ducha, a preto musíme prejsťcestu života tŕnistú“. In Historickárevue, 18, 2007, 3. sz., 6 – 7. o.

ŠKVARNA, Dušan. Začiatky moder-ných slovenských symbolov. K vytvá-raniu národnej identity od konca 18.do polovice 19. storočia. BanskáBystrica: Univerzita Mateja Bela,2004.

Téma: Štúrovci – v sužbách národa.In Historická revue, 18, 2007, 3. sz., 6– 24. o.

Téma: Ľudovít Štúr a jeho rok. InHistória. Revue o dejinách spoločnosti,6, 2006,. 3. sz., 17– 33. o.

Tudjátok-e, hogy:

☛ az első mű, amely a Štúr-féleszlovák nyelven jelent meg egynyitrai évkönyv (AlmanachNitra) volt? Jozef Miloslav Hur-ban adta ki 1844-ben. ☛ Štúrék meg voltak győződveróla, hogy a mai Szlovákia azösszes szláv nép bölcsője volt,ezért a szlovák nyelv a legősibbés a legtisztább szláv nyelv?☛ a mai szlovák himnusz (NadTatrou sa blýska…) szövegétJanko Matúška írta egy szlováknépdal dallamára (Kopala stu-dienku – Kutat ásott a lány)?

A magyar országgyılés székhelye Pozsonyban/Bratislava, a Mihály-utcában a 19. század elsŒ felében.


❖ Elemezzétek a korabeli karikatúrát!Ki volt Metternich?❖ Milyen jelképeket használt a szer-ző? Miért menekül Metternich? ❖ Hogyan viszonyul a szerző Metter-nich-hez?

52

5. A SZLOVÁKOK ÉS AZ 1848/49-ES FORRADALMI ÉV

1848 – egész Európában forradalmak törnek kimárcius 13 – forradalom Bécsbenmárcius 15 – forradalom Pesten

Országgyılés és forradalom

Pozsony/Bratislava, amely a török hódoltság óta a magyar országgyűlésszékhelye volt, 1847 őszén megélénkült. Elkezdődött ugyanis egy újabbülésszak – politikusok, képviselők, az ő segítőik, valamint diákok és külön-féle kíváncsiskodók érkeztek a városba, hogy fontos politikai hírekről érte-süljenek. Egyikük Ľudovít Štúr volt, aki Zólyom/Zvolen város képviselő-jeként a magyarországi demokratikus és a nemzeti jogokért szállt síkra,elsősorban a jobbágyok felszabadítását és az anyanyelvi oktatást sürgette anépiskolákban.

Míg a pozsonyi országgyűlésen kis demokratikus változásokról folyt avita, Párizsban 1848 tavaszán kitört a szabadság- és polgárjogok bővíté-sét követelő forradalom. A forradalmi hullám rövid idő alatt szinte egészEurópát elárasztotta. Márciusban Bécs és Pest is felkelt. A forradalmároka jobbágyság eltörlését, polgárjogokat, a történelmi Magyarországon füg-getlenséget és a magyarok számára nemzeti jogokat is követeltek. Amagyar országgyűlés törvénybe iktatta a jobbágyság megszüntetését.


Metternich herceg megszökik BécsbŒla forradalom elŒl. Korabeli karikatúra.

Ismételjük át:

✦ Emlékezzetek azokra a koraúj-kori katonai eseményekre, ame-lyek megváltoztatták a történelmiMagyarország politikai elren-dezését!✦ Hogyan érintette ezPozsonyt/Bratislava?✦ Mit gondoltok, melyik ütközet-ben és ki ellen harcolt együtt a19. század elején az orosz és azosztrák hadsereg a HabsburgBirodalom területén?

Forradalom Bécsben 1848

A f o r r á s o k ü z e n e t e :1847. december 21-én, még a forradalom kitörése előtt Štúr követelte a job-

bágyság megszüntetését:

• „Végeredményben az emberiség szent ügye arra szólít fel bennünket, hogy végre

kimondjuk a nép felszabadításának elvét… Véleményem szerint két korszak

határmezsgyéjén állunk, az egyik a lehanyatló, amelyben csak egyes szemé-

lyeknek és kasztoknak adtak jogokat, a másik a felvirradó, amelyben minden

arra érdemes, valódi értelemben vett embernek engedélyezik és megítélik a-

zokat. Legyünk tehát azon, hogy ne maradjunk el attól, ami másutt már virrad,

és ami századunk követelménye.”

Mozgalmas idŒk

Štúrék megértették, eljött az alkalom, hogy nyilvánosan kiálljanak a szlovákokköveteléseivel. Gyűlést hívtak össze Liptószentmiklósra/Liptovský Sv. Miku-láš, ahol 1848. május 11-én kihirdették a Szlovák nemzet követeléseit. A szlo-vákoknak ebben a politikai programjában, amelyet Štúr, Hurban és Hodža fogal-mazott meg, a demokratikus reformok mellett a történelmi Magyarország min-den népének egyenjogúságát, saját nemzetiségi gyűlést követeltek, a szlovákmegyékben pedig a szlovák nyelv hivatalossá tételét.

A szlovák képviselők megküldték a követeléseket a magyar kormánynak, amelyazonban rendkívüli állapotot (statáriumot) hirdetett a szlovák megyékben (is)és elfogató parancsot adott ki Štúr, Hurban és Hodža ellen. A segítőkész bará-tok támogatásával sikerült Prágába menekülniük. A csehországi területekugyanis már nem a magyar, hanem az osztrák közigazgatás alá tartoztak. Ott1848 júniusában részt vettek a szlávok nagygyűlésén – a Pánszláv kongresszu-son. Ľudovít Štúr a szláv kongresszus egyik társszervezője volt, aki abban bízott,hogy a szlávok megegyeznek a nemzeti jogokért való közös fellépésben. A kon-gresszuson több mint háromszáz személyiség jött össze, akik közül nem hiá-nyoztak a horvátok, a szerbek, a ruszinok vagy a lengyelek képviselői sem. Azülést azonban a Prágában kitört forradalom félbeszakította. Štúr, Hurban ésHodža nem térhettek vissza az országba, ezért Bécsbe távoztak.

A Monarchia magyarországi részében a helyzet továbbra sem nyugodott meg. Azuralkodó elutasította a történelmi Magyarország függetlenségét és az erő alkalma-zásához folyamodott. A magyar forradalom ellen Bécs oldalán a szlovákok is fel-léptek, akiket a csehek, a horvátok és a szerbek is támogattak és önkéntes

53



❖ Olvassátok el a szöveget éspróbáljátok megmagyarázni Štúrszavait a magyar országgyűlésen –„lehanyatló kor és felvirradó kor”.

Forradalom Pesten 1848

I. Ferenc József 1848 decemberében lépetttrónra.

A magyar politikusoknak rövid idŒre sikerültkiharcolniuk a függetlenséget. A forradalomalatt Magyarországon az elsŒ alkotmányoskormány volt hatalmon, amelynek miniszter-elnöke gróf Batthány Lajos volt (legfelül). Aforradalom vezére, Kossuth Lajos (a képközepén) pénzügyminiszter lett. A szabad-ságharc bukását követŒen a legfŒbb irányí-tók közül többen is úgy menekültek meg,hogy külföldre szökve az emigrációt válasz-tották, másokat bebörtönöztek és sok embertkivégeztek. Köztük volt Batthány Lajos is.

54

alakulatokat hoztak létre. 1848 szeptemberében Bécsben megalapították aSzlovák Nemzeti Tanácsot (SZNT). Az első független politikai szerv volt a szlo-vákok történelmében. Az SZNT legfőbb politikai képviselői Ľ. Štúr, J. M. Hurbanés M. M. Hodža volt. A Szlovák Nemzeti Tanács nem ismerte el a magyar kormányhatalmát és kinyilvánította Szlovákia elszakadását a történelmi Magyaror-szágtól és felszólította a szlovákokat, hogy kezdjenek harcot nemzeti jogaikért.

A szlovák önkéntesek hadjáratai 1848 őszétől 1849 nyaráig tartottak. A hábo-rús események közben egy fiatal uralkodó, a mindössze 18 éves I. Ferenc Józseflépett a császári trónra. A szlovák képviselők 1849 márciusában kérvénnyelkeresték fel az uralkodót, és ebben azt követelték, hogy a szlovákok lakta terüle-teket vonják ki a történelmi Magyarország fennhatósága alól és helyezzékosztrák közigazgatás alá. A császár kitérően válaszolt.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Az elfogató parancsot Štúr, Hurban és Hodža ellen három nyelven –

magyarul, németül és szlovákul nyomtatták a szórólapra:

Hurban, Hodzsa és Štúr személyleírása.

Hurban

I I . A M O D E R N S Z L O V Á K N E M Z E TA Szlovák Népgyılés 1848 tavaszán. A képetPeter Michal BohúÀ festette, aki szintén jelenvolt a liptószentmiklósi/Liptovsk˘ Sv. Mikulá‰petíció kihirdetésénél. Jozef BoÏetech Kle-mensszel együtt a szlovák nemzeti mozga-lom legjelentŒsebb festŒje volt.

·túr, Hurban és HodÏa elleni elfogató parancs

Középtermetű, sovány.Arca hosszúkás, sápadt.Orra kissé görbült.

Szeme szürke.Haja gesztenyebarna.Kora 30 év körül.

Magastermetű, sovány.Arca hosszúkás,sárgásan sötétes, szája nagy.Orra kissé széles.

Szeme fekete.Haja teljesen fekete.Kora 37 év körüli.

Hodzsa

Magastermetű, ruganyos.Arca hosszúkás,inkább pirosas.

Haja gesztenyeszínű,bajszot és szakállat visel.Kora legfeljebb 34 év.

Štúr

Aki a fentebb nevezett lázítókat elfogja és az illetékes hatóságnak átadja,100 ezüst jutalomban részesül.

A szlovák nemzet követelései(részlet)

… Ennek nyomán követe ljük:II. Hogy a magyarországi nemzetek

egyenlősége alapján jöjjön létre amagyar korona alatt élő testvérinépek nemzetgyűlése, ahol min-den nemzet nemzetként képvi-selteti magát…

Ezen kívül követe ljük:III. Önálló nemzetgyűléseket, ahol

nemzeti és országos ügyeketérintő nemzeti tanácskozásokattartanak…

V. Követeljük, hogy a jelenlegi tör-vényt azonmód úgy módosítsák,hogy a nyilvános tanácskozásokanyanyelven folyhassanak…

VI. Követeljük a nemzeti iskolák lét-rehozását…

VIII.Nemzeti egyenjogúságot, hogyegyik nép se uralkodhasson atöbb magyarországi nemzetiségfelett…

IX. Követeljük, hogy a nemzetiválasztójogot ne a rendiség,hanem az egyenlőség szelleme ésaz egyenjogúság szabja meg…

X. Követeljük a törvények nélkülisajtószabadságot.

55


A forradalom vége

Amikor az osztrák hadseregnek nem sikerült levernie a magyar forradalmat, I. Ferenc József császár az orosz cár segítségét kérte. Az egyesült osztrák-oroszseregek legyőzték a magyar forradalmárokat 1849 augusztusában a Világos-nál lezajlott ütközetben.

A forradalmat követően az uralkodó szigorú rendőrállammá változtatta azországot. Ebben a politikai légkörben semmilyen remény nem volt a szlovákoknemzeti követeléseinek a teljesítésére. Helyzetük, bizonyos apró nyelvi jogok kivé-telével, amelyeket megkaptak, lényegében nem változott.

A pánszláv kongresszus elnöke a cseh nem-zeti mozgalom kiemelkedŒ képviselŒje,Franti‰ek Palack˘ (1798 Hodslavice – 1876Prága) történész volt.

Kossuth Lajos (1802 Monok, Magyarország– 1894 Torino, Olaszország).Magyar politikus és újságíró, aktívan bekap-csolódott a magyar nemzeti mozgalomba.Célja egy erŒs, Ausztriától függetlenMagyarország létrehozása volt. A magyarországgyılés képviselŒje és az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharcvezére volt. A szabadságharc bukását köve-tŒen el kellett hagynia az országot és halá-láig emigrációban élt.

A prágai pánszláv kongresszus résztvevŒi. ªudovít ·túr egészen balra áll.

A szlovák önkéntesek rosszul voltak felfegyverezve és semmilyen katonai tapasztalatokkal nem ren-delkeztek. Bejárták szinte egész Szlovákiát. A legnagyobb ütközetekre Myjava és Ótura/Stará Turakörnyékén került sor. A kép P. M. BohúÀ festménye: A szlovák önkéntesek kiképzése 1849-ben.

56



1. Soroljátok fel Ľ. Štúr politikai és nemzeti tevékenységét!

2. Soroljátok fel a forradalmárok közös követeléseit a Habsburg Birodalomban

1848-ban! Melyek teljesültek ezek közül?

3. Miért nevezik a 19. század első felét a népek tavaszának?

4. Magyarázzátok meg, mi volt a jelentősége a jobbágyság felszámolásának 1848-ban!

5. Jellemezzétek az 1848. május 11-ei liptószentmiklósi/Liptovský Svätý Mikuláš

eseményeket! Mi volt a szlovákok politikai programjának az elnevezése?

6. Ki vett részt a Pánszláv kongresszuson? Magyarázzátok meg az összejövetel je-

lentőségét és célját!

7. Jellemezzétek a szlovákok szerepét a magyar forradalom leverésében! Ki és

hogyan győzte le a magyar honvédsereget?

8. Jellemezzétek a szlovákok szerepét a magyar szabadságharc leverésében. Hogyan

és kinek a közreműködésével verték le a forradalmat?

9. Gondolkodjatok el Ľudovít Štúr és Kossuth Lajos kapcsolatán. Mi kötötte össze

és választotta el őket?

10.Készítsétek el azt a fogalmi térképet, amely a szlovák értelmiségiek tevékenységét

szemlélteti az 1848/49-es forradalomban.

MINIPROJEKT

Készítsetek prezentációt Peter M. Bohúň szlovák festőről és életművéről.

Kulcsszavaim:

A szlovák nemzet követeléseiSzlovák Nemzeti TanácsPánszláv kongresszusönkéntes hadjáratok

Kislexikon:

petíció – beadvány, követelés,kérelem

Olvassátok el:

KAČÍREK, Ľuboš: Pierko za klobú-kom, šablička za pásom. Slováci vrevolúcii 1848/49. In Historická revue,20, 2009, 1. sz., 72 – 77. o.

PETROVSKÝ, Karol: Ľudovít Štúr vuhorskom sneme. In Historická revue,15, 2004, 1. sz., 20 – 21. o.

HOZA, Róbert: Letná dobrovoľníckavýprava I., II. Boj za národné práva anezávislosť Slovákov v Uhorsku vrokoch 1848-1849. In Historickárevue, 16, 2005, 4 és 5 – 6. sz., 23 – 25és 30 – 31. o.

http://tortenelem.ektf.fu/efolyoi-rat/Kiss//11.htm

Tudjátok-e, hogy:

☛ a Szlovák nemzet követelései-ben a szlovákok követelték,hogy hivatalosan ismerjék el aszlovák nemzeti zászlót? Kétszíne lett volna: piros-fehér.☛ a Pánszláv kongresszus egyiklegsikeresebb szónoka JozefMiloslav Hurban volt?

Az önkéntes csapatok az Œszi, a téli és a nyári hadjárat során (1848 ŒszétŒl 1849 nyaráig) bejártákszinte egész Szlovákiát. DecembertŒl önálló századokat alkottak a magyar forradalmárok ellen harco-ló császári seregben.

Magyar és orosz csapatok harca 1849-ben.

A szlovák önkéntesek zászlaja 1848-ban.

szeptemberi hadjárat (1848)a szeptemberi felkelés területetéli hadjárat (1848–1849)nyári hadjárat (1849)

57

I I . A M O D E R N S Z L O V Á K N E M Z E T6. A MEMORANDUMTÓL

A MATICA SLOVENSKÁIG

1849 – 1859 – az abszolutizmus kora1861 – a Szlovák Nemzet Memoranduma1862 – 1869 – három szlovák gimnázium nyílt1863 – a Matica slovenská létrehozása

A forradalmat követŒ csend

A magyar forradalom a magyar nemzeti jogok mellett polgárjogokat és szabad-ságot, valamint számos demokratikus társadalmi reformot is követelt. A szabad-ságharc leverését követően a bécsi kormány sokkal kevésbé szabad rendszertvezetett be, mint amilyen a forradalom előtt volt, ezért ezt az időszakot az abszo-lutizmus és a centralizmus korának nevezzük. A rendőrség mindenkit megfi-gyelt, aki tevékenyen részt vett a forradalomban. Ez a helyzet tíz évig tartott, míga központi kormány hatalmát nem gyengítették meg a kedvezőtlen külpolitikai ésbelső viszonyok. A kormány ingatag helyzetét kihasználták a Monarchia nemze-tiségei és ismét nemzeti jogaikat kezdték követelni.

A Szlovák Nemzet Memoranduma

A szlovák politikai vezetők is színre léptek és megpróbáltak sikeresen szerepel-ni a magyar országgyűlési választásokon. Amikor ezek a tervek meghiúsultak,1861. június 6. – 7-re össznépi gyűlést hívtak össze Turócszentmártonba/Mar-tin, ahol elfogadták és jóváhagyták a szlovákok politikai programját – a Szlo-vák Nemzet Memorandumát. Akárcsak az 1848-ban megfogalmazott SzlovákNemzet követeléseiben, ebben a dokumentumban is nemzeti és politikai jogokatköveteltek maguknak a szlovákok. A Memorandumban felvetették a szlovákoklakta területek autonómiájának – az ún. Felső-magyarországi Szlovák Terüle-tet/Hornouhorské slovenské Okolie létrehozását, amely nem tartozott volna amagyar közigazgatás hatáskörébe. Ismét követelték, hogy a szlovák nyelv legyenhivatalos a szlovákok lakta területeken, hozzanak létre szlovák nemzetgyűléstés szlovák iskolákat. Turócszentmártonban/Martin egy legfelső szintű kulturálisintézmény – a Matica slovenská létrehozása is szóba került. A Memorandumot aszlovákok néhány megbízott képviselője vitte el a magyar országgyűlésbe, későbba módosított szöveget felterjesztették I. Ferenc József császárnak.

Ismételjük át:

✦ Soroljátok fel a szlovákok köve-teléseit az 1848/49-es forradalomidején!✦ Melyek voltak a legfontosabbpolitikai és nemzeti jogok, ame-lyek az 1848/49-es forradalomtémái voltak?

A szlovákok lakta területekrŒl sok emberjött Turócszentmártonba/Martin, hogy támo-gassák a Szlovák Nemzet Memorandumát.

A Matica slovenská elnöke ·tefan Moyses(1797 Veselé – 1869 Îiar nad Hronom)katolikus püspök lett.

A Matica slovenská alelnökévé Karol Kuz-mányt (1806 Brezno – 1866 Turãianske Tep-lice) evangélikus püspököt választották.

58


Három szlovák gimnázium és a Matica slovenská

Annak ellenére, hogy az uralkodó nem engedélyezte a szlovákoknak a területiautonómiát, kisebb engedményeket mégis kaptak. Egyebek között három gim-náziumot nyithattak. 1862 – 1869 között létrejött a nagyrőcei/Revúca, a turóc-szentmártoni/Turčiansky Sv. Martin és a znióváraljai /Kláštor pod Znievomgimnázium, ahol az oktatás nyelve a szlovák volt.

A turócszentmártoni/Turčiansky Sv. Martin nagygyűlés után gyűjtés indult aMatica slovenská létrehozására. Amikor elegendő összeg gyűlt össze, 1863. augusz-tus 4-én a két hittérítő, Cirill és Metód Nagymoráviába jöttének ezredik évfordulój-án megalapították Turócszentmártonban/Martin a Matica slovenskát. Tevékeny-sége a szlovákok szellemi életének fejlesztésére irányult: támogatta a kultúrát, aművelődést, valamint az irodalmat és a tudományt is, könyveket és tankönyveketadott ki. Későbbi intézmények – könyvtárak, múzeumok, levéltárak alapjává vált.

A három gimnázium és a Matica Slovenská tevékenysége hozzájárult a szlo-vák értelmiségiek együttműködésének és aktivitásának a megélénküléséhez.Az ígéretesen elindult kulturális fejlődés azonban 1875-ben megszakadt, ami-kor a kormány bezáratta a szlovák gimnáziumokat és megszüntette a Maticaslovenskát.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :A szlovák nemzet memoranduma (részlet)

• „A nemzeti sajátosságaink elismerése nélkül, annak a Területnek a kije-

lölése nélkül, amely e sajátosságokat tartalmazza, a nyelvek és nemzeti-

ségek egyenlő joga nélkül sajátos néprajzi kereteik között, igazi egyenjo-

A Matica slovenská alapszabályzatának borí-tólapját Jozef BeÏetech Klemens képzŒmı-vész tervezte és Ján Francisci felesége varrta ki.

A Matica slovenská elsŒ épülete Turócszentmártonban/Turãiansky Sv. Martin.


❖ Tanulmányozzátok a szlovákdiákok elmagyarosításáról készültkarikatúrát.❖ Vitassátok meg, milyen azábrán látható alakok között a vi-szony.❖ Mit csinálnak az egyes alakok? ❖ A magyar társadalom milyenjelenségére mutat rá a szerző? Mia véleményetek erről?

A memorandumi nagygyılés dombormıve– J. Koniarek szobrászmıvész alkotása aturócszentmártoni/Martin evangélikus paró-kia épületén a Memorandumi téren

Taní tó : „Meglátom, sikerül-e belédvernem egy kis vonzalmat irántam.”Karikatúra a szlovák diákok elmagya-rosításáról a âernokÀaÏník szatirikuslapban 1863-ból.


❖ Elemezzétek Ch. Darwin kari-katúráját! Milyen jelképeket hasz-nált a szerző?❖ Miért majomként ábrázolja atudóst?❖ Jellemezzétek J. M. HurbanDarwin elméletével kapcsolatosálláspontját!

gúság nem lehet. Jelszavunk: egyetlen szabad alkotmányos haza, benne

a népek szabadsága, egyenlősége és testvérisége!“

A f o r r á s o k ü z e n e t e :A szlovák gimnáziumokban szigorú iskolai rendtartás volt érvényben

(részlet):

• Nyilvános helyek, mint a vendéglők, a kocsmák, a kaszinók látogatása

tilos.

• Kártyázni szigorúan tilos, akárcsak más szerencsejátékokat űzni.

• Dohányozni mindenkinek megtilttatik.

• Késő esti órákban az utcákon járkálni – céltalanul csavarogni és kóvá-

lyogni –, a drága időt találkákkal vagy nem engedélyezett szórakozással

pocsékolni nem tűrtetik.

• Nyáron 9 órakor, télen 8 órakor mindenki otthon legyen.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Az oktatásügy problematikájára nemcsak az oktatási nyelv miatt

figyelt oda a társadalom, hanem sok más okból is. Az egyik az az

igyekezet volt, hogy az egyre jobban kibontakozó tudományos kuta-

tás legújabb eredményeit is beépítsék a tananyagba. A 19. század

második felében kicsúcsosodó materializmus kora sok új elképzelést

vetett fel, amelyeket a közvélemény nem fogadott egyöntetűen. Zavart

keltett, sőt felháborodást váltott ki például Charles Darwin műve az

élet evolúciójáról. Jozef Miloslav Hurban is tiltakozott ellene a Cir-

kevné listy nevű folyóiratban:

• „Ha valaki Darwinnak és követőinek hinni tud, bizony előbb hihet a Szent

Írásnak, mert az kevesebb vak hitet követel, mint amazok. Hogy az ember

például hinni tudjon abban, hogy a tetűből elefánt, a békából ló és a dar-

wini szónokból sikító és óbégató majom lett, bizony könnyebben elhiheti,

hogy az ég és a föld Teremtője megalkotta ezeket az értelem nélküli lénye-

ket, és a halhatatlan lélekkel megáldott embert is.”

59


A turócszentmártoni/Martin gimnáziumalapítólevelének díszborítója

Az elsŒ szlovák gimnázium 1862-ben alakult RŒcén/Revúca

A korabeli külföldi karikatúra a majom„utódjaként” ábrázolja Charles Darwint.


❖ Olvassátok el az előbbi részle-tet, amely a szlovák gimnáziumok-ban érvényes iskolai rendtartástírja le! ❖ Hasonlítsátok össze a 19. szá-zadi szlovák diák életmódját a maifiatalság életmódjával!

60



1. Magyarázzátok meg az abszolutizmus kifejezést!

2. Soroljátok fel a szlovákok követeléseit a Memorandumból! Mely követeléseket

teljesítette I. Ferenc József császár?

3. Magyarázzátok el a Szlovák Terület kifejezés értelmét!

4. Írjátok le a Matica slovenská megalakulásának a körülményeit! Milyen tevé-

kenységet végzett és mely személyiségek álltak kapcsolatban vele? Mi volt

ennek az intézménynek a kulturális és nemzeti hozadéka? Állapítsátok meg,

hol található ma a Matica Slovenská központja, mivel foglalkozik, ki az elnöke!

Kulcsszavaim:

A Szlovák Nemzet MemorandumaMatica slovenská

szlovák gimnáziumok

Kislexikon:

autonómia – a függetlenségegyik formája, önálló döntés asaját ügyekről, azok önálló irá-nyítása, az egységes államkeretei között

centralizmus – a rendszer irá-nyítása egyetlen hatalmi köz-pontból

materializmus – világnézet,amely a világ anyagi lényegéthirdeti (ellentéte az idealizmus)

memorandum – emlékirat,előterjesztés

Olvassátok el:

ELIÁŠ, Michal: Z dejín matíc slo-vanských národov. [A szláv népekmaticáinak történetéből]. Martin,2010.

WINKLER, Tomáš – ELIÁŠ, Michal:Matica slovenská. Dejiny a prítomnosť.[M. S. Történelem és jelen] Martin,2003.

Tudjátok-e, hogy:

☛ a szláv nyelvű országokbanmár a 19. század 20-as éveitőlkezdve önkéntes kulturálisintézményeket alapítottak, ame-lyeket Matica néven emlegettek?Először a Matica srbska jöttlétre 1826-ban, később a horvá-tok és a csehek is megalapítot-ták a saját Maticájukat?☛ a matica kifejezés szerb ere-detű és jelentése: forrás, méhki-rálynő?☛ a Matica slovenská megalapí-tására I. Ferenc József császáris hozzájárult 1 000 arannyal?☛ A szlovákok két év alatt többmint 50 000 aranyat gyűjtöttekössze a Matica slovenská szá-mára. Ebből finanszírozták aszékház építését és a Maticakiadói tevékenységét, gyűjtő-munkáját stb.

Andrej Sládkoviã a fennmaradt dokumentumok éssaját emlékei alapján összeállította a SzlovákNemzetgyılés JegyzŒkönyvét és Naplóját

·tefan Marko Daxner (1822–1892) már a SzlovákNemzet Követelései c. dokumentum összeállításá-ban is közremıködött 1848-ban és kidolgozta aSzlovák Nemzet Memorandumát 1861-ben

61

I I . A M O D E R N S Z L O V Á K N E M Z E T7. MIT TANULTUNK MEG

1. Az időtengelyen jelöljétek ki a következő eseményeket:• a francia forradalom kezdete, a Bécsi kongresszus, forradalom a Habsburg

Birodalomban, az Olasz Királyság kikiáltása, a Német Császárság kikiáltása,az USA függetlenné válása, az amerikai polgárháború1700 1900

2. Szerkesszetek a füzetben táblázatot a modern 19. századi nemzetekről!Egészítsétek ki az egyes mezőkben hiányzó információkat!

NEMZET LEGFONTOSABB AZ ESEMÉNY AZ ESEMÉNY SZEMÉLYISÉGESEMÉNY ÉVE JELENTŐSÉGE

3. Hasonlítsátok össze az egyes forradalmakat Európában a 19. századbancéljaikat és a végeredményt illetően!

4. Tüntessétek fel az időtengelyen ezeket az eseményeket: az Austerlitzicsata, a Waterlooi ütközet, a Világosi csata, a Königgrätzi ütközet, a Sedanicsata és említsetek meg néhány alapvető információt velük kapcsolatban!(Mik okozták? Kik voltak a főszereplők? Hogyan végződtek és mi volt ajelentőségük?)

5. Magyarázzátok meg a következő szavakat: liberalizmus, nacionalizmus,abszolutizmus, szocializmus, kapitalizmus!

6. A szlovák nemzet történelmében milyen események és személyiségekkapcsolhatók a következő évekhez: 1787, 1843, 1845, 1848, 1849?

7. A fogalmi térkép alapján beszéljetek a szlovákok tevékenységéről az1848/49-es forradalom alatt. A térképet átrajzolhatjátok, és szükség sze-rint kiegészíthetitek.

A SZLOVÁKNEMZET KÖVETELÉSEI

MODERN SZLOVÁK NEMZET

PÁNSZLÁVKONGRESSZUS SZNT KÉRVÉNY

ÖNKÉNTES HADJÁRATOK

8. Rajzoljátok be a füzetbe a fogalmi térkép vázát a modern szlovák nem-zetről! Ismereteitek alapján szerkesszétek át! Ne felejtsétek el a térképenfeltüntetni a legfontosabb fogalmakat, viszonyokat, személyiségeket,műveket! Használjatok rövidítéseket, szimbólumokat… Használjátok akulcsszavakat és a fogalmi térképeket a tankönyvből!

1. NEMZEDÉK 3. NEMZEDÉK2. NEMZEDÉK

9. Keressétek ki a Marseillaise forradalmi ének szövegét és hasonlítsátokössze a szlovák himnusz szövegével! Szerkesszetek táblázatot és rendez-zétek el benne a válaszokat a következő kérdésekre:

• Melyik évben születtek ezek a forradalmi énekek?• Milyen forradalmi esemény kapcsolódik ezeknek az énekeknek a szüle-

téséhez?• Ismertek-e a szerzőik ezeknek az énekeknek?

Napoleon mint hadvezér

A magyar sereg leteszi a fegyvert Világosnál1849-ben

Peter Michal BohúÀ: Ján Francisci minta szlovák önkéntesek kapitánya

62

1. AZ OSZTRÁK-MAGYAR KIEGYEZÉS ÉS A SZLOVÁKOK

1867 – a Habsburg Birodalom felosztása két egyenrangú államra közös uralkodóval: az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása

1874 – 1875 – a három szlovák gimnázium bezárása1875 – a Matica slovenská betiltása

Az Osztrák–Magyar Monarchia megszületése (1867)

A magyar politikusok már a 19. század első felétől nagyobb befolyásra töre-kedtek a monarchia magyarországi felének irányításában. Ez a lehetőség akkorvált elérhetővé, amikor a porosz seregek 1866-ban legyőzték az osztrák csá-szári csapatokat az osztrák-porosz háborúban. A katonai vereség miatt szorulthelyzetbe került uralkodó tárgyalni kezdett a magyar politikusokkal az ország újbelső elrendezéséről. A tárgyalások eredményeként az államot két részre osztot-ták – két önálló kormánnyal és két országgyűléssel. A két államot azonbanegy uralkodó kötötte össze, valamint a három legfontosabb minisztérium: akülügy-, a hadügy- és a pénzügyminisztérium. Az ilyen kettős hatalmi köz-pontot egy államon belül dualizmusnak nevezzük. A birodalmat 1867-től egé-szen 1918-ban történt felbomlásáig Osztrák–Magyar Monarchiának nevezték.Magyarország jelentős mértékben önálló volt.

I I I . A Z O S Z T R Á K – M A G Y A R M O N A R C H I A

Mi volt közös és mi volt önálló?

AUSZTRIA

LAJTÁN INNEN

OSZTRÁKPARLAMENT

OSZTRÁKKORMÁNY

TÖRTÉNELMIMAGYARORSZÁG

LAJTÁN TÚL

MAGYARORSZÁGGYŰLÉS

MAGYARKORMÁNY

CSÁSZÁR – I. FERENC JÓZSEF

MINISZTÉRIUMOKkülügyminisztériumhadügyminisztériumpénzügyminisztérium

PÉNZNEM – korona, VÁMUNIÓÁLLAMI BANK

Ismételjük át:

✦ Mikor alakult meg a HabsburgBirodalom? ✦ Melyik jelentős uralkodókraemlékeztek?

Ausztriát és a történelmi Magyarországot azegyik szakaszán a Lajta folyó választotta el.Ezért Ausztriát Lajtán inneni, Magyarorszá-got pedig Lajtán túli területnek is jelölik.

Ferenc József (1830–1916) 1848-ban történttrónra lépésétŒl szembe kellett néznie azegyre erŒsödŒ nacionalizmussal, amely a19. századi történelem kísérŒjelensége volt.

A königgrätzi (ma: Hradec Králové) csata1866-ban, amelyben a porosz seregek veresé-get mértek az osztrák csapatokra. A monar-chia meggyengülése lehetŒvé tett sok fontospolitikai változást az országban.

Ausztria Lajtán innen

történelmi Magyarország

Bosznia (1908-tól az Osztrák–Magyar Mo-narchia része volt)

Szlovákok a történelmi Magyarországon

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-ben történt megalakulása után a törté-nelmi Magyarországot a magyar kormány és a magyar országgyűlés irányította.A nem magyar népek képviselői, akik addig az elmagyarosítástól tartva a bécsicsászári udvar védelmében bíztak, kénytelenek voltak a saját ügyeiket a törté-nelmi Magyarország fővárosában, Pest-Budán intézni, amelyet 1873-tól Buda-pestnek neveznek (három város – Buda, Óbuda és Pest egyesülésével jött létre).

63


Az Osztrák–Magyar Monarchia kereskedel-mi lobogója 1869-bŒl

Gróf Andrássy Gyula (1823–1890) lett azelsŒ magyarországi miniszterelnök a dualis-ta monarchiában.

A Habsburg Birodalom felosztását Ferenc József császár 1867. június 8-án magyar királlyá történtbudai megkoronázása is megerŒsítette.

A Monarchia két részében élŒ népek

németek

magyarok

csehek

lengyelek

ukránok és a ruszinok

horvátok

románok

szlovákok

szerbek

szlovének

bosnyákok és muszlimok

olaszok

retorománok

A magyar politikusok a soknemzetiségű országot egy nemzet – azaz a magyarnemzet államává szerették volna tenni. Az új 1868-as nemzetiségi törvény for-málisan ugyan nemzeti jogokat biztosított a nem magyaroknak is, de a gya-korlatban ez nem érvényesült. A magyar nyelv a történelmi Magyarországállamnyelvévé vált. Elkezdődött a fokozottabb nemzetiségi elnyomás idő-szaka, amely leginkább a szlovákokat és a ruténeket sújtotta.

Sor került a szlovák iskolák és kulturális központok likvidálására. A magyarkormány fokozatosan betiltotta a három szlovák gimnáziumot. 1875-ben meg-szűntette a Matica slovenská mindennemű tevékenységét. A betiltott szlovákgimnáziumok után Magyarországon szlovák nyelvű középiskola nem létezettegészen a monarchia végéig. A népi iskolákban a hivatalos oktatási nyelv amagyar lett. A magyar kormány több egyesületet és közösséget finanszírozott,amelyek célja a szlovák területek elmagyarosítása volt. A magyarosítás meg-rontotta a Magyarországon elő nemzetek közötti viszonyokat és védelmi reak-ciókat hívott elő.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Mit írtak az osztrák-magyar kiegyezés utáni helyzetről a szlovák

újságírók a Pešťbudínske vedomosti (Budapesti tudósítások) újság-

ban:

• „Ismételten és határozottan kijelentjük, hogy mi szlovákok készek va-

gyunk a magyarokkal együtt kéz a kézben megvédeni Magyarországot

minden veszélytől, a másik oldalon kötelességünknek tartjuk magunkkal

szemben, hogy a szerbekkel, az oroszokkal és a szlávokkal, a magyar-

országi horvátokkal, sőt a románokkal szolidáris egyetértésben küzdjünk

az elmagyarosítás túlkapásai ellen, de ugyanúgy a magyarokkal és vala-

mennyi ausztriai szlávval is szolidáris egyetértésben követeljük a nem-

zetiségi jogokat a germanizálás túlkapásaival és hegemóniájával szem-

ben.”

64


A Národne noviny címlapján jelenti be aMatica slovenská bezárását


❖ Tanulmányozzátok a részletet! ❖ Állapítsátok meg, mi ellen akarnaka szlovákok védekezni és miért haj-landók küzdeni!

A magyarországi nemzetiségeket képviselŒ ellenzéki honatyák

Az 1871-ben keletkezett liptóújvári/Liptov-sk˘ Hrádok gazdasági iskola az egyetlenszlovák tannyelvı mezŒgazdasági iskolavolt a történelmi Magyarországon. KésŒbba tanároknak magyarul és németül kellettoktatniuk, míg aztán a liptóújvári/Liptovsk˘Hrádok iskolát 1886-ban megszüntették.KésŒbb a helyén kétéves erdészeti iskolajött létre.


1. Milyen okok vezettek a Habsburg Birodalom felosztásához? Indokoljátok

meg, mely események gyorsították fel a monarchia új felosztásával kapcso-

latos tárgyalásokat!

2. Magyarázzátok meg Ausztria–Magyarország dualizmusát!

3. Állapítsátok meg, mely népeket sújtott leginkább a nemzetiségi elnyomás

a történelmi Magyarországon. Mutassátok meg a térképen, hol éltek!

4. Milyen következményekkel járt a szlovákok számára a monarchia felosztá-

sa?

5. Tanulmányozzátok az Osztrák–Magyar Monarchia állami címerét! Milyen

területi egységekből állt Magyarország?

Kulcsszavaim:

osztrák–magyar kiegyezésdualizmus

nemzetiségi elnyomás

65


Kislexikon:

bán – királyi helytartó, a hata-lom legfőbb képviselője Hor-vátországban

dualizmus – kettős uralom, ket-tős politikai rendszer, amely-ben két egyenjogú állami egy-ség létezik, amelyeket az ural-kodó személye köt össze és alegfontosabb államügyeketközösen irányítják

címer – egy bizonyos nemzetség,rend vagy terület jelképe. Acímerek fontos részét alkottákaz európai történelemnek éskialakulásuk bevett szabályok-hoz igazodott. A címer tartal-ma és színei bizonyos tulaj-donságokat jelképeztek (pl. azarany oroszlán – vitézséget,egyenességet és merészséget).

Tudjátok-e, hogy:

☛ egy évvel az osztrák-magyarkiegyezés után, 1868-ban sorkerült az ún. horvát-magyarkiegyezésre is? Más nemmagyar nemzetiségekkel ellen-tétben a horvátoknak sokkalkedvezőbb volt a helyzetükMagyarországon: saját parla-mentjük, politikai képviselőjük(bán) és miniszteri székük volt akormányban. A horvátoknak eza különleges helyzete Magyaror-szágon az eltérő történelmi fejlő-désnek volt köszönhető.☛ Ausztriának és Magyaror-szágnak közös központi bankja,pénzneme és vámhivatala volt,de mindkét államban különbö-zőek voltak a gazdasági és kul-turális viszonyok. Ez a ténykomoly nézeteltérést és külön-böző fejlettségi szintet okozott.

Olvassátok el:

KOVÁČ, Dušan: Slovensko v Rakús-ko-Uhorsku [Szlovákia az Osztrák––Magyar Monarchiában]. Bratisla-va, 1995.

Kronika Slovenska. [A legrégebbiidőktől a 19. század végéig. Osztrák--magyar kiegyezés] Bratislava, 1998,p. 522.

A két egyenrangú államalakulat: Ausztria és Magyarország létrejöttét követŒen csakhamar jelentkezettaz eltérŒ politikai fejlŒdés. Míg Ausztriában a közélet fokozatosan demokratizálódott, Magyarorszá-gon az egynemzetı állam eszméjét nem lehetett úgy keresztülvinni, hogy közben ne sérüljenek azalapvetŒ emberi és szabadságjogok. A kép közepén látható az osztrák (balra) és a magyar (jobbra)állami címer. Körülöttük láthatók a koronaországok címerei.

66

2. A SZLOVÁKOK ÖNVÉDELMI TÖREKVÉSEI

1871 – a Szlovák Nemzeti Párt megalapítása1895 – a Szlovák Múzeumi Társaság megalapítása Turócszentmártonban/Martin1896 – a Csehszlovák Egység megalapítása Prágában1907 – a Černová-i tragédia

1867 az osztrák-magyar kiegyezés után a szlovákok kellemetlen helyzetbekerültek. Úgy látszott, hogy a magyarosítás elleni védelem érdemtelen volt. Azok,akik a magyarosítás ellen voltak és nyilvánosan ki is nyilvánították nemtetszésü-ket, állandó felügyelet alatt voltak és nemegyszer börtönbe kerültek. A 19. századmásodik felében viszont Európában nemzetek egyesültek és új államok kelet-keztek.

Szlovák-cseh együttmıködés

Mivel a szlovák értelmiségiek képtelenek voltak saját erejükből változtatni adualizmus idején kialakult helyzetükön, külső segítségben reménykedtek. Néme-lyek az oroszok támogatására vártak, mások inkább a csehekben bíztak.

A szlovák-cseh együttműködést főleg a Csehországban tanuló szlovákok pro-pagálták. Itt a nézeteikre Tomáš Garrigue Masaryk volt hatással, aki akkoribana prágai egyetem tanára volt. 1896-ban Prágában megalakították a CsehszlovákEgység nevű szervezetet. Olyan egyesület volt, amely támogatta a cseh-szlovákegyüttműködést és a szlovákokat kulturálisan és anyagilag is segítette.

Hasonló szlovák-cseh együttműködési programja volt annak a csoportnak is,amely a Hlas [Hang] újságban jelentette meg nézeteit. Ennek alapján kapták ahlaszisták elnevezést. A Csehszlovák Egység követői és a hlaszisták is a csehekés a szlovákok egyesítésében és az egységes csehszlovák nemzet létrehozásábanlátták a lehetőséget a szlovákok helyzetének a javítására.

A Szlovák Nemzeti Párt képviselői támogatták a kapcsolatot a csehekkel, dea csehszlovákizmust elutasították. A párt 1871-től Turócszentmártonban/Mar-tin működött. Követői, akik között ott volt Svetozár Hurban Vajanský is, Orosz-


Ismételjük át:

✦ Magyarázzátok meg, hogyanvédekeztek a szlovák értelmiségiekaz elmagyarosítás ellen a dualiz-mus kialakulásáig! ✦ Mit tennétek ti?

Noha Turócszentmárton/Turãiansky Sv. Martin egy provinciális város benyomását keltette, a 19. szá-zad második felében a szlovák nemzeti törekvések központja volt

Andrej KmeÈ (1841 Bzenica–1908 Martin)

Jozef Gregor Tajovsk˘ (1874 Tajov – 1940Pozsony/Bratislava)A tanítókat megfigyelték, hogy kellŒképptámogatják-e a magyarosítási politikát. JozefGregor Tajovsk˘ emiatt gyakran került kon-fliktusba a feletteseivel. Tanítóként öt évalatt nyolc iskolában tanított.

országból várták a segítséget. Hittek abban, hogy a legnagyobb szláv országpolitikusai nem maradnak közömbösek a szlovákok nemzeti jogainak elnyomá-sával szemben. A Szlovák Nemzeti Párt azonban a 19. század második felébenkevéssé kapcsolódott be a politikába.

A Szlovák Nemzeti Párt gyenge politikai aktivitását az Andrej Hlinka köréheztartozó katolikus szlovák értelmiségiek bírálták. Ők voltak azok, akik 1905-benmegalapították a Szlovák Néppártot, amely a szélesebb néprétegeket kapcsoltabe a politikai életbe.

A Matica megszűnését követően a szlovákok kulturális életét különböző egyesü-

letek ápolták. Tevékenységük célja szerint voltak kulturális, egyházi, női, gazda-

sági és egyéb szervezetek. Turócszentmártonban/Martin tevékenykedett a Szlo-

vák Nők Egylete – a Živena és létezett egy nemzeti nyomda. 1895-től itt székelt

a jelentős szlovák tudományos intézmény, a Szlovák Múzeumi Társaság, amely-

re később a Szlovák Nemzeti Múzeum kötődött. Elsősorban a természettudomá-

nyokkal és a néprajzzal foglalkozott. Vezetője egy katolikus pap és sokoldalú tudós,

Andrej Kmeť volt. Nagyszombatban/Trnava alapították a Szent Adalbert Egye-

sületet, amely a Katolícke noviny [Katolikus újság] kiadója volt és egyházi köny-

veket adott ki szlovákul. Az evangélikusoknak Liptószentmiklóson/Liptovský Svä-

tý Mikuláš volt kiadójuk, a Tranoscius. Mindkét kiadó napjainkban is működik.

A ãernovái tragédia (1907)

Az erősödő elmagyarosítás leginkább a huszadik század kezdetén mutatkozottmeg és a Černovában 1907-ben történt brutális eseménnyel csúcsosodott ki.Ebben a faluban, amely ma Rózsahegy/Ružomberok része, született Andrej Hlin-ka. Az ő érdeme volt, hogy új templom épült Černovában. A község lakói azt kér-ték, hogy a templom felszentelésében a falu szülötte, Andrej Hlinka is vegyenrészt, aki papként szolgált Rózsahegyen/Ružomberok. Egyházi felettese, PárvySándor magyar püspök azonban megfosztotta plébániájától és döntését nemakarta visszavonni. A černováiak nem voltak hajlandók a faluba engedni azokata papokat, akik feladatul kapták a templom felszentelését és saját testükkel igye-keztek megakadályozni a lovas kocsik áthaladását. A szolgabíró utasítására acsendőrök a tiltakozó tömegbe lőttek. Tizenöt embert megöltek, sok sebesültpedig orvosi ellátás nélkül maradt az utcán. Másokat bíróság elé állítottak. Errőla tragédiáról távol az ország határaitól is cikkeztek az újságok.

67


A ãernovái tragédiát M. Kuniak képe örökítette meg.

A Îivena Egylet logója

Andrej Hlinka (1864 RuÏomberok-âernová –1938 Rózsahegy/RuÏomberok)A ãernovái események jelképévé Andrej Hlin-ka vált, aki Morvaországban, Csehországbanés Ausztriában utazva magyarázta a szlová-kok tragédiájának okait. Amikor önkéntvisszatért a történelmi Magyarországra, letar-tóztatták. A szlovákok nemzeti jogainakelnyomása miatt azonnal tiltakoztak Európá-ban és Amerikában. A szlovákok védelmérekelt Björnstjerne Björnson norvég író, R. W.Seton Watson skót publicista és történész, L.Eisenmann és E. Denis francia publicista.Érdekes, hogy Hlinka és Párvy püspök vitájá-ban a pápa is Hlinkának adott igazat. Hlinkátkiengedték és végül a ãernovái templomot isfelszentelte.

A turócszentmártoni/Martin dalegylet jelvé-nye. A jelvények elválaszthatatlanul hozzá-tartoztak az egyletekhez

68

A f o r r á s o k ü z e n e t e :A Nobel-díjas norvég író, Björnstjerne Björnson černovái jelentéséből:

• „… A halottakat és a súlyosan sebesülteket vérbe fagyva hagyták a földön

és senki sem hullatott könnyet utánuk, kivéve a halálra rémült falusiakat.

A brutális Pereszlényi szolgabíró embertelen csendőreivel elkergeti és ütle-

geli még a szeretteik holtteste mellett véres könnyeket hullató apákat és

anyákat is. Nem küld orvosokért, hanem azt tartja fontosnak, hogy meg-

kezdődjön a „vizsgálat”. Pereszlényi azonnal katonákért megy Rózsa-

hegyre/Ružomberok, majd visszatér az írnokával, hogy maga „törvény-

székileg kivizsgálja” a saját véres tettét és elhurcoltassa a rózsahegyi

börtönbe azokat, akik még nem haltak meg vagy súlyosan nem sebesül-

tek meg. Egy fiúnak még van annyi lélekjelenléte, hogy orvosért szalad.

És valóban, elsőként dr. Vavro Šrobár, a rózsahegyi szlovákok egyik veze-

tője érkezik a helyszínre. Pereszlényit ez annyira feldühíti, hogy az ifjút,

aki az első orvost odavezette, azonnal letartóztatja és börtönbe szállíttat-

ja ... A tragédia végéhez értünk. Ez volt a templomszentelés Černová-

ban.”


1. Hogyan változott a szlovákok helyzete a dualizmus korában?

Véleményetek szerint milyen érvényesülési lehetőségek nyíltak a szlovák értel-

miségiek előtt?

2. Kik voltak a hlaszisták és milyen nézeteket vallottak?

3. Képzeljétek el, hogy a dualizmus korában élő tanítók vagytok. Szerkessze-

tek a császárnak címzett rövid levelet, amelyben leírjátok az életkörülmé-

nyeiteket!

4. Hogyan függött össze Andrej Hlinka személye a černovái tragédiával?

5. M. Kuniak festménye alapján írjátok le a Černovában történt tragédiát!

6. Alaposan vegyétek szemügyre a postai bélyeget! Milyen eseményre utal? Mit

jelképez a rózsa? Ki látható a képen? Miért 2007-ben adták ki?

MINIPROJEKT

Állapítsátok meg annak a kiemelkedő női személyiségnek nevét, aki jeles tagjavolt a Živena Egyletnek! Készítsetek beszámolót a nők helyzetéről ebben az idő-szakban!

Kulcsszavaim:

Andrej HlinkaČernová


Kislexikon:

csehszlovákizmus – az a gon-dolat, hogy a csehek és a szlo-vákok egy nemzetet alkotnakvagy kell, hogy alkossanak

Olvassátok el:

JUNEK, Marek: Černovská tragédiav dobových súvislostiach [A černováitragédia korabeli összefüggésekben].Historická revue, 17. évf., 2007, 1. sz.,48–50. o.

ŘEZNÍČEK, Ladislav: Advokát Slo-vákov v Uhorsku – Björnstjerne Björn-son. [A szlovákok ügyvédje Magyaror-szágon – B. B.] Historická revue, 14.évf., 2003, 10. sz., 24–25. o.

JUSKO, Peter; KUSÝ, Ivan: ElenaMaróthy-Šoltésová – spisovateľkaa priekopníčka ženskej emancipácie.[E. M. S. – írónő és a női egyenjogúságúttörője] Historická revue, 17. évf.,2007, 12. sz., 18–21. o.


❖ Olvassátok el a részletet!❖ Hogyan viselkedett Pereszlényi szol-gabíró a černovái tragédia során? ❖ Miként vélekedtek erről?

Tudjátok-e, hogy:

☛ az elmagyarosítás elsősorbanaz iskolaügyben jelentkezett? Azún. Apponyi-féle oktatási törvé-nyek (1907) elrendelték, hogyazok a tanulók, akik a 4. évfo-lyam elvégzését követően nemtudtak magyarul beszélni ésírni, nem léphettek felsőbb évfo-lyamba.

A Szlovák Posta 2007-ben adta ki ezt abélyeget Ivan Schurmann szerzŒi mıhe-lyébŒl.

69

I I I . A Z O S Z T R Á K – M A G Y A R M O N A R C H I A3. A SZLOVÁKOK KIVÁNDORLÁSA

1776 – az USA-ban kb. 2 millió ember élt1876 – az USA-ban több mint 32 millió ember élt2006 – az USA-ban több mint 300 millió ember élt

Szlovákia területének iparosítása

Annak ellenére, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia létrejötte előtt a mai Szlo-vákia területe fontos szerepet játszott a birodalom gazdaságában, 1867 után ez ahelyzet fokozatosan átalakult. A magyar kormány ugyan támogatta az iparosí-tást és az ipar fejlesztését, de a történelmi Magyarország gazdasága jelentősenelmaradt az osztrák mögött. A városok több munkalehetőséget kínáltak. Az iparitermelés elsősorban a nagyvárosokban koncentrálódott. Budapestre sok tízezerszlovák jött munkát keresni.

Szlovákia területén a hagyományos földművelés mellett elsősorban a vas-, azélelmiszer-, a textil-, a vegyipar, valamint a papír- és az üveggyártás fejlődött. Amunkások életkörülményei nagyon nehezek voltak. Kis fizetésért és szociális biz-tonság nélkül kellett naponta 12–14 órát dolgozniuk. A gyárosok a gyermekmunkaerőt is kihasználták.

Pozsonyban/Bratislava modern vállalatok jöttek létre , amelyek neve máig is jólismert. Ezek között van a Dinamit Nobel cég, amely az Osztrák–Magyar Mo-narchia legnagyobb vegyészeti és robbanóanyag gyára volt, az Apollo kőolaj-fino-mító, a Matador gumigyár, a Patronka lőszer- és fegyvergyár vagy a Stollwerckcsokoládégyár (a mai Figaro).

Az ipar fejlesztésével és az ország iparosításával együtt megkezdŒdött a vasúthálózat kiépítése is. A gŒzmozdonyok és a vasúti kocsik a 19. század végi modern életstílus részévé váltak. JelentŒs ese-mény volt a tátraalji vasútvonal kiépítése Zsolnáról/Îilina Kassára/ Ko‰ice.

Utazás az elsŒ vonatokban

A Stollwerck-csokoládé reklámja

Ismételjük át:

✦ Magyarázzátok meg az ipari for-radalom kifejezést! ✦ Mikor és hol kezdődött?

Az Apollo kŒolaj-finomító

70


Munkát keresni a világban

A romló gazdasági helyzet sok embert arra kényszerített, hogy az ország hatá-raitól távol, Amerikában keressen magának munkát. A tengeren túlra irányulómagyarországi kivándorlás egyre nőtt és a 19. század végén tömeges méreteketöltött. Már nemcsak a férfiak, hanem egész családok távoztak. Az első világhá-borúig a mai Szlovákia területéről mintegy fél millió ember vándorolt ki Ameriká-ba. Többnyire Sáros/Šariš, Szepes/Spiš, Zemplén/Zemplín, Árva/Orava megyeés Kiszuca/Kysuca lakóiról volt szó, tehát azokról a térségekről, ahol a legna-gyobb volt a szegénység.

A szlovákok az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékén telepedtek le,elsősorban Pennsylvania, Ohio, New York, Michigan, Illinois államban és Kana-dában. Sok férfi az amerikai bányákban és acélgyárakban dolgozott vagy favá-gással foglalkozott a kanadai erdőkben. Abban az időben Európából egész csalá-dok vándoroltak ki Amerikába – írek, olaszok, lengyelek, csehek és mások. Amesszi idegenben a helyzetük egyáltalán nem volt könnyű. Csak kevéssel kezd-ték vagy szinte a semmiből indultak. Megérkezve a tengeren túlra kapcsolatbanmaradtak és kölcsönösen segítették egymást. Fokozatosan segélyegyleteket ésegyházi közösségeket hoztak létre. Kezdetben a parókiákon találkoztak, későbbközösségi és kultúrházakat, iskolákat építettek.

Szlovák nyelvű újságokat adtak ki, amelyeknek, ellentétben a történelmiMagyarországon megjelenő lapokkal, nem volt gondjuk a cenzúrával. Az ameri-kai szlovákok támogatták a magyarországi szlovákok nemzeti jogait, felhívták avilág figyelmét kedvezőtlen állapotukra és anyagilag is hozzájárultak helyzetükjavításához. A 19. század végén megalapították a Matica Slovenskát Amerikában.

Felgyorsult a történelmi Magyarország fŒvárosának, Budapestnek is a korszerısítése. A 19. századvégén itt épült az elsŒ földalatti vasút Európában

Jozef Murga‰ (1864 Tajov – 1929 WilkesBarre, Pennsylvania) Az USA-ban számos jelentŒs szlovák sze-mélyiség tevékenykedett. Jozef Murga‰, avezeték nélküli távíró egyik feltalálója volt,Tajovban született 1864-ben. Festészetettanult, de az elektrotechnika is érdekelte.32 évesen elhagyta a történelmi Magyaror-szágot és egy pennsylvaniai bányászfalubantelepedett le, ahol más szlovákokkal együttaktívan közremıködött az iskola, a könyvtárés a templom építésében. Murga‰ jelentŒsenlerövidítette és pontosabbá tette a hírátvitelta vezeték nélküli távírásban. Marconival,Popovval és Teslával együtt, mint a rádió fel-találója beírta nevét a technika történetébe.

A pozsonyi/Bratislava villamos 1898-ban. Anagy városokban kezdték kiépíteni a várositömegközlekedést.

A legjelentősebb amerikai szlovák szervezet a Szlovák Liga volt. 1907-ben,Clevelandben jött létre. Célul tűzte ki az amerikai szlovákok összefogását és amagyarországi szlovákok megsegítését. Alapítói között volt Štefan Furdek, PavolRovnianek, Albert Mamatey, Ignác Gessay. A Szlovák Liga, mint a külföldi szlo-vákok legnagyobb egyesülete jelentős szerepet játszott a szlovákok támogatásá-ban az első világháború alatt és utána is.


1. Jellemezzétek az iparosítás pozitív és negatív következményeit!

2. Milyen okok késztették a szlovákokat a kivándorlásra? Hova mentek leggyak-

rabban?

3. Hogyan igyekeztek megőrizni az amerikai szlovákok a szlovák hagyományo-

kat?

4. Véleményetek szerint, hogyan változott meg a történelmi Magyarországról

Amerikába kivándorolt emberek élete? Hogyan érintette ez a változás a csalá-

djukat? Miben volt kedvezőbb az új helyzetük, és miben volt ugyanakkor ked-

vezőtlenebb?

5. Olvassátok el Tamási Áron Ábel Amerikában című regényét. Ennek alapján

mutassátok be osztálytársaitoknak a kivándorlók helyzetét!

MINIPROJEKT

Készítsetek prezentációt Az ipar története régiónkban témára! Elsősorban asaját régiótokra összpontosítsatok! Állapítsátok meg, milyen gyárak működtek otta múltban és mivel foglalkoztak!

Kulcsszavaim:

iparosításkivándorlás

Szlovák Liga Amerikában

71


Kislexikon:

cenzúra – a sajtó ellenőrzése,bizonyos információk korláto-zása vagy tiltása a hatalom ésa hivatalok részéről

metropolis – főváros vagy jelen-tős nagyváros.

Olvassátok el:

VACULÍK, Jaroslav: České a slo-venské vysťahovalectvo v prvej polovici20. storočia. [Cseh és szlovák kiván-dorlás a 20. század első felében] Histo-rická revue, 17. évf., 2006/2007,11–12. sz., 48–51. o.

JAKEŠOVÁ, Elena: Americký sennašich predkov. Slovenské vysťahova-lectvo na prelome 19. a 20. storočia.[Őseink amerikai álma. Szlovák kiván-dorlás a 19.–20. század fordulóján]Historická revue, 16. évf., 2006, 5. sz.,8–11. o.

Pillantás az újvilágra Kihajózásra várva Amerika felé

A Szlovák Liga tagsági jelvénye

72

1. AZ ELSÃ VILÁGHÁBORÚ ELÃESTÉJÉN

1879–1882 – szövetség Németország és Ausztria-Magyarország között – Ket-tős szövetség

1892–1907 – Franciaország, Oroszország és Anglia szövetséget köt – Hár-mas egyezmény

Vetélytársak és szövetségesek

A 19. század vége jelentős politikai és társadalmi változások jegyében zajlott,amelyeket Európa polarizálódása indított el. A polarizálódás folyamata kétszembenálló hatalmi tömb kialakulásához és az 1. világháborúhoz vezetett.

Az Osztrák–Magyar Monarchia területét tekintve az első világháború kitö-réséig Oroszország után Európa második legnagyobb állama volt. Politikai be-folyása azonban egyre csökkent és gazdaságilag függővé vált Németországtól.

A 19. század második felében a békét és a hatalmi befolyást a világban agyarmatbirodalom nagysága határozta meg. A Habsburg Birodalom az egyet-len „régi” nagyhatalom volt, amelynek semmilyen gyarmata nem volt. Rá-adásul a Poroszország elleni katonai vereségnek nemcsak a dualizmus volt akövetkezménye. A Habsburgok fontos olasz és német területeket is elvesz-tettek. Ezek az egyesített Olaszország és Németország részei lettek. Ezért aHabsburgok legalább a Balkánon igyekeztek növelni a befolyásukat, amely anagy kiterjedésű területek mellett a stratégiai jelentőségű tengerparti fekvé-sével is csábította őket. Csakhogy a Balkán-félsziget nem volt a stabilitás biz-tosítéka. Itt túl szorosan érintkeztek az európai nagyhatalmak érdekei.

A Balkán iránt Németország is érdeklődést mutatott, amely az egyesítéstkövetően erős állammá vált. Noha kezdetben a Habsburg monarchia számá-ra kellemetlen ellenfél volt, hamarosan megtalálták a közös hangot. A Habs-burg Birodalom felosztása után I. Ferenc József császár erős szövetségestkeresett. Az alkalom akkor jött el, amikor a német vaskancellár, Otto von Bis-marck szövetséget ajánlott fel az osztrák-magyar uralkodónak. Ezért 1879-ben Ausztria-Magyarország és Németország Kettős szövetséget hozott létre.Három évvel később, 1882-ben az Osztrák–Magyar Monarchiához ésNémetországhoz csatlakozott Olaszország is és a Kettős szövetségből Hár-mas szövetség lett.

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú

Ismételjük át:

✦ Hogyan változott meg a helyzeta Habsburg Birodalomban az1848–1849-es forradalomtól? ✦ Megváltozott a pozíciója Euró-pában?


❖ Tanulmányozzátok át a Hatalmiérdekek a Balkánon fogalmi térképetés ennek alapján próbáljátok megma-gyarázni a Kettős szövetséget – egyez-ményes szövetségeseket ábrázoló kari-katúra jelentését.❖ Mi erősíthette még Ausztria-Magyarország és Németország be-folyását?

HABSBURGMONARCHIA

OROSZORSZÁG

OSZMÁN BIRODALOM

NÉMETORSZÁG

BALKÁN

Hatalmi érdekek a Balkánon

A berlini kongresszus az európai nagyhatal-mak (Nagy-Britannia, Németország, Auszt-ria-Magyarország, Olaszország, Franciaor-szág, Oroszország és az Oszmán Biroda-lom) találkozója volt. A kongresszuson aBalkán-félsziget elrendezésérŒl tárgyalt azorosz-török háború után (1877-1878).Oroszország ugyan a háború gyŒztese volt,ennek ellenére a kongresszuson úgy döntöt-tek, hogy Bulgáriát két részre osztják. AzOsztrák–Magyar Monarchia jogot kapottBosznia és Hercegovina elfoglalására(annektálására). Oroszország balkáni be-folyása meggyengült.

Oroszország és Franciaország kormánya azonban fenyegetve érezte magátaz osztrák-magyar-német-olasz szövetségtől. Ezt ellensúlyozandó létrehoztáka Kettős egyezményt. Oroszország és Franciaország együttműködési megálla-podásához 1907-ben csatlakozott Anglia is. Az új szövetséges tömböt Hármasegyezménynek vagy egyszerűen Egyezménynek, Antantnak is nevezik.

1910 után a Hármas egyezmény (Antant) és a Hármas szövetség (Központihatalmak) közötti kapcsolatok egyre rosszabbak lettek. Ezt egyebek mellett aBalkán problémái okozták. Ennek a nyugtalan légkörnek a része volt a HabsburgFerenc Ferdinánd d’ Este trónörökös elleni merénylet, amely ürügyet szolgáltatottaz első világháború megkezdéséhez. Ez óriási változásokat hozott a világ térképénés véget vetett az emberi történelem egy jelentős szakaszának – az újkornak.

73


Korabeli karikatúra. A KettŒs szövetség (Ausztria-Magyarország és Németország) fölényét ábrázolja azegyezményes szövetségek felett.

Ferenc Ferdinánd d’Este trónörökös (1863Graz – 1914 Szarajevo) azok közé a szemé-lyiségek közé tartozott, akik arra törekedtek,hogy Ausztria-Magyarországot föderatívállammá alakítsák át a nemzeti arányokszerint. Ezért volt a nem magyar népekreménysége Magyarországon, így a szlová-koké is. Terveit a szarajevói merénylet meg-hiúsította.

Európa felosztása a szövetségesek között a 20. század kezdetén

74

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R ÚA 19. század folyamán a balkáni népek rész-ben felszabadultak az oszmán fennhatóságalól és önálló államokat hoztak létre. A Bal-kán jelentŒs része azonban továbbra is atörökök kezén maradt. Ezért valamennyi bal-káni ország (Szerbia, Románia, Bulgária,Montenegró, Görögország) úgy döntött, hogyközösen megtámadják az Oszmán Birodal-mat. A rövid I. balkáni háborúban(1912–1913) legyŒzték a törököket, de eztkövetŒen összevesztek a megszerzett területe-ken. Emiatt a II. balkáni háborúban (1913) aszerbek és a görögök a bolgárok ellen harcol-tak. A bolgárok vereséget szenvedtek és nagyterületeket veszítettek. A balkáni háborúkeredménye volt egyebek mellett Albánia meg-alakulása is. Összességében azonban a balká-ni háborúk a kortársak véleménye szerint aBalkánt „lŒporos hordóvá változtatták, amelybármikor felrobbanhat”.

A balkáni háborúk egyik fŒszereplŒje volt I. Ferdinánd Koburg (1861–1948) bolgár cáris. Az elsŒ világháború után megfosztottáktrónjától és számızetésbe kényszerült. SokáigSzlovákiában élt, ahol, mint szenvedélyesvadásznak több kastélya (pl. Murány/MuráÀ,Szent Antal/Sv. Anton stb.) volt. Nemcsakpolitikus, hanem kiváló botanikus, természet-tudós, író és filatelista is volt. Jártatok már aSzent Antal-i vadászati múzeumban Selmec-bánya/Banská ·tiavnica közelében (az ábrán)?

A stilizált kép az I. balkáni háborúból a har-coló felek bátorságát és elszántságát szimbo-lizálja, amellyel az Oszmán Birodalom elleniháborút szeretnék sikeresen befejezni és alehetŒ legnagyobb területet elfoglalni.

Montenegró zászlaja

A gyarmatosítás és jelentŒsége

A nemzetközi politika és a politikai tekintély fontos részévé vált a gyar-matosítás. A legrégebbi gyarmatosító nagyhatalmak közé tartozott Portugá-lia és Spanyolország, amelyek már a 15. századtól kezdve létrehozták gyar-mataikat. A 18. században azonban a portugálok és a spanyolok gyarmatiuralma fokozatosan lehanyatlott.

Noha a franciák valamivel később kezdték a gyarmatosítást, sikerült több,stratégiailag jelentős és nyersanyagokban gazdag térséget elfoglalniuk Ameri-kában, Ázsiában és Óceániában is. Különleges helyzetben voltak a franciagyarmatok Afrikában. Az egyik legrégebbi gyarmatuk Madagaszkár szigetevolt, ahol egy magyarországi szlovák nemes, Benyovszky Móric – „Madagasz-kár királya” – segítette a helyi lakosságot a franciák elleni harcban.

A németek és az olaszok csak nagyon későn kezdték kiépíteni a gyarmatiuralmukat, az egyesítésüket követően. A németeknek Bismarck vezetésével a19. század utolsó két évtizedében sikerült megszerezniük Afrika területeinekegy részét és kisebb szigeteket a Csendes-óceánban.

A 16. század végétől az oroszok behatoltak Szibéria addig ismeretlen térsé-geibe. Sikerült az Ázsiát Amerikától elválasztó Bering-szoroson átkelniük.Elfoglalták Alaszkát, amelyet később, 1867-ben 7,2 millió dollárért eladtak azUSA-nak. Akkor még nem sejtették, milyen mesés aranylelőhelyek találhatókezen a területen. Az oroszok déli irányban behatolva leigázták a kaukázusinépeket (csecseneket, ingusokat) és keleten eljutottak a Csendes-óceánhoz.

Anglia régi, a 19. században már a legerősebb gyarmatosító nagyhata-lom volt. Az angol gyarmatok fellendülése a 16. században kezdődött. Akövetkező évszázadban az angolok Észak-Amerika keleti részét gyarmatosí-tották. Amikor az amerikai függetlenségi háborút követően az angolok elve-szítették észak-amerikai területeiket, legfőbb gyarmatuk India lett. A 19. szá-zadban még elfoglalták Ausztráliát, valamint Óceánia és Afrika nagy részét.

A nagyhatalmaknak eltérő érdekei voltak és féltékenyen ügyeltek egymástevékenységére a gyarmatokon. A 20. század küszöbén a gyarmatok felosztá-sa a nemzetközi politika egyik legjelentősebb kérdése lett és gyakran vált azállamok közötti konfliktusok forrásává.


1. Mi okozta a Habsburg Birodalom európai befolyásának csökkenését a 19. szá-

zad második felében?

2. Jellemezzétek a Hármas szövetséget és írjátok le a létrejöttét!

3. Írjátok le a Hármas egyezmény (Antant) megalakulását! Milyen szövetség előz-

te meg?

4. Soroljátok fel a gyarmati hatalmakat a 19. század végén! Milyen jelentős gyar-

mataik voltak?

5. Vegyétek szemügyre a Hatalmi érdekek a Balkánon fogalmi térképet! Beszél-

gessetek a Balkánon a 19. században kialakult helyzetről!

6. A történelmi összefüggéseket figyelembe véve magyarázzátok meg a „lőporos

hordó” kifejezést!

75


Kislexikon:

expanzió – terjeszkedés, a terü-let vagy a befolyás növelése

Afrika az európai hatalmak érdeklŒdésiterülete lett. Míg Ázsiában a briteknek hege-móniájuk volt (kisebb ázsiai gyarmataik vol-tak a portugáloknak, a hollandoknak, anémeteknek, a franciáknak), Afrikában másországokkal is versenyezniük kellett azérdekszférákért.

A gyarmatosítás jelképévé vált a trópusisisak, amely az európai gyarmati hadsere-gek felszerelésének a része volt.

BelgiumFranciaországNémetországNagy-BritanniaOlaszországPortugáliaSpanyolországfüggetlen területek

76

2. ÉLET AZ 1. VILÁGHÁBORÚ (1914–1918) ALATT

1914. június 28. – Ferenc Ferdinánd d’ Este meggyilkolása Szarajevóban1914. július 28. – az 1. világháború kitörése1917 – forradalom Oroszországban1918 – Breszt-litovszki béke1918 – az 1. világháború vége

Állóháború Nyugaton

A 20. század elején a Hármas szövetség és a Hármas egyezmény viszonya egyrebonyolultabb lett. A legnagyobb érdekellentétek a legrégebbi és a legnagyobbgyarmatbirodalommal rendelkező nagyhatalom: Nagy-Britannia és az ugyankevés gyarmattal rendelkező, de a gazdasági és tudományos-műszaki színvo-nal tekintetében az angolokat felülmúló Németország között voltak. A néme-tek előbb Európában, majd pedig a világban szerettek volna domináns szerepetjátszani. A saját céljaikat követték a Hármas szövetség és a Hármas egyezménytovábbi országai is.

Ürügyként a háború kitörésére a szerb terroristák merénylete szolgált aHabsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd d’ Este ellen, akit feleségével együtt1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkoltak. Az Osztrák–Magyar Monarchiaultimátumot küldött Szerbiának, amit azonban a szerbek nem voltak hajlandókteljesíteni. Ezért Ausztria-Magyarország hadat üzent Szerbiának. A konfliktusbafokozatosan beléptek nemcsak a Hármas szövetség és a Hármas egyezmény(Antant) országai, hanem azok az államok is, amelyek nem tartoztak egyik poli-tikai tömbbe sem.

A háború több fronton zajlott. A nyugati fronton Németország kezdte a hábo-rút, amely Belgiumon átkelve megtámadta Franciaországot, hogy minél gyorsab-ban megsemmisítse a francia hadsereget. A szövetségesek azonban a németelőrenyomulást megállították. A mozgalmas villámháború hosszan elhúzódó álló-háborúvá (lövészárok-háborúvá) változott. A legsúlyosabb ütközetek a Marnefolyónál (1914), Verdunnél és a Somme folyónál (1916) zajlottak.


Ismételjük át:

✦ Nevezzétek meg a szövetségestömböket, amelyek a 19. és a 20.század fordulóján létrejöttek!✦ Mutassátok meg a térképen azegyes országokat!

A kép a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevóimerényletet ábrázolja, amelyben felesége,Zsófia is életét vesztette. A merényletet aFekete Kéz nevı titkos szerb szervezetkészítette elŒ. A végrehajtó Gavrilo Principdiák volt. Fiatal kora miatt nem ítélhettékhalálra. A terezíni börtönben halt meg1918-ban.

Sokan azonban már sohasem tértek haza.

Az osztrák-magyar hadsereg katonáit kato-nai vasúti szerelvény szállítja a frontra.

A németek, hogy katonai fölényre tegyenek szert és megszerezzék a győzelmet,számos újdonságot kipróbáltak. Korszerűsítették a légi erőt, és így első ízben aharcok már a levegőben is folytak. Minden hadsereg felszerelése tökéletesedett. Aharcokban új, hatékony fegyverek vettek részt – a szárazföldön angol tankok ésa tengeren német tengeralattjárók. 1917-ben a németek a nyugati fronton beve-tették az yperit nevű mérgező harci gázt is.

1917-ben a Németország elleni harcokba bekapcsolódott az USA is. A hatalmasamerikai katonai és gazdasági potenciál kezdte az Antant-hatalmak javára bil-lenteni a mérleg nyelvét. Emellett Wilson amerikai elnök a háború utáni Euró-pa 14 pontba foglalt békeprogramjával sok európai nemzetet megszólított.

Mozgó háború Keleten és a Balkánon

Más jellege volt a háborúnak a keleti fronton és a Balkánon. Ott mozgó hábo-rú zajlott. A harcok legnagyobb terhét az orosz hadsereg viselte, amely kezdetbensikeresen ellenállt a német és az osztrák-magyar hadsereg nyomásának. Már1914 őszén az oroszok szinte megtörték az osztrák-magyar hadsereg erejét, átkel-tek a Kárpátokon és eljutottak egészen a mai Szlovákia keleti határáig. Később azorosz hadsereg harcképessége az általános kimerülés miatt csökkent és a néme-tek elfoglalták a Balt-vidéket és Ukrajnát. Oroszország belső problémái II. Miklóscár lemondásához vezettek. 1917. november 7-én kitört a forradalom, amelynekélén a V. I. Lenin vezette orosz bolsevikok álltak. Sok embert sikerült megnyer-niük a földről és a békéről kiadott dekrétumaikkal. 1918 márciusában Orosz-ország aláírta Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával a breszt-litovszki békét és kilépett a háborúból. A keleti fronton felszabadult erőket anémetek a nyugati fronton tervezett utolsó támadás előkészítésére használták fel.

Az elsŒ világháború vége és társadalmi kihatásai

Németország az Oroszországgal történt békekötés után hatalmas támadástkészített elő 1918-ban, amellyel szerette volna legyőzni az Antant seregeket. Anémet hadsereg és gazdaság azonban már kimerült és a társadalomban erősö-dött a háború miatti ellenállás. Főleg Németországban és az Osztrák–MagyarMonarchiában növekedett a társadalmi feszültség. Az Osztrák–Magyar Monar-chia, majd Németország is elfogadta a békefeltételeket. 1918. november 11-énvéget ért az első világháború.

77


Az elsŒ világháború magával hozta a repü-lés minŒségi és mennyiségi fejlŒdését is. Ígya háború a levegŒbe is áttevŒdött és hama-rosan az „égbolt lovagjai” gyilkos fegyve-rekkel kezdtek egymásra támadni. Az ábránegy német Fokker típusú gép (piros szín)küzd brit ellenfelével.

Egy elszántan támadó angol katona stilizáltképe, akinek a szöges drótok gátolják azelŒrehaladást

Német katonák a lövészárokban az I. világháborúban. A lövészárok-háború felváltotta a villámhábo-rút. Majdnem négy évig harcoltak egymással az ellenséges hadseregek viszonylag kis területen,ugyanakkor a gyilkos fegyverek hatalmas választéka állt a rendelkezésükre. A háborúban sok milliókatona esett el, számosan nyomorékokká váltak, ill. belehaltak a sérülésekbe.

A korabeli karikatúra sakkjátszmaként ábrá-zolja a háborút. A képen Németország ésAusztria-Magyarország látható, amely fehérbábukkal gyŒzedelmeskedik az oroszok(fehér egyenruha), a franciák (vörös sapka), azangolok (barna egyenruha) és az olaszok fe-lett. Figyeljétek meg a német tábornok erélyesökölcsapását. Az osztrák parancsnok úgy fest,mint egy baráti tanácsos, aki egyedül képte-len sikeresen megnyerni a játszmát. A háborúazonban ellenkezŒ eredményt hozott, mintahogy azt Németország és Ausztria-Magyar-ország elképzelte.

78

A világháború a társadalom többsége számára hatalmas tragédiát jelentett. Azelején senki sem sejtette, hogy ilyen hosszú és véres lesz. Sokan meg voltak rólagyőződve, hogy a háború gyorsan véget ér és kezdetben sok lelkes önkéntes jel-entkezett az egyes hadseregekbe. Később a kormányok egyre fiatalabbakat állí-tottak csatasorba, még 17 éves fiúkat is, vagy éppen idős férfiakat.

A háborúban sok millió katona és civil halt meg. Százezrek váltak egész éle-tükre rokkantakká. Minél tovább tartott a háború, annál inkább megmutatko-zott, hogy bizonyos államok képtelenek elviselni a háború terheit. Az állam-hatalom az adók emelésére kényszerült és kisajátította a vagyont is, csakhogyelőteremtse a háború folytatásához szükséges pénzt. Sok állam gazdaságavisszaesett, jelentkeztek a válság első jelei. A pénz értékét vesztette, nagy voltaz élelmiszerhiány, de fogytán volt a cipő és a ruha is. A gazdag vállalkozók egyszűk rétege számára azonban a háború és a katonai szállítmányok továbbra isrendkívüli nyereséget jelentettek. A lakosság többségének azonban a háború nyo-mort és szenvedést hozott.

Az emberek egyre hangosabban lázadoztak a háború ellen. Kezdetben azállam a rendőrség segítségével képes volt úrrá lenni a helyzeten, később azonbanaz elégedetlenség erősödött és főleg a háború utolsó éveiben nagy háborúellenestüntetésekre került sor. Több nemzet abban bízott, hogy valóra válnak azönrendelkezésre irányuló törekvéseik.

A másik oldalon a háború felgyorsította a tudományos-műszaki fejlődést.Sok új ismeret jelent meg a repülés, a motorgyártás, a gyógyítás, a termé-szettudományok stb. területén. Ezeknek az ismereteknek azonban igen nagyáruk volt.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Népeimhez! – I. Ferenc József császár és király kiáltványa

• „Egy gyűlölettel telt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esz-

tendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyé-

nek és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára.

• A szerb királyság, amelyet állami létének első kezdetétől fogva egészen a legú-

jabb időkig úgy elődeim, mint én is támogatásban és segítségben részesítet-

tünk, gyorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az Ausztria-Magyar-

ország elleni ellenségeskedés útjára lépett.


Orosz hadifoglyok. Németországnak 1918 tavaszára sikerült az országban uralkodó belsŒ ellentétekkövetkeztében is legyŒznie Oroszországot. Az oroszok aláírták a Breszt-litovszki Békét, a németek pedigminden katonájukat kivonták a keleti frontról és bevetették a nyugati frontvonalak védelmére, de ez ku-darccal végzŒdött. 1918 Œszén a háború véget ért.


❖ I. Ferenc József egy másik kiáltvá-nyával már találkoztatok az Olaszor-szág és Németország egyesítésérőlszóló fejezetben. ❖ Próbáljátok meg összehasonlítani akét dokumentum tartalmát! ❖ Miben térnek el és miben hasonlí-tanak?

I. világháborús propaganda: Ki hiányzik? Tevagy az?

Vlagyimir Szerov festménye 1917. október25-ét örökíti meg, amikor a bolsevikokátvették a hatalmat.

• Nem teljesült az a reménység; hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormá-

nyomnak hosszú tűrését és békeszeretetét és be fogja szavát váltani. Mindig

magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házam ellen érzett gyűlölet. Mindig

leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal

elválaszthatatlanul egybetartozó területek elszakítására irányul…

• Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének

s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam, mindent meggon-

doltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.

Bízom népeimben..., Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt

vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a

győzelmet.”

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Levél a lövészárokból (Národnie Noviny, 1916)

• „Drága szüleim (1916.6.25)

• Ma végre pihenőnapunk van, de nem tudom, hogy ilyen lesz-e végig, ezért levél-

írásra szántam magam. A fronton csönd van majdnem egész nap, a mezők

fölött pacsirta dalol, a napocska kedvesen süt, én a lövészárokban ülök, biz-

tonságban a golyóktól. De még így sincs semmi ok a félelemre, mert a golyók

fütyülését már régen megszoktam, még a pillám sem rezdül…

• …Három nappal ezelőtt alapos gránáttűzben volt részünk, a gránátok sűrűbben

hullottak, mint a puskagolyók, guggoltunk a lövészárokban és vártuk, mikor

temet be a föld bennünket. Századunkból szerencsére senki sem sebesült meg,

mivel nem közvetlenül minket bombáztak.

• Amikor csend lett, valamennyien fellélegeztünk, kenyeret ettünk és rágyújtot-

tunk, így vártuk, hogy mikor kezdődik újra az egész. De már nyugalom volt.

• … Amíg Pocsajovban voltunk, pótlékként lekvárt kaptunk, de most már nem.

Reggel finom kávét, ebédre eddig jó ellátást és még elég gyakran konzerveket,

estére rumot, itt-ott bort, félkenyeret, amit még este elfogyasztunk és kávét vagy

dohányt. Csak a víz nem jó itt, még a békák is kuruttyolnak benne, sőt pocso-

lyából is ittunk… Bizony a ruhaneműt sem moshatjuk és tisztességesen mos-

dani sem tudunk.”


1. Mik voltak Németország törekvései az 1. világháború kitörése előtt?

2. Mi volt az 1. világháború kitörésének közvetlen oka? Hogyan reagált az Oszt-

rák–Magyar Monarchia?

3. Mutassátok meg a történelmi atlaszban a fontosabb frontvonalakat és ütköze-

teket!

4. Milyen újdonságokat hozott a háború a fegyverek, a technika és a harcvezetés

terén?

5. Jellemezzétek a bolsevikokat és az általuk hirdetett gondolatokat!

6. Milyen okok kényszerítették Oroszországot a háború befejezésére?

7. Írjátok le az 1. világháború végét és katonai eredményeit!

8. Melyek voltak az 1. világháború következményei? Melyeknek volt negatív, illet-

ve pozitív hatása a társadalomra?

Kulcsszavaim:lövészárok-háború, harctér

79


Kislexikon:

abdikáció – lemondás, leköszö-nés

bolsevik – a kommunizmus leni-ni formájának a követője

front – fontos harci övezet, harc-tér

offenzíva – támadásállóháború – lövészárok-háború,

háború egy helyben, a lövész-árkokban


❖ A forrás alapján beszéljetek arról,hogyan képzelitek el a katonák életéta lövészárokban!

I. Ferenc József császár a Népeimhez kez-detı, 1914. július 28-i keltezésı kiáltványá-ban megindokolta a hadüzenet okait éspolitikai hıségre szólított fel.

Háborús propagandát szolgáló képeslap

Az elsŒ világháborúról számos könyv szüle-tett és sok filmet forgattak róla. Az egyiklegismertebb film a Svejk, a derék katonavolt. Ennek a mınek a szerzŒje JaroslavHa‰ek volt, aki a saját bŒrén tapasztaltameg az elsŒ világháborút. A címszereplŒta kiváló cseh színész, Rudolf Hru‰insk˘ ala-kította. Láttátok a filmet?


❖ Magyarázzátok meg az első világhá-ború allegóriájának a jelentését akorabeli képeslapon!

80

3. SZLOVÁK KATONÁK A FRONTOKON

1914–1915 – harcok a Kárpátokban az osztrák-magyar és az orosz hadsereg között

1914 – a Szlovák Nemzeti Párt a háború alatt felfüggesztette tevékeny-ségét

1916–1918 – a Monarchia utolsó császárának, IV. Károlynak az uralkodása.

Szlovákok: a háború mellett vagy ellene?

Noha a szlovákok többsége nem lett az európai fanatizmus áldozata és a közele-dő háborúra inkább aggodalommal tekintett, kitörését követően több szlovák újságis arra buzdította a szlovákokat, hogy legyenek lojálisak a Habsburgok iránt éshűek a monarchiához. A másik oldalon a szlovák politikusok tudták, hogy az Oszt-rák–Magyar Monarchia oldalán szembe kerülnek a szlávokkal, akikkel már közelegy évszázada a kapcsolatok megszilárdítására törekedtek. Ezt az ellentmondástannál inkább tudatosították, hogy a háború alatt is megnyilvánult a gyűlölködésMagyarország kisebbségi népei ellen. Fokozódtak a támadások a szlávok és min-den szláv dolog ellen. A politikai erőszak a szlovák értelmiségieket sem kímélte.Némelyek rendőrségi felügyelet alá kerültek, másokat megfigyeltek, több embertalaptalanul vagy hamis vádak alapján elítéltek. A háború alatt a Szlovák Nemze-ti Párt és szinte valamennyi szlovák egyesület felfüggesztette tevékenységét.

A harctereken

Az osztrák-magyar hadseregben szolgáló szlovákok a balkáni, az orosz és azolasz fronton harcoltak. A legnagyobb harcok, amelyekben részt vettek, Galíciában,Oroszországban, Szerbiában és Olaszországban, a Piave folyónál zajlottak.

A mai Szlovákia területén a keleti országrészben került sor közvetlen harcok-ra, amikor 1914 őszén az erős orosz hadsereg átlépte a Kárpátokat, és elfog-lalta Homonna/Humenné és Bártfa/Bardejov városát. Az egyesült osztrák--magyar és német hadsereg 1914 – 1915 egész telén ellenállt az orosz seregek-nek. A kelet-szlovákiai régióban folytatott harcok során egy további orosz seregGalícián át Sziléziába jutott és megközelítette Morvaországot. Az osztrák-magyarhadsereg vezetése ezt veszélyes helyzetnek tartotta, mert attól tartottak, hogy azoroszok egyszerre két oldalról foglalják el a területet. Végül azonban az osztrák--magyar csapatok támadásba lendültek. 1915 májusában visszaszorították a cárihadsereget mélyen az orosz területekre.

Élet a háború alatt

A háború az élet minden területét érintette és súlyosan nehezedett a lakosság-ra. A kelet-szlovákiai régiók, ahol harcok folytak, szinte lepusztultak. Az általá-nos élelmiszerhiányt, a termékek és a nyersanyagok hiányát megsokszoroz-ta a kötelező beszolgáltatás a fronton harcolók számára. Az élelmiszert jegy-re adták, nőtt az éhezők száma. A munkások nem változtathattak szabadonmunkahelyet. Mivel a férfiakat a frontra vezényelték, a gyárakban csekély bérértnők, gyerekek és öregek dolgoztak. A monarchia egész gazdaságát alárendelték aháborús viszonyoknak és a legtöbb terméket a hadsereg számára állították elő.

Az országban rendkívüli állapotot hirdettek ki. A polgárjogokat szűkítet-ték. Korlátozták a gyülekezési szabadságot és az utazás lehetőségét.


Ismételjük át:

✦ Soroljátok fel az első világhábo-rú kitörésének az okait!✦ Idézzétek fel azt az eseményt,amely kirobbantotta az elsővilágháborút!

Az elsŒ világháború allegóriája egy oszt-rák-magyar képeslapon.

A leghosszabb ideig uralkodó Habsburg – I. Ferenc József halála után az elsŒ világhábo-rú derekán foglalta el a trónt a monarchiautolsó uralkodója IV. Károly. A háború utánmegfosztották trónjától és számızték. 1922-ben emigránsként halt meg a portugálMadeira szigetén.

A sajtót a háborús sajtótörvénynek rendelték alá, amely megszigorította acenzúrát. A hadseregről és a katonák mozgásáról tilos volt írni. Ellenőrizték apostát is.

A piszok, a fertőzések, a kimerültség és az éhség következtében zavargások éslázadások törtek ki. A győzelmek ellenére az osztrák-magyar hadsereg már aháború második évében erejét vesztette és az állam gazdasága kimerült. I. FerencJózsef császár, aki a mozgalmas 1848–49-es forradalom idején lépett trónra, azelső világháború zavargásai közepette 1916-ban meghalt. Halála után lépett trón-ra az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó császára, IV. Károly, aki Németor-szágtól függetlenül is megpróbált békét kötni, hogy megmentse a monarchiáját


1. Hogyan reagált a művészvilág az első világháború kitörésére?

2. Hogyan viszonyultak a szlovákok az első világháború kitöréséhez? Mi befolyá-

solta a magatartásukat, hogy bekapcsolódjanak-e vagy sem a háborúba?

3. Keressétek meg a történelmi atlaszban a világháború fontos ütközeteinek a

helyszíneit! Állapítsátok meg, melyik országokban találhatók!

4. Mutassátok meg Szlovákia területén azokat a helyeket, ahol hadműveletek

folytak az 1. világháború alatt!

5. Mit jelent a rendkívüli állapot kifejezés?

6. Jellemezzétek egy szlovák életét a civil és katona szerepében az első világhá-

ború idején! Milyen fegyverekkel és hol harcoltak a szlovák katonák?

MINIPROJEKT

Dolgozzatok ki egy tervezetet a nők helyzetéről az első világháború kitörése előttés a háború után. Összpontosítsatok a jogaikra, társadalmi helyzetükre! Hasz-náljátok az internetet!

Kulcsszavaim:

állóháború, frontok, rendkívüli állapot

81


Kislexikon:

fanatizmus – vakbuzgóság,türelmetlen elfogultság vala-mivel szemben

jegyrendszer – a háború alatt alakosságnak kiosztott korláto-zott mennyiségű élelmiszer ésegyéb termék

propaganda – nézetek és infor-mációk célirányos terjesztése aközvélemény befolyásolásánakszándékával

Tudjátok-e, hogy:

☛ az első világháborút a résztve-vők Nagy háborúnak nevezték?☛ az osztrák-magyar hadsereg-ben mintegy 9 millió férfi har-colt?☛ azért, hogy bevonulhassa-nak, a fiúk Európában gyakraneltitkolták a valódi korukat?

Olvassátok el:

KODAJOVÁ, Daniela: František Fer-dinand d`Este – zmarená nádej mo-narchie? [Ferenc Ferdinánd d’ Este –a Monarchia meghiúsult reménye?] InHistorická revue, 21, 2010, 2. sz., 60 –67. o.

URBAN, Milo: Élő ostor (ford. Sán-dor László), Tatran Kiadó, Bratislava,1965, 330 o.

Az elsŒ világháborút nemcsak az európai nagyhatalmakközött egyre romló politikai viszony okozta. A szenve-dély és az agresszivitás a levegŒben volt. A 20. századkezdetén a háborús lelkesedés nagy tömegeket ragadottmagával, és sokan, még mıvelt emberek is fanatikusankiáltozták: „Éljen a háború!” A tömegek gyorsan és köny-nyen tızbe jöttek. Világhírı költŒk ódákat írtak a hábo-rús hŒstettekrŒl, a német, a francia vagy az angol írókúgy írtak a háborúról, mint „nagyszerı izgalomról”.Megváltozott a mıvészet is. Számos mıvészeti irányzatkeletkezett, amelyekben tükrözŒdött a kor nyugtalansá-ga. Az egyik irányzat az ún. fauvizmus (ejtsd: fóvizmus)volt – a vad, ragadozó szó nyomán. Az ilyen kép afeszültség benyomását keltette, amelyet megsokszoroz-tak a rikító, kontrasztos színek és a durva kontúrok. Aszínek szinte ütötték egymást a vásznon. Egy másikirányzat a futurizmus volt, amelyet a hevesség, a dina-mika és a szinte agresszív színvilág jellemzett. A futuris-ta irányzat az irodalomban, az építészetben és a zené-ben is követŒkre talált. Mintha minden észrevétlenül isa közeledŒ világméretı konfliktusra mutatott volna.

Carlo Carra: Vörös lovas (1912)A fauvizmus egyik képviselŒjének,a francia Henri Matisse-nak a fest-ménye: Madam Matisse arcképe(1905)

82

4. A SZLOVÁKOK ÉS A CSEHEK ELLENÁLLÁSA

1915 – a Clevelandi egyezmény aláírása az USA-ban1916 – a Csehszlovák Nemzeti Tanács megalakulása Franciaországban1914–1920 – a cseh-szlovák légiók megalakulása1918 – a pittsburghi szerződés aláírása

A szlovák politikusok feltételezték, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia katonaiveresége kedvezően befolyásolhatná a szlovák nép sorsának további alakulását.Némelyek abban hittek, hogy a katonai kudarc hatására a kormány végre elfo-gadja a Szlovákia autonómiájáról kidolgozott javaslatot Magyarország keretei kö-zött, amelyet a szlovákok már az 1861-es Memorandumban is követeltek. Másokazt remélték, hogy Szlovákiát Oroszországhoz csatolják vagy Lengyelországgalegyesül. Egyre több politikus azonban annak az elképzelésnek volt a híve, hogyAusztria-Magyarország vereségét követően a szlovákok a csehekkel alakítanakönálló államot. Elkezdődött az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását szorgal-mazó ellenállás megszervezése. Nemcsak a Monarchiában, hanem elsősorbankülföldön.

Hazai és külföldi ellenállás

Mivel a szlovák politikusoknak Magyarországon nem nyílt lehetőségük a nyo-más alatt nyilvános tevékenységre, a háttérben dolgoztak. Fokozatosan létrejöttnéhány szlovák politikai központ: a Szlovák Nemzeti Párt székhelyén – Turóc-szentmártonban/Martin, Pozsonyban/Bratislava Budapesten és Bécsben.

Külföldön sikeresen szervezte az ellenállást Milan Rastislav Štefánik ésTomáš Garrigue Masaryk. A szlovákok és a csehek törekvéseit elsősorban azAntant országaiban: az USA-ban, Angliában és Franciaországban karolták fel.Az ellenállás célja az Osztrák–Magyar Monarchia megszüntetése és egy közöscseh-szlovák állam létrehozása volt. Merész tervek voltak ezek, és egyáltalánnem egyszerűek. Elsősorban meg kellett szerezni az Antant hatalmak képviselő-inek a hivatalos támogatását, ezért a szlovák és a cseh politikusok meggyőzőérveket kívántak előterjeszteni az új állam létrehozása mellett.

Az amerikai szlovákok üdvözölték a közös állam gondolatát, ugyanakkor tar-tottak attól, nehogy később a nagyobb lélekszámú cseh nép politikailag és kul-turálisan elnyelje a szlovákokat. Ezért a cseh politikusokkal két megállapodástírtak alá – Clevelandben 1915-ben, ill. Pittsburghban 1918-ban, amelyek a szlo-vákok számára voltak hivatva biztosítani a jövőben az önálló döntés jogát sajátügyeikben. A másodikat – a pittsburghi szerződést (1918) – Tomáš GarrigueMasaryk is előkészítette és aláírta.

Franciaországban az ellenállást Milan Rastislav Štefánik szervezte meg ésirányította sikerrel, aki 1916-ban Tomáš Garrigue Masarykkal és Edvard Beneš-sel Párizsban megalapította a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. Ez fiókokathozott létre Oroszországban, az USA-ban és Olaszországban is, és ezek közvetí-tésével irányította és fogta össze a külföldön élő szlovákok és csehek tevé-kenységét. A szlovák és a cseh ellenállás fő politikai szerve volt. Önálló kato-nai alakulatokat is szervezett, amelyek az Antant hatalmak oldalán harcoltak aszlovákok és a csehek új államának létrehozásáért. Cseh-szlovák légióknaknevezzük őket.


Ismételjük át:

✦ Idézzétek fel azokat a 19. száza-di törekvéseket, amelyek a szlová-kok és a csehek együttműködésé-re irányultak!

A Szlovák Liga Amerikában támogatta Szlo-vákia felszabadítását. Erre a célra az USA-ban egymillió dollárt gyıjtöttek össze.

A Csehszlovák Nemzeti Tanács zászlaját M.R. ·tefánik tervezte

83


A fogalmi térkép jobb oldala azokat a városokat szemlélteti, ahol a hazai szlovák ellenállás szervezŒ-dött, a bal oldali rész a szlovákok és a csehek közös külföldi ellenállási központjait mutatja. London-ban T. G. Masaryk mıködött.

BRATISLAVA

MARTIN

BÉCS

BUDAPEST

FRANCIAORSZÁG

FRANCIAORSZÁG

OLASZORSZÁG

OROSZORSZÁG

ANGLIA

CSNT

CSEHSZLOVÁKLÉGIÓK

USA

KÜLFÖLDIHAZAI E

L

L

E

N

Á

L

L

Á

S

A cseh-szlovák légiósok egyenruhában:(balról) Olaszországban, Oroszországban ésFranciaországban.

Képeslap, amely a franciaországi cseh-szlo-vák légióba hívja a katonákat.

A cseh-szlovák légiósok jelvénye

A Csehszlovák Nemzeti Tanács, a csehek ésa szlovákok külföldi ellenállásának fŒ politi-kai és képviseleti központja Párizsban, aRue Bonaparte-n

A cseh-szlovák légiók

A cseh-szlovák légiók azokból a szlovákokból és csehekből szerveződtek, akikfogságba estek, katonaszökevények (dezertőrök) lettek, esetleg átálltak a másikoldalra vagy külföldön éltek. Az önkéntesek toborzásában nagy érdemeket szer-zett Milan Rastislav Štefánik. A légiókat szlovák és cseh hadifoglyok hozták létre

84

Franciaországban, Oroszországban és Olaszországban. Ezek rátermett ésfegyelmezett katonai alakulatok voltak, amelyek az Antant hatalmak oldalán har-coltak. Mind a három fronton harcoltak: a nyugati fronton Franciaországban, adéli fronton Romániában és Olaszországban. A legtöbb légiós a keleti fronton,Oroszországban harcolt. Az oroszországi cseh-szlovák légió nagy sikere volt azukrán Zborov falu melletti ütközet 1917 júliusában, amelyről a külföldi sajtó isbeszámolt. A légiósok összetűzésbe kerültek az orosz bolsevikokkal. A velük foly-tatott harcok során egyre keletebbre vonultak egészen Vlagyivosztokig. A légiósokminden sikere a csehekben és a szlovákokban a közös állam létrehozásánakreményét erősítette.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Az USA-ban működő szlovák és cseh szervezetek képviselői 1918.

május 31-én az amerikai Pittsburgh városában megkötötték azt a

megállapodást, amely a szlovákok helyzetét szabályozta a megala-

kítandó cseh-szlovák államban. A pittsburghi szerződést a leendő

köztársasági elnök, Tomáš Garrigue Masaryk fogalmazta meg és írta

alá.

• Jóváhagyjuk azt a politikai programot, amely a cseheknek és a szlová-

koknak egy önálló, Csehországból és Szlovákiából létrehozandó államban

történő egyesülésére törekszik.

• Szlovákiának saját közigazgatása, parlamentje és igazságszolgáltatása

lesz.

• A szlovák hivatalos nyelv lesz az iskolában, a hivatalban és általában a

közéletben.

• A Cseh-szlovák Állam köztársaság lesz. Alkotmánya demokratikus lesz.



❖ Olvassátok el a pittsburghi szerző-dés részletét!❖ Milyen jogokat biztosított a szlová-koknak?

Légiósok Œrjárata Oroszországban.A háború során a cseh-szlovák légiósok számos súlyos ütközetben vettek részt. Bátorságukkal és helyt-állásukkal tiszteletet és elismerést váltottak ki.

Cseh-szlovák légiósok egy lövészárokban azukrajnai Zborov falu mellett.


1. Soroljátok fel a szlovákok jövőjével kapcsolatos lehetőségeket az első világhá-

ború végeztével!

2. Foglaljátok össze a külföldi ellenállás tevékenységét Franciaországban! Hasz-

náljátok a fogalmi térképet!

3. Jellemezzétek a cseh-szlovák légiók ténykedését!

4. Jellemezzétek azoknak az amerikai szlovákoknak a tevékenységét, akik hoz-

zájárultak a szlovákok és a csehek közös államának a megalakulásához!

5. A fogalmi térkép alapján foglaljátok össze a szlovákok és a csehek ellenállásá-

nak a folyamatát!

6. Képzeljétek el, hogy katonaszökevények vagytok. Írjatok levelet a szüleiteknek,

amelyben megindokoljátok a dezertálás okait!

Kulcsszavaim:

a szlovákok és a csehek ellenállásaa Csehszlovák Nemzeti Tanács

a cseh-szlovák légióka pittsburghi szerződés

85


A cseh-szlovák légiósok Franciaországban a Csehszlovák Nemzeti Tanács zászlajával.

Kislexikon:

dezertálás – szökés a hadsereg-ből

légió – önkéntes katonai alaku-lat

ellenállás – szervezett tevékeny-ség az uralkodó rendszer ellen

Tudjátok-e, hogy:

☛ a háború végén a cseh-szlo-vák légióknak több mint100 000 katonája volt? A leg-több légiós Oroszországban har-colt (több mint 60 000).☛ a katonaszökevények nagykockázatnak tették ki magukat?Az osztrák-magyar hadseregminden szökevényének elfo-gásáért pénzjutalom járt. Akiketelfogtak, nem kerülték el a szi-gorú hadbíróságot és a kivég-zést.☛ nemzetközi visszhangja voltannak is, amikor a csehszlováklégió egységei az orosz bolsevi-kok ellen harcolva 1918–1920-ban elfoglalták transz-szibériaivasútvonalat.

Olvassátok el:

DANIŠ, Miroslav: Štátotvorné ambí-cie Slovákov: ilúzie a dezilúzie. [A szlo-vákok államalkotó ambíciói: illúziók éskiábrándulások] In Historická revue,16, 2005, 3. sz., 16–19. o.

KRAJČOVIČOVÁ, Natália: Slovenskápolitika na prelome storočí. [Szlovákpolitika a századfordulón]. In Historic-ká revue, 15, 2004, 9. sz., 6–7. o.

ROMSICS Ignác: A Trianoni béke-szerződés. Osiris, Bp., 2001.

86

5. A SZLOVÁKOK ÉS A CSEHEK KÖZÖS ÁLLAMÁHOZ VEZETÃ ÚTON

1917 – az USA belép a háborúba az Antant hatalmak oldalán1918. október 28. – Prágában kikiáltották a Cseh-szlovák Köztársaságot1918. október 30. – Turócszentmártonban/Turčiansky Sv. Martin elfogadták

a Szlovák Nemzet Kiáltványát

Eldöntetett: szakítás a monarchiával

1918 tavaszán, amikor már szinte eldőlt, hogy kik lesznek a háború győzteseiés vesztesei, a magyarországi szlovák politikusok is aktivizálódtak. 1918. május1-jén Liptószentmiklóson/Liptovský Sv. Mikuláš összegyűltek a munkások ésa szociáldemokrata párt képviselői. A május elsejei gyűlés záródokumentumá-ba belefoglalta az esemény résztvevője, Vavro Šrobár a szlovákok és a csehekközös államának szükséges létrehozását is. Mivel a szlovákok politikai tevé-kenységének lehetőségei továbbra is kedvezőtlenek voltak Magyarországon,Šrobárt a magyar hatóságok letartóztatták és bebörtönözték.

Ugyanabban az időben, 1918 májusában a Szlovák Nemzeti Párt elnöke,Matúš Dula titkos tanácskozást hívott össze Turócszentmártonba/Martin.1918. május 24-én itt folytattak megbeszélést a szlovák politikai élet személyi-ségei a szlovákok jövőbeni sorsáról.

Egyöntetűen elutasították, hogy a háború utána a szlovák területek tovább-ra is a történelmi Magyarország részei maradjanak, és kifejezték elhatározásu-kat, hogy a morvákkal és a csehekkel közös államot hoznak létre. Mindkét gyű-lés – a szociáldemokraták május elsejei ünnepsége és a szlovák politikusok tit-kos tanácskozása Turócszentmártonban/Martin megmutatta, hogy a szlová-kok már nem kívántak a háború után Magyarországon élni, és a csehekkelképzelték el a közös jövőt.

Az Amerikai Egyesült Államokban Tomáš Garrigue Masaryk egy fontos

dokumentumot dolgozott ki a csehek és a szlovákok jövőbeni közös államáról. Ez

Washingtoni Nyilatkozatként (deklarációként) ismert. Ebben szó van az Oszt-

rák–Magyar Monarchiával történt szakítás okairól és arról, mi indokolja a csehek


Washingtoni Nyilatkozat

Matú‰ Dula (1846 Blatnica – 1926 Rózsa-hegy/RuÏomberok) ügyvéd és a SzlovákNemzeti Párt elnöke kezdeményezte a szlo-vák politikai tényezŒk találkozóját, amelyre1918. október 30-án Turócszentmárton-ban/Martin került sor.

Ismételjük át:

✦ Foglaljátok össze a szlovák-csehellenállás tevékenységét!

Liptószentmiklós/ Liptovsk˘ Sv. Mikulá‰, ahol az 1918 május elsejei tüntetésen követelték a béke mie-lŒbbi megkötését és egyéb szociális és demokratikus jogokat is.

és a szlovákok közös államának megalakítását. A Nyilatkozat garantálta, hogy

az új állam a demokrácia, a haladás és a humanitás elveire épül majd és

védeni fogja polgárainak szabadságát és jogait. A dokumentumot hivatalosan

Tomáš Garrigue Masaryk adta át az amerikai kormánynak Washingtonban

1918 októberében.

Prága: 1918. október 28.

Az első világháború régen várt végéhez közeledett. Az Osztrák–Magyar Monar-chia népeinek további sorsát illetően fontos volt Woodrow Wilson amerikai elnöknyilatkozata, hogy minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre. Prágábanoktóber 28-án elterjedt a hír, hogy az osztrák-magyar külügyminiszter aláírtaa kapitulációt. Az emberek az utcára vonultak és letépték az állami szimbólumo-kat. Ezen a napon Prágában kihírdették az önálló Csehszlovák Köztársaságot. Azideiglenes kormányzást a Nemzeti Bizottság vette át.

Turócszentmárton/Martin: 1918. október 30.

Szlovákiában mindarról, ami Prágában történt, még senki sem szerzett tudo-mást. Ez nagy mértékben a szigorú magyarországi sajtócenzúra következményevolt. A semmit sem sejtő szlovák politikusok október 30-ára nagygyűlést hív-tak össze Turócszentmártonba/Turčiansky Sv. Martin. Az összejövetelenmegtagadták az engedelmességet a magyar kormánynak és szerveinek, ami agyakorlatban Szlovákia elszakadását jelentette Magyarországtól. Az egyet-len illetékes szerv, amelynek joga volt a szlovákok érdekeit képviselni, a Szlo-vák Nemzeti Tanács lett. Ebben valamennyi szlovák politikai irányzat képvi-seltette magát, elnöke Matúš Dula lett. A turócszentmártoni/martini nagygyű-lés résztvevői egy jelentős dokumentumot fogadtak el – a Szlovák Nemzet Dek-larációját, amelyben összefoglalták a legfontosabb politikai követeléseket.

Ezzel Szlovákia, a prágai eseményektől függetlenül jelezte csatlakozási szán-dékát a csehekkel létrehozandó közös államhoz. A történelembe Turócszent-mártoni/Martini deklarációként vonult be és egyenrangú dokumentumavolt a Csehszlovák Köztársaság prágai kikiáltásának.

87


Woodrow Wilson 1913–1921 évek közöttvolt amerikai elnök

T. G. Masaryk üdvözlése Prágában az Ameri-kai Egyesült Államokból történt hazatérésekor

Néhány szlovák politikus, aki aláírta a Turócszentmártoni/Martini deklarációt. A turócszentmártoni/Mar-tin tanácskozáson szabad akaratukból fontos politikai elhatározást fogalmaztak meg – egy közösállam szövetségében összekötni a szlovákokat és a cseheket.

A szlovák nemzet deklarációját a turóc-szentmártoni/Martin Tatra banka épületébenírták alá. A bank 1875-ben alakult meg. AzelsŒ és a 19. század végéig a legnagyobbszlovák pénzintézet volt.

88

Európa romokban hever – egy korszak vége

1918 őszén a háború elcsendesedett. A háborút követően a nemzetközikapcsolatokat egy békeszerződés-sorozattal rendezték (1919 – 1920), ame-lyeket Párizs környéki vagy Versailles-i békék elnevezéssel is illetnek, aPárizs elővárosában található Versailles kastély nyomán, ahol Németor-szággal aláírták a békeszerződést.

A négyéves háborús tragédia megviselte Európát és az egész világot. Arégi államok eltűntek és újak jöttek létre. Számos országban megváltozott akormányzás formája – a monarchiákat többnyire köztársaságok váltottákfel. Változás történt Közép-Európában is – a Habsburgok négyszáz évesuralma 1918 novemberében végérvényesen véget ért. A birodalom romjainúj államalakulatok jöttek létre. A szlovákok és a csehek számára a közösállam megalakítása reményteli távlatokat nyitott a két nép fejlődésében.

A Csehszlovák Köztársaság megalakulását követően sem volt egyszerű a hely-zet Szlovákiában. Annak ellenére, hogy a győztes államok sorra ismerték el aCSSZK megalakulását, az új Magyarország politikusai továbbra is igény tartottaka szlovák területekre. A két ország közötti végleges határokat csak a trianonibékeszerződés rögzítette, amelyet Franciaországban írtak alá 1920. június 4-én.

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Részlet a Nemzeti Bizottságnak a CSSZK megalakulásáról az 1918. októ-

ber 28-ai nagygyűlésen kiadott nyilatkozatából:

• A csehszlovák népnek! A Te régi álmod valóra vált. A csehszlovák állam

ma a világ önálló kultúrállamainak sorába lépett. A Nemzeti Bizottság, az

egész csehszlovák nép bizalma által megbízva, mint az egyetlen jogos és

felelős tényező kezébe vette a Te államod irányítását. Csehszlovák nép!

Minden, amit teszel, ettől a pillanattól fogva az önálló szabad nemzetek

nagy családjának szabad tagjaként teszed. Az új tettekkel ebben a pilla-

natban kezdődik a Te új, és isten segedelmével dicső történelmed.


A Csehszlovák Köztársaság megalakulásátjelképezŒ plakát. A képen látható személyi-ségek balról: az USA elnöke W. Wilson, T.G. Masaryk, M. R. ·tefánik és F. Foch mar-sall (a szövetséges csapatok fŒparancsnoka).

A CSSZK elnöki lobogója az állam címeré-vel és a következŒ felirattal: „Az igazsággyŒzedelmeskedik”

A prágai Vencel téren a Csehszlovák Köztársaság kikiáltásának napján 1918. október 28-án.

Részlet a Szlovák Nemzet Deklarációjából:

• A szlovák nép nevében Szlovákiában egyedül csak a Szlovák Nemzeti

Tanács jogosult szólni. A Magyarországon élő cseh-szlovák nép Nemzeti

Tanácsa igazolja:

• A szlovák nemzet nyelvileg, valamint kulturálisan és történelmileg is része

az egységes cseh-szlovák nemzetnek. Minden kultúrharcban, amelyet a

cseh nép vezetett, és amely az egész világon ismertté tette, a szlovák ág

is részt vett.

• E cseh-szlovák nemzet számára követeljük mi is a korlátlan önrendelke-

zési jogot a teljes függetlenség alapján. […]

• Követeljük az azonnali békekötést, mégpedig az összemberi keresztény

elvek alapján, hogy a béke olyan legyen, hogy nemzetközi jogi garanciák-

kal lehetetlenné tegyen minden újabb háborút és fegyverkezést.

89


A Szlovák nemzet deklarációjának díszkia-dása

A Csehszlovák Köztársaság keletkezése és a Monarchia utódállamai


❖ Olvassuk el a CSSZK megalakulá-sával kapcsolatos forrásokat!❖ Mely gondolatok voltak közösekezekben a dokumentumokban?

Az elsŒ világháború befejeztével a nemzet-közi kapcsolatokat 1919–1920-ban többbékeszerzŒdéssel rendezték, amelyet Versa-illes-i békerendszernek is neveznek, a Párizsmelletti Versailles kastély nyomán, ahol alá-írták a békeszerzŒdést Németországgal. Aképen a fŒszereplŒk: Clemenceau, Wilsonés Lloyd George.

90

Kérdések és feleletek. Gondolkozzunk.

1. Miről tárgyaltak a szlovák politika személyiségei az 1918 májusában Turóc-

szentmártonban/Martin megtartott találkozón?

2. Magyarázzátok meg Andrej Hlinka kijelentését, amelyet az 1918. májusi turóc-

szentmártoni titkos tanácskozáson mondott: Mondjuk ki nyíltan, hogy a cseh-

-szlovák orientáció hívei vagyunk. Az ezeréves házasság a magyarokkal nem

sikerült. El kell válnunk.

3. Jellemezzétek a Washingtoni Deklaráció tartalmát!

4. Foglaljátok össze az 1918. október 28-ai prágai és az 1918. október 30-ai turóc-

szentmártoni/Turčiansky Sv. Martin eseményeket! Hasonlítsátok össze őket!

5. A térkép segítségével szemléltessétek, milyen változások történtek Európa tér-

képén az első világháború után! Soroljátok fel az Osztrák–Magyar Monarchia

területén létrejött utódállamokat és nevezzétek meg fővárosaikat!

6. Véleményetek szerint mik lehettek azok a valószínű okok, amelyek lehetetlen-

né tették az önálló Szlovákiának, mint a monarchia egyik utódállamának a

megalakulását a háborút követően.

Kulcsszavaim:

Csehszlovák KöztársaságNemzeti Bizottság

A Szlovák Nemzet DeklarációjaSzlovák Nemzeti Tanács


Kislexikon:

deklaráció – ünnepélyes nyilat-kozat

kompetens – illetékes, jogosultszuverén állam – független,

önálló állam

Tudjátok-e, hogy:

☛ 1918. október 19-én amagyar országgyűlésben az e-gyetlen aktív szlovák képviselő,Ferdinand Juriga kijelentette,hogy a szlovákok érdekeit nema magyar kormánynak, hanemkizárólag a Szlovák NemzetiTanácsnak van joga képviselni?Ez volt az egyetlen alkalom,hogy a magyar országgyűlésbennyilvánosan szlovákul beszél-tek.☛ az első világháborúban kb.10 millió katona, 7 millió polgá-ri személy halt meg és többmint 20 millió ember lett nyo-morék vagy súlyosan sebesült?

Olvassátok el:

HRONSKÝ, Marián: Zápas o Slo-vensko. Zánik Uhorska a vznik novýchnárodných štátov. [Harc Szlovákiáért.A történelmi Magyarország megszűné-se és az új nemzetállamok kialakulá-sa] In História, 9, 2009, 1–2. sz., 67 –72. o.

ROMSICS Ignác: A Trianoni béke-szerződés. Osiris, Bp., 2001.

A két ország közötti végleges határokat csak a trianoni békeszerzŒdés rögzítette, amelyet Franciaor-szágban írtak alá 1920. június 4-én.

91

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R Ú6. MILAN RASTISLAV ·TEFÁNIK

ÉS TOMÁ· GARRIGUE MASARYK

1850 – Hodonínban (Morvaországban) megszületett Tomáš Masaryk1880 – Košariská faluban (Myjava közelében) megszületett Milan

Rastislav Štefánik1918–1935 – Tomáš Garrigue Masaryk a Csehszlovák Köztársaság elnöke

volt1919 – Milan Rastislav Štefánik életét vesztette egy repülőgép-balesetben1937 – Prágában elhunyt Tomáš Garrigue Masaryk

Mind a két jelentős esemény – október 28-a Prágában és október 30-a Turóc-szentmártonban (Martin) – a szlovákok és a csehek történetének új szakaszátnyitott meg, akik először találták magukat egy közös modern államban. A győz-tesek hivatalos támogatása nélkül azonban a köztársaság megalakulás lehetet-len lett volna. A háború vége előtt, 1918 nyarán, az Antant országok valamennyivezető állama – Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Olaszország és Japán sorraelismerték a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, mint az ideiglenes cseh-szlovák kor-mányt. Ezzel támogatták a csehek és a szlovákok új államát. Ez elsősorbanM. R. Štefánik és T. G. Masaryk sikeres külföldi politikai tevékenységének,valamint a cseh-szlovák légiók harcainak volt az érdeme.

Csillagász, pilóta vagy diplomata – ki volt Milan Rastislav ·tefánik?

Milan Rastislav Štefánik céltudatos és erős akaratával a szlovák modern tör-ténelem egyik legjelentősebb személyiségévé küzdötte fel magát. Prágában mate-matikát és csillagászatot tanult. A prágai egyetemen ismerte meg T. G. Masarykprofesszort, aki nagy hatással volt rá ösztönző előadásaival. A doktori fokozatmegszerzését követően Párizsba ment, ahol tudományos kutatóként – csillagász-ként tevékenykedett.

1912-ben megszerezte a francia állampolgárságot. A háború kitörését követő-en katonaként aktívan bekapcsolódott az Osztrák–Magyar Monarchia és Német-ország hadserege elleni harcba. Egy akkor teljesen új katonai tevékenységetválasztott – a légierő pilótája lett. Itt is megmutatta tehetségét és bátorságát. Jól-lehet nem volt katonai műveltsége, három év leforgása alatt sorkatonából a fran-cia hadsereg tábornokává léptették elő.

Štefánik hitt abban, hogy a háború után megváltoztatható lesz a létező világ-rend és sokat fáradozott a szlovákok és a csehek közös államának a létrehozá-sán. Oroszországban és az USA-ban is szlovákokat toborzott a légiókba. A cseh-szlovák ellenállás tervei szempontjából rendkívül hasznosak voltak a jelentősfrancia politikusokkal kialakított kapcsolatai. A cseh politikusokat is bevezette alegmagasabb francia és olasz politikai körökbe. T. G. Masarykot, aki Londonbantevékenykedett, bemutatta a francia miniszterelnöknek és más személyiségeknek.Edvard Benešsel Párizsban ismerkedett meg. 1916-ban itt hozták létre a Cseh-szlovák Nemzeti Tanácsot.

Amikor megalakult a csehek és a szlovákok új állama, Tomáš GarrigueMasaryk lett a köztársasági elnök és Edvard Beneš a külügyminiszter, MilanRastislav Štefánikot pedig kinevezték hadügyminiszterré.

Életének a korai halál vetett véget. Olaszországi küldetését befejezve a CSSZKmegalakulását követően először készült Szlovákiába. 1919. május 4-én a kis kétfe-deles gép röviddel a leszállás előtt váratlanul lezuhant a pozsonyivánkai/Ivanka priDunaji repülőtér fölött. Štefánikkal együtt életét vesztette három olasz kísérője is.

„Egyedül és szomorúan bolyongoka világban, egyetlen boldogságom,

hogy hasznossá teszem magam.Hiszek egy magasabb eszmében,

szolgálni akarok.” (M. R. Štefánik)

Ismételjük át:

✦ Mit jelent a hlaszisták kifejezés?✦ Foglaljátok össze a CSSZKmegalakulásához vezető esemény-eket!

Milan Rastislav ·tefánik (1880 – 1919) egyKo‰ariskában szolgáló evangélikus pap csa-ládjából származott. Érzékeny, ugyanakkorellentmondásos, bonyolult lelkı ember volt.Igen magasra emelkedett – a tudománybancsillagászként, a katonai szolgálat során afrancia hadsereg tábornokaként és végül apolitikában, amikor az elsŒ CSSZK hadügy-miniszterévé nevezték ki. Noha súlyosbeteg volt, testének gyengeségét hatalmasakaraterejével és önmagát legyŒzve ellen-súlyozta. Nem egyszer újabb egészségi pro-blémák árán is.

92


Tomá‰ Garrigue Masaryk, a CSSZK elsŒ elnö-ke (1918 – 1935 között), mıvelt tudós éspragmatikus politikus volt. Tomá‰ GarrigueMasaryk 1850. március 7-én Hodonínbanszületett. Apja, egy kocsis, szlovák volt. A fiúlakatosnak és kovácsnak tanult, de tehetségemagasabb ívı pályát jelölt ki számára. Végüla bécsi egyetemen filozófusként végzett. 28évesen feleségül vette az amerikai CharlotteGarrigue-t és attól kezdve használta a Tomá‰Garrigue Masaryk nevet. Egyetemi tanárkéntelŒadásaival rokonszenvet váltott ki a prágaiKároly Egyetemen nemcsak a cseh és a szlo-vák, hanem a horvát és a szerb hallgatók kö-zött is. Arra buzdította diákjait, hogy szorgal-masan munkálkodjak a nemzetük javán. Hittabban, hogy a nagy dolgok a mindennapiapró munkával hozhatók létre. Eleinte azt apolitikai nézetet vallotta, hogy meg kell Œrizniaz Osztrák–Magyar Monarchiát, de azzal afeltétellel, hogy az ott élŒ népek szabadonfejlŒdhetnek. KésŒbb meggyŒzŒdésévé vált amonarchia felbomlásának szükségessége és újállamok létrejötte. Az elsŒ világháború alattM. R. ·tefánikkal közösen élére álltak a cse-hek és a szlovákok ellenállási mozgalmának,mindketten diplomáciai úton kerestek szövet-ségeseket a cseh-szlovák államiság gondola-tának. Masaryk szerette Szlovákiát, szívesentért vissza oda, de a szlovákokat az egységescsehszlovák nemzet részének tekintette.EbbŒl sok nézeteltérés fakadt a csehek és aszlovákok között az elsŒ Csehszlovák Köztár-saságban. 1937. szeptember 14-én hunyt elLányban.

Masaryk lóháton

Masaryk látogatóban az I. csehszlovák lövészdandárnál Bereznában a Volhinia mentén

A f o r r á s o k ü z e n e t e :Abban az időben, amikor a csehek és a szlovákok új államának elnökéről

döntöttek, T. G. Masaryk az USA-ban tartózkodott, ahol előkészítette a

talajt a cseh-szlovák politikai tervek megvalósítása számára (rövidítve):

• Amerikában tudatosan készültem a béketárgyalásokra. Mindenekelőtt meg kel-

lett szilárdítanunk a csehek és a szlovákok egységét. A másik dolog a kárpát-

aljai ruszinokkal való tárgyalás volt, hogy csatlakozzanak az új államunkhoz.

Nem győzködtem a kárpátaljai ruszinok képviselőit semmiről, csak eléjük tár-

tam a helyzetet – csatlakozhattok a magyarokhoz, a lengyelekhez vagy hoz-

zánk – döntsetek magatok. Továbbá arról is szó volt, hogy megnyerjük az ame-

rikai népet: hány gyűlés, tanácskozás, előadás, és részben ünnepi összejövetel

és kongresszus volt: meg kellett dolgozni a közvéleményt, amely keveset tudott

rólunk addig, a szlovákokról meg jóformán semmit.

• Amikor a közvéleményt már felkészítettük, elkezdtem tárgyalni a hivatalos ame-

rikai körökkel. Wilson elnökkel, azt hiszem vagy négyszer találkoztam. Elég jól

kijöttünk egymással, elvégre mindketten professzorok voltunk: az elvekben

keményfejű volt, de elfogadta az ellenvetéseket.

• Amikor táviratot kaptam, hogy otthon köztársasági elnökké választottak, ez

csak gondot jelentett nekem: gondot az elutazással, ki utazzon velem és hason-

lók. November 20-án utaztam el. Az a hajóút volt az első pihenésem az utóbbi

négy év alatt. Járkáltam a fedélzeten, néztem a tengert, azon tűnődtem, hogyan

történt mindez – és örültem. Istenem, hát mégis csak sikerült ez nekünk!

(Karel Čapek: Beszélgetések. T. G. Masarykkal. Prága)

93


A f o r r á s o k ü z e n e t e :Azt a levelet, amelyet Štefánik írt menyasszonyának, az olasz Giuliana

Benzoni márkinőnek, megtalálták a zsebében a repülőgép lezuhanásakor

végzett helyszíneléskor. Štefánik halála után Giuliana már sohasem ment

férjhez. Rendszeresen ellátogatott Štefánik bradlói síremlékéhez, míg a

csehszlovák kommunista rezsim meg nem tiltotta azt neki.

• Udine, 1919. 5. 4.Barátnőm, drága barátnőm!

Isten Veled! Óh, milyen borzalmas szó, amely elválasztja életünket. Időn-

ként zúgolódom a sors miatt, amely szüntelenül próbának teszi ki eddig

hősies és tisztességes szerelmünket. Isten veled! Nos, visszatérek. Vissza-

térek – abban a reményben –, hogy továbbra is melletted maradok, Sze-

relmem. A motor zúg. Menni kell. Menni, állandóan menni… Isten veled!

Szemem előtt körök gyűrűznek, a szívem nyugtalan, most megbocsátom

neki ezt az emberi törékenységet: nem szabad eltávoznom Tőled Giuliana

és nem kereshetem fel annyi év után a családomat, a hazámat? Ismét

meglátom a hazámat. Van hazám. Milyen öröm, milyen bánattal teli szo-

rongás. A repülőgép hív. Isten Veled, Giuliana! Isten Veled, de ne légy szo-

morú. Abban a pillanatban, amikor a hegyormok és a felhők fölött a

magasban, a szűzies sugarak csókjaitól, az azúrkék simogató hullámai-

ban lelkem ismét megnyugszik és ajkaim ismét hűségesen súgják majd

Neked: Viszontlátásra, Giuliana! Viszontlátásra, imádott nőm!

Milan


❖ Gondolkozzatok el M. R. Štefániklevelének tartalmán!❖ Milyen érzéseket kelt bennetek? ❖ Milyen forrástípus ez a történettu-domány szempontjából?


❖ Vegyétek szemügyre a M. R. Štefá-nikot és T. G. Masarykot ábrázolópropagandaképeket! ❖ Hogyan mutatják be az említettszemélyeket?❖ Milyen szimbólumokat használnak,és mit jelentenek ezek?

Edvard Bene‰ (1884–1948)Prágában, Párizsban és Berlinben tanult. Atekintélyes párizsi Sorbonne egyetemen aszlávokról tartott elŒadásokat. T. G.Masarykkal és M. R. ·tefánikkal együtt szer-vezte a cseh-szlovák ellenállást az elsŒvilágháború alatt. Külügyminiszter volt azelsŒ CSSZK-ban (1918 –1935). 1935-ben,amikor Masaryk egészségi okokból lemon-dott államfŒi tisztségérŒl, Edvard Bene‰ letta CSSZK második elnöke.

·tefánik pilótaként a francia fronton. Reggel, még a sorsdöntŒ repülés elŒtt Olaszor-szágban (M. R. ·tefánik középen)

·tefánik pilóta kitüntetése

A f o r r á s o k ü z e n e t e :• M. R. Štefánikot és T. G. Masarykot ábrázoló propagandaképek

94



1. Soroljátok fel a csehszlovák ellenállás jelentős személyiségeit és említsétek

meg társadalmi érdemeiket!

2. Rajzoljátok meg M. R. Štefánik életútját! Vegyétek számba a fontos helyszíne-

ket és eseményeket!

3. Foglaljátok össze M. R. Štefánik tevékenységét, amellyel hozzájárult a CSSZK

megalakulásához!

4. Készítsétek el azoknak a földrajzi helyeknek a fogalmi térképét, amelyek

összefonódnak M. R. Štefánik életével!

5. Milyen volt a viszony M. R. Štefánik, T. G. Masaryk és E. Beneš között?

6. Mivel járult hozzá M. R. Štefánik a társadalom gyarapodásához természettu-

dósként?

Kulcsszavaim:

M. R. ŠtefánikT. G. Masaryk

CSSZK

·tefánik bradlói síremlékét barátja – Du‰an Jurkoviã építész tervezte. Az emlékmıvet 1928-ban lep-lezték le.

Tudjátok-e, hogy:

☛ Karek Čapek cseh író jóbarátja volt T. G. Masaryknak?Kiadott róla egy háromköteteskönyvet Beszélgetések T. G.Masarykkal címmel.☛ Bystrička község (Martinközelében) és Kistapolcsány/Topoľčianky (Aranyosmarót/Zlaté Moravce mellett) volt T. G.Masaryk kedvelt helye Szlová-kiában?☛ M. R. Štefánik csillagászkéntaz Antarktiszon kívül valameny-nyi kontinensen járt?☛ M. R. Štefánik művészi beállí-tottságú is volt? Verseket írt, il-lusztrált, fényképezett. Tahiti szi-getén felfedezte a kiváló franciafestő, Paul Gauguin fametszeteit.☛ a kommunista rendszer ide-jén M. R. Štefánikot bolsevikel-lenes nézetei miatt mellőzték?Hallgattak róla és semmilyenérdemét nem lehetett hang-súlyozni, méltatni.

Olvassátok el:

JURÍČEK, Ján: Milan Rastislav Šte-fánik. Bratislava, 2006.

Téma: Legenda menom Štefánik. InHistorická revue, 18. évf., 2007, 9. sz.,6 – 29. o.

KŠIŇAN, Michal: Muž, ktorý sarozprával s hviezdami. Štefánik naTahiti. In História 8, 2008, 3. sz., 39 –41. o.

95

I V. A Z E L S Ã V I L Á G H Á B O R ÚMIT TANULTUNK MEG

1. Az időtengelyen jelöljétek be a következő eseményeket:• osztrák-magyar kiegyezés, černovái tragédia, merénylet Ferenc Ferdinánd d’

Este ellen, forradalmak Oroszországban, az USA belépése a háborúba, aCSSZK megalakulása, az I. világháború vége1800 1900 1920

2. Szerkesszétek meg az I. világháború lefolyása fogalmi térképet! Külön-böztessétek meg a harcokat az egyes frontokon. Jelöljétek be az ütközete-ket, a résztvevőket, a csaták eredményét, azokat a harctereket, ahol szlo-vákok harcoltak. A térkép alapján foglaljátok össze a háború lefolyását!

3. Magyarázzátok meg a következő szavakat: dualizmus, cenzúra, rendkívüliállapot, dezertálás

.4. A felsorolt városokhoz illesszétek a megfelelő eseményt a 19. század

végéről és a 20. század elejéről:Turócszentmárton/Martin, Černová, Szarajevo, Párizs, Prága

5. Foglaljátok össze M. R. Štefánik, T. G. Masaryk, E. Beneš tevékenységétaz 1. világháború előtt és alatt!

6. MINIPROJEKT• Dolgozzatok ki egy tervezetet Az első világháború nyomai régiónkban (városunk-

ban, községünkben) címmel! Használjátok a történelmi forrásokat (levéltárat,községi krónikákat, családi emlékkönyveket), keressétek fel a helyi múzeumot!

• Állítsátok fel az első világháború mérlegét: mekkora összeget emésztett fel,milyen nagy volt az emberveszteség, mennyi volt a sebesült, a megölt katonákés polgári személyek száma. Vegyétek szemügyre az egyes államokat és fron-tokat. Megállapításaitokat grafikonokban és táblázatokban dolgozzátok fel!

Prága – Kisoldal

A gyilkos elfogása Szarajevóban

A Trianoni SzerzŒdés aláírásaiNagyszombat/Trnava a jövŒben, ahogy ezt 1910-ben az emberek elképzelték

96

Besztercebánya

Selmecbánya

Bártfa

Pozsony

Cseklész

Dévény

Duna

Felső-magyarországi szlovák

terület

Homonna

Ivánka

Kárpátok

Késmárk

Znióváralja

Kassa

Kiszuca

Lőcse

Liptó

Liptóújvár

Liptószentmiklós

Magyarország (1918-tól)

Turócszentmárton

Morva

Murány

Myjava

Nyitra

Érsekújvár

Árva

Ligetfalu

Nagyrőce

Rózsahegy

Szakolca

Szepesség

Sáros

Ótura

Szent Antal

Tátra

Kistapolcsány

Nagyszombat

Turócszentmárton


(1918-ig)

Nagymorávia

Szimő

Zemplén

Aranyosmarót

Zólyom

Zsolna

Banská Bystrica

Banská Štiavnica

Bardejov

Bratislava

Bernolákovo

Devín

Dunaj

Hornouhorské slovenské

Okolie

Humenné

Ivanka pri Dunaji

Karpaty

Kežmarok

Kláštor pod Znievom

Košice

Kysuce

Levoča

Liptov

Liptovský Hrádok

Liptovský Svätý Mikuláš

Maďarsko (po r. 1918)

Martin

Morava

Muráň

Myjava

Nitra

Nové Zámky

Orava

Petržalka

Revúca

Ružomberok

Skalica

Spiš

Šariš

Stará Turá

Svätý Anton

Tatry

Topoľčianky

Trnava

Turčiansky Svätý Martin

Uhorsko (do r. 1918)

Veľká Morava

Zemné

Zemplín

Zlaté Moravce

Zvolen

Žilina

Földrajzi nevek szlovák-magyar jegyzékeZlaté Moravce

Orava

Bardejov

Banská Bystrica

Bernolákovo

Devín

Dunaj

Nové Zámky

Hornouhorské slovenské

Okolie

Humenné

Ivanka pri Dunaji

Karpaty

Košice

Kežmarok

Topoľčianky

Kysuce

Petržalka

Liptov

Liptovský Svätý Mikuláš

Liptovský Hrádok

Levoča

Maďarsko (po roku 1918)

Morava

Muráň

Myjava

Veľká Morava

Revúca

Trnava

Nitra

Stará Turá

Bratislava

Ružomberok

Banská Štiavnica

Šariš

Skalica

Svätý Anton

Spiš

Zemné

Tatry

Uhorsko (do roku 1918)

Turčiansky Svätý Martin

Kláštor pod Znievom

Zemplín

Zvolen

Žilina

Aranyosmarót

Árva

Bártfa

Besztercebánya

Cseklész

Dévény

Duna

Érsekújvár

Felső-magyarországi

szlovák terület

Homonna

Ivánka

Kárpátok

Kassa

Késmárk

Kistapolcsány

Kiszuca

Ligetfalu

Liptó

Liptószentmiklós

Liptóújvár

Lőcse

Magyarország (1918-tól)

Morva

Murány

Myjava

Nagymorávia

Nagyrőce

Nagyszombat

Nyitra

Ótura

Pozsony

Rózsahegy

Selmecbánya

Sáros

Szakolca

Szent Antal

Szepesség

Szimő

Tátra


(1918-ig)

Turócszentmárton

Znióváralja

Zemplén

Zólyom

Zsolna

Földrazi nevek magyar-szlovák jegyzéke

A tankönyv a Szlovák Köztársaság OktatásiMinisztériuma támogatásával készült.

TARTALOMI

A MODERN NEMZETEKHEZ VEZETŐ ÚTONA francia forradalom (1789–1799) / Bonaparte Napóleon és a napóleoni

háborúk / A cári Oroszország / A forradalmak és a nacionalizmus forgatagában (1830, 1848/49) / A nemzetállamok kialakulása –

Olaszország és Németország egyesítése / Az ígéret földje – Amerika / Az ipari forradalom és a modernizálás / Kultúra és művészet

IIA MODERN SZLOVÁK NEMZET

A szlovák nemzeti mozgalom / Anton Bernolák / A szláv kölcsönösség/ A Štúr-nemzedék / Szlovákok és az 1848/49-es forradalmi év /

A Memorandumtól a Matica slovenskáig / Mit tanultunk meg

IIIAZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA

Az osztrák-magyar kiegyezés és a szlovákok / A szlovákok önvédelmitörekvései / A szlovákok kivándorlása

IVAZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

A világháború előestéjén / Élet az 1. világháború (1914–1918) alatt /Szlovák katonák a frontokon / A szlovákok és a csehek ellenállása /

A szlovákok és a csehek közös államához vezető úton / Milan RastislavŠtefánik és Tomáš Garrigue Masaryk/ Mit tanultunk meg


az alapiskola 8.és a nyolcosztályos gimnázium 3.osztálya számára

Történelem


ISBN 978-80-8115-046-3

az alapiskola 8. és a nyolcosztályos gimnázium 3. osztálya számára

Documents