AZ AJKAI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI … · 2017-04-07 · - emelt szintű nyelvi (angol, német) képzés - emelt szintű angol-informatika képzés - emelt

1

"...az a pajzsunk, az a vértünk,

mit itt tanultunk s végigéltünk."

Jobbágy Károly

AZ AJKAI BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM

ÉS

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2

Tartalom I. RÉSZ ...................................................................................................................................................... 8

A BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................................ 8

ISKOLÁNK NÉVADÓJA ...................................................................................................................... 9

NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................................... 10

I. Praembulum ....................................................................................................................................... 11

I.1. Az iskola rövid bemutatása ......................................................................................................... 11

I.2. Az iskola irányítási struktúrája.................................................................................................... 12

I.3. Az iskola oktatási szerkezete ...................................................................................................... 14

II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és

eljárásai .................................................................................................................................................. 16

II. 1. Alapelvek .................................................................................................................................. 16

II.2. Általános érvényű célok és feladatok ........................................................................................ 17

II.3. Részcélok és feladatok ............................................................................................................... 19

II.4. Speciális célok és feladatok ....................................................................................................... 20

II.5. A sikeresség kritériumai ............................................................................................................ 20

II.6. A célok megvalósítását szolgáló nevelési módszerek ............................................................... 22

II.7. A célok megvalósítását szolgáló új pedagógiai módszerek ....................................................... 24

III. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 32

III.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 32

III.2. A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................. 34

III.3. A személyiség- és közösségfejlesztés módszerei ..................................................................... 35

IV. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................... 37

IV.1. Egészségnevelés az iskolában .................................................................................................. 37

IV. 2. Mi az egészség? ....................................................................................................................... 37

IV.3. Mi az egészségfejlesztés? ......................................................................................................... 38

IV.4. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere ................................................... 38

IV.5. Az egészségnevelés iskolai területei ........................................................................................ 39

3

IV.6. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok ............................................................... 40

IV.7. Módszerek ................................................................................................................................ 41

IV.8. Tanórai foglalkozások .............................................................................................................. 42

IV.9. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................... 42

IV.10. Kiemelt feladataink ................................................................................................................ 43

IV.11. Az iskolaorvos és a védőnő(k) feladatai................................................................................. 48

IV.12. Az elsősegélynyújtási oktatási kötelezettség iskolai megvalósítása ...................................... 48

V. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai

............................................................................................................................................................... 52

V.1. A pedagógusok intézményi feladatai ......................................................................................... 52

V.2. A pedagógus munkaköri leírása ................................................................................................ 53

V.3. A pedagógus munkaideje .......................................................................................................... 55

V.4. Az osztályfőnöki munka tartalma .............................................................................................. 55

V. 5. Az osztályfőnök feladata és hatásköre ...................................................................................... 56

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........... 57

VI.1. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 57

VI.2. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő

tanulókkal való foglalkozás iskolai formái ........................................................................................ 59

VI.3. Segítségre szoruló tanulók körében végzett ifjúságvédelmi tevékenység ................................ 59

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának a rendje .. 66

VII.1. Jogi biztosítékok ..................................................................................................................... 66

VII.2. Az iskolai Diákönkormányzat................................................................................................. 66

VIII. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................. 67

VIII.1. Együttműködési formák ........................................................................................................ 67

IX. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .......................................................................................... 70

IX.1. A javítóvizsga ........................................................................................................................... 70

IX. 2. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsga ............................................................................ 70

IX. 3. A tanulmányok alatti vizsgák módja ....................................................................................... 72

4

X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................................................. 75

X.1. Az intézménybe való felvétel módja ......................................................................................... 75

X.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül .................................................................................... 76

X.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből ................................................................................ 76

XI. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................. 77

XI.1. Az otthoni felkészülés szabályozása ........................................................................................ 77

HELYI TANTERV ............................................................................................................................... 79

I. A TANTERVI HÁLÓ: helyi tanterveinket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről

szóló 51/2012. (VII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei szerint készítettük. ................................. 80

--- ........................................................................................................................................................... 81

II. A helyi tanterv óraszámai a különböző képzési típusokban ............................................................. 84

III. A helyi tanterv megvalósításának törvényi feltételei iskolánkban .................................................. 89

III.1. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása ....................................................... 89

III.2. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja .............................................................. 89

III.3. A választható tantárgyak és azt tanító pedagógusok választásának helyi szabályozása

(HÁZIREND szerint) ........................................................................................................................ 91

III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .. 92

IV. Az érettségire való felkészítéssel kapcsolatos szabályozás ............................................................. 94

IV.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és választásuk helyi szabályai ...................................... 94

IV.2. Az egyes érettségi vizsgatárgyak témakörei ............................................................................ 96

IV.3. Próbaérettségi vizsgák ............................................................................................................ 111

V. Az ellenőrzés-értékelés-mérés helyi szabályozása ......................................................................... 111

V.1. Az ismeretek értékelésének a módja ....................................................................................... 111

V.2. Osztályzatok ............................................................................................................................ 111

V.3. A számonkérés formái és arányai ............................................................................................ 111

V.4. A magatartás és szorgalom értékelése ..................................................................................... 114

V.5. A tanuló jutalmazása ............................................................................................................... 116

V.6. A tanuló büntetése ................................................................................................................... 117

5

V.7. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................... 118

VI. Az iskola mindennapi tevékenységével kapcsolatos munkaszervezési elvek és szempontok ...... 123

VI.1. A tantárgyfelosztás elkészítésének általános elvei ................................................................. 123

VI.2. Az órarend elkészítésének, a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének általános

elvei ................................................................................................................................................. 123

VI.3. Helyettesítési szabályzat ........................................................................................................ 124

VI. 4. A pedagógusok munkaidejének a nyilvántartása (Nkt.62.§) ................................................. 125

VII. Feladataink a környezeti nevelés terén ........................................................................................ 126

VII.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ......................................................... 126

VII.2. Alapelvek, célok ................................................................................................................... 127

VII.3.Tanórán kívüli környezeti nevelés ......................................................................................... 128

VII.4. Erőforrások ........................................................................................................................... 129

VII. 5. Kommunikáció ..................................................................................................................... 131

VIII. Feladataink az esélyegyenlőség megteremtése terén a hátrányos helyzetű tanulók oktatási

sikeressége érdekében ......................................................................................................................... 133

VIII.1. Fogalmi bevezetés ............................................................................................................... 133

VIII.2. A közoktatás esélyegyenlősége ........................................................................................... 134

VIII. 3. A program célja .................................................................................................................. 134

VIII.4. Helyzetelemzés .................................................................................................................... 135

VIII.5. Fejlesztési feladataink ......................................................................................................... 138

VIII.6. Monitoring és nyilvánosság ................................................................................................. 141

IX. EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK ...................................................................... 142

IX.1. Az iskolai hagyományok ápolását szolgáló rendezvények ................................................... 142

IX.2. Elsődlegesen az oktatás-nevelés szolgálatában álló könyvtári, technikai kapacitás öntevékeny

használata ........................................................................................................................................ 142

IX.3. A tanév során a Diákönkormányzat (DÖK) által szervezett programok ................................ 143

IX.4. Tanulmányi kirándulások ....................................................................................................... 143

IX.5. Vakációs kínálatok ................................................................................................................. 144

6

X. Az iskola helyi tanterve tantárgyanként a tantervi hálóval összhangban ....................................... 145

II. RÉSZ ................................................................................................................................................. 146

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (ZENEISKOLA) ............................................................................... 146

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................................................................. 146

I. A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételrendszerek a zeneiskolában ................ 147

I.1. Helyzetelemzés ......................................................................................................................... 147

I.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek ............................................................................ 148

II. A pedagógiai program tartalmi célkitűzései ................................................................................... 149

II.1. A zeneiskola – mint az alapfokú művészeti iskola – célja ....................................................... 149

II.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei .............................................................................................. 150

II.3. A Zeneiskola alapvető céljai .................................................................................................... 150

II.4. Tehetséggondozás .................................................................................................................... 152

II.5. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányába ............................................................. 152

III. KÉPZÉSI STRUKTÚRA .............................................................................................................. 154

III.1. Képzési idő tanszakonként ..................................................................................................... 154

III.2. A Zeneiskola tanulóinak óraterve ........................................................................................... 157

III.3. A továbbtanulás lehetséges irányai ........................................................................................ 158

III.4. Tanulói jogviszony ................................................................................................................. 159

III.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában ........................................................... 160

IV. A beszámoltatás és számonkérés formái ...................................................................................... 161

IV.1. Beszámoltatási formák ........................................................................................................... 161

IV.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái ................................................................. 162

IV.3. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése................................................................................ 163

IV.4. A szorgalmi jegyek tartalmi értékelése ................................................................................. 163

IV.5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten ................................................. 163

V. A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei .............................................................. 164

VI. Tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................... 164

7

VI.1.Tehetséggondozás ................................................................................................................... 164

VI.2. Hangversenyek, nyári táborok................................................................................................ 165

VI.3. Könyvtárhasználat .................................................................................................................. 165

VII. A zeneiskola hagyomány- és kapcsolatrendszere ....................................................................... 165

8

I. RÉSZ

A BRÓDY IMRE GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

9

ISKOLÁNK NÉVADÓJA:

Bródy Imre

1891-1944(45)

Az emberi nagyság, a kutatói zsenialitás, a gyakorlati megvalósítás tehetsége tette teljessé

Bródy Imre viszonylag rövid életét. Neve összefonódott a haladást jelképező fénnyel, a

hosszabb élettartamú kriptontöltésű izzó feltalálójaként.

Eötvös Loránd tanítványa, középiskolai, majd egyetemi tanár, kutatófizikus Göttingenben

Max Born professzor munkatársaként, később pedig újra Magyarországon dolgozik az

Egyesült Izzó laboratóriumában.

1930-ra kidolgozza és szabadalmaztatja a nemesgázzal töltött izzólámpát, majd megoldja a

kriptongáz közvetlenül levegőből történő veszély nélküli, gazdaságos előállításának

problémáját.

A világ első kriptongyára a mai Ajka területén Alsócsingerben épült fel 1937-ben. A

levegőből előállított kriptonnal töltött izzók hatalmas sikert arattak szerte a világban.

Az 1944-ben felerősödő faji üldöztetésnek esett áldozatul, amikor családját önként követve

koncentrációs táborba került.

Nevét hűen őrzi a tudományos élet, valamint legmélyebb tisztelettel iskolánk,

az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.

10

NEVELÉSI PROGRAM

11

I. Praembulum

Az intézmény neve: Ajkai Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú

Művészeti Iskola

Székhelye: 8400 Ajka, Bródy Imre utca 4.

Telephelye: 8400 Ajka, Városliget 1. (Zeneiskola)

Telefonszáma: 88/ 508-240

Telefon/Fax száma: 88/508-241

Igazgatója: Mihályfi László

Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Intézményi azonosító: 170003

Az iskola működtetője: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal (Városi

Intézmények Működtető Szervezete)

Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Alapítás ideje: 1953

1962 (Zeneiskola)

I.1. Az iskola rövid bemutatása

Az ajkai Bródy Imre Gimnázium 1953. szeptember 1. óta áll a középfokú oktatás

szolgálatában, az 1961/62-es tanév óta jelenlegi épületében. A gimnázium mellett az iskola

falai között történetének jelentős részében szakközépiskolai oktatás is folyt. 2007. július 1-

jétől iskolánk keretén belül működik az ajkai zeneiskola, külön telephelyen.

12

Az intézmény célja, hogy a szülők, a tanulók és a környezet igényeinek mindjobban

megfelelni kívánó, összetett oktatási szerkezetű középiskolaként működjön, amely érettségire

készíti fel gimnáziumi keretek között 6, 5 illetve 4 évfolyamon a tanulókat, megteremtve

ezzel a középfokú és a felsőfokú szakmai továbbképzés lehetőségét. A tantestület igényes

szakmai munkája, a kiemelkedő tárgyi feltételekkel rendelkező oktatási környezet a

középiskolát az elmúlt években megbízható, stabil értékeket közvetítő, mértékadó tudást

kialakító intézménnyé tették elsősorban Ajkán, illetve szűkebb-tágabb környezetében. Annak

érdekében, hogy az iskolát elhagyó tanulók mindinkább megfeleljenek az Európához

csatlakozott társadalom elvárásainak, kiemelt fontosságúnak tartjuk a szilárd erkölcsi,

szellemi értékrendszer kialakításán túl a nyelvoktatást és az információs technológiák

alkalmazásának megismertetését. A megfelelő kommunikációs készség megszerzésén kívül

mindezzel elsődleges célunk az, hogy tanulóinkat olyan tudás birtokába juttassuk, melyek

megteremtik már itt a középiskolában, de még inkább felnőtt életükben annak a lehetőségét,

hogy elérhessék a mindenkori legmodernebb információkat az általuk kiválasztott

szakterületen, s ezáltal boldoguljanak pályájukon.

I.2. Az iskola irányítási struktúrája

Az iskola irányítási struktúrája

Igazgató

Igazgatóhelyettes

1.

Igazgatóhelyettes

2.

Technikai

apparátus

tevékenységét

irányító

gazdasági

dolgozó

(VIMSZ alkalmazásában

)

H

um

án m

un

kakö

zöss

égek

R

eál m

un

kakö

zöss

égek

Angol nyelvi

Magyar-

történelem

Osztályfő-

nöki

Matematika-

fizika

Természet-

tudományi

Informatika

Technikai

dolgozók (VIMSZ

alkalmazásában)

Sporttevékenység

Könyvtár

Német

nyelvi

Igazgatóhelyettes

3.

Tanszakvezetők

Pedagógusok

Iskolatitkár

1.

Iskolatitkár

2.

13

Döntést hozó testületek:

Magasabb vezetők

Igazgató tanács

A kibővített igazgató tanács tagjai – az igazgató tanács tagjain kívül – a munkaközösség-

vezetők, a közalkalmazotti tanács elnöke és a diákönkormányzatot segítő tanár.

Igazgató

Igazgatóhelyettes

3.

Igazgatóhelyettes

1. Igazgatóhelyettes

2.

Igazgató

Igazgatóhelyettes 2. Igazgatóhelyettes 3. Igazgatóhelyettes 1.

Közalkalmazotti

tanács elnöke

14

Társadalmi vezetői tanács

Az intézmény vezető tanácsai konzultatív testületek: véleményező és javaslattevő joggal

rendelkeznek, és döntenek mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt

szükségesnek látja.

I.3. Az iskola oktatási szerkezete

I.3.1. Nappali tagozat

érettségi

12. évf.

11. évf.

10. évf.

9. évf.

8. évf.

7. évf.

6 évf. gimn. 4 évf. gimn.

kilépési lehetőség

érettségi

13. évf.

12. évf.

11. évf.

10. évf.

9. évf.

5 évf. gimn.

kilépési lehetőség

A fent vázolt oktatási szerkezet keretein belül, nappali tagozaton a következő típusú

osztályok indítása tartozik az intézmény profiljába:

- 6 évfolyamos gimnáziumi képzés

- 5 évfolyamos gimnáziumi képzés (kimenő jelleggel):

DÖK-öt segítő tanár Közalkalmazotti

tanács elnöke

Igazgató

15

- nyelvi előkészítő (angol) + haladó angol nyelvi képzés

- nyelvi előkészítő (német) + haladó német nemzetiségi képzés

- 4 évfolyamos gimnáziumi képzés:

- emelt szintű nyelvi (angol, német) képzés

- emelt szintű angol-informatika képzés

- emelt óraszámú matematika-informatika képzés

- emelt óraszámú humán tagozatos képzés

- természettudományi tehetséggondozó képzés

- általános gimnáziumi képzés

- műszaki felsőoktatásra felkészítő specializáció

I.3.2. Felnőttoktatás

I.3.2.1. A képzés formája: 2 vagy 3 éves levelező vagy esti tagozat

Érettségire felkészítő képzés.

16

II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

Az oktatási és nevelési célok meghatározása előtt e szempontból is szükség van rövid

helyzetelemzésre.

Iskolánk egy kisváros egyik középiskolája. Beiskolázási körzete meglehetősen szűk. Mind

Ajka, mind a környező megyei városok jól ellátottak középiskolákkal, középfokú

intézményekkel. A középiskoláknak előírt átlag osztálylétszám viszonylag magas. Iskolánk

olyan képzési struktúrát alakított ki, amely kínálatával egyszerre biztosít lehetőséget a

különböző képességű, irányultságú, igényű és célú tanulók számára. Ugyanakkor szem előtt

kell tartanunk azt is, hogy ezen életkorban még ne jelentsen végleges, megmásíthatatlan

döntést az iskolatípus megválasztása.

Természetesen a fent leírtakkal együtt azt is szeretnénk, ha a képzési struktúránkon belül a

legjobb válogatási lehetőséggel rendelkeznénk a hasonló helyzetű középiskolák között.

II. 1. Alapelvek

Tudjuk, a teljesség igényével nem lehet felsorolni mindazokat a tényezőket, pedagógiai

elveket, amelyek megléte, érvényesülése pozitív vagy negatív irányban befolyásolja munkánk

eredményességét. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy iskolánkban a következő pedagógiai

alapelvek minél magasabb szinten történő megvalósítására, érvényesítésére törekszünk:

Az egyenrangúság elve, a tanuló emberként való tisztelete.

A hátrányos megkülönböztetés lehetőség szerinti teljes kizárása az iskolai élet minden

területéről. Az esélyegyenlőség elvét érvényesítjük mind a tanulók, mind a

foglalkoztatottak körében.

A tanulók és az intézményi dolgozók személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

A pedagógusi vezető szerep megvalósulásának a fontossága.

Az életkori és egyéni sajátosságok mellett a közösség igen erőteljes hatásának a

figyelembe vétele. A közösségek biztosítanak ugyanis terepet – a pedagógus vezető-,

17

irányító-, kezdeményező tevékenysége mellett – a tanulók önállóságának,

öntevékenységének, az önkormányzó képesség kibontakoztatásának.

A tapasztalatszerzés és az állandó önfejlesztés szükségességének elve.

A bizalom meglétének fontossága.

A nevelés ellentmondásossága még erőteljesebben irányítja figyelmünket a

következetesség elvének megvalósítása mellett az empátia fontosságára.

Hiszünk abban, hogy minden tanuló a saját szintjéhez képest akar és tud is fejlődni.

Az eredményes oktató-nevelő munka alapvető feltétele a jó munkafegyelem mellett az

alkotó, nyílt, demokratikus iskolai légkör megléte.

II.2. Általános érvényű célok és feladatok

II.2.1. Intézményünk alapvető nevelési-oktatási célja a XXI.sz.-ban is az érettségire és a

továbbtanulásra való sikeres felkészítés. A követelmények ismeretében törekszünk arra, hogy

a négy-, öt- ill. hat évfolyamot elvégző tanulóink lehetőleg valamennyien érettségit

szerezzenek és minden tanulónk igyekezzen valamilyen szakképesítéshez jutni. A végzősök

60%-a kerüljön be felsőfokú oktatási intézménybe, s jusson ezzel oklevélhez vagy

diplomához. Azon fáradozunk, hogy ezen tanulók közül mind többen és egyre sikeresebben

vegyenek részt különböző tantárgyi versenyeken, bizonyítva ezzel a felkészülés egy-egy

fázisában is az eredményességet.

II.2.2. Az említett célok elérése érdekében a diákok értelmi képességeinek fejlesztését, a

racionális, értő gondolkodásra való nevelését tűztük ki magunk elé alapfeladatként.

Természetesen a hatékony, önálló tanulás technikájának megismertetésével kell kezdenünk,

majd a megfelelő érdeklődés kialakításával kell folytatnunk e tevékenységünket. A jövőben

az eddigieknél is hangsúlyosabban kell odafigyelnünk arra, hogy a túlzott mennyiségi

szemlélet ne menjen a minőség rovására! A felsorolt célok eléréséhez szükséges optimális

tananyagmennyiség mindenkori kijelölése a munkaközösségek feladata, felelőssége.

II.2.3. A jövőben is különös figyelemmel kezeljük a tanulók önálló, problémamegoldó

gondolkodásra való nevelését, a korszerű vitakészség elsajátíttatását. Az átgondolatlan

magolás helyett minden tantárgy oktatása során különös hangsúlyt kapnak a "miértek?" és a

"hogyanok?". Tanáraink mindegyike azon fáradozzon, hogy az általa oktatott tárgy

logikájának megfelelő gondolkodásmódot sikerüljön a diákokban kifejlesztenie. Cél, hogy

18

például a földrajz órán a földrajz, a matematika órán a matematika "nyelvén" gondolkodjanak

diákjaink!

II.2.4. Célunk a tanulók matematikai-logikai kompetenciájának, gondolkodásának a

fejlesztése, hogy képesek legyenek matematikai ismereteiket - képleteket, modelleket,

struktúrákat, grafikonokat, táblázatokat - a mindennapokban alkalmazni.

II.2.5. Valamennyi kollégánk törekszik arra, hogy a tanulókban minél korábban és minél

tartósabban - lehetőleg egész életre szólóan - kifejlődjön az önművelés igénye, ismerjék fel és

fogadják el az élethosszig tartó tanulás jelentőségét.

II.2.6. Korunkban mind az anyanyelven, mind az idegen nyelven történő kommunikációs

készség megfelelő szintű elsajátítása alapkövetelmény. Ennek érdekében valamennyi képzési

formánk keretén belül nagy súlyt helyezünk a magyar nyelv és két idegen nyelv oktatására.

II.2.7. Alapkövetelmény a tanulók anyanyelvi kommunikációs készségének, azaz

beszédkészségének, beszédkultúrájának fejlesztése, valamint a megfelelő szintű szövegértés

elsajátíttatása.

II.2.8. Ezek mellett - a kor igényeinek megfelelően - a különböző kommunikációs technikák

oktatását, a digitális kompetencia kialakítását is kiemelten fontosnak tarjuk.

II.2.9. Egyre jobban elanyagiasodó, az évezredes erkölcsi normákat figyelmen kívül hagyó

világunkban jelentős teret szentelünk az egyetemes erkölcsi értékek - becsület, tisztesség,

hűség stb. - átadására is, miközben felhívjuk a tanulók figyelmét arra, hogy bárhol

helyezkedjenek el az életben, szüleik, barátaik, kollégáik tisztelete és megbecsülése

elsődleges. Természetesen nem feledkezünk el az egészséges önbecsülés, a

kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák kialakításáról sem.

II.2.10. Hangsúlyoznunk kell a jövőben is, hogy a hazafiság nem frázis, hanem igenis érték,

ha nem torkollik szélsőséges nacionalista szemlélet kifejlődésébe. A magyar nép 1100 éves

története során vívott szabadságharcai, forradalmi eredményei a XXI.sz.-ban is példaként

állíthatók a fiatalság elé. Célunk, hogy szociális érzékenységgel rendelkező, tudatos

állampolgárként szervezzék felnőtt életüket.

19

II.2.11. A XXI. század követelményei szellemében valamennyi képzési formánkban oktatjuk

a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismereteket. Alapvető cél a helyes

környezeti szemlélet, természettudományi kompetencia kialakítása és annak megértetése a

tanulókkal, hogy az egyén is aktív részese kell legyen a lokális ill. globális problémák

megoldásának. Korunk világméretű problémáin keresztül értetjük meg a diákokkal az ez

irányú szemléletváltás mind sürgetőbben jelentkező szükségességét. Bízunk abban, hogy a

fiatalok nevelésén keresztül a jövő nemzedékekre is pozitív hatást gyakorolhatunk.

II.2.12. Valamennyi tantárgy, de különösen a művészeti tárgyak oktatása közben nagy súlyt

helyezünk a tanulók esztétikai nevelésére. Célunk, hogy munkájukban, öltözködésükben,

mindennapos tevékenységük során maximális igényességre törekedjenek, középiskolai

tanulmányaik során fejlődjön esztétikai-művészeti tudatosságuk és kifejezőkészségük.

II.2.13. Megismertetjük a tanulókat az egészséges életvitel kritériumaival, hangsúlyozva a

rendszeres sportolás szükségességét. Meggyőződésünk, hogy csak a mindennapos testedzés

biztosíthatja azt a fizikai hátteret, mely az eredményes szellemi tevékenység végzéséhez

szükséges. E téren nagyobb feladatunk az igények kialakítása, mint kielégítése.

E sokrétű célok elérését iskolánk képzési profiljának széles skálája alapozza meg.

II.3. Részcélok és feladatok

II.3.1. Arra törekszünk, hogy az emelt szintű nyelvi képzés során minden tanuló minimum

egy középfokú nyelvvizsga bizonyítványt szerezzen, vagy a középfokú nyelvvizsgával

egyenértékű emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát tegyen. A többi tanulócsoport tanulóit is

motiváljuk a középfokú nyelvtudást igazoló bizonyítvány megszerzésére.

II.3.3. A továbbtanulni nem tudók vagy nem akarók szakmai képzésbe való bekapcsolása és

szakirányú közép- vagy felsőfokú képesítés megszerzésére való ösztönzése is fontos

feladatunk.

20

II.4. Speciális célok és feladatok

II.4.1. Alapvető feladatunk valamennyi középiskolai osztályunkba felvett tanuló tanulási

technikájának javítása, az iskolaváltás okozta nehézségek leküzdése, a hatékony beilleszkedés

elősegítése, az illemtani szabályok elsajátíttatása, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges

hátrányok megszüntetése.

II.4.2. Már a középiskolai tanulmányok megkezdése után rövidesen, a későbbiekben pedig

meghatározott időközönként felmérjük a követelményeket csak nehezen teljesíteni tudók

számát. A tanulók igényei alapján külön korrepetálás keretében gondoskodunk mielőbbi

felzárkóztatásukról.

II.4.3. Szorgalmazzuk a tanulók közéleti szereplésre való felkészítését, a kulturált közéleti

szereplés normáinak elsajátítását, melyek irányadóak lehetnek egész életükben

II.4.4. Megfelelő érdeklődés esetén a 11-12. évfolyamon megszervezzük az Utazás és

turizmus és a Gazdasági alapismeretek fakultatív tárgy oktatását.

II.4.5. A tanulók szociális helyzetének a javítására és eredményességének támogatására a

különféle pályázatokon való részvételt szorgalmazzuk.

II.5. A sikeresség kritériumai

II.5.1. Az alapvető célok esetében

II.5.1.1. Iskolánk tanulóinak tanulmányi átlaga minden félévben legalább 3,8 legyen.

II.5.1.2. Lehetőleg minden - a középiskolai tanulmányait befejező - tanulónk sikeres érettségi

vizsgát tegyen.

21

II.5.1.3. Az érettségizett tanulók mindegyike szerezzen szakképesítést, főiskolára, egyetemre

a végzősök legalább 60 %-a nyerjen felvételt.

II.5.1.4. A tanulók valamennyi iskolai megnyilvánulásánál törekszünk a mechanikus tanulás

kiküszöbölésére, s helyette az ok-okozati összefüggések megláttatására helyezzük a

hangsúlyt.

II.5.1.5. Az önművelés igényének kialakulását a kutató, a problémáknak mindig utánanéző, a

könyvtárat rendszeresen látogató, a meglevő információs csatornákat értve használó tanulók

számán keresztül mérhetjük le.

II.5.1.6. A számítógép és egyéb információs technikák elsajátítását a mindennapi tanórai

tevékenység során mérhetjük.

II.5.1.7. Az alapvető erkölcsi normák személyiségbe való beépülését a tanulók felnőttekkel és

társaikkal szembeni magatartásán, hozzáállásán át kontrollálhatjuk.

II.5.1.8. A helyes környezetvédelmi szemlélet kialakulását szintén a diákok mindennapos

megnyilatkozásain ill. ilyen irányú tevékenységek végzésén keresztül (pl. szárazelem-gyűjtés,

anyagtakarékos szemlélet, a rendelkezésre álló termékek közötti tudatos válogatás stb.)

ellenőrizhetjük.

II.5.1.9. Az esztétikai nevelés hatékonyságát az iskolai tevékenységek közben folyamatosan

nyomon követhetjük. Tanítványaink öltözködése, ízlésvilága, szépérzéke a 4, 5 ill. 6 év

folyamán szinte az iskolai élet majd minden területén - pl. osztálydekoráció - figyelemmel

kísérendő, s szükség esetén azonnal korrigálandó.

II.5.1.10. Az egészséges életszemléletre nevelést egyrészt a mindennapos testedzés meglétén

vagy hiányán keresztül, a helyes táplálkozási és higiénés szokások, a felelős párkapcsolatok

kialakulását pedig a tanulók viselkedése, a velük való beszélgetések alapján ítélhetjük meg.

Törekszünk arra, hogy tanulóink ismerjék meg az egészség értékét és tegyenek meg mindent

annak megtartása, erősítése és fejlesztése érdekében.

22

II.5.2. A részcélok esetében

II.5.2.1. Az idegen nyelvek megfelelő szintű elsajátítását a sikeres C-típusú nyelvvizsgák

illetve emelt szintű érettségi vizsgák számán keresztül kontrollálhatjuk. Célunk, hogy az

érettségizett tanulóink legalább 50 %-a középfokú nyelvvizsga-bizonyítványt szerezzen.

II.5.2.2. A megfelelő szintű számítástechnikai-informatikai tudást úgy kontrollálhatjuk, hogy

hány tanuló szerez ECDL vizsgát, emelt illetve középszintű érettségit informatikából. Célunk,

hogy az érettségizett tanulóink legalább 30 %-a ECDL-bizonyítványt szerezzen.

II.5.2.3. Az egyetemen, főiskolán továbbtanulni nem tudók vagy nem akarók lehető

legnagyobb százaléka kapcsolódjon be szakmai képzésbe. Ennek érdekében felzárkóztató

foglalkozást szervezünk - ha szükséges - az érettségi tárgyakból és a számukra nehézséget

okozó tananyagból.

II.6. A célok megvalósítását szolgáló nevelési módszerek

II.6.1. Tantestületünk nemcsak tudomásul veszi, hanem tudja is, hogy minden tanuló

szuverén „egyéniség”, tulajdonságait, ismereteinek, gondolkodásának, neveltségének szintjét

illetően éppen úgy, mint külső megjelenése vonatkozásában. Ebből kiindulva azt is tudjuk,

hogy pedagógiai munkánk során nem támaszkodhatunk „receptekre”, mivel minden

pedagógus más, és különbözőek a pedagógiai szituációk és körülmények is.

II.6.2. Minden pedagógusnak feladata, hogy mind elméleti, mind gyakorlati felkészüléssel és

felkészültséggel megtalálja azokat a módszereket, amelyek egyéniségének legjobban

megfelelnek ahhoz, hogy pedagógiai munkája minél eredményesebb legyen, úrrá tudjon lenni

a legváratlanabb pedagógiai szituációkon is. Ez az, ami a pedagógus munkát egyszerre teszi

nehézzé és széppé.

II.6.3. Tanári munkánk mindennapi mechanizmusát, kereteit a központi és helyi szabályzatok

határozzák meg. Ezen túlmenően minden iskolai dolgozónak a maga helyén egyéniségének

megfelelően kell a célok és feladatok minél színvonalasabb megoldása érdekében azonos és

pozitív irányban dolgozni azért, hogy egymás munkáját kellő eredményességgel erősítsük. Az

együttműködésünk szintje döntően határozza meg tantestületünk egységét, mely lényegesen

befolyásolja munkánk hatékonyságát.

23

II.6.4. Mivel a pedagógiai problémák legtöbb esetben akkor és ott oldhatók meg a

legeredményesebben, amikor és ahol keletkeztek, azt tartjuk a legcélravezetőbb eljárásnak, ha

a problémát a vele elsőként találkozó pedagógus oldja meg. A pedagógus tekintélye ugyanis

csak így alakulhat ki, így tartható meg, illetve így növelhető. Ha a probléma olyan jellegű,

hogy további beavatkozást (osztályfőnök, igazgatóhelyettes, igazgató, szülő) követel meg,

akkor ez a szükséges mértékben történjen meg a vele kapcsolatos adminisztráció elvégzésével

együtt.

II.6.5. Iskolai munkánk, életünk állandó velejárója a nevelési tevékenység. Sajnos,

törvényszerű a negatív szélsőséges esetek előfordulása is. Ezekben az esetekben is higgadtan,

tudatosan, a szituáció megoldásának leghatékonyabb módját választva kell eljárnunk.

Pedagógiai, szakmai felkészültségünk próbakövei ezek az esetek. Jó és eredményes

megoldásukra joggal lehetünk büszkék.

II.6.6. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolában is megtanulják a

gyerekek a kollektív gondolkodás módját. A demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenki azt

tesz, amit akar. A demokráciához az önfegyelem és az önkorlátozás mellett a

felelősségvállalás is szükséges.

II.6.7. Az iskola mutassa meg, hogy sokféle vélemény létezik. Véleményét mindenkinek joga

van képviselni. A tanár olyan toleráns magatartásra neveljen, amely tudomásul veszi a másik

ember másféle gondolkodását is.

II.6.8. A módszerek megválasztásánál fontos szempontok lehetnek pl. a következők:

Habitus, egyéni stílus, az osztály, a csoport, a tanuló milyensége, nevelési célok, motivációs

tényezők (biztatás, dicséret, szankciók stb.) várható hatékonysága, központi tantárgyi

követelmények, szülők elvárásai, szociális és kulturális háttér, munkaközösségben kialakult

pedagógiai elvek, értékrend, az iskola légköréből a tanulókkal szembeni bánásmód szokásos

gyakorlatából fakadó eljárások, kötöttségek.

II.6.9. A tanulókkal való együttműködés hatékonyságát növelik a tanórán kívüli közösségi

alkalmak. Ilyenek: színházlátogatás, kirándulások, osztályrendezvények, tanórán kívüli

projektek, nyelvi csereprogramok, színjátszás, filmklub, zenei rendezvények, beszélgetések,

vetélkedők stb.

24

II.7. A célok megvalósítását szolgáló új pedagógiai módszerek

Kompetenciafejlesztő oktatás

Intézményünkben 2006. szeptemberében a HEFOP 3.1.3-as pályázati program keretében

kompetenciafejlesztő oktatási projekt indult 3 szakterületen:

Olvasás és szövegértés

Matematika

Idegen nyelvek (angol és német) oktatása

A rohamosan bővülő, információrobbanással járó tudományos eredmények összessége

megkívánja az ismeretszerzés módjának a megváltoztatását az iskolában és az iskolán kívüli

élethosszig tartó tanulási folyamatban. Ehhez olyan előrelépésre kényszerülnek az oktatás

szereplői, melynek során gazdagítják meglévő módszertani ismereteiket, új tanulási

technikákat, hatékonyabb módszereket ismernek meg és alkalmaznak. A kompetenciaalapú

oktatás olyan módszerekkel, eljárásokkal gazdagította tanáraink pedagógiai kultúráját,

amelyek bevezetése, általánossá tétele hatékonyabbá, könnyebbé teszi a diákra szabott

megismerési folyamatot. Pedagógiai programunkat ezek közül a következőkkel egészítjük ki:

II.7.1. Kooperatív tanulás

A kooperatív tanulás egy együttműködésen alapuló tanulásszervezés, amelynek a célja a

társas és a kognitív képességek fejlesztése. A kooperatív pedagógia a hangsúlyt a tanulói

együttműködésre helyezi. Így a kooperatív tanulás során a tanulók együtt dolgoznak közös

céljuk elérése érdekében. A tanulók között pozitív kölcsönös függés alakul ki, ugyanis akkor

és csak akkor érhetik el a céljukat, ha a kiscsoport minden tagja eléri célját. A kooperatív

kiscsoport-mozgalom célja nem az, hogy kiszorítsa a versenyszerű és az individuális tanulást

az iskolákból, hanem az, hogy a tanárnak választási lehetőséget nyújtson, hogy a céloknak és

a körülményeknek megfelelő tevékenységstruktúrát alakíthasson ki.

A következő négy alapvető feltétel szükséges hozzá:

Pozitív kölcsönös függés. A tanulóknak érezniük kell, hogy „egy hajóban eveznek”. Ezt el

lehet érni a közös cél kialakításával, a munka megosztásával, az anyagi vagy információforrás

megosztásával és a közös jutalom kilátásba helyezésével.

Közös cselekvés. A verbális interakciók, a közös cselekvés alakíthatják ki a tanulók között a

pozitív kölcsönös függés érzetét.

25

Egyéni felelősség az anyag elsajátításáért. Minden csoporttag felelős a saját eredményéért. A

tanulási szituáció célja, hogy maximalizálja minden egyes tanuló teljesítményét. Időről időre

fel kell mérni, hogy ki hol tart, éppen azért, hogy a tanulók segíthessenek egymásnak.

Az interperszonális és kiscsoport-képességek megfelelő szintű használata. Az együttműködés

képességét – mint minden más képességet – gyakorlással fejleszteni kell: a tanulók számára

megfelelő tevékenységeket kell biztosítani, melyek során fokozatosan egyre jobban képesek

lesznek együttműködni egymással, és motiválni kell őket arra, hogy használják is az így

elsajátított képességüket. Lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy elemezzék az

együttműködés során elkövetett hibákat, hogy egyre hatékonyabbá váljék a

munkakapcsolatuk.

Leggyakoribb módszerei:

a probléma alapú tanulás

a vitamódszer

a dráma módszer

a projektmódszer

A gyakorlatban a tanórán a kooperatív tanuláshoz csoportokat kell létrehozni, pl. ugyanaz a

négy fő dolgozik együtt tartósan. Fontos az erős, pozitív összetartástudat, az együttműködési

készség és szándék, ugyanakkor a csoportok versengenek és együttműködnek egymással. A

csoportalakítás módszerei: szimpátia, közös érdeklődési kör, sorsolás alapján vagy a tanár

jelöli ki (pl. kép-puzzle, úti cél, interest-pie alapján). Fontos a csoportban fejleszteni a

csoportidentitást (pl. név, logo vagy induló készítése), ki kell alakítani a szerepeket (pl.

témafelelős, időfigyelő, jegyző, feladatmester, eszközfelelős, csendkapitány stb.). A terem

berendezésekor ügyelni kell arra, hogy lehetővé tegye a csoporton belüli és a csoportok

közötti kapcsolatokat. Ki kell alakítani a csoportok működésének szabályait. A kooperatív

tanulás legfontosabb alapelvei:

építő egymásrautaltság

egyéni felelősség

egyenlő részvétel

párhuzamos interakciók

A munka megszervezése során alkalmazható tanulásszervezési technikák:

- Mesteri módszerek: ellenőrzés párban, kerekasztal, kérdezősdi, villámkártya

- A gondolkodás fejlesztése: sorbarendezés, szóháló, mind-map, spider web, puzzle

26

- Az információ megosztása: szóforgó, jegyzet, beszámoló, interjú, sajtókonferencia, poszter,

prezentáció

- A kommunikáció-fejlesztés: szavazás, konszenzus, érvelés, véleményvonal

A kooperatív oktatási módszer előnyei:

- A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban

haladóknak is a munkában való részvételre.

- A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen

háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását.

- A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez.

- A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az

alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak.

- A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben,

hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a

figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség,

tolerancia.

- A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási

kedv és sikerélmény, valamint az eredményesség biztosítására.

- A kooperatív tanulás olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a

tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is.

II.7.2. Tanulói differenciálás heterogén csoportban

A differenciálás az egyéni különbségek figyelembe vétele, a tanulók aktuális fejlettségéhez és

az egyéni stílusához való alkalmazkodás. A differenciálás célja, hogy hatékonyabban

tanítsunk, segítséget nyújtsunk a tanulóknak a tanulásban, pozitívabbá tegyük a tanulók

iskolához fűződő viszonyát.

A csoportmunka legfontosabb eleme, hogy a gyerekek egymást tanítva saját maguk és társaik

tudását egyszerre fejlesztik. A módszer működésének előfeltétele a heterogén csoportok

létrehozása. Ez történhet sorsolással is, de jobb, ha előre kialakítjuk a csoportokat úgy, hogy

képességek szerint heterogének legyenek. A csoport ideális létszáma négy: egy jó, egy gyenge

és két közepes képességű diákból áll. Így a csoporton belül a feladatok kiosztásakor a jobb

képességű gyerek nehezebb feladatot kap, a gyengébb könnyebbet. Néha nehéz rávenni az

27

ügyesebbeket, hogy segítsenek társukon, de ha olyan jutalmazási formát választunk, amely

erre ösztönzi őket, akkor hamar rájönnek, hogy a csoport érdekében is érdemes dolgozni. A

gyengébbek gyakran jobban megértik társuk magyarázatát, mint a tanárét, mert korban,

nyelvhasználatban is közelebb állnak egymáshoz, ezen kívül a csoportmunka során a fizikai

értelemben vett távolság is kisebb közöttük. Ennek következtében fokozottabban figyelnek

egymásra. Így a szerényebb képességű gyerek is könnyebben megbirkózik a nehezebb

feladatokkal is.

A módszer másik előnye az, hogy a diákok nem csak a saját, de a társaik hibáiból is tanulnak,

így a gyakrabban előforduló, úgynevezett „típushibák”-at is eredményesebben küszöbölik ki.

A differenciált tudásszervezés szintjei:

1. Érdeklődés szerinti csoportbontás: a homogén csoport azonos feladatot kap, alkalmankénti

kooperáció lehetséges, ez a differenciálás felzárkóztatásra, tehetséggondozásra alkalmazható.

2. Tartalmi differenciálás: képesség szerint homogén csoportokat kell létrehozni, a csoport

tagjai egyénre szabott feladatokat végezhetnek, de alkalmankénti kooperáció lehetséges

közöttük.

3. Szervezeti tanulócsoportos bontás: homogén vagy heterogén team-ek a csoporton belül

azonos feladatot kapnak, de eltérő képességű csoporttagok esetén további tartalmi

differenciálás is lehetséges.

4. Tanulási követelmények differenciálása: ez a módszer a tanulásban akadályozott, vagy

részképesség zavaros gyermekek integrációjára alkalmas.

A differenciálás megvalósításának feltételei:

A differenciálás folyamatba építése előtt készítsünk szintfelmérést, listázzuk ki a fejlesztendő

területeket, jelöljük ki a fejlesztési szinteket! Tervezhetünk évfolyamokra, vagy csoportokra.

Ezután készítsük el a differenciált feladatokat. Fontos, hogy a tanuló fejlődését nyomon

28

kövessük, ehhez szükséges az elsajátított tananyag és a képességek rendszeres mérése és

értékelése.

II.7.3. Drámapedagógiai módszerek

A drámapedagógia a pedagógiai gyakorlat különböző színterein és szintjein alkalmazott

dramatikus eljárások összessége.

A szakemberek egy része pedagógiaként, ezen belül is reformpedagógiai irányzatként

határozza meg, másutt módszerként, művészetpedagógiai módszer együttesként szerepel.

Valamennyi meghatározás megegyezik abban, hogy középpontjában a cselekvésen, ezen belül

is a dramatikus cselekvésen keresztül megvalósuló tanulás áll. A dráma pedig olyan csoportos

tevékenység, amelynek során a résztvevők képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, majd ebbe

a világba szereplőként vonódnak be. A fiktív világon belül ugyanakkor valós problémákkal

találkoznak, s ezekből a találkozásokból valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert.

A drámapedagógia a tanítást, nevelést szolgáló módszer, használhatjuk készségfejlesztésre

(beszédkészség, érzékelésfejlesztés), önismereti és csoportfejlesztő célokra és új tananyag

elsajátítására, illetve a tudás mélyítésére. A tanítási drámában egy témát próbálnak minél

alaposabban feltárni dramatikus eszközökkel, szerepek felvételével. A drámatanár különböző

játékok, munkaformák sorát alakítja ki, a drámát előre megtervezi, teret adva az egyéni

megoldásoknak is. Természetesen mindig figyelembe kell venni a tanítási-nevelési célt, a

gyerekek életkorát, érdeklődését, a csoport összeszokottságát és drámajátékos tapasztalatát,

valamint a rendelkezésre álló időt és teret.

A drámán belül számtalan munkaforma lehetséges. Pl. tanári irányítás mellett végzett

gyakorlatok (egyszemélyes munka), páros munka, játékok, gyűlés, élőképek, szimuláció,

mozgássorok a tanár irányításával, írásos munka, rajzolás, mímes játékok. Az egyes módok

között természetesen vannak átfedések. Egy foglalkozáson belül, a csoport munkájának

„olvasatától” függően számos módot alkalmazhatunk. De ha az a célunk, hogy képessé tegyük

a gyerekeket arra, hogy egy gondolat mélyére hatoljanak, akkor azokat a módokat fogjuk

választani, amelyek növekvő elvárásokat támasztanak velük szemben. Fontos, hogy a munka

átlátható, követhető legyen, különben zavarossá válik a résztvevők számára. E foglalkozások

számára ideális csoportlétszám a tizenkét-tizenhat fő.

29

A dráma nem mindig zajos, kaotikus, és nincs szándékában teret adni a gyerek „szabad

önkifejezésének”. Úgy kell inkább tekinteni, mint egy eszközt, amely strukturált keretet

teremt az értelmezésre, visszajelzésre, értékelésre és a gondolatgazdag, aktív, feltáró munkára.

A drámához bármely korosztálynál lehet kiindulópont egy irodalmi mű, egy vers. A

bevonódás, átélés mozgósítja az érzelmeket, fantáziát, s ezáltal pozitív változásokat idéz elő a

viselkedésben, gondolkodásban, kellemes emlékként raktározódik el.

II.7.4. A tanulók megismerésének hatékony technikái

A pedagógiai folyamatban szinte minden átfogóbb tevékenység keretei között jelentős

szerepet játszik a tanulók megismerése, a tanulók fejlődésének, fejlettségének, előzetes

tudásának és intelligenciájának, kommunikációs kompetenciájának felmérése, feltérképezése.

A gyermek- és kompetenciaközpontú pedagógiák hatékony működéséhez feltétlenül

szükséges a diákok alapos és szakszerű, a nevelési-oktatási folyamat segítésére irányuló

megismerése. A távlati cél az, hogy a tanulók differenciált, a képességeknek, kulturális

háttérnek, az ambícióknak, a készségeknek megfelelő fejlesztése szakmailag megalapozott, a

pszichológia és a pedagógia tudományainak legmodernebb módszereit alkalmazó megismerő

folyamatokra épülhessen, hogy a diákok tudása ténylegesen belső, személyes konstrukcióként

valósulhasson meg, egy kiteljesedő individuum önálló alkotásaként.

A tanulók szakszerűbb, árnyaltabb, a személyiség sokféle összetevőjére kiterjedő

megismerése alapvető feltétele a hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő, az

esélyegyenlőtlenségeket lényegesen tompító képzésének, nevelésének. A diagnosztizáló

technikák a kiemelkedő képességű diákok hatékonyabb és személyiségközpontú fejlesztését is

lehetővé teszik

Az alkalmazható módszerek, technikák:

A megfigyelés módszere

Az interjú módszere

Dokumentumelemzés

A kérdőív

30

A hatékony tanuló-megismerés területei:

A bio-, pszicho-, és szociális fejlődés;

A személyiség kognitív funkcióinak megismerése;

Nyelvi képességek, kommunikáció;

A tanulói értékek, attitűdök, érzelmek, motivációk megismerésének lehetőségei.

II.7.5. Multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazása a pedagógiai munka

hatékonyabbá tétele érdekében

Multimédiás rendszereken általában a számítógépet és az azzal vezérelt digitális technikát

értjük. A multimédiás rendszerek oktatásban történő elterjedésének az oka, hogy az oktatási

tapasztalatok szerint több médium egyidejű használatával igen kedvező oktatási eredmények

érhetők el. Különböző kísérletek bizonyítják, hogy az információk 80%-át nem felejtjük el

abban az estben, ha látjuk, halljuk is az információkat és ezzel kapcsolatos tevékenységeket is

végzünk (interaktivitás).

Szorgalmazzuk az IKT eszközök rendszeres tanórai alkalmazását, a különböző tantárgyi

szoftverek, digitális tananyagok, elektronikusan hozzáférhető információk használatát.

II.7.6. Projektmunka, epochális oktatás

A projektmunka alapelvei közül az első az építő egymásrautaltság, ami nagyon hasznos,

mivel a közös cél minél sikeresebb megvalósulásáért dolgozó diákok egymást segítik, tanítják

és ösztönzik. A második elv az egyéni felelősség elve. Az egyéni felelősség növeli az egyéni

részvételt, optimálisan a jutalom is csak úgy nyerhető el, ha mindenki részt vesz a munkában.

Természetesen jelentős különbségek lehetnek a tanulók között ezen a téren, de a

projektmunka alkalmazása, s ez elv előtérbe helyezése révén segíthetjük ezen eltérés

kiegyenlítődését. A harmadik elv, az egyidejű interakció, nagyon fontos a kooperativitást

fejlesztő projektekben. A feladatmegoldás során ennek kell kialakulnia a csoporton belül és a

csoportok között egyaránt, ami megfelelő szervezés mellett a tanulási lehetőségek egész

tárházát hordozza.

31

Összegzésképpen elmondható, hogy a projektmódszerrel egy olyan tanulási egység

teljesíthető, melynek központjában egy komplex téma, probléma áll. Tudatos tervezést és

szervezést igényel, a résztvevők tapasztalataira, képességeire épít és együttműködéssel, közös

cselekvéssel valósul meg. A téma feldolgozása során teret kapnak az egyéni képességek, de

ezen képességek egymásra épülve, egymást kiegészítve egy magasabb szintű közös célt

hoznak létre, miközben számos új dolog megtanulására nyílik lehetőség.

II.7.7. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés

Az oktatáspolitikai szakértők felismerték, hogy a multikulturális oktatási koncepció

bevezetése nemcsak az egész világon jellemző globalizáció miatt elodázhatatlan, hanem mert

így csökkenthetők a kisebbségben lévő családok hátrányai és a többség idegenkedése velük

szemben, s közben hosszú távon az integrálódást segíti. Ennek révén az oktatás fontos

kohéziós erővé válik, elkerülve, hogy maga is kirekesztő tényező legyen.

A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező

társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket. További jellemzője az

inkluzivitás, azaz befogadás, amely mindenki, így a többségi középosztálybeli diákok számára

is hasznos lehet. Alapját az emberi és állampolgári jogok jelentik, az esélyegyenlőség, az

egyenlő oktatáshoz való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma minden egyes állampolgár

számára szintén fontos elv.

Banks (2003) a multikulturális nevelés öt dimenzióját különbözteti meg. Az első a tartalmi

integráció, mely szerint a különböző kisebbségekről, etnikai csoportokról, rasszokról milyen

tudáselemek kerüljenek a tananyagba, azok hogyan integrálódjanak egy már meglevő tantervi

anyaghoz. A második a tudáskonstrukciók dimenziója azt fogalmazza meg, hogy a rassz, az

etnikai csoport, a családi háttér, az egyén osztályhelyzete miként befolyásolják a tudásalkotás

folyamatát. A harmadik az előítéletek csökkentése. E megközelítés célja a demokratikusabb

értékek és viszonyulás kifejlesztése minden tanulóban, mely területen sokat köszönhetünk a

kooperatív technikák fejlődésének. Az esélyegyenlőség pedagógiája azt jelenti, ha a

pedagógus azért használ különböző célzott technikákat, módszereket az iskolai osztályban,

mert ezzel a különböző rasszokból, etnikai, társadalmi csoportból származó tanulók iskolai

eredményességét szeretné növelni. Az ötödik az iskola kultúrája és szervezete. A

multikulturális nevelés e területe az iskola kultúrájának újragondolását, felépítését jelenti,

beleértve az intézmény légkörét, fizikai környezetét, az iskolavezetés, a tanárok és az

adminisztratív személyzet elvárásait, a tanítás stílusát és stratégiáit, a tesztelés, vizsgáztatás

módját, tankönyvválasztást, használatot az oktatási folyamatban.

32

III. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

III.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

III.1.1. Általános (a nevelő-oktató munka egészére jellemző) törekvések

III.1.1.1. A tanulók értelmi nevelése

Az értelmi képességek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzésre való igény és képesség

kialakítása és fejlesztése. A sokszempontú megközelítés képességének a fejlesztése, a

személyes észlelés fejlesztésének a fontossága.

III.1.1.2. A tanulók erkölcsi nevelése

Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, felismerése, tudatosítása és meggyőződéssé

alakítása.

III. 1.1.3. A tanulók emocionális nevelése

A környezet (materiális és szociális) egészére, önmagunkra irányuló helyes, pozitív irányú

cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

III.1.1.4. A tanulók akarati nevelése

Az identitásélmény (autonóm világkép és önismeret) kialakítása, illetve a mind jobb

önismeret következtében az önépítés iránti igény felébresztése, fejlesztése. Kitartás,

céltudatosság és elkötelezettség a célok megvalósításában.

III.1.1.5. A tanulók környezeti nevelése

Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az ember a környezetével egységes rendszert alkot, és

a rendszert alkotó elemek működésük során folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással.

A tanulók felelősségének felélesztése az élet, a természet és az eljövendő generációk - az

utódok – iránt.

33

III.1.1.6. A tanulók testi nevelése

A fizikai képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. A testi és szellemi

egészség személyiségépítő egységének erősítése, az egészséges életmód iránti igény

kialakítása, fejlesztése.

III.1.2. Particionális (a nevelő-oktató munka részterületein érvényesülő) törekvések

III.1.2.1. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése

Az identitástudat részeként a nemzeti identitástudat, hazaszeretet mibenlétének a felismerése,

erősítése. A szülőhely és haza iránti elkötelezettség kialakítása, a tradíciók ápolása és

megbecsülése. Az állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése. Érdeklődés és igény

kialakítása a közélet problémáinak a megismerésére és e problémák megoldásában való

részvételre.

III.1.2.2. A tanulók demokratikus szemléletének kialakítása, fejlesztése

A toleráns magatartásforma kialakítása, fejlesztése. A döntések demokratikus formáinak

erősítése. A kulturált probléma-megfogalmazás, kiegyensúlyozott értékelés fejlesztése. Az

együttműködési készség erősítése, a közös munka szabályainak elsajátítása. A megfelelő

konfliktuskezelés gyakorlása.

III.1.2.3. Az elfogadó magatartás kialakítása, fejlesztése

A másság tolerálása, elfogadása. Az érzékszervi fogyatékos tanulók beilleszkedésének a

segítése, a tanulóközösség pozitív hozzáállásának a kialakítása.

III.1.2.4. A személyes biztonság megteremtésének a készsége

A veszélyhelyzetek felismerése, a pozitív és negatív környezeti hatások

megkülönböztetésének a képessége. A döntéseik következményeinek kiszámítása. A negatív

hatások elutasításának a képessége, a konfliktusok megfelelő kezelése.

34

III.2. A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok

III.2.1. Osztályközösségek fejlesztése

III.2.1.1. Normakövető magatartás kialakítása

rendszeres iskolalátogatás

rendszeres iskolai munkavégzés

rendes magaviselet

megfelelő együttműködési készség

megfelelő tanulmányi eredmény

III.2.1.2. Az osztály közösségjegyeinek kialakítása, fejlesztése

az élményadás képessége, a közös élmények intenzitása

közös történettudat, belső válságmegoldó képesség

saját utalásrendszer, saját nyelv és szimbólumrendszer

jellegzetes, közös értékrend, értéktoleráns magatartás

közösségtudat, bizalom a közösség meglétében

tagolt, mozgásban lévő belső társadalom, kapcsolatrendszer

bizalom (intimitás és félelemmentesség)

kooperációs készség

konfliktusmegoldó képesség

érdeklődés és nyitottság

III.2.1.3. Iskolaközösségek fejlesztése

a közösséghez tartozás, az összetartozás pozitív érzése

a közösségért érzett felelősség

szabályalkotás, önszabályozás lehetősége és jelentősége

35

a tradíciók tisztelete

egészséges büszkeség, öntudat az adott közösséghez tartozással kapcsolatban

a közösség egyéni és kollektív eredményeinek tisztelete

III.2.1.4. A társadalmi közösséghez való tartozás tudatának fejlesztése

az egyén és a társadalmi közösség viszonyának helyes értelmezése

közéleti érdeklődés és tenni akarás

az egyéni felelőssége a közösségben

III.3. A személyiség- és közösségfejlesztés módszerei

III.3.1. Egyéni foglalkozás keretein belül

felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon

egyéni problémák megbeszélése

III.3.2. Osztályközösségen belül

viták, megbeszélések meghatározott témákról (osztályfőnöki órák témakörei)

filmek megtekintése, megbeszélése

aktuális konfliktusok, események megbeszélése

szituációs játékok

kérdőívek

közös programok, csoportkohézió megteremtése (közös osztálydíszítés, kirándulások,

elsősavató, klubdélutánok, megemlékezések)

III.3.3. Az iskolaközösség keretei között

közösségformálás rendezvényekkel (szakkörök, klubok, vetélkedők, elsősavató,

diszkó stb.)

iskolai ünnepségek, ünnepélyek, megemlékezések és emléknapok

36

a névadóra való emlékezés köré szerveződő események

az eredményekre való figyelemfelhívás, a kiemelkedő teljesítmények megfelelő

keretek között való elismerése, megörökítése

az iskoláról szóló kiadványok kiadása

III.3.4. Az iskolaközösség keretein túl

részvétel városi, megyei, országos mozgalmakban, megemlékezésekben

nemzetközi kapcsolatépítés – külföldi iskolákkal való együttműködés (testvérvárosi

kapcsolatok, Európai Uniós oktatási projectek lehetőségeinek a felhasználása).

37

IV. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok [E feladatokat a 20/2012 EMMI rendelet X. fejezete (128-133§) szabályozza.]

IV.1. Egészségnevelés az iskolában

A 20/2012. EMMI rendelet 128. §-a (1-2. pont) szerint „A teljes körű egészségfejlesztés célja,

hogy a nevelési- oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes

testi-lelki jólétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási

intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységben.” Ez

tehát olyan folyamat, amely pozitívan befolyásolja a pedagógusok tevékenységét, a

pedagógiai programot és szervezeti működést, és a gyermek valamint a szülő szemléletének

befolyásolásával kedvezően alakítja a tanuló egészségi állapotát.

A tartalmi körök meghatározásánál (az idézet EMMI rendelet 128.§-ának 3. pontja szerint) a

következő feladatokra kell kiemelt figyelmet fordítani:

az egészséges táplálkozás

a mindennapos testnevelés, testmozgás

a testi-lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának a megelőzése

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás

személyi higiéné

IV. 2. Mi az egészség?

Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is

definiálható: az egyszerűbb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális

felfogások is. Másképp gondolkodtak a filozófusok és másképpen az egészségügyben

dolgozók, de a különböző kultúrákban ugyancsak eltérő módon vélekednek és beszélnek róla.

38

Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és

az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza a egészség dinamikus és pozitív

természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak „az élethez szükséges erőforrásnak”

tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is Az egészség „ A teljes testi és lelki, valamint

szociális jó közérzet állapota.”

IV.3. Mi az egészségfejlesztés?

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát

magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az

egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amel képessé teszi az

embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó

társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának

erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a

társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy

azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen.

IV.4. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere

A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi

hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az

életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az

iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Létezik egy

nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől

függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai

mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége

egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó

kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének

kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.

39

IV.5. Az egészségnevelés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az

iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az

alábbiak:

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

az értékek ismerete

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

a tanulás és a tanulás technikái

az idővel való gazdálkodás szerepe

a rizikóvállalás és határai

a szenvedélybetegségek elkerülése

a tanulási környezet alakítása

a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

az egészséges táplálkozás témái

a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)

a testi higiénia

a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

40

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény

szervezettségével. Csak néhány példa:

Gondoskodunk-e az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről?

Tájékozódik-e az iskola a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a

részképesség zavarokról?

Megjelennek-e az ezzel kapcsolatos feladatok a pedagógiai programban, más iskolai

dokumentumokban, illetve a tényleges oktató-nevelő munkában?

Megfelel–e az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik-e

asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához? Megfelelő-e a világítás?

Megfelelő-e a számítógépek elhelyezése?

Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására?

Ügyelnek-e arra, hogyaz ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak

változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében?

IV.6. Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

Szülők, család (A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett

munkában. A szülők a megfelelő tájékoztatás után aktív részvételükkel tudják

támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan

szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.)

Szülői munkaközösség (A szülői munkaközösség hidat jelent az oktatási intézmények

és a tanulók szülei között. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők

lehetőségükhöz mérten minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását.)

Iskolaorvos, háziorvos, védőnő (Fő feladatuk a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata,

amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követésén kívül a

41

krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerését. Közreműködnek

közegészségügyi-járványügyi, környezet- egészségügyi, táplálkozás- egészségügyi,

balesetvédelmi feladatok ellátásában és a tanulók elsősegélyben való részesítésében.

Felkérésre közreműködnek egészségügyi szakértői feladatokban.)

Iskolapszichológus (A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít. Kívánatos

bevonni a pszichológust a továbbképzések lebonyolításába is.)

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők (Gyermekvédelmi

munkában tudnak segítséget nyújtani.)

Az ANTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más

egészségügyi intézmények, szervezetek (Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben

a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.)

Rendvédelmi szervek (A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a

bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi,

gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával

tudnak segítséget nyújtani az iskolának.)

IV.7. Módszerek

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít

az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola saját

ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok),

amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek:

Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott

előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára,

egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel

rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos,

védőnő, stb.

42

Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl. rendezzünk versenyeket, készíttessünk a

tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket.

Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is

vonjuk be ezekbe.

Tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként

jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete.

Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület is részt vesz az iskolai egészségfejlesztésben:

olyan cselekvési, tapasztalatszerzési lehetőségeket teremtve, amelyek révén a tanulók testi-

lelki-szellemi egészsége kiteljesedhet, az egészség és környezettudatos életvitel iránt

elkötelezett fiatalok nevelése megerősödhet. A terület magában foglalja a családi életre való

felkészülést, érintve a tudatos párválasztás, gyermekvállalás, gyermeknevelés témáját, a

család életének és tevékenységének szervezését, a családon belüli mindennapi teendők

ellátását, a konfliktuskezelést, illetve megelőzést. A tanulók testi-lelki egészségét és ezt

támogató életvitelét a mindennapokban hasznos ismeretek, tevékenységek körének

bővítésével, a balesetmentes közlekedési ismeretek megalapozásával, a betegségek

megelőzéséhez kapcsolódó tartalmak elsajátításával, a családi és közösségi kapcsolatainak

tudatosításával,valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alakíthatjuk ki.

IV.8. Tanórai foglalkozások

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv

tervezése során külön figyelmet fordítunk. Az ide kapcsolható témák megjelennek az egyes

tantárgyak tematikájában.

IV.9. Tanórán kívüli foglalkozások

Délutáni szabadidős foglalkozások

Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők,

43

Versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások.

Egészségnap

Az iskola egészét átfogó, előre tervezett programok. komoly szervezést, felkészülést

igényelnek, több iskola is összefoghat az adott régión, megyén, településen belül.

Hétvégi iskolai programok

Sportrendezvények, kulturális programok.

Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

Minden felsorolt foglalkozás lehetőséget biztosít kiemelt témáink érintésére.

A középiskolás diákoknak érettségi bizonyítványuk megszerzéséhez 50 óra közösségi

szolgálat elvégzését kell igazolniuk. A közösségi szolgálat keretei között egészségügyi,

szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet és természetvédelmi,

katasztrófavédelmi, óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős

emberekkel közös sport és szabadidős területen folytathatnak tevékenységet, ami szintén

lehetőséget biztosíthat az egészségnevelésükre.

A közösségi szolgálat szabályait külön szabályzat tartalmazza.

IV.10. Kiemelt feladataink

IV.10.1. Az egészséges táplálkozás

Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások

viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra

keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megválasztására,

hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék

lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása

során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon

mindenképpen szükség van-e változtatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok

szerepe.

44

A tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismertünk- e olyan táplálkozási

szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A

tanulókkal közösen összegyűjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-,

gyümölcscukor-mentestáplálkozás) eltérő okokra vezethetők vissza. (például a vallási okok).

Számos egyéb oka is lehet az eltérő táplálkozási szokásoknak, így betegség

(lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek,

továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozási szokásokat

IV.10.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás

Mindennapos testmozgással, fizikai aktivitással több jelentős népbetegség kockázatának

hatékony csökkentése valósulhat meg. Szív- és érrendszeri betegségek kockázatának

csökkentése. A kövérség megelőzése. A mozgás védelem a gerinc porckopásos betegségei

ellen. A rendszeres mozgás a lelki egészség védelme is. A pszichoszomatikus betegségek

(lelki eredetű testi betegségek) kialakulása ellen is védelmet jelent a kellő és örömteli

testmozgás (stressz-oldó hatás, önértékelés és testtudat javítása) Vizsgáljuk meg a gyerekeket,

hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben

lehet részük, hogy elérhető – e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt valamikor az

osztálykirándulást megelőző időszakban megbeszélni vagy közvetlenül utána, amikor lehet

utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, a közös

élményekre. Így, ebben az összefüggésekben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú

egészségforrásnak. Nagyon fontosnak tartjuk a rekreációs és élethosszig tartó testmozgások

megismertetését, megtanítását.

IV.10.3. A testi-lelki egészség fejlesztése:

Mi befolyásolja a jóllétemet? A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy

miként tudják felismerni a jólétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb

helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem.

Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet

előidézése során. Szerep és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek

sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére,

leírására.

45

Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges „találkozási”

formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok +

filmek). Előfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban.

Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat e témán belül.

„Mielőtt” című videó-film. (Az ajkai rendőrség által készített film.) Példák csoportosítása,

például élménykeresés vagy lelki problémák enyhítése. Feltétlenül szükséges annak a

kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvő alternatívák lehetnek? Az emberiség ősidők

óta használ olyan szereket, melyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott

tudatállapotot idézzenek elő.

Ezek a hagyományosan és elsősorban fájdalomcsillapításra használt szerek

(ópiumszármazékok) az idők folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek

sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha bemutatjuk,

hogy Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott

tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az

egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi

aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az

alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az

alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentők, szintetikus szerek) a

világ országaiban általában tiltottak, de ismertünk olyan társadalmat is, amelyik legalizálta

egyes szerek (marijuana) forgalmát.

Tekintsék át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyék számba az

egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha kitérnek a drogfogyasztásnak a

párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függőség következményeire. Arányban

állnak – e az esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen

következményekkel? Elfogulatlan, nyílt beszélgetést lenne szerencsés kezdeményezni a

diákokkal, melynek során bátran vállalhatják saját tényleges álláspontjukat, ugyanakkor

bátoríthatjuk őket a mérlegelésre.

Lelki egészségvédelem. Vagyis: a lelkileg egészséges személyiség kialakítására való

igyekezet, erőfeszítés, mely magába foglalja:

a politikai cselekvés

46

a jogalkotás

a szociális gondoskodás

a nevelés - oktatás

a közművelődés

a megelőzés és gyógyítás működési területeit

IV.10.4. Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

Elhanyagolás: A gyermek szándékosság vagy hanyagság miatt számára elkerülhető

szenvedéseket kénytelen elviselni és/vagy tartós hiányt szenved azon általánosan elfogadott

tényezőkben, melyek fizikai, intellektuális és érzelmi fejlődéséhez feltétlenül szükségesek.

Abúzus: Sérülés, fájdalom okozása gyermeknek, illetve ha valaki a gyermek sérelmére

elkövetett cselekményről tud, és nem akadályozza meg, nem jelenti.

Az iskolai prevenciós programok a családok megerősítését, az „elég jó szülőkké válás”

segítését, a problémás esetek korai felismerését, a negatív és egészségre káros megbirkózási

stratégiák idejében történő megszüntetését szolgálják.

„ Nem mindegy, hogy milyen világot hagyunk gyermekeinkre.

És nem mindegy, hogy milyen gyermekeket hagyunk a világra”

IV.10.5. Balesetmegelőzés és elsősegélynyújtás

A balesetek megelőzésének legfontosabb eszközei: jogi szabályozás és annak betartatása,

biztonságos termékek tervezése, előállítása, forgalmazása, biztonságos környezet kialakítása,

a családok látogatása, oktatás, készségfejlesztés, közösségre építő komplex baleset-

megelőzés.

Az egyén és a társadalom számára egyaránt fontos és egyre szélesebb körben felismert

szükséglet, hogy minél több állampolgár legyen képes a saját illetve mások testi épségét,

egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, szaksegítséget hívni és a hivatásos segélynyújtó

47

helyszínre érkezéséig megfelelően, magas színvonalon elsősegélyben részesíteni az arra

rászorulókat.

Az elsősegélynyújtás általános szabályai:

Nyugalom megőrzése, határozott fellépés, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget

Segélykérés (hívjunk orvost vagy mentőt)

Gyorsan cselekedjünk, a sérültet óvjuk a további veszélytől

Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet és a friss levegőt

Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk

Nyugtassuk a sérültet

Elsősegélynyújtást követően jutassuk a sérültet orvoshoz.

IV.10.6. Személyi higiéné

Személyi higiéné: az egyénre vonatkozatott, életkori sajátságoknak megfelelő helyes

egészségügyi szokások összessége. Testünk és környezetünk tisztasága befolyásolja

egészségünket.

A mindennapi személyi higiéné, a testápolás legfontosabb higiénés területei:

Bőrápolás

Hajápolás

Száj és szájüregápolás

Ajakápolás

Kéz és lábápolás

Szem és szemkörnyék ápolása

Fül és orrápolás

Nemi szervek ápolása

Az iskola nem csak oktató, hanem nevelő intézmény is. A diákok más-más családokból

jönnek, különböző értékrendet hoznak otthonról. Optimális esetben az iskola nevelői munkája

kiegészíti a családi nevelést. A személyi higiéné szokásrendszerré formálása nehéz nevelési

48

feladat. Kialakítása, megkövetelése csakis következetes nevelés eredménye lehet. Egy

önmagával szemben igényes gyermek tud csak vigyázni környezetére.

IV.11. Az iskolaorvos és a védőnő(k) feladatai

IV.11.1. Az iskolaorvos és a védőnők az iskola-egészségügyi szolgálat keretein belül

tevékenykednek az iskolában.

IV.11.2. Feladataik a következők:

A védőnők a tanév elején elkészítik a tanévre vonatkozó éves munkatervet, melyet az

iskola igazgatójának adnak át.

A tanév elején az iskolaorvossal testnevelési csoport-besorolási vizsgálatokat

szerveznek és végeznek.

A védőnők heti egy alkalommal az iskolában a diákok számára fogadóórát tartanak,

mely az óraközi szünetekben négyszemközti beszélgetésre is alkalmat ad.

Szervezik és végrehajtják a szűrővizsgálatokat az iskolaorvossal együtt. A

szűrővizsgálatok az ifjúság-egészségügyi rendelőben történnek.

A szűrővizsgálatokról minden korosztálynak megfelelő, írásbeli tájékoztatást adnak.

A vizsgálatok eredményéről, azok befejezése után, tájékoztatót adnak az iskola

vezetésének, testnevelő tanárainak.

AZ ÁNTSZ által előírt kötelező és kampányoltások szervezésében és lebonyolításában

részt vesznek, tájékoztatják a szülőket, a diákokat és a pedagógusokat a védőoltások

jellegéről szükségességéről, lebonyolításának módjáról.

Indokolt esetben személyi higiénés vizsgálatokat végeznek az iskolában.

IV.12. Az elsősegélynyújtási oktatási kötelezettség iskolai megvalósítása

IV.12.1.Képzési tematika

IV.12.1.1. Elméleti témák

Jogszabályi háttér

49

Mikor hívjunk mentőt?

Belgyógyászati jellegű rosszullétek

Légúti idegentest

Eszméletlenség

Mérgezések

Áramütés

Égés, fagyás, csípés

Sebek, vérzések

Törés, ficam, rándulás

Egyéb sérülések

Kötözések

Újraélesztés

IV.12.1.2. Gyakorlati témák

Eszmélet vizsgálata, eszméletlenség eldöntése

Újraélesztés szükségességének eldöntése

Stabil oldalfekvés

Alapszintű újraélesztés gyakorlása

IV.12.2. Elsősegélynyújtás a kerettantervben

A NAT az elsősegélynyújtással kapcsolatos követelményeket a következő tantárgyak

keretében tartalmazza:

IV.12.2.1. Biológia 7-8. évfolyam

Tematikai egység/Fejlesztési cél: Szépség, erő, egészség

Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás bőrsérülések esetén. Elsősegélynyújtás

mozgássérülések esetén.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: Ismeri a betegségek

kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az

elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.

IV.12.2.2. Biológia 11-12. évfolyam

Tematikai egység: Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű

gyakorlottság elérése.

50

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen elsősegélynyújtás

alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? A leggyakoribb

szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani

jellemzők. Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és

ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az

alapvető újraélesztési protokoll.

Fejlesztési követelmények: Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és

rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).

Tematikai egység: Erő és ügyesség - mozgás és testalkat

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek: Milyen mozgásszervi sérülések

fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Sérülések

típusai (rándulás, ficam, szakadás, törés). Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek.

Fejlesztési követelmények: Elsősegélynyújtás különböző típusú mozgásszervi sérülések

esetén.

IV. 12. 2.3.Technika, életvitel és gyakorlat

Baleseti veszélyek, kockázatok, balesetvédelem.

IV.12.3. A tanórai kereteken túl az elsősegélynyújtás témakörébe tartozó újraélesztést tanórán

kívüli, tanfolyami keretek között kívánjuk megoldani. Lehetőségeink függvényében a

következő alternatívák megvalósítást tervezzük:

Alapszintű újraélesztő tanfolyam

4 órában, 1 oktatóval

Tematika:

- Elméleti áttekintés

- Alapszintű újraélesztés (BLS) elmélete

- Alapszintű újraélesztés (BLS) gyakorlata

- Defibrillálás elmélete

- Félautomata defibrillátor (AED) használatának gyakorlata

- Stabil oldalfektetés gyakorlata

51

Alapszintű újraélesztő és elsősegélynyújtó tanfolyam

8 órában, 2 oktatóval

Tematika:

- Elméleti áttekintés

- Alapszintű újraélesztés (BLS) elmélete

- Alapszintű újraélesztés (BLS) gyakorlata

- Defibrillálás elmélete

- Félautomata defibrillátor (AED) használatának gyakorlata

- Légúti idegentest eltávolításának elmélete és bemutatása

- Stabil oldalfektetés gyakorlata

- Gyakoribb sürgősségi kórképek és ellátásuk

- Elsősegélynyújtás gyakorlata (kötözések, fektetések stb.)

Haladó újraélesztő és elsősegélynyújtó tanfolyam

8 órában, 2 oktatóval

Tematika:

- Elméleti áttekintés, helyszíni teendők

- Alapszintű újraélesztés és defibrillálás elméletének ismétlése

- Alapszintű újraélesztés és defibrillálás gyakorlatának ismétlése

- Légúti idegentest eltávolításának elmélete és bemutatása

- Páciens pozícionálási ismeretek és fogások elmélete

- Páciens pozícionálási ismeretek és fogások gyakorlata

- Sürgősségi kórképek ellátása

- Kötözési ismeretek elmélete

- Kötözési ismeretek gyakorlata

- Elsősegélynyújtás gyakorlata (kötözési, fektetési gyakorlatok)

- Írásbeli vizsga

52

V. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma és az osztályfőnök feladatai

V.1. A pedagógusok intézményi feladatai

V.1.1. A pedagógus az intézményben közalkalmazottként vagy óraadóként látja el nevelő-

oktató feladatát. Munkáját vezetők - intézményvezető és helyettesek – irányítják, illetve a

nevelő-oktató munkáját intézményen belül közvetlenül segítők (iskolatitkár, pedagógiai

asszisztens, iskolapszichológus, laboráns, könyvtáros, rendszergazda, esetlegesen gyermek- és

ifjúságvédelmi felelős, szabadidőszervező) és intézményen kívüli segítőként szakértők,

szaktanácsadók támogatják.

V.1.2. Intézményünk pedagógusainak alapvető feladata a 12-18 éves korosztály nevelése,

oktatása az intézmény által összeállított kerettantervi anyag átadásával, az átadott anyag

elsajátításának ellenőrzésével, a tanulók érdemjegyekkel történő értékelésével. E munkája

során különös figyelmet kell szentelnie mind a tehetséges, mind a felzárkóztatásra szoruló

tanulók támogatására, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésére.

V.1.3. Pedagógusaink - személyes példájukkal is – gondoskodjanak a rájuk bízott diákok

erkölcsi fejlesztéséről: törekedjenek a pozitív magatartásformák kialakítására, mások és a

másság elfogadására és tiszteletére, közösségen és családon belüli együttműködésre és

szeretetre, egészség- és környezettudatos életformára és aktív hazaszeretetre.

V.1.4. Pedagógusaink céljaik elérése érdekében törekedjenek hatékony együttműködésre a

tanulók szüleivel: rendszeresen tájékoztassák őket gyermekük iskolai teljesítményéről,

adjanak tanácsot a diák fejlesztésének általuk legjobbnak ítélt módjáról, kérjék a szülőket az

iskolával azonos pedagógiai elvek otthoni megvalósítására a pedagógiai siker érdekében.

V.1.5. Pedagógusaink olyan iskolai légkör kialakításán munkálkodjanak, amely a tanulók

testi-lelki egészségét szolgálja megteremtve ezzel az értelmi fejlesztés feltételeit. Az

iskolában és az iskolával kapcsolatban sem a tanulók, sem a szüleik nem kerülhetnek olyan

helyzetbe, amelyben sértve érzik emberi méltóságukat és jogaikat. Ugyanakkor a szó

hétköznapi értelmében is feladatunk, hogy diákjaink egészséges, biztonságos, esztétikus és

balesetmentes környezetben nevelkedjenek.

53

V.1.6. Az oktatómunka során az intézmény minden pedagógusának kötelessége tudása

legjavát adni, az általa közvetítendő ismereteket sokoldalúan, változatos módszerekkel, a

modern technika iránt fogékony diákokat a rendelkezésre álló IKT eszközök szakszerű és a

tantárgy jellegéhez igazodó formában való alkalmazásával, érdeklődésük felkeltésével

motiválni.

V.1.7. Feladataik mind hatékonyabb teljesítése érdekében pedagógusaink rendszeresen -

hétévente legalább egyszer - továbbképzéseken vesznek részt, folyamatosan tájékozódnak a

szakmai továbblépés lehetőségeiről. Segítik tanítványaikat továbbtanulási szándékaik

realizálásában. Mindennapi munkájukat az iskolavezetés óralátogatásainak tapasztalataival is

gazdagítják, valamint megfelelő minősítést szereznek.

V.1.8. A közvetlen nevelő-oktató munkán túl pedagógusaink részt vesznek az iskola életének

szervezésében szerepet játszó értekezleteken, a szülőkkel való kapcsolattartás módját jelentő

szülői értekezleteken, fogadóórákon, a hagyományteremtés és ápolás fórumait jelentő

rendezvényeken és iskolai ünnepségeken, s végzik adminisztrációs tevékenységüket.

V.2. A pedagógus munkaköri leírása

V.2.1. Az intézmény pedagógusai munkájukat névre szólóan megfogalmazott munkaköri

leírás szerint végzik. A munkaköri leírás tartalmazza a következőket:

V.2.1.1. A pedagógus tanórák ellátásával kapcsolatos feladatait:

A pedagógus alapvető feladatát a tanórai munka pontos, hiánytalan elvégzése

érdekében

Tantárgyfelosztás szerinti óráinak ellátási kötelezettségét.

Tanmenet készítési kötelezettségét a munkatervben meghatározott időpontig, illetve

annak követését a tanév során.

Kötelezettségét az oktató-nevelő munkája során követendő módszerek, tantárgya(i)

követelmény- és értékelési rendszerének kidolgozására és annak közvetítésére.

Kötelezettségét a tanulói teljesítmény rendszeres ellenőrzésére és értékelésére a

Pedagógiai Programban meghatározottak szerint.

54

Tanórai nevelő, fegyelmező és vagyonvédelmi kötelezettségét.

Az adott pedagógus adminisztrációs feladatait.

Kapcsolattartási kötelezettségét kollégáival illetve a tanuló osztályfőnökével.

Feladatait a tehetséggondozás és felzárkóztatás területén.

V.2.1.2. A pedagógus tanításon túli főbb tevékenységeinek és felelősségeinek

összefoglalását:

Az iskolában tartózkodásának rendjét és időtartamát. Meghatározott munkakezdése

előtt legalább 10 perccel meg kell jelennie az iskolában.

Kötelezettségét és feladatait az éves munkatervben konkrétan rögzített szervezési

munkák elvégzése során (szalagavató, ballagás, kirándulás stb.), melynek teljesítésére

szabadnapon is berendelhető.

Tanítás nélküli munkanapokon munkavégzési kötelezettségének rendjét, formáját,

tartalmát és időtartamát.

Feladatait a nevelőtestületi értekezletekkel (hónapok első szerdája, osztályozó

konferenciák, tanévnyitó, félévi, tanév végi, az igazgató által összehívott egyéb

értekezletek) kapcsolatban.

A szülőkkel való kapcsolattartásának formáit, módját és idejét.

Részvételét az iskolai tantárgyfelosztásban, helyettesítési, felügyeleti kötelezettségét.

Folyosóügyeleti feladatok ellátását.

A diákönkormányzat segítésének formáját.

Feladatait előre látható távolmaradása esetén.

A szakmai munkaközösségen belül végzendő feladatait.

Továbbképzési, önképzési kötelezettségét.

Megbízás szerinti vizsgáztatási feladatait.

Megbízás szerinti egyéb feladatait (munkaközösségvezető, osztályfőnök, DÖK segítő

tanár, esélyegyenlőségi felelős, beiskolázási felelős, stb.)

55

V.3. A pedagógus munkaideje

A pedagógus heti munkaideje heti 40 óra. 2013. szeptember 1-sejétől heti 32 órát tölt

munkahelyén, amelynek keretein belül minimum 22, maximum 26 órát tanít, az iskolában

töltött idejének többi részét pedig munkaköri leírásának megfelelően, illetve az iskolavezetés

által meghatározott aktuális feladatok megoldásával tölti.

V.4. Az osztályfőnöki munka tartalma

Az osztályfőnöki munka tartalmi vonatkozásai a heti 1 osztályfőnöki órán feldolgozandó,

nevelési-oktatási munkát támogató tematikával hozhatók összefüggésbe. Ezen tematika a

következő témakörök feldolgozásával teljesíthető:

- A munkaterv szerint osztályfőnöki órán tartandó megemlékezések: megemlékezés az

aradi vértanúkról (október 6.), megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól

(február 25), megemlékezés a holokauszt áldozatairól (április 16), a Föld napja (április

22.), megemlékezés a fasizmus feletti győzelemről (május 9.), nemzeti összetartozás

napja (június 4.), nemzeti emléknap (az utolsó szovjet katona elhagyta az országot:

június 19). Mindezen megemlékezésekhez, a történelmi hitelesség igényével, az

osztályfőnök kérheti a történelemtanárok segítségét.

- A névadó életpályájának megismerése, a Házirend ismertetése

- Egyén és társadalom témakörei: iskola és közösség; érdekek, konfliktusok és

megoldásuk; emberi értékek és jogok; média; család; vallás és hit; modern tudomány

és technika; az ifjúság szerepe a társadalomban; ügyintézés, vélemény és előítélet;

példaképek; nemzet és nemzetiségek.

- Egészségnevelés: egészséges életmód, személyi higiéne, egészséges táplálkozás, a

sport szerepe, egészségre ártalmas szerek, a szexualitás kérdései, stressz, szorongás, az

élet értéke, az emberi élet szakaszai.

- Környezetvédelem: fenntartható fejlődés, környezeti veszélyek, környezetszennyezés.

- Viselkedéskultura

- Pályaorientáció: önismeret, tanulásmódszertan, tanulási szokások és napirend,

pályatükör, munkaerőpiaci tájékozódás, érettségi és továbbtanulás.

- Közlekedési ismeretek

56

- Osztálykirándulások, osztályrendezvények szervezése és lebonyolítása, ezen belül a 7.

illetve 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig terjedő időben - központi költségvetési

támogatás elnyerése esetén - egy alkalommal határon túli kirándulást szervez

magyarlakta területre, lehetőleg cserekapcsolat keretében.

- Adminisztrációs és szervezési feladatok

- A tanulókról való egyéni gondoskodás, törődés, segítség személyes problémáik

megoldásában.

V. 5. Az osztályfőnök feladata és hatásköre

Az osztályfőnökkel kapcsolatban intézményünkben megfogalmazott elvárások a következők:

- alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint

neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve,

- együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását,

- koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat,

- aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a

tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő

személyekkel (pl. pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős, gyámügyi munkatárs, stb.)

- figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,

- minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti, melyről a konferencia vita esetén többségi szavazat alapján dönt

(szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök szavazata dönt),

- szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján szükség

szerint tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről,

- ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat

- gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatának lebonyolításáról,

- tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

- az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére,

büntetésére,

57

- részt vesz az osztályközösség munkájában, javaslataival és észrevételével a kijelölt

feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét,

- a nevelő-oktató munkához tanmenetet készít.

VI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

Az Nkt (4. § 12. pont) szerint a kiemelt figyelmet és különleges bánásmódot igénylő tanuló

fogalma a kiemelten tehetséges diákokat, a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési,

tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat foglalja magában. A gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény mindezt kiegészíti a hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre fordítandó kiemelt figyelemmel. Nevelési

programunk e fejezetében e tanulócsoportok helyi foglalkoztatását részletezzük. Az Nkt. 27.

§-ának 5. bekezdése értelmében a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett

heti időkerete (6. sz melléklet) terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű

tanulók felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási

rendellenességgel diagnosztizált tanulók 1-3 fős csoportjai számára differenciált fejlesztés

szervezendő. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként további (a 6. sz

melléklethez képest) heti 1 óra biztosított.

VI.1. Tehetséggondozás

Az Nkt (4.§ 13. pont) szerint kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylő

tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú

kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

VI.1.1. A tehetséggondozás iskolai keretei:

A hatévfolyamos gimnáziumi képzés, amely az Nkt. szerint (11.§ 2. pont) a

gimnáziumi tehetséggondozás speciális formája az intézményünkben folyó

tehetséggondozás egyik legsikeresebb formája (versenyeredmények, kompetencia

mérési eredmények, továbbtanulási mutatók).

58

Emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb

követelményekkel történő tanítása (Nkt. 4§ 5.pont). Iskolánkban ez meghatározóan

nyelvi (angol, német) emelt szintű képzést takar 4 évfolyamos gimnáziumi keretek

között, valamint természettudományi tehetséggondozó és humán tagozatot.

Emelt szintű oktatást folytatunk (heti +2 órában) az utolsó két évfolyam diákjai

számára évfolyamonként kialakított csoportokban az emelt szintű érettségi magasabb

követelményeire való felkészítés céljából a következő tantárgyakból (amennyiben erre

a diákok legalább 8-10 fős csoportja igényt tart): magyar nyelv és irodalomból,

történelemből, angol és német nyelvből, informatikából, matematikából, fizikából,

biológiából, kémiából és földrajzból.

A tehetséggondozás lehetséges formájaként az osztályokon belül bizonyos tárgyak

esetében, pedagógiai céljainkkal összhangban, csoportbontást alkalmazunk a

hatékonyabb oktatómunka vagy a differenciált oktatás érdekében. Ezek a tárgyak a

következők: idegen nyelvek, informatika, matematika, magyar nyelv.

Az órarendi alapidőn túl megfelelő igény esetén képességfejlesztő foglalkozásokat

szervezünk minden olyan tárgyból (pl.: idegen nyelv, informatika, matematika, stb.),

melyek tanításában jelentős teljesítményjavulás várható a gyakorlóidő

megnövelésének eredményeképpen.

Tanulmányi versenyekre (OÁTV, OKTV, szaktárgyi versenyek) való felkészítés

céljával egyéni vagy kiscsoportos, alkalomszerű foglalkozások szervezhetők.

Tanulói érdeklődés esetén szervezünk a tanulói kreativitást, művészetek iránti

fogékonyságot aktiváló tanórán kívüli foglalkozásokat mint énekkar, irodalmi színpad,

rajz szakkör.

VI.1.2. A tehetséggondozás kereteit országos szinten a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki,

amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A program az oktatásért felelős miniszter

irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik, meghatározza az elérendő célokat és

tartalmazza a finanszírozás módját.

59

VI.2. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő tanulókkal való foglalkozás iskolai formái

VI.2.1. E tanulók nevelése-oktatása intézményünkben a többi tanulóval együtt történik.

Számuk az átlagot tekintve iskolai szinten 4-5 tanuló. E diákokat - szakértői javaslatot

követve - a tanórákon külön odafigyeléssel oktatjuk, ha szükséges, fejlesztő szakember,

nevelési tanácsadó segítségét javasoljuk vagy kérjük. A 20/2012 EMMI rendelet 139.§ 1-2.

pontja értelmében e tanulók számára fogyatékosságuk függvényében egyéni fejlesztési tervet

készítünk, melynek megvalósulását évente rögzítjük és központi fejlesztési lapon

dokumentáljuk.

VI.2.2. Iskolánkba kerülő 9. évfolyamos tanulók számára a kulcskompetenciák közül

matematikából és magyar nyelvi ismeretekből – év eleji felmérés után – heti 1 óra

felzárkóztatást szervezünk. A foglalkozás hatékonyságát összehasonlító mérés segítségével

teszteljük.

VI.2.3. A gimnáziumi képzés utolsó két évfolyamán a nehézségekkel küzdő tanulók számára

– tanulói igény esetén - középszintű érettségire felkészítő, heti 2 órás foglalkozást szervezünk

matematikából, idegen nyelvekből és informatikából.

VI.3. Segítségre szoruló tanulók körében végzett ifjúságvédelmi tevékenység

VI.3.1. Teendőink a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló esetében:

VI.3.1.1. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű (alacsony jövedelmű,

szociokulturális hátránnyal küzdő családokban nevelkedő) és halmozottan hátrányos helyzetű,

valamint veszélyeztetett tanulók kialakuló deviáns viselkedésének megnyilvánulásaira, a korai

korrekcióra.

VI.3.1.2. Az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével felfigyelünk az észlelhető, a

problémákat jelző jelenségekre (túl gyakori hiányzás, igazolatlan hiányzások megjelenése,

kialvatlanság, készületlenség, viselkedési zavarok, romló tanulmányi eredmények) és

gondozásba vesszük a tanulót (szülői, tanulói elbeszélgetés).

VI.3.1.3. Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus által összeállított kérdőív segítségével

felmérést készítünk, amely kiterjed a család életkörülményeire, a szabadidő eltöltésére, a

tanulási szokásokra. A kérdőívből szerzett információt a tanuló javára fordítjuk.

60

VI.3.2. Feladatunk az egyéni hátrányok felismerése, azonosítása és feltárása, melynek

okai a következők:

Egészségi okból eredő hátrányok

- látható eltérések (sántaság, tikk)

- szakorvosi vizsgálattal igazolt maradandó egészségkárosodás

Pedagógiai okból eredő hátrányok

- beilleszkedési zavarok, leszakadás, iskolai kudarcok

- tanulási nehézséggel küzdő tanulók, tanulási kudarcok

Szociális okból eredő hátrányok:

- többszörösen hátrányos helyzet

- magatartási rendellenességek

- gyermekbántalmazás (szexuális, fizikai)

VI.3.3. Az eltérő viselkedés megoldásának lehetőségei a különböző

problémacsoportokban:

A Nkt adta adminisztratív lehetőségek:

- Az Nkt 45 § 3. bekezdése szerint a tankötelezettség meghosszabbítása (a 23. életév végiig

a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az

iskola igazgatója dönt).

- Magántanulói státusz (hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának

döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét is – Nkt. 45.§ 6. bek.).

Intézményi szinten meghatározott megoldások:

- Az osztályfőnöki óra keretében történő családi életre nevelés témakörei alkalmasak

lehetnek a figyelem irányítására (családtípusok, a család nevelési elvei és azok

következményei, brutalitás, gyermekbántalmazás)

- A Családsegítő Központ keretében működő Gyermekjóléti Szolgálattal való szoros

kapcsolattartás eredményeként konkrét segítséget is igénybe veszünk, kooperálunk

problémás esetekben

61

VI.3.4. Feladataink a tanulók hátrányos megkülönböztetésének tilalma érdekében:

- A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból (beleértve a

különbségtételt, kizárást, valamely okból való korlátozást és kedvezést, a tanuló

zaklatását).

- Nem elegendő a gyermek, a tanuló nevelése, oktatása során a hátrányos megkülönböztetés

tilalmát betartani, hanem úgy kívánunk nevelni, oktatni, hogy minden intézkedésünkben,

cselekedetünkben, döntésünkben a gyermek, tanuló mindenek felett álló érdeke

érvényesüljön. Ezt a következők szolgálják:

o ha törvényben meghatározott oktatási szolgáltatásokat megfelelő színvonalon, s

olyan formában biztosítjuk számára, hogy annak igénybevétele ne jelentsen neki

aránytalan terhet;

o ha megadunk számára minden olyan segítséget, amely képessége, tehetsége

kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és

korszerűsítéséhez szükséges;

o ha ügyeiben az iskola, a kollégium, a nevelőtestület, az egyes pedagógus

méltányosan, humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi

gyermek, tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb

lehetőséget megválasztva dönt, intézkedik, hoz határozatot.

- Ha mégis hátrányos megkülönböztetés éri a tanulót vagy azok egy csoportját a hátrányos

megkülönböztetés következményeit úgy kívánjuk orvosolni, hogy a sérelem orvoslása ne

járjon más gyermek, tanuló jogainak sérelmével, és a sérelem orvoslása törvényes keretek

között történjen.

VI.3.5. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő nevelési feladatok

Az Nkt. szerint beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő az a különleges

bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az

életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos

nevelési igényűnek.

62

VI.3.5.1. Okfeltárás (egyéni megfigyelésre ill. szaktanári jelzésre végzi az osztályfőnök v. az

ifjúságvédelmi felelős).

Valószínűsíthető okok:

- iskolaváltás; osztályismétlés

- áthelyezés

- egyéni személyiségjegyek (pl. gátlásosság, agresszivitás, stb.)

- alacsony toleranciaszint

- hátrányos megkülönböztetés vélt vagy valós pedagógusi hibák (üldözési mánia,

tényleges elutasítás, stb.)

- másság (nemzetiség, vallás, bőrszín, stb)

- szociális helyzet

- képességproblémák (túl rossz, túl jó)

VI.3.5.2. Prevenció:

- a jelentkezők korrekt tájékoztatása (a jelentkezőnek tudnia kell, hova fog kerülni,

mire számítson)

- a fogadótanárok felkészítése

- a fogadó közösség felkészítése

- testre-, egyéniségre szabott közösségi feladatok

- tanulói, szülői jelzések komolyan vétele, kivizsgálása

- esettanulmányok

- kommunikációs és önismereti tréningek (szükség szerint külső előadókkal)

- a vezetés elkötelezettsége a másság tűrésére, elfogadására

- közösségi-érzet fejlesztő szabadidős tevékenységek biztosítása

63

VI.3.5.3. Iskolánkban a fenti problémakör kezelésére elsődlegességet a prevenciónak

biztosítunk. Természetesen mindezek ellenére előfordulhat a nehézségek kiterjedése,

expanziója, amikor is "kezelésképpen" külső szakemberek, szervezetek segítségét kell

igénybe vennünk.

Ezek pl. a következők lehetnek:

- pszichológus

- pszichiáter

- szociológus

- különböző hatóságok

- gyerekjóléti szolgálat

VI.3.5.4. A kérdéskör kezelése során talán a legfontosabb, hogy valamennyi érintett

pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy minden gyermek (tanuló) külön egyéniség,

nincsenek sztereotípiák, rutinkezelések.

VI.3.6. A különböző devianciák (dohányzás, alkohol, kábítószer, AIDS) kezelése

- Osztályfőnöki órákon folyamatosan - egyéni észlelés alapján

- Programozott felvilágosító előadások – témakörönként osztály, iskola, városi szinten

külső előadó segítségével egy-egy nevelési problémához kapcsolódva,

- Filmvetítés osztályfőnöki órák keretében

- Különféle egészségnevelési célzatú szórólapok terjesztése

- Az elért eredmény feldolgozása, értékelése iskolai szinten

- Az ifjúságvédelemért felelős pedagógus szervezésében egészségnevelési - felvilágosító

előadások osztályfőnöki órákon

- Szakemberek (egészségnevelő, szociálpedagógus, pszichiáter, addiktológus konzultáns,

rendőr) bevonása a felvilágosító-megelőző munkába az iskola osztályközösségei számára

az Ifjúsági és Sportminisztérium által támogatott Iskolai Egészségnevelési és

Drogmegelőzési Program keretében.

64

- A veszélyekre történő időszakos figyelemfelkeltés a faliújságon megjelenő cikkeken

keresztül és a DÖK által szervezett programokban

VI.3.7. A korai szexuális kapcsolatok és terhesség megelőzése

- Az egészségmegtartó, az egészségerősítő és egészségfejlesztő valamint az

egészségkárosító magatartást ismertető és felvilágosító előadások az osztályfőnöki órák

keretében.

- A tanulók életkorának és érdeklődésének megfelelő előadások szervezése az osztályfőnök,

a biológia tanár és az ifjúságvédelmi felelős bevonásával. Ezen órák lehetséges témái:

-

o az egészséges ifjú, a hormonális rendszer működése

o fogamzásgátlás

o biztonságos sex (AIDS, Hepatitis veszélyei)

o a nem kívánt terhesség

o szexuális eltévelyedések

VI.3.8. Teendőink a szorongás és a stressz okozta elváltozások esetén

VI. 3.8.1. Diagnózis felállítása

- Konfliktushelyzetek felderítése:

o tanuló - tanuló között,

o tanuló és önmaga között,

o tanár - diák között,

o tanár és önmaga,

o a tantestületen belül,

o tanuló - szülő között.

- A szorongó tanulók felderítése:

o az osztályfőnök és a szaktanárok jelzése alapján,

65

o kérdőívekkel,

o személyes beszélgetéssel (célzott beszélgetés),

o egyéni megfigyeléssel.

VI.3.8.2. Teendőink feltárt problémák esetén

- A konfliktusok oldása az adott közösségen belül a problémás helyzetek mielőbbi

megoldásával:

o Személyes beszélgetés,

o Csoport megbeszélés,

o Szervezett tréning formájában.

- Tanulói csoportfoglalkozások szervezése:

o önkéntes önismereti tréning

o klub jellegű foglalkozások

66

VII. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának a rendje

VII.1. Jogi biztosítékok

VII.1.1. Az Nkt 46. §-ának 6/g pontja értelmében a tanulónak joga, hogy szabadon véleményt

nyilvánítson, tájékoztatást kapjon személyt illetően, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az

iskolavezetéshez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, s erre 15 napon belül érdemi

választ kapjon.

VII.1.2. Az Nkt 46. §-ának k pontja szerint az iskola diákja személyesen vagy képviselői

útján vehet részt az érdekeit érintő döntések meghozatalában, képviselőit megválaszthatja

(46.§/o pont). A diákokat képviselő érdekvédelmi szerv iskolánkban a Diákönkormányzat.

VII.2. Az iskolai Diákönkormányzat

VII.2.1. Az iskolai Diákönkormányzat tagjait az osztályok delegálják, maguk közül vezetőt

(elnököt) választanak, munkájukat a Diákönykormányzatot - a diákok javaslatára - az

igazgató által 5 évre megbízott segítő tanár támogatja.

VII.2.2. A tanulók a Diákönkormányzaton keresztül véleményt nyilváníthatnak a következő

ügyekben:

az SZMSZ vonatkozó pontjainak elfogadása előtt

szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt

ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök céljának meghatározása előtt

a Házirend elfogadása előtt

VII.2.3. A Diákönkormányzat véleményét megválasztott elnöke közvetíti, miután a

Diákönkormányzat ülésén annak tagjai megismerik a dokumentumot és kifejthetik

véleményüket vagy javaslataikat.

VII.2.4. Tanévente legalább egy alkalommal a Diákönkormányzat Fórumot szervez, amelyen

az iskolavezetés a képviselők útján megfogalmazott kérdésekre válaszol.

67

VIII. A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnerei

kapcsolattartásának formái

VIII.1. Együttműködési formák

Az érdekegyeztetés, az érdekvédelem az iskolai élet igen fontos területe. A jól szervezett

érdekegyeztetés, érdekvédelem egyfajta garanciát jelent a jó döntések megszületésére.

Mindenekelőtt legfontosabb az ezzel kapcsolatos törvények maximális betartása,

érvényesítése. Ugyanakkor nem mellékes, hogy a tanulók - életkori sajátosságuknak

megfelelően - az iskolai élet legkülönbözőbb területein tanulják meg és gyakorolják a

demokrácia szabályait.

A tanulók személyiségjogainak védelmében az ifjúságvédelemért felelős pedagógus a

Szociális Munka Etikai Kódexének betartásával tevékenykedhet. Minden tanulót megillet a

személyes védelem, a szülő tudta és beleegyezése nélkül semmilyen, a kiskorú tanuló

helyzetét megváltoztató kérdésben nem születhet döntés.

Az érdekérvényesítést a következő formákban realizáljuk:

VIII.1.1. Az intézmény vezetése és pedagógusai közötti kapcsolattartás

VIII.1.1.1. Az érdekek megfelelő szinten és mértékben történő figyelembevételét szolgálják

az igazgató által rendszeresen szervezett tanácskozások (kibővített, a munkaközösségek

vezetőit, érdekképviseleti vezetőket és az iskola vezetését magába foglaló igazgatótanácsi

értekezletek; igazgatótanácsi ülések; illetve a társadalmi szervezetek - diákönkormányzat,

szakszervezet, közalkalmazotti tanács, ifjúságvédelem - vezetőivel szervezett találkozók)

valamint a tantestületi értekezletek. (Az egyes értekezletek témáit és időpontjait az SZMSZ és

az éves munkaterv tartalmazza.)

VIII.1.1.2. Rendszeres és tervszerű a középvezetők, munkaközösség-vezetők és a különböző

szakterületekért felelős vezetők beszámoltatása munkatervben rögzített időpontokban.

68

VIII.1.2. Az iskola és a diákok kapcsolata

VIII.1.2.1. A diákönkormányzat működési feltételeit a törvényben megfogalmazottaknak

megfelelően az iskola biztosítja. A diákönkormányzatot segítő tanárt az iskola vezetése és

tanárai kötelesek - ahol csak lehet - segíteni tevékenységében.

VIII.1.2.2. A diákönkormányzatot segítő tanár (a diákságot érintő kérdések tárgyalásakor), a

közalkalmazotti tanács elnöke és a szakszervezeti titkár (amennyiben a tagok létszáma eléri az

alkalmazotti létszám 50%-a plusz 1 főt) az 1997/98-as tanévtől kezdődően tagja az

igazgatótanácsnak. Az igazgató tanácsi tagság - mely testület havonként rendszeresen ülésezik

- az iskola működésével kapcsolatban maximális mértékű tájékozottságot,

információszolgáltatást jelent, valamint nagyobb lehetőséget a döntések befolyásolására.

VIII.1.2.3. Az érdekegyeztetés fontos területe a tanévenként megrendezett fórum,

Diákparlament, mely az osztályok által delegált diákok (osztályonként minimum 1 fő) és az

iskola vezetésének találkozója az iskolában felmerülő problémák megvitatására.

VIII.1.2.4. Nem önálló jogi szervként működik az Iskolai Diáksportkör. Éves közgyűlésükön

a diákok véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az intézmény testnevelési és

sportlétesítményeinek, eszközeinek használatát, fejlesztését illetően.

VIII.1.2.5. Az érdekegyeztetés és érdekképviselet talán legfontosabb helye az

osztályközösségek kapcsolata az osztályfőnökkel ill. őket tanító tanárokkal.

VIII.1.3. Az iskola és a szülők, valamint a kollégium kapcsolata

VIII.1.3.1. Különböző formájú együttműködéseknek egyfelől azt kell elősegítenie, hogy a

szülők milyen módon működhetnek közre, illetve segíthetik az iskolában folyó nevelőmunkát,

másfelől az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőknek gyermekük

helyes neveléséhez.

A mai oktatásügy vitathatatlan eredménye a gyermek, a tanuló középpontba állítása. Egyetlen

iskolának sem lehet mellékes a tanulók és szülők kialakult véleménye az iskoláról, a

69

pedagógusokról. Mivel a vélemények törvényszerűen könnyebben alakulnak ki „csak” a

gyermek, a tanuló oldaláról, ezért is nagyon fontos, hogy az iskolának minél szélesebb,

hatékonyabb együttműködése legyen a szülőkkel is.

VIII.1.3.2. A diákok és a felnőttek érdekegyeztetési és érdekvédelmi tevékenységében a

diákönkormányzat közvetlen lehetőségén túl igen nagy a jelentősége a szülői

munkaközösségnek. A szülői munkaközösségbe a szülők osztályonként választással

delegálnak egy vagy két főt. A testület saját tagjai közül megválasztja elnökét és alelnökét. A

szülői munkaközösség tagjaival és vezetésével a rendszeres kapcsolatot az osztályfőnökök, az

osztályfőnöki munkaközösség vezetője és az iskolavezetés tartja. A kapcsolattartás módját az

igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szülői munkaközösség vezetése, az osztályfőnöki

munkaközösség vezetője és az osztályfőnökök határozzák meg. Az iskola vezetősége a tanév

során szervezett két szülői értekezlet közötti időpontban és tanév végén találkozik a szülői

munkaközösség tagjaival, megbeszélik a tanév során adódó feladatokat és a tanév közben

felmerült problémákat.

VIII.1.3.3. A tanév során négy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint

(általában október, december, március és május első szerdáján) fogadóórát tart az iskola

minden pedagógusa. Természetesen időpont-egyeztetés esetén a tanulóval kapcsolatos

problémák bármikor rendezhetők. Amennyiben az osztályfőnök szükségét látja,

családlátogatásra is sor kerülhet.

VIII.1.3.4. Félévenként az osztályfőnökök, az általuk meghatározott, más programmal nem

ütköző időpontban szülői értekezletet tartanak. A kezdő osztályok különböző időpontban

ismerkedési délutánnal egybekötve – az osztályban tanító kollégák részvételével – szervezik

meg az első szülői értekezletet. A szülői értekezleten felmerülő problémák közül azok,

amelyek az osztályfőnök által nem oldhatók meg, az iskola vezetésének továbbítandók.

VIII.1.3.5. Jól segítik az együttműködés eredményességét a nyílt napok, nyílt tanítási órák,

ellenőrző könyvek, telefon, levelezés és a digitális napló.

VIII.1.3.6. Fontos a jó kapcsolat a kollégiumban lakó tanulóink tekintetében is. Közvetlen

(szükség esetén napi) kapcsolatot tartanak egymással az osztályfőnökök, szaktanárok a

kollégiumi nevelőtanárokkal, a kollégiumi vezetővel. Természetesen az ifjúságvédelemért

felelős pedagógus bevonása is megtörténik, ha arra szükség van.

70

VIII.1.3.7. Minden tanév elején a hetedik ill. kilencedik évfolyamra beiratkozott tanulók

szülei számára összevont szülői értekezletet tart az igazgató.

VIII.1.3.8. A különböző együttműködési formák eredményességi szempontokat és

prioritásokat figyelembe véve mind tartalmi mind formai szempontból állandóan

aktualizálandók és fejlesztendők.

IX. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012 EMMI rendelet 64-78 §-a alapján szabályozhatjuk.

IX.1. A javítóvizsga

IX.1.1. A tanuló felső évfolyamba léphet, ha nincs elégtelen osztályzata év végén.

IX.1.2. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki maximum három tantárgyból elégtelen minősítést

kapott, vagy az osztályozó, különbözeti vizsgáról neki felróható okból elkésik, távol marad

vagy engedély nélkül távozik.

IX.1.3. Javítóvizsga augusztus 15-től 31-ig tehető, az igazgató által meghatározott

időpontban. A vizsga időpontjáról az iskola titkárságán és az iskola honlapján keresztül

tájékozódhatnak a tanulók, legkésőbb augusztus 1-ig.

IX. 1.4. A tanév megismétlésére kap lehetőséget az a tanuló, aki a javítóvizsgán valamely

tárgyból elégtelen minősítést szerzett.

IX. 2. Az osztályozó, különbözeti és pótló vizsga

IX.2.1. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha félévi és évvégi osztályzata nem

állapítható meg, mivel felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól vagy engedélyt

kapott arra, hogy a tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget

(pl. előrehozott érettségi vizsga érdekében), illetve a tanítási órák 30 %-ánál többet

mulasztott. Saját kérésére is tehet a diák osztályozó vizsgát, ha osztályzatának megállapítását

független vizsgabizottság előtt kéri. Ha a tanuló félévi vagy évvégi jegyét valamennyi

tantárgyból osztályozóvizsgán szerzi meg, az igazgató a készségtárgyakból felmentést adhat.

71

IX.2.2. Az osztályozóvizsgán egy adott tantárgy egy adott évfolyamának anyagából számol

be a tanuló. A tanítási év lezárásául szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell

megszervezni.

IX.2.3. Különbözeti vizsgát más osztályból vagy iskolából való átvétel esetén tehet a diák

abban az iskolában, ahová átvették.

IX.2.4. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki a vizsgáról – neki fel nem róható okból – elkésik,

távol marad vagy engedéllyel távozik. A pótló vizsgát a diák az igazgató engedélyével még az

adott vizsganapon, vagy a legközelebbi alkalmas időpontban teheti le.

IX.2.5. E vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni, melynek

időpontjáról a tanulót három hónappal a vizsga előtt írásban értesíteni kell.

IX.2.6. E tanulmányok alatti vizsgákat csak akkor teheti a tanuló más intézményben, ha

vizsgáztatását független vizsgabizottság előtt kéri.

IX.2.7. A vizsgára kijelölt időponttól eltérni igazgatói engedéllyel vagy független

vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetőjének engedélyével lehet:

e vizsgát a kormányhivatal szervezi

a félévet vagy az utolsó tanítási napot megelőző 30. napig (mulasztása miatt

osztályvizsgára bocsátott tanuló esetén, ha a tantestület engedélyezi az osztályvizsgát,

az engedély megadása utáni 5. napban) kérhető

javítóvizsgára bocsátás esetén a bizonyítvány kézhezvétele után 15 napon belül

kérhető.

72

IX. 3. A tanulmányok alatti vizsgák módja

IX.3.1. A vizsgát legalább három tagú vizsgabizottság előtt kell tenni, amely bizottságban

legalább két pedagógus a tantárgy tanítására jogosult.

IX.3.2. A vizsga részeit iskolánk a következőkben határozza meg:

magyar nyelv és irodalom írásbeli, szóbeli

matematika írásbeli (elégtelen írásbeli esetén szóbeli)

történelem, filozófia, társadalmi ismeretek írásbeli, szóbeli

idegen nyelv írásbeli, szóbeli

fizika írásbeli, szóbeli

kémia írásbeli, szóbeli

biológia írásbeli, szóbeli

földrajz írásbeli, szóbeli

informatika gyakorlati, szóbeli

ének-zene írásbeli, szóbeli

rajz írásbeli, szóbeli

testnevelés gyakorlati, szóbeli

utazás és turizmus, gazdasági ismeretek gyakorlati (projekt), szóbeli

IX.3.3. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ezért

ellenőrzi, hogy a tanuló jogosult-e vizsga megkezdésére (ellenkező esetben kizárja), vezeti a

szóbeli vizsgákat, átvizsgálja a vizsga iratait és véleményeltérés esetén szavazást rendel el.

IX.3.4. A vizsga kérdező tanára csak az lehet, aki az adott tárgyat Nkt szerint taníthatja.

73

IX.3.5. A vizsgát és a vizsgabizottság munkáját az igazgató készíti elő: dönt a vizsga

előkészítésével kapcsolatban releváns ügyekben, írásban kiadja a megbízásokat, gondoskodik

helyettesről, ellenőrzi a vizsgát.

IX.3.6. A vizsgát reggel 8 és délután 17 óra között kell megtartani.

IX.3.7. Az írásbeli vizsga speciális szabályai:

a vizsgáztató pedagógus megfelelő ülésrendet készít

a vizsgabizottság elnöke (a vizsgáztató pedagógus jelenlétében) megállapítja a

vizsgázók személyazonosságát, ismerteti a szabályokat, majd kihirdeti a tételeket

(segítség nem adható)

a vizsgafeladatokat az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, tintával kell

megoldani (vázlat is erre készíthető)

ha a feladatlap előírja számológép, számítógép használatát, azt az intézménynek kell

biztosítania

íróeszközökről a vizsgázó, segédeszközökről az iskola gondoskodik

az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik

a vizsgázó mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a dátumot és a tantárgy

megnevezését

a tantárgyanként írásbelire szánható maximális idő 60 perc (rendkívüli esemény

esetén növelhető)

sajátos nevelési igényű tanulók esetében – szakvélemény alapján – ez az idő

legfeljebb 30 perccel hosszabítható, illetve a tanuló az iskolai tanulmányok során

alkalmazott speciális segédeszközt is használhatja

egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet (a vizsgázó

kérheti, hogy 10-30 perces szünetet kapjon a vizsgák között)

szabálytalanság esetén a felügyelő a dolgozatot elveszi, ráírja a szabálytalanság

jellegét, időpontját, majd a dolgozatot visszaadja (az igazgató a vizsga után

kivizsgálja, majd a törvényi előírásoknak megfelelően kezeli az ügyet)

74

IX.3.8. A szóbeli vizsga speciális szabályai:

egy tanuló egy napon legfeljebb három tárgyból vizsgázhat

a vizsgázó a vizsga előtt legalább 10 perccel megjelenik a vizsga helyszínén

a vizsgázó tantárgyanként húz tételt, majd kiválasztja a szükséges segédeszközt,

melyről a vizsgáztató tanár gondoskodik

a vizsgázónak a felkészüléshez (jegyzet készítéséhez) legfeljebb 30 perc (sajátos

nevelési igény esetén plusz 10 perc), a felelethez maximum 15 perc áll rendelkezésére,

majd önállóan felel (sajátos nevelési igényű tanuló szóbeli vizsga helyett írásbelit,

illetve írásbeli vizsga helyett szóbelit tehet)

teljes tájékozatlanság esetén az elnök póttételt húzat, ez esetben azonban a póttételre

kapott pontszámát felezni kell

két szóbeli felelet között legalább 15 perc pihenőidőt kell biztosítani

a szóbeli vizsgán tapasztalt szabálytalanságot jegyzőkönyvezni kell, az elért eredmény

megsemmisíthető

IX.3.9. A vizsgák lebonyolításának egyéb vonatkozásai:

IX.3.9.1. A vizsgák tartalmi követelményeit a vizsgáztató szakos tanárok a szakmai

munkaközösségek egyetértésével alakítják ki a helyi tanterv (évfolyamonkénti

követelmények, továbbhaladás feltételei) alapján. Az írásbeli vizsgák során alkalmazott

mérőlapokat és a szóbeli vizsgák tételeit, vizsgakérdéseit a szakmai munkaközösségeknek

közösen, a munkaközösség-vezető irányításával és jóváhagyásával kell megalkotniuk.

IX.3.9.2. A vizsgán nyújtott írásbeli és szóbeli teljesítményt az adott tantárgy esetében

szokásos, évközi értékelési rendszernek megfelelően kell minősíteni. Amennyiben százalékos

teljesítményértékelés történt, azt érdemjegyre kell átváltani.

IX. 3.9.3.A vizsgák végső értékelése a félévi és évvégi jegyekhez hasonlóan, a Nkt 54.§ (2)

bekezdésével összhangban, ötfokozatú skálán történik. Különbözeti vizsga esetén

alkalmazható a „megfelelt” illetve „nem megfelelt” minősítés.

IX.3.9.4. A tanulmányok alatti vizsgákon jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai és az

igazgató írnak alá.

IX.3.9.5. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos információkat a tanügyi

dokumentumokban az osztályfőnök rögzíti a 20/2012 EMMI rendelet 1. sz. mellékletében

felsorolt záradékok alkalmazásával.

75

IX.3.9.6. A különbözeti és osztályozóvizsga jegyzőkönyve a tanuló törzslapjának mellékletét

képezi. A javítóvizsga eredményét a tanuló osztályfőnöke a törzslapon rögzíti, a vizsga

jegyzőkönyve (Tü.1023.r.sz. nyomtatvány) az irattárba kerül. Osztályzatát a vizsga évében és

ezt követően minden tanévben a törzslapján és bizonyítványában fel kell tüntetni.

X. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

Intézményünk széles skálán mozgó képzési profilját magas színvonalú feltételrendszer

szolgálja. Ezért úgy véljük, hogy a szülők ill. tanulók igényeihez úgy tudunk a leginkább

alkalmazkodni, hogy azokat a képzési formákat preferáljuk elsősorban, amelyek iránt

nagyobb az igény. Ez egyben azt is jelenti, hogy az iskolát jó gazdaságossági mutatókkal

tudjuk működtetni anélkül, hogy a minőségi mutatóink veszélybe kerülnének.

A beiskolázásunk így igazodik a két legfontosabb célkitűzésünk minél hatékonyabb

megvalósításához, mégpedig:

- A képességük és szorgalmuk alapján felsőfokú tanulmányokra predesztinált tanulók minél

hatékonyabb segítése céljuk eléréséhez.

- A képességük és szorgalmuk alapján az eredményes érettségi megszerzésére predesztinált

tanulóknak minél nagyobb segítség megadása. E tanulókat érettségire épülő szakképesítés

megszerzésére motiváljuk.

X.1. Az intézménybe való felvétel módja

Az intézménybe való felvétel módját évenként, az előző évi tapasztalatok birtokában

(jelentkezők száma, túljelentkezés mértéke, a helyi középiskolák felvételi stratégiájának

összehangolása alapján) kívánjuk meghatározni. Erről az általános iskolák tanulóit és

szüleiket a KÖRPI által koordinált megyei továbbtanulási kiadvány a KIR tagozatkódokat is

tartalmazó közleményében megjelenő információk segítségével, a Gyermekek Háza által

szervezett Pályaválasztási Hét keretében, Nyílt Napokon, helyi lapok hirdetéseiben, illetve

tájékoztató anyagok közvetlen biztosításával értesítjük. Az elmúlt évtizedben felvételi vizsgát

nem szerveztünk, az általános iskolai eredmények alapján rangsoroltuk a diákokat.

76

X.2. Átlépési lehetőségek intézményen belül

A más intézményből való átvétel vagy iskolán belül más osztályba átlépés az igazgató

döntési hatásköre a szakmai helyettesek és a leendő osztályfőnök véleményének

meghallgatása után alapvetően a következő elvek figyelembevételével:

X.2.1. A hatévfolyamos gimnáziumi képzésből átléphet a tanuló a 4 évfolyamos képzésbe az

első két év elvégzése után különbözeti vizsga nélkül.

X.2.2. A négyévfolyamos gimnáziumi képzésen belül átléphet a tanuló az emelt szintű

képzést folytató osztályokból, illetve csoportokból az általános képzésben részesülő

csoportba.

X.3. Átlépési lehetőségek más intézményekből

X.3.1. Amennyiben az osztály létszáma lehetővé teszi más intézmény azonos típusú képzési

formáiról különbözeti vagy osztályozóvizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult

tárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben azonos.

X.3.2. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból

kell osztályozó- vagy különbözeti vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az

összehasonlítás alapja minden esetben csak a tanult tárgyak óraszáma, illetve

évfolyamonkénti elosztása lehet.

X.3.3. Amennyiben vizsgák letétele szükséges az adott tárgyat tanító pedagógus egyénileg

felméri, mely anyagrészekből, milyen időbeosztás szerint tudja pótolni a tanuló a tananyagot,

türelmi időt és segítséget ad számára a felkészüléshez.

X.3.4. Amennyiben az előzetes egyeztetés során kiderül, hogy a tanulónak aránytalan terhet

jelentene a különbözeti vagy osztályvizsga letétele, átvétele csak évfolyamismétléssel oldható

meg.

77

XI. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

korlátai

XI.1. Az otthoni felkészülés szabályozása

XI.1.1. A házi feladat fő típusai:

- lexikális ismeretek elsajátítása segédanyagok felhasználásával

- írásbeli munka

- elektronikus feladat megoldása

- gyűjtőmunka

- kutató tevékenység

- művészeti tevékenység

- projektmunka

- prezentáció készítése

- adott tantárgy jellegének megfelelő speciális feladat.

XI.1.2. A házi feladat meghatározásának általános elvei

- A tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével kell kijelölni a feladatokat.

- A feladatokat megfelelően elő kell készíteni.

- A megoldásukhoz szükséges eszközök minden tanuló számára elérhetőek legyenek.

- Törekedni kell a házi feladat kijelölésekor a differenciálásra, az érdeklődés felkeltésére,

változatosságára, és kellő mértékben segítse a tananyag elsajátításának hatékonyságát.

- Az oktatás kezdeti szakaszában a házi feladatok célja elsősorban a gyakorlás,

képességfejlesztés, a tanulási technika fejlesztése.

- Felsőbb évfolyamokon a házi feladatok fő célja az előzőeken túl az egyéni kutatómunka,

kiselőadás előkészítése, gyűjtőmunka, forráselemzés, projekttevékenység, szintetizáló

elemzések készítése.

- Ügyelünk arra, hogy a házi feladatok megoldásához szükséges időkeret ne lépje túl

tantárgyanként a napi 0,5-1 órát. Nagyobb terjedelmű feladatok megoldására távolabbi

határidőt jelölünk ki.

78

- A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni, értékelni kell. Ez történhet szóbeli- és szöveges

értékeléssel, illetve érdemjeggyel.

- Hétvégére és iskolai szünetekre nem adható a szokásos mennyiségnél több házi feladat.

79

HELYI TANTERV

80

I. A TANTERVI HÁLÓ: helyi tanterveinket a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (VII. 21.) számú EMMI rendelet

mellékletei szerint készítettük.

TANTÁRGY 6 évfolyamos

7-8.

6 évfolyamos

9-12.

4 évfolyamos emelt ill.

középszintű

érettségire

felkészítő

11-12.

emelt idegen

nyelvi

9-12.

általános

9-12.

természet-

tudományi

9-12.

humán

9-12.

Magyar irodalom

2+2 3+3+3+3

4+4+3+3 2+2

Magyar nyelvtan

1+2 1+1+1+1

1+1+1+1

I. idegen nyelv

(angol/német)

4+4

(angol/német)

5+5+4+4

(angol/német)

6+6+5+5

(angol I. és II.

/német)

5+5+4+4

(angol/német)

4+4+4+4

(angol/német)

2+2

(angol/német)

II. idegen nyelv

(angol/német/

francia/olasz/orosz)

---- 3+3+3+4

(angol/német/francia/olasz/orosz)

81

Matematika

3+3 4+4+3+4 3+3+3+4 4+4+3+4 3+3+3+4 5+6

Erkölcstan/

Etika

1+1 0+0+1+0

---

Történelem, társ. és

állampolgári

ismeretek

2+2 2+2+3+3 3+3+3+4 2+2

Fizika

2+1,5 2+2+2+0 3+2+2+0 2+2+2+0 2+2

Kémia

1,5+2 2+2+0+0 3+3+0+0 2+2+0+0 2+2

TANTÁRGY 6 évfolyamos

7-8.

6 évfolyamos

9-12.

4 évfolyamos emelt ill.

középszintű

érettségire

felkészítő

11-12.

emelt idegen

nyelvi

9-12.

általános

9-12.

természet-

tudományi

9-12.

humán

9-12.

Biológia – 2+1,5 0+2+2+2 0+3+2+2 0+2+2+2 2+2

82

egészségtan

Földrajz

1,5+2 2+2+0+0 2+2

Ének-zene

1+1 1+1+0+0 ---

Vizuális kultúra

1+1 1+1+0+0 ---

Mozgóképkultúra és

médiaismeret

--- 1+0+2+2 ---

Informatika

2+2 2+2+1+1 2+2+0+0 2+2+1+1 1+1+1+1 2+2+1+0 2+2

Életvitel és gyakorlat

1+0 0+0+0+1 ---

83

Testnevelés és sport

(3+2)+(3+2) (3+2)+(3+2)+(3+2)+(3+2) ---

Osztályfőnöki

1+1 1+1+1+1 ---

TANTÁRGY 6

évfolyamos

7-8.

6 évfolyamos

9-12.

4 évfolyamos emelt ill.

középszintű

érettségire

felkészítő

11-12.

emelt

idegen

nyelvi

9-12.

általános

9-12.

természet-

tudományi

9-12.

humán

9-12.

Gazdasági

ismeretek

--- --- 2+2

Utazás és turizmus

--- --- 4+4

84

II. A helyi tanterv óraszámai a különböző képzési típusokban

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 3 4 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 4 4 5 5 4 4

II. Idegen nyelv 3 3 3 4

Matematika 3 3 4 4 3 4

Erkölcstan 1 1

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 2 2 3 3

Fizika 2 1,5 2 2 2

Kémia 1,5 2 2 2

Biológia – egészségtan 2 1,5 2 2 2

Földrajz 1,5 2 2 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra

és médiaismeret 1

Mozgóképkultúra és

médiaismeret 2 2

Informatika 2 2 2 2 1 1

Életvitel és gyakorlat 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 31 31 35 36 31+4 31+4

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret

kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy

kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a

pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi

tartalommal tölthet meg.

85

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon (Általános)

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 5 5 4 4

II. Idegen nyelv 3 3 3 4

Matematika 4 4 3 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

Informatika 2 2 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4

86

Emelt szintű (tagozatos) idegen nyelvi képzés

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 6 6 5 5

II. Idegen nyelv 3 3 3 4

Matematika 3 3 3 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

Informatika 2 2

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4

A 11-12. évfolyamon választható az informatika közép- és emelt szinten is.

87

Emelt szintű (tagozatos) természettudományi képzés

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

I. Idegen nyelv 4 4 4 4

II. Idegen nyelv 3 3 3 4

Matematika 4 4 3 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Fizika 3 (2+1) 2 2

Kémia 3 (2+1) 3 (2+1)

Biológia – egészségtan 3 (2+1) 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

Informatika 1 1 1 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4

A 11-12. évfolyamon a tanulók kötelezően választanak egy emelt szintű tárgyat a

biológia, a kémia és a fizika tárgyak közül.

88

Emelt szintű (tagozatos) humán képzés

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 4

I. Idegen nyelv 4 4 4 4

II. Idegen nyelv 3 3 3 4

Matematika 3 3 3 4

Etika 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek (+

filozófia)

3 3 3 4

Fizika 2 2 2

Kémia 2 2

Biológia – egészségtan 2 2 2

Földrajz 2 2

Ének-zene 1 1

Vizuális kultúra 1 1

Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és

médiaismeret 1

Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2

Informatika 2 2 1

Életvitel és gyakorlat 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 31+4 31+4

A 11-12. évfolyamon a tanulók kötelezően választják emelt szinten a magyar

nyelv és irodalmat vagy a történelmet.

89

III. A helyi tanterv megvalósításának törvényi feltételei iskolánkban

III.1. A tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása

Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára,

hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a

tankönyvet. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak esetében a szülőktől semmilyen

pénzbeli – kiegészítő - hozzájárulást nem kérünk. A munkaközösségek ellenőrzésén kersztül a

tankönyvcsomagok ára összhangban kell, hogy legyen az egy főre jutó normatív

tankönyvtámogatás összegével.

III.2. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a

nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik,

megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. §

(6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán

kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben.

III.2.1. A rendelkezés indokai közé tartozik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO)

2010-es, Az "Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása" elnevezésű, nemzetközi kutatása

szerint a - 11, 13 és 15 éves - magyar fiatalok leginkább mozgásszegény életmódjukkal,

tévéimádatukkal és testképzavaraikkal tűntek ki a felmérésben részt vevő 35 ország, illetve

régiójában elő kortársaik közül. A kutatás kitér arra, hogy a gyerekek jelentős része küszködik

súlyproblémával, nő a testtartási rendellenességek száma, csökken a terhelhetőségük. A sport,

a mozgás azonban nem csupán népegészségügyi, hanem nevelési kérdés is, mivel jelentős

mértékben hozzájárul a személyiségjegyek pozitív irányú változásához, kedvezően hat a

tanulási képességekre - rögzítették.

III. 2.2.Iskolánkban a heti 5 órás testnevelés bevezetésének lépcsőfokai a következők:

90

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

7. évfolyam

8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

III.2.3. A mindennapos testnevelés bevezetésének az indoka tehát az, hogy napjainkban

felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában.

Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális,

fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át

lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. Célja az is, hogy a tanuláshoz szükséges

tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással

járó idegi és fizikai terhelést.

III.2.4. A mindennapos testnevelés megvalósításának szervezeti keretei iskolánkban:

órarendi keretek közt (beillesztve a délelőtti tanórák sorába) heti 3 testnevelés óra

(kerettanterv szerint)

a tanulók (és szüleik) választása szerint a fennmaradó 2 testnevelés óra iskolai,

kiegészítő tantervi keretek között, délutáni 1x2 tanóra formájában vagy iskolán

kívüli sportegyesületi keretek között. A kötelező heti1x2 órás foglalkozáson kívül

iskolánk sportági edzések formájában, illetve kondícionáló helyiség biztosításával

minden nap megteremti a lehetőségét a délutáni sportolásnak.

III.2.5. A délutáni foglalkozások alkalmával azokat a mozgásformákat helyezzük előtérbe,

amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére.

Célunk, hogy a diákok minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek

megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a

számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki

91

egészségük. E foglalkozásokat nem osztálykeretben szervezzük, hanem a diákok számától

függően összevont csoportokban.

III.2.6. A délutáni 2 óra testnevelés teljesítését sportegyesületekben választók érdekében

iskolánk testnevelő tanárai kidolgozzák az egyesületekkel való együttműködés formáit, annak

a módját, hogy diákjaink hogyan igazolják havi rendszerességgel a teljesített foglalkozásokat.

Munkájukat összehangolják a diákok kondicionális és koordinációs képességének

edzésmódszertani alapú fejlesztése érdekében.

III.2.7. A program iskolai tárgyi feltételei:

tornaterem

kondícionáló terem

kinti aszfaltozott pályák, futópálya és távolugró lehetőség

szervezett túralehetőségek

III.3. A választható tantárgyak és azt tanító pedagógusok választásának helyi

szabályozása (HÁZIREND szerint)

III.3.1.Az iskola Házirendjének szabályozása szerint a tanulónak korlátozás nélkül joga van

részt venni bármely, az iskolában működő, adott évfolyam számára szervezett szakkör,

diákkör munkájában. Jelentkeznie minden tanévben az első tanítási hét végéig kell az adott

foglalkozást vezető pedagógusnál.

III.3.2. A szakkörök, diákkörök munkájában a beiratkozott tanulóknak a tanév végéig részt

kell venniük.

III.3.3.Szakkörök, diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának bármely

tanuló, szülő, nevelő. A javasolt szakkör, diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a

jelentkezők számának és a lehetőségeknek figyelembevételével – az iskolavezetés dönt.

III.3.4. A 11. és 12. évfolyamos tanulók két tantárgyból emelt szintű oktatásban, középszintű

érettségire felkészítő foglalkozáson vagy gyakorlati ismereteket tárgyaló fakultatív órákon

vehetnek részt (l. tantervi háló) összesen heti 4 órában. Jelentkezésüket írásban, szülői

92

egyetértéssel a 10. évfolyamon adhatják be, minden tanév május 15-ig. Lehetőség szerint

választhatnak foglalkozást tartó pedagógust.

III.3.5. A választott foglalkozáson való részvétel a tanulmányok befejezéséig kötelező, ez alól

indokolt esetben, tanév végén, a tanuló és szülő közös írásbeli kérvénye alapján az iskola

igazgatója adhat felmentést. Az utolsó évi emelt szintű csoportba való belépés feltétele az

előző évi emelt szintű tantárgyi követelmények teljesítése. A választott foglalkozásokkal

együtt a tanulónak évfolyamonként meghatározott összóraszámot kell teljesítenie.

III.4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

III.4.1. A munkaközösség-vezetők és szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a

kerettantervek megvalósítását biztosító tankönyv- és taneszköz kínálatot, a tankönyv- és

taneszköz-piac kínálatát összevetik a helyi tantervekben megfogalmazott igényekkel.

III.4.2. A taneszközök pótlása, fejlesztése folyamatosan történik: a munkaközösség igényét az

intézmény az adott szakterület igazgatóhelyettesének véleménye alapján az anyagi feltételek

függvényében törekszik kielégíteni.

III.4.3. A szakmai munkaközösségek tagjai közösen választják ki a tankönyvkínálatból a

következő tanévben használt, a követelményeknek megfelelő tankönyveket, munkafüzeteket,

törekedve arra, hogy azonos tantervi követelmények esetén lehetőleg azonos tankönyvet

válasszanak valamennyi osztályban, és hasonló tartalmi színvonal esetén előnyben részesítsék

a kedvezőbb árú tankönyvet.

III.4.4. A munkaközösség-vezetők a fentiek alapján minden tanév január végéig összeállítják

osztályonkénti bontásban a következő tanévre megrendelni kívánt tankönyvek listáját.

93

III.4.5. Az e feladattal megbízott tankönyvfelelősök összesítik a munkaközösségek igényeit,

minden osztály számára elkészítik a tankönyvek listáját, feltüntetve az árakat is.

III.4.6. A szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményezi és jóváhagyja a

tankönyvlistát. Amennyiben valamelyik szervezet részéről kifogás merül fel, az illetékes

munkaközösség – a szakmai szempontok szem előtt tartásával – a szülők illetve diákok

számára is elfogadható megoldást keres.

III.4.7. Az intézmény tankönyvfelelősei az osztályfőnökökön keresztül minden év február 5-

ig írásban jelzik a szülőknek a következő tanév tankönyveinek listáját, február 15-ig kikérik

nyilatkozatukat arról, hogy mely tankönyveket rendelik meg gyermekük számára a következő

tanévben.

III.4.8. A tankönyvfelelősök november hónapban felmérik a jogosult családok igényét az

ingyenes tankönyvellátásra és tájékoztatják az érintett szülőket a jogosultság igazolásának

módjáról.

III.4.9. A költségvetés által biztosított éves tankönyvtámogatás pénzbeli támogatásként

felhasználható összegét – a törvény előírásainak megfelelően – elsősorban az ingyenes

tankönyvellátásra jogosultak azon tankönyveinek megvásárlásra fordítjuk, amelyek célszerű

használata nem biztosítható kölcsönzés által (kötelező érettségi tárgyak tankönyvei,

munkafüzetek).

III.4.10. Az esetlegesen fennmaradó összegből – az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi

felelős véleménye alapján – támogatja az intézmény az ingyenes tankönyvellátásra nem

jogosult, ám rászoruló tanulóinak tankönyvvásárlását.

94

IV. Az érettségire való felkészítéssel kapcsolatos szabályozás

IV.1. A választható érettségi vizsgatárgyak és választásuk helyi szabályai

IV.1.1. Az érettségi vizsga szabályait a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet határozza meg. E

rendelet 2. §-a szerint az érettségi vizsgatárgyak követelményeit az oktatásért felelős

miniszter szabályozza az általános vizsgakövetelmények, illetőleg a részletes

vizsgakövetelmények formájában. E rendelet 4. §-a szerint az érettségi vizsga egyes

vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. Továbbá a

középiskolának a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatárgyból (magyar

nyelv és irodalom, történelem, matematika) biztosítania kell, hogy a tanuló – választása

szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni.

IV.1.2. E rendelet 6. §-ának (2) pontja szerint az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt – négy

kötelező és legalább egy általa választott (a továbbiakban: kötelezően választott) –

vizsgatárgyból kell – legalább középszinten – vizsgát tennie. A vizsgázó a kötelezően

választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat (szabadon választott

vizsgatárgyak). A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében

határozza meg, hogy mely további – legalább két – vizsgatárgyból teszi lehetővé az emelt

szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a

kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a

középszintű vizsgára történő felkészülést.

IV.1.3. Iskolánkban a helyi tantervben szereplő tantárgyak közül, elegendő számú jelentkező

(átlagos csoportlétszám:12) esetén, a következő tantárgyakból szervezünk emelt szintű, heti

plusz 2 órás felkészítő foglalkozásokat a 11-12. évfolyamon:

magyar nyelv és irodalom

történelem

matematika

idegen nyelvek (angol, német)

fizika

biológia

informatika

földrajz

kémia

95

Kis számú jelentkező esetén felmérjük annak a lehetőségét, hogy a felkészítő csoportot az

Ajkai Szakképző Iskola vagy a Fekete-Vörösmarty Gimnázium diákjaival közösen szervezzük

meg.

VI.1.4. A középszintű vizsgákra az órarend szerinti tanórákon készítjük fel a tanulókat. A

következő, a készségfejlesztést előtérbe helyező tantárgyakból - választható foglalkozásként –

középszintű, heti plusz 2 órás felkészítő foglalkozásokat is szervezünk megfelelő számú

(átlagos csoportlétszám: 12) jelentkező esetén:

idegen nyelvek (angol, német)

matematika

informatika

VI.1.5 Az alábbi tárgyakból csak órarenden kívül, fakultatív választás alapján készülhetnek a

diákok a középszintű érettségire:

gazdasági ismeretek

(utazás és turizmus)

VI.1.6. A felsorolt emelt illetve középszintű foglalkozások közül a tanulónak az adott

évfolyamra előírt kötelező óraszám elérésig kell a 11-12. évfolyamon választania. Ez felmenő

rendszerben a következőképpen alakul:

2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016

11. évfolyam 30 30 35 35

12. évfolyam 30 30 30 35

Ha az adott évfolyamon a kötelező óraszám 30, a tanuló maximum 33 óra erejéig választhat.

Amennyiben a kötelező óraszám 35, ezt a tanuló nem lépheti túl.

VI.1.7. A kötelező érettségi tárgyakon kívül érettségi vizsgatárgyként bármely, központi

vizsgakövetelményekre épülő tantárgy választható középszintű érettségi tantárgyként, amely

az iskola pedagógiai programja szerint helyi tantervvel rendelkezik. Az utazás és turizmus

akkreditált tantárgy csak hatodik, azaz szabadon válaszható vizsgatárgyként jelölhető.

VI.1.8. Az iskola fogadja mindazon tanulói jogviszonnyal rendelkező diák emelt szintű

érettségi vizsgára történő jelentkezését is, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

VI.1.9. A vizsgázó attól függetlenül dönt a megjelölt érettségi tantárgy közép- vagy emelt

szintjéről, hogy a középiskolában milyen szintű felkészítésben részesült.

96

IV.2. Az egyes érettségi vizsgatárgyak témakörei

1. Magyar nyelv és irodalom

1.1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv

1.2. Kommunikáció

1.3. A magyar nyelv története

1.4. Nyelv és társadalom

1.5. A nyelvi szintek

1.6. A szöveg

1.7. A retorika alapjai

1.8. Stílus és jelentés

1.2. Magyar irodalom

2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Életművek

2.1.2. Portrék

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból

2.1.5. Világirodalom

2.1.6. Színház- és drámatörténet

2.1.7. Az irodalom határterületei

2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

2.2.2. Műfajok, poétika

2.2.3. Korszakok, stílustörténet

97

2. Történelem

1. Az ókor és kultúrája

2. A középkor

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

11. A jelenkor

12. A mai magyar társadalom és életmód

3. Matematika

1. Halmazok

1.1 Matematikai logika

1.2 Kombinatorika

1.3 Gráfok

2. Számelmélet, algebra

2.1 Alapműveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.3 Racionális és irracionális számok

2.4 Valós számok

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

2.6 Betűkifejezések

98

2.7 Arányosság

2.8 Egyenletek, egyenletrend-szerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei

3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.3 Sorozatok

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

4.1 Elemi geometria

4.2 Geometriai transzformációk

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok

4.4 Vektorok síkban és térben

4.5 Trigonometria

4.6 Koordinátageometria

4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

5. Valószínűségszámítás, statisztika

5.1 Leíró statisztika

5.2 A valószínűségszámítás elemei

4. Biológia

1.1. A biológia tudománya

1.2. Az élet jellemzői

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

2.2. Az anyagcsere folyamatai

99

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

3.1. Nem sejtes rendszerek

3.2. Önálló sejtek

3.3 Többsejtűség

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4.1. Homeosztázis

4.2. Kültakaró

4.3. A mozgás

4.4. A táplálkozás

4.5. A légzés

4.6. Az anyagszállítás

4.7. A kiválasztás

4.8. A szabályozás

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

5.1. Populáció

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

5.3. Bioszféra

5.4. Ökoszisztéma

6.1. Molekuláris genetika

6.2. Mendeli genetika

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

6.4. A bioszféra evolúciója

5. Földrajz

1. Térképészet

1.1. A térképi ábrázolás

100

1.2. Térképi gyakorlatok

1.3. Az űrtérképezés

2. A Föld kozmikus környezete

2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben

2.2. A Nap és kísérői

2.3. A Föld és mozgásai

2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában

3. Geoszférák

3.1. A kőzetburok

3.2. A levegőburok

3.3. A vízburok földrajza

3.4. A talaj

3.5. A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség

4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség

4.3. A forró övezet

4.4. Mérsékelt övezet

4.5. A hideg övezet

4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

5. Népesség és településföldrajz

5.1. A népesség földrajzi jellemzői

5.2. A települések földrajzi jellemzői

6. A világgazdaság a XXI. század elején

6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai

6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

101

6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

6.5. A tercier és a kvaterner szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

7.1. A világgazdasági pólusok

7.2. A világgazdaság peremterületei

7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza

8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai

8.2. Magyarország természeti adottságai

8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-

földrajzi kép

8.6. Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza

9.1. Európa általános természetföldrajzi képe

9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe

9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

9.4. Észak-Európa

9.5. Nyugat-Európa

9.6. Dél-Európa

9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe

9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza

10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe

10.2. Ázsia

10.3. Ausztrália és Óceánia

102

10.4. Afrika általános földrajzi képe

10.5. Amerika

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai

11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

6. Kémia

1.1 Atomszerekezet

1.2 Kémiai kötések

1.4 Anyagi halmazok

1.5 Kémiai átalakulások

2.1 Hidrogén

2.2 Nemesgázok

2.3 Halogén elemek és vegyületeik

2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik

2.7 Fémek

3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői

3.2 Szénhidrogének

3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének

3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek

3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

3.6 Szénhidrátok

3.7 Fehérjék

3.8 Nukleinsavak

103

3.9 Műanyagok

3.10 Energiagazdálkodás

4.1 Az anyagmennyiség

4.2 Gázok

4.3 Oldatok, elegyek, keverékek

4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

4.5 Termokémia

4.6 Kémhatás

4.7 Elektrokémia

7. Fizika

1. Mechanika

1.1 Newton törvényei

1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya

1.3 Mozgásfajták

1.4 Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások

2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

2.2 Hőtágulás

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje

2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban

2.6 Kalorimetria

2.7 Halmazállapot-változások

2.8 A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás

104

3.1 Elektromos mező

3.2. Egyenáram

3.3 Az időben állandó mágneses mező

3.4 Az időben változó mágneses mező

3.5 Elektromágneses hullámok

3.6 A fény mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

4.1 Az anyag szerkezete

4.2 Az atom szerkezete

4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek

4.4 Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat

5.1 A gravitációs mező

5.2 Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei

6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

8. Idegen nyelv

1. Személyes vonatkozások, család

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontosabb állomásai (fordulópontjai)

Családi élet, családi kapcsolatok

A családi élet mindennapjai., otthoni teendők

Személyes tervek

2. Ember és társadalom

A másik ember külső és belső jellemzése

105

Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

Női és férfi szerepek

Ünnepek, családi ünnepek

Öltözködés, divat

Vásárlás, szolgáltatások (posta)

Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk

Az otthon, a lakóhely és környéke

(a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

A városi és vidéki élet összehasonlítása

Növények és állatok a környezetünkben

Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a

természet megóvásáért?

Időjárás

4. Az iskola

Saját iskolájának bemutatása

(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás

Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás

Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az

egészség megőrzésében, testápolás)

Étkezési szokások a családban

Ételek, kedvenc ételek

106

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

Gyakori betegségek, sérülések, baleset

Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet

Kulturális események

8. Utazás, turizmus

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

Nyaralás itthon és külföldön

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és technika

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

9. Informatika

1. Információs társadalom

2. Informatikai alapok - hardver

3. Informatikai alapok - szoftver

4. Szövegszerkesztés

5. Táblázatkezelés

6. Adatbázis-kezelés

7. Információs hálózati szolgáltatások

8. Prezentáció és grafika

9. Könyvtárhasználat

107

10. Ének

1.1. Éneklés

1.2. Műelemzés

2.1. Zenetörténet

2.2. Zenefelismerés

2.3. Zeneelmélet

2.4. Dallamírás

11. Rajz

A./ ALKOTÁS

1. Vizuális eszközök

1.1Vizuális nyelv

1.2 Technikák

2. Tevékenységszintek

2.1 Ábrázolás, látványértelmezés

2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

B./ BEFOGADÁS

1. Vizuális eszközök

1.1 Megjelenítés sajátosságai

1.2 Technikák

2. Tevékenységterületek

2.1 Vizuális kommunikáció

2.2 Tárgy- és környezetkultúra

2.3 Kifejezés és képzőművészet

12. Testnevelés

108

Elméleti ismeretek témakörei

1. A magyar sportsikerek

2. A harmonikus testi fejlődés

3. Az egészséges életmód

4. Testi képességek

5. Gimnasztika

6. Atlétika

7. Torna

8. Ritmikus sportgimnasztika

9. Küzdősportok, önvédelem

10. Úszás

11. Testnevelési –és sportjátékok

12. Természetben űzhető sportok

Gyakorlati ismeretek témakörei

1. Gimnasztika

2. Atlétika

a. Futások

b. Ugrások

c. Dobások

3. Torna

a. Talajtorna

b. Szekrényugrás

c. Felemáskorlát

d. Gerenda

109

e. Ritmikus gimnasztika

f. Gyűrű

g. Nyújtó

h. Korlát

4. Küzdősportok, önvédelem

5. Úszás

6. Testnevelési –és sportjátékok

a. Kézilabda

b. Kosárlabda

c. Labdarúgás

d. Röplabda

13. Utazás és Turizmus

1. Az idegenforgalom jellemzői, fejlődési tendenciái

2. Az idegenforgalmat befolyásoló tényezők

3. A szervezett utak típusai

4. Szálláshelyek

5. Közlekedés

6. Vendéglátás

7. Programszervezés

8. Útlevél, vízum, biztosítás, pénz

9. Fenntartható fejlődés

10. Vállalkozási formák

11. A turisztikai termék jellemzői

12. Marketing

110

13. Vállalkozás indítása

14. Falusi vendéglátás a múltban és a jelenben

15. A falusi vendéglátás jellegzetességei

14. Gazdasági ismeretek

1. A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei.

2. A piaci mechanizmus alapvetőelemei, működése a piacgazdaság jellemzői.

3. A pénz kialakulása és funkciói.

4. A fogyasztó mint a gazdaság egyik kulcsszereplője, döntési mechanizmusai. A racionális

fogyasztói magatartás

5. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők.

6. A vállalkozás fogalma, célrendszere. Vállalkozási formák.

7. Termelés erőforrásai és felhasználási lehetőségeik

8. Piaci formák, és jellemzőik. A racionális vállalkozói magatartás különböző piaci viszonyok

mellett

9. A vállalkozások finanszírozása. A vállalkozás működését és vagyoni helyzetét befolyásoló

tényezők

10. A piaci mechanizmus működési zavarai.

11. A munka, mit termelési tényező a gazdálkodás folyamatában.

12. A makrogazdaság szereplői, a makrojövedelem keletkezése.

13. A modern pénz teremtése és a pénzpiac

14. A munkaerőpiac és a munkanélküliség problémájának elemzése

15. Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlődési szakaszai, a gazdasági

válságok.

16. A költségvetési politika jellemzői

17. Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzői

18. A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai.

19. Aktuális gazdasági problémák, és megoldási alternatívák

20. A globalizáció

111

IV.3. Próbaérettségi vizsgák

A végzős diákokkal az érettségire való felkészítés részeként a kötelező érettségi tantárgyakból

(magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) az írásbeli érettségi időpontját megelőző egy

hónapban az írásbeli feladatlapok mintájára és azzal egyező időtartamban próbaérettségi

dolgozatot íratunk. Ennek eredményét a tanulmányi előmenetelbe is beszámítjuk. A

szaktanárok döntése alapján a szabadon választott tárgyból is íratható próbaérettségi dolgozat.

V. Az ellenőrzés-értékelés-mérés helyi szabályozása

V.1. Az ismeretek értékelésének a módja

V.1.1. A 4 és 6 évfolyamos nappali tagozatos gimnáziumi képzés során tanév közben,

félévkor és évvégén osztályzatokkal értékelünk.

V.1.2. A középiskolát elvégzett tanulók a 12. illetve 13. osztály (NYEK) után érettségi vizsgát

tesznek.

V.1.3. A levelező tagozaton az értékelés módja a következő: tanév közben beszámolókkal,

tanév végén osztályozóvizsgákkal alakul ki a tanulmányi eredmény.

V.2. Osztályzatok

V.2.1. Intézményünkben – összhangban a Nkt 54. §-ának 2. bekezdésével - 1-től 5-ig terjedő

osztályzatokkal értéklejük a diákokat.

V.2.2. Alternatív lehetőségként a tanár személyes döntése alapján az értékelés folyamatában

használhat olyan megoldásokat, melyeket a tanulók is ismernek és értelmezni tudnak - fekete-

piros pont, kis jegy -, de a digitális osztályozó naplóba és az ellenőrzőbe csak az előző pont

szerinti osztályzatok kerülhetnek.

V.2.3. Az osztályzatok a tanulók teljesítményét értékelik, és nem lehetnek eszközei a

fegyelmezésnek.

V.3. A számonkérés formái és arányai

V.3.1. Szóbeli feleltetés, kiselőadás.

V.3.2. Írásbeli - dolgozat, teszt, felmérő, esszé, on-line feladat, értékelés feleltetőgéppel.

V.3.3. Gyakorlati munka végzése (testnevelés, rajz, ének, utazás és turizmus, gazdasági

alapismeretek, stb).

112

V.3.4. A számonkérési formák arányai tanév közben

V.3.4.1. Ügyelni kell arra, hogy iskolánk egyik kiemelt nevelési célja - a szóbeliség

fejlesztése - teljesüljön. A szóbeli számonkérés mindemellett lehetőséget ad arra, hogy a

pedagógus az osztály előtt is szemléltetni tudja a logikus gondolkodást, elvárásait, értékelési

szempontjait. Ha szükséges, segíthet, korrigálhat, rövidzárlatot oldhat fel. Közismert, hogy

azonos képességű tanulók közül egyik írásban, a másik szóban képes magát jobban kifejezni.

Mindkettőnek meg kell adni az esélyt, hogy "saját nyelvén" is teljesíthessen.

V.3.4.2. A számonkérés év közben folyamatos legyen. Az osztályzatok kialakításához a félév

során minimum 3 érdemjegy szükséges, de törekedjünk ennél nagyobb (pl. havi) gyakoriságú

értékelésre. Szerencsésnek tartjuk, hogy a minimum 3 érdemjegy közül legalább egy szóbeli

felelet vagy kiselőadás alapján kerüljön megállapításra valamennyi tantárgyból.

V.3.4.3. Egy tanuló napi kettő, egész tanórán át tartó dolgozatnál többet nem írhat. A

harmadik dolgozatot íratni szándékozó szaktanár ezt köteles tudomásul venni és későbbi

időpontban kérheti csak számon az adott tananyagrészt.

V.3.5. Osztályzatok megállapítása

V.3.5.1. A számonkérés bármely formája mellett a pedagógus köteles gondoskodni arról,

hogy a tanulók tisztában legyenek a követelményrendszerrel, kiemelve ebből is a

minimumfeltételeket.

V.3.5.2. Szóbeli és írásbeli számonkérést követően a tanár gondoskodjon arról, hogy a tanuló

az általa elkövetett hibákat megismerje. Lényeges, hogy a számonkérés érdemjegyeit szóban

is indokoljuk, írásbeli munkák esetében a dolgozatot világos értékelő megjegyzésekkel lássuk

el, kiosztásuk során pedig szóban is fűzzünk hozzá rövid kiegészítést. A javításokat lehetőleg

a következő alkalomra, de maximum 2 héten belül el kell végezni, ha annak nincs objektív

akadálya (pl. betegség). Két hetet meghaladó értékelést követően a tanuló dönthet, hogy

elfogadja-e az érdemjegyet.

V.3.5.3. Az érdemjegyek megállapítása a tanárok döntési kompetenciája, így természetesen

szubjektív. Ahol lehetőség van rá, ott a tanár igyekezzen (pl. pontrendszerrel) növelni a

figyelembe vehető objektív tényezők számát. Az érdemjegy megállapítása előtt szóbeli

számonkérés esetén érdemes megismerni a tanuló önértékelését. "Kétes" esetekben, ha

lehetséges, további kérdésekkel kell meggyőződni a tudásszintről, ha erre nincs lehetőség (pl.

írásbeli számonkérés esetében), a tanuló számára kedvezően kell dönteni vagy az alternatív

értékelést választani.

113

V.3.5.4. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Lényeges, hogy az osztályzatok véglegesítése előtt kb. 1 héttel a tanulók megismerjék a

várható eredményt, esélyt adva ezzel indokolt esetben a javításra is.

V.3.6. Témazáró értékelések

Ahol a tantárgy jellege a főbb témákra bontást lehetővé teszi, gondoskodni kell arról, hogy a

tanulók rendelkezzenek témazáró érdemjeggyel. Ennek a leggyorsabb és legcélszerűbb

formája az írásbeli számonkérés, de természetesen történhet szóban is. Ezeket az

érdemjegyeket a digitális naplóba és az ellenőrző könyvbe a megfelelő módon rögzítsük.

V.3.7. Az osztályzatok dokumentálása, szülői visszaigazolás

Az osztályzatokat a digitális naplóban és az ellenőrző könyvben, az év végi eredményeket a

bizonyítványban illetve az anyakönyvben rögzíteni kell. A szülők értesítésére szolgáló évközi,

ellenőrző könyvbe beírt osztályzatokat az értékelést végző tanárnak alá kell írnia.

A szülőket az érdemjegyekről az ellenőrzőben folyamatosan értesítjük, a digitális naplóhoz

hozzáférést biztosítunk. Az érdemjegyek megítélésekor a tanár törekedjen arra, hogy azok

minél előbb (ha lehet azonnal) bekerüljenek az ellenőrzőbe és a digitális naplóba a naprakész

tájékoztatás érdekében.

A szülői visszaigazolást az osztályfőnök a fogadóórák előtt, valamint a félévi és év végi

záráskor ellenőrzi, összehasonlítva egyúttal az ellenőrző könyvet és a digitális naplót.

V.3.8. Motiváció, javítási lehetőség, szülői, tanulói reklamáció

V.3.8.1. Ügyelni kell arra, hogy az értékelés a tanulót pozitívan motiválja, ami alatt

természetesen nem azt értjük, hogy jobb jegyet kell adni, mint amit megérdemel, hanem

érezze az értékelés realitását, a jobb munkára serkentést, a javítás lehetőségét. Kerülni kell a

negatív töltésű értékelést, hiszen ez elrettentheti a tanulót, és elfordíthatjuk attól, amit

megszerettetni kötelességünk. A tanár értékelő megjegyzéseiből a tanuló érzékelje, hogy

közös céljuk a tanuló tudásának gyarapítása.

V.3.8.2. A fentiek érdekében szükséges, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók

fejlődését, érdemjegyeit, ha szükséges gondoskodjunk a javítás lehetőségéről. Lehetőség van

a pozitív motiváció érdekében a tanuló óraközi munkájának értékelésére is.

V.3.8.3. Lényeges, hogy kapcsolatunk az értékelés során a tanulóval interaktív legyen. Ez

egyben elősegíti egy fontos nevelési cél, a helyes önértékelés kialakításának fejlesztését is. Az

interaktív értékelés egyben teret ad a tanulói reklamációnak is.

V.3.8.4. A szülőkkel az ellenőrző könyv értesítési rovata és a digitális napló segítségével is

tarthatunk kapcsolatot. Ügyeljünk arra, hogy ez ne üzengetést szolgáljon, a problémákat

fogadóórák, szülői értekezletek, családlátogatás során tisztázzuk. A szülőktől érkező

114

visszajelzések esetében a felmerülő kérdéseket mielőbb személyes megbeszélés során

tisztázzuk.

V.4. A magatartás és szorgalom értékelése

Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek, az

osztályzatok a Nkt 54.§-ának 2 bekezdésével összhangban a féléves és év végi osztályozó

konferencián kerülnek megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület

elé, ahol mód van a szóbeli véleményütköztetésre, majd vita esetén az osztályzat egyszerű

szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök

szavazata dönt. A szavazás során a tantestület azon tagjai, akik nem tanították a tanulót,

tartózkodhatnak, ez azonban nem kötelező, hiszen lehet a tanárnak a tanulóról tanórán kívüli

elfoglaltságok kapcsán is kialakult véleménye.

A javaslat előkészítésének munkafázisai:

V.4.1. Egyéni, saját vélemény kialakítása.

Ennek során figyelembe vehetők a szubjektív benyomások, a közösség irányítása során a

tanulóról nyert információk, az ellenőrző könyv és a digitális napló szöveges bejegyzései,

közösségi munkák, kirándulások, tanórák, stb. tapasztalatai.

V.4.2. A közösség (osztály) véleménye. Önértékelés.

Az osztályfőnök tervezzen félévkor és év végén olyan osztályfőnöki órát, ahol a tanulók, a

megismert szempontok alapján maguk értékelik társuk magatartását és szorgalmát. Az őszinte

vélemények megismerése érdekében ilyenkor az osztályfőnök véleményével meghatározó

módon ne befolyásolja a tanulókat. Ha úgy látja, hogy a tanulók a realitásoktól eltávolodnak,

célirányos kérdésekkel igyekezzen segíteni nekik. Ez alkalommal kell az osztályfőnöknek

tisztázni, hogy a tanuló milyennek látja saját magát, majd ezt összevetni az osztály és az

osztályfőnök véleményével.

V.4.3. Az osztályban tanító pedagógusok véleménye.

Az osztályfőnök az osztályban tanító kollégáinak véleményét a tanulókról személyes

megbeszélés során kérje ki, ismerje meg.

V.4.4. Az osztályfőnök figyelme terjedjen ki azon pedagógusok véleményének kikérésére is,

akik tanórán kívül kerülnek kapcsolatba a tanulókkal (pl. szakkör, edzés, közösségi

rendezvény, konzultáció és az ifjúságvédelmi munka során).

Az osztályfőnök a fenti komplex vélemények alapján készíti el javaslatát, amit az osztályozó

konferencia elé terjeszt. Lényeges elem, hogy a véleményt nyilvánítók (tanárok, diákok)

115

ismerjék a magatartás és a szorgalom értékelésének alapvető, útmutató szempontjait, melyek

az alábbiak:

V.4.5. A tanuló magatartása:

Példás, ha a közösségben munkáját önként vállalja, azt önállóan, felelősségérzettel végzi, s jó

kezdeményezéseivel, cselekvőkészségével, valamint az iskolai házirend betartásával kitűnik,

társainak viselkedésével, tanulmányaival példát mutat. Igazolatlan mulasztása nincs. Bukott

tanuló magatartása példásra nem értékelhető.

Jó, ha a rábízott közösségi munkáját tisztességgel elvégzi, cselekvőkészségével, valamint az

iskolai házirend betartásával hozzájárul az eredményes, jó osztály- ill. iskolai légkör

kialakításához.

Változó, ha a közösségi munkában csak vonakodva, rendszertelenül illetve pontatlanul vesz

részt, esetenként megsérti a házirendet, iskolai vagy iskolán kívüli viselkedésével

kapcsolatban kifogások merülnek fel, rendszeretete ingadozó, de ugyanakkor igyekezetet

mutat a hibák kijavítására.

Rossz, ha rendszertelenül és felelőtlenül végzett munkájával, valamint

fegyelmezetlenségeivel a közösség munkáját, fejlődését hátráltatja, azaz társainak általában

rossz példát mutat.

V.4.6. A tanuló szorgalma:

Példás, ha kötelességteljesítése kifogástalan, azaz képességeihez és körülményeihez mérten a

tanítási órákra való felkészülésére a rendszeresség és a pontosság, az órai munkájára pedig a

cselekvőkészség jellemző. (Valamely tárgyból bukott tanuló nem lehet példás szorgalmú.)

Jó, ha a kötelességteljesítése csak ritkán kifogásolható, azaz a tanítási órákra való

felkészülése majdnem mindig pontos, órák alatti cselekvőkészségére számítani lehet.

116

Változó, ha kötelességteljesítése nagyon hullámzó, azaz a tanítási órákra való felkészülése

rendszertelen és pontatlan, kötelességét csak figyelmeztetések után teljesíti, órai munkájára

pedig a közömbösség jellemző. Nem a képességeinek megfelelően teljesít.

Hanyag, ha kötelességteljesítése erősen kifogásolható, azaz képességeihez és körülményeihez

mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkájában pedig megbízhatatlan.

A magatartás értékelésekor figyelembe kell venni a Házirend igazolatlan mulasztásokra

vonatkozó megállapításait is. Ezek a következők:

- Ha a tanulónak 1 órától 1 tanítási napig terjedő igazolatlan

mulasztása van, magatartási jegye legfeljebb jó lehet.

- 1 tanítási napot meghaladó igazolatlan mulasztás esetén a

magatartásjegy változónál jobb nem lehet.

- 20 óránál több igazolatlan hiányzás esetén a tanuló magatartása

rossz.

V.5. A tanuló jutalmazása

V.5.1. Évközi elismerések (digitális naplóban, ellenőrzőben)

V.5.1.1. szaktanári dicséret

V.5.1.2. osztályfőnöki dicséret

V.5.1.3. igazgatói dicséret

V.5.1.3.1. Igazgatói dicséretet kaphatnak a tanulók a következő kritériumok alapján:

- aki bejutott valamely egyéni verseny országos fordulójába,

- megyei versenyt követő területi forduló első 10 helyezettje,

- megyei verseny 1. helyezettje,

- csapatban elért, a fentiekkel megegyező helyezés esetén,

- a tantestületi valamely tagjának javaslata alapján.

117

V.5.2. Év végi elismerések, jutalmak

V.5.2.1. Bródy Díj (feltételrendszere mellékletben)

V.5.2.2. Könyvjutalom (a teljesítménytől függő mértékben) az osztályfőnök javaslata alapján

az osztályozókonferencia egyetértésével a következő tanulóknak:

- akik a tanév közben elért teljesítményükért igazgatói dicséretben

részesültek,

- akik dicséretes tanulmányi eredményt értek el (4.75 vagy annál jobb

átlageredmény, példás magatartás, példás szorgalom, "jó"-nál gyengébb

osztályzata nincs)

- akit az osztályfőnök javaslatára a tantestület példamutató cselekedetéért

jutalmazni kíván.

V.5.2.3. Dicsérő, elismerő oklevél az osztályfőnök javaslata alapján az

osztályozókonferencia egyetértésével azon tanulóknak, akik

- jó (4.3-4.75 közötti) tanulmányi eredményt értek el, nincs közepesnél

rosszabb osztályzatuk, magatartás és szorgalomjegyük példás

és/vagy

- olyan cselekedetet hajtottak végre, amellyel a közösség elismerését

kivívták.

V.5.2.4. Tantestületi dicséret

V.6. A tanuló büntetése

V.6.1. Igazolatlan mulasztás esetén a tanuló büntetése a házirendben szabályozottak szerint

történik.

V.6.2. A tanuló fegyelmezetlensége esetén:

V.6.2.1. Ha a tanuló kötelezettségeit megszegi - tanórán a szaktanár, tanórán kívül, de az

iskolai élet keretein belül az osztályfőnök kezdeményezésére - fegyelmező büntetésben

részesíthető. Ennek formái a következők:

- szóbeli figyelmeztetés

- írásbeli büntetés: szaktanári figyelmeztetés

osztályfőnöki figyelmeztetés

osztályfőnöki intés

118

igazgatói figyelmeztetés

igazgatói intés

tantestületi intés

V.6.3. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján,

írásbeli határozattal büntetésben részesíthető. Az eljárás módját és a büntetés formáit a

köznevelési törvény (58. §). alapján készült, az SZMSZ részét képező fegyelmi szabályzat

rögzíti.

V.7. A tanulók fizikai állapotának mérése

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról c. törvény 26. (A tanulók fizikai állapotának és

edzettségének vizsgálata) pontjában a 81. § (1) szerint „Az iskola a pedagógiai

programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával

tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint

felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének

mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető

legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének

mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi.

A 81. § (2) pontja szerint az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a

vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és

évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal

közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges

intézkedéseket.

V.7.1. A fizikai állapot mérésének módja

Iskolánkban a diákok fizikai állapotának felmérése a testnevelés órák keretében, évente

kétszer (ősszel és tavasszal) a Hungarofit módszerrel történik. A fizikai állapot mérését

119

indokolja, hogy a gyermekek, tanulók 45-55 százaléka "rossz" fizikai (fittségi) állapota miatt

különleges bánásmódot, sajátos testi nevelést igényel.

V.7.2. Helyzetelemzés

Felmérések mutatják, hogy a tanulók fizikai állapota évről évre romlik. A rendellenességek

(pl. elhízás, magas-vérnyomás, tartáshibák stb.) egyre kisebb korban jelentkeznek, s az

egészségügyi és statisztikai adatok szerint, az iskolában eltöltött évek alatt nő a gyakorisága

és az esetek súlyossága. Ennek okai lehetnek: az egészségtelen, kevés mozgást biztosító

életmód, táplálkozási hiányosságok, lehet az iskolai padok az otthoni székek, asztalok mérete

(görnyedés), a számítógép elhelyezése és használata, az iskolatáska súlya stb.

A tanulók testneveléshez és sporthoz való hozzáállása negatív tendenciát mutat: a heti tanórai

testnevelésen kívül nem sportolnak semmit, vagy csak 1-2 órát mozog hetente. Mindenesetre

valóban tény, hogy egyre kisebb gyerekek egyre nagyobb számban szorulnak a

gyógytestnevelési foglalkozásokra.

V.7.3. A mindennapos testnevelés (heti 5 óra) és a fizikai mérés kapcsolata

A mindennapos testnevelés hatékonyságának méréséhez elengedhetetlen a tanulók edzettségi

szintjének, fizikai fejlődésének évente két alkalommal (őszi, és tavaszi időszakban) történő

mérése, vizsgálata. A mindennapos testnevelés, testedzés, testmozgás célja annak elősegítése,

hogy a könnyű fizikai munka és a hatékony szellemi munkavégzéshez szükséges fizikai

szintet minden tanuló elérje, és az oktatás ideje alatt megtartsa. Növelni kell azon tanulók

arányát, akiknél az iskolai testnevelés és sport kellő élettani hatást érjen el, és testmozgásban

gazdagabb életmódot folytassanak, mint jelenleg. A tanulók fittségének, edzettségi szintjének

rendszeres vizsgálata, a mérési eredmények feldolgozása nélkül a mindennapos testnevelés

felülről jövő bevezetése nem érné el a célját. Az iskolai tanév helyi rendjében kell rögzíteni a

tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját.

V.7.4. A „MINI HUNGAROFIT” fizikai mérés lényegi vonásai (Forrás:

www.Hugarofit.hu)

Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az

eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja,

hogy milyen a fizikai állapota.

120

Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a

távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. A lényeg, hogy vegyenek fel egy

kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a

megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot,

természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra

érvényes).

A második felmérés a helyből távolugrás. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak

a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság,

amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot.

A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre

megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit tud megcsinálni a felmérendő

személy (személyek). A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a

talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem

sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége.

A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is),

itt is van egy elérhető maximum. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a

tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét;

leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát.

Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekve-nyomás. A felmérés lényege,

hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a

földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét.

A pontozás így alakul:

1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont

2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont

3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont

4. Hason-fekvésből felülés: 4 db=1 pont

5. Hanyatt-fekvésből törzsemelés.: 5 db=1 pont

A Cooper-tesztnél a maximális pont, ami adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám

63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a

pontozás is változik.

121

Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat

összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik.

Igen gyenge

0-20.5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől

rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan

odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb

fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó

feladat elé állítják.

Gyenge

21-40.5 pont

A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában

elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben

már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Kifogásolható

41-60.5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában

kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe

veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja

megfelelő hatékonysággal végezni.

Közepes

61-80.5 pont

A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb

kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink

szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét,

esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az

egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és

intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés

életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a

közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy

122

összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak

olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani,

mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú

életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros

szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású

testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése

és folyamatos megtartása.

Jó

81-100.5 pont

Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb

szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal

rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni,

legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél

fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíró-képességének az adott

sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez.

Kiváló

101-120.5 pont

A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő,ha örökletes tényezőként

kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.

Extra

121-140 pont

Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi

élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális

képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani.

123

VI. Az iskola mindennapi tevékenységével kapcsolatos munkaszervezési

elvek és szempontok

VI.1. A tantárgyfelosztás elkészítésének általános elvei

VI.1.1. A munkaközösség közös tervezéssel, konszenzussal kialakított állásponttal jut el a

javasolt tantárgyfelosztáshoz!

VI.1.2. Ha nincs akadálya, érvényesítsük a felmenő rendszerben történő tanítást!

VI.1.3. Az új osztályok óráinak elosztásakor gondoljunk arra is, hogy fokozatosan mindenki

kapjon lehetőséget arra, hogy jobb képességű osztályokban is taníthasson.

VI.1.4. Ha a munkaközösség tagjai valamilyen okból nem tudják érvényesíteni

munkaközösségen belül ezeket a szempontokat, illetve nem sikerül megegyezésre jutni,

kérjék a területvezető igazgatóhelyettes vagy az igazgató véleményét, segítségét.

VI.1.5. A végső döntést a munkaközösségek javaslata alapján - a beosztott vezetők

véleményének figyelembevételével - az igazgató hozza.

VI.2. Az órarend elkészítésének, a csoportbontások és egyéb foglalkozások

szervezésének általános elvei

VI.2.1. Az órarend a munkaközösségek által javasolt, a tankerület által elfogadott

tantárgyfelosztás elkészülte után a Sc Timetables program segítségével készül.

VI. 2.2. Az órarend a kerettantervi óraszámokat tartalmazza. A tanórák elsődlegesen - a

Házirenben rögzített csengetési rendet követve – a 8.05-kor kezdődő 1. tanóra és a 7. tanóra

közé tervezendők. Ez alól kivételt képez a testnevelés óra, amely a tornatermi kapacitás mind

teljesebb kihasználása érdekében a 0. órában, 7.15 perckor kezdődhet.

VI.2.3. A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások, felmenő

rendszerben a heti 2 testnevelés óra, a szakkörök, sportkörök és más szabadon választható

124

foglalkozások időpontja a délutáni órákban, a munkaközösségek és a foglalkozást vezető

szaktanárok szeptember első hetében létrejött egyeztetése alapján alakul ki.

VI.2.4. Az idegen nyelvi és informatika órákat minden esetben csoportbontásban tartjuk. A

második idegen nyelvi órákat évfolyamszinten, vegyes csoportokban szervezzük.

VI.2.5. A helyi tanterv azon további tantárgyait, amelyekben a készségfejlesztés dominál

(matematika, magyar nyelvtan), az engedélyezett iskolai összóraszám függvényében nagyobb

létszámú osztályokban – megfelelő munkaközösségi indokolás esetén – szintén

csoportbontásban tanítunk.

VI.3. Helyettesítési szabályzat

VI.3.1. A hiányzó pedagógus helyettesítését a felelős igazgatóhelyettesnek lehetőség szerint

szakszerű helyettesítéssel kell megoldania.

VI.3.2. Ha a szakszerű helyettesítés nem megoldható, a tanórát meg kell próbálni osztályon

belül elcserélni a jelen lévő pedagógusok eredetileg más időpontban tartandó óráival. Ez

esetben a helyettesítő pedagógus nem végez túlmunkát.

VI.3.3. Ha az óracsere sem megoldható, a tanulók órarendje szerinti első és utolsó órája

elmaradhat. Erről az adott napi helyettesítési rend megismerése után az osztályfőnök értesíti a

tanulókat.

VI.3.4. Csoportbontás esetén – ha ezt a csoport tanmenete megengedi – összevonásra kerülhet

sor.

VI.3.5. A helyettesítendő órákról a felelős igazgatóhelyettes a tanáriban kifüggesztett értesítés

illetve a Dnaplóban tett bejegyzés formájában tájékoztatja a tantestület tagjait és a diákságot.

A tájékoztató táblázat tartalmazza a helyettesítendő óra megnevezését, a helyettesítő

pedagógus nevét és aláírását (annak elismeréseként, hogy e feladatáról értesült és azt vállalja).

VI.3.6. A fent megnevezett értesítés alapján a felelős igazgatóhelyettes rendszeresen vezeti a

helyettesítési naplót.

125

VI. 4. A pedagógusok munkaidejének a nyilvántartása (Nkt.62.§)

VI.4.1. A pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje az iskolában töltött kötött

munkaidő (heti 32 óra) 55-65%-a (22-26 óra) lehet, a mindenkori tantárgyfelosztás

függvényében. A kötött munkaidő fennmaradó részét – az intézményvezető beosztása szerint

- nevelést-oktatást előkészítő munkára, felügyeletre, eseti helyettesítésre fordítja. Ezekről a

pedagógus a megbízott igazgatóhelyettes irányítása mellett elektronikus nyilvántartást vezet,

melyet az adott hónap végén kinyomtatva lead. A pedagógus 40 órás heti munkaideje

fennmaradó 8 órájának felhasználásáról saját maga dönt.

VI.4.2. Az intézmény vezetője és helyettese(i) – a tanulólétszám függvényében – az Nkt. 5.

sz. melléklete szerinti tanórát tölt közvetlenül neveléssel-oktatással. Munkaidejének (heti 40

óra) fennmaradó részét a vezetői megbízatásával kapcsolatos feladatok elvégézésére fordítja.

Munkaidejének egészéről (40 óra) a fenntartó által kiadott jelenléti ívet vezet, melyet a hónap

végén a fenntartó részére átad.

VI.4.3. A gyakornok kötött munkaidejének 50 %-át fordítja nevelésre-oktatásra.

VI.4.4. A könyvtárostanár a kötött munkaidő 60%-ában (heti 24 óra) nyitva tartja a

könyvtárat és könyvtári órákat vezet. A kötött munkaidő fennmaradó részéből 6 órát a

könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára fordítja, 2 órát pedig

a munkahelyen kívül végzett kapcsolatépítésre, állománygyarapításra.

VI.4.5. A pedagógusok és a könyvtárostanár a 32 óra kötött munkaidőről, az intézmény

vezetői a 40 óra munkaidőről (benne a napi 30 perc ebédszünettel) a fenntartó által

meghatározott formában nyilvántartást vezetnek.

VI.4.6. A munkavállaló a Munka Törvénykönyve szerint a következő esetekben nem kell,

hogy teljesítse napi kötelező óráját:

a) ha a dolgozó állampolgári kötelezettségét teljesíti

b) két munkanapra közeli hozzátartozója halálakor

c) önkéntes tűzoltási vagy műszaki mentéskor, véradáskor/legalább 4 órára

d) a munkaszüneti napon

e) szabadság időtartama alatt

g) munkaviszonya vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés

időtartamára (igazgatói igazolással)

VI.4.7. A helyettesítésekről a Digitális napló nyilvántartása mellett Helyettesítési naplót

vezetünk.

126

VII. Feladataink a környezeti nevelés terén

A Kormány 110/2012. (VI. 4.) rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és

alkalmazásáról mellékletében a NAT köznevelési feladatait és értékeit részletezve a

következőket fogalmazza meg „Fenntarthatóság, környezettudatosság” címszóval:

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a

természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan

és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és

a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság

mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel

kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok

gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és

társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába.”

E gondolatok jegyében iskolánkban a környezeti nevelés következő alapelveit és feladatait

határozzuk meg:

VII.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

VII.1.1. A múlt

Iskolánk Ajka központjában található. Az 1959-ben várossá váló település az 1930-as

években kezdődő fokozott iparosítás eredményeként környezetvédelmi szempontból erősen

terheltté vált. Nem véletlen, hogy az 1980-as években a „Piszkos 12” között tartották számon

városunkat, hisz levegője, talaja, felszíni és felszín alatti vizei is nagymértékben

elszennyeződtek. Ebben az időszakban intézményünk több európai környezetvédelmi

programban is részt vett („Savas eső program”, „Felszínközeli ózon mérési program”). A

környezet- és természetvédelem fontosságát felismerve kezdtük el 1991-től az „Ember és

környezete” tárgy tanítását a 9. évfolyamon. Tanulóink ennek keretében ismerkedhettek meg

az elméleti alapokkal, sőt gyakorlati tevékenységet is végezve folyamatosan részt vettek a

szárazelem-gyűjtésben. Időszakosan papír és alumínium-hulladék szelektív gyűjtését is

megszerveztük diákjaink körében. Az ipari termelés részleges leépülésével, valamint

környezetvédelmi beruházásaik erősödésével párhuzamosan szűnt meg a külön tantárgy

keretében zajló környezet- és természetvédelmi oktatás iskolánkban. A Föld Napján

127

intézményünk tágabb környezetében szinte a teljes tanulói létszámmal veszünk részt

hulladékgyűjtési akcióban.

VII.1.2. A jelen

Intézményünkben a 40-50 fős tantestületből jelenleg 8-10 kolléga foglalkozik intenzíven

környezeti nevelési kérdésekkel, a természettudományos tárgyak keretében. A tantestület két

tagja rendelkezik környezetmérnöki végzettséggel. Természetesen egy-egy anyagrésszel

összefüggésben szinte valamennyi műveltségi területen érintenek bizonyos környezetvédelmi

problémát kollégáink.

VII.2. Alapelvek, célok

VII.2.1. Rendszerszemléletre nevelés

A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni

az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és

önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók

képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét.

VII.2.2. Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása

Nem elegendő az egyes problémák, de még a problémák összefüggéseinek felfedeztetése sem,

ha nem alakul ki az a képesség, hogy a problémákra válaszokat is keressenek a tanulók.

Fontos, hogy az egyes kérdések megválaszolására több alternatíva felállítását igényeljék, s az

alternatívák értékelése, ellenőrzése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz

kiválasztására.

VII. 2.3. A globális összefüggések megértése

A létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, amelyek

globális problémákká szövődnek össze. Nagyon fontos, hogy ne csak egyenként lássák ezeket

a gondokat a tanulók, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Legyenek

128

képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg

ezeket szem előtt tartva cselekedni.

VII.2.4. A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása

Környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünknek egyik alapvető meghatározója,

mégsem tükröződik vissza gondolkodásunkban automatikusan. Még ennél is nehezebb

megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét az életünkben.

Nem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük

fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.

VII.2.5. A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése

Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik

környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet

minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hogy biológiai sokféleség

nélkül nincs emberi létezés sem.

VII.2.6. Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak

fenntartható fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét és olyan

életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól.

VII.3.Tanórán kívüli környezeti nevelés

Tanulóink évről-évre részt vesznek a környezet- és természetvédelmi témájú

versenyeken (Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi

Verseny, Herman Ottó Országos Biológia Verseny).

Különböző környezetvédelmi programokban veszünk részt:

A DÖK szervezésében iskolai papír-gyűjtés

129

Szárazelem-gyűjtés

Hulladékgyűjtés a Föld Napján az iskola tágabb környezetében

Iskolánk udvarának „zöldebbé-tétele” érdekében évről-évre sikerrel pályázunk

fásítási pályázatokon, melynek révén folyamatosan pótoljuk a kivágott fákat és

cserjéket. E munkákba a tanulók egy részét is bevonjuk.

Pályázati forrásból végzett projektjeink egy része is környezetvédelmi indíttatású

(Comenius FFISH project: 2012-2014)

VII.4. Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai

élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó

munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló

együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

VII.4.1. Nem anyagi erőforrások

VII.4.1.1. Iskolán belüli együttműködés

Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés

illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve

tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik

most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb

kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése a 2. számú

igazgatóhelyettes feladata.

Diákok. Az iskola minden diákjának kötelessége, hogy vigyázzon környezetére és

figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt

különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

130

Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal

való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.

Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési

akcióknak. Ez az együttműködés nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet

létrehozásához és megőrzéséhez is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek

határozzák meg.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és

az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt

a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon

keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is

alkalmazzák a tanulók.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai

adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást

(pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás), helyette egyre

inkább a digitális információáramlást erősítsük, illetve folyamatosan gyűjtsük a

hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az

iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas

tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskola gazdasági vezetőjének

feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív,

környezettudatos munkájára is szükségünk lesz.

VII.4.1.1.2 Iskolán kívüli együttműködés

Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés ­ az iskola egész életén

belül ­ a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola

igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb

helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is

finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat, illetve az ezirányú pályázatok

megvalósítását szakmailag és anyagilag is segítse.

131

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti

programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények, nagyvállalatok

meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a helyi

nagyüzemek, a kommunális szennyvíztisztító, a kommunális hulladéklerakó megtekintése.

Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak

legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott

intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy

környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola.

Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé

kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy

nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos,

hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.

Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a

büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt

az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés

megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

VII.4.2. Anyagi erőforrások

VII.4.2.1. Saját erőforrások

Alapítvány. Az iskolai alapítvány ­ anyagi lehetőségeihez mérten ­ támogatja a különböző

környezetvédelmi versenyeken való részvételt, helyi versenyek lebonyolítását.

VII.4.2.2 Külső erőforrások

Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes

tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az

elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

VII. 5. Kommunikáció

A környezeti nevelésben ­ jellegénél, összetettségénél fogva ­ nélkülözhetetlenek a

kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a

132

nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve

tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni,

az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell

tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot

kell adniuk írásban és szóban egyaránt ­ ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.

VII. 5.1. Iskolán belüli kommunikáció formái

Kiseladások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; házi dolgozat készítése; poszterek

készítése és bemutatása; iskolarádió felhasználása híradásra; drótpostán történő levelezés:

tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok

készítése.

VII.5.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái

Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; környezeti problémákról

megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós

hírek feldolgozása, értékelése; a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel

az illetékesekkel; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés

az illetékes önkormányzattal.

VII. 6. Minőségfejlesztés

Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola

életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai

ismeretek mellett ­ a többi tantárgyhoz képest ­ markánsabban közvetít egy viselkedési módot

és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az osztályfőnök és a szaktanárok

megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az

attitűdvizsgálatot a 10. évfolyam elején és ­ lehetőség szerint ­ a 12. évfolyam végén is

elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek

keretében kerülnek mérésre is.

VII.7. Továbbképzés

133

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell

tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Cél, hogy a jövőben

több kolléga vegyen részt továbbképzésben a környezeti nevelés témájában.

VIII. Feladataink az esélyegyenlőség megteremtése terén a hátrányos

helyzetű tanulók oktatási sikeressége érdekében

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. §-a szerint az intézmény Pedagógiai programja

tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Iskolánkban a

hátrányos szociális helyzetű tanulók esélyeit növelő intézkedéseket kívánjuk előtérbe

helyezni. Ennek érdekében készítettük programunkat.

VIII.1. Fogalmi bevezetés

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók és intézményeik

feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és

előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak,

amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása

olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport

számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a

védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel.

Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül,

az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az intézmény fogadókészségét a fenti

elvek szerint fejleszteni kell, ki kell alakítani a:

megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,

az emberi méltóság tiszteletben tartását,

a társadalmi szolidaritás érzését.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése,

ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy

134

részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés

lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi

megközelítés.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések

végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak az a feladata, hogy olyan keretet

biztosítson az intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb

felhasználását teszik lehetővé. Fontos a program megvalósításához a garanciák, módszerek

meghatározása és az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.

VIII.2. A közoktatás esélyegyenlősége

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

törvény szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadnak el, amelyben

elemzik az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és

meghatározzák az e tanulók esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi

programmal különösen az oktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell

ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell

fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan

hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a

beruházásokban, fejlesztésekben. Kiemelten fontos az oktatásszervezési gyakorlat

áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával annak

vizsgálata, hogy érvényesül-e az intézményben a diszkriminációmentesség,

szegregációmentesség, és a hátrányos valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

oktatási integrációjának támogatása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés

biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek

csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket.

VIII. 3. A program célja

135

Az intézmény esélyegyenlőségi programjának alapvető célja az intézményen belül a

szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. Az

intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl cél az

esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása, a hátrányos helyzetű tanulók

hátrányainak kompenzálása. Az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény

minden tevékenysége során:

- a beiratkozásnál, felvételinél

- tanításban, ismeretközvetítésben

- a tanulók egyéni fejlesztésében

- az értékelés gyakorlatában

- tanulói előmenetelben

- a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

- a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

- a továbbtanulásban, pályaorientációban

- a humánerőforrás-fejlesztésében, pedagógusok szakmai továbbképzésében

- a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és

társadalmi környezettel

érvényesülnie kell a szegregációmentességnek, az esélyegyenlőség előremozdításának.

VIII.4. Helyzetelemzés

Helyzetelemzés összeállítása szükséges az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok

feltárása érdekében. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló

beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért a program eredményességének

alapvető feltétele, hogy alapos és pontos elemzést végezzünk az alábbi vizsgálati

szempontoknak megfelelően.

136

VIII.4.1. Statisztikai adatok

Iskolánkban végzett statisztikai mérések eredményeként megállapíthatjuk, hogy több év

átlagában hátrányos helyzetű tanulóink az összlétszám 18-20 %-át, halmozottan hátrányos

diákjaink 1,8-2%-át, SNI-s tanulóink pedig a tanulói létszám 1%-át alkotják. A helyzetfelmérés

nem tért ki az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulókra tekintettel arra, hogy e

gyermekek az eredeti tanulói jogviszonyuk szerinti oktatási intézményben mérendők. Ezen

adatok alapján az is bizonyított, hogy az intézményben nincs szegregáció. A hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának alakulása és eloszlása az intézménybe

való jelentkezésüknek megfelelő. Lényeges szempont, hogy osztályonként a számuk nem

haladja meg a 25%-ot.

Az intézmény Bródy utcai épülete nem akadálymentesített, kiemelt fejlesztési szempontként

kell kezelni ennek megoldását.

Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységének sikerességét jelzik az országos kompetencia

mérések eredményei is. A mérésben résztvevő hátrányos illetve halmozottan hátrányos

tanulók számára sajnos nem lehet következtetni, mert a mintavétel központilag és

véletlenszerűen történik.

Az intézményben végző tanulók továbbtanulási hajlandósága és sikeressége is növekedett az

elmúlt években. A halmozottan hátrányos és hátrányos tanulók továbbtanulásáról jelenleg

adatok nem állnak rendelkezésre. A jövőben azonban ki kell dolgozni az adatgyűjtés

módszerét a mutatók továbbfinomítása érdekében.

VIII.4.2. Az intézmény szakmai és társadalmi környezete, kapcsolatrendszere

137

Az intézményen belül ifjúságvédelmi felelős látja el a halmozottan hátrányos és hátrányos

helyzetű tanulókkal, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos

feladatokat. Iskolán belüli folyamatosan végzett feladatai a következők:

- kérdőív segítségével rendszeresen felméri a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett

tanulók létszámát, statisztikát vezet számuk alakulásáról,

- év elején minden belépő új tanuló részére osztályfőnöki órán információt ad

elérhetőségéről, fogadó óráiról,

- szükség esetén tanulókkal, szülőkkel, gondviselőkkel és a kijelölt gyámmal

megbeszéléseket tart,

- az osztályfőnökökkel konzultálva információt gyűjt az érintett tanulók tanulmányi

előmeneteléről,

- minden év elején 20-25 választható téma megjelölésével minden osztályban

egészségnevelési órákat tart az életkori sajátosságoknak megfelelően, kihangsúlyozva

a téma által adott preventív tényezőket,

- hiányzási körképet készít az osztályfőnökök segítségével, ellenőrzi a hiányzások

indokoltságát gyermekorvossal való konzultáció segítségével, kiszűri a „hamisított

orvosi vizsgálatokat és következményeként megteszi a szükséges intézkedéseket,

- jogszabály szerint elért igazolt és igazolatlan hiányzások esetén megteszi a szükséges

intézkedéseket

- folyamatos kapcsolatot tart az ifjúsági- iskolaorvossal, fogorvossal a rendszeres

szűrővizsgálatok lebonyolítása érdekében,

- személyes megbeszéléséket folytat a veszélyeztetett körbe tartozó diákokkal,

figyelemmel kíséri tanulmányaikat, mentorálja aktuális problémáikat,

- részt vesz a fegyelmi eljárások lebonyolításában,

- pályázatfigyelést folytat, gondozza a halmozottan hátrányos tanulók részére kiírt

pályázatokra való jelentkezéseket, ellátja a már megnyert pályázatok ügyviteli

feladatait.

138

Az iskolán kívüli kapcsolatrendszer keretében az ifjúságvédelmért felelős pedagógus

kapcsolatot tart:

- a Gyermekjóléti Szolgálattal esetjelzés, esetmegbeszélés céljából, heti, havi

rendszerességgel a gyermekjóléti felügyelőkkel,

- az illetékes önkormányzat gyámügyi osztályával deviáns magatartási probléma, lógás

észlelése, szülői kötelességmulasztás, a tanuló otthoni tanulási feltételeinek hiánya

esetén,

- a Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal, gyermek

pszichológussal, a „Vadaskerti” Gyermekpszichiátriával, rendőrséggel,

drogambulanciával, a Humán Szakszolgálattal,

- szabadidős programok szervezése érdekében a Városi Szabadidő Központtal,

Gyermekek Házával,

- a Dajka Alapítvánnyal.

A fenti szervezetekkel, hivatalokkal azonnal felveszi a kapcsolatot lelki-, etikai-, erkölcsi

problémák, a tanuló családjának anyagi ellehetetlenedése esetén, magatartási-,

viselkedési-, serdülőkori zavarok esetén, alkohol-, drog okozta pszichés zavarok

tapasztalásakor, szülők elvesztése, csonka család esetén mentor keresés érdekében,

anorexia nervosa, depresszió gyanúja esetén.

VIII.5. Fejlesztési feladataink

VIII.5.1.Középtávú feladatok

Az Intézményi Esélyegyenlőségi Program akcióterve a helyzetelemzés által feltárt

problémákra, hiányosságokra, esélyegyenlőségi kockázatokra hivatott reagálni. A

helyzetelemzésre alapozva megállapítható, hogy intézményünkben a halmozottan hátrányos

tanulók száma, aránya és eloszlásuk aránytalansága nem éri el a vonatkozó jogszabályban

intézkedésre megjelölt értékeket, így a jelenlegi program nem tartalmaz azonnali beavatkozási

feladatokat, intézkedéseket.

139

Érzékelhető javulást kell azonban elérni középtávon:

- az eredményességi mutatók alapján a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

továbbtanulási sikerességében, tanulmányi előmenetelükben, hiányzásaik

csökkentésében,

- a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási gyakorlatában, a feltételek javításában,

fejlesztésében, időszakos felülvizsgálatuk kezdeményezésében,

- a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásainak megszervezésében,

- a tanulók mentori támogatásában, prevenciós felvilágosításukban.

VIII.5.3. Hosszú távú általános feladatok, kötelezettségek

Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az intézmény vezetője felelős azért, hogy az

intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és társadalmi partnerek ismerjék az

intézmény esélyegyenlőségi programját, annak biztosításáért, hogy az intézmény dolgozói

minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához,

illetve az egyenlő bánásmód elvét sértő esetek kivizsgálásának jogszerűségéért és a szükséges

intézkedések megtételéért.

A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és

esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást,

nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az

esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen,

ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön azok megvalósításában. Az

esélyegyenlőség sérülése esetén az azt észlelő pedagógusnak jeleznie kell azt feletteseinek,

illetve az illetékes munkatársnak.

VIII.5.2. Folyamatos intézkedést igénylő feladatok

Bár az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra kell

reagálnia, jelen esetben a terv összeállításánál azonban arra törekszünk, hogy ne csak a

140

hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása

mindenképpen fontos célkitűzés. Iskolánkban a fő feladat a prevenció, illetve olyan

garanciális elemek működtetése, amelyek biztosítják az esélyegyenlőség fenntartását.

Intézkedési tervünket az intézmény sajátosságaira, helyzetelemzésére építettük. Ebből

következő feladataink a következők:

Az SNI-s, HH és HHH tanulók számának évenkénti felülvizsgálata, a mindenkori

jogszabálynak megfelelő igazolások és nyilatkozatok beszerzése.

Biztosítani kell az ellátások szakmai és törvényi feltételeit az integrált oktatás

személyi hátterének megteremtésével, a meglévő, a jelenlegi személyi feltételek

továbbfejlesztésével. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az integrált

oktatásban résztvevő SNI-s tanulók, HH és HHH tanulók megfelelően felkészült

szakemberek irányításával tanuljanak (Szaktanárok továbbképzésének támogatása.

Továbbképzési terv) a megyei szakértői bizottság javaslatának figyelembe

vételével.

A sajátos nevelési igényű tanulók naprakész nyilvántartása. a nyilvántartás

számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala a hátrány kompenzáció

érdekében.

Fokozott figyelem a magántanulói státusz odaítélésére az okok alapos

vizsgálatával.

Feladatunk a különböző támogatások és normatívák, pályázatok

igényjogosultságának számbavétele, integrációs ill. képesség-kibontakoztató

támogatások igénylése. különös tekintettel az esélyegyenlőség szempontjából

A HH/HHH tanulók iskoláztatási támogatását szolgáló ösztöndíjas programokat

meg kell tartani, azokba be kell kapcsolódni. Útravaló ösztöndíj program és egyéb

ösztöndíj feltételeit a pedagógusok, a diákok és a szülők ismerjék meg.

A tanulói lemorzsolódások csökkentése. A lemorzsolódás okainak vizsgálata,

feladatok meghatározása. A tanulók tanulmányi előmenetelének folyamatos

figyelemmel kísérése, szülők tájékoztatása, egyéni foglalkozások szervezése.

141

A tanulói hiányzások csökkentése. A hiányzás okának feltárása, feladatok

meghatározása. A hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése, szülők értesítése,

az adott település családsegítőinek tájékoztatása.

Növelni kell az SNI, a HH és HHH tanulók emeltszintű oktatásban és a tanórán

kívüli foglalkozásokon való részvételét. Minden érintett tanulót tájékoztatni kell a

részvétel lehetőségéről. Figyelemmel kell kísérni a foglalkozásokra való

jelentkezést, azokon való részvételt.

Az általános iskolának rendszeres visszajelzést kell kapniuk volt tanulóinak

további középfokú iskolai pályafutásáról, esetleges lemorzsolódásáról.

A gyógytestnevelés biztosítása, a gyógytestnevelésre utalt tanulók teljes körű

szakszerű ellátásának biztosítása. A tanulók egészségügyi felmérése, osztályba

sorolása. A gyógytestnevelés feltételeinek megteremtése.

Akadálymentesítés, infrastruktutális fejlesztések.

VIII.6. Monitoring és nyilvánosság

Az intézmény esélyegyenlőségi programjában fontos szerepet tölt be a program

megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei:

- az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik,

- az éves monitoring vizsgálatok eredményének nyilvánossá tétele, a személyes adatok

védelmének figyelembe vételével,

- az évente történő ellenőrzés időpontját az intézmény a munkatervében határozza meg,

- szükséges minden elérhető eszközt és médiát bevonni (honlap, tájékoztatók,

rendezvények, fórumok, helyi sajtó, stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet

kialakítása érdekében,

- az évenkénti értékelés során feltárt hiányosságok felszámolására intézkedési tervet kell

készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek,

határidők, sikerkritériumok.

142

IX. EXTRACURRICULÁRIS SZOLGÁLTATÁSOK

A kötelező, tanulási alapidőben folyó és a fakultatív, azaz tanulási alapidőn túl folyó oktatás-

nevelés keretein kívül az intézmény lehetőséget kíván teremteni az önművelésre, az ismeretek

bővítésére, a szabadidő kulturált környezetben való hasznos eltöltésére. Ennek jegyében a

következő extracurriculáris, azaz tanterven kívüli szolgáltatásokat kínáljuk tanulóink számára:

IX.1. Az iskolai hagyományok ápolását szolgáló rendezvények

IX.1.1. tanévnyitó ünnepély

IX.1.2. megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, az iskolához és a névadóhoz köthető

évfordulókról

IX.1.3. szalagavató ünnepély és Bródy bál

IX.1.4. ballagás

IX.1.5. tanévzáró ünnepély

IX.1.6. az iskolához kötődő, arculatbefolyásoló, saját szervezésű versenyek (Megyei Bródy

Fizikaverseny, Városi Idegen nyelvi, Informatika, Természettudományi, Könyvtárhasználati

verseny, Bródy Gála)

IX.2. Elsődlegesen az oktatás-nevelés szolgálatában álló könyvtári, technikai kapacitás

öntevékeny használata

IX.2.1. Öntevékeny könyvtárhasználat - lyukas órákban, illetve tanórák után a könyvtár

nyitvatartási idejében

- a szakirodalom tanulmányozása, házi feladat elkészítése a kézikönyvtár

anyagának a felhasználásával, a könyvtáros segítségével és felügyeletével,

- a könyvtárban elhelyezett számítógép, fénymásoló, szkenner-kapacitás

használata a könyvtárból kikölcsönzött CD-k, információhordozók

143

felhasználásával tanulásra (nyelvtanulás, felvételikre való felkészülés,

gyakorlás), szövegszerkesztésre, a könyvtáros segítségével és felügyeletével.

Számítógép és internet-használat.

IX.2.2. A kondicionáló terem öntevékeny használata a testnevelő tanárok szabályozása szerint

történik.

IX.3. A tanév során a Diákönkormányzat (DÖK) által szervezett programok

IX.3.1. Évente több alkalommal szervezett szórakoztató programok, melyek tanulói ötletek,

elképzelések alapján speciális céllal (pl. elsősök bemutatkozása, karácsonyi ünnepség, farsang

stb.), tanári felügyelettel zajlanak.

IX.3.2. A Bródy Nap - a Diákönkormányzat döntése szerint szervezett tanítás nélküli nap.

IX.3.3. Fórum - a tanulók képviselői által összegyűjtött kérdések, kérések megvitatása az

iskolavezetés részvételével.

IX.3.4. Bródy Gála – a tanév végén jótékonysági céllal (az intézmény alapítványának

támogatására) szervezett kulturális és sport bemutató, amely reprezentálja a diákok igényes

szabadidős tevékenységének sokszínűségét.

IX.4. Tanulmányi kirándulások

IX.4.1. Intézményünkben a tanulmányi kirándulás a szülők illetve tanulók igényeit is

érvényesítő, a pedagógusok által meghatározott szakmai szempontok alapján tanulmányi

céllal tett osztálykirándulás, amelyet tanítás nélküli munkanapként szervezünk. A tanulmányi

kirándulás időpontja a munkatervben rögzített (minden osztály számára azonos időpont), az

őszi vagy tavaszi időszakban kerül rá sor pénteki napon. Kísérőtanárként a tanulmányi

kiránduláson minden főállású pedagógus részt vesz, ahol heti 40 órás munkaidejükön belül

144

felügyelnek, a felmerülő költségeket pedig a tanulók állják. A tantestület szorgalmazza a

kevésbé költséges megoldásokat.

IX.4.2. Emelt szintű foglalkozás és a német nemzetiségi oktatás keretében valamint tantervi

követelményekhez kapcsolódóan is szervezhető tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat a

képzés oktatási céljának megfelelően a IX.4.1. pontban megfogalmazott anyagi vonzatokkal.

IX.5. Vakációs kínálatok

IX.5.1. A téli időszakban sítábort szervezünk az érdeklődő tanulók számára a környező

országok valamelyikébe.

IX.5.2. Lehetőleg valamely évközi tanítási szünethez kapcsolódva külföldi tanulmányi utak

szervezését szorgalmazzuk azzal a céllal, hogy az idegen nyelvek tanulásában kitartást és

eredményt tanúsító tanulók külföldön (Anglia, Ausztria, Németország, Franciaország,

Olaszország), anyanyelvi környezetben gyakorolhassák és fejleszthessék nyelvi ismereteiket,

szerezzenek tapasztalatokat az adott nyelvet beszélő nép kultúrájáról, hagyományairól,

mindennapjairól. Törekszünk angol és német munkanyelvű testvérkapcsolat kialakítására, az

Európai Unió oktatási programjai által nyújtott lehetőségek hasznosítására.

IX.5.3. A nyári szünetben tanulói érdeklődés alapján a következő programokat szervezzük:

- vízi túra

- sporttábor

- kosártábor

Az intézmény vezetői, a DÖK és a programokat szervező pedagógusok törekszenek arra,

hogy a szünidei tanulói programokban résztvevőket pályázati, alapítványi lehetőségek

kihasználásával anyagilag is támogassák.

145

X. Az iskola helyi tanterve tantárgyanként a tantervi hálóval összhangban

146

II. RÉSZ

AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

(ZENEISKOLA)

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

147

I. A pedagógiai program megvalósításához szükséges feltételrendszerek a

zeneiskolában

I.1. Helyzetelemzés

A Művelődési Minisztérium 1962-ben adott engedélyt önálló zeneiskola alapítására. Első

önálló épületünk a Gyár utca végén egy barakk volt. A szervezett tanítás 109 tanulóval és

négy tanárral kezdődött hegedű, zongora és szolfézs szakon. Később megindult a fa- és

rézfúvó hangszerek oktatása, majd a cselló- és ütőtanszak is. A tanári kar tíz főre, a gyerekek

száma 213 főre gyarapodott.

Az évek folyamán a zenélési kedv egyre nőtt városunkban, de jelentős számú vidéki

növendékünk is lett. Az összlétszám ekkor 522, tanári létszám 24 fő volt.

Fiókiskolát nyitottunk Devecserben, mely 1982-ig működött.

1977-ben készült el az új zeneiskola a Városligetben, ahol végre saját termünkben tarthattunk

hangversenyeket. A faházakból álló épületegyüttes 1988-ban egy téglaépülettel bővült.

Ajka Veszprém megyei város a Bakony szélén, a Kab-hegy szomszédságában. Környező

települések: Devecser, Városlőd, Kislőd, Ajkarendek, Magyarpolány, Bakonygyepes, Nyirád,

Halimba, Padragkút, Úrkút, Bakonyoszlop.

A város a mai napig iparáról közismert, bár a rendszerváltás idején közel 5000 ember vált

munkanélkülivé különböző üzemek megszűnése miatt. Így a lakosság fele került egyszerre

hátrányos helyzetbe. A gyermekek viselkedése, lelkük torzulása hűen tükrözi ezen állapotot.

Pedagógiai programunk különös figyelmet fordít a sérült növendékek nemcsak zenei, de

emberi gondozására is.

Iskolánk Ajka kulturális életének aktív részese. A tanítás mellett fontosnak tartjuk a

közművelődési tevékenységet is. Hangversenyek, ismeretterjesztő sorozatok, vetélkedők,

nyári zenei táborok mind egy célt szolgálnak: lakóhelyünkön minél többen vegyenek részt

nemcsak oktatásunkban, hanem programjainkon is. Szoros a kapcsolat a város művelődési

intézményeivel, iskoláival, óvodákkal, nyugdíjas klubok vezetőivel. Természetesen az

önkormányzat rendezvényein is – igény szerint – rendszeresen szerepelnek növendékeink.

148

Zeneoktatásunk az elmúlt években is arra törekedett, hogy kiegészítője legyen a

közoktatásnak, fejlessze az egyén képességeit, tehetségét, amely végezetül közösségi

formákon belül teljesedjen ki. Elért eredményeink, sikereink abban erősítenek meg minket,

hogy helyes az az irány, amit választottunk, és a továbbiakban is ezen az úton kell haladnunk.

Pedagógiai programunkat egy olyan közegben szeretnénk megvalósítani, ahol nagy szükség

van ránk.

I.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek

Az ajkai zeneiskolában a vezetési munkamegosztás lineáris szerkezetű:

igazgatóhelyettes

tanszakvezetők

nevelőtestület

iskolatitkár

takarító

I.2.1. Személyi feltételek:

A zeneiskola tantestületében nem egy olyan tanáregyéniség van, akinek szakmai munkája,

emberi magatartása meghatározza iskolánk arculatát. Nevelő-testületünk olyan közösség,

amelynek tagjai képesek szakmai megújulásra, fejlesztési elképzelések megvalósítására, és

aktívan együttműködve végig tudják vinni a megkezdett folyamatokat.

I.2.2. A nevelőtestület szakmai felkészültsége

A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munka feltétele a megfelelő képzettségű

pedagógusokból álló, jó közösséget alkotó nevelőtestület. A pedagógusok alkalmazásánál az

előírt főiskolai végzettség meglétére, a tanított tárgyakra és a továbbképzésre kell

figyelemmel lenni. A továbbképzés a pedagógiai munka színvonalának emelkedését

garantálja.

Pedagógusok végzettsége:

egyetem: 5 fő

főiskola: 15 fő

Továbbképzésben részt vett : 11 fő

Egykori növendékünk: 7 fő

Tantestületünknek 20 éve pedagógusa: 9 fő

149

Kitüntetettjeink: 10 fő

I.2.3. Tárgyi feltételek

A zeneiskola jelenleg a Városligetben található. Nagy zöldterület tartozik hozzá. Az

épületegyüttes egy nagy, négy kisebb faházból, illetve egy téglaépületből áll.

A nagyházban van a hangversenyterem, két iroda, vizes helyiségek. A többi épületben

hangszeres illetve szolfézstermek.

I.2.4. Szülők

Minden oktató-nevelő munka eredményességének egyik meghatározója, hogy a tanulók

mögött milyen családi háttér áll. Ez a művészetoktatás terén is nagy fontossággal bír. Fontos

az állandó kapcsolattartás a szülőkkel. Az iskolának ismernie kell a szülő elvárásait, igényeit,

véleményét.

I.2.5. Tanulók

A zeneiskola növendéklétszáma 239 fő

A növendékek megoszlása iskolatípus szerint:

általános iskolás: 212

- ebből ének-zeneiskolás: 88

középiskolás: 27

II. A pedagógiai program tartalmi célkitűzései

II.1. A zeneiskola – mint az alapfokú művészeti iskola – célja

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltak szerint:

“16. § (1) Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi

képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen szakirányú

továbbtanulásra.”

A zeneiskolai oktatás további célja a művészeti ismeretek, készségek, képességek

fejlesztésével minél teljesebb személyiség kibontakoztatása.

150

Az alapfokú művészetoktatás követelményeit tartalmazó 27 / 1998. (VI.10) MKM rendelet ezt

a célrendszert foglalja össze, amelyet adaptálunk a következő kiegészítésekkel:

II.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei

A művészetek és a művészeti nevelés értékeinek elfogadható értelmezése nélkül a

pedagógus napi erőfeszítésének nincs sem iránya, sem igazolása. A zenei gyakorlat kritikai

elemzéséből és az emberi tudat természetéből kiindulva a zenei nevelés alapvető minden

gyermek fejlődésében. Már csak azért is, mert a zene és zenei nevelés elsődleges értékei

egybeesnek alapvető életértékeinkkel. A művészeti nevelésnek egyaránt fontos célja az

értelemre és érzelmekre gyakorolt hatás.

A zeneiskola egyike azoknak a nevelési színtereknek, ahol a nevelés hatékonyságának

függvényében értékek jönnek létre. Mivel a művészeti oktatásnak képességfejlesztő és

értékközvetítő, speciális szakirányú tehetséggondozó és személyiségfejlesztő hatása van,

ennek megfelelően egy művészeti tárgyakat oktató iskola profilja nem lehet egyoldalú tárháza

egyetlen irányzatnak sem. Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján

teljesedhetnek ki.

II.3. A Zeneiskola alapvető céljai

II.3.1.A művészeti tantárgyak oktatásának cél- és feladatrendszere

Zeneművészetben

1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei

nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére,

biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A

képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére

építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes

kultúra, az európai műveltség, a nemzeti népi hagyományok, értékek átadására, az

értékmegőrzés formáinak kialakítására.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység-nyitottság, igényesség,

fogékonyság-alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és

énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei

tevékenység tudatosítására.

3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait

ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának

gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

151

A művészetoktatás célja

Legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze az alapműveltségre építve az egyén

képességeit, tehetségét amely végezetül teljesedjen ki a közösségi formákon belül.

Ezek a képességek: - aktivitás

- együttműködés

- kreativitás

- belső koncentráció ( figyelem, munkamorál, kitartás

- minőség felismerése

Mind olyan képességek, melyekre az embernek a hétköznapi életben és munkájában egyaránt

szüksége van. Ezeket a célokat pedagógusaink az alapfokú művészeti oktatás tantervein

keresztül képesek teljesíteni úgy, hogy a tehetséges fiatalokat egy-egy területen magasabb

művészeti szintre juttassák.

Ezen belül kiemelt szempontok:

- A nemzeti kultúra, népi hagyományok ápolása, megőrzése

- Az egyházzene-történet feldolgozása, kapcsolata az európai zenei

kultúrával

- Élményszerűbb oktatásra való törekvés, kiemelt figyelemmel a 6-

9 éves korosztályra

- Tehetséggondozás

- A hátrányos helyzetűek differenciáltabb fejlesztése

- Nyitás a technikai fejlődés irányába

II.3.2. Kiemelt célok

Programunkban fontos szerepet kap, hogy megőrizzük a hazai zenei nevelés értékeit. Ebben

iránymutató Bartók és Kodály zenei munkássága: halláskultúra, éneklésben kifejeződő

érzékenység, nemzeti hagyomány, egyszerű de magas színvonalú zenei anyag. Mindezt egy

módszertanilag átgondolt úton kívánjuk végigvinni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a

zenepedagógia csak a zenekultúra és az általános emberi kultúra egységében szemlélhető.

Oktatásunkban nyitottakká kell hogy váljunk más alternatív módszertani irányzatok iránt is. /

Carl Orff, Menuhin, stb. / Mindegyikünk igyekszik a számára leghasználhatóbb irányokat

kiválasztani és a gyakorlatba beépíteni. A művészeti nevelés jelentősége az európai integráció

miatt is megnőtt, hiszen az EU-hoz való csatlakozás feltételezi a közös európai kulturális

szintet oktatásban, módszerekben, tantervekben, pedagógiai ismeretekben egyaránt. Ennek

következtében továbbképzési programunkban is jelentős szerepet kap az új személyiség- és

képességfejlesztő pedagógiai módszerek megismerése.

152

II.4. Tehetséggondozás

A tehetség fogalma nehezen definiálható. Sokféle összetevőnek kell egyszerre érvényesülni

ahhoz, hogy kibontakozzon. A tehetség megnyilvánulásakor a veleszületett adottságok csak

lehetőséget jelentenek. Ezek a tulajdonságok sok feltételtől függnek. Az öröklődés, a családi

és társadalmi körülmények, az iskolarendszer és persze maga a konkrét iskola, esetleg a

tradíció, a személyes példa, mind hozzátartoznak ahhoz az alaphoz, amely bázisa a tehetség

kibontakozásának. Nagyon fontos a családi háttér, de oktatásunk képes ellensúlyozni a

negatív tendenciákat is, mivel tanításunkban zömében egyéni foglalkozásokat tartunk.

Tapasztalatunk szerint minden gyerekben ott szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek.

Kérdés, hogy ezt a környezete és mi, pedagógusok észrevesszük-e időben, és biztosítani

tudjuk-e fejlődésüket. Tanáraink felelőssége ebben igen nagy. A Zeneiskola feladata, hogy

megadjon hozzá minden szakmai hátteret és a differenciált képességfejlesztés érdekében az

oktatáshoz nagyobb óraszámot biztosítson.

II.5. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányába

II.5.1. Iskolánk jelenlegi oktatási céljai és területei

• Az alapfokú művészeti iskola feladata, hogy kibontakoztassa a művészi

képességeket, fejlessze a művészi tehetségeket, igény esetén felkészítsen

szakirányú továbbtanulásra.

• Az alapfokú művészeti iskolának legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van,

melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon

folyik

• Befejezését követően művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam

elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet a növendék.

• Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti

iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy

gyakorlatának és elméletének elsajátításához,

• Biztosított az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata.

Kiemelt fejlesztési feladatok

• az önkifejezés, tehetséggondozás és közösségépítés;

• a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztése;

• az aktív részvétel, öntevékenység, a kreativitás

• a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülése;

• a zenei és vizuális képességek egymásra hatása;

153

Jelenleg zeneiskolánkban oktatott tanszakaink: Billentyűs (zongora)

Vonós (hegedű. gordonka)

Fafúvós (furulya, fuvola, klarinét)

Rézfúvós (trombita, kürt, harsona)

Akkordikus (ütő, gitár)

Zeneismeret (szolfézs)

II.5.2. A zeneiskolai képzés lehetséges irányai:

Iskolánk művészetoktatásának alapvető iránya a zeneszeretetre, zeneértésre, az emberi

önbecsülés kialakítására vonatkozik, ezen túlmenően az arra alkalmas növendékek középfokú

és felsőoktatási intézményekbe való eljuttatása is célunk.

Ezen intézménytípusok:

zenei szakközépiskolák

óvónőképző

pedagógiai főiskolák készségtárgyi szakjai

művészeti főiskolák zeneelmélet szakon

Amatőr és hivatásos együttesek utánpótlásának biztosítása

énekkar

zenekar

A zeneiskola fejlesztési tervében megfogalmazott oktatási koncepcióval nem az a célunk,

hogy a művészetoktatásban résztvevő növendékek létszámát növelve esetleges színvonal

csökkenés jöjjön létre, éppen ellenkezőleg, a képességek differenciáltabb fejlesztésével a

nálunk oktatott fiatalok személyiségét sokoldalúan alakítsuk és a tehetséggondozást idejében

fel tudjuk vállalni.

154

II.5.3. Pedagógusképzés, továbbképzés

A nevelésügy egyik nagy innovációs tartaléka a pedagógusképzésben rejlik. Nem kutatókat,

hanem olyan gyakorlati szakembereket kell nevelni, akik elsajátítják a tudományos

ismeretanyagot, tudják kritikailag felhasználni azt. Alkalmazzák a legújabb kutatási

módszereket, technikákat, felkészültek legyenek az innováció ellenőrzésében. Ahhoz, hogy

az oktató-nevelő munkában a pedagógus meg tudjon újulni, tanításában eredményes munkát

tudjon végezni, ismernie kell az új irányzatokat, tanítási módszereket, az oktatás folyamatát,

aktívan részt kell vállalnia benne. Az innovációs fejlesztéshez nélkülözhetetlen az újat

befogadó gondolkozásmód, egy újszerű mentalitás.

Innovációs feladataink része a pedagógusképzés és a továbbképzés. A továbbképzések

fejlesztendő oktatási területeink függvényei.

III. KÉPZÉSI STRUKTÚRA

A zeneművészeti ágban a zenei képzést a szolfézs és a hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt

a tanulók megismerkednek a zenei alapfogalmakkal, írásolvasással. A szolfézs előképzősöket

tehetségükhöz és alkatukhoz megfelelő hangszerre irányítjuk.

A hangszeres növendékek „A” és „B” tagozaton tanulhatnak. Az „A” tagozat feladata az

amatőr nevelés, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással rendelkező hangverseny-

látogató közönség nevelése.

„A” tagozaton növendékeink hetente 2x30 perces hangszeres órát kapnak. Célunk az, hogy

tizennyolc éves korukig megtartsuk őket a zeneiskolában. A „B” tagozaton az arra rátermett

és kiváló tehetségű, zenei pályára készülő növendékek tanulnak. Az erre alkalmasnak tartott

zeneiskolai tanulókat általában a második osztály elvégzése után javasoljuk, irányítjuk „B”

tagozatra, természetesen a szülők egyetértésével. Ezek a tanítványaink hetente 2x45 perces

hangszeres órában részesülnek. A „B” tagozatosok nevelése a szakmai utánpótlást jelenti

zeneművészeti szakközépiskolák, főiskolák, tanárképzők felé.

Mindkét tagozaton a hangszeres főtárgyi órák mellett a növendékek 2x45 percben - kötelező

tárgyként - szolfézst tanulnak. Választható tárgyként a hangszeres főtárgy és kötelező szolfézs

órákon kívül zenekar, kamarazene, kórus stb. foglalkozást biztosít/biztosíthat a zeneiskola.

III.1. Képzési idő tanszakonként

155

Évfolyam 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

"A" tagozat

furulya xx xx X X X X X X X X X X

fuvola xx xx X X X X X X X X X X

klarinét xx xx X X X X X X X X X X

kürt xx xx X X X X X X X X X X

harsona X X X X X X X X

trombita xx xx X X X X X X X X X X

ütő xx xx X X X X X X X X X X

gitár xx xx X X X X X X X X X X

zongora xx xx X X X X X X X X X X

hegedű xx xx X X X X X X X X X X

gordonka xx xx X X X X X X X X X X

zeneismeret xx xx X X X X X X

156

Évfolyam 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

"B" tagozat

Furulya X X X X X X X X

Fuvola X X X X X X X X

klarinét X X X X X X X X

trombita X X X X X X X X

Kürt X X X X X X X X

Harsona X X X X X X

Gitár X X X X X X X X

Ütő X X X X X X X X

zongora X X X X X X X X

hegedű X X X X X X X X

gordonka X X X X X X X X

157

III.2. A Zeneiskola tanulóinak óraterve

Előképző Alapfokú Továbbképző

Évfolyam 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Főtárgy /2/ /2/ 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező t. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Választható /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/ /2/

Összesen 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Korrepetíció

"A"

5' 5' 5' 10' 10' 15' 15' 15' 15' 15' 15' 15'

"B" - - - - 15' 15' 20' 20' 20' 20' 20' 20'

Korr. Rövid

"A"

5' 5' 5' 10' 15' 15' 15' 15' 15' 15' - -

"B" - - - - 20' 20' 20' 20' 20' 20' - -

158

Főtárgy: hangszeres (egyéni), illetve elméleti és kamarazenei (csoportos) Egyéni tárgyak

esetén a tanítási órák száma és időtartama min. 2x30 perc, „B” tagozaton 2x45 perc a tanulók

időbeosztása. „Csoportos” tárgyak esetén mindkét tagozaton 2x45 perc a tanuló időkerete.

Csoportos órák esetén a létszámkeretek:

szolfézs: 8-15 fő

kamarazene: 2-8 fő

zenekar: 8-15 fő

Kötelező, vagy kötelezően választható tárgy:

„A” tagozat 4. évf.-ig min. 2x45 perc szolfézs, 5-6. évfolyamon min. 1x45 perc elmélet.

„B” tagozat 6.évf-ig 2x45 perc szolfézs, 7-10 évf.-ig 1x45 perc elmélet.

Kötelezően választható tárgyak:

Zeneelmélet, Zenetörténet, zeneirodalom, kamarazene: heti 1X 45 perc

Zongora: heti 1x 30 perc

Zenekar: heti 2 X 45 perc

III.3. A továbbtanulás lehetséges irányai

Egyedi szakirányú továbbtanulás a kiemelkedően tehetséges növendékeknek:

- 12 éves koráig felvételizhet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő osztályába

- 14 éves kora előtt felvételizhet a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola előkészítő

osztályába

Középfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség:

- az alapfok 6. Évfolyamának befejezése után (ált. isk. 8. osztály) felvételit tehet

zeneművészeti szakközépiskolákba

Felsőfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség az alapfok 12. évfolyamának befejezésekor

(érettségi után):

- Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskola egyetemi tagozatára

- Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főiskolai Tanárképző tagozatára

159

- ELTE, JATE és egyéb vidéki egyetemek tagozataira pl. ének-zenetanári

szakra

- Tanítóképző Főiskola

- Tanárképző Főiskola

Felsőfokú, nem szakirányú továbbtanulásra felvételizhet az alapfok 12. évfolyamának

befejezésekor (érettségi után):

- Gyógypedagógiai Főiskola

- Színművészeti Főiskola (pl. musical szak)

- Óvónőképző Főiskola

III.4. Tanulói jogviszony

A tanulói jogviszony létesítésének feltételét rendelet határozza meg.

A jelentkezés alapján felvételt nyert növendékek egy része az előképző osztályaiba iratkozik

be. Az alapfok 1. osztályába jelentkező növendékeket a törvény 17. § (4) bekezdése

értelmében szaktanárokból álló bizottság értékeli és a tanuló képességeit, készségeit felmérve

javaslatot tesz az intézmény igazgatójának arra, hogy a jelentkező mely hangszer tanulására

alkalmas, valamint, hogy melyik évfolyamra vehető fel.

A zeneművészeti ágra jelentkező növendékek felvételi meghallgatása május-június hónapban

történik a zeneiskolában. A felvételi helyéről és időpontjáról kellő időben történő felhívással

gondoskodunk.

A felvett és felvételt nem nyert növendékek listáját az iskola jól látható helyén függesztjük

ki, így értesítve a szülőket és gyermekeket a felvételi eredményéről.

A fel nem vett tanuló vagy nem felelt meg, vagy helyhiány miatt részesül elutasításban. Ez

utóbbit irányíthatjuk más hangszerre, mint amire eredetileg jelentkezett, vagy várakozó

listára kerülhet. Ez esetben, ha egy tanárnál bármilyen okból kimarad növendék, akkor annak

a helyére fel lehet venni.

A zongora tanulását választó növendékeknél előnyben részesülnek a hangszerrel

rendelkezők, mivel a zeneiskola az összes többi hangszertől eltérően ezt a hangszert nem

tudja kölcsönözni.

A fenti törvény 18.§-a értelmében a más zeneiskolából átvételét kérő tanulót a tanítási év

során bármikor lehetőség van átvenni.

A törvény 28. § (3) bekezdése értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki 10

tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve, ha az iskola a szülőt legalább kettő

alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.

Megszűnik, ha:

160

- a szülő, vagy a tanuló bejelenti, hogy kimarad

- fizetési kötelezettségeit (térítési díj, tandíj) határidőre nem teljesítette

- fegyelmi vétségéért kapott fegyelmi határozat jogerőre emelkedik

- az intézmény utolsó évfolyamát követő vizsgát letette

- felvételt nyert abba a művészeti intézménybe, amelybe jelentkezett

- másik alapfokú művészetoktatási intézmény átvette.

III.5. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában

III.5.1. Jelentkezés és felvétel:

- az előkészítő osztályokba a felvétel jelentkezés alapján történik

- az alapfok 1. osztályába az előkészítő osztály elvégzése után az ott kapott értékelés

alapján a növendék felvehető

- ha a tanuló előképző osztályt nem végzett, felvételéről – a bizottság véleménye alapján

az igazgató dönt

- a továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány

jogosít

Az iskola felsőbb évfolyamába lépésének feltételei, a tantervi programban előírt minimális

követelmények teljesítése:

Legyen képes szóló, kamarazenei és zenekari anyag önálló, stílusos, színvonalas

feldolgozására.

Az évfolyamonkénti minimális vizsgakövetelményt a tantervi programok tartalmazzák. Az

osztály elvégzését igazoló hitelesített bizonyítvánnyal jelentkezhet a tanuló a következő

évfolyamba.

Tanulmányai során a növendék két osztály anyagát egy év alatt is elvégezheti, indokolt

esetben egy alkalommal osztályát folytathatja. Az utóbbi esetben az osztályzat helyére „nem

osztályozható” bejegyzés kerül, a tanuló szorgalom jegyet kap.

A magasabb osztályba lépésnek formai feltételei, illetve követelményei is vannak. Az

érdemjegyeket, értékelést és a mulasztások számát tartalmazó bizonyítványt és törzslapot a

megfelelő záradékkal kell ellátni.

161

IV. A beszámoltatás és számonkérés formái

IV.1. Beszámoltatási formák

Hangszerenként kötelező beszámoltatási forma - a tanév két lezáró szakasza - a félévi és az év

végi vizsga, melynek anyagát a szaktanár állítja össze a tantervi programokban osztályonként

előírt anyag alapján. A félévi osztályzatokat a szaktanár, az év végi osztályzatokat a szaktanár

javaslata alapján, az egész évi munka figyelembevételével a vizsgabizottság állapítja meg.

- a tehetséggondozás egyik formája a „B” tagozatos növendékek tanévenkénti kétszeri

meghallgatása

- az „A” tagozatos növendékek meghallgatása

A meghallgatandó anyagot, a meghallgatásra kiválasztott osztályt és a meghallgatás

időpontját az adott tanszak a tanév elején elkészített munkatervben rögzíti.

IV.1.1. Lehetséges beszámoltatási formák

- közös óra az „A” és „B” tagozatos növendékek számára egyaránt

- háziverseny

- időszakos rendezvényeken való szereplés

- versenyeken való fellépés

- hagyományteremtő koncerteken való szereplés

IV.1.2. Kötelező beszámoltatási formák elméleti tárgyakban

- év végén a tanévben végzett anyagból összefoglaló jellegű óra, vizsga tartása vizsgaelnök

jelenlétében

- felmérő dolgozat írása félévkor és év végén

162

IV.1.3. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai

A tanulók tudása, szorgalma az alábbi szempontok szerint értékelhető: évközi, órai munkában

nyújtott aktivitás és teljesítmény, kitartás-szorgalom, valamint meghatározott időre

(határidőre) megtanult mű előadása.

A hangszeres tudásszint értékelés egyik formája a hangversenyeken való részvétel, illetve a

vizsgákon való szereplés.

Alapkövetelmény a művészetoktatás hangszeres tanszakain, hogy növendék legyen képes a

zenei anyagot:

- életkora és egyéni képességei

- készsége szintjén

- kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva

- a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni.

A növendékek produkciója tükrözi a gyermek képességeit, és a tanár munkájának

eredményességét egyaránt. Ezáltal képet kapunk a tanszakokon folyó oktatásról, a tanulók

fejlődéséről, a kultúráltságra nevelésről, érdeklődésről, a tanári magatartásról,

szervezőkészségről, megfigyelhetjük a korrepetitorok (zongorakísérők) munkáját.

IV.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái

MM 121/1982.M.K.16./MM/SZ. rendelet melléklete (33§-40§, 57§) az irányadó.

A felsőbb osztályba lépő tanuló tudását, szorgalmát és magatartását minősíteni és értékelni

kell, figyelembe véve a tanuló képességeit és készségeit, nem mellőzve az értékelés motiváló

tényezőjét sem.

A szolfézs előképző, kamarazene melléktárgy, valamint a zenekar és a kórus főtárgy

valamennyi évfolyamában az alábbi szöveges értékeléssel minősítünk:

- kiválóan megfelelt

- jól megfelelt

- megfelelt

- nem felelt meg

A szolfézs előképző szorgalomjegyei megegyeznek a zeneművészeti ág tartalmi értékelésével.

A tudásjegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjának kiszámítási alapját képezik.

163

A szorgalom jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjából nem számítanak bele a

tanulmányi átlag kiszámításába.

IV.3. A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése

5 (jeles): az osztálynak megfelelő fejlettségű tudással végezte el a teljes anyagot, muzikális,

kiegyensúlyozott fejlődést mutat, fogékony érdeklődésű feladatai iránt, szép hangon, biztonsággal

játszik, szerepléseken megbízható produkciót nyújt, aktívan közreműködik a rendezvényeken,

élvezettel játszik és élvezet hallgatni.

4 (jó): változóan fejlődő teljesítménnyel végezte el osztálya anyagának 80 % - át, kevésbé

fogékony érdeklődésű, muzikalitása nem önmagából, hanem tanára ráhatásából fakad, biztonsága nem

100%-os, szerepléseken jó produkciót nyújt, számítani lehet aktív közreműködésére a

rendezvényeken, élvezettel játszik, de kevésbé élvezet hallgatni.

3 (közepes): lassú, változó fejlődést mutat, osztálya minimum követelményét végezte el, nem

muzikális, de szívós tanári munkával tisztességes, becsületes, de nem tehetséges produkciót nyújt,

szerepléseken megbízhatatlan, aktív közreműködésére nem lehet számítani, nem játszik élvezettel és

nem élvezet hallgatni. Ez a jegy a próbaidő lehetőségét biztosítja. Ha nem mutat javulást, akkor el kell

tanácsolni.

2 (elégséges): nem mutat fejlődést, osztálya minimum követelményét sem képes elvégezni,

szerepléseken csak kudarcot vall, nem hajlandó a tanárral sem együttműködni. Ez a növendék az, akit

szülei erőltetnek gyermeke akarata és képessége ellenére a művészeti tárgyak hiábavaló tanulására.

Élvezhetetlenül játszik. Próbaidő nélkül el kell tanácsolni, a szülővel megbeszélni gyermeke

alkalmatlanságát e pálya iránt.

1 (elégtelen): az alapfokú művészetoktatási intézményekben bukás többnyire nem fordul elő.

IV.4. A szorgalmi jegyek tartalmi értékelése

5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató.

4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel

az órákra.

3 (változó): tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak

időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmeztetésre és erős tanári ráhatásra végzi el.

2 (hanyag): rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmeztetésre sem végzi

el feladatait.

IV.5. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten

164

A növendékek tudásszintjének időszakos mérése minden tanszakon a nevelőtestület

véleménye alapján meghatározott évfolyamokon történik. Fontos szempont az osztályok

kiválasztásánál az a tény, hogy olyan évfolyamokat válasszunk, amelynél a megalapozó

tudásszintet egy nagyobb váltást igénylő, magasabb szintű követelmény követ.

A képzés sajátosságaiból adódóan a hangszeres tanszakokon az előképző osztályok elvégzése

után, a 3. osztály végén szintfelmérés, a 6. osztály végén alapfokú, a 10. osztály végén a

továbbképző osztályokat lezáró vizsga van.

Az előképző osztályok sikeres elvégzése után a tanulók tudásszintjének és képességeinek

felmérése után a növendékeket a hangszeres osztályok megkezdésére, folytatására irányítjuk.

Az alapfokú osztályok összefoglaló-befejező alapvizsgája a 6. osztály végén az eddigi

tanulmányok lezárását és egyben a továbbképző osztályokba lépés lehetőségét jelenti.

Az alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán folytatott tanulmányok lezárása

a 10. osztály végén kötelező záróvizsga.

V. A zenei kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei

A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag

kiválasztása.

A hangszeres tanszakokon a kottaanyag kiválasztásának alapvető szempontja, hogy a zenei anyag

maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell

a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai, előadásbeli és stiláris

elemeket. A tantervi programok minden hangszer minden évfolyamára tartalmazzák a javasolt

felhasználható irodalmat, melyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat. Nem

hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választott kották elérhető áron beszerezhetők

legyenek. Az elméleti tantárgyak kotta- és tankönyv-választásánál szintén a tantervi programok az

irányadók. Alapvető követelmény, hogy a könyv- és kottaanyagot metodikailag következetesen

építkezve, a növendék életkori sajátosságaihoz igazodva válasszuk meg.

VI. Tanórán kívül igénybe vehető szolgáltatások

Az 1993. évi LXXIX. tv. 53.§ (5) bekezdése értelmében az alapfokú művészetoktatási

intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető.

VI.1.Tehetséggondozás

165

A tehetséggondozással szorosan összefügg a tanulmányi versenyekre, fesztiválokra, közép- és

felsőfokú intézményekbe való felkészítés ideje. Minden esetben az a célunk, hogy a tanuló

képességeit és készségeit tehetségük mértékében fejleszteni tudjuk.

VI.2. Hangversenyek, nyári táborok

A zeneiskolában tanuló növendékek számára a szabadidő hasznos eltöltése és szakmai

továbbfejlődése céljából rendszeresen szervezünk hangversenyeket. Ezek a koncertek

tanulóink aktív részvételével illetve meghívott hangszeresek közreműködésével történnek.

Alkalmi nyári táboraink is hasonló célt szolgálnak. Zenekari táboraink a felkészítési munkán

kívül erősítik az együttessé kovácsolódást, a közösségi érzék kialakítását.

VI.3. Könyvtárhasználat

A zeneiskolai könyvtár használata mindenki számára hozzáférhető.

Célunk elsősorban segíteni a zenei anyag minél szélesebb körben való megismerését.

Meglévő helyiségünk nem teszi lehetővé, hogy kultúráltan kialakított körülmények között

tudjuk megoldani tanulóink számára a kölcsönzést, szűkös anyagi keretünk pedig behatárolja

fejlesztési lehetőségünket.

VII. A zeneiskola hagyomány- és kapcsolatrendszere

A zeneiskola szinte együtt alakult, fejlődött a várossal, így vált annak nélkülözhetetlen

részévé. A kezdetektől fogva jellemző volt, hogy a tanításon kívül különféle szolgáltatások

tarkították munkánkat. A város amatőr együttesei gyakran igénybe vették és veszik ma is

tanáraink segítségét.

A Bányász Fúvószenekar, „Doromb” népzenei együttes, ragtime band, sváb parti, bányász

férfikórusok, nőikar, néptánccsoport, a kultúrház és a gyermekek háza csoportjai állandó

partnereink voltak eddig is. A ma még meglévő együttesek élnek a lehetőséggel, melyet

sokoldalúan képzett tanáraink nyújthatnak számukra.

A város óvodáinak évek óta hangszeres bemutatókat tartunk részben segítve ezzel az óvodai

pedagógusok munkáját, másrészt számunkra sem haszontalan, ha az egy-két év múlva

felcseperedő gyermekek a zeneiskolai beiratkozáskor magabiztosan jelölik meg a nekik

166

legjobban tetsző, általuk választandó hangszert. Statisztikailag kimutatható ezen

tevékenységünk hasznos mivolta.

Szintén rendszeresnek mondhatók az általános iskolákkal fenntartott kapcsolataink.

Karácsonyi rendezvények, évnyitók, évzárók, nőnap, anyák napja, iskolai névadók

megemlékezése mind-mind alkalom az együttműködés állandósítására.

Környékünkön sok kis apró faluban alakultak ki hagyományőrző szándékkal,

önszerveződéses alapon működő klubok / asszonykórus, öregek napközije, stb. /, akik

alkalmanként felkeresnek bennünket legkülönbözőbb igényeikkel. Szolgáltatás ez is a legjobb

értelemben. Nem is tudjuk, de nem is akarjuk kikerülni ezeket a felkéréseket.

A zeneiskolák munkája nemcsak helyileg kötődik a közismereti iskolákhoz. Rendkívül fontos

munkánk eredményessége szempontjából, hogy a zenetanárok és a közismereti pedagógusok

között szoros és mindennapi munkakapcsolat alakuljon ki, hiszen ugyanazokat a gyerekeket

neveljük egymás munkáját kiegészítve. Összekapcsolódik a pedagógusok munkája a

mindennapok tevékenységében is, hiszen az iskolai ünnepélyek és rendezvények állandó

szereplői a hangszeren játszó gyerekek, a zeneiskolai kamarazenekarok, zongoristák segítik az

általános iskolai kórusok munkáját stb.

Egyidejűleg azonban a zeneiskolákat egymáshoz is szoros kötelék fűzi megyei és országos

szinten egyaránt, egyrészt szakmai, tanácsadói vonatkozásban, másrészt állandó kisegítés

jellemzi kapcsolatunkat a megye összes zeneiskolájával akár munkakapcsolat, akár

eszközkölcsönzés szempontjából. A hivatalos szerveződéseken túl fontosnak tartjuk a

természetes szövetséget, egymás támogatását, hiszen ez elemi érdekünk.